Az ipari metaverzum lehetőséget kínál arra, hogy az építkezéseinket, a gyártási rendszereinket, az újításainkat a szimuláció segítségével optimalizáljuk, az esetleges hibákat kiszűrjük, és meghozzuk azokat a döntéseket, amik aztán kihatással lesznek a valóságra. Mindez a fenntarthatóságnak is kedvez, hiszen régi cél az emberiséget meggyőzni arról, hogy kevesebbet fogyasszon.

Sokan akkor találkoztak először a metaverzum kifejezéssel, amikor Mark Zuckerberg a Facebookot Metára keresztelte, ezzel tudatva a nagyvilággal, mekkora lehetőséget lát benne. A metaverzum név már korábban is megjelent: egy író, Neal Stephenson sci-fi regényében bukkant fel először. A 30 évvel ezelőtt napvilágot látott kifejezéssel egy, a fizikai világtól elkülönülő, virtuális világot írta le a szerző. A koncepciót eddig az avatárok, a Second Life virtuális világa kapcsán ismerhettük meg. Ám a metaverzum nem korlátozódik a videójátékokra és a szórakoztatóiparra, hanem a fizikai gazdaság számára is kínál kézzelfogható előnyöket.

A Gartner a metaverzumot az öt legfontosabb feltörekvő trend és technológia közé sorolta az idei évre. A piackutató szerint 2026-ra minden negyedik ember már legalább egy órát fog tölteni a metaverzumban, hogy ott dolgozzon, tanuljon, vásároljon, vagy éppen szórakozzon. Bár játékvilágnak tűnhet, valódi pénzt kereshetnek a virtuális térben „játszók”, kapcsolatokat alakíthatnak ki, élményekkel gazdagodhatnak, a tér a munka, a szórakozás és az információ új központjává válhat. Így nem túlzás, hogy ez lehet az internet következő verziója. A Verified Market Research számításai alapján a metaverzum piacterének mérete két évvel ezelőtt 27 milliárd dollár volt, 2030-ra viszont elérheti a 825 milliárd dollárt.

A legnagyobb vállalatok sorban csatlakoznak a metaverzumhoz. A Gucci például már ebben a térben is árulja a termékeit, a Disney vidámparkot fejleszt, a Boeing itt tervezi megalkotni repülőgépeit, egészségügyi cég digitális kórházat létesít a konzultációkhoz, filmpremiert tartanak itt, a Vatikán a művészeti gyűjteményét állítaná ki, és a sort még hosszan lehet folytatni… Dubajban a következő öt évben 40 ezer virtuális munkahely létrehozását támogatják, amivel akár 4 milliárd dollárral nőhet a város GDP-je, a Facebook pedig 10 ezer új munkavállaló felvételét tűzte ki célul a projektben.

A metaverzum előnyeit a gyártó cégek is szeretnék kihasználni, és így az ipar 4.0 következő lépcsőfokára emelkedhetnek. Az ipari metaverzumban a vállalatok minden digitalizálható eszköze, folyamata valósághűen leképezhető, bejárható, elemei és egésze szimulálható, és ez alapján fejlesztési döntéseket lehet hozni a fizikai valóság számára. Így, ha például egy gyár termelékenysége lecsökken, a világ különböző pontjain lévő szakértők a virtuális valóságban találkozhatnak, a valós adatok alapján visszapörgethetik az időt addig, míg a tervek szerint történt a gyártás, majd megnézhetik, mi változott azóta. Ilyen ok lehet, hogy szoftverfrissítési sorból kimaradt a robotizált gyártósor egyik elemének upgrade-je. A virtuális térben lefuttathatják a frissítést, szimulálhatják ennek eredményeit, majd pozitív döntés esetén a valódi világban is megtehetik azt. De jól használható e technológia az oktatás terén is, akár egy távoli berendezés –mint pl. tengeri szélturbina– „helyszíni” bejárásához, szerelési modellezéséhez is. Az ipari metaverzummal tehát a következő szintre léphet a hatékonyság, a tervezés, a problémák megelőzése.

