A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat, a Forvis Mazars immár tizenharmadik alkalommal adta ki a Közép- és kelet-európai adókalauzt, amely átfogó képet ad 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszeréről. A 2025-ös év egyik legjelentősebb adózási kiadványa részletesen bemutatja a foglalkoztatási és vállalati jövedelmek adózásának aktuális trendjeit, a digitalizáció előrehaladását, valamint a globális minimumadó bevezetésének állását. A kiadvány értékes összehasonlítási alapot teremt a régióban tapasztalható hasonlóságok és különbségek feltérképezéséhez, ezzel hasznos támpontot kínál a befektetők, vállalkozások és döntéshozók számára.

Bérnövekedés és vásárlóerő-paritás: lassú felzárkózás

Bár a régióban az átlagos minimálbér éves szinten 9%-kal, a bruttó átlagbér pedig 8%-kal emelkedett, a bérszintek között jelentős különbségek mutatkoznak. Az élen Ausztria és Németország áll, ahol a bruttó átlagbér meghaladja a 4000 eurót, miközben Ukrajnában, Moldovában, Koszovóban és Albániában továbbra is az 1000 euró alatti érték jellemző.

Újdonság, hogy a jelentés idén először tartalmazza a vásárlóerő-paritáson (PPP) alapuló nettó bérek összehasonlítását is. Meglepő módon – bár a nominális bérek jelentősen eltérhetnek –, a valós vásárlóerő gyakran kiegyenlítettebb képet mutat. Például Szlovénia bruttó nominális bére 700 euróval haladja meg Lengyelországét, vásárlóerőben mégis csaknem azonos szintet képviselnek. Ukrajna bruttó bére pedig csupán harmada Görögországénak, de PPP-alapon gyakorlatilag eltűnik a különbség. Mindez a nettó jövedelmek és a reálértékű vásárlóerő összevetésének fontosságát hangsúlyozza.

Adóék: a régióban magasabb az OECD-átlagénál – kivéve, ha valaki családos

A régióban az átlagos adóék – azaz a munkáltatói összköltségből az államhoz kerülő rész – 38%, ami meghaladja az OECD 35%-os átlagát. A legmagasabb adóékkel Németország és Szlovákia rendelkezik (mintegy 49%), míg a legalacsonyabb értékeket Koszovó és Moldova mutatja (13 és 16%).

Magyarországon az adóék 41% az egyedülálló, gyermektelen munkavállalók esetében, ami megközelíti a régiós átlagot. Háromgyermekes családoknál azonban ez az érték 23%-ra csökken, ami a második legalacsonyabb a vizsgált országok között, Bulgária után (21%). Magyarország ezzel az egyik legnagyobb mértékű családi adókedvezményt biztosító ország a KKE-régióban, megelőzve olyan országokat, mint Lettország (30%) és Horvátország (31%). Ezzel szemben például Németországban és Romániában a családi adókedvezmények hatása minimális vagy nem létezik, emiatt az adóék alig csökken még a nagycsaládosok esetében is.

Magyarország kettős adózási szerkezete vállalkozásbarát és fogyasztásalapú

Magyarország továbbra is kivételt képez adópolitikai stratégiájával: Európában itt a legalacsonyabb a társasági adókulcs (9%), amit egyetlen másik régiós ország sem tud felülmúlni. A többi KKE-ország adókulcsa 10% (pl. Bulgária, Bosznia, Észak-Macedónia) és 24% (Szlovákia) között mozog, míg Németország 30%-os kulccsal vezeti a listát.

Az Európai Unióban és a régióban is Magyarország alkalmazza ugyanakkor a legmagasabb általános forgalmi adót (27%). Ezt követi Horvátország (25%) és Görögország (24%), miközben a régiós átlag 20% körül alakul.

Ez a modell – alacsony nyereségadó és magas fogyasztási adó – éles kontrasztban áll például Németország vagy Ausztria kiegyensúlyozottabb adószerkezetével. Magyarország rendszere lehetőséget nyújt a vállalatok számára a nyereségük visszaforgatására és megtartására, miközben a végfogyasztók viselik a nagyobb adóterhet.

Digitalizáció, megfelelés és áfaadminisztráció

Magyarország – Romániával együtt – továbbra is élen jár az adózási digitalizációban. Az eÁFA-rendszer mindkét országban elérhető. Nálunk ez lehetővé teszi, hogy a NAV az online számlaadatok alapján előre kitöltött áfabevallást biztosítson. A rendszer olyan korábbi fejlesztésekre épül, mint az elektronikus pénztárgépek, az EKÁER-rendszer vagy a valós idejű számlaadat-szolgáltatás, amelyek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb az áfarés.

A vállalatok számára Magyarország lehetővé teszi a csoportszintű adózást, amit többek között Ausztria, Németország, Lengyelország, Románia és számos balkáni ország is alkalmaz. Ez különösen előnyös a multinacionális vállalatok számára, mivel egyszerűsíti az összefüggő entitások adókezelését.

További sajátosság, hogy Magyarország az általános szabályok szerint nem alkalmaz forrásadót osztalékra, kamatra vagy jogdíjra – ami ritkaságszámba megy a régióban, ahol a szokásos forrásadó-mérték 15–20% körül alakul.

Pillar II: Magyarország a globális minimumadó korai alkalmazói között

Magyarország azon 14 ország egyike a régióban, amelyek bevezették az OECD által kezdeményezett globális minimumadót (Pillar II). Az új szabályozás a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozik, és előírja, hogy amennyiben az adott entitás effektív adókulcsa 15% alatti, akkor kiegészítő belföldi adót kell fizetnie. Az intézkedés célja a nyereségátcsoportosítás visszaszorítása, ami a gyakorlatban jelentős megfelelési komplexitást eredményez még akkor is, ha a névleges társasági adókulcs eleve meghaladja a 15%-ot.

