A „2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás egyik fő megállapítása, hogy a fogyasztói csomagolt termékek gyártói fokozódó költségnyomásra és a termelési hatékonyságot csökkentő tényezők erősödésére számítanak, amire reagálva az „ipari intelligenciával” igyekeznek fokozni versenyképességüket.

A következő években jelentős mértékben emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya a fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártóinak várakozásai szerint. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által nyilvánosságra hozott „2026 Industrial AI in CPG Survey” című felmérés szerint míg idén még csak 15 százalékos lehet a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteség, addig jövőre már 21,37 százalékos, 2030-ra pedig akár 29,14 százalékos lehet ez az érték. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelésben tapasztalható késések, leállások és a berendezések hibái becslések szerint már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét adják.

A felmérésből kiderült az is, hogy sok gyártó bízik a mesterséges intelligencia (MI) ipari célú felhasználásában, a technológiától azt remélik, hogy segítségével mérsékelhetik az elkerülhető veszteségekből adódó károkat. Jelenleg a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka jelezte, hogy az MI-t már végponttól-végpontig terjedően beépítették a kulcsfontosságú műveleteikbe és a döntéshozatalba. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada azzal számol, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia a működésük központi eleme lesz, ami azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt háromszorosára nőhet a CPG-gyártók körében a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya.

A kutatás alapján az érintett vállalkozásoknál azzal számolnak, hogy az MI projektek a jövőben majd nagyon gyorsan visszahozzák a befektetett összegeket. A válaszadók harmada 2030-ra 50–74 százalékos megtérülést vár az MI-projektektől, közel tizedük pedig 100 százalék felettit, ami azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán végrehajtott befektetések kevesebb mint egy év alatt megtérülnek. Ilyen szintű teljesítménnyel jelenleg csak a Világgazdasági Fórum által Példaképként jellemzett üzemekben, illetve az autonóm gyárakban találkozhatunk.

Bár a jövőbeli, MI befektetésekkel kapcsolatos megtérülési remények igen optimisták, a jelenben már korántsem ennyire derűlátók a megkérdezett vállalkozások. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy jelenleg 20 százalék alatt van a mesterséges intelligencia projektjei esetében a ROI (Return of Investment), közel harmaduk pedig 5 százalékos, vagy annál alacsonyabb megtérülést lát. Vagyis megállapítható, hogy az ágazat egyelőre csak korlátozottan tud élni az MI-beruházásokban rejlő lehetőségekkel.

„A gyártók 2030-ra a végponttól-végpontig terjedő MI megoldások használatában háromszoros növekedést várnak és ugrásszerű javulást remélnek a beruházásaik megtérülési ütemében is, ami olyan szintet érhet el, amely napjainkban legfeljebb csak a Példakép és autonóm gyárakra jellemző. Ezek az elvárások évek óta a legerőteljesebb jelzések arra, hogy sürgős lépésekre van szükség. A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását. Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket. Jelenleg a CPG-szektor számára a szándékok és a felkészültség között meglévő szakadék áthidalása az egyik legfontosabb versenyképességi prioritás”

– mondta Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke.

Az ipari intelligenciához szükséges felkészültség hiánya a fő akadály

A mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránti erős bizalom ellenére a technológia szélesebb körül alkalmazását több, főként strukturális akadály is gátolja. A válaszadók 43 százaléka emelte ki az MI-vel és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, míg az elavult automatizálási rendszereket és infrastruktúrát 37,5 százalékuk említette a gátló tényezők között. Szintén sokan, a megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy komoly problémát okoz a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya. A munkavállalók részéről tapasztalható ellenállást a válaszadók negyede, míg a kiberbiztonsági, valamint jogi megfelelési problémákat kicsit több mint ötödük emelte ki.

„A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy ahhoz, hogy mindössze négy év alatt sikerüljön elérni azt a szintű fejlődést a ROI-ban, amit az ipari mesterséges intelligencia kapcsán várnak a felmérés résztvevő, jelentős változásra van szükség az együttműködés, az átláthatóság és a közös szabványok terén. Az SE Advisory Services révén máris világszerte alkalmazzuk ügyfeleinknél a saját Példakép gyárainkban felhalmozott tudást, segítve őket abban, hogy digitális ambícióikat mérhető eredményekké alakítsák. Hisszük, hogy a bevált gyakorlatok és az ágazatspecifikus szakértelem megosztása és alkalmazása beindítja az ipari digitális átalakulás következő hullámát”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és az AVEVA együttműködésében megjelent új tanulmány, melynek címe: „Beyond the Hype: Practical AI for Competitive Consumer Goods Manufacturing”, útmutatást nyújt a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez, többek között az élelmiszeriparban és az italgyártásban. A tanulmány felvázolja, hogyan vezet az ipari adatok hasznosítása, a moduláris automatizálás, az elektrifikáció és az ipari mesterséges intelligencia bevezetése az autonóm működéshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipari intelligencia alkalmazása appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóipari mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években elsősorban a felhőalapú megoldásokra épült, azonban ezek korlátai egyre nyilvánvalóbbá váltak. A járművek által generált adatmennyiség robbanásszerű növekedése, valamint a valós idejű döntéshozatal iránti igény szükségessé tette, hogy a feldolgozás közelebb kerüljön az adatforráshoz – magába a járműbe. Az edge AI lényege, hogy az algoritmusok nem távoli adatközpontokban, hanem a fedélzeti hardveren futnak, így az úgynevezett „inference”, vagyis a döntéshozatal helyben történik. Ez különösen kritikus olyan alkalmazásoknál, ahol milliszekundumos reakcióidő szükséges, például vezetéstámogató rendszerekben vagy biztonsági funkciók esetében. A felhő és az edge nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő architektúrák. Míg a felhő ideális a nagy adatmennyiségek elemzésére, modelltréningre és flottaszintű optimalizálásra, addig az edge AI az alacsony késleltetés, a robusztusság és az adatvédelem területén kínál előnyt.

Az autóiparban az edge AI térnyerésének több hajtóereje is van. Egyrészt a szenzorok – kamerák, radarok, vezérlőegységek – által generált adatok mennyisége exponenciálisan nő. Másrészt az ügyféloldali elvárások is emelkednek: a járműveknek folyamatosan, kapcsolatkimaradások esetén is megbízhatóan kell működniük. Emellett egyre fontosabb szempont a szuverén adatkezelés és a kiberbiztonság, amelyet a lokális feldolgozás hatékonyabban tud biztosítani. A technológiai fejlődés szintén támogatja ezt az átalakulást. A modern járműplatformok számítási kapacitása jelentősen megnőtt, így ma már olyan teljesítmény érhető el fedélzeten, amely néhány éve még csak nagy adatközpontokban volt elérhető. Ez lehetővé teszi komplex neurális hálók futtatását, például automatizált vezetési vagy prediktív karbantartási funkciók esetén.

