A magyar kormány által meghirdetett új szélenergia-fejlesztési program fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai energiarendszer kiegyensúlyozottabb legyen. A kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy 330 MW-os hazai szélerőművi kapacitás néhány éven belül akár mintegy 4000 MW-tal bővülhet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén már meg is hirdette az első pályázatot 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitás kiosztására, amelyre október 30-ig lehet jelentkezni.

Magyarországon az elmúlt években intenzíven bővült a napenergia-termelési kapacitás, a 2020-ashoz képest mintegy négyszeres a növekedés, és a Mavir adatai alapján idén május elejére a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége meghaladta a 8600 GW-ot. Miközben a naperőművek napközben nagy mennyiségű tiszta energiát képesek előállítani, a termelésük a napszakok és időjárási körülmények miatt gyorsan változik. A szélenergia az eltérő termelési profilja miatt értékes kiegészítője lehet a napenergiának: megfelelő hálózati infrastruktúrával hozzájárulhat az energiatermelés kiegyensúlyozásához, ezáltal pedig az energia-fogyasztási csúcsok jelentette kihívások kezeléséhez és így összességében az energiabiztonság növeléséhez.

„A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyben gyorsan nő az elektromosáram-igény, melynek kiszolgálásához egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a megújuló energiaforrásokra. Ez a folyamat ugyanakkor fokozott terhelést jelent a villamosenergia-hálózatok számára. A hatékony, biztonságos és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő áramellátás érdekében új megközelítésre van szükség nem csupán az elektromos áram termelése, hanem annak elosztása és tárolása kapcsán is. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, az új termelési és felhasználási módokat egyaránt támogató, rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyek kialakításában kulcsszerepet játszik az energiatechnológia, vagyis az energetikai és az ICT technológiák integrációja – mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Digitális hálózatirányítás az új energiakorszak kihívásainak kezelésére

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalataként digitális megoldásokkal támogatja az energiarendszerek üzemeltetőit abban, hogy valós időben lássák, elemezzék és optimalizálják a hálózat működését. Az EcoStruxure Grid architektúrára épülő megoldások lehetővé teszik a hálózati állapotok folyamatos monitorozását, az üzemzavarok gyorsabb felismerését és kezelését, valamint az energiaáramlások hatékonyabb szabályozását.

A digitális hálózatmenedzsment segítségével javítható az energiaellátás megbízhatósága, csökkenthetőek a hálózati veszteségek, gyorsabban azonosíthatók és kezelhetők a meghibásodások és hatékonyabban integrálhatók a decentralizált megújuló energiaforrások.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből appeared first on Műszaki Magazin.

A következő öt évben három, egymást erősítő technológiai irány, az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció, azon belül pedig különösen a mesterséges intelligencia alakítja át a villamosipart. Az elektrifikáció növeli a villamos energia iránti igényt, az automatizáció javítja a rendszerek hatékonyságát, a digitális megoldások pedig lehetővé teszik az adatokon alapuló felügyeletet és a hibák előrejelzését.

„A kérdés ma már nem az, hogy szükség van-e hálózatfejlesztésre, hanem az, hogy képesek vagyunk-e azt a termelés és a fogyasztás átalakulásához szükséges ütemben végrehajtani. Új kapacitásokra, intelligens irányításra és a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználására egyaránt szükség van” – hangsúlyozta Oltvai Márton.

A beruházási arányok már ma is jelentős lemaradást jeleznek. Globálisan minden, megújuló energiatermelésre fordított egy dollár mellett mindössze 60 cent jut a villamosenergia-hálózatok és az energiatárolás fejlesztésére. Európában az elosztóhálózatok 40 százaléka már több mint negyvenéves, korszerűsítésükhöz pedig 2030-ig mintegy 584 milliárd eurónyi beruházás szükséges. Az automatizált hálózatirányítás, az intelligens mérés, az energiatárolás és az adatokon alapuló előrejelzés együttesen teheti alkalmassá az energiarendszert a változó termelés és fogyasztás kezelésére.

Az európai versenyképesség szempontjából a mesterséges intelligencia és az azt kiszolgáló adatközpontok terjedése jelentős villamosenergia-igényt teremt. A MI ugyanakkor nemcsak terhelést jelent az energiarendszer számára: az adatalapú felügyelet, a termelés és a fogyasztás előrejelzése, valamint a prediktív karbantartás révén hozzájárulhat az energia hatékonyabb felhasználásához és az infrastruktúra megbízhatóbb működéséhez. Európa jövőbeli technológiai pozícióját ezért jelentős részben az határozza meg, milyen gyorsan képes összehangolni az energetikai és a digitális átállást.

A jövő ipari ökoszisztémáiban az ellátási láncok ellenálló képessége is meghatározó versenyelőnyt jelent. Az európai beszállítói bázis erősítése csökkentheti a kitettséget, miközben a globális kapcsolatok előnyeit is meg kell őrizni. A Schneider Electric ezt a globális és helyi működést ötvöző multi-hub modellben valósítja meg: regionális központjai saját fejlesztési, gyártási, elosztási és beszállítói kompetenciákkal rendelkeznek, de egységes globális folyamatokra támaszkodnak. Ez gyorsabb reagálást, kiegyensúlyozottabb ellátást és a helyi innovációk nemzetközi hasznosítását teszi lehetővé.

Az átalakulás kézzelfogható példája a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems, vagyis DSPS okosgyára. Az üzem a „Zero Carbon by Design” megközelítés jegyében már a tervezésekor összekapcsolta az elektrifikációt és a fenntarthatóságot: fűtését és hűtését geotermikus rendszer biztosítja, a tetőre telepített napelemek pedig évente mintegy 1180 MWh villamos energiát termelnek. Az energiafelhasználást intelligens épületirányítás, jelenlétérzékelők és LED-világítás mérsékli, miközben a gyártás során keletkező hulladékhőt is újrahasznosítják. A fenntartható közlekedést pedig elektromosautó- és elektromoskerékpár-töltők támogatják.

A szabályozási és technológiai változás a DSPS termékeiben is megjelenik. Az Európai Unióban 2026-tól tilos SF₆ gázt alkalmazni a legfeljebb 24 kV-os új középfeszültségű kapcsolóberendezésekben, a Schneider Electric tiszta levegőt és vákuumtechnológiát használó RM AirSeT megoldásainak fő európai gyártóközpontja pedig a dunavecsei üzem. Az SF₆ kivezetése különösen fontos, mivel ez a gáz több mint 24 ezerszer erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A hálózatfejlesztésen múlik az elektrifikáció következő hullámának sikere appeared first on Műszaki Magazin.

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint a nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.

Az augusztusi hőhullámok idején a Duna vízállása Paksnál megközelítette a mínusz 121 centimétert, ezért az atomerőmű termelését jelentősen vissza kellett fogni, és egy időre a teljes leállás kockázata is reálissá vált. A helyzet azóta normalizálódott, de a krízis megmutatta: az egyre forróbb, aszályosabb időszakokban a nagy vízigényű erőművek sérülékenysége közvetlen ellátásbiztonsági kérdéssé válik.

A napenergia sokat vitt a hátán, a tárolás lemaradt

A Green Policy Center Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése szerint a magyar áram- és hőtermelés üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2020 és 2024 között 31 százalékkal csökkent, miközben az áramfogyasztás csaknem 5 százalékkal nőtt, az importfüggőség pedig mérséklődött. A folyamat fő hajtóereje a napenergia volt: a napelemes kapacitások megnégyszereződtek, és 2024-re már a hazai áramtermelés negyedét adták.