Fontos megjegyezni, hogy olyan jelentős gazdaságok, mint az Egyesült Államok, India vagy Kína még nem alkalmazzák az új keretrendszert, és ez aggodalomra ad okot a globális adóharmonizáció szempontjából.

Összegzés: éles kontrasztok jellemzik a régió adózási térképét

Bár a régió egyre inkább illeszkedik a globális adózási sztenderdekhez, az adópolitikák és a gazdasági struktúrák közötti különbségek továbbra is jelentősek. Magyarország különösen kitűnik az alacsony vállalati nyereségadó, a magas fogyasztási adók, az egyedülálló családi adókedvezmények és az élvonalbeli digitalizációs fejlesztések együttesével. Bár ezek a megoldások kompromisszumokat is rejtenek, egyedisége miatt Magyarország különleges helyet foglal el a CEE-régióban, lehetőségeket és kihívásokat egyaránt kínálva a befektetők és döntéshozók számára.

A Forvis Mazars CEE Tax Guide 2025 kiadványáról

A kiadvány 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszerét elemzi a 2025. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján. A 13. alkalommal megjelent elemzés PDF- és interaktív formában is elérhető, és kiemelkedő benchmarkingeszköznek számít adószakértők, befektetők és közpolitikai szereplők körében.

A teljes adózási útmutató a következő linken található: https://www.forvismazars.com/hu/hu/hirek/kiadvanyaink/kozep-es-kelet-europai-adokalauz/forvis-mazars-cee-adokalauz-2025

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közzétették a 13. Közép- és kelet-európai adókalauzt appeared first on Műszaki Magazin.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

1. Samsung (5107)
2. Huawei (4322)
3. LG (3623)
4. Qualcomm (3015)
5. RTX (2061)
6. Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

1. Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
2. Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
3. Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
4. Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
5. Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kik Európa innovátorai? appeared first on Műszaki Magazin.

A különböző ágazatokban dolgozó válaszolók 85 százaléka tervezi, hogy a felvevőpiacaira koncentrálja a tevékenységét a termeléstől az értékesítésig. Egyre inkább követik tehát a „helyi termékeket a helyieknek” elvet. Ez elsősorban a kínai gyártást érinti: a kínai telephellyel működő vállalatok több mint 60 százaléka már dolgozik is az áttelepülésen.

Az Európán kívüli tevékenységüket elsősorban azért vizsgálják felül a cégek, mert egyre erősebben érzik a geopolitikai bizonytalanságokat és az ezekkel összefüggő kockázatokat. Ilyen például az ellátási láncok megszakadása. Kína tervezett elhagyásának az is oka, hogy nehéz megfelelni az ottani jogszabályoknak.

„Mind Európa, mind az USA a legmagasabb politikai szinten is kinyilvánította, hogy csökkenteni szeretnék a függésüket a kritikus gazdasági ágazatokban”

– emlékeztet Vári Attila, az IFUA Horváth partnere, a járműipari kompetenciaközpont vezetője. Mint mondja, erre jó példa a félvezető gyártás, amely piacot tajvani, kínai és dél-koreai gyártók uralják. A Biden-kormányzat több, mint 50 milliárd dollárt, de az Európai Unió is legalább 40 milliárd eurót kíván beruházni a saját kontinensén történő gyártási kapacitások kiépítésére. El is indultak ezek a fejlesztések, de el kell telnie még néhány évnek, mire termelni is tudnak ezek a gyártókapacitások. Az USA gyorsabban halad, New York államban például 100 milliárd dollár összberuházással épül egy óriási chipgyár.

„Látszik, hogy a COVID-járvány után megváltozott a megelőző időszak domináns beszerzői szemlélete: a korábbi, megtakarítás-központú megközelítés mellett legalább ilyen fontos, sőt még fontosabb is az ellátásbiztonság. Ez is motorja a deglobalizációnak”

– mutat rá Vári Attila.

Mit jelent ez Magyarországnak?

Ennek megfelelően számos ágazatban megnő Európa jelentősége mind beszerzési, mind termelési szempontból. Ilyen például az elektromos autókhoz való akkumulátorok gyártása.

„Magyarország akkumulátorgyártásban már most is ott van az európai élmezőnyben, ahogy az elektromobilitási iparág majdnem minden szegmensében nagyok a fejlődési lehetőségek. Ilyen az elektromos töltéshez szükséges infrastruktúra berendezéseinek és alkatrészeinek gyártása is”

– fűzi hozzá az IFUA Horváth partnere. De több más szektorban is felértékelődik a regionális beszállítók szerepe: például az európai hadiipari szektor megnövekedő rendelésállományából is profitálhatnak magyar beszállítók.

Az európai cégek úgy látják, hogy a legjobb piaci lehetőséget saját kontinensük nyújtja számukra. Ez igaz mind az értékesítésre, mind pedig a beszerzésre.

„Az elmúlt 10 évben az volt az általános vélekedés az európai központú nagy nemzetközi gyártók részéről, hogy a kínai piac a növekedés elsődleges forrása. Kína ugyanis nagyon sok éven át 7%-nál magasabb növekedést produkált. Most ez fordult meg Európa javára”

– ad hátteret az IFUA Horváth partnere. Bár Kína továbbra is nagyon fontos faktor egyszerűen a mérete miatt, Európa visszanyerte elsődleges jelentőségét.