Az ipari metaverzum alapját képező digitális ikrek technológiája első alkalmazói között az igen komplex tevékenységet végző autógyártókat találjuk – könnyű ezt megérteni, ha csak a költséges töréstesztekre gondolunk. Egy prototípust csupán egyszer lehet összetörni, a digitális ikertestvérén –a valódi berendezés digitális másán– viszont a kísérletek akár változó paraméterek mellett is számtalanszor megismételhetők – ahogy tesztkilométerek milliói is megtakaríthatóak, áthelyezhetőek a szimulációs térbe. A technológia jól vizsgázott, hiszen a hagyományos töréstesztek pontosan ugyanazokat az eredményeket produkálták, mint a jóval költséghatékonyabb digitális modellen végzett számítások.

A folyamatok digitális modellezése tehát már most is valódi értéket mutat: ennek köszönhetően felére csökkent a BioNTech marburgi létesítményben a koronavírus elleni vakcina gyártásához szükséges felkészülési idő. Amikor Nankingban saját üzemünket építettünk fel, a szakemberek még a munkálatok első fázisát megelőzően szimulálták a létesítmény teljesítményét, így sikerült kijavítani a kisebb-nagyobb tervezési hibákat, például egy megfelelő szellőztetés nélküli festőgépet, amelynek módosítása később jelentős pénzbe és időbe került volna. Komplett városok tervezését tökéletesítheti a technológia, például Berlinben egy új negyed létrehozásához is használják, amely 100 százalékban szén-dioxid- és akadálymentes lesz.

A külföldi példák után nézzük meg, mi a helyzet Magyarországon! A hazai piacon is tapasztalható, hogy növekszik az érdeklődés a digitálisiker-technológia iránt, az ütem azonban sokkal lassabb, mint Nyugat-Európában, de még a régióbeli Csehországban is egyre gyakoribb megrendelői elvárás a digitális gyártásszimuláció az új kapacitások tervezése során, adott esetben ezt is „mellékelni” szükséges az ajánlathoz.

Mikor a munkaerőhiány és az energiaválság számos egyéb terület mellett az ipari termelékenység szinten tartását, növekedését is veszélyezteti, az egyik legfontosabb feladatunk, hogy olyan technológiákat fejlesszünk és alkalmazzunk, amelyek minél kevesebb erőforrást használnak fel. Ezt a célt is szolgálja az ipari metaverzum: egy virtuális, fotorealisztikus ipari környezet, ahol valós időben lehet a valóságból leképzett, vagy még csak virtuálisan működő eszközökkel, folyamatokkal dolgozni, és így újat, pluszt létrehozni –a valódi, termelő világ számára, „hiba” nélkül. Olyan technológiák kombinációjának köszönhetően születik meg az ipari metaverzum, mint például digitális ikrek, a mesterséges intelligencia, a valós idejű adatfeldolgozás, az 5G, az IoT.

A Siemens első ipari metaverzuma Magyarországon, a BMW debreceni gyáránál valósul meg a videókártyáiról ismert NVIDIA partnersége mellett, és amely új mércét állít fel az egyébként is rendkívül innovatív járműgyártásban.

Erre azért is szükség van, mert a német autóipari vállalat a jövő év végéig 13 teljesen elektromos gépjárműtípust kínál majd a vásárlóinak, így változtatnia kell a gyártási környezeten és folyamatokon. Mindez alapos tervezést igényel, amelyben nagy szerepe van a digitalizációnak. Az új üzem 2025-ben kezdheti meg a termelést, így a modellezést támogató Siemensnek és az NVIDIA-nak is feszített munkára van szüksége. A gyár alapkőletételekor Milan Nedeljkovic, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja kiemelte, hogy a létesítmény a rugalmasság, a fenntarthatóság és a digitalizáció terén egyaránt az autóipar csúcstechnológiáját képviseli.

