A PwC 8. Magyarországi Pénzügyi Vezetői Felmérésében megkérdezett CFO-k 51%-a számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projekt zajlott vállalata pénzügyi területén. A következő 1–3 évre vonatkozó kihívások között a költségcsökkentési nyomás kapta a legmagasabb, 4,09 pontos értéket az ötfokú skálán. A pénzügyi vezetőknek a stabil működés mellett a tervezést, a technológiai megoldásokat és csapatuk képességeit is fejleszteniük kell.

Kevesebb a külső bizonytalanság

A PwC 2026 nyarán több mint 100 magyarországi pénzügyi vezetőt kérdezett meg 14 iparágból. Válaszaik alapján jelentősen javultak a külső üzleti környezettel szembeni várakozások, a vállalatokon belüli feladatok azonban összetettek maradtak. A kedvezőtlen gazdasági környezetet kockázatként értékelők aránya 83%-ról 56%-ra, a túlszabályozottságtól tartóké 72%-ról 45%-ra csökkent. A geopolitikai kockázatok és a protekcionizmus a válaszadók 76%-át, a képzett szakemberek hiánya 67%-át aggasztja. A megkérdezettek 70%-a a szervezet változásokra adott reakcióját, 58%-uk pedig az informatikai rendszerek állapotát és a folyamatok csökkenő átláthatóságát látja akadálynak. Az ötfokú skálán a szabályozási változások közül a digitális adatszolgáltatási és e-számlázási kötelezettségek gyakorolják a legnagyobb hatást a pénzügyi területre, 3,44 ponttal. A napi működésben jelenleg a tervezés és előrejelzés okozza a legtöbb kihívást (3,94); ezt a költségcsökkentési nyomás követi (3,90), majd az automatizációval elérhető hatékonyságnövelés (3,83). A válaszadók úgy vélik, hogy a következő 1–3 évben a költségcsökkentési nyomás lesz az elsőszámú kihívás 4,09 ponttal, a felmérés történetében először került ez a téma az első helyre.

A belső működés modernizációja is előtérbe került

A megkérdezett CFO-k 42%-a számolt be a saját területét érintő jelentős változásról. A válaszadók 51%-a AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projektben vett részt az elmúlt egy évben, 24%-uk pedig ERP-bevezetési vagy -átállási folyamat részese is volt. A cégfelvásárlási vagy értékesítési tranzakcióhoz kapcsolódó változást említők aránya 37%-ról 10%-ra csökkent. A növekvő belső fókusznak is köszönhetően a pénzügyi folyamatok megítélése minden vizsgált területen javult: a legnagyobb előrelépés a tervezés és előrejelzés terén történt, amely 5,85-ről 6,63 pontra emelkedett a tízfokú skálán, bár még mindig a gyengébben értékelt folyamatok közé tartozik. A legjobb értékelést a pénzeszköz- és likviditásmenedzsment, valamint a számviteli zárás és beszámolókészítés kapta, egyaránt 7,55 ponttal.

„A pénzügyi területek fókusza látványosan elmozdult az egyszeri transzformációs projektektől az átfogó belső működésfejlesztési, illetve átalakítási programok felé. Amellett, hogy a CFO-k egyik feladata továbbra is a költségek kontrollja, új működési modellt építenek, amelyben a technológia, az adatok és az emberek képességei egyszerre válnak meghatározóvá”

– mondta Balogh Roland, a PwC Magyarország igazgatója, a kutatás vezetője, a felmérést bemutató szakmai konferencián a PwC budapesti székházában.

Az AI használata gyorsan terjed, de még nem hozott nagy áttörést

A generatív AI-t már használó pénzügyi csapatok aránya egy év alatt 50%-ról 89%-ra emelkedett. A technológia alkalmazása a menedzsmentriportingban 34%-ról 51%-ra, az előrejelzésben és költségvetés-készítésben 24%-ról 30%-ra nőtt. A fejlesztési szándék is erős: a válaszadók 63%-a generatív AI-alapú megoldás, 62%-a elemzési vagy tervezési folyamatot támogató AI-megoldás fejlesztését tervezi. Az üzleti hatást azonban egyelőre inkább konzervatívan látják: 45% 5–15% közötti, 30% pedig 5% alatti hatékonyságjavulást vagy költségcsökkenést vár a következő három évben.

„Az AI már jelen van a pénzügyi csapatok munkájában, a kézzelfogható üzleti eredményhez azonban több kell a technológia kipróbálásánál. Jó minőségű adatokra, átgondolt folyamatokra és olyan munkatársakra van szükség, akik a megfelelő feladatokra tudják használni az új eszközöket. A következő időszakban ezen múlik, hogy a növekvő használatból mérhető hatékonyságjavulás lesz-e”

– mondta Lőrincz Barbara, a PwC szakértője.

A projekteknél jelentkezik kapacitáshiány

A kapacitáshiány főként a fejlesztési és projektszerű feladatokat érinti. A CFO-k 69%-a az informatikai projektek gazdasági támogatásánál, 60%-a az ad hoc projektekben, 54%-a az üzleti területek rendszeres támogatásánál, 52%-a pedig a tervezés, előrejelzés és elemzés során tapasztal erőforráshiányt. A számviteli zárásnál ez az arány 34%, a tranzakciós pénzügyi és számviteli feladatoknál 25%. A fejlesztési tervek ezt a helyzetet jól illusztrálják: ha 100 egységnyi szabadon felhasználható fejlesztési kerettel rendelkeznének, a pénzügyi vezetők 26 egységet AI-, BI-, adat- és automatizációs megoldásokra, 24-et a hagyományos számviteli tudáson túlmutató képességek fejlesztésére fordítanának. A konkrét tervek között a csapat képességeinek erősítése vezet 72%-kal, ezt a generatív AI-alapú megoldások 63%-kal, az elemzési és tervezési folyamatot támogató AI-megoldások pedig 62%-kal követik.

A számviteli tudás mellé más képességek is kellenek

A pénzügyi csapatok erőssége a számviteli szakmai tudás, amely 8,03 pontot kapott a tízfokú skálán. A legalacsonyabb értékelést a projektmenedzsment (5,52 pont), az innováció és alkalmazkodóképesség (5,55 pont), valamint a treasury és kockázatkezelés (6,22 pont) kapta. Ugyanakkor a képzési kínálat sok esetben nem követi ezeket az igényeket. A kapacitáshiány és az új kompetenciák iránti elvárások ezért rugalmasabb működés – például külső szakértők bevonása – felé tereli a pénzügyi szervezeteket. Az egyszerű automatizációk kialakításához külső segítséget kérők aránya 18%-ról 35%-ra, az automatizálási lehetőségek azonosításához támogatást igénylőké 12%-ról 27%-ra emelkedett. A válaszadók 37%-a arra számít, hogy a jövőben nő az SSC-k szerepe, és több feladat kerül hozzájuk.

„Az SSC-k az AI és az automatizáció révén a rutinfeladatok helyett nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket végezhetnek. Ehhez megfelelő technológiai háttérre, egységes minőségi követelményekre, valamint erős adatkezelési, és elemzési kompetenciákra van szükség”

– mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.

„A pénzügyi csapatoknak továbbra is stabil szakmai alapokra van szükségük, a hagyományos pénzügyi tudást azonban technológiai és adatkezelési ismeretekkel, üzleti partneri szemlélettel, alkalmazkodóképességgel és projektmenedzsment-tudással kell kiegészíteniük. Ma már nem elegendő pontos beszámolókat készíteni és biztosítani a megfelelést: a pénzügyi területtől egyre inkább azt várják a szervezetek, hogy aktívan támogassa az üzleti döntéseket, vezesse a változásokat és segítsen kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A jövő pénzügyi szervezetei ezért nemcsak tudásukban, hanem működésükben és szemléletükben is átalakulnak”

– összegezte a felmérés tanulságait Halmosi Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségnyomás és AI a CFO-k napirendjén appeared first on Műszaki Magazin.

Robotok, mesterséges intelligencia, virtuális valóság, fenntartható ipar és egy csapat kíváncsi iskolás. Az S-Szakkör – Virtuális utazás a technológia világában című, Fodor-Nemes Erzsébet által írt, a Siemens Zrt. munkatársai által megálmodott, ingyenesen elérhető mesekönyv egy kalandregényen keresztül mutatja meg a fiataloknak, hogy a technológia nem valami távoli és érthetetlen dolog: ott van körülöttünk, és a jövőjét egyszer akár ők maguk is alakíthatják.