A „Kína-fontosság” relatív visszaesésének sok oka van. Ilyen a szigorú kínai COVID-politika miatti lassulás, a kínai gyártók versenyképességének javulása és az is, hogy Kína jogszabályokkal is védi a hazai gyártókat.

Ugyanakkor az európai vállalatok Ázsiát is kulcsfontosságúnak tartják a növekedés szempontjából. A három legfontosabb piacuk már régóta Európa, Ázsia és Észak-Amerika, s ez nem változott.

A cégek tehát nem zárkóznak el az Európán kívüli térségektől. Azok a szektorok, amelyek más kontinenseken fellelhető nyersanyagokkal és energiahordozókkal dolgoznak, nem is tudnak lemondani az ottani gazdasági térségekben folytatott tevékenységről. A fontos alkatrészek beszerzését, illetve a gyártási szerkezetet sem lehet egyik napról a másikra átállítani. Ez sokszor évekig is eltarthat.

Mi jön szóba Kína helyett?

A vállalatok kétharmada dolgozik azon, hogy lépésről lépésre, illetve legalább részben elvigye a termelést a Kínai Népköztársaságból. Nincs azonban olyan ország, amely egyértelműen át tudná venni Kína jelenlegi szerepét a gyártásban. Lehetséges alternatívaként említették a cégvezetők mindenekelőtt Indiát és Japánt. Utánuk következett Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan és Indonézia. A Horváth csoport tapasztalata szerint növekvő mértékben folyik az áttelepülés Kínából Vietnamba és Kambodzsába, a textilipar esetében Bangladesbe és Pakisztánba. A rugalmasság érdekében tanácsos is diverzifikálni. Kína teljes elhagyásáról azonban nincs szó, hanem csak arról, hogy ott is a „helyi termékeket a helyieknek” elvet kívánják érvényesíteni, vagyis az ottani piacra szánt termékeket akarják helyben gyártani.

A felmérésről

A stuttgarti központú Horváth csoport felmérésében 150 európai felsővezető vett részt évi 200 millió eurónál nagyobb árbevételű cégektől, minden ágazatból.

The post Az európai gyártók hazatérnek appeared first on Műszaki Magazin.

A magyar kutató az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért, és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amellyel utat nyitott a covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében.

Több, mint négy évtizedes kitartó, tudományos és kutatómunkájának eredményeként Karikó Katalin sikeresen dolgozott az mRNS terápiás alkalmazásában rejlő lehetőségeken, amellyel nem csak a COVID-19 elleni küzdelem vakcinájának megszületésében volt aktív szerepe, hanem új perspektívákat nyitott egyéb betegségek kezelésében is. Az 1990-es évek óta tartó elkötelezett munka központjában az a felismerés állt, amely szerint a testbe fecskendezett szintetikus mRNS speciális fehérjék termelését eredményezi.

Karikó Katalint az Európai Feltalálói Díj 2022 hibrid formátumú ünnepélyén tüntették ki, amelyet az egész világról számos érdeklődő követhetett nyomon. A díjat – amely Európa egyik legtekintélyesebb innovációs elismerése – olyan feltalálók kapják, akik kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.

„Karikó Katalin pályafutása jó példája annak, hogy a kitartó munka milyen nagyszerű dolgokat eredményez, és hogy a jól átgondolt, tudatosan végigvitt kutatási témák nem csupán a tudós, de a társadalom számára is jelentős eredményeket hoznak. Nem csoda, hogy ezért Karikó az elmúlt 2 évben számtalan kitüntetést kapott, köztük a most odaítélt Európai Feltalálói Díj magyar megfelelőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Jedlik Ányos-díjat. Ráadásul ez az újabb elismerés tovább erősítheti azt a trendet, amely révén egyre több hölgy választja a kutatói pályáját. Ezzel pedig ismét csak a társadalom egésze járhat jól”

– fogalmazott a díj kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyar kutató 1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től ismét Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van. Itt vált kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immun aktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Feltalálóként kollégáival az új technológiára számtalan, rendkívüli jelentőségű szabadalmat alapítottak (eddig több mint 25 megadott szabadalom köthető Karikó nevéhez).

A COVID-19 vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Jelenleg is különböző kutatások folynak többféle daganatos betegség terápiás vakcináinak, valamint szív- és érrendszeri betegségek és anyagcserezavarok kezelésének kifejlesztésére. A kutató saját listája szerint körülbelül harminc módosított mRNS-alapú terápiát szeretne fejleszteni a jövőben.

A tavalyi Jedlik Ányos-díj átadása kapcsán Karikó Katalinról készült kisfilmünk itt nézhető vissza:

The post Karikó Katalin kapta az Európai Feltalálói Díjat appeared first on Műszaki Magazin.

Előzetes statisztikák szerint 2021-ben 19 800 halálos kimenetelű baleset történt az Unió országainak közútjain, ami 5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor 13 százalékkal elmarad a járvány előtti időszak 2019-es adataitól. Az Európai Bizottság célja, hogy a 2020-as helyzethez képest 2030-ra felére csökkentse a súlyos sérülésekkel járó balesetek számát. A járművek alapfelszereltségének kötelező bővítése így nemcsak az autóban ülők, hanem az egyéb úthasználók védelmét is szolgálja. A flottakezelésben piacvezető LeasePlan összegyűjtötte az újonnan gyártott személyautókban és kishaszongépjárművekben nemsokára megjelenő új biztonsági elemeket.

