A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.

Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.

Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:

„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”

A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.

A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.

foto: Jordi Play, 09.03.2018, Barcelona, Panasonic

Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer

A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.

„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”

– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.

A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére. „Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez” – tette hozzá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca appeared first on Műszaki Magazin.

A VARINEX szakemberei számára pontosan ilyen projektet jelentett a Stratasys legújabb PolyJet alapanyaga, a ToughONE Black első gyakorlati alkalmazása, amely jól szemlélteti, hogy az innovatív anyagok miként gyorsíthatják a termékfejlesztési folyamatokat.

A feladat egy olyan funkcionális prototípus elkészítése volt, amely nem csupán esztétikai modellként szolgál, hanem a valós használat során fellépő mechanikai igénybevételeknek is megfelel. A projekt különlegességét az adta, hogy a fejlesztőcsapat egy olyan alapanyaggal dolgozott, amely még bevezetés előtt állt, így a rendelkezésre álló tapasztalatok is korlátozottak voltak. A sikeres kivitelezéshez ezért egyszerre volt szükség a PolyJet technológia mélyreható ismeretére, a megfelelő gyártási paraméterek megválasztására és a gyors mérnöki döntéshozatalra.

A ToughONE Black a Stratasys ToughONE anyagcsalád legújabb tagja, amely a PolyJet technológia hagyományos előnyeit – a rendkívül finom felületi minőséget, a nagy pontosságot és az összetett geometriák gyártásának lehetőségét – ötvözi a funkcionális prototípusokhoz szükséges mechanikai tulajdonságokkal. Az anyag kiemelkedő ütésállóságot és szívósságot biztosít, miközben lehetővé teszi, hogy a nyomtatott alkatrészek viselkedése a végtermékekhez közelítsen. Ez jelentősen lerövidítheti a fejlesztési ciklusokat, mivel a formai és funkcionális validáció ugyanazon a platformon elvégezhető.

A fekete változat megjelenése első pillantásra csupán esztétikai újdonságnak tűnhet, valójában azonban számos mérnöki előnyt kínál. A sötét felület valósághűbb megjelenést biztosít olyan termékek esetében, amelyek végleges kivitelükben is fekete színűek, emellett a kontraszt kedvezőbbé teszi az illesztések, felületek, hézagok és szerkezeti részletek vizsgálatát. Funkcionális bemutatók, szerelhetőségi ellenőrzések és tervezési felülvizsgálatok során ez jelentős segítséget nyújthat a fejlesztőcsapatok számára.

A ToughONE anyagcsalád egyik legfontosabb előnye, hogy megszünteti a korábban gyakran szükségessé váló kompromisszumokat. Hagyományosan a kiváló felületi minőségű PolyJet modellek elsősorban vizuális prototípusokként szolgáltak, míg a funkcionális tesztekhez más technológiával kellett alkatrészeket előállítani. Az új alapanyag lehetővé teszi, hogy ugyanazon a PolyJet rendszeren készüljenek olyan prototípusok, amelyek egyszerre alkalmasak forma-, illeszkedés- és funkcióvizsgálatra, valamint ismételt mechanikai terhelések elviselésére is. Ez nemcsak a fejlesztési időt rövidíti le, hanem a gyártási költségeket is csökkenti.

A PolyJet ToughONE emellett többféle műanyag – például PP, HDPE, PC-ABS, PC vagy Nylon 12 – mechanikai viselkedésének közelítésére is képes. A technológia továbbra is biztosítja a többanyagú nyomtatás előnyeit, így egyetlen alkatrészen belül különböző merevségű vagy eltérő Shore-keménységű zónák alakíthatók ki. Ez különösen előnyös az autóipari, elektronikai, orvostechnikai, fogyasztási cikkeket gyártó és csomagolóipari fejlesztések során, ahol egy prototípusnak egyszerre kell valósághű megjelenést és megbízható funkcionális működést biztosítania.

A VARINEX gyakorlati projektje jól mutatja, hogy az additív gyártás fejlődése ma már nem kizárólag az új berendezésekről szól. Legalább ilyen fontos szerepet kapnak az új alapanyagok, amelyek lehetővé teszik, hogy a mérnökök egyre közelebb kerüljenek a végtermék tulajdonságaihoz már a prototípus-fejlesztés korai szakaszában. A ToughONE Black első ipari alkalmazása azt bizonyítja, hogy megfelelő szakmai háttérrel egy új technológia bevezetése még szoros határidők mellett is sikeresen megvalósítható, miközben a fejlesztési folyamat gyorsabbá, hatékonyabbá és megbízhatóbbá válik.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ToughONE Black: amikor egy új alapanyag élesben bizonyít appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Kraken a most bejelentett együttműködés keretében új megoldásokat kínál az elosztórendszer-üzemeltetőknek (DSO) és a közműszolgáltatóknak. Ezek a megoldások új szintre emelik a hálózat felügyeletével, a torlódások előrejelzésével és a kereslet valós idejű irányításával kapcsolatos képességeiket. Az áramigény rugalmas kezelésének fokozásával és a meglévő hálózati kapacitás jobb kihasználásával megnyílik a lehetőség arra, hogy az adatközpontok, vagy a nagy ipari fogyasztók gyorsabban kapcsolódhassanak a hálózatokhoz. A két vállalat által kínált megoldások alkalmazása lehetővé teszi a drága hálózati fejlesztések elhalasztását, csökkentve ezáltal a rendszerköltségeket, így elkerülhetővé teszi az áremelést a lakossági fogyasztók és az ipar felé, és támogatja a növekedést, valamint felgyorsítja az energiaátmenetet.

