A network slicing (hálózati szegmentálás) technológiája lehetővé teszi, hogy a különálló fizikai infrastruktúrák telepítése helyett a meglévő hálózaton belül szoftveres úton több, teljesen elkülönített sávot hozzunk létre, amelyek forgalma egymástól független. A Deloitte szakértői szerint a network slicing technológiát támogató IT rendszerek (OSS/BSS) mára olyan érettségi szintet értek el, amely lehetővé teszi, hogy az eddigi statikus konfigurációkat a valós idejű, mesterséges intelligenciával vezérelt automatizáció váltsa fel, és ezzel új üzleti lehetőségek jöjjenek létre a vállalatok számára.

A távközlési szolgáltatók számára az elmúlt években a legnagyobb kihívást nem a fizikai infrastruktúra kiépítése vagy fejlesztése, hanem annak rugalmas menedzselése jelentette. A hálózati szegmentálás lényege, hogy az eltérő felhasználói igényekre nem újabb és újabb fizikai hálózatokat építenek ki jelentős költséggel, hanem a már rendelkezésre álló infrastruktúrát használják ki sokkal okosabban. Például egyetlen fizikai infrastruktúrán több, logikailag teljesen elszeparált virtuális hálózatot hoznak létre, egyet az önvezető járműveknek, egyet az ipari IoT (Internet of Things, dolgok internete) eszközöknek, egyet pedig a nagyfelbontású video streamingnek.

Szándékalapú vezérlés és az új üzleti modell

A mesterséges intelligencia (AI) fejlődésének köszönhetően 2025 második negyedévére a fókusz a network slicing technikai megvalósíthatóságról áttevődött a technológiában rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására és az automatizációra.

Az IT-rendszerek egyik legfontosabb újítása a szándékalapú hálózatvezérlés (intent-based networking) térnyerése. Míg korábban a mérnököknek paraméterek százait kellett manuálisan beállítaniuk egy új hálózati szegmens létrehozásához, addig ma már a rendszernek elég a „szándékot” megadni (például készíts egy alacsony késleltetésű kapcsolatot egy logisztikai park számára) és a szoftveres vezérlés ezt automatikusan lefordítja technikai nyelvre.

Ez a technológiai fejlődés alapvetően új üzleti lehetőségeket nyit meg a szolgáltatók számára.

„A piac végre eljutott oda, hogy a technológia nem öncélú, hanem egy közvetlenül monetizálható, értékalapú ajánlattá vált. 2025 végétől a szolgáltatók már nem pusztán gigabiteket vagy perceket árulnak, hanem garantált minőséget és személyre szabott megoldásokat. Az új IT-rendszerek lehetővé teszik, hogy egy ipari ügyfél igényét – legyen az extra biztonság vagy garantált sávszélesség – gombnyomásra, hosszú szerződéskötési folyamatok nélkül szolgálják ki, ami drasztikusan lerövidíti az értékesítési ciklust”

– mondta Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

AI, az önvezérelt működésbiztosítás és a rendszerszintű megoldások

Míg az üzleti oldal a sebességre összpontosít, a mérnöki oldalon a megbízhatóság került a középpontba. 2026 első negyedévében a legnagyobb technikai áttörést a prediktív hibajavítás és a teljesítmény-menedzsment automatizálása jelenti.

A hagyományos rendszerek jellemzően akkor riasztottak, ha egy adott hiba már bekövetkezett. Az új, AI-vezérelt IT-megoldások ezzel szemben folyamatosan elemzik a szegmensek teljesítményét, és még azelőtt beavatkoznak, hogy az ügyfél bármit észlelne.

Ez az úgynevezett closed-loop automation, ahol a rendszer AI támogatással, emberi beavatkozás nélkül valós időben figyeli meg a történéseket és szükség esetén képes erőforrásokat átcsoportosítani a felhőből a hálózati peremre, hogy javítsa a hibákat.

