Április 21-én, Pekingben a CATL egyszerre hat jelentős technológiai innovációt mutatott be „Super Technology Day” eseményén. Az újítások nemcsak az akkumulátortechnológiát, hanem az egész töltési ökoszisztémát új alapokra helyezhetik. A vállalat új generációs akkumulátorok fejlesztését jelentette be, valamint egy integrált szupergyorstöltést biztosítóakkumulátorcsere-hálózatot is bemutatott, komplex, teljes körű megoldásokat kínálva a jövő mobilitási igényeire.

Új termékek egész sorával jelentkezett a CATL április 21-én: összesen 6 új fejlesztést mutatott be a nagyközönségnek Pekingben, köztük új akkumulátortípusokat és egy akkumulátorcsere technológiát is. Az eseményen a CATL a harmadik generációs „Shenxing Superfast Charging Battery”, a szintén harmadik generációs „Qilin Battery”, a „Qilin Condensed Battery”, a második generációs „Freevoy Super Hybrid Battery”, valamint a „Naxtra Sodium-ion Battery” mellett egy új, integrált töltési lehetőség és egy akkucsere-megoldás bevezetéséről tájékoztatta a szakmai közönséget. A fejlesztések célja, hogy különböző felhasználási helyzetekre optimalizált, több kémiai rendszerre épülő technológiai portfólióval biztosítsanak nagyobb hatótávot, gyorsabb töltést és rugalmasabb energiaellátást a felhasználóknak.

Robin Zeng, a CATL vezérigazgatója hangsúlyozta:

„Az ipari innovációt szigorú, tudományos szellemnek kell vezérelnie. Ahhoz, hogy a kínai technológia globális szintre lépjen, minőségi innovációra, megvalósíthatóságra és hiteles márkára van szükség.”

Új generációs akkumulátorok

A harmadik generációs Shenxing Superfast Charging Battery áttörést hoz a gyorstöltés és az élettartam közötti egyensúlyban. Ez a termék fejlett hőmenedzsmenttel biztosítja, hogy 1000 teljes töltési ciklus után is kapacitása több mint 90%-át megőrizze, miközben extrém töltési teljesítményt kínál: a 10%-ról 80%-os töltöttséget mindössze 3 perc 44 másodperc alatt éri el, még extrém hidegben is kiemelkedő teljesítménnyel.

A harmadik generációs Qilin Battery a prémium elektromos járművek számára kínál jelentős előrelépést: 280 Wh/kg energiasűrűség mellett akár 1000 kilométeres hatótávot tesz lehetővé, miközben jelentős tömeg- és helymegtakarítást biztosít. A könnyebb akkumulátor nemcsak az energiahatékonyságot javítja, hanem a járműdinamikát és a biztonságot javítja, miközben az alkatrészek élettartamát megnöveli.

A Qilin Condensed Battery először hozza el a repülőgépipari technológiát a személyautók világába. A 350 Wh/kg energiasűrűségű akkumulátor akár 1500 kilométeres hatótávot is lehetővé tesz, miközben új biztonsági megoldásokkal – például folyadékmentes rendszerrel – csökkenti a szivárgás és gyulladás kockázatát.

A második generációs Freevoy Super Hybrid Battery új korszakot nyit a hibridek számára: akár 600 kilométeres, tisztán elektromos hatótávval és 10C gyorstöltéssel emeli az elektromos járművek vezetési élményét. A fejlesztés egyedülálló módon ötvözi az LFP és NCM technológiákat, biztosítva a nagy hatótávot, a magas teljesítményt és a sokoldalú felhasználhatóságot.

A Naxtra Sodium-ion Battery a nátriumion-technológia ipari léptékű alkalmazását hozza el. A CATL áttörést ért el a tömeggyártás kulcsfontosságú technológiai kihívásainak leküzdésében, és a tervek szerint 2026 végére elindulhat az akkumulátor sorozatgyártása is.

Négyezer szupergyorstöltési-állomás közel 190 városban

A vállalat emellett egy integrált, szupergyorstöltést biztosító akkumulátorcsere-hálózatot is bemutatott, amely egységes rendszerként kezeli az otthoni töltést, a nyilvános töltést és az akkumulátorcserét. A megoldás célja egy hatékonyabb, rugalmasabb és alacsonyabb veszteséggel járó töltési ökoszisztéma kialakítása. A CATL 2026 végéig Kínában mintegy 4000 ilyen állomás kiépítését tervezi közel 190 városban. A „Choco Swap” hálózat már most is dinamikusan növekszik, eddig 1470 állomás épült ki 99 városban, és a bővítés gyorsuló ütemben folytatódik. A vállalat autógyártókkal és energetikai partnerekkel közösen dolgozik egy úgynevezett „charge-swap sharing network” kialakításán, amely a technológiai együttműködésre, a zökkenőmentes összekapcsolhatóságra és a közös beruházásokra épül. Az együttműködésben többek között olyan autógyártók, mint a Changan, a Chery, a GAC, a Seres, az SAIC-GM Wuling és a BAIC is részt vesznek, a cél pedig, hogy 2028 végére több mint 100 ezer közös töltési pont jöjjön létre.

A most bemutatott fejlesztések révén a CATL az akkumulátoroktól a töltő infrastruktúráig terjedő komplett értékláncot lefedi, és tovább erősíti pozícióját a teljes körű, többféle kémiai megoldásokon alapuló energiatárolási technológiák területén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hat új technológiai áttörés az akkumulátoroknál appeared first on Műszaki Magazin.

A legfrissebb iparági előrejelzések szerint 2026-ra a technológia szerepe tovább erősödik, miközben a fókusz egyre inkább az ipari integráció mélységére, a folyamatstabilitásra és a gazdaságosságra helyeződik át.

A vállalatok többsége már felismerte az additív gyártásban rejlő potenciált, ugyanakkor a stabil, validált és reprodukálható gyártási folyamatokba történő beillesztés továbbra is mérnöki és szervezeti kihívást jelent, különösen az ismételhetőség, a nyomonkövethetőség és a beruházások megtérülése szempontjából.

Sorozatgyártásra készen

Az egyik legmarkánsabb tendencia, hogy az additív gyártás egyre határozottabban lép ki a prototípusgyártás szerepköréből, és a sorozatgyártás irányába mozdul el. Míg korábban elsősorban a tervezési iterációk gyorsítását és a koncepciók validálását szolgálta, ma már egyre több gyártó alkalmazza tényleges termelési környezetben, például szerszámok, befogókészülékek, karbantartási alkatrészek és végfelhasználói komponensek előállítására. Ez az elmozdulás szoros összefüggésben áll a berendezések teljesítményének növekedésével, a gyártási folyamatok stabilizálódásával és az alkatrészminőség konzisztenciájának javulásával. Az ipari polimer technológiák fejlődése révén számos korábbi korlát – különösen a gyártási sebesség és az ismételhetőség területén – jelentősen mérséklődött, ami lehetővé teszi a technológia szélesebb körű alkalmazását a termelésben.

Ezzel párhuzamosan az additív gyártás egyre inkább integrálódik a gyártósorok tervezésébe és optimalizálásába. A technológia 2026-ra várhatóan már nem kiegészítő megoldásként jelenik meg, hanem a gyártási rendszerek szerves részévé válik, különösen olyan területeken, ahol a rendelkezésre állás, a kiszámítható output és a folyamatstabilitás kritikus tényezők. Ez a változás nemcsak technológiai, hanem szervezeti szinten is átalakulást igényel, hiszen az additív gyártás bevezetése új kompetenciákat, digitális munkafolyamatokat és minőségbiztosítási szemléletet követel meg a mérnöki csapatoktól.

