Az űrgazdaság már nem csak rakétákról szól

Az elmúlt évtizedben az űripar jelentősen átalakult. A műholdas kommunikáció, a navigációs rendszerek, a földmegfigyelés, valamint az adatfeldolgozásra épülő szolgáltatások mára a digitális gazdaság alapvető infrastruktúrájává váltak.

A globális trendek azt mutatják, hogy az űrtechnológiák egyre szorosabban kapcsolódnak a mesterséges intelligenciához, az adatgazdasághoz és a kritikus infrastruktúrák védelméhez. A földmegfigyelési adatok például kulcsszerepet játszanak a klímamodellezésben, a mezőgazdasági optimalizálásban és a katasztrófakezelésben.

Ebben a környezetben az űrgazdaság Magyarországon is egyre inkább stratégiai kérdéssé válik.

„Az űr ma már nem csupán a csillagászatra korlátozódik, hanem a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő pályája. Az űrkutatás kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia fejlesztésében, az adatvagyon hasznosításában vagy a kritikus infrastruktúrák védelmében. A vezető gazdaságok számára ezért az űrkutatás egyszerre technológiai, gazdasági és szuverenitási kérdés – az OECD adatai szerint minden űrkutatásba fektetett egy euró átlagosan hat–hét euró gazdasági megtérülést hoz. Ez tehát nem költség – hanem az egyik legmagasabb hozamú befektetésünk. A HUN-REN célja, hogy a kutatók számára megteremtse azt a tudományos és technológiai környezetet – nemzetközi együttműködésekkel és a mesterséges intelligencia eszköztárával –, amely ma már a hatékony és versenyképes kutatás elengedhetetlen feltétele” – tette hozzá Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.

Az űrkutatás gazdasági megtérülése egyre fontosabb szempont

A nemzetközi tapasztalatok szerint az űripari beruházások multiplikátorhatással működnek: a fejlesztések nemcsak közvetlen technológiai eredményeket hoznak, hanem beszállítói hálózatokat, spin-off vállalkozásokat és új iparágakat is generálnak.

Az űrkutatásból származó innovációk gyakran más szektorokban jelennek meg:

• precíziós szenzortechnológia az egészségiparban,

• fejlett anyagtudományi megoldások az autóiparban,

• nagy adatfeldolgozó rendszerek az energetikában.

A hangsúly ezért egyre inkább azon van, hogy az alapkutatási eredmények miként fordíthatók le piacképes technológiákra. A hazai kezdeményezés deklarált célja éppen az, hogy a széttagolt kutatási kapacitásokat összehangolt stratégiába szervezze, és mérhető gazdasági hasznosulást érjen el.

Magyarország helye a nemzetközi űripari értékláncban

Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), ami lehetőséget teremt hazai kutatóintézetek és vállalkozások számára, hogy bekapcsolódjanak nemzetközi projektekbe. Az elmúlt években több magyar fejlesztés jelent meg műholdas és űreszközös programokban.

A következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a magyar szereplők nemcsak beszállítóként, hanem fejlesztési partnerként is meg tudnak-e jelenni a nemzetközi együttműködésekben. Ehhez összehangolt kutatás-fejlesztési struktúrára, stabil finanszírozásra és ipari integrációra van szükség.

Űrtechnológia és mesterséges intelligencia: új metszéspont

Az űrgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő területe az adatalapú szolgáltatások piaca. A műholdak által gyűjtött hatalmas mennyiségű adat feldolgozása ma már elképzelhetetlen fejlett mesterségesintelligencia-megoldások nélkül.

A jövőben azok az országok lehetnek versenyképesek, amelyek nemcsak hardverfejlesztésben, hanem adatfeldolgozási és algoritmikus kompetenciákban is erősek. Ez a fókusz jól illeszkedik a magyar kutatási ökoszisztéma több területéhez, különösen az informatikai és matematikai alapkutatásokhoz.

Hosszú távú építkezésben gondolkodik a hazai űrszektor

Az űrkutatás sajátossága, hogy eredményei nem rövid távon jelentkeznek. Egy-egy program tervezése és megvalósítása gyakran években vagy akár évtizedekben mérhető.

Magyarország az elmúlt években több stratégiai lépést tett az űrszektor megerősítésére, és a most bejelentett program azt jelzi, hogy a fókusz egyre inkább az űrgazdaság strukturált fejlesztésére kerül.

