Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi díjak mellett éves szinten 13 600 és 49 300 dollár közötti megtakarítást hozhat a technológia bevetése, ráadásul az elkerült szén-dioxid-kibocsátás mértéke több mint százszorosa az MI-rendszer ökológiai lábnyomának.

Az épületek a globális energiafelhasználással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás mintegy 37 százalékáért felelősek. A Schneider Electric új kutatása, az „AI for Climate: Quantifying the Energy and Carbon Impact of Building Optimization” megállapította, hogy ha az intelligens épületirányítási rendszerekben mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a fűtés, a szellőztetés és a légkondicionálás (HVAC) optimalizálására, az további 7,2-12,7 százalékos megtakarítást jelenthet az épületek energiafogyasztásában. Ez az eredmény jól mutatja, hogy az MI milyen mértékben képes javítani az energiahatékony felhasználásán, enyhítve ezzel az épületek rendszereire és összességében a villamosenergia-hálózatra nehezedő terhelést.

A kutatás további fontos megállapításai:

• Évente akár 60 metrikus tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülése is elérhető épületenként (59 869 kg CO₂e), ami egyenértékű azzal a környezeti hatással, mintha 2 700 kifejlett fát ültetnének el.
• Egyes épülettípusok és felhasználási módok esetében éves szinten több mint 200 MWh energiamegtakarítás realizálható, ami elegendő több tucat átlagos háztartás áramellátására egy évig.
• A mesterséges intelligencia alkalmazásával több mint kétszer akkora energiamegtakarítás érhető el, mintha csak önmagukban használnának intelligens épületvezérlő rendszereket.
• Mind a felhőalapú, mind a helyszíni MI-felhasználás jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet.

„Az épületmenedzsment jövőjét az határozza meg, hogy az üzemeltetők milyen hatékonyan kapcsolják össze és helyezik kontextusba azokat az adatokat, amelyeket korábban szigetszerűen tároltak. A meglévő üzleti rendszerekre épülő mesterséges intelligencia réteg a komplexitást intelligenciává, az intelligenciát pedig cselekvéssé alakíthatja, ezzel egyidejűleg csökkentve a kibocsátást, a költségeket és javítva a teljesítményt. Ahogy az energiaigény tovább növekszik, kulcsfontosságú lesz az üzleti és a fenntarthatósági célok eléréséhez, hogy ezeket az eredményeket egyszerre tudjuk elérni ahelyett, hogy választani kellene közülük”

– mondta el Földvári Péter, a Schneider Electric kereskedelmi és ipari épületekért felelős értékesítési vezetője.

A kutatáshoz valós környezetben végzett teszt bevezetések alapján modellezték az épületek energiafelhasználását annak felmérésére, hogy az MI-alapú HVAC-vezérlés hogyan befolyásolja az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és az üzemeltetési költségeket Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Államokban különböző ingatlanok esetében.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy a digitális épületirányítási rendszerekre telepített mesterséges intelligencia réteg hogyan képes összekapcsolni a korábban egymástól elszigetelt adatforrásokat, folyamatosan elemezni az épületek állapotát, valamint valós időben automatizálni a HVAC rendszerek optimalizálását. A használati szokásokból, időjárás-előrejelzésekből, a berendezések teljesítményéből és egyéb üzemeltetési adatokból származó információk beépítésével az MI lehetővé teszi az épületek hatékonyabb működtetését, miközben csökkenti az üzemeltetésben részt vevő csapatok terhelését.

A kutatás azt is megállapította, hogy a kis és közepes méretű épületek (9300 négyzetméternél kisebbek) jelentős mértékben profitálhatnak a mesterséges intelligencia alkalmazásából. Eddig az energiagazdálkodási rendszereket túl bonyolultnak vagy költségesnek tartották a kisebb létesítmények számára, ahol ráadásul többnyire a hatékony létesítményüzemeltetéshez szükséges szakértelem is gyakran korlátozottan érhető el. Azáltal, hogy automatizálja és leegyszerűsíti az üzemeltetés optimalizálását, a mesterséges intelligencia hozzáférhetőbbé teheti a kifinomult épületirányítási megoldásokat, lehetővé téve a kisebb épületek esetében is az energiafogyasztás, az üzemeltetési költségek és a kibocsátás csökkentését.

„A mesterséges intelligencia a kisebb épületek tulajdonosainak és üzemeltetőinek kezébe adja az energiaintelligencia erejét. Ami korábban jelentős szakértelmet és beruházást igényelt, ma már egyszerűbben és nagyobb léptékben valósítható meg, ez pedig segíti a szervezeteket az energiapazarlás csökkentésében, a költségek mérséklésében, a teljesítmény javításában, valamint abban, hogy magabiztosan hozzanak okosabb döntéseket”

– tette hozzá Földvári Péter.

A teljes tanulmány itt érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai villamosenergia-szektor szakemberei szeptember 22–24. között találkoztak Balatonfüreden a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) immár 72. alkalommal megrendezett Vándorgyűlésén. A nagy múltú szakmai eseményt konferencia és kiállítás egészítette ki, az idei rendezvény főtámogatója a Siemens Zrt. volt. A központi témát „Rugalmasságban rejlő stabilitás: technológia és piac együttműködése a jövő energiahálózataiért” címmel határozták meg.

Közös felelősség a villamosenergia-rendszerért

A Vándorgyűlés nyitónapjának egyik kiemelt eseménye „Az Együttműködő VillamosEnergia-Rendszerért” díj átadása volt. Az elismerést 2024-ben a hálózati engedélyes társaságok közösen hozták létre azzal a céllal, hogy hangsúlyozzák az együttműködés jelentőségét a villamosenergia-rendszer működtetésében és fejlesztésében.

A díj mögött álló gondolat szerint Magyarország villamosenergia-rendszere egységes egészként működik, ezért annak biztonságához és fejlődéséhez az iparági szereplők összehangolt munkájára van szükség. Dr. Molnár Ferenc, a MEE elnöke a díjátadót felvezető beszédében ugyancsak arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hálózati társaságoknak közösen és összehangoltan kell dolgozniuk a rendszerért.

Az idei díjazottakat Torda Balázs, az OPUS TITÁSZ, Katona Ádám, az E.ON, Bally Attila, az MVM Hálózat, valamint Batta Gergely, a MAVIR képviseletében köszöntötte.

