Ide tartozik többek között a fékek és a gumiabroncsok kopásából származó finompor. Az új szabályozás 2026. november 29-től lép életbe az új típusjóváhagyású személyautók esetében, majd 2027 novemberétől minden újonnan forgalomba helyezett járműre vonatkozni fog.

Az Euro 7 egyik legfontosabb új eleme a fékrendszerekből származó részecskekibocsátás korlátozása. A szabvány szerint a belső égésű motorral, hibrid vagy hidrogénhajtással működő személyautók esetében a fékkopásból származó részecskék mennyisége legfeljebb 7 mg/km lehet, míg a tisztán elektromos járműveknél a határérték 3 mg/km. Ez az első alkalom, hogy jogszabályi szinten korlátozzák a fékrendszerből származó finompor-kibocsátást, ami jól mutatja, hogy a közlekedési eredetű légszennyezésben egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a nem kipufogógázból származó részecskéknek.

A fékezés során keletkező finompor jelentős része a féktárcsa és a fékbetét súrlódásából származik. A hagyományos európai konfiguráció – öntöttvas féktárcsa és úgynevezett „low-metallic” fékbetét – esetében a kibocsátott részecskék jelentős hányada vasalapú, ami arra utal, hogy a kopás nagy része magából a féktárcsából származik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem elegendő csupán a fékbetétek összetételének módosítása: a féktárcsák anyagának és felületkezelésének fejlesztése is kulcsszerepet kap.

Az autóipar ezért több technológiai megoldást is vizsgál. Az egyik irány a kevésbé abrazív, azaz kevésbé koptató fékbetét-anyagok fejlesztése, például a nem fémes, azbesztmentes organikus (NAO) súrlódó anyagok alkalmazása. A másik megközelítés a féktárcsák kopásállóságának növelése különböző felületkezelésekkel vagy bevonatokkal. Ilyenek például a ferrites nitrokarburáló (FNC) eljárással kezelt tárcsák, illetve a rendkívül kemény bevonatokkal – például titán- vagy volfrám-karbid alapú rétegekkel – ellátott féktárcsák. Ezek a megoldások jelentősen növelik a felületi keménységet, így csökkentik a kopást és a részecskekibocsátást. Egyes fejlesztések szerint a speciális bevonatok akár nagyságrendekkel csökkenthetik a féktárcsák kopását a hagyományos öntöttvas megoldásokhoz képest.

Az új követelmények azonban további mérnöki kompromisszumokat is felvetnek. Az elektromos járművek például erős rekuperációs fékezést alkalmaznak, ezért a mechanikus fékeket ritkábban használják. Ez kedvez a kopás csökkentésének, ugyanakkor fokozza a korrózió kockázatát, mivel a féktárcsák felülete kevésbé tisztul le a használat során. Emiatt a jövő fékrendszereiben különösen fontos lesz a korrózióálló anyagok és bevonatok alkalmazása.

Az Euro 7 az utángyártott alkatrészek piacára is hatással lehet. A szabályozás ugyanis a féktárcsát és a fékbetétet egyetlen súrlódó párként kezeli a kibocsátási vizsgálatok során. Ez azt jelenti, hogy a határérték teljesítése a két alkatrész együttes működésétől függ, ami megnehezítheti a különböző gyártók termékeinek szabad kombinálását az aftermarket piacon.

Az Euro 7 nemcsak egy új emissziós szabvány, hanem szemléletváltást is jelent az autóipar számára. A jövő járműveinek fejlesztésekor a fékrendszer már nemcsak biztonsági és teljesítménybeli szempontból lesz kulcsfontosságú, hanem a környezeti hatás szempontjából is. A fékbetétek, féktárcsák és bevonatok fejlesztése ezért a következő évek egyik fontos innovációs területévé válhat az autóipari beszállítók számára.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Euro 7 több emissziót is szabályoz appeared first on Műszaki Magazin.

Stabil alap nélkül nincs tartós terasz

Akár új építésről, akár egy később hozzáépített teraszról van szó, az egyik legfontosabb kérdés mindig a szerkezet stabilitása. A terasz ugyanis folyamatos terhelésnek van kitéve: bútorok, emberek, időjárás és hőingadozás egyaránt hat rá.

Építés során gyakran használnak zsalu rendszereket a beton szerkezetek kialakításához. Ezek biztosítják, hogy a friss beton a megfelelő formában és stabilitással kössön meg. A precíz zsaluzás különösen fontos lehet teraszlemezek vagy lépcsők kialakításakor, hiszen ezeknél a szerkezeti pontosság hosszú távon is meghatározza a tartósságot. Ha az alap megfelelően készül el, a későbbi burkolatok sem fognak megsüllyedni vagy megrepedni.

Amikor a szerkezetet ideiglenesen meg kell tartani

Bizonyos építési vagy átalakítási munkák során szükség lehet arra is, hogy a felső szerkezeteket ideiglenesen alátámasszák. Ilyen esetekben alkalmaznak például födémtámasz rendszereket, amelyek segítenek biztonságosan megtartani a szerkezetet a kivitelezés ideje alatt.

Ez különösen fontos lehet olyan teraszoknál, amelyek épülethez kapcsolódnak, vagy ahol a betonozás és a szerkezeti munkák során a terhelést ideiglenesen át kell vezetni más pontokra. Bár ezek az elemek a végleges szerkezetben már nem látszanak, a kivitelezés biztonságában és pontosságában fontos szerepet játszanak.

A vízelvezetés lényege

Egy jól működő terasz egyik legfontosabb műszaki szempontja a vízelvezetés. Ha a felület nem kap megfelelő lejtést, a csapadék könnyen megállhat rajta, ami idővel károsíthatja a burkolatot vagy a szerkezetet.

A megfelelő lejtés, a vízszigetelés és a vízelvezető megoldások együtt biztosítják, hogy a terasz hosszú távon is jól működjön. Ezek azok az aprónak tűnő részletek, amelyek gyakran csak akkor kerülnek előtérbe, amikor már probléma van, ezért érdemes már a tervezéskor figyelni rájuk.

A technika után jöhet a hangulat

Ha a szerkezeti alapok és a műszaki megoldások rendben vannak, akkor jöhet az, amit a legtöbben a terasz lényegének tartanak: a hangulat.

A burkolatok, a kültéri bútorok, a növények vagy akár a világítás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a terasz valóban a pihenés helyszíne legyen. Egy jól megtervezett térben ezek az elemek természetesen illeszkednek a szerkezethez, és a terasz valóban az otthon egyik legélhetőbb pontjává válhat.

A tökéletes terasz tehát nemcsak esztétikai kérdés. A háttérben olyan műszaki megoldások állnak – például a zsalu rendszer használata vagy a kivitelezés során alkalmazott födémtámasz –, amelyek biztosítják, hogy a végeredmény ne csak szép, hanem tartós és biztonságos is legyen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi kell a tökéletes terasz kialakításához? appeared first on Műszaki Magazin.

Az alapok: talaj, vízelvezetés és rétegrend

A kert kialakításakor az egyik legfontosabb kérdés a talaj állapota. Sok helyen a felső termőréteg vékony, alatta pedig tömör, agyagos vagy kavicsos talaj található. Ha erre közvetlenül kerülnek a növények vagy a burkolat, könnyen előfordulhat, hogy a víz nem tud megfelelően elszivárogni, vagy éppen túl gyorsan eltűnik a talajból.