Lokalizált gyártás

Az ellátási láncok globális sérülékenysége – amelyet geopolitikai feszültségek, növekvő logisztikai költségek és vámkockázatok erősítenek – szintén felgyorsítja az additív gyártás térnyerését. A vállalatok egyre inkább a lokalizált gyártási modellek és a digitális készletezés irányába mozdulnak el, ahol a fizikai raktárkészleteket minősített digitális alkatrészfájlok válthatják ki. Ennek eredményeként az alkatrészek gyártása a felhasználás helyéhez közelebb, igény szerint történhet, ami jelentősen csökkenti az átfutási időket és növeli az ellátási lánc rugalmasságát. Az additív gyártás ebben a kontextusban már nem pusztán taktikai eszköz, hanem stratégiai jelentőségű megoldásként jelenik meg.

Az Ipar 5.0 koncepció térnyerésével az additív gyártás szerepe tovább bővül az emberközpontú, rugalmas és adaptív gyártási rendszerek kialakításában. A digitális ikrek, a szabványosított folyamatok és a hálózatba kapcsolt gyártási rendszerek lehetővé teszik, hogy különböző telephelyeken azonos minőségben reprodukálhatók legyenek a gyártási elemek. Az additív technológiák ebben a környezetben nemcsak a digitalizációt támogatják, hanem a mérnökök munkáját is hatékonyabbá teszik azáltal, hogy gyorsabb iterációt, nagyobb tervezési szabadságot és rugalmasabb gyártási lehetőségeket biztosítanak.

2026-ra az additív gyártás egy érett, ipari szinten integrált technológiává válik, amely alapvetően formálja át a gyártási stratégiákat. A hangsúly a továbbiakban nem a technológia létjogosultságán, hanem annak hatékony, skálázható és gazdaságos alkalmazásán lesz. A mérnöki gyakorlatban ez a szemléletváltás a digitális és fizikai gyártási rendszerek szorosabb integrációját, valamint a gyártási láncok újragondolását teszi szükségessé, amely hosszú távon versenyelőnyt jelenthet az alkalmazkodni képes vállalatok számára.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Additív gyártás 2026: ipari fordulópont appeared first on Műszaki Magazin.

Betanított modell – A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a gyártóiparban, azonban az éles üzemi alkalmazás még mindig komoly kihívásokkal jár. Az ipari környezetben ugyanis nem elegendő egy jól működő algoritmus: a rendszereknek megbízhatónak, skálázhatónak és költséghatékonyan üzemeltethetőnek kell lenniük.

Az MI-megoldások egyre inkább a klasszikus automatizálási és ipari IT-projektek logikáját követik, ahol a teljes életciklus menedzsmentje — az adatkezeléstől a modellfejlesztésen át az üzemeltetésig — központi szerepet kap. A gyártóvállalatok számára az MI bevezetésének valódi mércéje minden esetben a mérhető üzleti eredmény. Ide tartozik az OEE javulása, a selejtarány csökkentése, a termelési folyamatok gyorsítása, valamint a stabil és auditálható működés biztosítása. Az MI tehát nem pusztán innovációs eszköz, hanem a termelés hatékonyságát közvetlenül befolyásoló technológia.

Hardverfüggőség

Az egyik legnagyobb akadályt eddig a hardverfüggőség jelentette, mivel a különböző GPU-architektúrák, felhőszolgáltatók és szoftverkörnyezetek közötti átjárhatóság hiánya jelentős komplexitást és költséget eredményezett. Erre a problémára kínál megoldást az inference réteg standardizálása, amelynek egyik meghatározó eleme a vLLM. Ez a nyílt forráskódú technológia egyfajta köztes szoftverrétegként működik a modellek és a hardver között, és lehetővé teszi, hogy különböző MI-modellek egységes módon fussanak eltérő infrastruktúrákon.

A vLLM az MI világában hasonló szerepet tölthet be, mint a Linux a szerverinfrastruktúrában: egységesíti a működést és csökkenti a technológiai függőséget.

A vLLM egyik legfontosabb előnye, hogy leválasztja a modellfuttatást a konkrét hardverről, így lehetővé válik a „bármely modell, bármely hardver” elv gyakorlati megvalósítása. Ez azt jelenti, hogy a különböző modellek ugyanazon környezetben futtathatók, és a rendszerek könnyebben migrálhatók eltérő infrastruktúrák között. Ez a rugalmasság különösen fontos a gyártóiparban, ahol a hosszú távú beruházások és a stabil működés elsődleges szempont. A technológiai függetlenség stratégiai előnyt jelent a vállalatok számára, mivel csökkenti a vendor lock-in kockázatát, és lehetővé teszi a multi-cloud vagy hibrid architektúrák alkalmazását. Az ipari környezetekben, ahol a megfelelőség, az adatbiztonság és az auditálhatóság kiemelt jelentőségű, ez a rugalmasság kulcsfontosságú tényezővé válik.

Mi az az inference?

Az inference a mesterséges intelligencia azon fázisa, amikor a már betanított modell valós adatokon fut, és konkrét döntéseket vagy előrejelzéseket szolgáltat. Ez az ipari alkalmazások „éles üzemi” működése, amely során például hibadetektálás, folyamatoptimalizálás vagy prediktív karbantartás valósul meg. A modern inference szerverek már nem csupán a modellek futtatását biztosítják, hanem komplex üzemeltetési környezetet kínálnak. Ide tartozik a verziókezelés, a teljesítmény monitorozása, a skálázás, valamint a biztonsági és megfelelőségi követelmények támogatása is. Ez a funkcionalitás teszi lehetővé, hogy az MI valóban integrálódjon a gyártási rendszerekbe, és ne csupán kísérleti megoldásként jelenjen meg. Az MI akkor válik ipari eszközzé, amikor ugyanúgy üzemeltethető és auditálható, mint egy PLC vagy egy MES rendszer.

Hibrid architektúrák, mint infrastruktúra alap

Egy másik trend a hibrid architektúrák, amelyek szisztematikusan összekapcsolják a felhőalapú és a helyszíni környezeteket. Tipikus jellemző a munkamegosztás: a modelleket a felhőben található historikus vagy szintetikus adatokkal fejlesztik, tesztelik és finomhangolják, míg a következtetésre optimalizált modellváltozatok termeléshez kapcsolódó IT- vagy peremhálózati környezetekben, a gyártócsarnokban futnak. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a felhő által kínált innovációs sebességet ötvözzék a termelési késleltetésre, rendelkezésre állásra és adatszuverenitásra vonatkozó szigorú követelményekkel. Egy ilyen hibrid megközelítés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az online/felhőszolgáltatóktól származó modellekkel kezeljenek egy problémát: ezek verziói és válaszadási viselkedése gyakran változik, ami elfogadhatatlan a saját életciklus-kezelés nélküli termeléskritikus alkalmazások számára.

Rugalmas igazodás

A gyártóvállalatok számára különösen fontos, hogy az MI-megoldások telepítése rugalmasan igazodjon az adott környezethez. A vLLM-alapú rendszerek lehetővé teszik, hogy a modellek helyben, a gyár területén, vállalati adatközpontokban vagy akár edge környezetben fussanak. Ez nemcsak a költségek optimalizálását segíti elő, hanem az alacsony késleltetésű működést és az adatbiztonságot is támogatja.

