Jelenleg a magyar gazdálkodók mintegy 10 százaléka alkalmaz adatalapú, precíziós megoldásokat, és csupán 5 százalékuk használja ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket – áll a Syngenta elemzésében. A tapasztalatok szerint a 30-40 éves korosztály sokkal nyitottabb a digitális eszközök alkalmazására és ahogy a gazdaságok irányítása fokozatosan átkerül hozzájuk, a digitalizáció üteme felgyorsul Magyarországon.

Mit jelent ma a digitális mezőgazdaság a gyakorlatban?

A Syngenta szerint a digitális mezőgazdaság legfontosabb iránya ma a precízebb, pontosabb és anyagtakarékosabb inputanyag-kijuttatás, amely egyszerre szolgálja a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ennek alapja a táblán belüli helyspecifikus gazdálkodás, ahol már nem egységes kezelést kap a teljes terület, hanem zónánként eltérő döntések születnek.

A legfontosabb digitális trendek

A vállalat négy, gyorsan fejlődő trendet lát Magyarországon: az első a differenciált vetés, vagyis a táblán belüli eltérő tőszám alkalmazása, amelyet a modern gépesítés, a hibridkísérletek és az adatelemzés fejlődése tesz lehetővé. A második a differenciált tápanyag-utánpótlás, ahol egyre több termelő talajmintákra és zónatérképekre alapozva juttatja ki a műtrágyát.

A harmadik meghatározó terület a precíziós növényvédelem, különösen a korszerű permetezőgépek fúvókánkénti szabályozása, amely csökkenti az átfedést és a sodródást, illetve lassan kinyílik az ajtó a drónos permetezés előtt is, ami lehetővé teszi a táblán belüli permetezés további differenciálhatóságát is.

A negyedik egy látványosan fejlődő irány a drónfelvételek és műholdképek alkalmazása: az állomány stresszének, tápanyaghiányának vagy betegségének korai érzékelése ma már a levegőből és az űrből is lehetséges. A növényállapot folyamatos monitorozásával a gazdálkodók valós idejű információk alapján hozva döntést arról, mikor, hova és milyen beavatkozás szükséges.

Az optimalizálás a kulcs

A digitális mezőgazdaság legfontosabb célja az optimalizálás, vagyis a megfelelő helyre, megfelelő mennyiségű inputanyag kijuttatása. Ez két irányból javíthatja a jövedelmezőséget: egyrészt elkerülhető a felesleges kijuttatás, másrészt a jobb adottságú zónák nagyobb hozamot realizálhatnak.

Döntéstámogatás és valós idejű adatok

A digitális rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a szezon során meghozott döntésekben is. Automata meteorológiai állomások, betegség-előrejelzési rendszerek és több évtizednyi időjárási adaton alapuló modellek segítik a tervezést. A valós idejű adatgyűjtés – legyen szó hozamtérképről, meteorológiai mérésről vagy jövőbeni szenzorhálózatokról – lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt. Az adatok elemzése, akár mesterséges intelligencia segítségével, a digitális mezőgazdaság egyik fontos fejlődési iránya.

A Syngenta élen jár a digitális megoldások fejlesztésében

A vállalat egész Európán átívelő, kiterjedt kísérleti hálózattal rendelkezik, amelyben különböző klimatikus adottságok, talajtípusok és időjárási anomáliák mellett vizsgálja fajtáit, hibridjeit. Ez a sokéves adatgyűjtés biztos alapot nyújt az adatalapú gazdálkodási ajánlásokhoz, hibrid- és fajtaválasztáshoz.

A Syngenta több mint hét éve kiemelten foglalkozik a precíziós inputanyag-kijuttatás támogatásával, elsőként a helyspecifikus tápanyag-utánpótlást állítva a középpontba. Digitális fejlesztéseinek gerincét a Cropwise-család adja, amely integrált módon segíti a gazdálkodókat a tervezésben és a szezon közbeni döntéshozatalban. A rendszer része a meteorológiai adatokra és modellezésre épülő Cropwise Protector betegség-előrejelzés, amely figyelmeztet a várható fertőzési kockázatokra, valamint a több évtizednyi időjárási adatokon alapuló Cropwise Seed Selector vetőmagválasztó eszköz, amely a vetésidő és a megfelelő őszi árpa, napraforgó és kukorica hibrid kiválasztásában nyújt támogatást.

Emellett az Interra Scan precíziós talajvizsgálati szolgáltatás részletes tápanyag- és mikroelem analízist kínál, míg a Cropwise Planting lehetővé teszi a táblán belül zónákra szabott differenciált műtrágya-kijuttatási és vetési térképek elkészítését. Ezek az eszközök megalapozott tervezést tesznek lehetővé, segítenek felkészülni a várható stresszhatásokra, optimalizálni a vetésidőt, valamint a biostimulátoros és mikroelemes kezeléseket időzítését.

A generációváltás hozhat valódi áttörést

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő 5-10 év meghatározó lesz. A fiatalabb gazdálkodói generáció már digitális környezetben nőtt fel, nyitottabb az új megoldások iránt, és bátrabban alkalmazza az adatvezérelt döntéstámogatást. Bár ma még sokan hagyományos szemlélet mentén gazdálkodnak, a technológia fejlődése és a klímaváltozásból fakadó kihívások egyre inkább kikényszerítik a precízebb, tudatosabb megközelítést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a robotikai megoldások egyre mélyebben integrálódnak a gyártási és logisztikai folyamatokba, miközben szerepük jelentősen túllép a hagyományos, előre programozott feladatvégrehajtáson.

A mesterséges intelligencia térnyerése alapvetően alakítja át a robotok működését. Az önálló tanulási és döntéshozatali képességekkel rendelkező rendszerek lehetővé teszik, hogy a robotok változó környezetben is stabilan és hatékonyan működjenek. Ez különösen fontos olyan iparágakban, ahol a termékek életciklusa rövidül, a gyártási sorok pedig egyre gyakrabban igényelnek átalakítást vagy újrakonfigurálást.

Ezzel párhuzamosan a robotikai megoldások alkalmazási területei is bővülnek. A technológia már nem kizárólag a klasszikus ipari termelésben jelenik meg, hanem egyre nagyobb szerepet kap a logisztikában, a raktárautomatizálásban és más, adatvezérelt működést igénylő környezetekben. A robotok és az IT-rendszerek közötti szorosabb integráció lehetővé teszi a valós idejű adatfeldolgozást, ami gyorsabb reakciókat és megbízhatóbb folyamatirányítást eredményez.

