A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legújabb jelentése rámutat arra, hogy az elektromos áram előállítása bocsátja ki a világon a legtöbb szén-dioxidot. Ezért a kibocsátás csökkentésében is kiemelt szerepet játszhat a közüzemi szektor, mégpedig az energetikai átállás előremozdításával. Jelenleg az ágazat napirendjét az energetikai átállás uralja, és gyakorlatilag valamilyen formában minden tevékenysége ezt a célkitűzést szolgálja. Fehér Tamás, az Eaton Magyarország szakértője összeszedte azokat a tendenciákat, amelyekre mindenképpen érdemes odafigyelni.

A hálózat korszerűsítése

A hálózat korszerűsítése kétségtelenül fontos napirendi pont a közüzemi szektor számára, ez ráadásul az energetikai átállás szempontjából is kulcsfontosságú. Az EU 2023. november végén bejelentett, hálózatokra vonatkozó intézkedési terve várhatóan idén is meghatározza az iparág stratégiai gondolkodásmódját. A terv célja az Európai Unió villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatainak bővítése, digitalizálása és jobb kihasználása. A jelentés olyan intézkedéseket jelöl ki, amelyek segítenek felszabadítani az európai villamosenergia-hálózatok felgyorsításához elengedhetetlen beruházásokat.

Tervre pedig azért van szükség, mert az villamos energiafogyasztás a társadalmi igénnyel arányosan növekszik: 2030-ig várhatóan mintegy 60%-kal nő majd a fogyasztás az EU-ban, és hasonló nagyságrendekre lehet számítani az unión kívüli európai országokban is. Ugyanakkor az európai elosztóhálózatok mintegy 40%-a több mint 40 éves. Ezért egyértelmű, hogy a hálózat korszerűsítése kiemelten fontos ahhoz, hogy a társadalom a rendelkezésre álló energiát a lehető legjobban ki tudja használni. Az elosztott energiaforrások a jövőben létfontosságú kiegészítői lesznek a hálózatnak, amihez kulcsfontosságú a kétirányú energiaáramlás lehetősége.

Megújuló energiaforrások

Az új kapacitások leginkább megfizethető formáinak listáján első helyen a napenergia-termelés áll, így várhatóan a beruházások a közüzemi szintű napenergia irányába mozdulnak majd el. Idén ráadásul nagy aktivitásra számíthatunk e téren. A telepítés és karbantartás kihívást jelenthet, nem utolsósorban azért, mert a hálózati csatlakoztathatóság, az energiatárolási követelmények és a robusztusabb kiberbiztonsági intézkedések szükségessége egyre összetettebbé teszi a projekteket. Az iparág számára azonban ezen kihívások leküzdése elengedhetetlen, mivel a kormányok és a társadalom a napenergiát életképesnek, vonzónak és nem utolsósorban kulcsfontosságúnak tartja.

„Az új kapacitások bővítéséhez több ezer modul és inverter telepítése, valamint több kilométernyi kábelezés szükséges. Szakképzett munkaerőből viszont hiány mutatkozik. Ez az óriási feladat a közüzemi ágazat számára a nagy méretű napelemes létesítmények költségeinek és komplexitásának csökkentését helyezi előtérbe, miután a szektor a fosszilis tüzelőanyagokról való gyors energetikai átállásra törekszik”

– mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Mindehhez, valamint hálózat modernizációjához is kapcsolódik az Európai Unió Napenergia-stratégiája – amely része az REPowerEU kezdeményezésnek–, ennek célja pedig az olaj-és gázfüggőség csökkentése. Európában ez a kereskedelmi és lakóépületek szintjén a napelemes rendszer fontos hajtóereje. A cél az, hogy 2025-ig 320 GW újonnan telepített és üzembe helyezett napelemes fotovoltaikus energia álljon rendelkezésre, amit 2030-ra 600 GW-ra szükséges növelni.

SF6-mentes kapcsolóberendezés

Miközben a világ az üvegházhatású gázok és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének feladatával küzd, a kapcsolóberendezések területén az elektromos ipar – ahol eddig rutinszerűen használták a kén-hexafluorid (SF₆) gázt– jelentős váltás előtt áll. Az SF₆ egy rendkívül erős szintetikus üvegházhatású gáz, amely több ezer évig megmarad a légkörben, és mivel minden 1 kg SF₆ 25 200 kg szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, így ennek megszüntetése környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos cél. A legújabb uniós szabályozások hatására a közüzemi szektor vagyonkezelőinek mérlegelniük kell, hogy a kén-hexafluorid gázzal működő kapcsolóberendezések használatára vonatkozóan hogyan és milyen formában tudnak változást eszközölni. Az SF₆ kapcsolóberendezésekben való felhasználására vonatkozó szabályok az Európai Unióban (EU) az gyorsan változtak. 2023 végén az Európai Tanács és a Parlament pedig ideiglenes megállapodást kötött az SF₆-on alapuló középfeszültségű kapcsolóberendezések 2026-ban kezdődő fokozatos megszüntetéséről. Ezen felül további uniós szabályozások várhatók, ami a közműipar számára kulcsfontosságú terület.

„A kén-hexafluorid gázzal szigetelt kapcsolóberendezések már bevált alternatívái régóta jelen vannak a piacon, elsősorban a középfeszültségű kategóriában, 24 kV-ig bezárólag. Mivel az SF₆-mentes kapcsolóberendezések kötelező alkalmazásáig kevesebb mint két év van hátra, a szabályozásnak való megfelelés előkészítését már most időszerű elkezdeni”

– tette hozzá Fehér Tamás.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia

A digitalizáció teljes mértékben meghatárzozza az energetikai átállást, és az elmúlt évben pedig minden iparág megvizsgálta a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Az energiagazdálkodási szakértőkkel együttműködve a közüzemi ágazat kétségtelenül új módszereket fedezhet fel ezen az új és feltörekvő területen, amelyek felgyorsítják a megújuló energiaforrások integrációját és kezelését. Miután a mesterséges intelligencia egyszerre hatalmas mennyiségű adatot képes elemezni és értelmezni, így a tudatosabb döntéshozatalban is segítséget nyújthat, amiben óriási potenciál rejlik. A generatív mesterséges intelligenciának nagy szerepe lesz azon előrejelzések kiszámításában, hogy hol és mikor alakul ki a villamosenergia-szükséglet, valamint hogy egy decentralizált rendszeren belül hogyan lehet az ellátást gyorsan és hatékonyan biztosítani. Ennek most jött el az ideje: 2024-ben a közüzemi ágazat új szemlélettel fordul majd a mesterséges intelligencia felé, szem előtt tarva a kiberbiztonsági kérdéseket, valamint az uniós szabályozás két területére – a mesterséges intelligenciáról szóló uniós adatvédelmi törvényre (EU AI Data Act) és az uniós adattörvényre (EU Data Act).

Innováció

A közüzemi szektorban a folyamatos innováció iránti igény töretlen. Ez egy izgalmas és pezsgő ágazat, mindazonáltal az új lehetőségek kiaknázása, a felgyorsult piaci dinamika és a gyorsan változó szabályozási rendszerek kihívást jelentenek. Az, hogy a közüzemi szektor képes lesz-e betölteni szerepét az energetikai átállásban, hogy képes lesz-e fenntartható jövőt kialakítani, mind attól függ, hogy mennyire tud rugalmasan alkalmazkodni a fosszilis tüzelőanyagoktól eltérő energiaforrásokat érintő változásokhoz.

„Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi lesz a COP28 klímakonferencián tett ígéretekkel. A legtöbb ígéret a közüzemi szektorra vonatkozik, de ha egyet kellene kiemelni, akkor a Globális megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségvállalás lenne az, amely 2030-ig megháromszorozza majd a megújuló energiát. Az elkövetkező hónapokban ez a cél az energetikai átállást a stratégia kidolgozásának és végrehajtásának középpontjába helyezi”

– összegezte a szakértő.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így uralja jelenleg az energetikai átállás a közüzemi ágazat mindennapjait! appeared first on Műszaki Magazin.

