A csepeli gázmotoros erőmű jó példa arra, hogyan segíthet az innováció az energetikai átállás egyik központi kihívásának megoldásában: biztosítani, hogy az időjárásfüggő megújuló energiatermelés ingadozása esetén is rendelkezésre álljon a villamos energia. A két egymást kiegészítő technológia intelligens kombinációja lehetővé teszi, hogy a létesítmény gyorsan reagáljon a hálózati igényekre, miközben a gázturbinák kikapcsolt állapotban maradnak mindaddig, amíg további kapacitásra nincs szükség. A projekt része az Alpiq azon stratégiájának, hogy Európa-szerte rugalmasabbá tegye a villamosenergia-rendszert, és ezzel hozzájáruljon a fenntartható villamosenergia-ellátáshoz.

Amédée Murisier, az Alpiq eszközkezelési részlegének vezetője és az igazgatótanács tagja

« Az innováció és a rugalmasság elengedhetetlen a biztonságos energetikai átálláshoz. Az új csepeli gázturbinás erőmű jó példa arra, hogy az innováció miként hozhat nagyobb rugalmasságot és reakcióképességet a rendszerbe, miközben csökkenti az üzemórákat és a megawattóránkénti CO₂ kibocsátást.”

Innovatív válasz a változó energiarendszer kihívásaira 

A mintegy 64 millió eurós létesítmény 50 MW nagy hatékonyságú gázturbinás teljesítményt ötvöz egy 5 MW/10 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszerrel. A 2026 augusztusában üzembe helyezett akkumulátor azonnal reagál az áramellátási rendszer változásaira, a gázmotorok pedig azonnal elindulnak, ha további kapacitásra van szükség. Ezek a megoldások együttesen a létesítmény teljes termelési kapacitását kevesebb, mint öt perc alatt bocsátják a rendszerüzemeltető rendelkezésére.

Kulcsfontosságú innováció a „zero must-run” működési koncepció. Az akkumulátor lehetővé teszi a létesítmény számára a kezdeti reagálást anélkül, hogy a gázturbinák folyamatosan működnének. A turbinák kikapcsolt állapotban maradnak, amikor a villamosenergia-rendszer nem igényli a kapacitásukat – elkerülve a szükségtelen gázfogyasztást és a termeléssel kapcsolatos károsanyag-kibocsátást ezekben az időszakokban.

Briglovics Gábor, az Alpiq magyarországi tevékenységéért felelős vezetője

« A nagyrészt házon belül fejlesztett csepeli gázmotoros erőmű mérnöki szaktudásunkat ötvözi üzemeltetési tapasztalatainkkal. Ez lehetővé tette számunkra, hogy egy rendkívül rugalmas létesítményt tervezzünk, amely a magyar villamosenergia-rendszer speciális igényeihez igazodik »

A műszaki tervezéstől és beszerzéstől a kivitelezésig a létesítményt teljes egészében Alpiq fejlesztette és felügyelte. Ez a megközelítés lehetővé tette a projektcsapat számára, hogy kifejezetten a helyi igényeknek megfelelően tervezzék meg az üzemet, egyértelműen a sebességre, a megbízhatóságra és a működési hatékonyságra összpontosítva.

Nagyobb rugalmasság a több megújuló energia érdekében 

Magyarország napenergia-termelésének gyors bővülése növeli a kiegyenlítő kapacitás iránti igényt, amely képes kompenzálni a megújuló villamosenergia-termelés ingadozásait. A csepeli gázturbinás erőmű által biztosított extra rugalmasság várhatóan mintegy 150 MW további napelemes kapacitás integrálását teszi lehetővé a magyar villamosenergia-rendszerbe.

Az új erőmű kiegészíti az Alpiq  csepeli telephelyén meglévő létesítményeit, beleértve a 403 MW-os Csepel II kombinált ciklusú gázturbinás erőművet és egy 35 MW-os hőerőművet. Kihasználja a telephely meglévő infrastruktúráját, valamint a helyi üzemeltetési és karbantartási csapat szakértelmét. Az Alpiq 2002 óta van jelen Magyarországon. A csepeli telephely Magyarország teljes villamosenergia-szükségletének mintegy hat százalékát képes fedezni, emellett Dél-Budapesten mintegy 20 000 háztartás távfűtését is ellátja.

Az Alpiq vállalatról 

Az Alpiq Svájc egyik vezető energiaszolgáltatója és áramtermelője, amely Európa-szerte működik. Átfogó és hatékony szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek az energiatermelés, az energiakereskedelem és az energiaoptimalizálás területén. Az Alpiq több mint 100 éve állít elő klímabarát, fenntartható elektromos áramot a szén-dioxid-kibocsátásmentes svájci vízerőművekből. Erőmű-portfóliójában két svájci atomerőmű, valamint rugalmas hőerőművek, szélerőművek, fotovoltaikus létesítmények és akkumulátoros energiatároló rendszerek is megtalálhatók Európában. Az Alpiq Csoport körülbelül 1400 embert foglalkoztat, székhelye Lausanne-ban található. Az Alpiq Holding Ltd. többségi magántulajdonú részvénytársaság. Teljes mértékben a Schweizer Kraftwerksbeteiligungs-AG három részvényescsoportja, a Svájci Kisebbségi Részvényesek Konzorciuma és az EOS Holding SA ellenőrzése alatt áll.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hagyományos energiatermelés és az akkumulátoros tárolás kombinálása appeared first on Műszaki Magazin.

Új, kombinált ciklusú, hibrid erőmű a fővárosban

Az Alpiq Magyarország ügyvezetője az erőmű ünnepélyes üzembe helyezésekor kiemelte, a vállalat két év alatt, önerőből építette meg a gázmotoros blokkot és az energiatárolót. Briglovics Gábor elmondta, hogy ezzel a két csepeli erőmű összteljesítménye 450 megawattra nő–

„A Csepeli Gázmotoros Erőmű 50 MW teljesítményű. A most átadott gáztüzelésű blokkokat egy korábban üzembe helyezett 35 MW-os villamos kazán, illetve az új 10 MWh kapacitású energiatároló egészíti ki.”

Briglovics Gábor, az Alpiq magyarországi tevékenységéért felelős vezetője

Extrém hőség, extrém energia-igény

Az ügyvezető kiemelte: a soha nem látott hőség az idei nyáron felértékelte az energiabiztonság és energia-ellátás kérdését. A rendszer stabilitása ezért még inkább kulcsfontosságú lesz a jövőben is, a felelős egyéni és vállalati fogyasztás mellett is. –

„Ennek a hibrid gázmotoros technológiának a jelentősége a kiemelkedő rugalmasságban rejlik, mert segíti az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálását a villamosenergia-rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy a mi erőműveinket perceken belül el lehet indítani, amikor éppen szükség van plusz energiára Magyarországon. Pl. olyankor, amikor éppen nem termelnek a szélerőművek és a napelemek, az emberek pedig használják otthon a légkondicionálókat vagy bekapcsolják a tévét.” – mondta Briglovics Gábor.

Fenntartható technológia

Az ügyvezető arról is beszélt, hogy a Csepeli Gázmotoros Erőmű az energiatermeléskor keletkező környezeti terhelés csökkentésében is nagy szerepet játszik. –

„A hibrid technológiának köszönhetően gázmotorjaink csak akkor indulnak el, ha arra a villamosenergia-rendszernek valóban szüksége van. A fogyasztói igényekre való nagyon gyors reagálást az erőmű nagyteljesítményű energiatárolói biztosítják mindaddig, amíg a gázmotorok át nem veszik a terhelést. A gyors reagálás érdekében korábban a termelő egységeket folyamatosan forgó tartalékban kellett tartani. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan üzemeltek a turbinák, ami felesleges üvegházhatású gázkibocsátással járt. A mi erőművünkben erre nincs szükség.”

Az ügyvezető szerint a beruházás fontos mérföldkő a csepeli telephely modernizálásában is, ami szintén fontos része a környezettudatos és fenntartható működésnek.

Stratégiai befektetés, magyar innováció

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára a beszédében azt mondta, az új gázmotoros erőmű a megbízható, hosszú távú befektetői gondolkodás és a magyar innováció kombinációjának jelképe. Tótth András emlékeztett arra, hogy az Alpiq azért tudott versenyképes maradni Magyarországon, mert időben érzékelte a piaci igények változását. Mint mondta, a kormányzat célja is az, hogy miközben megvalósulnak a klímavédelmi és károsanyag-kibocsátási célok, a vállalatok versenyképessége növekedjen, és mindez piaci alapon, minimális támogatással és transzparensen valósuljon meg.

