A bécsi és milánói Siemens-telephelyeken már alkalmazott megoldás számos lehetőséget nyit az áramforrások még hatékonyabb kihasználása előtt: rugalmasan kombinálja a hálózatról, valamint a saját energiatermelő rendszerekből (pl. napelemek) származó villamos energiát, és megszervezi az energiatárolást.

Használatával így csökken a közcélú energiahálózat csúcsterhelése, az épületek energiaköltsége és a komplexum CO₂ felhasználása is. Azaz még a nagyvárosi, eleve jó energiahatékonysági mutatókkal és a LEED Platinum minősítéssel rendelkező központban is van potenciális energiamegtakarítási lehetőség, amivel még fenntarthatóbbá válik a működése.

Mi az a mikrogrid?

A mikrogrid hálózatokat eredetileg arra fejlesztették, hogy olyan helyszíneket lássanak el energiával, amelyek nem férnek hozzá nagyobb áramellátó rendszerekhez.

A mikrogridek azonban számos környezetben jelentős fejlesztésként funkcionálnak: olyan helyi hálózatként és intelligens szabályozó rendszerként működnek, amelyek hatékonyan összefogják a különböző energiatermelő, -tároló és -fogyasztó rendszereket, így egyetlen egységként is kezelhetőek. Ezzel valós idejű adatok alapján, akár mesterséges intelligenciát is használva optimalizálják az energiaellátást a mindenkori igényeknek megfelelően, fenntarthatóbbá teszik az energiagazdálkodást, valamint stabilitást biztosítanak a külső hálózati infrastruktúrák számára.

Energiamegtakarítás a mikrogrid hálózatokkal

Az irodakomplexumban azt figyelték meg, hogy általában ebédidőben magas az épület áramfogyasztása, ilyenkor akár 80 százalékos kihasználtságon is működnek a napelemek, felhős időben pedig nagy mennyiségű áramot vásárolnak a hálózatból. A mikrogrid és a vele együtt használt mesterséges intelligencia lehetővé teszi viszont, hogy ilyenkor például egy órára kikapcsolja a rendszer a hűtőket, ami csökkenti a csúcsidőszak felhasználását, de nem befolyásolja az épület komfortját és működését.

A mikrogrid adatainak segítségével emellett például könnyen felmérhető, hány gyorstöltőt lehet csatlakoztatni a parkolóházban anélkül, hogy a csúcsidőszakokban a hálózatra kellene hagyatkozni. Hosszú távon pedig, amikor az elektromos rendszerekbe (akkumulátorokba vagy hőenergia-tárolókba) történő beruházásokat mérlegelik, ezen adatok alapján skálázhatják a megoldásokat, és modellezhetik azok jövőbeni költséghatékonyságát.

Az új müncheni rendszer mellett a korábbi, bécsi és milánói beruházásokról is pozitívak a tapasztalatok. Bécsben 2010-ben, a fűtéskezelés optimalizálásához kezdték el kiépíteni a mikrogrid rendszert, és többek között mostanra elérték, hogy az épületgépészeti egység hőcserélői képesek legyenek a levegő hőenergiájának akár 75 százalékos újrahasznosítására. A milánói iroda 1 megwatt teljesítményű mikrogrid hálózata pedig felére csökkentette a 32 ezer négyzetméteres épületegyüttes energiaigényét, ami évi 1.100 tonna kőolajszármazék elégetésével egyenértékű megtakarítást jelent.

A müncheni központ mikrogrid hálózata is a Siemens saját fejlesztésű, Indiában található GAVATAR (Global Automate Virtualize Analyze Transform Augment Reality) felügyeleti rendszerhez kapcsolódik. Ez a platform világszerte, valós időben monitorozza a vállalat telephelyeinek épületfogyasztási és kibocsátási adatait, hogy optimalizálja a cég energiafogyasztását, és elősegítse dekarbonizációs stratégiájának megvalósítását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mikrogridre kapcsolták a Siemens müncheni központját appeared first on Műszaki Magazin.

Az OpenText nemrégiben végzett felmérése szerint a gyártók 92%-a fontosnak tartja a vállalati társadalmi felelősségvállalást (CSR) a piacokon való általános hírnevük szempontjából. Annak ellenére, hogy az acél esztergálása természeténél fogva hulladéktermelő folyamat, a gyártók javíthatják fenntarthatóságukat anélkül, hogy kompromisszumot kellene hozniuk a folyamat biztonságával kapcsolatban – még a COVID-19 példátlan kihívásai ellenére is. Itt a fémmegmunkálás globális vezetője, a Sandvik Coromant termékmenedzsere, Rolf Olofsson elmagyaráz egy, az acél esztergálásával kapcsolatos más megközelítést.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által kitűzött 17 globális fenntartható fejlődéscél szerint a gyártóktól elvárják a környezetre gyakorolt hatás minimalizálását, miközben túllépnek az energiafelhasználás optimalizálásán. Bár a CSR fontos a vállalatok számára, a Sandvik Coromant becslései szerint a gyártók megmunkálási folyamataik során az anyag 10–30%-át pazarolják el, és tipikus megmunkálási hatékonyságuk 50% alatt van, amely magában foglalja a tervezési, kialakítási és vágási fázisokat.

Tehát mit tehetnek a gyártók? Az ENSZ céljai két fő utat javasolnak, amelyek figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint a növekvő népesség, a véges erőforrások és a lineáris gazdaság. Az első az, hogy ezeket a kihívásokat a technológiával kezeljük. Az ipar 4.0 koncepcióit – mint például a kiberfizikai rendszerek, a big data vagy a dolgok internete (IoT) – gyakran emlegetik továbbhaladási lehetőségként a hulladék csökkentésére törekvő gyártók számára.

Mindazonáltal ez nem teszi lehetővé azt a tényt, hogy a legtöbb gyártó még nem alkalmaz modern, digitális képességekkel rendelkező gépeket acél esztergálásakor.

A legtöbb gyártó tisztában van azzal, hogy a lapkaminőség megválasztása mennyire fontos az acél esztergálásának hatékonyabbá és produktívabbá tételéhez; és hogy ez hogyan befolyásolja az általános teljesítményt és a szerszáméltartamot. Sokak azonban nem veszik figyelembe a teljes szerszámkoncepciót; a fejlett lapkáktól, a szerszámtartóktól kezdve a könnyen átvehető digitális megoldásokig. Ezen tényezők mindegyike hozzájárulhat az acél esztergálásának fenntarthatóbbá tételéhez az energiafogyasztás csökkentésével és a hulladék minimalizálásával.

Csökkentett vágási sebesség

A gyártók számos kihívással néznek szembe az acélesztergálási műveletek során. Ide tartozik az egyetlen lapkából élenként több darab beszerzése; a fémeltávolítási sebesség növelése; a ciklusidők csökkentése; a készletszintek optimalizálása; és természetesen az anyaghulladék minimalizálása.