„Műszaki oldalról a legnagyobb ugrást a felhőalapú technológiák és a hálózati perem integrációja jelenti. Már nem egy központi szerverről statikusan vezéreljük a hálózati szegmenseket, hanem konténerizált alkalmazások biztosítják a rendszer működését. Ezek a hardverhez közel elhelyezkedő rendszerek másodpercek alatt képesek újra kiépíteni vagy módosítani egy dedikált hálózati környezetet, ha a valós idejű telemetriai adatok alapján a rendszer úgy ítéli meg, hogy a teljesítmény vagy a biztonság veszélybe került”

– összegezte Deák Gábor, a Deloitte Specialist Lead-je.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI átveszi az irányítást a távközlésben is appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése a munka világában már nem jövőkép, hanem a mindennapok valósága. Miközben vállalatok sorra kísérleteznek új eszközökkel, egyre világosabb: az AI bevezetése nem elsősorban informatikai kihívás, hanem kulturális, szervezeti vagyis HR kérdés. Dr. Tóth Ágnes a Prohuman Zrt vezérigazgatója szerint a siker kulcsa nemcsak abban rejlik, milyen technológiát választunk, hanem abban, hogyan készítjük fel az embereket a szoros együttműködésre.

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az egyik legfontosabb vektorrá vált a vállalati döntéshozók problématérképén. A ChatGPT és más generatív AI eszközök megjelenésével a kérdés már rég nem az, hogy érdemes-e foglalkozni a technológiával, hanem az, hogy miként és mire lehet jól alkalmazni úgy, hogy a vállalat versenyképességét növelje. Az, hogy sok cégnél az AI-bevezetés nem hozza meg a remélt eredményeket, azt mutatja: az eszköz önmagában kevés a sikerhez – az igazi kihívás abban rejlik, hogy a szervezetek hogyan tudnak kultúrában, működésmódban és gondolkodásban alkalmazkodni az új világhoz. Azaz, hogyan tudják az embereket, a kollégákat felkészíteni az új munkavégzésre.

„A mesterséges intelligencia bevezetése a legemberibb IT projekt, amibe egy vállalat belefoghat. Elsősorban nem is a technológiáról, hanem az ott dolgozó emberekről szól. A bevezetés sikere azon múlik, hogy hogyan tudunk vele együtt dolgozni – szervezetként, csapatként, egyénenként. Ez nem technológiai vagy IT, hanem sokkal inkább HR feladat.”

– fogalmaz Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Az ellenállás nem technológiai, hanem érzelmi alapú

A piacvezető HR-szolgáltató tapasztalata szerint a mesterséges intelligencia bevezetését övező nehézségek elsősorban nem technikai jellegűek. A modern AI-rendszerek jellemzően könnyen hozzáférhetők, gyorsan beépíthetők lennének, és felhasználóbarát módon működnek. A valódi kihívást az jelenti, hogy miként fogadja a szervezet – vagy még pontosabban: az emberi közösség – ezt az új szereplőt.

„Az ellenállás leggyakoribb oka a félelem. Vannak, akik attól tartanak, hogy elveszítik a munkájukat. Másokban a kétség merül fel, hogy a mesterséges intelligencia leleplezi gyengeségeiket. És olyanok is akadnak, akik egyszerűen csak a megszokott működést féltik, vagy az elembertelenedés folyamatától tartanak. – mutat rá Dr. Tóth Ágnes. –  Ezek az érzések természetesek, és nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. A legrosszabb, amit egy szervezet tehet, hogy átlép rajtuk, és csak a technikai oldalt próbálja kezelni. Ha ugyanis a munkatársak nem érzik magukat biztonságban, nem lesznek hajlandók együttműködni az új rendszerrel – még akkor sem, ha az objektíven nézve javítaná a munkájuk minőségét, hatékonyságát.”

