A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat.  Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben” – mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással” – tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai megújuló- és energiapiac 2025-ben sem volt eseménytelen, és a trendek alapján 2026-ban sem várható nyugalom: a hazai PPA szegmens élvonalbeli szereplője, a Green Cloud, a tavalyihoz hasonlóan idén is meghatározott 3 olyan tényezőt, amelyek döntően befolyásolják a vállalatok energiaellátását és annak piacát. A trendek mellett a cég összesítette a TOP3 félreértést is a zöld átállással kapcsolatban.

1. Energiatároló-boom: lehetőség, de nem kockázatmentes megoldás

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy az akkumulátorok megjelenésével egy új fejezet kezdődik a magyar villamosenergia-rendszerben, ugyanakkor a jelenlegi piaci (és szabályozói) várakozásokat gyakran a túlzott optimizmus jellemzi.

„Az energiatárolók kapcsán sokszor csak elméleti maximumokról és tökéletes piaci működésről olvasunk, és szinte 100%-ban hurráoptimizmus előzi meg a tárolók megjelenését. A valóság azonban ennél összetettebb, és az energiatárolók hazai villamosenergia-rendszerbe történő illesztése akár meglepetéseket is okozhat”

– szögezi le Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

„Egy piaci szereplőnek a megtermelt zöldáramot el kell adnia egy változó környezetben, lehetőleg egy előre menetrendezett módon. Közben viszont az akkumulátort is tölteni kell, hogy amikor majd nem tud a rendszer áramot termelni, akkor is legyen a tárolóból. De mi történik, ha ez a kettő cél nem összehangolható, azaz amikor el kellene adni az áramot, akkor az akkumulátort kell tölteni, amikor töltésre lenne szükség, akkor pedig kereskedés zajlik?”

– demonstrálja a korántsem egyértelmű helyzetet a cég vezetője.

Egy hibrid erőmű esetében (amelyek elterjedésének lökést adhatnak az új szélerőművi kapacitások) a termelés, a kereskedés és az akkumulátor töltése nem mindig hangolható össze optimálisan. A bevételi oldalt számos további tényező – például a kapacitáslekötési díjak, az adózás vagy az üzemeltetés módja – is befolyásolja. Az energiatárolók megtérülése ezért erősen függ a piaci környezettől és a választott üzemeltetési modelltől. Mindezek mellett, ha a termelő még PPA szerződéssel is rendelkezik, akkor az végképp komoly tervezést és szakértelmet kíván meg.

2. Naperőművek egyensúlykeresése: tárolás nélkül nincs megtérülés

Az elmúlt évek piaci kannibalizációja miatt az energiatárolás mára a naperőművi beruházások egyik kulcselemévé vált: ezek hiányában nem lesz megtérülő a beruházás. Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb árkilengésekkel rendelkező piac Európában, ugyanakkor a Green Cloud szakértői szerint az ezekhez kapcsolódó bevételi potenciál gyakran elméleti, tökéletes piaci előrelátást feltételező számításokon alapul. A szakértők úgy látják, hogy a tavalyi ingadozás után a nagyobb volatilitás idén stabilan a mindennapi működés része lesz. A háttérben rendszerszintű tényezők állnak: rugalmatlan gáz- és nukleáris erőműveket kombinálnak megújuló energiával.

Az ábrák az európai villamosenergia-piacok elméleti árkülönbségeit és az ezekre épülő energiatárolási bevételi potenciált mutatják. A számítások tökéletes piaci előrelátást, hibamentes kereskedést és ideális eszközhasználatot feltételeznek. A tényleges piaci eredmények azonban a kereskedési stratégiától, az energiatároló műszaki paramétereitől, az üzemeltetés módjától, valamint a piaci és szabályozási környezettől jelentősen eltérhetnek.

A 15 perces elszámolás bevezetése elméletileg ideális esetben akár 10-15%-kal is javíthatja az energiatárolók bevételi lehetőségeit. A tényleges megtérülés ugyanakkor nagymértékben függ az alkalmazott kereskedési stratégiától és attól, hogy az adott eszközt mely piaci szereplő üzemelteti. Mindez azt is jelenti, hogy állami- és pályázati támogatás nélkül, piaci alapon épülő megújuló naperőművek önmagukban nem lesznek versenyképesek és nem kapnak a bankoktól finanszírozást sem. Az energiatárolók ugyanis fontos elemei annak a jövőt jelentő hibrid energiatermelő- és ellátó rendszernek, amely képes rugalmasan reagálni a kereslet- és kínálat változására, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság fenntartásához és a volatilitás csökkentéséhez is.

3. Zöld átállást mindenkinek

A Green Cloud tapasztalatai szerint a zöld átállással kapcsolatban továbbra is jelentős félreértések vannak a piacon:

• A TOP1:  a fenntartható zöld energiaellátás csak a „nagyok” kiváltsága, mert drága.
• A TOP2: a zöldenergiának nincs metszete az ellátásbiztonsággal.
• A TOP3:  az energiatárolók „simán” integrálhatók a rendszerbe”.

– összegzi a tapasztalatokat Pokol László vezérigazgató.

A valóságban a zöld átállás ma már versenyképes áron és jól tervezhető módon megvalósítható, ráadásul hazai fizikai megújuló energia és teljes  ellátásbiztonság garantálása mellett.

“Az energiatárolók esetében sem maga az eszköz a döntő, hanem az, hogy milyen üzleti modell és üzemeltetési szemlélet áll mögötte”

– emeli ki Pokol László. Önmagában a (pályázati) pénz és az infrastruktúra örvendetes, de kevés: jó tervezés, adat alapú működés, gyors reakció és rugalmasság, valamint partnerség mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy az energiatárolók jelentette előnyök többletértéket jelentsenek a hazai piacnak és hálózatnak, valamint a fogyasztóknak is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldenergia piaci trendek – 2026 appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric – Bloomberg Energia-Technológiai Koalíció appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Hisznek-e az mRNS technológiában vagy a 3D-nyomtatható szervekben? Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen a két hazai nagyvállalat 2025. szeptember 23-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

A mobilitás jövője: az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét”

– fűzte hozzá az eredményekhez Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

10 év múlva: jöhetnek az okosvárosok, reneszánszát élheti a közösségi közlekedés

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt.