Az edge AI nemcsak technológiai, hanem piaci szempontból is kulcsfontosságúvá válik. A járművek egyre inkább szoftvervezérelt termékekké (SDV – Software Defined Vehicle) alakulnak, ahol a digitális funkciók és a felhasználói élmény döntő versenytényező. Egyes felmérések szerint a prémium autóvásárlók jelentős része hajlandó márkát váltani a jobb digitális szolgáltatások érdekében.

Az alkalmazási területek folyamatosan bővülnek. A vezetéstámogató rendszereken túl az edge AI megjelenik a járműdiagnosztikában, a vezetőfigyelésben, az utastéri élményben, sőt a szoftverfrissítések optimalizálásában is. Az intelligencia így egyre inkább „beépül” a jármű minden alrendszerébe. Az edge AI az autóipar egyik kulcstechnológiájává válik, amely hidat képez a felhőalapú analitika és a valós idejű járműműködés között. Azok a gyártók, amelyek képesek hatékonyan integrálni ezt a megközelítést, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a következő évtized mobilitási piacán.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens járművek appeared first on Műszaki Magazin.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a „Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván Csaba „Így hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését appeared first on Műszaki Magazin.

Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni. A technológia fejlődése jelentős előrelépést hoz a pontosság, a hatékonyság és a munkabiztonság terén, miközben több iparágban is felgyorsítja az átmenetet a kísérleti megoldásoktól a széles körű üzemi alkalmazásig. Mindez alapjaiban alakítja át a munkavégzés formáit és az ember–gép együttműködés jövőjét.

Fizikai AI: kapcsolat a digitális intelligencia és a valós működés között

A fizikai mesterséges intelligencia olyan AI-rendszereket foglal magában, amelyek lehetővé teszik, hogy a gépek önállóan érzékeljék és értelmezzék a fizikai környezetet, majd valós időben reagáljanak a változásokra. Ezek a képességek ma már nemcsak szoftveres alkalmazásokban jelennek meg, hanem új generációs robotokban, autonóm járművekben és fejlett szenzorrendszerekben is testet öltenek. A korábbi, szabályalapú megoldásokkal szemben a fizikai AI-t alkalmazó rendszerek tapasztalatból tanulnak, működésüket folyamatosan igazítják az aktuális adatokhoz és helyzetekhez, így képesek áthidalni a digitális döntéshozatal és a fizikai végrehajtás közötti szakadékot.

A technológia gyors fejlődését több áttörés együttesen gyorsítja. A multimodális, látás–nyelv–cselekvés (vision-language-action, VLA) modellek lehetővé teszik, hogy a robotok összetett környezeteket értelmezzenek, és az adott helyzethez leginkább illeszkedő műveleteket válasszák ki – az emberi gondolkodáshoz hasonló módon. A beépített neurális feldolgozóegységek (NPU-k) biztosítják a gyors, alacsony késleltetésű feldolgozást közvetlenül a gépeken, csökkentve a felhőalapú rendszerektől való függést. Mindezt a robotikai hardverek fejlődése – a fejlettebb számítógépes látás, a kifinomultabb szenzorok és a nagyobb teljesítményű aktuátorok – tovább erősíti. Az egyre kedvezőbb gazdasági feltételekkel együtt ezek a tényezők közelebb hozzák a fizikai AI ipari léptékű elterjedését.

„A fizikai világ folyamatosan változik. A legnagyobb kihívás az, hogyan tudjuk ezeket a változásokat megfelelően modellezni, hogy a robotok megtanuljanak alkalmazkodni a bizonytalansághoz, hasonlóan az emberekhez. Emellett komoly hardveres korlátokkal is szembe kell néznünk: a hagyományos robotok gyakran a saját súlyuk felét sem képesek megemelni az aktuátorok teljesítménye miatt, szemben az emberi izmokkal. A valós idejű feldolgozás pedig kulcsfontosságú a biztonság szempontjából, hiszen akár egy-két másodperces késedelem is súlyos következményekkel járhat”

– mondta Riba Gábor, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció csapatának szenior szakértője.

Akadályok leküzdése, növekvő üzleti hatás

A fizikai AI széles körű bevezetését ugyanakkor továbbra is számos kihívás nehezíti. Az egyik legfontosabb technikai kérdés az úgynevezett „valóságrés” kezelése: annak biztosítása, hogy a szimulált környezetben betanított rendszerek megbízhatóan működjenek a valós világban is. Kiemelt jelentőségű a megbízható és biztonságos AI kialakítása, mivel a fizikai rendszerek esetében már kisebb hibák is komoly kockázatot jelenthetnek. Emellett a szervezeteknek komplex szabályozási környezetben kell eligazodniuk, nagy mennyiségű, különböző típusú adatot kezelniük, valamint foglalkozniuk kell az emberi elfogadottság kérdésével is – különösen a munkahelyek jövőjével kapcsolatos aggodalmak kezelésével, az együttműködés hangsúlyozásával az automatizálás helyett.

A kihívások ellenére a fizikai AI alkalmazása egyre több területen jelenik meg. Az egészségügyben AI-vezérelt robotsebészeti megoldások és autonóm képalkotó eszközök segítik a munkaerőhiány kezelését és növelik az ellátás pontosságát. A vendéglátásban robotok vesznek részt az ételkészítésben és a kiszolgálásban, csökkentve a munkaerőpiaci nyomást. Az energetikai szektorban olyan vállalatok, mint a Naturgy Energy Group, drónokat használnak a hálózat ellenőrzéséhez, és hosszabb távon robotokat terveznek bevetni veszélyes terepi munkák során az emberi életek védelme érdekében. A közszolgáltatásokban pedig AI-alapú drónok és autonóm járművek járulnak hozzá az infrastruktúra állapotának felméréséhez és a hozzáférhetőség javításához.

A humanoid robotok megjelenése és a jövő távlatainak megnyílása

A humanoid robotok a fizikai AI következő nagy fejlődési lépcsőjét jelentik. Emberközeli felépítésük és mozgásképességük lehetővé teszi, hogy meglévő, emberek számára kialakított környezetekben – például gyártócsarnokokban vagy akár otthonokban – is hatékonyan működjenek, jelentős infrastrukturális átalakítások nélkül. A gondolati láncokra épülő érvelési modellek és az AI ügynökök (Agentic AI) fejlődésével ezek a robotok egyre összetettebb feladatok megtervezésére, új helyzetekhez való alkalmazkodásra és a működés közbeni hibák kezelésére is képessé válnak.

Elemzői előrejelzések szerint a humanoid robotok elterjedése a következő évtizedben jelentősen felgyorsulhat: becslések szerint akár milliós nagyságrendben jelenhetnek meg a munkahelyeken, miközben a piac értéke 2050-re több ezer milliárd dollárra növekedhet. A raktározás és a logisztika már most kiemelt kísérleti terepet jelent, mivel ezekben az ágazatokban a tartós munkaerőhiány és a nagy pontosságú, fizikai feladatok automatizálásának igénye egyszerre van jelen. A humanoid megoldásokon túl a mérnökök olyan jövőbe mutató koncepciókat is vizsgálnak, mint a biológiai rendszerekkel integrált gépek vagy a kvantumrobotika, amelyek ugyan még évtizedekre vannak a gyakorlati alkalmazástól, de hosszú távon alapjaiban változtathatják meg a technológiai lehetőségeket.