Kiberbiztonsági szakember kapta az Ifjú tehetség díjat

Az ünnepség az Ifjú tehetség díj átadásával kezdődött, amelyet 2026-ban Kiss Adrienn vehetett át Batta Gergelytől. A szakember munkájában kiemelt szerepet kap a kiberbiztonság, ezen belül a kritikus infrastruktúrák védelme.

A méltatás szerint Kiss Adrienn szakmai tevékenységét az innováció iránti nyitottság, a kezdeményezőkészség és a folyamatos tudásépítés jellemzi. Munkája ugyanakkor túlmutat saját szakmai feladatain: előadásokkal, kutatási és tudományos eredményekkel, valamint tudásmegosztással járul hozzá a kiberbiztonsági szakmai közösség fejlődéséhez. A kritikus infrastruktúrák egyre erőteljesebb digitalizációja miatt ez a szakterület a villamosenergia-rendszerek működésében is növekvő jelentőséggel bír.

Húsz év az energiahálózatok szolgálatában

A Szakmai Kiválóság díjat Csank András kapta, az elismerést Katona Ádám adta át. Csank András pályafutását az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál kezdte, majd a vállalat integrációját követően, 2021-ben csatlakozott az E.ON Hungária Csoporthoz. Mindkét vállalatnál meghatározó szerepet vállalt az energiahálózati stratégia kialakításában.

Szakmai munkájához kapcsolódik többek között a Budapesten és Pest megyében működő 10 kV-os távműködtetési rendszer kialakítása, valamint a rekonstrukciós beruházásokat támogató döntéstámogató program kidolgozása. Jelenleg az E.ON Hungária Csoport áramhálózati stratégia vezetőjeként dolgozik.

Tevékenysége az iparági együttműködésre is kiterjed. Részt vesz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, illetve a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal folytatott szabályozói egyeztetésekben. A dokumentum ezek között említi a garantált szolgáltatásban rögzített feszültségsáv felülvizsgálatát és a zárolt körzetek kezelését. Csank András húsz éve dolgozik az energiaszektorban.

Rugalmasság nélkül nincs stabil energiahálózat

A díjátadó szorosan kapcsolódott a Vándorgyűlés idei szakmai fókuszához. A villamosenergia-rendszer átalakulásával a hálózatoknak egyre változatosabb termelési és fogyasztási viszonyokhoz kell alkalmazkodniuk, miközben az ellátásbiztonság továbbra is alapvető követelmény. A rendezvény központi témája ezért a rugalmasságot, valamint a technológiai és piaci megoldások együttműködését állította előtérbe.

Ebben a szakmai párbeszédben a MEE több mint egy évszázados múltra támaszkodhat. Az egyesület története 1900-ban kezdődött, alapítása pedig szorosan kapcsolódik Zipernowsky Károly nevéhez. A szervezet ma az iparág, a tudomány, az oktatás, a szakpolitika és a társadalom közötti kapcsolat erősítését tekinti egyik legfontosabb feladatának. Tevékenységében az energiaátmenet és az ellátásbiztonság mellett a hálózatfejlesztés, az elektrifikáció, a digitalizáció és a szabványosítás is meghatározó szerepet kap.

A MEE Vándorgyűlése több mint hetven éve teremt fórumot az elektrotechnikai és villamosenergia-ipari szakemberek számára. Az idei esemény és a díjazottak szakmai munkája egyaránt arra világított rá, hogy a gyors technológiai változások közepette a villamosenergia-rendszer fejlesztése nem pusztán műszaki kérdés: az új technológiák mellett az iparági szereplők közötti tudásmegosztásra és összehangolt együttműködésre is szükség van.

Forrás: MEE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Együttműködés az energiahálózatokért appeared first on Műszaki Magazin.

A csepeli gázmotoros erőmű jó példa arra, hogyan segíthet az innováció az energetikai átállás egyik központi kihívásának megoldásában: biztosítani, hogy az időjárásfüggő megújuló energiatermelés ingadozása esetén is rendelkezésre álljon a villamos energia. A két egymást kiegészítő technológia intelligens kombinációja lehetővé teszi, hogy a létesítmény gyorsan reagáljon a hálózati igényekre, miközben a gázturbinák kikapcsolt állapotban maradnak mindaddig, amíg további kapacitásra nincs szükség. A projekt része az Alpiq azon stratégiájának, hogy Európa-szerte rugalmasabbá tegye a villamosenergia-rendszert, és ezzel hozzájáruljon a fenntartható villamosenergia-ellátáshoz.

Amédée Murisier, az Alpiq eszközkezelési részlegének vezetője és az igazgatótanács tagja

« Az innováció és a rugalmasság elengedhetetlen a biztonságos energetikai átálláshoz. Az új csepeli gázturbinás erőmű jó példa arra, hogy az innováció miként hozhat nagyobb rugalmasságot és reakcióképességet a rendszerbe, miközben csökkenti az üzemórákat és a megawattóránkénti CO₂ kibocsátást.”

Innovatív válasz a változó energiarendszer kihívásaira 

A mintegy 64 millió eurós létesítmény 50 MW nagy hatékonyságú gázturbinás teljesítményt ötvöz egy 5 MW/10 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszerrel. A 2026 augusztusában üzembe helyezett akkumulátor azonnal reagál az áramellátási rendszer változásaira, a gázmotorok pedig azonnal elindulnak, ha további kapacitásra van szükség. Ezek a megoldások együttesen a létesítmény teljes termelési kapacitását kevesebb, mint öt perc alatt bocsátják a rendszerüzemeltető rendelkezésére.

Kulcsfontosságú innováció a „zero must-run” működési koncepció. Az akkumulátor lehetővé teszi a létesítmény számára a kezdeti reagálást anélkül, hogy a gázturbinák folyamatosan működnének. A turbinák kikapcsolt állapotban maradnak, amikor a villamosenergia-rendszer nem igényli a kapacitásukat – elkerülve a szükségtelen gázfogyasztást és a termeléssel kapcsolatos károsanyag-kibocsátást ezekben az időszakokban.

