„A kifinomult szenzortechnológia, a szoftverek, valamint az elektromos energia mozgássá átalakítása nemcsak technológiailag kapcsolódik az automatizált mobilitáshoz – ezek a modern robotika alappillérei”, mondta Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke a berlini Bosch Connected World (BCW) iparági rendezvényen. A Bosch gyorsan reagált az automatizálási és robotikai technológiák iránti növekvő igényre, és máris keresett, vonzó kereskedelmi partnernek, illetve alkatrész-beszállítónak számít világszerte.

„A humanoid robotika megjelenésével növekszik a kereslet a Bosch alkatrészei és megoldásai iránt” – tette hozzá Hartung. Átfogó szakértelmének köszönhetően a vállalat kiváló pozícióból indul, hogy profitáljon a robotikai piac növekedéséből. A Bosch milliárdos nagyságrendű üzleti lehetőséget lát ezen a területen. A siker érdekében a vállalatcsoport a szinergiahatásokra épít. „Különböző üzleti szektorokból származó, bevált technológiákat ötvözünk jövőbemutató innovációkkal, hogy előmozdítsuk a robotika ipari méretű elterjedését, egészen a humanoid robotokig. Bízunk benne, hogy ez a lépés Európa pozícióit is tovább erősíti a technológiai innovációk területén” – mondta Hartung. Ezenkívül a Bosch célzott automatizálással növeli németországi gyárainak globális versenyképességét, és egyúttal így ellensúlyozza az egyre égetőbb szakemberhiányt.

A robotika kifinomult érzékeket igényel

„A Bosch mozgásba hozza a jövőt – kerekeken és karokkal” – mondta Tanja Rückert, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának tagja. A vállalat versenyelőnyként veti be az ágazatokon átívelő – az autóktól a gyárakon át az otthonokig terjedő – automatizálási szakértelmét, hogy meghatározó szerepet játsszon e növekvő piac alakításában. A Bosch nem humanoid robotok gyártójaként, hanem a modern automatizálás és robotika „agyának és idegrendszerének” vezető szállítójaként és partnereként pozícionálja magát. A rugalmas megoldások középpontjában a Bosch nyitott ctrlX AUTOMATION platformja áll. Ez teszi a robotikát hozzáférhetővé, modulárissá és gyorsan integrálhatóvá. Már most lehetővé tesszük ügyfeleink számára például, hogy a vezető nélküli szállítási rendszereket nagy pontosságú robotkarokkal kombinálják. Ezek stabilan és rugalmasan veszik át a feladatokat a meglévő folyamatokban” – mondta Rückert. A Bosch Rexroth jelenleg is több ügyfélprojekt megvalósításán dolgozik ezen a területen.

Ahhoz, hogy a robotok biztonságosan és precízen működhessenek, legyen szó gyári vagy akár otthoni környezetről, nagyon finom tapintási érzékelésre van szükségük. Egy apró, de nélkülözhetetlen technológia biztosítja ezt az érzéket a robotok számára: ezek a mikroelektromechanikus rendszerek, ismertebb névükön a MEMS-szenzorok. Kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a robotok a megfelelő finomsággal kezeljék a tárgyakat, és érzékenyen reagáljanak a fizikai érintésre. Így például ezek az érzékelők teszik lehetővé a robot számára, hogy a fogás erősségét pontosan az adott tárgyhoz igazítsa – legyen szó egy vastag vagy akár egy törékeny, talpas üvegpohárról. A Bosch globális piacvezető a MEMS-érzékelők kulcsfontosságú területén, amely központi szerepet játszik a vállalat reutlingeni félvezetőgyárában is. „Az embernek négymillió tapintóreceptora van. Ha ugyanennyi szenzorral próbálnánk felszerelni a robotokat is, akkor a világ 4 éves szenzortermelése is csupán 12 500 robothoz lenne elegendő” – mondja Hartung. Ez a szám jól mutatja az automatizálás és a robotika jövőjében rejlő hatalmas potenciált és egyben a Bosch kulcsszerepét. A Yole Group piackutató és stratégiai tanácsadó cég szerint a MEMS-érzékelők piaca, ahol a Bosch vezető szerepet tölt be, 2030-ra várhatóan meghaladja a 19,2 milliárd amerikai dollárt és átlagosan évi 4 százalékos növekedést ér el.

A Bosch a kognitív robotok továbbfejlesztésén dolgozik

Az automatizálás és a robotika fejlesztésének felgyorsítása érdekében a Bosch a célzott, házon belüli innováció és a nyitott ökoszisztéma szemlélet kombinációjára épít. A vállalat megalapította a Robert Bosch Robotics GmbH nevű céget. Ez a speciális egység az új robotikai megoldások fejlesztésére és értékesítésére összpontosít. Ezzel egy időben a Bosch stratégiai partnerségek révén tovább ösztönzi az ipari méretű alkalmazások elterjedését. A vállalat például a német Neura Robotics nevű start-up vállalkozással együttműködve dolgozik a kognitív robotok továbbfejlesztésén. Mélyreható gyártási szakértelmének köszönhetően a Bosch a világ vezető robotikai start-up cégeinek is kulcsfontosságú partnere. Közéjük tartozik többek között a brit Humanoid és más amerikai, valamint kínai partnerek. Ezzel a prototípus fázisból a valódi, ipari méretű sorozatgyártás szintjére emeli megoldásait. A Bosch kínai tevékenysége elsősorban a Bosch Robotics Center China (BROC) központra koncentrál. Az év elején létrehozott szervezet a fizikai mesterséges intelligencia fejlesztését és a robotikai megoldások kereskedelmi forgalomba hozatalát segíti.

A robotok „intelligenciája” mellett a Bosch erőssége azokban a kulcsfontosságú alkatrészekben rejlik, amelyek a gépek fizikai teljesítményéért felelnek. A Bosch Rexroth átfogó portfólióval rendelkezik, ha modern robotikai és gyárautomatizálással kapcsolatos alkatrészekről van szó. Közéjük tartoznak a nagy pontosságú elektromos motorok és a nagy teljesítményű szervohajtások, amelyek a dinamikus és precíz mozgásokért felelnek, valamint a CtrlX AUTOMATION rendszer, amely a robotok intelligens és rugalmas vezérlését teszi lehetővé. A Bosch emellett komplex részegységeket és alrendszereket is kínál, amelyek a robotok számára a szükséges teljesítményt, sebességet és precizitást adják. Ezek a komponensek a különböző automatizálási feladatok technológiai alapját képezik. Ezen felül a Bosch támogatást nyújt a robotgyártáshoz szükséges berendezések, így például a Rexroth szállítószalag-rendszereinek működéséhez.