Az Alpiq Magyarországon

Az erőmű fejlesztésével tovább nő az Alpiq jelentősége a magyar villamosenergia-termelésben. (A svájci tulajdonú vállalat 2002-ben vette meg a Csepel II. nevű, környezetbarát, gázüzemű, kombinált ciklusú erőművét, amely az első, magántőkéből finanszírozott ilyen hazai létesítmény volt.) A svájci tulajdonú vállalat Csepel II. nevű, környezetbarát, gázüzemű, kombinált ciklusú erőműve 2002-ben kezdte meg a működését. Ez az első, magántőkéből finanszírozott ilyen hazai létesítmény volt.

Az erőmű a villamosenergia termelés mellett mintegy 20 ezer dél-budapesti lakást lát el távfűtéssel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hibrid erőművet helyez üzembe az Alpiq Csepelen appeared first on Műszaki Magazin.

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint a nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.

Az augusztusi hőhullámok idején a Duna vízállása Paksnál megközelítette a mínusz 121 centimétert, ezért az atomerőmű termelését jelentősen vissza kellett fogni, és egy időre a teljes leállás kockázata is reálissá vált. A helyzet azóta normalizálódott, de a krízis megmutatta: az egyre forróbb, aszályosabb időszakokban a nagy vízigényű erőművek sérülékenysége közvetlen ellátásbiztonsági kérdéssé válik.

A napenergia sokat vitt a hátán, a tárolás lemaradt

A Green Policy Center Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése szerint a magyar áram- és hőtermelés üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2020 és 2024 között 31 százalékkal csökkent, miközben az áramfogyasztás csaknem 5 százalékkal nőtt, az importfüggőség pedig mérséklődött. A folyamat fő hajtóereje a napenergia volt: a napelemes kapacitások megnégyszereződtek, és 2024-re már a hazai áramtermelés negyedét adták.

A paksi kényszerű teljesítménycsökkentés idején ennek közvetlen jelentősége volt. A 6–7 gigawatt csúcsteljesítményű napelemes állomány a forró nappali órákban érdemben kompenzálta a kieső nukleáris termelést. A rendszer sérülékenysége napnyugta után jelentkezett: a napelemes termelés visszaesett, miközben a hűtési igény és az esti fogyasztási csúcs fennmaradt, így az ország erősen importra szorult.

A probléma tehát nem önmagában a napenergia időjárásfüggése, hanem az, hogy a hozzá szükséges rugalmassági elemek lassabban épültek ki. Bár az akkumulátoros tárolók teljesítménye 2026-ra gyorsan nőtt, az augusztusi válság idején még mindig csak a napelemes rendszerek beépített teljesítményének mintegy tizedét érte el. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint a hálózati csatlakozások korlátozása miatt mintegy 10 gigawattnyi, piaci alapon megvalósuló megújuló- és energiatároló-beruházás maradt el.

Az esti hiányt ma főként import egyenlíti ki

Amíg a hazai tárolási és szabályozási kapacitások nem elegendők, a rendszerstabilitást az import garantálja. A Magyarországra észak felől érkező esti többlet jelentős része a cseh villamosenergia-rendszerből származik, Szlovákián keresztül. A cseh rendszer azért képes az esti órákban stabil exportra, mert jelentős szivattyús-tározós erőművi kapacitásokkal rendelkezik. Ezek a létesítmények a napközbeni olcsó árammal vizet szivattyúznak a magasabban fekvő tározókba, majd az esti csúcsidőszakban extra villamos energiát termelnek. Emellett a cseh szénerőművek is költséghatékonyabban és rugalmasabban reagálnak a keresletre, mint a hazai fosszilis blokkok.

A lakossági energiatárolásban 2026 elején indult fontos korrekció, de hamar megtorpant. A 100 milliárd forintos Otthoni Energiatároló Program mintegy 40 ezer háztartás támogatására volt elegendő, miközben 132 ezer igény érkezett; a második pályázati ütemet ezért már az indulás napján határozatlan időre felfüggesztették. A háztartási tárolók nemcsak a rezsiköltségeket mérsékelhetik, hanem csökkentik a nappali visszatáplálást és az esti hálózati vételezést is.

Az áram- és hőtermelés üvegházhatásúgáz-kibocsátásának alakulása, az erőművi szénfelhasználás és az áramimportarány (kép forrása: a Green Policy Center Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése)

A következő válságot rugalmassággal lehet megelőzni

Sipos Vera a Másfélfokon megjelent elemzésében arra jut, hogy a tanulság nem az elektrifikáció lassítása, hanem a hálózati alkalmazkodás felgyorsítása. Ehhez nagyobb ipari és lakossági tárolókapacitásra, a szélenergia bővítésére, okosmérőkre és a fogyasztás rugalmasabb időzítésére, valamint az energiahatékonyság gyorsabb javítására van szükség. Ezt segíthetné az idősávos villamosenergia-tarifa is.

A szélenergia különösen fontos kiegészítője lehet a napenergiának, mert éjszaka és borult időben is termelhet. A Green Policy Center középtávon a nap- és szélerőművi kapacitások 2:1 arányát tartaná kívánatosnak a 2026-os, mintegy 25:1-es arány helyett. Előrelépést jelent, hogy 2030-ra 3000 megawattnyi hazai áramtároló-kapacitás és a jelenlegi mintegy 330 megawattról 4000 megawattra növekvő szélerőművi kapacitás szerepel a célok között.

A paksi blokkok hűtését hosszabb távon szintén minél kevésbé kellene a Duna vízállásától és hőmérsékletétől függővé tenni. A most épülő fenékküszöb rövid távon segíthet, tartósabb megoldás azonban, ha nem a folyót igazítjuk az erőműhöz, hanem az erőmű hűtését a Duna új hidrológiai valóságához.

A nyári krízis azért fontos figyelmeztetés, mert az energia-, víz-, közlekedési és digitális infrastruktúrák szorosan függenek egymástól, így egyetlen zavar más rendszerekben is dominóhatást indíthat el. A megelőzés ezért nem pusztán klímapolitikai feladat, hanem ellátásbiztonsági beruházás: az új fejlesztéseknél azt is vizsgálni kell, mennyire csökkentik a vízfüggést, növelik a rendszer rugalmasságát és mérséklik a csúcsidőszaki importigényt.

Szerző: Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója

Forrás: https://masfelfok.hu/2026/09/10/a-paksi-energiakrizis-tanulsaga-a-napenergia-mellol-hianyoznak-a-tarolok-es-a-rugalmas-halozat/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A paksi energiakrízis tanulsága appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által készített elemzés során az extrém nagy méretű (hyperscale) adatközpontokat működtető szolgáltatók tervezési mintái alapján két, különböző konfigurációjú 800 VDC-s architektúrát hasonlítottak össze. Az eredmények azt mutatják, hogy az ívzárlat következményei nagymértékben függenek az architektúrától, a kondenzátorok elhelyezkedésétől és a hibaelhárítási gyakorlattól.

Az elemzés egyik legfontosabb eredménye, hogy még a legszigorúbb forgatókönyv mellett is kezelhető az ívzárlat kockázata a 800 VDC-s rendszerekben, és sok esetben ez a kockázat a tipikus AC (váltakozó áramú) rendszerekével összehasonlítható mértékűre csökkenthető. Ezenfelül a fejlett szoftverek és a digitális ikrek segítségével végzett pontosabb modellezés hozzájárulhat az ívzárlat kockázatának megbízhatóbb meghatározásához.

A Schneider Electric által kiadott elemzés azért különösen aktuális, mert a 800 VDC-s architektúrákat egyre szélesebb körben alkalmazzák a mesterséges intelligencia (MI) támogatására szolgáló adatközpontokban a nagyobb teljesítménysűrűségű rackek kiszolgálására. Az NVIDIA vezetésével és a Schneider Electrichez hasonló energiatechnológiai partnerek közreműködésével megvalósuló átállás a 800 VDC-s adatközponti tápellátási infrastruktúrára lehetővé teszi majd, hogy a nagyméretű adatközpontokban és az MI-gyárakban* 400 kW-os és annál nagyobb teljesítményű IT-rackeket alakítsanak ki.

A 800 VDC-s elosztás a megawatt-nagyságrendű rackek hatékony áramellátásának gyakorlati megoldásaként jelent meg. Ugyanakkor a magasabb elektromos feszültség miatt szükséges az esetleges hibalehetőségek, a védelem és a biztonságos munkavégzési gyakorlatok átfogóbb megértése.