De mi lenne, ha lenne mód ezeknek a kihívásoknak a teljesítésére, amely összességében a nagyobb fenntarthatóságra irányul? Az energiafogyasztás csökkentésének egyik módja a vágási sebesség csökkentése. A gyártók fenntarthatják a termelékenységet az adagolási arány és az előtolási sebesség arányos növelésével. Az energiatakarékosság mellett ez hosszabb szerszáméltartamot is eredményez. A Sandvik Coromant megállapította, hogy az acélesztergálási folyamatokban az átlagos 25%-os élettartam-növekedés megbízható és kiszámítható teljesítménnyel kombinálva minimalizálhatja a munkadarab és a lapka anyaghulladék-mennyiségét.

A lapkaminőség megfelelő megválasztása valamilyen módon hozzájárul ennek eléréséhez. Éppen ezért a Sandvik Coromant egy pár új, P típusú keményfémet vesz fel a kínálatába, amelyek jelölése GC4415 és GC4425. A GC4425 fokozott kopásállóságot, hőállóságot és szívósságot nyújt, míg a GC4415 modellt úgy tervezték, hogy kiegészítse a GC4425 modellt, amikor fokozott teljesítményre és nagyobb hőállóságra van szükség.

Fontos, hogy mindkét minőség használható olyan kemény anyagokkal, mint az Inconel és az ISO-P minőségű, ötvözetlen rozsdamentes acél, amelyek megmunkálása különösen összetett és nehéz. A megfelelő minőség segítheti a nagyobb darabszám megmunkálását a tömeges és/vagy tételes gyártási folyamatokban.

A GC4425 minőség rendkívül magas folyamatbiztonságot nyújt, mivel képes érintetlenül hagyni az élvonalat. Mivel a lapka élenként több darabot tud szállítani, kevesebb keményfém kerül felhasználásra ugyanannyi összetevő megmunkálásakor. Ezenkívül az egyenletes és kiszámítható teljesítményű lapkákkal elkerülhető a munkadarab károsodása, ami minimalizálja a munkadarab anyagának pazarlását. Mindkét előny csökkenti a termelt hulladék mennyiségét.

Továbbá mind a GC4425, mind a GC4415 esetében a lapka hordozóját és bevonatát úgy fejlesztették ki, hogy jobban ellenálljon a magas hőmérsékletnek. Ez csökkenti a túlzott kopást okozó hatást, és ennek eredményeként az anyag kiválóan képes fenntartani a betét élvonalát magasabb hőmérsékleten.

A gyártóknak azonban fontolóra kell venniük a hűtőközeg használatát is a betéttel. Ha egy olyan szerszámot használ, amely felső és alsó hűtőközeg-hozzávezetéssel is rendelkezik, egyes műveletek során célszerű lehet a felső hűtőközeg-hozzávezetés kikapcsolása. A hűtő-kenő folyadék elsődleges funkciói a forgácselvezetés, hűtés és kenés a szerszám és a munkadarab anyaga között.

A helyesen alkalmazott hűtőközeg-hozzávezetés maximalizálja a folyamatbiztonságot, a szerszám teljesítményét és az alkatrészminőséget. A belső hűtőközeg-hozzávezetéssel ellátott szerszámtartók használata szintén javíthatja a lapka éltartamát.

Húzza vissza a rétegeket

A GC4425 és a GC4415 mindegyike tartalmaz második generációs Inveio^® réteget, egy megmunkáláshoz egy alumínium-oxidból (Al₂O₃) CVD-vel (kémiai rétegelőállítás gőzfázisból) készült texturált bevonatot. Az Inveio mikroszkópos szintű vizsgálata megmutatja, hogy az anyag felületét egyirányú kristályorientáció jellemzi. A kristály orientációja továbbá lényegesen javult a második generációs Inveio bevonat esetében. Az alumínium-oxid-bevonatban minden kristály azonos irányba néz még a korábbinál is egységesebben, így erős határvonalat képeznek a forgácsolási zóna felé.

Az Inveio magas fokú kopásállóságot és hosszabb éltartamot biztosít a lapkának. A hosszabb éltartamú szerszámok természetesen kedvezők az alkatrészenkénti költség csökkentésében. Sőt, az anyag keményfém hordozója nagy arányban tartalmaz újrahasznosított keményfémet, így ezek a leginkább környezetbarát minőségek közé tartoznak.

Ezeknek az állításoknak a teszteléséhez a Sandvik Coromant ügyfelei a GC4425 osztályt forgalomba hozatal előtti teszteknek vetették alá. Ezek között volt egy általános gépészeti vállalat, amely mind a versenytárs betétjét, mind a GC4425 betétet alkalmazta nyomóhengerek gyártásában. Az ISO-P minőséget folyamatos külső axiális megmunkálásnak és elősimításnak vetették alá 200 m/perc forgácsolási sebesség (vc), 0,4 mm/ford előtolási sebesség (fn) és 4 mm-es mélység (ap) mellett.

A gyártók jellemzően a megmunkált munkadarabok számával (db) mérik a szerszám éltartamát. Míg a versenyző minősége 12 darabot munkált meg, mielőtt a képlékeny alakváltozás miatt elhasználódott volna, a Sandvik Coromant lapkája 18 darabot munkált meg, és ezáltal 50%-kal hosszabb ideig dolgozott stabil és kiszámítható kopás mellett.

A példa bemutatja azokat a nyereségeket, amelyek akkor érhetők el, ha a megfelelő megmunkálási elemeket összefogják, és azt, hogy az olyan megbízható partnerek, mint a Sandvik Coromant által első sorban ajánlott szerszámok és forgácsolási adatok hogyan segítenek elérni a folyamatbiztonságot és csökkenteni a megfelelő szerszám keresésével töltött időt. Az online eszközök népszerűnek bizonyulnak abban is, hogy segítik a gyártókat az igényeiknek megfelelő legjobb esztergalapkák és -minőségek felmérésében, mint például a CoroPlus^® Tool Guide.

Tökéletes kör

Ezzel eljutottunk az ENSZ fenntarthatóbb szerszámokkal kapcsolatos második ajánlásához: a körforgásos gazdaságban a hulladéktermékek alapanyagnak tekinthetők, és visszahelyezhetők egy erőforrás-semleges körfolyamatba. Egyre egyértelműbb, hogy a körforgásos gazdaság környezetvédelmi szempontból megfelelő, és emellett a gyártók számára nyereséges is lehet.

Idetartozik a tömör keményfém szerszámok újrahasznosítása is – hiszen mindannyian nyerünk, ha az elhasználódott szerszámok elkerülik a hulladéklerakókat és roncstelepeket. A GC4415 és a GC4425 egyaránt jelentős mennyiségű újrahasznosított keményfémet tartalmaz. Az újrahasznosított tömör keményfémből 70%-kal kevesebb energiafelhasználással készíthető új szerszám, mint eredeti alapanyagokból, továbbá 40%-kal kevesebb szén-dioxid lesz kibocsátva.

Ezenkívül ott van még a Sandvik Coromant keményfém-újrahasznosítási programja is, amely világszerte minden ügyfelünk számára elérhető. A vállalat visszavásárolja az ügyfeleitől a kopott lapkákat és körszerszámokat az eredetüktől függetlenül. Erre valóban szükség van, ha figyelembe vesszük, hogy hosszú távon mennyire ritkák és végesek lesznek az alapanyagok. A becslések szerint a volfrámkészlet például 7 millió tonnányi, ami kb. 100 évi fogyasztást fedez számunkra. Az újrahasznosítási kezdeményezés a Sandvik Coromantnál a keményfém-visszavásárlási program révén 80%-os körfolyamatot eredményezett.

