A hidrogén mobilizálja a fenntartható energiát. A GP Joule intelligens HY.Runner pótkocsira szerelt vezérlőrendszerével a hidrogén szállítása hatékonyabb, biztonságosabb és környezetbarát. A Festo VTUG szelepsziget és a VOFC mágnesszelep helytakarékos kialakítást biztosít a pótkocsi alvázán, valamint további biztonságot nyújt.

A megújuló energia előállításától a felhasználásáig a GP Joule, mint integrált energiaszolgáltató, a teljes energiaértéklánc mentén aktív. Az újonnan kifejlesztett HY.Runner vezérlőrendszer 2024 novemberében elnyerte a Német Megújuló Energia Díjat az „Év Hidrogén Innovációja” kategóriában. Ez a GP Joule második projektje, amely elnyerte ezt a rangos díjat. A HY.Runner rendszert már használják a HY.CITY.Brermerhavenben, a hidrogén előállításának és felhasználásának mintarégiójában.

Okos, irányított szektorok

A pótkocsin elhelyezett intelligens vezérlőrendszer biztosítja, hogy az elektrolizátorokban előállított hidrogén a lehető leghatékonyabban kerüljön a hidrogéntöltő állomásokhoz, vagy az ipari ügyfelekhez. Az innovatív megoldás legnagyobb előnye a pótkocsiban lévő hidrogénmennyiségek optimális kihasználása, valamint az elektrolizátorok, a töltőállomások és a mobil hidrogéntartályok közötti hálózati kommunikáció. A megoldás központi eleme a közvetlenül a pótkocsin elhelyezett folyamatirányító rendszer, amely a hidrogén töltését és eltávolítását végzi. A hidrogéntároló szektorokat intelligensen vezérlik, így a lehető legtöbb hidrogén a lehető leggyorsabban áramolhat a töltőállomásokra.

A hidrogénellátás bármikor távolról leválasztható, ami nagyobb rugalmasságot és pontosságot eredményez a hidrogénelosztásban. Ezenkívül egy szabványosított interfész teszi függetlenné a pótkocsit a helyhez kötött távoli állomástól. Az összes üzemi körülmény felügyeletével nő a biztonság és leegyszerűsödik az integráció a töltő- és kinyerési pontok biztonsági koncepcióiba.

Zöld energia a szélerőműtől a hidrogéntöltő állomásig: A GP Joule által kezdeményezett eFarm projekt hidrogéntermelő telephelye Észak-Frízföldön, Németországban.

Pneumikus és biztonságos

Az intelligens vezérlőrendszer a pótkocsi alvázának alsó részében található. Ez azt jelenti, hogy egy olyan pneumatikus megoldásra volt szükség, amely egyszerre robusztus és helytakarékos. A választás a Festo VTUG szelepszigetére esett. Magas pneumatikus funkcionalitásának és elektromos modularitásának köszönhetően gyorsan integrálható a különféle automatizálási megoldásokba, valamint könnyedén konfigurálható. Kompakt méreteinek köszönhetően tökéletesen alkalmas a HY.Runnerben való használatra. A magas SIL biztonsági szabványoknak való megfelelés érdekében a VTUG szelepszigetet a Festo VOFC mágnesszelep működteti. A közvetett vezérlésű vezérlőszelep igényes üzemi körülményekre lett tervezve, és akár SIL3 szintű biztonságú rendszerekhez is alkalmas.

Bremerhaveni zöld hidrogén ökoszisztéma

A HY.Runner első alkalommal mutatja be erősségeit a HY.CITY.Bremerhaven regionális energiaátállási projektben, amelyet a GP Joule Hydrogen GmbH és a Green Fuels GmbH kezdeményezett. A projekt helyi szélturbinákból származó megújuló energiát használ egy 2 megawattos elektrolizátor működtetéséhez. A kinyert hidrogént közvetlenül egy intelligens vezérlőrendszerrel ellátott pótkocsiban tárolják, és egy nyilvánosan hozzáférhető H2 töltőállomásra szállítják. Az elektrolízis kapacitással naponta akár 34 busz és több mint 190 autó feltölthető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntartható, okos, biztonságos appeared first on Műszaki Magazin.