A paksi kényszerű teljesítménycsökkentés idején ennek közvetlen jelentősége volt. A 6–7 gigawatt csúcsteljesítményű napelemes állomány a forró nappali órákban érdemben kompenzálta a kieső nukleáris termelést. A rendszer sérülékenysége napnyugta után jelentkezett: a napelemes termelés visszaesett, miközben a hűtési igény és az esti fogyasztási csúcs fennmaradt, így az ország erősen importra szorult.

A probléma tehát nem önmagában a napenergia időjárásfüggése, hanem az, hogy a hozzá szükséges rugalmassági elemek lassabban épültek ki. Bár az akkumulátoros tárolók teljesítménye 2026-ra gyorsan nőtt, az augusztusi válság idején még mindig csak a napelemes rendszerek beépített teljesítményének mintegy tizedét érte el. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint a hálózati csatlakozások korlátozása miatt mintegy 10 gigawattnyi, piaci alapon megvalósuló megújuló- és energiatároló-beruházás maradt el.

Az esti hiányt ma főként import egyenlíti ki

Amíg a hazai tárolási és szabályozási kapacitások nem elegendők, a rendszerstabilitást az import garantálja. A Magyarországra észak felől érkező esti többlet jelentős része a cseh villamosenergia-rendszerből származik, Szlovákián keresztül. A cseh rendszer azért képes az esti órákban stabil exportra, mert jelentős szivattyús-tározós erőművi kapacitásokkal rendelkezik. Ezek a létesítmények a napközbeni olcsó árammal vizet szivattyúznak a magasabban fekvő tározókba, majd az esti csúcsidőszakban extra villamos energiát termelnek. Emellett a cseh szénerőművek is költséghatékonyabban és rugalmasabban reagálnak a keresletre, mint a hazai fosszilis blokkok.

A lakossági energiatárolásban 2026 elején indult fontos korrekció, de hamar megtorpant. A 100 milliárd forintos Otthoni Energiatároló Program mintegy 40 ezer háztartás támogatására volt elegendő, miközben 132 ezer igény érkezett; a második pályázati ütemet ezért már az indulás napján határozatlan időre felfüggesztették. A háztartási tárolók nemcsak a rezsiköltségeket mérsékelhetik, hanem csökkentik a nappali visszatáplálást és az esti hálózati vételezést is.

Az áram- és hőtermelés üvegházhatásúgáz-kibocsátásának alakulása, az erőművi szénfelhasználás és az áramimportarány (kép forrása: a Green Policy Center Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése)

A következő válságot rugalmassággal lehet megelőzni

Sipos Vera a Másfélfokon megjelent elemzésében arra jut, hogy a tanulság nem az elektrifikáció lassítása, hanem a hálózati alkalmazkodás felgyorsítása. Ehhez nagyobb ipari és lakossági tárolókapacitásra, a szélenergia bővítésére, okosmérőkre és a fogyasztás rugalmasabb időzítésére, valamint az energiahatékonyság gyorsabb javítására van szükség. Ezt segíthetné az idősávos villamosenergia-tarifa is.

A szélenergia különösen fontos kiegészítője lehet a napenergiának, mert éjszaka és borult időben is termelhet. A Green Policy Center középtávon a nap- és szélerőművi kapacitások 2:1 arányát tartaná kívánatosnak a 2026-os, mintegy 25:1-es arány helyett. Előrelépést jelent, hogy 2030-ra 3000 megawattnyi hazai áramtároló-kapacitás és a jelenlegi mintegy 330 megawattról 4000 megawattra növekvő szélerőművi kapacitás szerepel a célok között.

A paksi blokkok hűtését hosszabb távon szintén minél kevésbé kellene a Duna vízállásától és hőmérsékletétől függővé tenni. A most épülő fenékküszöb rövid távon segíthet, tartósabb megoldás azonban, ha nem a folyót igazítjuk az erőműhöz, hanem az erőmű hűtését a Duna új hidrológiai valóságához.

A nyári krízis azért fontos figyelmeztetés, mert az energia-, víz-, közlekedési és digitális infrastruktúrák szorosan függenek egymástól, így egyetlen zavar más rendszerekben is dominóhatást indíthat el. A megelőzés ezért nem pusztán klímapolitikai feladat, hanem ellátásbiztonsági beruházás: az új fejlesztéseknél azt is vizsgálni kell, mennyire csökkentik a vízfüggést, növelik a rendszer rugalmasságát és mérséklik a csúcsidőszaki importigényt.

Szerző: Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója

Forrás: https://masfelfok.hu/2026/09/10/a-paksi-energiakrizis-tanulsaga-a-napenergia-mellol-hianyoznak-a-tarolok-es-a-rugalmas-halozat/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A paksi energiakrízis tanulsága appeared first on Műszaki Magazin.

A kiírás tartalma a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, valamint az energiapolitikáért felelős miniszter felkérő levele alapján került véglegesítésre.

A pályázat kiírását jelentős szakmai előkészítő munka előzte meg, melynek során a Hivatal országos kiterjedésű, nyilvános piaci felmérést végzett annak érdekében, hogy feltárja a szélerőművi fejlesztések várható hálózati csatlakozási igényeit, valamint pontos képet kapjon a tervezett beruházások előkészítettségéről. A pályázati kiírás tervezetét a Hivatal iparági konzultációra bocsátotta, lehetőséget biztosítva a szakmai szervezeteknek, a potenciális beruházóknak és más érintetteknek arra, hogy véleményezzék a tervezett feltételeket.

„A Hivatal számára elsődleges szempont volt, hogy az eljárás minden szakasza átlátható és szakmailag megalapozott legyen, a végleges pályázat pedig megfeleljen a vonatkozó jogszabályi kereteknek*, a hatályba lépett jogszabály-módosításnak** és a miniszteri felkérésben foglaltaknak. A pályázati kiírás emellett előzetes tájékoztatást ad a pályázók számára a rendelkezésre álló információk alapján várható néhány további jogszabályi változásról is. A kiírást széles körű piaci felmérés, részletes hálózati elemzés és iparági konzultáció előzte meg, ami megerősíti, hogy a Hivatal a rendelkezésére álló szakmai eszközökkel felelősen, a piaci szereplők véleményének beszerzésével és a jogalkotásért felelős szervezetekkel egyeztetve készítette elő a pályázatot.”

– mondta Juhász Edit, a MEKH elnöke.

A kiírás részleteiről szólva Juhász Edit kiemelte, hogy a pályázók hat járásban kilenc hálózati csomópontra pályázhatnak, melyeken a betáplálásra rendelkezésre álló, kiosztható összteljesítmény 702 megavoltamper (MVA).

A pályázati kiírás meghatározza a hálózati csatlakozás időbeli kereteit is. A legkorábbi csatlakozási időpont 2030. szeptember 30., míg az adott hálózati csomóponthoz tartozó tényleges csatlakozási időpontot a csatlakozási tervben, illetve a hálózati csatlakozási szerződésben kell meghatározni, azzal, hogy 2032. szeptember 30-át követő csatlakozási időpont nem jelölhető meg.