„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra”

– emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben, személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen

Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bízunk az okosvárosokban és a személyre szabott gyógyszerekben appeared first on Műszaki Magazin.

A létesítmény tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra is, geotermikus rendszert építettek ki, a tetőn napelemeket helyeztek el, hasznosítják az esővizet és még az ott készített berendezések is támogatják a klímavédelmet.

A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) minősítés egy nemzetközi szinten elismert zöldépítési program, amelyet az Egyesült Államokban a US Green Building Council (USGBC) fejlesztett ki. Célja, hogy ösztönözze a fenntartható építkezési gyakorlatokat, és támogassa az épületek környezeti teljesítményének javítását. A LEED minősítést a tervezési, építési és üzemeltetési folyamatok során elérhető fenntarthatósági célok elérése érdekében alkalmazzák, és számos előnnyel jár mind az építtetők, mind az ingatlanhasználók számára. A LEED minősítésű épületek általában alacsonyabb üzemeltetési költségekkel rendelkeznek, mivel energia- és vízhasználatuk hatékonyabb.

Az elmúlt 18 év során a LEED különböző változatai fokozatosan előremozdították a globális zöldépítési piacot, több mint 93 000 regisztrált és tanúsított projektet és több mint 19 milliárd négyzetméternyi épületet hoztak létre.

A DSPS tavaly májusban átadott első fázisa által elnyert Platinum minősítés a LEED rendszer legmagasabb szintje, amelyet az épületek kiemelkedően magas szintű fenntarthatósági és környezeti teljesítményének elérése esetén ítélnek oda. A Schneider Electric dunavecsei üzemének első fázisa 80 millió eurós beruházás keretében valósult meg.

Magyarországon az ipari épületek között a DSPS 1. fázisa az egyetlen eddig, ami megkapta LEED Platinum minősítést. Az elismerést az új építésű, épület-tervezési és kivitelezési kategóriában nyerte el, amellyel eddig hazánkban csak egy irodaház rendelkezik.

A Schneider Electric már megkezdte a DSPS második fázisának megvalósítását, és bíznak abban, hogy a 40 millió euróból épülő új, 18 ezer négyzetméteres üzemrész is elnyeri majd a Platinum minősítést.

Hatékony napenergia-termelés

A Duna Smart Power Systems első ütemének tervezése és megvalósítása során a gyártási hatékonyságot növelő intelligens megoldásokra és a fenntarthatóságra egyaránt kiemelt figyelmet fordítottak.

Az üzemben a hűtés-fűtésről geotermikus rendszer gondoskodik. A gyárban összesen 28 000 négyzetméternyi tetőn telepítettek napelemet, mintegy 1180 MWh éves teljesítménnyel. Ebből az üzem évente biztosan átvesz 885 000 kWh-t, ami a gyár fogyasztásának 40 százalékát fedezi. A napenergia-termelés hatékonyságát jól mutatja, hogy júniusban több olyan nap is volt, amikor a rendszer termelése átlépte a 6000 kWh-t. Ez a mennyiség 30 átlagos magyar család havi fogyasztásának felel meg.

Öntözésre és a mosdókhoz az összegyűjtött esővizet használják. Azokhoz a kijáratokhoz, ahol teherforgalom van, légzsilipeket telepítettek, a kamiondokkoló állomásokat energiahatékony módon alakították ki úgy, hogy elkerüljék a hőveszteséget. A festési folyamathoz használt porszóró előkezelőből származó hulladékhőt a terület fűtéséhez hasznosítják újra, a felfűtött levegőt pedig az előgyártásokban.

Az öltözőkben, mosdókban, tárgyalókban, irodákban jelenlétérzékelő megoldások szabályozzák a légkezelő rendszert és a LED világítást. Az elektromos járművek számára pedig 30 e-autó és 25 e-bike töltőállomást is telepítettek. A DSPS saját hardver-, szoftver- és szolgáltatásmegoldásokat kínál, amelyek hozzájárulnak a dekarbonizációs erőfeszítésekhez.

A Schneider Electric okosgyára az ott készülő RM AirSeT középfeszültségű kapcsolóberendezéssel is támogatja a klímavédelmet. Az innovatív eszközben ugyanis a CO2-nél 24.000-szor szennyezőbb SF6 gáz helyett tiszta levegőt használnak.

Minősítés a „zöld” épületekért

A DSPS első ütemének fejlesztése során a Tomlin Project Management Kft felelt a projekt lebonyolításáért, amely egyúttal koordinálta a projekt fenntarthatósági stratégiáját és felügyelte a LEED tanúsítási folyamatot is. A gyár a Grabarics Kft. szakértelmével és kivitelezésében valósult meg. A korai tervezési fázistól a kivitelezésen át a végső üzembe helyezésig a Schneider Electric projekt csapata és a  Tomlin Kft. gondoskodott arról, hogy a fenntarthatóság teljes mértékben beépüljön a projekt minden szakaszába, ezzel új mércét állítva a környezetbarát fejlesztések területén a régióban. A folyamat során a Tomlin szakmai támogatást kapott a Greenbors és az RLB részéről, amelyek szakértelme jelentősen hozzájárult a projekt fenntarthatósági és tanúsítási céljainak sikeres megvalósításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Schneider Electric gyára az első LEED Platinum minősítésű ipari épület Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A fejlesztés bekerült az Európai Unió SPACE4Cities programjának 20 legígéretesebb városfejlesztési projektje közé, és hamarosan európai nagyvárosok energiahatékonysági döntéseit támogathatja. A fejlesztésen a magyar szakemberek a nívós németországi kutatóközponttal, az adatalapú tér- és kockázatelemzésben is élen járó Fraunhofer Integrált Áramköri Intézettel (IIS) dolgozhatnak együtt a következő hónapokban.