Megérkezve a vágyott jövőbe, mára itt tartunk: a technológia egy link a való világhoz, amelyben képesek lehetünk a problémák gyors és hatékony megoldására, új létrehozására. Ez elsőre még sci-finek tűnhet, ám ma fektetjük le az ipari metaverzum alapjait, a lehető legnagyobb alapossággal kivitelezve, összekészítve hozzá az építőkockákat.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójának írása

The post Siemens metaverzum appeared first on Műszaki Magazin.

Vállalatunk a nemzetközi törvények betartása mellett, és természetesen annak tudatában, hogy ez hatással lesz az érintett országok üzleteire, támogatja a nyugati kormányok által bejelentett erős és széles körű szankciókat és közreműködik azok végrehajtásában. Ezért minden új üzleti lehetőséggel kapcsolatos tevékenységünket felfüggesztjük Oroszországban. A szankciók szigorú betartása mellett azonban folytatjuk a helyi szolgáltatások biztosítását, különösen a szerviz és karbantartási területeken.

A Siemens AG közvetlen lépéseket tesz annak érdekében, hogy gondoskodjon ukrajnai alkalmazottairól és azok családtagjairól. A Siemens Caring Hands azonnali humanitárius segítséget biztosított 1 millió eurós értékű adományozásával, gyűjtést indított a Siemens AG munkatársai között, és a kollégák által befizetett pénzadományok értékét megduplázza. Emellett világszerte számtalan kollégánk ajánlja fel további segítségét, aminek koordinálásához a Siemens Caring Hands szervezési kapacitást bocsájtott rendelkezésre.

Magyarországi tevékenységek
Nekünk, a Siemens Zrt.-nek a környező országokkal közösen most elsősorban ukrán kollégáink és családtagjaiknak segítése, támogatása a legfontosabb feladatunk ebben az ügyben. Amennyiben Magyarország területére lépnek, minden segítséget megadunk nekik, hogy biztonságos körülmények közé kerüljenek. Biztosítjuk a belföldi utazásukat, a szállásukat és az ellátásukat. Egyúttal részt veszünk a Siemens AG karitatív kezdeményezéseiben, és mi magunk is vállalati adománygyűjtést indítottunk a menekülteket támogató Ökumenikus Segélyszervezet számára. Emellett kollégáink egyénileg és egyéb más önkéntes módon is segítséget nyújtanak a háborús helyzet rászorulóinak.

Hatás a magyarországi üzletre
Egyelőre nem számolunk speciális hatással a helyi üzletmenet kapcsán. Partnereink kiszolgálásában, az együttműködésben nem tervezünk változtatást és erre indokot sem látunk.
Ugyanakkor az egy ideje már fennálló szállítási kihívások kapcsán további kockázatokkal számolunk. Hiszen egyrészt a konfliktus által érintett országokba történő szállítás megakadt, ez a rendelések átütemezését jelenti, ami egyúttal kedvez az egyéb piacoknak. Mivel azonban az érintett országok fontos beszállítópartnerei a Siemensnek, a helyzet a késztermékgyártásra kedvezőtlen hatással lehet.

Kollégáink folyamatosan elemzik a helyzetet, és mindent megtesznek a folyamatos kiszolgálás érdekében. Amennyiben akár pozitív, akár negatív változás fog beállni, további információt fogunk megosztani Önökkel.

A kialakult helyzet pénzügyi kockázatokat is jelent, főleg azon partnereink esetében, akik az érintett piacokra szállítanak be vagy a szankciók által elért pénzintézetekkel vannak kapcsolatban.

Ha érintettek a fentiekben, kérjük keressék kollégáinkat, hogy mielőbb információt cserélhessünk a kialakult helyzetről.

Jeránek Tamás
Siemens Zrt.
CEO

The post A Siemens ukrajnai helyzettel kapcsolatos állásfoglalása appeared first on Műszaki Magazin.

MM: Milyen új termékük, szolgáltatásuk bevezetését tervezik 2022-ben?