A repüléshez használt jelenlegi üzemanyagok – elsősorban a kerozin – nagy mennyiségű üvegházhatású gázt juttatnak a légkörbe, ezért elengedhetetlen a fenntarthatóbb alternatívák keresése. A repülés dekarbonizációja, károsanyag-kibocsátásának csökkentése felé a hidrogén az egyik legígéretesebb út – a hidrogén a vízből kinyerhető, és elégetésekor széndioxid nem szabadul fel.

Az Európai Unió szorgalmazza – és például adópolitikájával is támogatja –, hogy a légitársaságok a hidrogénmeghajtás felé mozduljanak el. A megoldás azonban csak akkor működhet, ha ebben a világ más meghatározó gazdasági térségei, legfőképpen Ázsia és az Egyesült Államok is lépéseket tesznek.

Technológiai kihívások és eredmények

A hidrogén alacsony energiasűrűsége miatt ugyanakkora táv megtételéhez nagyobb üzemanyagtárolókra van szükség, és a repülőgépekben használt jelenlegi üzemanyagtankok egyébként sem alkalmasak a hidrogén elraktározására. A nagy repülőgépgyártók már aktívan dolgoznak a megoldáson: egy Airbus A380-at kísérleti célból már felszereltek hidrogénmeghajtású hajtóművel és tárolórendszerrel. A cél az, hogy a töltésben, tárolásban és a tartályok elöregedésének vizsgálatában minél több tapasztalatot gyűjtsenek.

A hidrogén használata – egyelőre legalábbis – különösen a hosszú- és középtávú repülésnél indokolt, rövid távolságra a teljesen elektromos meghajtásé a jövő. Prototípus szinten léteznek már 10–20 fős hidrogénmeghajtású gépek, illetve például Norvégiában teljesen elektromos gépek, ahol két fjord között kis távolságokra szállítanak utasokat, a magyar Magnus Aircraft pedig pilótaképzéshez gyárt kisebb elektromos gépeket.

A hidrogénhez kapcsolódó repülőtéri infrastruktúra és ellátási lánc kialakítása szintén megoldandó feladat. Az Airbus a hidrogénmeghajtású utasszállítók sorozatgyártásának céldátumát a közelmúltban módosította 2050-re – nem műszaki okok miatt, hanem mert a repülőterek és a légitársaságok egyelőre nem tudják követni a gyártók fejlesztéseit.

Hidrogénalapú hajtás – dróntól az utasszállító repülésig

A hidrogén közvetlenül is elégethető, de üzemanyagcellák segítségével is átalakítható villamos energiává. A drónok hibrid meghajtással működnek: az üzemanyagcella nem képes gyorsan, hirtelen nagy teljesítmény leadására – amire például felszállásnál van szükség –, ezért ehhez akkumulátorral kell kombinálni. A cél: megtalálni az ideális kombinációt az akkumulátor, az elektromos hajtás és az üzemanyagcella között. Ha előre ismert a repülési pálya, akkor a rendszer előre tartalékolhat energiát a fel- vagy leszálláshoz, amivel a hatékonyság javítható.

A HUN-REN SZTAKI SCL hidrogénhajtású drónokkal és kisebb járművekkel foglalkozik – a kutatólabor reptetett elsőként hidrogénmeghajtású drónt Magyarországon.

„Szakembereink a drónszinttől építkezve dolgoznak azon, hogy a technológia kiterjeszthető legyen nagyobb járművekre, hajtóműves nagygépekre is – mondta el Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI SCL vezetőhelyettese. – Az ilyen esetekben a drónok, kisebb járművek tulajdonképpen repülő laborként működnek, amelyeken modellezhető a nagy gépek viselkedése.”

Egy 1:10 arányú maketten – azaz a 30 méteres nagy gép esetében egy 3 méteres modellen – így meg lehet vizsgálni a felszállás, a repülés és a leszállás fázisait, illetve ezek energiaigényét. Ez alapján lehet optimalizálni, milyen energiát – áramot vagy hidrogént – használjunk.

A megoldás kidolgozásához szoros együttműködés szükséges az üzemanyagcella gyártójával. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket finanszírozó Tématerületi Kiválósági Program által támogatott magyar védelmi projekt keretében a HUN-REN SZTAKI SCL a cellák angol gyártójával dolgozik együtt: egyik fő feladatuk az üzemanyagcella matematikai modellezése és annak finomítása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hidrogénmeghajtás a repülésben – magyar kutatók írják a légiközlekedés jövőjét appeared first on Műszaki Magazin.