A Schneider Electric és a Kraken összefogása lehetővé teszi a háztartások és a vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak egy rugalmasabb és hatékonyabb villamosenergia-rendszer megvalósításához. A villamosenergia-igény elektromos járművek, otthoni energiatárolók, napenergia-rendszerek, ipari szereplők és közüzemi méretű energiaforrások közötti elosztásának optimalizálásával csökkenthetők a hálózati torlódások, valós időben lehet egyensúlyban tartani a hálózatot és lehet értéket teremteni az egész energiarendszerben. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

Az áramigény növekedésével egyre sürgetőbbé válik a rugalmasság fokozása. Csak az adatközpontok áramigénye 2024-ben elérte a 415 TWh-t, és ez a szám 2030-ra várhatóan megduplázódik. Ezen felül a hálózatok súlyos túlterheléssel küzdenek, mivel a hálózatüzemeltetőknek gyakran nem áll rendelkezésükre valós idejű információ a hálózat állapotáról. Az erre a problémára adott hagyományos megoldások tőkeigényes, hosszú átfutási idővel járó infrastruktúra-fejlesztésekre támaszkodnak. Ez a patthelyzet pedig késlelteti a hálózati csatlakozásokat, megakadályozza a növekedést és mindenki számára megnöveli a költségeket.

A most bejelentett partnerség gyorsabb, okosabb és rugalmasabb utat kínál. A Schneider Electric a One Digital Grid Platform és az EcoStruxure DERMS segítségével valós időben nyújt átfogó képet a hálózati korlátokról, emellett pedig a szélesebb EcoStruxure ökoszisztéma biztosítja a kereslet oldali rugalmasságot a prediktív optimalizálás, az intelligens energiamenedzsment, az elosztott vezérlés és a rugalmas terheléskezelés érdekében.

A Kraken ezt az átfogó képet kiegészíti azzal, hogy az elosztott energiaforrásokat egyetlen, összehangolt rendszerré alakítja. Az MI-alapú (mesterségesintelligencia-alapú) platform összekapcsolja és összehangolja az elektromos járműveket, az otthoni energiatárolókat és a hőszivattyúkat, aminek köszönhetően pontos képet lehet alkotni a helyi, kisfeszültségű hálózatról. A Kraken ezeket az eszközöket összehangolja a közüzemi méretű tárolókapacitásokkal, áramtermelő berendezésekkel és ipari terheléssel, hogy lehetővé tegye a fogyasztás valós időben történő átirányítását és a hálózat egyensúlyban tartását.

„A Kraken számára egyértelmű: az, hogy milyen gyorsan leszünk rugalmasak, meghatározza, hogy milyen gyorsan tudjuk biztosítani az energiaellátást. A mesterséges intelligencia nem csupán a keresletet növeli – forradalmasítja azt is, hogy mekkora kapacitást tudunk kihozni a már meglévő hálózatból. Mi ezt a képességet nagy léptékben hasznosítjuk, hogy felpörgessük a hálózati csatlakozásokat és bővítsük a rendelkezésre álló energia mennyiségét. A Schneider Electric-kel közösen egy rugalmasabb, megfizethetőbb és tisztább energiarendszert építünk – a fogyasztók és a bolygó érdekében” – mondta el Amir Orad, a Kraken vezérigazgatója.

„A közműszolgáltatók és a hálózatüzemeltetők komoly nyomás alatt állnak, hogy fenntartsák a megbízhatóságot, reagáljanak a változó keresletre és jobb adatok alapján hozzanak jobb döntéseket, miközben elöregedő infrastruktúrával dolgoznak. Célunk egy zökkenőmentesen működő, interoperábilis energiarendszer létrehozása. Azáltal, hogy a Schneider Electric platform-megközelítését ötvözzük olyan partnerekkel, mint a Kraken, segíthetünk az ügyfeleknek a meglévő eszközeik maximális kihasználásában, a komplexitás csökkentésében, az új képességek gyorsabb bevezetésében, a rejtett kapacitások felszabadításában és abban, hogy hamarabb kezdjen értéket termelni a beruházásuk” – tette hozzá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” részlegért felelős ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása appeared first on Műszaki Magazin.

A SZEnergy Team a lengyelországi Silesia Ringen rendezett Shell Eco-marathonon 332 kilométer/kilowattórás új világcsúccsal szerezte meg az első helyet, megdöntve saját, tavalyi rekordját. A győri fiatalok több mint húsz európai egyetem csapatát előzték meg.

