Így váltott virtuális PLC-re az AUDI

Közel egy évvel a virtuális PLC bemutatása után már használják e technológiát az AUDI e-tron GT előállítása során Neckarsulmban. Ám nem volt egyszerű az ide vezető út. Összegzés az eddigi eredményekről.

Így váltott virtuális PLC-re az AUDI – Siemens Hungary

Raktárfejlesztés: REGIO JÁTÉK

Hazánk legnagyobb játékbolthálózatával rendelkezik a REGIO JÁTÉK. A vállalat Törökbálinton megvalósított rendszerével a raktáron belüli anyagmozgatást kívánta automatizálni. Az új intralogisztikai megoldást kb. 800 méter szállítópálya segíti, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként. A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik.

Hatalmas automatizált játékraktár – Siemens Hungary

Következő képzéseink – klimatizált tanterem, legújabb oktatási metodika!

Ipari műszerezés, SIMATIC S7-300, SIMATIC S7-400, OPC UA kommunikáció, TIA Portal? Ha tudod, mit jelentenek ezek a fogalmak, de szakértőjévé is szeretnél válni ezen megoldásoknak a munkahelyeden, valamint a tudást igazoló oklevélre egyaránt szükséged van, itt az idő, hogy beiratkozz következő tantermes képzéseink egyikére! A gyors tanulásról a szorgalmad és a hatékony oktatási metodika gondoskodik.

SITRAIN – Siemens Hungary

Dunától a Nílusig: vízkezelés világszinten

Egy nagykanizsai garázscégből indult magyar vállalat a vízkezelés nemzetközi szakértője. A Peruban, a Fülöp-szigeteken és Miskolcon egyaránt referenciával rendelkező Hidrofilt Kft. szakértője, dr. Lakner Gábor a podcast-sorozatunk legújabb vendége, akitől megtudhatjuk, mit jelent az, hogy a Níluson nulla folyadékkibocsátású technológiát használnak, vagy mitől épül „hitelvízre” a hazai vízgazdálkodás, miért fontos az irányítástechnika, de azt is, hogy mekkora energiaveszteséget okoznak Magyarországon a kemény vizek.

Podcast – Siemens Hungary

Ezek a legmenőbb állások a STEM-hallgatók szerint

Mérnöki, programozói és orvosi pályán helyezkednének el legszívesebben a STEM, azaz a tudományos-technológiai képzések hallgatói – derül ki a friss, magyarországi kutatásunkból. Az egyetemisták a fentiek mellett „menőnek” tartják a menedzseri karriert, az adattudományhoz vagy mesterséges intelligenciához kapcsolódó szakmákat és az egészségügyi életpályát egyaránt.

A mérnöki, programozói és orvosi pályát tartják legvonzóbbnak az egyetemisták – Siemens Hungary

Mikrogrid: saját energiamenedzsment hazai üzemek számára

A mikrogrid alkalmazásával a hazai gyáregységek a növekvő hatékonyság és ellátásbiztonság mellett csökkenthetik energiaszámlájukat, a közcélú hálózattól való függőségüket és szén-dioxid-kibocsátásukat, miközben egy új bevételi forrás alapjait is lerakhatják. A Siemens több telephelyén, köztük a bécsi irodában is használja e technológiát. Ismerd meg a jövő energiaellátásának alapegységét!

Mikrogrid – Siemens Hungary

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Aktualitások a Siemens-világból appeared first on Műszaki Magazin.

A hagyományos áramhálózatok világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, ahogy robbanásszerűen emelkedik a villamosenergia-igény, tömegesen jelennek meg megújuló termelő egységek, és változnak a felhasználói szokások. Az üzemeltetőknek emellett a klímavédelemi, az ellátásbiztonsági és a megfizethetőségi szempontoknak egyszerre kell megfelelniük. Ezekre a kihívásokra kínál hatékony választ a mikrogrid.

Saját hálózat, számos előnnyel

„Egy iparvállalat telephelyét, egy irodakomplexumot vagy kisebb településeket a mikrogridek segítségével akár jelentős részben függetleníteni lehet a közcélú áramhálózattól.”

– magyarázza Vass József, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának villamosenergia-hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakembere.

 „Ez rugalmasabbá, így megbízhatóbbá teszi az elektromos ellátást, csökkenti az adott felhasználó energiaszámláját, emellett a megújuló energiaforrások, például naperőművek használatával fenntartható és környezetkímélő megoldás is. Mindeközben akár egy új bevételi forrás alapjait is megteremtheti a résztvevők számára.”

Azaz ezek az önálló helyi elosztóhálózatként működő, intelligens rendszerek mindig a pillanatnyi igényeknek megfelelően és az aktuális energiaárak figyelembevételével, mesterséges intelligenciát is használva, folyamatosan finomhangolják egy-egy épület vagy akár több létesítmény energiagazdálkodását. Ehhez összefogják a hozzájuk csatlakozó villamosenergia-termelő, -tároló és -fogyasztó berendezéseket. Ezekről valós idejű adatokat kapnak okos szenzorokon és kommunikációképes eszközökön keresztül, amelyeket gyakran felhőalapú rendszerek segítségével tárolnak és elemeznek.

