A városi közlekedés számos európai és globális régióban hasonló kihívásokkal küzd: sofőrhiány, növekvő üzemeltetési költségek, környezeti terhelés, valamint az utolsó kilométeres (last mile) közlekedés nehézségei. A robotbuszok – jellemzően alacsony sebességű, teljesen elektromos és autonóm járművek – kifejezetten ezekre a problémákra adnak választ. Elsősorban rövid távú, jól behatárolt útvonalakon jelennek meg: ipari parkokban, egyetemi kampuszokon, repülőtereken, lakóparkokban vagy kisebb városrészekben. Itt nemcsak kiegészítik a hagyományos tömegközlekedést, hanem bizonyos esetekben teljes értékű alternatívát is kínálnak.

Technológia a háttérben

A robotbuszok működésének alapját fejlett szenzorrendszerek adják: lidarok, kamerák, radarok és GPS-alapú lokalizáció dolgozik együtt a jármű környezetének folyamatos feltérképezésén. A mesterséges intelligencián alapuló vezérlőrendszer valós időben értelmezi az adatokat, felismeri az akadályokat, gyalogosokat és más járműveket, majd ezek alapján hoz döntéseket. Fontos különbség a hagyományos autonóm személyautókhoz képest, hogy a robotbuszok többsége előre meghatározott útvonalakon közlekedik, ami jelentősen növeli az üzembiztonságot és megkönnyíti az engedélyeztetést.

Gazdasági és társadalmi hatások

Az autonóm buszok egyik legnagyobb előnye az üzemeltetési költségek csökkentése. A sofőr nélküli működés nemcsak munkaerőhiány esetén jelent megoldást, hanem hosszú távon kiszámíthatóbb költségstruktúrát is eredményez. Emellett az elektromos hajtás csökkenti az energiafelhasználást és a helyi károsanyag-kibocsátást.

Szabályozás és elfogadás

Bár a technológia gyorsan fejlődik, a széles körű elterjedés egyik kulcskérdése továbbra is a szabályozási környezet és a társadalmi elfogadás. Sok projekt jelenleg még tesztüzemben működik, gyakran fedélzeti felügyelővel. Ezek a pilotprogramok azonban fontos adatokat szolgáltatnak a döntéshozók és a közlekedési hatóságok számára.

A robotbuszok nem a hagyományos tömegközlekedés azonnali leváltására készülnek, hanem annak intelligens kiegészítésére. A következő években várhatóan egyre több városban jelennek meg üzemszerűen, fokozatosan bővülő funkciókkal és egyre nagyobb autonómiával. A helyi közlekedés jövője így nemcsak elektromos, hanem autonóm is lesz – a robotbuszok pedig ennek a változásnak az egyik legkézzelfoghatóbb előfutárai.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotbuszokkal átformált közlekedés appeared first on Műszaki Magazin.

A két vállalat közös fejlesztése a világ első integrált megoldása a tengerek feletti szállításra optimalizált, eVTOL elektromos repülőgépek számára. Az úgynevezett vertiport mobil légi csomópontként és intelligens irányító központként szolgál a vízen, karbonsemleges működés mellett. A fejlesztés öt fő felhasználási területet támogat: energiaplatformok karbantartása, sürgősségi mentés, nagy gyakoriságú ingázás, tengeri–légi turizmus és mobil vertiport-klaszterek, megnyitva az utat az integrált szárazföldi–tengeri–légi közlekedés új korszaka felé.

Az AutoFlight Aviation Technology (AAT) az elektromos függőleges fel- és leszállású (eVTOL) technológia fejlesztésének nemzetközi piacvezető vállalata, amely a CATL-lel közösen a világ első integrált tengeri-légi alacsony magasságú eVTOL eszközöket kiszolgáló megoldását mutatta be. A CATL stratégiai partnerként és befektetőként vesz részt az együttműködésben: magas biztonságú akkumulátorokat és zöld energiarendszereket integrál mind az eVTOL-okba, mind a vízi vertiportokba. Ez a partnerség elősegíti egy valóban szén-dioxid-semleges légi ökoszisztéma fejlesztését.

A fenntartható közlekedésre történő globális átállásban a légi közlekedés kritikus fontosságú terület. A karbonsemleges és teljesen elektromos vízi vertiport az eddig kihasználatlan vízfelületek kiaknázásával egy rendkívül rugalmas, alacsony környezeti terheléssel járó városi légi közlekedési modellt vezet be, ahol a függőleges felszállás és landolás révén kifutópálya szükségtelenné válik. Ez lehetővé teszi a vízparti városok számára, hogy gyorsan kiépítsék a zöld légi közlekedéshez szükséges infrastruktúrát, valamint a folyókat, tavakat és part menti övezeteket tiszta, hatékony közlekedési csomópontokká alakítsák át. A CATL és az AAT pedig közös erővel gyorsítják fel a kibocsátásmentes légiközlekedés elterjedését, túllépve a hagyományos szárazföldi rendszereken, a szárazföldi, a tengeri és a légi közlekedési megoldások integrálásával.

Az új technológia mobil légi csomópontként és intelligens irányító központként szolgál a vízen. A vertiport integrálja az eVTOL leszállási platformokat, a fotovoltaikus energiatároló és töltőrendszereket, az intelligens diszpécser rendszert és a kommunikációs berendezéseket, lehetővé téve a gyors telepítést. A fejlesztés tágas fedélzete napelemekkel borított leszállópályaként szolgál, míg a kabin indulási váróteremként és műszaki helyiségként funkcionál. Ezek az elemek együttesen egy rugalmas megoldást alkotnak, amely támogatja az eVTOL-ek felszállását, leszállását és töltését, ugyanakkor lehetővé teszi az adatok megosztását és az intelligens koordinációt a légi járművel.

Az alacsony magasságú légi közlekedés folyamatos terjedése előtt az eVTOL-infrastruktúra korlátozott rendelkezésre állása továbbra is szűk keresztmetszetet jelent, mivel a szárazföldi vertiportok építése gyakran hosszú időt vesz igénybe. A vízi vertiport kompatibilis az AutoFlight több fontos eVTOL modelljével, ezáltal számos különböző helyzetben teszi lehetővé a gyors fel- és szállítást.

Az integrált szárazföldi-vízi-légi megoldás több szektor igényeit kielégíti, növelve a működési hatékonyságot:

• Tengeri energiaplatformok karbantartása: Tengeri olajfúrótornyok vagy szélerőműparkok üzemeltetése esetén a megoldás több mint tízszeresére növeli a személyzet és a kritikus pótalkatrészek szállítási hatékonyságát.
• Vészhelyzeti reagálás: A nagy területű keresési képesség és a gyors eVTOL reagálás egyesítésével a rendszer több mint 50%-kal csökkenti a reakcióidőt, jelentősen kiterjeszti a keresési lefedettséget, növeli a túlélési arányt és javítja a mentők biztonságát.
• Gyakori ingázás: Lehetővé teszi a gyors légi közlekedést a városokon belül, a part menti városok között, az öblök területén és a szigetekre, így az utazási idő órákról percekre csökken.
• Tengeri–légi turizmus: Új dimenziót nyit a luxus turizmusban, és lendületet ad az élményközpontú turizmusnak.
• Mobil vertiport-klaszterek: Több mobil vízi vertiport gyorsan hálózatba köthető egy adott vízi területen belül, támogatva a nagyszabású, többfeladatos koordinált műveleteket a nagyobb lefedettség és az intelligens alkalmazások érdekében.