A pályázatokat a Hivatal 2026. szeptember 4-től fogadja a Magyarorszag.hu – Személyreszabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) kialakított űrlap kitöltésével, melynek elérhetőségét a honlapján teszi közzé.

A benyújtás határideje 2026. október 30. Ezt követően a MEKH elvégzi a pályázatok szakmai értékeléséhez kapcsolódó feladatokat, majd az eljárás lezárását követően az eredményeket legkésőbb 2026. december 13-ig közzéteszi honlapján.

A pályázati kiírás és a kapcsolódó dokumentumok a MEKH honlapján érhetők el:

https://www.mekh.hu/kapacitas-palyazati-eljaras-2026

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiírták a szélerőmű pályázatot appeared first on Műszaki Magazin.

A 4iG energetikai piacra lépésével tovább bővíti jelenlétét a kritikus infrastruktúrák területén, és a távközlés, az Informatika, a digitális infrastruktúra, valamint az űr- és védelmi ipar mellett egy új, stratégiai jelentőségű ágazatban kezdi meg regionális pozícióinak kiépítését. Az energetikai üzletág új növekedési és diverzifikációs lehetőséget teremt a Csoport számára, erősítheti nemzetközi jelenlétét, és új bevételi forrásokkal is hozzájárulhat a vállalatcsoport teljesítményéhez.

Az új üzletág felépítésére a 4iG önálló energetikai holdingvállalatot hoz létre, amely – a Csoport többi stratégiai üzletágához hasonlóan – saját szervezeti struktúrában, regionális platformként működik majd. A 4iG a portfólió kialakításába hosszú távú nemzetközi befektetői és technológiai partnereket is bevon, a működő energiatermelő eszközök megszerzését, új kapacitások fejlesztését és új generációs energetikai technológiák regionális meghonosítását egyaránt célul tűzve ki.

Az energetikai üzletág stratégiai illeszkedését erősíti, hogy a 4iG meghatározó tevékenységei egyaránt energiaintenzív területek. A saját energiatermelő kapacitások kiépítése és megszerzése így jelentős szinergikus előnyöket teremthet a Csoport meglévő üzletágaival, hosszú távon mérsékelheti energiakitettségét és javíthatja energiaellátásának kiszámíthatóságát. A regionális beruházások emellett Közép-Kelet-Európa és a Nyugat-Balkán energiabiztonságának erősítéséhez is hozzájárulhatnak.

Amerikai partnerrel a fejlett nukleáris technológiában

A 4iG Csoport szándéknyilatkozatot írt alá a NASDAQ-on jegyzett X-ENERGY-vel, a fejlett kis moduláris nukleáris reaktorok (SMR) és az azokhoz szükséges üzemanyag egyik vezető amerikai fejlesztőjével. Az együttműködés az X-ENERGY Xe-100 reaktorának kereskedelmi hasznosítására irányul, a közép-kelet-európai és nyugat-balkáni lehetőségekre összpontosítva. A közös munka első lépésként egy regionális pilot projekt vizsgálata kezdődik meg. A 4iG hosszú távú célja, hogy stratégiai partnerként tulajdonrészt szerezzen a régióban telepített nukleáris reaktorokban, ezzel is hozzájárulva a térség energiaellátásának biztonságához és stabilitásához.

Az Xe-100 negyedik generációs, magas hőmérsékletű, héliumhűtésű gázhűtésű reaktor (HTGR), amely eltér a hagyományos vízhűtéses technológiától. Az X-ENERGY a működtetéséhez szükséges, saját fejlesztésű TRISO-X üzemanyagot is maga gyártja, így a technológia és a fűtőelem-ellátás egyaránt az amerikai partnertől érkezik, ami az üzemeltetés hosszú távú kiszámíthatóságát erősíti. A technológia alkalmazása elsősorban adatközpontok és nagy energiaigényű ipari folyamatok ellátásában kínálhat új lehetőségeket, amelyek szorosan illeszkednek a 4iG Csoport üzleti szegmenseihez – az adatközponti és távközlési infrastruktúrától az önálló, hálózatfüggetlen energiaellátáson át a védelmi ipari alkalmazásokig.

Regionális terjeszkedés Lengyelországban és a Nyugat-Balkánon

A 4iG energetikai stratégiájának fontos eleme a közép-kelet-európai és nyugat-balkáni jelenlét kialakítása, amely a Csoport már meglévő regionális működésére és partnerkapcsolataira is támaszkodhat. Ennek részeként a vállalatcsoport működő energiatermelő eszközök megszerzését, valamint új termelő- és tárolókapacitások fejlesztését egyaránt vizsgálja.

A 4iG Csoport előzetes együttműködési megállapodást kötött egy közepes méretű, kulcsrakész lengyelországi szélerőműpark megvásárlására. A projekt átvilágítása jelenleg zajlik. A tranzakció megvalósulása újabb közép-kelet-európai piaccal bővítheti a 4iG energetikai jelenlétét, és működő megújulóenergia-termelő eszközzel egészítheti ki a kialakuló regionális portfóliót.

A Csoport emellett szélerőművi és kapcsolódó energiatárolási kapacitások fejlesztésének lehetőségét vizsgálja Észak-Macedóniában, ahol a 4iG jelenleg 5G mobilhálózatának kiépítésén dolgozik, távközlési szolgáltatásainak elindítását pedig 2027-re tervezi. A vizsgált fejlesztés több, mint 100 MW szélerőművi termelőkapacitás kiépítését jelentheti, ami önmagában meghaladná az ország jelenlegi teljes telepített szélerőmű-kapacitását.

A vállalatcsoport Montenegróban is vizsgálja további energiatermelő kapacitások megszerzésének lehetőségét, partnerek bevonásával. A 4iG Nyugat-Balkánon már meglévő üzleti jelenléte olyan regionális hátteret biztosít, amelyre az energetikai üzletág további terjeszkedése is építhet.

Meghatározó pozíció a hazai szélenergiában

A regionális fejlesztések mellett a 4iG Magyarországon is jelentős működő energiatermelő kapacitással bővítheti új üzletágát. A 4iG Befektetési Kft. kötelező érvényű vételi ajánlatot tett az iG Tech Energy Magántőkealap befektetési jegyeinek megszerzésére. A tervezett többlépcsős tranzakció lezárásával a 4iG tulajdonába kerülhet az a projekttársaság, amely 49 százalékos részesedéssel rendelkezik a korábban az Iberdrola tulajdonában álló magyarországi szélerőművi eszközökben. A tranzakció lezárását követően a 4iG stratégiai partnerként működik majd együtt a bukaresti tőzsdén jegyzett Premier Energy Csoporttal, amely az érintett szélerőműparkok 51 százalékos tulajdonosa.

Az öt északnyugat-magyarországi telephelyen működő, összesen 158 MW beépített kapacitású eszközállomány a hazai telepített szélerőmű-kapacitás közel felét adja. A működő erőművek révén az új energetikai üzletág már az indulásától stabil, kiszámítható bevételt teremtő eszközökkel bővülhet. A tranzakciósorozat – a vételi ajánlat elfogadása esetén – várhatóan az év végéig zárulhat.

