Az innováció egyik kimagasló előnye az intenzív terhelés mellett jelentkező üzemanyag-fogyasztás jelentős mértékű csökkenése – kiváltképp versenypályás használat során. A bajor prémiumgyártó a BMW M Ignite technológiát a motorsport élvonalában fejlesztette ki és tökéletesítette, amellyel ismét új innovációval bővíti a zárt aszfaltcsíkokon finomhangolt és sorozatgyártásra előkészített technológiák sorát. Az újdonság ráadásul az EU7 emissziós szabvány szigorú követelményeinek való megfeleléshez is nagymértékben hozzájárul.

A BMW M Ignite technológia központi eleme a hengerfejben elhelyezett előkamra, amelyet túlfolyó nyílások kapcsolnak össze a henger fő égésterével. Az előkamrának saját gyújtógyertyája és gyújtótekercse van, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az erőforrás két gyújtásrendszerrel dolgozik.

Alacsony és közepes fordulatszám-tartományban az égéstér hagyományos gyújtógyertyája az előkamra gyújtógyertyája előtt gyullad be, magasabb fordulatszám-tartományban és intenzív terhelés közben azonban az előkamra gyújtásrendszere veszi át a vezető szerepet: az üzemanyag-levegő keverék egy része a nyílásokon keresztül az előkamrába jut, és ott is meggyullad. Az így keletkező lángok közel hangsebességgel távoznak az előkamrából.

E gyújtófúvókák a dugattyú fölötti fő égéstérben egyszerre több ponton gyújtják meg a keveréket, amely jelentős mértékben meggyorsítja az égést, a kontrollálatlan égés lehetséges okát pedig megakadályozza. Eme innováció alacsonyabb hőmérsékletű kipufogógázokat is eredményez.

Az előkamra gyújtásrendszere mellett a magasabb sűrítési arány és a változó turbinageometriájú turbófeltöltők is a BMW M Ignite technológia újításai közé tartoznak.
A BMW M Ignite technológia drámaian megnöveli a soros hathengeres erőforrások hatékonyságát, különösképpen tiltásig forgatva. Intenzív terhelés mellett a motor jelentősen kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Ennek előnyeit kiváltképp a BMW M divízió azon ügyfelei élvezhetik ki, akik zárt versenypályákon használják sportautóikat, hiszen a BMW M Ignite technológiának köszönhetően mostantól ugyanakkora mennyiségű üzemanyaggal több kört tudnak megtenni.

A BMW által szabadalmazott innováció ráadásul a 2026 novemberében hatályba lépő, új EU7 emissziós szabványnak való megfelelést is nagymértékben elősegíti. A BMW M divízió ezzel biztosítja, hogy az új technológiával felvértezett nagyteljesítményű sportautók a jövőben is megfeleljenek az európai forgalomba helyezési követelményeknek – a versenypályán kifejlesztett és tökéletesített, majd sorozatgyártásba küldött innovációk újabb ékes példájaként.

2026 júliusától a BMW M3 és a BMW M4 összes modellváltozata BMW M Ignite technológiával felszerelve érkezik meg az utakra. Az e technológiával felvértezett BMW M2 modellek sorozatgyártása augusztusban veszi kezdetét. A BMW M Ignite technológia egyik modell esetében sem változtat az erőforrás hengerűrtartalmán és maximális teljesítményén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bemutatkozik a BMW M Ignite technológia appeared first on Műszaki Magazin.

Vadonatúj félvezetőket modelleznek és kvantumszámítógépek építéséhez szükséges számításokat végeznek európai uniós projektekben a BME TTK ifjú kutatói.

„Négy fiatal kutatónk is lehetőséget kapott arra, hogy nemzetközi kapcsolatokra szert téve komoly kutatómunkát végezzen egy olyan ígéretes szakterületen, amelyet az Európai Unió is kiemelt figyelemmel kísér”

– fogalmazott Pályi András, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszék egyetemi docense, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium és a tanszéken működő MTA-BME Kvantumdinamika és Korreláció Kutatócsoport (MTA-BME Quantum Dynamics and Correlations Research Group) kutatója.

Az Elméleti Fizika Tanszék két olyan európai uniós Horizon Europe kutatási projektben is részt vesz Pályi András vezetésével, valamint Asbóth János, a tanszék egyetemi docense részvételével, amelyek a félvezető-alapú kvantumtechnológia továbbfejlesztését célozzák.

A BME TTK Elméleti Fizika Tanszék partnerként társult az IGNITE (Integrated GermaNIum quantum Technology) programba, amely célul tűzte ki egy 64-kvantumbites, félvezető-alapú kvantumszámítógép prototípusának elkészítését.

