A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jöhetnek a papírpalackok appeared first on Műszaki Magazin.

A metanolos hajtás egyesíti a belső égésű motorok kényelmét (gyors tankolás, meglévő hálózat) az alacsony emisszióval, miközben kisebb mértékben támaszkodik a kritikus nyersanyagokra.

Miközben 5 év alatt 5-ről közel 25 százalékra nőtt a tisztán elektromos újautók globális piaci részesedése (és már Magyarországon is eléri a 10%-ot), ezek széleskörű, gyors elterjedése több piacon is korlátokba ütközik a magas vételár, a töltőinfrastruktúra hiányosságai, a korlátozott állami támogatások vagy egyszerűen az eltérő felhasználói igények és preferenciák miatt.

Ha kicsit mélyebben beletekintünk, például a tengeri szállításban, a nehéz-tehergépjárműveknél vagy akár a repülésben, ahol a hatótáv és a súly kritikus tényezők, egyelőre valóban nehéz elképzelni, hogy az elektromos hajtás teljes mértékben kiváltsa a belső égésű motorokat.

A zöld metanol használatával akár a karbonsemleges működés is elérhető

A zöld metanol egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megújuló forrásokból: biomasszából, illetve leválasztott szén-dioxid és zöld hidrogén felhasználásával előállítható tisztán égő üzemanyag. Használatával a szén-dioxid-kibocsátás akár 90 százalékkal, a nitrogén-oxid-kibocsátás pedig 60–80 százalékkal csökkenthető, mivel a teljes életciklus során a felhasznált és a kibocsátott szén-dioxid mennyisége közel egyensúlyba hozható. További előnye, hogy a zöld metanol hagyományos üzemanyagokkal is keverhető, így segítheti a közlekedési szektort a fokozatos dekarbonizációban, egyes régiókban pedig kifejezetten olcsó alternatívának számít a gázolajjal szemben. Az infrastruktúra kialakítása mindeközben nem igényel teljesen új hálózatot: a meglévő hagyományos töltőállomások viszonylag alacsony, hozzávetőlegesen 7300 dollár üzemanyagtartályonkénti beruházással alakíthatók át metanoltöltő állomásokká.

Forrás: Geely

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A zöld metanol a fenntartható mobilitás hiányzó láncszeme appeared first on Műszaki Magazin.

Az európai acélipar történetének egyik legnagyobb átalakulásán megy keresztül. Az autógyártók egyre nagyobb nyomást helyeznek beszállítóikra a járművek teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, ezért az acélgyártók milliárdos beruházásokkal állnak át az úgynevezett „zöld acél” előállítására.

A hagyományos nagyolvasztós technológia helyét fokozatosan az elektromos ívkemencék (EAF) és a hidrogénalapú közvetlen redukciós (DRI) eljárások veszik át. Az EAF-rendszerek hulladékacél újraolvasztásával működnek, míg a DRI-technológia a vasérc redukcióját földgáz vagy zöld hidrogén segítségével végzi. Utóbbi esetben a folyamat mellékterméke nem CO₂, hanem víz.

A Német Acélipari Szövetség szerint 2030-ra az Európai Unióban 10–15 millió tonna alacsony kibocsátású elsődleges acéltermelési kapacitás jöhet létre. Ez teremtheti meg az alapot ahhoz, hogy az európai autóipar egyre nagyobb arányban használjon helyben gyártott zöld acélt.

A legnagyobb európai szereplők már megkezdték az átállást. A Salzgitter 2027-ben indítja el új, 1,9 millió tonnás elektromos ívkemencéjét és kétmillió tonnás DRI-üzemét. A Voestalpine Ausztriában két új EAF-rendszert épít, amelyek révén 2029-re 30 százalékkal csökkentheti kibocsátását. A Thyssenkrupp Duisburgban épít hidrogénre átállítható DRI-üzemet, míg a Tata Steel és az SSAB szintén jelentős zöldacél-kapacitásokat fejleszt.

A GMH már most közel 100 százalékban újrahasznosított acélhulladékból gyárt acélt elektromos ívkemencékben, akár 80–98 százalékos CO₂-csökkentést elérve. A Volkswagen ezt az anyagot például sebességváltó-alkatrészekhez használja.

Az iparág számára ugyanakkor az átállás komoly pénzügyi kockázatot jelent. Egyes projektek önmagukban több milliárd eurós beruházást igényelnek, miközben az európai acélpiac gyenge, az energiaárak magasak, és erősödik az ázsiai – sok esetben államilag támogatott – import versenye. A német állam és a tartományok több milliárd euró támogatással segítik az átalakulást.

Közben új szereplők is megjelentek a piacon. A svéd Stegra a világ első klímasemleges acélművét építi, amely kizárólag megújuló energiával előállított hidrogént használ majd. A Porsche és a Mercedes-Benz már hosszú távú szállítási szerződéseket kötött a vállalattal, a Mercedes pedig tulajdonrészt is szerzett benne.

A zöld acél jelenleg még drágább a hagyományos acélnál, de az iparág szerint ez az autók végső árát csak korlátozottan befolyásolja: egy jármű esetében körülbelül egy százalékos többletköltséget jelenthet. Az acélgyártók ezért azt szeretnék, ha a zöld acélt az EU hivatalosan is figyelembe venné az autógyártók flottakibocsátási elszámolásában. Ez szerintük felgyorsítaná a technológiai átállást, növelné a keresletet, és javítaná az európai ipar versenyképességét.

Az irány egyértelmű: az acélipar dekarbonizációja már nem jövőbeli terv, hanem folyamatban lévő ipari forradalom.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöld acél: az autóipar következő forradalma appeared first on Műszaki Magazin.

Az új megoldás lehetőséget kínál az MSP-knek és a telepítőknek, hogy kielégítsék a gyors, megbízható vezeték nélküli kapcsolat iránti növekvő igényt ipari és kihívásokkal teli környezetekben.

A tartós, IP67-es minősítésű, időjárásálló kialakítást és a mesterséges intelligenciával támogatott felhőalapú felügyeletet ötvöző WBE665S-t olyan professzionális telepítők számára tervezték, akik sokszor bonyolult helyszíneken telepítenek hálózatokat.

A raktározás és disztribúció, a gyártás, a hűtőházak, a nagykereskedelem és más szektorokban a WiFi ma már olyan zónákba is kiterjed, amelyeket korábban túl zordnak tartottak a vezeték nélküli kapcsolatokhoz. A targoncák és teherautók csatlakoztatott táblagépeket használnak, míg az IoT-érzékelők nyomon követik a szállítmányok és áruk mozgását, és kézi vonalkód-leolvasókat használnak a nagyobb hatékonyság és pontosság érdekében. Ezekben a környezetekben gyakoriak az olyan veszélyek, mint a szélsőséges hőmérséklet, a páratartalom és a por, és a kapcsolat megszakadása, az állásidő és a hardverhibák megzavarhatják a működést.

Megbízható WiFi 7, igényes környezetekre tervezve

A WBE665S a WiFi 7 teljesítményének, a strapabíró kialakításnak és a rugalmas felhőalapú felügyeletnek köszönhetően képes megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, biztosítva a stabil, folyamatos vezeték nélküli kapcsolatot a kritikus fontosságú alkalmazásokhoz.

Kell Lin, a Zyxel Networks hálózati stratégiai üzleti egységének vezető alelnöke kiemelte: „Ahogy egyre nő a WiFi használata olyan területeken, amelyek sokkal nagyobb ellenállóképességet igényelnek, mint a hagyományos irodai terek, jelentős lehetőségek nyílnak meg MSP-jeink és telepítőink számára. A WBE665S-t kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy jó, megbízható kapcsolatot biztosítson, amely a nehezebb körülmények között is következetesen jól működik. Biztosítja a zord környezetekben szükséges teljesítményt, tartósságot és intelligens felügyeletet, segítve partnereinket az ügyfelek igényeinek kielégítésében és új üzleti lehetőségek megnyitásában a piac ezen növekvő területén.”