A jó vízgazdálkodás ezért lényeges eleme a jól működő kertnek. A vízelvezető rétegek, kavicságyak vagy drénmegoldások segíthetnek abban, hogy a csapadék ne okozzon pangó vizet a kertben. Ez különösen fontos teraszok, kerti utak vagy ültetett ágyások közelében.

A talaj stabilizálásában nagy segítség lehet egy geotextília réteg is. Ez az anyag elválasztja egymástól a különböző talajrétegeket, miközben átengedi a vizet. Így megakadályozható, hogy a kavics vagy a mulcs idővel belekeveredjen az altalajba, és segít abban is, hogy a gyomok ne törjenek olyan könnyen a felszínre.

Funkcionális zónák kialakítása

Egy jól működő kert általában különböző funkciók szerint tagolódik. Van pihenőzóna, veteményes rész, esetleg játszótér vagy grillezőhely. Ha ezeket a területeket tudatosan választjuk szét, a kert nemcsak átláthatóbb lesz, hanem a fenntartása is egyszerűbb.

A burkolt felületek – például kerti utak vagy teraszok – esetében különösen fontos a megfelelő alapréteg. A tömörített zúzottkő vagy kavics stabil alapot ad, amely megakadályozza a süllyedést és a burkolatok elmozdulását. Ilyen rétegrendben szintén gyakran jelenik meg a geotextília, amely elválasztó és stabilizáló szerepet tölt be.

Magaságyások: praktikus és kontrollált megoldás

Az utóbbi években egyre népszerűbb megoldás a magaságyás használata. Ennek egyik nagy előnye, hogy a talaj minősége teljes mértékben kontrollálható. A rétegrend általában alulról felfelé haladva zöldhulladékból, komposztból és termőföldből áll, ami ideális környezetet teremt a zöldségek és fűszernövények számára.

Technikai szempontból is több előnye van ennek a megoldásnak. A magasított szerkezet javítja a vízelvezetést, a talaj gyorsabban felmelegszik tavasszal, és a gyomok megjelenése is könnyebben kordában tartható. Emellett a magaságyások ergonomikusabb kertészkedést is lehetővé tesznek: kevesebbet kell hajolni, könnyebb a gondozás és kisebb területen is hatékonyan termeszthetők zöldségek.

Tervezés nélkül nincs tartós eredmény

Egy kert kialakítása könnyen spontán folyamatnak tűnhet: elültetünk néhány növényt, lerakunk pár térkövet, és már kész is. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a hosszú távon jól működő kertek mögött általában átgondolt technikai megoldások állnak.

A megfelelő rétegrend, az okosan kialakított vízelvezetés, valamint az olyan praktikus elemek, mint a magaságyások vagy a talajstabilizáló anyagok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kert ne csak szép, hanem valóban jól működő is legyen. Ha ezekre már a tervezéskor figyelünk, sok későbbi problémát – és rengeteg pluszmunkát – előzhetünk meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan lehet technikailag is jól kialakítani egy kertet? appeared first on Műszaki Magazin.

Miért éri meg zöld irányba váltani?

A fenntartható működés első ránézésre költségesnek tűnik, de hosszú távon komoly megtakarításokat eredményezhet. Az energiaárak folyamatos ingadozása miatt a vállalatok egyre inkább keresik azokat a megoldásokat, amelyek kiszámíthatóbb és olcsóbb energiaellátást biztosítanak. A zöld technológiák – bár kezdetben beruházást igényelnek – évről évre mérhető költségcsökkenést hoznak az üzemeltetésben.

Ugyanilyen fontos a vállalati image: az ESG-szempontok (környezeti, társadalmi és irányítási elvárások) egyre inkább beépülnek a partnerek döntési folyamataiba. Egy zöld gyár így már üzleti előnyt is jelent, hiszen egyre több nemzetközi megrendelő csak olyan beszállítóval dolgozik együtt, aki megfelel a fenntarthatósági normáknak.

Emellett egyre több uniós és hazai pályázat nyílik meg kizárólag olyan cégek előtt, amelyek igazolni tudják környezetbarát működésüket. Ezek a források sok esetben vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a zöld beruházásokhoz.

A zöld átállás alapjai: mit jelent ez a gyakorlatban?

Energiagazdálkodás újragondolása

Minden zöld átállás egy alapos helyzetelemzéssel kezdődik – itt jön képbe az energiaaudit. Ez egy olyan részletes vizsgálat, amely feltérképezi, hogy a gyár hol és hogyan fogyasztja az energiát, és mely pontokon történik pazarlás. Gyakori példa a feleslegesen világító csarnokok, elavult szellőzőrendszerek vagy szabályozatlan fűtési megoldások jelenléte.

Az épületautomatizálás, a mozgásérzékelős világítás, az időzíthető rendszerek és az intelligens vezérlésű szellőztetés mind olyan eszközök, amelyek kis beruházással is jelentős energia-megtakarítást eredményezhetnek.

Saját energia előállítása

Az egyik leglátványosabb lépés a saját energiatermelésre való átállás. A napelemes rendszerek, napkollektorok, biomassza kazánok vagy hőszivattyúk egyre szélesebb körben elérhetőek és megtérülésük is gyorsul, ahogy az energiaárak emelkednek.

Például a kecskeméti ipari park több telephelyén is terjed már a saját termelésű megújuló energia használata, különösen napelemes rendszerek formájában, amelyek közvetlenül a gyártási csarnokokat látják el. Ez nemcsak a hálózati terhelést csökkenti, hanem az üzemek energiafüggetlenségét is növeli.

Hővisszanyerés és hulladékhő hasznosítása

A gyártási folyamatok során rengeteg hő keletkezik, amely gyakran kárba vész. A modern hőcserélők és szellőzőrendszerek képesek visszanyerni ezt az energiát, és újra felhasználni például fűtésre vagy technológiai előmelegítésre.

Különösen hatékony megoldás lehet a technológiai hulladékhő hasznosítása – például egy kemence vagy szárítósor által kibocsátott meleg levegő hőjének visszaforgatása más folyamatokba.

Vízkörök optimalizálása

A vízhasználat racionalizálása szintén kulcsfontosságú a zöld átállásban. Zárt vízkörök kialakításával csökkenthető a vízfelhasználás, hiszen a hűtési vagy technológiai célokra használt víz újrahasználható. Az esővíz gyűjtése nemcsak irodaházaknál vagy lakóövezetekben, de ipari környezetben is kiváló megoldás lehet, például öntözésre, hűtésre vagy technológiai célokra.

A szennyvíz előkezelése és újrahasznosítása még komplexebb, de hosszú távon kifizetődő befektetés, különösen olyan üzemeknél, ahol nagy mennyiségű vízre van szükség a gyártási folyamatokhoz.

Anyaghasználat és körforgásosság

A körforgásos gazdaság alapelve, hogy semmi ne menjen kárba. Az ipari gyártás során ez azt jelenti, hogy már a tervezés fázisában érdemes úgy megválasztani az alapanyagokat, hogy azok újrahasznosíthatóak vagy újrafelhasználhatóak legyenek.

A hulladék minimalizálása környezeti és gazdasági előny is: kevesebb szállítás, alacsonyabb lerakási költség és kevesebb adminisztráció. Egyre elterjedtebb megoldás az ipari szimbiózis is, amikor egy cég melléktermékét egy másik vállalat alapanyagként használja fel – ez valódi win-win helyzet.