Az ipari mesterséges intelligencia mára túllépett a pilot projektek szakaszán, és egyre inkább a skálázható, üzembiztos megoldások kerülnek előtérbe. Az olyan technológiák, mint a vLLM, kulcsszerepet játszanak abban, hogy az MI szabványosíthatóvá, integrálhatóvá és gazdaságosan üzemeltethetővé váljon. Azok a vállalatok, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni ehhez az új infrastruktúra-szemlélethez, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a közeljövőben.

Korlátok és biztonság

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre közelebb kerül a termeléskritikus rendszerekhez, egyre fontosabbá válik egy egyértelmű biztonsági és irányítási keretrendszer. A védőkorlátok biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások bemenetei és kimenetei automatikusan felülvizsgálatra, szűrésre és naplózásra kerüljenek – mind megfelelőségi, mind biztonsági szempontból. Ez magában foglalja a kérések olyan elemzését, amely lehetővé teszi a potenciálisan káros vagy megengedhetetlen műveletek azonosítását és blokkolását a bemeneti oldalon, miközben a modell kimeneteit kiértékelik a megfelelőség, a teljesség és a valószínűség szempontjából. Világossá kell tenni, hogy a védőkorlátok nem opcionális kiegészítők. Inkább minden gyártási mesterséges intelligencia architektúra szerves részét kell képezniük.

A különféle fejlemények és trendek azt mutatják, hogy 2026-ra a mesterséges intelligencia (MI) kilép a gyártóipar tesztelési fázisából, és a termelés szerves részévé válik. Az olyan absztrahált következtetési rétegek, mint a vLLM, a specializált és lean modellek, a hibrid felhő/edge architektúrák, valamint az egységes biztonsági és védőkorlát-stratégia olyan rendszert alkotnak, amely mérhető hatékonyságnövekedést tesz lehetővé új függőségek létrehozása nélkül. Hosszú távú versenyképességük biztosítása érdekében a gyártóvállalatoknak ezért nem szabad kiaknázniuk a mesterséges intelligencia által kínált új lehetőségeket.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI új alaprétege a gyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

A gépek retrofitje – azaz meglévő berendezések korszerűsítése – olyan költséghatékony és rugalmas megoldást kínál, amely lehetővé teszi a modern termelési követelmények teljesítését anélkül, hogy teljes gépcserére lenne szükség.

A modern ipari környezetben a gyártóvállalatok folyamatosan olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel növelhetik versenyképességüket, csökkenthetik költségeiket és alkalmazkodhatnak az Ipar 4.0 által támasztott követelményekhez. Ebben a folyamatban a gép-retrofit egyre fontosabb szerepet tölt be, mivel lehetővé teszi a meglévő berendezések technológiai szintjének jelentős emelését anélkül, hogy teljesen új gépek beszerzésére lenne szükség. A retrofit lényege, hogy a mechanikailag még megfelelő állapotban lévő gépek alapstruktúráját megtartva korszerű vezérlésekkel, hajtásrendszerekkel, szenzorokkal és szoftveres megoldásokkal látják el azokat, így azok képessé válnak a mai gyártási követelmények teljesítésére.

A retrofit ma már nem csupán átmeneti vagy költségcsökkentő megoldás, hanem tudatos stratégiai döntés.

Az olyan vállalatok, mint például az EMAG, amelyek világszerte a precíziós megmunkáló rendszerek fejlesztésében és gyártásában meghatározó szerepet töltenek be, komplex retrofit megoldásokat kínálnak ügyfeleik számára. Az EMAG több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az esztergáló-, köszörű- és fogazó gépek területén, és rendszerszintű szemlélettel közelíti meg a modernizációt. A retrofit projektek során nem csupán egyes komponenseket cserélnek, hanem teljes gyártási rendszereket optimalizálnak, figyelembe véve a digitalizáció, az automatizálás és a hatékonyság szempontjait is. A szerszámrendszerek és a gépek összehangolt fejlesztése révén komplex, magas hozzáadott értékű megoldások hozhatók létre.

Költségmegtakarítás

Gazdasági szempontból a retrofit egyik legnagyobb előnye a jelentős költségmegtakarítás. Egy meglévő gép korszerűsítése általában jóval alacsonyabb beruházási igényt jelent, mint egy teljesen új berendezés beszerzése, miközben a teljesítmény és a funkcionalitás sok esetben megközelíti vagy akár el is éri az új gépek szintjét. Emellett a retrofit rövidebb megvalósítási idővel jár, ami csökkenti a termeléskiesés kockázatát, és lehetővé teszi a gyorsabb reakciót a piaci igények változásaira. A vállalatok így optimalizálhatják beruházásaikat, és a felszabaduló forrásokat más stratégiai területeken hasznosíthatják.

Technológiai szempontból a retrofit kulcsszerepet játszik a digitalizációban és az Ipar 4.0 megvalósításában. A korszerűsítés során a régi gépek integrálhatók modern informatikai rendszerekbe, így lehetővé válik a valós idejű adatgyűjtés, az állapotfelügyelet és az adatvezérelt döntéshozatal. Az intelligens szenzorok és vezérlőrendszerek alkalmazásával a berendezések képessé válnak a prediktív karbantartásra, ami csökkenti a nem tervezett leállások számát és növeli a rendelkezésre állást. A retrofit tehát nemcsak technológiai felzárkózást jelent, hanem a gyártási folyamatok átfogó optimalizálását is.

Stratégiai döntés: új gép vagy retrofit?

A vállalatok számára a legfontosabb kérdés nem az, hogy szükség van-e fejlesztésre, hanem az, hogy milyen módon érdemes azt megvalósítani. A döntés során több tényezőt kell figyelembe venni:

• a meglévő gépek műszaki állapota,
• a kívánt technológiai szint,
• a beruházási költségek és megtérülés,
• valamint a gyártási folyamat rugalmassági igénye.

Sok esetben a retrofit optimális kompromisszumot jelent, mivel lehetővé teszi a gyors és költséghatékony modernizációt anélkül, hogy a teljes gyártórendszert lecserélnék.

A termelékenység növelése és a minőség javítása szintén a retrofit fontos eredményei közé tartozik. A korszerűsített gépek gyorsabban és pontosabban működnek, stabilabb folyamatokat biztosítanak, és csökkentik a selejt arányát. Ez különösen fontos olyan iparágakban, ahol a precizitás és a megbízhatóság alapvető követelmény. A rugalmas gyártás iránti igény növekedésével a retrofit lehetővé teszi a kisebb sorozatok gazdaságos előállítását és a termelési folyamatok gyors átállítását is.

Hosszabb élettartam

Fenntarthatósági szempontból a retrofit egyértelmű előnyöket kínál, mivel meghosszabbítja a meglévő gépek élettartamát, csökkenti az új berendezések gyártásából származó környezeti terhelést, és hozzájárul az erőforrás-hatékony működéshez. A korszerűsített rendszerek gyakran energiahatékonyabbak, így nemcsak a működési költségek csökkenthetők, hanem a vállalatok környezeti lábnyoma is mérsékelhető.

A gép-retrofit olyan komplex műszaki és gazdasági megoldás, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy meglévő eszközparkjukra építve lépjenek a modern, digitalizált gyártás irányába. Az EMAG és partnerei által képviselt megközelítés jól mutatja, hogy a retrofit nem csupán költséghatékony alternatíva, hanem stratégiai eszköz a jövő gyártástechnológiájának megvalósításában.

A retrofit szempontjából az EMAG szolgáltatásai között szerepel a meglévő gépek korszerűsítése is. Ennek keretében a vállalat modern vezérlésekkel, automatizálási megoldásokkal és digitális funkciókkal ruházza fel a korábbi berendezéseket, így azok megfelelnek a mai ipari követelményeknek, beleértve az Ipar 4.0 elvárásait is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gép-retrofit a korszerű gyártáshoz appeared first on Műszaki Magazin.