A Shell Eco-marathon a világ egyik legjelentősebb energiahatékonysági versenye, ahol a legjobb egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel. A Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy Team hosszú ideje meghatározó szereplője a megmérettetésnek: 2022 óta minden évben világrekorddal győzött az elektromos kategóriában, így címvédőként érkezett az idei, június 24. és 28. között megrendezett lengyelországi versenyre, ahol ismét minden riválisát maga mögé utasította.

A csapat ezúttal 332 kilométer/kilowattórás eredménnyel állított fel új világcsúcsot, felülmúlva saját tavalyi, 327 kilométer/kilowattórás rekordját. Ez azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis energiafelhasználással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva egyetlen kilowattóra felhasználásával – ami egy 100 wattos izzó mindössze tízórás fogyasztásának felel meg – 332 kilométer megtételére lenne képes. A győzelem értékét tovább növeli, hogy a SZEnergy Team több mint húsz csapatot előzött meg, köztük Európa vezető műszaki egyetemeit. Így maguk mögé utasították többek között a francia Toulouse-i Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem (Politecnico di Milano), a német Trieri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Trier), a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem, a görög Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem, a török Isztanbuli Műszaki Egyetem és a lengyel Varsói Műszaki Egyetem csapatát.

Novák Bence, a SZEnergy Team vezetője elmondta: a verseny az idén rövidebb formátumban zajlott, ezért gyakorlási lehetőség nélkül, rögtön éles futammal kellett kezdeniük. „Már az első futásunkon 282 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el, s utólag kiderült, hogy ez önmagában elegendő lett volna a győzelemhez. Láttuk azonban, hogy ennél sokkal több van az autóban, ezért folyamatosan finomítottuk a beállításokat és teszteltük a rendszereket. Az utolsó napon minden kedvezően alakult, így sikerült elérnünk a 332 kilométer/kilowattórás eredményt. Rendkívül büszkék vagyunk az újabb világcsúcsra és győzelemre” – idézte fel.

A nagyszerű eredmény mögött a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált szemlélete, valamint innovációt támogató környezete áll. A SZEnergy Team hosszú évek óta élvezi az intézmény és annak Járműipari Kutatóközpontja, valamint az ipari partnerek támogatását, és egyre professzionálisabb háttérrel dolgozhat. A hallgatók így évről évre továbbfejlesztik járművüket, miközben olyan tudást és tapasztalatot szereznek, amely nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak közé emeli őket.

Novák Bence megjegyezte: az idei versenyre elsősorban szoftveres fejlesztésekkel készültek, amelyek a biztonságot szolgáló módosításokkal együtt jelentősen hozzájárultak az újabb rekordhoz. A csapatvezető végezetül köszönetet mondott az egyetemnek, a partnereknek és a szponzoroknak a támogatásrért, valamint valamennyi csapattagnak az egész éves munkáért.

Forrás: SZE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa legnagyobb energiahatékonysági versenye appeared first on Műszaki Magazin.

A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek (BKM) több hónapig tartó tárgyalások után megbízási szerződést kötött a BME-vel egy döntést megalapozó tanulmány közös elkészítésére a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe való eljuttatása lehetőségéről. A beruházás révén számottevően enyhülhetne a Duna vizének hőterhelése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenése mellett mérséklődne az ország gázimportfüggősége.

Előzetes becslések szerint a vezeték akár 300 millió köbméternyi importált földgáz kiváltását is lehetővé tehetné.

Az atomerőművi technológia szükségszerű velejárója, hogy a hőtermelő egységekben (reaktorokban) előállított energia egy része nem villamos energia formájában hasznosul, hanem veszteségként a zárt rendszerből el kell vezetni. A Paksi Atomerőmű esetében ez jelenleg részben – hulladékhőként – a Duna vizébe kerül. A Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik, hogy az erőmű és a távfűtési hálózat között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni.

A távfűtés mint technológia ma sem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha a Paks és Budapest közötti távhővezeték megvalósulna, arra a nyomvonal közelében lévő városok távhőrendszerei, ipari fogyasztói is rácsatlakozhatnának, ezzel tovább javítva az energetikai és gazdasági hatékonyságot.

A paksi hulladékhő fővárosba juttatásának műszaki kérdése évtizedek óta napirenden van, és a BKM szakemberei szerint az alábbi műszaki-gazdasági és energetikai fejlemények miatt most különösen időszerű.

