A legfrissebb iparági előrejelzések szerint 2026-ra a technológia szerepe tovább erősödik, miközben a fókusz egyre inkább az ipari integráció mélységére, a folyamatstabilitásra és a gazdaságosságra helyeződik át.

A vállalatok többsége már felismerte az additív gyártásban rejlő potenciált, ugyanakkor a stabil, validált és reprodukálható gyártási folyamatokba történő beillesztés továbbra is mérnöki és szervezeti kihívást jelent, különösen az ismételhetőség, a nyomonkövethetőség és a beruházások megtérülése szempontjából.

Sorozatgyártásra készen

Az egyik legmarkánsabb tendencia, hogy az additív gyártás egyre határozottabban lép ki a prototípusgyártás szerepköréből, és a sorozatgyártás irányába mozdul el. Míg korábban elsősorban a tervezési iterációk gyorsítását és a koncepciók validálását szolgálta, ma már egyre több gyártó alkalmazza tényleges termelési környezetben, például szerszámok, befogókészülékek, karbantartási alkatrészek és végfelhasználói komponensek előállítására. Ez az elmozdulás szoros összefüggésben áll a berendezések teljesítményének növekedésével, a gyártási folyamatok stabilizálódásával és az alkatrészminőség konzisztenciájának javulásával. Az ipari polimer technológiák fejlődése révén számos korábbi korlát – különösen a gyártási sebesség és az ismételhetőség területén – jelentősen mérséklődött, ami lehetővé teszi a technológia szélesebb körű alkalmazását a termelésben.

Ezzel párhuzamosan az additív gyártás egyre inkább integrálódik a gyártósorok tervezésébe és optimalizálásába. A technológia 2026-ra várhatóan már nem kiegészítő megoldásként jelenik meg, hanem a gyártási rendszerek szerves részévé válik, különösen olyan területeken, ahol a rendelkezésre állás, a kiszámítható output és a folyamatstabilitás kritikus tényezők. Ez a változás nemcsak technológiai, hanem szervezeti szinten is átalakulást igényel, hiszen az additív gyártás bevezetése új kompetenciákat, digitális munkafolyamatokat és minőségbiztosítási szemléletet követel meg a mérnöki csapatoktól.

Lokalizált gyártás

Az ellátási láncok globális sérülékenysége – amelyet geopolitikai feszültségek, növekvő logisztikai költségek és vámkockázatok erősítenek – szintén felgyorsítja az additív gyártás térnyerését. A vállalatok egyre inkább a lokalizált gyártási modellek és a digitális készletezés irányába mozdulnak el, ahol a fizikai raktárkészleteket minősített digitális alkatrészfájlok válthatják ki. Ennek eredményeként az alkatrészek gyártása a felhasználás helyéhez közelebb, igény szerint történhet, ami jelentősen csökkenti az átfutási időket és növeli az ellátási lánc rugalmasságát. Az additív gyártás ebben a kontextusban már nem pusztán taktikai eszköz, hanem stratégiai jelentőségű megoldásként jelenik meg.

Az Ipar 5.0 koncepció térnyerésével az additív gyártás szerepe tovább bővül az emberközpontú, rugalmas és adaptív gyártási rendszerek kialakításában. A digitális ikrek, a szabványosított folyamatok és a hálózatba kapcsolt gyártási rendszerek lehetővé teszik, hogy különböző telephelyeken azonos minőségben reprodukálhatók legyenek a gyártási elemek. Az additív technológiák ebben a környezetben nemcsak a digitalizációt támogatják, hanem a mérnökök munkáját is hatékonyabbá teszik azáltal, hogy gyorsabb iterációt, nagyobb tervezési szabadságot és rugalmasabb gyártási lehetőségeket biztosítanak.

2026-ra az additív gyártás egy érett, ipari szinten integrált technológiává válik, amely alapvetően formálja át a gyártási stratégiákat. A hangsúly a továbbiakban nem a technológia létjogosultságán, hanem annak hatékony, skálázható és gazdaságos alkalmazásán lesz. A mérnöki gyakorlatban ez a szemléletváltás a digitális és fizikai gyártási rendszerek szorosabb integrációját, valamint a gyártási láncok újragondolását teszi szükségessé, amely hosszú távon versenyelőnyt jelenthet az alkalmazkodni képes vállalatok számára.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Additív gyártás 2026: ipari fordulópont appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat bemutatói azt szemléltették, hogyan fonódik össze az AI, a digitális iker technológia és a valós idejű adathasználat az ipar, az energia, az élettudományok és a gyártás jövőjében