„A 800 VDC-s áramelosztás komoly változást jelent az adatközpontok tervezésében, ugyanakkor olyan biztonsági szempontokat is felvet, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni. A világ vezető, extrém nagy méretű adatközpontokat üzemeltető vállalataival megvalósult együttműködésünk révén az elsők között biztosítunk gyakorlati keretrendszert az ívzárlat jelentette kockázatok értékeléséhez a mérnökök és a biztonsági szakemberek számára, amely strukturált megközelítést nyújt a hibajelenségek megértéséhez, a biztonságos munkavégzési gyakorlatok kialakításához és a hatékony védelmi rendszerek tervezéséhez. Célunk, hogy segítsük az iparágat abban, hogy magabiztosan és biztonságosan váltson át a magasabb feszültségű architektúrákra” – mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az ívzárlat-elemzés már bevett gyakorlat az AC adatközpontokban, de jelenleg nincs iparági szabvány vagy iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a 800 VDC-s rendszerek esetében milyen elektromos veszélyekkel szembesülhetnek az üzemeltetést végzők. A Schneider Electric tanulmánya az ívzárlat jelentette kockázatok értékelése és kezelése mellett abból a szempontból is kiemelkedően fontos, hogy a 800 VDC-s architektúrák a meglévő áramellátó rendszerekhez hasonló biztonsági szintet érjenek el. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi szabványok túlbecsülik az ívzárlat-kockázatot, míg a fejlett szoftverek és a digitális ikrek pontosabban modellezik azt.

Két különböző 800 VDC-s architektúra értékelése

A Schneider Electric az első gyakorlati ívzárlati elemzést készítette el rackszintű, valamint létesítményszintű 800 VDC-s architektúrákról, lefedve a területen kialakuló főbb megvalósítási irányokat. A tanulmány értékeli a szabványokon alapuló módszereket, a szimulációt és a rendszerszintű modellezést. Az eredmények azt mutatják, hogy a meglévő ívzárlat-keretrendszerek alkalmazhatók a 800 VDC-s rendszerekre, ha azokat az architektúrát és az időtényezőt is figyelembe vevő módon használják, emellett kiderült az is, hogy a tervezési döntések hatással vannak az eredményekre.

• Rackszintű 800 VDC-s architektúrák: A konzervatív módszerek és forgatókönyvek alkalmazásával kapott eredmények azt mutatták, hogy az incidensenergia (villamos íváramütési energia) jóval az egyéni védőfelszerelések (PPE) esetében elfogadott 1,2 cal/cm²-es referenciaérték alatt maradt, még védelmi eszközök nélkül is.
• Központosított 800 VDC-s architektúrák: A létesítményi szintű esettanulmány azt mutatja, hogy a rackszintű tervezésekhez képest valamivel nagyobb incidensenergia alakulhat ki, ha egy konzervatív, kevésbé reális, túláramvédelem nélküli architektúrát veszünk figyelembe. Az elemzés a rendszer topológiájának hatását is értékeli, és bemutatja, hogy a fordított blokkoló diódák előtti, valamint az azok utáni hibahelyek hogyan befolyásolják a visszatáplálást, a csúcsáramot és az ívzárlattal kapcsolatos eredményeket. Ha a hiba hatását szabványos védelmi eszközökkel időben korlátozzák, az ívzárlat energiája a munkakörnyezetekhez megfelelő szintre csökken, és általában összhangba kerül a szokásos váltakozó áramú architektúrákkal.

A kutatás azt is megállapította, hogy:

• A tranziens viselkedés fontos: A 800 VDC-s rendszerekben az ívzárlatot az időfüggő hibák idézik elő, és az esemény első milliszekundumaiban a kondenzátor-kisülés dominál.
• A szimuláció javítja a pontosságot: Az üzemeltetők jelentősen csökkenthetik az ívzárlat kockázatát, ha védelmi stratégiájukat fejlett szoftverekkel és digitális ikrekkel, például az ETAP-pal támasztják alá.
• A tervezési döntések csökkentik a kockázatot: Az ívzárlat következményei az architektúrától és a rendszerkonfigurációtól függenek, nem csupán az egyenáramú elosztástól. A kondenzátorok elhelyezkedése, a visszaáram-gátló eszközök és a milliszekundum-szintű védelem kulcsfontosságú tényezők a biztonságos 800 VDC-s telepítésekhez.

„Az ipari szabványok továbbra is elengedhetetlenek az ívzárlat és az elektromos biztonság szempontjából, de a hagyományos módszerek túlságosan konzervatívak lehetnek, mivel nem tükrözik teljes mértékben az összetett egyenáramú rendszerek működését. A valós kockázat megértéséhez a mérnököknek értékelniük kell a rendszer topológiáját, a hibajelenségethiba jellegét, a védelmi koordinációt, a konverter reakcióját, a kapcsolási logikát és az aktív védelmi rendszereket. Az ETAP lehetővé teszi az üzemeltetést végzők üzemeltetők számára, hogy a 800 VDC-s rendszereket működés közben modellezzék és validálják, elősegítve ezzel az átállást a konzervatív feltételezésekről a pontosabb, mesterséges intelligenciával kiegészített, fizikai modelleken alapuló biztonsági és üzemeltetési döntésekre” – hangsúlyozta Tanuj Khandelwal, az ETAP vezérigazgatója.

Az elemzés eredményei már elérhetők a „DC Arc Flash Analysis: A Practical Study on 800 VDC in Data Centers” című fehér könyvben.

*Az MI-gyár egy speciális számítástechnikai infrastruktúra, amelyet arra terveztek, hogy az adatokból értéket teremtsen a mesterséges intelligencia teljes életciklusának kezelésével.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Úttörő elemzés a 800 VDC-s adatközponti architektúráról appeared first on Műszaki Magazin.

A kiírás tartalma a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, valamint az energiapolitikáért felelős miniszter felkérő levele alapján került véglegesítésre.

A pályázat kiírását jelentős szakmai előkészítő munka előzte meg, melynek során a Hivatal országos kiterjedésű, nyilvános piaci felmérést végzett annak érdekében, hogy feltárja a szélerőművi fejlesztések várható hálózati csatlakozási igényeit, valamint pontos képet kapjon a tervezett beruházások előkészítettségéről. A pályázati kiírás tervezetét a Hivatal iparági konzultációra bocsátotta, lehetőséget biztosítva a szakmai szervezeteknek, a potenciális beruházóknak és más érintetteknek arra, hogy véleményezzék a tervezett feltételeket.

„A Hivatal számára elsődleges szempont volt, hogy az eljárás minden szakasza átlátható és szakmailag megalapozott legyen, a végleges pályázat pedig megfeleljen a vonatkozó jogszabályi kereteknek*, a hatályba lépett jogszabály-módosításnak** és a miniszteri felkérésben foglaltaknak. A pályázati kiírás emellett előzetes tájékoztatást ad a pályázók számára a rendelkezésre álló információk alapján várható néhány további jogszabályi változásról is. A kiírást széles körű piaci felmérés, részletes hálózati elemzés és iparági konzultáció előzte meg, ami megerősíti, hogy a Hivatal a rendelkezésére álló szakmai eszközökkel felelősen, a piaci szereplők véleményének beszerzésével és a jogalkotásért felelős szervezetekkel egyeztetve készítette elő a pályázatot.”

– mondta Juhász Edit, a MEKH elnöke.

A kiírás részleteiről szólva Juhász Edit kiemelte, hogy a pályázók hat járásban kilenc hálózati csomópontra pályázhatnak, melyeken a betáplálásra rendelkezésre álló, kiosztható összteljesítmény 702 megavoltamper (MVA).

A pályázati kiírás meghatározza a hálózati csatlakozás időbeli kereteit is. A legkorábbi csatlakozási időpont 2030. szeptember 30., míg az adott hálózati csomóponthoz tartozó tényleges csatlakozási időpontot a csatlakozási tervben, illetve a hálózati csatlakozási szerződésben kell meghatározni, azzal, hogy 2032. szeptember 30-át követő csatlakozási időpont nem jelölhető meg.

A pályázatokat a Hivatal 2026. szeptember 4-től fogadja a Magyarorszag.hu – Személyreszabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) kialakított űrlap kitöltésével, melynek elérhetőségét a honlapján teszi közzé.

A benyújtás határideje 2026. október 30. Ezt követően a MEKH elvégzi a pályázatok szakmai értékeléséhez kapcsolódó feladatokat, majd az eljárás lezárását követően az eredményeket legkésőbb 2026. december 13-ig közzéteszi honlapján.

A pályázati kiírás és a kapcsolódó dokumentumok a MEKH honlapján érhetők el:

https://www.mekh.hu/kapacitas-palyazati-eljaras-2026

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiírták a szélerőmű pályázatot appeared first on Műszaki Magazin.