Egyedülálló kincstár, amely több mint 230 gyár adatait tárolja világszerte

A mesterséges intelligencia (MI) az a motor, amely új képességekkel ruházza fel az automatizálást és a robotikát. „A csúcstechnológiás elektronika és mechanika, valamint az MI kombinációja jelentős technológiai áttöréseket tesz elérhetővé az automatizálás és a robotika területén. Például lehetővé teszi a robotok számára, hogy feltérképezzék a környezetüket, folyamatokat értsenek meg és a tapasztalatokból merítve tanuljanak” – mondja Rückert. A Bosch ezt a kulcsfontosságú technológiát szilárdan beépítette stratégiájába és két szinten is alkalmazza. Először is, a vállalat a felhőből származó MI-modelleket közvetlenül a fizikai termékeibe vezeti be, hogy lehetővé tegye az automatizált működést. Másodszor, a Bosch már jelenleg is széles körben alkalmazza a mesterséges intelligenciát saját gyártási folyamatai során, például a termelésoptimalizálásban, a prediktív karbantartásban és az optikai hibaészlelésben. Ezeknek a tanuló MI-rendszereknek az alapját egy világszerte több mint 230 Bosch üzemet magában foglaló adatkincstár képezi, amely egyedülálló az iparágban. „A döntő versenyelőnyünket nem csupán a gépek jelentik, hanem a globális gyártási hálózatunkból származó adatok is” –mondta Rückert. „Ez az adatkincstár képezi azt a nyersanyagkészletet, amelyből a jövő intelligens automatizálási megoldásait fejlesztjük.” Ezenfelül a Bosch speciális adatrögzítő rendszereket használ, amelyek összetett műveletsorozatok rögzítésén keresztül tanulnak. Ezzel az emberi szakértelmet géppel olvasható adatokká alakítják. A Bosch ezzel a szakértelemmel járul hozzá a Neura Robotics partnerségi együttműködéshez, hogy felgyorsítsa a kognitív robotok fejlesztését.

A mesterséges intelligencia témájában a Bosch Tech Compass globális felmérést végzett. Hét országban, több mint 11 000 résztvevő válaszolt a kérdésekre. Az eredmény azt mutatja, hogy az emberek többsége a mesterséges intelligenciát tartja az elkövetkező évek legbefolyásosabb és legpozitívabb technológiájának. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása szerint a mesterséges intelligencia iránti lelkesedés világszerte növekszik: a válaszadók 70 százaléka tartja azt a jövő szempontjából elengedhetetlennek.

Forrás: Bosch

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Automatizálás és robotika – a szenzoroktól a teljes rendszerekig appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai piacon az ABZ Drone (az ABZ Innovation drónjainak magyarországi forgalmazója) meghatározó szerepet tölt be a technológia bevezetésében és gyakorlati alkalmazásában, miközben a magyar fejlesztésű és gyártású drónrendszerek már több mint 40 országban vannak jelen az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig. A vállalat június 4-én sajtónapot tartott, ahol a közönség első kézből ismerhette meg a legújabb drónmegoldásokat és trendeket.

Az ABZ Drone több mint egy évtizede foglalkozik professzionális drónszolgáltatásokkal. A vállalat közel tízfős, gyakorlott távpilóta csapatára építve agrár, ipari és egyre növekvő arányban építőipari feladatokat lát el, legyen szó monitoringról, ipari tisztításról vagy őrzés-védelemről. Az így szerzett gyakorlati tapasztalatokból világosan kirajzolódott, mire képes a piacon elérhető dróntechnológia, és hol vannak a korlátai, ami végül a saját fejlesztési irányok elindításához vezetett, különösen annak felismerésével, hogy Európában hiány mutatkozik a nagy teherbírású, ipari igénybevételre tervezett, megbízható drónokból.

Ez a gyakorlati háttér határozza meg az ABZ Drone és az ABZ Innovation együttműködését is: az ABZ Innovation a pilóta nélküli légi rendszerek fejlesztésére és gyártására fókuszál, míg az ABZ Drone az ezekhez kapcsolódó magyarországi forgalmazást és piaci bevezetést végzi, teljes körű szolgáltatási háttérrel. A cég értékesítési, oktatási, szerviz- és üzemeltetési támogatást is nyújt, valamint segíti a drónhasználathoz kapcsolódó engedélyezési, szabályozási folyamatok lebonyolítását is.

„A magyar mérnöki tudás nemzetközi szinten is versenyképes. Célunk, hogy olyan professzionális dróntechnológiákat hozzunk létre és tegyünk elérhetővé, amelyek valós problémákra adnak hatékony megoldást a gazdaság különböző területein. A hazai felhasználók számára további előnyt jelent a helyi szakmai háttér: az ABZ Drone gyors alkatrész-utánpótlást, szerviz támogatást és szükség esetén cseregép-szolgáltatást is biztosít, amely csökkenti az üzemszünetek kockázatát”

– mondta Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

A professzionális drónok felhasználási területe folyamatosan bővül: a mezőgazdaságban a permetező drónok a precíziós gazdálkodás kulcselemei, míg az iparban egyre nagyobb az igény az infrastruktúra-felmérésre, az őrzés-védelemre és a magasnyomású tisztításra. Ezt a bővülő keresletet jól mutatja az ABZ Innovation tisztítódrón-technológiája is, amely homlokzatok, tetők és napelemek tisztítására alkalmas, miközben csökkenti az idő- és költségigényt. A dróntechnológia fejlődését közben egyre inkább az automatizáció, a fejlett szenzorok és a mesterséges intelligencia határozzák meg, növelve a működés biztonságát és az adatgyűjtés hatékonyságát. Ezeket a trendeket és fejlesztési irányokat is bemutatták a június 4-i sajtónapon, ahol a résztvevők gyárlátogatáson, szakmai előadásokon és élő drónbemutatókon keresztül ismerkedhettek meg az iparág jelenével és jövőjével.

A technológiai fejlődés üzleti léptékét jól mutatja az ABZ Innovation nemzetközi növekedése is: termékei ma már több mint 40 országban érhetők el, a 2026 elején bejelentett 2,7 milliárd forintos beruházás pedig Szentendrén jelentős gyártókapacitás-bővítést tesz lehetővé, amely így Európa egyik legnagyobb civil dróngyártó központját alapozza meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar fejlesztésű drónok segítik a hazai technológiaváltást appeared first on Műszaki Magazin.

Döntő időszak előtt áll Magyarország: hazánk iparára rendkívüli nyomást helyez a nemzetközi versenykörnyezet, mégis történelmi lehetőség előtt áll az ország gazdasága. A KSH adatai szerint az ipari termelés súlya a GDP 22%-át tette ki 2023-ban Magyarországon. Ez az EU-összevetésben átlag feletti arány is jól jelzi, hogy a magyar ipar versenyképessége az ország jövője szempontjából kulcskérdés. A statisztikák szerint termelékenységben Magyarország a V4-országok átlaga alatt marad, ugyanakkor a hatékonyság javítása ma már nem képzelhető el a vállalatok és az ipari folyamatok digitalizációja nélkül.

Gyorsított ipari digitalizációval a magyar gazdaság az európai innováció alakítója lehet

A magyarországi ipari digitalizációs ökoszisztéma meghatározó szakmai szervezete, az Ipar 4.0 Technológiai Platform szakmai elemzéseiből figyelmeztető kép rajzolódik ki. Miközben a globális ipari versenyben egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gyártás, a hazai vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország versenyképességének erősítésében – jelentős lemaradásban vannak.