Ipari AI operációs rendszer: Siemens–NVIDIA stratégiai együttműködés

A Siemens és az NVIDIA partnersége új szintre lépett: a két vállalat közösen építi az Industrial AI Operating System koncepcióját, amely a terméktervezéstől és mérnöki munkától kezdve a gyártáson, üzemeltetésen és ellátási láncon át egy egységes, AI-vezérelt rendszerré kapcsolja össze az ipari folyamatokat. A cél nem csupán hatékonyságnövelés, hanem teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzemek létrehozása, amelyek első mintapéldánya 2026-ban a Siemens erlangeni elektronikai gyára lesz

Az NVIDIA a számítási infrastruktúrát, szimulációs könyvtárakat és AI-modelleket biztosítja, míg a Siemens ipari szakértelemmel, szoftverrel és hardverrel járul hozzá a fejlesztésekhez. Az együttműködés fókuszterületei között szerepel az AI-alapú elektronikai tervezés (EDA), a mesterséges intelligenciával támogatott szimuláció és az adaptív gyártás.

Digital Twin Composer: a digitális iker új generációja

A CES egyik legfontosabb bejelentése a Siemens Digital Twin Composer, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator piactéren. A megoldás a Siemens digitális iker technológiáját, az NVIDIA Omniverse szimulációs környezetét és a valós idejű ipari adatokat kapcsolja össze. Ennek eredményeként a vállalatok nemcsak statikus modelleket hozhatnak létre, hanem időben „előre és vissza” mozogva vizsgálhatják egy termék, üzem vagy folyamat viselkedését – például időjárási hatások, terhelésváltozások vagy mérnöki módosítások esetén

A Digital Twin Composer kulcsszerepet játszik az ipari metaverzum megvalósításában, ahol a döntések még a fizikai beavatkozások előtt, virtuális környezetben születhetnek meg.

Gyakorlati eredmények

A technológia üzleti értékét jól szemlélteti a PepsiCo példája. A vállalat amerikai gyártó- és raktárüzemeiben nagy pontosságú, 3D digitális ikreket hoztak létre, amelyekkel a teljes ellátási láncot szimulálják. A megoldás segítségével a potenciális problémák akár 90%-a azonosítható még a fizikai átalakítások előtt, miközben a kezdeti bevezetés során 20%-os kapacitásnövekedést, gyorsabb tervezési ciklusokat és 10–15%-os beruházási költségcsökkenést értek el

AI a mindennapi döntések támogatására

A Siemens kilenc új, AI-alapú ipari kopilotot is bemutatott, amelyek a teljes értékláncot lefedik – a termékadat-kezeléstől és megfelelőség-ellenőrzéstől kezdve a gyártásirányításon át az üzemeltetésig. Ezek a megoldások a Microsofttal közös fejlesztésekre is építenek, és céljuk az, hogy a mérnökök és üzemeltetők számára természetes nyelven, valós időben nyújtsanak döntéstámogatást

AI az élettudományoktól az autonóm járművekig

A bemutatók kitértek az élettudományokra – ahol az AI akár 50%-kal gyorsíthatja a gyógyszerfejlesztést –, a fúziós energia fejlesztésére, valamint az autonóm járművek digitális iker alapú validációjára is. Emellett a Siemens az ipari AI-t már a Meta Ray-Ban AI szemüvegekben is alkalmazza, valós idejű, kéz nélküli támogatást nyújtva a gyártósori dolgozóknak

A Siemens CES 2026-os bejelentései világossá tették, hogy az ipari mesterséges intelligencia nem önálló funkció, hanem átfogó, rendszerszintű átalakulás eszköze. A digitális ikrek, az AI-operációs rendszerek és az ipari kopiloták együttesen lehetővé teszik, hogy a vállalatok gyorsabban innováljanak, csökkentsék kockázataikat és hatékonyabban működjenek egy egyre összetettebb ipari környezetben.

Forrás: Siemens

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Siemens CES 2026 – AI fordulópont appeared first on Műszaki Magazin.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány appeared first on Műszaki Magazin.