Kiegyensúlyozott áramellátás, a megújulók integrációjával

2027-ig várhatóan az összes új áramtermelő kapacitás mintegy 90 százalékát a megújulók tehetik ki, amelyből 80 százalék az időjárásfüggő (nap- és szélenergia) technológiákhoz fog fűződni. Ezek előrejelzési bizonytalanságai és váratlan ingadozásai rendszerszinten okozhatnak ellátásbiztonsági problémákat, amelyeket a korábbiaknál jóval magasabb fokú intelligencia és automatizáció alkalmazásával lehet elkerülni.

A mikrogridek digitális megoldások segítségével folyamatosan felügyelik az eszközök állapotát, aktuális termelését és fogyasztását, így az algoritmusokra támaszkodva pillanatokon belül, automatikusan reagálnak az energiatermelésében bekövetkező változásokra. Ezáltal képesek kiegyensúlyozni a termelési ingadozásokat és a csúcsterhelési időszakokat („peak shaving”). Az alacsony fogyasztású vagy megújulóenergia-túltermelési időszakokban eltárolják az energiát, áramszünet esetén pedig a szükséges saját kapacitásokat elindítva biztosítják a zavartalan ellátást, majd a szünetet követően újraszinkronizálják a rendszert az elosztó hálózattal.

Mikrogrides példák: e-töltés, irodaház, ipari naperőmű

Amellett, hogy a mikrogridek tiszta, jövőálló rendszerekként fenntarthatóbbá teszik az energiatermelést, skálázhatóságuknak és rugalmasságuknak köszönhetően változatos körülmények között, számos célra telepíthetőek.

Tipikusan ilyen, gyorsan megtérülő befektetés lehet a hazánkban is egyre jelentősebbé váló e-mobilitás területe. Például a benzinkutak könnyebben szélesíthetik szolgáltatásaik körét elektromos töltéssel, ha a rendelkezésükre álló villamos energiát a korábbinál hatékonyabban „osztja el” egy mikrogrid rendszer. Így ahelyett, hogy költség- és időigényes elektromos hálózati infrastruktúra-bővítésbe kellene beruházniuk, önálló rendszert is kialakíthatnak, naperőmű és energiatároló alkalmazásával. Nagyobb méretű e-flották esetében pedig a töltőegységek igény szerinti teljesítménykiosztását, vagy a holtidőkben a „felesleges” energia értékesítését is szabályozhatják mikrogriddel.

A mikrogridek emellett az áramszolgáltatóval való folyamatos kommunikáción alapuló vezérléssel nagyobb, akár akkumulátoros energiatárolóval kombinált, napelemparkok termelését szintén képesek optimalizálni. Magyarországon például már létezik olyan ipari naperőmű, amelynek szabályozását egy új, mikrogridhez hasonló technológia látja el. Ez a szoftveres megoldás automatikusan a pillanatnyi telephelyi igényekhez igazítja a napelemek termelését.

A nemzetközi szintérre kitekintve pedig a mikrogridek már többszörösen bizonyítottak: egyetemi campusok, irodaházak energiaellátását teszik hatékonyabbá, illetve fenntarthatóbbá. Például így működik a Siemens bécsi és müncheni központja is.

A technológiáról készült tanulmány teljes terjedelmében, rövid regisztrációt követően, erről az oldalról letölthető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eljött a mikrogrid ideje – Saját hálózat biztosíthatja a fenntartható, stabil energiaellátást appeared first on Műszaki Magazin.

A bécsi és milánói Siemens-telephelyeken már alkalmazott megoldás számos lehetőséget nyit az áramforrások még hatékonyabb kihasználása előtt: rugalmasan kombinálja a hálózatról, valamint a saját energiatermelő rendszerekből (pl. napelemek) származó villamos energiát, és megszervezi az energiatárolást.

Használatával így csökken a közcélú energiahálózat csúcsterhelése, az épületek energiaköltsége és a komplexum CO₂ felhasználása is. Azaz még a nagyvárosi, eleve jó energiahatékonysági mutatókkal és a LEED Platinum minősítéssel rendelkező központban is van potenciális energiamegtakarítási lehetőség, amivel még fenntarthatóbbá válik a működése.

Mi az a mikrogrid?

A mikrogrid hálózatokat eredetileg arra fejlesztették, hogy olyan helyszíneket lássanak el energiával, amelyek nem férnek hozzá nagyobb áramellátó rendszerekhez.

A mikrogridek azonban számos környezetben jelentős fejlesztésként funkcionálnak: olyan helyi hálózatként és intelligens szabályozó rendszerként működnek, amelyek hatékonyan összefogják a különböző energiatermelő, -tároló és -fogyasztó rendszereket, így egyetlen egységként is kezelhetőek. Ezzel valós idejű adatok alapján, akár mesterséges intelligenciát is használva optimalizálják az energiaellátást a mindenkori igényeknek megfelelően, fenntarthatóbbá teszik az energiagazdálkodást, valamint stabilitást biztosítanak a külső hálózati infrastruktúrák számára.

