Az Európai Bizottság idén hozta nyilvánosságra a Tiszta Ipari Megállapodás elnevezésű útitervét, amelynek célja a klímaválság, a versenyképességi aggodalmak és a gazdasági ellenállóképesség jelentette kihívások leküzdéséhez való együttes hozzájárulás.
A Bizottság az ipari versenyképesség és a dekarbonizáció összhangját kívánja megteremteni, miközben megerősíti az Európai Unió elköteleződését a kitűzött klímapolitikai célok teljesítésére.
A Tiszta Ipari Megállapodás elsődlegesen két szektorra koncentrálva igyekszik a Draghi jelentésben is felvetett problémákra reagálni. A Bizottság megítélése szerint egyrészről az energiaintenzív iparágak sürgős támogatást igényelnek a kibocsátáscsökkentés, az elektrifikáció, a magas energiaköltségek vonatkozásában, valamint a tisztességtelen globális versennyel és a versenyképességüket negatívan érintő, összetett szabályozásokkal szemben. A másik fókusz a tiszta technológiai szektor, amely a jövő versenyképességének középpontjában áll, és kiemelten szükséges az ipari átalakuláshoz, a körforgásos gazdaság megteremtéséhez és a kibocsátások csökkentéshez is. Ezek mellett a dokumentum egyik központi eleme a megfizethető energia elérhetőségének biztosítása, amit az útiterv részeként megjelenő ún. Megfizethető Energiáért Akcióterv támogat.
Az akcióterv tartalmaz gyorsan, már 2025-ben megvalósítható intézkedéseket, és a strukturális kihívásokra reagálni szándékozó komplex intézkedéscsomagokat is. Mindezek között találhatók újonnan tervezett jogszabályok, stratégiák, ajánlások, és a közelmúltban elfogadott szabályok végrehajtására vonatkozó, a tagállamoknak szóló figyelemfelhívások is.
Ahogy az akcióterv is kiemeli, az Európai Unióban a vállalatok mind az Egyesült Államokhoz, mind Kínához viszonyítva jelentősen magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek. Az energiaszámlák csökkentése érdekében a hálózati költségek, az adózás és az ellátási költségek mérséklésén keresztül elérhető intézkedésekre összpontosít. Az akcióterv szorgalmazza, hogy a tagállamok úgy alakítsák át az adórendszereiket, hogy az a villamosenergia-felhasználást ösztönözze a fosszilis energiahordozókkal szemben, és ezt javaslatokkal is segíteni fogja. Emellett a kiskereskedelmi villamosenergia-piaci verseny fokozására hívja fel a figyelmet a beszerzési költségek csökkentése érdekében. Célja, hogy útmutatást adjon a tagállamoknak a meglévő akadályok felszámolásához, amelyek meggátolják a fogyasztókat abban, hogy szolgáltatóváltással vagy villamosenergia-szerződésük módosításával költséget takarítsanak meg.
Az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együtt létrehoz egy programot, amely a vállalatok hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződéseit támogatja. A pilot program 500 millió eurós keretösszeggel már az idei év második felében elindulhat. Az energiaellátás folyamatos biztosítása és a jelentős áringadozások elkerülése kritikus fontosságú a gazdasági versenyképesség szempontjából, ezért az Bizottság biztosítani kívánja, hogy az árak energiaválság alatt tapasztalható ugrásai ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében 2026 elején egy jogszabályi javaslatot fog előterjeszteni a jelenlegi uniós energiabiztonsággal kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára, valamint a piaci integráció erősítésére. A fosszilis energiától való függőség további csökkentése érdekében az uniós testület 2026 elejére előállna egy Elektrifikációs Stratégiával, valamint egy Hűtés-fűtési Stratégiával, és egy külön stratégia készülne a digitalizációban lévő további potenciálok kiaknázására és a sérülékenység kezelésére. Utóbbi célja az európai mesterséges intelligencia megoldások elterjedésének felgyorsítása lesz olyan területeken, mint a villamosenergia-hálózat optimalizálása, az ipar energiahatékonyság, valamint a keresletoldali rugalmasság.
A megújuló energia terjedése csökkenti a fosszilis energiahordozók áringadozásainak való kitettséget, ugyanakkor ezen megújuló projektek engedélyezési folyamata sok esetben lassú, akár 10 évet is igénybe vehet. Az Európai Unió több jogszabályt is elfogadott a helyzet javítása érdekében, azonban a Bizottság értékelése alapján további intézkedésekre van szükség a tagállamok részéről. Az uniós testület a tagállami reformok szakmai támogatásán túl uniós jogszabályi javaslatok megfogalmazását tervezi többek között az energiatárolók és a megújuló energia projektek engedélyezése területén.
A megújulók terjedését szintén korlátozó hálózati hiányosságok orvoslása érdekében a 2023-ban elfogadott Hálózati Akciótervre építve a Bizottság publikálni fogja az Európai Hálózati Csomagot, mely többek között a projektek határokon átnyúló integrált tervezésének és megvalósításának biztosítására, az engedélyezés ésszerűsítésére, az elosztóhálózat tervezésének javítására, a digitalizáció és az innováció fellendítésére koncentrál majd. Ezt az Európai Beruházási Bank 2026 elején indítandó, a hálózati elemek gyártóinak támogatását célzó 1,5 Mrd eurós garanciaalapja fogja majd kiegészíteni. A terv a nukleáris energia hasznosítását is több pontban említi kiemelve a beruházási szükségletek felmérését és az olyan következő generációs technológiákba való beruházás elsegítését, mint a fúziós energia. A technológia kereskedelmi forgalomban való alkalmazásának felgyorsítása érdekében egy külön Fúziós Stratégiát alkotnak meg, amely kitér majd egy köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) létrehozására is. Mivel a földgáz jelentős részét képezi az európai villamosenergia-mixnek, a jól működő gázpiacok biztosítása szintén elengedhetetlen a végfelhasználói energiaköltségek mérséklése érdekében. A dokumentum több lehetséges intézkedést is említ, ami a földgáz árát csökkentheti, ilyenek a kötelező betárolási pályák fellazítása és a gázbeszerzések összehangolása a nagyobb piaci alkuerő elérése érdekében.
Mindezek alapján látható, hogy a Megfizethető Energiáért Akcióterv úgy próbálja javítani az uniós gazdaság versenyképességét, hogy közben illeszkedik az olyan közelmúltbeli uniós kezdeményezésekhez, mint a Tiszta Energiacsomag és a RePowerEU Terv. A dokumentum egy ambiciózus ütemtervet vázol fel a benne foglalt intézkedések végrehajtására, melyek előreláthatóan 2025-ben 45, 2030-ban 130, 2040-ben pedig 260 milliárd euróval csökkentik majd az uniós országok energiaköltségeit. Ugyanakkor az Akciótervben említett intézkedések jelentős része egyelőre csak az adott problémákat kezelni hivatott konkrétabb stratégiák kidolgozására terjed ki. Így tehát az intézkedések várható hatásairól és hatékonyságukról ezen stratégiákból és jogszabályjavaslatokból kaphatunk majd részletesebb képet.
Forrás: KPMG
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
