A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.

A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Forrás: okodrive

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt appeared first on Műszaki Magazin.

A “Go Green” kezdeményezésnek két aspektusa van a szerszámgép-technológiával kapcsolatban. A gépek azzal a szemlélettel kerülnek megtervezésre, hogy csökkentsék a CO2-lábnyomukat. A kezdeményezés célja továbbá, hogy a géptulajdonosok rögzítsék, elemezzék és optimalizálják energiafelhasználásukat, hogy a gépen gyártott minden egyes alkatrészre vonatkozóan pontos karbon lábnyomot tudjanak felmérni.

Kompakt gépek

Az új Mazak gépek számos energiatakarékossági megoldással kerülnek felszerelésre, például a VARIAXIS i-800 NEO függőleges megmunkáló központ következő generációja az 5 tengelyes, szimultán megmunkálási képességét egy gyorsabb, kompaktabb gépben biztosítja. Emellett olyan továbbfejlesztett technológiák kerülnek implementálásra, amelyek az előző modellhez képest 22,7%-kal csökkentik a CO2-kibocsátást.

A „bölcsőtől a sírig” szénlábnyom a termék teljes üvegházhatású gázkibocsátását méri, a nyersanyag-kitermeléstől a gyártáson, a forgalmazáson, a felhasználáson keresztül a selejtezésig. Egy közepes méretű személygépkocsi például 25 tonna CO2-t bocsát ki élete során, amelyből körülbelül 5,6 tonna a gyártási folyamat során keletkezik.

A fogyasztási cikkek teljes életciklusára vonatkozó CO2-mérés fokozatosan áthárul a gyártási ellátási láncban a szerszámgép-tulajdonosokra. Lényegében a hagyományos “ár + szállítás” számításból valószínűleg “ár + szállítás + CO2-hatás” lesz.

Kibocsátás mérés gépeken

A szerszámgép tulajdonosok segítésére a Mazak számos terméket fejlesztett ki a CO2 kibocsátás mérésére. A SmoothEnergy Dashboard egy olyan mérési lehetőség, amely valós időben figyeli az energiafelhasználást, továbbá a gépfelhasználók számára megadja a részprogramok fogyasztási arányát, valamint a CO2-lábnyomot.

A Go Green kezdeményezés magában foglalja a Mazak hibrid gépeit is, amelyek egyetlen berendezésben kombinálják a logikai folyamatokat a költségek és a környezeti hatások csökkentése érdekében.

A Mazak Go Green szemlélete a szerszámgépgyártás minden fázisában érvényes: a tervezésen, a fejlesztésen, a gyártáson, a felhasználáson és a megújításon át. A folyamatos fejlesztési stratégia arra összpontosít, hogy 2030-ra a Mazak szerszámgépek környezeti fenntarthatóságát négyszeresére javítsa a 2010-es adatokhoz képest mérve. Először is a gépeket úgy tervezik, hogy azok karbonlábnyoma a lehető legkisebb legyen. Másodszor pedig, a géptulajdonosok bevonása saját energiafelhasználásuk mérésére, elemzésére és optimalizálására annak érdekében, hogy a gépen készült minden egyes alkatrész pontos karbonlábnyom adatai elérhetők legyenek.

www.mazakeu.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mazak Go Green appeared first on Műszaki Magazin.

A McKinsey legfrissebb autóipari kutatása szerint az autóipar nyereségessége folyamatosan csökken, a jelenlegi előrejelzések 3 százalék alatti várható haszonkulcsot vetítenek elő. A piaci dinamikát figyelembe véve számos autóipari vállalat fontolgatja egy olyan szervezett ökoszisztéma kialakítását, amely segít reagálni a csökkenő pénzügyi teljesítményre és egyúttal fokozni képes az együttműködést az ipar és a fogyasztói társadalom szereplői között.

A megosztott mobilitás fejlődésével kevesebb autóra lesz szükség

Az elmúlt 120 évben az autóipar hagyományos struktúrák mentén, becsontosodott iparágként fejlődött. Míg a rohamosan megnövekedett kínai kereslet az utóbbi években berobbantotta a globális eladások számát, a koronavírus-járvány gátat szabott a növekedésnek. Az évek óta amúgy is zsugorodó újautó-piacon 2019-ben világszerte több mint 90 millió darabot értékesítettek, azonban 2020-ban közel 20 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

A jövő autóvásárlási szokásait egyre inkább meghatározzák az életünkbe csendesen beosonó megosztott mobilitási lehetőségek, a car sharing szolgáltatások is. A fogyasztói társadalom folyamatosan törekszik a hatékonyságra és a jobb kihasználhatóságra.

