Az Ecoclean október 7–9. között Stuttgartban a parts2clean szakvásáron a 10. csarnok, D36-os standon teljes termékportfóliót mutat be a különböző ipari ágazatok különböző alkalmazásaihoz és követelményeihez. A szerződéses tisztítás átfogó kínálatáról, az automatizálásról és a digitalizálásról, valamint a tisztítási folyamatok energia- és erőforrás-hatékonyságának optimalizálásáról szóló információk teszik teljessé a vásári bemutatót.

Az alkatrésztisztításnak ma már rendkívül sokféle feladatot és követelményt kell teljesítenie. Nemcsak a nagyon különböző tisztasági előírásoknak kell stabilan megfelelni – a zsír- és/vagy részecskementességtől kezdve a mikrométer alatti tartományban lévő ultrafinom részecskeszennyezés és a nanorétegű filmmaradvány-szennyeződések eltávolításáig. A tisztítást nagyon gazdaságosan, energia- és erőforrás-kímélő módon kell végezni. Az ipari alkatrésztisztítás jövőorientált, rugalmas és erőforrás-hatékony megoldásainak teljes körű szolgáltatójaként az Ecoclean és az UCM az idei parts2clean kiállításon (10. csarnok, C38-as stand) október 7-9. között Stuttgartban tökéletesen testre szabott termék- és szolgáltatáskínálatot mutat be.

Az APM technológia használatát élőben mutatják be a kézi munkaállomásokhoz készült UCMCombiLine moduláris ultrahangos tisztítórendszeren.

Optimálisan az adott feladatra tervezve

A kínálat modulárisan kialakított tisztítórendszereket és testre szabott speciális rendszereket, valamint alkalmazásspecifikus folyamattechnológiákat tartalmaz, például az oldal irányú permetezéses, nagynyomású, merítéses mosás, ultrahangos és plazmatisztítás, gőzzel történő zsírtalanítás, örvény elárasztásos mosás, impulzusnyomásos tisztítás (PPC) és ultrahang plus. Ez azt jelenti, hogy a durva tisztítástól a nagytisztaságú tisztításig minden feladat stabilan, hatékonyan és erőforrás-kímélő módon végezhető el. A széles programból négy tisztítórendszer lesz élőben látható. Ezek közé tartozik az új EcoCvario vizes kamrás rendszer. Ez többek között alapfelszereltségként PPC-vel van felszerelve, így még a nagyon igényes tisztítási feladatokkal is megbízhatóan és gazdaságosan megbirkózik. A költséghatékony és rendkívül rugalmas EcoCcompact oldószeres tisztításhoz L változatban lesz látható. A termékcsalád három munkakamra méretben és 150 kg-ig terjedő tételsúlyban kapható, és könnyen átállítható szénhidrogénről módosított alkoholra. A tisztasági követelményekhez igazodva a kompakt „plug and play“ rendszerek az oldószeres tisztításhoz és a nagy tisztaságú tisztításhoz rendelkezésre álló összes feldolgozási technológiával felszerelhetők. Az UCMIndexLine-val a rendszergyártó egy nagyon kompakt forgó átadórendszert mutat be. Hat tisztító- és öblítőállomással felszerelve – ultrahanggal vagy PPC-vel, illetve anélkül – szinte minden vizes alapú precíziós tisztítási folyamat megvalósítható. A rendszert kis és kompakt alkatrészek tisztítására tervezték, például az orvostechnikában, a precíziós optikában, a finommechanikában, valamint az ékszer- és óraiparban. Az Ecoclean az UCMCombiLine-t is kiállítja, amely egy moduláris ultrahangos tisztítórendszer kis átmenő teljesítményű és magas tisztasági követelményekhez. A kézi munkaállomásokhoz többféle méretben kapható gépet arra is használják majd, hogy bemutassák, hogyan működik az ultrahangos frekvencia és teljesítmény validálható és érintésmentes mérésére szolgáló APM technológia.

Testreszabott tisztaság szolgáltatásként

Az idei vásáron a szerződéses takarítási szolgáltatások jelentősen kibővített kínálatára is hangsúlyt fektetnek. Ezt a három, a legmodernebb üzem- és folyamattechnikával felszerelt teszt- és szervizközpontban, valamint a tisztasági vizsgálatokhoz kapcsolódó laboratóriumokban végzik. A szolgáltatások köre a klasszikus alkatrésztisztítástól a finom- és precíziós tisztításon át az ultrafinom és nagy tisztaságú tisztításig terjed. A stand további témái között szerepelnek az automatizálási és digitalizálási megoldások, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság optimalizálása.

Kép forrása: Ecoclean

www.ecoclean-group.net

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ecoclean a parts2clean kiállításon appeared first on Műszaki Magazin.