A jelenlegi piaci bizonytalanságok ellenére a gyártók nem feledkezhetnek meg más kötelezettségeikről sem, a CSR-t is ideértve. Szerencsére az új megközelítésű szerszámokkal és a megfelelő keményfém lapkákkal a gyártók javíthatják fenntarthatóságukat anélkül, hogy veszélyeztetnék a folyamatbiztonságot – és mindezt hatékonyabban a COVID-19 által a piacokon előidézett kihívásokkal szemben.

További információkért látogasson el a Sandvik Coromant webhelyére.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kevesebb hulladékkal tovább érsz appeared first on Műszaki Magazin.

A növekvő inflációs nyomás és emelkedő működési költségek világszinten ésszerűsítésre sarkallják a cégvezetőket, melynek egyik eleme az informatikai kiadások felülvizsgálata.

„Az IT működés átvilágítását ötévente el kellene végezni, de a cégek jellemzően ezt tíz évente, vagy sosem teszik meg. A vállalati informatikán lehet spórolni, de a legritkább esetben születik jó döntés szakértő bevonása nélkül, és ha ezt a vezetők rosszul csinálják, akár az egész cég működése is alacsonyabb színvonalon folytatódhat tovább”

– mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Nem biztos, hogy a drágább a jobb

Mivel nincs két ugyanolyan cég, és a vállalati igények is jelentősen eltérnek, nem feltétlenül helytálló az az érzet, miszerint a drága rendszer minden esetben jobb, az olcsó rendszer pedig értelemszerűen rosszabb. Az azonban mindenképp igaz, hogy ha a vállalat hajlandó kicsit nagyobb erőforrást (időbeli, anyagi) áldozni a megfelelő fejlesztésekre, az hosszútávon többszörösen megtérülhet, így végeredményben a rövidtávon drágább rendszer lesz a költséghatékonyabb, hiszen több értéket teremt a cégnek. Ehhez azonban az kell, hogy a vezető alaposan megvizsgálja a cég működését és egy szakember segítségével felmérje a vállalat informatikai szükségleteit, majd ennek megfelelően azokra a területekre összpontosítsa az informatikai fejlesztésekre szánt büdzsét, ahova valóban szükséges.

„Ahhoz, hogy egy vállalat egy személyre szabott IT rendszert építsen ki, egy bizonyos alapot mindenképpen meg kell vennie. Kellenek számítógépek, szoftverek, kell hozzájuk egy, vagy több rendszergazda stb. Ez az alap jelenti általában a legnagyobb költséget. Ha a cég ezeken az IT kiadásokon túl hajlandó még nagyjából 20%-kal többet fizetni egy magasabb minőségű szolgáltatásért, ott a rendszer hatékonysága 50-70%-kal fog nőni.”

– vélekedett Juhász Viktor.

A feleslegtől kell elsősorban megszabadulni

A szakértő szerint sok esetben az is problémát okoz, hogy a vállalatoknál nincs olyan személy, aki megfelelően átlátná az IT rendszert. Ez pedig azt eredményezi, hogy a vállalat nagyon sokszor feleslegesen költ olyan dolgokra, amit egyáltalán nem használ ki, vagy amit sokkal olcsóbban is megkaphatna. Tipikusan ilyen eset például a szerverbérlés, vagy a saját szerver fenntartása, amire éves viszonylatban a hazai cégek is rengeteget költenek. Ez például egy olyan kiadás, ami a legtöbb esetben skálázható felhőszolgáltatás bevezetésével jócskán lefaragható. A legtöbb vállalat ráadásul már anélkül megkezdte az átállást, hogy észrevette volna, hisz a céges levelezések, vagy feladatkezelő rendszerek már felhőben vannak, így a fájlok felhőben való tárolása logikus lépés lehet, amivel rengeteget spórolhatnak a cégek.

„A legtöbb cég a mai napig úgy tart fenn költséges szervereket, hogy nem használja ki őket. A felhő egyik legnagyobb előnye, hogy a cég csak azért fizet, amit ki is használ, ha több vagy kevesebb szükséges, akkor a skálázás is egyszerű. Így történjen bármilyen változás a vállalat életében, növekedés, visszaesés, vagy a tevékenység módosulása, a felhő rendszer képes lesz lekövetni és költséghatékony módon kínálja a szükséges informatikai hátteret”

– érvelt Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Ötévente alapos IT felülvizsgálat ajánlott

Az informatikai többletkiadások egyik fő oka sok cégnél az, hogy míg a szervezet fejlődik, a vállalat IT rendszere 10-15 éve változatlan. Mivel a számítástechnika is rohamos fejlődésben van, így az informatikai kihívásokat sokszor rendkívül bonyolult és költséges módon oldják meg a régi rendszereiken ahelyett, hogy megválnának tőle és korszerűsítenének. Egy ilyen beruházás elsőre többletkiadásnak tűnik, ám hosszútávon megéri, hisz a munkatársak hatékonyabban és kiegyensúlyozottabban dolgoznak egy jól működő, korszerű rendszerben.

„Az informatikán való spórolást semmiképpen nem szabad a fűnyíróelv alapján csinálni. Nagyon fontos időről-időre felülvizsgáltatni a vállalat IT hátterét és megnézni, hogy a cég működéséhez jelenleg mire van szükség. Ha 10-15 éve volt utoljára ilyen felülvizsgálat, a cégvezető szinte biztos lehet abban, hogy a jelenlegi rendszer nem lesz megfelelő a vállalat számára, hisz ez idő alatt a szervezet is teljesen megváltozott.”

– magyarázta Juhász Viktor.

Íme 5 lépés, amivel optimalizálhatók a vállalati informatikára költött források:

1. Fogalmazzuk meg, hogy mi változott meg az elmúlt években a vállalat működésében!

Ez a lépés a jelenlegi helyzet meghatározását és a jövőbeni célok megfogalmazását jelenti. Több ügyfele lesz, vagy kevesebb? Átpozícionálja magát? Új tevékenységbe kezd? Fontos, hogy ezeket a változásokat a vállalat informatikai rendszere is hatékonyan lekövesse.

2. Tegyük láthatóvá a vállalat informatikáját!

Mivel az IT rendszer alapvető pillére a cégek működésének, így mindenképpen láthatóvá kell tenni a vezetőség számára is. A vállalatok informatikai hátterét jellemzően külsős cégek biztosítják, így fontos, hogy ezek a szolgáltatók folyamatosan beszámoljanak a rendszer helyzetéről. A jó szolgáltató ezt kérés nélkül is elvégzi.

3. Fordítsunk időt a rendszer átgondolására!

Az informatika átalakítása előtt nagyon fontos, hogy a cég vezetői és döntéshozói alaposan megvizsgálják és valóban átgondolják a vállalat működését és az ehhez szükséges IT eszközöket. Ez lehet pár óra, vagy több nap, a lényeg, hogy csak azután szülessen döntés, ha a vezetőség valóban megértette a rendszer működését.