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a következő évek tétje világos: Magyarország vagy felgyorsítja az ipari digitalizációt és erősíti helyét a magas hozzáadott értékű technológiai láncokban, vagy fokozatosan lemarad azon országok mögött, amelyek a digitalizációt, az AI-t és az adatvezérelt működést már most a gazdasági versenyképesség alapjaként kezelik. Azonban a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőinek együttműködésével és gyorsított ipari digitalizációval Magyarország akár soha nem látott technológiai és termelékenységi ugrást hajthat végre, amivel nem egyszerűen követője, hanem alakítója lehet az európai ipari innovációnak.

Ács Istvánt választották az Ipar 4.0 Technológiai Platform elnökének

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma legjelentősebb szereplőit tömöríti – beleértve az élenjáró nemzetközi nagyvállalatokat, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, az akadémiai szektor szereplőit, tudományos kutatóintézeteket, szak- és felsőoktatási intézményeket, szakemberképző és kutatás-fejlesztési központokat.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz) 2026. május 28-án tartott közgyűlése Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakembert választotta meg a szervezet elnökének.

„Magyarországon rendelkezésre áll a mérnöki tudás, az ipari tapasztalat és az innovációs képesség ahhoz, hogy a régió egyik meghatározó ipartechnológiai központjává váljunk. Ehhez azonban több együttműködésre, gyorsabb tudásátadásra és a vállalati gyakorlatban is használható megoldásokra van szükség. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform ebben kíván aktív és konstruktív szakmai partnere lenni az iparág minden szereplőjének”

– mondta az új elnök. Ács István a közgyűlésen köszönetet mondott Prof. Dr. Monostori Lászlónak, a Platform korábbi elnökének az elmúlt 10 évben végzett munkájáért, és fontosnak nevezte, hogy tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is támogatja a szakmai közösség törekvéseit.

Nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a következő években széles körű szakmai együttműködéssel egyszerre segíti majd a hazai vállalatokat és az ország érdekében a hatékony kormányzati iparpolitikát, támogatja a digitalizációról szóló szakmai párbeszédet és tudásmegosztást. A Platform célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon és partner legyen a magyar gazdaság előtt álló örökölt kihívások megoldásában, valamint az új lehetőségek megvalósításában.

„Digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad, nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak: tenni szeretnénk azért, hogy a digitalizáció ne csak elméleti lehetőség legyen a hazai ipar számára, hanem gyorsan és átfogóan beépüljön a cégek, termelővállalatok mindennapi működésébe”

– emelte ki Ács István.

Ipari digitalizációs stratégiát készít elő az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform soron kívüli feladatának tekinti egy ipari digitalizációs stratégia előkészítését a kormányzati döntéshozók számára, amely értékeli a hazai Ipar 4.0 aktuális állapotát, és szakmai támpontokat kínál az ipari digitalizáció legsürgetőbb lépéseinek meghatározásához. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a javaslatokat széles szakértői és iparági tapasztalatok, valamint kiterjedt piaci visszajelzések alapján, a hazai ipari ökoszisztéma szereplőinek bevonásával készíti elő. A Platform a tervezetet a lehető legrövidebb határidőn belül le kívánja tenni a döntéshozók asztalára, hogy az iparági közös egyeztetések mihamarabb megkezdődhessenek.

A KKV-k technológiai felzárkózásával állhat csak növekedési pályára az ország: akár 6–18 hónap alatt megtérülhet a digitalizáció

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a magyar ipar előtt álló feladat kettős. Egyrészt fel kell gyorsítani a hazai vállalatok technológiai modernizációját, másrészt a digitalizációnak nem szabad néhány nagyvállalat belső ügyévé válnia: a KKV-k technológiai felzárkózása nélkül Magyarország nem tud tartósan magasabb hozzáadott értékű ipari pályára állni. A hatékonyságnövelés és az ipari digitalizáció részben befektetés a jövőbe, nagyobb részt viszont gondolkodásmód, „mindset” kérdése. Több tanulmány kimutatta, hogy a digitalizációba való befektetés a vállalatoknak akár már rövid távon, 6–18 hónap alatt megtérülhet.

„A cél, hogy a magyar vállalatok ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek a digitális átalakulásnak. Az Ipar 4.0 nem a munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkakörök átalakulásáról és arról szól, hogyan válhat a hatékonyság versenyelőnnyé és közös társadalmi erővé”

– emelte ki a Platform elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális rendszerváltás az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A cargo üzletág továbbra is dinamikusan bővül: áprilisban 38 495 tonna árumennyiséget kezeltek a repülőtéren, ami 17,5%-os emelkedést jelent tavaly áprilishoz viszonyítva. Január és április között összesen 147 059 tonna áru érkezett vagy indult Budapestről légi úton, 15,6%-kal meghaladva az előző év azonos időszakának eredményét.

Áprilisban is a legnépszerűbb úti célok között szerepelt London, Milánó, Isztambul, Párizs és Róma.

Az idei évre a Budapest Airport jelenleg 20 millió főt meghaladó utaslétszámot prognosztizál, ugyanakkor a légiközlekedést, és így az utasforgalmat is rengeteg tényező alakíthatja. Jelenleg túl korai teljes mértékben felmérni, milyen hatással lesz a közel-keleti válság a globális légiközlekedésre, valamint konkrétan a budapesti repülőtér működésére, de a közel-keleti konfliktustól függetlenül az idei növekedés fundamentumai erősek, hiszen a repülőtér-üzemeltető az elmúlt két évben nagy hangsúlyt fektetett a diverzifikációra és a légitársasági partnerségre.

Az elmúlt időszak után több légitársaság az Európán belüli úti célok iránti kereslet élénküléséről számolt be, ami bizonyára Budapestet, mint népszerű városi úti célt is pozitívan érinti.

Az Európai Unió támogatásával válik még zöldebbé a repülőgép-kiszolgálás

A Budapest Airport sikeresen pályázott az Európai Unió támogatási programjára AIR-PRON nevű projektjével, amelynek célja a földi kiszolgálási műveletek fenntarthatóbbá tétele és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az villamosenergia-ellátási és töltőinfrastruktúra fejlesztésével. Ennek keretében az utas- és cargojáratok meglévő állóhelyein 15 darab fix földi áramellátó egységet, valamint az utashidakon 17 darab előkondicionált levegőt biztosító rendszert telepítenek (ez utóbbi lényege, hogy a levegőminőséget nem a repülőgép által működtetett, hanem egy kisebb energiaigényű, környezetbarátabb földi berendezés szabályozza). Emellett 4 darab, egyenként 100 kW teljesítményű elektromos töltőberendezés is létesül a kiszolgálási eszközök töltésére, lehetővé téve a zöldebb és hatékonyabb földi kiszolgálást.

A tervezés 2026 első negyedévében kezdődött, a kivitelezés várható befejezése 2028 második negyedéve. A projekthez az Európai Unió 50%-os támogatást biztosít.