Sikeres volt az első nyilvános repülési bemutató

November 22-én az integrált tengeri-légi megoldást először mutatták be nyilvánosan a kínai Dianshan-tónál. Egy 2 tonnás eVTOL repülőgép szállt fel a Zero-Carbon Water Vertiport repülőtérről, bemutatva a vízi vertiport és az eVTOL együttműködési képességeit.

Az AutoFlight több repülőgépből álló formációs repülési bemutatót is tartott, amelynek során három 2 tonnás eVTOL formációban repült, és sikeresen hajtott végre légi szállítási feladatokat, többek között ellátmány és mentőcsónakok ledobását. A bemutató teljes mértékben illusztrálta az eVTOL-ok alkalmazási lehetőségeit olyan területeken, mint a vészhelyzeti reagálás és az alacsony magasságú logisztika.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A CATL és az AutoFlight új fejlesztése forradalmasítja az elektromos légi közlekedést appeared first on Műszaki Magazin.

A rakományok megfelelő rögzítése is fontos, és a KRESZ-hez hasonlóan ennek is megvannak a maga szabályai. Dachser Tudástár sorozatunk új részében megnézzük, milyen általános elvárások vonatkoznak a szállítmányozókra ezen a területen, mit tesz a Dachser ezeken felül azért, hogy megóvja a küldeményeket – és azt is eláruljuk, hogyan lehet a rakományrögzítés révén a környezeti terhelést is csökkenteni.

A teherjárművekre felkerülő rakományokat minden esetben kötelező rögzíteni, mégpedig úgy, hogy az áru ne csússzon, essen le, ne ömöljön ki, ne akadályozza a teherautó működését, és hogy az egyes áruk egymásban se tegyenek kárt. A rakodás során figyelni kell arra, hogy a súlyelosztás egyenletes, a rögzítés módja pedig megfelelő legyen, valamint illeszkedjen a jármű, illetve a küldemények sajátosságaihoz. Emellett a sofőröknek ajánlott lehetőleg kerülni a hirtelen manővereket vezetés közben.

Az egyszerűnek tűnő, józan ésszel is belátható szabályok betartása komoly szakértelmet igényel a berakodást is végző sofőröktől, tévedés azonban azt hinni, hogy az áru szállítás közbeni biztonsága kizárólag rajtuk múlik. Az áru eredeti feladója, csomagolója is felelős azért, hogy a helyes rakodást minél inkább elősegítse.

A megfelelő eszköz

A rakományrögzítés tudományának sarokköve a megfelelő eszköz kiválasztása. A különböző formájú, méretű, tömegű áruk rögzítésére számtalan eszközt bevet a logisztikai gyakorlat: spanifereket, láncokat, hálókat, ékeket – a lista szinte végtelen. A Dachser a szállítás során minden esetben raklapokat használ, amelyek egységesítik a küldeményeket, és hozzájárulnak stabilitásukhoz. A raklapokat nem használó szállítási megoldásokkal szemben így kevesebb eszközre van szükség a rakomány rögzítéséhez.

A vállalat szakemberei a többszörös védelemben hisznek, abban, hogy a megoldások kombinálása óvhatja meg legjobban a küldeményeket az utakon. Az első védvonal a gyűjtőszállítmányozásban maga a Dachser-szabvány csereszekrény: ennek fém falai tökételesen távol tartják az árukat a külvilágtól és fordítva. A szekrények emellett – második védelemként – belül gerendázhatók, azaz több szinten is rakodhatók, ami a jobb helykihasználás mellett azzal az előnnyel is jár, hogy elválasztja egymástól az egyes küldeményeket. A gerendák felfelé és lefelé mozgathatók, így az elválasztás mellett rögzíteni is lehet velük az árut. A harmadik szintet a csereszekrények oldalfalain és padlóján található lyukak jelentik, amelyekbe spanifereket és rudakat lehet illeszteni.

Környezetbarát rögzítéstechnológia

A rakományrögzítésben külön figyelmet igényelnek azok a küldemények, amelyek nem töltenek ki szélességükben egy szabvány raklapot, esetleg ráadásul szabálytalan alakúak is. A Dachser gyakorlatában ilyenkor korábban már felhasznált fóliával töltött vászonzsákokat tömnek a raklapok és áruk közötti résekbe, amelyek rugalmasak, mégsem engedik az árukat elmozdulni. Mivel egyszerűen használhatók és könnyűek, ezért plusz súlyt nem jelentenek a szállítás során, illetve a berakodást sem nehezítik. A céges logóval ellátott zsákokat a Dachser hálózatán belüli telephelyein megtaláljuk, hiszen a csereszekrényekkel és küldeményekkel együtt folyamatosan vándorolnak. Használatuk csökkenti a szállítmányozás hulladékmennyiségét. Egyrészt azért, mert a zsákok folyamatosan újra felhasználhatók, másrészt pedig azáltal, hogy töltelékként hosszú távon hasznosul az egyébként egyszer használatos csomagolási fólia.

A rakományrögzítés szakértelmet, odafigyelést igénylő tevékenység, amelyre minden felelős szállítmányozónak gondot kell fordítania. A Dachser ezen a területen is innovatív megoldásai a biztonságos közlekedés és áruk védelme iránti elkötelezettség szem előtt tartásával születtek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A rakományrögzítés tudománya appeared first on Műszaki Magazin.

„Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott keddi sajtótájékoztatón. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltunk róla itt és itt, most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud.

Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját –  ezt hívják digitális ikernek. 

Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására.

„Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz”

– tette hozzá.

„Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben”

– mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.”

Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja.

Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.

Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és

Az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. 

A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: © BME

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens közlekedés egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt megvalósításában kulcsszerepet játszik az ipari gáz szakértő Messer, amely nemcsak a töltőállomás technológiáját, hanem a szükséges hidrogént is biztosítja.

A 2025 júniusának végéig üzembe álló, összesen 26 darab hidrogénmeghajtású autóbusz a korábbi dízelüzemű járműveket váltja fel, évi mintegy 1500 tonnával csökkentve a térség üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A buszok egyetlen tankolással akár 350 kilométert is képesek megtenni, a hidrogén-utántöltés pedig kevesebb mint 10 percet vesz igénybe – ezzel gyakorlatilag versenyképes alternatívát jelentenek a dízelüzemű járművekkel szemben.