J.T.: Idei évben számos újdonságot készülünk a hazai piacra bevezetni, tovább szélesítve termék- és szolgáltatásportfoliónkat. Ipari digitalizáció körében kiemelkedik a WinCC Unified legújabb verziója, mely következő szintre emeli az ipari adatfeldolgozást és helyszíni megjelenítést, valamint új edge computing megoldásokkal segítjük a gyártósor melletti adatfeldolgozást.

A SINAMICS új frekvenciaváltójával azon vállalatok igényeire is elsőrangú megoldást tudunk adni, ahol extrém környezetben közvetlenül a hajtóműves motorra vagy falra szükséges építeni a szállítópályák, a szivattyúk, a ventilátorok működtetéséhez elengedhetetlen eszközt. Szerviz szolgáltatásunkat a vállalatok legszélesebb köre számára tettük és tesszük még inkább elérhetővé- itt szeretnénk megmutatni, hogy már egy kis- közepes méretű ipari cégnél szintén megtérül a Siemens szervizszaktudás alkalmazása. Oktatási kínálatunkat egyaránt bővítjük, 2022-ben nemzetközi szakértők előadásával tervezünk tanfolyamokat az ipari hálózatok terén.

MM: Milyen gyártói területekre fókuszálnak idén?

J.T.: Az ipari területek közül kiemelkedik az autógyártás, a gépgyártás, az élelmiszeripar, a vegyipar, a gyógyszeripar.

MM: Hogyan látják a piaci környezetet, milyen évet várnak?

J.T.: Úgy tapasztalom, ügyfeleink várakozásai kedvezőek, jó évet várnak 2022-re. Örvendetes, hogy lassan nincs olyan iparág, ahol a modern, ipari digitalizációs megoldások ne jelennének meg kisebb-nagyobb mértékben. A digitalizációban élenjáró cégeknél a következő lépés az ipar 4.0 megvalósítása, a fizikai és digitális világok összekötése lesz. A digitalizációval részben összefüggésben felértékelődik a fenntarthatóság, ezzel egyre többet foglalkoznak a vállalatok. Úgy számolom, a chiphiány jelentette szállítási kihívások globálisan, így hazánkban szintén csökkennek. Mindezeket figyelembe véve stabil növekedést várok a Siemens Zrt. számára is.

The post Ipari digitalizáció – milyen évet vár a Siemens? appeared first on Műszaki Magazin.

Cégünk tevékenysége felöleli többek közt az ipari automatizálás és a hajtástechnológia területét, az erőműtől a fogyasztókig tartó energiaelosztást és ennek irányítástechnikáját, az elektromos autózást és töltést, valamint az épületautomatizálást. Jószerével minden ipari beruházásnál megtalálhatóak a megoldásaink – kezdi Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója

MM: Jelenleg mit tekint a Siemens legfontosabb feladatainak, partnerhálózatuk szerepe hogyan jelenik meg ebben?

J.T.: A legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy a hazai vállalatok kihasználhassák az ipar 4.0 előnyeit, valamint segítsük az áramhálózatok digitalizációját, az okos épületek, az okos infrastruktúrák megvalósítását. Tevékenységünk sokrétű, számos partnerrel dolgozunk együtt, ennek is köszönhetően jószerével minden új ipari beruházás megvalósításánál megtalálhatóak a megoldásaink. Sok esetben indirekt kapcsolatban vagyunk a végfelhasználókkal. Például hazai gépgyártók Siemens eszközöket építenek be a saját fejlesztésű megoldásaikba, melyet regionálisan is értékesítenek.

Business-to-business vállalatként olyan megoldásokat kínálunk, melyek a hagyományos hardware eszközök mellett teljeskörű gyártásdigitalizációt kínálnak a cégek számára. Ide értem az olyan folyamatokat, mint a tervezés, a szimuláció, az adatgyűjtés, vagy a vezérléstechnika, a hajtástechnika. Az elmúlt években jelentősen fejlesztettük szoftverképességeinket, ennek köszönhetően mára a világ egyik legnagyobb szoftvervállalata lett a Siemens, így tudjuk a valódi és a digitális világ összeköttetését kínálni ügyfeleink számára.