Az Európai Unió hamarosan újabb biztonsági felszerelések meglétét várja el az autógyártóktól. Az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendeletében szerepel azoknak a berendezéseknek a listája, amelyek nélkül nem lehet az EU-országokban a rendelet életbe lépését követően új járműveket forgalomba helyezni. Az új elvárásokat két lépcsőben vezetik be: 2022. július 6. után az új típusokra vonatkozik az elvárás (tehát a korábban már a piacra bevezetett modellek tovább árusíthatók), 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel. Nézzük, mire is számíthatunk ezen a téren a személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében.

Fejlett vészfékező: A balesetek 90 százaléka emberi mulasztásra vezethető vissza, ezért felmerült az igény, hogy az autók maguktól is képesek legyenek fékezni. A fejlődő technológia lehetővé teszi, hogy az új autótípusokban található vészfékasszisztensek már ne csak konkrét vészhelyzetben, hanem megelőző módon is beavatkozzanak előbb enyhe, majd erős lassítással, ha a szélvédő mögötti frontkamera ütközésveszélyt érzékel. Első körben a rendszereknek az álló objektumokat és járműveket, valamint a mozgó járműveket kell tudniuk felismerni. Két évvel később a gyalogosok és a kerékpárosok felismerése is elvárás lesz. Gázadással és fékezéssel a sofőr felülbírálhatja majd az automatikus vészfékezést.

Vészfékezést jelző lámpa: Az úgynevezett adaptív féklámpa 50 km/óra feletti sebességnél sűrű felvillantással jelzi az intenzív, 6 m/s² feletti lassulást, csökkenti a jármű sebességét, majd a megálló autón aktiválja a vészvillogót, és folyamatos piros fényre vált, amíg a vezető nyomja a fékpedált.

Fáradtságfigyelő: A balesetek jelentős része fáradtságra vezethető vissza, ezért júliustól a gyártóknak a sofőrt figyelő kamerarendszerrel kell felszerelniük az új autókat, amely a szemmozgásból, illetve a pislogásokból következtet a fáradtságra, és figyelmezteti a vezetőt.

Feketedoboz: A berendezés hasonló a repülőgépekben már régóta használt fedélzeti adatrögzítőhöz. Célja, hogy az esetleges balesetek körülményeit minél pontosabb fel tudják deríteni. Az ütés- és tűzálló készülék a baleset szempontjából kritikus információkat tárolja, köztük például a jármű helyzetét, haladási sebességét, a biztonsági eszközök működési adatait az ütközéskor, valamint azt megelőzően vagy a fékpedál és a kormány állását és a biztonsági övek állapotát. Az utastérben zajló beszélgetéseket azonban nem rögzíti. A feketedoboz kikapcsolhatatlan, de egyszerre csak kevés adatot tárol, amit folyamatosan felülír az aktuális menetadatokkal.  Ezek kizárólag közlekedésbiztonsági elemzések céljából adhatók át a hatóságoknak.

Intelligens sebességszabályozó: Az aktív sebességtartó automatika az adott útszakaszra érvényes sebességkorlátozás betartását teszi egyszerűbbé. A jelzőtábla-figyelő frontkamera észleli a tempólimitre figyelmezhető közlekedési táblákat, az autó pedig automatikusan a megadott határra csökkenti a sebességet. A rendszer továbbfejlesztett megoldása a térképadatokat is felhasználja, így már a sebességkorlátozás kezdetére lelassítja az autót a megadott értékre. Az intelligens sebességtartás a motor indításakor aktiválódik, de kézzel kikapcsolható. Biztonsági okból a vezető bármikor gyorsíthat-lassíthat az automatikusan visszavett sebességhez képest.

Aktív sávtartó: Júliustól lesz kötelező az új autókban a sávtartó berendezés. Az eszköz nemcsak észlelni és jelezni tudja a terelővonal irányjelzés nélküli, véletlen átlépését, de a kormány vagy a fékek használatával képes vissza is téríteni az autót a sávba. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek 65 és 130 km/órás, míg az aktív sávtartó berendezésnek 70 és 130 km/órás sebesség között kell működnie, és legalább 30 centiméterrel a felfestett jelen való áthaladáskor hallható vagy érezhető jelzést adni, illetve visszakormányozni a járművet a felfestések közé. A rendszer felülbírálható, így ha az autó magától menne rossz irányba, a sofőr bármikor könnyedén átveheti az irányítást.

Tolatássegítő rendszer: A rendelet idén nyártól hátsó kamera és/vagy tolatóradar használatát írja elő, ami jelzi a vezető számára a jármű mögötti embereket és tárgyakat. Az észlelés működhet kameraalapú környezetérzékeléssel, ultrahangos vagy radarszenzorokkal, illetve ezek kombinációjával.

Beépített alkoholszonda: Felmerült az indításgátló alkoholszonda kötelezővé tétele is, hogy csökkentsék az ittasan okozott balesetek számát. A rendszer addig nem indítaná el a járművet, míg a vezető nem produkál negatív alkoholtesztet. Az új autóknak egyelőre még nem kell ezzel az eszközzel rendelkezniük, azonban a gyártóknak elő kell készíteniük az új típusokat egy ilyen berendezés fogadására.

Keréknyomás-ellenőrző rendszer: A 2014 novembere óta forgalomba helyezett új személyautóknál az Unió kötelezően előírja az abroncsnyomás-felügyeleti rendszer (TPMS) meglétét. A TPMS jelezi a nagymértékű levegővesztést – ez 10 perc alatt 20 százalékos vagy azt meghaladó nyomásesést jelent –, illetve a 60 percen keresztül, folyamatosan csökkenő guminyomásról is tájékoztatja a vezetőt. A rendszernek 40 km/órás sebességtől az autó végsebességéig működőképesnek kell lennie. Kishaszongépjárművekben idén júliustól kötelező a bevezetése.