A szakmai esemény minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott, ahol a gyártóipar szereplői és technológiai beszállítók mutatták be innovációikat.

A kiállítók között a VARINEX Zrt. is bemutatkozott, amely elsősorban az additív gyártás és a robotizált mérési technológiák területén mutatta be megoldásait. A vállalat standján jól látható volt, hogy a robotika, a 3D szkennelés és a 3D nyomtatás egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz a modern ipari környezetben.

A VARINEX szakemberei kiemelték, hogy az additív gyártás régóta fontos szerepet játszik a robotok megfogóinak és egyedi szerszámainak fejlesztésében. A 3D nyomtatás lehetővé teszi ezek gyors és rugalmas előállítását, ami jelentősen felgyorsíthatja a robotizált gyártási rendszerek fejlesztési ciklusait. A vállalat emellett robotizált mérőrendszereket is bemutatott, amelyek az ismétlődő mérési és ellenőrzési feladatok automatizálását teszik lehetővé. Az ilyen rendszerek csökkentik az emberi hibák lehetőségét, miközben növelik a gyártási folyamatok hatékonyságát és reprodukálhatóságát.

A rendezvény egyértelműen rámutatott arra, hogy a jövő gyártása az integrált technológiák irányába halad: a robotika, a szenzorika, az additív gyártás és a digitális mérési megoldások egyre inkább egységes rendszerekben jelennek meg. Ebben az ökoszisztémában a VARINEX olyan megoldásokat kínál, amelyek hozzájárulnak a rugalmasabb és hatékonyabb ipari termelés megvalósításához.

Fehér Zoltán, a VARINEX Zrt. ügyvezető igazgatója így nyilatkozott a részvételről:

“A VARINEX először vett részt egy FANUC rendezvényen és elismerésemet szeretném kifejezni a szervezőknek, mert színvonalas rendezvényt hoztak tető alá. Eleve nagyon jó a helyszín, de fontos, hogy a bemutatott megoldásokra is komoly figyelmet szenteltek. Az additív technológia régóta használatos a robotok karvégi eszközeinek legyártásában, ezenkívül a 3D szkennelés világában is hódítanak az automatizált rendszerek. Mi is árulunk robotizált mérőrendszert az ismétlődő, automatizálható mérési feladatokhoz. Növekvő piac a 3D nyomtatás világa, de a ciklikusság is megfigyelhető. Különleges alapanyagok és speciális alkalmazások hajtják az additív gyártás világát. Ezekben az innovatív fejlesztésekben örömmel segítenek mérnökeink az érdeklődőknek. Idén ünnepeljük fennállásunk 35. évfordulóját, amiért hálásak vagyunk partnereinknek. A Robot Karneválon kezdtük az ünneplést izgalmas nyereményekkel és folytatjuk az egész év során. Szívesen látunk minden szakmai érdeklődőt a VARINEX 3D Digitális Gyárában, ahol jövőbe mutató gyártási megoldásokkal segítjük az ipari cégek fejlődését.”

Lépjen kapcsolatba velünk még ma, és tudja meg, hogyan járulhat hozzá az additív gyártás vállalkozása sikeréhez!

Ajánlatkérés:

www.varinex.hu/ajanlatkeres

További információ: www.varinex.hu

• Találja meg a vállalkozásához legjobban illő 3D szkennert!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Additív gyártás és robotizált mérés – a VARINEX a Robot Karneválon appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a fejlődésben a gyártási szimuláció kulcsszerepet játszik, mivel lehetővé teszi a gyártási folyamatok előzetes elemzését, optimalizálását és a döntések megalapozását. A technológia fejlődésével a hangsúly már nem pusztán a digitális jövő vízióján van, hanem azon, hogy a szimuláció mérhető termelékenységnövekedést biztosítson a vállalatok számára.

Az egyik legfontosabb irány a gyártási folyamatok teljes körű digitális leképezése. A vállalatok egyre inkább arra törekednek, hogy a teljes gyártási rendszert virtuális környezetben modellezzék. Ennek segítségével a gyártósorok, berendezések és logisztikai folyamatok már a fizikai megvalósítás előtt tesztelhetők és optimalizálhatók. A digitális modellek – gyakran digitális iker formájában – lehetővé teszik, hogy a mérnökök különböző forgatókönyveket próbáljanak ki, így a hibák már a tervezési szakaszban felismerhetők, ami csökkenti a költségeket és az üzembe helyezési időt.

A fejlődés másik meghatározó eleme a mesterséges intelligencia integrálása a szimulációs rendszerekbe. Az MI képes nagy mennyiségű gyártási adatot elemezni, mintázatokat felismerni, valamint javaslatokat tenni a folyamatok optimalizálására. A szimuláció így egyre inkább intelligens döntéstámogató eszközzé válik, amely segíti a gyártás tervezését, a kapacitások kihasználását és a potenciális problémák előrejelzését.

Emellett egyre nagyobb szerepet kap a valós idejű adatok felhasználása a szimulációkban. A modern gyártási rendszerekben a gépek, szenzorok, robotok és informatikai rendszerek folyamatosan adatokat szolgáltatnak, amelyek közvetlenül integrálhatók a szimulációs modellekbe. Ez lehetővé teszi, hogy a virtuális modell folyamatosan frissüljön, és a gyártási folyamat aktuális állapotát tükrözze. Az ilyen dinamikus szimulációk segítenek gyorsabban reagálni a változásokra és hatékonyabban irányítani a termelést.

A szimulációs eszközök fejlődésének fontos iránya az is, hogy használatuk egyre egyszerűbbé válik. A modern szoftverekben előre definiált komponenskönyvtárak, vizuális modellezési felületek és felhőalapú számítási kapacitások segítik a felhasználókat. Ennek köszönhetően a szimuláció már nem kizárólag specialisták eszköze, hanem a gyártástervezés mindennapi munkafolyamatának részévé válhat.

Végül egyre nagyobb hangsúlyt kap a rugalmas és ellenálló gyártási rendszerek tervezése. A globális gazdasági és ellátási láncok gyors változásai miatt a vállalatoknak olyan gyártási struktúrákat kell kialakítaniuk, amelyek gyorsan alkalmazkodnak az új igényekhez. A szimuláció segítségével különböző gyártási forgatókönyvek tesztelhetők, a kapacitások újraszervezhetők, és a lehetséges zavarokra is fel lehet készülni.

A gyártási szimuláció egyre fontosabb szerepet tölt be az ipari termelésben. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a valós idejű adatok és a felhasználóbarát szimulációs eszközök együtt olyan környezetet teremtenek, amelyben a gyártási rendszerek gyorsabban tervezhetők, hatékonyabban működtethetők és rugalmasabban alakíthatók a jövő kihívásaihoz.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A termelés jövője: a gyártási szimuláció trendjei appeared first on Műszaki Magazin.

A szervezők tájékoztatása szerint több mint 4 000 nemzetközi kiállító vesz részt az eseményen, akik a mérnöki megoldásoktól a digitális gyártási technológiákig terjedő termékpalettát mutatnak be, és több mint 300 innovatív start-up is jelen lesz a rendezvényen.

A 2026-os rendezvény egyik újdonsága a „Defense Production Park” létrehozása, amely a 26-os csarnokban kap helyet. Ezt a tematikus bemutatóterületet kifejezetten a védelmi ipar gyártástechnológiáinak szentelik, azaz olyan megoldásoknak, amelyek támogatják biztonságkritikus termékek gyors és minőségi előállítását ipari környezetben. A „Defense Production Park” kiállítói között mintegy 40 cég szerepel, amelyek az automatizált gyártástól a robotizált cellákig és digitális gyártási megoldásokig terjedő technológiákat képviselnek.