4. Készítsünk akciótervet!

Ha már megvan az elképzelés az IT rendszer átalakításáról, fontos, hogy ez egy konkrét tervbe legyen öntve, ahol az idő és a kiadások tekintetében is tisztán kirajzolódik a projekt menete.

5. Adjunk időt az átállásra!

Az új informatikai rendszerre való átállás biztosan nem fog egyik napról a másikra lezajlani, ezért a türelem kulcskérdés. Azonban törekedni kell arra, hogy a munka minél előbb folyhasson tovább az új medrében. Ehhez szükség van a vezetők következetességére azzal kapcsolatban, hogy egyformán szorgalmazzák minden munkatárs átállását. Ez valakinél kevesebb, valakinél pedig több energiát fog igényelni, amihez azonban a vállalat kérheti a szolgáltatója segítségét, vagy felkérhet külsős szakembereket is.

A költségek optimalizálásához elengedhetetlen a szakértő partner

A vállalati informatika egy olyan terület, amit a cégek vezetői és munkatársai sőt, sok esetben még a rendszergazdák sem látnak át teljes egészében. A készséges IT szolgáltató törekszik arra, hogy az általa kiépített rendszer mindenki számára érthető és átlátható legyen a szükséges kereteken belül. Persze ahhoz, hogy az informatikai háttér igazodjon a vállalat működéséhez, a szolgáltatónak is erőfeszítéseket kell tennie. Vizsgálnia kell a szervezet felépítését, beszélgetnie kell a vezetőkkel és a kollégákkal, ami idő és energia, az eredmények kiértékeléséhez pedig fontos a megfelelő szakmai háttér és tapasztalat.

„Meg kell érteni, hogy a vállalati informatika nem dobozos termék. Ahhoz, hogy hatékonyan működjön, személyre kell szabni, ebbe pedig a szolgáltatónak és a cégnek is energiát kell tenni. Ezt nagyon kevesen csinálják. Ha a vállalatnak van egy jó IT háttere, akkor a cégvezetőnek tényleg nem kell foglalkoznia az informatikával, mert működik, ez pedig a szolgáltatók részéről az egyik legnagyobb hozzáadott érték.”

– zárta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

The post Sok cég az IT költségek visszavágásával kezdte meg a spórolást, de visszaüthet a túlzott csökkentés appeared first on Műszaki Magazin.

Az Ericsson megbízásából készült tanulmány – ami a glasgow-i klímacsúcs alkalmából jelent meg – rávilágít, hogy az Európai Unió 2017-es kibocsátásának akár 20 százalékával is csökkenthető lenne a karbonszennyezés az alapvető digitalizációs megoldások szélesebb körű használatával. A szakmai anyag szerint abban az esetben, ha a négy legnagyobb kibocsátást generáló szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – kihasználná az 5G által nyújtott megoldásokat, az akkora csökkentést hozhatna, mint ha minden hetedik unióban közlekedő autót levennénk az utakról.

Az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodás égisze alatt céljául tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé tegye a kontinenst, 2030-ig pedig az 1990-es referenciaszinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A digitalizáció eddig is kulcsszerepet játszott ezekben a törekvésekben, a koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy a későbbiekben még a mostaninál is fontosabbá fog válni.

A McKinsey´s Net-Zero Europe című, Ericsson által támogatott friss kutatásának számításai szerint 2030-ra a célként megfogalmazott éves 1400 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátáscsökkentés 40%-a közvetlenül a kommunikációs hálózatok és hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.

Az 5G lehet a kulcs a klímasemlegesség eléréséhez

A klímacélok eléréséhez az 5G kapcsolatok kiépítése és alkalmazása is nagyban hozzájárulhat – derül ki a tanulmányból. Ha négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – magáévá tenné az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55–170 Mt CO2e kibocsátást spórolhatnának meg – ez annyit jelent, mint ha az Európai Unióban közlekedő minden hét autóból egyet levennénk az utakról.

A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energia szektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével.

Az energetika mellett az 5G számos területen játszhat főszerepet a gyárak digitalizációjától a flexibilis munkavégzésen át a közösségi közlekedésig. A tanulmány szerint 2030-ra az 5G-re is építő digitalizációs megoldások révén – közvetlenül vagy közvetve – a 2017-es teljes uniós kibocsátás 20 százalékának megfelelő, azaz 720 millió tonna CO2 szennyezéscsökkenést lehetne elérni. Különösen kecsegtető potenciál rejlik a hálózatokban a közép-kelet-európai régióban, ahol 2-5%-ra tehető az 5G potenciális emissziócsökkentő hatása (ez az érték csak az északi országokban nagyobb).

Kivédhető az 5G-re való átállás miatti környezetterhelés

Fontos kérdés, hogy az 5G használata által megnövekvő adatforgalom és az azt kiszolgáló infrastruktúra mekkora és milyen plusz környezeti terheket generál. Amennyiben az 5G-s megoldásokat ugyanolyan módon használnánk, mint a 3G és 4G hálózatokat, akkor az energiafogyasztás drasztikus növekedése következne be, egyes szolgáltatók akár kétszeres növekedéssel is számíthatnának. Az 5G azonban – ha megfelelő körültekintéssel alkalmazzák – az energiafogyasztás jelentős csökkentését is lehetővé teszi. Az Ericsson által kidolgozott holisztikus megközelítés négy alapelve iránytűként szolgálhat arra, hogy az 5G-t miként lehetséges környezetbarát módon működtetni:

1. A hálózat hardveres modernizációja
2. Energiatakarékos szoftverekre való átállás
3. Az 5G hálózatok precíz kiépítése
4. A mesterséges intelligencia adta előnyök kihasználása az infrastruktúra működtetésében

Ezen alapelvek a figyelembevétele a környezettudatosságon felül más előnyökkel is szolgálhat a szolgáltatók számára, például csökkenthetik a költségeket, és a növekvő hálózati forgalom hatékonyabb kezelését is segítheti.

Dél-Korea példája: így járul hozzá a gazdaság növekedéséhez az 5G

Az 5G hálózatok kiépítettsége azonban nagy különbségeket mutat térségenként. Az Ericsson egyik idei mobilitási jelentése szerint 2020 végére a világ lakosságának 15 százaléka rendelkezett 5G lefedettséggel, ez az előrejelzések szerint 2027-re 75 százalékra is nőhet. A jelenlegi becslések szerint 2027-re az észak-amerikai és észak-kelet ázsiai régió lakosságának 95 százaléka már rendelkezni fog 5G lefedettséggel, míg Európában ez az arány csupán 80 százalék lesz.

Az 5G lefedettség nemcsak a dekarbonizációt segítheti, hanem a GDP-t is. Ez látszik például Dél-Korea példájából, ahol a lakosság már több mint 90 százaléka jelenleg is rendelkezik 5G lefedettséggel. Előrejelzések szerint 2025-re az 5G legalább 30,3 milliárd amerikai dollárral fog hozzájárulni az ország gazdaságához.

További információ itt érhetőek el arról, hogy az 5G miként segíthet a klímaváltozás elleni harcban.

The post Minden hetedik autó karbonkibocsátását tudná megspórolni Európa az 5G-vel appeared first on Műszaki Magazin.