A bejelentett ajánlatok és szándéknyilatkozatok az egyes tranzakciók és együttműködések jelenlegi kereteit rögzítik. A projektek megvalósítása, illetve a tranzakciók lezárása a további tárgyalások, a szükséges átvilágítások, valamint – ahol releváns – a hatósági és egyéb jóváhagyások függvénye. Az energetikai üzletág további fejlesztéseiről a 4iG Csoport a későbbiekben ad tájékoztatást.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energetikai üzletágat hoz létre a 4iG Csoport appeared first on Műszaki Magazin.

A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek (BKM) több hónapig tartó tárgyalások után megbízási szerződést kötött a BME-vel egy döntést megalapozó tanulmány közös elkészítésére a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe való eljuttatása lehetőségéről. A beruházás révén számottevően enyhülhetne a Duna vizének hőterhelése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenése mellett mérséklődne az ország gázimportfüggősége.

Előzetes becslések szerint a vezeték akár 300 millió köbméternyi importált földgáz kiváltását is lehetővé tehetné.

Az atomerőművi technológia szükségszerű velejárója, hogy a hőtermelő egységekben (reaktorokban) előállított energia egy része nem villamos energia formájában hasznosul, hanem veszteségként a zárt rendszerből el kell vezetni. A Paksi Atomerőmű esetében ez jelenleg részben – hulladékhőként – a Duna vizébe kerül. A Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik, hogy az erőmű és a távfűtési hálózat között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni.

A távfűtés mint technológia ma sem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha a Paks és Budapest közötti távhővezeték megvalósulna, arra a nyomvonal közelében lévő városok távhőrendszerei, ipari fogyasztói is rácsatlakozhatnának, ezzel tovább javítva az energetikai és gazdasági hatékonyságot.

A paksi hulladékhő fővárosba juttatásának műszaki kérdése évtizedek óta napirenden van, és a BKM szakemberei szerint az alábbi műszaki-gazdasági és energetikai fejlemények miatt most különösen időszerű.

• Az atomerőmű normál üzemi hűtése a nyári forróság időszakaiban időről időre technikai korlátokba ütközik. A helyzet az előző napokban csak az erőmű visszaterhelésével – a teljesítménye visszafogásával – volt uralható. Minden olyan megoldás segít ebben a helyzetben, amely hozzájárul a hulladékhő mennyiségének csökkentéséhez, az erőmű által megtermelt hő egy részének hasznos célra történő elszállításához.
• Ha megépül Paks 2, az erőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd.
• A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
• Az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát.
• A távhővezetékekben áramló víztömeg keringtetéséhez szükséges energia jelentős mértékben megújuló villamosenergia-termelésből (napelemekkel termelt áramból) származna. A szükséges energia maradékát pedig értelemszerűen az atomerőmű termelné, így ezzel is csökkenthető lenne a villamosenergia-rendszer egyes kritikus üzemállapotaiban szükségszerű visszaterhelés.
• A hazai villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a megújulóenergia-termelés arányának növekedése miatt egyre komolyabb kihívás. A kiterjedt távhőrendszerek és a villamosenergia-rendszer energetikai összekapcsolása a jelentős rugalmasságú és hőtároló kapacitású távhőhálózatok révén segíthet az áramhálózatok szabályozásában is.
• A különlegesen szigetelt, 1000 mm átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is haladhatna, így nem járna érdemi bontással, kisajátítással. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető.
• A fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelent a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 MW igényű új fogyasztó csatlakozott a szolgáltatáshoz. A rendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW, a nyári használatimelegvíz-hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul.
• A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 km lenne, érintve Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás, és van ipari hőigény is. Az új vezetékből tehát juthatna hő ezekbe a rendszerekbe is, ami segítheti a beruházás gyorsabb megtérülését. A vezetékpárra felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, tovább javítva a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
• A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve Magyarország importenergia-függőségét.
• A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek.

A vizsgálat lezárulása az év negyedik negyedében várható, eredményeiről a Budapesti Közművek tájékoztatja majd a nyilvánosságot.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: BKM/FŐTÁV

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME kutatói segítenek kideríteni, hogyan lehetne Budapestre vinni a paksi hőt appeared first on Műszaki Magazin.

A modulokat a Quality International Co. Ltd. FZC gyártotta, amely az Egyesült Arab Emírségek egyik vezető modulgyártó és -összeszerelő üzeme. A kiszállítás a Khalifa Port területén, az Abu Dhabi Ports zászlóshajójaként működő, mélytengeri, többcélú kikötőben zajlott. A mérföldkőnek számító művelet megvalósítása szoros együttműködést igényelt a kikötői üzemeltetéssel, beleértve az infrastruktúra módosítását is a túlméretes rakomány kezelésének biztosítása érdekében.

Mérnöki előkészítés és kivitelezés

A művelet minden egyes fázisát részletes mérnöki elemzés előzte meg a biztonságos és hatékony végrehajtás garantálása érdekében. A projekt a Khalifa Port történetének legnagyobb volumenű kifelé irányuló szállítmányát jelentette. A modulokat a Khalifa Port South Quay területén található gyártóüzemből mintegy 2,5 kilométeres útvonalon szállították át a szomszédos rakparti területre, ahol megtörtént a hajóra rakodás. A tengeri szállítás négy különálló szállítmányban valósult meg.

Tömegmeghatározás és nehézszállítási megoldások

A Mammoet feladatkörébe tartozott a modulok precíz tömegmeghatározása, amelyhez tizenkét darab 300 tonnás, valamint tizennyolc darab 150 tonnás emelő- és mérőcellát alkalmaztak. Az egyes modulok méretétől és tömegétől függően eltérő konfigurációkat használtak a pontos és biztonságos mérés érdekében. A szárazföldi szállítás és a hajóra rakodás során a vállalat 120 tengelyes önjáró moduláris szállítójárművet (SPMT – Self-Propelled Modular Transporter), valamint négy hajtóegységet (power pack unit) vetett be.A legnagyobb tömegű és méretű egység egy Process Gas Cooling Module volt, amely 2 464 tonnát nyomott, hossza 38 méter, szélessége 23 méter, magassága pedig 32 méter volt. Az ilyen léptékű berendezések mozgatása kiemelt figyelmet igényel a talajterhelés, a stabilitás, a teherelosztás és a szállítási útvonal geometriájának optimalizálása szempontjából.

Koordináció és projektmenedzsment

A művelet gondos tervezéssel és az érintett felek – gyártó, kikötői üzemeltető, logisztikai partnerek – közötti szoros együttműködéssel valósult meg. A Mammoet szakemberei biztosították, hogy a kritikus fontosságú berendezések maximális biztonsággal, precizitással és megbízhatósággal kerüljenek kezelésre, előkészítve azokat az új létesítménybe történő integrációra. A projekt ismételten demonstrálja a Mammoet azon képességét, hogy a komplex nehézszállítási és emelési feladatokat a teljes logisztikai lánc mentén – a gyártóüzemtől a végső rendeltetési helyig – integrált módon kezelje, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül.

Forrás: Mammoet

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rekorder modul-logisztika a földgázfejlesztésben appeared first on Műszaki Magazin.

A Resource Advisor+ platform és a hozzá tartozó termékek képesek kiváltani a jelenleg alkalmazott sokféle eszközt és ezáltal segíti az ezek miatt silószerűen egymástól elkülönülő adatok jóval hatékonyabb hasznosítását. Az új megoldás egységes, intelligens ökoszisztémát biztosít, amely zökkenőmentesen integrálja a kibocsátáshoz, az energiagazdálkodáshoz, az ellátási lánc fenntarthatóságához, az éghajlati kockázatok méréséhez és a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó alkalmazásokat. A Resource Advisor+ ökoszisztéma intelligens irányító központként működik, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az adatok egységesítését, a döntéshozatal felgyorsítását, valamint az energia- és fenntarthatósági kezdeményezések gyors előmozdítását a teljes szervezeten belül.

