Az új generációs robotok sikerének egyik legfontosabb tényezője az olyan innovatív technológiák integrálása, mint a drótcsapágyak, amelyek pontos, megbízható és energiahatékony mozgást tesznek lehetővé. Kompaktságuk és nagy teljesítményük elengedhetetlen a modern robotika követelményeinek teljesítéséhez. Az új LER1.5 sorozatot kifejezetten ultrakompakt alkalmazásokhoz, mint például a HRC robotokhoz vagy az orvosi eszközökhöz fejlesztették ki. A mindösszesen 5×6 mm-es beépítési helyigényével a LER 1.5 megfelel a miniatürizálás irányába mutató elvárásoknak is. A kis forgóasztalok, fogók vagy manipulátorok pontosan és nagy terhelhetőség mellett mozgathatóak.

Könnyűszerkezetes konstrukció a robotipar részére

Mivel a könnyűszerkezetes konstrukció a robotok tervezésében fontos szerepet játszik, drótcsapágyak használatával alternatív anyagok, mint például alumínium, műanyag vagy akár szén (CFRP) is felhasználhatóak.

A drótcsapágyak a modern robotika kulcsfontosságú elemei. Kompakt kialakításuk, nagy teherbírásuk és rendkívüli pontosságuk lehetővé teszi a robotok könnyű, mozgékony és energiahatékony működését. Egy olyan korban, amikor a robotok egyre érzékenyebben reagálnak környezetükre és egyre inkább az ember partnereiként működnek, a drótcsapágyak döntő mértékben hozzájárulnak ennek a fejlődésnek az előmozdításához. Ezek képezik az alapját a robotok mozgásának minőségének és hosszú élettartamának, amelyek egyre több alkalmazási területen játszanak elengedhetetlen szerepet.

Forrás: Franke

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Érkeznek az új generációs robotok appeared first on Műszaki Magazin.

A felmérés arra is rámutat, hogy a műszaki továbbtanulási lehetőségek iránt a fiúk érdeklődnek jobban, dacára annak, hogy a matematikai eredményeik általános összevetésben, a két nem közül, a lányoknak jobbak. Utóbbiak viszont az erős természettudományos ismereteikre építve STEM helyett az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, amikor felsőoktatási intézményt választanak.

„Fontos látnunk, hogy a műszaki felsőoktatásból kikerülő, pályakezdő fiatalokat, hogyan lehet a leghatékonyabban integrálni a munka világába a vállalatoknál. Becsei Lilla EJMSZ-szel együttműködésben elkészült kutatása ehhez ad támpontokat. Kitűnik belőle, hogy a megfelelő anyagai kondíciók biztosításán túl olyan környezetet, munkahelyi viszonyokat preferálnak, ahol érvényre juthatnak a saját meglátásaik, szárnyalhat a kreativitásuk és támogatást, ösztönzést kapnak a vezetőiktől, kollégáiktól a feladataik megoldásában. Ezek olyan munkaértékek, amelyek a vállalatok számára is a hosszútávú együttműködések alapjait jelentik.”

– állapította meg Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke.

A szakember ugyanakkor azt már örvendetes ténynek tartja, ha az újonnan belépők munkahelyi környezetéről kell egyeztetni a fiatalokkal. A Szövetség vezetője szerint jelenleg a kutatás azon megállapításaira kell sürgős válaszokat adni az iparnak és a felsőoktatásnak egyaránt, ami alapján az látszik, hogy a 12. osztályosok körében a STEM pályák kevésbé vonzóak. Az okok sokrétűek. A tanulmányi eredmények által megragadható lehetőségek, az érdeklődési kör átalakulása mellett számos olyan életesemény is befolyásolhatja a pályaválasztási döntést, mint a családot ért változások (válás, költözés stb.). Különösen a lányoknál érezhető visszaesés, aminek többek között az is magyarázata, hogy kevés női mérnökkel találkoznak szűkebb és tágabb környezetükben. Minta hiányában maguk sem gondolkodnak műszaki karrierben, sokkal inkább vonzza őket a kiváló természettudományos tárgyakból szerzett osztályzataikra alapozva az egészségügyi felsőoktatás, köztük az orvosi, gyógyszerészeti szakok.