Van mit ünnepelni a TRUMPF-nál, hiszen az idén 100 éves német családi cég mára a lemezmegmunkálásban és a lézertechnológiában világszerte meghatározóvá vált. Nem csak gépeket gyártunk és értékesítünk, de a folyamatos innováció is jelentős eredményeket hoz cégünk számára. -kezdi beszélgetésünket Major Tamás, a TRUMPF Hungary Kft. ügyvezetője.

A hazánkban 50 éves múlttal rendelkező TRUMPF még 2013-ban vásárolta meg a korábbi magyar szerszámgép képviseletét és ezen az alapokon jött létre a TRUMPF Hungary Kft., amelynek tevékenységébe 2014-től integrálódott a lézertechnika üzletág. Annak idején, amikor elkezdtük, 15 munkatársunk volt összesen, most 81-en vagyunk, és van még jó néhány üres pozíciónk. Ha marad ez a feladatkör: a klasszikus gépforgalmazás, szerviztevékenység, alkatrészforgalmazás, tanácsadáshosszú távon 90-100 fős céget jelent itt Magyarországon. Mi azonban nem csak Magyarországért felelünk, hanem a lézertechnika vonalon gépforgalmazási és szervizelési jogosultsággal is rendelkezünk Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Görögország területén, illetve a romániai és a bulgáriai TRUMPF-tagvállalat vezetésével is engem bíztak meg 2014-ben. Ezen kívül még a szoftverek szupportját is mi végezzük ezekben az országokban, tehát támogatjuk az ottani szoftverekkel foglalkozó mérnök kollégákat.

MM: Látványos fejlesztés az új telephely, milyen fordulópontot jelent cégük életében?

M.T.: Egy fenntartható épület jött létre, ez azt jelenti, hogy geotermikus fűtéssel, hűtéssel rendelkezünk, földgázcsatlakozásunk egyáltalán nincsen, és van napelemrendszerünk. Dominálnak az ipari környezetben a látszó betonfelületek, ami látszik, az beton, vas, fém, üveg és fa. Az új székházunkra büszkék lehetünk, és biztos, hogy nem lenne ekkora és nem lenne ilyen, hogyha a TRUMPF nem úgy gondolkodna, hogy egy regionális délkelet-európai központot hoz létre Gödöllőn.

A bruttó összfelület 4150 m2, a nettó 3920 m2, és ebből körülbelül 1000 m2 az úgynevezett Showroom. Itt a lemezmegmunkálási folyamathoz tartozó technológiákat fogjuk bemutatni, ez azt jelenti, hogy lesz egy lemezraktárral ellátott, automatizált lézervágó gép, egy automatizált kombigép, lesz egy robotizált élhajlító cella.

Ezen kívül lesz egy lézer hegesztőcellánk, egy 3D-s lézerhegesztő cellánk, egy lézerhegesztő robotunk, egy lézerjelölő állomás, egy lézerhegesztő állomás és egy porágyas 3D fémnyomtató a lézertechnológia bemutatására. Mindenből igyekeztünk azt a géptípust kiválasztani, ami innovatív, jövőbemutató, és hozzá tenném azt is, hogy nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni az edukációra. Tehát egyrészt úgy érezzük, hogy az iparági felhasználóknál a szakemberek látókörét érdemes bővíteni -itt elsősorban a lézerhegesztésre gondolok- másrészt pedig a műszaki felsőoktatási intézményekkel szeretnénk élő és gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani.

MM: A TRUMPF hazai jelenlétének, melyek a fő pillérei?

M.T.: A fő tevékenységük továbbra is a lemezmegmunkáló szerszámgépek értékesítése és szervizelése, illetve egyre jelentősebb és fontosabb a lézertechnika. Alapvetően két különböző felhasználási körről van szó. Magyarországon nagyon jelentős a lemezmegmunkáló ipar, akár végtermékgyártókról, akár bérmunkát vállaló cégekről beszélünk. Összesen körülbelül 800 aktív lemezmegmunkáló szerszámgépünk van Magyarországon, lézertechnikai berendezésből pedig több mint ezer. A lézertechnikánál olyan eszközökre gondolok, mint a különböző lézerforrások, jelölő lézerek, lézerhegesztő vagy lézervágó cellák. A végfelhasználói kör elsősorban elektronikai gyártó cégek, autóipar, autóipari beszállítók, illetve nem elhanyagolható módon az akkumulátorgyártó cégek.