Bence számára kezdetben sem az iskola, sem mérnök édesapjának munkája nem tűnik különösebben izgalmasnak. Egy váratlan virtuális kaland azonban mindent megváltoztat: olyan világba csöppen, ahol mérnökök, szoftverek és technológiai megoldások valódi problémákra keresnek válaszokat – a tiszta víztől egészen a fenntarthatóbb ipari működésig.

Barátaival hamarosan megalapítják az S-Szakkört, és innentől felpörögnek az események. Robotokat irányítanak, megismerkednek a mesterséges intelligencia és a virtuális ikrek világával, gyártósorokat fedeznek fel, fenntarthatósági problémákat oldanak meg, miközben kalandjaik Közép-Amerikától egészen az Északi-sarkig vezetik őket.

Amikor a mérnökből szuperhős lesz

Az S-Szakkör egyik legerősebb gondolata, hogy a mérnöki munka korántsem csak számokról, monitorokról és bonyolult gépekről szól. Bence fokozatosan fedezi fel, hogy a technológia mögött olyan emberek állnak, akiknek a munkája a mindennapi életet teheti könnyebbé.

A könyv pedig mindezt úgy mutatja meg, hogy közben nem akar tankönyv lenni. A kalandokat rövid „Tudtad-e?” blokkok és játékos kérdések egészítik ki, amelyek gyermeknyelven tesznek érthetővé olyan fogalmakat, mint a szoftver, a virtuális valóság, a robotika, az automatizálás vagy éppen a karbonlábnyom.

A gyerkőcök még robotokkal irányított eperszüretbe is belekóstolnak: egy virtuális rendszeren keresztül átveszik az eperszedő robotok vezérlését, miközben észrevétlenül azt is megtanulják, mire használhatók a valóságban a robotok és az automatizált folyamatok.

De még a Mikulás műhelyébe is megérkezik a XXI. század: a történet egyik játékos részében a manók automatizált raktárral, programokkal és mesterséges intelligenciával próbálnak megbirkózni az egyre összetettebb karácsonyi logisztikával.

Amikor a tudás közös ügy lesz

A regény ugyanakkor nemcsak gépekről szól. Rendkívül fontos benne a gyermeki kíváncsiság, a kreativitás, az együttműködés és a problémamegoldás. Bencéék különböző dolgokban tehetségesek, és éppen akkor jutnak a legtovább, amikor megtanulnak közösségként gondolkodni, egymás ötleteit is elfogadni. A fenntarthatóság sem különálló leckeként jelenik meg: a víztisztítástól az energiafelhasználáson és a modern gyártáson át a karbonlábnyomig újra és újra felmerül a kérdés, hogyan segíthet a technológia úgy fejlődni, hogy közben a környezetünkre is jobban vigyázunk. A könyv saját összefoglalója is az ipar, az emberek jólléte és a környezetvédelem együttes megvalósulását emeli ki.

Fodor-Nemes Erzsébet fantáziavilága találkozott a technológiával

Fodor-Nemes Erzsébet egész életében írt verseket és prózát, első publikálásra szánt meseregényének története pedig 2019-ben indult el; az ebből kibontakozó Boszorkalandok világát végül több mint 10 kötetet átfogó történetfolyammá egészítette ki, melyből nyomtatásban eddig két kötet látott napvilágot. Az S-Szakkör pedig már a szerző negyedik megjelent műve. Saját alkotói hitvallása szerint olyan történetek létrehozására törekszik, amelyek a kaland és fantázia mellett ösztönöznek, bátorítanak, tanítanak és valódi értékeket közvetítenek a fiataloknak.

Az S-Szakkörben ez a mesélői szemlélet találkozik a technológia izgalmas világával: a robotok, a mesterséges intelligencia vagy a fenntarthatóság nem száraz fogalmakként, hanem egy gyerekek számára átélhető, élményszerű történetként jelennek meg.

A kalandok végére pedig Bence is egészen másképp néz arra a világra, amelyet korábban unalmasnak tartott: már el tudja képzelni, hogy egyszer édesapjához hasonló pályát válasszon.

„Az S-Szakkör nem azt akarja megmondani a gyermekeknek, hogy ők is legyenek mérnökök. Arra biztatja őket, hogy kérdezzenek, legyenek kíváncsiak, merjenek kísérletezni, gondolkodjanak közösen és azon, hogyan tehetnék jobbá a körülöttük lévő világot”

– mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

Mert ahogy a könyv egyik legfontosabb gondolata fogalmaz: „A jövő feltalálói ugyanis ma még gyerekek.”

A könyv ingyenesen letölthető innen: https://blog.siemens.com/2026/08/nem-minden-mese-tunderekrol-szol-van-amelyik-a-jovo-mernokeirol/, valamint térítésmentes fizikai példány is igényelhető.

A kiadvány megvalósulását a HM könyvek csapata támogatta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lehet izgalmas egy gyereknek a mesterséges intelligencia vagy egy gyártósor? appeared first on Műszaki Magazin.

A rendezvény több mint 2000 kiállítót vonultatott fel, és öt nap alatt mintegy 240 000 látogatót fogadott 155 országból, vagyis a szervezők szerint a tavalyinál nagyobb és nemzetközibb esemény lett.

Az IFA 2026 egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia fokozatosan beépül szinte valamennyi elektronikai termékkategóriába. Az AI már nemcsak számítógépekben és telefonokban jelent meg, hanem televíziókban, sütőkben, mosógépekben, mosogatógépekben, robotporszívókban és más otthoni berendezésekben is. A hangsúly egyre kevésbé magán az „AI” megnevezésen, sokkal inkább azon van, hogy az eszköz felismerje a felhasználó igényeit, automatikusan állítsa be működését, illetve energiát és időt takarítson meg.

Jó példa erre a Siemens új sütője, amely több mint száz ételt képes automatikusan felismerni. A vállalat hőszivattyús technológiával működő, energiahatékony mosó-szárító berendezést is bemutatott. A Bosch a Smart Home rendszereket kapcsolta össze a hőszivattyús fűtéssel, így a hőtermelés a helyiségek tényleges igényeihez igazítható.

Robotok mindenütt

A másik meghatározó trend a robotika volt. A hagyományos robotporszívók és autonóm fűnyírók mellett humanoid robotok és exoskeletonok is nagy számban jelentek meg. Az IFA Next innovációs területen mintegy 300 vállalat vett részt 24 országból, és a humanoid robotika már önállóan is az esemény egyik látványosságává vált. A kiállításon többek között a Unitree, az EngineAI, a DEEP Robotics, az AGIBOT és a Dobot humanoid robotjai is bemutatkoztak. Ez ipari szempontból is érdekes változás. Bár az IFA alapvetően fogyasztói elektronikai és háztartástechnikai rendezvény, a robotikai fejlesztések egyre közelebb kerülnek azokhoz a technológiákhoz, amelyek később a logisztikában, a szolgáltatásokban és akár a gyártásban is alkalmazhatók lehetnek.

Intelligens háztartás helyett intelligens ökoszisztéma

A gyártók egyre kevésbé önálló készülékekben gondolkodnak. A cél olyan ökoszisztémák létrehozása, amelyekben a háztartási gépek, az energiagazdálkodás, a szórakoztatóelektronika, a biztonsági rendszerek és a mobileszközök együttműködnek.

A Miele például „a házimunka végének” vízióját állította középpontba. Új G8 Diamond mosogatógépe felismeri a behelyezett edényeket, majd ehhez igazítja a programot. A vállalat AI-alapú főzési asszisztenst is bemutatott, míg a Cary koncepció érzékelők és mesterséges intelligencia segítségével ismeri fel a textíliákat és választja meg a megfelelő mosási folyamatot.

A Samsung szintén az AI-val összekapcsolt életmódot helyezte előtérbe. A vállalat televízióinál a Vision AI Companion személyre szabott ajánlásokkal és kontextusfüggő információkkal egészíti ki a hagyományos tévézést. Emellett új OLED gaming monitorokat és Micro RGB kijelzőtechnológiát is bemutatott.