Kritikus tömeg: amikor már az a furcsa, ha valaki nem használja

Az AI-jal való kísérletezés, annak átgondolása, hogy mire lehet egyáltalán használni mondjuk a generatív nyelvek által nyújtott megoldásokat egy szervezeten belül nem tud hatékonyan terjedni úgy, hogy központilag előírják, és mindenki elkezdi próbálgatni. Akkor működik mindez jól, ha a szervezet tagjai közül elismerjük azokat, akik már eleve próbálták, így egyre többen kezdik el önként alkalmazni, és egymástól tanulva alakítanak ki jó gyakorlatokat. A Prohuman javaslata, hogy a bevezetés első szakaszában érdemes azonosítani azokat a kollégákat, akik nyitottak az újdonságokra, és szívesen kísérleteznek és őket megnyerni „AI nagykövetnek”.

„Nem kell mindenkit egyszerre meggyőzni, elég, ha elérjük a kritikus tömeget – amikor már nem az a furcsa, ha valaki használja, hanem az, ha valaki még nem. Az elején nem az számít, hogy ki ért a technológiához a kollégák közül, hanem az, hogy ki meri kipróbálni, mer vele kísérletezni és tapasztalatait megosztani munkatársaival. A változás így a jó példákon keresztül terjed, alulról, nem felülről”

– mutat rá a vezérigazgató.

Ezeket az előreszaladó kollégákat nevezi a Prohuman AI-nagykövetnek. Ők nem szakértők vagy technológiai guruk, hanem olyan munkatársak, akik kipróbálnak valamit, és megosztják a tapasztalataikat. A történeteik, sikereik, kudarcaik többet számítanak, mint a formális oktatási anyagok, mert hitelesebbek a kollégák szemében. Ha a kritikus tömeg megvan, a szervezeten belül egyre több olyan történet születik, amelyben az AI segített egyszerűsíteni egy adminisztratív folyamatot, felgyorsítani egy elemzést, vagy előkészíteni egy prezentációt. Ezek a tapasztalatok összeadódnak, és megalapozzák azt a kultúrát, amely már nem fél a mesterséges intelligenciától, hanem partnerként kezeli.

AI-partner: új szerepkör a HR és az üzlet határán

Ahhoz, hogy az AI sikeresen beépüljön a szervezet működésébe, szükség van egy olyan szereplőre, aki érti az üzleti célokat, és egyben tisztában van az AI alapvető működésével. A Prohuman ezt a szerepkört AI-partnernek nevezi, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban a HR-partner pozíciók jelentek meg. Az AI-partner alapvető feladata, hogy hidat építsen az üzleti célok és a technológia között.

„Ebbe az új szerepkörbe olyan embert érdemes kinevezni, aki nem fejlesztő, nem tanácsadó, hanem tolmács: lefordítja az üzleti problémát technológiai kérdéssé, és vissza is fordítja az AI válaszait úgy, hogy az a vezetők és munkatársak számára érthető legyen”

– magyarázza Dr. Tóth Ágnes. Hozzáteszi: a jó AI-partner egyszerre képes átlátni egy szervezet működését, felismerni a javítási lehetőségeket, és elég jól ismeri az AI eszközöket ahhoz, hogy javaslatokat tegyen. Ez a szerep gyakran belső kollégákból alakul ki, aki érti az üzleti folyamatokat, és szívesen foglalkozik új eszközökkel. A lényege azonban nem a technikai mélység, hanem a rendszerszintű gondolkodás és az együttműködési készség.

Az AI-partner segíthet eldönteni, melyik folyamatra érdemes AI-t alkalmazni, mikor kell külső segítséget bevonni, és hol van a pont, ahol az emberi döntés nem váltható ki. Ez a szerep egyre fontosabb lesz azoknál a cégeknél, ahol a mesterséges intelligencia már nemcsak kísérlet, hanem része a napi működésnek.

Tanulás, bizalom, visszajelzés: mesterséges intelligencia, ésszel

Az AI eszközök bevezetése sosem technológiai kérdésként dől el, hanem abban, hogy milyen a szervezeti kultúra. Ahol van bizalom, ott lehet kérdezni, lehet hibázni, lehet tanulni. Ahol nincs, ott a legjobb eszközök sem segítenek. Dr. Tóth Ágnes szerint ezért minden bevezetés három alappillére a képzés, a folyamatos támogatás és a rendszeres visszacsatolás.

