A Bizottság az ipari versenyképesség és a dekarbonizáció összhangját kívánja megteremteni, miközben megerősíti az Európai Unió elköteleződését a kitűzött klímapolitikai célok teljesítésére.

A Tiszta Ipari Megállapodás elsődlegesen két szektorra koncentrálva igyekszik a Draghi jelentésben is felvetett problémákra reagálni. A Bizottság megítélése szerint egyrészről az energiaintenzív iparágak sürgős támogatást igényelnek a kibocsátáscsökkentés, az elektrifikáció, a magas energiaköltségek vonatkozásában, valamint a tisztességtelen globális versennyel és a versenyképességüket negatívan érintő, összetett szabályozásokkal szemben. A másik fókusz a tiszta technológiai szektor, amely a jövő versenyképességének középpontjában áll, és kiemelten szükséges az ipari átalakuláshoz, a körforgásos gazdaság megteremtéséhez és a kibocsátások csökkentéshez is. Ezek mellett a dokumentum egyik központi eleme a megfizethető energia elérhetőségének biztosítása, amit az útiterv részeként megjelenő ún. Megfizethető Energiáért Akcióterv támogat.

Az akcióterv tartalmaz gyorsan, már 2025-ben megvalósítható intézkedéseket, és a strukturális kihívásokra reagálni szándékozó komplex intézkedéscsomagokat is. Mindezek között találhatók újonnan tervezett jogszabályok, stratégiák, ajánlások, és a közelmúltban elfogadott szabályok végrehajtására vonatkozó, a tagállamoknak szóló figyelemfelhívások is.

Ahogy az akcióterv is kiemeli, az Európai Unióban a vállalatok mind az Egyesült Államokhoz, mind Kínához viszonyítva jelentősen magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek. Az energiaszámlák csökkentése érdekében a hálózati költségek, az adózás és az ellátási költségek mérséklésén keresztül elérhető intézkedésekre összpontosít. Az akcióterv szorgalmazza, hogy a tagállamok úgy alakítsák át az adórendszereiket, hogy az a villamosenergia-felhasználást ösztönözze a fosszilis energiahordozókkal szemben, és ezt javaslatokkal is segíteni fogja. Emellett a kiskereskedelmi villamosenergia-piaci verseny fokozására hívja fel a figyelmet a beszerzési költségek csökkentése érdekében. Célja, hogy útmutatást adjon a tagállamoknak a meglévő akadályok felszámolásához, amelyek meggátolják a fogyasztókat abban, hogy szolgáltatóváltással vagy villamosenergia-szerződésük módosításával költséget takarítsanak meg.

Az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együtt létrehoz egy programot, amely a vállalatok hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződéseit támogatja. A pilot program 500 millió eurós keretösszeggel már az idei év második felében elindulhat. Az energiaellátás folyamatos biztosítása és a jelentős áringadozások elkerülése kritikus fontosságú a gazdasági versenyképesség szempontjából, ezért az Bizottság biztosítani kívánja, hogy az árak energiaválság alatt tapasztalható ugrásai ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében 2026 elején egy jogszabályi javaslatot fog előterjeszteni a jelenlegi uniós energiabiztonsággal kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára, valamint a piaci integráció erősítésére. A fosszilis energiától való függőség további csökkentése érdekében az uniós testület 2026 elejére előállna egy Elektrifikációs Stratégiával, valamint egy Hűtés-fűtési Stratégiával, és egy külön stratégia készülne a digitalizációban lévő további potenciálok kiaknázására és a sérülékenység kezelésére. Utóbbi célja az európai mesterséges intelligencia megoldások elterjedésének felgyorsítása lesz olyan területeken, mint a villamosenergia-hálózat optimalizálása, az ipar energiahatékonyság, valamint a keresletoldali rugalmasság.