Sera: a Resource Advisor+ ügynöke

A Sera a Resource Advisor+ vezető mesterséges intelligencia (MI) ügynöke, ami proaktív digitális partnerként értelmezi a felhasználói igényeket és koordinálja a háttérben dolgozó, egyes szakterületekre szakosodott MI-ügynökök csapatát. Ez a koordináció jelentős előnyt biztosít a Resource Advisor+ szolgáltatásnak, ami ezáltal építhet a Schneider Electric két évtizedes tanácsadói szakértelmére támaszkodó SE Advisory Intelligence-ben felhalmozott tudásra. Sera és csapata ezt a beágyazott szakértelmet használja fel arra, hogy a komplex adatokat világos, megvalósítható ajánlásokká alakítsa, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy példátlan gyorsasággal és magabiztossággal navigáljanak az energia és a fenntarthatóság területén.

Egyértelmű előnyök

A Sera ajánlásai több évtizedes intézményi tudáson alapulnak, biztosítva, hogy minden elemzés technikailag megalapozott és alkalmazható legyen. Mivel a Resource Advisor+ energiahatékony működési modelleket és „szén-dioxid-tudatos” számításokat használ, MI-infrastruktúrája elősegíti a fenntarthatóságot, összhangban a Schneider Electric, a világ legfenntarthatóbb vállalata fenntarthatóság iránti elkötelezettségével. A platform az emberi szakértelmet és a saját tudást közvetlenül beépíti a munkafolyamatokba, létrehozva egy olyan, értékteremtő rendszert, amelyben az emberi tapasztalatok okosabbá teszik az MI-t, az okosabb mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi a tanácsadóknak és az ügyfeleknek, hogy a stratégiai cselekvésre összpontosítsanak.

„Ez a bejelentés izgalmas mérföldkőnek számít, mivel megvalósítjuk az „MI-first” jövőképünket. A Resource Advisor+ egy teljesen új módszert vezet be a vállalatok számára az energia- és fenntarthatósági teljesítményük kezelésére. A módszer az SE Advisory Intelligence és egy mesterséges intelligencia-ügynökök alkotta hálózat segítségével működik. A komplexitás automatizálásával és az adatok cselekvéssé alakításával a Resource Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára az energiaoptimalizálás és a dekarbonizáció felgyorsítását, és alapvető változást jelent abban, ahogyan ügyfeleinknek segítünk jelentőségteljes, vállalat-szintű eredmények elérésében”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services „Energy & Sustainability Practice” részlegének ügyvezető alelnöke.

A Resource Advisor+ bevezetésével két új termék is érkezik, a Carbon Performance és a Supply Chain, majd az év folyamán további két megoldással bővül a portfólió a fenntarthatóság területen ezek a „Climate Risk” és a „Reporting and Compliance”, míg az energiamenedzsment szegmensben az „Energy” and „Energy Efficiency” alkalmazások érkeznek majd. A vállalkozásokat az energia- és fenntarthatósági teljesítményük nyomon követésében és optimalizálásában segítő, felhőalapú platform, az EcoStruxture™ Resource Advisor továbbra is elérhető lesz a Schneider Electric kínálatában.

„Mivel a szervezeteken egyre nagyobb a nyomás, hogy a fenntarthatósági törekvéseiket mérhető cselekedetekké alakítsák, egyre fontosabbá válnak az adatokat, intelligenciát és megvalósítást egyesítő platformok. A Schneider Electric Resource Advisor+ jelentős fejlődést hoz a fenntarthatósági törekvések menedzsmentjében, mivel ötvözi az átfogó szakértelmet az MI-vezérelt munkafolyamatokkal. Azáltal, hogy a tanácsadói intelligenciát közvetlenül a platformba ágyazza, a Schneider Electric segít a vállalkozásoknak túllépni a jelentéskészítésen, és gyorsabb, magabiztosabb döntéseket hozni, amelyek összekapcsolják az energia, a kibocsátás és az ellátási lánc fenntarthatóságát a valódi üzleti eredményekkel”

– mutatott rá Amy Cravens, az IDC „Sustainability and ESG Software” területért felelős kutatási igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI új korszakot nyit az energiagazdálkodásban és a fenntarthatóságban appeared first on Műszaki Magazin.

A találmánynak köszönhetően nem csupán a háztartásokban lett jobban eltartható az élelmiszer, hanem idővel elterjedtek a globális hűtési láncok, amelyek soha nem látott lehetőségeket nyitottak az élelmiszerlogisztikában és -kereskedelemben. Dachser Tudástár sorozatunk aktuális részében megvizsgáljuk, miért fontos a hűtési lánc fenntartása, manapság milyen alapvető elvárások vannak ezzel szemben, és hogyan alkalmazza a Dachser Food Logistics a 21. század megoldásait a témában – legyen szó folyamatosan nyomon követhető és irányítható hőmérséklettől vagy a gyorsaságot lehetővé tevő globális hálózatról.

Az élelmiszer kényes termék. Ha nem megfelelően vagy túl hosszú ideig tárolják, gyorsan beindul a mikrobiológiai romlás – elveszti korábbi ízét, állagát, tápértékét, legrosszabb esetben pedig az egészségre károssá válik. A múltban számos módszert alkalmaztak ennek megelőzésére: füstölték, sózták, szárították a termékeket, télire elvermelték a zöldségeket, de valódi megoldást mégis csupán Linde találmánya hozott. A hűtést, majd később a mélyhűtést gyorsan alkalmazni kezdték a szállítók is, hiszen a segítségével messzebbre lehetett eljuttatni az élelmiszert, mint valaha.

A bizalom köre

A hűtési láncok kialakulásához egy bizalmi kérdés vezetett: az élelmiszerek végső felhasználóinak bíznia kell abban, hogy a kiskereskedő megfelelő minőségű árut ad el neki; a kiskereskedőnek abban, hogy a szállító ennek biztosítására kellő odafigyeléssel kezelte az adott terméket; a szállítónak abban, hogy a raktár ugyanígy járt el, és így tovább. Az 1950-es évekre ez a kör globálissá bővült, ehhez kapcsolódóan pedig létrejöttek a hűtési láncok: olyan komplex logisztikai rendszerek, ahol minden egyes szakasz – a termelés, feldolgozás, csomagolás, raktározás, szállítás, bolti tárolás – szigorúan ellenőrzött, minőségi szabványok által meghatározott hőmérsékleten zajlik, ezzel garantálva, hogy a termék fogyasztásra alkalmas állapotban marad. A logisztikai gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az élelmiszert a raktér hűtésére alkalmas járműveken szállítják és hűtött raktárakban tárolják. Sőt a dokkolókapuk után a raktárban sokszor zsiliprendszer is található, amely szintén az élelmiszerek megóvására, illetve a hőmérséklet fenntartására szolgál. Fontos, hogy a hűtési lánc egyetlen percre, egyetlen méterre sem szakadhat meg.