Mérés, nyomonkövetés, transzparencia

A zöld gyár takarékos és egyben adatvezérelt működésre is épül. A smart metering rendszerek segítségével pontos képet kaphatsz az energia-, víz- és anyagfogyasztásról, így könnyen beazonosíthatók a pazarlási pontok. A modern dashboardok átlátható információt nyújtanak a vezetőknek, miközben a karbantartók és energetikusok valós időben tudnak dolgozni az adatokkal – például előre jelezhető és megelőzhető egy súlyosabb meghibásodás. Az ESG-jelentésekhez elengedhetetlen a pontos és hiteles adatgyűjtés, ami vállalati szinten is növeli a megbízhatóságot és a versenyképességet.

Példák és ösztönzők: kik léptek előre?

A zöld átállásban élen járó cégek nemcsak példát mutatnak, de versenyelőnyt is szereznek. A győri Audi már évekkel ezelőtt áttért a geotermikus fűtésre és saját naperőművet üzemeltet, míg a nyíregyházi LEGO gyár zéró hulladék-kibocsátásra törekszik.

A beruházásokat különféle pályázatok segítik: a GINOP+, a KEHOP vagy a REPowerEU program keretében akár több százmilliós támogatások is elérhetők zöld fejlesztésekre.

A tatabányai ipari parkban több új csarnok „BREEAM good” vagy annál magasabb fenntarthatósági minősítéssel készül, amely az energiahatékonyság mellett figyelembe veszi a környezeti és közlekedési szempontokat is. Ez jól példázza, hogy a zöld építészet nem csupán lehetőség, hanem egyre inkább alapelvárás a modern ipari fejlesztésekben.

A fenntartható működés felé vezető út sokszor összetett, de minden egyes lépés előre visz. Egy gyár zölddé alakítása egyszerre jelent környezettudatos és gazdaságilag megalapozott döntést. Ha a folyamat átgondoltan zajlik, a beruházás nemcsak megtérül, hanem javítja a cég megítélését és biztosítja a hosszú távú versenyképességet is. A zöld átállás így válik egyszerű opció helyett tudatos stratégiai iránnyá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntartható gyárak: zöld átállás lépésről lépésre appeared first on Műszaki Magazin.

A már most rendelkezésre álló energetikai technológiák versenyelőnnyé változtatására szólította fel a gazdasági szereplőket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a 2025-ös New York-i Klímahét alkalmából. A vállalat álláspontja szerint ez a megközelítés erősítheti a helyi gazdaságok ellenállóképességét és megalapozhatja a jövő hatékony iparágait.

„A világ egy energia-szuperciklusba lép, mivel a mesterséges intelligencia (MI), valamint a mobilitás, az épületeink és a különböző iparágak kapcsán egyaránt gyorsuló elektrifikáció figyelhető meg, miközben sok régió infrastruktúrája alig tud lépést tartani ezzel a folyamattal. Ezen a héten a kereslet, a hálózat és az ellátás terén olyan gyakorlati lépésekre koncentrálunk, amelyek javítják a megbízhatóságot, előre jelezhetővé teszik a költségeket, és gyorsabban növelik a kapacitást a városok, az iparágak és a közösségek számára világszerte” – mutatott rá Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Elosztott megoldások a megbízható energiaellátás érdekében

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (Sustainability Research Institute) a New York-i Klímahétre időzítve hozta nyilvánosságra az „Energy Poverty: Schneider Electric’s global vision for sustainable energy for all” című fehér könyvet, amely bemutatja, hogyan látja megvalósíthatónak a Schneider Electric, hogy globálisan mindenki számára elérhető legyen a fenntartható energia. A kiadvány három fő kihívást azonosít az energiaszegénység kapcsán, ezek a hozzáférés, a megfizethetőség és a megbízhatóság. A tanulmány kiemeli, hogy jelenleg a mérési módszertantól függően 685 millió és 3,3 milliárd közé tehető azok száma világszerte, akiket érint az energiaszegénység problémája. A fehér könyv gyakorlati megoldásokat javasol a helyzet kezelésére, amelyek középpontjában a napenergia-termelést és -tárolást kombináló mikrohálózatok kialakítása, valamint az üzemidőt növelő, a helyi gazdaságot erősítő és az üzemanyag-áringadozásnak való kitettséget csökkentő helyi kormányzati lépések állnak.

Megbízható vízellátás és üzleti prioritások

A Schneider Electric bemutatta egy, az Egyesült Államokban, felsővezetők körében, a vízgazdálkodásról készített felmérés eredményeit is. A kutatásból többek között kiderül, hogy az intelligens vízi infrastruktúra létrehozása jelenleg hol helyezkedik el a vállalati és önkormányzati prioritások között, és feltárja a célkitűzések és a tényleges cselekvés közötti szakadékot. A jelentés kiemeli a víz egyre növekvő szerepét az üzleti ellenállóképesség és a városi tervezés terén, és betekintést nyújt a vezetőknek az erőforráshiány kezelésébe.

Fenntartható termékek a digitális iker technológia segítségével

A fenntartható innováció felgyorsítására irányuló elkötelezettségének részeként a Schneider Electric elindította az LC-Analytics (Life Cycle Analytics) programot, egy úttörő kezdeményezést, amely mesterséges intelligenciát használ több ezer termék digitális iker verziójának létrehozására. Ez a megoldás lehetővé teszi az életciklus-elemzési (LCA) adatok – beleértve a termékek karbonlábnyomát – és a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) automatizált létrehozását, jelentősen egyszerűsítve a termékek ökológiai szemléletű tervezésével kapcsolatos döntéshozatalt.

A Makersite-tal kötött partnerség révén a termék életciklusával kapcsolatos információkat beépítve portfóliójába, a Schneider Electric új lehetőségeket nyit meg termékei környezeti hatásának csökkentése érdekében. Az LC-Analytics hatékony katalizátorként szolgál a vállalat törekvésében, hogy termékeit szén-dioxid-mentessé tegye, és mérhető előrelépést tegyen egy fenntarthatóbb jövő felé.

A Schneider Electric a New York-i Klímahetén

A Schneider Electric jelentős szerepet játszik a szeptember 21-28. közötti New York-i Klímahéten. A vállalat vezetői és szakemberei több előadást tartanak és kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten appeared first on Műszaki Magazin.

Máris több mint 30 közéleti személyiség, köztük Geszti Péter, Döbrösi Laura, Litkai Gergely, és Csányi Vilmos etológus csatlakozott a 10 millió Fa közösség által kezdeményezett Nemzeti Faültetés Napjához. A művészek mellett több cég is beállt a soha nem látott méretű faültetés mellé, mint a Gránit Bank, Anima Travel, Gigawood. „Továbbra is keressük céges partnereinket, akik a „kötelező zöldkonferenciákon túl, 2025 tavaszán cselekednének is, hogy túlszárnyalhassuk eredeti elképzeléseinket, és minél többen örülhessenek az erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés eredményeinek – mondta el Hervai Franciska. A 10 millió Fa főkoordinátora hozzátette, hogy a vállalkozások számára a faültetés élménye, és ESG céljaik elérése mellett komoly brandépítési lehetőséget is biztosítanak.

Komoly értéket kapnak a Nemzeti Faültetés Napja partnercégei

A Nemzeti Faültetés Napja során több száz helyszínen, erdőszélen, városi környezetben ültetünk – mely helyszíneken megjelenést biztosítunk partnercégeinknek. Ezenfelül közösségi médiás és sajtómegjelenéseket is szervezünk a Content’ n more (CNM) reklámügynökség támogatásával, melyen partnereink a Nemzeti Faültetés Napja és a 10 millió Fa brand mellet jelenhetnek meg – mondta el Hervai Franciska.