„A tanulás nemcsak tréningen történik, hanem akkor is, amikor valaki mer kérdezni, mer kipróbálni valamit, és megosztja a tapasztalatát. A kultúra ott alakul, ahol ezeknek van helye” – mondja Tóth Ágnes, aki szerint a jövő versenyképessége azon múlik majd, hogy a HR szakemberek képesek lesznek-e hatékonyan kezelni ezeket az új szerepeket és kihívásokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI a legemberibb IT projekt appeared first on Műszaki Magazin.

Csak optimistán! – a fokozódó kockázatok ellenére

A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint feleannyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

„Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá”

– hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője.

„Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek”

– tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A kézzelfogható technológiai előnyök még nem hoznak jobb eredményeket

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak: 56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.

Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

„Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket”

– mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlattal kapcsolatos beruházások megtérülnek

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újratervezésben élik mindennapjaikat a vezérigazgatók appeared first on Műszaki Magazin.

A dán főváros repülőterén 2023-ban több mint 26 millió utas fordult meg. Ez átlagosan napi 73 ezer fős forgalmat jelent, ami mellett még a reptér több mint 16 ezer alkalmazottjának egy része is nap mint nap a helyszínen tartózkodik. Márpedig amikor ennyi ember fordul meg egy épületegyüttesben, akkor a legkevésbé sem mindegy, hogy milyen ott a levegő minősége, és ezt mekkora energiabefektetéssel lehet biztosítani.

A minőséggel a koppenhágai repülőtérnek nem volt problémája: meg sem közelítette a levegő szén-dioxid-tartalma a maximálisként előírt szintet. Sőt, gyakorlatilag túlszellőztették az épületet – részben azért, mert a rendszert még akkor alakították ki, amikor beltéren is lehetett dohányozni. Ez azonban üzemeltetési szempontból nem túl energia- és költséghatékony megoldás. Ahhoz, hogy ezt optimalizálni lehessen, jóval több adatot kellett nyomon követni, mint amennyit akár a legképzettebb technikus képes átlátni; a koppenhágai repülőtéren ugyanis összesen mintegy 70 ezer adatpont és több mint 2200 szellőzőkészülék található.

Ehhez a feladathoz választották a Siemens Asset Performance Advisor (APA) intelligens, felhőalapú, digitális szolgáltatását, amely elemzi a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből gyűjthető összes adatpontot – ráadásul munkaidőn kívül, éjszaka és hétvégén is dolgozik. A rendszert először a hat kifutó közül a legsűrűbben látogatott, az utasforgalom 36 százalékát bonyolító „A” kifutóhoz tartozó részlegeken állították szolgálatba, ahol 19 szellőzőrendszer minden órában, egyenként 2 ezer köbméter levegőt vezet el.

A virtuális üzemeltetési rendszer így a bejövő adatok alapján, a nap 24 órájában tud javaslatokat tenni az optimalizálásra és a karbantartásra, valamint képes előre jelezni az esetleges hibákat is. Ezzel a fenntartó nemcsak energiát, hanem rengeteg időt és költséget is meg tudott spórolni: már az első évben megtérült az új épületüzemeltetési rendszer, a kellemesebb beltéri klíma pedig az ügyfeleket, azaz az utasokat is elégedettebbé teszi. Mindemellett az adminisztrációt is megkönnyítette ez a fejlesztés: egy-egy konkrét fogyasztási hely, például egy üzlethelyiség vagy az egyes repülőgépekhez csatlakoztatott szellőzőrendszerek fogyasztásáról is jelentést lehet készíteni a digitális rendszerrel, így egyszerűbbé vált a bérlők felé történő számlázás is.