A 4iG energetikai piacra lépésével tovább bővíti jelenlétét a kritikus infrastruktúrák területén, és a távközlés, az Informatika, a digitális infrastruktúra, valamint az űr- és védelmi ipar mellett egy új, stratégiai jelentőségű ágazatban kezdi meg regionális pozícióinak kiépítését. Az energetikai üzletág új növekedési és diverzifikációs lehetőséget teremt a Csoport számára, erősítheti nemzetközi jelenlétét, és új bevételi forrásokkal is hozzájárulhat a vállalatcsoport teljesítményéhez.

Az új üzletág felépítésére a 4iG önálló energetikai holdingvállalatot hoz létre, amely – a Csoport többi stratégiai üzletágához hasonlóan – saját szervezeti struktúrában, regionális platformként működik majd. A 4iG a portfólió kialakításába hosszú távú nemzetközi befektetői és technológiai partnereket is bevon, a működő energiatermelő eszközök megszerzését, új kapacitások fejlesztését és új generációs energetikai technológiák regionális meghonosítását egyaránt célul tűzve ki.

Az energetikai üzletág stratégiai illeszkedését erősíti, hogy a 4iG meghatározó tevékenységei egyaránt energiaintenzív területek. A saját energiatermelő kapacitások kiépítése és megszerzése így jelentős szinergikus előnyöket teremthet a Csoport meglévő üzletágaival, hosszú távon mérsékelheti energiakitettségét és javíthatja energiaellátásának kiszámíthatóságát. A regionális beruházások emellett Közép-Kelet-Európa és a Nyugat-Balkán energiabiztonságának erősítéséhez is hozzájárulhatnak.

Amerikai partnerrel a fejlett nukleáris technológiában

A 4iG Csoport szándéknyilatkozatot írt alá a NASDAQ-on jegyzett X-ENERGY-vel, a fejlett kis moduláris nukleáris reaktorok (SMR) és az azokhoz szükséges üzemanyag egyik vezető amerikai fejlesztőjével. Az együttműködés az X-ENERGY Xe-100 reaktorának kereskedelmi hasznosítására irányul, a közép-kelet-európai és nyugat-balkáni lehetőségekre összpontosítva. A közös munka első lépésként egy regionális pilot projekt vizsgálata kezdődik meg. A 4iG hosszú távú célja, hogy stratégiai partnerként tulajdonrészt szerezzen a régióban telepített nukleáris reaktorokban, ezzel is hozzájárulva a térség energiaellátásának biztonságához és stabilitásához.

Az Xe-100 negyedik generációs, magas hőmérsékletű, héliumhűtésű gázhűtésű reaktor (HTGR), amely eltér a hagyományos vízhűtéses technológiától. Az X-ENERGY a működtetéséhez szükséges, saját fejlesztésű TRISO-X üzemanyagot is maga gyártja, így a technológia és a fűtőelem-ellátás egyaránt az amerikai partnertől érkezik, ami az üzemeltetés hosszú távú kiszámíthatóságát erősíti. A technológia alkalmazása elsősorban adatközpontok és nagy energiaigényű ipari folyamatok ellátásában kínálhat új lehetőségeket, amelyek szorosan illeszkednek a 4iG Csoport üzleti szegmenseihez – az adatközponti és távközlési infrastruktúrától az önálló, hálózatfüggetlen energiaellátáson át a védelmi ipari alkalmazásokig.

Regionális terjeszkedés Lengyelországban és a Nyugat-Balkánon

A 4iG energetikai stratégiájának fontos eleme a közép-kelet-európai és nyugat-balkáni jelenlét kialakítása, amely a Csoport már meglévő regionális működésére és partnerkapcsolataira is támaszkodhat. Ennek részeként a vállalatcsoport működő energiatermelő eszközök megszerzését, valamint új termelő- és tárolókapacitások fejlesztését egyaránt vizsgálja.

A 4iG Csoport előzetes együttműködési megállapodást kötött egy közepes méretű, kulcsrakész lengyelországi szélerőműpark megvásárlására. A projekt átvilágítása jelenleg zajlik. A tranzakció megvalósulása újabb közép-kelet-európai piaccal bővítheti a 4iG energetikai jelenlétét, és működő megújulóenergia-termelő eszközzel egészítheti ki a kialakuló regionális portfóliót.

A Csoport emellett szélerőművi és kapcsolódó energiatárolási kapacitások fejlesztésének lehetőségét vizsgálja Észak-Macedóniában, ahol a 4iG jelenleg 5G mobilhálózatának kiépítésén dolgozik, távközlési szolgáltatásainak elindítását pedig 2027-re tervezi. A vizsgált fejlesztés több, mint 100 MW szélerőművi termelőkapacitás kiépítését jelentheti, ami önmagában meghaladná az ország jelenlegi teljes telepített szélerőmű-kapacitását.

A vállalatcsoport Montenegróban is vizsgálja további energiatermelő kapacitások megszerzésének lehetőségét, partnerek bevonásával. A 4iG Nyugat-Balkánon már meglévő üzleti jelenléte olyan regionális hátteret biztosít, amelyre az energetikai üzletág további terjeszkedése is építhet.

Meghatározó pozíció a hazai szélenergiában

A regionális fejlesztések mellett a 4iG Magyarországon is jelentős működő energiatermelő kapacitással bővítheti új üzletágát. A 4iG Befektetési Kft. kötelező érvényű vételi ajánlatot tett az iG Tech Energy Magántőkealap befektetési jegyeinek megszerzésére. A tervezett többlépcsős tranzakció lezárásával a 4iG tulajdonába kerülhet az a projekttársaság, amely 49 százalékos részesedéssel rendelkezik a korábban az Iberdrola tulajdonában álló magyarországi szélerőművi eszközökben. A tranzakció lezárását követően a 4iG stratégiai partnerként működik majd együtt a bukaresti tőzsdén jegyzett Premier Energy Csoporttal, amely az érintett szélerőműparkok 51 százalékos tulajdonosa.

Az öt északnyugat-magyarországi telephelyen működő, összesen 158 MW beépített kapacitású eszközállomány a hazai telepített szélerőmű-kapacitás közel felét adja. A működő erőművek révén az új energetikai üzletág már az indulásától stabil, kiszámítható bevételt teremtő eszközökkel bővülhet. A tranzakciósorozat – a vételi ajánlat elfogadása esetén – várhatóan az év végéig zárulhat.

A bejelentett ajánlatok és szándéknyilatkozatok az egyes tranzakciók és együttműködések jelenlegi kereteit rögzítik. A projektek megvalósítása, illetve a tranzakciók lezárása a további tárgyalások, a szükséges átvilágítások, valamint – ahol releváns – a hatósági és egyéb jóváhagyások függvénye. Az energetikai üzletág további fejlesztéseiről a 4iG Csoport a későbbiekben ad tájékoztatást.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energetikai üzletágat hoz létre a 4iG Csoport appeared first on Műszaki Magazin.

Miközben a napelemek napközben Paks kiesése mellett is nagy mennyiségű áramot termeltek a nyári kánikulában, estére a tárolók hiánya miatt megnőtt az importigény. Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója, a Furik blog szerzője szerint megfelelő elektromos tárolókapacitással még egy ilyen válsághelyzet hatásai is jelentősen enyhíthetők lennének.

A paksi atomerőmű 44 éves történetében most először a teljes leállás közelébe került. Teljesítménye a Duna apadásával fokozatosan csökkent a megszokott, mintegy 2000 megawattos szintről, augusztus első napjaiban 224 megawatt körüli értékre. A rendkívül alacsony vízállás és a folyó magas hőmérséklete azt mutatja, hogy a klímaváltozás az eddig biztosnak tekintett áramtermelést is egyre sérülékenyebbé teszi.

Nappali többletből esti hiány

A MAVIR adatai szerint Magyarország napközben még akkor is nettó áramexportőrré tudott válni, amikor Paks teljesítménye már a szokásos érték felére esett. Ezt a kánikulai délben akár 6–7 gigawattot termelő napelemek tették lehetővé.

A nehézségek este jelentkeznek. A napelemek termelése ilyenkor visszaesik, miközben a légkondicionálók miatt magas marad az áramigény. A gázerőművek többlettermelése nem tudta teljesen pótolni a paksi kiesést, ezért a szokásosnál nagyobb behozatalra volt szükség. A lakossági és ipari fogyasztók alkalmazkodása ugyanakkor több száz megawattal csökkentette az esti terhelést. Rövid távon ezért az is segíthet, ha a halasztható áramhasználatot a napos órákra időzítjük.