„Nem csak fákat, gondolatokat is ültetünk!”

„Sokak számára túl nagy falatnak tűnik a klímaválsággal felvenni a küzdelmet, mondván, a kormányok, gazdasági szereplők nélkül mindez lehetetlen. Ugyanakkor programtervekkel, konferenciákkal, tanulmányokkal teli a polc, látjuk hová jutottunk, itt a cselekvés ideje! Ahogyan Csányi Vilmos ökológus fogalmazott sajtótájékoztatónkon, ’Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés”. Mi a 10 millió Fánál tapasztaljuk, hogy a faültetésekkel egyben gondolatokat is ültetünk, melyek hosszútávon egy olyan tudatos társadalom kialakulásához vezethetnek, amely képessé válhat szembenézni a globális felmelegedés helyi kihívásaival” – hívta fel a figyelmet Bojár Iván András, a Nemzeti Faültetés Napjának ötletgazdája, a 10 millió Fa alapítója.

Várják csapatok, közösségek, iskolák, dalárdák, focicsapatok és egyházak csatlakozását is a Nemzeti Faültetés Napjához!

„A fa törzse kör alakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály, árvíz és elsivatagosodás sem” – vallja Bojár Iván András.

A Nemzeti Faültetés Napján, (melyre itt lehet regisztrálni) a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Magukat erre az egy alkalomra megszervező iskolák, osztályok, óvodák, laktanyák, egyetemek, tancsoportok, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is – szögezi le a 10 millió Fa alapítványa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Cégek csatlakozását várják a Nemzeti Faültetés Napjához appeared first on Műszaki Magazin.

A fosszilis energiahordozók fontosabbak, mint sokan gondolnák

2023-ban a világ energiaigényének 82 százalékát fosszilis energiahordozók, vagyis kőolaj, szén és földgáz biztosították. Ez jóval több, mint az összes megújuló forrásból származó energia együttesen. Egyértelmű, hogy a gazdaság, a társadalom és az ipar fejlődése nagymértékben függ a fosszilis energiahordozóktól.

Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy idővel növeljük a fenntartható, megújuló források arányát az energiamixben. Az ökológiai okokon túl nem szabad elfelejtenünk, hogy idővel a fosszilis üzemanyag készleteink kiapadnak. A Stanford Egyetem kutatói szerint a jelenlegi fogyasztási ütem mellett a kőolajkészletek körülbelül 30 évig, a földgázkészletek 40 évig, míg a szénkészletek 70 évig lesznek elegendők.

A megújuló források felé történő elmozdulás jelei már most jól láthatóak, hiszen évről-évre növekszik az előállított zöldenergia mennyisége. Ezt jól szemlélteti az Our World In Data által készített ábra, amely az 1965-2023-as időszakot összegzi.

Beállítás kiemelt képként

Így támogatja a megújuló energiaforrásokra történő átállást a legzöldebb fosszilis üzemanyag

A töretlen és gyorsütemű növekedésben fontos szerepet játszik a legzöldebb fosszilis üzemanyag, a földgáz. A következő bekezdésekben részletesen ismertetjük, hogyan segíti elő a zöldenergia revolúciót.

1. Energiabiztonságot teremt

Ahhoz, hogy a nemzetközi energiaszükséglet kiszolgálására képesek legyünk megújuló forrásokból, sok időre van szükség. Egyrészről szükséges kiépíteni a zöld erőműveket, mint például a nagy területen fekvő napelemfarmot és szélturbinarendszereket. Másrészről gondoskodnunk kell a megtermelt energia tárolásáról, hiszen az energiaelőállítás és -felhasználás ideje gyakran nem egyszerre történik.

Ezeknek a fejlesztéseknek az elvégzése hosszú évtizedeket is igényelhet, a köztes időben pedig továbbra is szükséges kiszolgálnunk a modern élethez szükséges energiaigényeket. Az energiabiztonság megteremtésére kínálhat megoldást a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkező fosszilis üzemanyag, a földgáz. További előnye a hatékony tárolhatóság, kedvező árazás és könnyű szállíthatóság. Az LNG gáz, vagyis cseppfolyósított földgáz akár csőrendszer nélkül is szállítható a feldolgozás és felhasználás helyszínei között.

2. Helyettesíti a magasabb környezeti terhelésű fosszilis üzemanyagokat

Kevesen tudják, hogy a földgáz a legkörnyezetbarátabb fosszilis energiahordozó. Elégetésekor 45%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a szén, és 30%-kal kevesebbet, mint a kőolaj. Sőt a fatüzeléshez képest is 15%-kal alacsonyabb a karbonemissziója. Mindez azt jelenti, hogy a földgázhasználattal úgy tudjuk támogatni az energiaelőállítást, hogy közben minimalizáljuk az atmoszférába jutó üvegházhatású gázok arányát.

3. Segíthet a környezetvédelmi célok elérésében

Ahhoz, hogy a nemzetközi egyezményekben meghatározott környezetvédelmi célokat elérhessük, elengedhetetlen, hogy a magasabb karbonlábnyomú energiaforrásokat idővel kivezessük. A földgáz olyan köztes megoldást kínál, amely időt ad a zöldenergia előállításhoz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, miközben segít e célok elérésében. Más szóval, hidat épít a jövő és jelen energiaszektora között, ezzel segítve a fenntarthatóságot és az energiabiztonságot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi a földgáz szerepe a zöldenergia-forrásokra történő átállásban? appeared first on Műszaki Magazin.

Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete appeared first on Műszaki Magazin.

Stabilizálódni látszik a cégautóflotta-piac, az új autók beérkezése újra a régi ütemben zajlik, a folyamatosan emelkedő bérleti díjak azonban továbbra is kihívást jelentenek a cégeknek. Ennek ellenére a vállalatok is nyitnak az adott esetben drágább elektromos autók felé, de a céges flotta összeállítását még mindig a státusz és a pozíció határozza meg a valós használati igények helyett. Hazánk legnagyobb flottakezelője és mobilitási szolgáltatója, az Ayvens 150 cégvezetőt és flottamenedzsert, illetve több mint 200 cégautósofőrt kérdezett meg arról, hogyan látják a flottapiac jelenlegi helyzetét.

Kihívások a flottapiacon

A flottakezelők többsége (63%) számára az elmúlt év legnagyobb kihívását az új autók magasabb havi díja jelentette, Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója szerint azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben még mindig az operatív lízing jelenti a legjobb megoldást a vállalatok számára.

„Az elmúlt egy évben visszaszorult a piac, mindenki a költségek optimalizálására, az állománya ésszerű átszervezésére törekszik. Az operatív lízing térnyerése azonban változatlan, sőt: a flottakezelés kiszervezése gyakorlatilag megatrend, hiszen a vállalatok ezzel mentesülhetnek az üzemeltetés, szervizelés és a maradványértékek pénzügyi kockázatától, fix havidíjak mellett használhatják az autóikat.”

Céges elektromos autók

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi piaci helyzetet látva milyen flottapiaci megoldást terveznek bevezetni a következő 1-3 évben, a flottakezelők és cégvezetők több mint fele a részben elektromos flottára való átállást jelölte meg válaszként. 16%-uk autómegosztó szolgáltatásokat vezetne be, 8%-uk a mikromobilitási eszközök alkalmazását fontolgatja, a válaszadók 40%-a viszont ezek mindegyikében gondolkodna, egy átfogó mobilitási csomag kialakításával.