A humanoid robotok megjelentek az ipari és logisztikai alkalmazások horizontján. Bár ezek a rendszerek 2026-ban még nem válnak széles körben elterjedt megoldássá, fejlesztésük stratégiai jelentőségű. A humanoid kialakítás előnye, hogy az ilyen robotok emberi környezetre optimalizált módon képesek dolgozni, így nem igényelnek teljes infrastruktúra-átalakítást. A kísérleti projektek elsősorban raktározási, anyagmozgatási és egyszerű összeszerelési feladatokra fókuszálnak, de hosszabb távon ezek a rendszerek olyan területeken is szerepet kaphatnak, ahol a hagyományos ipari robotok alkalmazása eddig gazdaságtalan vagy technológiailag nehézkes volt.

A robotika fejlődését gazdasági és munkaerőpiaci tényezők is erőteljesen befolyásolják. A szakképzett munkaerő hiánya és a növekvő termelékenységi elvárások arra ösztönzik a vállalatokat, hogy olyan automatizált megoldásokat vezessenek be, amelyek nem kiváltják, hanem kiegészítik az emberi munkát. Ez a szemlélet hozzájárul a fenntarthatóbb ipari működéshez, miközben új feladatköröket és kompetenciákat teremt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotikai trendek 2026-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése appeared first on Műszaki Magazin.

Kína legújabb kezdeményezése ezt a szemléletváltást tükrözi: a kínai Tudományos Akadémia Mechanika Intézetének kutatói egy olyan felfújható orbitális gyártómodult fejlesztettek ki, amely lehetővé teheti a gyártási folyamatok közvetlen végrehajtását Föld körüli pályán.

A mikrogravitáció sajátos fizikai környezete jelentős előnyöket kínál bizonyos iparágak számára. A súlytalanság csökkenti az anyagok ülepedését és a nem kívánt áramlásokat, ami különösen fontos a nagy tisztaságú félvezetők, speciális kristályok és optikai anyagok előállításában. Hasonló előnyök mutatkoznak a biotechnológiai kutatásokban is, ahol egyes fehérjestruktúrák és gyógyszerhatóanyagok stabilabb formában hozhatók létre az űrbeli környezetben.

A megoldás egyik legfontosabb eleme a felfújható szerkezet alkalmazása, amely az indítás során minimális helyet igényel, pályára állítás után azonban jelentősen megnövelt belső térfogatot biztosít. Ez a megközelítés költséghatékonyabbá teszi az orbitális infrastruktúra kiépítését, és hosszabb távon modulárisan bővíthető űrgyártó rendszerek kialakítását is lehetővé teszi. A technológia jól illeszkedik Kína átfogó űrstratégiájába, amely az űrállomási program és a holdkutatás mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyez az űrgazdaság ipari alapjainak megteremtésére.

Az orbitális gyártás nem csupán technológiai kísérlet, hanem stratégiai jelentőségű lépés is. Azok az országok, amelyek képesek az űrben történő ipari termelés stabil és gazdaságos megvalósítására, meghatározó szereplőivé válhatnak a jövő globális űrgazdaságának. Kína fejlesztése egyértelműen jelzi, hogy az ipari verseny egy része a következő évtizedekben már nem a Földön, hanem a világűrben dőlhet el.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyárak az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai energetika előtt álló meghatározó feladatok a következő időszakban a villamosenergia termelési és tárolási portfolió diverzifikációja, a villamoshálózat fejlesztése és a zöldenergiához kapcsolódó szabályozási környezet, illetve ösztönzők átdolgozása lesznek. Az eseményen emellett szóba kerültek rendszerszabályozási feladatok, az importfüggőség csökkentése és az okoshálózatok penetrációjának növelése. A sajtótájékoztató résztvevői ezenkívül kitértek az energiaközösségek kérdéskörére, a szélenergia felhasználásának lehetőségeire és a hálózati kapacitásfejlesztés szükségességére is.

Az eseményen Magyarország Kormányát Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára képviselte. Az államtitkár a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a szaktárca az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a villamosenergia-hálózat és -tárolás fejlesztésére. A kormányzati támogatások révén 2023 és 2026 között több mint 300 milliárd forintnyi forrás jut hálózatfejlesztési beruházásokra, alállomások és távvezetékek építésére, kapacitásbővítésre. A családokat és vállalkozásokat összesen 230 milliárd forinttal segítik energiatárolók telepítésében. Ezek a fejlesztések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a hazai energiaellátás biztonságos, fenntartható és megfizethető legyen.

Bally Attila, az MVM Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese elmondta: „Az MVM Csoport felelőssége ma messze túlmutat a hagyományos energiatermelésen. Stratégiai célkitűzéseinkkel összhangban, a megújuló kapacitások növelésével párhuzamosan átfogó hálózatfejlesztéseket hajtunk végre annak érdekében, hogy a villamosenergia-ellátás biztonsága minden körülmények között garantált legyen. Ezek a fejlesztések egyben a rugalmasság növelését és a legmodernebb energiatárolási technológiák hatékony alkalmazását is szolgálják. Meggyőződésem, hogy a következő években az lesz a siker kulcsa, ki tudja a leggyorsabban összekapcsolni a technológiai innovációt az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság követelményeivel.  Az MEE Vándorgyűlés éppen azért fontos számunkra, mert itt nemcsak a szakma képviselői találkoznak, hanem közösen jelöljük ki azokat az irányokat, amelyek hosszú távon meghatározzák az ország energiabiztonságát és fejlődését. A mi felelősségünk, hogy ezek az irányok világosak, megvalósíthatók és előremutatóak legyenek – és ehhez minden eszközzel hozzájárulunk.”

A sajtótájékoztatót az idén 125 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezte, annak a MEE 71. Vándorgyűlése adott otthont. Az egyesület elnöke, Dr. Molnár Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott: az energiaszektor napjaink egyik leggyorsabban változó iparága, mely nélkülözhetetlen a gazdaság és a társadalom egészének. A szakpolitikának, az iparág meghatározó vállalatainak, valamint a szakemberek széles körének folyamatosan egyeztetve, szorosan együtt kell működnie, hogy a mindennapjainkat alapvetően befolyásoló változások zökkenőmentesek legyenek, és minden érintett számára a legjobb eredményt hozzák. Ebben az ágazat legnagyobb szakmai szervezeteként a MEE egyre jelentősebb szerepet kell, hogy vállaljon. Az iparág legjobb szakértőit tömörítő egyesület stabil háttérként áll a szakpolitika döntéshozói mögött, a társadalom, a gazdaság és az iparág minden szakmai szegmensében az innovációt és a fejlődést támogatva.

Forrás: MEE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dinamikus fejlődésben a hazai energiaszektor appeared first on Műszaki Magazin.