MI a fenntartható városfejlesztés szolgálatában

A Paulinyi & Partners évek óta foglalkozik űripari kutatással, a cégcsoport korábbi projektjeikre építve kezdett el foglalkozni a városi épületek energiahatékonyságának felmérésével: az ennek során kialakult új fejlesztés nyitotta meg az utat a SPACE4Cities programba, amelyben európai nagyvárosok keresnek űrtechnológiára épülő urbanisztikai megoldásokat. A Fraunhofer IIS kutatóintézettel közösen fejlesztett platform mesterséges intelligencia-alapú képfelismerő algoritmusokkal elemzi a műholdfelvételeket, majd előrejelzi az egyes épületek és városrészek energiaigényét.

„Az Urban Energy Scan komplex fejlesztést jelent, hiszen nem csak a legkorszerűbb szimulációs eljárásokat használjuk, hanem a sokrétegű gépi tanulást is – mondta el Németh Roland, a Paulinyi & Partners Innovations automatizációs fejlesztési vezetője. – A mesterséges intelligencia alkalmazása nemcsak felgyorsítja az elemzést, hanem az eddigi hagyományos módszereknél jóval részletesebb és pontosabb képet ad az energiahatékonysági lehetőségekről.”

Energiahatékonyság az adatok erejével

Az Urban Energy Scan célja, hogy gyorsabb, adatalapú döntéshozatalt tegyen lehetővé a városok, döntéshozók és ingatlanfejlesztők számára az energiahatékonysági intézkedések és a kibocsátáscsökkentés terén. A platformhoz a PPI szakemberei új folyamatokat fejlesztettek, amely műholdas adatok, valamint a Fraunhofer IIS Adatközpontú tér- és kockázatelemző csoportja által fejlesztett és finomhangolt, MI-alapú képfelismerő algoritmusok segítségével képes az épületek és városrészek energiaigényének megbecslésére.

„„Az MI-alapú képfeldolgozás és szimuláció révén nem csak az aktuális energiaigényt látjuk, hanem előre tudjuk jelezni, milyen hatása lesz egy-egy fejlesztésnek. Ez forradalmasíthatja a városok tervezési folyamatait, hiszen a döntéshozók azonnal láthatják, mely beavatkozások hozzák a legnagyobb megtérülést mind gazdasági, mind környezeti szempontból – nyilatkozta Dr. Paulinyi Gergely, a Paulinyi & Partners cégcsoport elnök-vezérigazgatója, Ybl-díjas építész. – Saját szimulációink lefuttatása után képesek leszünk meghatározni, hogyan érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás és leginkább kedvező költségszerkezet: nemcsak egy adott épület, hanem egyszerre több épület, vagy akár egész kerületek szintjén.”

A Paulinyi & Partners szakemberei a következő hónapokban a műholdas adatok feldolgozásának és a gépi tanulási algoritmus finomhangolásának módszertanán fognak dolgozni. A fejlesztés végén a rendszer képes lehet energiafelhasználási anomáliák gyors azonosítására, fejlesztési és korszerűsítési szcenáriók modellezésére, illetve költség- és kibocsátásoptimalizált beruházási tervek összeállítására.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligencia térképezi fel a városok energiaéhségét appeared first on Műszaki Magazin.

Szeptembertől indul az új üzemcsarnok építése

A több mint 50 millió euró értékű barnamezős beruházásegyüttes új korszakot nyit a patinás vállalat történetében: a fejlesztési program legfontosabb elemeként felépülő új transzformátorgyár területén egyes épületek elbontása már megtörtént, a közműkiváltások zajlanak, míg az új, optimalizált gyártócsarnok építése szeptember első felében indul. Az új transzformátorgyárban a tervek szerint 2027 elején kezdődik meg a termelés, amely fokozatosan fut majd fel. A teljes kapacitáskihasználást a vállalat várhatóan négy év alatt fogja elérni.

Gyorsabb, precízebb és optimalizált termelés

Az új, 6500 négyzetméter alapterületű gyárcsarnok építése a Ganz transzformátorgyártó kapacitását a jelenlegi évi 10 ezer MVA-ről 20 ezer MVA-re növeli, ami évente körülbelül tíz „Paks-méretű” erőmű villamosenergia-hálózatra csatlakozását teszi lehetővé. Az új üzem nemcsak nagyobb teljesítményt biztosít, hanem a gyártási folyamatok optimalizálásával is hozzájárul a hatékonyság javításához: a különböző méretű transzformátorok gyártása elkülönítve zajlik majd, így a termelés precízebb és gyorsabb lesz.

Az évtized végére ezer munkavállaló foglalkoztatása a cél

A fejlesztési program részeként nő a vállalat raktározási kapacitása is, megújul és hatékonyabb lesz az üzem területén belüli anyagmozgatás, illetve a transzformátorok tesztelésének lehetősége is bővül. Az alapanyagok logisztikai kiszolgálását egy új raktárépület segíti majd, valamint további cél a szigetelésgyártás kapacitásának bővítése.

A beruházási programmal párhuzamosan a Ganz – amely jelenleg is a térség legnagyobb munkaadója – jelentősen bővíteni kívánja munkavállalói létszámát. A tervek szerint az évtized végére a vállalat megközelítőleg ezer munkavállalót foglalkoztatna. A társaság már megkezdte az új munkaerő toborzását, amelyet azzal is támogat, hogy 2025 áprilisában elindította a Ganz Oktatási Központot Tápiószelén.

„Célunk, hogy a gyártási kapacitásaink bővítésével minél nagyobb mértékben ki tudjuk szolgálni a villamosenergia-termelést segítő termékek iránt növekvő nemzetközi keresletet. Ezzel egyidejűleg szeretnénk, ha a Ganz márkanév – 140 évvel az első transzformátor szabadalmaztatása után is – az időtállóságáról lenne ismert, és egybeforrna a zöldgazdaságra történő átállással. Működésünkkel szeretnénk hozzájárulni a magyar gazdaság teljesítményének növeléséhez is. Meglévő, kiváló szakértői gárdánk bővítése révén pedig újabb minőségi munkahelyeket teremteni”

– mondta Gál Gergely, a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. vezérigazgatója.