„A saját ügyfélkörünkben az elektromos autók iránti kereslet növekedését tapasztaljuk, ami nagyban köszönhető annak, hogy a hazai képviseletek anyavállalatai is ezek mellett tették le a voksukat”

– mondta Pesti Tímea.

„De nem csak az elektromos autókban látjuk a fenntarthatóságot, sok múlik azon, hogy milyen a cégautó-politika, és hogyan használjuk a gépjárműveket.”

Pozíció vagy tényleges autóhasználati igények?

A flottakezelők és cégvezetők közel háromnegyede (72%) szerint a cégénél inkább a státusz, pozíció határozza meg az autó kategóriáját, és kevesebb mint egyötödük (19%) látja úgy, hogy elsősorban a személyes használati igényekhez igazodik az autó kategóriája. Elenyésző azoknak a céges válaszadóknak a száma, akik szerint cégüknél az autók méretét, felszereltségét kizárólag az üzleti igények szabják meg (8%). Ennek ellenére a flottakezelők és cégvezetők, valamint a sofőrök többsége is méltányosnak és ésszerűnek tartja az autók kiosztásának jelenlegi rendszerét.

Arra a kérdésre azonban, hogy milyen megoldás bevezetését fontolnák meg, a flottakezelők és cégvezetők 48%-a azt válaszolta, hogy a tényleges autóhasználati igények felmérése nyomán alakítaná ki a flottáját. Közel egyharmaduk fontolgatja az alkalmi, igény szerinti használatra szolgáló pool autók bevezetését, 15%-uk az alternatív közlekedési módok használatának ösztönzését, egytizedük pedig a céges autók helyett vagy mellett egyéb közlekedési támogatás nyújtását vezetné be.

Státusszimbólum a céges autó

A cégvezetők és flottakezelők többsége (58%) inkább, vagy teljesen egyetért azzal, hogy az autó egyfajta státusszimbólum, és ők is megnézik, milyen autóval érkezik a partnerük. A sofőrök ezzel még inkább egyetértenek: ebben a csoportban a válaszadók közel 70 százaléka inkább, vagy teljesen egyetért ezzel a kijelentéssel. A válaszok alapján az látszik, hogy mind a flottakezelők és cégvezetők, mind pedig a sofőrök jelentős része (47-48%) inkább úgy érzik, hogy jobban elismerik őket az üzleti partnereik, ha magasabb kategóriájú autóval járnak.

Right sizing és fenntarthatóság

Az eredmények alapján érthető, hogy erősen megoszlanak a vélemények annak kapcsán, hogy mit szólnának a cégautósok, ha a környezetvédelem érdekében alacsonyabb kategóriájú autóval kellene járniuk. Nem éri el az 50%-ot azok aránya, akik egy ilyen jellegű váltást pozitívan, nem presztízsveszteségként élnének meg, a kitöltők harmadát pedig mindez egyértelműen negatívan érintené.

Arra a kérdésre azonban, hogy támogatnák-e a céges autók kiosztásának módosítását, hogy az jobban igazodjon a tényleges használati igényekhez, mint a beosztáshoz vagy a státuszhoz, a sofőrök 70%-a igennel felelt. Egy alacsonyabb kategóriájú gépjárműre váltás esetén pedig a válaszadók 40%-a nem is várna el kompenzációt. Sőt, a válaszadók közel kétharmada a pool autók, a mikromobilitási eszközök és a tömegközlekedési támogatás helyett inkább annak örülne, ha a fenntarthatóságra való törekvés a használati igények felmérése alapján kiosztott – akár alacsonyabb kategóriájú – autók formájában valósulna meg.

Céges autók és sofőrjeik

A cégesautó-sofőrök 96%-a kizárólagosan használja céges autóját. Közülük 36% szerint a munkaköre betöltéséhez nem lenne szükséges az autó, de az a juttatási csomagja részét képezi. Kétharmaduk (66%) minden nap használja munkacélra az autóját a munkába járáson túl is, elsősorban ügyféltalálkozókra való eljutáshoz. A válaszadók háromnegyede úgy gondolja, hogy a céges autó nélkülözhetetlen a munkavégzéséhez, és ha az nem lenne a juttatási csomagja része, akkor saját autót – nem tömegközlekedést vagy mikromobilitási eszközöket – használna. Az Ayvens felméréséből kiderült, hogy azok, akik számára a céges autó a juttatási csomag része, a megadott keretben elérhető legmagasabb felszereltségi csomagot választják – ez még az autó márkájánál is fontosabb szempont. A második helyen a személyes preferenciák állnak: a család és a szabadidős utazások igényei, szintén tekintet nélkül a márkára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Valóban csak az elektromos autókon múlna a fenntartható közlekedés? appeared first on Műszaki Magazin.

A „Building Decarbonization Calculator” elkészítéséhez közel félmillió épület adatait használták fel.

A globális klímavédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy az épületek esetében is növeljük az energiahatékonyságot és csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. Az ingatlantulajdonosok és -üzemeltetők dekarbonizációs erőfeszítéseit támogatja a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új „Building Decarbonization Calculator” nevű megoldása.

Ez a kalkulátor egy olyan innovatív, online eszköz, amely lehetővé teszi az épületek tulajdonosai és üzemeltetői számára, hogy gyorsan tesztelhessék és felmérhessék az energiafelhasználást és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő intézkedések (Energy and Carbon Conservation Measures – ECCM) széles körét, és szimulált adatok alapján könnyen meghatározhassák a legjobb lehetőségeket. Ez a megoldás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hatékonyan értékeljék és rangsorolják a különböző felújítási forgatókönyveket, segítve őket a teljes ráfordítás és a kibocsátás kiegyensúlyozásának összetett folyamatában, hogy meghatározhassák a számukra legcélravezetőbb utat a nettó zéró kibocsátás eléréséhez.

Az új eszköz elkészítéséhez összesen közel 500 ezer, változatos funkciójú, méretű és földrajzi elhelyezkedésű épület teljesítmény adatait használták fel. A Schneider Electric új kalkulátorát alkalmazták a közelmúltban egy nagy bostoni irodaépület felújítási projektjének elemzéséhez. A megoldás segítségével 3,7 millió dollárnyi energiamegtakarítás és egymillió dollárnyi bírság elkerülése válik lehetővé egy évtized alatt, aminek köszönhetően a fejlesztés megtérülési ideje hét év lesz. Az elemzés során modern épületirányítási rendszerek, energiahasználatot figyelő szoftverek, valamint napelemes rendszerek telepítésével, akkumulátoros energiatárolással és mikrohálózat kialakításával számoltak.

„Mivel a szabályozási követelmények egyre szigorúbbak az olyan nagyvárosokban, mint New York és Boston, illetve olyan országokban, mint Franciaország és az Egyesült Királyság, a „Building Decarbonization Calculator” hatékony tanácsadó eszköz, amely támogatja a helyi előírásoknak való megfelelést, miközben megmutatja, milyen utat érdemes választani az üzemeltetési fejlesztések során. Ezt az innovatív digitális megoldást úgy terveztük, hogy támogassa az épületek tulajdonosait és üzemeltetőit a kibocsátás csökkentésében, az energiahatékonyság javításában és az üzemeltetési költségek visszafogásában, segítve ezáltal azt, hogy a jelenleginél gyorsabb ütemben újuljanak meg épületeink”

– mondta el Mike Kazmierczak, a Schneider Electric „Digital Energy” részlegéért felelős alelnöke.