A jövőképében önmagát már nem a világ elsőszámú autógyártójaként, hanem a világ vezető mobilitási szolgáltatójaként definiáló Toyota, amely néhány éve nem kevesebb mint 5700 a hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiával kapcsolatos szabadalmat osztott meg ingyenesen versenytársaival, most fontos bejelentést tett. A mára a technológiával hajtott személyautót, targoncát, buszt, kishaszongépjárművet, teherautót is kínáló, annak vonatokban és hajókban történő alkalmazását is kidolgozó, sőt, évek óta szabadon felhasználható üzemanyagcellás modulokat is kínáló autógyártó ugyanis bemutatta a világ legfejlettebb, harmadik generációs hidrogén üzemanyagcellás elektromos rendszerét.

A Toyota bejelentette, hogy a hidrogénalapú társadalom megvalósítása érdekében tett folyamatos erőfeszítései részeként kifejlesztette a világ legfejlettebb, harmadik generációs hidrogén üzemanyagcellás elektromos rendszerét. A teljesen új, harmadik generációs üzemanyagcellás (Fuel Cell – FC) rendszert úgy tervezték, hogy a hagyományos dízelüzemű motorokkal azonos tartóssággal feleljen meg a kereskedelmi szektor különleges igényeinek. Emellett az új rendszer jelentős teljesítménybeli javulást mutat, beleértve az üzemanyag-hatékonyságot és a költségek jelentős csökkentését a korábbi változathoz képest. A személygépjárművek mellett a harmadik generációs FC-rendszert a nehéz haszongépjárművekben való használatra is kiterjesztik, és a tervek szerint legkorábban 2026 után vezetik be elsősorban Japán, Európa, Észak-Amerika és Kína piacain.A harmadik generációs FC rendszert először ma, február 19-én mutatják be a H2 & FC EXPO (International Hydrogen & Fuel Cell Expo) kiállításon Tokióban, Japánban.A Toyota a hidrogént fontos üzemanyagnak tekinti a karbonsemlegességre való törekvésben, és aktívan együttműködik különböző iparágak partnereivel. A Toyota a K+F tevékenységeihez kapcsolódóan különböző kezdeményezéseket támogat a hidrogén „létrehozása, szállítása, tárolása és felhasználása” területén. A hidrogéntársadalom megvalósítása érdekében az FC-technológia felhasználási eseteinek és elterjedésének további felgyorsítására folyamatos fejlesztésére van szükség, és ez a harmadik generációs FC-rendszer jelentős előrelépést jelent.

A harmadik generációs FC-rendszer áttekintése

2014-ben a Toyota piacra dobta a MIRAI hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművet (FCEV), és azóta több mint 30 országban és területen mintegy 28.000 darabot értékesített belőle. Emellett 2019 óta a Toyota megkezdte az FC-rendszerek szállítását más alkalmazásokhoz, például buszokhoz, vasutakhoz és helyhez kötött áramfejlesztőkhöz, több mint 2700 egységet szállítva több mint 100 ügyfélnek világszerte. Japánban a Toyota számos partnerrel dolgozik együtt, különösen Tokióban és Fukusima prefektúrában, hogy ezeket a rendszereket a kereskedelmi szektorban is megvalósítsa, és segítse a hidrogénalapú társadalom megteremtését. Az új, harmadik generációs FC-rendszert az ügyfelek visszajelzései, valamint az elmúlt néhány év során végzett koncepcióvizsgálatok és demonstrációs tesztek tapasztalatai alapján fejlesztették ki.A 3. generációs FC-rendszer főbb jellemzői:

• A tartósság javítása, az előző generációhoz képest akár kétszeresére – a dízelmotorokhoz hasonló tartósság elérése és karbantartásmentes kialakítás
• Az üzemanyag-hatékonyság 1,2-szerese az előző generációhoz képest, ami 20 százalékkal nagyobb hatótávolságot tesz lehetővé
• Jelentős költségcsökkentés a cellatervezés és a gyártási folyamatok innovációi révén

A termékcsalád bővítése

A harmadik generációs FC rendszer számos haszongépjárműbe, személygépjárműbe és általános célú alkalmazásba, például helyhez kötött generátorokba, vasúti és hajózási alkalmazásokba építhető be. A személygépjárművek esetében a jobb üzemanyag-hatékonyság nagyobb hatótávolságot biztosít, ami további nyugalmat ad. A nehéz haszongépjárművek esetében az új FC rendszer a dízelmotorokhoz hasonló tartósságot és nagy teljesítményt kínál. Ezenkívül a rendszer kompaktabb kialakításával könnyebben beépíthető a különböző haszongépjárművekbe.

