Az elektrifikáció következő hullámának kiszolgálásához fel kell gyorsítani a villamosenergia-hálózatok fejlesztését és korszerűsítését. Az elektromos közlekedés, az ipar, az épületek és az adatközpontok növekvő energiaigénye új kapacitásokat, valamint a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználását teszi szükségessé. A beruházások mellett ebben meghatározó szerepet kap a hálózatok digitalizálása, automatizálása és rugalmasabb működtetése. Erről Oltvai Márton, a Schneider Electric DSPS Global ETO General Managere beszélt egy kerekasztal-beszélgetésen.
A következő öt évben három, egymást erősítő technológiai irány, az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció, azon belül pedig különösen a mesterséges intelligencia alakítja át a villamosipart. Az elektrifikáció növeli a villamos energia iránti igényt, az automatizáció javítja a rendszerek hatékonyságát, a digitális megoldások pedig lehetővé teszik az adatokon alapuló felügyeletet és a hibák előrejelzését.
„A kérdés ma már nem az, hogy szükség van-e hálózatfejlesztésre, hanem az, hogy képesek vagyunk-e azt a termelés és a fogyasztás átalakulásához szükséges ütemben végrehajtani. Új kapacitásokra, intelligens irányításra és a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználására egyaránt szükség van” – hangsúlyozta Oltvai Márton.
A beruházási arányok már ma is jelentős lemaradást jeleznek. Globálisan minden, megújuló energiatermelésre fordított egy dollár mellett mindössze 60 cent jut a villamosenergia-hálózatok és az energiatárolás fejlesztésére. Európában az elosztóhálózatok 40 százaléka már több mint negyvenéves, korszerűsítésükhöz pedig 2030-ig mintegy 584 milliárd eurónyi beruházás szükséges. Az automatizált hálózatirányítás, az intelligens mérés, az energiatárolás és az adatokon alapuló előrejelzés együttesen teheti alkalmassá az energiarendszert a változó termelés és fogyasztás kezelésére.
Az európai versenyképesség szempontjából a mesterséges intelligencia és az azt kiszolgáló adatközpontok terjedése jelentős villamosenergia-igényt teremt. A MI ugyanakkor nemcsak terhelést jelent az energiarendszer számára: az adatalapú felügyelet, a termelés és a fogyasztás előrejelzése, valamint a prediktív karbantartás révén hozzájárulhat az energia hatékonyabb felhasználásához és az infrastruktúra megbízhatóbb működéséhez. Európa jövőbeli technológiai pozícióját ezért jelentős részben az határozza meg, milyen gyorsan képes összehangolni az energetikai és a digitális átállást.
A jövő ipari ökoszisztémáiban az ellátási láncok ellenálló képessége is meghatározó versenyelőnyt jelent. Az európai beszállítói bázis erősítése csökkentheti a kitettséget, miközben a globális kapcsolatok előnyeit is meg kell őrizni. A Schneider Electric ezt a globális és helyi működést ötvöző multi-hub modellben valósítja meg: regionális központjai saját fejlesztési, gyártási, elosztási és beszállítói kompetenciákkal rendelkeznek, de egységes globális folyamatokra támaszkodnak. Ez gyorsabb reagálást, kiegyensúlyozottabb ellátást és a helyi innovációk nemzetközi hasznosítását teszi lehetővé.
Az átalakulás kézzelfogható példája a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems, vagyis DSPS okosgyára. Az üzem a „Zero Carbon by Design” megközelítés jegyében már a tervezésekor összekapcsolta az elektrifikációt és a fenntarthatóságot: fűtését és hűtését geotermikus rendszer biztosítja, a tetőre telepített napelemek pedig évente mintegy 1180 MWh villamos energiát termelnek. Az energiafelhasználást intelligens épületirányítás, jelenlétérzékelők és LED-világítás mérsékli, miközben a gyártás során keletkező hulladékhőt is újrahasznosítják. A fenntartható közlekedést pedig elektromosautó- és elektromoskerékpár-töltők támogatják.
A szabályozási és technológiai változás a DSPS termékeiben is megjelenik. Az Európai Unióban 2026-tól tilos SF₆ gázt alkalmazni a legfeljebb 24 kV-os új középfeszültségű kapcsolóberendezésekben, a Schneider Electric tiszta levegőt és vákuumtechnológiát használó RM AirSeT megoldásainak fő európai gyártóközpontja pedig a dunavecsei üzem. Az SF₆ kivezetése különösen fontos, mivel ez a gáz több mint 24 ezerszer erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