A WBE665S legfontosabb jellemzői:

• 12-csatornás WiFi 7 architektúra: A három rádióval rendelkező kialakítás akár 22 Gbps átviteli sebességet biztosít Multi-Link Operation (MLO) technológiával, támogatva a nagy sűrűségű telepítéseket, ahol a sebesség és az alacsony késleltetés kritikus fontosságú.
• Intelligens szektoros antenna: Az integrált, 120 fokos, ultraszéles intelligens antenna a csatlakoztatott eszközök felé fókuszálja az RF-energiát, javítva a lefedettség hatékonyságát és minimalizálva az interferenciát.
• Ipari szintű tartósság: Az IP67-es védelmi besorolású burkolat por- és vízálló, és – 40 °C és 70 °C közötti hőmérsékleti tartományban is működik, így hűtőházakban és kültéri telepítésekhez egyaránt alkalmas.
• Két 10 GbE felkapcsolás: A nagy sebességű száloptikai port 100 méternél hosszabb telepítéseket támogat, míg az opcionális 10 GbE PoE++ Ethernet-port rövidebb távú telepítéseket tesz lehetővé.

AI-alapú hálózatkezelés és biztonság

Az ügyfélhálózatok hatékony kezelése és biztonságának biztosítása jelentősen megterhelheti az MSP erőforrásait. A WBE665S enyhíti ezt a terhet a Zyxel Networks Nebula platformjával való integráció révén, amely egyszerűsíti a telepítést és az üzemeltetést.

• NebulaFlex Pro felügyelet: Felhőalapú, vezérlő vagy önálló felügyeleti módokat tesz lehetővé a rugalmas telepítés érdekében.
• Nebula felhőalapú menedzsment: Központosított vezérlést biztosít a vezeték nélküli hálózatok, kapcsolók, biztonsági átjárók és FWA-eszközök számára egyetlen felületen, valós idejű láthatósággal.
• AI-alapú optimalizálás: A Nebula WiFi Aid és Wireless Health eszközei automatikusan felismerik a problémákat és módosítják a beállításokat a teljesítmény javítása érdekében, segítve az MSP-ket a karbantartási látogatások számának csökkentésében.
• Vállalati szintű biztonság: A Secure WiFi, a Connect and Protect Plus, a DPPSK hitelesítés és a jelszó nélküli hozzáférés támogatása segít megvédeni mind a WiFi-szolgáltatásokat, mind a rendszergazdai fiókokat.

További információkért látogasson el a https://www.zyxel.com/global/en/products/wireless/be22000-12-stream-wifi-7-triple-radio-nebulaflex-pro-ruggedized-access-point-wbe665s weboldalra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Strapabíró WiFi 7 hozzáférési pont, zord ipari környezetekhez appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai megújuló- és energiapiac 2025-ben sem volt eseménytelen, és a trendek alapján 2026-ban sem várható nyugalom: a hazai PPA szegmens élvonalbeli szereplője, a Green Cloud, a tavalyihoz hasonlóan idén is meghatározott 3 olyan tényezőt, amelyek döntően befolyásolják a vállalatok energiaellátását és annak piacát. A trendek mellett a cég összesítette a TOP3 félreértést is a zöld átállással kapcsolatban.

1. Energiatároló-boom: lehetőség, de nem kockázatmentes megoldás

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy az akkumulátorok megjelenésével egy új fejezet kezdődik a magyar villamosenergia-rendszerben, ugyanakkor a jelenlegi piaci (és szabályozói) várakozásokat gyakran a túlzott optimizmus jellemzi.

„Az energiatárolók kapcsán sokszor csak elméleti maximumokról és tökéletes piaci működésről olvasunk, és szinte 100%-ban hurráoptimizmus előzi meg a tárolók megjelenését. A valóság azonban ennél összetettebb, és az energiatárolók hazai villamosenergia-rendszerbe történő illesztése akár meglepetéseket is okozhat”

– szögezi le Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

„Egy piaci szereplőnek a megtermelt zöldáramot el kell adnia egy változó környezetben, lehetőleg egy előre menetrendezett módon. Közben viszont az akkumulátort is tölteni kell, hogy amikor majd nem tud a rendszer áramot termelni, akkor is legyen a tárolóból. De mi történik, ha ez a kettő cél nem összehangolható, azaz amikor el kellene adni az áramot, akkor az akkumulátort kell tölteni, amikor töltésre lenne szükség, akkor pedig kereskedés zajlik?”

– demonstrálja a korántsem egyértelmű helyzetet a cég vezetője.

Egy hibrid erőmű esetében (amelyek elterjedésének lökést adhatnak az új szélerőművi kapacitások) a termelés, a kereskedés és az akkumulátor töltése nem mindig hangolható össze optimálisan. A bevételi oldalt számos további tényező – például a kapacitáslekötési díjak, az adózás vagy az üzemeltetés módja – is befolyásolja. Az energiatárolók megtérülése ezért erősen függ a piaci környezettől és a választott üzemeltetési modelltől. Mindezek mellett, ha a termelő még PPA szerződéssel is rendelkezik, akkor az végképp komoly tervezést és szakértelmet kíván meg.

2. Naperőművek egyensúlykeresése: tárolás nélkül nincs megtérülés

Az elmúlt évek piaci kannibalizációja miatt az energiatárolás mára a naperőművi beruházások egyik kulcselemévé vált: ezek hiányában nem lesz megtérülő a beruházás. Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb árkilengésekkel rendelkező piac Európában, ugyanakkor a Green Cloud szakértői szerint az ezekhez kapcsolódó bevételi potenciál gyakran elméleti, tökéletes piaci előrelátást feltételező számításokon alapul. A szakértők úgy látják, hogy a tavalyi ingadozás után a nagyobb volatilitás idén stabilan a mindennapi működés része lesz. A háttérben rendszerszintű tényezők állnak: rugalmatlan gáz- és nukleáris erőműveket kombinálnak megújuló energiával.

Az ábrák az európai villamosenergia-piacok elméleti árkülönbségeit és az ezekre épülő energiatárolási bevételi potenciált mutatják. A számítások tökéletes piaci előrelátást, hibamentes kereskedést és ideális eszközhasználatot feltételeznek. A tényleges piaci eredmények azonban a kereskedési stratégiától, az energiatároló műszaki paramétereitől, az üzemeltetés módjától, valamint a piaci és szabályozási környezettől jelentősen eltérhetnek.

A 15 perces elszámolás bevezetése elméletileg ideális esetben akár 10-15%-kal is javíthatja az energiatárolók bevételi lehetőségeit. A tényleges megtérülés ugyanakkor nagymértékben függ az alkalmazott kereskedési stratégiától és attól, hogy az adott eszközt mely piaci szereplő üzemelteti. Mindez azt is jelenti, hogy állami- és pályázati támogatás nélkül, piaci alapon épülő megújuló naperőművek önmagukban nem lesznek versenyképesek és nem kapnak a bankoktól finanszírozást sem. Az energiatárolók ugyanis fontos elemei annak a jövőt jelentő hibrid energiatermelő- és ellátó rendszernek, amely képes rugalmasan reagálni a kereslet- és kínálat változására, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság fenntartásához és a volatilitás csökkentéséhez is.

3. Zöld átállást mindenkinek

A Green Cloud tapasztalatai szerint a zöld átállással kapcsolatban továbbra is jelentős félreértések vannak a piacon:

• A TOP1:  a fenntartható zöld energiaellátás csak a „nagyok” kiváltsága, mert drága.
• A TOP2: a zöldenergiának nincs metszete az ellátásbiztonsággal.
• A TOP3:  az energiatárolók „simán” integrálhatók a rendszerbe”.

– összegzi a tapasztalatokat Pokol László vezérigazgató.

A valóságban a zöld átállás ma már versenyképes áron és jól tervezhető módon megvalósítható, ráadásul hazai fizikai megújuló energia és teljes  ellátásbiztonság garantálása mellett.