Az együttműködés eredményeként több mint ötvenezer villamossági termék környezeti profilja válik elérhetővé a szakemberek számára a pontosabb számítások elvégzésének támogatására.

A gépészeti, elektromos és vízvezeték-szerelési (mechanical, electrical, plumbing – MEP) alkatrészekről nem állnak rendelkezésre átfogó környezeti adatok, ami folyamatosan kihívást jelent az építészeti, mérnöki és építőipari „architecture, engineering, and construction – AEC) ágazat számára. Mivel az épületgépészeti termékekről hiányosan álltak rendelkezésre ezek az információk, az AEC-szakemberek nehezen tudták teljes mértékben felmérni az építési projektek során a megtestesült szén-dioxid-kibocsátást.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a One Click LCA, az építőipar és a gyártási szektor vezető fenntarthatósági szoftverplatformja között létrejött megállapodással jelentős előrelépésre nyílik lehetőség ezen a területen. Az együttműködés keretében ugyanis a Schneider Electric több mint 50 000 villamossági terméke környezetihatás-profilját osztja meg III. típusú környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) formájában a One Click LCA MI-alapú fenntarthatósági platformján és megoldásain.

Ez a partnerség átfogó információkat nyújt az építészek, mérnökök, tervezők és fenntarthatósági szakértők számára, hogy adatvezérelt döntéseket hozhassanak már a tervezési folyamat során. A szakemberek adatokra támaszkodva mérhetik fel, hogy milyen környezeti hatással járnak elektrifikációs döntéseik a projekt teljes élettartamára kivetítve, ezáltal tovább csökkenthetik a MEP-rendszerek szén-dioxid-kibocsátást.

„Azzal, hogy a One Click LCA platformon megosztjuk ezt a nagy mennyiségű EPD-t villamossági termékeinkről, megkönnyítjük az AEC-ágazat szakemberei számára, hogy kiválasszák a leginkább fenntartható termékeket”

– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Sustainability Partnerships” részlegének globális vezetője.

„A Schneider Electric élen jár a MEP-iparban azzal, hogy nagy mennyiségű, a termékeire vonatkozó EPD-adatokat tesz elérhetővé a platformunkon. A kivitelezőknek és a mérnököknek világos képet kell kapniuk az összes anyaguk hatásáról ahhoz, hogy fenntartható módon építkezhessenek. Reméljük, hogy a Schneider Electric jelentős lépése másokat is arra ösztönöz, hogy szélesebb körben megosszák EDP-adataikat”

– tette hozzá Panu Pasanen, a One Click LCA vezérigazgatója és alapítója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hatékonyabbá válhat az épületek dekarbonizációja appeared first on Műszaki Magazin.

Az innovatív életforma, a hibázás kultúrája és az együttműködések fontossága is szóba került a „Z generáció – Az innovátorok új generációja” című konferencián, melyet az idei Bosch×Richter Innovátorok Napja alkalmából rendeztek meg a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Versenyben az elsőségért: fiatalokkal erősíthet Európa

A mindent megváltoztató innovatív technológiák hullámokban érkeznek, és néha váratlan időben, váratlan helyeken törnek utat maguknak. Azok az országok, amelyek az innovációban az elsők közé kerülnek, döntő versenyelőnyhöz juthatnak. A versenyképesség javítása Európa számára kiemelt kérdés, amihez a kulcsot az innovációs ökoszisztéma erősítése jelentheti, illetve az új generációk helyzetbe hozása, vélik a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. szakértői.

A hatékony versenyképesség és az innováció nem valósulhat meg a különböző generációk együttműködése nélkül. Steigervald Krisztián generációkutató a Bosch×Richter Innovátorok Napján hangsúlyozta: egyik generáció sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak mindegyik más.  „A Z generáció tagjai már nem tekintélyelvű, hierarchikus környezetből jönnek, hanem jellemzően demokratikus családmodellből érkeznek, válaszkész nevelést kaptak, ami az egész szemléletüket meghatározza. Például egy Z generációs fiatal egy munkahelytől azt várja el, hogy a folyamatok az ő személyéből, és ne a munkáltató szempontjaiból induljanak ki, ami újdonság a többi generációval összehasonlítva” – fogalmazott a generációkutató.

A Bosch és a Richter vezetői egyetértettek abban, hogy a hibázás kultúrája erősítheti a kreativitást és az innovációt. „Az innováció és a kutatás-fejlesztés világában a hiba valójában nem hiba, hanem egy próbálkozás, ami nem lett sikeres. Merni kell próbálkozni, merni kell hibázni ahhoz, hogy legyenek új megoldások, de fontos felismerni azt is, ha egy ötlet nem életképes és nincs jövője” – fejtette ki Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„Innovatív nagyvállalatként egyszerre kell biztosítanunk a kiszámítható és üzembiztos működést, ugyanakkor a kutatás-fejlesztésben támaszkodnunk kell a fiatalok energiáira. Ezt a kétféle igényt el kell tudnunk választani egymástól, de az innnovációs területeken teret kell engednünk a próbálkozásnak, sőt akár a hibázásnak is. Az a feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben létre tudnak jönni, ki tudnak sarjadni az új ötletek, hogy valódi változásokat érjünk el”

– jelezte Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Együttműködés és inspiráció – csapatjáték a vállalatok világában

A közös élmény és a csapatjáték személyes szinten a Z generáció prioritása, de a vállalatok világában a Bosch és a Richter is hasonló értékek, átfogó együttműködések mellett tette le a voksát. Műszaki és gyógyszeripari területen mindkét vállalat létrehozta a maga innovációs ökoszisztémáját, amely az innovatív szakemberképzésnek és a közös kutatás-fejlesztésnek is egyfajta inkubátora.

A Boschnál és a Richternél is úgy értékelik, hogy a generációk hatékonyan segíthetik egymást a közös célok érdekében, de ehhez a vállalatoknál kultúraváltásra, szervezeti innovációkra van szükség.

Forrás: Bosch

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fiatalokkal erősít Európa: a Z generáció a jövő kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

A cél a vállalkozások innovációs képességeinek javítása, illetve minél exportképesebb termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásának ösztönzése.

Magyarország hatékonyabb működéséhez szükség van arra, hogy a hazai vállalkozások innovációs képessége erősödjön. A Mario Draghi volt olasz miniszterelnök által közelmúltban kiadott jelentés rávilágított, hogy Európa versenyképességi kátyúban van: az 50 legkiválóbb technológiai vállalatból csupán 4 van az Európai Unióban, ráadásul míg 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok munkatermelékenységének 95 százalékát teljesítették az európai országok, mostanra ez az érték 80 százalékra esett vissza.