Az REVG telephelyén működő töltőállomást a H. Freund szállítmányozási vállalat közreműködésével helyezték üzembe 2024 októberében. A hidrogénellátásról és a technológiai háttérről a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szolgáltatója, a Messer gondoskodik. Andreas Noky, a vállalat hidrogéntöltő-állomásokért felelős szakértője elmondta:

„A 2024 novemberében indult próbaüzem óta a flotta két buszról 26 járműre bővült. Több mint 400 tankolás során közel 6 tonna hidrogént használtunk fel. A gyors tankolási idő lehetővé teszi a gördülékeny üzemeltetést, és eddig összesen körülbelül 65 tonnával csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátást.”

A Messer nemcsak Németországban aktív: 2011 óta vezető technológiai és hidrogénszolgáltatója az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzemanyagcellás buszflottájának is. Jelenleg szintén Észak-Rajna-Vesztfáliában, Jülich városában egy 10 megawattos teljesítményű, zöld hidrogént előállító üzemet épít a Düren-i járással közösen, amely akár 180 kilogramm hidrogént képes termelni óránként – ezzel az egyik legnagyobb ilyen létesítmény lesz Németországban. Emellett a belgiumi Zeebrugge-ban a Hyoffwind projekt keretében egy 25 megawattos elektrolizáló megvalósításában is részt vesz.

Több évtizedes magyarországi tapasztalat és oktatási együttműködés

A Messer több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hidrogéntechnológia területén. „Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk egyik fontos eleme az ipar szereplőinek edukálása és tájékoztatása a hidrogénalapú technológiák alkalmazási lehetőségeiről, illetve a szakterületen jártas szakemberek képzésének támogatása is” – emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója.

A Messer biztosította a hidrogént és technológiai hátteret a 2024-ben zárult, a HUMDA-val közös kísérleti buszprojektben, amelynek keretében hat magyar nagyvárosban közlekedett hidrogénmeghajtású autóbusz.

A vállalat évek óta együttműködik a PTE Műszaki és Informatikai Karával is. Szakértőjük rendszeresen oktat a tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a „Műveletek hidrogéngázzal” tantárgy oktatását is vállalja, amelynek részeként a hallgatók gyakorlati üzemlátogatáson is részt vehetnek. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentősen erősíti a Messerrel közös oktatási munka.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hidrogénnel a jövőbe a közösségi közlekedésért appeared first on Műszaki Magazin.

Aki Budapestről kifelé autózik az M1/M7-es autópályán, a budaörsi felüljáró-körforgalomhoz közelítve a szokásosnál több műszerrel felszerelt táblatartó portálokat láthat. Ez az egész világon az egyik legokosabb autópálya-szakasz, hasonló csak Kínában van, igaz, ott jóval hosszabban.

Másfél gigabájt, másodpercenként

A 800 méternyi, hamarosan 1,5 kilométeresre bővülő útszakasz két oldalát összesen 39 csúcstechnológiás műszer pásztázza –LiDAR-szenzorok, radarok, hőkamerák, szűkebb és szélesebb látószögű kamerák. A szenzorok közvetlen optikai kapcsolaton másodpercenként 1,5 gigabájt adatot küldenek a Magyar Közút szigetszentmiklósi központjába, hogy ott egy szuperszámítógép dolgozza fel.

Ez az Eureka Central System, egy magyar-osztrák projekt, melynek keretében a Magyar Közút Zrt. és a BME szakemberei ősz óta dolgoznak a rendszer kiépítésén. Az érzékelő berendezéseket a Magyar Közút telepítette, az összehangolásukat és a működést biztosító programozást pedig a BME kutatói és fejlesztői végezték. Jelenleg a finomhangolás és az érzékelő mesterségesintelligencia-modellek tanítása zajlik. Hamarosan megvalósul a projekt igazi célja: az érintett útszakasz teljes digitális reprezentációja, azaz egy digitális iker.

„A digitális iker úgy képzelhető el, mint egy olyan VR-videójáték, amely valós időben megjeleníti a fizikai valóság digitális másolatát”

– mondta a bme.hu-nak Rövid András, a Gépjárműtechnológia Tanszék tudományos főmunkatársa, a projekt szakmai vezetője.

Vagyis nemcsak az útfelület, a sávok és az összes tereptárgy pontos mása jelenik meg, de az éppen ott közlekedő járművek is.

A „valós időben” szó szerint értendő: a digitális ikert létrehozó algoritmus predikcióval dolgozik, így az adatátvitel sebességéből eredő, a másodperc töredékét jelentő adatkésést is kiküszöböli, ami például egy 130-as tempó mellett bekövetkező váratlan eseménynél már számíthat. A rendszer rendeltetése ugyanis az, hogy valós idejű információkat nyújtson a közlekedés résztvevőinek a többiek mozgásáról, így téve biztonságosabbá, kényelmesebbé és takarékosabbá a haladást.

Az innováció egyik kézzelfogható eredménye lesz egy fejlesztés alatt álló mobilapplikáció, amely tetszőleges nézetű mozgóképet ad a telefon képernyőjére – rajta az összes közeli járművel és tereptárggyal, így az éppen takarásban lévőkkel is, melyeket egy kamerákkal mégoly jól ellátott okosautó sem láthat. A sofőr ez alapján vezetéstámogató üzeneteket, figyelmeztetéseket kaphat a mobiljára.

„A világon sok helyen kísérleteznek okosutakkal, de olyan, ami ennyit tud, tudomásunk szerint egyelőre csak Kínában van, egy 157 kilométeres szakaszon”

– mondta kérdésünkre Rövid András. Hozzátette, a tanszék munkatársai nyáron utaznak Kínába, ahol találkoznak majd az érintett szakemberekkel, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat.

A perspektivikus lehetőség természetesen idehaza is az, hogy nagy távolságokon szereljenek fel autópályákat az okos vezetéstámogató rendszerként is működtethető technológiával, így csökkentve a balesetek és dugók számát, egyszersmind – például az optimális haladási sebességhez szükséges információk átadásával – az autózás környezeti terhelését is mérsékelve.

A rendszer anélkül teheti biztonságosabbá a távolsági közúti közlekedést, hogy minden autót önvezetőre cserélnénk – különösen, ha forgalomirányítási funkciót kapna, személyre szabott információkkal, javaslatokkal. A Magyar Közút pedig nagyon részletes, sávra, járműtípusra, manőverezési aktivitásokra, balesetveszélyes helyzetekre lebontott statisztikákat is nyerhet és az információkat akár az út feletti digitális táblás kommunikációjába is beépítheti. A kiépített technológiát értelemszerűen a rendőrség is sok mindenre használhatná, az autóipari fejlesztőknek pedig megfelelő környezetet biztosít az autonóm vezetési funkciók biztonságos tesztelésére. Még idén elkészül a másfél kilométer fennmaradó része, az itt megszerzett tapasztalatok pedig megalapozzák a nagyobb léptékű fejlesztések előkészítését.