Ezek a cégek az innovatív, többfelhős (nyilvános, privát és edge) megoldások használatával nemcsak az egyszerű költségmegtakarítást tartják fontosnak, hanem képesek ezzel nagyobb üzleti értéket is generálni.

Az „Ever-ready for Every Opportunity: How to Unleash Competitiveness on the Cloud Continuum” című – az állami és a magánszektor közel 4 000 felsővezetőjének bevonásával készített – kutatásból kiderül, miért korlátozza a lehetőségeket, ha a felhőre való átállást egy statikus végállapotra (alapvetően egy olcsóbb, hatékonyabb adatközpontra) való, egyszeri váltásként kezeljük. A kizárólag költségmegtakarításra összpontosító vállalatok akár versenyhátrányba is kerülhetnek azokhoz a cégekhez képest, amelyek stratégiai szemlélettel dinamikus formában (nyilvános, privát és edge) hasznosítják a felhőt.

„A vállalatok többsége napjainkban a nyilvános, privát és edge felhők valamilyen kombinációját alkalmazza, de jellemzően ezeket kevésbé integrálja egymással”

– mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője.

„Így a szervezet egyik részében elért innováció, bevett gyakorlatok és adatok nem jelentenek előnyt a többi szervezeti egység számára – tehát nem tud kiteljesedni az értékteremtés. A szervezetek kis százalékának azonban sikerül a maximumot kihoznia a felhőből úgy, hogy több helyszínt és működési formát lefedő technológiai folytonosságként tekintenek a felhőre, amely a cloud-first 5G és szoftveralapú hálózatok dinamikus támogatásával szolgálja ki a vállalat állandóan változó igényeit.”

A jelentésből kiderül, hogy miközben a szervezetek a következő 3-5 évben átlagosan technológiájuk és a szolgáltatások több mint kétharmadát szeretnék áthelyezni a felhőbe,  csak 50%-uk használja ki a felhő különböző formáiban rejlő lehetőségeket napi működése átalakítására, a munkavégzésére és az alkalmazások üzleti igényekhez igazodó modernizálására.

Az Accenture „folytonosságra törekvő versenytársaknak” (Continuum Competitor) nevezi a felhő bevezetésében élenjáró vállalatokat – régiótól függően a válaszadók 12-15%-a –, akik azzal tűnnek ki, hogy  egyesítik a nyilvános felhővel, privát  adatközpontokkal  és peremterületeken (edge) szerzett tapasztalataikat a napi üzletmenetük transzformációjához. Így jelentős előnyre tesznek szert a felhő folyamatos használatából, és jobban teljesítenek versenytársaiknál. A kutatás szerint a folytonosságra törekvő versenytársak a jövő sokkhatásaira is sokkal eredményesebben tudnak reagálni.

Ilyen szervezet például a Carlsberg. A dániai multinacionális sörgyártó vállalat a működési költség csökkenésén túl az innováció és a kísérletezés szabadságát említi a felhő fő előnyei között. A felhő segítségével hónapok helyett órákon belül indíthat el új kezdeményezéseket és kampányokat.

„Egy vállalat versenyképességét meghatározza, hogy sikerül-e kiválasztania a megfelelő felhő-architektúrát a megfelelő alkalmazások és szolgáltatások támogatására – például a mesterséges intelligencia, az intelligens ügyfélszolgálatok, az edge computing, a robotalapú feldolgozás, a kiterjesztett valóság stb. –, és hogyan képes irányítani a technológiák hasznosításához szükséges folyamatokat”

– mondta Karthik Narain. „Cloud-first stratégiák alkalmazásával a vállalatok jobb ügyfélélményt, intelligensebb üzleti folyamatokat és fenntarthatóbb termékeket hozhatnak létre.”

A folytonosságra törekvő vállalatokra az alábbiak jellemzők:

• Kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel újítják meg, automatizálják és tervezik át a munkavégzést;
• Észak-Amerikában 1,2-szer, Európában pedig 2,7-szer nagyobb költségmegtakarítást érnek el, mint az elsősorban adatmigrációra koncentráló szervezetek;
• több működési és pénzügyi célt tűznek ki maguk elé, például 50%-kal több üzleti intézkedést hajtanak végre az ügyfélszám növelése és a versenytársaiknál gyorsabb piacra lépés érdekében;
• akár háromszor nagyobb valószínűséggel használják a felhőt legalább két fenntarthatósági cél megvalósítására, például a megújuló energiaforrások bevezetésére, a kevesebb áramot fogyasztó termékek tervezésére, valamint az energiafogyasztás csökkentését szolgáló hatékonyabb szerverhasználat

A fentiek alapján az Accenture-nek négy, jól működő – bárhol alkalmazható – javaslata van:

1. Annak meghatározása, hogy a folytonosság révén hova szeretne eljutni a szervezet. A vállalatoknak először ki kell dolgozniuk egy stratégiát olyan jövőképpel, amely világosan meghatározza az alapértékeket és a jövőbeni célokat, azonosítja a versenykörnyezetben jellemző akadályokat, és aszerint kategorizálja a képességeket, hogy hol tart a vállalat jelenleg és hova szeretne eljutni a jövőben. A stratégia kidolgozásakor figyelembe kell venni a felhőképességek folyamatos fejlődését is.
2. Felhőspecifikus gyakorlatok kidolgozása a technológiák támogatására és kiegészítésére. A technológia bevezetése mellett a vállalatoknak olyan gyakorlatokat kell kialakítaniuk, amely fegyelmezettséget visz a működésbe és segít a technikai fejlődés üteméhez igazodva átalakítani a nem technológiai területeket. A folytonosságra törekvő vállalatok számára a gondolkodásmód legkritikusabb eleme az agilitás, amely áthatja többek között a cloud-first alkalmazásokat, a tehetséggondozás átalakítását, az informatikai kísérletezést és a számítástechnikai ismeretek területét.
3. Az innováció gyorsítása a kivételes felhasználói élmény nyújtásához. A folytonosságra törekvő vállalkozások beruházásaikat egy kiemelt területre, a felhasználói élményre koncentrálják. Az emberközpontú tervezés és a felhőalapú technológiák (pl. edge computing) kombinációjára támaszkodva újragondolják az általuk nyújtott élményt, közelebb kerülve az ügyfelek, a partnerek és a munkatársak tényleges tevékenységeihez. Ennek érdekében a szervezet működésének minden területén (termékek, szolgáltatások, munkavállalói élmény és szolgáltatásnyújtási modellek) élményközpontú gondolkodásmódot valósítanak meg.
4. Stratégiai elkötelezettség fenntartása. A vezetőségnek meg kell határoznia az üzleti célokat, a megfelelő kockázati szinteket, és ösztönöznie kell az agilitás és a növekedés kultúráját. A vállalatnak fel kell ismernie, hogy a kihívások legyőzéséhez mindenkire szükség van: az összes munkatársat tájékoztatni kell a felhőben rejlő egyre nagyobb lehetőségekről és az ehhez kapcsolódó jól működő gyakorlatról.