„A magyar kormány innovációs stratégiája, a Neumann János Program kijelölte, hazánk mely területeken válhat még versenyképesebbé. A gyógyszeripar, az orvos-egészségtudomány, a zöld átállás, az agrárium, illetve a digitalizáció területén Magyarország már most is világszínvonalú termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal van jelen, ezt azonban tovább kell erősítenünk. A GINOP Plusz pályázatok egyik célja, hogy minél több KKV tudjon kilépni a nemzetközi piacra, vagyis hogy exportképessé váljanak. A másik törekvés pedig az, hogy a vállalkozásaink minél nagyobb része innováljon”

– emelete ki a pályázatok kapcsán Bódis László, Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója.

A 2024. október 29-től elérhető, 75 milliárd forint keretösszegű KKV-k innovációs képességének támogatása című felhívás keretében termelési, gyártási folyamatinnovációs tevékenységekkel; marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységekkel; szervezeti innovációs tevékenységekkel (például adminisztratív és menedzsment fejlesztés), valamint logisztikai innovációs tevékenységekkel lehet pályázni. A vissza nem térítendő támogatásra 3-49 közötti dolgozói létszámmal működő KKV-k jelentkezhetnek minimum 20, maximum 50 millió forint értékben.

A 2024. november 13-tól elérhető 106,88 milliárd forint keretösszegű Fókuszterületi innovációs projektek támogatása keretében újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás fejlesztésével és előállításával lehet pályázni. Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kísérleti fejlesztésre, ipari (alkalmazott) kutatásra és kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységekre is (például hardver és szoftver beszerzése, projektmenedzsment, iparjogvédelmi oltalomszerzés) minimum 300, maximum 800 millió forint értékben. Pályázni olyan, 300 millió forintos árbevétellel rendelkező cégek tudnak, amelyek foglalkoztatotti létszáma legalább 12 fő.

Az érdeklődő cégek október folyamán több vármegyeszékhelyen is tájékozódhatnak a támogatás részleteiről a NIÜ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Innovációs Szövetség együttműködése révén, a Nemzeti Fejlesztési Központ részvételével megvalósuló eseményeken. Veszprém után Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben a helyi iparkamarák által szervezett eseményeken mutatják be az illetékes szakemberek a GINOP Plusz pályázatokat. További információ: https://niu.hu/hu/events/ginop-plusz-orszagjaro-tajekoztato-esemenyek

Azon vállalkozások, amelyek érdeklődnek a GINOP Plusz pályázatok iránt, további, ingyenesen elérhető segítséget kaphatnak a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől. Innovációs folyamataik erősítésében az IMPULSE, külpiacra lépésükben az XPAND program nyújt számukra támogatást.

További információ a GINOP Plusz pályázatokról: palyazat.gov.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 181 milliárd forintra pályázhatnak az innovációra nyitott magyar KKV-k appeared first on Műszaki Magazin.

A még dinamikusabb fejlődéshez azonban a töltési infrastruktúra erősítése, valamint intelligens, a hatékony energiafelhasználást segítő és egyben a villamos hálózatokat a túlterheléstől védő, töltést menedzselő rendszerre is szükség van.

Az idei első félévben 12 százalékkal bővült a Magyarországon forgalomba hozott új autók száma az egy évvel korábbihoz képest, és meghaladta a 63 ezret a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének összesítése szerint. Ezt jóval meghaladó növekedés volt az elektromos járműveknél, amelyekből 4656-ot adtak el 2024. első hat hónapjában, ez éves összevetésben 59,6 százalékos fejlődést jelent. Azt is érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az e-autók a teljes újautó-piac mindössze 7,4 százalékát adták az idei első félévben.

A következő időszakban várhatóan továbbra is intenzív növekedés lesz majd az elektromos járművek forgalmában, amit többek között az olyan programok is segítenek, mint a vállalati e-autó beszerzéseket támogató kezdeményezés. A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve REPowerEU fedezetéből finanszírozott program az akkumulátor kapacitásának függvényében 2,8-4 millió forinttal segítheti egy elektromos jármű beszerzését. A cégek tisztán elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz vásárlásához kaphatnak vissza nem térítendő állami hozzájárulást.

Az Energiaügyi Minisztérium június 25-i közlése szerint már több mint 3200 társaság igényelt forrást a februárban indult program keretében, mintegy 3900 jármű – közel 3000 személyautó és több mint 900 kisteherautó – beszerzéséhez, több mint ezer pályázat esetében pedig már a támogatói döntések is megszülettek. A beérkezett kérelmek együttesen a teljes 30 milliárd forintos keretösszeg felét fedik le.

A károsanyag-kibocsátás mintegy ötödéért a közlekedés, azon belül túlnyomórészt a közúti forgalom felel. A klímavállalások teljesítésében tehát meghatározó eszköz az elektromos autózás térnyerésének elősegítése. A leginkább környezetkímélő, tisztán elektromos hajtású gépkocsik száma az évtized elejéhez képest már több mint a hétszeresére nőtt hazánkban, 57 ezer felett alakul az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint.

A hazai e-autózás dinamikusabb fejlődéséhez kulcsfontosságú a megfelelő töltési infrastruktúra kialakítása is. Ezt a célt szolgálja a várhatóan augusztusban megnyíló, 28 milliárd forintos pályázati lehetőség, melynek keretében elektromos töltőállomás üzemeltetői engedéllyel rendelkező vállalkozások jelentkezhetnek újabb töltők létesítéséhez kedvezményes hitelért vagy vissza nem térítendő támogatásért. 2022-től egy Európa Uniós szabályozás szerint minden új, nem lakhatási céllal épülő ingatlan parkolójában, ha a parkolóhelyek száma meghaladja a tízet, akkor kötelező egy elektromos autó töltő telepítése. Ezenfelül minden ötödik parkolóhelyet elektromos kiállással kell ellátni, annak érdekében, hogy azokra a helyekre a későbbiekben is telepíthető legyen elektromosautó-töltő. Ez a szabály 2025-től szigorodik a korábban épült nem-lakóépületek esetén is kötelező az autótöltő telepítés, ha annak legalább 20 férőhelyes parkolója van.

A töltési infrastruktúra fejlesztésének fontosságát mutatja a Schneider Electric korábbi felmérésének eredménye is, mely szerint a hazai vállalati döntéshozók 75 százaléka választana e-autót a hagyományos, robbanómotoros járműve helyett, ha a munkavégzés helyén biztosított lenne a megfelelő töltési lehetőség.