Briglovics Gábor, az Alpiq magyarországi tevékenységéért felelős vezetője

« A nagyrészt házon belül fejlesztett csepeli gázmotoros erőmű mérnöki szaktudásunkat ötvözi üzemeltetési tapasztalatainkkal. Ez lehetővé tette számunkra, hogy egy rendkívül rugalmas létesítményt tervezzünk, amely a magyar villamosenergia-rendszer speciális igényeihez igazodik »

A műszaki tervezéstől és beszerzéstől a kivitelezésig a létesítményt teljes egészében Alpiq fejlesztette és felügyelte. Ez a megközelítés lehetővé tette a projektcsapat számára, hogy kifejezetten a helyi igényeknek megfelelően tervezzék meg az üzemet, egyértelműen a sebességre, a megbízhatóságra és a működési hatékonyságra összpontosítva.

Nagyobb rugalmasság a több megújuló energia érdekében 

Magyarország napenergia-termelésének gyors bővülése növeli a kiegyenlítő kapacitás iránti igényt, amely képes kompenzálni a megújuló villamosenergia-termelés ingadozásait. A csepeli gázturbinás erőmű által biztosított extra rugalmasság várhatóan mintegy 150 MW további napelemes kapacitás integrálását teszi lehetővé a magyar villamosenergia-rendszerbe.

Az új erőmű kiegészíti az Alpiq  csepeli telephelyén meglévő létesítményeit, beleértve a 403 MW-os Csepel II kombinált ciklusú gázturbinás erőművet és egy 35 MW-os hőerőművet. Kihasználja a telephely meglévő infrastruktúráját, valamint a helyi üzemeltetési és karbantartási csapat szakértelmét. Az Alpiq 2002 óta van jelen Magyarországon. A csepeli telephely Magyarország teljes villamosenergia-szükségletének mintegy hat százalékát képes fedezni, emellett Dél-Budapesten mintegy 20 000 háztartás távfűtését is ellátja.

Az Alpiq vállalatról 

Az Alpiq Svájc egyik vezető energiaszolgáltatója és áramtermelője, amely Európa-szerte működik. Átfogó és hatékony szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek az energiatermelés, az energiakereskedelem és az energiaoptimalizálás területén. Az Alpiq több mint 100 éve állít elő klímabarát, fenntartható elektromos áramot a szén-dioxid-kibocsátásmentes svájci vízerőművekből. Erőmű-portfóliójában két svájci atomerőmű, valamint rugalmas hőerőművek, szélerőművek, fotovoltaikus létesítmények és akkumulátoros energiatároló rendszerek is megtalálhatók Európában. Az Alpiq Csoport körülbelül 1400 embert foglalkoztat, székhelye Lausanne-ban található. Az Alpiq Holding Ltd. többségi magántulajdonú részvénytársaság. Teljes mértékben a Schweizer Kraftwerksbeteiligungs-AG három részvényescsoportja, a Svájci Kisebbségi Részvényesek Konzorciuma és az EOS Holding SA ellenőrzése alatt áll.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hagyományos energiatermelés és az akkumulátoros tárolás kombinálása appeared first on Műszaki Magazin.

Új, kombinált ciklusú, hibrid erőmű a fővárosban

Az Alpiq Magyarország ügyvezetője az erőmű ünnepélyes üzembe helyezésekor kiemelte, a vállalat két év alatt, önerőből építette meg a gázmotoros blokkot és az energiatárolót. Briglovics Gábor elmondta, hogy ezzel a két csepeli erőmű összteljesítménye 450 megawattra nő–

„A Csepeli Gázmotoros Erőmű 50 MW teljesítményű. A most átadott gáztüzelésű blokkokat egy korábban üzembe helyezett 35 MW-os villamos kazán, illetve az új 10 MWh kapacitású energiatároló egészíti ki.”

Briglovics Gábor, az Alpiq magyarországi tevékenységéért felelős vezetője

Extrém hőség, extrém energia-igény

Az ügyvezető kiemelte: a soha nem látott hőség az idei nyáron felértékelte az energiabiztonság és energia-ellátás kérdését. A rendszer stabilitása ezért még inkább kulcsfontosságú lesz a jövőben is, a felelős egyéni és vállalati fogyasztás mellett is. –

„Ennek a hibrid gázmotoros technológiának a jelentősége a kiemelkedő rugalmasságban rejlik, mert segíti az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálását a villamosenergia-rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy a mi erőműveinket perceken belül el lehet indítani, amikor éppen szükség van plusz energiára Magyarországon. Pl. olyankor, amikor éppen nem termelnek a szélerőművek és a napelemek, az emberek pedig használják otthon a légkondicionálókat vagy bekapcsolják a tévét.” – mondta Briglovics Gábor.

Fenntartható technológia

Az ügyvezető arról is beszélt, hogy a Csepeli Gázmotoros Erőmű az energiatermeléskor keletkező környezeti terhelés csökkentésében is nagy szerepet játszik. –

„A hibrid technológiának köszönhetően gázmotorjaink csak akkor indulnak el, ha arra a villamosenergia-rendszernek valóban szüksége van. A fogyasztói igényekre való nagyon gyors reagálást az erőmű nagyteljesítményű energiatárolói biztosítják mindaddig, amíg a gázmotorok át nem veszik a terhelést. A gyors reagálás érdekében korábban a termelő egységeket folyamatosan forgó tartalékban kellett tartani. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan üzemeltek a turbinák, ami felesleges üvegházhatású gázkibocsátással járt. A mi erőművünkben erre nincs szükség.”

Az ügyvezető szerint a beruházás fontos mérföldkő a csepeli telephely modernizálásában is, ami szintén fontos része a környezettudatos és fenntartható működésnek.

Stratégiai befektetés, magyar innováció

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára a beszédében azt mondta, az új gázmotoros erőmű a megbízható, hosszú távú befektetői gondolkodás és a magyar innováció kombinációjának jelképe. Tótth András emlékeztett arra, hogy az Alpiq azért tudott versenyképes maradni Magyarországon, mert időben érzékelte a piaci igények változását. Mint mondta, a kormányzat célja is az, hogy miközben megvalósulnak a klímavédelmi és károsanyag-kibocsátási célok, a vállalatok versenyképessége növekedjen, és mindez piaci alapon, minimális támogatással és transzparensen valósuljon meg.

Az Alpiq Magyarországon

Az erőmű fejlesztésével tovább nő az Alpiq jelentősége a magyar villamosenergia-termelésben. (A svájci tulajdonú vállalat 2002-ben vette meg a Csepel II. nevű, környezetbarát, gázüzemű, kombinált ciklusú erőművét, amely az első, magántőkéből finanszírozott ilyen hazai létesítmény volt.) A svájci tulajdonú vállalat Csepel II. nevű, környezetbarát, gázüzemű, kombinált ciklusú erőműve 2002-ben kezdte meg a működését. Ez az első, magántőkéből finanszírozott ilyen hazai létesítmény volt.