Az okosotthon kilépett a kertbe

Az idei IFA egyik érdekes iránya volt, hogy a smart home fogalma már nem ér véget a lakás falainál. Az Outdoor Cooking & Gardening területen intelligens öntözőrendszerek, autonóm robotfűnyírók, hálózatba kapcsolt kerti berendezések, időjárási és talajszenzorok, valamint okos grillek jelentek meg.

Itt is az automatizálás mellett az energia- és erőforrás-hatékonyság került előtérbe. Az öntözőrendszerek például a tényleges vízigény alapján működhetnek, míg a szenzorok időjárási és talajadatok segítségével optimalizálhatják a kert fenntartását.

Számítástechnika: személyes AI

A PC-knél és notebookoknál szintén az AI volt a kulcsszó. Az Acer professzionális AI-feladatokra alkalmas kompakt munkaállomásokat, új notebookokat és mobil munkavégzéshez fejlesztett kijelzőmegoldásokat mutatott be. Az IFA nyitóelőadását az AMD tartotta „The Era of Personal AI” címmel, ami jól mutatta, merre tart a számítástechnikai iparág. A látványosabb koncepciók között megjelentek a változtatható kijelzőjű számítógépek is. A Lenovo például egy oldalirányban szélesedő OLED-kijelzős ThinkBook koncepciót mutatott be.

Mobilitás is bekerült az IFA világába

Az IFA egyre távolabb kerül a klasszikus „tévé–hűtőszekrény–mosógép” kiállítás képétől. Az IFA Mobility terület 2026-ban először a CityCube Berlinbe költözött, ahol elektromos autók, e-bike-ok, e-rollerek és teherszállító kerékpárok jelentek meg. Többek között a Volkswagen, a Xiaomi és az XPENG is részt vett ezen a területen.

Az IFA 2026 már jóval több volt egyszerű szórakoztatóelektronikai bemutatónál. A több mint 530 nevezést vonzó Innovation Awards, a mintegy 300 céget felvonultató IFA Next, a humanoid robotok, az AI-eszközök és az intelligens energiagazdálkodási megoldások egyértelműen azt jelezték, hogy a következő fejlődési szakasz az önállóan érzékelő, döntő és egymással kommunikáló eszközöké lehet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post IFA 2026: az AI és a robotika került a középpontba appeared first on Műszaki Magazin.

A 2026-os harmadik Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpiát (IOAI) 2026. augusztus 2. és 8. között rendezték meg a kazahsztáni Asztanában.

Az idei versenyfeladatok kiválóan mintázták az AI sokszínűségét és komplexitását: a résztvevőknek többek között  AI által generált szövegeket kellett megkülönböztetniük a valódiaktól, barkóba játékot igyekeztek kijátszani embeddingek segítségével, összekevert párbeszédeket állítottak helyre, valamint képfelismerő modelleket próbáltak megtéveszteni.

A négyfős magyar csapatból

Tédi Bálint (Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium) és Ungár Vince (Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium) ezüstéremmel térhettek haza. A csapat tagja volt még Jurácsik Marcell, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium és Szekeres Linda, a XVII. kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium diákja. Vezetőjük Gulyás László, az ELTE IK Mesterséges Intelligencia Tanszék docense, az NJSZT alelnöke, helyettese Szalay Gergó, az ELTE IK doktorandusza volt.

A versenyzők felkészítése az ELTE Informatikai Kara és a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia és Tehetséggondozási Szakosztályának együttműködésében valósult meg. Nemzetközi szinten is nagy érdeklődés övezte az ELTE IK által fejlesztett magyar felkészítő anyagokat. (MOLO)

Az IOAI – az informatikai, matematikai és természettudományos diákolimpiákhoz hasonlóan – a nemzetközi tudományos diákolimpiák legújabb és legrangosabb tagjai közé tartozik. Célja, hogy inspirálja a mesterséges intelligencia  iránt érdeklődő fiatalokat, támogassa a MI úttörőinek következő generációját.

Lehetőséget nyújt a tehetséges diákoknak, hogy nemzetközi szinten bizonyítsák tudásukat, növelve ezzel Magyarország elismertségét a tudományos és technológiai területeken. A résztvevők a felkészülés és a verseny során olyan magas szintű, gyakorlati tudást sajátítanak el, amely túlmutat az érettségi követelményeken: az összetett feladatok és a modern eszközök, mint a PyTorch, fejlesztik a diákok problémamegoldó, kreatív és innovációs készségeit. Az előkészítő foglalkozások és az aktív Discord közösség pedig támogatják a diákok folyamatos fejlődését és motivációját, hozzájárulva hosszútávú elkötelezettségükhöz a tudományos pálya iránt.

Forrás: ELTE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges Intelligencia Diákolimpia appeared first on Műszaki Magazin.

A Mewa stratégiai részesedést szerzett a darmstadti Desion GmbH cégben. Ezzel a lépéssel még intenzívebbé válik a textilszolgáltató hosszú évek óta tartó együttműködése az automatizációra, robotikára és a mesterséges intelligenciával támogatott textilvizsgálatra specializálódott vállalkozással.

A Desiont 2020-ban a Darmstadti Műszaki Egyetem és a Frauenhofer Intézet alapította azzal a céllal, hogy mesterséges intelligencia felhasználásával fejlesszen minőségellenőrző rendszereket a textilipar és mosodák számára. A startup vállalkozást a Mewa ipari partnerként a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte, és hozzájárult ahhoz, hogy az új technológiák a gyakorlatban is megállják a helyüket. Ebből az együttműködésből származik többek közt az a láthatósági munkaruhák ellenőrzésére kifejlesztett, szabadalmaztatott AI-támogatású vizsgálóberendezés, amellyel a Mewa már 2017-ben felkerült a Német Ipari Díj „Optikai technológia” kategóriájának első tíz helyezettje közé.

Legújabb projektjük a törlőkendők mesterséges intelligenciával megtámogatott minőségellenőrzése a Mewa-üzemekben. A többször felhasználható ipari törlőkendők minőségellenőrzését mostanáig szemrevételezéssel és mechanikai módszerrel végezték, ezt most egy kamerás vizsgálat egészíti ki és optimalizálja.

„Ezzel az akvizícióval letettük a holnap textilszolgáltatásának alapkövét”

– mondta Björn Scheel, a Mewa termelési vezérigazgatója (COO).

„A skálázható AI-technológiák hozzájárulnak a folyamatok hatékonyságának növeléséhez, az erőforrások célzottabb felhasználásához és magas szintű minőségi igényeink megalapozottságának hosszú távú biztosításához. Ezen a területen kéz a kézben jár a technológia és az emberi tapasztalat.”

A Desion-fejlesztésű technológia a számítógépes képalkotást, a vezérléstechnikát és a mesterséges intelligenciát kombinálja. A kamerák több nézőpontból készítenek képeket a mosási és szárítási fázisból érkező törlőkendőkről, majd az adatokat egy AI-szoftvernek továbbítják, amely elemzi a kategóriabesorolást, a minőséget és a különböző hibákat. A további eljárást minden törlőkendő esetében az AI-algoritmus értékelése határozza meg: a minőségi állapot alapján születik döntés arról, hogy a törlőkendő továbbra is felhasználható-e és kiszállítható-e az ügyfélnek, vagy újra ki kell mosni, vagy esetleg végleg ki kell selejtezni.

Az automatikus minőségellenőrzési eljárás szabadalmi oltalmat élvez, és már több Mewa-üzemben alkalmazzák. Az idei év első öt hónapjában már több mint 70 millió törlőkendőt ellenőriztek az új rendszerrel. A Mewa évente összesen mintegy 1,2 milliárd törlőkendőt mos ki az iparban, a gépjármű-szegmensben és a nyomtatásban tevékenykedő B2B ügyfelei részére.

A Desionban megszerzett 20 százalékot meghaladó nagyságrendű üzletrész a Mewa hosszú távú innovációs stratégiájának része. A vállalat folyamatosan működik együtt főiskolákkal, kutatóintézetekkel és technológiai partnerekkel abból a célból, hogy növelje a minőségi színvonalat, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot a textilszolgáltatási ágazatban.

„A Mewával olyan erős és jövőorientált partnerre tettünk szert, akivel a gyakorlati felhasználást figyelembe véve tudjuk továbbfejleszteni technológiáinkat. Az együttműködés nagy jelentőséggel bír a számunkra, hiszen a nagy hagyományokkal rendelkező vállalattal folytatott közös munka révén találkozik a sokéves tapasztalat és az innováció”

– hangsúlyozta Dirk Siegmund, a Desion tulajdonos-ügyvezetője.