Az okos megoldások elterjedése elengedhetetlen az energiafogyasztás és -termelés vezérléséhez, illetve az elektrifikáció és decentralizált termelés támogatásához. Az intelligens hálózatok lehetőséget teremtenek a saját energiájukat használó fogyasztók számára, hogy valós időben reagáljanak az árakra és a felesleget értékesítsék a hálózat felé.

Átalakuló energiapiac 2023-2030 között címmel mutatott be Fehér könyvet a Huawei Technologies Hungary, amelyet a PwC Magyarországgal készíttetett. A Fehér könyv hazánk legfontosabb energetikai kihívásait és lehetőségeit vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából. A dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.

A Fehér könyvet bemutató rendezvényen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „A villamosenergia tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább tudjuk növelni a napelemes kapacitást, illetve erősítsük a villamosenergia-hálózatot. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség az állami szféra, a szabályozási oldal és a piaci szereplők között. Sok olyan technológia megoldást láttunk a Huaweitől, amelyekkel a kitűzött célokhoz hozzá tud járulni – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: már több mint 17 ezer kérelem futott be a hétfőn megnyílt energiatárolóval szerelt napelemes rendszerek kialakítását segítő Napenergia Plusz pályázatra, már most látszik, hogy nagyon népszerű program lesz, amely érdemben segíti a lakosság öngondoskodását. Hozzátette: versenyképességi kérdés lesz a jövőben nemzetgazdasági, vállalati és a háztartások szintjén is, hogy mennyi energiát tudunk saját magunk számára előállítani és eltárolni.

Elmondta, hogy az ipari méretű villamosenergiatárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva, ezt egy szintén hétfőn megnyílt 62 milliárd forint összértékű támogatás segítségével a hússzorosára szeretnék emelni. Ennek célja, hogy kiegyenlítő energia szolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.”

A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.

Aggregátorok és energiaközösségek

Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is. A változások komoly kihívást jelentenek a magyar villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára is. Az egyik legfontosabb feladat a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság. A kapacitások a következő években várhatóan jelentősen bővülni fognak, többek között a kormányzati tárolótámogatási pályázatoknak köszönhetően, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak. Előbbi esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. A MAVIR emellett lehetőséget biztosít a nagyfogyasztók számára is, hogy rugalmassági képességet ajánljanak fel.

Ennél azonban több rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenség felfutását. A MAVIR ezért belépési lehetőséget teremt a fogyasztók számára a rendszerszintű szabályozási piacon. Emellett új piaci szereplők megjelenése is segítheti az energiaszektor átalakulását: új szerepet kapnak az aggregátorok, akik összegyűjtik a szereplők kisebb szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyesek felé. Ide kell sorolni az energiaközösségeket is, amelyek azzal a céllal jönnek létre, hogy saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére energiatermelő, tároló egységeket hozzanak létre.

2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó IT rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.

„A Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásokkal is segíti az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmassági képességeik fejlesztésében. A vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket”

– mondta Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója.

Az elektromos autók lehetnek a jövő energiatárolói

Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.

További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve.

További potenciális lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid, vehicle-to-home). Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány. Jelenleg azonban egyelőre kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.

Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások

A zöld átállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést. Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, amennyiben a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.

Az energiaellátásnak vállalati stratégiai szintre kell emelkednie

A nagy energiafogyasztó vállalatoknak napjaink piaci környezetében „energetikai trilemma” mentén kell optimalizálniuk energiaszükségleteiket; figyelembe kell venniük az energia megfizethetőségét, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot is. A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a vállalkozások esetében is nagyban segíthetik az hatékonyabb energiamenedzsmentet. Okosmérők és almérők használatával a vállalatok pontosan nyomon követhetik és testre szabhatják energiafelhasználásukat. A fogyasztás jobb, mélyebb, részletesebb ismerete segíti az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítását. Emellett az energetikai fókuszú digitalizáció, és az ennek részét képező, fejlett adatgyűjtési, akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességek bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik. Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez igazítható, vagy optimalizálhatók a lekötött hálózati kapacitások a fogyasztási csúcsok „levágásával”.

Bár az akkumulátorok telepítése még viszonylag magas költségtételt jelent, tudatos energiamenedzsmenttel, megfelelő méretezéssel és különösen állami ösztönzők segítségével megtérülő beruházás lehet. Az energiatároló képesség javítása pedig nem csupán fogyasztói, hanem hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény érvényesíthető, illetve arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőséget teremt.  Emellett nagy jelentősége van az energia tárolásának a „csúcskiegyenlítés” során is. Ehhez hasonlóan az energiafogyasztás menetrendezésében is megjelenhet az energiatárolás. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérés esetén alapvetően a szolgáltatónak és/vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy megszüntethető, így ez a jelentős költségelem is – részben vagy egészben – megspórolható.

Az akkumulátoros energiatárolóknak rendszerszintű szolgáltatások piacán – a rendszeregyensúly fenntartásában -– is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2030-ra majd ötmillió okosmérő lehet hazánkban appeared first on Műszaki Magazin.

Felelős globális vállalatként a Bosch kiemelt figyelmet fordít arra, hogy mind gazdasági, mind környezeti és társadalmi szinten javítsa az emberek életminőségét, és megóvja a jelen és a jövő generációinak megélhetését. A Bosch fenntarthatósági törekvései szinte a vállalat megalapításától kezdve nyomon követhetőek. A célkiűzések megvalósítása nemcsak a vállalat mindennapos működésében, termékeiben és szolgáltatásaiban, hanem a vállalati kultúrában is tetten érhető.

Gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag is felelősségteljes magatartás

A Bosch számára a fenntarthatóság alapvető érték, amely mélyen beágyazódik a vállalat működésébe és kultúrájába. A vállalat hosszútávon elkötelezett abban, hogy a gazdasági siker mellett a környezetvédelmet és a társadalmi felelősséget is szem előtt tartsa. A Bosch széles, sokszínűségében egyedülálló termékportfólióval rendelkezik. A termékek a biztonságos és fenntartható mobilitás biztosítékai, tartós társak az otthonokban, vagy épp hatékonyan és megbízhatóan irányítanak ipari rendszereket és gépeket.

„A Boschnál a fenntarthatóság a vállalati kultúra alappillére, mely meghatározza mindennapjainkat: munkatársaink gondolkodását, az összes folyamatunkat, termékeinket és szolgáltatásainkat a tervezéstől a gyártásig. Meggyőződésem, hogy innovatív „Életre tervezve” technológiáink hozzájárulnak egy jobb és fenntarthatóbb jövőhöz”

– mondta Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Fentieken túl a Bosch célja az etikus és fenntartható cselekvés közös megértésével, az üzleti partnereivel közösen megoldásokat találni a globális társadalmi és ökológiai kihívásokra. Épp ezért a vállalat törekszik arra, hogy nemcsak a saját, hanem a hozzá kapcsolódó teljes ellátási lánc működésének környezeti hatását a lehető legkisebbre csökkentse. Ezek a törekvések következetesen a klímavédelmi intézkedések előmozdítására, a takarékos vízhasználatra és a megbízható körforgásos gazdaság megteremtésére irányulnak. Továbbá tevékenységével célja, hogy előmozdítsa a társadalmi fejlődést és javítsa az emberek, a jelen és a jövő generációinak életminőségét.

A nyolcórás munkarendtől a karbonsemlegességig

Robert Bosch, a vállalatcsoport alapítója 1906-ban a német iparvállalatok között elsőként vezette be a nyolcórás munkarendet. 1935-ben, a feuerbachi üzemben (Németország) hulladékkezelési rendszert alakított ki, majd 1940-ben megalapította a Robert Bosch Kórházat. Halálát követően 1964-ben nyitotta meg kapuit a szintén az alapító nevén fémjelzett Robert Bosch Alapítvány.

„Robert Bosch úttörő szerepet vállalt már akkor is, amikor még nem beszélhettünk a fenntarthatóságról, valamint az ahhoz kapcsolódó gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokról és szempontokról. Innovatív és újító szellemisége a mai napig áthatja a vállalat működését és kultúráját”

– hangsúlyozta Dr. Szászi István.