MM: Az ellátási láncok hogyan változtak meg az utóbbi hónapokban? A Siemens globális vállalatként saját belső alkatrész szükségleteit tudja optimalizálni?

J.T.: A gyártás magas szinten optimalizálva van, ezek a kompetenciák egy-egy helyen vannak összegyűjtve, nem országonként gyártjuk a termékeinket, hanem van olyan gyártóbázis, ami Európában van, és van olyan, ami Ázsiában, Amerikában.

A globális ellátási nehézségeket mi is tapasztaljuk, és mindezidáig gyártóként sikeresen küzdünk a feladattal, ugyanakkor az alapanyaghiány okozta szállítási idők megnyúlása minket egyaránt érint. Bízom benne, hogy a chipek és más alapanyagok iránti kereslet és kínálat mihamarabb egyensúlyba kerül, szerintem ez jövő év közepére várható.

Az autógyártást különösen sújtó chiphiány önmagán túlmutató probléma: ha eleve kevesebb autó készül, kevesebb munkaerőre is van szükség, ami visszaüt, mert költségmegtakarítás a beruházásokat is visszafogja.

„Az ipari szereplők azzal találták szembe magukat, hogy előrejelzéseikkel ellentétben sokkal gyorsabban helyreálltak a piacok, de mivel a kapacitásaikat visszafogták 2020 márciusa és augusztusa között, a szeptembertől hirtelen felfutó megrendeléseiket már nem tudták időben teljesíteni, és ez a hiány a mai napig tart.”

– Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója

MM: Több új európai chipgyár létesítéséről lehet tudni, ezek enyhíthetik a mostani helyzetet?

J.T.: Ezen beruházások mellett nyilván az ázsiai gyártók is próbálnak, próbáltak kapacitást bővíteni, de e hatások ilyen gyorsan nem tudnak még érvényesülni. A chipgyártók még jó ideig a lemaradások teljesítésén dolgoznak. Ez ugyanakkor egy jó alkalom arra, hogy például az autógyártók átgondolják, lehet-e fentarthatóbban, azaz kevesebb chipből autót gyártani. Ezt eddig rábízták a beszállítóikra, minden egységet egy külön chip irányít, de lehet, hogy ez egyetlen központi chippel is kiváltható, vagy legalábbis lecsökkenthető a chipek száma.

MM: Közelebb kerülhetnek az ázsiai gyártósorok Európához?

J.T.: Igen, látni erre utaló jeleket, mivel felértékelődött a logisztikai közelség. Az ellátási láncok rövidülnek, de fél-egy év nem elég komplett gyártási rendszerek áthelyezésére. Ha a telek megvan, akkor egy gyár felépülése és üzemeltetése a magasfokú automatizáltság miatt, ma jóval kevesebb különbséget jelent költségben Ázsia és Európa között, mint korábban. Mára az ellátási láncban betöltött garancia vállalása értékelődött fel, hogy minél biztosabb legyen a gyártás és a szállítás a partnerek felé. A beszerzéseknél egyaránt fókuszba került a teljesítési kiszámíthatóság: a korábbi egy nagy partner helyett magasabb biztonságot ad több kisebbel szerződésben állni, még akkor is, ha esetleg többe kerül az alkatrész ára.

MM: Milyen hatással volt a Covid az ipari digitalizációra?

J.T.: A vállalatoknál hangsúlyossá vált az igény, hogy akár távolról menedzselhessék eszközeiket, gépsoraikat. A pandémia felgyorsította a digitalizáció iránti igényt, ez is a „new normal” része.

MM: Hogyan látja a hazai ipar digitalizációját, az ipar 4.0 szerepét a hazai gazdaságban?

J.T.: Nagyvállalati körben egyre több kiemelkedő jó példa van, ám az beszédes, hogy a hazai kkv-k termelékenysége az EU-átlag felét sem éri el. A jelenlegi technológiákkal a magyar munkaórák 49 százaléka automatizálható. Az ipar 4.0 elterjedésének egyik akadálya a forráshiány, melyre ugyanakkor komoly állami támogatások érhetőek el pályázatok formájában, valamint rövid és középtávon akadálynak látszódik a megfelelő munkaerő hiánya. Ugyanis nem csupán mérnökökre, hanem jól képzett kékgalléros munkatársakra is legalább akkora szükség van egy magasan automatizált üzemben.