Az EJMSZ elnöke megjegyezte, hogy Becsei Lilla hiánypótló kutatása mind az ipar, mind az oktatási intézmények képviselői, valamint a döntéshozók számára egyértelmű jelzést adnak arra, hogy fokozni kell a műszaki pályaorientációt támogató kezdeményezéseket. Ennek megfelelően a Szövetség folytatja is a gyárlátogatások szervezését, hogy a fiatalok a valódi mérnökökkel, műszaki szakemberekkel találkozzanak és rajtuk keresztül pontosan megismerjék ezeknek a szakmáknak az előnyeit, szépségeit, fő jellemzőit. Ez a program az egyik legnépszerűbb náluk a diákok körében, amit jól jelez az, hogy az elmúlt 10 évben több ezer diákot vittek el a tagszervezeteikhez gyárlátogatásra.

Mindemellett az EJMSZ idei évtől elindította a Női mérnök leszek programját is, aminek keretében eddig 250 középiskolás diáklánynak mutatták meg, hogy a nők hogyan állják meg a helyüket a férfiasnak gondolt mérnöki munkakörökben. Továbbá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség a diákok kompetenciáinak felmérésével és visszajelzésével megerősítést ad arról, hogy ki alkalmas műszaki pályára, míg az EJMSZ Iskola Díjjal pedig megjutalmazzák azokat az oktatási intézményeket, amelyek – tanórán belül vagy kívül – sikeresen adják át a fiataloknak a természettudományos tárgyak tudásanyagát. Ezeket a jó gyakorlatokat a többi iskolával is megismertetik, valamint a középiskolai pedagógusok számára segédleteket készítenek, hogy az elméleti ismeretek valóságos példákon keresztül elevenedhessenek meg a tanórákon. Végül, de nem utolsó sorban az EJMSZ Pályaorientációs Mentorprogram során mentorokat biztosítanak a középiskolások mellé, hogy segítsék őket a sikeres felsőoktatási felvételi letételében és a mérnökké válásban. Ebben a munkában a Szövetség szívesen lát minden támogatót, ezért továbbra is várják tagjaik közé a hosszútávon gondolkodó, a jövő mérnöknemzedékeinek kinevelése mellett elkötelezett cégeket, hogy a közös erőfeszítéseik révén előbb – utóbb tényleg megszűnjön a magyarországi mérnökhiány – fogalmazta meg Dr. Ábrahám László.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Z-generációs fiatalok határozott elképzelésekkel lépnek be a munka világába appeared first on Műszaki Magazin.

A Gaia-X európai projekt célja egy olyan nyílt, decentralizált és átlátható digitális ökoszisztéma kialakítása, ahol az adatok és szolgáltatások biztonságosan elérhetők, összegyűjthetők és megoszthatók. A kezdeményezés segítségével olyan, számos felhőszolgáltatót összekapcsoló európai adatmegosztó platform jön létre, amely lehetővé teszi az európai vállalkozásoknak az adatokhoz történő szabályozott hozzáférést – melyek származhatnak például a közlekedési, gyártási és egészségügyi szektorból, vagy akár a mesterséges intelligencia más alkalmazási területeiről. Mindezeket a célkitűzéseit úgy tervezik elérni a résztvevő partnerek, hogy a felhasználóknak biztosítják a szolgáltatások átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, hordozhatóságát és interoperabilitását, továbbá áthidalhatóvá válik a szervezetek közötti adatcserét korlátozó bizalomhiány. A platform azt az előnyt is biztosítja az európai vállalkozásoknak, hogy az adatok nem, vagy csak ellenőrzött körülmények között kerülhetnek ki
Európából, így az adatszuveneritás sem sérül.