Globális trendekre válaszol a nagymúltú magyar vállalat

A Ganz a hazai ipar egyik legnagyobb múltú szereplője, amely a mostani beruházással nemcsak technológiai szinten lép előre, hanem exportképességét is jelentősen növeli. A fejlesztés új piaci lehetőségeket nyit meg, összhangban a kormányzat iparosítási törekvéseivel. A globális elektrifikációs hullám és a megújuló energiaforrások gyors térnyerése világszerte fokozott igényt támaszt a villamosenergia-hálózatok fejlesztésére – a vállalat ennek a növekvő keresletnek kíván megfelelni a transzformátorgyár kapacitásának megduplázásával.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megkétszerezi transzformátorgyártó kapacitását a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.

Az Emerson, a fejlett automatizálási megoldásokat szállító ipari technológiai vezető bejelentette, hogy speciális akkumulátor-energiatároló rendszer (BESS) megoldásokat hoz forgalomba, amelyek energia- és eszközkezelő szoftvert tartalmaznak az Ovation™ Green megújuló energia megoldások portfóliójához. Emerson BESS megoldása bevált, célzottan erre a területre fejlesztett erőművezérlőket, energiamenedzsment-stratégiákat, valamint felügyeleti vezérlő- és adatgyűjtő szoftvert (SCADA) kombinál. Ez a megoldás különböző gyártók eszközeit és rendszereit kapcsolja össze, az akkumulátortárolási adatokat összegyűjti és kontextusba helyezi, így azokból hasznosítható információkat nyer. Ez elősegíti az akkumulátorhasználat optimalizálását és az akkumulátor élettartamának meghosszabbítását, lehetővé téve a beruházás gyorsabb megtérülését emellett hatékonyságot és fenntarthatóságot biztosítva partnereinknek.

A globális akkumulátoros energiatárolási piac fordulópontra érkezett, mivel a technológiai fejlődés és a fenntartható villamos energia iránti globális kereslet növeli a megújuló energia tárolásának és a hálózatkezelésnek az értékét. Mivel a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint a globális villamosenergia-kereslet 2027-ig évente közel 4%-kal fog növekedni, a hálózatüzemeltetők felkészülnek a megnövekedett terhelési igényre – ez a változás dinamikus átalakulást fog okozni az energiapiacokon. Az akkumulátor-tároló telepek kihasználhatják ezt a piaci változást, de csak akkor, ha képesek megbirkózni az akkumulátor-energiatárolás működésének összetettségével: az elszigetelt adatok előremutató felhasználásával, a magasabb karbantartási költségekkel és a rugalmas működés iránti igénnyel, amely biztosítja a biztonságos, hatékony és eredményes keresletkezelést.

Az Ovation Green BESS megoldások egy fejlett, speciális akkumulátor algoritmuscsomagot tartalmaznak, amely egyszerűen használható, testreszabható funkcióblokkokkal racionalizálja az akkumulátorok vezérlését, és arányos beállítási értékeket oszt el az egyes alkatrészek, például az inverterek és az akkumulátorkezelő rendszerek között. Az így kialakult vezérlési stratégia automatikusan optimalizálja a töltési és kisütési ciklusokat, valamint a hálózati interakciókat a gyors, pontos és megbízható igénykezelés érdekében.

Az Emerson együttműködése a fejlett akkumulátorkezelő szoftverek piacvezetőjével, a Zitara Technologies-szel kiterjeszti az Ovation Green BESS képességeit azáltal, hogy a legmodernebb akkumulátorkezelést integrálja magába az iparágban vezető Ovation Automation Platform. A továbbfejlesztett megoldás az üzemeltetők számára azonnali és pontos áttekintést nyújt az akkumulátorok töltöttségi állapotáról javítva a telephely energiaellátásának és rendelkezésre állásának előrejelzését, valamint előre jelző biztonsági funkciókat ad hozzá.

Az összes akkumulátor jobb láthatósága és részletesebb vezérlése révén a BESS-tulajdonosok és -üzemeltetők optimalizálhatják az akkumulátorok használatát és meghosszabbíthatják azok élettartamát, ami nagyobb jövedelmezőséget, hatékonyságot és fenntarthatóságot eredményez. Ezen túlmenően, az akkumulátorok energiagazdálkodásának szabványosabb, megismételhető megközelítése gyorsabb telepítést tesz lehetővé, csökkenti a helyszíni látogatások számát, és biztosítja az állandó működést azáltal, hogy megszünteti a képzés szükségességét, a különböző OEM akkumulátor-kezelő interfészekre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új akkumulátor-energia szoftver a hálózat stabilitásáért appeared first on Műszaki Magazin.

Befejeződött a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. naperőművének és energiatároló rendszerének kivitelezése, így a tápiószelei gyártóegység újabb fontos lépést tesz karbonsemleges működés irányába. A vállalat egy 2 MVA névleges teljesítményű naperőművet kötött össze innovatív, hibrid energiatároló megoldással, amelyeket 2025 márciusában helyeznek üzembe. A magas szakértelmet igénylő kivitelezést a budaörsi Forest-Vill Kft. végezte el. A Ganz 2023-ban kezdett nagyléptékű energiahatékonysági fejlesztésekbe fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban, amelynek köszönhetően várhatóan 40%-kal csökken a vállalat szén-dioxid-kibocsátása.

Sikeresen befejeződött a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. tápiószelei gyártóbázisának területén egy 5,2 MWh kapacitású energiatároló rendszer telepítése, az üzem területén korábban megvalósított, 4040 panelből álló naperőmű közvetlen szomszédságában. A fejlesztés a vállalat Energiaoptimalizálási Programjának keretében valósult meg, amely érdemben járul hozzá a transzformátor- és forgógépgyár energiahatékonyságának növeléséhez. A napelemes rendszer tervezett éves energiatermelése 2 830 MWh, amely a telephely 3500-3600 MWh éves villamos energia fogyasztásának jelentős részét lesz képes fedezni.