A dániai mellett világszerte számos repülőtéren megtalálhatóak a Siemens-eszközök és szolgáltatások. A vállalat biztonságtechnikai megoldásait használják például a bécsi, a zürichi, a cataniai és a New York-i LaGuardia repülőtéren is.

Ugyanakkor nemcsak a repülőterekhez hasonló, nagy épületegyüttesekben, hanem a kisebb épületekben, például irodaházakban és bevásárlóközpontokban is hasznos lehet a Siemens Xcelerator portfóliójához tartozó digitális üzemeltetési rendszer. Ezekben a létesítményekben is személyre szabott javaslatokkal teszi áttekinthetővé az üzemeltetést, tehermentesítve ezzel is a szakképzett munkaerőt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens rendszer optimalizálja a koppenhágai repülőtér levegőjét appeared first on Műszaki Magazin.

A Continental technológiai vállalat az IAA Mobility nemzetközi járműipari szakkiállításon jelentette be, hogy partnerségre lép a Google Cloud-dal. Az együttműködés részeként a két techcég közösen épít generatív mesterséges intelligenciát (AI) a jövő autóiba, így a Continental lesz az egyik első autóipari beszállító a világon, amely ezt a technológiát közvetlenül a járművezérlő rendszerbe integrálja. A fejlesztésnek köszönhetően a sofőrök képesek lesznek beszélgetni autójukkal. Például arról, hogy teljesen megpakolt állapotban mekkora a megfelelő abroncsnyomás, vagy nyaraláskor a tervezett útvonal mentén milyen nevezetességek találhatóak. Az AI képes lesz összegyűjteni a szükséges információkat és megválaszolni a kérdéseket. Az együttműködésben a két vállalat egyesíti szakértelmét az autóipar, a szoftverek, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika területén.

„A Google-lel közösen mesterséges intelligenciával ruházzuk fel az autókat, mely egyedülálló élményt nyújt a járművezetők számára. A megoldást Smart Cockpit névre keresztelt nagy teljesítményű számítógépünkre (HPC) fejlesztjük és arra számítunk, hogy mindössze 18 hónapon belül megvalósulhat. Ez egy újabb olyan lépés, mellyel valóra válthatjuk víziónkat a szoftveralapú járművekről”

– mondta el Philipp von Hirschheydt, a Continental igazgatótanácsának tagja és az Automotive szektor vezetője az IAA Mobility sajtótájékoztatóján.

A járműipari szakkiállításon a Continental egy demó járművel mutatta be a nagy teljesítményű számítógépébe integrált generatív AI-rendszert. Ezzel a megoldással a technológiai vállalat széleskörű igényeket szolgálhat ki a jövőben, hiszen iparági szakértők szerint a következő tíz évben a nagy teljesítményű járműszámítógépek piaca eléri a több tízmilliárd eurót.

Egyre intelligensebb autók

A Google Cloud AI-alapú rendszere lehetővé teszi, hogy a sofőrök valós párbeszédet folytathassanak autójukkal, legyen szó akár az útvonal mentén található szállodákról vagy turisztikai látványosságokról. Ha a vezető esetleg többet szeretne megtudni egy közelben lévő történelmi épületről, a rendszer valós időben részletes információkat állít össze, és egy múzeumi audionarrációhoz hasonlóan játssza le azokat. Ha a járművezetőnek további kérdései adódnának, a korábban elhangzottak ismétlése nélkül is felteheti azokat a rendszernek: a Google Cloud társalgási generatív mesterséges intelligenciája képes lesz kontextusban értelmezni azokat. A Continental biztosítja, hogy a rendszer hozzáférjen a járműre vonatkozó konkrét információkhoz is (mint a kezelési útmutató). Így az autó például meg tudja majd mondani, merre találjuk az USB-portot, vagy mekkora az ideális guminyomás telepakolt jármű esetén. Az AI képes lesz folyamatosan tanulni, ezáltal új tartalmakat létrehozni és alkalmazkodni a felhasználó preferenciáihoz.

