Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.

A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.

A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.

 „Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket.  Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.

Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.

Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Fenntarthatóság, stratégiai irány és jövőkép

A Soproni Egyetem mindig is élen járt a fenntarthatósági szemlélet közvetítésében. Az intézmény ESG mesterképzése és ESG szakirányú továbbképzése ennek a természetes folytatása: olyan szakok, amelyek az egyetem környezeti fenntarthatósági, gazdasági és társadalomtudományi hagyományaira építve választ adnak a 21. század legfontosabb kihívására: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a gazdasági növekedés, a környezeti felelősség és a társadalmi értékteremtés között – mondta Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora.

Hozzátette: „a mi felelősségünk az oktatás mellett az, hogy irányt mutassunk, azaz jövőképet biztosítsunk. A fenntarthatóság nem csupán tudományos kérdés, hanem értékrend is – és ezt az értékrendet szeretnénk továbbadni hallgatóinknak”. Hangsúlyozta: az ESG – azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok összessége – jelenleg a vállalati szektor egyik legnagyobb lehetősége. Szorosan összefügg a fenntarthatósággal, amely leegyszerűsítve nem más, mint az etikus és átlátható vállalati működés.

Prof. Dr. Fábián Attila rektor: „A Soproni Egyetemen gyakorlatorientált és innovatív ESG-képzések indulnak keresztfélévben és normál félévben is.”

Erdőmérnöki Kar: a természetközpontú gondolkodás fejlesztésének helyszíne

A Soproni Egyetem ESG-mesterképzésének az Erdőmérnöki Kar, a fenntartható erőforrás-gazdálkodás tudásközpontja ad otthont. Ezt már Prof. Dr. Heil Bálint dékán osztotta meg, aki elmondta: „a szakok sajátossága nem szemléletben ad újat, hanem abban, hogy továbbfejleszti azt a természetközpontú gondolkodást, ami mindig is jellemezte az intézményt. A fenntarthatóság tudományos, gazdasági és társadalmi összefüggéseit egyaránt értjük, és ezt a tudást most a vállalati gyakorlat szolgálatába állítjuk”. Kiemelte: az órákon a hallgatók megismerik az ESG-keretrendszert, és megtanulják annak gyakorlati alkalmazását is. Az oktatásban gazdasági, környezetvédelmi, jogi és kommunikációs területek szakértői dolgoznak együtt, így a képzés valóban egyedülállóan komplex tudást kínál.

Hozzáfűzte: a fenntarthatóság kérdése gyakran a klímaváltozás köré összpontosul, de valójában ennél jóval tágabban értelmezhető. Ide tartozik egyebek mellett a beszerzési folyamatok felelőssége, a munkavállalók fizikai és mentális egészsége, az egyenlő bánásmód, a fogyasztókra gyakorolt hatások, a fenntartható technológiák és a körforgásos gazdasági elvek alkalmazása, valamint az újrahasznosítás és újrahasznosíthatóság biztosítása. Ugyanígy ide sorolható az üzleti és működési kockázatok kezelése, a korrupció megelőzése és a panaszkezelés rendszere is – és ez csupán néhány a számos releváns szempont közül.

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar: az üzleti szemlélet és a fenntarthatóság integrációja

A kar dékánja, Prof. dr. Széles Zsuzsanna szerint a Vállalati ESG szakember szakirányú továbbképzési szak célja, hogy hidat képezzen a vállalati döntéshozatal és a fenntarthatósági értékteremtés között. „A program azoknak szól, akik felismerik, hogy a fenntarthatóság ma már nem csupán erkölcsi, hanem gazdasági kérdés is. Olyan szakembereket kívánunk képezni, akik képesek az ESG-szempontokat a vállalati működés egészébe integrálni – legyen szó stratégiai döntéshozatalról, humánpolitikáról vagy kockázatkezelésről. A képzés során hallgatóink megtanulják, hogyan lehet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezőket összehangolt rendszerként kezelni, és ezzel hozzájárulni a vállalat hosszú távú sikeréhez.”

Hozzátette:

„a képzés különlegessége, hogy a hallgatók valós vállalati példákon és esettanulmányokon keresztül sajátítják el az ESG-stratégia megvalósításának lépéseit. A cél, hogy a végzettek olyan vállalati szakemberekké váljanak, akik nemcsak a törvényi megfelelésre reagálnak, hanem proaktívan formálják vállalatuk fenntartható fejlődését és társadalmi felelősségvállalását. Mindez összhangban áll a kar küldetésével: a tudás és az üzleti gyakorlat összekapcsolásával értéket teremteni a jövő gazdaságában”.

Stratégiai tudás és valós vállalati kihívások

A jövő ESG-szakembere nemcsak megfelel a piaci szabályoknak, hanem előmozdítója a változásoknak – hívta fel a figyelmet dr. Polgár András szakfelelős, megjegyezve: „olyan szakembereket képzünk, akik képesek stratégiai szinten értelmezni a fenntarthatóságot: amellett, hogy riportokat készítenek, átlátják a gazdasági, környezeti és társadalmi összefüggéseket. Az ESG ma már nem különálló terület, hanem a vállalati döntéshozatal szerves része”. Kifejtette: az oktatás két pillére az akadémiai tudás és a gyakorlati partnerség. A hallgatók valódi ESG-esettanulmányokon dolgoznak, majd olyan külső oktatókkal, vállalati és hatósági oldalról érkező vendégelőadókkal találkoznak, akik napi szinten foglalkoznak ESG-jelentésekkel, fenntarthatósági stratégiákkal és szabályozási kérdésekkel.

Az ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember mesterképzésünk levelező munkarendben zajlik, így munka mellett is elvégezhető. A teljes mintatantervet lefedő digitális tananyagok és a havonta egy-egy intenzív, személyes konzultáció Sopronban lehetővé teszik a rugalmas tanulást. „Büszkék vagyunk rá, hogy a mesterképzés részeként az akkreditált ESG tanácsadó részismereti modul is beépül a tanulmányokba, így hallgatóink komplex, a gyakorlatban hasznosítható tudást szereznek – dupla költségek nélkül. Ez azoknak szól, akik akkreditált ESG tanácsadói státuszt szeretnének, ennek egyik feltétele az akkreditált részismereti képzésben szerzett mikrotanúsítvány.”