Egyéb biztonsági felszereltség: A rendeletben meghatározott további biztonsági előírások között szerepelnek a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági övek, a nagyobb frontális védelmi zóna a veszélyeztetett úthasználók (pl. gyalogosok, kerékpárosok, motorosok) sérüléseinek mérséklésére, valamint a megerősített oldalirányú ütközésvédelem.

The post Ezekre a biztonsági felszerelésekre lesz szükség az új autókban appeared first on Műszaki Magazin.

Az Ericsson megbízásából készült tanulmány – ami a glasgow-i klímacsúcs alkalmából jelent meg – rávilágít, hogy az Európai Unió 2017-es kibocsátásának akár 20 százalékával is csökkenthető lenne a karbonszennyezés az alapvető digitalizációs megoldások szélesebb körű használatával. A szakmai anyag szerint abban az esetben, ha a négy legnagyobb kibocsátást generáló szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – kihasználná az 5G által nyújtott megoldásokat, az akkora csökkentést hozhatna, mint ha minden hetedik unióban közlekedő autót levennénk az utakról.

Az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodás égisze alatt céljául tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé tegye a kontinenst, 2030-ig pedig az 1990-es referenciaszinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A digitalizáció eddig is kulcsszerepet játszott ezekben a törekvésekben, a koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy a későbbiekben még a mostaninál is fontosabbá fog válni.

A McKinsey´s Net-Zero Europe című, Ericsson által támogatott friss kutatásának számításai szerint 2030-ra a célként megfogalmazott éves 1400 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátáscsökkentés 40%-a közvetlenül a kommunikációs hálózatok és hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.

Az 5G lehet a kulcs a klímasemlegesség eléréséhez

A klímacélok eléréséhez az 5G kapcsolatok kiépítése és alkalmazása is nagyban hozzájárulhat – derül ki a tanulmányból. Ha négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – magáévá tenné az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55–170 Mt CO2e kibocsátást spórolhatnának meg – ez annyit jelent, mint ha az Európai Unióban közlekedő minden hét autóból egyet levennénk az utakról.

A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energia szektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével.

Az energetika mellett az 5G számos területen játszhat főszerepet a gyárak digitalizációjától a flexibilis munkavégzésen át a közösségi közlekedésig. A tanulmány szerint 2030-ra az 5G-re is építő digitalizációs megoldások révén – közvetlenül vagy közvetve – a 2017-es teljes uniós kibocsátás 20 százalékának megfelelő, azaz 720 millió tonna CO2 szennyezéscsökkenést lehetne elérni. Különösen kecsegtető potenciál rejlik a hálózatokban a közép-kelet-európai régióban, ahol 2-5%-ra tehető az 5G potenciális emissziócsökkentő hatása (ez az érték csak az északi országokban nagyobb).

Kivédhető az 5G-re való átállás miatti környezetterhelés

Fontos kérdés, hogy az 5G használata által megnövekvő adatforgalom és az azt kiszolgáló infrastruktúra mekkora és milyen plusz környezeti terheket generál. Amennyiben az 5G-s megoldásokat ugyanolyan módon használnánk, mint a 3G és 4G hálózatokat, akkor az energiafogyasztás drasztikus növekedése következne be, egyes szolgáltatók akár kétszeres növekedéssel is számíthatnának. Az 5G azonban – ha megfelelő körültekintéssel alkalmazzák – az energiafogyasztás jelentős csökkentését is lehetővé teszi. Az Ericsson által kidolgozott holisztikus megközelítés négy alapelve iránytűként szolgálhat arra, hogy az 5G-t miként lehetséges környezetbarát módon működtetni:

1. A hálózat hardveres modernizációja
2. Energiatakarékos szoftverekre való átállás
3. Az 5G hálózatok precíz kiépítése
4. A mesterséges intelligencia adta előnyök kihasználása az infrastruktúra működtetésében

Ezen alapelvek a figyelembevétele a környezettudatosságon felül más előnyökkel is szolgálhat a szolgáltatók számára, például csökkenthetik a költségeket, és a növekvő hálózati forgalom hatékonyabb kezelését is segítheti.

Dél-Korea példája: így járul hozzá a gazdaság növekedéséhez az 5G

Az 5G hálózatok kiépítettsége azonban nagy különbségeket mutat térségenként. Az Ericsson egyik idei mobilitási jelentése szerint 2020 végére a világ lakosságának 15 százaléka rendelkezett 5G lefedettséggel, ez az előrejelzések szerint 2027-re 75 százalékra is nőhet. A jelenlegi becslések szerint 2027-re az észak-amerikai és észak-kelet ázsiai régió lakosságának 95 százaléka már rendelkezni fog 5G lefedettséggel, míg Európában ez az arány csupán 80 százalék lesz.

Az 5G lefedettség nemcsak a dekarbonizációt segítheti, hanem a GDP-t is. Ez látszik például Dél-Korea példájából, ahol a lakosság már több mint 90 százaléka jelenleg is rendelkezik 5G lefedettséggel. Előrejelzések szerint 2025-re az 5G legalább 30,3 milliárd amerikai dollárral fog hozzájárulni az ország gazdaságához.

További információ itt érhetőek el arról, hogy az 5G miként segíthet a klímaváltozás elleni harcban.

The post Minden hetedik autó karbonkibocsátását tudná megspórolni Európa az 5G-vel appeared first on Műszaki Magazin.