„A fizikai mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai innováció, hanem üzleti és működési fordulópont. A valódi kérdés ma már nem az, hogy megjelennek-e ezek a rendszerek, hanem az, hogy a szervezetek mennyire tudatosan és felelősen készülnek fel a bevezetésükre – a biztonság, a szabályozás és az ember–gép együttműködés új formáinak figyelembevételével”

– tette hozzá Riba Gábor.

A fizikai mesterséges intelligencia fejlődése – az elektromos hálózatokat ellenőrző autonóm rendszerektől a rehabilitációs központokban segítő humanoid robotokig – alapjaiban változtatja meg a gépekről alkotott képünket és az együttműködés módját. Ezek a technológiák túllépnek az egyszerű automatizáláson, és új, alkalmazkodó, intelligens rendszerek megjelenését hozzák magukkal, amelyek a munka és a mindennapi élet jövőjét egyaránt újradefiniálják.

A részletes elemzés és a legfontosabb trendek a Deloitte Tech Trends 2026 teljes tanulmányában érhetők el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

A kétnapos hackatonon a részvevők arra keresik majd a választ, hogy hogyan alakítják át az ágensalapú mesterséges intelligenciával dolgozó rendszerek a tudományos kutatás és felfedezés folyamatait.

„A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik meghatározó szervezőereje. A HUN-REN célja, hogy ezt az erőt rendszerszinten állítsa a kutatás szolgálatába: nem elszigetelt kísérletekben, hanem egységes, együttműködésre épülő kutatási környezetben. A szervezet ezért széles körű AI-szolgáltatásokkal támogatja kutatóit, ezzel olyan kitörési pontot biztosítva a hazai tudomány számára, amely alapot ad a gyors előrelépéshez. Kiemelkedő infrastruktúrával és egyedi támogatási modellekkel segítjük, hogy a hazai szakemberek itthon valósíthassák meg ötleteiket, piacképes eredményeket érjenek el, és nemzetközi sikereket is szerezzenek. Célunk, hogy a kutatói közösség ne csak kövesse, hanem alakítsa is a jövőt”

– fogalmazott Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, egyben az esemény zsűrijének elnöke. Hozzátette: azért dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb 10 innovátora közé kerüljön.

A HUN-REN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy napjaink tudományának alapvető kihívását már nem az információ vagy az eszköztár szűkössége jelenti. Számos szakterületen több adat áll rendelkezésre, mint amennyit érdemben össze tudunk hangolni és értelmezni. A valódi korlátot az egység hiánya jelenti: a széttöredezett munkafolyamatok, az egymástól elszigetelt tudományterületek.

A 2026-os hackathon központi témája az Agentic Discovery. A terület mélyebb megértését és gyakorlati megismerését a szervezők az ADP AI-Scientist platformhoz való hozzáféréssel támogatják, amelyet a résztvevők a verseny során szabadon használhatnak. A fejlesztés több száz, egymással együttműködő mesterségesintelligencia-alapú eszközt integrál, amelyek a kutatási folyamat teljes spektrumát lefedik – az ötletalkotástól az eredmények publikálásáig –, mindezt etikus és átlátható keretrendszerben.

A hackathon kísérleti teret biztosít annak feltérképezésére, hogy az agentic AI miként válhat a tudományos kutatás hiteles és hatékony részévé. A rendezvény különös hangsúlyt fektet az interdiszciplináris együttműködésre és a kutatási gyakorlatban hasznosítható megoldásokra.

Az esemény célja, hogy a mesterséges intelligencia szakértői és a különböző tudományterületek kutatói közös munkában alakítsanak ki agentic AI-alapú kutatási koncepciókat és folyamatokat. A résztvevő csapatok eredményeiket az esemény zárásaként egy-egy ötperces prezentáció keretében mutatják be. A benyújtott megoldásokat elismert szakmai zsűri értékeli, amelynek elnöke Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, tagjai között pedig szerepel Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője, dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint dr. Kertész Gábor, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánhelyettese. Az első három helyezett csapat meghívást kap a HUN-REN AI Symposium 2026 eseményére, a legjobb csapat tagjai pedig részt vehetnek egy vezető nemzetközi szakmai eseményen, a Helmholtz AI konferencián is.

Kitörési pont, a kutatás új távlatai

A január közepén megrendezésre kerülő hackathon a HUN-REN azon stratégiai törekvésébe illeszkedik, amely a mesterséges intelligenciát nem csupán alkalmazott eszközként, hanem a tudományos gondolkodás és az együttműködés kereteit újrarajzoló kutatási infrastruktúraként értelmezi. A kutatóhálózat hosszú távú célja, hogy a mesterséges intelligencia a tudományos munka aktív, integrált társkutatójává váljon.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia a versenyképesség kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

Legfontosabb tanulságok:

• A változás gyorsul — és mindent áthat. Az agentikus AI mindent meg fog változtatni az üzleti folyamatoktól a hagyományos szerepkörökig, ami folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a szervezeteket.
• A felkészültség agentikus megkülönböztető tényező. Azok a szervezetek, amelyek proaktívan kezelik a munkaerő átalakulását, versenyelőnyre tesznek szert.
• A tudatosan megtervezett AI-élmények kulcsfontosságúak a sikerhez. Az agentikus AI előnyeinek realizálása a szándékosan kialakított felhasználói élményeken múlik.

Michael Bradshaw, globális alkalmazásokért, adatért és AI-ért felelős szakmai vezető

A mesterséges intelligencia átalakította a modern munkahelyet — nem csupán feladatok automatizálásával, hanem teljes munkafolyamatok újragondolásával és annak kiterjesztésével, hogy az emberek mire képesek. És míg a korábbi technológiák csak hullámokat vetettek, az agentikus AI egy exponenciálisan nagyobb hullámot ígér, olyan rendszereket bevezetve, amelyek képesek gondolkodni, alkalmazkodni és valós időben cselekedni az emberi csapatok mellett.

Most van itt az idő, hogy a szervezetek elkezdjenek felkészülni

Az automatizálásra, a gépi tanulásra és a generatív AI-technológiákra építve az agentikus AI a mesterséges intelligencia legújabb iterációja. Abban haladja meg elődeinek képességeit, hogy autonóm módon képes cselekedni. Az agentikus AI képes gondolkodni, alkalmazkodni és végrehajtani valós időben, ami jelentős következményekkel jár a munka jövőjére nézve.

Már most láthatók az átrendeződés jelei. A vállalatok átalakítják szervezeti ábráikat, hogy az emberek és az AI-ügynökök együtt, egy vegyes munkaerő részeként jelenjenek meg. Technológiai szakemberek teljesen új vezetői pozíciók létrehozását szorgalmazzák, amelyek kizárólag e transzformáció irányítására fókuszálnak. Egyes cégek odáig mentek, hogy teljes mértékben összeolvasztották technológiai és HR-részlegeiket.