ESG a gyakorlatban: jog és keretrendszer

Az Európai Unió a fenntarthatósági átállás felgyorsítása érdekében két fontos jogszabályt vezetett be: a CSRD-t (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), valamint a CSDDD-t (Vállalati Fenntarthatósági Kellő Gondossági Irányelv). Ezek célja, hogy a vállalatok működését átláthatóbbá, felelősebbé és fenntarthatóbbá tegyék. A hazai szabályozás részben mindkét uniós irányelvet lefedi, és segíti a vállalatokat a megfelelésben, továbbá az átállásra való felkészülésben: a cégeknek fel kell térképezniük saját működésüket, valamint teljes értékláncuk környezeti, egyben társadalmi hatásait, kockázatait, lehetőségeit, ezeket időben, hatékonyan kezelve.

Ez a megközelítés nemcsak a vezetői döntéseket támogatja, hanem nagyobb átláthatóságot biztosít a megrendelők, beszállítók, ügyfelek és munkavállalók számára is – például betekintést nyújt a munkavállalói jóllétet javító intézkedésekbe vagy a vállalat környezeti teljesítményébe. Az ESG tehát nem üres ígéret, hanem a fenntartható működés átfogó keretrendszere.

Az akadémia és az üzleti világ találkozása

A kiváló elméleti alapokat a Greenpact tanácsadóinak gyakorlati tudása egészíti ki, így a hallgatók valóban a piaci igényekre reagáló, naprakész ismereteket szereznek. Székács Gyula, a Greenpact Kft. alapítója szerint a Soproni Egyetemmel való együttműködést az a közös meggyőződés hívta életre, hogy az oktatásnak túl kell mutatnia az elméleti ismereteken, és releváns tapasztalatokat kell adnia a fenntarthatóság mindennapi kihívásaira.

„Csapatunkban tapasztalt szakemberek dolgoznak: környezetmérnökök, környezetgazdászok, jogászok, humán szakemberek és közgazdászok, akik a különböző nézőpontjaikkal együtt teremtik meg az átfogó megoldásokat.” Az ESG és fenntarthatósági tanácsadásról kijelentette, az egy igazi csapatmunka: „akkor tudunk valódi hatást elérni, ha a különböző területeket összehangolva, stratégiai szemlélettel közelítünk a problémákhoz. Éppen ezért ajánljuk teljes szívvel a Soproni Egyetem ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember mesterszakát”.

Az ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember MSc hallgatói valódi vállalati esettanulmányokon dolgoznak (Székács Gyula alapító, ügyvezető, Greenpact Kft.)

Az ESG ma már az agrárvállalatok számára is stratégiai kérdés

Szintén a gyakorlatban megszerezhető tudás fontosságát helyezi előtérbe óráin vendégoktatóként Baksa Bettina, az UBM Csoport fenntarthatósági vezetője. „Az agrárszektor a fenntarthatóság frontvonalában áll: a klímaváltozás hatásai már a mindennapi döntéseinkben is érezhetők. Az UBM Csoport, mint tőzsdén jegyzett agrárvállalat, kiemelt figyelmet fordít a transzparens működésre, az adatalapú döntéshozatalra és a környezeti hatások pontos mérésére. Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapi munkánkat bemutatva inspiráljuk a hallgatókat: lássák, az ESG nem elmélet, hanem hasznos tapasztalatokra épülő vállalati kérdés, ezért szerintem a jövő szakemberei akkor tudnak valódi értéket teremteni, ha megértik, miként kapcsolódik az ESG a vállalati működés mindennapjaihoz. Az előadásaimon arról beszélek, milyen szakmai kihívásokkal találkoztam, milyen megoldások születtek, és kíváncsi vagyok arra is, a hallgatók hogy látják mindezt. A fenntarthatósági stratégia megalkotása minden vállalat számára nagy kihívás, hiszen nem csupán szabályokról vagy jelentésekről szól, hanem egy mélyebb szemléletváltásról. ”

A programhoz piaci partnerek és tőzsdei vállalatok is csatlakoztak, hogy a tudás a gyakorlatban is értéket teremtsen (Baksa Bettina fenntarthatósági vezető, UBM Csoport).

„A jövő ESG-szakembereit képezzük”

Az ESG-képzések jól illeszkednek a Soproni Egyetem hosszú távú stratégiájába. Magyarország Zöld Egyetemén a fenntarthatóság nem tantárgy, hanem jövőkép; a megszerzett oklevél pedig garanciát ad arra, hogy a hallgatók képesek legyenek a fenntarthatóság elveit a vállalati döntéshozatal és a társadalmi felelősségvállalás szerves részévé tenni.

A Soproni Egyetem ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember MSc képzése, az akkreditált ESG tanácsadó részismereti program, a vállalati ESG szakember szakirányú továbbképzési szak országosan egyedülálló lehetőséget kínál azoknak, akik szakmai szinten szeretnék megérteni a fenntarthatóság, a környezeti kockázatkezelés és a társadalmi felelősségvállalás összefüggéseit.

A képzésekre az E-felvételi rendszerben 2025. november 15-ig vagy 2026. február 15-ig és a Soproni Egyetem honlapján keresztül lehet jelentkezni 2026. február 5-ig.

Jelentkezés és további információ:

https://www.felvi.hu/felveteli/efelveteli

https://www.uni-sopron.hu/kepzes

https://emk.uni-sopron.hu/esg-es-alkalmazott-fenntarthatosagi-szakember-msc

https://www.uni-sopron.hu/esg-tanacsado-reszismereti-kepzes

https://lkk.uni-sopron.hu/vallalati-esg-szakember-szakiranyu-tovabbkepzesi-szak-

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szintre emelte a Soproni Egyetem az ESG-képzést appeared first on Műszaki Magazin.

Ennyi lett volna az ambiciózus klímacélokból?
A PwC 2025-ös „State of Decarbonization” jelentése szerint továbbra is erős elköteleződés mutatkozik a fenntarthatóság, mint üzleti értékforrás iránt. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett klímacélokat a Carbon Disclosure Projectnek (CDP), ami kilencszeres növekedést jelent az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. A cégek 37%-a növeli ambícióit, míg 16% csökkenti azokat.

A felmérés főbb megállapításai:

• A klímavállalásokat tevő vállalatok száma növekszik. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett célokat a CDP-nek, ami kilencszeres növekedés a 2020-as értékhez viszonyítva.
• A cégek 37%-a növeli klímaambícióit, és csak 16%-uk csökkenti azokat.
• Egyre több kisvállalat tesz vállalásokat, ahogy az ellátási lánc szereplőinek bevonása egyre elterjedtebbé válik. A vállalást tevő cégek medián árbevétele 2020-ban 3,6 milliárd dollár volt, 2024-ben már csak 1,3 milliárd.
• A cégek 83%-a számolt be k+f beruházásról alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és szolgáltatások terén. A fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező termékek 6-25%-os bevételnövekedést is elérhetnek.
• A vállalások vezetőváltásokon is átívelnek: a cégek kitartanak vállalásaik mellett akkor is, ha új vezérigazgató lép hivatalba.