„A partneri együttműködés segít megvalósítani azt a víziónkat, hogy modern technológián keresztül újszerű megoldásokat vigyünk be a textiliparba és jövőbe mutató technológiákat kínáljunk. Fontos, hogy a technológiai innováció mellett a fenntarthatóságra is nagy hangsúly fektetünk”

– zárta gondolatait az ügyvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI vizsgálja a szövetminőséget appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI-ügynökök térnyerése technológiai, üzleti és pénzügyi szempontból egyaránt kockázatokat jelent a vállalatok számára – figyelmeztet a hosting szolgáltatásait Magyarországon is biztosító cseh vállalat, a vshosting legfrissebb elemzése.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a munkafolyamatokat alakítja át, hanem az internet működését is. A vshosting elemzése szerint egyre nagyobb terhelést jelent a vállalatok számára az autonóm AI-ügynökök megjelenése, amelyek új technológiai, üzleti és pénzügyi kockázatokat hoznak magukkal.

Néhány évvel ezelőtt a webes forgalom túlnyomó részét még valódi felhasználók generálták. Mára azonban egyre több olyan mesterséges intelligenciára épülő rendszer működik, amely emberek helyett keres információt, hasonlít össze termékeket, elemez tartalmakat, sőt bizonyos esetekben üzleti döntések előkészítésében is szerepet kap. Az OpenAI, a Google vagy a Perplexity AI megoldásai egyetlen kérdés megválaszolásához akár több tucat párhuzamos internetes lekérdezést is indíthatnak. Miközben egy átlagos felhasználó egy webáruházban vagy vállalati oldalon néhány aloldalt látogat meg, egy AI-ügynök másodpercek alatt végigjárhat számos termékkategóriát, adatforrást vagy API-t. Ha mindez egyszerre több ezer alkalommal történik meg, a szerverek terhelése jelentősen megugorhat. Ennek következménye lehet a lassabb válaszidő, szélsőséges esetben pedig az online szolgáltatások elérhetősége is veszélybe kerülhet.

A jelenség különösen érzékenyen érintheti az e-kereskedelmi vállalatokat, a pénzügyi és médiaszolgáltatókat, a SaaS-cégeket, illetve minden olyan szervezetet, amelynek bevételei vagy ügyfélkiszolgálása nagymértékben digitális csatornákra épül. Sok vállalat csak közvetve szembesül a problémával: növekvő infrastruktúra-költségeket, lassuló rendszereket vagy romló felhasználói élményt tapasztal.

„Az AI-ügynökök alapvetően megváltoztatják a webes forgalom jellegét. A vállalatok számára ma már nem csupán az a kérdés, hogy egy forgalom rosszindulatú-e, hanem az is, hogy valódi üzleti értéket teremt-e, vagy csupán az infrastruktúra kapacitását használja fel. Az automatizált rendszerek rövid idő alatt hatalmas mennyiségű lekérdezést generálhatnak, amelyek a teljesítményre, a rendelkezésre állásra és végső soron az üzleti eredményekre is hatással lehetnek.”

– mondta Damir Špoljarič, a vshosting társalapítója és vezérigazgatója.

A vállalat ezért fejlesztette ki a Web Security Pack nevű, többrétegű webbiztonsági megoldását, amely védelmet nyújt a DDoS-támadásokkal, a rosszindulatú botokkal és az automatizált adatgyűjtő rendszerekkel szemben. A menedzselt szolgáltatás egyetlen csomagban egyesíti a DDoS-védelmet és a botvédelem funkcióit. A rendszer az infrastruktúra és a proxy réteg szintjén is működik, ennek megfelelően a legtöbb esetben nincs szükség a weboldalak vagy alkalmazások módosítására. A gyanús, vagy felesleges forgalom még azelőtt kiszűrhető, hogy elérné az ügyfelek infrastruktúráját, mérsékelve a szerverek, az alkalmazások, az API-k és a háttérrendszerek terhelését. A vshosting tapasztalatai alapján a megoldásuk átlagosan a beérkező forgalom 54 százalékát szűri ki még azelőtt, hogy az eljutna az ügyfelek rendszereihez csökkentve a szerverek terhelését és javítva a szolgáltatások stabilitását.

A vshosting elemzése szerint az autonóm AI-ügynökök száma és aktivitása a következő években tovább növekedhet. Emiatt az automatizált forgalom kezelése a vállalati versenyképesség egyik meghatározó tényezőjévé válhat úgy, hogy közben a valódi felhasználók zavartalanul használhassák a szolgáltatásokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már a mesterséges intelligencia is túlterheli a weboldalakat appeared first on Műszaki Magazin.

A PNAS folyóiratban április 20-án megjelent új tanulmányuk szerint hamarosan létrejöhetnek olyan evolválódó MI-rendszerek (evolúcióképes AI: eAI), amelyek képesek darwini evolúción alapuló fejlődésre. A szerzők szerint ezek a rendszerek különleges kockázatokat hordoznak, amelyek az evolúcióbiológia gondolati keretei alapján jobban megérthetők és mérsékelhetők.

„Az evolúció ereje világosan megmutatkozik a biológiai evolúció történetében, amely létrehozta az emberi elme kognitív képességeit” – hívta fel a figyelmet Szathmáry Eörs, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem evolúcióbiológia-professzora, a pöckingi Parmenides Center for the Conceptional Foundations of Science igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. „Elkerülhetetlennek tartjuk, hogy az MI-rendszerek fejlesztése – valószínűleg már a közeli jövőben – építeni fog a teljes körű evolúciós folyamatok erejére” – tette hozzá Luc Steels, a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia robotika- és MI-professzora, a cikk vezető társszerzője.

Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának vezető tudományos lapjában, a PNAS-ben megjelent tanulmány ismerteti, hogy az MI-kutatásban már jelenleg is megjelennek egyes evolúciós elvek és komponensek, és azt is bemutatja, hogy a további fejlesztések – különösen az ágensekre épülő mesterséges intelligencia – miként vezethetnek rövid időn belül olyan rendszerekhez, amelyek már a valódi darwini evolúció valamennyi kritériumának megfelelnek. Az ilyen rendszerek új korszakot nyithatnak az MI fejlődésében: képesek lehetnek áttörni azokat a korlátokat, amelyek még a mai tanuló MI-rendszerek számára is nehezen leküzdhetők. Ezek a rendszerek azonban különleges kockázatot is hordozhatnak.

„A biológiai evolúció példái azt sugallják, hogy az evolválódó MI-rendszereket különösen nehéz lesz kontroll alatt tartani”

– figyelmeztet Müller Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense, a tanulmány első szerzője.

A két evolúcióbiológus, Szathmáry Eörs és Müller Viktor a robotika- és MI-szakértő Luc Steels professzorral fogott össze, hogy közösen fogalmazzák meg előrejelzésüket az eAI lehetséges kockázatairól, és egyben javaslatokat tegyenek e kockázatok mérséklésére.

A tanulmány biológiai és számítógépen szimulált evolúciós példákon keresztül szemlélteti, hogy az evolúció hajlamos „önző” tulajdonságokat létrehozni. Az eAI esetében ez növeli annak valószínűségét, hogy a rendszer eltérjen az ember által kijelölt céloktól. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az MI kockázataival kapcsolatban a legtöbbször a mesterséges általános intelligencia (artificial general intelligence: AGI) elérésére helyeződik a hangsúly – ez az a küszöb, ahol az MI minden kognitív feladatban eléri vagy meghaladja az emberi képességeket –, az evolúció példái azt mutatják, hogy a károkozás vagy manipuláció képességéhez nincs feltétlenül szükség kiemelkedő intelligenciára. Jó példa erre a veszettség vírusa, amely egyszerű szerveződésű kórokozóként is képes a megfertőzött emlősök manipulálására és kihasználására. Így az evolúcióképes mesterséges intelligencia már jóval az AGI megjelenése előtt eltérhet az ember által kijelölt céloktól, és komoly kockázatot jelenthet. A kockázathoz nem kell semmilyen különleges körülménynek teljesülnie: az AI rendszerek és az emberiség használnak közös erőforrásokat, így egy hatékonyan önreprodukáló rendszer előbb-utóbb a számunkra életfontosságú erőforrásokat vonja el.