Fő tevékenységünk az új gép értékesítés, műszaki tanácsadással egybekötve, hiszen fontos, hogy az ügyfél elképzeléseinek és igényeinek legmegfelelőbb, leggyorsabban megtérülő megoldást tudjuk kínálni és ajánlani. Ehhez kapcsolódik a garancia idő alatti és garancia idő utáni szerviztámogatás és alkatrészellátás, egyre fontosabb a szoftveres terület: két szoftvercsaládról van szó: az egyik a standard CAD/CAM szoftver, ez a TruTops Boost szoftvercsalád, amivel a síkágyas lézervágógépeket, stancológépeket, élhajlítógépeket és a kombi gépeket lehet programozni. A másik szoftvercsaládunk az Oseon, egy gyártásvezérlő szoftvercsomag, amely különböző modulokból áll. Az alap modullal gyakorlatilag a kezdő lépést tehetik meg ügyfeleink az ipar 4.0 irányába, ebben egyrészt valós idejű üzemi gépstátusz megjelenítés érhető el a technológusi irodában, vagy az üzemvezetői irodában, másrészt lehetőség van egészen a nagy raktárrendszereket kezelni tudó és ajánlatokat generálni tudó komplex megoldásokra is.

“Azt látjuk, hogy most már a magyar piaci szereplők is egyre nyitottabbak az automatizálási megoldások iránt, tehát raktárrendszerek, leszedő-felrakó egységek iránt érdeklődnek, és egyre fontosabb az is, hogy rend legyen a termelésben, áttekinthető legyen a teljes gyártói környezet.”

– Major Tamás, a TRUMPF Hungary Kft. ügyvezetője

MM: Melyek a legújabb fejlesztések a TRUMPF-nál?

M.T.: Egyre jelentősebb az EUV (extrém ultraibolya hullámhosszú fényt előállító) lézerforrás üzletág. Ez a technológia szerepet játszik az új chipgenerációk gyártásában, gyakorlatilag ez az esszenciája a legmodernebb négy és öt nanométeres technológiának a chipgyártás területén. Itt arról van szó, hogy a szilícium lapokon milyen sűrűséggel lehet áramköröket kialakítani. Minél finomabb struktúrákat tudunk létrehozni, annál több tranzisztort lehet elhelyezni és annál nagyobb lesz a chipek a teljesítőképessége. Az utóbbi években zajlott le az a technológiaváltás, hogy a 10-12 nanométeresről a chipgyártók átállnak a 4-5 nanométeres technológiára, és ez a TRUMPF nélkül nem lett volna lehetséges, konkrétan 8-10 év kutatás-fejlesztés területére történő befektetéssel valósult meg.

MM: Milyen irányokat lát az ipar fejlődésében?

M.T.: A lemezmegmunkálás területén, részben a szakemberhiány miatt racionalizálási folyamatok indultak el, és egyre jelentősebb az automatizálás térnyerése. A szoftveres megoldásoknak ma már a gyártásvezérlés az elsődleges területe, az online valós idejű adatmegjelenítés és a robotizáció egyértelműen teret nyer.

A lézertechnika területén, ami szintén a TRUMPF innovációja az úgynevezett zöld lézer új irányt jelent. A zöld színű fény hullámhosszán üzemelő lézer lehetővé teszi, hogy színesfémeket, például rezet nagyon jó minőségben lehet hegeszteni, ami az elektronikai ipar, illetve az akkumulátor gyártás területén komoly fejlődés, hiszen a forrasztásokat ki lehet váltani jó minőségű, stabil, tartós hegesztési varratokkal. Ez fontos az elektronikai iparnak, az autóiparnak. A síkágyas lézervágó gépek szorosan kapcsolódnak a lézertechnikához, mivel a síkágyas lézervágó gépek is lézerforrásokkal üzemelnek, ahol a teljesítmény ma a legfontosabb kérdés. Folyamatosan növekedik a fiber (egy mikrométeres hullámhosszon üzemelő) lézerforrások teljesítménye. Elindult 3-4 kilowattal, és most már lehet olvasni, hogy világújdonság a 20-30 kilowattos lézerforrás, de ezt stabilan fenntartani és uralni is tudni kell. A TRUMPF-nál jelen pillanatban 24 kilowattos a legnagyobb teljesítményű fiber lézerforrás, amit elsősorban lemezmegmunkáló síkágyas lézervágó gépekhez gyártunk.