„Izgatottan várjuk együttműködésünket a Continental-lal. Egyesítjük a szoftverek, az AI és a felhőalapú számítástechnika terén szerzett szakértelmünket a Continental mélyreható iparági ismereteivel. Együtt a digitális autóipari megoldások új generációját hozhatjuk létre, amelyek nem csak kényelmesebbek lesznek, de javítják majd az utasok biztonságát is”

– mondta el Daniel Holz, a Google Cloud Észak-EMEA-ért felelős alelnöke.

Smart Cockpit fedélzeti szuperszámítógép: teljesítmény és felhasználói élmény ötvözése

A Continental újabb nagy lépést tesz az átfogó, „aszfalttól a felhőig” terjedő digitális ökoszisztémájának megépítése felé, illetve tovább bővíti beépített Smart Cockpit fedélzeti számítógépének funkcióit. A vállalat az autógyártók számára ezáltal egyszerűsíti és lerövidíti a különböző alkalmazások fejlesztési idejét, és párhuzamosan költséget is csökkent. A rendszer egyszerre nyújt kiváló teljesítményt és felhasználói élményt, továbbá kellően rugalmas, hogy a legkülönbözőbb autógyártói igényeknek is megfeleljen.

A Continental volt az első autóipari beszállító, amely elérhetővé tette a nagy teljesítményű számítógépek (HPC) használatát a járművekben. A Volkswagennel közösen, az elektromos ID. modellek teljes kínálatát a vállalat szerelte fel a világon elsőként HPC-kkel. Csak 2024 végéig 30 olyan járműmodell gurul le különböző márkák gyártósorairól, melyeket a Continental nagy teljesítményű számítógépeivel szerelnek fel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hamarosan beszélgethetünk autónkkal appeared first on Műszaki Magazin.

A mostani, kiszámíthatatlan makrokörnyezetben számos cég kerül és kerülhet nehéz helyzetbe, ám a hazai tulajdonú, máig az alapító által vezetett cégek esetében a kockázatok hatványozottak lehetnek. Amelyik tulajdonosnak ma nincs forgatókönyve arra, hogy nélküle mi lenne a vállalat sorsa, lehet, hogy az egész élete munkáját kockáztatja ‒ hívták fel a figyelmet a magyarországi BDO Pénzügyi Tanácsadás részlegének szakértői.

A rendszerváltáskor alapított, mára viszonylag nagyra nőtt hazai vállalkozások utódlása legtöbbször nem megoldott. Az alapító gyermekei vagy más családtagok gyakran nem tudják vagy akarják átvenni a stafétát, így a céget végül értékesíteni kell. Erre azonban gyakran egyáltalán nincs felkészítve, ami szélsőséges esetben értékesítésre alkalmatlanná is teheti a látszólag virágzó vállalkozást. Ha az utódlás kényszere emellett hirtelen jön, vagy ‒ ami ma nem is ritka ‒ a jövedelmezőség egyidejű esésével is jár, már komoly bajok vannak ‒ mutatott rá Tárnok Róbert, a BDO menedzsere.

A jellemzően több évtizede sikeresen irányító, a legtöbb stratégiai kérdésben önállóan döntő alapítók előtt több lehetőség is van. Ha valamelyik gyerekük időben integrálódott a cég folyamataiba, és fokozatosan, időben átvett bizonyos feladatköröket, a kapcsolatrendszert és a tudást, esetleg már tulajdonrésze is van a vállalatban, minden rendben és a vállalkozás fenntarthatósága és jövője biztosított, de ez a legritkább eset. Sokkal gyakoribb, hogy az utódok nem vettek részt a cég életében, de ‒ akár egy betegség miatt ‒ hirtelen kell lépni. Stresszes, középkorú magyar emberekről beszélünk, nem lehet nem gondolni erre, különösen a mai gazdasági környezetben. Olyan is előfordul, hogy a családtagok helyett a tulajdonos kinevelt néhány vezetőt, akik szakmailag át tudják venni a feladatokat. Ilyenkor nekik már „csak” egy megfelelő stratégiai tervet és a hozzá kapcsolódó finanszírozást tartalmazó átadás-átvételi forgatókönyvre és receptre van szükségük, ami még mindig a szerencsésebb felállás. Ha azonban egy teljesen felkészületlen, akár éppen veszteséges céggel szükségszerű záros határidőn belül lépni, az utolsó pillanatban már néha problémás értékesítésről beszélni.