A világjárvány rámutatott az általános higiénia és ezen belül a rendszeres fertőtlenítés rendkívüli fontosságára. Az utóbbi egy évben a korábbinál is nagyobb lett az igény a biztonságos, mikroorganizmusoktól mentes beltéri környezetre, ám ennek kialakításához és hosszútávú fenntartásához már nem elegendőek a hagyományos megoldások. Óriási segítséget jelentenek azonban az önjáró fertőtlenítő robotok.

Az ELTE-Soft Kft. és az Európai Tudásközpont Kft. most ViroFighter néven új generációs, intelligens fertőtlenítő robotot fejlesztett ki az ELTE oktatóinak és hallgatóinak közreműködésével a közösen üzemeltetett mechatronikai labor keretében.

A nemzetközi piacon elérhető, első generációs fertőtlenítő robotokhoz hasonlóan a hazai fejlesztésű, második generációs ViroFighter is beépített, környezetbarát UV lámpák segítségével inaktiválja a mikroorganizmusokat, de emellett

Számos, világszinten is elsőnek számító, egyedi szerkezeti-gépészeti megoldást alkalmaz,

ami nagyságrendekkel teszi hatékonyabbá a felhasználását, és helyezi teljesen új alapokra az önjáró fertőtlenítő robotok működtetését.

A ViroFighter jelenleg a világon létező legkisebb önsúllyal és mérettel rendelkező önjáró UV fertőtlenítő robot: könnyen hordozható és lift nélküli épületekben is nehézség nélkül vihető lépcsőn. Kompakt méretének köszönhetően nem csak épületek és más nagyobb terek, hanem járművek (metró, busz, villamos, repülőgép, hajó stb.) fertőtlenítésére is kiválóan alkalmas. Hatékonyságát tovább növeli, hogy akkumulátora cserélhető és akár 24 órás folyamatos működésre is képes.

Még nagyobb a különbség a ViroFighter és az első generációs, piacon lévő fertőtlenítő robotok között a szoftver tekintetében: kizárólag a ViroFighter használ mesterséges intelligencia motoron alapuló, öntanuló képfelismerő és képfeldolgozó funkciókat, illetve az itt begyűjtött információkat felhasználó automatikus útvonaltervező és fertőtlenítést vezérlő modulokat. A funkciók segítségével már nem csak a fertőtlenítési folyamatot, hanem a mindezidáig fáradságos és emberi erőforrást igénylő beüzemelést is teljesen automatizálja. A mesterséges intelligencia emellett növeli a biztonságos használatot: a fertőtlenítés automatikusan leáll, ha a robot embert vagy állatot érzékel a közelben.

A ViroFighter két felhasználási móddal rendelkezik. Az önjáró, automata fertőtlenítés során a robot „beküldhető” a fertőtlenítendő helyiségbe, folyosóra, épületszárnyba, és elkezdi a fertőtlenítést, amennyiben ember nem tartózkodik ott. Felismeri és magától kikerüli az akadályokat, és a teljes terület fertőtlenítésére optimalizál. Kézi fertőtlenítés esetén a robot mindenfajta előkészítés nélkül bevethető, mivel beépített kamerái segítségével biztonságos távolságból irányítható. Az így elvégzett fertőtlenítésből automatikusan tanulva tárolja el a fertőtlenítési útvonalat, így az a későbbiekben bármikor felhasználható.

A szakemberek az eredményekből hamarosan oktatási anyagot készítenek, amelyekből az ELTE Informatikai Kar hallgatói megismerhetik ezt a kutatásfejlesztési területet, és szervezetten bekapcsolódhatnak a professzionális robotfejlesztésbe, ahol a továbbiakban is lehetőséget, támogatást kapnak innovatív ötleteik megvalósításához.

The post Új generációs fertőtlenítő robot készült appeared first on Műszaki Magazin.

Tizenkettő európai uniós tagállam új projektet indít az EU akkumulátoripari fejlesztése érdekében, miután az Európai Bizottság zöld utat adott a 2,9 milliárd euró állami támogatást magába foglaló programnak.

Az értéklánc minden szintjét szerepeltető együttműködésben autógyártók is részt vesznek. Az „Európai Akkumulátorfejlesztés” (European Battery Innovation – EuBatin) nevű projektet többek között Ausztria, Németország, Franciaország, Spanyolország és Lengyelország kezdeményezésére indítják el. A tagállamok által nyújtott támogatás a várakozások szerint kilencmilliárd euró értékű magánszektori beruházást fog generálni, ami az állami támogatás összegének több mint háromszorosa.

The post Összefognak az akkumulátortechnológiák fejlesztéséért az EU tagállamai appeared first on Műszaki Magazin.

A Huawei Technologies Európai Ellátó Központjának (ESC) pátyi üzemében elindult Magyarország első, valós környezetben működő ipari felhasználású 5G magánhálózata. A több ütemben megvalósuló, Ipar 4.0 alkalmazásokat támogató megoldással a létesítményben hatékonyabbak, biztonságosabbak és költséghatékonyabbak lesznek a termelési, raktározási és anyagmozgatási folyamatok. A telephelyen már most az 5G-alapú logisztikai rendszerbe kapcsolt önvezető targoncák üzemelnek, amelyek emberi beavatkozás nélkül végzik a raktári műveleteket. A közeljövőben számos új technológiai megoldással, köztük kiterjesztett valósággal (Augmented Reality – AR) bővülő rendszert Solymár Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkárának jelentlétében avatták fel.