A megújuló energia terjedése csökkenti a fosszilis energiahordozók áringadozásainak való kitettséget, ugyanakkor ezen megújuló projektek engedélyezési folyamata sok esetben lassú, akár 10 évet is igénybe vehet. Az Európai Unió több jogszabályt is elfogadott a helyzet javítása érdekében, azonban a Bizottság értékelése alapján további intézkedésekre van szükség a tagállamok részéről. Az uniós testület a tagállami reformok szakmai támogatásán túl uniós jogszabályi javaslatok megfogalmazását tervezi többek között az energiatárolók és a megújuló energia projektek engedélyezése területén.

A megújulók terjedését szintén korlátozó hálózati hiányosságok orvoslása érdekében a 2023-ban elfogadott Hálózati Akciótervre építve a Bizottság publikálni fogja az Európai Hálózati Csomagot, mely többek között a projektek határokon átnyúló integrált tervezésének és megvalósításának biztosítására, az engedélyezés ésszerűsítésére, az elosztóhálózat tervezésének javítására, a digitalizáció és az innováció fellendítésére koncentrál majd. Ezt az Európai Beruházási Bank 2026 elején indítandó, a hálózati elemek gyártóinak támogatását célzó 1,5 Mrd eurós garanciaalapja fogja majd kiegészíteni. A terv a nukleáris energia hasznosítását is több pontban említi kiemelve a beruházási szükségletek felmérését és az olyan következő generációs technológiákba való beruházás elsegítését, mint a fúziós energia.  A technológia kereskedelmi forgalomban való alkalmazásának felgyorsítása érdekében egy külön Fúziós Stratégiát alkotnak meg, amely kitér majd egy köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) létrehozására is. Mivel a földgáz jelentős részét képezi az európai villamosenergia-mixnek, a jól működő gázpiacok biztosítása szintén elengedhetetlen a végfelhasználói energiaköltségek mérséklése érdekében​. A dokumentum több lehetséges intézkedést is említ, ami a földgáz árát csökkentheti, ilyenek a kötelező betárolási pályák fellazítása és a gázbeszerzések összehangolása a nagyobb piaci alkuerő elérése érdekében.

Mindezek alapján látható, hogy a Megfizethető Energiáért Akcióterv úgy próbálja javítani az uniós gazdaság versenyképességét, hogy közben illeszkedik az olyan közelmúltbeli uniós kezdeményezésekhez, mint a Tiszta Energiacsomag és a RePowerEU Terv. A dokumentum egy ambiciózus ütemtervet vázol fel a benne foglalt intézkedések végrehajtására, melyek előreláthatóan 2025-ben 45, 2030-ban 130, 2040-ben pedig 260 milliárd euróval csökkentik majd az uniós országok energiaköltségeit.  Ugyanakkor az Akciótervben említett intézkedések jelentős része egyelőre csak az adott problémákat kezelni hivatott konkrétabb stratégiák kidolgozására terjed ki. Így tehát az intézkedések várható hatásairól és hatékonyságukról ezen stratégiákból és jogszabályjavaslatokból kaphatunk majd részletesebb képet.

Forrás: KPMG

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új javaslatok az energiaszámlák csökkentésére appeared first on Műszaki Magazin.

2023 nyarán lesz 5 éves az Online Számla hazai rendszere, amelyet 2018. július 1-jével indított el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a számlaadatok valós idejű, kötelező adatszolgáltatása érdekében. A BDO Magyarország adózási és IT-szakértői az Online Számla adatszolgáltatás kapcsán tapasztalt hibákat összegyűjtve 4+2 típusra hívják fel a figyelmet az adóhatósági interfész visszajelzései alapján.

Az online számla rendszer előremutató fejlesztés, amelynek lehetőségeit sokan még mindig nem használják ki megfelelően, illetve a kötelezett szervezetek a használat során több jellegzetes hibát vétenek ‒ mutatott rá Rácz István, a BDO üzleti IT-szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának tanácsadója és adózási szakértője. Ezek annyira gyakoriak, hogy kiszűrésükre ügyfeleink számára Cumulus NAV Tool néven egy saját ellenőrző szoftvert kellett fejlesztenünk, ami figyeli, hogy a könyvelési és a beküldött számlaadatok szinkronban vannak-e. A hibák a NAV rendszerétől kapott visszajelzések alapján az alábbi csoportokba sorolhatók:

Vannak olyan hibák, melyek során az adatszolgáltatás az Online Számla rendszer szerinti „DONE” (kész, rendben) minősítéssel megy végbe, azaz nem kellene hiányosságokra számítanunk, mégis előfordul. Ezen hibák felfedezése és kijavítása aktív kutatást igényel, hiszen semmilyen intő jel nem utal rá, hogy a számlázás vagy a jelentés folyamatában probléma lépett volna fel.