A „Building Decarbonization Calculator” megalkotásában a Schneider Electric együttműködött a JLL-el, a világ egyik vezető kereskedelmi ingatlan- és befektetési menedzsment cégével, valamint a San Francisco-i székhelyű EHDD építésziroda C.scale nevű leányvállalatával. A JLL az épületek teljesítményének modellezésével támogatja a kalkulátort, a C.scale pedig szorosan együttműködik a Schneider Electrickel a gépi tanulási modellek fejlesztésén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új eszközt kínál az épületek dekarbonizációjához a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Hidrogénmeghajtással (H₂) a nehéz haszongépjárművek gyakorlatilag kibocsátásmentesen működtethetők – azaz üvegházhatású gázok (elsősorban szén-dioxid) és légszennyező anyagok (nitrogén-oxidok, korom stb.) közvetlen környezetbe juttatása nélkül. A hidrogénes tehergépkocsik ezért az Európai Unióban jogszabály szerint zéró kibocsátású járműnek számítanak, amelyek bizonyos előnyöket élveznek többek között a városközpontokba való behajtási tilalmak vagy a tehergépkocsikra kivetett útdíjak esetében.

Az elektromos járművekkel (nemzetközi rövidítéssel: BEV, battery-electric vehicle) ellentétben azonban a hidrogénmeghajtású tehergépkocsik még a fejlődés más szakaszában vannak a technológiát és a megvalósítást illetően. Míg a BEV-teherautók fokozatosan elérhetővé válnak sorozatgyártásban a kis és 2025-től a nagyobb távolságú közlekedés számára, akár 500 kilométeres hatótávolsággal, addig a hidrogénes járművek csak prototípusokként, legjobb esetben is kis sorozatban gyártva állnak rendelkezésre. Jelenleg még nem világos, hogy pontosan milyen hidrogénhajtás és milyen feltöltési mód lesz a vezető szabvány a jövőben.

Alapvetően megkülönböztetjük a belső égésű motorral hajtott hidrogénes tehergépkocsikat (H₂-ICE) és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtású járműveket (FCEV). A H₂-ICE teherautók a meglévő benzin- és dízeltechnológiát használják. A hidrogént egy dugattyús motorba fecskendezik, majd begyújtják, a felszabaduló energiát pedig mozgássá és hővé alakítják át. Ennek a technológiának az előnye egyben a hátránya is: a jól ismert belsőégésű technológián alapul. Ez jelenleg előny, de az elektromos járművek felé történő egyre nagyobb mértékű elmozdulással ez a működési elv a jövőben hátránynak is bizonyulhat, mivel az alkatrészgyártók hosszú távon egy platformra fognak összpontosítani. A H₂-ICE emellett minimális szén-dioxid- és légszennyezőanyag-maradványkibocsátással is jár. A nagy haszongépjármű-gyártók közül az MAN, a Volvo és a DAF közölte, hogy tovább dolgoznak a hidrogénüzemű belsőégésű motorok technológiájának fejlesztésén.

Különleges fókuszban: az üzemanyagcella

A vezető haszongépjármű-gyártók többsége az üzemanyagcellás megoldást részesíti előnyben a hidrogénmeghajtás tekintetében. Ennek a technológiának a lényege, hogy egy katalitikus reakció részeként a hidrogénatomok az üzemanyagcellában egy elektronnal könnyebbé válnak. Ezáltal elektromos áram keletkezik, amelyet vagy közvetlenül felhasznál a jármű elektromos meghajtása, vagy egy tartalék akkumulátorban tárolja. A reakció során a levegőből származó oxigénnel keveredve „hulladékként” vízgőz (H₂O) és hő keletkezik. Az FCEV-teherautók az e-mobilitás elektromos platformjaira épülnek, és a technológia hatékonyabb, mint a hasonló H₂-ICE-hajtások. Elsősorban a Daimler Trucks, a Volvo és az Iveco fejleszt ezen koncepció mentén vontatókat, és futnak már FCEV-prototípusaik az utakon. Sorozatgyártású járművek a hozzájuk kapcsolódó szervizhálózattal együtt azonban csak az évtized végére várhatóak. A dél-koreai gyártó, a Hyundai gyárt jelenleg kis sorozatban FCEV-teherautókat Xcient Fuel Cell üzemanyagcellával. A DACHSER is több mint egy éve használ két műszakos üzemben egy Hyundai hidrogénmotoros teherautót pótkocsival. A Magdeburgban állomásozó, több mint 400 kilométeres hatótávolságú jármű általában gond nélkül ingázik Szász-Anhalt tartomány fővárosa és Berlin között.

Maga az üzemanyagcella-technológia már kiforrott a teherautók számára. Hiányzik még viszont a hidrogén járműben való tárolására vonatkozó szabvány. Itt három rendszer küzd az elsőségért: A városi buszoknál és például a Hyundai teherautóknál alkalmazott szabvány esetében a gáznemű hidrogént 350 bar nyomású gázpalackokban tárolják. A 350 baros technológia kipróbált és bevált, valamint megfelelően magas az ezt a technológiát használó töltőállomások száma. Nagy hátránya viszont, hogy a sűrített gázpalackok sok helyet igényelnek, így az adott járműméretek mellett aligha lehet 500 kilométer feletti hatótávolságot elérni anélkül, hogy ne csökkenne a rakomány számára fenntartott raktér. Ez azt jelenti, hogy ez a technológia hatótáv tekintetében nem előnyösebb, mint a BEV.

Más gyártók, például a Daimler és az Iveco ezért a 700 baros technológiára támaszkodnak. A szintén palackokban, magasabb nyomáson tárolt hidrogén körülbelül 750 kilométeres hatótávolságot biztosít a rakodótér csökkenése nélkül. Az AFIR- (alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló) irányelv szerint 2030-ig az EU autópálya-hálózatán ki kell építeni egy megfelelő, 700 baros töltőállomás-rendszert tehergépkocsik számára.

A leginkább ambiciózus hidrogéntárolási technológiát a Daimler fejleszti. Ennek során a nyomás alatt, hidegen cseppfolyósított hidrogént (LH₂) folyadékként speciális tartályokba tankolják, a földgázt hidegen és nyomás alatt cseppfolyósított LNG-technológiához hasonlóan. Az LH₂-technológia nagy energiasűrűségének köszönhetően a teherautók hatótávolsága így meghaladja az 1000 kilométert. A cseppfolyósításhoz szükséges nagy mennyiségű energia miatt viszont jelenleg ez a hidrogéntárolási technológia áll legtávolabb a széles körű elterjedéstől.

A költségek jelentik a különbséget

A költségek közvetlen összehasonlításában a hidrogénmeghajtású technológia jelenleg elmarad a BEV teherautók mögött. Sorozatgyártás hiányában az FCEV-ek beszerzési költsége több mint kétszerese a hasonló BEV-teherautókénak. Az üzemeltetési költségek szempontjából elsősorban a járművek energiafogyasztása és a zöld hidrogén vagy a villamos energia ára lényeges, beleértve a tankolási és töltési infrastruktúra költségeit is. Az európai árszintek azonban ezen a területen rendkívül eltérőek.

A hidrogénmeghajtású teherautók gazdasági szempontból akkor tehetnek szert előnyre a BEV-ekkel szemben, ha a számításban szerepet játszik az 500 kilométert jóval meghaladó hatótávolság vagy az üzemidő is. Ha például a sofőrök értékes idejét a BEV-ek töltése köti le, mert nem áll rendelkezésre elegendő gyorstöltő, vagy ha a BEV-járművek nem képesek napi 20 órán keresztül üzemelni, akkor a hidrogénes teherautó a rövid, körülbelül 15 perces tankolási idő miatt előnyös lehet az összköltségek szempontjából.