Ez tragédia, és nem is csak egyetlen ember sorsáról van szó, hiszen a tulajdonosnak rokonai, alkalmazottai vannak, akik számára a vállalat szintén meghatározó értéket jelent. Legtöbb esetben ezek a vállalkozások a magyar gazdasági ökoszisztéma és meghatározóan fontos értékláncok – legyen szó egészség-, agrár-, autó- vagy építőiparról – nélkülözhetetlen szereplői, így az ország működése szempontjából is kiemelt jelentőségű a továbbörökítés.

A felkészülésnek konkrét lépései vannak, és jó, ha van valaki, aki ezekre rá tud mutatni, határidőket tud rendelni hozzájuk és be is tudja tartatni azokat. Gyakori, hogy bár a pénzügyi, szakmai kontroll, a kapcsolatrendszer és a HR-döntések is egyetlen kézben vannak, a tulajdonos nem látja át „belülről”, hogy pontosan mi mindent kellene átadni, hiszen a kialakult működési rendszer természetessé vált. A lényeg, hogy mindezt jókor kell kezdeni, mert a kényszer, a felkészületlenség 100 milliókban mérhető negatív hatással bír a potenciális vételárra. Ehhez képest a felkészülés inkább csak a vezető energiáját, idejét követeli ‒ például hetente néhány órát ‒ de szinte biztos, hogy ezek az órák termelik a legtöbb értéket az adott időszakban ‒ zárták gondolataikat a szakértők.

The post Hogyan tovább, ha nincs kinek átvennie a cég irányítását? appeared first on Műszaki Magazin.

A robotoknak energiára van szükségük, még a Holdon is. Az elektromos áramot általában fedélzeti napelemekből nyerik, ám a kisebb méretű robotoknak kiegészítő áramforrásra is szükségük van. Ehhez két új technológiát – a vezeték nélküli töltést és az intelligens önálló navigációt – kombinálják a kutatók. A kisméretű robotokat úgy szerelik fel és tanítják be, hogy kiszámíthatatlan körülmények között is eljussanak a vezeték nélküli dokkolóállomásukhoz. Mindezt olyan környezetben, ahol a GPS technológia nem alkalmazható.

A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) nemrég jelentette be az „Ultragyors töltés különleges igényű űrkutatással kapcsolatos alkalmazásokra” elnevezésű projektjét, melyben a Holdon üzemelő, kisméretű robotok intelligens navigációjának és vezeték nélküli töltésének technológiái fejlesztésén dolgoznak.

A kutatás vezetője az űrrobotikára szakosodott Astrobotic, a projekthez a Bosch, a Washingtoni Egyetem, a WiBotic és a NASA Glenn Kutatóközpontja is csatlakozott. A Bosch és az Astrobotic – a partnercégekkel együtt – már közel két éve dolgozik a projekten, annak kulcsfontosságú technológiáját is közösen fejlesztették.

A projektet a NASA a Tipping Point programján keresztül 5,8 millió dollárral támogatta. A kutatás célja olyan, a Holdon alkalmazható és a mágneses rezonancia elvén alapuló vezeték nélküli töltési rendszer kifejlesztése, amely a robotoknak a vezeték nélküli töltőállomásig tartó pontos, önálló navigációját is magában foglalja.

A mesterséges intelligencia és a hálózatba kapcsolás a robotok irányítását is segíti

A Bosch a mesterségesintelligencia-alapú intelligens adatelemzés és a vezeték nélküli hálózati megoldások szakterületeken szerzett tapasztalataival segíti a projektet.