Az Európai Unió támogatásával bővült a repülőtér e-töltő infrastruktúrája

A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport fenntarthatósági stratégiájának kiemelten fontos pillére az e-mobilitás, ezért a repülőtér-üzemeltető évek óta kiemelt hangsúlyt fektet az elektromos autóflotta bővítésére és az e-töltőhálózat kiépítésére, a légikikötő kerítésén belül és kívül egyaránt. A Budapest Airport 2022-ben pályázott Net Zero Airport elnevezésű projektjével az Európai Unió CEF 2 Közlekedés – Alternatív üzemanyagok Infrastruktúra-program elnevezésű támogatási projektjére, melynek keretében 83 töltőállomás és 102 töltőpont telepítéséről szóló támogatási szerződést írtak alá. A töltőket a repülőtér kerítésén belül telepítették, azokat a repülőtér-üzemeltető flottájába tartozó járműveken felül a légikikötőben tevékenykedő partnercégek is igénybe vehetik.

A projekt keretében kiépített infrastruktúra a repülőgépkiszolgálási folyamat számos pontját támogatja: a fedélzeti étkeztetést biztosító teherautók, vízszállító és mosdókezelő járművek, poggyászkezelő autók és egyéb légi rakománykezelő járművek, az előtéri utasszállító buszok, peronlépcsők és vontatójárművek töltését is biztosítani tudja.

Az Európai Uniós támogatás 83 töltőállomás és kapcsolódó infrastruktúrája kivitelezésének felét fedezi. A fejlesztés másik felét a Budapest Airport önerőből valósította meg.

A Budapest Airport 2015-ben telepítette az első töltőhelyet és 2016-ban vásárolta az első elektromos autót, jelenleg 170 elektromos autótöltő pontot üzemeltet, saját flottájában 39 elektromos és 48 plug-in hibrid autó található.

Forrás: Budapest Airport

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bővülő cargo üzletág a budapesti repülőtéren appeared first on Műszaki Magazin.

Jelenleg a magyar gazdálkodók mintegy 10 százaléka alkalmaz adatalapú, precíziós megoldásokat, és csupán 5 százalékuk használja ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket – áll a Syngenta elemzésében. A tapasztalatok szerint a 30-40 éves korosztály sokkal nyitottabb a digitális eszközök alkalmazására és ahogy a gazdaságok irányítása fokozatosan átkerül hozzájuk, a digitalizáció üteme felgyorsul Magyarországon.

Mit jelent ma a digitális mezőgazdaság a gyakorlatban?

A Syngenta szerint a digitális mezőgazdaság legfontosabb iránya ma a precízebb, pontosabb és anyagtakarékosabb inputanyag-kijuttatás, amely egyszerre szolgálja a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ennek alapja a táblán belüli helyspecifikus gazdálkodás, ahol már nem egységes kezelést kap a teljes terület, hanem zónánként eltérő döntések születnek.

A legfontosabb digitális trendek

A vállalat négy, gyorsan fejlődő trendet lát Magyarországon: az első a differenciált vetés, vagyis a táblán belüli eltérő tőszám alkalmazása, amelyet a modern gépesítés, a hibridkísérletek és az adatelemzés fejlődése tesz lehetővé. A második a differenciált tápanyag-utánpótlás, ahol egyre több termelő talajmintákra és zónatérképekre alapozva juttatja ki a műtrágyát.

A harmadik meghatározó terület a precíziós növényvédelem, különösen a korszerű permetezőgépek fúvókánkénti szabályozása, amely csökkenti az átfedést és a sodródást, illetve lassan kinyílik az ajtó a drónos permetezés előtt is, ami lehetővé teszi a táblán belüli permetezés további differenciálhatóságát is.

A negyedik egy látványosan fejlődő irány a drónfelvételek és műholdképek alkalmazása: az állomány stresszének, tápanyaghiányának vagy betegségének korai érzékelése ma már a levegőből és az űrből is lehetséges. A növényállapot folyamatos monitorozásával a gazdálkodók valós idejű információk alapján hozva döntést arról, mikor, hova és milyen beavatkozás szükséges.

Az optimalizálás a kulcs

A digitális mezőgazdaság legfontosabb célja az optimalizálás, vagyis a megfelelő helyre, megfelelő mennyiségű inputanyag kijuttatása. Ez két irányból javíthatja a jövedelmezőséget: egyrészt elkerülhető a felesleges kijuttatás, másrészt a jobb adottságú zónák nagyobb hozamot realizálhatnak.

Döntéstámogatás és valós idejű adatok

A digitális rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a szezon során meghozott döntésekben is. Automata meteorológiai állomások, betegség-előrejelzési rendszerek és több évtizednyi időjárási adaton alapuló modellek segítik a tervezést. A valós idejű adatgyűjtés – legyen szó hozamtérképről, meteorológiai mérésről vagy jövőbeni szenzorhálózatokról – lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt. Az adatok elemzése, akár mesterséges intelligencia segítségével, a digitális mezőgazdaság egyik fontos fejlődési iránya.

A Syngenta élen jár a digitális megoldások fejlesztésében

A vállalat egész Európán átívelő, kiterjedt kísérleti hálózattal rendelkezik, amelyben különböző klimatikus adottságok, talajtípusok és időjárási anomáliák mellett vizsgálja fajtáit, hibridjeit. Ez a sokéves adatgyűjtés biztos alapot nyújt az adatalapú gazdálkodási ajánlásokhoz, hibrid- és fajtaválasztáshoz.

A Syngenta több mint hét éve kiemelten foglalkozik a precíziós inputanyag-kijuttatás támogatásával, elsőként a helyspecifikus tápanyag-utánpótlást állítva a középpontba. Digitális fejlesztéseinek gerincét a Cropwise-család adja, amely integrált módon segíti a gazdálkodókat a tervezésben és a szezon közbeni döntéshozatalban. A rendszer része a meteorológiai adatokra és modellezésre épülő Cropwise Protector betegség-előrejelzés, amely figyelmeztet a várható fertőzési kockázatokra, valamint a több évtizednyi időjárási adatokon alapuló Cropwise Seed Selector vetőmagválasztó eszköz, amely a vetésidő és a megfelelő őszi árpa, napraforgó és kukorica hibrid kiválasztásában nyújt támogatást.

Emellett az Interra Scan precíziós talajvizsgálati szolgáltatás részletes tápanyag- és mikroelem analízist kínál, míg a Cropwise Planting lehetővé teszi a táblán belül zónákra szabott differenciált műtrágya-kijuttatási és vetési térképek elkészítését. Ezek az eszközök megalapozott tervezést tesznek lehetővé, segítenek felkészülni a várható stresszhatásokra, optimalizálni a vetésidőt, valamint a biostimulátoros és mikroelemes kezeléseket időzítését.

A generációváltás hozhat valódi áttörést

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő 5-10 év meghatározó lesz. A fiatalabb gazdálkodói generáció már digitális környezetben nőtt fel, nyitottabb az új megoldások iránt, és bátrabban alkalmazza az adatvezérelt döntéstámogatást. Bár ma még sokan hagyományos szemlélet mentén gazdálkodnak, a technológia fejlődése és a klímaváltozásból fakadó kihívások egyre inkább kikényszerítik a precízebb, tudatosabb megközelítést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a robotikai megoldások egyre mélyebben integrálódnak a gyártási és logisztikai folyamatokba, miközben szerepük jelentősen túllép a hagyományos, előre programozott feladatvégrehajtáson.