A döntéshozók is látják, merre tartunk: az AI-beruházások megugrottak, a Kyndryl Readiness Report szerint a vezetők több mint kétharmada jelentős mértékben fektet be AI-ba. Közel 10 vezetőből 9 arra számít, hogy az AI a következő évben teljes mértékben átalakítja a szerepköröket és felelősségeket a szervezetükben. A McKinsey egy friss jelentése szerint pedig a megkérdezett vezetők több mint fele már megkezdte az AI-ügynökökkel való kísérletezést.

Mégis, miközben a legtöbb szervezet el tud képzelni egy agentikus AI-jövőt, jóval kevesebben mutatják a teljes felkészültség jeleit. A Kyndryl jelentésében megkérdezett vezetők 71%-a szerint munkavállalóik nem képesek sikeresen kihasználni az AI-t a munkájuk során. Még beszédesebb, hogy körülbelül egyharmaduk azt mondta: szervezetük nem is érti, milyen AI-hoz kapcsolódó készségekre lesz szüksége az elkövetkező években.

Ezek az eredmények éles emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy önmagában a technológia nem elég. Minden átalakulásban a technológiai siker az embereken és a folyamatokon múólik. Azok a szervezetek, amelyek proaktívan kezelik a változást, és szándékosan vezetik végig rajta munkaerejüket, versenyelőnyhöz jutnak — a legtöbb előnyt realizálják az AI-ból, vonzóbbá válnak a jövő tehetségei számára, és új ügyfeleket nyernek meg. Az előttünk álló munka azonban nem lesz könnyű.

Az agentikus AI újragondolást követel meg a szerepek, munkafolyamatok és készségek terén

Ahogy a szervezetek elkezdik beágyazni az AI-ügynököket működésükbe, újra kell gondolniuk, hogyan zajlik a munka. Azáltal, hogy képes adatokat összegyűjteni az egyes funkciókból és átlépni a töredezett struktúrákat, az agentikus AI drasztikusan leegyszerűsítheti az összetett folyamatokat, és automatizálhatja az end-to-end munkafolyamatokat. Az AI-ügynökök üzleti szintű összehangolása azonban jelentős kihívást jelenthet. A vezetőknek fel kell mérniük a meglévő üzleti folyamatokat, és újra kell tervezniük azokat egy AI-alapú munkaerő számára.

Ahogy a munka jellege változik, úgy változnak majd a szerepek és felelősségek is. Bár a nagy tétű üzleti helyzetekben az ítélőképesség veleszületetten emberi képessége nem helyettesíthető, az agentikus AI a teljes munkaerő-állományban átalakítja a szerepköröket. A vezetőknek be kell zárniuk a készséghiányokat, és újraképzésbe kell fektetniük a tehetségek megtartása és fejlesztése érdekében. Emellett újra kell gondolniuk a karrierutakat és az utánpótlás-tervezést is, ahogy a hagyományos tehetségcsatornák átalakulnak.

Ennek az evolúciónak minden szakaszában az agentikus AI sikere azon múlik, hogy vannak-e emberek, akik hajlandók használni azt. Amikor az agentikus AI-megvalósítások kizárólag technológia-vezéreltek, túl gyakran olyan felületekhez vezetnek, amelyek elbátortalanítják a használatot, és akadályt képeznek az AI-előnyök realizálásában. Az AI-ba vetett bizalom kiépítésének és az elfogadás ösztönzésének új szervezeti követelménye az, hogy proaktívan kezeljék a felhasználói igényeket hatékony, eredményes és tudatosan megtervezett felhasználói élményekkel.

A kultúra és a változásmenedzsment dönt a siker vagy a kudarc között

Azok a vezetők, akik elhanyagolják ezt az átfogó megközelítést a munkaerő-átalakításban, nemcsak az értékteremtést ássák alá, hanem növelik a változási kifáradás kockázatát is. Mivel ennyi változás zajlik ilyen szoros időkeretben, a munkavállalók hamar apatikussá, elkötelezetlenné és félelemmel telivé válhatnak a jövőt illetően. Ez a félelem ellenállást szül a változással szemben — és az átalakulások kudarcához vezet.

Éppen ezért a rugalmasságot, az átláthatóságot és a bizalmat előtérbe helyező vállalati kultúrák kiépítése elengedhetetlen lesz a sikerhez. A Readiness Report szerint azok a szervezetek, amelyek felvállalták a folyamatos átalakulást, lényegesen nagyobb valószínűséggel értek el pozitív megtérülést AI-beruházásaikon. A kultúra ma már versenyelőny.

Egy korábbi felmérés hasonlóképpen azt találta, hogy azok a szervezetek, amelyek az AI-t üzleti növekedés felszabadítására használták, háromszor nagyobb valószínűséggel vezettek be AI-változásmenedzsment-stratégiát, és alakították át teljes mértékben tehetségmenedzsment-folyamataikat. Ezek az élenjáró szervezetek nagyobb eséllyel rendelkeztek mélyebb rálátással munkavállalóik készségeire, nagyobb magabiztossággal zárták a készséghiányokat, és proaktívabban közelítettek az AI-képzéshez.

Az ilyen lépések megtételével a szervezetek felkészültebbek lesznek az AI-vezérelt munkaerő-evolúció kezelésére. A sikerhez azonban több kell majd a megfelelő eszközöknél és taktikáknál. A szervezeteknek a megfelelő keretrendszerre, a megfelelő partnerekre és a megfelelő szemléletmódra lesz szükségük ahhoz, hogy eligazodjanak ebben a mélyreható változást hozó pillanatban.

Igaz, hogy az agentikus AI óriási lépést jelent egy olyan jövő felé, ahol a hatékonyságnövekedés makroszinten valósul meg. Ez a jövő azonban azon múlik, hogy a mai vezetők képesek-e magukkal vinni munkaerejüket ezen az úton.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia lesz a kollégánk appeared first on Műszaki Magazin.

A 2025-ös év bebizonyította: a mesterséges intelligencia nemcsak egyre népszerűbb és okosabb beszélgetőpartner, de a minket körülvevő világot és mindennapi szokásainkat is alapjaiban írja át. Idén a mesterséges intelligencia kilépett a csetablakból és belépett az életünkbe. 2025-ben sorra jelentek meg azok a kézzelfogható és praktikus, MI-re épülő innovációk, amelyek a közlekedés mellett biztonságunk, egészségünk és életminőségünk javításában is mindennapi partnereink lehetnek. A Boschnál a technológia korai fázisában felismerték az MI-ben rejlő innovatív lehetőségeket: ma már a vállalat minden terméke vagy mesterséges intelligenciával működik, vagy MI felhasználásával készül. A vállalatcsoport idén bemutatott fejlesztései jól példázzák, milyen sokféle területen segíthetik az életünket a gyakorlatban az MI-alapú termékek és megoldások.