A vállalat Pittsburghben és a kaliforniai Sunnyvale-ben dolgozó kutatói az intelligens adatfeldolgozási képességeket használják a projektben, hiszen ezek biztosítják a robotok önálló navigációját a Hold felszínén. A projekt jól mutatja a Bosch szakértelmét az AIoT területén, amely ötvözi a mesterséges intelligenciát és a dolgok internetét.

„Robotot navigálni a Holdon azért nagyon más, mint otthon a robotporszívót vagy az önvezető autót irányítani az úton”

– mondta Dr. Samarjit Das, a pittsburghi Bosch Research Intelligens Dolgok Internete terület vezetője.

„A Holdon nem állnak rendelkezésre rádióalapú földi helymeghatározó megoldások, továbbá a Hold kiszámíthatatlan terepviszonyai és a holdpor megnehezíti a vizuális jelzések segítségével végzett pontos navigációt. Ezért a robot multiszenzoros adatainak intelligens fúziójára és érzékelésére lesz szükségünk, hogy megfelelhessünk ennek a kihívásnak a zord holdfelszíni környezetben.”

A Bosch olyan multiszenzoros kombinált technológiákat fejleszt, amelyek videotechnikával, inerciális mérőegységekkel, valamint rádiófrekvenciás mozgás- és rezgésérzékelőkkel is segítik a kisméretű robotok mozgását, pontos navigációját. Az első specifikus navigációs művelet a dokkolóállomásához vezeti a robotot, hogy az vezeték nélkül feltölthesse magát.

Modulrendszerű és igény szerint méretezhető holdjáró

A projektben résztvevő robot az Astrobotic CubeRover modellje, amelyet ultrakönnyű, újratölthető holdjáróként a NASA Kennedy Űrközponttal együttműködésben fejlesztettek ki. Az eszköz akkora, mint egy cipősdoboz, és körülbelül két kilogramm súlyú. Egyedül is képes rakományt szállítani, de további CubeRoverekkel is össze tud kapcsolódni, hogy nagyobb holdjárók és leszállóegységek számára felderítést végezzen.

A Bosch és az Astrobotic korábban a SoundSee modul fejlesztésén dolgozott együtt, amely mesterséges intelligenciát használ az audio adatok elemzéséhez és jelenleg a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén működik.

Vezeték nélkül – új áramforrás a holdrobotok számára

A CubeRover holdjárók elektromos áramot igényelnek. A vezeték nélküli töltés technológiáját a seattle-i WiBotic cég fejlesztette ki, amely vezeték nélküli töltési és energiaoptimalizálási megoldásokra szakosodott elsősorban légi, mobil és tengeri robotok számára.

A WiBotic a Washington Egyetem támogatásával folytat kutatásokat és az érzékelőrendszerek laboratóriumát vezető Dr. Joshua Smith irányításával már évek óta tanulmányozzák a vezeték nélküli töltési megoldásokat. Dr. Smith évek óta szorosan dolgozik együtt a Szilícium-völgybeli Bosch Research szakembereivel.

A közös munkacsoport könnyű és rendkívül gyors, bázisállomásból és vevőegységből álló vezeték nélküli töltési megoldást fejleszt, amely lehetővé teszi a különleges igényű űrkutatással kapcsolatos kutatásokat.

Rendszertesztelés – a világűr szimulációjával

Az együttműködés eredményeit a clevelandi NASA Glenn Kutatóközpontban tesztelik. Az intelligens navigációval és vezeték nélküli töltéstechnikával rendelkező CubeRover holdjárót a világ legnagyobb – a GRC Space Power Facility intézetében működő – termikus vákuumkamrájában vizsgálják. A tesztek bemutatják, hogy kisméretű robotika a rendszer segítségével hogyan élheti túl az éjszakát a Holdon.

The post Intelligens navigáció és vezeték nélküli töltés mini-holdrobotok számára appeared first on Műszaki Magazin.