A tanszék részt vesz ONCHIPS (On-chip integration of quantum electronics and photonics) projektben is, amelynek célja, hogy egyedülálló, szilícium-alapú integrált architektúrát biztosítson kvantumtechnológiai alkalmazások számára. Az új szilícium platform integrálja a kvantumelektronika és a fotonika lehetőségeit, amelytől a kvantum-kommunikáció és az elosztott kvantumszámítógépek területén remélnek komoly előrelépést a kutatók.

© Fotó: Geberle B.

Előbbi projektben 70.000 euró, míg utóbbi esetében 230.000 euró támogatásban részesül a Műegyetem.

A BME TTK szakemberei mindkét projektben elméleti fizikai kutatásokat végeznek. Ezen belül modellalkotással, elméleti számításokkal és numerikus szimulációkkal segítik a tudományos munka előrehaladását. A feladatok egy részét önálló elméleti tevékenységként végzik a műegyetemi fizikusok, az eredményeket pedig saját publikációkban tervezik közölni. A munka további részében a BME-s kutatók közvetlenül együttműködnek a kísérleti munkát végző konzorciumi partnerekkel.

„Az Európai Unió által is kiemeltként kezelt programokban elsősorban a félvezető-fizika és a kvantum-információelmélet határterületén szeretnénk jelentős előrehaladást elérni. Ehhez pedig újdonságokra nyitott, tanulni és fejlődni akaró ifjú fizikusokra van szükségünk, akik mindkét területet átlátják, és hatékonyan tudják alkalmazni ezek elméleti módszereit. Kutatócsoportunk erősségei éppen ezek a kompetenciák”

– méltatta kutatótársait Pályi András.

Az IGNITE projekt holland, olasz, spanyol, belga, dán, osztrák, német felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek együttműködésében zajlik 2022 júliusa és 2025 júniusa között. Ebben a projektben a tanszéki kutatócsoportot Aritra Sen és Pataki Dávid, a BME TTK Fizika Intézet Elméleti Fizika Tanszék doktoranduszai képviselik.

A projekt indulásakor a konzorciumot vezető holland kutatócsoport megépített és sikeresen üzembe helyezett egy négyqubites kvantumszámítógép-prototípust. A szakmai társulás jelenleg ezen eszköz felskálázásán dolgozik, méghozzá azzal a kijelölt céllal, hogy a kutatások eredményeként elkészülhessen a 64-qubites kvantumszámítógép prototípusa.

„A konzorciumi partnereink a terület egyik fontos szakmai konferenciáján már bemutattak előzetes kísérleti eredményeket 8-, 10- és 16-qubites chipekről. BME-s munkatársainkkal elsősorban a qubitek pontos vezérléséhez és kiolvasásához szükséges módszerek kidolgozásában veszünk részt”

– részletezte a műegyetemi feladatokat Pályi András.

A négyéves ONCHIPS projekt konzorciumában holland, német és francia egyetemek kutatóival végez közös tudományos munkát a Műegyetem 2022 októbere és 2026 szeptembere között. A BME TTK Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékét Kolok Baksa és Frank György doktoranduszok képviselik. A projektben egy teljesen új félvezető anyagcsaládot, hatszöges kristályszerkezetű szilícium-germánium ötvözeteket vizsgálnak a kutatók. Az új anyag legfontosabb tulajdonsága, hogy a hagyományos, a félvezetőiparban évtizedek óta használt szilíciumtól és germániumtól eltérően direkt tiltott sávval rendelkezik, és emiatt optoelektronikai alkalmazásokban is használható.

„A műegyetemi fiatal kutatótársakkal azon dolgozunk, hogy előre jelezzük ezen újszerű anyag fizikai tulajdonságait. A projekt kutatási feladatainak megoldásában a félvezető-fizika elmúlt 70 évben kidolgozott módszertanára támaszkodunk. A konzorciumban lehetőségünk van a kísérleti partnerekkel való közvetlen együttműködésre, ennek köszönhetően lendületesen haladunk az új anyagcsalád tulajdonságainak alaposabb feltérképezésében”

– összegezte az aktuális projekttörténésekről Pályi András.

„A kvantumtechnológia bármely területének felderítése pályakezdő és tapasztalt kutatók számára egyaránt izgalmas kihívás. E két projektben doktoranduszaink nemzetközi közösségben kutathatnak, új szakmai kapcsolatokra tehetnek szert, érdekes és aktuális tudományos feladatokban vehetnek részt, nem beszélve arról, hogy világszínvonalú partnerektől tanulhatnak. Bízunk benne, hogy a várt szakmai eredmények mellett a tanszék és a kutatócsoportunk nemzetközi kapcsolati hálója is bővül, ami újabb lehetőségeket nyithat majd meg előttünk”

– zárta a beszélgetést Pályi András.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kvantumtechnológia izgalmas kihívásai a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.