A beruházás eredményeképpen a Ganz az egy évvel korábban telepített naperőművet egy Magyarországon egyedülálló energiatároló rendszerrel egészítette ki, amelynek kivitelezésével a Forest-Vill Kft.-t bízták meg. Az innovatív, hibrid rendszerű energiatároló egyedülálló módon kombinálja a lítium-ionos és NAS akkumulátoros technológiákat. Ezek, egymással párhuzamosan működve, a különböző tárolási megoldások előnyeit kihasználva, fejlett folyamatirányítási rendszer segítségével optimalizálják az energiagazdálkodást, és stabil, fenntartható energiaellátást biztosítanak anélkül, hogy a villamosenergiát hálózatba visszatáplálnák. A fejlesztésnek köszönhetően a gyár képes a napenergia tárolására és annak hatékonyabb felhasználására, amely hozzájárul a fenntartható és költséghatékony működéshez.

„A tápiószelei üzemünkben megvalósult beruházás elősegíti, hogy tovább csökkentsük vállalatunk fosszilisenergia-függőségét és optimalizáljuk energiafelhasználásunkat, ezzel versenyképességünket is növelve. Célunk, hogy 2030-ra 30%-kal visszaszorítsuk, 2050-re pedig teljes mértékben kiváltsuk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Vállalatunk úttörő szerepet játszik az iparág fenntarthatósági sztenderdjeinek kialakításában, ami nemcsak gyáraink működésében, hanem termékeinkben is megmutatkozik: olyan innovatív megoldásokat kínálunk az energetikai berendezések gyártása területén, amelyek egyszerre fenntarthatóak és versenyképesek”

– mondta Gál Gergely, a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

A naperőmű kiépítése mellett további fejlesztésekre is sor kerül a program keretében annak érdekében, hogy a Ganz növelje pest vármegyei transzformátor- és a forgógépgyárának energiahatékonyságát. Az új, korszerű gépészeti megoldások telepítése mellett a társaság az üzemcsarnokok és kiszolgáló épületek hőszigetelésével kívánja tovább csökkenteni gázfelhasználását.

„Az üzleti élet minden területére kiterjedő tendencia lett mára a napenergia ipari szintű hasznosítása, a Forest-Vill pedig az elmúlt években egyre több napelempark és energiatároló rendszer kiépítésében vett részt. A Ganznak elvégzett munkára különösen büszkék vagyunk, nemcsak azért, mert egy patinás magyar gyártóvállalat fenntartható működéséhez járulhatunk hozzá, hanem azért is, mert Magyarországon egyedülálló energiatárolási technológiát valósíthattunk meg a beruházás keretében”

– emelte ki Németh Csaba, a Forest-Vill Kft. ügyvezetője.

A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. több mint 145 éve elismert szereplője a magyar és nemzetközi gépgyártásnak. Az első transzformátor 1885-as szabadalmaztatása óta a Ganz megőrizte vezetői pozícióját a szektorban, és mára széleskörű szakértelemre tett szert a megbízható, energiahatékony megoldások kidolgozásában mind a transzformátorok, mind a forgógépek fejlesztése terén, amelyek hosszú távon járulnak hozzá a megújuló energia hatékony hasznosításához. A tápiószelei gyáregységben átadott naperőmű és energiatároló rendszer révén a villamos gépek gyártása is zöldenergia felhasználásával valósul meg, tovább erősítve a vállalat vezető szerepét a szektor megújulásában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldenergiával folytatja a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.

A Bizottság az ipari versenyképesség és a dekarbonizáció összhangját kívánja megteremteni, miközben megerősíti az Európai Unió elköteleződését a kitűzött klímapolitikai célok teljesítésére.

A Tiszta Ipari Megállapodás elsődlegesen két szektorra koncentrálva igyekszik a Draghi jelentésben is felvetett problémákra reagálni. A Bizottság megítélése szerint egyrészről az energiaintenzív iparágak sürgős támogatást igényelnek a kibocsátáscsökkentés, az elektrifikáció, a magas energiaköltségek vonatkozásában, valamint a tisztességtelen globális versennyel és a versenyképességüket negatívan érintő, összetett szabályozásokkal szemben. A másik fókusz a tiszta technológiai szektor, amely a jövő versenyképességének középpontjában áll, és kiemelten szükséges az ipari átalakuláshoz, a körforgásos gazdaság megteremtéséhez és a kibocsátások csökkentéshez is. Ezek mellett a dokumentum egyik központi eleme a megfizethető energia elérhetőségének biztosítása, amit az útiterv részeként megjelenő ún. Megfizethető Energiáért Akcióterv támogat.

Az akcióterv tartalmaz gyorsan, már 2025-ben megvalósítható intézkedéseket, és a strukturális kihívásokra reagálni szándékozó komplex intézkedéscsomagokat is. Mindezek között találhatók újonnan tervezett jogszabályok, stratégiák, ajánlások, és a közelmúltban elfogadott szabályok végrehajtására vonatkozó, a tagállamoknak szóló figyelemfelhívások is.

Ahogy az akcióterv is kiemeli, az Európai Unióban a vállalatok mind az Egyesült Államokhoz, mind Kínához viszonyítva jelentősen magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek. Az energiaszámlák csökkentése érdekében a hálózati költségek, az adózás és az ellátási költségek mérséklésén keresztül elérhető intézkedésekre összpontosít. Az akcióterv szorgalmazza, hogy a tagállamok úgy alakítsák át az adórendszereiket, hogy az a villamosenergia-felhasználást ösztönözze a fosszilis energiahordozókkal szemben, és ezt javaslatokkal is segíteni fogja. Emellett a kiskereskedelmi villamosenergia-piaci verseny fokozására hívja fel a figyelmet a beszerzési költségek csökkentése érdekében. Célja, hogy útmutatást adjon a tagállamoknak a meglévő akadályok felszámolásához, amelyek meggátolják a fogyasztókat abban, hogy szolgáltatóváltással vagy villamosenergia-szerződésük módosításával költséget takarítsanak meg.