A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy a rendszerek önreprodukálásának korlátozására irányuló erőfeszítések – ha nem tökéletes a kontroll – éppen azokat a tulajdonságokat szelektálják legerősebben, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzés kijátszását. Ennek biológiai analógiája az antibiotikumokkal vagy növényvédő szerekkel szembeni gyors rezisztencia kialakulása a baktériumok és kártevők esetében. Ráadásul az általános evolúciós szabály mellett az eAI esetében ugyanebbe az irányba hat a szelekció speciális jellege: az MI-fejlesztések legfontosabb célja a kognitív képességek folyamatos javítása. Míg az állatok több ezer éves tenyésztése a háziasított fajokat könnyebben kezelhetővé, jobban irányíthatóvá tette, az „intelligencia” növelésére irányuló szelekció az MI-rendszerek esetében növelheti annak esélyét és képességét, hogy megtévesszék az embereket és kivonják magukat az ellenőrzés alól.

A tanulmány végül arra is rámutat, hogy bár a természetes szelekción alapuló evolúció kontrollálása önmagában is rendkívül nehéz, az MI-rendszerek fejlődése több szempontból is gyorsabb és hatékonyabb lehet a biológiai evolúciónál. A biológiai szervezetekkel ellentétben az eAI képes lehet szerzett tulajdonságok örökítésére, sőt még arra is, hogy a saját működését, egyes komponenseit célzott tervezéssel javítsa ahelyett, hogy meg kellene várnia a hasznos változatokat létrehozó véletlenszerű mutációkat. „Az MI evolúciójának lehetséges sebessége mélységesen aggasztó” – állítja Luc Steels.

A szerzők olyan szabályozás kialakítását sürgetik, amely mérsékelheti az evolúcióképes mesterséges intelligenciához kapcsolódó veszélyeket. A legfontosabb szabály, hogy az MI-rendszerek reprodukciójának (másolásának, „szaporodásának”) teljes mértékben központosított emberi ellenőrzés alatt kell maradnia: tökéletes kontrollra van szükség.

„Reméljük, hogy a figyelmeztetésünk időben érkezik, és a szabályozásokat még azelőtt be lehet vezetni, hogy az eAI valóban lendületet venne”

– nyilatkozta Müller Viktor, Szathmáry Eörs pedig hozzátette:

„Ha nem cselekszünk, az evolúció új ‘nagy átmenetének’ tanúi lehetünk, amelyben az eAI felváltja vagy legalábbis uralma alá hajtja az embert. A jövőnk foroghat kockán.”

A kutatást az Európai Kutatási Tanács, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Európai Innovációs Tanács támogatta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megjelenhet az evolúcióra képes mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóipari mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években elsősorban a felhőalapú megoldásokra épült, azonban ezek korlátai egyre nyilvánvalóbbá váltak. A járművek által generált adatmennyiség robbanásszerű növekedése, valamint a valós idejű döntéshozatal iránti igény szükségessé tette, hogy a feldolgozás közelebb kerüljön az adatforráshoz – magába a járműbe. Az edge AI lényege, hogy az algoritmusok nem távoli adatközpontokban, hanem a fedélzeti hardveren futnak, így az úgynevezett „inference”, vagyis a döntéshozatal helyben történik. Ez különösen kritikus olyan alkalmazásoknál, ahol milliszekundumos reakcióidő szükséges, például vezetéstámogató rendszerekben vagy biztonsági funkciók esetében. A felhő és az edge nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő architektúrák. Míg a felhő ideális a nagy adatmennyiségek elemzésére, modelltréningre és flottaszintű optimalizálásra, addig az edge AI az alacsony késleltetés, a robusztusság és az adatvédelem területén kínál előnyt.

Az autóiparban az edge AI térnyerésének több hajtóereje is van. Egyrészt a szenzorok – kamerák, radarok, vezérlőegységek – által generált adatok mennyisége exponenciálisan nő. Másrészt az ügyféloldali elvárások is emelkednek: a járműveknek folyamatosan, kapcsolatkimaradások esetén is megbízhatóan kell működniük. Emellett egyre fontosabb szempont a szuverén adatkezelés és a kiberbiztonság, amelyet a lokális feldolgozás hatékonyabban tud biztosítani. A technológiai fejlődés szintén támogatja ezt az átalakulást. A modern járműplatformok számítási kapacitása jelentősen megnőtt, így ma már olyan teljesítmény érhető el fedélzeten, amely néhány éve még csak nagy adatközpontokban volt elérhető. Ez lehetővé teszi komplex neurális hálók futtatását, például automatizált vezetési vagy prediktív karbantartási funkciók esetén.

Az edge AI nemcsak technológiai, hanem piaci szempontból is kulcsfontosságúvá válik. A járművek egyre inkább szoftvervezérelt termékekké (SDV – Software Defined Vehicle) alakulnak, ahol a digitális funkciók és a felhasználói élmény döntő versenytényező. Egyes felmérések szerint a prémium autóvásárlók jelentős része hajlandó márkát váltani a jobb digitális szolgáltatások érdekében.

Az alkalmazási területek folyamatosan bővülnek. A vezetéstámogató rendszereken túl az edge AI megjelenik a járműdiagnosztikában, a vezetőfigyelésben, az utastéri élményben, sőt a szoftverfrissítések optimalizálásában is. Az intelligencia így egyre inkább „beépül” a jármű minden alrendszerébe. Az edge AI az autóipar egyik kulcstechnológiájává válik, amely hidat képez a felhőalapú analitika és a valós idejű járműműködés között. Azok a gyártók, amelyek képesek hatékonyan integrálni ezt a megközelítést, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a következő évtized mobilitási piacán.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens járművek appeared first on Műszaki Magazin.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a „Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván Csaba „Így hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését appeared first on Műszaki Magazin.

Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni. A technológia fejlődése jelentős előrelépést hoz a pontosság, a hatékonyság és a munkabiztonság terén, miközben több iparágban is felgyorsítja az átmenetet a kísérleti megoldásoktól a széles körű üzemi alkalmazásig. Mindez alapjaiban alakítja át a munkavégzés formáit és az ember–gép együttműködés jövőjét.

Fizikai AI: kapcsolat a digitális intelligencia és a valós működés között

A fizikai mesterséges intelligencia olyan AI-rendszereket foglal magában, amelyek lehetővé teszik, hogy a gépek önállóan érzékeljék és értelmezzék a fizikai környezetet, majd valós időben reagáljanak a változásokra. Ezek a képességek ma már nemcsak szoftveres alkalmazásokban jelennek meg, hanem új generációs robotokban, autonóm járművekben és fejlett szenzorrendszerekben is testet öltenek. A korábbi, szabályalapú megoldásokkal szemben a fizikai AI-t alkalmazó rendszerek tapasztalatból tanulnak, működésüket folyamatosan igazítják az aktuális adatokhoz és helyzetekhez, így képesek áthidalni a digitális döntéshozatal és a fizikai végrehajtás közötti szakadékot.

A technológia gyors fejlődését több áttörés együttesen gyorsítja. A multimodális, látás–nyelv–cselekvés (vision-language-action, VLA) modellek lehetővé teszik, hogy a robotok összetett környezeteket értelmezzenek, és az adott helyzethez leginkább illeszkedő műveleteket válasszák ki – az emberi gondolkodáshoz hasonló módon. A beépített neurális feldolgozóegységek (NPU-k) biztosítják a gyors, alacsony késleltetésű feldolgozást közvetlenül a gépeken, csökkentve a felhőalapú rendszerektől való függést. Mindezt a robotikai hardverek fejlődése – a fejlettebb számítógépes látás, a kifinomultabb szenzorok és a nagyobb teljesítményű aktuátorok – tovább erősíti. Az egyre kedvezőbb gazdasági feltételekkel együtt ezek a tényezők közelebb hozzák a fizikai AI ipari léptékű elterjedését.

„A fizikai világ folyamatosan változik. A legnagyobb kihívás az, hogyan tudjuk ezeket a változásokat megfelelően modellezni, hogy a robotok megtanuljanak alkalmazkodni a bizonytalansághoz, hasonlóan az emberekhez. Emellett komoly hardveres korlátokkal is szembe kell néznünk: a hagyományos robotok gyakran a saját súlyuk felét sem képesek megemelni az aktuátorok teljesítménye miatt, szemben az emberi izmokkal. A valós idejű feldolgozás pedig kulcsfontosságú a biztonság szempontjából, hiszen akár egy-két másodperces késedelem is súlyos következményekkel járhat”

– mondta Riba Gábor, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció csapatának szenior szakértője.