A fenntarthatóság üzleti értéke

A vállalatok kevesebbet beszélnek klímavállalásaikról, és a legtöbben arra összpontosítanak, hogy kielégítsék a növekvő energiaigényeket, megvédjék a veszélyeztetett értékeket, reagáljanak a változó ügyféligényekre, és úgy alakítsák működésüket, hogy hosszú távú növekedést és ellenállóképességet biztosítsanak.

A vállalatok 83%-a fektet kutatás-fejlesztésbe alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és szolgáltatások fejlesztése érdekében. Ezek a termékek akár 6–25%-kal is növelhetik a bevételt azokhoz képest, amelyek nem hangsúlyozzák a fenntarthatóságot. A cégek arra számítanak, hogy 2030-ra bevételük több mint egyharmada a klímaátmenetből származik majd. Ennek érdekében jelentősen növelik a klímavédelmi célú tőke- és működési kiadásaikat.

A Scope 3 kibocsátások és az ellátási lánc szerepe

A Scope 3 kibocsátások – vagyis azok, amelyek a termékek teljes életciklusa során keletkeznek – jelentik a legnagyobb kihívást, de egyben a legnagyobb lehetőséget is. A jelentés szerint a sikeres dekarbonizáció négy tényezőtől függ: a fenntarthatóság irányításától, a finanszírozás módjától, a beszállítókkal és ügyfelekkel való együttműködés szintjétől, valamint a termékfenntarthatóság révén történő Scope 3 kibocsátáscsökkentéstől.

„A kutatás azt mutatja, hogy az ellátási lánc szereplőinek bevonása egyre gyakoribb, és ahogy a nagyvállalatok elkezdik kezelni a Scope 3 kibocsátásokat, egyre inkább elvárják beszállítóiktól is, hogy célokat tűzzenek ki. Idővel ez láncreakciót indíthat el, mivel ezek a beszállítók is nyomást gyakorolnak saját partnereikre. Már 2024-ben is látható volt ez a hatás: egyre több kisebb vállalat tűzött ki kibocsátáscsökkentési célokat”

– mutatott rá Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A 2025-ös jelentés – akárcsak a tavalyi – azt mutatja, hogy sok vállalat küzd a vállalások végrehajtásával. Bár a Scope 2 terén – ezek a vállalatok által vásárolt energia előállításával kapcsolatos közvetett kibocsátásokat foglalja magában – történt előrelépés, a szervezeteknek csak 46%-a van jó úton a Scope 1 (közvetlen kibocsátások), és 54%-a a Scope 3 célok elérésében.

A vezetőváltások nem söprik el a vállalásokat

A jelentés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a klímavállalások a vezetőváltásokon is átívelnek. A vizsgált 47 vállalat közül, amelyek nettó zéró kibocsátási célokat tűztek ki és vezérigazgató-váltáson estek át, egyik sem vonta vissza vállalásait. Ez azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem egyéni vezetői döntés, hanem a vállalati stratégia szerves része. Még azok a cégek is, amelyek újrakalibrálják céljaikat, gyakran részletesebb és reálisabb tervekkel rendelkeznek, mint korábban.

A jövő nyertesei és vesztesei

A PwC jelentése szerint a következő években azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek képesek integrálni a fenntarthatóságot a döntéshozatalba, biztosítani a szükséges finanszírozást, aktívan együttműködni az értéklánc szereplőivel, és innovatív, fenntartható termékeket kínálni. „Ezek a cégek nemcsak elérik klímacéljaikat, hanem újradefiniálhatják iparágukat, növelhetik piaci részesedésüket, és hosszú távú versenyelőnyre tehetnek szert. A fenntarthatóság tehát nem csupán költség, hanem stratégiai befektetés a jövőbe” – hangsúlyozta a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fenntarthatóság nem tűnt el, csak átalakul appeared first on Műszaki Magazin.

A negyedévente, nemzetközi középvállalatok körében végzett felmérés alapján az üzleti döntéshozók a növekvő gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai kockázatok miatt egyre óvatosabbak lesznek. Az üzleti világban pár éve elterjedt VUCA (változékonyság, bizonytalanság, komplexitás, többértelműség) kifejezés továbbra is pontosan jellemzi a vállalatok globális környezetét, amelyben a Grant Thornton szerint a fenntarthatósági és informatikai beruházások lehetnek a legfőbb kitörési pontok.

Változó globális gazdasági kilátások és középvállalati nyomás

A 2025-ös év második felére vonatkozó gazdasági előrejelzések vegyes képet mutatnak: az OECD legfrissebb prognózisa szerint a globális növekedés az eddigi 3,3%-ról 2,9%-ra lassulhat, és ez tovább csökkenhet, amennyiben a kereskedelmi akadályok vagy geopolitikai feszültségek tartósan fennmaradnak. A Grant Thornton International Business Report (IBR) adatai középvállalatok esetében az export- és nemzetközi bevételi várakozásaik visszaesését mutatják, 3,0%, illetve 4,2%-os csökkenéssel.

Ennek ellenére a középvállalatok jelentős része továbbra is optimista: közel kétharmaduk (66,1%) árbevétel-növekedésre, 63,1%-uk pedig nyereségnövekedésre számít 2025-ben. Továbbá több mint felük (54%) az értékesítési árak emelkedését is tapasztalja. Ezek a mutatók egyértelműen jelzik a középvállalatok ellenálló képességét és stratégiai rugalmasságát, amelyek kulcsfontosságúak a bizonytalan gazdasági környezetben.

Mi a legnagyobb kihívás a vállalatok számára?

A Grant Thornton friss nemzetközi felmérése szerint a középvállalatok számára a gazdasági bizonytalanság jelenti a legnagyobb akadályt, amit a középvállalatok 61%-a említett első számú kihívásként. Dobogós helyen szerepelnek a szállítmányozási nehézségek (49%), valamint a kiberbiztonsági kockázatok (52%) és az egyre intenzívebb piaci verseny (53%) is.

Az USA importvám-politikája és a megtorló intézkedések fokozott bizonytalanságot hoztak a nemzetközi piacokra, különösen az EU-val és Kínával való kereskedelemben. Ez a középvállalatok körében 5 százalékpontos növekedést eredményezett azok arányában, akik gazdasági bizonytalanságot tapasztalnak (immár 60,5%).

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a szabadkereskedelmi megállapodások előrehaladása: az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás közelít a lezáráshoz, erősítve a gazdasági együttműködést, a GCC–Kína tárgyalások felgyorsultak, valamint az is jól látható, hogy az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) célja az afrikai országok közötti kereskedelem akár 50%-os növelése 2025 végéig.