“Az energiatárolók esetében sem maga az eszköz a döntő, hanem az, hogy milyen üzleti modell és üzemeltetési szemlélet áll mögötte”

– emeli ki Pokol László. Önmagában a (pályázati) pénz és az infrastruktúra örvendetes, de kevés: jó tervezés, adat alapú működés, gyors reakció és rugalmasság, valamint partnerség mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy az energiatárolók jelentette előnyök többletértéket jelentsenek a hazai piacnak és hálózatnak, valamint a fogyasztóknak is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldenergia piaci trendek – 2026 appeared first on Műszaki Magazin.

A HHLA vasúti leányvállalataként működő nemzetközi METRANS Csoport második magyarországi konténerterminálja várhatóan 2027-ben kezdi meg a működését, tovább erősítve hazánk szerepét az európai ellátási láncokban, valamint növelve a régió és az ország versenyképességét.

A METRANS Csoport magyarországi új konténertermináljának ünnepélyes beruházásindítójára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Joó István kormánybiztos, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója, Botka László, Szeged polgármestere, valamint Kiss Péter, a METRANS Csoport elnök-vezérigazgatója részvételével került sor.

A várhatóan 2027-ben üzembe álló szegedi terminál a METRANS magyarországi hálózatának új elemeként csatlakozik majd a 2017 óta már aktívan működő budapesti terminálhoz. A szegedi intermodális központ az ország déli kapujaként új logisztikai pólust teremt, és lehetővé teszi, hogy Magyarország a Közép-Európát a Balkánnal összekötő logisztikai folyosó vezető szereplőjévé váljon. A terminál közel 10 hektáron épül meg, ahol egyebek mellett négy, egyenként 330 méter hosszú rakodóvágány és két távirányítású, csúcstechnológiás elektromos portáldaru biztosítja az áruk gyors, biztonságos és fenntartható kezelését. A létesítmény napi hat vonatpár fogadására és indítására, illetve évi 300 ezer TEU konténermennyiség kezelésére lesz alkalmas.

Kiss Péter, a METRANS Csoport elnök-vezérigazgatója a beruházásindítón elmondta:

„Legújabb magyarországi terminálunk építésének megkezdése jelentős lépés, amely hosszú távú elkötelezettségünket tükrözi a vasúti és intermodális logisztika jövője mellett. A több évnyi partnerség és az együtt elért sikerek révén Magyarország a METRANS számára sokkal többet jelent befektetési helyszínnél. A nemzetközi áruforgalom várható bővülése, az erőteljes hazai beruházások és a támogató üzleti környezet rendkívül kedvező alapot teremtenek a további közös fejlődéshez.”

Az új terminál további beruházásokat vonzhat

A szegedi konténerterminál a dél-alföldi régió meghatározó intermodális központjaként köti majd össze a térség ipari és kereskedelmi áruforgalmát az európai tengeri és szárazföldi hálózatokkal. A meglévő logisztikai igények kielégítésén túl a terminál várhatóan új beruházásokat is a régióba vonzhat azáltal, hogy hatékony vasúti és közúti kapcsolatokat kínál – különösen a gyártás, az autóipar, az elektronika, a napi fogyasztási cikkek (FMCG) és az e-kereskedelem területén.

Új munkahelyek és kedvező társadalmi hatások

A terminálfejlesztés a régió gazdasági potenciáljának erősítése mellett számottevő társadalmi előnyökkel is jár. Hozzájárul a közutak zsúfoltságának csökkenéséhez, mérsékli az M5–M43–55-ös közúti folyosó és a környező települések forgalmi terhelését, ezáltal javítja a térség lakóinak életminőségét és a közlekedés biztonságát. A beruházás új munkahelyeket teremt, és további beszállítói együttműködéseket generál, erősítve a helyi foglalkoztatást és versenyképességet.

Karbonsemleges, zöld logisztika

A közúti áruszállítás fokozatos vasútra terelése jelentős környezeti előnyökkel jár. A METRANS Európa-szerte és Magyarországon is a karbonsemleges, zöld logisztikát tekinti kiemelt céljának. A vállalat konténertermináljai és vasúti szolgáltatásai a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, hogy a lehető legkisebb környezetterhelés mellett a legnagyobb hatékonyságot biztosítsák. A METRANS vasúti hálózata Szegedet is össze fogja kötni Európa jelentős célállomásaival, így a régió vállalkozásai számára egyszerűbben elérhetővé válik az alacsony kibocsátású szállítás. Az új terminál működése évente több tízezer tonna szén-dioxid-kibocsátás megelőzéséhez járul majd hozzá, összhangban a nemzeti és uniós célkitűzésekkel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöld beruházást indít Szegeden a METRANS appeared first on Műszaki Magazin.

A 140 millió eurós beruházással létrehozott, 30 600 m² alapterületű K+F komplexum a Daikin globális kutatási központjaként működik a hőszivattyús fűtési technológiák területén. A vállalat teljes termékkínálatát tekintve 80%-ra növelte az újrahasznosíthatóságot.

A Daikin erősítette jelenlétét Európában, és a belgiumi Gentben egy új kutatás-fejlesztési központot adott át. A 14 emeletes irodaházból és 6 emeletes tesztépületből álló komplexum közel nulla energiaigényű (nZEB) szabvány szerint épült, és fejlesztési központként szolgál Európa, a Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régió számára. Ezenkívül a vállalatcsoport globális kutatási központjaként működik a hőszivattyús fűtési technológiák területén. A 140 millió eurós beruházással létrehozott, 30 600 m² alapterületű komplexum 23 fejlett tesztkamrával rendelkezik, az egyik például egy olyan hűtőkamra, amelyben akár -40 Celsius-fokos állandó hőmérséklet és 100%-os páratartalom mellett tesztelik és elemzik a hőszivattyúkat. Helyet kapott itt egy hangszigetelt terem is, amelyben a hőszivattyúk zajszintjének további csökkentésén dolgoznak, továbbá egy olyan anyagvizsgáló laboratórium, amelyben az egyes komponensek terhelés alatti viselkedését elemzik. A tesztközpontban egy EMC-laboratórium is megtalálható, amely az elektromágneses összeférhetőséget vizsgálja, hogy a hőszivattyúk megbízhatóan működjenek a környezetből érkező elektromágneses hatások mellett is, továbbá ne zavarják más készülékek működését.

Világújdonság: karbonsemleges hőszivattyút mutatott be a Daikin Europe

Az új genti K+F központban a Daikin részleteiben is bemutatta a világ első, természetes hűtőközeggel működő, 1es GWP értékű hőszivattyúját, a Daikin VRV CO2-t. A klímákban és egyéb hőszivattyús rendszerekben alkalmazott hűtőközegek GWP- (globális felmelegedési potenciál) értéke azt mutatja, mennyivel járulna hozzá egy hűtőközeg a globális felmelegedéshez, amennyiben a környezetbe kerülne. A hőszivattyúkban jelenleg minden gyártó által használatos R32-es hűtőközeg GWP-je 675, ami azt jelenti, hogy 1 kg R32 kibocsátása a globális felmelegedés szempontjából 675-ször nagyobb üvegházhatású potenciállal bír, mint ugyanannyi szén-dioxid (CO₂) kibocsátása.

A Daikin most bemutatott VRV hőszivattyúja a jelenleg használatos két legelterjedtebb hűtőközeg, az R410A GWP-jének 2088-ad, míg az R32 GWP értékének pontosan 675-öd részével rendelkezik, ugyanis a hűtőközeg maga a CO2, egy természetes anyag, amelynek GWP-je 1. Az alacsony GWP-érték mellett a CO₂ (típusjele az R744) hűtőközegnek további előnye, hogy A1 biztonsági osztályba tartozik, vagyis nem mérgező a normál használat során, és biztonságos, hiszen nem gyúlékony, tehát nem gyullad be még szikrától vagy hőhatástól sem. Ez a készülék nem prototípus, hanem már kereskedelmi forgalomban is kapható: az első Daikin VRV CO₂ készülék kültéri egysége 28 kW-os, míg a beltéri egységek négy teljesítményszinten, 4, 5, továbbá 6,3 és 8 kW teljesítménnyel rendelhetők.