A Hannover Messe 2026 több mint hagyományos ipari vásár: stratégiai találkozóhely a gyártási innovációk, a digitalizáció és a védelmi kapacitások szállítói számára. A védelmi gyártási folyamatok integrációja a kiállítás teljes tematikájába illeszkedik, tükrözve azt az ipari trendet, amely a rugalmas, moduláris és adatvezérelt gyártórendszerek irányába tolja a termelés jövőjét.

Az automatizálás, robotika és mesterséges intelligencia témái idén is keresztülvonulnak az esemény minden szegmensén, erősítve a gyártási hatékonyságot és támogatva a minőségbiztosítási folyamatokat. A rendezvény részletes programjai, középpontjában a gyártási digitalizáció, a termelési rugalmasság és az ipari kiberbiztonság állnak, ami mérnöki szakmai látogatók, fejlesztők és döntéshozók számára egyaránt kiemelt értékkel bír.

A Hannover Messe 2026 nem csupán egy bemutatóterület: globális platform, ahol a hagyományos ipari gyártás és a modern védelmi termelési rendszerek találkoznak, és ahol a jövő technológiai irányai — különösen a gyártási folyamatok digitalizációja és védelmi alkalmazásai — kézzelfogható formában válnak elérhetővé a szakma számára.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hannover Messe: stratégiai gyártási megoldások appeared first on Műszaki Magazin.

A központi kormányzat az ország chip-ellátási láncának teljes kiépítésére fókuszál, mind a gyártás, mind a tervezés, mind az összeszerelés területén. Ebben meghatározó szerepet játszanak a földrajzilag koncentrált ipari klaszterek, amelyek a különböző technológiai szegmensekben versenyre és együttműködésre épülnek.

Kína stratégiai célja, hogy ne egységesen mindenhol ugyanolyan termékeket gyártson, hanem regionális specializációra építve erősítse pozícióit. Ez a megközelítés csökkenti az iparon belüli redundanciát és lehetővé teszi, hogy egyes térségek egyedi technológiai erősségekre építsenek.

A legjelentősebb félvezető-gyártási klaszterek között az Yangce-folyó deltavidéke (Shanghai, Jiangsu, Zhejiang) az egyik legfontosabb logikai chip és foundry-tevékenységek központja. Itt találhatók a legnagyobb gyártók, például a SMIC és más cégek, amelyek a nagy volumenű logikai chipek gyártására fókuszálnak.

A Peking–Tianjin térség a chiptervezés és architektúrák fejlesztésének súlypontja: itt működnek a vezető egyetemek és kutatóintézetek, amelyek az EDA-szoftverek, architektúrák és olyan csúcstechnológiák kutatás-fejlesztésében érnek el eredményeket, amelyek hosszú távon meghatározóak lehetnek a kínai chipipar fejlődése szempontjából.

A Gyöngy-folyó deltavidéke (Guangzhou, Shenzhen) ezzel szemben elsősorban a tervezőcégek és a gyors prototípuskészítés terepe, ahol a gyártás gyakran külső kapacitásokra épül. A térség dinamikus start-up környezete a chiptervezésben és a gyors piaci adaptációban versenyképes.

Emellett Hubei (különösen Wuhan) és Anhui (Hefei) régiókban a memóriachipek gyártása és a speciális, például DRAM-típusú termékek fejlesztése kap kiemelt szerepet. Ez a fókusz előrevetíti, hogy ezek a térségek a memória- és AI-orientált félvezetők fejlesztésében léphetnek előre, komplementer módon a logikai chipek gyártásától.

A kínai félvezetőipar összességében – bár még mindig lemarad a legmodernebb technológiákban, például az EUV-lithográfiában – jelentős előrelépést tett. A SMIC például már 7 nm-es technológiával gyártott chipeket, és fontos hazai AI-alkalmazásokra szánt lapkák fejlesztésében is részt vesz, miközben az ország ipari politikája egyre inkább a teljes ellátási lánc kiépítésére és önellátásra törekszik.

Ez a stratégiai fejlődés a mérnökök és beszállítók számára nem csupán gazdasági érdek, hanem konkrét ipari lehetőség is: a regionális klaszterek specializációja meghatározza, hogy hol érdemes technológiai befektetést, gyártási kapacitást vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet telepíteni. Például a logikai chipek gyártásához kapcsolódó berendezés vagy alapanyag esetén a Shanghai–Jiangsu–Zhejiang tengely, míg az innovatív chiptervezéshez a Peking környéki régió jelent fontos célpontot.

Kína iparpolitikája ugyanakkor nem csak belső célokra összpontosít: a globális geopolitikai környezet, az amerikai és európai exportkorlátozások hatására a kínai félvezetőipar mind nyitottabb innovációs együttműködésre, mind pedig saját technológiai kapacitások felépítésére törekszik, ami a nemzetközi mérnöki és ipari közösség számára is új partnerségi és versenyképességi lehetőségeket teremt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hol készülnek a kínai chipek? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ország gyártói nemcsak a hazai keresletet szolgálják ki, hanem világszerte kulcsszerepet töltenek be az ellátási láncban. A legnagyobb akkumulátor gyártók listája Kínában.

CATL (Contemporary Amperex Technology Co., Limited)

A CATL jelenleg a világ legnagyobb lítiumion-akkumulátor gyártója. A vállalat 2011-ben alakult, és rövid idő alatt piacvezetővé vált az elektromos járművekhez használt akkumulátorok területén. A CATL termékei számos nemzetközi autógyártó – többek között a Tesla, a BMW, a Volkswagen és a Mercedes-Benz – modelljeiben megtalálhatók. A vállalat jelentős összegeket fordít kutatás-fejlesztésre, különösen a nagy energiasűrűségű, hosszú élettartamú és biztonságos akkumulátor-technológiák fejlesztésére.

BYD (Build Your Dreams)

A BYD nemcsak akkumulátorgyártó, hanem integrált járműgyártó is. A vállalat saját elektromos járműveiben is alkalmazza az általa fejlesztett akkumulátorokat, ami jelentős versenyelőnyt biztosít számára. A BYD egyik legismertebb fejlesztése a „Blade Battery”, amely lítium-vasfoszfát (LFP) kémián alapul, és a biztonság, a hosszú élettartam, valamint a költséghatékonyság terén kínál előnyöket.

CALB (China Aviation Lithium Battery)

A CALB az egyik leggyorsabban növekvő kínai akkumulátorgyártó. A vállalat főként elektromos járművekhez és energiatárolási alkalmazásokhoz gyárt lítiumion-akkumulátorokat. Az elmúlt években jelentős gyártókapacitás-bővítéseket hajtott végre, és egyre több nemzetközi partnerrel működik együtt.

Gotion High-Tech

A Gotion High-Tech szintén fontos szereplő az elektromos járművekhez és energiatároló rendszerekhez gyártott akkumulátorok piacán. A vállalat erős K+F háttérrel rendelkezik, és folyamatosan fejleszti LFP- és NCM-alapú akkumulátor-technológiáit. A cég nemzetközi terjeszkedése is figyelemre méltó, többek között európai gyártókapacitások kiépítésével.

EVE Energy

Az EVE Energy eredetileg kisebb méretű akkumulátorok gyártásával kezdte működését, mára azonban az elektromos járművekhez és energiatároló rendszerekhez készült nagy kapacitású akkumulátorok piacán is jelentős szereplővé vált. A vállalat aktívan fejleszti hengeres, prizmatikus és tasakos (pouch) celláit, és számos autóipari partnerrel dolgozik együtt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legnagyobb akkumulátorgyártók Kínában appeared first on Műszaki Magazin.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

• Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
• Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
• Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
• Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
• Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár appeared first on Műszaki Magazin.