Az erőmű a villamosenergia termelés mellett mintegy 20 ezer dél-budapesti lakást lát el távfűtéssel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hibrid erőművet helyez üzembe az Alpiq Csepelen appeared first on Műszaki Magazin.

A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek (BKM) több hónapig tartó tárgyalások után megbízási szerződést kötött a BME-vel egy döntést megalapozó tanulmány közös elkészítésére a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe való eljuttatása lehetőségéről. A beruházás révén számottevően enyhülhetne a Duna vizének hőterhelése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenése mellett mérséklődne az ország gázimportfüggősége.

Előzetes becslések szerint a vezeték akár 300 millió köbméternyi importált földgáz kiváltását is lehetővé tehetné.

Az atomerőművi technológia szükségszerű velejárója, hogy a hőtermelő egységekben (reaktorokban) előállított energia egy része nem villamos energia formájában hasznosul, hanem veszteségként a zárt rendszerből el kell vezetni. A Paksi Atomerőmű esetében ez jelenleg részben – hulladékhőként – a Duna vizébe kerül. A Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik, hogy az erőmű és a távfűtési hálózat között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni.

A távfűtés mint technológia ma sem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha a Paks és Budapest közötti távhővezeték megvalósulna, arra a nyomvonal közelében lévő városok távhőrendszerei, ipari fogyasztói is rácsatlakozhatnának, ezzel tovább javítva az energetikai és gazdasági hatékonyságot.

A paksi hulladékhő fővárosba juttatásának műszaki kérdése évtizedek óta napirenden van, és a BKM szakemberei szerint az alábbi műszaki-gazdasági és energetikai fejlemények miatt most különösen időszerű.

• Az atomerőmű normál üzemi hűtése a nyári forróság időszakaiban időről időre technikai korlátokba ütközik. A helyzet az előző napokban csak az erőmű visszaterhelésével – a teljesítménye visszafogásával – volt uralható. Minden olyan megoldás segít ebben a helyzetben, amely hozzájárul a hulladékhő mennyiségének csökkentéséhez, az erőmű által megtermelt hő egy részének hasznos célra történő elszállításához.
• Ha megépül Paks 2, az erőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd.
• A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
• Az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát.
• A távhővezetékekben áramló víztömeg keringtetéséhez szükséges energia jelentős mértékben megújuló villamosenergia-termelésből (napelemekkel termelt áramból) származna. A szükséges energia maradékát pedig értelemszerűen az atomerőmű termelné, így ezzel is csökkenthető lenne a villamosenergia-rendszer egyes kritikus üzemállapotaiban szükségszerű visszaterhelés.
• A hazai villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a megújulóenergia-termelés arányának növekedése miatt egyre komolyabb kihívás. A kiterjedt távhőrendszerek és a villamosenergia-rendszer energetikai összekapcsolása a jelentős rugalmasságú és hőtároló kapacitású távhőhálózatok révén segíthet az áramhálózatok szabályozásában is.
• A különlegesen szigetelt, 1000 mm átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is haladhatna, így nem járna érdemi bontással, kisajátítással. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető.
• A fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelent a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 MW igényű új fogyasztó csatlakozott a szolgáltatáshoz. A rendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW, a nyári használatimelegvíz-hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul.
• A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 km lenne, érintve Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás, és van ipari hőigény is. Az új vezetékből tehát juthatna hő ezekbe a rendszerekbe is, ami segítheti a beruházás gyorsabb megtérülését. A vezetékpárra felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, tovább javítva a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
• A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve Magyarország importenergia-függőségét.
• A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek.

A vizsgálat lezárulása az év negyedik negyedében várható, eredményeiről a Budapesti Közművek tájékoztatja majd a nyilvánosságot.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: BKM/FŐTÁV

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME kutatói segítenek kideríteni, hogyan lehetne Budapestre vinni a paksi hőt appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat.  Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben” – mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással” – tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai megújuló- és energiapiac 2025-ben sem volt eseménytelen, és a trendek alapján 2026-ban sem várható nyugalom: a hazai PPA szegmens élvonalbeli szereplője, a Green Cloud, a tavalyihoz hasonlóan idén is meghatározott 3 olyan tényezőt, amelyek döntően befolyásolják a vállalatok energiaellátását és annak piacát. A trendek mellett a cég összesítette a TOP3 félreértést is a zöld átállással kapcsolatban.

1. Energiatároló-boom: lehetőség, de nem kockázatmentes megoldás

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy az akkumulátorok megjelenésével egy új fejezet kezdődik a magyar villamosenergia-rendszerben, ugyanakkor a jelenlegi piaci (és szabályozói) várakozásokat gyakran a túlzott optimizmus jellemzi.

„Az energiatárolók kapcsán sokszor csak elméleti maximumokról és tökéletes piaci működésről olvasunk, és szinte 100%-ban hurráoptimizmus előzi meg a tárolók megjelenését. A valóság azonban ennél összetettebb, és az energiatárolók hazai villamosenergia-rendszerbe történő illesztése akár meglepetéseket is okozhat”

– szögezi le Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

„Egy piaci szereplőnek a megtermelt zöldáramot el kell adnia egy változó környezetben, lehetőleg egy előre menetrendezett módon. Közben viszont az akkumulátort is tölteni kell, hogy amikor majd nem tud a rendszer áramot termelni, akkor is legyen a tárolóból. De mi történik, ha ez a kettő cél nem összehangolható, azaz amikor el kellene adni az áramot, akkor az akkumulátort kell tölteni, amikor töltésre lenne szükség, akkor pedig kereskedés zajlik?”

– demonstrálja a korántsem egyértelmű helyzetet a cég vezetője.

Egy hibrid erőmű esetében (amelyek elterjedésének lökést adhatnak az új szélerőművi kapacitások) a termelés, a kereskedés és az akkumulátor töltése nem mindig hangolható össze optimálisan. A bevételi oldalt számos további tényező – például a kapacitáslekötési díjak, az adózás vagy az üzemeltetés módja – is befolyásolja. Az energiatárolók megtérülése ezért erősen függ a piaci környezettől és a választott üzemeltetési modelltől. Mindezek mellett, ha a termelő még PPA szerződéssel is rendelkezik, akkor az végképp komoly tervezést és szakértelmet kíván meg.