MM: Melyek a jelenlegi legfontosabb fejlesztéseik?

J.T.: A Smart Infrastructure területén ilyen például az áramellátás digitalizációját elősegítő fejlesztések, a tervezést, a karbantartást segítő digitális ikrek koncepció megvalósítása, az

az új árampiaci szereplők (pl. aggregátorok) integrációját segítő megoldások, valamint az e-töltési infrastruktúrát létrehozó és kiszolgáló innovációk. Digital Industries területén az edge computingot, az IoT eszközök következő generációját, a szolgáltatás alapon elérhető szoftvereket, illetve a kommunikáció automatizálását emelem ki.

MM: Az 5G hálózatok ebben segítséget jelenthetnek?

J.T.: Egy zöldmezős projektnél érdemes lehet 5G-re építeni, de egy meglévő gyártósoron, ahol a gépek fixen vannak telepítve, nem látom ennek az előnyét. Sok helyen ki van már építve a jó minőségű kommunikációs útvonal, akár optikai kábelen keresztül, ekkor indokolt lehet megvizsgálni, hogy érdemes-e áttérni más technológiára.

MM: Az érzékelők is egyre jelentősebb szerepet kapnak az automatizálásban- ez jó irány?

J.T.: Igen. A szenzortechnológia alacsony bekerülési költség mellett megvalósítható fejlesztés. Érdemes figyelni arra, hogy ne big datát keletkeztessünk, hanem smart datát elemezzünk, tehát azt, amiről azt gondoljuk, hogy fontos adat.

MM: Globális cégként, lát különbséget az országok vagy régiók között az ipari fejlődés irányában vagy ez jelenleg egységes?

J.T.: Ha a nagy globalizációt nézzük, az egyes földrészek között van különbség, Ázsia dinamikusan bővül, ott még mindig jelentős ipari fejlődés látható, Európában pedig a meglévő gyártósorok fejlesztésén van a hangsúly, de vannak iparágak, ahol az automatizáció egyre nagyobb szerepet kap és ez hozza magával a fejlődést. Itt, a közép-kelet európai régióban, ahol az autóipar meghatározó, hasonló beruházások és fejlesztések vannak. A globalizációnak eredményeként mindenhol nagyon gyorsan elérhetővé váltak a megoldások. A különbség az adaptáció üteméből fakad.

MM: Milyen pénzügyi évet zárt a Siemens Zrt.?

J.T.: Szeptember végén zártuk a pénzügyi évünket, melynél a Covid miatti kezdeti visszaesést komoly felülteljesítés követett, így összességében 15%-al több megrendelést regisztráltunk megelőző évhez képest. Ennek köszönhetően az árbevételünk 30,5 milliárd forintot ért el. Azt várom, hogy az elkezdett növekedési pályát folytatjuk.

MM: A jövőt nézve milyen kihívások lesznek az iparban? A Siemens milyen szerepet fog ebben betölteni?

J.T.: Ha a globális trendeket nézzük, akkor minden abba az irányba mutat, hogy még nagyobb fogyasztással kell számolni, azaz nagyobb ipari termelésre lesz szükség, mely automatizáltság nélkül nem megoldható. A fenntarthatóság belső és külső követelménnyé válik, és a fogyasztói elvárásban olyan jellemzők is megjelennek, mint az egyes termékek CO2 lábnyomának megjelentetése, vagy a szociális szempontoknak való megfelelés, a végig követhető ellátási láncok. Mindezek kiszolgálása, megvalósítása az ipar 4.0 következő feladata.

Szöveg: Mészáros Zsolt, főszerkesztő MM Műszaki Magazin

The post A high-tech Siemens appeared first on Műszaki Magazin.