Erdőtüzek után szimatol a mesterséges intelligencia

A világ számos területén, így Európában is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a kiterjedt erdőtüzek. Kulcskérdés, hogy sikerül-e időben felismerni a kibontakozó katasztrófát, és megtenni a szükséges lépéseket. A Bosch intelligens erdő- és bozóttűzészlelő megoldása képes rá, hogy a levegőben terjedő füstgázok alapján időben „kiszagolja” a kialakulóban lévő tűz első jeleit az erdőkben, rekreációs területeken, infrastruktúrához és lakott területekhez közeli természeti környezetben. A szenzorokat a vegetációs terület köré helyezik el, és MI-alapú algoritmus segítségével érzékelik a parázslás korai szakaszában megjelenő füstgázokat, még mielőtt a nagyobb tűz kibontakozna. Mesterséges intelligencia segítségével a rendszer automatikusan kiértékeli a gázkeverékek összetételét, rögzíti és egy irányítóközpontba továbbítja a füstészlelés helyét, a hőmérsékleti és időjárási adatokat, beleértve a szélirányt és a szélsebességet is. A Bosch rendszere akár drónokat is képes a tűz helyszínére küldeni, amelyek légifelvételekkel és nagy felbontású élő videókkal segíthetik a sikeres beavatkozást. A kültéri szenzorok a beépített napelemnek köszönhetően energetikailag önellátók, felhős időben vagy lombkorona alatt is újratöltődnek.

Helyettünk hall, helyettünk lát: biztonsági hangfelismerés és okoskamera-rendszer vigyázhat az otthonainkra

Mit érnek az otthoni riasztórendszerek, ha a vészjelzést senki nem hallja és nem tud intézkedni? Legyen szó betörésről, tűzesetről, csőtörésről, szivárgásról – a gyors reagálás kulcsfontosságú a károk minimalizálásához. A Bosch idén intelligens Security+ szolgáltatásokat vezetett be: okoskamera-funkciók, automatikus hangelemzés, felhőbe továbbított biztonsági felvételek és – legalábbis Németországban – 24/7 vészhelyzeti központ teszi még teljesebbé az otthonok biztonságát. A beltéri okoskamerák mikrofonjai felismerik például az üvegcsörömpölés zaját, vagy a füst- és szén-monoxid-érzékelők jelzését, így veszély esetén azonnal riasztás indulhat a tulajdonos vagy a segélyközpont felé. A felhőmentés pedig garantálja, hogy semmilyen fontos felvétel ne vesszen el, amire szükség lehet a biztosító, a rendőrség vagy más hatóságok számára.

Életet ment és álomba ringat az okoskiságy

Az újszülöttek és kisgyermekek biztonságos alvása minden család fontos vágya, miközben a szülők éjszakai nyugodt pihenése sem utolsó szempont. A Bosch MI-vel megtámogatott intelligens babaágya az életfunkciók, például a szívritmus és a légzésszám megfigyelésére alapul. Az okoskiságy szoftvere időben riaszt, ha például egy plüssállat vagy takaró esetleg eltakarja a légutakat, de akkor is jelez a szülőknek, ha a gyermek a szobájában sírni kezd. Ha az újszülött nehezen alszik el, az intelligens gyermekágy képes akár automatikusan álomba ringatni a kicsit.

Privát séf helyett MI-sütő szervírozhatja a vacsorát

A Bosch intelligens sütője beépített érzékelők, kamerák és mesterséges intelligencia segítségével mintegy 80-féle előkészített ételt képes önmagától felismerni. A készülék a szenzoradatokra és a folyamatosan tanuló algoritmusokra támaszkodva levezényli és optimalizálja a sütési folyamat egészét. A felhasználónak nincs más dolga, mint megadni a kívánt pirultsági szintet ízlés szerint, és elfogyasztani a vacsorát.

Öntanuló fitneszszenzor segíti a megbízható teljesítménymérést

Ma már szinte alapelvárás, hogy sportolás közben minél megbízhatóbban rögzíteni, majd értékelni tudjuk az elvégzett edzésmunkát, valamint szervezetünk aktuális reakcióit és paramétereit. Hosszabb, egyenletes edzések során ez viszonylag könnyebb feladat, de összetett és gyorsan váltakozó, robbanékony elemeket tartalmazó mozgásformák esetén – amilyenek például a boksz, a tenisz, a crossfit vagy az intervallumedzés – már fokozott kihívást jelent. A Bosch mozgásszenzorára épülő fitneszkarkötők és okosórák képesek megbízhatóan felismerni a rendkívül dinamikus edzésrutinokat, és részletes visszajelzést adnak a végrehajtásukról. A szenzor egy intelligens mérőegység, öntanuló MI-szoftverrel, amely lehetővé teszi, hogy az okosérzékelő újfajta mozgássorokat is elsajátítson a használat során.

Vége a hatótávszorongásnak

Egyre népszerűbbé válnak az elektromos kerékpárok, attól azonban sokan tartanak, hogy akkumulátoruk túl korán és pont a legrosszabb pillanatban merül le. A mesterséges intelligencia ebben is hasznos társ lehet, hiszen segít eloszlatni a hatótáv miatti fölösleges aggodalmakat. A Bosch MI-alapú Range Control funkciójával az e-bringások indulás előtt az alkalmazásban beállíthatják, mekkora akkutöltöttséggel szeretnének megérkezni a céljukhoz. A mesterséges intelligencia pedig menet közben az elektromos rásegítést automatikusan ehhez igazítva adagolja, olyan tényezőket figyelembe véve, mint a rendszersúly, vagyis a kerékpár, a kerékpáros és a felszerelések össztömege, az út emelkedése vagy a bringásra egyénileg jellemző tekerési stílus.

Belső titkok nyomában: rejtett tárgyakat is felismer az intelligens falszkenner

Minél régebbi egy épület, annál több titkot és műszaki kihívást rejtenek a falai. Mindezek kívülről sokszor nem láthatóak, és dokumentálva sincsenek megfelelően. A Bosch mesterséges intelligenciával támogatott falszkennere többféle érzékelőtechnológiát kombinál MI-alapú tárgyfelismeréssel. Az új megoldás alkalmazásával a falak belsejében található különböző anyagok és objektumok, például csövek, elektromos kábelek, gerendák vagy akár üreges terek azonosítása könnyebbé és megbízhatóbbá válik. Az innováció eredményeként a radarjeleket egyre fejlettebb MI-algoritmusok és neurális hálózatok dolgozzák fel, pontosabbá és biztonságosabbá téve a szakemberek munkáját.

Mélytanuló gyártósorok: biztonság, pontosság és megbízhatóság az akkumulátoriparban

A gyorsan fejlődő akkumulátoriparban a gyártási pontosság kulcsfontosságú az akkumulátormodulok és akkucsomagok teljesítménye, megbízhatósága szempontjából. Ezek a rendszerek több cellából állnak, amelyeket lézerhegesztéssel kapcsolnak össze, és már a kisebb eltérések is ronthatják az egész akkumulátor hatékonyságát, illetve biztonságát. A Bosch MI-alapú innovatív ipari megoldása automatizált optikai mérést, valós idejű adatfeldolgozást és optikailag vezérelt, folyamatos lézerhegesztést kínál eddig nem tapasztalt sebesség és pontosság mellett. A mélytanulási modelleket is alkalmazó innovatív technológia nemcsak hatékony és kiváló minőségű gyártási folyamatot tesz lehetővé, hanem javítja az akkucsomagok hosszú távú megbízhatóságát és biztonságát, megfelelve ezzel az elektromosjármű-gyártás, a megújulóenergia-ipar és a fogyasztók növekvő elvárásainak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI-körkép 2025: kilépett a csetablakból, belépett az életünkbe a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok egyre több adatot mozgatnak, elemeznek és integrálnak, ugyanakkor az alapok még nem elég erősek, beruházások nélkül a vállalatok hosszú távon nem tudják megtartani ezt a tempót – világít rá a helyzetre a H1 Systems. Friss felmérésük eredményei alapján hiányzik a stabil technológiai háttér.