A mesterséges intelligencia térnyerése alapvetően alakítja át a robotok működését. Az önálló tanulási és döntéshozatali képességekkel rendelkező rendszerek lehetővé teszik, hogy a robotok változó környezetben is stabilan és hatékonyan működjenek. Ez különösen fontos olyan iparágakban, ahol a termékek életciklusa rövidül, a gyártási sorok pedig egyre gyakrabban igényelnek átalakítást vagy újrakonfigurálást.

Ezzel párhuzamosan a robotikai megoldások alkalmazási területei is bővülnek. A technológia már nem kizárólag a klasszikus ipari termelésben jelenik meg, hanem egyre nagyobb szerepet kap a logisztikában, a raktárautomatizálásban és más, adatvezérelt működést igénylő környezetekben. A robotok és az IT-rendszerek közötti szorosabb integráció lehetővé teszi a valós idejű adatfeldolgozást, ami gyorsabb reakciókat és megbízhatóbb folyamatirányítást eredményez.

A humanoid robotok megjelentek az ipari és logisztikai alkalmazások horizontján. Bár ezek a rendszerek 2026-ban még nem válnak széles körben elterjedt megoldássá, fejlesztésük stratégiai jelentőségű. A humanoid kialakítás előnye, hogy az ilyen robotok emberi környezetre optimalizált módon képesek dolgozni, így nem igényelnek teljes infrastruktúra-átalakítást. A kísérleti projektek elsősorban raktározási, anyagmozgatási és egyszerű összeszerelési feladatokra fókuszálnak, de hosszabb távon ezek a rendszerek olyan területeken is szerepet kaphatnak, ahol a hagyományos ipari robotok alkalmazása eddig gazdaságtalan vagy technológiailag nehézkes volt.

A robotika fejlődését gazdasági és munkaerőpiaci tényezők is erőteljesen befolyásolják. A szakképzett munkaerő hiánya és a növekvő termelékenységi elvárások arra ösztönzik a vállalatokat, hogy olyan automatizált megoldásokat vezessenek be, amelyek nem kiváltják, hanem kiegészítik az emberi munkát. Ez a szemlélet hozzájárul a fenntarthatóbb ipari működéshez, miközben új feladatköröket és kompetenciákat teremt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai trendek 2026-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése appeared first on Műszaki Magazin.

Kína legújabb kezdeményezése ezt a szemléletváltást tükrözi: a kínai Tudományos Akadémia Mechanika Intézetének kutatói egy olyan felfújható orbitális gyártómodult fejlesztettek ki, amely lehetővé teheti a gyártási folyamatok közvetlen végrehajtását Föld körüli pályán.

A mikrogravitáció sajátos fizikai környezete jelentős előnyöket kínál bizonyos iparágak számára. A súlytalanság csökkenti az anyagok ülepedését és a nem kívánt áramlásokat, ami különösen fontos a nagy tisztaságú félvezetők, speciális kristályok és optikai anyagok előállításában. Hasonló előnyök mutatkoznak a biotechnológiai kutatásokban is, ahol egyes fehérjestruktúrák és gyógyszerhatóanyagok stabilabb formában hozhatók létre az űrbeli környezetben.

A megoldás egyik legfontosabb eleme a felfújható szerkezet alkalmazása, amely az indítás során minimális helyet igényel, pályára állítás után azonban jelentősen megnövelt belső térfogatot biztosít. Ez a megközelítés költséghatékonyabbá teszi az orbitális infrastruktúra kiépítését, és hosszabb távon modulárisan bővíthető űrgyártó rendszerek kialakítását is lehetővé teszi. A technológia jól illeszkedik Kína átfogó űrstratégiájába, amely az űrállomási program és a holdkutatás mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyez az űrgazdaság ipari alapjainak megteremtésére.

Az orbitális gyártás nem csupán technológiai kísérlet, hanem stratégiai jelentőségű lépés is. Azok az országok, amelyek képesek az űrben történő ipari termelés stabil és gazdaságos megvalósítására, meghatározó szereplőivé válhatnak a jövő globális űrgazdaságának. Kína fejlesztése egyértelműen jelzi, hogy az ipari verseny egy része a következő évtizedekben már nem a Földön, hanem a világűrben dőlhet el.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyárak az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai energetika előtt álló meghatározó feladatok a következő időszakban a villamosenergia termelési és tárolási portfolió diverzifikációja, a villamoshálózat fejlesztése és a zöldenergiához kapcsolódó szabályozási környezet, illetve ösztönzők átdolgozása lesznek. Az eseményen emellett szóba kerültek rendszerszabályozási feladatok, az importfüggőség csökkentése és az okoshálózatok penetrációjának növelése. A sajtótájékoztató résztvevői ezenkívül kitértek az energiaközösségek kérdéskörére, a szélenergia felhasználásának lehetőségeire és a hálózati kapacitásfejlesztés szükségességére is.

Az eseményen Magyarország Kormányát Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára képviselte. Az államtitkár a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a szaktárca az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a villamosenergia-hálózat és -tárolás fejlesztésére. A kormányzati támogatások révén 2023 és 2026 között több mint 300 milliárd forintnyi forrás jut hálózatfejlesztési beruházásokra, alállomások és távvezetékek építésére, kapacitásbővítésre. A családokat és vállalkozásokat összesen 230 milliárd forinttal segítik energiatárolók telepítésében. Ezek a fejlesztések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a hazai energiaellátás biztonságos, fenntartható és megfizethető legyen.

Bally Attila, az MVM Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese elmondta: „Az MVM Csoport felelőssége ma messze túlmutat a hagyományos energiatermelésen. Stratégiai célkitűzéseinkkel összhangban, a megújuló kapacitások növelésével párhuzamosan átfogó hálózatfejlesztéseket hajtunk végre annak érdekében, hogy a villamosenergia-ellátás biztonsága minden körülmények között garantált legyen. Ezek a fejlesztések egyben a rugalmasság növelését és a legmodernebb energiatárolási technológiák hatékony alkalmazását is szolgálják. Meggyőződésem, hogy a következő években az lesz a siker kulcsa, ki tudja a leggyorsabban összekapcsolni a technológiai innovációt az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság követelményeivel.  Az MEE Vándorgyűlés éppen azért fontos számunkra, mert itt nemcsak a szakma képviselői találkoznak, hanem közösen jelöljük ki azokat az irányokat, amelyek hosszú távon meghatározzák az ország energiabiztonságát és fejlődését. A mi felelősségünk, hogy ezek az irányok világosak, megvalósíthatók és előremutatóak legyenek – és ehhez minden eszközzel hozzájárulunk.”

A sajtótájékoztatót az idén 125 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezte, annak a MEE 71. Vándorgyűlése adott otthont. Az egyesület elnöke, Dr. Molnár Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott: az energiaszektor napjaink egyik leggyorsabban változó iparága, mely nélkülözhetetlen a gazdaság és a társadalom egészének. A szakpolitikának, az iparág meghatározó vállalatainak, valamint a szakemberek széles körének folyamatosan egyeztetve, szorosan együtt kell működnie, hogy a mindennapjainkat alapvetően befolyásoló változások zökkenőmentesek legyenek, és minden érintett számára a legjobb eredményt hozzák. Ebben az ágazat legnagyobb szakmai szervezeteként a MEE egyre jelentősebb szerepet kell, hogy vállaljon. Az iparág legjobb szakértőit tömörítő egyesület stabil háttérként áll a szakpolitika döntéshozói mögött, a társadalom, a gazdaság és az iparág minden szakmai szegmensében az innovációt és a fejlődést támogatva.