2. Naperőművek egyensúlykeresése: tárolás nélkül nincs megtérülés

Az elmúlt évek piaci kannibalizációja miatt az energiatárolás mára a naperőművi beruházások egyik kulcselemévé vált: ezek hiányában nem lesz megtérülő a beruházás. Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb árkilengésekkel rendelkező piac Európában, ugyanakkor a Green Cloud szakértői szerint az ezekhez kapcsolódó bevételi potenciál gyakran elméleti, tökéletes piaci előrelátást feltételező számításokon alapul. A szakértők úgy látják, hogy a tavalyi ingadozás után a nagyobb volatilitás idén stabilan a mindennapi működés része lesz. A háttérben rendszerszintű tényezők állnak: rugalmatlan gáz- és nukleáris erőműveket kombinálnak megújuló energiával.

Az ábrák az európai villamosenergia-piacok elméleti árkülönbségeit és az ezekre épülő energiatárolási bevételi potenciált mutatják. A számítások tökéletes piaci előrelátást, hibamentes kereskedést és ideális eszközhasználatot feltételeznek. A tényleges piaci eredmények azonban a kereskedési stratégiától, az energiatároló műszaki paramétereitől, az üzemeltetés módjától, valamint a piaci és szabályozási környezettől jelentősen eltérhetnek.

A 15 perces elszámolás bevezetése elméletileg ideális esetben akár 10-15%-kal is javíthatja az energiatárolók bevételi lehetőségeit. A tényleges megtérülés ugyanakkor nagymértékben függ az alkalmazott kereskedési stratégiától és attól, hogy az adott eszközt mely piaci szereplő üzemelteti. Mindez azt is jelenti, hogy állami- és pályázati támogatás nélkül, piaci alapon épülő megújuló naperőművek önmagukban nem lesznek versenyképesek és nem kapnak a bankoktól finanszírozást sem. Az energiatárolók ugyanis fontos elemei annak a jövőt jelentő hibrid energiatermelő- és ellátó rendszernek, amely képes rugalmasan reagálni a kereslet- és kínálat változására, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság fenntartásához és a volatilitás csökkentéséhez is.

3. Zöld átállást mindenkinek

A Green Cloud tapasztalatai szerint a zöld átállással kapcsolatban továbbra is jelentős félreértések vannak a piacon:

• A TOP1:  a fenntartható zöld energiaellátás csak a „nagyok” kiváltsága, mert drága.
• A TOP2: a zöldenergiának nincs metszete az ellátásbiztonsággal.
• A TOP3:  az energiatárolók „simán” integrálhatók a rendszerbe”.

– összegzi a tapasztalatokat Pokol László vezérigazgató.

A valóságban a zöld átállás ma már versenyképes áron és jól tervezhető módon megvalósítható, ráadásul hazai fizikai megújuló energia és teljes  ellátásbiztonság garantálása mellett.

“Az energiatárolók esetében sem maga az eszköz a döntő, hanem az, hogy milyen üzleti modell és üzemeltetési szemlélet áll mögötte”

– emeli ki Pokol László. Önmagában a (pályázati) pénz és az infrastruktúra örvendetes, de kevés: jó tervezés, adat alapú működés, gyors reakció és rugalmasság, valamint partnerség mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy az energiatárolók jelentette előnyök többletértéket jelentsenek a hazai piacnak és hálózatnak, valamint a fogyasztóknak is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldenergia piaci trendek – 2026 appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric – Bloomberg Energia-Technológiai Koalíció appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Hisznek-e az mRNS technológiában vagy a 3D-nyomtatható szervekben? Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen a két hazai nagyvállalat 2025. szeptember 23-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

A mobilitás jövője: az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét”

– fűzte hozzá az eredményekhez Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

10 év múlva: jöhetnek az okosvárosok, reneszánszát élheti a közösségi közlekedés

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt.

„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra”

– emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben, személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen

Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bízunk az okosvárosokban és a személyre szabott gyógyszerekben appeared first on Műszaki Magazin.

A létesítmény tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra is, geotermikus rendszert építettek ki, a tetőn napelemeket helyeztek el, hasznosítják az esővizet és még az ott készített berendezések is támogatják a klímavédelmet.

A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) minősítés egy nemzetközi szinten elismert zöldépítési program, amelyet az Egyesült Államokban a US Green Building Council (USGBC) fejlesztett ki. Célja, hogy ösztönözze a fenntartható építkezési gyakorlatokat, és támogassa az épületek környezeti teljesítményének javítását. A LEED minősítést a tervezési, építési és üzemeltetési folyamatok során elérhető fenntarthatósági célok elérése érdekében alkalmazzák, és számos előnnyel jár mind az építtetők, mind az ingatlanhasználók számára. A LEED minősítésű épületek általában alacsonyabb üzemeltetési költségekkel rendelkeznek, mivel energia- és vízhasználatuk hatékonyabb.

Az elmúlt 18 év során a LEED különböző változatai fokozatosan előremozdították a globális zöldépítési piacot, több mint 93 000 regisztrált és tanúsított projektet és több mint 19 milliárd négyzetméternyi épületet hoztak létre.

A DSPS tavaly májusban átadott első fázisa által elnyert Platinum minősítés a LEED rendszer legmagasabb szintje, amelyet az épületek kiemelkedően magas szintű fenntarthatósági és környezeti teljesítményének elérése esetén ítélnek oda. A Schneider Electric dunavecsei üzemének első fázisa 80 millió eurós beruházás keretében valósult meg.

Magyarországon az ipari épületek között a DSPS 1. fázisa az egyetlen eddig, ami megkapta LEED Platinum minősítést. Az elismerést az új építésű, épület-tervezési és kivitelezési kategóriában nyerte el, amellyel eddig hazánkban csak egy irodaház rendelkezik.

A Schneider Electric már megkezdte a DSPS második fázisának megvalósítását, és bíznak abban, hogy a 40 millió euróból épülő új, 18 ezer négyzetméteres üzemrész is elnyeri majd a Platinum minősítést.