A Schneider Electric céljai között szerepel, hogy 2029-re teljes járműflottáját elektromos meghajtású autókra cseréli le, és a folyamat már elindult Magyarországon is, így itthon is egyre több ilyen járművet használ a cég. Várhatóan a 2024-es évvégére a flotta 25%-a már elektromos meghajtású autókból fog állni. Az átállással kapcsolatos igények kiszolgálására a vállalat budapesti központjának otthont adó irodaházban a Schneider Electric eszközeit és rendszereit felhasználva alakítottak ki egy különleges töltési megoldást.

„A hatékony, biztonságos, az ingatlanok meglévő elektromos hálózatainak adottságaihoz alkalmazkodó töltési megoldás agya a Schneider Electric által fejlesztett EV Charging Expert terhelésmenedzsment rendszer (DLM), ami folyamatosan figyeli az irodaház betáplálási pontjainak pillanatnyi terhelését, és a lekötött teljesítmény szintjének megfelelő értékig hagyja az autók számára felvenni az elérhető teljesítményt. Ennek köszönhetően nem kell tartani a hálózat túlterheltsége miatti áramszünettől, vagy az áramszolgáltatói bírságtól, mégis minden autó az adott pillanatban elérhető legnagyobb teljesítményszinttel tölthet”

– mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

A megoldás egyik nagy előnye a hatékony telepítés és könnyű bővíthetőség, amit a szintén a Schneider Electric által fejlesztett és gyártott tokozott áramsínes megoldás tesz lehetővé. Ha új töltési pontokat akarnak a hálózathoz illeszteni, akkor nem szükséges lekapcsolni a teljes rendszert, hanem feszültség alatt ráhelyezhető a plusz leágazódoboz és töltő.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így fejlődhet még gyorsabban a hazai e-autózás appeared first on Műszaki Magazin.

Előnyei nyilvánvalóak: nem fárad el, emellett maximális precizitást, gyorsaságot és optimális ergonómiát kínál. A szakértők a használatukat a páciensek kezelésének következő fejlődési pontjaként látják. A robotrendszereket már napjainkban is számos sebészeti beavatkozásban alkalmazzák, például az ortopédia, a neurológia, a szív-mellkassebészet és fül-orr-gégészet területén. A jól ismer gyártók mellett innovatív induló vállalkozások is elkezdtek belépni a piacra.

Az orvostechnológia nem csak a robotok által végzett eljárásokban támaszkodik a FAULHABER termékeire. A hajtásrendszereket például beültethető szívpumpákhoz, sebészeti kéziszerszámokhoz, a szemészetben, a kozmetikában, valamint az orvosi képalkotásban és képfeldolgozásban is használják.

A műtőben csendes koncentráció uralkodik. A csapat felkészíti a pácienst a műtétre. Ám az első bemetszést nem orvos végzi, hanem egy robot. A sebész erősen koncentrálva ül a sebészeti konzolja előtt, és botkormányok segítségével vezérli a robotkarokat, amelyeket a műtőasztalnál végzett beavatkozáshoz használnak. A robot még egy 24 órás műszak után is teljes pontossággal és könnyedséggel végzi a bemetszéseket. A kamera, amely minden minimálisan invazív művelet elvégzéséhez fontos, optimálisan előkészített, teljesen rezgésmentes képek biztosít. A három dimenziós monitoron az orvos pontosan láthatja, mi történik a páciens hasában. A hagyományos két dimenziós nézet helyett, amely gyakran nagyon korlátozott, a három dimenziós monitoron minden részlet kivehető. Ezenkívül a vékony, csúcstechnológiás karok lényegesen nagyobb mozgásszabadságot biztosítanak bemetszés, korrigálás, illetve varrás során, mint a szokásos eljárások. Mivel minden műtét előtt pontosan megmérik a páciens testét, a számítógép képes három dimenziós képet készíteni a műtéti területről. A sebész által a számítógépen megadott értékek konvertálásával tizedmilliméteres pontosságú bemetszések is elvégezhetők, amelyeket szabad kézzel egyszerűen nem lehet elérni. A számítógép segítségével a robot folyamatosan képes ellenőrizni, hogy az orvos ott végzi-e a beavatkozást, ahol szükséges. Kétség esetén a rendszer megállíthatja az orvost, ezzel megelőzve az esetleges műhibákat.

Különféle rendszerek

Szinte nincs olyan orvosi eljárás, ahol ne lenne lehetőség a robotok által támogatott műveletek alkalmazására. Már napjainkban is több mint 70 cég kínál rendszereket az eljárások széles választékához. Jelen vannak többek között a gerinc-, a térd-, a csípő-, a hasüregi műtéteknél, az idegsebészetben, a fül-orr-gégészeti beavatkozásoknál, a biopsziák során, a nőgyógyászati és urológiai beavatkozásoknál, sőt, még a szív- és szemműtéteknél is. A technológiát még hajbeültetéseknél is használják. A műtőben használt eszközök rendeltetésüktől függően eltérő kialakításúak. A robotok rendkívül széles mérettartományt fednek le: a rendkívül nagy méretű, többkarú rendszerektől az átlagos italosdoboznál nem nagyobb rendszerekig minden típus létezik. Míg az előbbi rendszert összetett eljárásokhoz, addig az utóbbit csupán a műszerek kívánt pozícióban tartására használják.

Hajtásrendszeres orvostechnológia

A páciens nem tud semmiről, ami a műtőben történik. Az érzéstelenítés működik. Az aneszteziológus szoros figyelemmel kíséri az életfunkciókat. Megbízhat a FAULHABER által kínált mesterséges lélegeztetésében. Az aneszteziológiai rendszerbe integrált lélegeztetőgép turbinaegységében egy kommutátor nélküli, nagy sebességű, mindössze 24 mm átmérőjű egyenáramú motor működik. A motor nemcsak szerfelett gyors és csendes a teljes fordulatszám-tartományban, hanem rendkívül dinamikus is. Ez különösen természetes lélegeztetést tesz lehetővé. A felnőttek, gyermekek és újszülöttek így megfelelően és a lehető legtermészetesebben lélegeztethetők a teljes érzéstelenítés alatt. Ezenkívül a turbinás lélegeztetés mindvégig lehetővé teszi a páciens számára a szabad légzést (spontán légzés).

Mivel egyre több szakterületen hajtanak végre robotok által végzett eljárásokat, a hajtásrendszerek iránti igény is folyamatosan nő, például a robotkarok pozicionálása terén. Itt olyan rendkívül dinamikus rendszerekre van szükség, amelyek a lehető legrövidebb idő alatt biztosítják a teljes sebességet. Vasmentes tekercselési technológiájuknak és sima sebesség-nyomaték karakterisztikájuknak köszönhetően a FAULHABER hajtásrendszerei minden szükséges tulajdonsággal rendelkeznek, többek között pontos pozicionálást és sebességszabályozást tesznek lehetővé. A nagy teljesítményű motorcsaládok, mint például a FAULHABER BX4 vagy BP4 és az új BXT sorozat, a hajtóműfejek, optikai, mágneses vagy abszolút jeladók, valamint sebesség- és mozgásszabályozók széles választékával kiegészítve, ideálisak az igényes robotikai alkalmazásokhoz nem csak gyógyászatban, de számos más területen is.