Az egyes élelmiszerek optimális hőmérséklete – amelyen a mikroorganizmusok szaporodása kellő mértékben lelassul – eltérő lehet: a húsoknál például 0-4 fok között, a halaknál 0-2 fok, a leveles zöldségeknél 2-5 fok között ideális. Az előírások ehhez igazodva a hűtött áruknál 2-7 fok közötti hőmérsékletet, fagyasztott élelmiszerek esetében -18 fokot szabnak meg, amelyet a termék teljes útja során, folyamatosan biztosítani kell.

Digitalizált biztonság

A 21. század, mint szinte mindent, a hűtési láncokat is digitalizálta és automatizálta. Az élelmiszerbiztonságot szolgáló HACCP-rendszer alkalmazása, a szigetelt, légfüggönyökkel és gyorskapukkal ellátott élelmiszerraktárak, a nemzetközi egyezmények szerint minősített hűtőjárművek, a hűtött, gyors átrakodást biztosító dokkolók, a hőmérséklet, időpont és helyszín folyamatos dokumentálása, a telematika használata mostanra alapvető követelmény lett. A Dachser speciálisan az élelmiszeripar igényeire létrehozott Food Logistics üzletága ezen túlmenően kihasználja a jelenleg rendelkezésre álló legjobb technológiát is: olyan aktív követéssel látnak el például minden hűtőkamiont, ami gyűjti, továbbítja és elemzi a járművek adatait, beleértve a hűtőtérben található három szenzor értékeit is. Így minden információ online, valós időben követhető, ellenőrizhető.

A hűtési lánc igazán akkor hatékony, ha gyors szállítással és zökkenőmentes raktározási folyamatokkal párosul. A Dachser sűrű, globális hálózata földön, vízen, levegőben az élelmiszerek lehető leggyorsabb továbbítását teszi lehetővé. A vállalat emellett tagja a 34 európai országban működő, a hőmérsékletszabályozott gyűjtőszállítmányozásra specializálódott cégeket tömörítő European Food Network szervezetnek, amely több mint 200 telephelyével garantálja a folyamatos frissen tartást. A technológia és gyorsaság párosának köszönhetően bátran választhatunk a boltok polcairól – legyen az csomagolt saláta januárban vagy friss hús augusztusban, amit megkívánunk.

Korszerű hűtési technológiák

A korszerű hűtési technológiák fejlődése nemcsak az ipari logisztikában, hanem az épületgépészetben is meghatározó szerepet játszik. Napjaink energiahatékony megoldásai között egyre nagyobb hangsúlyt kap a hőszivattyú és a modern klímaberendezések alkalmazása, amelyek egész évben képesek biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.

Klíma értékesítés, hőszivattyú, klíma szerelés, országos klíma telepítés szolgáltatások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az otthonok és vállalkozások is megbízható, energiatakarékos hűtési és fűtési rendszereket használhassanak, megfelelve a mai komfort- és fenntarthatósági elvárásoknak.

A Vidinklima korszerű klíma- és hőszivattyús megoldásaival, valamint szakértő kivitelezési szolgáltatásaival szintén azt a célt szolgálja, hogy ügyfelei hosszú távon megbízható, gazdaságosan üzemeltethető és energiahatékony rendszereket használhassanak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hűtési láncok a 21. században appeared first on Műszaki Magazin.

A több mint 10 ezer négyzetméteres létesítményben a vállalat legfejlettebb energiamenedzsment és épületüzemeltetési rendszereit használják az energiahatékonyság és a fenntarthatóság érdekében.

A világ legfenntarthatóbb vállalatának választott Schneider Electric Jövőformáló Épületek Programjának célja, hogy saját kereskedelmi ingatlanjain keresztül, a legjobb EcoStruxure™ megoldások, szoftverek és szolgáltatások segítségével ösztönözze a fenntarthatóságot. Az alkalmazott rendszerek közé tartozik az EcoStruxure Building Operation, az EcoStruxure Power Monitoring Expert, az EcoStruxure Building Data Platform és a Planon Integrated Workplace Management. Ezen megoldások összekapcsolhatósága elősegíti a fenntarthatóságot, a rugalmasságot és a hatékonyságot, valamint a jobb felhasználói élményt, demonstrálva, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció kombinációja – amelyet a Schneider Electric „Villamosság 4.0”-nak nevez – hogyan alakíthatja át az ingatlanokat következő generációs épületekké.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új dubaji irodája, a NEST, több mint 10 ezer négyzetméteres, és a cég ezernél is több dolgozójának szolgál munkahelyül. A létesítmény ad otthont a társaság első dubaji „Global Innovation Hub” központjának, ahol a cég ügyfelei a gyakorlatban is megtapasztalhatják, hogy milyen előnyökkel járnak az EcoStruxure™ megoldások. Az épületben egy külön oktatási központot is kialakítanak az ügyfelek és a partnerek számára, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalok fokozottabb bevonására, a helyi tehetségek fejlesztésére és a következő generáció olyan tudással és készségekkel történő felruházására, ami támogatja őket abban, hogy elősegítsék a régióban a tiszta energia használatának elterjedését. A várakozások szerint a NEST a Schneider Electric korábbi, dubaji telephelyéhez képest 37 százalékos energiafogyasztás-csökkenést eredményez, és 572 tonna CO₂-kibocsátás elkerülését teszi lehetővé, ami körülbelül 77 háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg.

Az épületek a globális szén-dioxid-kibocsátás 37 százalékát teszik ki, ezért tartja fontosnak a Schneider Electric, hogy megmutassa ügyfeleinek és partnereinek, milyen intelligens, fenntartható tereket hozhatnak létre a technológiájával. A Jövőformáló Épületek Program a következő 18 hónapban további új épületekkel és meglévő ingatlanok utólagos felújításával folytatódik, például szolgálva a következő generációs épületek számára.

„A saját telephelyeink átalakításával megmutatjuk, hogy az épületeknek fejlődniük kell ahhoz, hogy megfeleljenek a holnap üzleti igényeinek. Itt az ideje, hogy újragondoljuk az épületeket. Olyan jövőt alakítunk ki, ahol az épületek nem csak léteznek, hanem intelligensen alkalmazkodnak és zökkenőmentesen kapcsolódnak az üzlethez, az emberekhez és a célokhoz. Az EcoStruxure™ és a Planon vállalati szoftverrel újradefiniáljuk az épületüzemeltetést”

– jelentette ki Manish Kumar, a Schneider Electric „Digital Energy” részlegért felelős ügyvezető alelnöke.

„A NEST több mint egy épület. Ez egy szándéknyilatkozat. Megtiszteltetés számunkra, hogy felavathattuk ezt a mérföldkőnek számító projektet az Egyesült Arab Emírségekben, amely bemutatja, hogy a digitalizáció és a villamosítás hogyan gyorsíthatja fel a nemzeti nettó zéró célok elérését, miközben világszínvonalú környezetet teremt az emberek számára az együttműködéshez, az innovációhoz és a növekedéshez. Ez az új, dubaji központ az első a Schneider Electric globális Jövőformáló Épületek Programjában, és bemutatja, hogy az intelligens, összekapcsolt technológiák hogyan forradalmasíthatják az épített környezetet, új mércét állítva fel ezzel az innovatív és fenntartható kereskedelmi terek számára, miközben előtérbe helyezik az azokat használók jóllétét”

– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója a dubaji épület átadása kapcsán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dubaji szuperirodával rajtolt a Schneider Electric Jövőformáló Épületek Programja appeared first on Műszaki Magazin.