A másik hibatípus a „WARNING” (figyelem) minősítésű. Ez azt jelenti, hogy az Adóhatóság befogadta, de valamilyen automatikus validációnak nem felelt meg a számla adattartalma. Ez a minősítés nem jelenti feltétlenül az adott számla vagy az adatszolgáltatás helytelenségét, azonban ennek eldöntése az adózó feladata és felelőssége marad.

A fenti kategóriákba a tapasztalataink szerint az alábbi négy, gyakori hibatípus tartozik.

1. Sok számlázó- vagy ERP-rendszer a számla kiállításának dátumát helytelenül betölti a teljesítés dátumához is, melynek oka gyakran a rosszul konfigurált vagy implementált időszakos teljesítés számítása.
2. Ha a vevő magánszemély, adatait a GDPR szabályai alapján tilos beküldeni az Adóhatóság részére. Tapasztalataink alapján sok hibásan jelentett számla mögött az adózók rendszerében helytelenül vezetett vevői törzsadatok állnak. Jellegzetes példa, amikor a vevő magánszemély, de rendelkezik adószámmal is.
3. Gyakoriak még a számszaki hibák a jelentett számlaadatokban. Ilyen, ha az áfakulcs és az áfa összege nincs összhangban, vagy egyszerűen a számlasor végösszege nem egyezik meg a nettó- és áfaértékek összegével.
4. További jellemző hiba a módosítószámlák helytelen jelentése. Az adórendszer és az online számlarendszer sajátosságai miatt egészen bonyolult módosítószámla-láncok is előállhatnak, melyek hibalehetőségeket rejtenek magukban. Gyakoriak az eredeti bizonylatszám körüli hibák, valamint a módosítás indexe által okozott problémák.

A fentieken túl vannak olyan esetek, ahol a hiba az adatszolgáltatás nem szándékos hiánya, amikor az adatátvitel egyszerűen nem történik meg. Ez két módon fordulhat elő.

1. A hiba olyan súlyosságú, amivel az Adóhatóság elutasítja az adatszolgáltatást, és a számlák „ABORTED” (megszakítva, visszautasítva) minősítést kapnak. Az elutasított adatszolgáltatás abban az esetben jelent igazi kockázatot, ha az adózó valamiért erről nem értesül, vagy nem tudja megismételni a helyes számlabeküldést.
2. Az elutasított adatszolgáltatásnál sokkal kockázatosabb az el sem indított adatszolgáltatás, hiszen itt az adózó a hiányosságról semmilyen visszajelzést nem kap. A meg nem kísérelt adatszolgáltatás oka lehet a hibásan működő szoftver vagy a helytelen konfiguráció, melyek miatt a számlát az adózó rendszere, tévesen, adatszolgáltatásra nem kötelezettként kezeli.

Annak ellenére, hogy az Online Számla rendszere műszakilag jóval több, mint szimpla adatszolgáltatási kötelezettség, tapasztalataink szerint a magyar KKV-k jelentős részre továbbra sem tudja a rendszerben rejlő automatizációs lehetőségeket kiaknázni, illetve még a jelentési kötelezettség megvalósítása is gyakran gondot okoz, ami továbbra is komoly adminisztrációs terheket ró a cégekre.

Az Adóhatóság elérhetővé tette többek között a beküldött számlaadatok gép-gép interfészen keresztüli tömeges lekérdezését is, így biztosítva a cégeknek az automatizálás lehetőségét, illetve további hasznos funkciók és folyamatok kialakítását egy mára már kiforrott rendszer használatával.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 4+2 jellemző hibatípus az Online számla adatszolgáltatásban appeared first on Műszaki Magazin.