„Magyarország autóiparban kivívott elismertségét tudjuk erősíteni azzal, hogy lehetőséget biztosítunk új technológiák és autóipari fejlesztések valós környezetben történő tesztelésére. Ez pedig teljesen új távlatokat nyit a forgalomirányításban és a forgalombiztonság növelésében azzal, hogy az érzékelés és a látás határain túli veszélyekre is figyelmeztetni tud majd a rendszer. Nagyon várjuk, hogy a pilot-projekt eredményeit minél hamarabb alkalmazni tudjuk a mindennapi útüzemeltetés során és az utazó közönség tájékoztatásában”

– mondta Verdes Máté, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. intelligens közlekedési rendszerek osztályának vezetője.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Önvezető autók nélkül is lehet sokkal biztonságosabb a közlekedés appeared first on Műszaki Magazin.

De megvalósulhat-e mindez, miért van egyáltalán szükség az önállóan gondolkodó autókra, és hogyan javíthatnák az összekapcsolt autonóm járművek a közlekedés hatékonyságát? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője most elmagyarázza, hogyan kell elképzelnünk mindezt.

Tíz közlekedési balesetből kilenc emberi tényezőre vezethető vissza: lassú reakcióidőnk, szétszórt figyelmünk vagy hirtelen, rossz döntéseink végzetes következményekkel járhatnak. A számítógépek ezzel szemben nem fáradnak el, nem mobiloznak vezetés közben, ráadásul gyorsabban, pontosabban is reagálnak, mint az emberek. Az autonóm járművek így jelentősen javíthatnak a közlekedés biztonságán, ugyanakkor fejlesztésüket más tényezők is indokolják: lerövidíthetik az utazási időt és csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelve a környezeti terhelést is.

Ehhez azonban önmagában kevés egy-egy önvezető autó, mert az igazán nagy áttörést az jelenthetné, ha ezek a járművek egymással folyamatos kapcsolatban állva közösen gondolkodnak és cselekednek. Így a hibás emberi döntések helyett pontos információkra épülő, gyors, összehangolt reakciók születhetnek az utakon.

Így gondolkodnak együtt az autonóm járművek

Az önvezető autók kommunikációja kétirányú: egyrészt a különféle szenzorokkal (pl. radarokkal, kamerákkal) észlelik a környezetüket, másrészt folyamatosan információt adnak a környezetüknek, azaz a többi autónak is. A közlekedési információk pedig szintén kétféle módon terjedhetnek: központosított formában, amikor minden jármű egy közös rendszerből kapja meg az adatokat, és elosztott módon, amikor a járművek közvetlenül egymással osztják meg az információt, azaz „a szomszédaikkal beszélgetnek”.

Képzeljünk el például egy olyan helyzetet, amikor az előttünk haladó jármű hirtelen fékez, a miénk pedig erre azonnal reagál. Ha a közelben lévő összes autó megkapná ezt az információt, egyszerre lassíthatnának le, ezzel pedig megelőzhetnék nem csak a balesetek, hanem a dugók kialakulását is, csökkentve ezzel az autók felesleges üzemanyag- vagy energiafelhasználását. Az ilyen és ehhez hasonló forgalmi helyzetek megoldásával az autonóm járművek teljesen átformálhatják a közlekedést – rengeteg hétköznapi bosszúságtól megkímélve a résztvevőket.

„Az autók közötti ilyen jellegű közös gondolkodásra akkor kerülhet sor, ha minél több autonóm jármű, és minél kevesebb kiszámíthatatlan reakciójú emberi sofőr vesz részt a közlekedésben” – magyarázza Gáspár Péter professzor, HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője. „Ez azonban nyilván nem azt jelenti, hogy ha holnap mindenki önvezető autóba ülne át, azonnal torlódások nélkül, gyorsabban közlekedhetnénk.”

Mindennek a kulcsa a kommunikáció

Gáspár professzor szerint például ahhoz, hogy az utazásra fordított idő csökkenjen, az egész közlekedési rendszert át kell tervezni, ami rendkívül komplex feladat.

A járműkommunikáció ugyanis jóval több annál, mint hogy az autók adatokat cserélnek egymással. Az önvezető járművek nemcsak a körülöttük haladó többi autó mozgását érzékelik, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési infrastruktúrával is – például a lámpákkal, gyalogátkelőhelyekkel és jelzőtáblákkal – a gyalogosokkal és kerékpárosokkal, az utasok eszközeivel, például okostelefonokkal, valamint a világhálóval is, amelynek segítségével akár távoli járművekkel is adatot cserélhetnek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy önvezető autónak nemcsak azt kell azonnal érzékelnie, ha előtte hirtelen fékez egy másik jármű, hanem azt is, ha pirosra vált a lámpa vagy ha egy gyalogos lelép a zebrára. Fel kell ismernie a telefonunkon beállított úti célt, és biztonságosan el is kell minket juttatnia oda. Ehhez azonban folyamatos, valós idejű kommunikációra van szükség – nemcsak a közelben lévő járművekkel, hanem a hálózaton keresztül akár távolabbi autókkal is. Csak így lehet összehangolni a forgalmat, elkerülni a torlódásokat és optimalizálni a közlekedést.

„A közlekedésben minden tizedmásodperc számít, az autonóm járműveknek ezért minden helyzetben azonnal kell reagálniuk. Ennek az elméleti, műszaki szabályozási kereteit már évek óta kialakították. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatók legyenek, összehangolt nemzetközi döntésekre, szabályozói jóváhagyásokra és az infrastruktúra tényleges kiépítésére van szükség”

– mutatott rá a professzor. 

„Nem beszélve arról, hogy a közlekedés gördülékenysége és biztonsága érdekében mindezek a rendszerek egyszerre, valós időben és zavartalanul kell, hogy működjenek. Kollégáink kutatással, modellezéssel, szimulációval és teszteléssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az önvezető autók garantált, stabil teljesítményt nyújtsanak ezeken a területeken”

– tette hozzá.

Bár az önvezető járművek önmagukban már most lenyűgöző technológiai teljesítményre képesek, a valódi áttöréshez nem az egyes autók tudása, hanem a járművek és rendszerek közötti, valós időben zajló, többszereplős együttműködés finomhangolása szükséges – és mint látjuk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egy-egy autót önálló döntéshozatalra tanítani.

Forrás: HUN-REN SZTAKI

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi hiányzik ahhoz, hogy kizárólag önvezető járművekkel közlekedjünk? appeared first on Műszaki Magazin.

Most azonban egy új fejlesztés ígéri, hogy jelentősen növeli a légi áruszállítás fenntarthatósági szintjét. A Natilus egy innovatív kaliforniai startup, amely a Siemensszel közösen újragondolta az áruszállító repülőgépek tervezését, ötvözve a legmodernebb mérnöki technológiát és a környezettudatosságot.