A vállalat környezetvédelmi irányelveit először 1973-ban tette közzé, melyben már konkrét célok irányultak a vízfelhasználás, a kibocsátás és a zaj csökkentésére vonatkozóan. 1976-ban a Bosch megkezdte a lambdaszondák gyártását, amely megnyitotta az utat a háromutas katalizátorok kifejlesztéséhez,

a kipufogógáz-kibocsátás jelentős mértékben csökkentéséhez. 1998-ban a Robert Bosch GmbH először publikálta környezetvédelmi riportját, 2004-ben pedig csatlakozott az Egyesült Nemzetek Globális Megállapodásához és egyúttal a teljes vállalatcsoport szintjén bevezette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljait.

A vállalat az első fontos mérföldkövet a szén-dioxid-semlegesség terén már teljesítette is, hiszen a Bosch csoport világszerte több mint 400 telephelye 2020 óta karbonsemleges (közvetlen-, közvetett kibocsátás, Scope1, 2). Ennek részeként 2022-ben a szén-dioxid-kreditek felhasználásával 0,7 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátását kompenzált. (A közvetlen- és közvetett kibocsátás (Scope 1 és Scope 2), valamint az egyéb közvetett kibocsátás (Scope 3) az Üvegházhatású Gáz Protokoll Szervezeti Elszámolási és Jelentési Szabvány (Greenhouse Gas Protocol Corporate Accounting and Reporting Standard) szerint értelmezendő.)

Fenntarthatósági stratégia – célkitűzések 2025-ig

A Bosch fenntarthatósági stratégiája minden kiemelt területen konkrét célokon alapul. Az „Új dimenziók – Fenntarthatóság 2025” célkitűzés a vállalat fenntarthatósági törekvéseit konkrét feladatokra fordítja, és egyúttal tevékenységével és működésével nap mint nap támogatja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG). Ezeket a célokat fenntarthatósági tevékenységeivel rendszeresen összeveti és méri, majd az évente megjelenő fenntarthatósági tanulmányában teszi közzé.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Bosch elkötelezett a hosszú távú fenntarthatóság mellett appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális világ komoly energiafogyasztó. Jelenleg a világ teljes villamosenergia-ellátásának több mint 3 százalékát adatközpontok használják el, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ezen energiafelhasználás jelentős részét hűtésre fordítják az adatközpontok.

Erre a pontra fókuszált a Baltikum legnagyobb, legzöldebb adatközpontja, az észt Greenergy Data Centers, ahol a legmodernebb technológiát alkalmazták a minél nagyobb energiahatékonyság érdekében.

A Tallinn melletti létesítmény a Siemens White Space Cooling Optimization (WSCO) segítségével, valós idejű adatok alapján, folyamatosan figyeli a szervertermek hőmérsékletét és légáramlását. A rendszer ennek megfelelően optimalizálja a hűtő- és szellőztető berendezések beállításait, teljesítményét. Emellett mesterséges intelligencia segítségével, a szerverek kihasználtságára és terhelésükre vonatkozó adatok alapján, proaktív szabályozásra is képes, amivel nem csak az energiafogyasztást csökkenti, hanem a nem-tervezett leállások megelőzésében is szerepet játszik.

A megújuló energiaforrásokból működő Greenergy adatközpont további fenntartható megoldásokat is alkalmaz. Az irodaterek fűtésére fordítják például a hűtés során keletkező maradékhőt, valamint fejlett épület- és energiateljesítmény-irányítási rendszereket használnak.

Mindezeknek köszönhetően, más hasonló létesítményekkel összehasonlítva, a tallinni központ jelentősen kevesebb energiát fogyaszt; már a rendszer első indításakor hozzávetőlegesen 30 százalékos hatékonyságnövelést mértek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így lehet megzabolázni az adatközpontok energiafogyasztását appeared first on Műszaki Magazin.

Az izzócsere, valamint a nyílászárók cseréje és a szigetelés a leggyakoribb projektek, de viszonylag sokan cserélik le régi, elavult berendezéseiket is.

Vonzóvá vált az otthonok energiahatékonysági korszerűsítése a magyarok számára, a túlnyomó többség vagy már túl van ezen a projekten, vagy jelenleg is tervezi, hogy belevág. A Schneider Electric online kérdőívét kitöltők közel egyharmada jelezte, hogy már megvalósított az energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztést otthonában, további 26 százaléknál pedig folyamatban van ilyen beruházás. A megkérdezettek 31 százalékánál szerepel a tervek között a korszerűsítés, és mindössze a kérdőívet kitöltők 11 százaléka jelezte, hogy nem valósít meg ilyen fejlesztést.

A leggyakoribb lépés az izzócsere, ezt az energiahatékonysági felújítást megvalósítók, vagy azt tervezők közel kétharmada jelezte (ennél a kérdésnél több válaszlehetőséget is megjelölhettek a válaszadók), a nyílászárók cseréje és/vagy az épület szigetelése pedig 56 százalékuknál valósult meg, vagy szerepel az elképzelésekben. Szintén sokan döntöttek már úgy, vagy készülnek éppen arra, hogy lecserélik a régi, elavult berendezéseket (47 százalék), és a hűtő-fűtő berendezések cseréje is a fejlesztést megvalósítók, vagy azt tervezők mintegy harmadánál volt vagy van napirenden. A megújuló energiatermelésre a beruházást végrehajtók, vagy arra készülők 16 százaléka költene, ugyanakkor viszonylag ritka még az okosotthon megoldások alkalmazása, mindössze 13 százalék fordítanak erre is pénzt, és hasonló azok aránya, akik teljesen átálltak, vagy átállnának az elektromos áramra.

Az okosotthon funkciók közül a hőmérséklet szabályozást emelték ki a legtöbben (45 százalék), míg a használati szokásokhoz alkalmazkodó fényerőszabályozást a válaszadók ötöde tartja a legfontosabbnak. A megkérdezettek 16 százaléka számára az a kulcstényező, hogy az okosotthon funkciókat távolról is tudja irányítani, 15 százaléknak pedig a szivárgások észlelése jelenti egy ilyen rendszer legvonzóbb tulajdonságát. Mindössze 4 százalék emelte azt ki, hogy az árnyékolók irányíthatósága a legfontosabb.

Élen a megtakarítás

A kérdőívben a Schneider Electric arra is rákérdezett, hogy milyen előnyökkel jár a fogyasztók szerint az energiahatékonysági fejlesztés. A válaszadók közel fele szerint a költségmegtakarítás a legnagyobb előnye, 37 százalékuk ugyanakkor azt emelte ki, hogy ezáltal fenntarthatóbb lesz otthona és így védi a Földet is. A válaszadók 10 százaléka szerint a jobb hőérzet és az ezzel járó komfortosabb érzés a fő előnye egy ilyen beruházásnak, 4 százalék pedig úgy látja, hogy azért éri meg leginkább, mert így a változó piaci árak kevésbé érintenék.

Tanulságos az is, hogy akik nem terveznek energiahatékonysági korszerűsítést, miért döntöttek így. Az ő esetükben egyértelműen az anyagi források hiánya jelenti a legnagyobb akadály, 54 százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni egy ilyen projekt költségeit. Az energiahatékonysági fejlesztést nem tervezők kicsivel több mint ötöde pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy amúgy is alacsony a rezsije, így nem térülne meg egy ilyen beruházás. Az energiahatékonysági fejlesztést nem tervezők 20 százaléka albérletben él, ezért nem gondolkodik ilyen beruházásban, míg 4 százalékuk azért nem, mert otthonukban már most is a lehető legkorszerűbb eszközök vannak, így egész egyszerűen nincs erre szükség.

Nem az ár a legfontosabb

A kutatás során a Schneider Electric arra is rákérdezett, mennyit költenek, vagy költenének egy ilyen projektre a magyarok. Az energiahatékonysági beruházást megvalósítók vagy azt tervezők 12 százaléka kétmillió forintnál is többet szán erre a projektre. A legtöbben, a válaszadók 40 százaléka viszont 400 ezer forintnál kisebb büdzséből oldaná meg ezt a feladatot. A 400 ezer és 800 ezer forint közötti költségvetéssel számolók aránya 24 százalék, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik 800 ezer és 2 millió forint közötti összeget költöttek, vagy ennyivel számolnak.