A Gaia-X európai jelenlétét nemzeti Hubokon (kapcsolati pont) keresztül valósítja meg, melyhez most csatlakozott Magyarország a SZTAKI vezetésével. A Gaia-X helyi kapcsolati pontjai, melyek száma így 18-ra növekedett, szoros együttműködésben állnak egymással, de országos programjukat, tevékenységüket saját maguk szervezik meg.

Európai adatterek az európai gazdaságnak

A hibrid módon megszervezett rendezvényt Hubert Tardieu, a Gaia-X igazgatótanácsának független tagja nyitotta a nemzetközi együttműködés magasszintű bemutatásával. Marco-Alexander Breit, a német szövetségi Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium (BMWK) mesterséges intelligencia és digitális technológiák munkacsoportjának vezetője, a Gaia-X egyik alapítója köszöntőjében kiemelte, hogy Európa nagy lehetőségek előtt áll az adatokkal kapcsolatos együttműködések területén. Ahhoz, hogy ez valóban az európai vállalkozások érdekeit szolgálja szükség van olyan intézményre, ami kialakítja, szabályozza és működteti az adatmegosztást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviseletében Dr. Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy

“az adatok a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az innováció, a jólét, sőt a biztonság és szuverenitás nélkülözhetetlen forrásává váltak. Az európai stratégiai autonómiát a nemzeti képességek fejlesztésével és adott esetben összevonásával lehet elérni, melynek kiváló példája az alulról építkező Gaia-X együttműködés az adatgazdaság és a szükséges adatinfrastruktúra fejlesztése területén, ami kölcsönösen előnyös lehet mind a hazai adatökoszisztéma, mind az európai felhőképességek szempontjából”.

Dr. Maximilian Ahrens, a Gaia-X az igazgatótanácsának elnöke bevezetőjében bemutatta a Gaia-X küldetését az európai adatipar területén, hangsúlyozva a magyarországi
kapcsolódás fontosságát.

Dr. Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese az újonnan létrejövő magyarországi kapcsolati pont koordinációs teamjének képviseletében kiemelte, hogy

“az elmúlt évtizedekben a SZTAKI meghatározó szereplővé vált a legkorszerűbb adat- és felhő infrastruktúrák kutatása, valamint kialakítása és hasznosítása területén mind hazai, mind nemzetközi szinten. Intézetünk elkötelezett az adatipar és adatvagyon köré épülő ökoszisztéma fejlődésének további elősegítésében, melyet a Gaia-X együttműködés keretében a jövőben még magasabb szintre tudunk emelni meglévő és új partnereinkkel közösen”.

Érdi-Krausz Gábor koordinátor (SZTAKI) ismertette a létrejövő kapcsolati pont struktúráját, tervezett szervezeti felépítését és munkacsoportjait, melyek a mobilitás, a gyártás és Ipar 4.0, az energetika és az agrárium területét fedik le. Dr. Dominik Rohrmus, a Gaia-X COO-ja (vezető menedzsere) bemutatta a Gaia-X szervezeti felépítését, működési mechanizmusait, továbbá referencia projektjeit. Az eseményen a Gaia-X, az ITM és a SZTAKI mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, valamint több szakmai szervezet és a vállalati szféra képviselői is részt vettek.

The post A SZTAKI megalapította a Gaia-X európai új generációs adatinfrastruktúra hazai kapcsolati pontját appeared first on Műszaki Magazin.