„Amíg korábban mindent tulajdonolni akartunk és sokszor nagyon értékes autók álltak 5–10 százalékos kihasználtság mellett a garázsban, addig a jövőben nyáron cabrioval autózhatunk, télen egy hagyományos járgánnyal, a hegyekben pedig terepjáróval. Ha ez a szemlélet elterjed, mindig a számunkra legmegfelelőbb autóval fogunk járni, nem lesz szükség annyi autóra, mint amennyi most az utakon fut”

– emelte ki Kadocsa.

A jogi szabályozásnak utol kell érnie a technológiát

2019-ben világszerte már 28,5 millió hálózatba kapcsolt gépjármű volt forgalomban és ez a szám az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog. A meglévő jogi szabályozások azonban egyelőre mégsem fedik le a technológia által már elérhető lehetőségeket.

„Az adatok gyűjtése és összekapcsolása két különböző dolog. Nem mindegy, hogy az eszközeim külön-külön gyűjtik az adatokat vagy ezeket az engedélyem nélkül kapcsolják össze és olyan célra használják fel, amit nem akartam. Ez egy kettős játék, amelyhez stabil jogi háttérre van szükség.”

– hangsúlyozta Kadocsa. Az autonóm közlekedés szabályozásai mellett a magas kockázatú iparágak (például atomreaktorok, az egészségügy vagy a bankszektor) esetében is tisztázni kell, milyen adatokból tanul a mesterséges intelligencia, van-e a döntési folyamatban ember, robusztus-e, átlátható-e a rendszer. Szertics Gergely, az MI (Mesterséges Intelligencia) koalíció szakmai vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy

„először fel kell építeni azt a struktúrát, ami technológiailag és jogilag egyaránt megfelelő. Mivel az autók – legyen szó autonóm vagy hagyományos technológiákról – már nemcsak egymással, hanem minden más, a közlekedésben megtalálható eszközzel kommunikálnak majd, kiemelten fontos, hogy a szoftveres technológiákat optimalizálják. Ehhez kapcsolódóan az algoritmusok által összegyűjtött adathalmazok felhasználását, valamint a megszerzett információk átadását a jövőben mindenképpen szabályozni kell.”

Új autógyártói versenyszemlélet

Az átalakuló autóipari trendek a gyártókat is szemléletváltásra kényszerítik. Tíz évvel ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy olyan startupok is labdába tudnak rúgni, mint például a Tesla, aki korábban egyáltalán nem volt jelen a piacon vagy az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobiles N.V. (FCA) és a francia PSA autóipari konszern egyesülésével létrejön a világ negyedik legnagyobb autóipari vállalata, és egyúttal Kínában olyannyira megerősödik az elektromos autógyártás, hogy volumenben akár egy szereplő is több autót gyárt, mint Európában az összes startup. Az önvezetésre képes rendszerek az embereket nyitottabbá tették a közös használatra is, így az autóipar szerepe erősen átalakulóban van, azaz autógyártás helyett az egész ökoszisztémát próbálja szervezni:

„a gyártóknak újra kell gondolniuk saját stratégiájukat, hiszen most már nem szimplán autókat adnak el, hanem azt a szolgáltatást, hogy az emberek eljussanak A-ból B-be. Már nemcsak gyártanak és lízingelnek, hanem flottákat üzemeltetnek, amelyek egész városokat szolgálnak ki”

– mondja Szertics. Az erős szoftveres tudásbázis és az ebből való skálázhatósági képesség az, amit az európai, a japán és az észak-amerikai gyártóknak is meg kell oldaniuk.

„A Teslának öt év előnye van a többi OEM-mel szemben. Ennyi év végtelen idő ebben az iparágban. A hagyományos autóipar mögött azonban ott áll az ökoszisztéma, a meglévő beszállítói kapcsolatok, a 100 éve épített márkára alapozott minőség és kapcsolat a vevővel.”

Ahhoz, hogy ez a két oldal közeledhessen, Szertics szerint együttműködő versenyre van szükség a gyártók között.

„Hagyományos értelemben már nem éri meg versenyezniük. Kínában és Amerikában a szoftvereket és a kapcsolódó technológiai fejlesztéseket hatékonyan alkalmazza az autóipari szektor, azonban más iparágak is profitálnak ezekből, Európában azonban a gyártás erősebb.” Kadocsa szerint azért is fontos az autógyártók közötti együttműködés, mert „pár év múlva az autókban megtalálható szoftverek száma is a többszörösére nő majd, a jelenlegi öt százalék helyett akár a 30 százalékot is elérheti ez a volumen.”

A magyarországi helyzetet elemezve Kadocsa elmondta

„Gyártásoldalról teljes értékű, sőt kifejezetten koncentrált autóipara van az országnak, társadalmi szinten mérhető profi szakembergárdával, aktív tudásbázissal, amiből természetesen más iparágak is profitálhatnak”

– A következő ugrást az jelentené, ha az elektromobilitásban való szerepünk is megerősödne.