Napi rutin

A robotok által végzett eljárások nem csupán futurisztikus elképzelések, hanem már a világ számos műtőjében a napi rutin részét képezik. Annak ellenére, hogy már végeztek távorvoslási műtétet – ahol az USA-ban monitor mellett ülő orvos Franciaországban operált egy páciensen – ezt a gyakorlatban inkább így kell elképzelni: a robot és a számítógép asszisztensként segíti a helyszínen tartózkodókat. Több éves orvosi tapasztalatot nem lehet egyszerűen programozási nyelvvé konvertálni. A műtétek azonban biztonságosabbá tehetők robotok használatával. És a FAULHABER pedig fontos szerepet fog ebben játszani. Mind a páciensért, mind a páciensben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotika a fejlődés új szakaszába léphet a műtőben appeared first on Műszaki Magazin.

Nyirő Ferenc a KONTRON Hungary Kft. ipari digitalizáció üzletágának vezetője ízelítőt ad abból, hogy gépgyártóként hogyan növeld a hatékonyságodat, amely a túlélés alapja. Ha 15-20% termékfejlesztési időt megtakarítasz, historikusan követed a változásokat, valós idejű kontroll alatt tartod a gyártásodat, akkor dőlhetsz hátra elégedetten cégvezetőként. Mindig a fejlődés, az alkalmazkodás és az adaptáció hármasa a legfontosabb mozgatórugó – Ferenc szerint ez a kulcsa a sikernek, ezt javasolja neked is.

Hallgass bele, tartsd a lépést, adaptáld a téged támogató eszközöket és mérd az eredményt!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gépzsír Extra – FEJLŐDÉS – ALKALMAZKODÁS – ADAPTÁCIÓ appeared first on Műszaki Magazin.

Rendkívüli mértékben meggyorsítja az automatizációs- és szoftverkódok létrehozását, illetve optimalizálását a Siemens és a Microsoft közös fejlesztése, az Industrial Copilot. A mesterséges intelligenciára épülő, ipari chatbot segítségével az összetett kódok hibamentesítése is könnyebbé válik, és a szimulációk átfutása hetekről percekre rövidül.

Az ember-gép együttműködés új korszaka

Az „ipari másodpilótát” jelenleg két felhasználási területen alkalmazzák. Egyrészt közreműködik a Siemens vezérlőrendszereihez készülő PLC programozási kód elkészítésében, ami tartalmazza, mely gépeknek, mit kell csinálniuk, milyen sorrendben és milyen feltételek mellett. Ezt a munkát nemcsak kódgenerálással, hanem szükség esetén a programozási nyelvek közötti fordítással és optimalizálással is gyorsítja.

Másrészt a gépek meghibásodása esetén megkeresi a probléma forrását, megszüntetésére pedig javaslatot is tesz. Mindezt úgy, hogy a karbantartók egy csevegőablakban írhatják le a problémát, részletes műszaki információkat kérhetnek, és megvitathatják a javasolt megoldást, mintha csak kollégáikkal beszélnének.

Az új fejlesztés így jelentős terhet vesz le a folyamatautomatizálás, a PLC programozás és a karbantartás területén dolgozó, magasan képzett és tapasztalt szakemberek válláról, akikből nagy a hiány a munkaerőpiacon. Ennek köszönhetően, valamint a gépek állásidejének lerövidítése miatt az AI-másodpilóta a termelékenység és a hatékonyság ugrásszerű növekedését hozza majd az autó- és gyártóipartól kezdve, a kritikus fontosságú infrastruktúrákon, illetve a szállítmányozáson át, az egészségügyig, különféle iparágakban.

Kooperatív fejlesztés

A megoldás a Siemens Xcelerator digitális üzleti platformjáról érkező automatizációs és folyamatszimulációs információkat a Microsoft Azure OpenAI Service felhőalapú szolgáltatásával dolgozza fel. A vállalatok eközben biztonságban tartják a megismert adatokat: még a szolgáltatás alapjául szolgáló AI-modellek tanítására sem használják fel őket.

A két szállító egyúttal az ipari csapatok együttműködését is új szintre emeli kollaborációs platformjaik összekapcsolásával. A Teamcenter for Microsoft Teams alkalmazás, amely a terméktervezés és -gyártás különböző területein dolgozó alkalmazottak együttműködését a generatív AI képességeivel teszi hatékonyabbá, 2023 december elejétől általánosan elérhető lesz.

www.siemens.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tovább gyorsulhat az ipari automatizáció appeared first on Műszaki Magazin.

„Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy munkámmal felkeltettem a legrangosabb hazai tudományos szervezet képviselőinek a figyelmét. A mentoraim, témavezetőim mellett az egyetem falain kívülről is kaptam egy megerősítést arról, hogy jó úton járok és igenis érdemes foglalkozni ezzel a kutatási témával”

– fogalmazott Gere Dániel, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Polimertechnika Tanszék adjunktusa, akit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal tüntetett ki.

A fiatal oktató-kutató a kőolaj alapú polimer (PET) és a biológiailag lebontható polimer (PLA) hulladékok együttes újrahasznosíthatóságát és kompatibilizálási lehetőségeit vizsgálta kutatásaiban. (Pályamunkájának címe: Future trends of plastic bottle recycling: Compatibilization of PET and PLA, Polymer Testing.)

© Fotó : mta.hu / Szigeti Tamás Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj 2023-as díjazottjai (balról jobbra): Mizsei Edvárd, Kiss Réka és Gere Dániel.

„Amikor doktori kutatásokba kezdtem, még sokan nem értették, hogy egyáltalán miért fontos ezzel a témával foglalkozni. Az idő viszont engem igazolt, ugyanis egyre több mítosz és tévhit él a köztudatban a műanyagok újrahasznosításával kapcsolatban, amit tudományos eredményekkel lehet megerősíteni vagy megcáfolni”

– vezette fel a vizsgált problémát Gere Dániel.

Elárulta, hogy napjaink környezettudatos gyártói amellett, hogy részben vagy teljesen újrahasznosított alapanyagból gyártják termékeiket, egyre nagyobb mértékben alkalmaznak kőolaj alapú műanyagok helyett vagy mellett biopolimereket is.