A Grant Thornton magyarországi szakértői úgy látják, hogy a kutatás eredményeként azonosított kihívások hazánkban is érvényesek, sőt “ezeken felül, a magyar vállalatokat erőteljesen érinti a generációváltás problematikája is: az idősebb és teljesen más világban edződött vezetőknek is szükséges érzékelniük a technológiai veszélyek mellett a lehetőségeket is” – mondja Szarka Gábor, a Grant Thornton társügyvezetője.

Információbiztonság: kihívás és versenyelőny

“Információbiztonság terén Magyarország az elsők között lépett a közösségi irányelv átvételében, sőt a többi tagállamhoz képest, az irányelv által biztosított nemzeti mozgásteret maximálisan kihasználva, a hazai jogalkotók az EU egyik, ha nem legszigorúbb információbiztonsági szabályozását alakították ki”

– emelte ki Kóczé Péter, a Grant Thornton Digitális szolgáltatások üzletágának igazgatója. Hozzátette, hogy az információbiztonság terén a NIS2 EU irányelv mindenképpen növeli a szabályozói környezet komplexitását. Ráadásul emiatt a NIS2 hatálya alá tartozó társaságok Magyarországon már 2025-től kezdődően szembesültek a információbiztonságra vonatkozó kiadások és belső erőforrás igényének jelentős emelkedésével.

Mi lesz az exporttal? Regionális eltérések

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy  középvállalatok egyre inkább a meglévő exportpiaci pozícióik megtartására törekednek, az új piacokra történő belépés helyett. Az exportbővítést tervező középvállalatok aránya jelenleg 50%, míg az export árbevétel növekedését váróké 48%. Mindkét adat csökkenést mutat az előző évhez képest. Ugyanakkor a középvállalatok vezetőinek majdnem fele (48%) tervez újabb országba történő terjeszkedést, és 40%-uk ehhez munkaerő bővítést is.

Jelentős eltérések tapasztalhatók a kamatlábak terén, ahol a Fed és az Európai Központi Bank közötti különbség a legnagyobb több mint két év óta. Ezek a regionális különbségek fokozzák a bizonytalanságot, ugyanakkor egyúttal stratégiai lehetőségeket is teremtenek. Az agilis középvállalatok képesek gyorsan reagálni, irányt váltani és új piacokat meghódítani. Például az európai és dél-amerikai középvállalatok 49,3%, illetve 58,5%-a exportnövekedést vár, míg az észak-amerikai cégek 5 százalékponttal több országban terveznek értékesíteni.

Az exporttal kapcsolatban Magyarországon kettős a helyzet.

“Egyrészt a nagy exportpiaci kitettség miatt a nemzetközi piacokon megjelent erős bizonytalanság és az ipar számára meghatározó szektorok nehézségei szűkítik a növekedési lehetőségeket, melyet a magyar vállalatok is megéreznek. Másrészről viszont a beszállítói láncok rövidítésére és drága nyugat-európai “termelés” áthelyezésére irányuló törekvések, azaz un. nearshore komoly lehetőségeket is teremtenek. A beszállítóvá válás azonban lassú és nehéz folyamat, melyet nemcsak klasszikus versenyképesség, hanem az egyre erősebb compliance elvárások is nehezítenek (etikai, fenntarthatósági, munkajogi compliance).”

– mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András Partner, az ESG és fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője.

Befektetési prioritások: az AI és informatikai beruházások az élen

Magyarországon a középvállalatok befektetési kedve alapvetően megcsappant, de ahol van lehetőség, ott a digitalizáció és a technológia rendkívül hangsúlyos. A Grant Thornton szakértői szerint néhány vállalat teljesen át fog ugrani egyes fejlődési lépéseket (például kimaradnak a digitalizáció első lépései – papír dokumentumok digitalizálása, OCR).

A nemzetközi kutatás eredményei alapján – nem meglepő módon – a középvállalatok világszerte elsősorban mesterséges intelligenciába fektetnek – globálisan a középvállalatok 68%-a tervez IT-beruházást, melynek fókuszában az AI-megoldások állnak.

Magyarországon nagyon hasonló a helyzet, ám nem mindenhol van meg a megfelelő belső szakértelem. Legfontosabb trendek az informatika területén még mindig a folyamat digitalizáció és automatizáció, belső technológiák, információbiztonság és természetesen az AI.

“Az SME szektor jelentős része azonban nem tudja merre induljon el ezen a területen, ezért is tervezünk az Grant Thornton Digital keretein belül egy fórumot indítani felsővezetők részére a lehetőségek gyakorlati bemutatására”

– mondja Kóczé Péter.

Az IT után a beruházási rangsorban ezt követi az emberi erőforrás (59%) – amely 3 százalékpontos visszaesést mutat az előző negyedévhez képest –, majd a K+F tevékenység (60%), a gépek és berendezések (52%), valamint a munkahelyi infrastruktúra fejlesztése (51%).

Fenntarthatóság: kihívásból versenyelőny

A fenntarthatóság egyre hangsúlyosabb helyet kap a középvállalati stratégiákban: globálisan a cégek 56%-a versenyelőnyt remél a fenntarthatósági beruházásoktól.

“Azt látjuk, hogy a fenntarthatósági szabályozás “lazulása” egy nagyon érdekes folyamatot indított el. Ügyfeleink jobban fókuszálnak a fenntarthatóság versenyképes lábaira (költségcsökkentés, munkavállalói elégedettség, zöld termék- és szolgáltatásfejlesztés) és egyre többen döntenek önkéntes (VSME vagy GRI alapú) fenntarthatósági jelentés kiadása mellett, mely újra versenyelőny lett és lényegesen könnyebb összeállítani, mint a CSRD alapú (kötelező) nagyvállalati jelentést.”

– mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András.

A fenntarthatóság és az információbiztonság jelentik azon stratégiai területeket, amelyekre építve olyan üzleti modelleket szükséges kialakítani, amelyek révén a vállalatok ellenállóbbak a külső veszélyekkel szemben és hosszabb távon is óvják és ápolják a társadalom és a környezet meglévő értékeit. “Első ránézésre ezek az új modellek jóval költségesebbnek tűnnek a korábbi (jelenlegi) modelleknél, ugyanakkor kitörési pontot is jelenthetnek azoknál a társaságoknál, akik gyorsabban és alacsonyabb ráfordítással tudják ezeket kialakítani és működtetni.” – mutat rá Kóczé Péter.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Középvállalati kitörési pontok: AI és ESG a bizonytalanság idején appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI mindent visz, és várhatóan továbbra is listavezető lesz, de a digitális transzformáció más tényezőkben is hangsúlyos a HR szerepének és menedzselésének átalakulásában.