“Mivel több multinacionális vállalat, köztük: a Bosch, Nokia vagy a Continental révén sok K+F részleg kerül az országba, egyre több hozzáadott értékű mérnöki tevékenység folyik itthon a fejlesztés területén. Az idén júniusban már használatba is vett ZalaZone járműipari tesztpálya pedig „horgonypont lehet az autonóm autózás fejlesztési tevékenységeinek erősítésében, segítségével önerősítő és virágzó folyamatok indulhatnak el az országban.”

– emelte ki a McKinsey szakembere.

A Bosch Rexroth RE:FACT podcastjának legújabb adásában Kadocsa András, a McKinsey közép-európai járműiparért felelős partnere és Szertics Gergely az MI (Mesterséges Intelligencia) koalíció szakmai vezetője beszélgettek az önvezető autózásról, a kapcsolódó technológiai és jogi változásokról, az autóipar globális és hazai helyzetéről.

The post A jövőben nem kell annyi autó, mint amennyi most az utakon fut appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt az álmot az egészségesebb munkakörnyezet megteremtésével és a megfelelő eszközök biztosításával akár el is érhetjük. A 3M szakértői segítenek ebben, méghozzá egy olyan sprayragasztó kifejlesztésével, ami kevésbé káros egészségre, és kevésbé terheli a Földet.

Egyetlen gombnyomással működik. Röviden így lehet összefoglalni a sprayragasztó előnyét a hagyományos ragasztóval szemben. Nem tűnik olyan nagy dolognak, de jelentősen hatékonyabbá teszi a munkafolyamatot. Mit jelent ez az előny a gyakorlatban? A sprayragasztó használatával szabadabb mozgásteret kapunk, nincs szükség más eszközre, és még a kezeinket sem kell összekenni, mint ahogy az gyakran megesik a hagyományos ragasztók használata közben. Ráadásul a sprayragasztó sokszínűen alkalmazható: a karbantartástól a javításig, a papírtól a textilen át a fémes anyagok ragasztásáig mindenben megállja a helyét.

A 3M sprayragasztók három variációban érhetőek el, más és más felhasználói igényekre szabva.

„A 3M Super 77 Multi-Purpose ragasztó nemcsak a nagyvállalatok számára, de otthoni alkalmazásra is ideálisak. A Scotch-Weld 90 ragasztó ultraerős kötést hoz létre. A Scotch-Weld 74 poliuretánnal és latexhabbal való munkára is tökéletesen alkalmas.”

– mondja Jan Hastík, a 3M szakembere. Fontos megemlíteni a citromalapú ipari tisztítósprayt is, ami nagy segítség lehet, ha a ragasztómaradványokat és más szennyeződéseket akarjuk átázás nélkül eltávolítani.

A sprayragasztók fejlesztése során a 3M számára nemcsak a praktikum, de az egészség- és környezetkímélő megoldások kidolgozása is fontos volt. Jan Hastík hozzáteszi:

“A GreenGuard igazolás garancia arra, hogy a termékeket az egész gyártási folyamat alatt teszteltük, és megfelelnek az illékony szerves vegyületekre (mint például a benzin, a tuluol és formaldehid) vonatkozó szigorú szabályozásnak.”

Az EPA szabályai szerint maximum 75% illékony szerves vegyületet tartalmazhat egy spraytermék. A 3M elfogadta a kihívást, és 25%-ra csökkentette ezt az arányt, így biztosítva egészségesebb környezetet számunkra.

Ismerje meg jobban a 3M spraytermékeit!

3M Super 77 Multi-Purpose Sprayragasztó

Ideális könnyű és lapos anyagok ragasztásához (pl. papír, szivacs, műanyag, fa). Színtelen, nem ragad, gyorsan szárad, és hosszú élettartamot biztosít. Magas vízálló-képességű és -30 °C és 60 °C között hőálló is.

3M Scotch-Weld 90 Sprayragasztó

Ultraerős kötést biztosít, különösen jól alkalmazható padlózáshoz, szőnyegrögzítéshez és fémanyagok ragasztásához. Hosszú ideig megőrzi víz és kémiai anyagok elleni ellenállóságát.

3M Scotch-Weld 74 Sprayragasztó

Ezt a sprayragasztót arra fejlesztettük ki, hogy a rugalmas poliuretánt és a latexhabot egymással és más anyagokkal is összeragaszthassuk. Könnyen használható, gyors munkát eredményez és a használatával a habszivacs könnyedén formázható.

3M Ipari tisztítóspray

Citromkivonatot tartalmazó tisztítóspray, ami eltünteti a piszkot és a ragasztómaradványokat, feloldja és megszünteti a nem kívánt szennyeződéseket anélkül, hogy eláztatná a felületet. Egyszerű használatának köszönhetően akár a csiszolást is helyettesítheti.

The post Idő- és környezetkímélő sprayragasztók appeared first on Műszaki Magazin.