A kérdés már nem az, hogy jelen van-e Magyarország az űrkutatásban, hanem az, hogy milyen pozíciót tud elfoglalni a globális űripari ökoszisztémában – és mennyire képes az űrtechnológiákból származó tudást a hazai gazdaság versenyképességének javítására fordítani.

„Az űr mindig a jövőről szól. Arról, hogy merünk-e nagyban gondolkodni, és képesek vagyunk-e hosszú távon építkezni, és ennek során együttműködni más kutatókkal, szervezetekkel, országokkal. A HUNOR program egyik óriási értéke, hogy közösen dolgozhattunk a világ vezető űrhatalmai közé tartozó Egyesült Államok és India szakembereivel, űrhajósaival. A HUN-REN űrkutatási programja számomra azt jelenti, hogy ez az együttműködés folytatódik, és a magyar kutatók, mérnökök következő generációi is aktívan alakíthatják azt a világot, amely az űrtechnológiákra épül” – fejtette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az űrgazdaság erősítése került fókuszba – új szintre léphet a magyar űrkutatás appeared first on Műszaki Magazin.

Kína legújabb kezdeményezése ezt a szemléletváltást tükrözi: a kínai Tudományos Akadémia Mechanika Intézetének kutatói egy olyan felfújható orbitális gyártómodult fejlesztettek ki, amely lehetővé teheti a gyártási folyamatok közvetlen végrehajtását Föld körüli pályán.

A mikrogravitáció sajátos fizikai környezete jelentős előnyöket kínál bizonyos iparágak számára. A súlytalanság csökkenti az anyagok ülepedését és a nem kívánt áramlásokat, ami különösen fontos a nagy tisztaságú félvezetők, speciális kristályok és optikai anyagok előállításában. Hasonló előnyök mutatkoznak a biotechnológiai kutatásokban is, ahol egyes fehérjestruktúrák és gyógyszerhatóanyagok stabilabb formában hozhatók létre az űrbeli környezetben.

A megoldás egyik legfontosabb eleme a felfújható szerkezet alkalmazása, amely az indítás során minimális helyet igényel, pályára állítás után azonban jelentősen megnövelt belső térfogatot biztosít. Ez a megközelítés költséghatékonyabbá teszi az orbitális infrastruktúra kiépítését, és hosszabb távon modulárisan bővíthető űrgyártó rendszerek kialakítását is lehetővé teszi. A technológia jól illeszkedik Kína átfogó űrstratégiájába, amely az űrállomási program és a holdkutatás mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyez az űrgazdaság ipari alapjainak megteremtésére.

Az orbitális gyártás nem csupán technológiai kísérlet, hanem stratégiai jelentőségű lépés is. Azok az országok, amelyek képesek az űrben történő ipari termelés stabil és gazdaságos megvalósítására, meghatározó szereplőivé válhatnak a jövő globális űrgazdaságának. Kína fejlesztése egyértelműen jelzi, hogy az ipari verseny egy része a következő évtizedekben már nem a Földön, hanem a világűrben dőlhet el.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyárak az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

A színpadon pedig szakemberek osztották meg gondolataikat olyan területeken, mint: a röntgenvizsgálat, a forrasztás, a kiberbiztonság, az oktatás vagy a félvezető ipar.

Újra kell értelmezni a felsőoktatás és az ipar viszonyát

A konferencia egyik hangsúlyos témája a magyarországi mérnökképzés helyzete volt.

„Nem beszéljük az ipar nyelvét, ezért egy új szellemiségre van szükség. A felsőoktatásnak ugyanis kínálnia kell az értékeket az ipar felé, nem pedig megvárnia, míg támogatást kap. A cégek is érdekeltek abban, hogy saját laborjaik legyenek az iskolák falai között. Nem adományokra, hanem kölcsönös érdekekre kell alapítani ezt a viszonyt”

– mondta Charaf Hassan, a Budapest Műszaki Egyetem rektora.

A mesterséges intelligencia elektronikai gyártás szegmenseiben játszott szerepe szintén részletesen terítékre került. Ennek egyik alkalmazási esete az AI nyomtatott áramkör-tervezés során való használata.

„A mérnököket nem váltja ki teljesen a technológia, de meg kell tanulniuk professzionálisan promptolni, és kihasználni az AI erejét”

– emelte ki Nadj István, a CAD-TERV Kft. ügyvezetője.