100 üzleti sajtótermék éves trendelemzése, és több mint 270 HR szakembertől gyűjtött adatok, valamint a SuccessFactors 16 különböző rendezvényén 2024 áprilisa és októbere között szerzett információk alapján kilenc pontból álló prioritáslistát állított fel az SAP HR-kutatási csapata.

„Néhány évvel ezelőtt már lezajlott egy változás, mikor a HR kiszolgáló funkcióból stratégiai területté lépett elő. Ez a trend várhatóan tovább fokozódik, a vállalatok jelenbeni működésének biztosításán túl a jövőbeni sikereiket is meghatározza az, hogy a HR-területén milyen változásokat képesek időben kezdeményezni”

– kommentálta a felmérés következtetéseit Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Munkában a mesterséges intelligencia

A prioritási lista élén – ugyanúgy, mint egy évvel korábban – a mesterséges intelligencia áll, ami az élet minden területén egyre nagyobb szerepet követel magának. A vállalatok számára az AI gyakorlati alkalmazása a következő év egyik legnagyobb kihívása, most kezdik számszerűsíteni a várható hatásait, elvárásként megfogalmazva az AI-befektetések megtérülését. A feltartóztathatatlan digitalizációhoz a munkavállalóknak is alkalmazkodniuk kell, várhatóan egyre többüknek kell a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeket is elsajátítaniuk, és a mindennapi munkavégzésükbe integrálniuk.

Nem lesz minden virtuális

A hibrid és a távmunka iránti érdeklődés viszont jelentős mértékben, a harmadik helyről a nyolcadikra esett vissza. A munkáltatók az eltelt év során többségében kikristályosították és kommunikálták is az álláspontjukat ebben a kérdésben, most a munkavállalóknak kell eldönteniük, hogy alkalmazkodnak-e a munkáltatójuk által választott modellhez, vagy új helyet keresnek maguknak. Mindenesetre, ha a munka konkrét helyét illetően visszarendeződés megy is végbe, a munka elvégzéséhez fontos készségek és képzettségek versenyképességének biztosítása továbbra is az AI-felkészülés utáni második legfontosabb tényező a munkaerő-menedzsment területén.

Külön utat jár az E, az S és a G?

Egy éve még a prioritási lista negyedik helyén szerepeltek a sokszínűséget, egyenlőséget, befogadást és összetartozást magába foglaló (az angol rövidítésekből összefoglaló néven DEI&B-nek – diversity, equity, inclusion and belonging – hívott) aktivitások, mostanra viszont két hellyel is visszaesett a listán.  Számos cégnél újragondolták az ezzel kapcsolatos stratégiákat, és kevésbé konkrét vagy ambíciózus célokat tűznek ki, de voltak cégek is, amelyek konkrétan hátraarcot jelentettek be ezen a téren, feladva egyenlőségi elveiket. Okkal feltételezhető, hogy ez a trend – nem függetlenül az aktuális politikai hatásoktól – egy ideig nem nyeri vissza korábbi fontosságát. Meglepő módon az üvegplafonok elleni harc is csitulni látszik, némiképp hátrébb sorolódott a fizetések átláthatóságának ügye is.

Ugyanakkor a környezeti szempontokat is magába foglaló fenntarthatóság a 9. helyről a 6-ra kúszott a prioritáslistán, és az év során fontosabbá vált a munkavállalói jólét és a vezetők iránti bizalom ügye is. A HR átalakulása, szerepének változása a prioritási sorrendben elfoglalt pozícióját is jelentős mértékben megváltoztatta, a hetedik helyről a harmadikra jött fel.

A vezetés iránti bizalom tovább csökken

Az SAP SuccessFactors 2024-es kutatási eredménye arra figyelmeztetett, hogy a vezetőkbe vetett bizalom mélypontra kerül, és jelentős beavatkozásra lesz szükség. 2025-re azonban várhatóan a HR kevesebb figyelmet fordít erre, ami nem a javulást jelzi, hanem épp ellenkezőleg: a kutatások szerint az alkalmazottak továbbra is elidegenedve érzik magukat a vezetéstől, sőt, egyesek ellenérzést is táplálnak. A HR közvetítő szerepben van a vezetők és a munkavállalók között, de úgy tűnik, egyre kevésbé hisznek abban, hogy meg tudják oldani ezt a problémát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post HR-trendek 2025: kevesebb HO, több AI, darabokra hulló ESG appeared first on Műszaki Magazin.

A 200 órás képzés során a résztvevők többek között megismerik az ESG szemléletet és módszertant, valamint az ESG hatékony beépítésének lehetőségeit a szervezet stratégiai és operatív működésébe. A záróvizsga letétele után az oklevél mellé megkapják azt a mikrotanúsítványt, amely az ESG tanácsadói akkreditáció egyik alapfeltétele.

Az ESG tanácsadókat oktató intézményként akkreditált Gábor Dénes Egyetem most induló képzésére mindazokat várják, akik már jelenleg is ESG-vel foglalkoznak – vagy szeretnének a jövőben ezzel foglalkozni. A képzésre bármilyen alapképzésében (BSc) szerzett szakképzettséggel, oklevéllel lehet jelentkezni.

Napjainkban a társadalom és gazdaság számos kihívás előtt áll: klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek okozta problémák feloldása, gazdasági növekedés biztosítása.

A gazdasági élet szereplői felé egyre nagyobb az elvárás, hogy a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és a jó vállalatirányítás feltételeinek megfeleljenek, ehhez azonban ESG szakemberekre van szükség, akik rendelkeznek a megfelelő tudással és kompetenciákkal – és nem utolsósorban megfelelnek a törvényi előírásnak.

A Gábor Dénes Egyetem az elmúlt 3 évtizedben mindig az oktatási innováció élvonalába tartozott. Képzéseivel nemcsak követi a megjelenő munkaerőpiaci igényeket, hanem mind szakmai tartalomban, mind pedig módszertanban új trendeket határoz meg.

„Most induló, ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó szakirányú továbbképzésünk nagy előnye, hogy az elektronikus tananyagok segítségével hallgatóink önállóan tanulhatnak. Az egyéni tempóhoz igazodó tanulás rugalmassága miatt a képzés hossza így akár rövidebb is lehet, mint jelenléti képzés esetén” – mondta el Dr. Zimányi Krisztina, a Gábor Dénes Egyetem rektora, majd hozzátette: „Fontos kiemelnünk, hogy a digitális oktatás miatt valóban fenntartható képzést kínálunk, hiszen a jelenléti oktatással szemben itt nincsenek előadás miatti utazások, és nincs papír alapú tankönyv.”