Hatékony napenergia-termelés

A Duna Smart Power Systems első ütemének tervezése és megvalósítása során a gyártási hatékonyságot növelő intelligens megoldásokra és a fenntarthatóságra egyaránt kiemelt figyelmet fordítottak.

Az üzemben a hűtés-fűtésről geotermikus rendszer gondoskodik. A gyárban összesen 28 000 négyzetméternyi tetőn telepítettek napelemet, mintegy 1180 MWh éves teljesítménnyel. Ebből az üzem évente biztosan átvesz 885 000 kWh-t, ami a gyár fogyasztásának 40 százalékát fedezi. A napenergia-termelés hatékonyságát jól mutatja, hogy júniusban több olyan nap is volt, amikor a rendszer termelése átlépte a 6000 kWh-t. Ez a mennyiség 30 átlagos magyar család havi fogyasztásának felel meg.

Öntözésre és a mosdókhoz az összegyűjtött esővizet használják. Azokhoz a kijáratokhoz, ahol teherforgalom van, légzsilipeket telepítettek, a kamiondokkoló állomásokat energiahatékony módon alakították ki úgy, hogy elkerüljék a hőveszteséget. A festési folyamathoz használt porszóró előkezelőből származó hulladékhőt a terület fűtéséhez hasznosítják újra, a felfűtött levegőt pedig az előgyártásokban.

Az öltözőkben, mosdókban, tárgyalókban, irodákban jelenlétérzékelő megoldások szabályozzák a légkezelő rendszert és a LED világítást. Az elektromos járművek számára pedig 30 e-autó és 25 e-bike töltőállomást is telepítettek. A DSPS saját hardver-, szoftver- és szolgáltatásmegoldásokat kínál, amelyek hozzájárulnak a dekarbonizációs erőfeszítésekhez.

A Schneider Electric okosgyára az ott készülő RM AirSeT középfeszültségű kapcsolóberendezéssel is támogatja a klímavédelmet. Az innovatív eszközben ugyanis a CO2-nél 24.000-szor szennyezőbb SF6 gáz helyett tiszta levegőt használnak.

Minősítés a „zöld” épületekért

A DSPS első ütemének fejlesztése során a Tomlin Project Management Kft felelt a projekt lebonyolításáért, amely egyúttal koordinálta a projekt fenntarthatósági stratégiáját és felügyelte a LEED tanúsítási folyamatot is. A gyár a Grabarics Kft. szakértelmével és kivitelezésében valósult meg. A korai tervezési fázistól a kivitelezésen át a végső üzembe helyezésig a Schneider Electric projekt csapata és a  Tomlin Kft. gondoskodott arról, hogy a fenntarthatóság teljes mértékben beépüljön a projekt minden szakaszába, ezzel új mércét állítva a környezetbarát fejlesztések területén a régióban. A folyamat során a Tomlin szakmai támogatást kapott a Greenbors és az RLB részéről, amelyek szakértelme jelentősen hozzájárult a projekt fenntarthatósági és tanúsítási céljainak sikeres megvalósításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Schneider Electric gyára az első LEED Platinum minősítésű ipari épület Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A fejlesztés bekerült az Európai Unió SPACE4Cities programjának 20 legígéretesebb városfejlesztési projektje közé, és hamarosan európai nagyvárosok energiahatékonysági döntéseit támogathatja. A fejlesztésen a magyar szakemberek a nívós németországi kutatóközponttal, az adatalapú tér- és kockázatelemzésben is élen járó Fraunhofer Integrált Áramköri Intézettel (IIS) dolgozhatnak együtt a következő hónapokban.

MI a fenntartható városfejlesztés szolgálatában

A Paulinyi & Partners évek óta foglalkozik űripari kutatással, a cégcsoport korábbi projektjeikre építve kezdett el foglalkozni a városi épületek energiahatékonyságának felmérésével: az ennek során kialakult új fejlesztés nyitotta meg az utat a SPACE4Cities programba, amelyben európai nagyvárosok keresnek űrtechnológiára épülő urbanisztikai megoldásokat. A Fraunhofer IIS kutatóintézettel közösen fejlesztett platform mesterséges intelligencia-alapú képfelismerő algoritmusokkal elemzi a műholdfelvételeket, majd előrejelzi az egyes épületek és városrészek energiaigényét.

„Az Urban Energy Scan komplex fejlesztést jelent, hiszen nem csak a legkorszerűbb szimulációs eljárásokat használjuk, hanem a sokrétegű gépi tanulást is – mondta el Németh Roland, a Paulinyi & Partners Innovations automatizációs fejlesztési vezetője. – A mesterséges intelligencia alkalmazása nemcsak felgyorsítja az elemzést, hanem az eddigi hagyományos módszereknél jóval részletesebb és pontosabb képet ad az energiahatékonysági lehetőségekről.”

Energiahatékonyság az adatok erejével

Az Urban Energy Scan célja, hogy gyorsabb, adatalapú döntéshozatalt tegyen lehetővé a városok, döntéshozók és ingatlanfejlesztők számára az energiahatékonysági intézkedések és a kibocsátáscsökkentés terén. A platformhoz a PPI szakemberei új folyamatokat fejlesztettek, amely műholdas adatok, valamint a Fraunhofer IIS Adatközpontú tér- és kockázatelemző csoportja által fejlesztett és finomhangolt, MI-alapú képfelismerő algoritmusok segítségével képes az épületek és városrészek energiaigényének megbecslésére.

„„Az MI-alapú képfeldolgozás és szimuláció révén nem csak az aktuális energiaigényt látjuk, hanem előre tudjuk jelezni, milyen hatása lesz egy-egy fejlesztésnek. Ez forradalmasíthatja a városok tervezési folyamatait, hiszen a döntéshozók azonnal láthatják, mely beavatkozások hozzák a legnagyobb megtérülést mind gazdasági, mind környezeti szempontból – nyilatkozta Dr. Paulinyi Gergely, a Paulinyi & Partners cégcsoport elnök-vezérigazgatója, Ybl-díjas építész. – Saját szimulációink lefuttatása után képesek leszünk meghatározni, hogyan érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás és leginkább kedvező költségszerkezet: nemcsak egy adott épület, hanem egyszerre több épület, vagy akár egész kerületek szintjén.”