Egy brit székhelyű energetikai agytröszt szerint 2024 áttörést hozott az Európai Unió energiamixében: története során először a napenergia aránya meghaladta a 11%-ot, ezzel megelőzve a szénalapú villamosenergia-termelést (9,8%). Magyarország kiemelkedik az uniós országok közül, mivel itt a legnagyobb az energiatermelésen belüli napenergia-részarány. Ez a pozíció nagyrészt az említett nemzeti és uniós támogatási mechanizmusoknak köszönhetően vált lehetővé.

A napenergia-ipar növekedése Magyarországon, valamint az olyan országokban, mint Ausztria és Lengyelország, jelentős keresletet teremt a logisztikai szolgáltatások iránt – különösen a fotovoltaikus alkatrészek szállítása és raktározása terén. Az ágazat szereplőiként a mi feladatunk, hogy biztosítsuk ezen termékek pontos és biztonságos eljuttatását a forgalmazókhoz és a szerelőkhöz. Közép- és Kelet-Európa vezető logisztikai szolgáltatójaként tapasztalattal rendelkezünk az ilyen ellátási láncok kezelésében. Támogatást nyújtunk minden típusú napelemes technológia szállításában: tartalék akkumulátorok, napelemek, keretek és tartószerkezetek, valamint biztosítékok, mérőeszközök és csatlakozókábelek esetében is. – mondja Laszló Molnár, Managing Director, Rohlig SUUS Logistics Magyarország.

Laszló Molnár, Managing Director, Rohlig SUUS Logistics Magyarország

Az ágazat számára olyan szolgáltatásokat kínálunk, mint a tengeri kikötőkből történő teljes vasúti/ közúti szállítás, vámkezelési és biztosítási ügyintézés, valamint az alkatrészek tárolása stratégiai elhelyezkedésű logisztikai központjainkban Közép- és Kelet-Európa szerte. Ez a megközelítés lehetővé teszi a növekvő kereslet hatékony kiszolgálását, miközben minimalizálja a késéseket.

A napelemes rendszerek alkatrészeinek kezelése különös figyelmet igényel a biztonság szempontjából. A napelemek például érzékeny alkatrészeket tartalmaznak, amelyek könnyen megsérülhetnek szállítás vagy tárolás közben. Vállalatunknál olyan eljárásokat és szabványokat dolgoztunk ki, amelyek biztosítják a panelek csomagolásának, kezelésének és kicsomagolásának megfelelő módját, hogy minimalizáljuk a károsodás kockázatát. Továbbá ezen termékek tárolása speciális előírások betartását és a körülmények folyamatos monitorozását igényli. Az egyik legnagyobb kihívás ezen a területen a szabályozási környezet bizonytalansága és állandó változása. A változások nyomon követése elengedhetetlen ahhoz, hogy logisztikai folyamatainkat hatékonyan tudjuk az új követelményekhez igazítani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország gyors felemelkedése a napenergia terén appeared first on Műszaki Magazin.

A világ minden tájáról érkező startupok és fiatal technológiai cégek nyújthatják be megoldásaikat, amelyeket az ORLEN Csoport infrastruktúrájában valós körülmények között tesztelhetnek. A programban a technológiai fejlesztés korai szakaszában járó vállalatok is részt vehetnek (Proof of Concept, Minimum Viable Product). A korábbi fordulókban közel 40 kísérleti projektet fejeztek be, amelyekben közel 900 lengyel és külföldi startup vállalkozás vett részt.

Ez a forduló mintegy 30, az ORLEN Csoport vállalatai által meghatározott technológiai kihívással foglalkozik. Ezek olyan területeket foglalnak magukban, mint a digitális szervezet, az Ipar 4.0 és a folyamatbiztonság, a megújuló energiaforrások és az intelligens energiainfrastruktúra. Az ORLEN Skylight Accelerator egy nem tőkealapon működő vállalati akcelerátor program – a startupok megtartják technológiáik teljes jogát. A program lehetővé teszi a megoldások tesztelését az ORLEN Csoport infrastruktúráján belül egy egyszerűsített együttműködési modell keretében.

A résztvevők az alábbi előnyökben részesülhetnek:

• iparági szakértők támogatása,
• pilot megvalósítások finanszírozása,
• tapasztalat- és referencia-szerzés egy vezető iparági szereplővel való együttműködés révén,
• lehetőség a további kereskedelmi hasznosításra a pilot projekt lezárását követően.

A program korábbi fordulói során összesen több, mint 300 technológiai kihívás érkezett be, amelyekre közel 900 megoldási javaslatot nyújtottak be startupok Lengyelországból és külföldről. Jelenleg az akcelerátor portfóliója 40 kísérleti projektet tartalmaz, amelyek közül 12 jelenleg is folyamatban van, további 3 pedig előkészítés alatt áll.

A jelenleg tesztelés alatt álló megoldások közül az ORLEN egy olyan digitális eszközzel rendelkezik, amelyet a termelési folyamatokból származó adatok racionalizálására és optimalizálására terveztek, lehetővé téve az ipari létesítmények digitális ikreinek jobb modellezését. Az e-mobilitás területén az elektromos járművek töltőinek csatlakoztathatóságát és az elosztott berendezések működési minőségének felügyeletét szolgáló eszköz tesztelése van folyamatban. Az energetikai infrastruktúra szegmensben a csoport egy spanyol technológiai vállalattal együttműködve tesztel egy platformot a kisfeszültségű hálózatok kezelésére.

Az ORLEN következetesen fejleszti a nyílt innováció ökoszisztémáját, együttműködik a startupokkal a fejlesztés különböző szakaszaiban – az inkubációtól a tesztelésen és a méretezésen át a kockázati tőkebefektetésekig. Ennek az ökoszisztémának az ORLEN Skylight Accelerator mellett kulcsfontosságú elemei a technológiai vállalatokba befektető vállalati kockázati tőkealap, valamint a lengyelországi és csehországi kutatási és fejlesztési központok.

A részvétel iránt érdeklődő startupok április 28-ig nyújthatják be megoldásaikat. További információ és a jelentkezési lap az ORLEN weboldalára látogatva érhető el, a www.orlen.pl ,,Innovations’ menüpontja alatt.

Az ORLEN egy lengyel energetikai csoport, amely az üzemanyag, a földgáz, a villamos energia, a hő, a petrolkémiai és a kiskereskedelmi piacon tevékenykedik. Termékei és szolgáltatásai több, mint 100 millió ügyfelet szolgálnak ki Európa-szerte.

A gyorsan változó piaci környezetre reagálva az ORLEN Csoport „A holnap energiája ma kezdődik” elnevezésű beruházási programot hajt végre, amely nagy hangsúlyt fektet a technológiai innovációra és az energetikai átállásra. A 2035-ös stratégia az energiabiztonságba, a dekarbonizációba, az infrastruktúra korszerűsítésébe és a fogyasztóbarát megoldásokba történő beruházásokat irányoz elő. A 2025-2035 közötti időszakra tervezett CAPEX 350-380 milliárd PLN-re becsülhető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ORLEN pályázati felhívása technológiai startup cégeknek appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb szereplők a szilárdtest akkumulátorok fejlesztésében: a Toyota, a QuantumScape, a Solid Power és a Samsung. Az iparág folyamatosan dolgozik azon, hogy a laboratóriumi szintű fejlesztéseket a valós alkalmazásokba is átültessék.