Forrás: MEE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dinamikus fejlődésben a hazai energiaszektor appeared first on Műszaki Magazin.

Az együttműködés eredményeként több mint ötvenezer villamossági termék környezeti profilja válik elérhetővé a szakemberek számára a pontosabb számítások elvégzésének támogatására.

A gépészeti, elektromos és vízvezeték-szerelési (mechanical, electrical, plumbing – MEP) alkatrészekről nem állnak rendelkezésre átfogó környezeti adatok, ami folyamatosan kihívást jelent az építészeti, mérnöki és építőipari „architecture, engineering, and construction – AEC) ágazat számára. Mivel az épületgépészeti termékekről hiányosan álltak rendelkezésre ezek az információk, az AEC-szakemberek nehezen tudták teljes mértékben felmérni az építési projektek során a megtestesült szén-dioxid-kibocsátást.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a One Click LCA, az építőipar és a gyártási szektor vezető fenntarthatósági szoftverplatformja között létrejött megállapodással jelentős előrelépésre nyílik lehetőség ezen a területen. Az együttműködés keretében ugyanis a Schneider Electric több mint 50 000 villamossági terméke környezetihatás-profilját osztja meg III. típusú környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) formájában a One Click LCA MI-alapú fenntarthatósági platformján és megoldásain.

Ez a partnerség átfogó információkat nyújt az építészek, mérnökök, tervezők és fenntarthatósági szakértők számára, hogy adatvezérelt döntéseket hozhassanak már a tervezési folyamat során. A szakemberek adatokra támaszkodva mérhetik fel, hogy milyen környezeti hatással járnak elektrifikációs döntéseik a projekt teljes élettartamára kivetítve, ezáltal tovább csökkenthetik a MEP-rendszerek szén-dioxid-kibocsátást.

„Azzal, hogy a One Click LCA platformon megosztjuk ezt a nagy mennyiségű EPD-t villamossági termékeinkről, megkönnyítjük az AEC-ágazat szakemberei számára, hogy kiválasszák a leginkább fenntartható termékeket”

– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Sustainability Partnerships” részlegének globális vezetője.

„A Schneider Electric élen jár a MEP-iparban azzal, hogy nagy mennyiségű, a termékeire vonatkozó EPD-adatokat tesz elérhetővé a platformunkon. A kivitelezőknek és a mérnököknek világos képet kell kapniuk az összes anyaguk hatásáról ahhoz, hogy fenntartható módon építkezhessenek. Reméljük, hogy a Schneider Electric jelentős lépése másokat is arra ösztönöz, hogy szélesebb körben megosszák EDP-adataikat”

– tette hozzá Panu Pasanen, a One Click LCA vezérigazgatója és alapítója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hatékonyabbá válhat az épületek dekarbonizációja appeared first on Műszaki Magazin.

Az innovatív életforma, a hibázás kultúrája és az együttműködések fontossága is szóba került a „Z generáció – Az innovátorok új generációja” című konferencián, melyet az idei Bosch×Richter Innovátorok Napja alkalmából rendeztek meg a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Versenyben az elsőségért: fiatalokkal erősíthet Európa

A mindent megváltoztató innovatív technológiák hullámokban érkeznek, és néha váratlan időben, váratlan helyeken törnek utat maguknak. Azok az országok, amelyek az innovációban az elsők közé kerülnek, döntő versenyelőnyhöz juthatnak. A versenyképesség javítása Európa számára kiemelt kérdés, amihez a kulcsot az innovációs ökoszisztéma erősítése jelentheti, illetve az új generációk helyzetbe hozása, vélik a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. szakértői.

A hatékony versenyképesség és az innováció nem valósulhat meg a különböző generációk együttműködése nélkül. Steigervald Krisztián generációkutató a Bosch×Richter Innovátorok Napján hangsúlyozta: egyik generáció sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak mindegyik más.  „A Z generáció tagjai már nem tekintélyelvű, hierarchikus környezetből jönnek, hanem jellemzően demokratikus családmodellből érkeznek, válaszkész nevelést kaptak, ami az egész szemléletüket meghatározza. Például egy Z generációs fiatal egy munkahelytől azt várja el, hogy a folyamatok az ő személyéből, és ne a munkáltató szempontjaiból induljanak ki, ami újdonság a többi generációval összehasonlítva” – fogalmazott a generációkutató.

A Bosch és a Richter vezetői egyetértettek abban, hogy a hibázás kultúrája erősítheti a kreativitást és az innovációt. „Az innováció és a kutatás-fejlesztés világában a hiba valójában nem hiba, hanem egy próbálkozás, ami nem lett sikeres. Merni kell próbálkozni, merni kell hibázni ahhoz, hogy legyenek új megoldások, de fontos felismerni azt is, ha egy ötlet nem életképes és nincs jövője” – fejtette ki Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„Innovatív nagyvállalatként egyszerre kell biztosítanunk a kiszámítható és üzembiztos működést, ugyanakkor a kutatás-fejlesztésben támaszkodnunk kell a fiatalok energiáira. Ezt a kétféle igényt el kell tudnunk választani egymástól, de az innnovációs területeken teret kell engednünk a próbálkozásnak, sőt akár a hibázásnak is. Az a feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben létre tudnak jönni, ki tudnak sarjadni az új ötletek, hogy valódi változásokat érjünk el”

– jelezte Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Együttműködés és inspiráció – csapatjáték a vállalatok világában

A közös élmény és a csapatjáték személyes szinten a Z generáció prioritása, de a vállalatok világában a Bosch és a Richter is hasonló értékek, átfogó együttműködések mellett tette le a voksát. Műszaki és gyógyszeripari területen mindkét vállalat létrehozta a maga innovációs ökoszisztémáját, amely az innovatív szakemberképzésnek és a közös kutatás-fejlesztésnek is egyfajta inkubátora.

A Boschnál és a Richternél is úgy értékelik, hogy a generációk hatékonyan segíthetik egymást a közös célok érdekében, de ehhez a vállalatoknál kultúraváltásra, szervezeti innovációkra van szükség.

Forrás: Bosch

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fiatalokkal erősít Európa: a Z generáció a jövő kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

A cél a vállalkozások innovációs képességeinek javítása, illetve minél exportképesebb termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásának ösztönzése.

Magyarország hatékonyabb működéséhez szükség van arra, hogy a hazai vállalkozások innovációs képessége erősödjön. A Mario Draghi volt olasz miniszterelnök által közelmúltban kiadott jelentés rávilágított, hogy Európa versenyképességi kátyúban van: az 50 legkiválóbb technológiai vállalatból csupán 4 van az Európai Unióban, ráadásul míg 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok munkatermelékenységének 95 százalékát teljesítették az európai országok, mostanra ez az érték 80 százalékra esett vissza.