A Toyota a helyi önkormányzatokkal és más vállalatokkal, szövetségekkel és szervezetekkel együttműködve folytatja a hidrogénalapú társadalom megvalósítására irányuló erőfeszítéseit.

Forrás: Toyota Central Europe – Hungary Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ legfejlettebb hidrogén üzemanyagcellás elektromos rendszere appeared first on Műszaki Magazin.

Az Automobile Club de l’Ouest (ACO) sajtótájékoztatóján, június 9-én, a nyugat-franciaországi Circuit de la Sarthe-nál maga Akio Toyoda mutatta be a „GR H2 Racing Concept” hidrogénmotoros jármű prototípusát. A jövőbeli versenyzésre készült prototípus bemutatását az ACO, a Le Mans 24 órás verseny szervezőjének közelmúltbeli bejelentése ösztönözte, amely szerint a verseny hidrogénes kategóriájában lehetővé teszik majd a hidrogénnel hajtott belső égésű motoros járművek versenyzését is – az üzemanyagcellás elektromos járművek mellett. A sajtótájékoztatón Toyoda gratulált az ACO-nak a Le Mans 24 órás (Le Mans) hosszútávú verseny századik évfordulója alkalmából, és köszönetét fejezte ki a lehetőségért, hogy személyautóikat a versenyen keresztül csiszolhatták még jobbá.

A Toyota a 2021-es szezon 3. fordulója óta versenyez egy hidrogénmotoros Corollával a Super Taikyu sorozatban, és ugyanezzel az autóval versenyzett az IDEMITSU 1500 SUPER ENDURANCE 2022 versenyen a thaiföldi Chang International Circuit pályán 2022 decemberében. Ezeken a megmérettetéseken keresztül a motorsport megpróbáltatásokkal teli környezetében csiszolta a gyártó a technológiát, és hasonló gondolkodású autóipari, valamint azon kívüli partnerekkel együtt felgyorsította a hidrogén előállítására, szállítására és felhasználására irányuló erőfeszítéseit a szén-karbonsemleges társadalom megvalósítása érdekében. A Toyota tovább kívánja mozdítani ezeket az erőfeszítéseket az egyre jobb motorsportban fejlesztett autók és a karbonsemleges társadalom megvalósítása érdekében, és várja a Le Mans versenyek új generációjának kihívásait.

A „GR H2 Racing Concept” a verseny ideje alatt az ACO „H2 Village”-ben, Le Mans-ban élőben is megtekinthető volt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hidrogénhajtással képzeli el a Toyota a Hosszútávú Világbajnokság jövőjét appeared first on Műszaki Magazin.

A PID, azaz a Prágai Integrált Közlekedés által meghatározott előírásoknak mindenben megfelelő prototípus jövőre áll forgalomba és 24 hónapon keresztül fog közlekedni a Brandanov városrészt és a déli kerületeket összekötő helyi 170-es vonalon, tervezetten évi 50 ezer kilométeres futásteljesítménnyel – írja a Magyarbusz Info.

A kétéves tesztüzem alatt a DPP a hagyományos belső égésű motorral szerelt autóbuszok üzemeltetéséhez képest évente kétmillió cseh korona (31-32 millió forint) tesztelési többletköltséggel számol 10 kilogramm/100 kilométer tüzelőanyagfogyasztás esetén. A próbafutás elsődleges célja a tapasztalatszerzés a technológia üzemeltetésével és járulékos költségeivel kapcsolatban a későbbi beszerzések megalapozásához. A tesztüzem alatt szerzett tapasztalatok kiértékelését követően dönt majd Prága arról, hogy vásárol-e ilyen hajtásmóddal szerelt autóbuszokat a jövőben.