Blended-wing: aerodinamikai forradalom

A Natilus nevű, innovatív startup San Diegóban, Kaliforniában működik. A cég 2015-ben alakult tapasztalt repülőgépipari és mérnöki szakemberek csapataként, azzal a ”szerény” céllal, hogy forradalmasítsák a légi közlekedést. A vállalat pilóta nélküli áruszállító repülőgépek fejlesztésére specializálódott, amelyek a kevert szárny-test (blended wing body) kialakítás révén nemcsak hatékonyabbak, hanem fenntarthatóbbak is, jelentősen csökkentve az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.

„A probléma, amit meg akarunk oldani, az, hogy a légi teherszállítás túl drága, de gyors, míg a tengeri teherszállítás olcsó, de nagyon lassú”

– magyarázza a cég vezérigazgatója.

„Hogy perspektívát adjak: az áruk tengeren történő szállítása Ázsiából az Egyesült Államokba akár egy hónapot is igénybe vehet, de olcsó. A légi szállítás tízszer drágább, viszont két-három nap alatt teljesíthető. A mi megoldásunk az, hogy áthidaljuk ezt a szakadékot, és megőrizzük a légi teherszállítás gyorsaságát, de 50–60 százalékos költségcsökkentéssel közelítsük a tengeri szállítás árkategóriájához. Ezzel a mi repülőgépeink súlykategóriájában a légi teherszállítás válhat az új normává, és a tengeri szállítás szinte eltűnhet.”

A vállalat fejlesztéseinek középpontjában a blended-wing body design, azaz a kevert szárny-test kialakítás áll. Ez az aerodinamikai megoldás nemcsak a hatékonyságot javítja, hanem újraértelmezi a szállítási kapacitást is. Egy-egy repülés során a Natilus gépei akár 50%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, miközben másfélszer több rakományt képesek szállítani. Ezek az eredmények új mércét állítanak fel a fenntartható légi közlekedésben, és jelentős mértékben csökkenthetik az iparág üvegházhatású gázkibocsátását.

A Natilus már több mint 6 milliárd dollár értékben kapott előrendeléseket világszerte jelentős légitársaságoktól és ügyfelektől, több mint 400 repülőgépre. A cég közlése szerint a teherszállító légitársaságok működési árrése csekély, mindössze három-négy százalék, és csak jó években nyereségesek. Ha a jelenlegi Boeing- és Airbus-flottáikat ilyen gépekre cserélnék, ez az árrés 33 százalékra nőhetne, ami óriási változást hozna az eredményességben.

A cég megoldása egy másik iparági kihívást is kezel – a jól képzett pilóták világméretű hiányát. A becslések szerint az utasszállító forgalom 2035-re megduplázódik, és a teherszállító pilóták várhatóan részt vesznek ennek az űrnek a betöltésében. A Natilus távirányítású rendszerei lehetővé teszik, hogy egyetlen pilóta egyszerre három repülőgépet irányítson.

A Natilus jelenleg három terméket fejleszt- többek közt a Siemens technológiájának segítségével-, amelyek mindegyike szénszálas kompozit vázszerkezetű. Az első egy 19 000 font (kb. 8600 kg) súlyú repülőgép, 90 láb (kb. 27 méter) szárnyfesztávolsággal. A második egy 60 tonnás repülőgép, amely méretében egy Boeing 767-eshez hasonlítható, és elsősorban belföldi szolgáltatásokra szánják az Egyesült Államokban, de képes Európa és Ázsia kiszolgálására is. A zászlóshajó termék egy 700 tonnás modell, amely a Boeing 777-es versenytársa lesz, 10 százalékkal nagyobb szárnyfesztávolsággal, és képes csendes-óceáni repülésre.

A startup fejlesztései egyúttal túlmutatnak az üzemanyag-hatékonyságon. A repülőgépek kialakítása kompatibilis az úgynevezett fenntartható repülőgép-üzemanyagokkal (SAF). Sőt a cégnél felkészültek a jövő hidrogénalapú hajtási technológiáinak implementálására is. A kérdés így már csak az, hogy megoldásaik mikor fognak megjelenni a hétköznapokban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Forradalom a légi közlekedésben appeared first on Műszaki Magazin.

„Az InnoTrans 2024-ben igazi rekordot jelentő vásár volt – mind a kiállítási terület, mind a látogatószám tekintetében. Idén 133 országból mintegy 170 000 látogató érkezett a berlini kiállítási központba – így a látogatószám és a nemzetköziség tekintetében ismét sikerült túllépnünk a Covid előtti szintet. Az InnoTrans lenyűgözően bizonyította, hogy a világ vezető közlekedési technológiai és mobilitási szakvására” – mondta Dirk Hoffmann, a Messe Berlin operatív igazgatója.

„Az InnoTrans ismét a globális vasúti ipar eseménye volt” – mondta Kerstin Schulz, az InnoTrans igazgatója. „Az innovációk tűzijátékával és 226 világpremierrel a vásár a világ minden tájáról vonzotta a látogatókat.” 59 országból érkező 2940 kiállító mutatta be legújabb termékeit és szolgáltatásait az öt vásári szegmensben: vasúttechnológia, vasúti infrastruktúra, tömegközlekedés, belső terek és alagútépítés. A vásár idén még nemzetközibbé vált. Mintegy 600 új kiállító vett részt – és velük olyan új országok, mint Marokkó, Malajzia, Indonézia és Dél-Afrika. A világ minden tájáról érkező kiállítók 133 járművet mutattak be a 3500 méteres pályán. A nyári kertben található buszkiállításon a szaklátogatók tizenegy autóbuszt ismerhettek meg élőben egy 500 méter hosszú pályán.

Az idei vásár fő témái a fenntarthatóság, a villamosítás, a digitalizáció és mindenekelőtt a mesterséges intelligencia voltak. „A mesterséges intelligencia a közlekedési ágazatban is egyre fontosabbá válik” – mondta Kerstin Schulz, az InnoTrans igazgatója. Az InnoTrans ezt a fejlődést az új kiállítási területtel, az AI Mobility Lab-al támogatta. „Ez pontosan a helyes döntés volt. Az AI-alapú megoldások és a kiberbiztonság iránti kereslet óriási volt” – számolt be Schulz. 17 ország 42 kiállítója mutatta be a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatvédelem és a kiberbiztonság területén szerzett szakértelmét.

A következő InnoTrans 2026. szeptember 22. és 25. között kerül megrendezésre.