• Az atomerőmű normál üzemi hűtése a nyári forróság időszakaiban időről időre technikai korlátokba ütközik. A helyzet az előző napokban csak az erőmű visszaterhelésével – a teljesítménye visszafogásával – volt uralható. Minden olyan megoldás segít ebben a helyzetben, amely hozzájárul a hulladékhő mennyiségének csökkentéséhez, az erőmű által megtermelt hő egy részének hasznos célra történő elszállításához.
• Ha megépül Paks 2, az erőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd.
• A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
• Az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát.
• A távhővezetékekben áramló víztömeg keringtetéséhez szükséges energia jelentős mértékben megújuló villamosenergia-termelésből (napelemekkel termelt áramból) származna. A szükséges energia maradékát pedig értelemszerűen az atomerőmű termelné, így ezzel is csökkenthető lenne a villamosenergia-rendszer egyes kritikus üzemállapotaiban szükségszerű visszaterhelés.
• A hazai villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a megújulóenergia-termelés arányának növekedése miatt egyre komolyabb kihívás. A kiterjedt távhőrendszerek és a villamosenergia-rendszer energetikai összekapcsolása a jelentős rugalmasságú és hőtároló kapacitású távhőhálózatok révén segíthet az áramhálózatok szabályozásában is.
• A különlegesen szigetelt, 1000 mm átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is haladhatna, így nem járna érdemi bontással, kisajátítással. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető.
• A fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelent a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 MW igényű új fogyasztó csatlakozott a szolgáltatáshoz. A rendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW, a nyári használatimelegvíz-hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul.
• A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 km lenne, érintve Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás, és van ipari hőigény is. Az új vezetékből tehát juthatna hő ezekbe a rendszerekbe is, ami segítheti a beruházás gyorsabb megtérülését. A vezetékpárra felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, tovább javítva a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
• A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve Magyarország importenergia-függőségét.
• A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek.

A vizsgálat lezárulása az év negyedik negyedében várható, eredményeiről a Budapesti Közművek tájékoztatja majd a nyilvánosságot.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: BKM/FŐTÁV

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME kutatói segítenek kideríteni, hogyan lehetne Budapestre vinni a paksi hőt appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló forrásból származó villamosenergia termelés dinamikus térnyerésével, egyre több akkumulátoros eneregiatároló épül Európa szerte. A trendet jelzi az is, hogy az EU 22 tagállama 2026. június 26-án döntött arról, hogy 2026 és 2028 között további 45 GW energiatároló kapacitást épít. Ehhez a megállapodáshoz Magyarország is csatlakozott további 700 MW tárolókapacitás kiépítését vállalva, annak érdekében, hogy erősítse az ország energia szuverernitását és növelni tudja szélenergia termelő kapacitását.

Ebbe a stratégiába illeszkedi majd az új, rekord méretű lengyelországi energiatároló is. A Siedlce-ben épülő akkumulátoros energiatároló építése 2026 harmadik negyedévében kezdődik, üzembe helyezést pedig 2027 végére tervezi a Greenvolt Power. Az üzembe helyezést követően a létesítmény stabilabb és rugalmasabb villamosenergia-rendszert biztosít, támogatva a megújuló forrásból származó villamosenergia további térnyerését Lengyelországban és Közép-Kelet Európában.

„Az energiatárolás kulcsfontosságú tényező az ellenállóbb és rugalmasabb villamosenergia-rendszerek kialakításában, miközben támogatja a megújuló forrásból származó energiatermelés növekedését”- mondta João Manso Neto, a Greenvolt Group vezérigazgatója elmondta. „A Greenvolt jelentős tároló portfóliót épített ki, és Európa legnagyobb akkumulátoros energiatároló beruházásai közül többnek is a fejlesztője, tovább erősítve vezető szerepét ebben a gyorsan növekvő szegmensben” – tette hozzá.

„A Siedlce projekt újabb fontos mérföldkő a Greenvolt Power-rel való együttműködésünkben, és jól mutatja az akkumulátoros energiatárolás egyre növekvő szerepét Európa energiaátmenetében”- mondta Yin Xueqin, a BYD Energy Storage vezérigazgatója. „Az, hogy egy ilyen nagyszabású projekt megvalósítására minket választott a Greenvolt, a BYD Energy Storage technológiájába és szakértelmébe vetett bizalmat tükrözi” – tette hozzá.

„A siedlcei projekt egyszerre tükrözi lengyelországi ambícióink nagyságrendjét és az energiatárolás terén kiépített képességeinket. Európa egyik legnagyobb akkumulátoros energiatároló (BESS) projektjeként újabb fontos lépést jelent stratégiánk megvalósításában, valamint olyan projektek kivitelezésében, amelyek valóban támogatják az energiaátmenetet” – mondta Weronika Nowak, a Greenvolt Power ügyvezető igazgatója.

A Greenvolt és a BYD Energy Storage már több hasonló projekt során működött együtt. Lengyelországban 2025 márciusában a felek megállapodást írtak alá a Turośń Kościelna (200 MW / 800 MWh) és a Nowa Wieś Ełcka (200 MW / 800 MWh) akkumulátoros energiatároló technológiájának szállításáról, amelyek együttes kapacitása eléri az 1,6 GWh-t. Magyarországon a BYD szállította a Greenvolt által Buj településen, 2026. június 10-én átadott (99,8 MW / 288,576 MWh) tároló akkumulátor technológiáját.

Közép- és Kelet-Európa kiemelten fontos fejlesztési terület a Greenvolt Power számára. Lengyelországban a vállalat fejlesztési portfóliója 238 MW szélenergia-, 657 MW napenergia- és 2 595 MW akkumulátoros energiatároló (BESS) kapacitást foglal magában, míg Magyarországon összesen 158 MW naperőművi és 135 MW akkumulátoros energiatároló (BESS) kapacitással rendelkezik a vállalat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rekord nagyságú energiatárolót épít a GREENVOLT és a BYD appeared first on Műszaki Magazin.

Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.

A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.

Connection network in dark servers data center room storage systems 3D rendering

„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens energiarendszerek megvalósítása appeared first on Műszaki Magazin.

A MEKH által indított országos kiterjedésű, nyilvános piaci felmérés célja a tervezett szélerőművi projektek kulcsparamétereinek és jelenlegi előkészítettségi státuszának megismerése annak érdekében, hogy a jövőbeli kapacitáskiosztási eljárások előkészítése során együttesen és ütemezetten kerülhessenek figyelembevételre mind a beruházók elképzelései, mind pedig a villamosenergia-hálózat adottságai és fejlesztési időigénye.

A Hivatal szándéka, hogy minél részletesebb képet kapjon a beruházói elképzelésekről, ezért a kérdőív kitér többek között a beruházások olyan – akár terv szintű – paramétereire is, mint az elhelyezkedés, a beépített teljesítmény, valamint felméri a szükséges engedélyek, szerződések, hatástanulmányok, pozícionálási tervek és szélerősségi mérések előkészítettségét.

A piaci szereplőknek több mint két hét áll rendelkezésükre arra, hogy tervezett projektjeik részleteit megosszák a Hivatallal: az online kérdőív kitöltésének és a MEKH részére történő beküldésének határideje 2026. július 8.

A felmérés eredményeként beszerzett adatokat a Hivatal anonim módon dolgozza fel, az összesített eredményt pedig a kapacitáskiosztási eljárások előkészítésére hatáskörrel rendelkező szervezetek részére rendelkezésre bocsátja. Az elemzés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben fenntartható módon, ütemezetten csatlakozhassanak a villamosenergia-hálózathoz új szélerőművi kapacitások, illetve megvalósulhasson a már meglévő termelő egységek beépített teljesítményének növelése.

A MEKH felhívja az érdeklődők figyelmét az átviteli rendszerirányító MAVIR ZRt. által közzétett, jelen állapotban szélerőművi csatlakozásokra leginkább alkalmas pontokat és azok teljesítményét bemutató táblázatra is. A táblázat a https://www.mavir.hu/web/mavir/halozati-csatlakozas oldalról érhető el, a „Csatlakozási pont kiépítésére alkalmas alállomások” menüpont alatt.

A MEKH szélerőmű-kapacitások bővítésének felmérését célzó kérdőíve a https://magyarorszag.hu felületén az alábbi linkre kattintva tölthető ki.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Indul a szélerőmű-kapacitásokat célzó országos felmérés appeared first on Műszaki Magazin.

A Green Cloud álláspontja szerint a kérdéskört ma már nem lehet kizárólag az energia árszintjének mentén értelmezni: a rendszerérték valódi alapja a kiszámíthatóság, a hálózati rugalmasság valamint a termelők, fogyasztók és rendszerszintű szereplők (TSO/DSO) összehangolt reakcióképessége.  A következőkben a cég valós piaci működésen és operatív tapasztalatokon alapuló szempontrendszert emel be a diskurzusba és ajánl megfontolásra a szakma számára.

Hiába nem akarjuk, a piac az úr

A hazai energiapiac az elmúlt években szembesült igazán azzal, hogy a megújuló termelés gyors térnyerése milyen új típusú piaci és rendszerüzemeltetési kihívásokat hoz magával. A negatív áramár, amely korábban inkább ritka piaci jelenségnek számított, mára egyre gyakoribbá vált Európa számos piacán, így Magyarországon is jól érzékelhetően megjelent. A folyamat mögött részben a napenergia-kapacitások rendkívül gyors bővülése áll, amely alapvetően alakította át a villamosenergia-rendszer működését és az árképzési logikát is.

A mostani szakmai vita is részben ennek a piaci átalakulásnak a következménye. A rendszer egyre nehezebben kezeli a termelési csúcsokból és a növekvő volatilitásból fakadó helyzeteket. Mindez nem kizárólag magyar sajátosság. Az elmúlt évek európai példái – köztük a tavalyi spanyolországi rendszerzavar – is azt mutatják, hogy még fejlett és modern piacokon is komoly kockázatot jelenthet, ha a rendszer rugalmassága, a hálózati alkalmazkodóképesség és a piaci ösztönzők nem fejlődnek együtt a megújuló kapacitások növekedésével.

Legyen piac, de milyen?

A hazai villamosenergia-piac működésének egyik legnagyobb kihívása ma az, hogy a különböző fogyasztói szegmensek eltérő piaci logika szerint működnek (védett lakossági oldal, piacra engedett vállalati oldal).

Amellett, hogy az energiaköltség stratégiai tényező lett, a helyzetet tovább élezi, hogy az európai energiapiac mára rendkívül gyors reakcióidejű, erősen pénzügyiesített és nemzetközi szereplők által dominált környezetté vált, ahol a kereskedelmi és algoritmikus piaci mozgások közvetlen hatással vannak a regionális árképzésre és a volatilitásra is. Ebben a környezetben a kiszámíthatóság, az átlátható költségstruktúra és a rendszer rugalmassága egyszerre szakmai kérdés és versenyképességi alapfeltétel.