„A kőolaj alapú polimerek újrahasznosítása már jól működik, és van lehetőség a biológiailag lebontható polimerek ipari hasznosítására is, ám a lakosság és a szelektív hulladékgyűjtés még nem készült fel a biopolimerek szeparált gyűjtésére. Emiatt az egyes műanyagtípusok az újrahasznosítás során összekeveredhetnek.”

Az ifjú műegyetemi kutató pályaművében a vegyes PET és PLA hulladékok újrahasznosíthatóságát, illetve kompatibilizálási lehetőségeit vizsgálta. Elemzéseiben pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) készült felvételeket vett górcső alá, amelyeken jól látható, hogy a PET és a PLA hulladék anyaga nem elegyedik egymással, hanem a mátrixban eloszlatott szemcsék figyelhetőek meg, és ún. diszpergált fázisszerkezet alakul ki (ezt a szakirodalomban tenger-szigetnek vagy szalámi típusú szerkezetnek is nevezik). Ebben az állapotban a tiszta anyagokhoz képest romlanak a keverék mechanikai tulajdonságai (például csökken a Charpy-féle ütőszilárdság vagy a szakadási nyúlás). Ám Gere Dániel felhívta a figyelmet, hogy megfelelő kompatibilizálószerek használatával a statikus és a dinamikus mechanikai tulajdonságok egyaránt nagymértékben javíthatók.

A BME GPK adjunktusa Kooperatív Doktori Ösztöndíjasként számos gyakorlati vizsgálatban már górcső alá vette a kompatibilizált PET/PLA keverékek ipari alkalmazhatóságát is. Fröccsöntési és fröccsfúvó üzemi próba során elemezte a különböző tömegarányú kompatibilizálatlan és kompatibilizált PET/PLA keverékek gyakorlati felhasználhatóságát. A vizsgálataiban alkalmazott technológiák közöl a fröccsfúvás a kritikusabb és komplexebb eljárás, amely során azt tapasztalta, hogy ha a keverék körülbelül 2-3 százalék PLA-t tartalmaz, akkor sikerrel kivitelezhető a palackfúvás, ám e fölött már túl ridegen viselkedik az előforma. A díjazott fiatal kutató adalékanyagok saját egyvelegével is dolgozott, és 15% PLA tartalmú keverékből is sikerült palackot fújnia.

A bme.hu-nak adott interjúban Gere Dániel elárulta, hogy bár az ipari szereplők is ismerik azt a problémát, amellyel kutatásaiban foglalkozik, a hazai hulladékfeldolgozók számára még nem olyan számottevő a biopolimer (például PLA, PBAT, PBS stb.) hulladékok mennyisége, hogy azzal megérje nagyban, ipari méretekben foglalkozni. Mindezek alátámasztásaként elmondta, hogy a Plastics Europe statisztikai nyilvántartása szerint 2021-ben a teljes műanyagtermelésnek (390,7 millió tonna) mindössze kb. 1,5%-a volt biopolimer. Magyarországról egyelőre nincsenek pontos statisztikai adatok, ám hozzávetőlegesen a feldolgozott műanyag mennyiségének körülbelül 0,5%-a lehet biopolimer. Gere Dániel részt vett 2019-ben a düsseldorfi műanyag- és gumiipari szakkiállításon, ahol több újrahasznosító, illetve válogató gépekkel foglalkozó céggel is szakmai diskurzusba kezdett. A kiállítók is tisztában voltak a Dániel által feszegetett problémával, és azt állították, már létezik külön megoldás a válogatásra. A BME GPK kutatója szerint e módszerek hatékonyságáról akkor fognak meggyőződni, amikor már jóval nagyobb lesz a bioműanyagok részaránya a hulladékban.

Gere Dánielt már középiskolásként a reál tárgyak, főként a fizika és a matematika érdekelték. Mindenképpen mérnöki irányba szeretett volna továbbtanulni, és az sem volt kérdéses, hogy az ország elsőszámú műszaki felsőoktatási intézményét, a Műegyetemet veszi célba. Több képzés vonzotta, ezek közül is olyan szakot keresett, ahol a környezetvédelem iránti érdeklődése teret kaphat. Kezdetben a környezetmérnök és a mechatronikai mérnökképzést fontolgatta, ám végül a Gépészmérnöki Kart és a gépészmérnök szakot választotta.

A diploma megszerzése után Gere Dániel úgy döntött, hogy posztgraduális képzésen folytatja tanulmányait és kutatásokba fog. Már hallgatóként kipróbálhatta magát az iparban, majd Kooperatív Doktori Ösztöndíjasként szerzett még több gyakorlatot. Doktori képzése óta folyamatosan részt vesz különböző műanyagok újrahasznosításával kapcsolatos ipari K+F projektekben a BME GPK Polimertechnika Tanszéken. A tudományos munka mellett oktat is, és ahogy vallja, nem szereti szétválasztani az ipari és az oktatói-kutatói pályát.

„A tudománynak az ipart is kell szolgálnia”

– vélekedik Gere Dániel, aki a projektek során szerzett tapasztalatait, ismereteit a hallgatóinak is igyekszik átadni, amire úgy véli, fogékonyak a fiatalok.

Elárulta, hogy az adalékolatlan és adalékolt bioműanyagok komposztálhatóságának elemzésén túl az elmúlt évben a folyókról lehalászott műanyagok (főleg palackok) és mikroműanyagok újrahasznosíthatóságának vizsgálatába kezdett. A jövőben szeretne részt venni hazai és nemzetközi ipari és pályázati K+F projektekben. 2023-ban elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, amelynek kutatási tervén hallgatókkal közösen szeretne dolgozni. Bízik benne, hogy akadémiai, tudományos karrierje lendületet vesz, ő pedig a tudás mellett tapasztalatot is gyűjthet, amivel biztos alapokat szeretne szerezni, és a jövőben majd saját kutatócsoportot alapítani a különböző (bio)polimerek vizsgálatára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fejlődési potenciál a műanyag hulladékok ipari feldolgozásában appeared first on Műszaki Magazin.

Továbbra is a Bosch diktálja a tempót a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása terén. A vállalat több mint ezer találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentési kérelmet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területen az elmúlt öt évben, amivel Európa vezető szabadalmi kérelmezői közé lépett elő a témát illetően. A generatív mesterséges intelligencia és az úgynevezett Foundation-modellek (például a ChatGPT) szakterületeinek legújabb technológiai fejlesztései teljesen új lehetőségeket nyitnak a Bosch számára. Ezek a modellek egyaránt alkalmasak olyan tartalmak generálására, mint például a szoftverkódok, a szövegek, a képek és a zenék, és mivel hatalmas adatmennyiség alapjain tanítják be őket, különösen erőteljesek a korábbi AI-modellekhez viszonyítva. Az információk széles köre és óriási mennyisége teszi például lehetővé, hogy a Foundation-modellek nyelvek között fordítsanak és strukturált módon dolgozzanak fel feladatokat.