Az önköltséges képzés ára a piacon az egyik legolcsóbb, a rugalmas oktatásnak köszönhetően pedig arra is van esély, hogy a hallgató az ESG tanácsadó részismereti képzés elvégzését igazoló mikrotanúsítványt akár még idén, 2025-ben megkapja.

További információ: GDE ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post „ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó” szakirányú továbbképzés a Gábor Dénes Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

De mi a helyzet a középvállalatokkal, amelyek számos nemzetgazdaság hajtómotorjai? A Grant Thornton szakértői részletes nemzetközi kutatásban vizsgálták a középvállalati szegmens kihívásait és lehetőségeit, rávilágítva a magyar piac sajátos helyzetére is.

A középvállalatok kulcsszerepet játszanak a nemzetgazdaságok működésében, ezért a fenntarthatósági stratégiákból sem maradhatnak ki. Akár a karbonkibocsátás csökkentéséről, akár a zöldfinanszírozás lehetőségeiről van szó, az ESG ezen cégek számára is jelentőséggel bír.

A középvállalatok: a gazdaság láthatatlan óriásai az ESG-rendszerben

A jelenlegi szabályozás még nem vonatkozik a hazai középvállalati kategóriára, ám egyrészt idővel sorra kerülnek, másrészt sokak már most is szembesülhettek vele, hogy nehézkessé válik ESG nélkül az érvényesülés.

A nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettsége az ellátási láncra is kiterjed, így már most is elvárják beszállítóiktól, hogy az ESG-szempontok szerint működjenek. Napjainkban, amikor a középvállalatok egy része a globális szereplők beszállítóiként dolgozik, illetve sok magyar középvállalat esetében ez a pozíció maga az üzleti cél, elengedhetetlen az ESG-vel történő foglalkozás. Ezt a szemléletbeli különbséget tükrözi a Grant Thornton felmérése is: a nemzetközi piacokon a középvállalatok 19%-a brand és vállalati hírnév szempontok miatt érdekeltek a fenntarthatóságban. 14%-uk a piaci verseny, 11%-uk pedig a kedvezőbb finanszírozás miatt foglalkozik az ESG-vel.

Miért választják és mik okoznak problémát a magyar vállalatoknak?

dr. Balásfalvi-Kiss András, Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője szerint hazánkban a fenntarthatósághoz kapcsolódó vállalati érdekeket első helyen az ellátási láncban való megfelelés motiválja, második helyen szerepel a jogszabályi megfelelés, végül a kedvező finanszírozás.

Habár az ESG-törvény (külföldön pedig az irányelvek) rendelkezései még nem irányadóak a középvállalatokra, érdekes képet mutatnak az akadályozó tényezők: a nemzetközi középméretű cégek 15%-a szerint a költség jelentős hátráltató tényező az ESG-vel történő foglalkozásban, de legalább ugyanennyien említették a szabályozások és szabványok összetettségét is. Végül sokak szerint az erőforrás hiányra is visszavezethető az ESG mellőzése. A helyzet hazánkban is hasonló: a Grant Thornton magyar szakemberei úgy látják, hogy a költség, a belső szakértelem hiánya és a szabványok összetettsége okozza a legtöbb problémát.

Nemzetközi trendek: az ESG motivációi és akadályai

A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok ESG-aktivitása országonként eltérő:

• Nyugat-Európában a szabályozási környezet és a hírnév védelme dominál.
• Az USA-ban az ESG főként a versenyképesség és a brandépítés eszköze.
• Ázsiában a fenntarthatósági beruházásokat a globális ellátási lánc követelményei hajtják előre.

Míg a nemzetközi középvállalatok 39%-a már kitűzött fenntarthatósági célokat, a szabályozások és szabványok összetettsége, a költségek, valamint az erőforráshiány továbbra is komoly akadályokat jelentenek.

Hazánkban az ESG gyakorlatba ültetése pozitív képet mutat, azaz az exportra termelő magyar vállalatok, a nemzetközi cégek beszállítói már mélyebben is foglalkoznak a témával. Sok esetben azonban korábbra is visszanyúlik a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés, ám akkor még hatékonyságnövelés vagy munkáltatói márkaépítésként foglalkoztak a témával. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindenki foglalkozik az ESG-vel valamilyen értelemben, ám a megfelelés kérdésével a vállalatok csak kevesebb mint 10%-a. A megfelelésen belül pedig leginkább a jelentéstételen van a hangsúly.

A felfedezőtől a tudatosig

A Grant Thornton a nemzetközi középvállalatok ESG-vel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata alapján a cégeket négy különböző kategóriába sorolta: a Felfedező (Discover), a Kutató (Explore), a Fejlődő (Evolve) és a Kitartó (Endurance).

A Felfedező kategóriába eső vállalatok csak most ismerkednek a fenntarthatósággal és ESG-vel. A legnagyobb akadályozó tényező esetükben a friss tőkéhez, finanszírozáshoz történő hozzáférés. Ilyen vállalatok lehetnek például az afrikai cégek, akiket sem szabályozási, sem compliance oldalról nem kényszerítik. Esetükben az első lépés az lehet, hogy felmérjék, hogy a fenntarthatóság miként integrálható az üzleti stratégiába.

A Kutató vállalatok legtöbbje jellemzően az USA-ban található. Esetükben a fenntarthatóság elsősorban versenyképességi és kereskedelmi kérdés, mert a brand fókuszú üzleti szemlélet van érvényben. Az ilyen vállalatoknak elsősorban arra kell vigyáznia, hogy elkerüljék a green-washingot (káros zöldrefestés), ezért e célból érdemes szakértő tanácsadót igénybe venniük.

A Fejlődő kategóriába eső vállalatok elsősorban Ázsiában működnek, jelentős arányban részei a globális ellátási láncnak. Éppen ezért ők folyamatosan növelik fenntarthatósági beruházásaikat és befektetéseiket, hogy a minél inkább megfeleljenek a globális szereplők ESG-vel kapcsolatos magas követelményrendszerének. A piaci verseny és a hírnév az üzleti hajtóerő, ám a költség a leginkább visszatartó tényező a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlődésnek. Az ilyen vállalatok az ESG terén úgy tudnak fejlődni, ha fejlesztik az adatgyűjtést, ugyanis az hatással van a stratégiára: a jobb minőségű adatok számos ponton adhatnak hozzáadott értéket a meglévő stratégia megvalósításhoz. Mindez jobb minőségű riportokat eredményez, ami pedig növeli a bizalmat az érdekgazdák körében.

A Kitartó vállalatok a legkeményebb szabályozói környezetben működnek, mint amilyen Európa és az Egyesült Királyság. A fenntarthatóság itt már a hírnév védelmét szolgálja.