Outdoor Display *** Local Caption *** Outdoor Display

Az InnoTrans 2024 kiállítóinak véleménye:

Michael Peter, a Siemens Mobility vezérigazgatója: „Elégedettek vagyunk az idei berlini InnoTrans kiállítással – a vásár nagy sikert aratott. Több ezer látogatónak és ügyfélnek tudtuk megmutatni, hogy a Siemens Xcelerator szabványosított interfészeket használ a termékeink, az üzemeltetők és az ökoszisztéma-partnerek adatainak újszerű digitális összekapcsolására. Ily módon olyan úttörő innovációkat támogatunk, amelyek a vasúti közlekedést a legfenntarthatóbb, legkényelmesebb és legköltséghatékonyabb közlekedési megoldássá teszik. Az InnoTrans tökéletes helyszínt kínál számunkra a személyes párbeszédhez és a közös előrelépéshez.”

Henri Poupart-Lafarge, az Alstom vezérigazgatója: „A 2024-es InnoTrans-on láthattuk, hogy az iparág aktívan reagál a világ gyorsan változó közlekedési igényeire. Hálás vagyok a világ minden tájáról érkező számos látogatónak, különösen az Alstom ügyfeleinek és partnereinek, akik időt szántak arra, hogy beszélgessenek velünk. Büszkén mutattuk be 84 000 tehetséges munkatársunk innovációit, akik együtt dolgoznak azon, hogy a közlekedést tisztává, hatékonnyá, intelligenssé, megbízhatóvá, élvezetessé és mindenki számára elérhetővé tegyék. Az előttünk álló kihívások – az éghajlatváltozás, a gyors urbanizáció és a változó technológiai környezet – együttműködésen alapuló megközelítést igényelnek, és mi jó úton haladunk. Az InnoTrans megerősítette optimizmusomat a jövővel kapcsolatban.”

Dr. Richard Lutz, a Deutsche Bahn AG vezérigazgatója: „Több vasút Németországban és Európában, és ezáltal több éghajlatvédelem csak együtt érhető el. Ezért olyan fontos az iparágon belüli párbeszéd az InnoTrans-on. Innovatív megközelítésekkel és digitális technológiákkal, valamint utasaink számára kézzelfogható fejlesztésekkel a vonatok, a csatlakozások és az integrált tömegközlekedési szolgáltatások terén, mi a DB-nél felelősséget vállalunk egy erős vasútért.”

Markus Bernsteiner, a Stadler csoport vezérigazgatója: „Az InnoTrans  nagy siker volt a Stadler számára. A standunkon bemutathattuk vendégeinknek és ügyfeleinknek a modern vasúti járművek és a személyre szabott jelző- és szolgáltatási megoldások innovatív erejét. Nyolc járműkoncepcióval ismét bizonyítottuk a fenntartható, biztonságos és megbízható mobilitás iránti elkötelezettségünket. Várakozással tekintünk a közelgő projektek és partnerségek elé, amelyek a vásáron eltöltött sikeres hét eredményeként születnek majd meg.”

Martin Schmitz, a Német Közlekedési Vállalkozások Szövetségének (VDV) technológiai ügyvezető igazgatója: „Az InnoTrans 2024 ismét lenyűgözően bizonyította a német és a nemzetközi vasúti ipar innovációs erejét. Az iparágnak ezt az erőteljes és előremutató bemutatkozását arra kell felhasználnunk, hogy most már az EU és a szövetségi politikusoktól is nyomatékosan követeljük az átalakulásunkhoz szükséges támogatást.”

Enno Wiebe, az UNIFE vezérigazgatója: „Minden idők legnagyobb InnoTrans rendezvénye lenyűgözően mutatta be, hogy mire képes a vasúti beszállítóipar, és milyen szerepet fog játszani a jövő vasúti rendszerének megvalósításában. Tisztességes nemzetközi versennyel és a többi közlekedési móddal egyenlő versenyfeltételekkel – a szükséges finanszírozás és a migrációs utak biztosítása mellett – továbbra is sikeresen megvalósíthatjuk azt, amit itt, Berlinben, a mobilitás jövőjének fővárosában bemutattunk.” – tette hozzá.

Patrick Oosterveld, az Ebusco értékesítési igazgatója: „A vásár nagyon jól sikerült számunkra. Az a jó, hogy nem csak a buszok statikus bemutatóját láthatjuk, hanem el is mehetünk egy körre. Így az ügyfél megtapasztalhatja, hogyan viselkedik a jármű utazás közben, és milyen zajok keletkeznek. Ezt itt ki lehet próbálni.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ vezető közlekedési szakvására sikeres rendezvényt zárt appeared first on Műszaki Magazin.

A kognitív mobilitás az egyik legfrissebb tudományterület, amely a jövő járműveinek és közlekedési hálózatainak tökéletesítésével foglalkozik, többek között a mesterséges intelligencia eszközével. Hogyan formálja a jövő autóit és városait a kognitív mobilitás? Milyen szerepet kap ebben a mesterséges intelligencia? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az IEEE Cognitive Mobility (Kognitív Mobilitás) Konferencia szakértői a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

A Budapesten immár második alkalommal, október 19-20-án megrendezett nemzetközi Kognitív Mobilitás konferencia a közlekedés holisztikus megközelítését tartotta szem előtt: a különböző tudományterületek ötvözésével a hatékonyabb és biztonságosabb közlekedés legaktuálisabb témáira fókuszált. A közel 40 előadás olyan területeket érintett, mint például a forgalmi dugók a jövő autópályáin, a vizuális szmog hatása a járművezetőkre, a városi parkolóhely-foglalási szolgáltatás fejlesztése a vezetési magatartás alapján, vagy az évszakok hatása a kerékpáros balesetekre. A résztvevők emellett a kognitív mobilitás gyakorlati alkalmazásába is bepillantást nyerhettek: bemutatkozott a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. elektromos hajtásláncok fejlesztését célzó közös kutatás-fejlesztési projektje, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Mobility Lab-jének futurisztikus dizájnkoncepciói is.

„A Bosch vezető autóipari innovátorként elkötelezett a járművek és a közlekedés intelligens megoldásainak fejlesztése iránt, ezért örömmel vettünk részt szervezőként, előadóként és kiállítóként is a konferencián, és adtunk teret a rendezvénynek a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon. A Bosch kognitív mobilitáshoz kapcsolódó megoldásait már ma is több mint 50 autómárka használja világszerte: fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai szektorral összefogva részt vegyünk a mobilitás jövőjének formálásában, melyre a Kognitív Mobiltás konferencia kiváló lehetőséget teremtett”

– mondta el Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója.

„Vezető felsőoktatási intézményként a BME számára alapvető cél, hogy ne csak kövesse, hanem formálja a legújabb trendeket. A kognitív mobilitás lehetőséget ad a különböző tudományterületek egymást gazdagító összefogására, ezáltal fenntarthatóbb mobilitási formák létrehozására. A tapasztalatok az oktatási anyagba is bekerülnek, így az új megközelítés hatása a hallgatók segítségével megsokszorozódik”

– mondta el Zöldy Máté DSc., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműmérnöki Karának professzora.