Hőszivattyúk újrahasznosítása: közel az elméleti maximum

A Daikin évtizedek óta dolgozik azon, hogy az általa gyártott és forgalmazott lakossági és ipari hőszivattyúk minél nagyobb arányban készüljenek újrafelhasználható anyagból, illetve minél nagyobb legyen az alapanyagok visszaforgatása a körforgásos modellbe. Jelenleg egy hőszivattyús készüléknél – típustól és országtól függően – az újrahasznosítás elméleti maximuma 90%. A teljes termékkínálatra vonatkozóan a Daikin már most 80%-os értéken áll – ez a szám az életciklusuk végére jutó anyagok, például fémek, műanyagok és hűtőközegek visszanyerhetőségét jelzi. A Daikin berendezések esetében a külső fémburkolatokat (acél vagy alumínium) visszaolvasztják, a hőcserélőkből (alumínium és réz) tiszta alapanyagot nyernek, a kompresszorok fémrészeit újrahasználják, egyes kísérleti programok pedig a kompresszorok felújítását is vizsgálják. A műanyag elemeket, például a ventilátorlapátokat, aprítják és új komponensekké dolgozzák fel, a vezérlőegységek (például áramkörök) esetében pedig részleges újrahasználat és javítás folyik.

A hűtőközegek visszanyerésére, regenerálására és újrahasznosítására 2019-ben „Loop by Daikin” néven külön programot indított a vállalat. A klímákban és hőszivattyúkban használt hűtőközegeket – R-410A, R-134a és R-32 – visszanyerik, megtisztítják annak érdekében, hogy az eredetivel megegyező minőségű legyen, és új VRVrendszerekben vagy kereskedelmi, ipari hűtőgépekben használják fel újra. A program indulása óta évente mintegy 400 000 kg új hűtőközeggel kevesebbet állít elő a Daikin, így körülbelül 3590 tonna CO₂ kibocsátását takarítja meg.

„A most átadott genti K+F központban a Daikin olyan hőszivattyús megoldásokat fejleszt az európai szabványoknak megfelelően, amelyek segítik Európa átállását a fosszilis tüzelőanyagokról az elektrifikált és energiahatékony fűtési és hűtési rendszerekre. A kereskedelmi forgalomba kerülő CO₂ hűtőközeget használó hőszivattyú igazi technológiai áttörés, jelentőségét az első elektromos autók piaci megjelenéséhez lehet mérni. A Daikin az újrahasznosításban is előrelép: élettartamuk végén nemcsak a nagy gépek, de a 18–20 éves lakossági készülékek is újra értékes alapanyaggá válhatnak, miközben a bennük lévő hűtőközegeket visszanyerjük, és újra felhasználjuk a körforgásos modellben” – mondta Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világújdonság: karbonsemleges hőszivattyút mutatott be a Daikin appeared first on Műszaki Magazin.

A Klüber Lubrication-nál szilárdan hisszük, hogy a fenntarthatóság és az ipari teljesítmény nem zárják ki egymást: innováció, felelősségvállalás és ipari partnereinkkel való szoros együttműködés révén egymást kiegészítik. – tudjuk meg a cég szakértőitől.

Speciális kenőanyagok a fenntartható jövőért

Speciális kenőanyag portfóliónk szigorú kutatási és fejlesztési folyamatok eredménye, amelyet kifejezetten a jövőorientált iparágak igényeinek terveztünk. Ezek a fejlett megoldások hozzájárulnak a következőkhöz:

• súrlódás és az energiaveszteség csökkentése;
• CO₂-kibocsátás és más szennyező anyagok csökkentése;
• természeti erőforrások megőrzése a hatékony fogyasztás és a hosszabb élettartam révén;
• környezetbarát megoldások, többek között vízbázisú megoldások kínálata;
• hulladékkezelési és újrahasznosítási költségek minimalizálása;
• berendezések élettartamának meghosszabbítása;
• ügyfelek működési költségeinek csökkentése.

Ezekkel az előnyökkel aktívan hozzájárulunk egy fenntarthatóbb ipari jövő építéséhez – a műszaki teljesítmény és a gazdasági életképesség romlása nélkül.

A fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk túlmutat saját működésünkön – aktívan együttműködünk ügyfeleinkkel, hogy segítsünk nekik elérni környezetvédelmi céljaikat, legyen szó: az energiahatékonyság javításáról, hulladékcsökkentésről, erőforrás-felhasználás optimalizálásáról vagy berendezéseik élettartamának meghosszabbításáról.

A súrlódás csökkentésével, az erőforrások megtakarításával és az energiahatékonyság javításával támogatjuk a fenntarthatóságot olyan kulcsfontosságú iparágakban, mint a szélenergia, a cementgyártás, a gégyártás és a nehézipar.

Több mint 20 iparágban és piaci szegmensben szerzett mélyreható műszaki ismereteinkkel szakértőink testreszabott tanácsadást és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak. Gondoskodunk arról, hogy minden általunk kínált megoldás hatékony és fenntartható legyen – a környezet, az üzleti élet és a jövő számára egyaránt.

Speciális kenőanyagok a papíripar számára | Klüber Lubrication // Klüber Lubrication

A holnap lehetőségei

A Klüber Lubricationnál a fenntarthatóság nem csupán cél, hanem irányadó elv, amely meghatározza cselekedeteinket. Büszkék vagyunk arra, hogy ügyfeleinket támogatjuk a zöldebb jövő felé vezető úton, és készen állunk arra, hogy valós, méretezhető megoldásokat nyújtsunk, amelyek az egyes iparágak egyedi kihívásaihoz igazodnak.

Energiahatékonyság az iparban

A magas energiafogyasztás nem csak költséget, hanem kihívást is jelent, amely kihat az eredményre, a megfelelésre és a hírnévre. Az ügyfelek okosabb energiafelhasználást, nagyobb fenntarthatóságot és a környezeti felelősségvállalás iránti elkötelezettséget várnak – mindezt úgy, hogy az energiaárak tovább növekednek. Mindeközben a szigorúbb szabályozások, mint az ISO 50001 felülvizsgálatok az energiahatékonyságot nem csak egy választássá, hanem szükséggé teszik.

Az olyan iparágak, mint az élelmiszer, bányászat és a textilipar az energiaigényes gépeken és folyamatokon alapulnak. A kereslet nagy, de az optimalizálni való lehetőségek is. A Klüber Energy Efficiency segítségével már eddig is számos ügyfél képes volt jelentős költségcsökkentést elérni. A nehéziparágakban az energiamegtakarítás általánosan 2-5%, míg a vegyiparban átlagosan 4%.

Kész átvenni az irányítást az energiahatékonysága felett? Engedje, hogy a szakértőink segítsenek megtenni ezt a lépést mindenre kiterjedő tudásukkal, átfogó tanácsukkal, hitelesített tesztelési eljárásaikkal és vizsgálataikkal.

A Klüber Energy Efficiency előnyei

• működési költségek csökkentése: személyre szabott megoldások az energiahatékonyság növelésére és a teljes tulajdonlási költség (TCO) csökkentésére,
• rövid visszafizetési időszak: a legtöbb projektünk 1 éven belül megtérül,
• CO2 kibocsátások csökkentése: speciális kenőanyagaink szakértelmünkkel párosítva segít csökkenteni a CO₂ kibocsátást, hogy támogassa a fenntarthatósági célokat,
• nemzetközi szabványoknak való megfelelés: minden projekt megfelel a nemzetközileg elismert szabványoknak, mint az IPMVP vagy DIN ISO 50015,
• teljes átláthatóság: a professzionális projektmenedzsment biztosítja, hogy az összes lépés és eljárás áttekinthető legyen,
• jól megalapozott energiamérések: a több mint 15 év tapasztalat és több mint 300 sikeres projekt után a kipróbált és tesztelt eljárásaink valós alkalmazásokon alapulnak számos különféle iparágban,
• karbantartási igény csökkentése: a Klüber termékek kitolják a kenési intervallumokat és kevesebb leállási időt, hosszabb gépélettartamot és kisebb hangkibocsátást eredményeznek,
• szoros együttműködés: szakértőkből álló csapatunk kiértékeli az egyéni potenciálokat és a megtérülési időszakot,
• a CO2-kalkulátor az egyedi berendezésekhez igazítva azonnali áttekintést nyújt arról, hogyan csökkenthető a kenőanyag-felhasználás, a kWh-fogyasztás és a CO2-kibocsátás.