A Green Cloud piaci alapon – állami támogatások nélkül – működő szereplőként több olyan strukturális szempontot is lát, amelyeket érdemes lenne beépíteni a jelenlegi energiapiaci gondolkodásba és a hosszú távú piaci koncepciókba/víziókba:

1. A bizonytalanság drága mulatság

A vállalati versenyképességet meghatározó végső áramárat az alábbi tényezők határozzák meg:

• piaci energiaár,
• rendszerhasználati díjak,
• különféle pénzeszközök,
• kiegyenlítési költségek és kockázati prémiumok.

Amíg a transzparencia és a piaci szereplők hatékony működése nem erősödik (és a rendszer rugalmassága nem javul), addig a volatilitás ára beépül a vállalati döntésekbe (beruházások, beszerzés, tervezésbe). Következmény: átláthatatlan költségszerkezet esetén minden szereplő magasabb biztonsági tartalékokkal és árakkal kalkulál.

“Álláspontunk szerint tartós és érdemi költségcsökkentésről csak akkor lehet beszélni, ha a rendszerben képződő költségek és kockázatok világosan azonosíthatóak, számszerűsíthetőek és transzparensen visszakövethetőek. Enélkül az árcsökkentési viták könnyen elszakadhatnak a piaci realitásoktól” – hívja fel a figyelmet Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

2. Értéket kell teremteni és eladni

Magyarország energiaéhsége a jövőben várhatóan inkább növekedni fog (a közelmúltbeli, kb. évi 48 TWh-ról).

A keresletbővülés fő mozgatórugói:

• nagyszabású ipari beruházások (különösen az akkumulátorgyárak és autóipari üzemek hálózati integrációja),
• adatközpontok terjedése,
• lakossági és kereskedelmi szektorban a hőszivattyús fűtési rendszerek térnyerése,
• elektromobilitás előretörése.

A MAVIR és a szakmapolitikai előrejelzések szerint a strukturális átalakulás az évtized végéig akár 20-30%-os volumenbővülést is eredményezhet a teljes országos villamosenergia-felhasználásban.

Új kihívások előtt állunk:

• Koncentrált napenergia-termelés: jellemzően a déli órákban jelentkezik, ami egyre több esetben túlkínálatot okoz.
• A „kannibalizáció” jelensége: a termelési csúcsán az energia piaci értéke drasztikusan csökken, miközben a reggeli és esti időszakokban – amikor a fogyasztás magas – drágábbá válik az ellátás biztosítása és a rugalmasság megtartása.

“Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy nemcsak  a beépített megawatt mennyiség számít, hanem az is, hogy a rendszer mennyi hasznos villamos energiát képes befogadni anélkül, hogy növelné a kiegyenlítési kockázatot” – mondja Pokol László.

3. Versenyképesség: fontos az ár, de még fontosabb az összehangolt TTMÉ: termelés, tárolás, menetrendezés, értékesítés.

“A következő korszak egyik feladata az, hogy a megújuló erőművek passzív termelőkből aktív, piaci- és rendszerállapotokra reagáló szereplőkké váljanak”- mondja Pokol László.

Az „okos IPP” szemlélet jellemzői:

• Egyszerre tervezési, üzemeltetési és kereskedelmi paradigma;
• Hibrid architektúra: a beruházás már a kezdetektől fogva így épül fel;
• Adat alapú üzemeltetés: védi és optimalizálja a teljesítményt;
• Időzített értékesítés: úgy szervezi az eladást, hogy ne csak energiát, hanem időzített értéket hozzon létre.

A Green Cloud szerint ebben a működési modellben és logikában a megújuló erőmű és akkumulátoros energiatárolás (BESS), fejlett irányítással (SCADA/EMS) rendszerintegrációs eszköz.

A modell előnyei:

• A kiépített csatlakozási pontok kihasználtsága akár kétszeresére is növelhető (szél-, nap és akkumulátor-fejlesztés egységes alkalmazása révén);
• Rendszerszinten mérsékelhető a kannibalizáció;
• Javítani lehet a termelési profitot = gazdaságosabban működtethető az erőmű;
• A hálózati igényekhez jobban igazodó működés érhető el.

Merre érdemes elmozdulni szakpolitikailag és piaci oldalról?