Magyarországon 2025-ben a napenergia már az éves áramtermelés 27 százalékát adta, szemben a 10 százalékos világátlaggal. Ezzel az ország a napenergia részarányában világelső lett. A második helyen álló Chilében azonban a termeléssel együtt a tárolás is gyorsan bővül: az újonnan rendszerbe állított napenergia 76 százalékának megfelelő kapacitás épült ki arra, hogy a nappali többletet estére tegyék el.

A tárolók válsághelyzetben is védenek

A több mint 8 gigawattos hazai napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan 4 gigawattnyi szélerőmű egészíti ki.

„Lesz tehát bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik”

– írja Szilva Attila a Másfélfokon megjelent cikkében.

A szél télen és éjszaka is termelhet, de a rendszer kiegyensúlyozásához így is nagy mennyiségű tárolóra lesz szükség. Kaliforniában az esti legnagyobb áramigény harmadát már ipari akkumulátorok fedezik, fokozatosan visszaszorítva a gázerőművek használatát.

A magyar tervek szerint 3 gigawattra nőhet az ipari akkumulátoros tárolók teljesítménye. Ez illeszkedik a nemzetközi folyamathoz: a hálózati akkumulátorok összteljesítménye világszerte a 300 gigawattot közelíti, 2030-ra pedig akár az 1000 gigawattot is elérheti. Európában a jelenlegi mintegy 50–55 gigawattról 2030-ra 200, 2040-re pedig 500 gigawatt közelébe nőhet a tárolók teljesítménye.

Ha ezek a beruházások megvalósulnak, egy újabb szélsőségesen meleg és száraz nyáron Paks részleges vagy teljes leállása sem okozna a mostanihoz hasonló energiaválságot: estére is rendelkezésre állna a napközben megtermelt áram egy része. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a paksi erőmű feleslegessé válna. Különösen télen marad fontos, amikor a napelemek termelése jóval szerényebb.

Az akkumulátorokat szivattyús tárolók egészíthetik ki. Ezek áramtöbblet idején magasabban fekvő tározókba juttatják a vizet, majd szükség esetén turbinákon keresztül visszaengedve ismét áramot termelnek. Európában 45–55 gigawattnyi ilyen teljesítmény működik. Egy friss tanulmány szerint emellett a vízerőművek jelenleg alig kihasznált hálózati csatlakozásaira 25 gigawattnyi új nap- és szélerőmű kapcsolható anélkül, hogy teljesen új hálózati kapcsolatokat kellene kiépíteni.

Az átállás ipari döntés is

A tárolás azért is kulcsfontosságú, mert a fűtés és a közlekedés villamosítása jelentősen csökkentheti az energiafelhasználást és a kibocsátásokat. A hőszivattyú nem előállítja, hanem a környezetből az épületbe szállítja a hőt, az elektromos járművek pedig jóval hatékonyabban alakítják mozgássá az energiát, mint a belső égésű motorok. Akkumulátoraik megfelelő töltőkkel később a hálózat kiegyensúlyozásában is részt vehetnek.

Az Európai Unióban az áram részesedése a végső energiafelhasználásból évek óta 23 százalék körül stagnál, miközben több ázsiai ország már 30 százalék felett jár. „Ezért a nyár talán legfontosabb híre, hogy az EU végre elhatározta, hogy érdemben felgyorsítja a kontinensen az elektrifikációt” – mondja Szilva Attila. Az uniós cél ezt az arányt 2040-re duplájára, vagyis 46 százalékra – Norvégia mai szintjére – emelné.

Az átállás ugyanakkor nem mentes a környezeti és gazdasági kockázatoktól. Az akkumulátorgyártás helyi terhelése jelentős lehet, ezért a tisztább technológiákat kell előnyben részesíteni. A nikkelt és kobaltot használó akkumulátorokat egyre több területen váltja fel az olcsóbb, biztonságosabb és hosszabb élettartamú lítium–vas–foszfát megoldás, a hálózati tárolásban pedig a nátriumion-akkumulátorok is ígéretesek lehetnek.

Európa több tiszta technológiában elvesztette korábbi ipari előnyét, miközben a világpiacon gyorsan nő az elektromos autók, a hőszivattyúk és az energiatárolók iránti kereslet. Az alkalmazkodást ezért nem lehet kizárólag a piacra hagyni: hálózatfejlesztésre, töltőállomásokra és tudatos iparpolitikára is szükség van. A változást ma az is lassítja, hogy az adózási és szabályozási rendszer számos európai országban a földgáznak biztosít árelőnyt az árammal szemben.

Paks termelésének közeli kiesése nem azt bizonyítja, hogy a megújuló energiára nem lehet támaszkodni. Azt mutatja meg, hogy a nappali bőség önmagában nem elég: energiatárolás nélkül estére ismét hiány alakulhat ki. A tárolók kiépítése ezért nem csupán a zöld átállás feltétele, hanem a szélsőséges időjárással szembeni energiabiztonság egyik alapja is.

„2026 nyarán minden korábbinál világosabb, hogy minden tizedfokos melegedés számít, amit el tudunk a jövőben kerülni. Ráadásul hosszú távon a zöld átállás hatékonyabb és megfizethetőbb”

– zárja Másfélfokon megjelent írását Szilva Attila.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Még Paks kiesését is áthidalhatná a megfelelő energiatárolás appeared first on Műszaki Magazin.

A megállapodás fontos mérföldkő a következő generációs energiatárolási technológiák kelet-európai elterjedésében, egyúttal elősegíti a régió ellenállóbb és fenntarthatóbb energiainfrastruktúrájának kiépítését.

Az együttműködés keretében a felek olyan nátriumion-alapú energiatárolási megoldások közös fejlesztésén dolgoznak, amelyek igazodnak a közép- és kelet-európai piacok egyedi igényeihez. A CATL és a Solarpro célja, hogy megvalósítsa a térség első nátriumion-akkumulátoros energiatároló projektjét, kihasználva a technológia előnyeit, különösen az alacsony hőmérsékleti teljesítményt és a hosszú élettartamot.

A Solarpro a kelet-európai megújulóenergia-szektor egyik meghatározó szereplője, amely jelentős tapasztalattal bír a kulcsrakész projektek megvalósításában, a rendszerintegrációban, valamint az energiatároló rendszerek hosszú távú üzemeltetésében és karbantartásában. A világ egyik vezető akkumulátorgyártójaként a CATL globális akkumulátorgyártóként fejlett kutatás-fejlesztési és rendszertervezési kompetenciáira támaszkodva járul hozzá a közös fejlesztésekhez.

A megállapodás keretében a CATL és a Solarpro olyan energiatárolási megoldásokat fejleszt, amelyek az eltérő éghajlati viszonyokhoz, hálózati követelményekhez és a kelet-európai energiapiac sajátosságaihoz is igazodnak. A partnerség célja a nátriumion-technológia széles körű, ipari léptékű alkalmazásának felgyorsítása a régióban. Az együttműködés egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a CATL még mélyebb ismereteket szerezzen a régió piaci igényeiről, a helyi üzemeltetési tapasztalatokról és a nátriumion-technológia új alkalmazási lehetőségeiről.

A szerződés a CATL és a Solarpro meglévő, hosszú távú együttműködésére épül. A két vállalat 2026 májusában Bulgáriában helyezett közösen üzembe egy nagyszabású, 602 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszert, ezzel mintegy 10 százalékkal növelve az ország teljes energiatárolási kapacitását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közép- és Kelet-Európa első nátriumionos energiatároló rendszere appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által nyilvánosságra hozott új elemzés egyik fő tanulsága, hogy az éghajlati kockázatokat még mindig nem veszik figyelembe a szükséges mértékben az adatközpontok fizikai eszközállományának értékelése során, és emiatt elmaradnak azok a lépések is, amelyek csökkenthetnék az esetleges károkat. Pedig a tanulmány szerint a strukturált, ellenállóképességet erősítő beruházások egyharmadával mérsékelhetik az éghajlati kockázatoknak való kitettséget.

A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services által készített elemzés számszerűsíti is, hogy az éghajlati kockázatok mekkora értékvesztést okozhatnak. A mesterséges intelligencia-korszak (MI) leggyorsabban bővülő eszközállománya, az adatközpontok esetében ez 388 milliárd dollárnyi – a globális adatközponti eszközérték több mint egyharmadát (38 százalék) jelentő – be nem árazott éghajlati kitettséget jelent, és egyben azt is mutatja, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az ellenállóképességet növelő beruházásokban.

A tanulmány rámutat arra is, hogy az új, kimondottan az MI használat támogatására létrejövő adatközpontokban az egy GW-ra jutó fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a meglévő létesítményekben, ami elsősorban a nagyméretű leállások nagyobb pénzügyi hatásának tudható be. A mesterséges intelligencia használat jövőbeli alakulását bemutató különböző forgatókönyvekkel számolva a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlati kockázatoknak kitett eszközállomány, a jelenleg tervezés és építés alatt álló adatközpontokat figyelembe véve jelentős mértékben bővülhet, és 388 milliárd dollárról 1,0 és 3,7 billió dollár közé emelkedhet.

