A projektben – a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem mellett – fontos szerepe volt a BME-nek.

A naperőművek terjedésével egyre fontosabbak lesznek az energiahálózatokban a tárolók, amelyekkel egy adott időszakban megtermelt energia elraktározható későbbre. Ebben is segíthet a japán NGK által gyártott egységekből álló, 3,6 MWh/0,6 MW-os nátrium-kén akkumulátoros tárolórendszer.

Ez az akkumulátortípus különbözik a jóval gyakoribb lítium-ion akkumulátoroktól, többek között abban, hogy működés közben 300 Celsius-fok feletti a belső hőmérséklete, hogy a benne levő nátrium és kén olvadt állapotban legyen. Ideális a napon belüli tárolásra, mert a 12 óra feltöltésből és 12 óra kiütésből álló ciklus alatt a disszipációs hő (ez az, amitől töltésnél felmelegszik a telefonunk akkumulátora) elég a fűtéshez, nem kell hozzá extra energiát elhasználni.

„Ezek a beruházások kiváló példái annak, hogyan lehet a technológiát és az üzleti logikát összehangolni. Nem csak azért, hogy több legyen a szabályozási tartalék, hanem azért is, hogy megértsük: a jövő energiarendszere nem termelni fog többet, hanem okosabban fog bánni azzal, amit már megtermelt” 

– mondta az átadón Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd az Energiaügyi minisztérium által finanszírozott Tesseract Energiatároló projektben a BME részéről három csoport vet részt: a GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke (EGR), a VIK Villamos Energetika Tanszék (VET) SmartPower Laboratóriuma és a Zéró Karbon Központ (ZKK). A három szervezeti egység kutatói közösen vizsgálták a nátrium-kén (NaS) akkumulátorok energiatárolási rendszerekben betöltött szerepét.

„Az EGR részletesen elemezte a NaS-akkumulátorok működését, különös tekintettel a hőmenedzsmentre, a termikus és elektrokémiai jellemzőkre, valamint a működés közbeni veszteségek csökkentésére. Vizsgálták az akkumulátorok rendszerbe illeszthetőségét különböző energiatárolási struktúrákban, például rövid válaszidejű vagy nagy kapacitású rendszerekben. Emellett összehasonlították a NaS technológiát más akkumulátortípusokkal különféle alkalmazási környezetekben”

– mondta a bme.hu-nak Imre Attila, a BME tanszékvezető egyetemi tanára.

Digitális ikerrel szimuláltak

Ezután a HUN-REN csillebérci telephelyén elhelyezett akkumulátoron végzett mérések alapján validálták a modelleket, majd tesztelték a rendszert. A VET digitális ikert fejlesztett az akkumulátorhoz, amelyet fokozatosan bővített vezérlési stratégiákkal, optimalizálási algoritmusokkal és távoli elérésű kezelőfelülettel. (A digitális iker célja a rendszer működésének szimulálása, vezérlése és prediktív elemzése valós idejű adatfeldolgozással.) A Smart Power Labor elsősorban a paraméterhangolás és a modell pontosságának biztosítására koncentrált – magyarázta Imre Attila.

A ZKK szakemberei a szabályozási, gazdasági és jogi környezetet vizsgálták. Feltérképezték a magyar és európai szabályozásokat, elemezték a NaS-akkumulátorok rendszerbe állíthatóságának feltételeit és üzleti modelleket dolgoztak ki különböző üzemmódokra. Kiemelt figyelmet fordítottak az új uniós energiaszabályozási csomagokra, valamint ezek hazai implementációjára és a tárolók piaci részvételének lehetőségeire.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Különleges akkumulátortelep fejlesztés itthon appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre több magyarországi iparvállalat tesz komoly lépéseket, hogy zöldebbé tegye energiafogyasztását. Számukra azonban kihívást okozhat, hogy az időjárásfüggő naperőműveket hogyan integrálják költséghatékonyan rendszereikbe. Jelenleg ugyanis nem megengedett, hogy az ipari végfelhasználók a naperőműveik helyben fel nem használt energiáját visszatáplálják a hazai közcélú hálózatra. Ezért kötelező visszatáplálás (visszwatt), illetve szigetüzem elleni védelemmel ellátni ezen önfogyasztás csökkentésére alkalmas rendszereket.

Intelligens szabályozással biztosíthatnak maguknak kiszámítható zöldenergiát az iparvállalatok

Mindkét védelemre vonatkozóan a kisebb erőműveknél kialakult egy bevett műszaki megoldás. A visszwatt védelemhez legtöbbször adatgyűjtőket alkalmaznak az egyenáramot váltóárammá alakító invertereken, és ezt egy fogyasztásmérővel egészítik ki. A szigetüzem elleni védelem esetében pedig általában dedikált védelmi készülék figyeli a hálózati feszültség meglétét, és ha ez rendszerhiba miatt megszűnik, kikapcsolja az erőművet. Azonban nagyobb méretű erőműveknél a fentiekhez hasonló rendszerek kialakítása problémákba ütközhet. Ilyen például, hogy számos adatgyűjtőt kellene alkalmazni, vagy különböző feszültségeken történik a vételezés és az energiatermelés, valamint pusztán az erőmű mérete miatt az érzékelés és a beavatkozás lokációja között több kilométer távolság alakulhat ki.

A Siemens most ezekre a védelmi és szabályozási kihívásokra, valamint a nagy erőművek felügyeletére ad alternatívát: az új szoftveres naperőmű-szabályozási megoldásával kombinálja az alállomási adatgyűjtést a korszerű alállomási protokollokkal.