A H’City az E’City akkumulátoros villanybuszhoz, valamint a T’City trolibuszhoz hasonlóan a török Temsa Avenue sorozatának módosított karosszériájára épül, hajtásrendszere viszont teljes egészében a cseh cégtől érkezik. A jármű mozgatásához szükséges villamos energiát a Ballard Power Systems 70 kilowatt teljesítményű, FCmove-HD típusú üzemanyagcellája szolgáltatja.

Forrás: autopro.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hidrogénbusz teszt Prágában appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális ikrek technológiájával segíti a repülőgépek zöldhidrogén-infrastruktúrájának fejlesztését a Siemens és az egyesült királyságbeli projektpartnere, a Protium. A két cég az üzemanyag-utántöltő megoldás fejlesztését és tesztelését fogja jelentősen felgyorsítani ezzel a megközelítéssel.

Többszörös előnnyel szolgál ugyanis a tankoló rendszer digitális modellje. Segítségével a fejlesztők nemcsak könnyebben finomhangolhatják az infrastruktúra felépítését, hanem a várható, valós teljesítményt is szimulálhatják és optimalizálhatják, lecsökkentve a költséges prototípuskészítés folyamatát.

A zöld hidrogén kiválthatja a hagyományos, fosszilis üzemanyagokat, így nagyban hozzájárulhat a nettó kibocsátásmentesség eléréséhez. A jelenlegi technológiák azonban nem teszik lehetővé a gyors utántöltést, ezért a hidrogén egyelőre nem számít kereskedelmileg életképes választásnak a légi közlekedésben. 

A digitális ikrek technológiája viszont az újratöltő rendszerek tervezésén túl a feljövő hidrogéntechnológiák, a képességek és a lehetőségek jobb megértését is segíti, amivel elterjedésüknek és a klímaváltozás elleni küzdelemnek is új lendületet adhat. A Siemens ezért a tiszta energia területén az újítók széles körével együttműködik, termékfejlesztésüket és gyorsabb piacra lépésüket fejlett folyamatmodellező technológiával egyaránt támogatja.

The post A Siemens digitális ikrekkel nyúl a hidrogénhajtású repülők szárnya alá appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt konzorcium a közelmúltban hivatalos „UIA” (Unverbindliche Inaussichtstellung/nem kötelező erejű szándéknyilatkozat) formájában a német Szövetségi Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Minisztérium részéről is megerősítést kapott. Ez a távolsági buszok számára történő magas teljesítményű üzemanyag cella rendszer fejlesztésére fókuszál, a szén-dioxid mentes mobilitás életrehívása érdekében. A technológia kifejlesztése után a FlixMobility 2024-ig üzemanyagcella meghajtású buszokat fog távolsági útvonalakon tesztelni, majd bevezetni Európában, hogy így is új sztenderdeket állítson fel. Az atmosfair nevű klímavédelmi civil szervezet együttműködő partnerként vesz részt a projektben, amihez a jövőben egy európai buszgyártó is csatlakozni fog.

André Schwämmlein, a FlixMobility alapítója és ügyvezető igazgatója:

„Büszkék vagyunk arra, hogy a HyFleet projekt keretében részt vehetünk az első, 2024-re elérhető európai üzemanyagcellás távolsági busz kifejlesztésében, a Freudenberggel és a ZF-fel közösen. Az üzemanyagcella technológia része a zöld mobilitási forradalomnak és lehetőséget nyújt a buszgyártóknak, hogy alakítsák a fenntartható mobilitás jövőjét. Ezzel a projekttel tovább haladunk afelé, hogy emberek millióinak biztosítsunk fenntartható és megfizethető mobilitási lehetőséget. Teljes mértékben összhangban vagyunk az EU és Németország szén-dioxid semlegességi célkitűzésével, és készen állunk rá, hogy ehhez mi is hozzátegyünk. Nagyszerű látni, hogy a német kormány elismeri, hogy a közlekedési szektor karbonmentesítésének fel kell gyorsulnia, és kész támogatni a közösségi közlekedést ezen az úton.“

A FlixMobility modern flottájának és magas kapacitásának köszönhetően a távolsági buszos utazás már most az egyik legkörnyezetbarátabb közlekedési lehetőség. Az ügyfelek kompenzálhatják az utazás során keletkező szén-dioxid kibocsátásukat is. Emellett a FlixMobility sikeresen indított el biogáz hajtású buszokat 2021 júliusában, e-buszokat tesztelt Franciaországban és Németországban, illetve napelemmel felszerelt távolsági buszt is kipróbált. Most a vállalat még tovább szeretné fejleszteni a fenntartható mobilitást.