Az elemzés alapján az éghajlati kockázatoknak való kitettség régiónként jelentősen eltér, ami a helyi veszélyek és hőterhelés, az energia- és hálózati jellemzők, valamint a zavarok beszállítói láncra való tovább terjedése közötti különbségekre vezethető vissza. Kína (56 százalék) és Európa (53 százalék) közel kétszer olyan mértékben ki van téve az értékcsökkenés kockázatának, mint az Egyesült Államok (28 százalék) és az APMEA-régió (Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Közel-Kelet és Afrika – 28%).

A tanulmány az éghajlati kockázatok által veszélyeztetett öt fő területet azonosít, a hűtést, az üzletmenet megszakadását, a fizikai károkat, a fűtési hatékonyságot és a szén-dioxid-költségeket. Egy éghajlati tényezőkkel kiigazított értékelési modell alkalmazásával a tanulmány a fizikai veszélyeket és az átállási kockázatokat diszkontált cash flow-hatásokká alakítja át, így ellenőrizhető, létesítményi szintű becsléseket adva az eszközérték-veszteségről.

Az elemzés szerint 2025-ben a globális természeti katasztrófákból származó veszteségek körülbelül 170 milliárd dollárral meghaladták a biztosítási fedezetet. Ez a különbség évente 6–10 százalékkal növekszik, így az éghajlati veszélyek erősödésével az eszközök tulajdonosai egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az adatközpontok üzemeltetői és tulajdonosai számára ez azt jelenti, hogy az éghajlati kockázatok egyre inkább kívül esnek a biztosítási fedezeten, ami még inkább rámutat arra, hogy mennyire fontos, hogy a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség szempont legyen a létesítmények tervezésénél és üzemeltetésénél.

Az alkalmazkodás haszna

A kutatás megállapítja, hogy az éghajlati változásokkal szembeni ellenállóképesség érdekében végzett beruházások jelentős értéket képesek megóvni. A proaktív alkalmazkodás 150 milliárd dollár nettó védett értéket eredményez a meglévő létesítményeknél, ami minden tesztelt forgatókönyv szerint a kockázatnak kitett érték 30–39 százalékát teszi ki. Azok számára, akik már alkalmazzák az olyan intézkedéseket, mint a PPA-k (zöldáram-vásárlási megállapodás), a folyadékhűtés, a mikrohálózatok és az éghajlati szempontokat figyelembe vevő telephelyválasztás, a tanulmány pénzügyi keretrendszert is kínál, amivel számszerűsíthető, hogy ezek a lépések milyen mértékben növelik a védett eszközállományt.

„Az éghajlati kockázatot nem lehet beárazni anélkül, hogy felmérnénk azokat létesítményi szinten is. Ez a modell kiküszöböli ezt a vakfoltot, és részletes, ellenőrizhető értékeléseket állít elő, amelyek az egyes eszközöktől a globális portfóliókig terjednek, és közvetlenül felhasználhatók az alkalmazkodást segítő intézkedések meghozásához. A legellenállóbb létesítmények azok lesznek, amelyek olyan energiatechnológiával és intelligens rendszerekkel rendelkeznek, amelyekkel előre felmérhetik az éghajlati kockázatokat, alkalmazkodni tudnak hozzájuk és reagálni tudnak rájuk” – mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

A teljes jelentés, melynek címe: „The Repricing of Compute: The Economics of Climate Risk and Resilience for AI-Era Capital”, innen tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így csökkenthető a klímakockázat az adatközpontokban appeared first on Műszaki Magazin.

A júliusban indult és hat hónapon át tartó program során Toyota és BMW modellek közlekednek a Repsol Nexa 95 elnevezésű, teljes egészében megújuló benzinjével, a Bosch digitális üzemanyag-követő rendszerének támogatásával. A projekt valós adatokkal bizonyítja, hogy a megújuló üzemanyagok a kiterjedt infrastruktúra és a digitális technológiák segítségével már ma is széles körben alkalmazhatók.

A BMW Group, a Toyota Motor Europe, a Bosch és a Repsol egy úttörő, hat hónapon át tartó spanyolországi kísérleti projekt útnak indítását jelentette be. A július elején rendszerbe állított program valós közlekedési körülmények között mutatja be a kizárólag megfelelő üzemanyaggal működő járművek (VEEF – Vehicles running Exclusively on Eligible Fuels)* alkalmazásában rejlő lehetőségeket.

E kezdeményezés részeként mintegy húsz Toyota és BMW modell közlekedik majd a Repsol 100 százalékban megújuló Nexa 95 benzinjével, miközben a Bosch digitális üzemanyag-követő technológiája garantálja az üzemanyag-felhasználás részletes nyomon követését.

A projekt célja, hogy kézzelfogható, valós tapasztalatokkal igazolja: a kizárólag megfelelő üzemanyaggal működő járművek már ma is kompromisszumok nélkül alkalmazhatók. A projekt ezzel technológiailag független, mindenki számára elérhető módon járul hozzá az európai közlekedés hosszú távon karbonsemleges működéséhez.

„A technológiai nyitottság a BMW Group vállalati stratégiájának egyik alappillére. Ezzel párhuzamosan célunk, hogy modelljeink egyre környezetbarátabbak és egyre hatékonyabbak legyenek. Azon modelljeink, amelyek részt vesznek eme iránymutató projektben, olyan értékes adatokat szolgáltatnak majd, amelyek segítségével a jövőben is a lehető legjobb és leghatékonyabb hajtásláncokat kínálhatjuk ügyfeleinknek, a világ minden táján”

– fogalmazott Dr. Stefan Heller, a BMW Group VEEF programjának vezető fejlesztője.

A projekt három fő területre összpontosít:

• A megújuló benzin piaci elérhetőségére – alapul véve a Repsol infrastruktúráját, amely jelenleg az egyetlen olyan vállalat Spanyolországban, amely nyilvános töltőállomásain 100 százalékban megújuló benzint is kínál.
• A digitális követési és tanúsítási technológiák felkészültségére – a Bosch Digital Fuel Twin rendszere révén, amely az üzemanyag teljes életciklusa során igazolja a megújuló üzemanyag használatát.
• A VEEF flották gyakorlati alkalmazására – azt bizonyítandó, hogy az utakon futó járművek a jelenlegi infrastruktúra használatával már ma is képesek teljes egészében megújuló üzemanyaggal működni.

A Bosch rendszere több forrásból – járműadatokból, töltőállomások információiból és üzemanyagkártyás tranzakciókból – gyűjti össze és hitelesíti a tankolási adatokat, ezzel garantálva a megújuló üzemanyagok felhasználásának megbízható és átlátható nyomon követését.

„A Digital Fuel Twin rendszer alkalmazásával a Bosch teljes körű digitális átláthatóságot garantál az üzemanyag teljes értéklánca mentén: a megújuló üzemanyag útja a piacra kerüléstől egészen a végfelhasználóig megbízhatóan nyomon követhető és ellenőrizhető. Az egyes járművek üzemanyag-felhasználásának valós idejű monitorozásával megteremtjük azt a bizalmi és szabályozási alapot, amely elengedhetetlen a megújuló üzemanyagok szélesebb körű elfogadásához a közlekedési és szállítmányozási ágazatban”

– mondta Dr. Marko Babic, a Bosch Digital Fuel Twin rendszerért is felelős termékterületi vezetője.

Az utakon futó járművek és a meglévő infrastruktúrák skálázható megoldása

Az új járműtechnológiák vagy jelentős infrastrukturális beruházások bevezetését igénylő megoldásokkal ellentétben e projekt a Toyota España által biztosított Toyota és Lexus modelleket, valamint a BMW Group flottajárműveit használja.

A projekt kézzelfogható körülmények között mutatja be, hogy a megújuló üzemanyagok már ma is könnyedén alkalmazható megoldást kínálnak a közúti közlekedés karbonsemlegesítésére. A Repsol Nexa 95 benzinje az Európai Unió megújuló energiaforrásokról szóló irányelvének (RED) megfelelő alapanyagokból készül, a fosszilis üzemanyagokhoz képest jelentős mértékben csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben teljes mértékben kompatibilis a jelenlegi benzinmotorokkal és a meglévő üzemanyag-infrastruktúrával.

Spanyolországot a megújuló benzin széleskörű elérhetősége, a partnerek szoros együttműködése és a Toyota España operatív támogatása miatt választották a projekt helyszínéül.