Az AI-ready infrastruktúra fogalma négyből három vállalati döntéshozó előtt ismeretlen

A H1 Systems 2025 szeptemberében végzett kutatásában résztvevők 79 százaléka szerint az AI növeli a versenyképességet, a magyar cégek háromnegyede már használ is valamilyen AI-megoldást. Ugyanakkor az AI-ready, azaz az AI-futtatásra előkészített infrastruktúra fogalmát a döntéshozók mindössze negyede ismeri. A többség tehát már használja az AI-t, de nem tudja pontosan, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy ez a működés biztonságos, fenntartható és jövőálló legyen.

A 255 vállalati döntéshozó részvételével készült kutatás alapján a cégek többsége jelenleg kész, külső fejlesztésű rendszert vesz igénybe, és a többségük nem lát különbséget a saját fejlesztésű vagy külső megoldások között, amennyiben azok valódi üzleti értéket teremtenek.

„A szintlépéshez szükség lesz több tudásra és saját fejlesztésre”

– mondja Németh Mihály, a H1 Systems Kft. ügyvezető igazgatója. Rövid távon ugyan a legpraktikusabb a külső, felhőalapú megoldások használata, idővel azonban elkerülhetetlenné válik a saját fejlesztés, ha egy cég mélyebben akarja integrálni az AI-t például komplex automatizálás vagy adatbiztonság miatt.

Az infrastruktúra még gyenge láncszem

„A jövő gazdasága az adatközpontokban dől el. A jövőállóság, vagyis az AI- és adatintenzív technológiák kiszolgálásának képessége ma már közvetlenül meghatározza egy ország és egy vállalat versenyképességét”

– fogalmaz Németh Mihály.

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi adatközpontkapacitás szűkös, a hazai létesítmények többsége elavult, több mint egy évtizede épült infrastruktúrával működik.

Az adatközpont nem végcél, hanem alapinfrastruktúra, a digitális gazdaság új közműve

Egy jól megtervezett, AI-futtatásra alkalmas adatközpont nemcsak technológiai kapacitást teremt, hanem befektetéseket, fejlesztéseket és magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat vonz maga köré. Ahogy egy ipari park az út- és energiaellátásra épül, úgy az AI-gazdaság a nagy számítási teljesítményre és adatkezelési képességre építi a növekedését. A jövő AI-adatközpontjai ezért nemcsak IT-beruházások, hanem a digitális ökoszisztéma csomópontjai, amelyek ösztönzőleg hatnak a teljes gazdaságra.

A kutatás szerint a legnagyobb infrastruktúraigényt a nagy adatmennyiségű analitika és adatfeldolgozás (65%), a generatív AI (55%) és a gépi tanulás, mélytanulás (36%) támasztja. Ezek a technológiák már ma is jelentős adatforgalmat és energiaigényt generálnak, ami jól mutatja, hogy az AI-fejlesztések nem szoftverszinten, hanem infrastruktúra-szinten is új kihívásokat hoznak.

A friss felmérés eredményei alátámasztják mindezt. A meglévő szervertermek mintegy 43 százaléka skálázható és 38 százaléka alkalmas nagy teljesítményű szerverek befogadására. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb magyar vállalatnál még hiányzik az a technológiai rugalmasság, amely nélkülözhetetlen a generatív és prediktív AI-modellek futtatásához. A gyorsan fejlődő technológiai környezet miatt a modernizáció nemcsak szükségszerű, hanem időben kritikus feladat.

Ugyan szinte minden válaszadó úgy gondolja, hogy a következő években az AI befolyással lesz az adatközpontokra, az AI robbanás erejével közel sincs mindenki tisztában, és az adatközpontok stratégiai szerepét a többség alábecsüli. Az AI igényeire szabott fejlesztési tervek még nem indultak be. A felmérés eredményei alapján mindössze minden ötödik magyar cég tervez AI-specifikus szerverterem- vagy adatközpontfejlesztést a következő három évben, és közülük is kevesen tartanak már a tervezési vagy beruházási szakaszban. A többség egyelőre csak vizsgálja a lehetőségeket.

A hibrid modellé a jövő

Németh Mihály, a H1 Systems ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon legalább egy nagy AI-adatközpont létrehozására van szükség, amely digitális és adatszuverenitást biztosít. A hibrid modell jelenti a jövőt, amiben a vállalatok külső megoldásokra építenek, de hozzáadnak pár olyan fejlesztést, amely a szervezet igényeihez és az adatbiztonsági elvárásokhoz illeszkedik.

A hazai fejlesztések iránya tehát a fokozatos átmenet: a hibrid megoldások lehetnek az AI-ready infrastruktúrák első lépései.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-nak infrastruktúra kell, nem csak adat appeared first on Műszaki Magazin.

Több vezető szerszámgépgyártó – köztük a Trumpf, a Chiron, a Renishaw, a Heller, a Grob, a Voith Csoport, valamint az RWTH Aachen Gépgyártási Laboratóriuma – fog össze a Siemensszel, hogy ipari mesterségesintelligencia-fejlesztésekkel növeljék a szektor hatékonyságát.

A partnerség az anonimizált gépi adatok cseréjére épül, az adatvédelmi és biztonsági szabványok betartása mellett. Ezeket az adatokat az ipari gyártás követelményeire szabott AI-megoldások fejlesztésére és betanítására használják. A szövetségből származó adatok többek között felhasználhatók lesznek ún. NC-programok automatikus létrehozására, ezek a programok a speciális gyártógépek „munkautasításai”. További célterület lehet a prediktív karbantartás pontos, gépspecifikus előrejelzésekkel; az adaptív gyártási folyamatok, amelyek valós időben alkalmazkodnak a változó körülményekhez; valamint az energiahatékonyság optimalizálása a gép paramétereinek intelligens vezérlésével.

A szövetség hosszú távú stratégiája további vállalatok bevonását is magában foglalja – akár a szerszámgépiparon kívülről is –, hogy az ipari mesterséges intelligenciát még szélesebb körben lehessen alkalmazni különböző iparágakban. A partnerség fontos lépést jelent egy iparágspecifikus AI-modell megvalósítása felé. E víziót, a Siemens Industrial Foundation Modelt a Siemens a Hannover Messe 2025 kiállításon mutatta be.

„Ügyfeleinkkel és partnereinkkel együtt jelentős lépést teszünk az ipari AI skálázhatósága felé”

– jelentette ki Roland Busch.