Energiamegtakarítás a mikrogrid hálózatokkal

Az irodakomplexumban azt figyelték meg, hogy általában ebédidőben magas az épület áramfogyasztása, ilyenkor akár 80 százalékos kihasználtságon is működnek a napelemek, felhős időben pedig nagy mennyiségű áramot vásárolnak a hálózatból. A mikrogrid és a vele együtt használt mesterséges intelligencia lehetővé teszi viszont, hogy ilyenkor például egy órára kikapcsolja a rendszer a hűtőket, ami csökkenti a csúcsidőszak felhasználását, de nem befolyásolja az épület komfortját és működését.

A mikrogrid adatainak segítségével emellett például könnyen felmérhető, hány gyorstöltőt lehet csatlakoztatni a parkolóházban anélkül, hogy a csúcsidőszakokban a hálózatra kellene hagyatkozni. Hosszú távon pedig, amikor az elektromos rendszerekbe (akkumulátorokba vagy hőenergia-tárolókba) történő beruházásokat mérlegelik, ezen adatok alapján skálázhatják a megoldásokat, és modellezhetik azok jövőbeni költséghatékonyságát.

Az új müncheni rendszer mellett a korábbi, bécsi és milánói beruházásokról is pozitívak a tapasztalatok. Bécsben 2010-ben, a fűtéskezelés optimalizálásához kezdték el kiépíteni a mikrogrid rendszert, és többek között mostanra elérték, hogy az épületgépészeti egység hőcserélői képesek legyenek a levegő hőenergiájának akár 75 százalékos újrahasznosítására. A milánói iroda 1 megwatt teljesítményű mikrogrid hálózata pedig felére csökkentette a 32 ezer négyzetméteres épületegyüttes energiaigényét, ami évi 1.100 tonna kőolajszármazék elégetésével egyenértékű megtakarítást jelent.

A müncheni központ mikrogrid hálózata is a Siemens saját fejlesztésű, Indiában található GAVATAR (Global Automate Virtualize Analyze Transform Augment Reality) felügyeleti rendszerhez kapcsolódik. Ez a platform világszerte, valós időben monitorozza a vállalat telephelyeinek épületfogyasztási és kibocsátási adatait, hogy optimalizálja a cég energiafogyasztását, és elősegítse dekarbonizációs stratégiájának megvalósítását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mikrogridre kapcsolták a Siemens müncheni központját appeared first on Műszaki Magazin.

A Siemens karboncsökkentési programjában világszerte energiahatékony megoldásokat vezet be irodaházaiban és gyáraiban, hogy elérje ambiciózus klímacéljait, így más országokhoz hasonlóan Olaszországban is élen jár a villamosítás terén.

A milánói Siemens-komplexum mikrogridje az épületek helyi energiahálózataként az elosztott energiatermelésre támaszkodik, és a termelt áram maximális felhasználásáról gondoskodik. A megoldás a helyi energiatermelés és -fogyasztás kifinomult felügyeletével és egyensúlyozásával a nemzeti energiahálózatra nehezedő nyomást is csökkenti.

Egy megawattot meghaladó összkapacitásával a mikrohálózat jól példázza, hogy innovatív technológiákkal akár közepes méretű területek energiaigénye is kiszolgálható fenntartható módon. A mintegy 1800 ember munkahelyének otthont adó Casa Siemens alapterülete például 32 ezer négyzetméter, közel akkora, mint négy és fél futballpálya mérete.

Precíz energiaoptimalizálás a felhőből

Mikrohálózatát a milánói központ a felhőalapú DEOP megoldással monitorozza és irányítja, amelyet a Siemens az elosztott energiaforrások optimalizálására fejlesztett ki. A könnyen kezelhető alkalmazás a mikrogridre csatlakozó összes eszközről és rendszerről adatokat gyűjt, és azokat a Siemens Desigo épületfelügyeleti megoldásának adja át. A Desigo kezeli a fűtés, a szellőztetés, a légkondicionálás, a beléptetés és a tűzmegelőzés feladatait, valamint algoritmusokat készít az energia-alrendszerek és a fogyasztás optimalizálásához. A DEOP ezáltal hozzásegíti a mikrohálózatot a lehető legnagyobb hatékonyság és fenntarthatóság eléréséhez.

A tervezés során végzett elemzések szerint az épületegyüttes napi átlagos energiaigénye a téli időszakban 850, nyáron pedig 1300 kilowatt. A mikrohálózatban telepített napelemes (PV) és trigenerációs rendszerek – az áramtermelés során környezetükből hőt elvonó, a hulladékhőt újrahasznosító, azaz hűtő-fűtő generátorok – kapacitása pedig 1163 kilowatt. Áramellátás tekintetében a Casa Siemens így nagyrészt önellátó. Mi több, a milánói központ a PV rendszereivel termelt áram 4 százalékát – éves szinten nem kevesebb mint 40 ezer kilowattóra tiszta energiát – a nemzeti energiahálózatba tölt. A napelemek ugyanis hétvégén is termelnek, amikor az épületek energiaigénye minimális.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mikrogriddel karbonmentesít a Siemens appeared first on Műszaki Magazin.