Jelenleg a humanoid robot nem univerzális megoldás, hanem egy új automatizálási eszköz, amely bizonyos helyzetekben reális alternatívát jelenthet, más esetekben viszont még nem versenyképes a hagyományos robotikával vagy az emberi munkaerővel szemben.

A humanoid forma ipari értelme elsősorban ott jelenik meg, ahol a gyártók nem szeretnék vagy nem tudják teljesen áttervezni az üzemet. Az emberi léptékű terek, a meglévő munkaállomások, ajtók, lépcsők és folyosók mind olyan környezetet alkotnak, ahol egy klasszikus ipari robot csak komoly átalakítások árán használható. A BMW például humanoid robotokat tesztel a spartanburgi üzemében, de nem azért, hogy kiváltsa a szerelősori dolgozókat, hanem hogy anyagmozgatási és kiszolgáló feladatokat lásson el a gyártósor környezetében anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát át kellene alakítani.

Gyártói szempontból fontos felismerés, hogy a humanoid robot jelenleg nem „egy robot, ami mindent tud”, hanem egy rugalmas platform, amelyet néhány, jól körülhatárolt feladatra érdemes betanítani. Ilyen feladat lehet például az alkatrészdobozok mozgatása, rekeszek cseréje, alapanyagok kiszolgálása vagy késztermékek szállítása az üzemen belül. Ezek a tevékenységek önmagukban nem bonyolultak, mégis jelentős emberi erőforrást kötnek le, különösen többműszakos működés mellett.

A logisztikai területen az Amazon tapasztalatai jól mutatják ezt a gondolkodásmódot. A vállalat nem humanoid robotokra cseréli le teljes raktári működését, hanem célzottan ott tesztel, ahol a legnagyobb az emberi terhelés és a fluktuáció. A Digit robot jelenleg nem gyorsabb az embernél, viszont képes hosszú ideig azonos minőségben dolgozni, és nem igényel ergonómiai kompromisszumokat. Egy gyárvezető számára ez azt jelenti, hogy a humanoid nem feltétlenül termelékenységi csodafegyver, hanem stabilizáló tényező lehet olyan munkakörökben, ahol a humán erőforrás megtartása egyre nehezebb.

A megtérülés kérdése azonban továbbra is kritikus. A humanoid robotok esetében nem az egyszeri beszerzési ár a legfontosabb tényező, hanem a teljes birtoklási költség. Ebbe beletartozik a karbantartás, a szoftverfrissítések, az energiafelhasználás, valamint az a nem elhanyagolható idő és költség, amely a betanításhoz és az üzemi integrációhoz szükséges. A kínai UBTech nyíltan kommunikálja, hogy ipari humanoid robotjaik jelenleg csak 30–50 százalékos hatékonyságot érnek el egy emberhez képest. Ez elsőre alacsonynak tűnhet, de ha figyelembe vesszük a folyamatos, megszakítás nélküli üzemet és az egységes minőséget, bizonyos esetekben már ez a szint is üzletileg védhető lehet.

Biztonsági szempontból a humanoid robotok új kérdéseket vetnek fel. Mivel emberek között mozognak, a klasszikus robotcellás megoldások helyett együttműködő, „kordonmentes” üzemelésre kell felkészülni. Ez nemcsak technológiai, hanem szervezeti kihívás is: új kockázatelemzésekre, módosított munkautasításokra és alapos dolgozói betanításra van szükség. A gyárvezetőknek itt különösen fontos szerepük van abban, hogy a humanoidot ne fenyegetésként, hanem eszközként pozicionálják a szervezetben.

A következő években várhatóan megjelennek a humanoid robotokra épülő szolgáltatásalapú modellek is, ahol a gyár nem robotot vásárol, hanem üzemórát vagy elvégzett feladatot. Ez csökkentheti a beruházási kockázatot, ugyanakkor erősen függ majd attól, hogy a gyártók mennyire tudják garantálni a rendelkezésre állást és a szervizszintet. Elon Musk nyilatkozatai alapján a Tesla Optimus esetében is inkább fokozatos, lassú felfutásra lehet számítani, ami jól illeszkedik ahhoz a képhez, hogy a humanoid robotika nem egyik évről a másikra fogja átalakítani a gyárakat.

A humanoid robotok 2026-ban még nem „alapfelszereltségek” a gyártásban, de már nem is puszta kísérletek. A gyárvezetők számára a legnagyobb értéket azokban az alkalmazásokban kínálják, ahol rugalmasan, minimális infrastruktúra-átalakítással lehet tehermentesíteni az emberi munkaerőt. Azok az üzemek, amelyek most kezdenek el pilot projekteket, nem feltétlenül azonnali költségcsökkenést érnek el, hanem tapasztalatot és versenyelőnyt szereznek egy olyan technológiában, amely a 2030-as évek elejére bizonyos területeken a mindennapi termelés részévé válhat.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotok a gyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

Összesen 17 motort vizsgáltak egy környezettudatos tervezésre szakosodott dániai akkreditált laboratóriumban: két egyfázisú motort és 15 háromfázisú motort, amelyekből a svájci, svéd és finn piacfelügyeleti hatóságok vettek mintát. Közéjük tartozott két nagyobb, 75 kW-os ipari motor is. A motorokat egy olyan kockázatalapú piackutatási megközelítés alkalmazásával választották ki, ahol nem volt cél az adott piac tekintetében reprezentatív mintavétel elérése. Négyet online csatornákon keresztül vásároltak meg, a többit pedig fizikai üzletekben szerezték be.

Vizsgálták az energiahatékonyságot – az energiafogyasztás és a motor által leadott mechanikai energia közötti különbséget. A két 75 kW-os motornak IE4-es hatékonysági osztályt kellett elérnie, ami a 2023. július 1. óta érvényben lévő, legmagasabb előírt motorhatékonysági szint.

Valamennyi motoron ellenőrzéseket végeztek annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e az EU környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeinek a motorokhoz mellékelt termékinformációk alapján.

Kedvező eredmények

Mind a 17 motor megfelelt az energiahatékonysági vizsgálatokon. Hat motornál a mért értékek megegyeztek a gyártó által megadott értékkel, vagy annál jobbak voltak. 11 esetében a mért értékek alacsonyabbak voltak a gyártó által megadott értékeknél, de még mindig a piacfelügyelet által a vizsgálathoz figyelembe vett tűréshatáron belül estek.

Csupán két motor teljesítette a termékinformációkra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeket A többi 15 motor egyike sem teljesítette az előírásokat, mert azoknál nem adtak tájékoztatást a különböző munkapontokon a kimenő teljesítmény százalékában kifejezett teljesítményveszteségről (fordulatszám vs. nyomaték). A gyártóknak 2022. július 1. óta meg kell adniuk ezt az adatot.

A gyártás éve nyolc motornál hiányzott az adattábláról. Emellett egyes esetekben hiányoztak a pólusok számára, a magassági határértékekre, a környezeti levegővel kapcsolatos határértékekre, valamint a névleges hatásfokra vonatkozó információk.

Kockázatértékelés és megtett intézkedések

Tizenöt gyártót köteleztek arra, hogy a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében egészítsék ki a hiányzó termékinformációkat. Ezek olyan tudnivalók, amelyek befolyásolhatják a vevőnek a termék megvásárlására irányuló döntését. A piacfelügyeleti hatóságok 12 terméket regisztráltak a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszerben (ICSMS) – egy kommunikációs platformon, amely az uniós hatóságok számára lehetővé teszi a nem élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos információcserét.