Energiahatékonyság az energiaigényes gépek és folyamatok esetén // Klüber Lubrication

Speciális kenőanyagok a papíripar számára | Klüber Lubrication // Klüber Lubrication

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fenntartható kenőanyagok térnyerése appeared first on Műszaki Magazin.

Nyári vakáció, pár napos városnézés, üzleti út: a világ bármelyik pontja elérhető néhány óra alatt. Ugyanígy a légi csomagszállítás is mindennapjaink része lett, az online rendelések globális hálózatától a sürgős ipari szállítmányokig. A növekvő légi forgalom azonban nemcsak a repülőtereket, hanem a bolygónkat is terheli. Ezért vált kulcskérdéssé, hogyan tehetjük a repülést egyszerre zöldebbé, gazdaságosabbá és biztonságosabbá – még a legzordabb időjárásban is. Ezen dolgoznak hazai kutatók a világ legnagyobb repülőgépgyártóival vállvetve.

A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SZTAKI SCL) szakemberei többek közt az Airbusszal dolgoznak együtt a légi teher- és személyszállítás hatékonyabbá tételén. Az alacsonyabb fogyasztású és kisebb károsanyag-kibocsátású repülőgépek a gazdasági előnyök mellett a légiközlekedés ökológiai lábnyomát is csökkentik, sőt, a fejlesztések révén turbulens időjárás esetén is biztonságosabban repülnek.

A manapság elterjedt repülőgép tervezési elvekkel nem szakítva, pusztán a rendszerek szorosabb együttműködésének optimalizálásával mintegy 10–15 százalékos üzemanyag-megtakarítást sikerült elérni az elmúlt időszakban. Ennek egyik alapvető módja a repülőgépek szerkezeti hatékonyságának növelése, a gép aerodinamikai tulajdonságainak javítása. Ez azt jelenti, hogy minél kisebb legyen a légellenállása, miközben a szárnyai a lehető legtöbb felhajtóerőt adják a legkevesebb üzemanyag-felhasználással.

Az Airbus kutató részlege már a 2035-re sorozatgyártásra kész gépek technológiáin dolgozik. A fejlesztések egyik célja, hogy aerodinamikai szempontból minél hatékonyabb, nagy karcsúságú szárnyakat hozzanak létre. A fesztávot viszont nem lehet akárhogyan növelni: ha túl vaskos a szárny, akkor nő a légellenállás és még a repülési stabilitás is csökkenhet. A hosszú és vékony szárnyak ugyanakkor jelentősen javíthatnak a gép aerodinamikai tulajdonságain – és az ezekkel kapcsolatos technológiai kihívások megoldásában éppen a SZTAKI SCL kutatásai segítenek.

Kísérleteznek olyan repülőgépekkel is, amelyek úgynevezett csupaszárny kialakításúak. Ezek elterjedése akár további 20–25%-os üzemanyagmegtakarítást is eredményezhetne, ugyanakkor számos új kérdést is felvetnek: sok reptér csak jelentős átalakításokkal lenne alkalmas az ilyen gépek fogadására, illetve az utasok kényelmes elhelyezése is gondot okozna. Emellett a vizsgálatok szerint sokan tartanak az ismeretlen, nem hagyományos formáktól. Az utasok bizalma pedig kulcskérdés: a gyártók és légitársaságok számára komoly kockázat lenne olyan nagy értékű repülőgépeket szolgálatba állítani, amelyekre az utazók egy része egyszerűen félne felszállni.

Flatterjelenség és aeroelaszticitás

„A hosszabb és vékonyabb szárnyak hajlamosabbak a rezonanciára, vagyis arra, hogy bizonyos körülmények között a kisebb rezgések felerősödjenek, és egyre nagyobb kilengést okozzanak. A repülőgép szárnyai esetében ezt flatterjelenségnek hívják. A nagy frekvenciájú, nem szabályozott rezgés pedig súlyos szerkezeti problémákhoz vezethet, sőt, a szárny akár el is törhet – magyarázza Vanek Bálint, a SZTAKI SCL vezetőhelyettese. – Ráadásul egyes repterek nem tudnak bizonyos szárnyfesztávolság fölötti gépeket fogadni. Ilyen esetekben a szárnyvégek felhajtására van szükség, ami egyrészt növeli a szárny tömegét, másrészt további feladatot jelent a pilóta – adott esetben a robotpilóta – számára.”

A SZTAKI SCL egyik fő szakterülete éppen a szárnyak repülés közbeni rezgésének modellezése és csillapítása. A labor az aeroelaszticitással foglalkozik – azzal, hogyan hat egymásra a levegő áramlása és a repülőgépszárnyak rugalmas szerkezete.

„A repülési tesztek egy része csak szimulációban valósítható meg, ezért matematikai modellek segítségével elemezzük a szárnyak viselkedését turbulencia, széllökések és egyéb extrém körülmények esetén. A modellek alapján tervezzük meg azokat az algoritmusokat, amelyekkel majd a robotpilóta szoftver képes a szárny viselkedését aktívan szabályozni”

– tette hozzá Vanek Bálint.

A SZTAKI SCL emellett olyan apró, gyors működésű szárnyfelületeket is fejleszt, amelyek aerodinamikai módon képesek a repülés közben jelentkező veszélyes szárnyrezgés gyors kioltására. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramja, a Horizon2020 keretében az Airbusszal karöltve készítették el azokat a szárnyfelületet mozgató speciális aktuátorokat, amelyeket a sugárhajtású Falcon magánrepülőgépeket gyártó francia Dassault is használ.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Karcsúbb szárnyak, zöldebb repülés appeared first on Műszaki Magazin.

A létesítmény tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra is, geotermikus rendszert építettek ki, a tetőn napelemeket helyeztek el, hasznosítják az esővizet és még az ott készített berendezések is támogatják a klímavédelmet.

A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) minősítés egy nemzetközi szinten elismert zöldépítési program, amelyet az Egyesült Államokban a US Green Building Council (USGBC) fejlesztett ki. Célja, hogy ösztönözze a fenntartható építkezési gyakorlatokat, és támogassa az épületek környezeti teljesítményének javítását. A LEED minősítést a tervezési, építési és üzemeltetési folyamatok során elérhető fenntarthatósági célok elérése érdekében alkalmazzák, és számos előnnyel jár mind az építtetők, mind az ingatlanhasználók számára. A LEED minősítésű épületek általában alacsonyabb üzemeltetési költségekkel rendelkeznek, mivel energia- és vízhasználatuk hatékonyabb.

Az elmúlt 18 év során a LEED különböző változatai fokozatosan előremozdították a globális zöldépítési piacot, több mint 93 000 regisztrált és tanúsított projektet és több mint 19 milliárd négyzetméternyi épületet hoztak létre.

A DSPS tavaly májusban átadott első fázisa által elnyert Platinum minősítés a LEED rendszer legmagasabb szintje, amelyet az épületek kiemelkedően magas szintű fenntarthatósági és környezeti teljesítményének elérése esetén ítélnek oda. A Schneider Electric dunavecsei üzemének első fázisa 80 millió eurós beruházás keretében valósult meg.

Magyarországon az ipari épületek között a DSPS 1. fázisa az egyetlen eddig, ami megkapta LEED Platinum minősítést. Az elismerést az új építésű, épület-tervezési és kivitelezési kategóriában nyerte el, amellyel eddig hazánkban csak egy irodaház rendelkezik.

A Schneider Electric már megkezdte a DSPS második fázisának megvalósítását, és bíznak abban, hogy a 40 millió euróból épülő új, 18 ezer négyzetméteres üzemrész is elnyeri majd a Platinum minősítést.