A Paulinyi & Partners szakemberei a következő hónapokban a műholdas adatok feldolgozásának és a gépi tanulási algoritmus finomhangolásának módszertanán fognak dolgozni. A fejlesztés végén a rendszer képes lehet energiafelhasználási anomáliák gyors azonosítására, fejlesztési és korszerűsítési szcenáriók modellezésére, illetve költség- és kibocsátásoptimalizált beruházási tervek összeállítására.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligencia térképezi fel a városok energiaéhségét appeared first on Műszaki Magazin.

Szeptembertől indul az új üzemcsarnok építése

A több mint 50 millió euró értékű barnamezős beruházásegyüttes új korszakot nyit a patinás vállalat történetében: a fejlesztési program legfontosabb elemeként felépülő új transzformátorgyár területén egyes épületek elbontása már megtörtént, a közműkiváltások zajlanak, míg az új, optimalizált gyártócsarnok építése szeptember első felében indul. Az új transzformátorgyárban a tervek szerint 2027 elején kezdődik meg a termelés, amely fokozatosan fut majd fel. A teljes kapacitáskihasználást a vállalat várhatóan négy év alatt fogja elérni.

Gyorsabb, precízebb és optimalizált termelés

Az új, 6500 négyzetméter alapterületű gyárcsarnok építése a Ganz transzformátorgyártó kapacitását a jelenlegi évi 10 ezer MVA-ről 20 ezer MVA-re növeli, ami évente körülbelül tíz „Paks-méretű” erőmű villamosenergia-hálózatra csatlakozását teszi lehetővé. Az új üzem nemcsak nagyobb teljesítményt biztosít, hanem a gyártási folyamatok optimalizálásával is hozzájárul a hatékonyság javításához: a különböző méretű transzformátorok gyártása elkülönítve zajlik majd, így a termelés precízebb és gyorsabb lesz.

Az évtized végére ezer munkavállaló foglalkoztatása a cél

A fejlesztési program részeként nő a vállalat raktározási kapacitása is, megújul és hatékonyabb lesz az üzem területén belüli anyagmozgatás, illetve a transzformátorok tesztelésének lehetősége is bővül. Az alapanyagok logisztikai kiszolgálását egy új raktárépület segíti majd, valamint további cél a szigetelésgyártás kapacitásának bővítése.

A beruházási programmal párhuzamosan a Ganz – amely jelenleg is a térség legnagyobb munkaadója – jelentősen bővíteni kívánja munkavállalói létszámát. A tervek szerint az évtized végére a vállalat megközelítőleg ezer munkavállalót foglalkoztatna. A társaság már megkezdte az új munkaerő toborzását, amelyet azzal is támogat, hogy 2025 áprilisában elindította a Ganz Oktatási Központot Tápiószelén.

„Célunk, hogy a gyártási kapacitásaink bővítésével minél nagyobb mértékben ki tudjuk szolgálni a villamosenergia-termelést segítő termékek iránt növekvő nemzetközi keresletet. Ezzel egyidejűleg szeretnénk, ha a Ganz márkanév – 140 évvel az első transzformátor szabadalmaztatása után is – az időtállóságáról lenne ismert, és egybeforrna a zöldgazdaságra történő átállással. Működésünkkel szeretnénk hozzájárulni a magyar gazdaság teljesítményének növeléséhez is. Meglévő, kiváló szakértői gárdánk bővítése révén pedig újabb minőségi munkahelyeket teremteni”

– mondta Gál Gergely, a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. vezérigazgatója.

Globális trendekre válaszol a nagymúltú magyar vállalat

A Ganz a hazai ipar egyik legnagyobb múltú szereplője, amely a mostani beruházással nemcsak technológiai szinten lép előre, hanem exportképességét is jelentősen növeli. A fejlesztés új piaci lehetőségeket nyit meg, összhangban a kormányzat iparosítási törekvéseivel. A globális elektrifikációs hullám és a megújuló energiaforrások gyors térnyerése világszerte fokozott igényt támaszt a villamosenergia-hálózatok fejlesztésére – a vállalat ennek a növekvő keresletnek kíván megfelelni a transzformátorgyár kapacitásának megduplázásával.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megkétszerezi transzformátorgyártó kapacitását a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.

Az Emerson, a fejlett automatizálási megoldásokat szállító ipari technológiai vezető bejelentette, hogy speciális akkumulátor-energiatároló rendszer (BESS) megoldásokat hoz forgalomba, amelyek energia- és eszközkezelő szoftvert tartalmaznak az Ovation™ Green megújuló energia megoldások portfóliójához. Emerson BESS megoldása bevált, célzottan erre a területre fejlesztett erőművezérlőket, energiamenedzsment-stratégiákat, valamint felügyeleti vezérlő- és adatgyűjtő szoftvert (SCADA) kombinál. Ez a megoldás különböző gyártók eszközeit és rendszereit kapcsolja össze, az akkumulátortárolási adatokat összegyűjti és kontextusba helyezi, így azokból hasznosítható információkat nyer. Ez elősegíti az akkumulátorhasználat optimalizálását és az akkumulátor élettartamának meghosszabbítását, lehetővé téve a beruházás gyorsabb megtérülését emellett hatékonyságot és fenntarthatóságot biztosítva partnereinknek.

A globális akkumulátoros energiatárolási piac fordulópontra érkezett, mivel a technológiai fejlődés és a fenntartható villamos energia iránti globális kereslet növeli a megújuló energia tárolásának és a hálózatkezelésnek az értékét. Mivel a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint a globális villamosenergia-kereslet 2027-ig évente közel 4%-kal fog növekedni, a hálózatüzemeltetők felkészülnek a megnövekedett terhelési igényre – ez a változás dinamikus átalakulást fog okozni az energiapiacokon. Az akkumulátor-tároló telepek kihasználhatják ezt a piaci változást, de csak akkor, ha képesek megbirkózni az akkumulátor-energiatárolás működésének összetettségével: az elszigetelt adatok előremutató felhasználásával, a magasabb karbantartási költségekkel és a rugalmas működés iránti igénnyel, amely biztosítja a biztonságos, hatékony és eredményes keresletkezelést.

Az Ovation Green BESS megoldások egy fejlett, speciális akkumulátor algoritmuscsomagot tartalmaznak, amely egyszerűen használható, testreszabható funkcióblokkokkal racionalizálja az akkumulátorok vezérlését, és arányos beállítási értékeket oszt el az egyes alkatrészek, például az inverterek és az akkumulátorkezelő rendszerek között. Az így kialakult vezérlési stratégia automatikusan optimalizálja a töltési és kisütési ciklusokat, valamint a hálózati interakciókat a gyors, pontos és megbízható igénykezelés érdekében.