A piacfelügyeleti hatóságok azt javasolták, hogy a gyártók kapjanak képzést arról, hogyan miként teljesítsék a magán terméken és az interneten feltüntetendő termékinformációkra vonatkozó követelményeket a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendelet alapján.

„Az ehhez hasonló piacfelügyeleti kampányok létfontosságúak ahhoz, hogy fokozzák a tudatosságot a villanymotorok beszerzésekor megismerendő információk iránt. Ezek elengedhetetlenek a fogyasztóknak, illetve az egységes piacon a tisztességes verseny támogatása érdekében”

– közölte Vanessa Capurso, DG GROW szakpolitikai tisztviselője.

JACOP 2024

A tesztelést egy, az EU és az EFTA országaiban forgalmazott termékek ellenőrzését megcélzó kampány, név szerint a Közös intézkedések a termékek megfelelőségéről (JACOP 2024) elnevezésű program keretében végezték. A biztonságos egységes piac garantálása érdekében az ilyen kezdeményezések segítik a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés erősítését. Közösen tesztelik a termékeket, meghatározzák kockázataikat, és összehangolják a munkamódszereket. A villanymotorok az e kampányban ellenőrzött 16 termékkategória egyikét adták.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Villanymotorok EU-s vizsgálata hiányosságokat tárt fel appeared first on Műszaki Magazin.

A termelési rendszerek (OT) védelme vált az ipari digitalizáció legkritikusabb pontjává, a legtöbb gyártó nem látja át a saját hálózatát sem.

2025-ben a gyártóvállalatok digitalizációja és automatizációja új, korábban nem látott kiberfenyegetéseket hozott magával. A támadási pontok száma a termelési rendszerek összekapcsoltsága miatt többszörösére nőtt, miközben számos ipari szereplő még mindig alábecsüli a kockázatokat. Az OMIKRON Informatika Kft. friss tapasztalatai szerint nemcsak az IT-rendszerek, hanem az üzemi OT-környezet sérülékenysége is komoly üzletmeneti kockázatot jelent: egyetlen támadás akár teljes gyárleállást is okozhat.

„A legtöbb vállalatnál még mindig az a hozzáállás, miszerint ez »velünk biztosan nem történhet meg «. Ez egészen addig tart, amíg meg nem történik a baj. Sok esetben nincs valódi felkészülés, és csak a probléma bekövetkezésekor kezdődik a pánik”

– fogalmaz Nagy Csaba, az OMIKRON Informatika Kft. ügyvezetője.

„Az OT-rendszerekben jóval nagyobbak a vakfoltok, és ezekben a környezetekben a régi, legacy rendszerek miatt egy támadás azonnali termeléskiesést jelent.”

Az elmúlt években több nemzetközi nagyvállalat is komoly veszteséget szenvedett egy-egy biztonsági incidens miatt. A Jaguar gyár és az Asahi üzem leállása jól mutatja, hogy az ipari kibertámadások következményei nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okoznak, és akár teljes beszállítói láncokra hatással lehetnek.

NIS2: egy EU-s szabályozás, amit sokan még mindig „papírnak” gondolnak

Bár a NIS2 irányelv 2024–2025-ben egyre nagyobb hangsúlyt kapott, sok vállalat továbbra is kivár.

„A NIS2-t még mindig sokan látják egy adminisztratív kötelezettségnek, pedig valós kibervédelmi intézkedéseket ír elő. A beszállítói láncokban pedig egyre nagyobb a nyomás, hiszen a külföldi partnerek már nem fogadják el a minimális szintet”

– hangsúlyozza az ügyvezető igazgató. A megfelelés első lépcsője a valós állapot feltérképezése, itt derül ki, hogy sok ipari szereplő még a saját OT-hálózata elemeinek számát sem ismeri pontosan.

„Ez az átláthatóság hiánya az egyik legnagyobb kockázat. Mi nem auditot adunk, hanem valós, tételes képet arról, hol vannak a sérülékenységek, és ezek javításában is végigvisszük a folyamatot. Adatalapú priorizálást adunk a cégek kezébe”

– teszi hozzá.

IT és OT: két világ, egyre több közös fenyegetés

Az OT-környezeteket korábban szigetként kezelték, de a digitalizáció miatt ma már elkerülhetetlenül összekapcsolódnak az IT-rendszerekkel. Míg az IT-környezetekben a kibervédelmi érettség magasabb, addig az OT-rendszerekben régi protokollok működnek, kevés a valós időben monitorozott elem, a támadás észlelése késik, egy-egy incidens azonnali gyártásleállást okoz. Az OMIKRON Informatika Kft. az IT–OT híd megteremtésére építette új szolgáltatási portfólióját. Az IKARUS Security Software-rel kialakított stratégiai partnerség révén az OMIKRON Magyarországon teszi elérhetővé az IKARUS bevált, NIS2-kompatibilis OT biztonsági megoldásait: a helyi, tanúsított mérnöki csapat biztosítja a bevezetést és a támogatást, a háttérben pedig az IKARUS ipari kiberbiztonsági tapasztalata és minőségbiztosítása áll.

„Sokan azért nem lépnek, mert korábban rossz tapasztalatuk volt, ugyanis az OT-biztonságot vagy túl bonyolultnak, vagy kivitelezhetetlennek hitték. Mi azt mutatjuk meg, hogy ez igenis megoldható, és működik”

– mondja Nagy Csaba.

Nemzetközi szinten is egyre erősebb elvárás az OT-biztonság: skandináv és német piaci tapasztalatok

A kiberbiztonsági követelmények nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi ipari szektorban is egyre gyorsabban szigorodnak. Az OMIKRON Informatika Kft. az elmúlt hónapokban több európai szakmai rendezvényen vett részt, ahol ugyanazokkal a kihívásokkal találkoztak, amelyek a hazai gyártócégeket is érintik: nő a beszállítói láncokra nehezedő nyomás, a partnerek pedig egyre magasabb védelmi szintet várnak el. A Stockholm Tech Show után a vállalat novemberben a skandináv gyártóipar egyik legfontosabb beszállítói fórumán, az ELMIA Subcontractor Konferencián is jelen volt Jönköpingben. A skandináv régió fejlett ipari környezete és magas informatikai elvárásai jól mutatják, hogy a modern gyártásban az IT–OT infrastruktúra megbízhatósága mára alapfeltétel. Ezzel párhuzamosan a vállalat Bajorországban is szakmai egyeztetéseket folytatott. A német piacon a NIS2- és ISO-minősítések már beszállítói oldalon is elvárásnak számítanak, ahogyan a professzionális német nyelvű kommunikáció és a részletes előzetes átvilágítás is. A tapasztalatok szerint sok német vállalat olyan partnereket keres, akik bizonyítottan képesek megfelelni az IT–OT biztonsági követelményeknek.

„Meggyőződésünk, hogy az informatikai infrastruktúra ma már éppolyan létfontosságú a gyártásban, mint az áram vagy a víz. A skandináv régió fejlett ipari környezete ideális terep a komplex IT–OT alapú szolgáltatások számára”

– hangsúlyozza az ügyvezetője.

A kiberbiztonság határokon átívelő jelentőségét mutatja az is, hogy az OMIKRON Informatika Kft. a magyar szakmai közösség számára is kiemelt témaként kezeli az IT–OT integrációt. A vállalat 2025. november 27-én „Két világ, egy biztonsági stratégia: integrált IT–OT védelem a vállalatoknál” címmel tartott előadást a Business Fest Debrecen eseményén, ahol gyakorlati példákon keresztül mutatták be, hogyan alkalmazható a Zero Trust elv mind az irodai, mind a termelési környezetben.