“A tartós ipari költségcsökkentéshez a szakpolitikai és piaci lépéseknek ugyanabba az irányba kell mutatni, azaz átlátható költségkép, kisebb volatilitás, jobb beruházási kiszámíthatóság. A végfelhasználói ár érdemi mérséklésének előfeltétele, hogy a legnagyobb tételek és kockázatok ott legyenek megnevezve és számszerűsítve, ahol ténylegesen képződnek, és a díj- illetve elszámolási logikák tényköltség-alapon, transzparensen legyenek visszacsatolhatók. Ezzel párhuzamosan piaci ösztönzőkre van szükség, amelyek a megújuló termelést nemcsak „mennyiségi”, hanem rendszerérték szempontból is fejlesztik. A hibrid működés (termelés és tárolás integrációja), a napon belüli optimalizáció, a menetrendezési és rugalmassági képességek érdemben mérséklik a kannibalizációt, javítják a profilminőséget, és csökkentik a rendszerköltség-nyomást. A kiszámítható, bankolható projektek és a hosszú távon tervezhető vállalati beszerzés ugyanannak a rendszernek a két oldala: ha bármelyik oldal bizonytalanná válik, a kockázat ára előbb-utóbb megjelenik a végárban. A hálózatfejlesztés korlátai miatt kulcskérdés, hogy az új kapacitások miként integrálhatók gyorsan és költséghatékonyan. Ebben a közös hálózati csatlakozás, azaz a kollokáció kínálja a legéletképesebb megoldást: célszerű a szélerőműveket meglévő naperőművek mellé, a már meglévő csatlakozási ponton telepíteni. Ez a megközelítés csökkenti a hálózati terhelés időbeli ingadozását, javítja a csatlakozási pont kihasználtságát, és mérsékli az új hálózatfejlesztési igényeket, tehát gyorsabb és olcsóbb megoldást jelent” – foglalja össze Pokol László.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nagykereskedelmi villamosenergia-árak appeared first on Műszaki Magazin.

A kínai Hsziamen városában található, mintegy 135 milliárd forint értékű beruházással megvalósult ESVL központ az energiatárolási rendszerek egyik legfontosabb kihívására kíván választ adni: hogyan lehet előre megjósolni, hogy az energiatároló rendszerek valós működésük során is azt a teljesítményt nyújtják-e, mint amit a tervezés során elvárnak tőlük. A CATL korszerű, a globális ipari szereplők részére is nyitott létesítménye ezzel új szintre emelheti az iparági tesztelési gyakorlatot.

Az energiatárolás egyre fontosabb szerepet tölt be a globális energiaátállásban, azonban a rendszerek tényleges teljesítménye sok esetben elmarad az elméletben várt értékektől. Világszerte a nagy kapacitású energiatároló rendszerek közel egyötöde nem hozza a várt teljesítményt, miközben az energiatároló rendszerek 46,5 százaléka több mint két hónapos késéssel kapcsolódik be az elektromos hálózatba.

A CATL új központja, az Energy Storage Validation Research Institute (ESVL) erre a kihívásra kínál megoldást, azáltal, hogy – egyes alkatrészek, vagy laboratóriumi szimulációk vizsgálata helyett – teljes energiatároló rendszereket tesztel valós működési környezetben, még azok üzembe helyezése előtt. A létesítmény öt korszerű laboratóriummal rendelkezik, amelyek átfogó tesztelési lehetőséget biztosítanak az energiatárolási rendszerek méretezésének és hálózati integrációjának különböző szempontjaihoz. A központ mintegy 10 hektáros területen, közel 3 milliárd jüan (135 milliárd forint) értékű beruházás keretében valósult meg.

A létesítményben végzett vizsgálatok többek között a hálózati működésre, a biztonságra és a hosszú távú megbízhatóságra is kiterjednek. Mivel az energiatárolás egyre inkább a kritikus infrastruktúra részévé válik, az ESVL által nyújtott – független, nyomon követhető, valós körülmények között validált – adatok segíthetnek a szabályozó hatóságoknak, a biztosítóknak és a pénzügyi intézményeknek is. Az ESVL az olyan vezető tanúsítási és kutatási intézményekkel is együttműködik, mint a TÜV SÜD, a TÜV Rheinland, a CGC és a CSA.

A központ nem csak a CATL saját fejlesztéseit szolgálja, hanem az energiatárolási iparág egésze számára biztosít nyitott kutatási infrastruktúrát, ezzel is elősegítve a még egységesebb és szigorúbb minőségi mércék kialakítását.  A CATL célja, hogy az új tesztközpont hozzájáruljon az energiatárolási rendszerek megbízhatóságának és átláthatóságának növeléséhez, ami kulcsfontosságú a fenntartható energiaellátás jövője szempontjából.

Fotó: illusztráció

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ egyik legnagyobb energiatárolási tesztközpontját nyitotta meg a CATL appeared first on Műszaki Magazin.

Tisztaság és minőség – nem ugyanaz

Gyakori tévhit, hogy a gáz tisztasága megegyezik a minőségével, pedig a két fogalom különbözik. A tisztaság kizárólag a gáz összetételére, koncentrációjára utal: például 95%-os nitrogén esetén a maradék 5% jellemzően oxigén. A minőség ezzel szemben azt jelzi, hogy milyen egyéb szennyeződések találhatók a gázban.

További részletek:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/wiki/compressed-air-articles/difference-industrial-gas-purity-quality

Miért jelenthet költségelőnyt a helyszíni nitrogéntermelés?

A helyszíni nitrogéngenerátorok lehetővé teszik, hogy a felhasználók pontosan az adott alkalmazás igényeihez igazított tisztaságú gázt állítsanak elő. Ennek egyik legnagyobb előnye, hogy az alacsonyabb tisztasági szint kevesebb energia felhasználásával érhető el, így a működési költségek jelentősen csökkenthetők.