A kutatás egyik fontos eredménye, hogy az energiahatékonysági fejlesztés során az új berendezések, eszközök beszerzése során egyáltalán nem az ár a legfontosabb szempont. A többség – a válaszadók 27 százaléka – a vásárlás során arra figyel vagy figyelne leginkább, hogy ismert, megbízható gyártó termékét válassza. A második legfontosabb tényező, amit a megkérdezettek ötöde emelt ki, a hosszú távú garancia, és csak ezt követi az ár, ami ugyanúgy 16 százalék számára kiemelt szempont, mint a kimagasló minőség, jó internetes értékelésekkel. A válaszadók 11 százaléka viszont azt tartja különösen fontosnak, hogy gyorsan, zökkenőmentesen beüzemelhetők legyenek az új eszközök, 10 százalékuk számára pedig a könnyű konfigurálás és a bővíthetőség a fő szempont vásárláskor.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 10-ből 9-en valósítanának meg energiahatékonysági fejlesztést otthonukban appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy a megújuló forrásból származó energia nemcsak rendkívül tiszta és környezetbarát, de hosszú távon jelentős megtakarítást is eredményez. Egy komplex napelemes rendszer telepítésének költségei a vállalkozások esetében piaci áron 2-3 év alatt megtérülhetnek, de a nemrég bejelentett villamos energia árplafon alkalmazása mellett is 3-5 év a megtérülési idő.

A korábban megjelent 238/2023. (VI. 19.) kormányrendelet szabályozza a villamos energia versenypiaci árazásával kapcsolatos kérdéseket. A rendelet alapján meghatározott tevékenységet végző, jelenleg fix-áras villamosenergia-szerződéssel rendelkező vállalkozások számára a szolgáltatói szerződések alapján értékesített villamos energiáért fizetendő energiadíj legfeljebb 200 EUR/MWh azaz 75 Ft/kWh (375 Ft/€ árfolyammal számolva) mértéken számolható el. Az e feletti részt az állam téríti meg az energiakereskedőknek. A rendelet alkalmazható a feldolgozóipari, szálláshely-szolgáltatói, valamint raktározást, szállítást kiegészítő főtevékenységet folytató vállalkozások esetében, tehát a jellemzően energiaintenzív iparágakban.

A fentiek tükrében a vállalkozásoknak továbbra is érdemes megfontolni a megújuló energiákba történő beruházási, fejlesztési lehetőségeiket, elővenni a villanyszámlákat és kiszámolni, hogy mennyivel járnak jobban amennyiben megújuló energiaforrást használnak.

Megéri-e a vállalkozások számára most napelemet telepíteni?

„Jelenleg is érvényben lévő visszatáplálási korlátozás mellett, egy optimálisan megtervezett napelem rendszer esetén a fogyasztási profilnak megfelelően egy vállalkozás villamosenergia-igényének 40-80 százaléka kiváltható. A visszatáplálás elleni védelemmel ellátott napelemes beruházás akár 3-5 év alatt megtérülhet a fogyasztási szokások, a pontos műszaki tartalom, a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki feltételek, valamint a villamosenergia-díjak alakulásának függvényében”

– mondja Házi Ádám a Wagner Solar fejlesztési igazgatója.

„A cégvezetőket, cégtulajdonosokat többnyire a számok érdeklik és győzik meg leginkább egy-egy beruházás szükségességéről. Az alábbi kalkulációban két különböző (piaci és árplafonos) villamos energia árral számoltuk ki egy napelemes rendszer telepítésének megtérülési idejét. A számokból kiderül és világosan látszik, hogy vállalkozások számára még mindig érdemes beruházni egy ilyen rendszerbe”

– folytatja a Wagner Solar szakembere. Házi Ádám hozzáteszi a számok jelenleg azt mutatják, optimálisabb a vállalatoknál a barnamezős beruházás, mint a családi házak tetején egy kisebb méretű rendszer.

Ha a számításoknál alapul vesszük azt, hogy a fixáras szerződésekben meghatározott villamosenergia árak nagy szórást mutatnak és átlagosan 120-200 Ft/kWh között mozognak, akkor egy vállalkozás, amelynek éves áramfogyasztása 100 000 kWh, 120 Ft/kWh-ás áramárral számolva éves szinten jelenleg 12 millió Ft-ot, míg 75 Ft/kWh-ás áramárral 7,5 millió Ft-ot fizet ki villanyszámlára a szerződése szerint.

Amennyiben a cég úgy dönt, hogy megújulóenergia-rendszerrel biztosítja villamosenergia-fogyasztását az éves fogyasztás akár 80 százaléka is biztosítható megújuló energiából. Egy jól megtervezett, 600 kW teljesítményű, éves szinten 650-700 MWh-t termelő napelemes rendszer beruházási költsége 130 -186 millió Ft között van. A beruházás összege nagyban függ a telepítendő napelemek minőségétől.

Számítások szerint ezzel a rendszerrel a beruházás ára 3 év alatt megtérül.  Az árplafonos ár alkalmazásával a megtérülési idő ugyan 4,8 év, de ezeket a számokat látva még a visszatáplálás korlátozás mellett is érdemes beruházni. A vállalkozások esetén legfeljebb a hétvégi termelést nem hasznosítható, így az elvész ugyan, de még így is megéri kiváltani a hagyományos, fosszilis energiákat.

A legújabb kormányzati intézkedés kapcsán jó esély van arra is, hogy a barnamezős vállalati szektorban felgyorsuljanak a napelemes beruházások. Korábban, amikor a jelenleginél jóval olcsóbb energiaárak voltak érvényben a megtérülést 10-15 év körül lehetett számolni, így ez nem ösztönözte beruházásra a cégeket. Ám most még a bevezetett árplafon mellett is ésszerű időn belül várható a napelemes rendszerek telepítési költségeinek megtérülése.

„Az energiaválság, a folyamatos változások váltásra, alkalmazkodásra, újításra ösztönöznek minket is. Cégként szeretünk követendő példát mutatni, ezért a Wagner Solar új központját Gödöllőn mi is a környezettudatosság jegyében építettük és bízunk benne, hogy egyre több háztartás és vállalkozás választ beruházásaihoz komplex napelemes rendszereket, hiszen ezek hosszú távon fenntartható és jövedelmező energiaforrások lehetnek”

– fogalmazott Házi Ádám, a Wagner Solar szakértője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A napelemek a vállalkozások jövedelmező titkos fegyverei a piaci versenyben appeared first on Műszaki Magazin.

Azóta kiderült, hogy az intézkedés ideiglenes és hosszú távon a napelemes projektekre csak csekély hatása van. Annál nagyobb lesz viszont a szaldós elszámolás év végi kivezetésének.

Májusban meghaladta a 200 ezer darabot a működő háztartási méretű napelemes rendszerek száma Magyarországon. A hazai otthonok 4,5-5% hasznosítja már a napenergiát – családi házak esetében értelemszerűen még magasabb az arány.

„A most átadott napelemes beruházások többségét még tavaly ősszel indították el és mostanra fejeződtek be”

– mondja Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

November óta azonban nagyságrendekkel kevesebb igénybejelentés érkezik. Ennek oka a szakértő szerint nemcsak abban keresendő, hogy a kormány ideiglenesen nem engedélyezte az új rendszerek tulajdonosainak a visszatáplálást. Fontos szerepe volt a napelemek körül kialakult rendkívül negatív közhangulatnak: még szakmabeliek is arról beszéltek, hogy ilyen eszközöket ezentúl legfeljebb vállalkozásoknak éri meg telepíteni.

Mostanra egyértelművé vált, hogy jelentős részben feleslegesen kongatták a vészharangokat – ennek folyományaként viszont hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik emiatt halasztották el a napelemes beruházásukat.

„A visszatáplálási korlátozásról egyértelműen kiderült, hogy ideiglenes intézkedés, ami addig marad hatályban, amíg a szolgáltatók fel nem készítik az elektromos hálózatot a megnövekedett mennyiségű napenergia fogadására. A szükséges fejlesztések már folyamatban vannak: a jelenlegi információk szerint az ország egyes részein már a nyár végén feloldják a tilalmat, jövő év végéig pedig az egész országban biztosítani kell a visszatáplálás lehetőségét. Mivel hiányzott az egyértelmű és világos kommunikáció a kérdésben, ezért érthető módon eluralkodott a bizonytalanság mindenkin”

– mutatott rá a szakértő.