A TRUMPF-hoz a gépek gyártásán kívül olyan jelentős fejlesztések is hozzátartoznak, amelyek nemcsak a lemezmegmunkálást, a lézerforrásokat és a lézerhegesztést foglalják magukba, de óriási innovációkat jelentenek egy-egy iparág számára. Tehát globálisan nézve, illetve a csoport összteljesítményét tekintve egyre jelentősebb a jelenlétünk.

www.trumpf.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fordulópont a TRUMPF-nál appeared first on Műszaki Magazin.

Egy másik komoly fordulópont az is, amikortól többe kerül ezen tüzelőanyagok által termelt villamos energia, mint maga az a gazdasági tevékenység, amelyhez felhasználják azt.  Ám a legfontosabb fordulópont, amikortól a megújuló energiaforrások aránya meghaladja az energiatermelésben a hagyományos energiahordozók arányát.

Nehéz megmondani, hogy egy-egy fordulópont pontosan mikor következik, vagy következett be, hiszen ezek nem konkrétan meghatározható pillanatok. Sokkal inkább olyan folyamatok, trendek, amik számtalan változó mentén mérhetőek, de még sincs egy-egy tökéletes mérőszám, ami globálisan jelezni tudná a fordulópontok bekövetkezésének pillanatát. Igaz ez mindhárom fenti példával kapcsolatban. Nincs tökéletes egyetértés a szakemberek körében sem a fordulópontok bekövetkezésének idejével kapcsolatban, sem abban, hogy pontosan mi jellemző ezekre a pillanatokra, sem abban, hogy esetleg megtörténtek-e már.

Talán arról lehet leginkább felismerni egy fordulópontot, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy a diskurzus már nem egy ötletről szól, hanem arról, hogy az milyen hatással bír a gyakorlatra. Épp itt tartunk ma a megújuló energiaforrások tekintetében. Az energiagazdálkodás története során a kérdés nagyon sokáig az volt, hogy mennyire életképes és mennyire megvalósítható egy adott technológia, azaz működhet-e, és megengedhetjük-e magunknak az alkalmazását. Jelenleg az átmenet kezelése és a lehetőségek kiaknázása a fő szempont.

A kérdés az, hogy miképp történik ez a változás

Egy ideje már tudjuk, hogy a megújuló energiaforrások sok esetben fajlagosan olcsóbbak, mint más energiaforrások, és Európa energiaszükségletének mintegy ötödét már megújuló energiaforrásokból fedezzük. Ezen energiaforrások gyors elterjedésével kapcsolatban biztató jel, hogy a diskurzus egyre inkább arról szól, mi és mikorra várható, azaz, hogy az energiaellátás 60-80 százaléka mikor származik majd megújuló energiaforrásokból.

Míg más energiaforrások teljesítménye jól kiszámítható, a nap- és szélerőművek teljesítménye eredendően változékony. A napenergia esetében a nap nem süt 24 órában, és a napsugárzás időtartama és intenzitása ciklikusan változik az évszakokkal is, nem is beszélve arról, amikor az időjárási viszonyok – például egy vastagabb felhőtakaró – korlátozzák a napenergia-termelést. A szélenergia-termelés még ennél is kiszámíthatatlanabb. A nap- és szélerőművek teljesítményingadozásainak előrejelzésére szolgáló technológiák az elmúlt években rengeteget fejlődtek, és a mesterséges intelligencia alkalmazásával várhatóan még a mostaninál is pontosabbak lesznek az előrejelezések. Azonban nem elég tudnunk, hogy mikor és milyen mértékben fog változni a teljesítmény, lehetővé kell tennünk azt is, hogy a rendszer elég gyorsan reagáljon ezekre a változásokra. Addig, amíg ezek az energiaforrások a szükségletek csupán 20% körüli részét fedezik, megoldható, hogy ezzel azonos mértékben szorítsuk vissza a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveket. Ezt a kompenzációt azonban nem tudjuk alkalmazni egy többségében megújuló energiaforrásokkal működő hálózatra.

Talán kevesebb szó esik egy szintén idekapcsolódó problémáról. A hálózat stabilitása szempontjából a túlkínálat ugyanolyan nagy probléma, mint a gyenge ellátás, és ha nem találunk megfelelő megoldást, az is megtörténhet, hogy 2040-re Németország megújulóenergia-termelését akár 16%-ban is vissza kell majd fogni. Ez évente 2300 órányi elpazarolt energiát jelentene, miközben az év más időszakaiban plusz forrásokra lesz szükség az energiaszükséglet kielégítéséhez.