Az 5G mobilhálózati technológia egyik nagyon jelentős felhasználási területe lesz, hogy a nyilvános – a végfelhasználók számára elérhető – hálózatok mellett, teljesen privát- illetve vegyes, publikus-privát hálózatok is kiépíthetőek ugyanabban a frekvenciatartományban, ugyanazokkal a berendezésekkel. Ez lehetővé teszi az 5G legfontosabb előnyeinek – úgy, mint a nagy sávszélesség és a minimális késleltetés – a kihasználását különböző üzleti területeken, gyártási-termelési folyamatokban, sőt akár a garantált rendelkezésre állást igénylő, kritikus infrastruktúrák esetén is.

A Huawei Technologies Magyarországon működő Európai Ellátó Központjának pátyi létesítményében indult el Magyarországon az első ilyen élő, valós termelési környezetben működő 5G magánhálózat, amely a vállalat gyártási-logisztikai folyamatait segíti. A rendszer a rádiós kapcsolaton kívül a nyilvános internet- és mobilhálózattól független informatikai- és távközlési maghálózati eszközöket is tartalmaz, így IT-biztonságot tekintve is nagy megbízhatóságú.

„Örömmel és nagy érdeklődéssel figyeljük az 5G technológiára épülő megoldások fejlődését, amelynek egyik meghatározó magyarországi mérföldköve a mai ünnepélyes átadás is, ahol ipari, logisztikai célokat szolgál ki a szélessávú adatkapcsolaton alapuló fejlesztés. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az 5G fejlesztések jelentős része Európán belül Magyarországon valósuljon meg, ennek érdekében hoztunk létre a győri Széchenyi István Egyetemen Digitális Fejlesztési Központunkat, és ezért dolgozunk partnerségben egyetemekkel, hogy a fejlesztések mellett megfelelő erőforrásaink is biztosítva legyenek. A jövő a gyors és hatékony adatátvitellel, a digitalizációs technológiák felhasználásával valósulhat csak meg, ebben partnerei vagyunk minden olyan innovatív nagyvállalatnak, amely fejlesztést és beruházást hoz Magyarországra”

– nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

„A Huawei világszerte úttörő szerepet játszik abban, hogy a következő generációs mobilhálózati technológia minél előbb elterjedhessen, és előnyeit a végfelhasználók és az üzleti élet szereplői is kihasználhassák. Nagy öröm számunkra, hogy az ultramodern rendszer a Huawei eszközeinek felhasználásával jött létre, amelyeknek számos eleme épp itt Magyarországon, a pátyi üzemben készült”

– hangsúlyozta Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója.

Önvezető szállítójárművek, gyártás kiterjesztett valósággal

A rendszer működéséhez szükséges infrastruktúra már kiépült, és beüzemelték az első alkalmazást is, a gyár és logisztikai központ területén már önvezető szállítójármű működik.  A központi logisztikai rendszerbe kapcsolt, a rakodást, szállítást segítő autonóm villástargonca útját emberi beavatkozás nélkül számítógép irányítja – az 5G-nek köszönhetően minimális késleltetéssel. Az autonóm járművekkel a raktározott anyagok és berendezések mozgatása hatékonyabbá, biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válik.

A rendszer fejlesztése nem ér itt véget, a közeljövőben több, az 5G infrastruktúrát használó, az Ipar 4.0-nak – a termelés digitalizált, automatizált, hálózatba kapcsolt és részben önvezérlő működése – megfelelő alkalmazással bővül a megoldás. A tervek szerint még 2021-ben kiterjesztett valósággal támogatott dinamikus gyártási folyamatokat, intelligens karbantartási és logisztikai optimalizálási alkalmazásokat vezetnek be.

Huawei: 5G-ben az első

A Huawei vezető szerepet tölt be a világon az 5G telekommunikációs hálózatok és eszközök fejlesztésében, valamint kiépítésében. A vállalatnak úttörő szerepe van a magyarországi ötödik generációs hálózat fejlesztésben is, a Vodafone a Huawei eszközein indította el Magyarország első kereskedelmi 5G-s hálózatát, valamint a Huawei az egyik vezető 5G-s hálózati beszállító a világon, és a legtöbb 5G-s szabadalom tulajdonosa.

A Huawei Európai Ellátó Központja, amely a vállalat második legnagyobb ilyen létesítménye a világon, 2009-ben nyitotta meg kapuit, több mint 50 országot látnak el Magyarországról Huawei termékekkel. Az ESC több telephelyen, így többek között Pátyon is működik.

A Huawei Technologies jelenleg a világ legnagyobb ICT megoldásszállítója és a második legnagyobb okostelefon gyártója. A vállalat 2005-ben kezdte meg működését Magyarországon. A nyílt és tisztességes befektetési környezetnek köszönhetően az elmúlt 15 évben összesen 1,5 milliárd dollár értékben fektetett be Magyarországon, és több mint 2400 munkahelyet teremtett. Az elmúlt öt évben a vállalat teljes magyarországi beszerzéseinek összege elérte a 246 millió dollárt, összesen 277 millió dollár adót fizetett be a költségvetésbe. A Huawei 2020 októberében új K+F központot hozott létre Budapesten, amely a mesterséges intelligencia, a képfeldolgozás, a streaming szolgáltatás és a rendkívül nagyméretű elosztórendszerek területére összpontosít.

The post Elindította Magyarország első, élő 5G-s ipari felhasználását a Huawei appeared first on Műszaki Magazin.