Aki azt is hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nagyon sokan időt veszítettek, azt kockáztatva, hogy lemaradnak a szaldós elszámolás lehetőségéről. Utóbbi fogalom leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az áramszolgáltató ugyanazért az összegért veszi át a napelemek csúcsidőben termelt feleslegét, mint amennyibe a naplemente után használt hálózati áram kerül. Bár a jelenlegi, évi egyszeri leolvasással járó elszámolás jövőre meg fog szűnni, még a várhatóan helyette érkező havi szaldó is kedvező feltételeket jelent. Ilyen szerződés viszont régóta ismert módon legfeljebb idén december végéig köthető.

„Gyakorlatilag néhány hete maradt a szaldós elszámolásban gondolkodóknak, mert ezúttal nem elég az igényt bejelenteni, üzembe is kell helyezni a rendszert a határidőig. Ismerve az áramszolgáltatók túlterheltségét, a július után megrendelt napelemrendszerek esetében nagyon kicsi esély marad arra, hogy azok még idén üzembe legyenek helyezve”

– figyelmeztet Kujáni Péter.

„Ha egy új rendszer nem tud visszatáplálni akár egy-másfél évig sem, akkor mindössze annyi történik, hogy a megtérülési idő ennyivel meghosszabbodik. Ennél jóval nagyobb kiesést jelent, hanem tudja a tulajdonos kihasználni a szaldós elszámolást.”

Azt a szakértők sem vitatják, hogy a változó elszámolás miatt a régi és az új napelem-tulajdonosoknak egyaránt tudatosabb energiafogyasztási mintákra lesz érdemes váltaniuk. Jövőre a nyári többlettermelés nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a téli többletfogyasztást, így a helyes stratégia az önfogyasztás arányának növelése a visszatáplálás rovására. Az elszámolási módokról és az áramfogyasztás tervezésének lehetőségeiről a Világos, mint a Nap! podcastban is esett szó gyakorlati tanácsokkal együtt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Túl korán temették a napelemes rendszereket appeared first on Műszaki Magazin.

A nettó nulla kibocsátásra való átálláshoz világszerte akár 18 millió munkavállaló átképzésére is szükség lehet. Egyes számítások szerint a napelemekkel foglalkozó munkahelyek száma például 2015 és 2030 között meg fog négyszereződni. Mivel 2023 a készségek éve az EU-ban, az intézmény megalapítása párhuzamba állítható azon szélesebb körű kormányzati kezdeményezésekkel, amelyekkel a jövőbiztos munkaerő képzéséket érintő problémákat szeretnék felszámolni.

A Skills Institute az uniós akkumulátoripari összefogás (EBA) már amúgy is népszerű akadémiájának a továbbfejlesztése olyan területekre kiterjesztve, mint a zöld hidrogén vagy a fotovoltaikus napelem (PV) értékláncok. Az agilis képzés moduláris megközelítésben kínálja a legújabb trendekre vonatkozó ismereteket, paraméterezhető, testreszabható tanfolyamokkal és programokkal, kiszolgálva az egyedi igényeket, függetlenül a helyszíntől, a mérettől vagy a technológiáktól.

„Az energetikai átmenet szempontjából központi szerepet játszó iparágakban drámaian nőni fog az igény az új készségekre és a szakértelemre. Csak az akkumulátoripar területén több mint 700 új munkakör megjelenésével lehet számolni, ahogy a szükséges készségek nagymértékben diverzifikálódnak. Nem meglepő, hogy a vezérigazgatók 71%-a már most a készséghiányt nevezi meg a legjelentősebb üzleti kihívásnak. Mi ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a jövő zöld innovációinak támogatása, az éghajlati célok eléréséhez szükséges képzett munkaerő biztosítása iránt.”

– hangsúlyozta Oana Penu, az InnoEnergy Skills Institute igazgatója.

Az InnoEnergy Skills Institute stratégiai oktatásszolgáltató partnere a NIIT lesz. A vállalat elsődleges feladatai közé az onboarding folyamatok támogatása, a tanulási útvonalak kialakítása, az oktató személyzet képzése, valamint a helyi képzési igények figyelembevétele fog tartozni. A partnerség fő célja, hogy gyors ütemben bővítse és kitermelje azt a magasan képzett humán munkaerő réteget, amely elengedhetetlen a zöld energiára való gyors átálláshoz. A Skills Institute a NIIT globális jelenlétének és infrastruktúrájának köszönhetően szolgáltatásait megfelelő ütemben, méretarányosan biztosítja és ezzel együtt felgyorsítva a képzéseket Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában egyaránt.

„Az a célunk, hogy az InnoEnergy Skills Institute-ot a dekarbonizációs és a zöld készségek területén vezető intézményként ismerjék el Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. A két vállalat erősségei révén arra törekszünk, hogy világelső megoldást hozzunk létre a szak – és átképzés vonatkozásában a rugalmas, a változó követelményekhez alkalmazkodni képes munkaerő megteremtésével.”

– fejtette ki Sailesh Lalla, a NIIT üzleti igazgatója.

Az InnoEnergy Skills Institute-on keresztül a vállalkozások, egyetemek és képzési szolgáltatók különféle ágazati szakértők, szövetségek és partnerségek által támogatott tanfolyamot vehetnek majd igénybe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Két év alatt több mint 800.000 zöld energetikai munkavállalót képezne ki az EIT InnoEnergy appeared first on Műszaki Magazin.

Energiagazdálkodási szempontból számos nehézséget hozott a 2022-es év, és egyes problémákkal továbbra is szembe kell néznie a piacnak. De melyek lehetnek a legoptimálisabb megoldások, és milyen nemzetközi piaci trendek határozzák meg idén a témában a kereskedelmi, ipari és lakóépületek ágazatát? Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának szakembere legfrissebb elemzésében felvázolja a legfontosabb irányvonalakat.

Az energiahiány kockázatát, amely Európában az energiaátalakítással és egyúttal a villamosenergia iránti kereslet növekedésével jelentkezett, a szomszédos Ukrajnában zajló háborús helyzet még inkább súlyosbította. Ez példátlan ellátási szűkülethez és áringadozáshoz vezetett, és ennek eredményként folyamatossá vált az energiabiztonság fokozására irányuló nemzeti törekvés is. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szintén sürgető prioritás maradt. Az ENSZ novemberi COP27-találkozója ismét felhívta a figyelmet arra, hogy bár az energiabiztonság fontos, az éghajlatváltozás mérséklésének szükségessége még inkább szükségszerű. Tágabb értelemben az európai építőipari ágazatának sok mindent érdemes megfontolnia, amikor a 2023-ban vele szemben támasztott követelményekre reagál.

cityscape-w-smart-city-network-overlay-getty-1130053721

Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője a piacon tapasztalható tendenciákat vette górcső alá. Íme három tényező, amelyek idén döntő hatással lesznek az építőipari (kereskedelmi-, ipari- és lakóépületek) szektorra:

1. Az energiaigény mérséklése

Az EU tagállamok kormányai keményen dolgoznak a kereslet és a kínálat megfelelő kezelésén, összehangolásán. A Bruegel független agytröszt egy országonkénti összefoglalót készített az elfogadott intézkedésekről Az energiaválságra adott nemzeti költségvetési politikai válaszok címen, amely kiválóan mutatja a megközelítések sokféleségét.

„Az épülettulajdonosok Európa-szerte közös szükséglete, hogy az energiával körültekintően és az eddigiekről eltérő módon gazdálkodjanak. Az épülettípusok körében az új technológiák – például az energiatároló rendszerek stratégiai alkalmazása – válnak előnyössé, amik amellett, hogy sokrétűek, több érdekelt fél számára is relevánsak”

– nyilatkozta Szontág Balázs, aki hozzátette:

„Az energiafogyasztók számára lehetőség nyílik a helyben megújuló energiaforrások teljes körű kihasználására és a csúcsidőn kívüli energiaköltségek csökkentésére. A hálózatra épülő szervezetek számára lehetőség nyílik a szükséges hálózatok méretének csökkentésére, valamint arra, hogy a fogyasztók ellensúlyozzák a csúcsigényt, csökkentve ezzel az azokra nehezedő nyomást.”