Üdvözlet a jövőben: A FlixBus az üzemanyagcella technológiára fókuszál

Átlagosan minden 400 kilométeres távolsági buszos utazással utasonként 6,6 kilogramm széndioxid spórolható meg, ha az autóról távolsági buszra váltunk¹. Ugyanakkor, a gyakorlati megoldás a távolsági buszflották általános használata során történő karbonsemlegessé tételére még mindig hiányzik. Ez indokolja a FlixMobility, a Freudenberg Fuel Cell e-Power Systems és a ZF Friedrichshafen AG közös fejlesztésű, forradalmi mobilitási megoldását.

Egy utas 26 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként. Egy München és Berlin közötti úton ez megközelítőleg 15,6 kilogramm szén-dioxidot jelent. Összehasonlítva egy repülővel, ami nagyjából 143 kg szén-dioxidot² bocsát ki ugyanazon az úton, ez egy nagyon kis mennyiség. A FlixMobility azt várja, hogy a tervezett, zöld hidrogénnel hajtott üzemanyagcellás távolsági buszok a kibocsátás 100 százalékát megspórolják, így 0 gramm szén-dioxidot termelnek majd.

Bár a hidrogénhajtású buszok már elérhetők városi útvonalakon, a távolsági közlekedésben is alkalmazható hidrogénbusz megoldások még hiányoznak, az üzemeltetés különösen nagy igényei miatt. A FlixBus-ok évente körülbelül 200.000, naponta akár több mint 1000 kilométert tesznek meg, általában rövid megállókkal. Attól függően, hogy hány buszvezető van egy útvonalon, a busznak a szabályozásokat követve 4,5 óránként pihenőt kell tartania, ez körülbelül 450 kilométert jelent. Emiatt a dízelhajtású buszok bármilyen alternatívájának képesnek kell lennie arra, hogy legalább 500 kilométert megtegyen, mielőtt újra kell tölteni. A hidrogén remek lehetőségeket biztosít, mert képes ezt, vagy akár még ennél is nagyobb távolságot elérni, az újratöltés pedig hasonlóan gyors, mint a dízel buszok esetében. Így a jövőben a FlixBus flottában található dízel buszok lecserélhetők lesznek üzemanyagcellás buszokra.

A HyFleet projekt első fázisában a Freudenberg egy nagy hatótávolságú üzemanyagcella rendszert fejleszt, amit aztán egy bemutató buszon tesztelnek majd. Claus Möhlenkamp, a Freudenberg Sealing Technologies ügyvezető igazgatója:

„Szükségünk van távolsági útvonalakon alkalmazható megoldásokra. Üzemanyagcella rendszerünk épp ilyen. Partnereinkkel, a ZF Friedrichshafen AG-vel és a FlixBus-szal együtt tudományos alapot fejlesztünk a gyors ipari előállításhoz, a technológia felskálázásához.“

Hidrogén: így hasznosul az univerzum leggyakoribb eleme

A hidrogén volatilis, színtelen és szagtalan. Két atomból álló gázmolekuláját magas nyomás alatt tárolják gondosan lezárt tartályokban vagy gázpalackokban. A hidrogén arra törekszik, hogy az oxigénhez csatlakozva vízzé alakuljon, eközben energia szabadul fel. Ez a hatás használható fel a üzemanyagcella folyamat során is, így az energia létrehozása és felhasználása klímasemleges. Annak érdekében, hogy teljesen kibocsátásmentes hidrogénbuszokat alkalmazzon, a FlixMobility úgy tervezi, hogy csak fenntartható és megújuló módszerekkel termelt zöld hidrogént fog használni, így partnerséget köt majd infrastruktúra és energiaszolgáltatókkal is.

The post HyFleet: a FlixMobility, a Freudenberg és a ZF építi Európa első zöld hidrogénhajtású távolsági buszát appeared first on Műszaki Magazin.