Az Accenture kutatása olyan időszakban zajlott, amikor a világjárvány rákényszerítette a szervezeteket, hogy egyedi élményt nyújtsanak ügyfeleiknek, és újszerű, virtuális módon szolgálják ki őket. Az Accenture korábbi kutatásából az is kiderült, hogy a technológiai innovációkat a Covid-19 alatt széles körben megvalósító szervezetek ötször gyorsabban növelték árbevételüket az innovációk alkalmazásában lemaradó társaikhoz képest.

The post Azok a vállalatok, amelyek elsősorban költségmegtakarítás miatt állnak át a felhőre, lemaradhatnak a versenyelőnyökről appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad. Az elmúlt években jelentősen nőtt a K+F minősítést kérő vállalkozások száma, ezért is fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt megkezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat.

Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek. A minősítések megszerzését és a tudatosságnövelést segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatala gondozásában most megjelent “K+F FEHÉR KÖNYV – Módszertani útmutató pályázatok KFI szempontú értékelésének elkészítéséhez” című kötet.

„A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként 1 milliót vagy 100 millió forintonként 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke a K+F minősítés fontossága kapcsán.

Az SZTNH immár kilenc éve látja el a K+F tevékenységek minősítését. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az SZTNH-hoz benyújtott K+F minősítés iránti kérelmek aránya. A tavalyi év első negyedévében 70 százalékkal több volt a benyújtott K+F-fel kapcsolatos igények száma 2019-hez képest. 2021 első negyedévében 2019-hez viszonyítva már 2,5-szeres növekedés figyelhető meg.

Az SZTNH K+F minősítéseket végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján készítette el a pályázóknak szóló Fehér Könyvet, melynek segítségével a pályázók és az elbírálók egyaránt tisztán láthatják a pozitív elbíráláshoz szükséges feltételeket. A hivatal honlapján közzétett Fehér Könyv a kutatás-fejlesztés fázisaira és feltételire vonatkozóan részletes, közérthető formában ad útmutatást és példákkal segíti a pályázókat a projekt tervezésétől egészen a megvalósításig. A könyv segítségével kiküszöbölhetik a minősítés során felmerülő hiányosságokat. Emellett a könyv az elbírálóknak és döntéshozóknak is segít az egységes irányelvek mentén történő projektértékelésben – követve a mérvadó minősítési eljárásnál használt elveket.

Az SZTNH az elmúlt években, már a pandémiát megelőzően is törekedett arra, hogy minél több szolgáltatása digitálisan is elérhető legyen. Áprilistól a K+F minősítés területén is bővült az online benyújtható igénylések száma, így már K+F szakértői véleményt is kérhetnek az ügyfelek a hivatal elektronikus ügyintézési felületén. Az erre a célra létrehozott űrlap használatával az ügyfelek hivatalos azonosítás segítségével, információbiztonság szempontjából is védett csatornán keresztül benyújthatják szakértői vélemény kérelmüket.

Tavaly az ügyfeleket egyre nagyobb arányban tértek át a digitális ügyintézsére. Az adatok már most 23 százalékkal meghaladták a tavalyi elektronikus bejelentési csúcsot. A tavalyi átlaghoz képest az idei első 2 hónap átlaga igen komoly, 41 százalékos növekedést mutat. Míg a 2020-as havi átlag elektronikus bejelentés 990 volt, addig az idei átlag havonta 1400. Összesen 11852 e-bejelentés érkezett a hivatalhoz 2020-ban, 2021 első negyedévében pedig már 4200-at regisztráltak, ami magasabb, mint a tavalyi első három hónapban érkezett elektronikus bejelentések száma.

www.sztnh.hu

The post Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH appeared first on Műszaki Magazin.

Az automatizálás azonban nem az egyetlen trend, amelyik nagy népszerűségnek örvend a gyártóvállalatok és egyéb ipari szektorok körében.

A robotikának kevesebb energiát kell fogyasztania a jövőben ahhoz, hogy fenn tudja tartani növekedését. Az energiafelhasználást érintő irányzatok a robotikai piac elkövetkező éveit is alakítani fogják. Ezek közül mutatjuk most be a három legfontosabbat:

1, Dinamikus energiaellátási módok: a kereskedelmi robotok ritkán dolgoznak végig ugyanazon a teljesítményszinten egy tágabb idősávban, így az energiafelhasználásuk is változtatható kell, hogy legyen.  Jelenleg a robotok jellemzően két energiatakarékos móddal rendelkeznek: készenléti és hibernált állapottal. A gyártók számára viszont hasznosak lehetnek azok a robotok, amelyek többféle energiamegtakarító móddal, vagy kevesebb energiát fogyasztó készenléti állapottal rendelkeznek. Például egy laboratóriumi együttműködő alkalmazás nem ugyanannak az igénybevételnek van kitéve a munkanap különböző periódusai során. Amennyiben lehetőség nyílik váltani a különböző energiatakarékos módok között a nap folyamán, jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás.

2, Okos energia-monitoring: a robotikai rendszerek IoT érzékelőiknek köszönhetően valós idejű adatokkal látják el a munkáltatókat az energiafogyasztásukról. A különböző érzékelők egymással való működése kulcsfontosságú ezen a területen. Amikor egy üzemben IoT eszközök összeköttetésre kerülnek, lehetőség nyílik egyes rendszerek számára, hogy több energiát vegyenek fel a termelés növelésének érdekében, amennyiben egy másik részlegen alacsonyabb a pillanatnyi fogyasztás. Így az energiahatékonyság és a termelékenység egyaránt optimalizálható. Az anyagmozgatás például egy olyan együttműködő alkalmazás, amelyik nagy előnyt tud kovácsolni ebből a funkcióból, mivel a folyamat különböző szakaszain különféle robotikai alkalmazások dolgoznak.

3, Újszerű mechanikai folyamatok: a robotok mozgásában és más tárgyakkal való érintkezésében létrejött fejlődés következtében a gyártók ugyanazt a termelékenységet alacsonyabb energiafelhasználással kapják meg. 2017-ben a Nike olyan robotokat telepített, amelyek statikus elektromosság segítségével fognak meg tárgyakat. Ez a fejlesztés amellett, hogy növelte a pontosságot, csökkentette a gép mozgó alkatrészeinek számát, amelynek így kevesebb energiára lett szüksége. Egy ilyen megoldás leginkább azon vállalatok számára előnyösek, amelyek low mix/high volume gyártással dolgoznak, és csak korlátozott számú end-of-arm tooling-ra (EOAT-ra) van szükségük. Az ezen a területen végbemenő fejlesztések minden valószínűség szerint a hagyományos mechanikai folyamatoktól való teljes eltérést fognak eredményezni.

A robotika csökkenti a selejtes és rossz minőségű áru mértékét

Az ipari robotok megnövekedett következetességet és jobb minőséget kínálnak a gyártóvállalatok számára, amikor ismétlődő feladatokra kerül a sor. Viselkedésük kiszámítható, mozdulataik pedig pontosak. Megfelelő programozás mellett a hibaszázalék csökkentése egy olyan eredmény, aminek teljesítéséhez a robotok kiválóan alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy magas minőségű termékeket képesek gyártani az emberi munkaerőhöz képest kevesebb eltéréssel és nagyobb konzisztenciával. A robotok csökkentik a hibák számát, így kevesebb selejt kerül gyártásra. Úgy is mondhatnánk, hogy a robotok egyszerre dolgoznak alkalmazottként és minőség-ellenőrző rendszerként. Mivel munkájuk nem jár váratlan és esetleges tényezőkkel, valamint az emberi hiba kikerül az egyenletből, a robotok tökéletesen kiszámítható termékminőséget képesek nyújtani újra és újra.