Akadályok leküzdése, növekvő üzleti hatás

A fizikai AI széles körű bevezetését ugyanakkor továbbra is számos kihívás nehezíti. Az egyik legfontosabb technikai kérdés az úgynevezett „valóságrés” kezelése: annak biztosítása, hogy a szimulált környezetben betanított rendszerek megbízhatóan működjenek a valós világban is. Kiemelt jelentőségű a megbízható és biztonságos AI kialakítása, mivel a fizikai rendszerek esetében már kisebb hibák is komoly kockázatot jelenthetnek. Emellett a szervezeteknek komplex szabályozási környezetben kell eligazodniuk, nagy mennyiségű, különböző típusú adatot kezelniük, valamint foglalkozniuk kell az emberi elfogadottság kérdésével is – különösen a munkahelyek jövőjével kapcsolatos aggodalmak kezelésével, az együttműködés hangsúlyozásával az automatizálás helyett.

A kihívások ellenére a fizikai AI alkalmazása egyre több területen jelenik meg. Az egészségügyben AI-vezérelt robotsebészeti megoldások és autonóm képalkotó eszközök segítik a munkaerőhiány kezelését és növelik az ellátás pontosságát. A vendéglátásban robotok vesznek részt az ételkészítésben és a kiszolgálásban, csökkentve a munkaerőpiaci nyomást. Az energetikai szektorban olyan vállalatok, mint a Naturgy Energy Group, drónokat használnak a hálózat ellenőrzéséhez, és hosszabb távon robotokat terveznek bevetni veszélyes terepi munkák során az emberi életek védelme érdekében. A közszolgáltatásokban pedig AI-alapú drónok és autonóm járművek járulnak hozzá az infrastruktúra állapotának felméréséhez és a hozzáférhetőség javításához.

A humanoid robotok megjelenése és a jövő távlatainak megnyílása

A humanoid robotok a fizikai AI következő nagy fejlődési lépcsőjét jelentik. Emberközeli felépítésük és mozgásképességük lehetővé teszi, hogy meglévő, emberek számára kialakított környezetekben – például gyártócsarnokokban vagy akár otthonokban – is hatékonyan működjenek, jelentős infrastrukturális átalakítások nélkül. A gondolati láncokra épülő érvelési modellek és az AI ügynökök (Agentic AI) fejlődésével ezek a robotok egyre összetettebb feladatok megtervezésére, új helyzetekhez való alkalmazkodásra és a működés közbeni hibák kezelésére is képessé válnak.

Elemzői előrejelzések szerint a humanoid robotok elterjedése a következő évtizedben jelentősen felgyorsulhat: becslések szerint akár milliós nagyságrendben jelenhetnek meg a munkahelyeken, miközben a piac értéke 2050-re több ezer milliárd dollárra növekedhet. A raktározás és a logisztika már most kiemelt kísérleti terepet jelent, mivel ezekben az ágazatokban a tartós munkaerőhiány és a nagy pontosságú, fizikai feladatok automatizálásának igénye egyszerre van jelen. A humanoid megoldásokon túl a mérnökök olyan jövőbe mutató koncepciókat is vizsgálnak, mint a biológiai rendszerekkel integrált gépek vagy a kvantumrobotika, amelyek ugyan még évtizedekre vannak a gyakorlati alkalmazástól, de hosszú távon alapjaiban változtathatják meg a technológiai lehetőségeket.

„A fizikai mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai innováció, hanem üzleti és működési fordulópont. A valódi kérdés ma már nem az, hogy megjelennek-e ezek a rendszerek, hanem az, hogy a szervezetek mennyire tudatosan és felelősen készülnek fel a bevezetésükre – a biztonság, a szabályozás és az ember–gép együttműködés új formáinak figyelembevételével”

– tette hozzá Riba Gábor.

A fizikai mesterséges intelligencia fejlődése – az elektromos hálózatokat ellenőrző autonóm rendszerektől a rehabilitációs központokban segítő humanoid robotokig – alapjaiban változtatja meg a gépekről alkotott képünket és az együttműködés módját. Ezek a technológiák túllépnek az egyszerű automatizáláson, és új, alkalmazkodó, intelligens rendszerek megjelenését hozzák magukkal, amelyek a munka és a mindennapi élet jövőjét egyaránt újradefiniálják.

A részletes elemzés és a legfontosabb trendek a Deloitte Tech Trends 2026 teljes tanulmányában érhetők el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

A kétnapos hackatonon a részvevők arra keresik majd a választ, hogy hogyan alakítják át az ágensalapú mesterséges intelligenciával dolgozó rendszerek a tudományos kutatás és felfedezés folyamatait.

„A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik meghatározó szervezőereje. A HUN-REN célja, hogy ezt az erőt rendszerszinten állítsa a kutatás szolgálatába: nem elszigetelt kísérletekben, hanem egységes, együttműködésre épülő kutatási környezetben. A szervezet ezért széles körű AI-szolgáltatásokkal támogatja kutatóit, ezzel olyan kitörési pontot biztosítva a hazai tudomány számára, amely alapot ad a gyors előrelépéshez. Kiemelkedő infrastruktúrával és egyedi támogatási modellekkel segítjük, hogy a hazai szakemberek itthon valósíthassák meg ötleteiket, piacképes eredményeket érjenek el, és nemzetközi sikereket is szerezzenek. Célunk, hogy a kutatói közösség ne csak kövesse, hanem alakítsa is a jövőt”

– fogalmazott Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, egyben az esemény zsűrijének elnöke. Hozzátette: azért dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb 10 innovátora közé kerüljön.

A HUN-REN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy napjaink tudományának alapvető kihívását már nem az információ vagy az eszköztár szűkössége jelenti. Számos szakterületen több adat áll rendelkezésre, mint amennyit érdemben össze tudunk hangolni és értelmezni. A valódi korlátot az egység hiánya jelenti: a széttöredezett munkafolyamatok, az egymástól elszigetelt tudományterületek.

A 2026-os hackathon központi témája az Agentic Discovery. A terület mélyebb megértését és gyakorlati megismerését a szervezők az ADP AI-Scientist platformhoz való hozzáféréssel támogatják, amelyet a résztvevők a verseny során szabadon használhatnak. A fejlesztés több száz, egymással együttműködő mesterségesintelligencia-alapú eszközt integrál, amelyek a kutatási folyamat teljes spektrumát lefedik – az ötletalkotástól az eredmények publikálásáig –, mindezt etikus és átlátható keretrendszerben.

A hackathon kísérleti teret biztosít annak feltérképezésére, hogy az agentic AI miként válhat a tudományos kutatás hiteles és hatékony részévé. A rendezvény különös hangsúlyt fektet az interdiszciplináris együttműködésre és a kutatási gyakorlatban hasznosítható megoldásokra.

Az esemény célja, hogy a mesterséges intelligencia szakértői és a különböző tudományterületek kutatói közös munkában alakítsanak ki agentic AI-alapú kutatási koncepciókat és folyamatokat. A résztvevő csapatok eredményeiket az esemény zárásaként egy-egy ötperces prezentáció keretében mutatják be. A benyújtott megoldásokat elismert szakmai zsűri értékeli, amelynek elnöke Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, tagjai között pedig szerepel Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője, dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint dr. Kertész Gábor, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánhelyettese. Az első három helyezett csapat meghívást kap a HUN-REN AI Symposium 2026 eseményére, a legjobb csapat tagjai pedig részt vehetnek egy vezető nemzetközi szakmai eseményen, a Helmholtz AI konferencián is.