Az Emerson együttműködése a fejlett akkumulátorkezelő szoftverek piacvezetőjével, a Zitara Technologies-szel kiterjeszti az Ovation Green BESS képességeit azáltal, hogy a legmodernebb akkumulátorkezelést integrálja magába az iparágban vezető Ovation Automation Platform. A továbbfejlesztett megoldás az üzemeltetők számára azonnali és pontos áttekintést nyújt az akkumulátorok töltöttségi állapotáról javítva a telephely energiaellátásának és rendelkezésre állásának előrejelzését, valamint előre jelző biztonsági funkciókat ad hozzá.

Az összes akkumulátor jobb láthatósága és részletesebb vezérlése révén a BESS-tulajdonosok és -üzemeltetők optimalizálhatják az akkumulátorok használatát és meghosszabbíthatják azok élettartamát, ami nagyobb jövedelmezőséget, hatékonyságot és fenntarthatóságot eredményez. Ezen túlmenően, az akkumulátorok energiagazdálkodásának szabványosabb, megismételhető megközelítése gyorsabb telepítést tesz lehetővé, csökkenti a helyszíni látogatások számát, és biztosítja az állandó működést azáltal, hogy megszünteti a képzés szükségességét, a különböző OEM akkumulátor-kezelő interfészekre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új akkumulátor-energia szoftver a hálózat stabilitásáért appeared first on Műszaki Magazin.

Befejeződött a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. naperőművének és energiatároló rendszerének kivitelezése, így a tápiószelei gyártóegység újabb fontos lépést tesz karbonsemleges működés irányába. A vállalat egy 2 MVA névleges teljesítményű naperőművet kötött össze innovatív, hibrid energiatároló megoldással, amelyeket 2025 márciusában helyeznek üzembe. A magas szakértelmet igénylő kivitelezést a budaörsi Forest-Vill Kft. végezte el. A Ganz 2023-ban kezdett nagyléptékű energiahatékonysági fejlesztésekbe fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban, amelynek köszönhetően várhatóan 40%-kal csökken a vállalat szén-dioxid-kibocsátása.

Sikeresen befejeződött a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. tápiószelei gyártóbázisának területén egy 5,2 MWh kapacitású energiatároló rendszer telepítése, az üzem területén korábban megvalósított, 4040 panelből álló naperőmű közvetlen szomszédságában. A fejlesztés a vállalat Energiaoptimalizálási Programjának keretében valósult meg, amely érdemben járul hozzá a transzformátor- és forgógépgyár energiahatékonyságának növeléséhez. A napelemes rendszer tervezett éves energiatermelése 2 830 MWh, amely a telephely 3500-3600 MWh éves villamos energia fogyasztásának jelentős részét lesz képes fedezni.

A beruházás eredményeképpen a Ganz az egy évvel korábban telepített naperőművet egy Magyarországon egyedülálló energiatároló rendszerrel egészítette ki, amelynek kivitelezésével a Forest-Vill Kft.-t bízták meg. Az innovatív, hibrid rendszerű energiatároló egyedülálló módon kombinálja a lítium-ionos és NAS akkumulátoros technológiákat. Ezek, egymással párhuzamosan működve, a különböző tárolási megoldások előnyeit kihasználva, fejlett folyamatirányítási rendszer segítségével optimalizálják az energiagazdálkodást, és stabil, fenntartható energiaellátást biztosítanak anélkül, hogy a villamosenergiát hálózatba visszatáplálnák. A fejlesztésnek köszönhetően a gyár képes a napenergia tárolására és annak hatékonyabb felhasználására, amely hozzájárul a fenntartható és költséghatékony működéshez.

„A tápiószelei üzemünkben megvalósult beruházás elősegíti, hogy tovább csökkentsük vállalatunk fosszilisenergia-függőségét és optimalizáljuk energiafelhasználásunkat, ezzel versenyképességünket is növelve. Célunk, hogy 2030-ra 30%-kal visszaszorítsuk, 2050-re pedig teljes mértékben kiváltsuk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Vállalatunk úttörő szerepet játszik az iparág fenntarthatósági sztenderdjeinek kialakításában, ami nemcsak gyáraink működésében, hanem termékeinkben is megmutatkozik: olyan innovatív megoldásokat kínálunk az energetikai berendezések gyártása területén, amelyek egyszerre fenntarthatóak és versenyképesek”

– mondta Gál Gergely, a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

A naperőmű kiépítése mellett további fejlesztésekre is sor kerül a program keretében annak érdekében, hogy a Ganz növelje pest vármegyei transzformátor- és a forgógépgyárának energiahatékonyságát. Az új, korszerű gépészeti megoldások telepítése mellett a társaság az üzemcsarnokok és kiszolgáló épületek hőszigetelésével kívánja tovább csökkenteni gázfelhasználását.

„Az üzleti élet minden területére kiterjedő tendencia lett mára a napenergia ipari szintű hasznosítása, a Forest-Vill pedig az elmúlt években egyre több napelempark és energiatároló rendszer kiépítésében vett részt. A Ganznak elvégzett munkára különösen büszkék vagyunk, nemcsak azért, mert egy patinás magyar gyártóvállalat fenntartható működéséhez járulhatunk hozzá, hanem azért is, mert Magyarországon egyedülálló energiatárolási technológiát valósíthattunk meg a beruházás keretében”

– emelte ki Németh Csaba, a Forest-Vill Kft. ügyvezetője.

A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. több mint 145 éve elismert szereplője a magyar és nemzetközi gépgyártásnak. Az első transzformátor 1885-as szabadalmaztatása óta a Ganz megőrizte vezetői pozícióját a szektorban, és mára széleskörű szakértelemre tett szert a megbízható, energiahatékony megoldások kidolgozásában mind a transzformátorok, mind a forgógépek fejlesztése terén, amelyek hosszú távon járulnak hozzá a megújuló energia hatékony hasznosításához. A tápiószelei gyáregységben átadott naperőmű és energiatároló rendszer révén a villamos gépek gyártása is zöldenergia felhasználásával valósul meg, tovább erősítve a vállalat vezető szerepét a szektor megújulásában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldenergiával folytatja a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.