Ez az intelligens, automatizált rendszer így elsősorban szabályozással kezeli a visszwatt védelmi kihívásokat, akár több száz inverterre hatva. Egyúttal a kommunikációs hálózat visszwatt védelmi beavatkozó eszközeként is szolgál. A megoldás komplex felügyeletet ad terepi szinten az erőművi részek energiaelosztási eszközeiből és az invertereiben rendelkezésre álló információk összegyűjtésével. Emellett továbbítja a szükséges adatokat a terepi szintről a felhőalapú aggregátori monitoringrendszerek felé, ezzel lehetővé téve a távoli erőművi és energiaelosztási felügyelet kialakítását, akár több erőmű esetében is.

A rendszer megoldást jelenthet olyan telephelyek számára, amelyek többféle megújulóenergia-termelő eszközt szeretnének kombinálni (pl. szélerőműintegrációval), de képes akár a naperőműves inverterek és a szélkerekek mellett az energiatárolók menedzselésére is.

Ilyen, önfogyasztást csökkentő szabályozásra nagy méretű ipari környezetben korábban még nem volt példa Magyarországon.

Hazánkban elsőként

Az autóipar számára hátsó és oldalsó autóüvegeket gyártó AGC Glass Hungary Kft. környei telephelyén, egy 5 hektáros területen, közel 9 ezer napelempanelt magában foglaló naperőművénél alkalmazták először ezt a komplex szabályozási megoldást. A 4,002 MWp DC teljesítményre képes és 4,8 GWh éves energiatermelést nyújtó beruházás nagyjából 1900 háztartás éves energiafogyasztását tudná fedezni. A naperőmű tervezését, kivitelezését és üzemeltetését az E.ON Energiatermelő Kft. végezte, amely a megoldás kidolgozásához már a tervezési fázisban partnernek választotta a Siemens Zrt.-t.

A napenergia befogadásáért, illetve egyenáramból váltóárammá alakításáért felelős, 34 darab 100 kVA-as invertert a Siemens a megújuló energiaforrások integrálására és intelligens automatizálására kifejlesztett SICAM Photovoltaic Plant Control alkalmazása felügyeli és szabályozza. A szoftver a pillanatnyi szabályozás mellett erőművi felügyeleti funkciókat is ellát, így például a hőmérsékletet, szélsebességet, páratartalmat és fénybesugárzást mérő szenzorok segítségével monitorozza a villamosenergia-termelést.

A 2023-as év végén átadott rendszer az összegyűjtött adatokat az E.ON által üzemeltetett felhőinfrastruktúrába továbbítja, amelyen keresztül távolról is irányítható a napelempark termelése, prognosztizálható és menetrendezhető az előállítani tervezett áram mennyisége. Mivel a napelemes rendszer külső gyártótól származó komponenseit is integrálták Siemens szabályozási, adatgyűjtő és felügyeleti rendszerébe, az erőmű egésze egy egységként kezelhető.

Úton a mikrogrid hálózatok felé

A beruházás a hazai mikrogrid hálózatok telepítéséhez is mintaként szolgálhat.

A mikrohálózatok a közcélú áramhálózattól részben független, intelligens, helyi energiaelosztó rendszerként egységbe fogják a hozzájuk csatlakozó villamosenergia-termelő, -fogyasztó, illetve -tároló berendezéseket. IoT-kompatibilis, kis- és középfeszültségű eszközök valós idejű adatait továbbítva képesek kommunikálni akár a felhőalapú rendszerekkel is, amelyek így a mesterséges intelligenciát is használva optimalizálják, illetve automatikusan szabályozzák az energiagazdálkodást, folyamatosan reagálva az aktuális változásokra.

Ilyen mikrogrid hálózat alkalmazásával vált például még fenntarthatóbbá a Siemens bécsi és müncheni központja is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Különleges naperőmű kezdte el működését Környén appeared first on Műszaki Magazin.

Kemény külső, lágy belső – a Horn az új SG66 bevonatot különböző keménységi zónákkal rendelkező munkadarabok esztergálására fejlesztette ki. Edzett vagy megszakított felületű esztergált darabok megmunkálása során a CBN váltólapkák hamar akadályba ütköznek, itt jelent megoldást az új bevonat.

Finom szemcséjű keményfémmel kombinálva az alumínium-titán-szilícium-króm-nitrid réteg magas teljesítményt garantál akár 58 HRC keménységű acélok megmunkálása esetén is. A maximális megengedett hőmérséklet a megmunkálás során 1200 Celsius-fok. A keményfém alapanyag magas hajlítószilárdságának köszönhetően edzett anyagok megszakított vágására is van lehetőség. A kemény anyagok megmunkálásán túl az új keményfém bevonat a magasan hőálló anyagok és a nehezen megmunkálható acélötvözetek megbízható feldolgozására is alkalmas.

Az SG66 keményfém bevonat szinte minden Horn lapkarendszerhez elérhető. A házon belül előállított bevonat rövid szállítási idővel rendelhető még a speciális szerszámok esetében is. Az SG66 nem váltja ki a CBN bevonatot, hanem kitölti a rést a különösen nehéz beszúró esztergálási műveletekhez kínált szerszámok palettáján. Összehasonlítva a két anyagot, a CBN bevonattal akár több mint kétszeres vágósebesség érhető el az edzett anyagok megmunkálása során.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Különleges megmunkálási feladatokhoz itt a Horn SG66 szerszámbevonata! appeared first on Műszaki Magazin.

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához – írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította. A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ. A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

“Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához.”

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

The post Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában appeared first on Műszaki Magazin.