A hidrogénmeghajtású tehergépkocsik gyártóinak sürgősen tisztázniuk kell a tankolási szabványokat, hogy megkezdődhessenek a beruházások az infrastruktúra-bővítés területén, és elindulhasson a sorozatgyártás. Ez a technológia kizárólag így válthatja be ígéretét és járulhat hozzá az éghajlatvédelemhez. A DACHSER álláspontja szerint a logisztikának az EU-ban a közúti áruszállításra jóváhagyott valamennyi nulla kibocsátású technológiára szüksége van. A gyakran heves „BEV kontra hidrogén” vitában az alábbi megállapítás érvényes: a kérdés nem „vagy-vagy” – az elektromos-hidrogén disputában egyértelműen „is-is” válaszra van szükség.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A hidrogénmeghajtású teherautók jövője appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat energiamenedzsment képzésein már közel 682 ezren vettek részt, és több mint 49 millió embernek segítettek károsanyag-kibocsátás nélkül előállított és megbízható elektromos áramhoz jutni.

Az idei második negyedévben is jelentős eredményeket ért el fenntarthatósági programja megvalósításában a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A társaság 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) programot, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Idén június végére a célkitűzése megvalósítását mérő 10-es skálán 6,78-as értéket ért el a cég az első negyedéves 6,43 után. A vállalat terve, hogy 2024 végére meglegyen a 7,4-es érték.

A Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben egy fontos mérföldkőhöz érkezett, ugyanis a társaság megoldásainak segítségével a cég ügyfelei már 605 millió tonna szén-dioxid-kibocsátását kerülték el. Ez közel 30 millió tonnával múlja felül az előző negyedéves eredményt.

Az április-júniusi időszakban a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 70 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított papírból készült kartonnal oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya elérte a 32 százalékot.

A Schneider Electric jövőformáló vállalatként küldetésének tekinti, hogy ügyfeleit és partnereit egyaránt ösztönözze a fenntartható működésre. Ennek jegyében indult el a társaság Zero Carbon Project kezdeményezése, melynek célja az ezer legnagyobb beszállítójuk CO2-kibocsátásának visszafogása. Az idei második negyedév végére sikerült 33 százalékos csökkenést elérni a program indulásához képest, a cél pedig a jövő év végéig az 50 százalékos eredmény.

A Schneider Electric kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket az energiához történő hozzáférés területén. Június végére elérte a 49,4 milliót azok száma, akik a társaság kezdeményezéseinek köszönhetően jutottak károsanyag-kibocsátás nélkül előállított és megbízható elektromos áramhoz világszerte. A cég energiamenedzsment képzésein résztvevők száma pedig megközelítette a 682 ezret a második negyedév végére. Ők olyan tudásra tettek szert, amellyel támogathatják közösségüket a jövőbeli energiaszükségletük kiszolgálásában.

A Schneider Electric az első helyen végzett a TIME magazin és a Statista által összeállított „A világ legfenntarthatóbb vállalatai 2024” ranglistán, amit júniusban mutattak be. Ez az elismerés is mutatja, hogy a vállalat vezető szerepet vállal a klímavédelemben nagyratörő célok kitűzésével, valamint ügyfelei energiahatékonyságának növeléséhez és kibocsátásuk csökkentéséhez nyújtott támogatással.

„Az, hogy a TIME magazin legfenntarthatóbb vállalatokat bemutató listájának élére kerültünk mutatja, hogy milyen céltudatosságra és elkötelezettségre van szükség az értékláncok szén-dioxid-mentesítéséhez és az üzleti modellek fejlesztéséhez. Másfél évünk van a 2025-ös fenntarthatósági céljaink elérésére, és minden egyes jövőformáló globális és helyi kezdeményezésünk során folyamatosan és tudatosan építünk az eredményeinkre annak érdekében, hogy valóban hosszú távú hatást érjünk el”

– mondta el Xavier Denoly, a Schneider Electric „Sustainability Development” területért felelős alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már 600 millió tonna CO2-kibocsátást sikerült elkerülni a Schneider Electric megoldásaival appeared first on Műszaki Magazin.

A nettó nulla kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.

A hőterhelés és az aszály kockázata világszerte növekszik, ezért a cégvezetőknek fel kell gyorsítaniuk cselekvési terveiket azon kritikus fontosságú áruk előállításának védelme érdekében, melyek a globális népesség és gazdaság számára kulcsfontosságúak – állapítja meg a PwC kilenc árucikket vizsgáló kutatása (Climate risks to nine key commodities).

Minden forgatókönyv jelentős nyersanyagveszélyt prognosztizál

A réz-, kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a – ezek a tiszta energiára való átállás szempontjából döntő fontosságú ásványi anyagok – jelentős vagy magasabb aszálykockázatnak lesz kitéve 2050-ig a magas kibocsátási forgatókönyv megvalósulása esetén. (Ez az arány ma még kevesebb, mint 10%.) Ugyanez érvényes az élelmiszernövényekre is: a világ rizstermelésének 90%-át (a mai 75%-hoz képest), a kukoricatermelés több mint 30%-át, a búzatermelés több mint 50%-át fenyegeti jelentős aszálykockázat 2050-ig.

Az elemzés szerint még ha a globális szén-dioxid-kibocsátás gyorsan csökkenne is (vagyis az alacsony kibocsátási forgatókönyv valósulna meg), a világ rizstermelésének 87%-a, a kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a, valamint a bauxit- és vastermelés mintegy 60%-a kerül veszélybe 2050-ig.

Fontos, hogy ezeket a kockázatokat kezelni lehet, és a PwC 27. Globális Vezérigazgatói Felmérésében megkérdezett vezetők 47%-a már most is arra összpontosít, hogy megvédje munkavállalóit és fizikai eszközeit az éghajlati kockázatoktól.

Emma Cox, a PwC UK globális klímaügyi vezetője elmondta:

„Bár a vezérigazgatók tesznek lépéseket a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, többre van szükség. A vállalkozásoknak meg kell érteniük függőségeiket és hatásaikat, illetve együtt kell működniük a kormányzati szereplőkkel és a helyi közösségekkel, hogy átalakítsák fogyasztási és termelési szokásaikat. Ez nem csak az egyes vállalkozások további sikere, hanem a globális népesség általános egészsége és jóléte szempontjából is kulcsfontosságú.”

Az alapvető árucikkek fokozott aszály- és hőkockázatnak vannak kitéve

A kritikus ásványok – a kobalt, a réz és a lítium – az elektronika és a tisztaenergia-technológiák szerves részét képezik, és bár ma még kevésbé veszélyeztetik ezeket a klímaváltozás negatív hatásai, de 2050-re ez az arány akár 70%-ra is emelkedhet. Ugyanakkor a kulcsfontosságú haszonnövények (búza, rizs, kukorica) már most is növekvő kockázatokkal néznek szembe a hőterhelés és az aszályok miatt. Ez a három termény együttesen az emberek által elfogyasztott kalóriamennyiség 42%-át teszi ki.