Jövőbe mutató klasszikus: oldtimer versenyautóban bizonyít az elektromos hajtás

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán idén tavasszal adták át a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot, melynek eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. A Kognitív Mobilitás konferencián a résztvevők testközelből megismerhették a magyarországi Bosch csoport, valamint a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. együttműködésében zajló izgalmas eTipo kutatás-fejlesztési projektet is.

A Kognitív Mobilitás konferencián mutatták be először az 1950-es éveket idéző, oldtimer formavilágú, ugyanakkor a legmodernebb hajtáslánccal felvértezett eTipo elektromos teszt-versenyautó második, továbbfejlesztett generációját, mely valós megmérettetéseken, hegyi pályákon tartott nemzetközi autóversenyeken is részt vesz. A Formula 1-es versenyautó külön érdekessége, hogy dobozos termékként meg is vásárolható a világpiacon.

A tesztjármű elektromos hajtásláncának összetevői modulárisan cserélhetők és valós működés közben tesztelhetők. A különböző elektromos komponensek így pontosabban mérhetővé, a hajtáslánc működése, melegedése, hatótávja optimalizálhatóvá válik. A szélsőséges versenykörülmények során zajló tesztelés is azt szolgálja, hogy később a sorozatgyártásba kerülő innovatív megoldások garantáltan helytálljanak az utakon.

Mobilitás mint élmény: közlekedés és design

Az esemény keretében bemutatkozott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Mobility Lab-jének gépjárműdizájn-projektje is. A konferencia résztvevői bepillantást nyerhettek a közlekedés jövőjének víziójába: a 3D-s modellek és a VR szemüveggel „körbejárható” tervek megmutatták, milyen futurisztikus formavilágot álmodtak meg a MOME hallgatói a 2040-ben közlekedő járműveknek. A MOME Formatervező szakának specializációjaként működő Mobility Lab, a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös Micromobility oktatási program keretében nemcsak autókat, hanem elsősorban mikromobilitási eszközöket, illetve mobilitási élményt is terveznek a klasszikus formatervezés és a high-tech ötvözésével. A Bosch innovatív partnerként támogatja a BME-MOME projektjét, hogy a kreatív tervek a jövőben akár testet is ölthessenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kognitív mobilitás: új tudományterület forradalmasíthatja a közlekedést appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric a Harvard Business Review Analytic Services kutatásának felhasználásával új elemzést adott ki, amely bemutatja, hogyan érdemes a helyi közlekedési hatóságoknak megtervezni és megvalósítani a jövő közlekedési infrastruktúráját.

A részletes elemzés – amely teljes egészében itt érhető el – megvizsgálja, hogy a fenntartható infrastruktúra-programok milyen feladatokat rónak a helyi közlekedési és kormányzati tisztviselőkre és egyúttal ajánlásokat, tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogy milyen megközelítéseket alkalmazhatnak ezek teljesítése érdekében. Emellett meghatározza a legjobb gyakorlatokat a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérésére, valamint egyéb, a jövőbeli közlekedési beruházásokkal kapcsolatos célok megvalósítására. Emellett az elemzés foglalkozik azzal is, hogyan lehet bevonni ezekbe a projektekbe olyan külső erőforrásokat, mint például az iparági vezetők szakértelme, vagy a közösség érintett tagjai.

“Az éghajlatváltozás elleni harcban az idő ellen küzdünk. A közlekedés szén-dioxid mentesítése az egyik legfontosabb feladat a helyi, nemzeti és nemzetközi éghajlati célok elérése érdekében. A jövő zöld közlekedési és mobilitási infrastruktúráit azonban többnyire helyi szinten tervezik és valósítják meg. Ezért olyan fontos, hogy a helyi közlekedési tisztviselők pontosan tudják, hogyan kezdjenek hozzá egy ilyen fejlesztéshez, amihez a most kiadott elemzésünk részletes útmutatást nyújt“

– mondta el Frederic Godemel, a Schneider Electric EVP Power Systems & Services igazgatója.

A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításának vezető vállalatának megbízásából készült tanulmány többek között az MIT Mobility Initiative, a World Resources Institute és a Texas A&M Közlekedési Intézet szakértőinek közreműködésével jött létre.

A zöld infrastruktúra központi szerepe 

Az ellenálló, fenntartható infrastruktúra a termelékenység és a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb elősegítője. Az éghajlatváltozás és a gyors ütemben növekvő urbanizáció azonban még fontosabbá tette, hogy a kormányok, az önkormányzatok, a közcélú infrastruktúra tulajdonosai, az energiahálózatok és a közlekedési szolgáltatók a gazdasági növekedés támogatása érdekében jól megtervezett beruházásokat hajtsanak végre az intelligensebb, zöldebb megoldások alkalmazásával.

“Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a gyors urbanizáció idején az infrastrukturális rendszerekre óriási nyomás nehezedik, hogy rugalmas és megbízható szolgáltatásokat nyújtsanak. A városi környezetben az infrastruktúrának képesnek kell lennie a tömegközlekedés villamosításának támogatására, ehhez pedig zöld forradalomra van szükség az infrastruktúrában, hogy biztosított legyen a folyamatos energiaellátás, a közlekedés mozgásban maradjon, valamint hogy megvédjük az üzleti életet és a társadalmat az éghajlatváltozással szemben“

– tette hozzá Frederic Godemel.

The post Tippek a zöldebb közösségi közlekedéshez appeared first on Műszaki Magazin.

A Széchenyi István Egyetem újabb mérföldkőhöz érkezett az 5G alkalmazási lehetőségei és az önvezető járművek kutatása terén. A győri mérnökök sofőr nélkül irányítottak egy személyautót a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán a Magyar Telekom által biztosított 5G Campus mobilhálózat segítségével.

Az 5G Campus mobilhálózat hatalmas lehetőségeket rejt magában, és ezek kiaknázása nagymértékben függ az olyan kutatásoktól, melyeket az innovatív szemléletmódjáról ismert Széchenyi István Egyetemen végeznek. Az intézmény az autonóm közlekedési rendszerek fejlesztésében is meghatározó szereplő. Az e két területen elért látványos eredményeket szemléltette az a 2022. szeptember 30-i, a IV. ZalaZONE Innovációs Nap keretében megtartott bemutató, amelynek során sofőr nélkül haladt végig a tesztpályán a fejlesztő csapat által a győri laboratóriumból, távvezérléssel irányított személyautó.

A szenzorokkal ellátott gépjármű érdekessége, hogy nemcsak önvezető módszerek fejlesztésére használható, hanem távirányíthatóvá is tehető. A Hungaroringen szeptember 23-án bemutatotthoz hasonlóan a továbbfejlesztett és most demonstrált megoldásban is kulcsfontosságú szerepet játszik a hálózati kommunikáció, mivel miközben a kommunikáció zajlik, az autó mozgásban van, azaz akár több métert is megtehet a szenzorok jelzései és az arra megkapott reakciók között. A válaszidőt a rádiós szakaszon sikerült 6 ezredmásodperc alatt, a Zalaegerszeg–Győr távolságon pedig 10 ezredmásodperc körül tartani, amihez a Magyar Telekom szakemberei dedikált rádiós és maghálózati erőforrásokat biztosítottak több, 3,5 GHz-en működő cellán 5G technológia segítségével. Ehhez felhasználták a korábban már bemutatott 5G Campus mobilhálózat szeletelés technológiáját.