2. Elektromos járművek és megújuló energiaforrások

Az épülettulajdonosok néha meglepődnek akkor, amikor az elektromos járművek töltését és a megújuló energiaforrásokat egy kalap alá veszik. Nem tűnik egyből nyilvánvalónak, hogy az elektromos járművek töltőinfrastruktúrája hogyan növelheti a hálózat stabilitását és az épület-energiaellátás rugalmasságát. Pedig pontosan ez történik az ágazati összekapcsolásnak köszönhetően, amely az energiatermelés és -fogyasztás szorosabb összekapcsolását, valamint a megújuló energia rendkívül hatékony felhasználását jelenti.

Ezt a napjainkban könnyen kivitelezhető megközelítést kereskedelmi és ipari ingatlanok esetében Buildings as a grid-nek, azaz épületből hálózatnak, a lakóingatlanok esetében pedig Homes as a grid-nek, azaz otthonból hálózatnak nevezzük, mivel az épületet egy energetikai csomóponttá alakítja. Idén várhatóan egyre több ingatlantulajdonos alkalmazza majd ezt a megközelítést, ahogy a benzin- és dízelüzemű járművek kivonásának időpontja egyre közelebb kerül.

„Arra is érdemes számítani, hogy egyre erélyesebbé válik a nemzeti hálózatokra vonatkozó, kétirányú töltés engedélyezését szorgalmazó felhívás. Hiszen az elektromos töltők üzemeltetői jól látják, hogyan tudnának pénzt keresni a hálózati energiaeladással. Ez a megoldás Norvégiában például már engedélyezett és népszerű”

– nyilatkozta a szakember.

A karácsonyi időszakban – vitathatatlanul először – azt is megtapasztalhattuk, hogy az elektromos töltők iránti kereslet meghaladta a kínálatot és az elérhetőséget. Az egyes nyilvános töltőhelyeken kialakult hosszú sorok a jövőben elkerülhetővé válhatnának a kereskedelmi épületek közelében lévő, töltőkbe történő beruházással. Ezek nemcsak hasznos szolgáltatást nyújtanak az alkalmazottak és a környező lakosság számára, hanem a vállalkozások is profitálhatnak ebből a bejövő nyereség révén.

3. A szakemberhiány leküzdése

Európa-szerte hiány tapasztalható a villamossági szakemberek körében, ezért az energetikai átálláshoz szükséges infrastruktúra kiépítése estében is létfontosságú a megfelelő munkaerő mielőbbi képzése. Ráadásul az európai országoknak 2023-ban még jobban törekedniük kell arra, hogy a kereskedelmi, ipari és lakóépületek piacán biztosítani tudják a nélkülözhetetlen munkaerőt. A fosszilis tüzelőanyagokat új energiamix-szel felváltó stratégiák megvalósítása – amelyek sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a megújuló energiaforrásokra – ugyanis a sok infrastrukturális munka mellett megfelelő munkaerőt is igényel. Amíg nem születik megfelelő megoldás, az automatizálás és a hatékony, megismételhető munkafolyamatok bevezetése segít abban, hogy egy adott vállalat a kevesebb képzett emberrel többet tudjon elérni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban appeared first on Műszaki Magazin.

Viszont a tulajdonosok részéről más hozzáállásra, tudatosabb energiafogyasztásra van szükség. A Nap még mindig ingyen termeli az energiát, csakhogy míg korábban eladni érte meg jobban az áramot, jelenleg a helyben történő felhasználás a kifizetődőbb.

Sokszor és sokan írtak már a tavaly év végi jogszabálymódosításokkal alaposan átszabott napelemes elszámolási rendszerekről. A változás lényege, hogy mostantól minden napelemtulajdonos legfeljebb tíz éven keresztül élvezheti a szaldós elszámolás előnyeit. A legrégebben telepített rendszereknél jövőre, a többieknél felmenő rendszerben 2034-ig szűnik meg ez a lehetőség. Azt még pontosan nem tudhatjuk, hogy milyen megoldás fogja felváltani, de borítékolható, hogy az eddigieknél kedvezőtlenebb feltételekre kell felkészülni.

Emiatt viszont nem elvetni kell a napenergia otthoni alkalmazását, hanem átgondolni a mikéntjét.

„Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a napelemek minden megtermelt energiát feltöltenek a hálózatba, majd az otthonunkban elfogyasztott összes áramot onnan vételezzük vissza. Eközben az azonnal felhasznált mennyiségről megfeledkeznek. A napelemek ugyanis mindenekelőtt az éppen működő elektromos berendezéseket látják el energiával, ezt nevezzük önfogyasztásnak. Csak a felesleget töltik fel a hálózatba. Az ügyfeleinknek is időnként el kell magyarázni, hogy az éves elszámolásukban szereplő visszatáplált kWh mennyisége azért kisebb a megtermeltnél, mert az önfogyasztás ebben a számban  nem jelenik meg. Hiszen ez az áram el sem jut a villanyóráig, az inverter közvetlenül a bekapcsolt elektromos eszközökhöz irányítja”

– magyarázta a Világos, mint a Nap podcast adásában Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

Szaldós elszámolásnál minden további nélkül át lehetett siklani eme részlet felett, hiszen egy jól méretezett rendszer esetén az éves fogyasztás és a termelés egyenlege közel nullára jött ki. Függetlenül attól, hogy mekkora mennyiséget használunk fel azonnal. Most azonban ez meg fog változni: akár havi szaldóra, akár valamilyen bruttó elszámolásra kell átállni, a feltöltött és majd később visszavásárolt energiával mindenképpen rosszabbul fogunk járni. Az önfogyasztásra termelés viszont továbbra is ingyen van.

„Egy napelemes rendszer olyan, mint a kertünk végébe ültetett almafa. Egyszeri beruházást igényel, onnantól kezdve pedig hosszú időn keresztül kiszámíthatóan és nem utolsósorban ingyen termel számukra. Az pedig rajtunk múlik, hogy a „termésünket” hogyan használjuk fel”

– érvel a szakértő. A kulcsszót a már említett önfogyasztás jelenti.

„Egy átlagos állapotú családi házban élő négyfős család villanybojlerrel, de elektromos autó és villanyfűtés nélkül évente nagyjából 6400 kWh áramot fogyaszt el. Ez alapesetben több mint 360 ezer forintos villanyszámlát jelent, hiszen jelentősen meghaladja a rezsicsökkentett keretet. Ha napelemes rendszert telepítenek, de a fogyasztási szokásaikon nem változtatnak, akkor annak a termeléséből 2000 kWh-t tudnak azonnal felhasználni, a többit be kell táplálniuk a hálózatba, majd visszavásárolni. Az éves számla ezzel 200 ezer forint körülre csökken. Ha viszont mindössze arra odafigyelnek, hogy a villanybojlert napközben, közvetlenül a napelemről üzemeltessék, az önfogyasztás 4000 kWh fölé emelhető. Így pedig a maradékkal beleférnek a rezsicsökkentés sávjába: mindössze 80-90 ezer forint lesz a havi villanyszámlájuk. Vagyis az áramköltségeik háromnegyedét megtakarították. Ráadásul ebben a számításban nem kalkuláltunk az áramfeleslegért kapott pénzzel, ugyanis az újonnan telepített rendszerekre ideiglenesen visszatáplálási korlátozás van érvényben. Ennek a feloldása után még kedvezőbb lesz a helyzet”

– számolta ki Kujáni Péter.