Kitörési pont, a kutatás új távlatai

A január közepén megrendezésre kerülő hackathon a HUN-REN azon stratégiai törekvésébe illeszkedik, amely a mesterséges intelligenciát nem csupán alkalmazott eszközként, hanem a tudományos gondolkodás és az együttműködés kereteit újrarajzoló kutatási infrastruktúraként értelmezi. A kutatóhálózat hosszú távú célja, hogy a mesterséges intelligencia a tudományos munka aktív, integrált társkutatójává váljon.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia a versenyképesség kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

Legfontosabb tanulságok:

• A változás gyorsul — és mindent áthat. Az agentikus AI mindent meg fog változtatni az üzleti folyamatoktól a hagyományos szerepkörökig, ami folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a szervezeteket.
• A felkészültség agentikus megkülönböztető tényező. Azok a szervezetek, amelyek proaktívan kezelik a munkaerő átalakulását, versenyelőnyre tesznek szert.
• A tudatosan megtervezett AI-élmények kulcsfontosságúak a sikerhez. Az agentikus AI előnyeinek realizálása a szándékosan kialakított felhasználói élményeken múlik.

Michael Bradshaw, globális alkalmazásokért, adatért és AI-ért felelős szakmai vezető

A mesterséges intelligencia átalakította a modern munkahelyet — nem csupán feladatok automatizálásával, hanem teljes munkafolyamatok újragondolásával és annak kiterjesztésével, hogy az emberek mire képesek. És míg a korábbi technológiák csak hullámokat vetettek, az agentikus AI egy exponenciálisan nagyobb hullámot ígér, olyan rendszereket bevezetve, amelyek képesek gondolkodni, alkalmazkodni és valós időben cselekedni az emberi csapatok mellett.

Most van itt az idő, hogy a szervezetek elkezdjenek felkészülni

Az automatizálásra, a gépi tanulásra és a generatív AI-technológiákra építve az agentikus AI a mesterséges intelligencia legújabb iterációja. Abban haladja meg elődeinek képességeit, hogy autonóm módon képes cselekedni. Az agentikus AI képes gondolkodni, alkalmazkodni és végrehajtani valós időben, ami jelentős következményekkel jár a munka jövőjére nézve.

Már most láthatók az átrendeződés jelei. A vállalatok átalakítják szervezeti ábráikat, hogy az emberek és az AI-ügynökök együtt, egy vegyes munkaerő részeként jelenjenek meg. Technológiai szakemberek teljesen új vezetői pozíciók létrehozását szorgalmazzák, amelyek kizárólag e transzformáció irányítására fókuszálnak. Egyes cégek odáig mentek, hogy teljes mértékben összeolvasztották technológiai és HR-részlegeiket.

A döntéshozók is látják, merre tartunk: az AI-beruházások megugrottak, a Kyndryl Readiness Report szerint a vezetők több mint kétharmada jelentős mértékben fektet be AI-ba. Közel 10 vezetőből 9 arra számít, hogy az AI a következő évben teljes mértékben átalakítja a szerepköröket és felelősségeket a szervezetükben. A McKinsey egy friss jelentése szerint pedig a megkérdezett vezetők több mint fele már megkezdte az AI-ügynökökkel való kísérletezést.

Mégis, miközben a legtöbb szervezet el tud képzelni egy agentikus AI-jövőt, jóval kevesebben mutatják a teljes felkészültség jeleit. A Kyndryl jelentésében megkérdezett vezetők 71%-a szerint munkavállalóik nem képesek sikeresen kihasználni az AI-t a munkájuk során. Még beszédesebb, hogy körülbelül egyharmaduk azt mondta: szervezetük nem is érti, milyen AI-hoz kapcsolódó készségekre lesz szüksége az elkövetkező években.

Ezek az eredmények éles emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy önmagában a technológia nem elég. Minden átalakulásban a technológiai siker az embereken és a folyamatokon múólik. Azok a szervezetek, amelyek proaktívan kezelik a változást, és szándékosan vezetik végig rajta munkaerejüket, versenyelőnyhöz jutnak — a legtöbb előnyt realizálják az AI-ból, vonzóbbá válnak a jövő tehetségei számára, és új ügyfeleket nyernek meg. Az előttünk álló munka azonban nem lesz könnyű.

Az agentikus AI újragondolást követel meg a szerepek, munkafolyamatok és készségek terén

Ahogy a szervezetek elkezdik beágyazni az AI-ügynököket működésükbe, újra kell gondolniuk, hogyan zajlik a munka. Azáltal, hogy képes adatokat összegyűjteni az egyes funkciókból és átlépni a töredezett struktúrákat, az agentikus AI drasztikusan leegyszerűsítheti az összetett folyamatokat, és automatizálhatja az end-to-end munkafolyamatokat. Az AI-ügynökök üzleti szintű összehangolása azonban jelentős kihívást jelenthet. A vezetőknek fel kell mérniük a meglévő üzleti folyamatokat, és újra kell tervezniük azokat egy AI-alapú munkaerő számára.

Ahogy a munka jellege változik, úgy változnak majd a szerepek és felelősségek is. Bár a nagy tétű üzleti helyzetekben az ítélőképesség veleszületetten emberi képessége nem helyettesíthető, az agentikus AI a teljes munkaerő-állományban átalakítja a szerepköröket. A vezetőknek be kell zárniuk a készséghiányokat, és újraképzésbe kell fektetniük a tehetségek megtartása és fejlesztése érdekében. Emellett újra kell gondolniuk a karrierutakat és az utánpótlás-tervezést is, ahogy a hagyományos tehetségcsatornák átalakulnak.

Ennek az evolúciónak minden szakaszában az agentikus AI sikere azon múlik, hogy vannak-e emberek, akik hajlandók használni azt. Amikor az agentikus AI-megvalósítások kizárólag technológia-vezéreltek, túl gyakran olyan felületekhez vezetnek, amelyek elbátortalanítják a használatot, és akadályt képeznek az AI-előnyök realizálásában. Az AI-ba vetett bizalom kiépítésének és az elfogadás ösztönzésének új szervezeti követelménye az, hogy proaktívan kezeljék a felhasználói igényeket hatékony, eredményes és tudatosan megtervezett felhasználói élményekkel.

A kultúra és a változásmenedzsment dönt a siker vagy a kudarc között

Azok a vezetők, akik elhanyagolják ezt az átfogó megközelítést a munkaerő-átalakításban, nemcsak az értékteremtést ássák alá, hanem növelik a változási kifáradás kockázatát is. Mivel ennyi változás zajlik ilyen szoros időkeretben, a munkavállalók hamar apatikussá, elkötelezetlenné és félelemmel telivé válhatnak a jövőt illetően. Ez a félelem ellenállást szül a változással szemben — és az átalakulások kudarcához vezet.

Éppen ezért a rugalmasságot, az átláthatóságot és a bizalmat előtérbe helyező vállalati kultúrák kiépítése elengedhetetlen lesz a sikerhez. A Readiness Report szerint azok a szervezetek, amelyek felvállalták a folyamatos átalakulást, lényegesen nagyobb valószínűséggel értek el pozitív megtérülést AI-beruházásaikon. A kultúra ma már versenyelőny.

Egy korábbi felmérés hasonlóképpen azt találta, hogy azok a szervezetek, amelyek az AI-t üzleti növekedés felszabadítására használták, háromszor nagyobb valószínűséggel vezettek be AI-változásmenedzsment-stratégiát, és alakították át teljes mértékben tehetségmenedzsment-folyamataikat. Ezek az élenjáró szervezetek nagyobb eséllyel rendelkeztek mélyebb rálátással munkavállalóik készségeire, nagyobb magabiztossággal zárták a készséghiányokat, és proaktívabban közelítettek az AI-képzéshez.

Az ilyen lépések megtételével a szervezetek felkészültebbek lesznek az AI-vezérelt munkaerő-evolúció kezelésére. A sikerhez azonban több kell majd a megfelelő eszközöknél és taktikáknál. A szervezeteknek a megfelelő keretrendszerre, a megfelelő partnerekre és a megfelelő szemléletmódra lesz szükségük ahhoz, hogy eligazodjanak ebben a mélyreható változást hozó pillanatban.

Igaz, hogy az agentikus AI óriási lépést jelent egy olyan jövő felé, ahol a hatékonyságnövekedés makroszinten valósul meg. Ez a jövő azonban azon múlik, hogy a mai vezetők képesek-e magukkal vinni munkaerejüket ezen az úton.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia lesz a kollégánk appeared first on Műszaki Magazin.