Az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együtt létrehoz egy programot, amely a vállalatok hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződéseit támogatja. A pilot program 500 millió eurós keretösszeggel már az idei év második felében elindulhat. Az energiaellátás folyamatos biztosítása és a jelentős áringadozások elkerülése kritikus fontosságú a gazdasági versenyképesség szempontjából, ezért az Bizottság biztosítani kívánja, hogy az árak energiaválság alatt tapasztalható ugrásai ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében 2026 elején egy jogszabályi javaslatot fog előterjeszteni a jelenlegi uniós energiabiztonsággal kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára, valamint a piaci integráció erősítésére. A fosszilis energiától való függőség további csökkentése érdekében az uniós testület 2026 elejére előállna egy Elektrifikációs Stratégiával, valamint egy Hűtés-fűtési Stratégiával, és egy külön stratégia készülne a digitalizációban lévő további potenciálok kiaknázására és a sérülékenység kezelésére. Utóbbi célja az európai mesterséges intelligencia megoldások elterjedésének felgyorsítása lesz olyan területeken, mint a villamosenergia-hálózat optimalizálása, az ipar energiahatékonyság, valamint a keresletoldali rugalmasság.

A megújuló energia terjedése csökkenti a fosszilis energiahordozók áringadozásainak való kitettséget, ugyanakkor ezen megújuló projektek engedélyezési folyamata sok esetben lassú, akár 10 évet is igénybe vehet. Az Európai Unió több jogszabályt is elfogadott a helyzet javítása érdekében, azonban a Bizottság értékelése alapján további intézkedésekre van szükség a tagállamok részéről. Az uniós testület a tagállami reformok szakmai támogatásán túl uniós jogszabályi javaslatok megfogalmazását tervezi többek között az energiatárolók és a megújuló energia projektek engedélyezése területén.

A megújulók terjedését szintén korlátozó hálózati hiányosságok orvoslása érdekében a 2023-ban elfogadott Hálózati Akciótervre építve a Bizottság publikálni fogja az Európai Hálózati Csomagot, mely többek között a projektek határokon átnyúló integrált tervezésének és megvalósításának biztosítására, az engedélyezés ésszerűsítésére, az elosztóhálózat tervezésének javítására, a digitalizáció és az innováció fellendítésére koncentrál majd. Ezt az Európai Beruházási Bank 2026 elején indítandó, a hálózati elemek gyártóinak támogatását célzó 1,5 Mrd eurós garanciaalapja fogja majd kiegészíteni. A terv a nukleáris energia hasznosítását is több pontban említi kiemelve a beruházási szükségletek felmérését és az olyan következő generációs technológiákba való beruházás elsegítését, mint a fúziós energia.  A technológia kereskedelmi forgalomban való alkalmazásának felgyorsítása érdekében egy külön Fúziós Stratégiát alkotnak meg, amely kitér majd egy köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) létrehozására is. Mivel a földgáz jelentős részét képezi az európai villamosenergia-mixnek, a jól működő gázpiacok biztosítása szintén elengedhetetlen a végfelhasználói energiaköltségek mérséklése érdekében​. A dokumentum több lehetséges intézkedést is említ, ami a földgáz árát csökkentheti, ilyenek a kötelező betárolási pályák fellazítása és a gázbeszerzések összehangolása a nagyobb piaci alkuerő elérése érdekében.

Mindezek alapján látható, hogy a Megfizethető Energiáért Akcióterv úgy próbálja javítani az uniós gazdaság versenyképességét, hogy közben illeszkedik az olyan közelmúltbeli uniós kezdeményezésekhez, mint a Tiszta Energiacsomag és a RePowerEU Terv. A dokumentum egy ambiciózus ütemtervet vázol fel a benne foglalt intézkedések végrehajtására, melyek előreláthatóan 2025-ben 45, 2030-ban 130, 2040-ben pedig 260 milliárd euróval csökkentik majd az uniós országok energiaköltségeit.  Ugyanakkor az Akciótervben említett intézkedések jelentős része egyelőre csak az adott problémákat kezelni hivatott konkrétabb stratégiák kidolgozására terjed ki. Így tehát az intézkedések várható hatásairól és hatékonyságukról ezen stratégiákból és jogszabályjavaslatokból kaphatunk majd részletesebb képet.

Forrás: KPMG

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új javaslatok az energiaszámlák csökkentésére appeared first on Műszaki Magazin.

A vonatkozó jogszabályok értelmében július 1-jétől az energiakereskedők, a villamosenergia-elosztói társaságok és a rendszerüzemeltetők a nem lakossági felhasználók számláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki, függetlenül attól, hogy azok egyetemes szolgáltatás keretében, vagy a versenypiacról vételezve szerzik be az energiát.

A jogszabályoknak megfelelő elektronikus számla kibocsátásához a társaságoknak a nem lakossági felhasználók elektronikus elérhetőségére, e-mail-címére van szükségük, ahová az elektronikus számláikat a jövőben elküldhetik.

A társaságok honlapjukon, ügyfélszolgálataikon és egyéb csatornákon keresztül folyamatosan tájékoztatják felhasználóikat a változásról, és a számlázáshoz szükséges elektronikus elérhetőség megadásának szükségességéről.

A MEKH felhívja az érintett nem lakossági felhasználók figyelmét, hogy a számlázás folyamatossága, valamint az energiaellátásuk biztosítása érdekében feltétlenül tájékoztassák szolgáltatóikat az elektronikus számlázásra használni kívánt elektronikus elérhetőségükről, e-mail-címükről.

Forrás: MEKH

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Július 1-jétől fontos változás az energia számlázásban appeared first on Műszaki Magazin.

Büszkék vagyunk arra, hogy tovább növeltük működő napelemes termelőegységeink portfólióját további 5,1 MWp kapacitással Magyarországon. Ezzel az új bővítéssel 67 erőműre nőtt magyarországi portfóliónk, amely összesen 57,5 MWp telepített kapacitást jelent, tanúsítva dinamikus fejlődésünket a magyar piacon – mondta Georg Hotar, a Photon Energy Group vezérigazgatója.  Piaci kereskedelmi modell szerint működve, az újonnan átadott nagyméretű projektek – Tolna 2, Tolna 3 és Tolna 5 – várhatóan évente közel 6,28 GWh tiszta villamos energiát termelnek majd. Az előállított villamos energiát már most betáplálják az E.ON Dél-dunántúl Áramhálózati Zrt. által kezelt hálózatba.