A végtelenbe és tovább

A tavalyi alkalomhoz hasonlóan egy teljes nap szólt az űr- és védelmi iparról, hiszen az európai űrtechnológia virágzik, nem utolsósorban az Európai Űrügynökség (ESA) aktivitásának köszönhetően. Egy ESA-ba befektetett euró ugyanis akár 2,8 euró többletbefektetést vonzhat harmadik felektől.

„Mindegy, hogy mit fejlesztenek itt lent, a földön, annak hatalmas potenciálja van, hogy technológiai transzferré váljon”

– emelte ki Ines Castelao, az ESA országfelelőse, miközben arra bátorította a magyar cégeket, hogy használják ki a szervezettel való közös munkában rejlő lehetőségeket.

„Való igaz, hogy szigorúbbak a szabványok a nagyobb sugárzás és hőmérséklet kitettség miatt. De ha sikerül nekik megfelelni, az egyben egy minőségi igazolás, ami megnyitja az utat a védelmi és a repülőipar irányába is.”

Magyarország az utóbbi időben jelentősen növelte hozzájárulását az ESA költségvetéséhez, és egy közös, kormányzati és ESA támogatással zajló startup program keretében is be lehet kapcsolódni a szervezettel folytatott munkába.

InnoElectro Díjak

Az InnoElectro Nagydíjat is átadtak a hazai elektronikai gyártás ökoszisztémájának leginnovatívabb megoldásainak elismeréseként. Az első helyet a Grif-Tools Kft. szerezte meg, amely idén harmadik alkalommal vett részt az eseményen. Az MPG (Multi Parallel Gripper) eszközük, amely a robot és kooperatív robot megfogók piacán rukkolt elő újdonsággal, a felhasználók számára korlátlan megfogási variációkat nyújt, valamint segítségével sokkal szélesebb körűvé válik alkalmazhatóvá az automatizált technológia.

„Egy szabadalmaztatott magyar termékről van szó, amely megkoronázza alkotómunkánkat. Talán egy kicsit megelőztük vele a piaci igényeket, de más vásárokra is elvisszük. Ez a mostani pedig egy remek helyszín, hogy elkezdjük ezt a folyamatot a kelet-közép-európai régióban”

– mondta Forgách István, a Grif Tools Kft. értékesítési igazgatója. A díjazottak között a második helyet az Elas Kft. terméke kapta, a Danutek Kft. lett a harmadik.

A forrasztás bajnokait ünnepelték a helyszínen

Az InnoElectro továbbra is az a hely, ahol az ipar legkiemelkedőbb forrasztó tehetségei bizonyíthatnak. Az IPC nemzetközi non-profit iparági szövetség helyi fordulóján 42 szakember indult, és immár negyedszerre Zsombok Péter, a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. munkatársa nyert, így Magyarországot ismét ő képviselheti a forrasztási világbajnokságon.

A legfiatalabbak ugyancsak megmutathatták forrasztó képességeiket a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) versenyén. Mintegy 134-en jelentkeztek 29 iskolából, azonban csak 105-en szállhattak versenybe a kapacitáskorlát miatt. Egyéniben Sisa László, a nyíregyházi Bánki Donát Kollégium tanulója diadalmaskodott, míg a legjobb csapat a budapesti Trefort Ágoston Kéttanítási Nyelvű Technikum lett.

www.innoelectro.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post InnoElectro 2025 – Az űripar fontos lehet a hazai cégek számára appeared first on Műszaki Magazin.

Szükség lesz-e még mérnökökre, vagy a mesterséges intelligencia mindenre megoldást kínál? Ezekre a kérdésekre kereste a választ előadásában dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa Magyarország legnagyobb, egyetemi hallgatók által szervezett technológiai eseményén, a XXI. Simonyi Konferencián.

A járműtechnológiától az űriparig

Az innovatív megoldásairól és fejlett járműtechnológiáiról ismert Bosch csoport bár űrhajókat nem épít, de széles körű tapasztalatot szerzett az elmúlt évtizedekben, amelyek a jövő űriparát megalapozó mérnöki fejlesztésekhez is hozzájárulhatnak. „Tud-e az AI űrhajót tervezni?” című előadásában dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa avatta be a jövő mérnökeit a komplex rendszerek fejlesztésébe, a biztonságot és a megbízhatóságot növelő megoldásokba, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazásának lehetőségeibe. Az előadásra március 19-én, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott XXI. Simonyi Konferencián került sor, leendő mérnökökből álló hallgatóság előtt.