Mivel a megfelelés kulcsfontosságú e szervezetek számára, fontos, hogy a szabályozási környezet támasztotta komplexitás egyszerűsítését tűzze célul, hogy gördülékeny folyamatmenedzsment részeként tudjon a különböző megfelelőségi kritériumokra reagálni.

A magyar valóság: felfedező szakaszban

dr. Balásfalvi-Kiss András szerint a hazai vállalatok többsége a Disover, azaz Felfedező szakaszban jár. Ezzel együtt az ESG-t sokan alá, sokan pedig túlbecsülik.

„Azt látom, hogy a lehető legjobb dolog, amit egy cég tehet, ha minél előbb elindul az ESG útján. Ez nem sprint, hanem maraton, és az eredmények és folytonosság biztosítása érdekében először érdemes olyan célokat kitűzni, amelyek reálisak és a rendelkezésre álló erőforrásokkal és lehetőségekkel teljesíthetőek. Ezzel elérhető, hogy az ESG valós tulajdonosi értéket teremtsen, már a ‘felfedezés’ fázisában, ami segít abban, hogy a fenntarthatóság ügye bizalmat kapjon szervezeten belül és a menedzsment irányából is.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ESG: miért mindenki csak a nagyvállalatokról beszél? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ESG-szemléleten alapuló üzleti stratégiáknak nem csak a társadalmi elvárásoknak, hanem a közelgő, új jogszabályi változásoknak is meg kell felelniük. Ebből adódóan a vállalatoknak szükségük lesz legalább egy olyan munkatársra, aki naprakész és átfogó fenntarthatósági ismeretekkel rendelkezik.

A vállalatoknak ma már az üzleti, környezeti, logisztikai és energetikai szempontok mellett a jogi szabályozás miatt is gondoskodnia kell a fenntartható gazdasági működés kialakításáról. Mindemellett az ESG, azaz az Environmental, Social, Governance szabályozás alapvető fontosságúvá válik egyes pályázatok és finanszírozási források esetében is.

Ez a norma a nagyvállalatok mellett a hazai KKV-kat is érinti, amely azonban nem csak kihívást és új feladatokat, hanem lehetőséget is jelent számukra. Az ESG-szempontok beépítése ugyanis több előnnyel is járhat: a tervezés és átvilágítás a környezeti és társadalmi kockázatok feltárása mellett költségmegtakarítási lehetőségeket is jelenthet.

Függetlenül az iparágtól és vállalatmérettől a fenntartható környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőkön alapuló üzleti modellek akkor sikeresek, ha azok kidolgozásában, végrehajtásában a vállalat képzett vezetőkre és munkatársakra támaszkodhat. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az új kötelezettségeket olyan munkatársak végzik, akik naprakész fenntarthatósági ismeretekkel rendelkeznek és legjobb tudásuk szerint fogják össze és látják át a különböző folyamatokat.

planet in the hands of a politician and the head of a country in the office of a businessman, concept of power in the hands, by ai generative

Növekvő kereslet a fenntarthatósági menedzserek iránt

A fenntarthatósági menedzserek iránti kereslet Magyarországon folyamatosan nő, amely egyrészt annak köszönhető, hogy egyre több vállalat vezetése ismeri fel ennek a pozíciónak a jelentőségét, másrészt az Európai Unió intézményei és a tagországok jogszabályokban határozták meg a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolók és adatszolgáltatási irányelveket.

„Az állásportálokon egyre több hirdetés jelenik meg fenntarthatósági tanácsadó vagy fenntarthatósági menedzser pozíciókra, főleg multinacionális cégek és nagyvállalatok részéről. Azonban a kis- és középvállalatok körében ez a trend még csak most kezd elterjedni”

– fogalmazott Márta Irén, a DEKRA Akademie oktatója, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója, Magyarország egyik elismert fenntarthatósági szakértője.

A DEKRA Akademie fenntarthatósági menedzser képzésének résztvevői igen eltérő területről érkeznek, amelyből az látszik, hogy több terület is érintett lehet fenntarthatósági ismeretek szerzésében. A hallgatókat nagyvállalatok, tanácsadó társaságok munkatársai, valamint olyan szakemberek teszik ki, akik az ESG területen kívánnak fejlődni. Beleértve a környezetvédelmi, energiaügyi, munkahelyi egészségügyi és biztonsági felelősöket, a marketing, kommunikáció és PR-szakembereket, valamint az ellátási lánc, logisztika, minőségbiztosítás és HR területen dolgozókat, tehát mondhatni majdnem mindenki érintett lehet, akinek a környezeti-, társadalmi fenntarthatóság terén szerepe van vagy lesz.

A fenntarthatósági koncepciók kidolgozására és végrehajtására kell felkészülni

A fenntarthatósági menedzserek a vállalatok életének megkerülhetetlen szereplői lesznek a jövőben. „A fenntarthatósági menedzser feladatai széleskörűek, és a cég teljes működését áthatják” – mondja Márta Irén. „Kulcsszerepük van a vállalat stratégiai céljainak elérésében és a körforgásos gazdaság szempontjainak megvalósításában.” A DEKRA Akademie fenntarthatósági menedzserképzése lehetőséget teremt az interaktivitásra és a gyakorlati felkészülésre. A tanfolyam, amely a fenntarthatóságra stratégiai feladatként tekint elsősorban, nem végzettséget, hanem naprakész szaktudást biztosít a résztvevők számára. A képzés felkészíti a hallgatókat, hogy kidolgozzák a vállalati fenntarthatósági célokat és hatékonyan végre is hajtsák azokat. Segít a fenntarthatósági koncepciók megismerésében, valamint átfogó ismereteket nyújt többek között a nemzetközi fenntarthatósági irányelvekről, törvényekről és szabályozásokról.

A DEKRA Akademie tapasztalatai szerint a fenntarthatósági menedzser képzés az egyik olyan kiemelkedő képzési lehetőség ma Magyarországon, amellyel egy olyan „kulcs” szerezhető, amelynek birtokában a végzett hallgatók elindulhatnak a fenntartható jövő felé vezető úton, aktív szerepet vállalhatnak a fenntartható gazdasági átállásban, és tudásukkal naprakészen támogathatják a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalatok működését is.

Fotókredit: KRQ

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ESG – új szakmát hozhat a jogszabályi változás appeared first on Műszaki Magazin.