2022. április 27-én az ELTE Lágymányosi Campusán található EIT Digital Budapest Co-Location Centre-ben találkozott egymással öt európai egyetem felsővezetése az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által a felsőoktatási intézmények innovációs potenciáljának növelése érdekében indított kezdeményezés egyik első projektjének keretében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, a skóciai Heriot-Watt Egyetem, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem és a plovdivi Paisii Hilendarski Egyetem rektorai, rektorhelyettesei és képviselői az InnoChange projekt egyik kiemelt eseményén, a hibrid formában megrendezett Rektori Konferencián végre személyesen is megvitathatták a partnerek vállalkozói és innovációs képességei növelésének, a harmadik generációs kutatóegyetemi modell irányába tett lépéseiknek, valamint az Európai Felsőoktatási Térségbe való mélyebb integrációjuk folyamatát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara vezette InnoChange konzorcium 2021 júliusában megkezdett közös munkájának célja a felsőoktatási intézmények fejlesztése a harmadik generációs kutatóegyetemi modell irányába, innovációs képességeik növelése révén. Ezt többek között a közép-európai egyetemek körüli innovációs ökoszisztémák megerősítésével, továbbá az egyetemek hallgatói és munkatársai vállalkozói készségeinek fejlesztésével kívánják elérni. Az idei tanévben már másodszorra szervezik meg az öt egyetem nemzetközi hallgatói közösségét összefogó online kurzust, amely a kreativitást és a társadalmi felelősségvállalást helyezi a középpontba. A mélységi innováció jegyében a felsőoktatási intézmények innováció-menedzsment gyakorlatát célzó strukturális változásokat indítottak el: az egyetemi kutatócsoportokat a kezdetektől innovációs tanácsadó segíti az eredmények üzleti hasznosítása érdekében.

Dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében üdvözölte a partnereknek az egyetemek innovációs készségeinek fejlesztéséért tett erőfeszítéseit, kiemelve annak jelentőségét, hogy az ELTE felvállalta korábbi, európai együttműködésben szerzett tapasztalatainak regionális megosztását. Kitért rá, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előreléptek, a világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül mára már 11 magyar egyetem – köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem – tartozik a legjobb 5 százalékhoz. A kormány célja, hogy ez a felsőoktatás motorját jelentő intézményi kör tovább bővüljön, tovább erősödjön. Az oktatóknak, kutatóknak, tanároknak biztosított 30 százalékos bérfejlesztés mellett elindult a felsőoktatás valaha látott, legnagyobb 2700 milliárd forintos fejlesztési programját. Ez egyedülálló a magyar oktatás történetében – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Martin Kern, az EIT igazgatója beszédében kiemelte, hogy az EIT új Felsőoktatási Kezdeményezésének célja az egyetemek innovációs képességfejlesztésének támogatása, hogy azok még hatékonyabban járulhassanak hozzá a globális kihívásaink leküzdését szolgáló megoldások kereséséhez. Az EIT, Európa legnagyobb innovációs ökoszisztémájaként, 8 Innovációs és Tudásközösségének az elmúlt 12 év során szerzett tapasztalataira támaszkodva segíti a Kezdeményezés projektjeit vállalkozói szemléletű oktatási programok kidolgozásában, valamint – pán-európai együttműködések révén – hatékonyságuk növelésében.

Dr. Borhy László, az ELTE rektora az oktatás-kutatás-innováció tudásháromszögben történő akadémiai-ipari együttműködések iránti megnövekedett igényt hangsúlyozta, amelynek véleménye szerint az ELTE-n már hagyománya van. Majd hozzátette, azt tartja a legnagyobb eredménynek, hogy az egyetemnek az EIT támogatásával kialakított innovációs stratégiája olyan fejlődési pályára állította az Informatikai Kart, ami mára már európai szinten is elismert mintának számít.

Dr. Horváth Zoltán, az InnoChange program szakmai vezetője, az ELTE Informatikai Karának dékánja elmondta, a mélységi innováció víziója számára a kar jövőjének kulcsa, amelynek megvalósítása érdekében a projekt főként az ELTE Informatikai Karának irányításában 1998 óta működő CEEPUS hálózatra, továbbá az EIT Digital keretében szerzett évtizedes tapasztalatokra, valamint a Heriot-Watt Egyetem innováció-menedzsment modelljére támaszkodik a partneregyetemek innovációs szolgáltatásrendszerének fejlesztése céljából.

The post Úton a harmadik generációs kutatóegyetemi modell megvalósítása felé appeared first on Műszaki Magazin.