Bosch: közel 60 éve az űrkutatásban

A jövő technológiáit és innovatív megoldásait szállító Bosch csoport fejlesztési és gyártási tevékenysége ma elsősorban az elektromobilitásra, az önvezetésre, a generatív AI-alapú szoftverfejlesztésre és az IoT megoldásokra fókuszál. Ugyanakkor a vállalatcsoport az űrkutatásban is letette a névjegyét, hiszen közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben. „Bosch Sun” néven 1966-ban indította első űripari projektjét a Bosch csoport és napszimulátorokat készítettek űrszimulációs kamrákhoz. Később a bolygóközi elektromágneses tereket tanulmányozták a Bosch kutatói, és az Ariane-1 európai hordozórakéta hűtésének kialakításába is bekapcsolódott a cég. A nyolcvanas években nemzetközi elismerést váltott ki a Bosch műholdstabilizáló rendszere, melynek segítségével a jeleket pontosan a Föld megfelelő vételi területe felé lehetett irányítani. Egy űrsikló-küldetésben két Bosch gyújtógyertya biztosította a geofizikai kísérlet energiaellátását. A NASA Phoenix Mars-missziója során pedig a Bosch egyik leányvállalatának speciális fúrója játszott fontos szerepet a talajminták vételében. Néhány éve pedig már a mesterséges intelligencia is szerepet kapott: a Bosch az amerikai Astrobotic-kal közösen egy érzékelőrendszert fejlesztett ki SoundSee néven. Ez a megoldás az űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és AI segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket, így növelve az űrexpedíciók biztonságát és az alkalmazott berendezések megbízhatóságát.

Egyedül nem megy – még a mesterséges intelligenciának sem

Akárcsak az űrtechnológiához kapcsolódó kutatás-fejlesztési programokban, a Bosch innovatív, mesterséges intelligencián alapuló termékeiben és szolgáltatásaiban is elsődleges szempont a megbízhatóság és a biztonság. Ezek az alapvető követelmények a Boschnál zajló átfogó fejlesztési folyamatok összes fázisában megjelennek.

A mesterséges intelligencia egyre jobban használható a technológiai fejlesztésekben, hiszen a gépi tanulás megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a folyamatokat. Felmerülhet a kérdés, hogy az AI elveheti-e a fejlesztők, mérnökök munkáját a jövőben.

„Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, így például űrhajót tervezni és komplex fejlesztéseket sikerrel elvégezni sem tud egyedül a mesterséges intelligencia. A fejlődéshez innovatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Amikor az emberek elakadnak a feladatokban, koncepciót váltanak, új megoldásokat keresnek, kutatnak és technológiát fejlesztenek. Új ötletek nélkül nem lehet újat alkotni!”

– emelte ki dr. Csilling Ákos a XXI. Simonyi Konferencián.

A Bosch és a BME együtt képzi a jövő mérnökeit

A hazai Bosch csoport közel 15 éve működik együtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. Hosszú távú stratégiája részeként fontos szakmai partnerként tekint a hazai egyetemekre, amelyek a Bosch egyedülálló innovációs ökoszisztémájának nélkülözhetetlen szereplői. A technológiavezető vállalat küldetésének tartja a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítését, a jövő mérnökgenerációjának képzését. A Bosch és a BME partnerségének köszönhetően az egyetemi hallgatók az elméleti tudás megszerzése mellett beleláthatnak valós fejlesztési-gyártási folyamatokba, sőt részesei lehetnek konkrét ipari fejlesztési projekteknek, akár a mesterséges intelligencia területén is. „Már egyetemistaként az innovatív és kreatív problémamegoldást, valamint a kellő rugalmasságot érdemes elsajátítaniuk a hallgatóknak. Így tudják a mai gyorsan változó technológiai környezetben a tudásuk értékét nemcsak megőrizni, de folyamatosan fejleszteni is. Az AI így nem elvenni fogja, hanem segíti és hatékonyabbá teszi majd a munkájukat” – fogalmazott dr. Csilling Ákos.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űripar és mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.