„A technológiai áttörések teljesen új fejezetet nyitnak a mesterséges intelligencia területén”

– hangsúlyozta Tanja Rückert, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának tagja és digitális igazgatója.

„Ez a fejlődés a társadalom szinte minden területére, valamint a vállalatok folyamataira is hat, és ezt a lehetőséget szeretnénk kiaknázni a Bosch számára.”

Ennek szellemében a Bosch mesterséges intelligencia szakértői – úgy a kutatás, mint az üzleti szektorok oldaláról – az új AI-modellek által kínált lehetőségeket kiaknázó konkrét alkalmazásokon dolgoznak. Ilyen például a Bosch saját adatbázisa, amely keresési kifejezések szerint tárolja az egyes információkat. Minél kevésbé pontos a keresett kulcsszó, annál kevésbé találó a keresési eredmény, illetve fordítva. A generatív mesterséges intelligencia alapú megoldás azonban jóval gyorsabban, és ami a legfontosabb, széleskörűbben keres – és talál – információkat. Ez a vállalaton belül már rendelkezésre álló tudás könnyebb elérését és mélyrehatóbb felhasználását tenné lehetővé. A mesterséges intelligencia alapú keresés csupán az egyik azon mintegy 60 potenciális alkalmazási eset közül, amelyeket jelenleg vizsgálnak a Foundation-modellek területén, és amelyeket kedvező eredmények esetén alkalmaz is majd a vállalat.

A Bosch az eredetileg tervezettnél gyorsabban építi be alkalmazásaiba a mesterséges intelligenciát

„A Bosch üzleti szektoraiban és világszerte működő telephelyein egyaránt jelentős haladást ért el a mesterséges intelligencia fejlesztésében az elmúlt években”

– emelte ki Tanja Rückert.

„Gyorsan és sikeresen építjük be alkalmazásainkba a mesterséges intelligenciát.”

A tervek szerint még ebben az évben a vállalat minden terméke és megoldása vagy eleve tartalmaz mesterséges intelligencia alapú technológiát, vagy annak segítségével fejlesztik, illetve gyártják őket. A vállalat eredetileg 2025-re tűzte ki ezt célul, ám jó úton halad, hogy már két évvel korábban megvalósítsa a terveket. Mindez annak a több mint 300 mesterséges intelligencia kutatónak is köszönhető, akik jelenleg új AI-módszerek fejlesztésén dolgoznak a Boschnál. A kutatás és az üzleti szektorok között szoros a kapcsolat, emellett a vállalat célzott humánerőforrás- és képzéspolitikát is követ. 2019-ben a Bosch kutatási részlegének vezetésével mesterséges intelligencia oktatási program indult, amelyben eddig 26 500 munkatárs vett részt. A program három különböző szintű képzési formátumot foglal magában a vezetők, a mérnökök és a mesterséges intelligencia felhasználói számára.

„Az oktatások fontos szerepet töltenek be abban, hogy a vállalat minden területén a kollégák mesterséges intelligencia alapú tudással rendelkezzenek”

– mutatott rá Thomas Kropf, a Bosch kutatási részlegének igazgatója. A Bosch mindemellett intenzív partnerkapcsolatokat épített ki olyan világszinten is vezető intézményekkel, mint például a nagynevű Carnegie Mellon Egyetem (USA), illetve az évek során folyamatosan bővítette szabadalmi portfólióját a mesterséges intelligencia szakterületén.

Egymilliárd euró árbevétel mesterséges intelligenciából

A mesterséges intelligencia már egy ideje a fejlődés és a növekedés motorjának számít. A PricewaterhouseCoopers üzleti tanácsadó szerint Németország GDP-je 11 százalékkal nőhet 2030-ra, a Tractica piackutató pedig 2025-ben már mintegy 31 milliárd dollár globális árbevételt prognosztizál. Mindez az AI-megoldások termelékenységi és hatékonysági mutatóinak köszönhető. A következő években a Bosch tervei szerint a mesterséges intelligenciával kompatibilis termékeinek árbevételét egymilliárd euróra növeli.

„A mesterséges intelligencia alapú technológia használata és a termékek hálózatba kapcsolása kulcsfontosságú a technológia és társadalmi fejlődés szempontjából. A mesterséges intelligencia az emberek javát szolgálja”

– jelentette ki Rückert.

A Bosch az ipari mesterséges intelligenciára, vagyis a szállítás, a gyártás és az épülettechnika területein gyűjtött szaktudás és az intelligens algoritmusok kombinációjára összpontosít. A vállalatcsoport a komplex, fizikai tárgyak gyártásában elért erősségeit használja, a mesterséges intelligencia területén szerzett sokéves tapasztalatával ötvözve azokat. Mindez ellentétes azoknak az amerikai és kínai IT-vállalatoknak a koncepciójával, amelyek elsősorban az ember, és az emberi viselkedés modelljének felépítésére használják a mesterséges intelligenciát. Az AI-alapú megoldások alkalmazási lehetőségei igen sokrétűek, a chipgyártásban például az anomáliák észlelésében segíthet a mesterséges intelligencia. Az AI-alapú képfeldolgozás az elektronikai lapkák (wafer) automatikus optikai vizsgálatát is lehetővé teszi, miközben a félvezetőgyártó gépek optimális kihasználtsága jegyében irányítja az anyagáramlást. Az AI-technológiák abban is kulcsfontosságúnak számítanak, hogy a drezdai chipgyár a világ leghatékonyabb félvezető-előállító üzemévé vált. Mindezeken túl, az intelligens kamerák és érzékelők például a tűzesetek korai észlelésében segíthetnek, az autókban pedig intelligens vezetéstámogató rendszerek szolgálhatják a balesetek megelőzését.

Mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések és együttműködések Magyarországon is

A mesterséges intelligencia alapú fejlesztések a magyarországi Bosch csoport működésének is az egyik fókuszterületét jelentik. A vállalatcsoport magyarországi telephelyein is számos területen használja ezt a technológiát, melynek a gyártási folyamatok során van meghatározó szerepe, legyen szó a gyártásoptimalizálásához szükséges adatelemzésekről, egyes folyamatok optikai ellenőrzéséről vagy a gyártósori berendezések karbantartásának tervezéséről. A mesterséges intelligencia a Bosch széles körű oktatási együttműködéseiben is kiemelt szerephez jut: a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiai Kompetencia Központtal, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Ipari Tanszékkel, a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, valamint a Miskolci Egyetemmel való együttműködésnek is szerves része.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligencia alapú technológiák kutatása appeared first on Műszaki Magazin.