Hatékony napenergia-termelés

A Duna Smart Power Systems első ütemének tervezése és megvalósítása során a gyártási hatékonyságot növelő intelligens megoldásokra és a fenntarthatóságra egyaránt kiemelt figyelmet fordítottak.

Az üzemben a hűtés-fűtésről geotermikus rendszer gondoskodik. A gyárban összesen 28 000 négyzetméternyi tetőn telepítettek napelemet, mintegy 1180 MWh éves teljesítménnyel. Ebből az üzem évente biztosan átvesz 885 000 kWh-t, ami a gyár fogyasztásának 40 százalékát fedezi. A napenergia-termelés hatékonyságát jól mutatja, hogy júniusban több olyan nap is volt, amikor a rendszer termelése átlépte a 6000 kWh-t. Ez a mennyiség 30 átlagos magyar család havi fogyasztásának felel meg.

Öntözésre és a mosdókhoz az összegyűjtött esővizet használják. Azokhoz a kijáratokhoz, ahol teherforgalom van, légzsilipeket telepítettek, a kamiondokkoló állomásokat energiahatékony módon alakították ki úgy, hogy elkerüljék a hőveszteséget. A festési folyamathoz használt porszóró előkezelőből származó hulladékhőt a terület fűtéséhez hasznosítják újra, a felfűtött levegőt pedig az előgyártásokban.

Az öltözőkben, mosdókban, tárgyalókban, irodákban jelenlétérzékelő megoldások szabályozzák a légkezelő rendszert és a LED világítást. Az elektromos járművek számára pedig 30 e-autó és 25 e-bike töltőállomást is telepítettek. A DSPS saját hardver-, szoftver- és szolgáltatásmegoldásokat kínál, amelyek hozzájárulnak a dekarbonizációs erőfeszítésekhez.

A Schneider Electric okosgyára az ott készülő RM AirSeT középfeszültségű kapcsolóberendezéssel is támogatja a klímavédelmet. Az innovatív eszközben ugyanis a CO2-nél 24.000-szor szennyezőbb SF6 gáz helyett tiszta levegőt használnak.

Minősítés a „zöld” épületekért

A DSPS első ütemének fejlesztése során a Tomlin Project Management Kft felelt a projekt lebonyolításáért, amely egyúttal koordinálta a projekt fenntarthatósági stratégiáját és felügyelte a LEED tanúsítási folyamatot is. A gyár a Grabarics Kft. szakértelmével és kivitelezésében valósult meg. A korai tervezési fázistól a kivitelezésen át a végső üzembe helyezésig a Schneider Electric projekt csapata és a  Tomlin Kft. gondoskodott arról, hogy a fenntarthatóság teljes mértékben beépüljön a projekt minden szakaszába, ezzel új mércét állítva a környezetbarát fejlesztések területén a régióban. A folyamat során a Tomlin szakmai támogatást kapott a Greenbors és az RLB részéről, amelyek szakértelme jelentősen hozzájárult a projekt fenntarthatósági és tanúsítási céljainak sikeres megvalósításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Schneider Electric gyára az első LEED Platinum minősítésű ipari épület Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

Befejeződött a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. naperőművének és energiatároló rendszerének kivitelezése, így a tápiószelei gyártóegység újabb fontos lépést tesz karbonsemleges működés irányába. A vállalat egy 2 MVA névleges teljesítményű naperőművet kötött össze innovatív, hibrid energiatároló megoldással, amelyeket 2025 márciusában helyeznek üzembe. A magas szakértelmet igénylő kivitelezést a budaörsi Forest-Vill Kft. végezte el. A Ganz 2023-ban kezdett nagyléptékű energiahatékonysági fejlesztésekbe fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban, amelynek köszönhetően várhatóan 40%-kal csökken a vállalat szén-dioxid-kibocsátása.

Sikeresen befejeződött a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. tápiószelei gyártóbázisának területén egy 5,2 MWh kapacitású energiatároló rendszer telepítése, az üzem területén korábban megvalósított, 4040 panelből álló naperőmű közvetlen szomszédságában. A fejlesztés a vállalat Energiaoptimalizálási Programjának keretében valósult meg, amely érdemben járul hozzá a transzformátor- és forgógépgyár energiahatékonyságának növeléséhez. A napelemes rendszer tervezett éves energiatermelése 2 830 MWh, amely a telephely 3500-3600 MWh éves villamos energia fogyasztásának jelentős részét lesz képes fedezni.

A beruházás eredményeképpen a Ganz az egy évvel korábban telepített naperőművet egy Magyarországon egyedülálló energiatároló rendszerrel egészítette ki, amelynek kivitelezésével a Forest-Vill Kft.-t bízták meg. Az innovatív, hibrid rendszerű energiatároló egyedülálló módon kombinálja a lítium-ionos és NAS akkumulátoros technológiákat. Ezek, egymással párhuzamosan működve, a különböző tárolási megoldások előnyeit kihasználva, fejlett folyamatirányítási rendszer segítségével optimalizálják az energiagazdálkodást, és stabil, fenntartható energiaellátást biztosítanak anélkül, hogy a villamosenergiát hálózatba visszatáplálnák. A fejlesztésnek köszönhetően a gyár képes a napenergia tárolására és annak hatékonyabb felhasználására, amely hozzájárul a fenntartható és költséghatékony működéshez.

„A tápiószelei üzemünkben megvalósult beruházás elősegíti, hogy tovább csökkentsük vállalatunk fosszilisenergia-függőségét és optimalizáljuk energiafelhasználásunkat, ezzel versenyképességünket is növelve. Célunk, hogy 2030-ra 30%-kal visszaszorítsuk, 2050-re pedig teljes mértékben kiváltsuk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Vállalatunk úttörő szerepet játszik az iparág fenntarthatósági sztenderdjeinek kialakításában, ami nemcsak gyáraink működésében, hanem termékeinkben is megmutatkozik: olyan innovatív megoldásokat kínálunk az energetikai berendezések gyártása területén, amelyek egyszerre fenntarthatóak és versenyképesek”

– mondta Gál Gergely, a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

A naperőmű kiépítése mellett további fejlesztésekre is sor kerül a program keretében annak érdekében, hogy a Ganz növelje pest vármegyei transzformátor- és a forgógépgyárának energiahatékonyságát. Az új, korszerű gépészeti megoldások telepítése mellett a társaság az üzemcsarnokok és kiszolgáló épületek hőszigetelésével kívánja tovább csökkenteni gázfelhasználását.

„Az üzleti élet minden területére kiterjedő tendencia lett mára a napenergia ipari szintű hasznosítása, a Forest-Vill pedig az elmúlt években egyre több napelempark és energiatároló rendszer kiépítésében vett részt. A Ganznak elvégzett munkára különösen büszkék vagyunk, nemcsak azért, mert egy patinás magyar gyártóvállalat fenntartható működéséhez járulhatunk hozzá, hanem azért is, mert Magyarországon egyedülálló energiatárolási technológiát valósíthattunk meg a beruházás keretében”

– emelte ki Németh Csaba, a Forest-Vill Kft. ügyvezetője.

A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. több mint 145 éve elismert szereplője a magyar és nemzetközi gépgyártásnak. Az első transzformátor 1885-as szabadalmaztatása óta a Ganz megőrizte vezetői pozícióját a szektorban, és mára széleskörű szakértelemre tett szert a megbízható, energiahatékony megoldások kidolgozásában mind a transzformátorok, mind a forgógépek fejlesztése terén, amelyek hosszú távon járulnak hozzá a megújuló energia hatékony hasznosításához. A tápiószelei gyáregységben átadott naperőmű és energiatároló rendszer révén a villamos gépek gyártása is zöldenergia felhasználásával valósul meg, tovább erősítve a vállalat vezető szerepét a szektor megújulásában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldenergiával folytatja a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.

Miért nem választják a fiatalok a környezettudatos megoldásokat akkor, ha fontosnak tartják a fenntarthatóságot? A válasz nem egyszerűen pénz vagy tudás, – sokkal inkább attitűd kérdése. A több mint félezer budapesti és vidéki egyetemistát megszólaltató online kérdőíves felmérés a fiatalok zöld gondolkodásmódját és gyakorlatait térképezte fel.