A KPMG és a Microsoft közösen kidolgozott ESG Akadémiája egy különleges, modern üzleti tananyag, amely működhet önálló virtuális tanuló eszközként, de integrálható az ügyfelek saját, belső képzési platformjaiba is. Az ESG Akadémia választható tudásszinten és mélységben mutatja be az ESG és a kapcsolódó tudományágak témáit. A számtalan, egymást kiegészítő modulból álló képzés a KPMG Learning Enablement and Analytics Platformját használja, amely egy előre konfigurált, a Microsoft 365, Azure, Teams és Microsoft Viva Learning által támogatott platform – ennek segítségével a tanultak azonnal hasznosíthatók a munkafolyamatokban.

Az Akadémia tananyagát vezető egyetemek és intézmények elismert ESG-specialistái fejlesztették ki a KPMG fenntarthatósági szakértőivel közösen, a legfrissebb környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) témákban. A tanfolyam tartalma teljes mértékben testre szabható, ami azt jelenti, hogy felső vezetők és a menedzsmenten kívüli munkatársak részére egyaránt indítható rugalmas ESG-képzés. Az üzleti és akadémiai tanulás hatékony kombinációjával a KPMG ESG Akadémia ugyanis mind az alapszintű, mind a haladó szintű, komplex, szakértői tanulást biztosítja, azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos üzleti szektorokra, funkciókra és ESG-területekre külön is összpontosít – így el lehet mélyülni olyan konkrét támákban is, mint a körforgásos gazdálkodás, a jelentéstétel vagy épp az üzleti dekarbonizációs stratégiák.

Rakó Ágnes, a KPMG magyarországi vállalatának partnere az ESG Akadémia indulásakor kiemelte, „az üzleti vezetőkkel folytatott beszélgetéseim során rendszeresen hallom, hogy a komplexitás, a megértés hiánya, valamint az információkhoz és a helyzetértékelésekhez való tényleges hozzáférés nehézsége az, ami visszatartja őket a fenntarthatóság útján. A KPMG ESG Akadémia elindításának célja, hogy egy helyen gyűjtsük össze ezeket a nélkülözhetetlen információkat, hogy a döntéshozók képesek legyenek elindítani a pozitív változásokat.”

Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere azt is hozzátette, hogy mára az ESG jelentések egyre komplexebbek. Az elkészítésükkel járó kihívások, a szükséges adatok és kapcsolódó folyamatok újdonsága a gazdaság minden szereplőjének kihívást jelenthet. „Kiemelten fontos, hogy a felkészülést megfelelő időben, megfelelő erőforrások allokálásával kezdjék meg a vállalatok. Ebben kívánjuk támogatni ügyfeleinket, hiszen az elvárások ismerete nagyban hozzásegít minket a kitűzött célok eléréséhez.”

A KPMG ESG Akadémia része azoknak az új, innovatív, digitális megoldásoknak, amelyeket a KPMG és a Microsoft azért indítottak el, hogy támogassák és fejlesszék a vállalkozások ESG-fókuszú szemléletét. A globális együttműködés része például a 2023 tavaszán elindított KPMG Circularity Tracker, amely segít automatizálni a különböző forrásokból származó adatgyűjtést, és modellalapú adatszámításokat végez.

2021-ben a KPMG több mint másfél milliárd dolláros globális programot indított az ügyfelek fenntarthatósági törekvéseinek magas színvonalú kiszolgálására. A program része volt több globális és regionális ESG szakértői központ létrehozása. Emellett a tagvállalatok szerte a világon komplex ESG szolgáltatásokat kínálnak, és minden munkavállaló számára biztosítják a magas színvonalú ESG-képzéseket.

Az ESG Akadémiával a KPMG ezeket a törekvéseket bővíti ki, és teszi elérhetővé a legfrissebb és nélkülözhetetlen ESG-tudást modern üzleti tananyag formájában az ügyfelek számára is.

További információ: www.kpmgesgacademy.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A KPMG és a Microsoft globális ESG Akadémiát indított appeared first on Műszaki Magazin.

A Siemens az eddigieknél is ambiciózusabb célokat és még kiterjedtebb beruházásokat jelentett be működésének széndioxid-mentesítésében. A vállalat közzétette azt is, hogy termékeivel és megoldásaival, amelyeket 2022 folyamán értékesített, ügyfeleit megközelítőleg 150 millió tonna kibocsátás-csökkentéshez segítette hozzá. Ez a mennyiség 13-szor nagyobb, mint az értékesített termékek – nyersanyag-kitermeléstől a gyárkapuig érő – teljes gyártási folyamata során keletkező mintegy 12 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátás.

A Siemens DEGREE stratégiai keretrendszerében határozza meg környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) célkitűzéseit. A technológiai vállalat ennek megfelelően hat cselekvési területet – karbonmentesítés, etika, irányítás, erőforrás-hatékonyság, méltányosság és foglalkoztathatóság – felölelő, holisztikus megközelítést alkalmaz, és mérőszámokkal szigorúan követ.

Siemens fenntarthatósági célok

Saját éghajlatvédelmi erőfeszítései már eddig is jó eredményeket hoztak. A Siemens közelebb került ahhoz, hogy működését 2030-ra nettó kibocsátásmentessé tegye, és saját CO₂-kibocsátását a 2019-es bázishoz képest 46 százalékkal csökkentse. A vállalat a széndioxid-kibocsátás további jelentős felgyorsítására törekszik, ezért köztes célként a 2025-ös pénzügyi év végére a 2019-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti saját működésének CO₂-kibocsátását.

A Siemens emellett a fizikai CO₂-csökkentés 2030-ra kijelölt célját 50 százalékról 90 százalékra növeli – ugyancsak a 2019-es bázishoz mérten. Ennek érdekében a vállalat az évtized végéig 650 millió eurót fektet be működésének széndioxid-mentesítésébe, elsősorban saját technológiáin keresztül. Elkötelezve magát a Science Based Targets (SBTi) kezdeményezés mellett, a Siemens a párizsi klímaegyezményben kitűzött cél elérését támogatja.

Összhangban mindezzel a Siemens emberi munkaerejét is fejleszti, elkötelezett az egész életen át tartó tanulás, a méltányosság és a jólét támogatása mellett. A 2022-es pénzügyi évben minden egyes alkalmazottja átlagosan mintegy 21 órát digitális tanulással töltött, miközben a vállalat 280 millió eurót fordított szakmai képzésre és továbbképzésre. Felismerve a továbbképzés jelentőségét, a hosszú távú foglalkoztathatóság támogatására a Siemens a 2025-ös pénzügyi év végére 25 órára emeli több mint 300 000 alkalmazottjának digitális tanulási célkitűzését.

A 2022-es fenntarthatósági jelentés elérhető itt.

További információ: www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tovább szigorít a Siemens a fenntarthatósági célokon appeared first on Műszaki Magazin.