Noha sokan kizárólag a robotoknak tulajdonítanák a felsorolt optimalizálással kapcsolatos előnyöket, anélkül, hogy megemlítenék az End-Of-Arm Toolingot, azaz a robotra szerelt végszerszámokat, valójában az EOAT sokkal nagyobb szerepet játszik az automatizálási folyamatban, mint amekkora elismerést kap. Például az együttműködő robotokban rejlő teljes potenciált sokkal egyszerűbben ki lehet aknázni erő/nyomaték érzékelőkkel. Ezek az érzékelők a szükséges erő és nyomaték pontos beállítását teszik lehetővé, így maximális mértékben szabályozhatjuk a robot mozdulatait, amivel akár még a legkomplexebb folyamatok automatizálására is lehetőség nyílik.

A robotok a megújuló energiát hasznosító berendezések gyártásában is segítenek

A robotokat és az automatizálást számos iparágban alkalmazzák, beleértve az autóipart, a mezőgazdaságot, a gyártóipart, és az élelmiszeripart, de a megújuló energia szektora sem maradhat ki a sorból. A megújuló energiával foglalkozó vállalatok munkafolyamatai egyre komplexebb műszaki kihívásokat állítanak fel, ami szükségessé teszi a robotok alkalmazását az időmegtakarítás, az emelkedett termelékenység és az optimalizált teljesítmény érdekében.

Egyes megújuló energiát alkalmazó termékek kialakításának komplexitása olyan gépi szintű pontosságot követel meg, amire emberek egyszerűen nem képesek. A napenergia, szélenergia és a hidroelektromos energia a megújuló energia három legfőbb területe, ahol robotok már sikeresen telepítésre kerültek.

• Napenergia: a napenergiát hasznosító megoldások szektora robotok és automatizálás segítségével hoz meg intelligens és azonnali gyártási döntéseket, amivel csökken a munkaerő költsége, és nő a termelékenység. Az ilyen rendszerek létrehozása folyamán a robotikai automatizálás többek közt a szilícium öntvények, szilícium modulok, napelemek és szilícium ostyák gyártása során kerül alkalmazásra.
• Szélenergia: a robotika és az automatizálás nagy hatással van a szélturbina-gyártás legfontosabb szakaszaira. A robotikának köszönhetően a turbinalapátok festéséhez, csiszolásához és polírozásához szükséges idő drasztikusan, napokról órákra csökkent. A robotok és az automatizálás alkalmazása a szélerőművek szektorában elengedhetetlen, amennyiben a gyártásnak állandó minőségét kell nyújtania.
• Hidroelektromos energia: a szélturbinákhoz hasonlóan, a hidroelektromos turbinák alkatrészeinek gyártásához is használnak robotokat. A hidroelektromos turbinák egyes alkotóelemei túl nagyok ahhoz, hogy manuálisan hegesszék őket. Csakis különböző mozgástengelyekkel rendelkező rugalmas robotok képesek arra, hogy sikeresen hegesszék ezeket az elemeket.

The post A modern robotok energiahatékonyak appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyság azóta az EU célkitűzéseiben is fontos szerepet kapott, az uniós direktívák az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozóan egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki. A világnap alkalmából többnyire a végfogyasztók figyelmét hívják fel az energiával való takarékosság kézenfekvő módszereire, de a vállalatok számára az energiahatékonyság talán még fontosabb szempont. Ennek belátásához elég, ha figyelembe vesszük, hogy a termelési költségek átlagosan 10 százalékát az energia teszi ki, de energia-intenzív ágazatokban ez az arány a 40 százalékot is elérheti. A világnap alkalmából a Siemens szakemberei összegyűjtötték, miként csökkenthetik energiafelhasználásukat a hazai vállalkozások.

Adatgyűjtés és elemzés

Az energiafogyasztás mérése – ami a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű berendezések esetében amúgy is kötelező, illetve 2022-től már 50 kW felett is – nemcsak a jegyzőkönyvek vezetése érdekében fontos. Az adatok, amelyek megfelelő alkalmazások segítségével akár mobiltelefonon is nyomon követhetők, a modern IoT-rendszerek inputjai. Megfelelő szoftverrel elemezve a fogyasztás optimalizálásának új lehetőségeire derül fény. Az energiamonitoring figyelmeztethet arra is, ha egy gépre nincs szükség az aktuális termelési terv eléréséhez, és így kikapcsolható.

Hatékony és biztonságos működés

Új, energiahatékonyabb gépek, berendezések vásárlásakor érdemes azokat választani, amelyek fel vannak szerelve az elemzéshez szükséges adatokat összegyűjtő és továbbító, a gépek közötti kapcsolatokat lehetővé tevő egységekkel. Nem túl nagy beruházással ugyanakkor a régebbi berendezések is „okossá tehetők”: felszerelhetők a szükséges szenzorokkal és beköthetők a hálózatokba. Elvégre minél jobban mérhető valami, annál könnyebben tervezhető: ez az Ipar 4.0 egyik alapfelismerése. A digitalizáció természetesen csak a kiberbiztonság megfelelő szintje mellett hozza a várt előnyöket, ezt azonban a modern megoldások „alapból” garantálják.

Védelem

Az energiahálózat alapos megtervezése kulcsfontosságú az elektromos hálózati hibák, balesetek megelőzése szempontjából is. Az európai tűzesetek mintegy harmadát valamilyen elektromos meghibásodás okozza, holott ezek többsége megfelelő és megbízható védelmi készülék alkalmazásával (pl.: megszakítók, áram-védőkapcsolók, ívhiba érzékelők, villámáram-, túlfeszültség védelmi készülékek) megelőzhető. Emellett a modern védelmi kapcsolókészülékekkel elkerülhető az esetenként a berendezések végét is jelentő túlfeszültség; továbbá a hálózatok, kábelek és berendezések szigetelés hibáiból eredő balesetek száma is minimálisra csökkenthető.

Épületek

A globális áramfogyasztás 40 százalékáért az épületeink felelősek, az energiahatékonyság így itt is kulcsfontosságú tényező. A környezettudatos építés hosszú távú feladat, hiszen a teljes életciklust tekintve az épületeknek nem a beruházási, hanem az üzemeltetési költségei a meghatározóak. Ma már számos automatizálási technológia áll rendelkezésünkre, amely hozzájárulhat – többek között – a fűtés és a légkondicionálás energiahatékony megoldásához. Ezek az alrendszerek ugyanis a legnagyobb fogyasztók: a légkondicionálás sok épület esetében az éves villamosenergia-fogyasztás felét teszi ki. Fontos, hogy az építőiparban tevékenykedő beruházók, tervezők és kivitelezők, valamint az üzemeltetők ezt is szem előtt tartva alkossanak, működtessenek fenntartható és energiahatékony épületeket.