A 2025-ös év bebizonyította: a mesterséges intelligencia nemcsak egyre népszerűbb és okosabb beszélgetőpartner, de a minket körülvevő világot és mindennapi szokásainkat is alapjaiban írja át. Idén a mesterséges intelligencia kilépett a csetablakból és belépett az életünkbe. 2025-ben sorra jelentek meg azok a kézzelfogható és praktikus, MI-re épülő innovációk, amelyek a közlekedés mellett biztonságunk, egészségünk és életminőségünk javításában is mindennapi partnereink lehetnek. A Boschnál a technológia korai fázisában felismerték az MI-ben rejlő innovatív lehetőségeket: ma már a vállalat minden terméke vagy mesterséges intelligenciával működik, vagy MI felhasználásával készül. A vállalatcsoport idén bemutatott fejlesztései jól példázzák, milyen sokféle területen segíthetik az életünket a gyakorlatban az MI-alapú termékek és megoldások.

Erdőtüzek után szimatol a mesterséges intelligencia

A világ számos területén, így Európában is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a kiterjedt erdőtüzek. Kulcskérdés, hogy sikerül-e időben felismerni a kibontakozó katasztrófát, és megtenni a szükséges lépéseket. A Bosch intelligens erdő- és bozóttűzészlelő megoldása képes rá, hogy a levegőben terjedő füstgázok alapján időben „kiszagolja” a kialakulóban lévő tűz első jeleit az erdőkben, rekreációs területeken, infrastruktúrához és lakott területekhez közeli természeti környezetben. A szenzorokat a vegetációs terület köré helyezik el, és MI-alapú algoritmus segítségével érzékelik a parázslás korai szakaszában megjelenő füstgázokat, még mielőtt a nagyobb tűz kibontakozna. Mesterséges intelligencia segítségével a rendszer automatikusan kiértékeli a gázkeverékek összetételét, rögzíti és egy irányítóközpontba továbbítja a füstészlelés helyét, a hőmérsékleti és időjárási adatokat, beleértve a szélirányt és a szélsebességet is. A Bosch rendszere akár drónokat is képes a tűz helyszínére küldeni, amelyek légifelvételekkel és nagy felbontású élő videókkal segíthetik a sikeres beavatkozást. A kültéri szenzorok a beépített napelemnek köszönhetően energetikailag önellátók, felhős időben vagy lombkorona alatt is újratöltődnek.

Helyettünk hall, helyettünk lát: biztonsági hangfelismerés és okoskamera-rendszer vigyázhat az otthonainkra

Mit érnek az otthoni riasztórendszerek, ha a vészjelzést senki nem hallja és nem tud intézkedni? Legyen szó betörésről, tűzesetről, csőtörésről, szivárgásról – a gyors reagálás kulcsfontosságú a károk minimalizálásához. A Bosch idén intelligens Security+ szolgáltatásokat vezetett be: okoskamera-funkciók, automatikus hangelemzés, felhőbe továbbított biztonsági felvételek és – legalábbis Németországban – 24/7 vészhelyzeti központ teszi még teljesebbé az otthonok biztonságát. A beltéri okoskamerák mikrofonjai felismerik például az üvegcsörömpölés zaját, vagy a füst- és szén-monoxid-érzékelők jelzését, így veszély esetén azonnal riasztás indulhat a tulajdonos vagy a segélyközpont felé. A felhőmentés pedig garantálja, hogy semmilyen fontos felvétel ne vesszen el, amire szükség lehet a biztosító, a rendőrség vagy más hatóságok számára.

Életet ment és álomba ringat az okoskiságy

Az újszülöttek és kisgyermekek biztonságos alvása minden család fontos vágya, miközben a szülők éjszakai nyugodt pihenése sem utolsó szempont. A Bosch MI-vel megtámogatott intelligens babaágya az életfunkciók, például a szívritmus és a légzésszám megfigyelésére alapul. Az okoskiságy szoftvere időben riaszt, ha például egy plüssállat vagy takaró esetleg eltakarja a légutakat, de akkor is jelez a szülőknek, ha a gyermek a szobájában sírni kezd. Ha az újszülött nehezen alszik el, az intelligens gyermekágy képes akár automatikusan álomba ringatni a kicsit.

Privát séf helyett MI-sütő szervírozhatja a vacsorát

A Bosch intelligens sütője beépített érzékelők, kamerák és mesterséges intelligencia segítségével mintegy 80-féle előkészített ételt képes önmagától felismerni. A készülék a szenzoradatokra és a folyamatosan tanuló algoritmusokra támaszkodva levezényli és optimalizálja a sütési folyamat egészét. A felhasználónak nincs más dolga, mint megadni a kívánt pirultsági szintet ízlés szerint, és elfogyasztani a vacsorát.

Öntanuló fitneszszenzor segíti a megbízható teljesítménymérést

Ma már szinte alapelvárás, hogy sportolás közben minél megbízhatóbban rögzíteni, majd értékelni tudjuk az elvégzett edzésmunkát, valamint szervezetünk aktuális reakcióit és paramétereit. Hosszabb, egyenletes edzések során ez viszonylag könnyebb feladat, de összetett és gyorsan váltakozó, robbanékony elemeket tartalmazó mozgásformák esetén – amilyenek például a boksz, a tenisz, a crossfit vagy az intervallumedzés – már fokozott kihívást jelent. A Bosch mozgásszenzorára épülő fitneszkarkötők és okosórák képesek megbízhatóan felismerni a rendkívül dinamikus edzésrutinokat, és részletes visszajelzést adnak a végrehajtásukról. A szenzor egy intelligens mérőegység, öntanuló MI-szoftverrel, amely lehetővé teszi, hogy az okosérzékelő újfajta mozgássorokat is elsajátítson a használat során.

Vége a hatótávszorongásnak

Egyre népszerűbbé válnak az elektromos kerékpárok, attól azonban sokan tartanak, hogy akkumulátoruk túl korán és pont a legrosszabb pillanatban merül le. A mesterséges intelligencia ebben is hasznos társ lehet, hiszen segít eloszlatni a hatótáv miatti fölösleges aggodalmakat. A Bosch MI-alapú Range Control funkciójával az e-bringások indulás előtt az alkalmazásban beállíthatják, mekkora akkutöltöttséggel szeretnének megérkezni a céljukhoz. A mesterséges intelligencia pedig menet közben az elektromos rásegítést automatikusan ehhez igazítva adagolja, olyan tényezőket figyelembe véve, mint a rendszersúly, vagyis a kerékpár, a kerékpáros és a felszerelések össztömege, az út emelkedése vagy a bringásra egyénileg jellemző tekerési stílus.

Belső titkok nyomában: rejtett tárgyakat is felismer az intelligens falszkenner

Minél régebbi egy épület, annál több titkot és műszaki kihívást rejtenek a falai. Mindezek kívülről sokszor nem láthatóak, és dokumentálva sincsenek megfelelően. A Bosch mesterséges intelligenciával támogatott falszkennere többféle érzékelőtechnológiát kombinál MI-alapú tárgyfelismeréssel. Az új megoldás alkalmazásával a falak belsejében található különböző anyagok és objektumok, például csövek, elektromos kábelek, gerendák vagy akár üreges terek azonosítása könnyebbé és megbízhatóbbá válik. Az innováció eredményeként a radarjeleket egyre fejlettebb MI-algoritmusok és neurális hálózatok dolgozzák fel, pontosabbá és biztonságosabbá téve a szakemberek munkáját.

Mélytanuló gyártósorok: biztonság, pontosság és megbízhatóság az akkumulátoriparban

A gyorsan fejlődő akkumulátoriparban a gyártási pontosság kulcsfontosságú az akkumulátormodulok és akkucsomagok teljesítménye, megbízhatósága szempontjából. Ezek a rendszerek több cellából állnak, amelyeket lézerhegesztéssel kapcsolnak össze, és már a kisebb eltérések is ronthatják az egész akkumulátor hatékonyságát, illetve biztonságát. A Bosch MI-alapú innovatív ipari megoldása automatizált optikai mérést, valós idejű adatfeldolgozást és optikailag vezérelt, folyamatos lézerhegesztést kínál eddig nem tapasztalt sebesség és pontosság mellett. A mélytanulási modelleket is alkalmazó innovatív technológia nemcsak hatékony és kiváló minőségű gyártási folyamatot tesz lehetővé, hanem javítja az akkucsomagok hosszú távú megbízhatóságát és biztonságát, megfelelve ezzel az elektromosjármű-gyártás, a megújulóenergia-ipar és a fogyasztók növekvő elvárásainak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI-körkép 2025: kilépett a csetablakból, belépett az életünkbe a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.