A különbségek kiegyenlítése

Mindez azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások gyors elterjedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet játszik a rugalmasság. A villamosenergia-hálózatok hagyományosan egyidejű termelésre és fogyasztásra készültek, azaz úgy, hogy amennyire pontosan csak lehetséges, minden egyes wattnyi kínálatra megegyező kereslet jusson. A megújuló energiaforrások világában ez azt eredményezi, hogy szükségünk lesz tartalék termelési kapacitásra és hálózatfejlesztésre is. A rugalmasság azt jelenti, hogy külön kell választanunk egymástól a kínálatot és a keresletet, amihez jelentős energiatárolási infrastruktúrára lesz szükségünk. Ezt számos taktika teszi lehetővé. A rövid távú, napon belüli ingadozások áthidalására, azaz a túltermelt energia levezetésére, illetve későbbi visszatáplálására és felhasználására ideális megoldást jelentenek a beépített energiatárolók, speciális akkumulátorok. Az ilyen jellegű rugalmasság iránti igény növekedésével egyre nagyobb szerepet játszanak majd az elektromos járművek akkumulátorai is. Egy átlagos elektromos autó akkumulátora egy átlagos európai háztartás több napra elegendő energiáját képes tárolni. Az akkumulátorok intelligens töltése pedig lehetővé teszi, hogy a szükséglet később jelentkezzen: akkor, amikor bőségesen rendelkezésre áll megújuló energiaforrásból származó energia, ami ráadásul olcsóbb is. A jövőben láthatunk majd olyan megoldásokat is, amelyek szükség esetén ezt a tárolt energiát visszatáplálják a hálózatba.

A hosszabb távú tárolásra többek között a szivattyús energiatározó vízerőművek, a sűrített levegős akkumulátorok és a környezetbarát hidrogén kínálnak lehetőségeket. Ezek a megoldások mind hosszú távú, kapacitáscsökkenés nélküli energiatárolást tesznek lehetővé, így ideálisak a kieső energiatermelés pótlására – olykor hetekig, akár hónapokig is.

Az energiatermelés és az energiafogyasztás szétválasztása az egyik oldalon, ágazati összekapcsolás a másikon

Röviden, amikor a megújuló energiaforrásokra gondolunk, akkor egy olyan intelligens, rugalmas, többirányú hálózatot kell elképzelnünk, amelynek működése merőben eltér a jelenlegi infrastruktúra működésétől. Nem csupán arról van szó, hogy a jelenlegi villamosenergia-termelő kapacitásunkat felváltja egy környezetbarát megoldás: a kereslet és a kínálat szétválasztása paradox módon egyúttal hozzájárul az egyes ágazatok összekapcsolásához is.

Míg a megújuló energiaforrások bevezetésével mindennapi életünk alapvetően szén-dioxid-mentessé válhat – az otthoni világítástól kezdve az elektromos autókon keresztül, a munkába járásig –, sajnos sok területen továbbra is a közvetlen fosszilis tüzelőanyag-ellátásra kell támaszkodnunk. Ahhoz, hogy kibocsátás-csökkentési törekvéseinket kiterjeszthessük olyan területekre is, mint a fűtés, a szállítás, valamint az olyan termékek gyártása, mint az acél és a vegyi anyagok, idővel teljesen ki kell iktatnunk ezek fosszilis tüzelőanyagon alapuló energiaigényét. Mindezt úgy érhetjük el, ha megtaláljuk a módját annak, hogy ezeket az iparágakat is bekapcsoljuk a hálózatba, ez a folyamat az ágazati összekapcsolás.

A fordulópont felismerése a megújuló energiaforrások szempontjából elméleti kérdésnek tűnhet, de az ágazati összekapcsolást vizsgálva lassan megértjük, milyen fontos a rugalmasság az energiarendszereinkben – és ez a felismerés maga a fordulópont. Ez lesz a kulcsa annak, hogy a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzuk a társadalom számára, aminek során a megújuló energiaforrások változékonysága hatalmas lehetőség lesz a közös jövőnk szempontjából.

The post Fordulópont a megújuló energiaforrások területén – rugalmasság mindenek előtt appeared first on Műszaki Magazin.