A hallgatók többsége saját bevallása szerint „inkább” környezettudatos életmódot folytat, ugyanakkor mindössze 7 százalékuk érzi úgy, hogy valóban nagyon környezetbarát módon él. Ennél is beszédesebb, hogy az egyetemisták a fenntarthatóságnak csak egy szűkebb, közvetlenül a környezetvédelemmel összefüggő értelmezését tartják relevánsnak: tízből nyolcan az erőforrásokkal való gazdálkodást és a megújuló energiát tartják a fogalom alapelemeinek, miközben például a méltányos kereskedelem (fair trade) vagy a munkahelyi környezet humánus kialakítása csak keveseknek tartozik ide.

A felmérés szerint a fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy a környezetvédelem fontos, de az eredmények nem rajtuk múlnak. A válaszokból az is kiderült, hogy sokan a társadalmi megerősítés, mások példamutatása nélkül nem érzik motiváltnak magukat a valóban fenntartható életmód kialakításához. A hallgatók elvárják a hiteles, valódi lépéseket, – legyen szó cégekről, egyetemekről vagy influenszerekről. A látszatintézkedések, üres zöld kampányok („greenwashing”) viszont egyre kevésbé tűnnek elfogadhatónak számukra.

A legzavaróbb jelenségek

A hallgatók 86 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy számára mi a legidegesítőbb környezetkárosító magatartás. A legtöbben – az összes válaszadó fele – a szemetelést nevezték meg ilyen cselekedetnek. Ez messze megelőzte a pazarlást (6 százalék), a hulladékkezelési problémákat (5 százalék) vagy az ipari szennyezést (4 százalék). A válaszok alapján a fiatalok elsődlegesen a közvetlenül látható, hétköznapi szabálysértésekre érzékenyek, míg a nagy, rendszerszintű problémák ennél jobban háttérbe szorulnak a szemükben.

Nem rajtam múlik – csak bosszant

Az egyetemisták relatív többsége úgy tartja, hogy ha többen vennék komolyan, akkor hatékonyabb lenne az összefogás a kérdésben. A válaszadók bő negyede nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatóság fontos, de az eredmény nem az ő cselekvésükön múlik. Ez az attitűd főként a fiatalabb, műszaki vagy informatikai képzésen tanuló, fővárosi férfiaknál jelent meg hangsúlyosan. A minta alapján úgy tűnik: minél kevésbé él valaki környezettudatos életet, annál hajlamosabb felmenteni magát a felelősség alól. Az „én kevés vagyok ehhez” típusú gondolkodás még sokak számára szolgál önigazolásként a passzívabb magatartásra. Jelentős részüknek leginkább a külső (társadalmi) megerősítés hiányzik ahhoz, hogy mélyebben kialakítsák környezettudatosabb életvitelüket. Szerencsére mindezek ellenére csak 100-ból egy diák nyilatkozott úgy, hogy szerinte egyáltalán nem tekinthető az életmódja fenntarthatónak.

Pozitív eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 79 százaléka szelektíven gyűjti a szemetet, és 76 százalékuk próbálja csökkenteni a vízfogyasztását – ezek mára automatizmussá váltak.

Szelektálnak, de kevesen nézik a csomagolást

A kutatásból az látszik, hogy minden tíz válaszadó közül csaknem kilencnek fontos, hogy fenntartható terméket vásárolhasson. Ugyanakkor a tudatos vásárlói döntések még nem épültek be a napi rutinba: mindössze 16 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a termékcímkék fenntarthatósági jelöléseit, ám már 42 százalékuk figyel a tartós ruházat vásárlására. Érdekes, hogy a legtöbben éppen ebben látják a további lehetőségeket a fenntarthatóság kiterjesztése érdekében, azaz a legfontosabb további teendőnek a tudatosság elmélyítését látják. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne még a fenntarthatóság érdekében, a válaszadók 85 százaléka válaszolt, és közülük a legtöbben a tudatos vásárlást jelölték meg (34 százalékuk), ezt követte a szelektív gyűjtés (minden tizedik egyetemista), és nagyjából ugyanennyien a további tudatosság népszerűsítését, mások odafigyelésre való buzdítását említették.

Kevesen követnek zöld influenszereket

A felmérés összeállítói kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon a fiatalok mennyire követik a zöld gondolkodás online terjesztőit. Kiderült, hogy a válaszadók 46 százaléka követ valamilyen influenszert, de csak 12 százalékuk olyat, aki környezetvédelemmel is foglalkozik. A leggyakrabban említett véleményformáló a Vászonzsákoslány (Antal Éva) volt, akit a zöld influenszereket követők közel negyede nevezett meg. Érdekességként: Greta Thunberg csupán öt említést kapott.

Tudta? Ők a legbefolyásosabb magyar zöld influenszerek:

• Szebenyi Péter környezetmérnök, a JÖN Alapítvány és a Hulladékvadász mozgalom arca, TikTokon 165 ezres követőtáborral az egyik legaktívabb zöld edukátor. Rövid videóiban a szelektív gyűjtéstől a lakossági bejelentésekig széles témaspektrummal dolgozik.
• Vászonzsákoslány, azaz Antal Éva a csomagolásmentes vásárlás és a zero waste életmód legismertebb hazai képviselője. Instagram-oldala harmincezres követőtáborral rendelkezik, élő workshopokat is tart, és a kutatás szerint a hallgatók körében ő a legismertebb zöld influenszer.
• Puskás-Dallos Peti bár zenei és televíziós pályáról érkezett, az elmúlt években a vegán életmód, faültetés, fenntartható közlekedés és tudatos vásárlás szószólója lett. 230 ezer Instagram-követőjével a legnagyobb elérésű „mainstream zöld hang”.
• Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy oldal szerzője gyógynövényes, lomtalanítós és újrahasznosítós tartalmaival Instagramon már 160 ezer követőt ért el – ezzel az egyik legnagyobb hazai „zöld életmód” influenszer.
• Mengyán Eszter, a Holy Duck! blog alapítója a fenntartható divat kérdéseiben számít meghatározó véleményformálónak. Kapszulagardrób-kihívásaival tízezres közösséget mozgósít, főleg Instagramon és Facebookon.

A nők és az idősebbek a tudatosabbak – a férfiak szkeptikusabbak

A fenntarthatóság kérdésében eltérés mutatkozik a nemek között. A fenntarthatósági szempontokat vásárláskor a nők 86 százaléka tartja fontosnak, míg a férfiaknál ez csak 72 százalék. A nők kétszer akkora arányban kapcsolják a fair trade-et (39 százalék vs. 26 százalék) és a humánus munkahelyi környezetet (42 százalék vs. 22 százalék) a fenntarthatóság fogalmához. Ezt az összefüggést az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban feltételezik: míg a legfeljebb 20 évesek 23 százaléka, a legalább 26 évesek már 42 százaléka sorolja be ezt az elemet a fenntarthatóság fogalma alá. A fenntartható termékeket is nagyobb arányban vásárolják hölgyek, és hajlandóbbak többet is fizetni értük, valamint ők követnek inkább környezetvédelmi témákban influenszert is. A férfiaknál inkább a jövőbeli újrahasznosítás lehetősége a döntő, míg a nők a jelen gyakorlatokra figyelnek jobban.

Gyártsanak tartósabb termékeket

A válaszadók elmondták a véleményüket arról is, hogy kinek kellene foglalkoznia a fenntarthatósággal. A fiatalok 87 százaléka szerint ebben a kérdésben mindenkinek szerepe van. Legtöbben a kormányzatot jelölték meg (31 százalék), majd a cégeket (26 százalék) és sokkal kevesebben a fogyasztókat (10 százalék) vagy az iskolákat (8 százalék) és civil szervezeteket (4 százalék).