A tudatos energiafogyasztási stratégia részeként egy sor további háztartási eszköz fogyasztását lehet optimalizálni. A korszerűbb mosógépek, mosogatógépek, szárítógépek gyakran programozhatóak. De némi odafigyeléssel vagy egy időzítő kapcsolóval a régebbi típusoknál is megoldható a napközbeni használatuk. További lehetőséget kínál, hogy a radiátoros központi fűtési rendszerekben – akár gázkazános, akár hőszivattyús – keringő víz melegítésére felhasználható a többlet napenergia. Ez nem villanyfűtést jelent, csupán rásegítést, hiszen egy átlagos napelemes rendszer teljesítménye messze nem elegendő a teljes épület kifűtésére. Viszont ősztől tavaszig 100%-osra növelhető vele az önfogyasztás, spórolhatunk a fűtőanyaggal és egyúttal meghosszabbítható a fűtési rendszer élettartama, mert kevesebb üzemórában kell a kazánt vagy a hőszivattyút működtetni.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy át kell gondolni az új napelemes rendszerek tervezését. Korábban az fizetődött ki leginkább, ha a teljesítményt az épület éves fogyasztásához méretezték, hiszen így lehetett nulla körülire hozni a villanyszámlát. Az új, bruttó vagy legalábbis arra hasonlító elszámolási mód mellett viszont egyértelműen az önfogyasztás kerül a középpontba. Vagyis arra érdemes törekedni, hogy a megtermelt áramot a lehető legnagyobb mértékben helyben, azonnal fel tudja használni a tulajdonos.

A napelem ugyan hosszú távra szóló beruházás – a panelek legalább harminc évig, de potenciálisan ennél jóval tovább termelhetnek. Ezalatt egészen biztosan többször fog még változni a rájuk vonatkozó szabályozás. A saját termelésű, helyben felhasznált energia azonban kétséget kizáróan a legolcsóbb alternatíva fog maradni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az önfogyasztás növelésével kifizetődőek maradnak a napelemek appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB a dán OKTO GRID startup vállalkozásba fektet be, hogy a megbízható és stabil energiaellátás iránti növekvő igény kielégítésére olyan technológia fejlesztését mozdítsa elő, amely digitalizálja és meghosszabbítja az elöregedő elektromos rendszerek élettartamát.

Az OKTO GRID kifejlesztett egy kísérleti megoldást, amely digitalizálja az elektromos infrastruktúrát, így lehetővé teszi a valós idejű, távfelügyeleti állapot- és teljesítmény-ellenőrzést, hogy ezzel további 40 évvel meghosszabbítsa annak élettartamát. A régebbi berendezések biztonságának és hatékonyságának optimalizálása javítja a megbízható és stabil áramellátást és csökkenti a berendezések teljes széndioxid-kibocsátását. Az együttműködés részeként az ABB villamosítási, digitalizációs és iparági ismereteivel járul hozzá az OKTO GRID megoldásának fejlesztéséhez annak érdekében, hogy technológiai és kereskedelmi bevezetése felgyorsuljon.

„A világ egyre inkább a villamosítás felé halad, ami megköveteli a meglévő villamosenergia-infrastruktúránk korszerűsítését. Az OKTO GRID küldetése a transzformátorok digitalizálása az új energiaforrások és a növekvő energiafogyasztás kezelése érdekében”

– mondta el Golam Sadeghnia, az OKTO GRID vezérigazgatója.

„Megoldásunk, amely a transzformátor típusától, gyártmányától és korától függetlenül is alkalmazható,  a transzformátor lekapcsolása és szétszerelése nélkül történik. Legjobb tudomásunk szerint ezzel a technológiával egyedülállóak vagyunk a piacon. Az ABB-vel való partnerség kulcsfontosságú lesz a piaci bevezetés felgyorsításában, tekintettel az ABB globális jelenlétére, technológiai vezető szerepére és szakértelmére.”

„Biztos vagyok benne, hogy az ABB befektetése az OKTO GRID-be, kombinálva technológiánkkal és mélyreható iparági ismereteinkkel, segíteni fogja az iparágat abban, hogy az elöregedő elektromos hálózatok ugrásszerűen korszerűsödjenek és így megfeleljenek a nagyobb teljesítmény, megbízhatóság és rendelkezésre állás iránti igényeknek”

– véli Stuart Thompson, az ABB Electrification szolgáltatási üzletágának elnöke.

„Ez a partnerség az OKTO GRID-del kitűnően szemlélteti hozzáállásunkat az innovatív startup cégekkel való együttműködéshez, melyeknek közös célja az olyan technológiák kifejlesztése, amelyek intelligens, biztonságos és fenntartható megoldásokat biztosítanak ügyfeleink számára.”

Az ABB kockázati tőkealap-kezelője -ABB Technology Ventures (ATV)- által kezelt OKTO GRID-be történő kisebbségi befektetés a vállalat 11. kockázati tőkebefektetése 2022-ben. 2009-es megalakulása óta az ATV mintegy 300 millió dollárt fektetett be olyan startup vállalkozásokba, amelyek szinergiában állnak a villamosítási, robotikai, automatizálási és mobilitási portfóliójával.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ABB befektet az OKTO GRID-be az energiahálózat digitalizálása érdekében appeared first on Műszaki Magazin.

Legyen szó a szén-intenzív energiáról a megújuló energiaforrásokra való átállásról, az üzemek energiaigényének optimalizálásáról vagy energiahatékonyabb termékek tervezéséről. – kezdi Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője

MM: Mit tart a gyártói iparágak számára a legfontosabb feladatnak energetikai és környezetvédelmi területen?

S.A.: A villamosítás érdekében az elmúlt években számos vállalat lépett az energiahatékony termelés felé vezető útra, vagy legalábbis megvizsgálta termelési folyamatait felmérve azt hogyan tudja alkalmazni a piacon lévő megoldásokat és rendszereket. A rendszerek kiválasztása és annak a mérlegelése, hogy milyen mértékben járulhatnak hozzá  az energiahatékony termeléshez nem kis feladat, de minden lépés számít. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő időben tudjon megfelelő döntéseket hozni, folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az energiafogyasztást az egész vállalaton belül ezért korábbi cikkeinkben az adatgyűjtésre és annak szükségességére  hívtuk fel a figyelmet. Az elmúlt évben az energetikai fejlesztések mellett a karbonlábnyom csökkentése is kiemelt szerepet kapott ezért a Siemens ökoszisztéma-alapú megközelítést fejlesztett ki. A SiGreen lehetővé teszi a termék szénlábnyomának megbízható nyomon követését az ellátási láncban. A nyílt Estanium hálózat hozzájárul ahhoz, hogy a kibocsátási adatokat valódi ökológiai lábnyomban egyesítsék a vállalatok és arra használják az adatokat, hogy jobban kihasználják erőforrásaikat, előkészítsék az utat a környezetbarát és fenntartható gazdaság felé.

 „A termékek ökológiai lábnyomának legnagyobb hányadát az ellátási lánc teszi ki, az ipar szén-dioxid mentesítése olyan kihívás, amellyel az összes érintett félnek együtt kell megbirkóznia.”

– Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

Az automatizálási technológia és az ipari szoftverek vezető szállítójaként a Siemens első alkalommal indított útjára olyan megoldást, amely hatékonyan lekérdezi, kiszámítja és továbbítja a tényleges termék szénlábnyomát (PCF). A SiGreen mostantól lehetővé teszi az emissziós adatok cseréjét az ellátási lánc mentén, és azokat a vállalat saját értékteremtéséből származó adatokkal kombinálva a termék valódi szénlábnyomának megállapítása érdekében. Ennek elérése érdekében a Siemens nyitott, ágazatközi Estainium hálózatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a gyártók, beszállítók, ügyfelek és partnerek számára a megbízható PCF adatok cseréjét. Azzal, hogy a SiGreen támogatja a vállalatokat termékük szénlábnyomának követésében, célzott csökkentési intézkedéseket tehetnek, amelyek számszerűsíthető hatást fejtenek ki. A CO2-gazdálkodás így támogatja a vállalatokat a szén-dioxid-semleges termelés felé vezető úton, és segíti őket abban, hogy a fenntarthatóságot meghatározó versenyelőnnyé alakítsák.

MM: Cégüknek vannak megvalósult energiahatékonysági beruházásai, terveznek a közeljövőben újakat?

S.A.: Összetett technológiai vállalatként a Siemens olyan megoldásokat fejleszt, amelyek az ipar digitális átalakulását, az intelligens infrastruktúrát és a fenntartható épületautomatizálást mozdítják elő, hogy szembe tudjunk nézni a globális kihívásokkal és fenntartható növekedést érjünk el. A Siemens hosszú évek, évtizedek óta folyamatosan végez energiahatékonysági beruházásokat gyártóhelyein szerte Európában, de lokálisan is felügyeli illetve karbantartja folyamatait, hogy azok elősegítsék a fenntarthatóság minél magasabb fokú elérését. Ügyfeleinknél számos projekten keresztül látjuk, mely energiahatékonysági beruházásokat választják előszeretettel vagy hogyan építenek fel egy témához kapcsolódó projektet.  A beruházások összetétele, bonyolultsága függ az ágazati portfoliótól amit mi is szem előtt tartunk egyes megoldásaink összeállításánál.