A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat a rizst érinti, amelynek mintegy 90%-a jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázattal fog szembenézni 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint. Jelenleg a rizs több mint 75%-át jelentős vagy nagyobb hőkockázat mellett termesztik, ami azt mutatja, hogy nem csak a kockázat szintje számít, hanem az is, hogy a termelők mennyire készek alkalmazkodni. Az alapvető haszonnövényeknél az aszály kockázata is jelentősen növekszik. Jelenleg a kukorica és a búza mintegy 1%-a van kitéve jelentős aszálykockázatnak, de ez az arány 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint a kukorica esetében több mint 30%-ra, a búza esetében pedig több mint 50%-ra emelkedik.

A PwC kutatása szerint a gyártásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén széles körben használt létfontosságú fémek, különösen a világ bauxit- és vastermelésének több mint 60%-át érinti jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázat 2050-re (ez az arány jelenleg 30-50%). A magas kibocsátási forgatókönyv szerint 2050-re a világ cinktermelésének 40%-a lesz kitéve jelentős vagy nagyobb aszálykockázatnak (a mostani nullához képest).

A problémát az is nehezíti, hogy mind a kilenc kritikus árucikk termelése kisszámú országban koncentrálódik, amelyek közül sokan egyre növekvő éghajlati kockázatokkal szembesülnek. Az említett erőforrások esetében a globális kínálat legalább 40%-a – de akár 85%-a – mindössze három országból származik.

A fenntarthatóság elengedhetetlen

Bár a vállalatok és vezetőik egyre inkább felismerik az éghajlati zavarok hatását és lépéseket is tesznek ellene, ahhoz, hogy a globális gazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlati kockázatokhoz, holisztikus megközelítésre van szükség.

„Nem elég csak a vállalati ökoszisztémára koncentrálni, hanem az ellátási lánc egészében kell csökkenteni a káros hatásokat és kockázatokat, és minél inkább fokozni az ellenálló képességet, kihasználva a lehetőségeket olyan termékek, szolgáltatások vagy üzleti modellek kialakítására, amelyek segítik a vállalatokat és a közösségeket az alkalmazkodásban”

– hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

„E célt szolgálják a nemrégiben bevezetett szabályozási lépések is, melyek a nagyvállalatoktól elvárják ellátási láncaik feltérképezését, kockázati felmérését, rendszeres átvilágítását és a feltárt kockázatok megfelelő kezelését (mint pl. a magyar ESG-törvény és az EU nemrég elfogadott CS3D irányelve)”

– hangsúlyozta a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Veszélyben a kulcsfontosságú nyersanyagok appeared first on Műszaki Magazin.

A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 45 százalékát adja az ipari tevékenység, így a klímacélok elérése érdekében kulcsfontosságú a szektor dekarbonizációja. A Schneider Electric a világ elsőszámú ipari szakvásárán, a Hannover Messén mutatta be azokat az innovációkat, amelyek lehetővé teszik az ipari szereplők számára a kibocsátásuk csökkentését és a termelési hatékonyságuk növelését.

Ipari szoftverek, mesterséges intelligencia alkalmazások és Digital Twin (digitális másolat) technológia is szerepel azon innovációk között, amelyeket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat idén bemutat a Hannover Messén. A világ vezető ipari szakvásárát ebben az évben április 22–26. között rendezik meg a németországi városban, az esemény pedig kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a Schneider Electric megmutassa, milyen lesz az ipari automatizálás jövője, hogyan lehet úgy növelni a termelési hatékonyságot, hogy közben a fenntarthatósági célok teljesítése is realitássá válik.

„Mivel az ipar a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 45 százalékát adja, egyértelmű, hogy cselekednünk kell ennek csökkentése és az ipari dekarbonizáció mielőbbi támogatása érdekében. A kérdés az, hogyan érhetjük ezt el a termelékenység növelése mellett. Az automatizálás, amely az ipari üzemeltetési technológia középpontjában áll, optimalizálja a termelési folyamatokat, és a sikeres digitális átalakulás egyik legfontosabb eszköze. Elősegíti a termelékenységet, növeli a hatékonyságot, és támogatja azt a törekvést, hogy a lehető legjobban használjuk fel az energiát és a nyersanyagokat”

– hangsúlyozta Barbara Frei, a Schneider Electric ipari automatizációért felelős alelnöke.

Hatékonyságnövelés szoftveralapú automatizálással

A Schneider Electric az EcoStruxure Automation Expert 2020-as bevezetését követően tovább dolgozik az ipari automatizálás területének úttörő, nyílt, szoftveralapú megközelítésén, mivel célja egy egységes, könnyen skálázható ipari automatizálási platform létrehozása. A vállalat arra törekszik, hogy támogassa az ügyfelek azon igényét, hogy az ipari kihívásokra agilisan és innovatívan tudjanak reagálni, miközben megvédik a beruházásokat. Éppen ezért a cég olyan megoldásokat fejleszt, amelyek támogatják a teljes tulajdonlási költség (TCO – total cost of ownership) csökkentését, a folyamatok és műveletek egyszerűsítését, valamint lehetővé teszik az ipari szereplők számára, hogy magasabb szintű hatékonysággal és rugalmasabban működjenek.

„A napjainkban működő automatizálási rendszerek nagy részét évtizedekkel ezelőtt tervezték és telepítették, egyetlen beszállítóhoz köthető hardverre alapozva, amikor még nem állt rendelkezésre olyan hatalmas számítási teljesítmény, mint ma. A szoftveresen definiált automatizálással és a mi nyílt megközelítésünkkel csökkentjük az automatizálási rendszerek komplexitását, és lehetővé tesszük az ügyfelek számára, hogy az aktuális igényeikhez igazodva frissítsék meglévő alkalmazásaikat, vagy váltsanak át új megoldásokra”

– tette hozzá Barbara Frei.

Az idei Hannover Messén a Schneider Electric standján bemutatott új ipari innovációk között van a CONNECT, ami egy agnosztikus, végponttól végpontig tartó ipari intelligenciaplatform, amely integrálja a mérnöki és működési adatokat, hogy átláthatóságot biztosítson a teljes értéklánc és ökoszisztéma számára. Az ügyfeleket a Schneider Electrickel, az AVEVA-val, az etap-pal, a RIB-bel és egyéb szoftverszállítókkal összekötő CONNECT a mesterséges intelligencia és az intelligens digitális iker segítségével képessé teszi a vállalkozásokat a hatékonyság javítására és a felelősségteljes növekedés érdekében a fenntarthatósági törekvések megvalósítására.

Bemutatkozott Hannoverben a társaság EcoStuxure Plant Predictive Energy ipari IoT szoftvermegoldása, amely a CONNECT Data Services-en fut, képes több telephelyen egyszerre figyelni az energiafogyasztási anomáliákat, támogatva ezzel a jobb döntéshozatalt és a jelentős energiamegtakarítást. A Schneider Electric újdonságai között van az EcoStruxure Edge, ami egy nyílt, skálázható és azonnal használható ökoszisztéma, amely a perem számítástechnikát (edge computing) és a mesterséges intelligencia (MI) technológiát hasznosítva valós idejű adatfeldolgozást és a gyors cselekvést lehetővé tevő elemzéseket biztosít az adatok keletkezési pontjánál.

A Schneider Electric bemutatta Hannoverben a Lexium SCARA Cobotot, ami egy új, ultrakompakt, nagy sebességű ipari robot, nagy pozicionálási pontossággal a gyártási és összeszerelési folyamatok hatékonyságának javítására. Szintén az MI-ben rejlő lehetőségeket használja ki az Automation Application Copilot, amit a mérnöki tevékenység termelékenységének növelésére fejlesztettek ki.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dekarbonizáció és hatékonyságnövelés egyszerre az iparban appeared first on Műszaki Magazin.