A megnövekedett vásárlások száma és a megváltozott fogyasztói igények döntéshelyzet elé állították a nagy- és kiskereskedőket, sokaknak a több évre tervezett digitalizációs folyamatokat pár hónap alatt kellett végrehajtaniuk. A Trans-Sped a Webshippy-vel és az OANDER-rel közösen szervezett e-kereskedelmi meetupjának második felvonásán az e-kereskedelem résztvevői osztották meg tapasztalataikat az elmúlt évekről.

A pandémia miatt az offline üzletek egy része bezárni kényszerült, vagy korlátozottan lehetett csak nyitva, az emberek otthon maradtak és a szükséges termékeket online webshopokban szerezték be. De mi történt azokkal a kereskedőkkel, akik nem rendelkeztek webáruházzal? A tavalyi év meghatározó volt az e-kereskedelmi piacon még nem jelenlévő kereskedőknek, hisz termékeiket személyesen már nem mindig tudták eladni vásárlóiknak. Alapvetően hosszú évekre tervezett folyamatokat pár hónap alatt kellett megvalósítaniuk. Ennek eredményeképp 2020-ban a hazai e-kiskereskedelmi forgalom átlépte az 1000 milliárd forintot.

A meetup előadásai ezen a linken tekinthetőek meg!

“Már minden tizedik forintot online költünk el”

– mondta Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója.

2019 óta duplájára, azaz 6 százalékról 12 százalékra nőtt a legalább heti rendszerességgel online vásárlók aránya. Pintér elmondta, hogy megnövekedett a készpénzmentes fizetések aránya is, a készpénz elvesztette a dominanciáját, ugyanis 2020-ban az online vásárlók 63 százaléka fizetett inkább készpénzmentesen. A Reacty Digital igazgatója szerint jelen pillanatban nehéz meghatározni, hogy a világgazdaság mikor tud visszatérni a járvány előtti állapotba, ezért azt is nehéz megjósolni, mi fog történni az e-kereskedelmi piacon. A középtávú előrejelzés alapján 2025-re a hazai e-kiskereskedelmi forgalom meghaladhatja a 2700 milliárd forintot.

A 2020-as évben több hazai kiskereskedő is belépett egy számukra még ismeretlen, új piacra, az e-kereskedelembe. Ocskay László, az OANDER ügyvezetője szerint a vállalatok belépésének kulcsfontosságú eleme a stratégia, ismerniük kell üzleti jövőképüket, látniuk kell, milyen piacon, honnan hová és milyen lépésekben szeretnének eljutni. Azt is régóta tudjuk, hogy a digitalizáció egyre komplexebb, a vásárlókat nem egy, hanem több csatornán kell elérni egy időben, erre ma már a multichannel megoldások mellett egyre többször alkalmazunk omnichannel megoldásokat.

“Az első kérdések egyike, hogy milyen mérethez milyen webshopot érdemes választani.”

– az OANDER társ ügyvezetője elmondta, hogy az áteresztőképesség, az értékesítési komplexitás, a specializáció, az igényelt automatizáció foka és a digitális érettség mind befolyásolják a választást.

A skálázhatóságnak nem csak a digitalizációban, hanem a logisztikában is jelentős szerepe van. De nem olyan egyszerű, mint ahogy sok ügyfél gondolja. A Trans-Sped ügyvezetője, Fülöp Szabolcs elmondta, hogy a skálázhatóságot három fő termelési tényező határozza meg: eszköz, ingatlan és humán erőforrás. „Tragédiája”, hogy a termelési tényezők nem növelhetőek egyenletesen, csak diszkréten, ezért ezeknek a lépéseknek a kisimítását egy profi logisztikai szolgáltató bevonásával lehet megoldani. Milyen többlettel rendelkezik a megfelelő logisztikai szolgáltató? Egyrészt olyan know-how birtokában van, amelyet más ügyfeleknél szerzett tapasztalatok alapján hasznosít, másrészt magas szintű szakértelem és minden szükséges logisztikai rendszer is rendelkezésére áll. A Trans-Sped ügyvezetője szerint az e-kereskedelem korlátja a logisztika, amit a megfelelő partner bevonásával lehet feloldani.