„Microgrid”

Az energiahatékonyság jelentősen javítható, ha az épületben „microgridet”, azaz saját energiaellátó és szabályozó rendszert hoznak létre, amely nemcsak a villamosenergia-ellátásról, de a fűtésről is gondoskodik. Ilyen rendszer működik a Siemens bécsi telephelyén is, amelynek részei: a fotovoltaikus áramtermelés, az e-töltési infrastruktúra, az energiatároló egység és a microgrid-vezérlő. Utóbbi, a rendszer „agya” 2,5 MW-nyi teljesítményt felügyel, ami nagyjából 700 háztartás villamosenergia-igénye. A vezérlés nem csupán a fogyasztási adatokat, de – többek között – az időjárás-előrejelzést és az elektromos járművek tulajdonosainak „töltési szokásait” is figyelembe veszi. Ilyen megoldással egyúttal nagyobb irodaházak, komplexumok, lakóparkok is növelhetik energiabiztonságukat.

Energiatároló berendezések

Az energiatároló berendezések nemcsak a „microgrideknek” fontos alkatrészei. Ezeket az egységeket nagyobb terhelés esetén bármilyen rendszerbe be lehet kapcsolni, aminek eredményeként egyrészt alacsonyabbak lesznek a villamosenergia-termelés „csúcsai”, másrész optimálisabbá válik a fogyasztás – a fenntartás költségeire mindkettő jótékony hatást gyakorol. Az energiatároló berendezések előtt nagy jövő áll, várhatóan fontos szerepet játszanak majd a villamosenergia-piacok kiegyensúlyozásában.

The post Tippek a vállalati energiahatékonyság javítására appeared first on Műszaki Magazin.

Amikor 2018-ban a Riedl CNC bevezette a PrimeTurning használatát olyan alkatrészekre, amelyeket a legnagyobb európai motorkerékpár-gyártónak, az ausztriai KTM-nek szállít, az eredmények megdöbbentették a cég alapítóját és tulajdonosát Tomaž Riedlt. A mintegy 40%-os termelékenységnövekedésnek köszönhetően az alkatrészek gyártási költségei évi 50 000 euróval csökkentek.

Érthető lenne, hogy a magát „technofilnek” valló Tomaž Riedlt lenyűgözik a legújabb gyártóipari áttörések, mint például a Sandvik Coromant PrimeTurning módszere. Kiderült azonban, hogy egyáltalán nem volt tudatában a technikusai azon erőfeszítéseinek, hogy a vállalat esztergálási képességeit új szintre emeljék.

„Őszintén szólva, még csak nem is tudtam, hogy a csapatom a PrimeTurninget teszteli”

– mondja.

„Először akkor hallottam róla, amikor kopogtattak az ajtómon, és kérték, hogy menjek a műhelybe. Nyilvánvaló volt, hogy valamit mutatni akarnak nekem, de fogalmam sem volt arról, hogy mit fogok felfedezni.”

A történetet a PrimeTurning alkalmazásán dolgozó egyik megmunkálási CNC-programozó, Rok Kos folytatja:

„Úton a műhelybe meséltem Tomažnak a PrimeTurningről és arról, hogy mit ért el, de nem hitt nekem. Csak akkor hitte el, amikor a saját szemével látta. Látta a folyamat stabilitását és az általa kínált fejlesztéseket. Amikor elmondtuk neki a 40%-os termelékenységnövekedést, őszintén meglepődött.”

A Riedl CNC a szlovén Maribor városban található, az osztrák határtól mindössze 20 kilométerre délre. A vállalat az egyéni megoldásokra összpontosít, és Európa-szerte több mint 200 ügyféllel rendelkezik.

A Riedl egyik ügyfele az osztrák motorkerékpár- és sportkocsigyártó, a KTM, amely a motokrosszversenyekben és a Dakar Rallyn elért sikereiről ismert. A Riedl sok alkalmazottja a cég rajongója. A gyár mennyezetére egy KTM motorkerékpár van felfüggesztve, a falakon pedig hatalmas képek láthatók a sivatagban versenyző gépekről. A nagy teljesítményű Enduro motorkerékpárokhoz a Riedl évente mintegy 100 000 tengelyt gyárt.

A PrimeTurning bevezetése előtt – magyarázza Sandi Rode, a Sandvik Coromant helyi értékesítési mérnöke – a folyamat három különböző műveletből és több szerszámcseréből állt. Az első egy beszúrási művelet volt az alkatrész közepén, majd nagyolás következett felső és alsó befogással, végül simítás új lapkákkal.

Lassú folyamat volt a PrimeTurninghez képest.

„A régi gépen 120 alkatrészt gyártottunk egy műszakban”

– mondja Goran Golić, CNC-kezelő.

„Ez most már 180 alkatrész. Egy éllel 90 alkatrészt gyártunk. Ez 30 százalékkal több, mint korábban.”

A régi folyamat egy másik problémája az volt, hogy a forgácsokat legalább öt alkalommal kellett eltávolítani minden műszakban. Minden alkalommal öt percre le kellett állítani a gépet. A PrimeTurninggel már nem ez a helyzet, a forgácskezelés annyira szabályozott, hogy nincs szükség leállásra a takarításhoz.

Miközben megmutatja a műhelyet a látogatóknak, Tomaž Riedl megjegyzi, hogy a verseny rendkívül nehéz az általa megcélzott iparágakban, különösen a vasúti technológiák és a repülőgépipar esetében, ő pedig ezeken a területeken látja a legnagyobb potenciált a vállalata számára.

„A technológiai fejlődés élvonalában kell lennünk ahhoz, hogy ezekben az iparágakban sikeresek legyünk”

– mondja. Az elmúlt években a Riedl 13 millió eurót fektetett be új gépekbe és egy új épületbe. Ezzel egyidőben 2018-ban a forgalom 9 millió euróra nőtt, 2022-re pedig a becslések szerint az értékesítés eléri a 15 millió eurót.

A géppark jelenleg több tucat kiváló minőségű gépből áll, például 14 tengelyes és 13 tengelyes CNC-esztergaközpontok, több öttengelyes CNC-maróközpont, valamint fejlett szkennerek és mérőeszközök.

„Nagyon gyorsan haladunk”

– mondja Riedl, miközben egy fekete-fehér fotóra mutat a falon, amelyen a cég 1994-es állapota látható: egy kis garázs Maribor városközpontjában, egy géppel, amelyen Riedl végzett minden feladatot.

A siker egyik legfontosabb összetevője Riedl nyitottsága az új technológiákra és új megoldásokra a lean és termelékeny gyártás jegyében. Riedl azt mondja, hogy ma már nem vesz részt az új szerszámok és új módszerek tesztelésének minden lépésében.

Ehelyett alkalmazottai kreativitására és tapasztalatára támaszkodik, valamint olyan beszállítókra, akik nemcsak eszközöket, hanem a technológiát, szaktudást és megoldásokat értékesítenek.

“Számomra az olyan kiemelt beszállítók, mint a Sandvik Coromant pont olyan értékesek, mint a kiemelt ügyfelek”

– fogalmaz Riedl.

www.sandvik.coromant.com/uk

The post A PrimeTurning évente több mint 50 000 eurót takarít meg a Riedl CNC számára appeared first on Műszaki Magazin.