„A mérnökök egy közúti, közel kéttonnás autót 60 kilométer/óra sebességre gyorsítottak, majd visszalassítva a ZalaZONE tesztpálya kanyargós aszfaltját követve vezették végig az autót, hasonlóan ahogy egy átlagos városi közlekedési esetben történne. Ezt a megoldást a kutatók és a mérnökök az élő hálózat hangolásával valósították meg, és nem speciálisan erre a célra telepített hálózati eszközök segítségével. A távvezérléshez és a biztonságos működéshez kimagaslóan fontos a hálózat stabil elérhetősége és a szükséges erőforrások – mint az adatátviteli sávszélesség és az alacsony késeltetés – biztosítása”

– mondta el Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője.

Az autó közvetlen irányítását az 5G Campus mobilhálózaton érkező parancsok alapján, a benne elhelyezett fedélzeti egység fordította le úgynevezett „CAN üzenetekre”, ezek vezérelték az autót. Ezzel párhuzamosan a tetőn elhelyezett kamera képét kis késeltetéssel közvetítették Győrbe az egyetemre, ahol az operátor teljes kontrollal bírt az autó felett. A járműtől légvonalban több mint 100 kilométer távolságra ülő „sofőrt” egy virtuális pályán segítette még a precíziós GPS-szerkezet által küldött adatok vizualizációja, valamint annak folyamatos visszajelzése a kormányszög és a pedálok állapotáról.

„A Széchenyi István Egyetem egyre meghatározóbb szereplő az olyan, a jövőt nagymértékben formáló területeken, mint az 5G hálózat vagy az autonóm járművek és közlekedési rendszerek kutatása. A legmodernebb technológiák fejlesztésével is a térség és hazánk versenyképességének erősítéshez kívánunk hozzájárulni. Örömmel tölt el bennünket, hogy ebben olyan kiváló partnerek együttműködése segít bennünket, mint például a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Systems Magyarország. Gratulálok a fejlesztőknek ehhez a nagyszerű sikerhez”

– értékelte az eredményt dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a közös mérések és munkák során a Széchényi István Egyetem kutatói és mérnökei egy következő szintre léptek, és valós, távolról elvégzett autóirányítást mutattak be a Telekom 5G Campus mobilhálózatán keresztül. Az 5G hálózat széles körű alkalmazhatóságát és flexibilis lehetőségeit mutatja, hogy a Telekom munkatársainak a ZalaZONE-on végzett teszthez elég volt a már meglévő, felszerelt, 3,5 GHz-en működő 5G cellákon szoftveres módosításokat és finomhangolásokat elvégezni. A korábban kialakított, de a mostani demo igényei alapján módosított SIM-kártyákkal, rádiós, core hálózati és IP-adatátviteli rendszerrel ki tudták szolgálni az önvezető autózás kétirányú, alacsony késleltetésű és mégis megbízható hálózati igényét”

– mondta dr. Taszner István, a Magyar Telekom Mobile Access Tribe vezetője.

The post Győrből 5G hálózaton irányították a ZalaZONE-on közlekedő személyautót appeared first on Műszaki Magazin.

Soha nem látott érdeklődés követte a magyar kormány hatósági üzemanyag árának eltörlését a közösségi elektromos autómegosztó szolgáltatónál – számolt be Ádám Boglárka a GreenGo vezérigazgatója.

Az ok egyszerű: ahogy a magyar háztartások többsége, úgy a cégvezetők is megkezdték kiadásaik ésszerűsítését.

Forrás: Autopro

The post Rögtön az e-autók felé fordulnának a cégek appeared first on Műszaki Magazin.

A vontatóhajó mindössze 129 üzemóra alatt tette meg a Kiel-csatornán keresztül a Cuxhaven-Skagen-Koppenhága-Hamburg kísérleti utat, Dánia keleti partja mentén. A hajó ön- és távvezérlését a Vodafone 4G mobilhálózata biztosította, amely lehetővé tette a Sea Machines Robotics szakemberei számára, hogy bostoni székhelyükről, több mint 3000 mérföld távolságról felügyelhessék és adott esetben irányíthassák a hajót.

Gépi Odüsszeia – így nevezték el a tengeri technológiával foglalkozó Sea Machines Robotics és az Vodafone által bemutatott, több mint 1000 tengeri mérföldes utat, amely abszolút rekordnak számít az önvezető kereskedelmi hajózás területén. A projektet a bostoni székhelyű Sea Machines Robotics vállalat vezette a Vodafone-nal együttműködésben: a partközeli 4G roaming kapcsolatot a vontatóhajó számára a teljes út során a Vodafone biztosította. A Nellie Bly vezérlésének középpontjában a Sea Machines Robotics SM300-as parancsnoki és vezérlőrendszere állt, amely lehetővé tette a hajó ön- és távvezérlését, így a bostoni központban több mint 3000 mérföldről irányíthatták a vontatót a Vodafone 4G/LTE hálózatán.

A szenzorok sokaságának köszönhetően a vontatóhajó vezérlőrendszere képes volt több mint 12.000 négyzetmérföldnyi óceánt olyan részletességgel pásztázni, amely az emberi szem számára lehetetlen lenne, lehetővé téve ezáltal a biztonságos és kiszámítható navigációt. A Nellie Bly útja megmutatta a világ flottáinak, hogy az integrált önvezérelt technológiákkal felszerelt hajók fokozott biztonságot, megbízhatóságot és új tengerjáró képességeket – például dinamikus helyzetfelismerést – biztosíthatnak. A Vodafone széles lefedettségű, nagy sebességű, alacsony késleltetésű 4G hálózata a part közelében is kapcsolatban tartotta a hajót a központtal, és több mint 1 terabyte adatot továbbított a hajó és a bostoni irányítóterem között, ami segítette a biztonságos navigációt a part menti vizeken.

Nem ez az első alkalom, hogy a Vodafone mobilhálózatain működő távvezérlésű, illetve önvezető technológiát mutatnak be. A Vodafone Magyarország 2019-ben, a hazai szolgáltatók közül elsőként tette elérhetővé az 5G hálózatot: ekkor az ország első állandó, élő 5G bázisállomásának képességeit egy 5G kapcsolaton keresztül távvezérelt autóval szemléltették. Ugyanebben az évben szintén a Vodafone Magyarország az AImotive-val és a HERE Technologies-zal közösen mutatta be Magyarország első önvezető autós parkolását.

The post Önvezető hajót mutatott be a Vodafone appeared first on Műszaki Magazin.