A Webshippy saját bőrén tapasztalta meg, hogy a logisztika folyamata jelentős kihívást jelent az e-kereskedelmi piacon jelenlévő vállalatok számára. Innovációjukkal segítséget nyújtanak a retail és e-commerce logisztikát végző vállalatok számára. Perényi András, a Webshippy ügyvezetője elmondta, hogy egy olyan felhő alapú szoftvert hoztak létre, mellyel a maximális hatékonyság elérése érdekében automatizálni tudják a raktári folyamatokat. Az elmúlt év alatt egy robotrendszert is bevezettek a teljesítési központjukban, mellyel még hatékonyabban képesek teljesíteni a nagy megrendelésszámokkal járó komissiózási kihívásokat. Az idei év másik nagy újdonsága a Webshippy license, ami lehetővé teszi, hogy azok is használhassák a fulfillment szoftvert, akik nem tudják kiszervezni logisztikájukat valamilyen okból. Ennek első példája maga a Trans-Sped aki nem csak tulajdonostárs, hiszen fulfillment folyamataikat ez év elejétől a Webshippy szoftvere vezérli.

A kerekasztal-beszélgetés ezen a linken tekinthető meg!

A Fressnapf, Magyarország legnagyobb állateledel és felszerelés áruházlánca 2020 márciusában még nem rendelkezett online csatornával. A német multinacionális cég hazai leányvállalata számára az első hullám megszorításainak küszöbén még nem volt lokálisan implementálható központi webshop koncepciója, ezért – amikor veszélybe került az egyetlen, offline csatorna zavartalan üzemeltetése – a helyi menedzsmentre hárult egy alternatív webshop operáció fejlesztése és beindítása.

“A Webshippy, Brandlift (Fressnapf honlapjának üzemeltetője) páros bevonásával mindössze két hónap elegendőnek bizonyult egy ’’korrekt” online csatorna létrehozására. 2020 nyara óta több hullámban végrehajtott logisztikai fejlesztések során kerültünk kapcsolatba a Trans-Sped csapatával, annak érdekében, hogy a közös tanulási folyamat eredményeként ’’végső” helyére és formájába kerüljön az operáció. Reményeink szerint lesz lehetőségünk a Trans-Sped széleskörű logisztikai tevékenységi köréből fakadó további szinergiák kihasználására”

– mondta Kisgergely Dániel ügyvezető.

“2017. december 15-én háromezer ki nem szolgált csomag volt a rendszerünkben, és a vásárlói visszajelzések után megfogalmazódott bennem, változtatnunk kell!”

– a Butlers ügyvezető igazgatója, Scharbert Edina két lehetőséget fogalmazott meg magában évekkel ezelőtt. Az egyik, hogy nagyobb raktárba és humán erőforrásba ruháznak be, vagy kiszervezik a teljes online folyamatot. Elmondása szerint legjobb döntésük volt a fulfillment szolgáltatás igénybevétele, ugyanis adott határidőre, gyorsan és egységes csomagolásban tudják eljuttatni a vevőikhez termékeiket. Ezek alapján nem meglepő, hogy a 2020-as év változásai felkészülten érték őket, és a közel duplájára nőtt vásárlói igényeket is ki tudták szolgálni.

Az alinda egészen más helyzetből indult, mint a kerekasztal beszélgetésen résztvevő másik két vállalat, hisz nem rendelkezik offline üzlettel, kizárólag online értékesít. De ez nem jelenti azt, hogy a 2020-as évük kihívások nélkül telt el, hisz számukra is tartogatott meglepetéseket az elmúlt időszak. Dobozi Balázs, az alinda kereskedelmi- és beszerzési vezetője szerint egyik legnagyobb kihívásuk a megfelelő készletszám fenntartása volt. A vállalat erőssége, hogy kevés cikkszámmal de magas árukészlettel működnek, ám tavaly a majdnem duplájára nőtt vásárlások száma sok esetben készlethiányt, több hónapos várakozási időt eredményezett. Ennek megoldásaképp a közeljövőben fogják megnyitni több mint 12 ezer négyzetméteres raktárterületüket, melynek segítségével nem csak a magyarországi, hanem a szomszédos országok piacait is ki tudják szolgálni.

A meetup résztvevői egyetértenek abban, hogy a magyarországi e-kereskedelmi piac növekvő tendenciát mutat, és feltehetően mutatni is fog a jövőben. Azt, hogy gyorsabb fejlődésre is volna lehetőség, jól mutatja, hogy a közel azonos népességszámmal rendelkező, hasonló gazdasági adottságú Csehországban háromszor annyi webáruház található, mint idehaza és az e-kiskereskedelmi forgalom aránya is jóval magasabb.

The post Ezredforduló az e-kereskedelemben – minden tizedik forintunkat online költjük el appeared first on Műszaki Magazin.