A Siemens AG vezérigazgatója elmondta, hogy nagy lehetőséget lát ebben az európai gazdaság és annak erős ipari bázisa számára – az autóipartól, a vegy- és gyógyszeriparon át egészen a gépgyártásig, az energetikáig, az egészségügyig, az infrastruktúráig és a közlekedésig. Azzal, hogy a vállalatok az adatkincseiket elérhetővé teszik a generatív AI-modellek fejlesztéséhez, végeredményként magasabb termelékenységi szintek érhetők el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Összefognak a gépgyártók appeared first on Műszaki Magazin.

A rendelet nemcsak a technikai megvalósítást érinti, hanem komoly elvárásokat támaszt etikai, biztonsági és megfelelőségi szempontból is. Mindez új megközelítést és tudatos, hosszú távon is fenntartható stratégiákat kíván meg a vállalatoktól.

Az AI rendszerek integrációja mára nem csupán informatikai kérdés, hanem a szervezeti működés egészét átszövő kihívás. A versenyképesség megőrzéséhez kulcsfontosságú, hogy a vállalatok átlássák az AI működését, hatásmechanizmusait és kockázatait, és képesek legyenek felelős döntéseket hozni az alkalmazásával kapcsolatban. A megfelelő szintű szervezeti tudás és átláthatóság biztosítása nélkülözhetetlen a rendeletben foglalt követelmények teljesítéséhez.

A 2024. augusztus 1-én hatályba lépett AI Act célja, hogy elősegítse az AI rendszerek biztonságos és etikus alkalmazását, miközben szigorúan tiltja azokat a felhasználási formákat, amelyek sértik az alapvető jogokat vagy jelentős kárt okozhatnak. A szabályozás a mesterséges intelligencia működtetésében részt vevő minden szervezeti szereplőt érint, a technikai szakemberektől kezdve az üzleti döntéshozókig.

„Azt tapasztaljuk, hogy az AI-rendszerek fejlesztéséhez és monitorozásához szükséges szakértelem egyre fontosabbá válik. Gyakran új pozíciókat hoznak létre azzal a céllal, hogy szakértők vezessék az AI-rendszerek integrációját és biztosítsák azok megfelelőségét az egyes szakterületeken. A szervezetek jelenleg az AI-gyakorlatok integrálásának bonyolult folyamatában navigálnak, miközben számos kihívással szembesülnek”

– foglalta össze Dr. Barta Gergő, a Deloitte szenior menedzsere és vezető AI szakértője.

A jövőbiztos és szabályozott működés érdekében egyre több vállalat határoz meg AI-felelős szerepköröket, amelyek betöltőinek átfogó ismeretekkel kell rendelkezniük a mesterséges intelligencia működéséről, etikai és jogi vonatkozásairól, valamint az EU-s szabályozási környezetről.

„A vállalatok gyakran szembesülnek azzal a kihívással, hogy a különböző szakmai háttérrel rendelkező csapatok egységesen értelmezzék az AI komplex és sokrétű témáit, mint például az AI-etika kérdéskörét – tekintve, hogy szociotechnikai rendszerekről beszélünk. Éppen ezért az AI-ban rejlő lehetőségek és kockázatok szervezeti szintű egységes megértése talán a legnagyobb és legátfogóbb kihívás, amellyel a cégek szembesülnek”

– mondta Dr. Prisznyák Alexandra, a Deloitte vezető AI és robotika szakértője.

A Deloitte szakértőinek tapasztalatai szerint a sikeres AI-integráció és szabályozási megfelelés stratégiai szemléletet, világos célkitűzéseket és szervezetre szabott megközelítést igényel. Ez magában foglalja a szervezeti érettségi szint felmérését, az AI alkalmazásának szabályozási és működési kereteit, valamint az etikai és kockázatkezelési szempontok tudatos kezelését is. A megfelelő szakértelem megléte és a vállalaton belüli együttműködés minősége alapvetően határozza meg az AI-technológiák sikeres bevezetését – különös tekintettel az olyan új generációs megoldásokra, mint a generatív AI, valamint az ezekhez kapcsolódó információbiztonsági és adatkezelési elvárásokra.

A Deloitte AI Academy kezdeményezéséről, valamint a mesterséges intelligencia szervezeti bevezetését támogató programokról további információ a Deloitte hivatalos weboldalán érhető el: https://www.deloitte.com/hu/hu/what-we-do/ai-academy.html

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Stratégiai támogatás a vállalatok AI-integrációjához appeared first on Műszaki Magazin.

A fejlesztett virtuális segítők képesek percek alatt elvégezni olyan szakmai feladatokat, amelyek korábban heteket vettek igénybe az intézményben, ezzel magasabb szintre emelve az egyetem digitális innovációit.

A felsőoktatás jövője már nemcsak az ismeretek átadásáról szól, hanem a tanulás és a készségek hatékony, korszerű és személyre szabott támogatásáról is. Az egyetem által minden vezető, oktató, kutató, és egyéb munkatárs számára elérhetővé tett mesterséges intelligencia-asszisztensek áttörést jelentenek a mindennapokban: képesek megérteni az egyetemi szakmai igényeket és stratégai célokat, mindezeket segítve felgyorsítják a munkát, miközben új szemléletmód kialakítására ösztönöznek – hangsúlyozta Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora. Hozzátette: a fejlesztés célja, hogy a mesterséges intelligencia ne csupán technológiai érdekesség legyen, hanem kézzelfogható, napi szintű segítség az egyetem minden polgára számára. Ehhez átfogó egyetemi útmutatás készült a mesterséges intelligencia használatáról mind hallgatók, oktatók, kutatók és munkatársak számára is. 2025 őszétől belső képzéseket és fórumokat szervez az egyetem a legjobb gyakorlatok megismerése érdekében.

Az egyik legismertebb technológiai platform segítségével a Soproni Egyetem már 2024-ben megkezdte saját, személyre és szakterületre szabott mesterséges intelligencia-asszisztenseinek fejlesztését. Azóta oktatásmódszertani támogatásban, kutatás-fejlesztési projektekben, projektmenedzsmentben, kommunikáció és marketing feladatokban, valamint jogi asszisztenciában is elkészültek vagy tesztelés alatt állnak a rendszerek. A kísérleti időszakban több területen már igazolódott a hatékonyság: oktatásmódszertani, szabályozási, piac és adatelemzési, kommunikációs és marketing feladatokban érezhetően nagy segítséget jelent: ami korábban heteket vett igénybe az most mindössze néhány percbe vagy órába telik.

Az egyetem a képzéseibe is beépíti a mesterséges intelligencia felelős használatával kapcsolatos alapismereteket és készségeket, hogy minden hallgató felkészüljön az AI kínálta lehetőségekre és kihívásokra.

A Soproni Egyetem digitális transzformációs programjának részeként megvalósuló fejlesztések megerősítik az intézmény szerepét a régió és Magyarország meghatározó tudásközpontjaként, egyúttal innovatív digitális eszközök bevezetésével növelik oktatásának és működésének hatékonyságát, valamint hazai és nemzetközi versenyképességét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI felsőoktatásba való integrálása appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia fókuszú IOAI-on elért magyar eredményekhez elengedhetetlen volt többek között az ELTE Informatikai Karának és a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia és Tehetséggondozási Szakosztályának a felkészítése, valamint számos vállalat és intézmény támogatása.