„Az IT és az OT ma már nem két külön világ. A fenyegetések mindkettőt elérik, ezért a védelemnek is egységesnek kell lennie”

– emeli ki Nagy Csaba.

Átláthatóság és integráció: a modern IT–OT környezet kihívásai

Az OMIKRON Informatika szerint a kiberbiztonság alapja minden esetben az átláthatóság, tehát pontosan látni kell, hogy hogyan működik a teljes vállalati infrastruktúra, legyen szó irodai IT-rendszerekről vagy a termelést irányító OT-elemekről. A vállalat gyakorlatában a felmérés célja nem csupán a sérülékenységek feltárása, hanem az, hogy a cégek valós képet kapjanak arról, hol vannak veszélyek, hol akad meg a hatékonyság, és milyen fejlesztések teremtenek valódi üzleti előnyt.

Az IT-környezetben ez elsősorban a hozzáférések, az üzemeltetés, a biztonsági megoldások és a rendszerérettség vizsgálatát jelenti, vagyis azt, hogy a mindennapi működés mennyire ellenálló egy váratlan hibával vagy támadással szemben. Az OT-nél a fő fókusz a hálózat elemeinek feltérképezése, a rejtett protokollok, legacy rendszerek és valós idejű gyártási környezetből eredő kockázatok azonosítása.

A két világ metszetében az integrált biztonsági modell a cél, egy olyan működés kialakítása, ahol az IT és az OT nem különálló rendszerek, hanem egymást erősítő, átlátható infrastruktúrát alkotnak.

„Szinte minden partnernél találunk olyan területet, ahol van tér a fejlődésre. A lényeg az, hogy ezek a hiányosságok időben felismerhetők és kezelhetők legyenek, ugyanis így érjük el, hogy a termelés és a napi működés egyaránt védhető legyen”

– fogalmaz Nagy Csaba.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Milliárdos veszteség is lehet a vége: a gyártás legsérülékenyebb pontja appeared first on Műszaki Magazin.

Teltházas érdeklődés mellett vette kezdetét a Hungarian Battery Days 2025 konferencia, amelyet immár ötödik alkalommal rendeztek meg Budapesten, a Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting szervezésében. A rendezvényen a hazai és nemzetközi szakmai közösség képviselői, iparági szakértők és döntéshozók gyűltek össze, hogy megvitassák az energiatárolás, az e-mobilitás és a technológiai fejlesztések legaktuálisabb kérdéseit. Az eseményen első alkalommal adták át a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó vállalatok munkáját elismerő Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjat, a rendezvény második napján pedig a jászberényi akkumulátorgyárban szervezett üzembejáráson vesznek részt a látogatók.

Ötödik éve gyűlik össze az akkumulátorszakma

November 6–án nyitotta meg kapuit a Hungarian Battery Days konferencia, amely az előző évekhez hasonlóan ismét teltházzal vette kezdetét, az akkumulátoripar legjelentősebb szereplőit vendégül látva. A kétnapos esemény középpontjában az iparági együttműködés, a tudásmegosztás és a jövő technológiai irányainak közös meghatározása áll. A Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting célja, hogy a Hungarian Battery Days olyan fórum legyen, ahol a szektor szereplői a kutatástól a gyártásig, a szabályozástól a piaci megoldásokig együtt gondolkodhatnak a fenntartható és versenyképes magyar akkumulátoripar jövőjéről.

A konferenciát Nagy Ádám, iparügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki a kormány akkumulátoripar fejlesztésével kapcsolatos stratégiai célkitűzéseit mutatta be. A nemzetközi befektetési környezet alakulásáról Dr. Szép-Tüske Rita, a HIPA – Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgató-helyettese tartott előadást. Az európai piac jövőjéről és a szabályozási környezet változásairól elismert szakértők, köztük Patrick Clerens, az European Association for the Storage of Energy főtitkára és Fabrice Stassin, a Batteries European Partnership Association elnöke osztották meg tapasztalataikat. A vállalati szektort többek között Shen Feng (CATL Debrecen) és Horváth Péter (Dunamenti Erőmű – MET Csoport) képviselték, akik a hazai és nemzetközi fejlesztések stratégiai jelentőségéről beszéltek.

A szakmai program szerves részét képezték az interaktív kerekasztal-beszélgetések, amelyek az energiatárolás és az elektromobilitás aktuális kérdéseit járták körül. Az “The EV Ecosystem: Infrastructure, Innovation, and Integration” című panel az elektromobilitási ökoszisztéma fejlesztési irányait és a hálózati integráció kihívásait elemezte. A “Battery Energy Storage Systems Market Development in Hungary” című kerekasztal a hazai energiatárolási piac fejlődését és szabályozási környezetét helyezte fókuszba, míg a fenntarthatósági szekcióban az “Empowering Sustainability: Navigating Challenges in Battery Recycling for a Circular Future of the Battery Industry” című panel a körforgásos gazdaság megvalósításának lehetőségeit és a hulladékkezelés legújabb trendjeit tárgyalta.

Első alkalommal adták át a Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjat

Az idei esemény egyben az első alkalom volt, hogy a Magyar Akkumulátor Szövetség a hazai akkumulátoripar legkiemelkedőbb teljesítményeit a Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjjal ismerte el. A díjat az Infoware Zrt. vehette át, amely az energiatárolás területén végzett úttörő munkájával és a MAB3 akkumulátoros energiatároló projektjével érdemelte ki az elismerést. A Szövetség célja, hogy a díjjal új működési sztenderdet állítson a szektorban, és évről évre méltassa azokat a magyar vállalatokat, amelyek a fenntartható, innovatív és transzparens fejlődést helyezik a középpontba.

„A Hungarian Battery Days célja, hogy összekösse a régió akkumulátoripari szereplőit annak érdekében, hogy közösen dolgozzunk a fenntartható és versenyképes európai akkumulátorszektor építésén. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be ebben a folyamatban, és hogy a konferencia hozzájárul a tudás, az innováció és az iparági együttműködések erősítéséhez. A Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjjal szeretnénk hagyományt teremteni, és elismerni azokat a hazai szereplőket, akik szakmai elkötelezettségükkel és jövőbe mutató fejlesztéseikkel példát mutatnak”

– mondta Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője.

A rendezvény második napján az esemény vendégei a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemét látogatják meg, amely Magyarország legnagyobb múltú, hagyományos ólom-savas akkumulátorokat a legkorszerűbb technológiával gyártó vállalata.

Hiánypótló hazai szakkönyvet mutattak be

A Magyar Akkumulátor Szövetség novemberben egy új, hiánypótló kötettel lepte meg a tudományos és szakmai közönséget. A Dr. Kun Róbert szerkesztésében megjelent Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek című kiadvány átfogó képet ad az akkumulátor-értéklánc teljes spektrumáról: a villamosenergia-piac működésétől és a telepített energiatárolási megoldásoktól kezdve egészen a lítiumion-akkumulátorok felépítéséig, gyártástechnológiájáig és újrahasznosításáig – ezzel az első hazai tudományos kötet, amely a legkorszerűbb akkumulátorszakmai ismereteket átfogó módon foglalja össze. A szakkönyv hasznos útmutató mérnökök, gazdasági és ipari szakemberek, oktatók és döntéshozók számára, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás témájában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hazánk lehet az európai akkumulátorgyártás katalizátora appeared first on Műszaki Magazin.