„A magyar kormány innovációs stratégiája, a Neumann János Program kijelölte, hazánk mely területeken válhat még versenyképesebbé. A gyógyszeripar, az orvos-egészségtudomány, a zöld átállás, az agrárium, illetve a digitalizáció területén Magyarország már most is világszínvonalú termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal van jelen, ezt azonban tovább kell erősítenünk. A GINOP Plusz pályázatok egyik célja, hogy minél több KKV tudjon kilépni a nemzetközi piacra, vagyis hogy exportképessé váljanak. A másik törekvés pedig az, hogy a vállalkozásaink minél nagyobb része innováljon”

– emelete ki a pályázatok kapcsán Bódis László, Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója.

A 2024. október 29-től elérhető, 75 milliárd forint keretösszegű KKV-k innovációs képességének támogatása című felhívás keretében termelési, gyártási folyamatinnovációs tevékenységekkel; marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységekkel; szervezeti innovációs tevékenységekkel (például adminisztratív és menedzsment fejlesztés), valamint logisztikai innovációs tevékenységekkel lehet pályázni. A vissza nem térítendő támogatásra 3-49 közötti dolgozói létszámmal működő KKV-k jelentkezhetnek minimum 20, maximum 50 millió forint értékben.

A 2024. november 13-tól elérhető 106,88 milliárd forint keretösszegű Fókuszterületi innovációs projektek támogatása keretében újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás fejlesztésével és előállításával lehet pályázni. Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kísérleti fejlesztésre, ipari (alkalmazott) kutatásra és kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységekre is (például hardver és szoftver beszerzése, projektmenedzsment, iparjogvédelmi oltalomszerzés) minimum 300, maximum 800 millió forint értékben. Pályázni olyan, 300 millió forintos árbevétellel rendelkező cégek tudnak, amelyek foglalkoztatotti létszáma legalább 12 fő.

Az érdeklődő cégek október folyamán több vármegyeszékhelyen is tájékozódhatnak a támogatás részleteiről a NIÜ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Innovációs Szövetség együttműködése révén, a Nemzeti Fejlesztési Központ részvételével megvalósuló eseményeken. Veszprém után Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben a helyi iparkamarák által szervezett eseményeken mutatják be az illetékes szakemberek a GINOP Plusz pályázatokat. További információ: https://niu.hu/hu/events/ginop-plusz-orszagjaro-tajekoztato-esemenyek

Azon vállalkozások, amelyek érdeklődnek a GINOP Plusz pályázatok iránt, további, ingyenesen elérhető segítséget kaphatnak a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől. Innovációs folyamataik erősítésében az IMPULSE, külpiacra lépésükben az XPAND program nyújt számukra támogatást.

További információ a GINOP Plusz pályázatokról: palyazat.gov.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 181 milliárd forintra pályázhatnak az innovációra nyitott magyar KKV-k appeared first on Műszaki Magazin.

A még dinamikusabb fejlődéshez azonban a töltési infrastruktúra erősítése, valamint intelligens, a hatékony energiafelhasználást segítő és egyben a villamos hálózatokat a túlterheléstől védő, töltést menedzselő rendszerre is szükség van.

Az idei első félévben 12 százalékkal bővült a Magyarországon forgalomba hozott új autók száma az egy évvel korábbihoz képest, és meghaladta a 63 ezret a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének összesítése szerint. Ezt jóval meghaladó növekedés volt az elektromos járműveknél, amelyekből 4656-ot adtak el 2024. első hat hónapjában, ez éves összevetésben 59,6 százalékos fejlődést jelent. Azt is érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az e-autók a teljes újautó-piac mindössze 7,4 százalékát adták az idei első félévben.

A következő időszakban várhatóan továbbra is intenzív növekedés lesz majd az elektromos járművek forgalmában, amit többek között az olyan programok is segítenek, mint a vállalati e-autó beszerzéseket támogató kezdeményezés. A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve REPowerEU fedezetéből finanszírozott program az akkumulátor kapacitásának függvényében 2,8-4 millió forinttal segítheti egy elektromos jármű beszerzését. A cégek tisztán elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz vásárlásához kaphatnak vissza nem térítendő állami hozzájárulást.

Az Energiaügyi Minisztérium június 25-i közlése szerint már több mint 3200 társaság igényelt forrást a februárban indult program keretében, mintegy 3900 jármű – közel 3000 személyautó és több mint 900 kisteherautó – beszerzéséhez, több mint ezer pályázat esetében pedig már a támogatói döntések is megszülettek. A beérkezett kérelmek együttesen a teljes 30 milliárd forintos keretösszeg felét fedik le.

A károsanyag-kibocsátás mintegy ötödéért a közlekedés, azon belül túlnyomórészt a közúti forgalom felel. A klímavállalások teljesítésében tehát meghatározó eszköz az elektromos autózás térnyerésének elősegítése. A leginkább környezetkímélő, tisztán elektromos hajtású gépkocsik száma az évtized elejéhez képest már több mint a hétszeresére nőtt hazánkban, 57 ezer felett alakul az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint.

A hazai e-autózás dinamikusabb fejlődéséhez kulcsfontosságú a megfelelő töltési infrastruktúra kialakítása is. Ezt a célt szolgálja a várhatóan augusztusban megnyíló, 28 milliárd forintos pályázati lehetőség, melynek keretében elektromos töltőállomás üzemeltetői engedéllyel rendelkező vállalkozások jelentkezhetnek újabb töltők létesítéséhez kedvezményes hitelért vagy vissza nem térítendő támogatásért. 2022-től egy Európa Uniós szabályozás szerint minden új, nem lakhatási céllal épülő ingatlan parkolójában, ha a parkolóhelyek száma meghaladja a tízet, akkor kötelező egy elektromos autó töltő telepítése. Ezenfelül minden ötödik parkolóhelyet elektromos kiállással kell ellátni, annak érdekében, hogy azokra a helyekre a későbbiekben is telepíthető legyen elektromosautó-töltő. Ez a szabály 2025-től szigorodik a korábban épült nem-lakóépületek esetén is kötelező az autótöltő telepítés, ha annak legalább 20 férőhelyes parkolója van.

A töltési infrastruktúra fejlesztésének fontosságát mutatja a Schneider Electric korábbi felmérésének eredménye is, mely szerint a hazai vállalati döntéshozók 75 százaléka választana e-autót a hagyományos, robbanómotoros járműve helyett, ha a munkavégzés helyén biztosított lenne a megfelelő töltési lehetőség.

A Schneider Electric céljai között szerepel, hogy 2029-re teljes járműflottáját elektromos meghajtású autókra cseréli le, és a folyamat már elindult Magyarországon is, így itthon is egyre több ilyen járművet használ a cég. Várhatóan a 2024-es évvégére a flotta 25%-a már elektromos meghajtású autókból fog állni. Az átállással kapcsolatos igények kiszolgálására a vállalat budapesti központjának otthont adó irodaházban a Schneider Electric eszközeit és rendszereit felhasználva alakítottak ki egy különleges töltési megoldást.