Idén második alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpiát (IOAI 2025), Pekingben, 2025. augusztus 2-9. között. A rangos versenyen a magyar csapatok összesen két ezüstöt (Ungár Vince, Lehotai Gergely) valamint négy bronzérmet (Labancz Benedek, Magó Máté László, Nagy Dávid Leonárd, Reicher Martin) szereztek, amely kiemelkedő eredménynek számít a nemzetközi porondon.

A versenyzők felkészítése az ELTE Informatikai Karának és a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia és Tehetséggondozási Szakosztályának együttműködésében az ELTE campusán valósult meg. Ezen felül az IOAI-ra való felkészülést a szervezők által a verseny előtt kiadott otthoni feladatok segítették. Ezek a feladatok ugyan nem kerültek értékelésre, de segítették a hallgatók elmélyedését a mesterséges intelligencia azon részterületeiben, melyek a verseny során fókuszba kerültek.

Az IOAI – az informatikai, matematikai és természettudományos diákolimpiákhoz hasonlóan – a nemzetközi tudományos diákolimpiák legújabb és legrangosabb tagjai közé tartozik. Célja a fiatal diákok inspirálása és kihívások elé állítása, hogy a napjaink egyik legizgalmasabb tudományterületévé váló MI úttörői lehessenek. A középiskolások körében teljesen újdonságnak számít a mesterséges intelligencia tanítása, de a legújabb eszközöknek köszönhetően már fiatal korban is el lehet vele kezdeni foglalkozni.

Az IOAI többek között lehetőséget nyújt a tehetséges diákoknak, hogy nemzetközi szinten bizonyítsák tudásukat, növelve ezzel Magyarország elismertségét a tudományos és technológiai területeken. A résztvevők a felkészülés és a verseny során olyan magas szintű, gyakorlati tudást sajátítanak el, amely túlmutat az érettségi követelményeken: az összetett feladatok és a modern eszközök, mint a PyTorch, fejlesztik a diákok problémamegoldó, kreatív és innovációs készségeit. Az előkészítő foglalkozások és az aktív Discord közösség pedig támogatják a diákok folyamatos fejlődését és motivációját, hozzájárulva hosszútávú elkötelezettségükhöz a tudományos pálya iránt.

A verseny támogatóinak köszönhetően két magyar csapat is részt vett a diákolimpián:

1. csapat: Lehotai Gergely (Pécsi Janus Pannonius Gimnázium), Demjén Eszter („Silvania” Főgimnázium), Labancz Benedek (Kecskeméti Bolyai János Gimnázium) és Ungár Vince (Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium)
2. csapat: Magó Máté László (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium), Reicher Martin (Budapest School), Nagy Dávid Leonárd (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium) és Fleischman Illés Dániel (Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola)

Csapatvezetők: Dr. Gulyás László, az NJSZT alelnöke, az ELTE IK egyetemi docense és Takács Tamás, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének doktorandusza.

A versenyzők felkészítését és részvételét a Nemzeti Tehetség Program – 1823 támogatta, a szervezők emellett köszönik a Bosch Magyarország, az Ericsson, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., az MSCI, az Andersen és a HPC támogatását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar diákok a mesterséges intelligencia élvonalában appeared first on Műszaki Magazin.

Versenyelőnynek vagy költségtényezőnek tartják elsősorban az informatikát a magyar cégeknél? Mik a leginkább használt vállalati technológiák? Milyen működési területeket digitalizálnak a leggyakrabban? Ezekre a kérdésekre is választ ad az a magyar versenyképességi gyorsjelentés, amelyhez több mint 330 cégvezetőt kérdeztek meg a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató központjának évtizedek óta zajló vizsgálatsorozatában.

A válaszadók legtöbbje úgy véli, hogy az informatika a vállalatuk számára a versenyben maradáshoz szükséges feltétel (41,8%), negyedük elsősorban fontos költségtényezőként, ötödük pedig a versenyelőnyük egyik forrásaként tekint az informatikára.

„2019-hez képest többen gondolják, hogy az informatika versenyelőnyhöz juttathat, de azok aránya is nőtt, akik nem a verseny, hanem a megnövekedett költségek miatt tartják fontosnak ezt a területet”

– mondta a kutatás kapcsán Móricz Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem decense, a versenyképességi jelentés egyik szerzője.

A digitalizációs stratégia és a megvalósítás tervezettsége terén a vállalatok mintegy kétharmada tartja legalább többé-kevésbé felkészültnek magát, de csak a válaszadók fele vállal kockázatot innovatív digitális megoldásokkal. Mindössze a cégek ötöde szerint elegendőek a digitalizációra fordított pénzügyi forrásaik. Világos és koherens digitalizációs stratégiával csupán minden hetedik-nyolcadik magyar vállalat rendelkezik.

A cégek fele valamilyen formában beépíti az MI-t a működésébe

Az eredmények szerint a legelterjedtebb informatikai technológiák az integrált vállalatirányítási (ERP) és az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM), de ezekről is csak minden ötödik cég nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben része a működésüknek. Minden nyolcadik vállalatnál egyáltalán nem használnak ilyen technológiát. Az üzletiintelligencia-rendszereket és a közösségi platformokat minden hatodik, illetve hetedik vállalat alkalmazza teljes mértékben. A chatbotok használata terjedt el a legkevésbé: csupán a vállalatok 3 százaléka aknázza ki teljesen ennek az előnyeit.

Célzott mesterségesintelligencia-alkalmazásokat (például ChatGPT, WatsonX) a vállalatok 13%-a rendszeresített. Ugyanakkor a vállalatok csaknem a fele igennel felelt, amikor a kutatók úgy tették fel a kérdést, hogy használnak-e mesterséges intelligenciát különböző vállalati funkciókra akár önálló szoftverrel, akár a funkciót támogató szoftverben elérhető MI-képességeken keresztül vagy külső partner közreműködésével.

A felmérés szerint a vállalatok nagyjából fele gondolja azt, hogy digitalizációs fejlettsége a versenytársaihoz hasonló. A cégek a leginkább a logisztikai és beszállítói, valamint a vevőkapcsolatok digitalizáltsága terén érzik kiemelkedőnek magukat, utóbbi egyben választóvíz a kevéssé versenyképes és a nagyon versenyképes vállalatok között is. A versenyképesebb vállalatok a digitalizáció minden területén átlag felettinek látják fejlettségüket.

A teljes versenyképességi gyorsjelentés a Corvinus honlapján elolvasható.

Mennyire használják a vállalatok a különböző IT-alkalmazásokat? (vállalatok aránya, N=335)

Hol tart az egyes részterületek digitalizáltsága a versenytársakhoz képest? (1: elmaradó, 3: hasonló, 5: kiemelkedő, N=335)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A magyar vállalatok nyolcada használ célzott MI-megoldásokat appeared first on Műszaki Magazin.