Az intézmény Hallgatói Önkormányzata által megálmodott rendezvény évről évre fejlődik és bővül. Az érdeklődők – akik nagy számmal érkeztek Budapestről és Debrecenből is – országosan ismert személyiségekkel találkozhattak.

A Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) járműmérnök szakbizottsága 2022-ben szervezte meg először az Országos Járműmérnök Napot, melynek a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub adott helyet. Az esemény célja a járműmérnök közösség összefogása és az egyetemek közötti kapcsolatok kiépítése volt, szakmai és szórakoztató programokon keresztül.

„Kezdeményezőként az első két rendezvényt Győrben valósítottuk meg, aztán tavaly átadtuk a stafétát a Debreceni Egyetemnek. Idén ismét mi vállaltuk az esemény megszervezését. Intézményünk előnye, hogy közel a hallgatói klub és a szállást adó kollégium, az EHÖK felépítéséből fakadóan pedig a szervezeti háttér is stabil”

– engedett betekintést a kulisszák mögé Koch Márk, az ezúttal az AVL támogatásával megvalósult program főkoordinátora.

„Több mint háromszázan regisztráltak, amely az eddigi legnagyobb létszám. Az érdeklődők nagy része győri hallgató volt, de sok vendéget fogadunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, valamint a Debreceni Egyetemről. Örülünk annak, hogy az esemény híre messzire eljutott, és megmozgatta az országos járműmérnök közösséget”

– fogalmazott Kádár Dóra, az esemény kommunikációért felelős főszervezője.

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a nap kitüntetett programja, az a kerekasztal-beszélgetés, amelyre a szervezők a szakterület nagyágyúit hívták meg. Ott volt Vályi István és Göbölyös Zsolt, a the-zone.hu internetes portál két alapító tagja, Havassy Péter, a Havassy Motorsport tulajdonosa, valamint a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, dr. Hanula Barna is. A téma ugyan az élményautózás jövője volt, de végül az autóipar jelenlegi gazdasági helyzetétől a tuningolás szabályozási kérdéseiig számos felmerülő kérdést érintettek a résztvevők.

Ezután állomáspontos-vetélkedő következett, ahol többek között távirányítóskisautó-versenyzés, alkatrész-összeszerelés és a Széchenyi-egyetem világelitbe tartozó Formula Student hallgatói csapata, az Arrabona Racing Team jóvoltából időre mért kerékcsere biztosította az izgalmakat.

„Tavaly Debrecenben is voltam, természetes, hogy a mostani alkalmat sem hagytam ki, főleg, hogy itt van nálunk a győri campuson”

– felelte érdeklődésünkre Verebélyi Tibor, másodéves járműmérnök-hallgató, aki szerint ennél csábítóbb előadókat keresve sem találhattak volna a szervezők.

„A délutáni tuninggal kapcsolatos kötetlen beszélgetést nagyon élveztem, mindig követem a srácokat, jó volt személyesen is találkozni velük. Az autózás nagyban függ az anyagiaktól, így különösen érdekelt, mit ajánlanak a hallgatók számára”

– mondta.

Koch Márk főkoordinátort végül arról kérdeztük, hogyan látják a rendezvény jövőjét, miképpen tudnak építkezni az idei esemény után.

„Ebben a koncepcióban óriási potenciál van, sok irányba indulhatunk: lehet belőle akár egy szakmai konferencia vagy akár egy kötetlen hangulatú fesztivál is. Jelenleg a kettő között egyensúlyozunk, hogy mindkét területet kidomborítsuk. A végső célunk az, hogy olyan rendezvényt szervezzünk, amire a járműmérnök-hallgatók szívesen jönnek szerte az országból, és ha ezt elértük, már elégedettek vagyunk”

– összegzett.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Fotók:  Adorján András, Dudás Máté

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rekordszámú résztvevő az Országos Járműmérnök Napon appeared first on Műszaki Magazin.

Az EU-27 villamosenergia-termelése is hasonló ütemben nőtt, de nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző termelési szintet. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette: az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá. Magyarországon ugyanakkor nem volt jellemző ez a tendencia: a lignitalapú termelés tovább csökkent, a naperőművek össztermelésben betöltött 11,1%-kos aránya pedig Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentésében.

2021-ben a COVID-19 harmadik és negyedik hulláma miatt hozott korlátozó intézkedések már kevésbé befolyásolták a villamosenergia iránti keresletet. Ennek következtében február kivételével (-1,3%) valamennyi hónapban élénkebb volt a kereslet, mint az előző év azonos időszakában. 2020-hoz képest 2021-ben Európai Unió 27 tagállamának aggregált villamosenergia-fogyasztása 4,3%-kal, a magyar fogyasztás 6%-kal növekedett.

2021-ben az EU-27 villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett (+110 TWh) 2020-hoz képest, azonban nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző értéket. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át.

A feketeszén és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak marginálisan emelkedett az időjárásfüggő (nap, szél, víz) megújuló alapú termelés (+4,2 TWh). 2021-ben az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá, és a szénalapú termelés mintegy 20%-kal emelkedett, miközben a gáztüzelésű erőművek termelése 6,3%-kal lett alacsonyabb az előző évhez képest.

Az EU-27 országokban a fosszilis energiaforrások villamosenergia-termelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9%-ról 62,2%-ra csökkent. Az az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4%-ról 33,1%-ra mérséklődött. Ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya közel 2 százalékponttal, 12,3%-ról 14,2%-ra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9%-os hozzájárulását. A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt a lignit alapú termelés nálunk tovább csökkent.

A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el (696 TWh), viszont nem tudták megközelíteni a 2017–19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés 2021-ben: Franciaországban 25 TWh-val, Belgiumban 15,3 TWh-val, Németországban 4,5 TWh-val, Svédországban 3,7 TWh-val.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is bővültek az időjárásfüggő szél- és naperőművi kapacitások: az EU-27 országokban együttesen több mint 20 GW-tal. A hazai naperőművi kapacitások lendületes bővülésének köszönhetően a naperőművek össztermelésben betöltött súlya 11,1 %-kal Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban, amivel olyan mediterrán országokat előztünk meg, mint Spanyolország vagy Görögország.

A teljes jelentés a hivatal honlapján olvasható.

The post 2021-ben Magyarországon volt a legmagasabb a naperőművek össztermelésben betöltött aránya Európában appeared first on Műszaki Magazin.

A magas hőmérsékletű szupravezető (HTS) technológiát egy 21 méter hosszú vonattal mutatták be. Ugyanezen a napon indítottak egy 165 méteres vonalat az új vonat tesztelésére.

„Bár az elmélet ismert, a HTS maglev technológiát mindenki laboratóriumi játéknak tekintette a múltban, nagy méretekben nem próbálták ki”

– mondta Deng Zigang, az egyetem szupergyors, nagy sebességű maglev szállítási kutatási központjának igazgatóhelyettese.

Különböző technológiákat építettek be a nagysebességű vonatba, például: teljesen szénszálas karosszériát, és egy magas hőmérsékletű, nagy teherbírású szupravezető maglev rendszert. 620 km/h-s sebességével a jármű várhatóan új sebességrekordot jelent a szárazföldi szállításban. Kína világelső a nagysebességű vasutak építésében, több mint 37 900 kilométer vasútvonallal. Első maglev rendszerük 2003 óta működik Sanghajban, német technológiával.

The post 620 km/h maglev vonattal appeared first on Műszaki Magazin.