Alapkövetelmény a fenntartható termelésre való törekvés, viszont ennek elérési útja változó, például más és más az üvegiparban, gumiiparban, fafeldolgozásban, intralogisztikában, élelmiszeripar területén.

Egy intralogisztikai folyamat során több villamos motort és hajtásmegoldást alkalmaznak, különböző méretű és nehézségű egységet emelnek és ilyen esetben a motorok energiahatékonysága és a hajtásmegoldásokon keresztül visszanyert energia eltárolása kerül előtérbe, viszont egy üvegipari vagy gumiipari cég jelentős hő megtermelésével gyártja le termékeit, ezért ott a gyártáshoz szükséges hőmennyiség-előállításra szolgáló energia visszaforgatására és ennek kimutatására kell fókuszálni, ide tartozik a bojlerek hőtárolók fejlesztése, felújítása. A Siemens nemzetközi területen számos projektben vesz részt, kikötők fejlesztésénél például digitális technológiákkal segíti a folyamatszimulációt és innovatív hajtásmegoldásokkal segíti az energiahatékony mozgatást, ami elengedhetetlen egy ilyen hatalmas projektben. Kiemelten kezeljük ezeket a területeket és folyamatosan egyeztetünk az egyes lépésekről az ágazati szereplőkkel.

MM: Újrahasznosítás, hulladékgazdálkodás területén milyen jó vagy még fejlesztendő megoldásokat tapasztal idehaza és a világban?

S.A.: Rengeteg jó példa és fejlesztés áll rendelkezésünkre hulladékgazdálkodás területén ebből kettőt hoztam szemléltetésként amit gyártó vállalatként mi is sikeresen alkalmazunk a mindennapokban.

Első a tervezési fázis. Egy termék élettartama alatti környezeti hatásának közel 80 százaléka a tervezési fázisban kerül meghatározásra – milyen anyagokat használnak, hogyan gyártják, energiahatékonyság, és mi lesz belőle a hasznosság megszűnése után. Ahhoz, hogy a tervezési fázisban valóban fenntartható megoldást találjunk, a környezeti hatások széleskörű ismerete szükséges a fejlesztés korai szakaszában. Ennek eléréséhez azonban újra kell gondolni a terméktervezési folyamatot, hogy az valóban rendszerszemléletű legyen és a kapcsolódó ipari ökoszisztémára és a holisztikus fenntarthatósági mutatókra épüljön.

A megoldás ezekre a problémákra az, ha a fenntarthatóságot további üzleti mérőszámként alkalmazzuk, és a digitalizáció segítségével gyorsabban érjük a valóban fenntartható termék gyártást. A második a  fenntartható termék életciklus amivel egy gyártó vállalat a legnagyobb szerepet tudja vállalni a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A világ összes hulladékának még mindig kevés (kb. 13%) hányadát hasznosítják újra. Hogyan javíthatunk ezen? Tartsuk az anyagokat és termékeket a lehető leghosszabb ideig használatban azáltal, hogy a holisztikus anyagkezelést integráljuk a termék életciklusába és prediktív karbantartással, retrofitek alkalmazásával, modern és újrahasznosíthatóságot támogató megoldásokkal meghosszabbítjuk a termék élettartamát.

A Siemens elkötelezett amellett, hogy 2020-hoz képest 2030-ra 20%-kal csökkentse ellátási lánc kibocsátását, és célja a CO2-semleges ellátási lánc elérése 2050-re, ezáltal portfóliónkkal segítjük ügyfeleinket kibocsátásuk csökkentésében, dekarbonizációs céljaik elérésében.

A témában bővebben a Siemens-podcastban: www.siemens.hu/podcast

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiahatékonyság és fenntarthatóság a Siemensszel appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarország Nemzeti Energiastratégiája által kitűzött cél, hogy az ország fotovoltaikus (PV) kapacitása 2030-ra meghaladja a 6000 MW-ot, 2040-re pedig megközelítse a 12000 MW-ot. A stratégiához illeszkedve számos naperőműpark épült az ország különböző pontjain az elmúlt években: Magyarország 2020-ban és 2021-ben is a tíz legnagyobb éves PV kapacitásbővülést produkáló európai uniós tagország között szerepelt a Solar Power Europe felmérése szerint, míg 2022-ben a 11. helyen végzett.

A Siemens 2022-ben három új, jelentős kapacitással rendelkező hazai napelemparkhoz is biztosított berendezéseket partnerein keresztül. A Mezőcsáton, Túrkevén és Sárfimizdón megvalósított, összesen nagyságrendileg 400 MW névleges teljesítményű fotovoltaikus erőművek 132/22kV-os alállomásaihoz NXAIR légszigetelt középfeszültségű kapcsolóberendezések kerültek. Az erőművek középfeszültségű hálózatainak kompakt transzformátorállomásaiban pedig 8DJH kapcsolóberendezések és SENTRON készülékek üzemelnek.

Globális szinten is számos napelemparkban találhatunk Siemens megoldásokat, többek közt Olaszországban, Izraelben, Brazíliában, Vietnámban, Pakisztánban. A Siemens Thaiföldön például a világ legnagyobb úszó naperőműve számára mikrogrid-irányító rendszert és az elosztott energiaforrások optimalizálására szolgáló felhőalapú szoftvermegoldást biztosított.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A hazai napelemparkokban is bizonyítanak a Siemens megoldásai appeared first on Műszaki Magazin.

A napelemek már most óriási segítséget jelentenek a fosszilis energiahordozók elleni küzdelemben, a szakértők többsége pedig egyetért abban, hogy a fotovoltaikus technológiának a jövőben még komolyabb szerep juthat. A fejlődési lehetőségek beláthatatlanok: a hatékonyság folyamatosan nő, a napelemes cellákat egyre több felületre lehet felvinni, a sivatagi és az úszó napelemek megvalósítása után pedig már az űrben keringő fotovoltaikus farmok ötlete is felmerült.

Noha a napelemek a fosszilis energiahordozókhoz képest olcsóbb és környezetbarátabb megoldást jelentenek, azért a fotovoltaikus technológia terén is sok a probléma. Az egyik fő kihívást az újrahasznosítás jelenti: bár a panelek alapanyagi igen költségesek, előállításuk vagy eldobásuk pedig gyakran komoly környezetkárosítással jár, mégis meglehetősen kis arányban hasznosítják újra őket. Ezt a problémát orvosolná most Dél-Korea – számol be a PV Magazine. Az ázsiai ország Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma a közelmúltban, a legutóbbi miniszteri találkozón elfogadta a régóta várt, a napelem modulok újrahasznosítására vonatkozó programot.

Az új rendelkezések egységes begyűjtési rendszert hoznak létre Dél-Korea minden nagyobb régiójában. A cél az, hogy a hulladékká váló panelek újrahasznosítási vagy újrafelhasználási aránya három év alatt több mint 80 százalékos legyen, ami összhangban van a jelenlegi, európai uniós szintekkel. A program az ágazat statisztikai rendszerének alapjait is lefekteti. A rendszer alapvető célja, hogy ösztönözze a modulok újrafelhasználását, mielőtt az újrahasznosítás válik a végső megoldássá. Ezen felül olyan tanúsítványokat is bevezet, amelyek segítenek korlátozni a veszélyes anyagok használatát az elektronikus berendezésekben.

A dél-koreai kormány 2025-re 1222 tonna napelem-modul hulladékkal, 2027-re 2645 tonnával, 2029-re 6796 tonnával, 2032-re pedig 9632 tonnával számol. Az ország december 2021 végére érte el a nagyjából 20 gigawatt telepített napelem-kapacitást. Az újonnan telepített kapacitás 2021-ben mintegy 4,4 gigawatt volt.

Forrás: Tisztajövő

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ebben az országban szinte minden napelemet újrahasznosítanak appeared first on Műszaki Magazin.