A gyártók felé is elvárással vannak a hallgatók. A válaszadók 81 százaléka fogalmazott meg valamilyen konkrét fenntarthatósági, környezetvédelmi elvárást a termelő cégekkel kapcsolatban: például azt, hogy gyártsanak újrahasznosítható termékeket (22 százalék), környezetbarát termékeket állítsanak elő (21 százalék) és tartós terméket hozzanak forgalomba (21 százalék).

A kutatásban résztvevők többsége, 77 százalékuk az egyetemektől várja, hogy példamutatással járjanak az élen a fenntarthatósági témákban.

A felmérésről

A kutatás adatfelvételi időszaka 2025. márciusában és áprilisában volt, online kérdőív segítségével összesen 551 egyetemistát kérdeztek meg. A résztvevők országos mintából, eltérő képzési területekről és élethelyzetekből kerültek ki. A kutatást az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. végezte.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az eldobott cigicsikk a legzavaróbb appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric és a One Click LCA összefogásának köszönhetően a jövőben még pontosabban fel lehet majd mérni, hogyan hatnak a beavatkozások az épületek kibocsátására.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint a One Click LCA, az építőipar és a gyártási szektor vezető fenntarthatósági szoftverplatformja partnerségi megállapodást kötöttek a villamos áramra történő átállással kapcsolatos környezeti értékelések pontosságának javítása érdekében. Mivel az épületek jelenleg globális szinten az energiához köthető szén-dioxid-kibocsátás 39 százalékáért felelősek, és 2050-ben a mai épületek fele még mindig használatban lesz, a Schneider Electric javaslata szerint a meglévő épületek utólagos, fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontok alapján történő átalakítására kell összpontosítani, ami akár 83 százalékkal is csökkentheti az életciklusuk során megvalósuló szén-dioxid-kibocsátást.

A Schneider Electric és a One Click LCA közötti együttműködés egy olyan területre összpontosít, ami állandó kihívást jelent az építészeti, mérnöki és építőipari ágazat számára: a gépészeti, elektromos és vízvezeték-szerelési (mechanical, electrical, plumbing – MEP) környezeti adatok szolgáltatására. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a One Click LCA felhasználók számára, hogy hozzáférjenek a Schneider Electric termékeinek részletes adataihoz, ezáltal pontosabban tudják kiszámítani az épületek környezeti hatásait. Ez az első alkalom, hogy ilyen mértékben válnak hozzáférhetővé a gépészeti, elektromos és vízvezetékszerelési környezeti adatok.

„Az építőiparnak megbízható környezeti adatokra van szüksége a megalapozott döntések meghozatalához. Azzal, hogy a One Click LCA platformján keresztül nyilvánosan elérhetővé tesszük MEP-termékeink adatait, célunk, hogy új mércét állítsunk fel az átláthatóság terén az iparágban”

– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Sustainability – Partners” részlegének globális vezetője.

„A gyártói MEP-termékadatokhoz való hozzáférés hiánya komoly gondot jelentett az épületek életciklus-értékelésében. Ez az első, ilyen jellegű partnerség a Schneider Electrickel fontos lépést jelent e hiányosság megszüntetése felé. Azzal, hogy részletes termékadatokat integrálunk a platformunkba, lehetővé tesszük az építészeti, mérnöki és építőipari vállalatok számára, hogy pontosabb környezeti hatásszámításokat végezzenek”

– mutatott rá Panu Pasanen, a One Click LCA vezérigazgatója és alapítója.

A Schneider Electric és a One Click LCA együttműködése a következőket foglalja magában:

• A Schneider Electric környezetvédelmi termékadatainak integrálása a One Click LCA platformba.
• Kölcsönös képzés a környezeti hatásvizsgálat megkönnyítése érdekében a projektek korai szakaszában.
• A fenntartható épülettervezéshez szükséges termékválasztási képességek bővítése.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Még zöldebbek lehetnek épületeink appeared first on Műszaki Magazin.

Az új forrás révén további lendületet vehet a főzés „zöld” forradalma az Egyenlítőtől délre található területeken, a tervek szerint tíz év alatt 10 millió tonnával csökkentenék az ehhez a tevékenységhez köthető CO2-kibocsátást.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat Schneider Electric Energy Access Asia (SEEAA) nevű befektetési alapja a Spark+ Africa Funddal közösen 3,75 millió dolláros A-körös befektetést hajtott végre az ATEC-ben. A lépés célja a dolgok internete (IoT) technológiát használó elektromos főzőlapok elterjesztésének felgyorsítása Ázsiában és Afrikában. A befektetési kör további intézményi résztvevői között megtalálható a DRW, a Save the Children Global Ventures, a Kibo Investments és az iDE. A SEEAA a Schneider Electric 21 millió eurós befektetési alapja, amely Dél- és Délkelet-Ázsia korai fázisú, a tiszta energiára összpontosító vállalkozásainak juttat forrásokat.

„Nagy örömmel támogatjuk az ATEC növekedését, hozzájárulva ezzel a vidéki és alacsony jövedelmű háztartások körében kifejtett, társadalomformáló hatás erősítéséhez, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Hiszünk abban, hogy a tárgyak internetének alkalmazásával, pontos adatokkal és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének finanszírozásával kulcsfontosságú szerepük lesz a „zöld” főzéshez való hozzáférés demokratizálódásában”

– mondta el Gilles Vermot Desroches, a Schneider Electric vállalati társadalmi szerepvállalásért felelős alelnöke és a SEEAA elnöke.

Az ATEC szabadalmaztatott tűzhelye adatokkal ellenőrizhető és auditálható szén-dioxid-krediteket állít elő, ami megoldja a jelenlegi hitelezési problémák többségét, amelyek hátráltatják a környezetkímélő tűzhelyek használatára történő átállást.

„Az ATEC kiterjeszti partnerségeit a fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatot tartó forgalmazókkal Ázsiában és Afrikában. A végső célunk, hogy a mi technológiánk legyen az, amely lehetővé teszi a globális délen 800 millió nő számára, hogy aktív szerepet vállaljanak a klímavédelemben és még jövedelemre is szert tegyenek ebből”

– hangsúlyozta Ben Jeffreys, az ATEC társalapítója és vezérigazgatója.

2019 óta az ATEC vezető szerepet tölt be a főzés szén-dioxid-mentesítését célzó technológiák területén.  Mivel a szén-dioxid kvóták piaca egyre inkább a megfelelés és az elszámoltathatóság irányába mozdul el, az olyan technológiák, amelyek 100 százalékban ellenőrizhető adatokat szolgáltathatnak a kibocsátásra vonatkozó állítások igazolásához, kulcsfontosságúak lesznek az afrikai és ázsiai piacokban rejlő lehetőségek kihasználásához.

„Az egyre nagyobb arányú villamosítás és a villamoshálózat, illetve minihálózatok megbízhatóságának javulása miatt az elektromos áram számos afrikai országban egyre több fogyasztó számára jelent tiszta, modern főzési lehetőséget. Az IoT technológia integrálásával az elektromos főzés akadályai jelentősen csökkennek, és biztosak vagyunk benne, hogy az ATEC jó helyzetben van ahhoz, hogy az egyik vezető vállalat legyen ezen a feltörekvő területen”

– jelezték Peter George és Xavier Pierluca, a Spark+ befektetési igazgatói.

Az ATEC a mostani A-körös befektetéssel kapott forrást részben a kutatás-fejlesztésre fordítja – különös tekintettel az IoT technológiára és a Web3.0 megoldásokra –, valamint arra, hogy az innovációjuk által képviselt előnyök hírét eljuttassa a globális dél háztartásaihoz.

Az ATEC tervei szerint tíz év alatt naponta 10 gigawattórára növelnék a „zöld” főzésre fordított energiát. Ez évente akár 10 millió tonnányi csökkenést is eredményezhet a szén-dioxid-kibocsátásban, ami 2,4 millió benzinüzemű autó éves használatának felel meg. A pozitív éghajlati hatások mellett a fával való főzésből származó füst megszüntetése jelentős, kedvező egészségügyi hatással lesz a lakosságra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A „zöld” főzést segítő cégbe fektetett be a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.