A szilárdtest akkumulátorok egy izgalmas és ígéretes technológia. A hagyományos lítium-ion akkumulátorokban a tárolt energia egy elektrolit segítségével áramlik a pozitív és negatív pólus között, amely folyékony formában van. A szilárdtest akkumulátoroknál ehelyett egy szilárd elektrolitot használnak, ami több előnnyel is jár, mint például jobb biztonság, magasabb energiasűrűség és hosszabb élettartam. Ezek az akkumulátorok gyakran kisebb tűz- és robbanásveszéllyel rendelkeznek, mivel nem használnak folyékony elektrolitot, ami könnyen gyulladásba jöhet. Ezen kívül nagyobb energiasűrűséget lehet elérni, ami hosszabb üzemidőt és gyorsabb töltést jelenthet. A szilárdtest akkumulátorok fejlesztése mostanában felgyorsult, mivel nagy lehetőségeket kínálnak mind az autóiparban, mind a mobil technológiai eszközök terén. Több kutatócsoport és vállalat dolgozik rajtuk, hogy valóban piacképes termékeket hozzanak létre. Az egyik legnagyobb kihívás a szilárd elektrolitok hatékonysága, különösen azoknak a szilárd anyagoknak az élettartama és teljesítménye, amelyek az ionok gyors és könnyed mozgását teszik lehetővé.

Új szilárd elektrolit anyagok

A kutatók próbálnak olyan szilárd elektrolitokat találni, amelyek jobb vezetőképességgel rendelkeznek, mint a jelenlegi megoldások. Az ilyen anyagok kulcsszerepet játszanak a teljesítmény növelésében. Jelenleg a legígéretesebb anyagok között szerepelnek a kerámia alapú elektrolitok, mint a szulfidok vagy a perovszkitok.

A szilárdtest akkumulátorok előnye, hogy biztonságosabbak a hagyományos lítium-ion akkumulátorokhoz képest, mivel nem tartalmaznak gyúlékony folyadékokat.

A szilárd elektrolitoknál azonban felmerülhetnek problémák a mechanikai sérülésekkel (például repedések) és a hőmérsékleti hatásokkal kapcsolatban, ezért fontos, hogy a fejlesztések során a tartósságot és a biztonságot egyaránt figyelembe vegyék. A szilárdtest akkumulátoroknak képeseknek kell lenniük arra, hogy nagyobb energiasűrűséget érjenek el, mint a hagyományos lítium-ion akkumulátorok. Ezzel hosszabb akkumulátor üzemidőt lehet elérni, például elektromos autókban, anélkül hogy a méretük vagy a súlyuk növekedne. Fő előnyük azonban, hogy gyorsabban tölthetők, miközben hosszabb élettartamúak, mivel kevesebb a belső károsodás az újratöltések során. Azonban még mindig akadnak technológiai akadályok, hogy ezeket az akkumulátorokat az ipari szintű termelésbe át lehessen tenni. Bár a kutatásban és prototípusokban már vannak ígéretes eredmények, a szilárdtest akkumulátorok tömegtermelése még mindig nem éri el a kívánt szintet. A gyártás költségei és a méretezhetőség jelentős kihívásokat jelentenek. A cél, hogy a szilárdtest akkumulátorok ára versenyképessé váljon a jelenlegi lítium-ion technológiákkal.

Perovszkitok

A perovszkitok olyan ásványok, amelyek a perovszkit kristályszerkezetet követik, és ez a szerkezet egy speciális, háromdimenziós rácsot jelent. Az ilyen típusú ásványok neve a perovszkit nevű ásványból származik, amit egy orosz geológus, Lev Perovszkij után neveztek el. Az egyik legismertebb perovszkit ásvány a kalcium-titánát (CaTiO₃), de más perovszkitok is előfordulnak, amelyek különböző alkalmazásokban hasznosíthatóak, például napcellákban, elektronikai eszközökben vagy katalizátorokként.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szilárdtest akkumulátorok – a jövő energiaforrásai appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre több hazai háztartásban telepítenek napelemeket, illetve használnak elektromos fűtési- és légkondicionáló berendezéseket, ami kihívások elé állítja a folyamatosan egyre komplexebbé váló villamosenergia-hálózatokat. A növekvő energiaigények kiszolgálása, valamint a megújuló energiatermelők nagyobb fokú kihasználása érdekében jött létre az Európai Unió által támogatott Danube InGrid áramhálózat-fejlesztési projekt, amelynek célja az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli villamos hálózatának, valamint a nyugat-szlovákiai villamos elosztóhálózatnak a megújítása okos hálózati megoldásokkal.

A program keretében Magyarországon már több transzformátorállomást is átadott az E.ON, korábban Kisbéren és Gyermelyen. Nemrég pedig egy 2,2 milliárd forintból megvalósuló zöldmezős beruházás keretében Zalaszentgróton állt üzembe egy újabb egység, amelyhez, a korábbiakhoz hasonlóan, a Siemens Zrt. szállította a középfeszültségű kapcsolóberendezéseket.

E.ON – Ingrid – Zalaszentgróti állomás

Ezek az alállomási NXAir M típusú, 24 kV és 1250 A teljesítményű berendezések alacsony karbantartási igényüknek, valamint légszigetelésüknek köszönhetően fenntartható és biztonságos megoldást jelentenek az energiaellátáshoz. Az új alállomás teljesen automatizált, illetve minden funkcióban motorizált, ezért távolról is irányítható. Az üzemeltető szakemberek akár mobileszközről is láthatják a berendezések aktuális állapotát, és időben képet kaphatnak az esetleg szükséges beavatkozásokról, anélkül, hogy folyamatosan a helyszínen kéne tartózkodniuk. Ez jelentős humánerőforrás-megtakarítást jelent, ami a jelenlegi, szakemberhiányos környezetben kulcsfontosságú lehet.

Az E.ON Hungária Csoport által a projekt keretében üzembehelyezett alállomások új fogyasztók, megújuló energiatermelők, illetve akár több ezer lakossági naperőmű újonnan történő csatlakozását teszik lehetővé. A digitális megoldások alkalmazásával a térség hálózatának nem csak a kapacitása növekszik, hanem rugalmasabbá is válik, csökken a feszültségingadozások száma, valamint az intelligens rendszereknek köszönhetően egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabban észlelhető, azonosítható és elhárítható a probléma. Mindemellett a kapcsoló- és vezénylőépületek saját energiaigényét a helyszínen telepített napelemek segítségével fedezik.

2025-ben az E.ON Hungária csoport további új távműködtetésű alállomások üzembehelyezését tervezi az észak-dunántúli régióban a kapacitások bővítése és az ellátásbiztonság növelésének érdekében. Az új alállomásokba is a Siemens Zrt. szállítja a kapcsolóberendezéseket a projekt keretében, mindösszesen 131 mező nagységrendben. Továbbá a Danube InGrid projekt keretében a technológiai vállalat az E.ON elosztóhálózatát is bővítette mintegy száz darab Siemens 8DJH típusú középfeszültségű körhálózati kapcsolóberendezéssel, amelyek az utcai betonházakban teljesítenek szolgálatot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb villamos alállomást modernizáltak a Dunántúlon appeared first on Műszaki Magazin.