A projektek átadása a MEKH által meghatározott 2025. március 31-i szabályozási határidőn belül valósult meg. Az átadott naperőművek nemcsak a Photon Energy IPP-portfóliójának értékes elemei, hanem konfigurációjuk lehetőséget biztosít a villamosenergia-piac dinamikus fejlődésének kontextusában értékes teljesítményadatok gyűjtésére is.

►     Tolna 2: 1,49 MWp teljesítményű kétoldalú termelésű monokristályos modulok egytengelyes napkövető szerkezeten, éves várható termelés: 2,17 GWh

►     Tolna 3: 1,05 MWp kétoldalú termelésű monokristályos modulok egytengelyes napkövető szerkezeten és 0,565 MWp bifaciális monokristályos modulok kelet-nyugat dőlésszögű (15 fok) szerkezeten, éves várható termelés: 2,12 GWh

►     Tolna 5: 1,96 MWp kétoldalú termelésű monokristályos modulok kelet-nyugat dőlésszögű (15 fok) szerkezeten, éves várható termelés: 2 GWh

Ezek az egymáshoz közeli elhelyezkedésű erőművek lehetőséget biztosítanak a beruházási és működési költségek összehasonlítására, valamint termelési profiljuk értékelésére az energiapiacon és a villamos energia egységköltsége (LCOE) szempontjából.

A Photon Energy ezáltal tovább erősíti szerepét Magyarország megújuló energiaátmenetében, elősegítve a fenntartható és megbízható napelemes megoldások bevezetését.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Három új napelemes erőmű appeared first on Műszaki Magazin.

A felmérés során a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy fontos számára az energiahatékonyság, de a többség számára még mindig a lámpák lekapcsolása jelenti a fő energiamegtakarítási intézkedést.

Otthonaink károsanyag-kibocsátásához azok energiafogyasztása járul hozzá legnagyobb mértékben, ami az elmúlt években a nagyteljesítményű eszközök és háztartási berendezések gyors elterjedésével folyamatosan nőtt. Ez a tendencia, párosulva az egekbe szökő energiaköltségekkel és az éghajlatváltozás drámai, egyre többek által észlelhető hatásaival növelte az otthoni energiafogyasztással kapcsolatos tudatosságot.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat már harmadik alkalommal végezte el fogyasztói felmérését, melynek keretében 11 országból 13 ezer ember bevonásával vizsgálták a háztartások energiahatékonysággal és az intelligens otthoni technológiákkal kapcsolatos álláspontját. Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik fő tanulsága, hogy jelentős szakadék van a fogyasztók tudatossága és cselekvése között.

A kapcsolgatás már nem elég

A válaszadók 82 százaléka tartja „valamennyire fontosnak” vagy „nagyon fontosnak” az energiahatékonyságot, míg 8 százalékuk szerint az energiahatékonyság javítása a legfontosabb fejlesztés, amire vágyik otthonában. A kutatás során megkérdezettek 70 százaléka pedig azt jelezte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése „fontos” számára.

Ugyanakkor csak kevesen tesznek aktívan azért, hogy hatékonyan csökkentsék az energiafogyasztásukat, így például a kutatásban részt vevők mindössze 44 százaléka állítja be rendszeresen az otthoni hőmérsékletet, annak ellenére, hogy ez lehetne az egyik legnagyobb hatású intézkedés.

A lakástulajdonosok 58 százaléka számára a villany lekapcsolása az elsődleges energiamegtakarítási stratégia, miközben a villanyszámláknak csak mintegy 5 százalékát teszi ki a világítás. A második legnépszerűbb módszer, a használaton kívüli töltők kihúzása (48 százalék jelezte ezt) szintén minimális hatást fejt ki: évente mindössze 0,26 dollárt takarítanak meg ezzel töltőnként.

Okos technológiák az otthonokban

A felmérésből kiderül, hogy a háztartásokban használt okos, energiahatékonyságot növelő technológiák közül a világítással kapcsolatos megoldások vannak túlsúlyban, mivel a fogyasztók valamivel több mint fele úgy véli, hogy az intelligens világítás növeli az energiahatékonyságot. Míg a válaszadók közel negyede rendelkezik intelligens világítással, addig intelligens termosztátja már csak valamivel több mint ötödüknek van, és kevesebb mint a felük (46%) ismeri el annak energiatakarékossági előnyeit, annak ellenére, hogy bizonyítottan akár 30 százalékkal is csökkenthetik ezek a készülékek a számlákat évente.

„A fogyasztók szeretnék csökkenteni energiaszámlájukat, növelni energiabiztonságukat és javítani otthonuk energiahatékonyságát. A szándék és a cselekvés között azonban szakadék tátong. Az otthoni energiahatékonyság növelésére alkalmas technológia ma már létezik, de nem ismerik a leghatékonyabb alkalmazási módokat. A nagyobb mértékű villamosítás és digitalizáció révén az otthoni energiafelhasználás jobban mérhető, ellenőrizhető és átállítható több megújuló energiaforrásra”

– mutatott rá Michael Lotfy Gierges, a Schneider Electric „Home & Distribution” üzletágáért felelős alelnöke.

A Schneider Electric „Home & Distribution 2024 Consumer Survey Report” fogyasztói felméréséről szóló teljes jelentés innen tölthető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fontos az otthonok energiahatékonysága appeared first on Műszaki Magazin.

A KPMG szakértői támogatásával év végéig lezajló, négyévente esedékes költségfelülvizsgálatok fókuszában is érezhetőek az energiapiaci trendek változásai.

Gyorsuló ütemben zajlik az európai energiaátmenet végrehajtása. A 2016-ban bemutatott Tiszta Energia Csomag komoly piaci és szabályozási változásokat indított, amely a villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára komoly kihívást és rengeteg megoldandó feladatot jelentenek továbbra is. A 2021-es Fit for 55 csomag közbeiktatott egy fontos célt, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 55%-os csökkentését 2030-ra (1990-hez képest). A 2022-ben elfogadott RePowerEU terv pedig egy újabb mérföldkövet jelentett a Tiszta Energia Csomag által kijelölt úton a 45%-os megújuló energia termelési kapacitás előirányozásával, valamint kiemelt célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőség sürgős csökkentése is.