Az alagúthatás lényege, hogy egy elektron akkor is képes áthatolni egy előtte álló akadályon (úgynevezett potenciálgáton), ha ahhoz a klasszikus fizika szabályai szerint nincs elegendő energiája. A jelenséget először az 1920-as években említették, ezt követően pedig számos tudós foglalkozott vele. Az elmúlt 70-80 évben összesen 5 Nobel-díjat osztottak ki olyan kutatómunkáért, amely az alagúthatással kapcsolatos eredményt vagy gyakorlati alkalmazást mutatott fel. Egyik fontos példa az utóbbira a pásztázó alagútmikroszkóp megalkotása, amellyel különböző felületeket lehet nanométeres pontossággal vizsgálni.

Elektronok kilépése arany nanorészecskék felületéről ultrarövid lézerfény-felvillanások hatására.

Az alagúthatást korszerű lézerekkel is el lehet érni. A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai kísérleteikhez olyan lézerfényt használtak, amelyben a lézernyaláb átmérője egy átlagos hajszál huszad része. A lézerfény energiájának térbeli koncentrációját ráadásul egy nanooptikai jelenséggel növelték tovább, amelyet a mintán jelenlévő arany nanorészecskék eredményeztek. A folyamat során nagyságrendekkel meg tudták növelni a lézerfény elektromos terét, ezzel a megoldással pedig az alagúthatásnak egy új megnyilvánulását tudták kimutatni. A kutatók által vizsgált tartományban az elektronok részben a kvantummechanikai szabályai szerint viselkednek, vagyis alagutazni tudnak egy előttük álló falon (potenciálgáton) keresztül, részben azonban olyan tulajdonságokat is mutatnak, amelyek alapján hagyományos viselkedésükre lehet következtetni.

A Wigner Kutatóközpont fizikusainak új eredménye és további alapkutatási munkája segít a nemzetközi kutatóközösségnek jobban eligazodni az alagúteffektushoz kapcsolódó jelenségkörben. Ezzel megkönnyítik a gyakorlati felhasználásokat is, például nanooptikai eszközök létrehozását, vagy akár olyan elektronforrások kialakítását, ahol a kibocsátott elektroncsomag időtartama a másodperc milliomodrészének a milliárdodrésze. Ezek az alkalmazások forradalmasíthatják a fizikai és kémiai kutatásokat, és elvezethetnek az elektronmikroszkópok új generációjának létrehozásához is.

The post A Wigner Fizikai Kutatóközpont új felfedezése az elektronok világában appeared first on Műszaki Magazin.

Az utóbbi évtizedekben szinte valamennyi, korábban férfiasnak tartott szakmában természetessé vált a nők jelenléte. A mérnöki pálya azonban egy azok közül, ahol Magyarországon a nők még mindig alulreprezentáltak. A Széchenyi István Egyetem különösen büszke végzett mérnöknőire, ezért hirdette meg a „MérNŐK Mesék” című pályázatot, felhívva a figyelmet a nők számára a műszaki pályán elérhető karrierlehetőségekre.

„Imádom a munkámat”, „(…) kollégáim egyenrangú félként, munkatársként kezeltek (…)”, „elismernek ebben a munkakörben”

– ilyen és ehhez hasonló részletekkel láttatták a Széchenyi-egyetem egytől egyig sikeres egykori mérnökhallgatói, hogy jó irányba haladnak, elégedettek szakmaválasztásukkal, a Széchenyi István Egyetemen professzionális, gyakorlatorientált képzést, színvonalas duális lehetőségeket és versenyképes diplomát kaptak.

A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésén dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja gratulált a nyerteseknek. Beszédében hangsúlyozta: a Széchenyi-egyetemen mindannyian azért dolgoznak, hogy szerethetővé, hallgatóbaráttá tegyék az egyetemi képzést, hogy a győri egyetem olyan hely legyen, ahová mindkét nem tagjai örömmel érkeznek tanulni, s később szívesen számolnak be itt is sikereikről.

„Tapasztalatból tudom, fontos a hölgyek részvétele a mérnöki képzéseken és a munkahelyeken is, hiszen így lehet kiegyensúlyozottabb ez a szakma”

– hangsúlyozta a járműipari szaktekintély, aki ahogy fogalmazott: büszkeség volt áttekinteni a széchenyis alumnák sikertörténeteit, amikhez kitartást és eredményes folytatást kívánt, majd átadta a díjakat.

A MérNők Mesék pályázat nyertese Hatanek Hajnalka, a CNI Industrial Ausztria gépészmérnöke lett. A második helyen Horváth Veronika, az Attrecto Zrt. tesztautomatizálási mérnöke, a harmadikon pedig Révész Brigitta, a németországi Intech villamosmérnöke végzett. Juracsek Ivett, a Coloplast Hungary Kft. folyamatfejlesztő mérnöke különdíjban részesült.

Czeiner-Szücs Anita/Széchenyi István Egyetem

The post A Széchenyi Egyetem büszke női mérnökeire appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

The post A K+F minősítés egy ki nem használt kincs appeared first on Műszaki Magazin.