„A hatékony, biztonságos, az ingatlanok meglévő elektromos hálózatainak adottságaihoz alkalmazkodó töltési megoldás agya a Schneider Electric által fejlesztett EV Charging Expert terhelésmenedzsment rendszer (DLM), ami folyamatosan figyeli az irodaház betáplálási pontjainak pillanatnyi terhelését, és a lekötött teljesítmény szintjének megfelelő értékig hagyja az autók számára felvenni az elérhető teljesítményt. Ennek köszönhetően nem kell tartani a hálózat túlterheltsége miatti áramszünettől, vagy az áramszolgáltatói bírságtól, mégis minden autó az adott pillanatban elérhető legnagyobb teljesítményszinttel tölthet”

– mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

A megoldás egyik nagy előnye a hatékony telepítés és könnyű bővíthetőség, amit a szintén a Schneider Electric által fejlesztett és gyártott tokozott áramsínes megoldás tesz lehetővé. Ha új töltési pontokat akarnak a hálózathoz illeszteni, akkor nem szükséges lekapcsolni a teljes rendszert, hanem feszültség alatt ráhelyezhető a plusz leágazódoboz és töltő.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így fejlődhet még gyorsabban a hazai e-autózás appeared first on Műszaki Magazin.

Előnyei nyilvánvalóak: nem fárad el, emellett maximális precizitást, gyorsaságot és optimális ergonómiát kínál. A szakértők a használatukat a páciensek kezelésének következő fejlődési pontjaként látják. A robotrendszereket már napjainkban is számos sebészeti beavatkozásban alkalmazzák, például az ortopédia, a neurológia, a szív-mellkassebészet és fül-orr-gégészet területén. A jól ismer gyártók mellett innovatív induló vállalkozások is elkezdtek belépni a piacra.

Az orvostechnológia nem csak a robotok által végzett eljárásokban támaszkodik a FAULHABER termékeire. A hajtásrendszereket például beültethető szívpumpákhoz, sebészeti kéziszerszámokhoz, a szemészetben, a kozmetikában, valamint az orvosi képalkotásban és képfeldolgozásban is használják.

A műtőben csendes koncentráció uralkodik. A csapat felkészíti a pácienst a műtétre. Ám az első bemetszést nem orvos végzi, hanem egy robot. A sebész erősen koncentrálva ül a sebészeti konzolja előtt, és botkormányok segítségével vezérli a robotkarokat, amelyeket a műtőasztalnál végzett beavatkozáshoz használnak. A robot még egy 24 órás műszak után is teljes pontossággal és könnyedséggel végzi a bemetszéseket. A kamera, amely minden minimálisan invazív művelet elvégzéséhez fontos, optimálisan előkészített, teljesen rezgésmentes képek biztosít. A három dimenziós monitoron az orvos pontosan láthatja, mi történik a páciens hasában. A hagyományos két dimenziós nézet helyett, amely gyakran nagyon korlátozott, a három dimenziós monitoron minden részlet kivehető. Ezenkívül a vékony, csúcstechnológiás karok lényegesen nagyobb mozgásszabadságot biztosítanak bemetszés, korrigálás, illetve varrás során, mint a szokásos eljárások. Mivel minden műtét előtt pontosan megmérik a páciens testét, a számítógép képes három dimenziós képet készíteni a műtéti területről. A sebész által a számítógépen megadott értékek konvertálásával tizedmilliméteres pontosságú bemetszések is elvégezhetők, amelyeket szabad kézzel egyszerűen nem lehet elérni. A számítógép segítségével a robot folyamatosan képes ellenőrizni, hogy az orvos ott végzi-e a beavatkozást, ahol szükséges. Kétség esetén a rendszer megállíthatja az orvost, ezzel megelőzve az esetleges műhibákat.

Különféle rendszerek

Szinte nincs olyan orvosi eljárás, ahol ne lenne lehetőség a robotok által támogatott műveletek alkalmazására. Már napjainkban is több mint 70 cég kínál rendszereket az eljárások széles választékához. Jelen vannak többek között a gerinc-, a térd-, a csípő-, a hasüregi műtéteknél, az idegsebészetben, a fül-orr-gégészeti beavatkozásoknál, a biopsziák során, a nőgyógyászati és urológiai beavatkozásoknál, sőt, még a szív- és szemműtéteknél is. A technológiát még hajbeültetéseknél is használják. A műtőben használt eszközök rendeltetésüktől függően eltérő kialakításúak. A robotok rendkívül széles mérettartományt fednek le: a rendkívül nagy méretű, többkarú rendszerektől az átlagos italosdoboznál nem nagyobb rendszerekig minden típus létezik. Míg az előbbi rendszert összetett eljárásokhoz, addig az utóbbit csupán a műszerek kívánt pozícióban tartására használják.

Hajtásrendszeres orvostechnológia

A páciens nem tud semmiről, ami a műtőben történik. Az érzéstelenítés működik. Az aneszteziológus szoros figyelemmel kíséri az életfunkciókat. Megbízhat a FAULHABER által kínált mesterséges lélegeztetésében. Az aneszteziológiai rendszerbe integrált lélegeztetőgép turbinaegységében egy kommutátor nélküli, nagy sebességű, mindössze 24 mm átmérőjű egyenáramú motor működik. A motor nemcsak szerfelett gyors és csendes a teljes fordulatszám-tartományban, hanem rendkívül dinamikus is. Ez különösen természetes lélegeztetést tesz lehetővé. A felnőttek, gyermekek és újszülöttek így megfelelően és a lehető legtermészetesebben lélegeztethetők a teljes érzéstelenítés alatt. Ezenkívül a turbinás lélegeztetés mindvégig lehetővé teszi a páciens számára a szabad légzést (spontán légzés).

Mivel egyre több szakterületen hajtanak végre robotok által végzett eljárásokat, a hajtásrendszerek iránti igény is folyamatosan nő, például a robotkarok pozicionálása terén. Itt olyan rendkívül dinamikus rendszerekre van szükség, amelyek a lehető legrövidebb idő alatt biztosítják a teljes sebességet. Vasmentes tekercselési technológiájuknak és sima sebesség-nyomaték karakterisztikájuknak köszönhetően a FAULHABER hajtásrendszerei minden szükséges tulajdonsággal rendelkeznek, többek között pontos pozicionálást és sebességszabályozást tesznek lehetővé. A nagy teljesítményű motorcsaládok, mint például a FAULHABER BX4 vagy BP4 és az új BXT sorozat, a hajtóműfejek, optikai, mágneses vagy abszolút jeladók, valamint sebesség- és mozgásszabályozók széles választékával kiegészítve, ideálisak az igényes robotikai alkalmazásokhoz nem csak gyógyászatban, de számos más területen is.

Napi rutin

A robotok által végzett eljárások nem csupán futurisztikus elképzelések, hanem már a világ számos műtőjében a napi rutin részét képezik. Annak ellenére, hogy már végeztek távorvoslási műtétet – ahol az USA-ban monitor mellett ülő orvos Franciaországban operált egy páciensen – ezt a gyakorlatban inkább így kell elképzelni: a robot és a számítógép asszisztensként segíti a helyszínen tartózkodókat. Több éves orvosi tapasztalatot nem lehet egyszerűen programozási nyelvvé konvertálni. A műtétek azonban biztonságosabbá tehetők robotok használatával. És a FAULHABER pedig fontos szerepet fog ebben játszani. Mind a páciensért, mind a páciensben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotika a fejlődés új szakaszába léphet a műtőben appeared first on Műszaki Magazin.