Egyértelmű trend a megújuló és decentralizált energiatermelés, az európai ösztönzőrendszerek miatt drasztikus technológiai költségcsökkenés történt, így ebben továbbra is sokan attraktív befektetési lehetőséget látnak. Az elmúlt tíz évben az ipari méretű naperőművek élettartamra vetített fajlagos energiaköltsége (LCOE) kb. 90%-kal csökkent, míg a szélerőművek esetében kb. 70%-os mérséklődés figyelhető meg.

Azonban 2030-ig a KPMG szakértői szerint jelentősen megváltoznak az energiatermelési és fogyasztási szokások is. Többek közt az akkumulátor-gyártás, valamint a közlekedés és a hűtés/fűtés elektrifikációjának hatására jelentős mértékben növekedik a villamosenergia-igény. Másik oldalon az időjárásfüggő megújulók, a prosumerek (termelő-fogyasztó) és az energiaközösségek elterjedésével alakul át a termelés szerkezete.

Magyarországon a meghatározó megújuló energiaforrás az áramtermelésben a napenergia; fotovoltaikus erőműveink összkapacitása 2023 végén már több mint 5500 MW-ot tett ki, melyből a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) kapacitás – a telepítéséhez igényelhető támogatásoknak és a rendkívül kedvező szaldó-elszámolásnak köszönhetően – több mint 2200 MW összkapacitással veszi ki részét. A HMKE-k száma rohamosan növekedett az elmúlt években, és 2023 végére már több mint 250 ezer napelemes rendszer üzemelt.  A villamosenergia-szektor zöldítésének központi eleme a napelemes kapacitások további bővítése, amely a NEKT (Nemzeti Energia- és Klímaterv) 2023-as frissítése szerint 2030-ra elérheti a 12 GW-ot. A magyar kormány ugyanezen az időtávon, a szükséges szabályozási módosításokkal, a jelenlegi kb. 300 MW-ról 1 GW-ra emelné a hazai szélenergia beépített kapacitást. A jogszabályváltozások utat nyitottak a fejlesztéseknek, azonban reálisan 2027 előtt nem kezdődhet meg egy beruházás sem.

„Egyre inkább szükséges lesz a valós idejű monitoring- és beavatkozási képességek kiépítése a hálózat fejlesztésével, illetve az aktív felhasználók hatékony kezelésére képes, szoftveres és hardveres megoldások bevezetésével”

– emeli ki Szécsi Katalin, a KPMG menedzsere.

A villamos energia tárolás kérdése kiemelt jelentőségű lesz az elkövetkező években, mert az Európai Unióban várhatóan az elektromos áram részaránya a végső energiafogyasztásban a 2021-es 20%-ról 2030-ra 30%-ra emelkedhet, főként a hőszivattyúk és az elektromos autók terjedése miatt.

 „Mindezek ismeretében nem váratlan piaci jellemző, hogy a szabályozói energia Magyarországon ma kétszer, háromszor drágább, mint Németországban. Ezen a területen vár a KPMG változást, az áraknak konvergálniuk kell a nemzetközi szintekhez”

– mondja Losonczy Géza, a KPMG energetikáért felelős associate partnere.

Jelenleg további mintegy 1 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitás van ún. „ready to build” (RTB) állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban. Ez azonban túlkínálatot is teremt a szabadpiacon, hiszen a PPA-k (Power Purchase Agreement), vagyis a hosszútávú áram-vásárlási megállapodások (HTM) kínálati oldala erős, míg a vállalatok kivárnak. Kezd megjelenni a túlkínálat a szabadpiacon, ami nyomást fog okozni a KÁT-os erőművek és a HTM-ek finanszírozásában.

A KPMG modelljei szerint a villamosenergia szabadpiaci nagykereskedelmi ára tovább csökkenhet 2030-ig, majd ezután a csökkenés üteme lelassul és 2041 után az árak elkezdenek enyhén felfelé ívelni, mivel a rendszer kiegyenlítésében részvevő erőművek kerülnek kivezetésre, valamint a kereslet folyamatosan növekszik.

Losonczy kiemelte, olyan mértékű változások zajlanak Magyarországon a nagyerőművi szegmensben is, amire évtizedek óta nem volt példa. Élettartamnövelt atomerőmű, új nukleáris blokkok, szivattyús tározó, gázerőművek tervezése van folyamatban, összességében több gigawatt új termelői kapacitás valósulhat meg akár egy évtizeden belül.

„Még ha azzal is számolunk, hogy 12 gigawattra nő az évtized végére a fotovoltaikus kapacitás Magyarországon, az éves termelés viszonylatában még mindig jelentős szerep jut az alaperőműveknek. A napon belüli termelési rekordokról és negatív áramárakról szóló cikkek azt ritkán említik, hogy éves viszonylatban továbbra is hétszer annyi áramot képes előállítani például egy atomerőmű, mint azonos fotovoltaikus kapacitású napelemparkok összessége”

– figyelmeztet Losonczy.

Mindezen fenti folyamatok ismeretében nem csoda, hogy nagy várakozás előzi meg a 2024 végéig elvégezni rendelt költségfelülvizsgálatot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal négyévente esedékes költségfelülvizsgálati projektje során a KPMG hivatott az energiapiac természetes monopóliumainak – tehát a nagyerőműveknek, szállítóknak és elosztóknak – a reális költségeit és a racionálisan elvárható profitját kiszámolni, és az új mértékekre javaslatot tenni.

„A magyar villamosenergia-ipari infrastruktúra nagyjából 10 ezer milliárd forint eszközértékkel bír míg a várható piaci átalakulásokból az következik, hogy ennek mintegy dupláját, körülbelül 20 ezer milliárd forintot kell beruházni elosztói hálózatbővítésbe, szabályozói infrastruktúrába, erőművek korszerűsítésébe és újak fejlesztésébe ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, egyszerre vonzó, és a gazdasági növekedést sem lassító költségviszonyokat kell teremteni 2024 végéig”

– foglalta össze a felülvizsgálat stratégiai céljait Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségfelülvizsgálatok az energia szektorban appeared first on Műszaki Magazin.