„A Repsolnál hiszünk abban, hogy a közlekedés karbonsemlegesítéséhez minden kibocsátás-csökkentési megoldásra szükség van. E projekt kiválóan példázza, hogy a megújuló üzemanyagok tovább bővítik a fogyasztók választási lehetőségeit, hiszen az aktuális járművek és a meglévő infrastruktúra használata mellett kínálnak lehetőséget a karbonlábnyom csökkentésére. Büszkék vagyunk arra, hogy nyilvános töltőállomásainkon Spanyolországban jelenleg egyedüliként kínálunk teljes egészében megújuló benzint, és hogy a BMW, a Toyota, illetve a Bosch oldalán felépített projektünkhöz szakértelmünkkel és infrastruktúránkkal járulhatunk hozzá. A valós üzemi adatok egyértelműen igazolják majd e technológiailag semleges megközelítés azon jelentőségét, amely mentén hozzájárul az európai közlekedés hosszú távon karbonsemleges működéséhez”

– nyilatkozta Estíbaliz Pombo, a Repsol energetikai termékekért felelős igazgatóhelyettese.

A technológiailag semleges megközelítés erősítése Európában

A BMW Group, a Toyota Motor Europe, a Repsol és a Bosch közös kísérleti projektjének célja olyan megbízható adatok és tapasztalatok gyűjtése, amelyek az európai autóipar karbonsemlegesítéséről szóló szakpolitikai egyeztetésekhez is nagymértékben hozzájárulnak.

Miközben az Európai Unió jelenlegi szabályozása elsősorban a tisztán elektromos mobilitásra összpontosít, a projekt azt kívánja bebizonyítani, hogy a megújuló üzemanyagok kiegészítő, széles körben alkalmazható megoldást jelenthetnek a széndioxid-kibocsátás csökkentésében. A projekt során gyűjtött adatok és közbenső eredmények az uniós döntéshozók, az iparági szereplők és a média számára is elérhetők lesznek, hozzájárulva a technológiasemlegességről és a VEEF járművek jövőbeni szabályozási kereteiről szóló párbeszédhez.

„Meggyőződésünk, hogy a megújuló üzemanyagok is fontos szerepet játszhatnak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében. A technológiai átállás ütemét tekintve egyre nyilvánvalóbbá válik annak a kockázata, hogy 2035-re nem valósul meg teljes mértékben a kizárólagosan helyi zéró károsanyag-kibocsátású járművekre épülő közlekedés. A karbonsemlegesség elérésében így fontos szerepet tölthetnek be a megújuló üzemanyagok – kiváltképp hibrid és plug-in hibrid technológiákkal társítva. E projekt azt hivatott bemutatni, hogy a megújuló üzemanyagok már ma is érdemben és fenntartható módon járulhatnak hozzá a közlekedés karbonsemlegesítéséhez, az új és az utakon futó járművek esetében egyaránt”

– mondta Pascal Ruch, a Toyota Motor Europe vállalati és kormányzati kapcsolatokért felelős alelnöke.

Mérhető eredmények

A projekt egyik legfontosabb sikerkritériuma a megújuló üzemanyag minél hatékonyabb alkalmazásának elősegítése, ezzel támogatva a kibocsátás-csökkentést és a szakpolitikai érdekérvényesítést. A program emellett értékes tapasztalatokat szolgáltat a kutatás-fejlesztési hitelesítésekhez és az átfogó monitoring-módszerek továbbfejlesztéséhez, a tankolások nyomon követésének skálázhatóságához, valamint annak vizsgálatához, hogy az üzemanyag-forgalmazók milyen hatékonyan tudják az üzemanyag-fogyasztást az egyes járművekhez rendelni.

Megfelelő üzemanyagok: olyan megújuló és alacsony széndioxid-kibocsátású üzemanyagok, amelyek megfelelnek az Európai Unió megújuló energiaforrásokról szóló irányelvében (RED) meghatározott fenntarthatósági követelményeknek, és a fosszilis üzemanyagokhoz képest jelentős mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ide tartoznak a fenntartható módon előállított bioüzemanyagok, valamint a hulladékból, maradványanyagokból vagy megújuló energiaforrásokból előállított megújuló üzemanyagok – összhangban az ACEA és a FuelsEurope azon álláspontjával, amely széles körben támogatja a kizárólag megfelelő üzemanyaggal működő járművek (VEEF) alkalmazását.

Forrás: BMW

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megújuló forrásból készült benzin éles teszten appeared first on Műszaki Magazin.

A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.

Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.

Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:

„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”

A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.

A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.

foto: Jordi Play, 09.03.2018, Barcelona, Panasonic

Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer

A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.

„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”

– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.

A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére. „Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez” – tette hozzá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca appeared first on Műszaki Magazin.

A VARINEX szakemberei számára pontosan ilyen projektet jelentett a Stratasys legújabb PolyJet alapanyaga, a ToughONE Black első gyakorlati alkalmazása, amely jól szemlélteti, hogy az innovatív anyagok miként gyorsíthatják a termékfejlesztési folyamatokat.

A feladat egy olyan funkcionális prototípus elkészítése volt, amely nem csupán esztétikai modellként szolgál, hanem a valós használat során fellépő mechanikai igénybevételeknek is megfelel. A projekt különlegességét az adta, hogy a fejlesztőcsapat egy olyan alapanyaggal dolgozott, amely még bevezetés előtt állt, így a rendelkezésre álló tapasztalatok is korlátozottak voltak. A sikeres kivitelezéshez ezért egyszerre volt szükség a PolyJet technológia mélyreható ismeretére, a megfelelő gyártási paraméterek megválasztására és a gyors mérnöki döntéshozatalra.

A ToughONE Black a Stratasys ToughONE anyagcsalád legújabb tagja, amely a PolyJet technológia hagyományos előnyeit – a rendkívül finom felületi minőséget, a nagy pontosságot és az összetett geometriák gyártásának lehetőségét – ötvözi a funkcionális prototípusokhoz szükséges mechanikai tulajdonságokkal. Az anyag kiemelkedő ütésállóságot és szívósságot biztosít, miközben lehetővé teszi, hogy a nyomtatott alkatrészek viselkedése a végtermékekhez közelítsen. Ez jelentősen lerövidítheti a fejlesztési ciklusokat, mivel a formai és funkcionális validáció ugyanazon a platformon elvégezhető.

A fekete változat megjelenése első pillantásra csupán esztétikai újdonságnak tűnhet, valójában azonban számos mérnöki előnyt kínál. A sötét felület valósághűbb megjelenést biztosít olyan termékek esetében, amelyek végleges kivitelükben is fekete színűek, emellett a kontraszt kedvezőbbé teszi az illesztések, felületek, hézagok és szerkezeti részletek vizsgálatát. Funkcionális bemutatók, szerelhetőségi ellenőrzések és tervezési felülvizsgálatok során ez jelentős segítséget nyújthat a fejlesztőcsapatok számára.

A ToughONE anyagcsalád egyik legfontosabb előnye, hogy megszünteti a korábban gyakran szükségessé váló kompromisszumokat. Hagyományosan a kiváló felületi minőségű PolyJet modellek elsősorban vizuális prototípusokként szolgáltak, míg a funkcionális tesztekhez más technológiával kellett alkatrészeket előállítani. Az új alapanyag lehetővé teszi, hogy ugyanazon a PolyJet rendszeren készüljenek olyan prototípusok, amelyek egyszerre alkalmasak forma-, illeszkedés- és funkcióvizsgálatra, valamint ismételt mechanikai terhelések elviselésére is. Ez nemcsak a fejlesztési időt rövidíti le, hanem a gyártási költségeket is csökkenti.

A PolyJet ToughONE emellett többféle műanyag – például PP, HDPE, PC-ABS, PC vagy Nylon 12 – mechanikai viselkedésének közelítésére is képes. A technológia továbbra is biztosítja a többanyagú nyomtatás előnyeit, így egyetlen alkatrészen belül különböző merevségű vagy eltérő Shore-keménységű zónák alakíthatók ki. Ez különösen előnyös az autóipari, elektronikai, orvostechnikai, fogyasztási cikkeket gyártó és csomagolóipari fejlesztések során, ahol egy prototípusnak egyszerre kell valósághű megjelenést és megbízható funkcionális működést biztosítania.