Elemzések szerint az automatizáció és a big data egyaránt szerepel az idei év legmeghatározóbb üzleti trendjei között, amely jól mutatja az IT és üzleti terület összefonódását. Az automatizáció, AI, digitalizáció évek óta tartó terjedését a világjárvány tovább gyorsította. Az Európai Beruházási Bank “Who is prepared for the new digital age?” tanulmánya szerint a vállalatok számára kifejezetten előnyt jelent, ha hangsúlyt fektetnek a digitalizációra, a digitális vállalatok ugyanis jobban teljesítenek és gyorsabban tudnak növekedni is. Ugyanígy versenyelőnyt jelent a cégek számára, ha jól hasznosítják a meglévő adatállományukat, javítva ezzel a döntéshozatal sebességét és hatékonyságát.

“Ezek a trendek is megmutatják, hogy üzleti területen milyen nagy szükség van informatikai tudásra, és ez nem csak az IT szakemberek meglétét jelenti. Mindenkinek, aki az üzleti világban  dolgozik, érdemes legalább alapszintű programozói tudással rendelkeznie. Ezekre az igényekre válaszolva alakítottuk ki az IBS-sel közösen az IT és üzleti adatelemzés 1 éves mesterképzést, ami februárban már második alkalommal indul el”

–  mondta el Kökény Tamás, a Green Fox Academy társalapítója, a képzés egyik mentora. A program a két területet ötvözi, a hallgatók az üzleti élet, pénzügy, marketing, valamint a programozás, data science alapjaival is megismerkednek.

“Utóbbi esetében olyan tananyagot állítottunk össze, ami üzleti környezetben kifejezetten hasznos. A programozás alapjainak elsajátítása után a hallgatók például megtanulják, hogyan lehet folyamatokat automatizálni, mit lehet az adatokkal kezdeni, hogyan tudják megfelelően tisztítani, felhasználhatóvá tenni, majd adatvizualizáció segítségével értelmezni azokat”

– emelte ki a mentor a képzés kapcsán.

A legtöbb cég már megkövetel egy alap IT tudást

A régióban egyedülálló program, amely egyesíti az egyetemi és bootcamp típusú oktatás erősségeit, először szeptemberben indult el 18 fővel. A világ minden tájáról csatlakoztak a mesterképzéshez, Magyarország mellett Chiléből, Vietnámból, Kínából, Pakisztánból, Oroszországból, Törökországból, Iránból, Azerbajdzsánból és Egyiptomból is érkezett hallgató. A diákok közel negyede nő, ami egy IT fókuszú képzés esetében kifejezetten magasnak számít. Kitti és Carlos is elsősorban a jövőbeni munkalehetőségek miatt vágott bele a programba, mindketten úgy látják, hogy a legtöbb cég már megkövetel egy alap IT tudást a kollégáitól.

“Alig várom, hogy az üzlet világában kamatoztassam a kódolói tudásomat, akár adatelemzés, akár egy website vagy alkalmazás létrehozása során. Rengeteg a lehetőség ezen a területen”

– meséli Kitti a jövőbeli tervei kapcsán.

Az IBS és Green Fox a pozitív tapasztalatok nyomán döntött a program folytatásáról, a februárban induló kurzusra január 15-éig várják a BSc-diplomával rendelkezők jelentkezését.

“Aki belevágna, annak azt javaslom, hogy a képzés előtt próbáljon ki egy online programozókurzust, akár a Green Fox #MyFirstApp Coding Campjét, és nézze meg, hogy miben tér el a formátum egy hagyományos egyetemi tantárgytól. A képzés elején a programozás ugyanis nagyon gyakorlatias, a haladás attól függ, hogy ki mennyi időt tud gyakorlással tölteni. Egy online kurzus során szerzett tapasztalat segít átlendülni a kezdeti nehézségeken”

– tanácsolta Kökény Tamás.

A program végén a sikeresen vizsgázók a University of Buckingham MSc diplomáját szerzik meg.

The post Automatizáció és big data: 2021-ben az IT lesz az üzleti siker kulcsa? appeared first on Műszaki Magazin.

Az 5G hálózat bekapcsolásával a Dolgok Internete (IoT) és az Ipar 4.0 terén is új lehetőségek nyílnak meg.

„A kereskedelmi 5G hálózat megvalósításával Svájcban változatos új alkalmazások és üzleti modellek alapjait fektetjük le. Ez fontos lehetőség az ország és a digitális világ részévé váló emberek számára is, függetlenül attól, hogy nagyvárosban, vidéken vagy akár a hegyekben laknak-e.” 

– mondta el Urs Schaeppi, a Swisscom vezérigazgatója.

Arun Bansal, az Ericsson Európáért és Latin-Amerikáért felelős vezetője így fogalmazott:

„Ez egy nagyon fontos esemény a Swisscom és egész Európa számára – az 5G immár kereskedelmileg is elérhető. Az Ericssonnál az 5G ökoszisztémát azzal is erősítjük, hogy a chipkészlet- és készülékgyártók számára csökkentjük a piacra kerülési időt. Többgyártós működést biztosítunk az 5G készülékek és hálózatok számára, ezzel elősegítve a több 5G-képes eszköz piacra kerülését, hogy a felhasználók élvezhessék az 5G szolgáltatások előnyeit.”

A Swisscom már régebben bejelentette azt a célját, hogy 2019 végére egész Svájc területén elérhetővé teszi az 5G hálózatot, mely révén az ország lakosságának közel 90 százaléka hozzáfér majd a technológiához. Ezt az Ericsson Spectrum Sharing szoftverével érik el, mely dinamikusan, a forgalmi igények alapján osztja meg a rádióspektrumot a 4G és 5G vivőfrekvenciák között. Ez a megoldás gyors országos 5G lefedettséget nyújt a korábban telepített 5G-ready 4G rádióeszközökkel.

www.ericsson.com

The post Itt az első európai 5G hálózat appeared first on Műszaki Magazin.