A VARINEX gyakorlati projektje jól mutatja, hogy az additív gyártás fejlődése ma már nem kizárólag az új berendezésekről szól. Legalább ilyen fontos szerepet kapnak az új alapanyagok, amelyek lehetővé teszik, hogy a mérnökök egyre közelebb kerüljenek a végtermék tulajdonságaihoz már a prototípus-fejlesztés korai szakaszában. A ToughONE Black első ipari alkalmazása azt bizonyítja, hogy megfelelő szakmai háttérrel egy új technológia bevezetése még szoros határidők mellett is sikeresen megvalósítható, miközben a fejlesztési folyamat gyorsabbá, hatékonyabbá és megbízhatóbbá válik.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ToughONE Black: amikor egy új alapanyag élesben bizonyít appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Kraken a most bejelentett együttműködés keretében új megoldásokat kínál az elosztórendszer-üzemeltetőknek (DSO) és a közműszolgáltatóknak. Ezek a megoldások új szintre emelik a hálózat felügyeletével, a torlódások előrejelzésével és a kereslet valós idejű irányításával kapcsolatos képességeiket. Az áramigény rugalmas kezelésének fokozásával és a meglévő hálózati kapacitás jobb kihasználásával megnyílik a lehetőség arra, hogy az adatközpontok, vagy a nagy ipari fogyasztók gyorsabban kapcsolódhassanak a hálózatokhoz. A két vállalat által kínált megoldások alkalmazása lehetővé teszi a drága hálózati fejlesztések elhalasztását, csökkentve ezáltal a rendszerköltségeket, így elkerülhetővé teszi az áremelést a lakossági fogyasztók és az ipar felé, és támogatja a növekedést, valamint felgyorsítja az energiaátmenetet.

A Schneider Electric és a Kraken összefogása lehetővé teszi a háztartások és a vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak egy rugalmasabb és hatékonyabb villamosenergia-rendszer megvalósításához. A villamosenergia-igény elektromos járművek, otthoni energiatárolók, napenergia-rendszerek, ipari szereplők és közüzemi méretű energiaforrások közötti elosztásának optimalizálásával csökkenthetők a hálózati torlódások, valós időben lehet egyensúlyban tartani a hálózatot és lehet értéket teremteni az egész energiarendszerben. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

Az áramigény növekedésével egyre sürgetőbbé válik a rugalmasság fokozása. Csak az adatközpontok áramigénye 2024-ben elérte a 415 TWh-t, és ez a szám 2030-ra várhatóan megduplázódik. Ezen felül a hálózatok súlyos túlterheléssel küzdenek, mivel a hálózatüzemeltetőknek gyakran nem áll rendelkezésükre valós idejű információ a hálózat állapotáról. Az erre a problémára adott hagyományos megoldások tőkeigényes, hosszú átfutási idővel járó infrastruktúra-fejlesztésekre támaszkodnak. Ez a patthelyzet pedig késlelteti a hálózati csatlakozásokat, megakadályozza a növekedést és mindenki számára megnöveli a költségeket.

A most bejelentett partnerség gyorsabb, okosabb és rugalmasabb utat kínál. A Schneider Electric a One Digital Grid Platform és az EcoStruxure DERMS segítségével valós időben nyújt átfogó képet a hálózati korlátokról, emellett pedig a szélesebb EcoStruxure ökoszisztéma biztosítja a kereslet oldali rugalmasságot a prediktív optimalizálás, az intelligens energiamenedzsment, az elosztott vezérlés és a rugalmas terheléskezelés érdekében.

A Kraken ezt az átfogó képet kiegészíti azzal, hogy az elosztott energiaforrásokat egyetlen, összehangolt rendszerré alakítja. Az MI-alapú (mesterségesintelligencia-alapú) platform összekapcsolja és összehangolja az elektromos járműveket, az otthoni energiatárolókat és a hőszivattyúkat, aminek köszönhetően pontos képet lehet alkotni a helyi, kisfeszültségű hálózatról. A Kraken ezeket az eszközöket összehangolja a közüzemi méretű tárolókapacitásokkal, áramtermelő berendezésekkel és ipari terheléssel, hogy lehetővé tegye a fogyasztás valós időben történő átirányítását és a hálózat egyensúlyban tartását.

„A Kraken számára egyértelmű: az, hogy milyen gyorsan leszünk rugalmasak, meghatározza, hogy milyen gyorsan tudjuk biztosítani az energiaellátást. A mesterséges intelligencia nem csupán a keresletet növeli – forradalmasítja azt is, hogy mekkora kapacitást tudunk kihozni a már meglévő hálózatból. Mi ezt a képességet nagy léptékben hasznosítjuk, hogy felpörgessük a hálózati csatlakozásokat és bővítsük a rendelkezésre álló energia mennyiségét. A Schneider Electric-kel közösen egy rugalmasabb, megfizethetőbb és tisztább energiarendszert építünk – a fogyasztók és a bolygó érdekében” – mondta el Amir Orad, a Kraken vezérigazgatója.

„A közműszolgáltatók és a hálózatüzemeltetők komoly nyomás alatt állnak, hogy fenntartsák a megbízhatóságot, reagáljanak a változó keresletre és jobb adatok alapján hozzanak jobb döntéseket, miközben elöregedő infrastruktúrával dolgoznak. Célunk egy zökkenőmentesen működő, interoperábilis energiarendszer létrehozása. Azáltal, hogy a Schneider Electric platform-megközelítését ötvözzük olyan partnerekkel, mint a Kraken, segíthetünk az ügyfeleknek a meglévő eszközeik maximális kihasználásában, a komplexitás csökkentésében, az új képességek gyorsabb bevezetésében, a rejtett kapacitások felszabadításában és abban, hogy hamarabb kezdjen értéket termelni a beruházásuk” – tette hozzá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” részlegért felelős ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása appeared first on Műszaki Magazin.

A SZEnergy Team a lengyelországi Silesia Ringen rendezett Shell Eco-marathonon 332 kilométer/kilowattórás új világcsúccsal szerezte meg az első helyet, megdöntve saját, tavalyi rekordját. A győri fiatalok több mint húsz európai egyetem csapatát előzték meg.

A Shell Eco-marathon a világ egyik legjelentősebb energiahatékonysági versenye, ahol a legjobb egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel. A Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy Team hosszú ideje meghatározó szereplője a megmérettetésnek: 2022 óta minden évben világrekorddal győzött az elektromos kategóriában, így címvédőként érkezett az idei, június 24. és 28. között megrendezett lengyelországi versenyre, ahol ismét minden riválisát maga mögé utasította.

A csapat ezúttal 332 kilométer/kilowattórás eredménnyel állított fel új világcsúcsot, felülmúlva saját tavalyi, 327 kilométer/kilowattórás rekordját. Ez azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis energiafelhasználással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva egyetlen kilowattóra felhasználásával – ami egy 100 wattos izzó mindössze tízórás fogyasztásának felel meg – 332 kilométer megtételére lenne képes. A győzelem értékét tovább növeli, hogy a SZEnergy Team több mint húsz csapatot előzött meg, köztük Európa vezető műszaki egyetemeit. Így maguk mögé utasították többek között a francia Toulouse-i Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem (Politecnico di Milano), a német Trieri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Trier), a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem, a görög Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem, a török Isztanbuli Műszaki Egyetem és a lengyel Varsói Műszaki Egyetem csapatát.

Novák Bence, a SZEnergy Team vezetője elmondta: a verseny az idén rövidebb formátumban zajlott, ezért gyakorlási lehetőség nélkül, rögtön éles futammal kellett kezdeniük. „Már az első futásunkon 282 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el, s utólag kiderült, hogy ez önmagában elegendő lett volna a győzelemhez. Láttuk azonban, hogy ennél sokkal több van az autóban, ezért folyamatosan finomítottuk a beállításokat és teszteltük a rendszereket. Az utolsó napon minden kedvezően alakult, így sikerült elérnünk a 332 kilométer/kilowattórás eredményt. Rendkívül büszkék vagyunk az újabb világcsúcsra és győzelemre” – idézte fel.

A nagyszerű eredmény mögött a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált szemlélete, valamint innovációt támogató környezete áll. A SZEnergy Team hosszú évek óta élvezi az intézmény és annak Járműipari Kutatóközpontja, valamint az ipari partnerek támogatását, és egyre professzionálisabb háttérrel dolgozhat. A hallgatók így évről évre továbbfejlesztik járművüket, miközben olyan tudást és tapasztalatot szereznek, amely nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak közé emeli őket.

Novák Bence megjegyezte: az idei versenyre elsősorban szoftveres fejlesztésekkel készültek, amelyek a biztonságot szolgáló módosításokkal együtt jelentősen hozzájárultak az újabb rekordhoz. A csapatvezető végezetül köszönetet mondott az egyetemnek, a partnereknek és a szponzoroknak a támogatásrért, valamint valamennyi csapattagnak az egész éves munkáért.

Forrás: SZE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa legnagyobb energiahatékonysági versenye appeared first on Műszaki Magazin.