Ezzel szemben a palackos vagy folyékony formában szállított nitrogén általában egységesen magas tisztaságú, ami a kriogén előállítás sajátossága. A gyakorlatban ez sok esetben felesleges túlköltekezést jelent, mivel a felhasználók gyakran nem igényelnek ilyen magas tisztaságot.

Részletesebb magyarázat:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/wiki/compressed-air-articles/nitrogen-oxygen-purity-cost

A helyszíni termelés további előnye, hogy teljes kontrollt biztosít a nitrogén tisztasága, nyomása és mennyisége felett. Erről és a nitrogéngáz előállítási technológiákról itt olvashat többet:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators

Rejtett költségek és kockázatok a külső ellátásnál

Nitrogén vásárlása vagy bérlése esetén a költségek nemcsak magasabbak lehetnek, hanem nehezebben is tervezhetők. A felhasználók ki vannak téve többek között:

• hosszú távú szerződéseknek,
• árnövekedésnek,
• logisztikai költségeknek,
• valamint a folyékony nitrogén tárolásából adódó biztonsági kockázatoknak.

Ezzel szemben a helyszíni előállítás kiszámíthatóbb működést, alacsonyabb költséget és kisebb környezeti terhelést kínál.

Milyen előnyöket kínál a helyben előállított nitrogén?

A rendszeresen nitrogént használó vállalatok számára a helyszíni termelés több szempontból is kedvező:

• alacsonyabb összköltség egységnyi gázra vetítve,
• kiszámíthatóbb, stabil költségstruktúra,
• nincs gázveszteség vagy felesleges pazarlás,
• kevesebb adminisztráció és logisztikai feladat,
• nagyobb üzembiztonság (nincs nagymennyiségű tárolt gáz),
• minimális környezeti lábnyom,
• folyamatos, megbízható ellátás,
• kompakt és alacsony zajszintű működés.

A működés rövid bemutatója videón:

A helyszíni nitrogén-előállítás technológiái

A nitrogéngenerátorok két fő elven működnek:

PSA technológia (Pressure Swing Adsorption)

A PSA eljárás magas, akár 99,999%-os tisztaságot biztosít, jelentős kapacitás mellett. Ez különösen fontos az elektronikai, gyógyszeripari vagy vegyipari alkalmazásoknál.

Megtekinthető itt: 

Membrános technológia

A membrános rendszerek rugalmasan 95–99,5% közötti tisztaságot kínálnak, és kisebb energia- valamint karbantartási igénnyel működnek. Ideálisak például tűzvédelemhez, műanyagipari folyamatokhoz vagy élelmiszeripari alkalmazásokhoz.

Kompakt, integrált megoldás

A korszerű nitrogéntermelő rendszerek kompakt kivitelben, előre összeállítva érhetők el. Ezek magukban foglalják a szükséges fő komponenseket: kompresszort, levegőkezelő egységet, nitrogéngenerátort, nyomásfokozót, tartályokat és vezérlést.

Az ilyen rendszerek gyorsan telepíthetők, és azonnali, megbízható gázellátást biztosítanak:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators/high-pressure-skid

Bemutató videó a nitrogéntermelő komplett rendszerről:

További információ

Ha részletesebben is szeretne megismerkedni a nitrogéngenerátorok működésével és előnyeivel, látogasson el az alábbi oldalra:

www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/nitrogen-generation

Kapcsolat: kompresszor.hun@atlascopco.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket? appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat.  Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben” – mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással” – tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A Dél-pesti térség egyik jelentős vízellátó rendszerében megvalósult vezérléstechnikai retrofit/PLC-csere projekt jól példázza, hogyan lehet egy kritikus infrastruktúrát korszerűsíteni anélkül, hogy a fogyasztók ebből bármit is érzékelnének. A projekt részleteiről Papp Géza Bálint, a PGB Engineering ügyvezetője adott átfogó képet.

MM: Milyen kihívásokat jelent egy ilyen rendszer korszerűsítése?

PGB: A vízellátás sajátossága, hogy a rendszer működése nem állhat le, még rövid időre sem. A Dél-Pest Megyei Víziközműnél mintegy 80–100 ezer ember vízellátását kellett biztosítani úgy, hogy közben a vezérlőrendszerek teljes megújítása zajlott. Ez azt jelentette, hogy a kivitelezés során minden beavatkozást úgy kellett megtervezni, hogy az a meglévő rendszerrel párhuzamosan, folyamatos üzemben valósuljon meg. A projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy az új és a régi rendszer közötti kommunikációt ideiglenesen is biztosítani kellett, miközben az átállás lépésről lépésre zajlott. 

A gyáli vízmű telephelye a megújult víziközműrendszer átadóünnepsége napján, 2023. június 22-én. Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg a város víziközműrendszere.
MTI/Lakatos Péter

A korszerűsítés központi eleme 15 darab elavult PLC cseréje volt, amelyek korábban Festo és Möller gyártmányú vezérlők voltak. Ezeket Siemens S7-1200 GEN II azaz második generációs PLC-kre cseréltük, amelyek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek jelentősen megkönnyítették a kivitelezést és a későbbi üzemeltetést. A modern vezérlők többek között két Ethernet porttal rendelkeznek, lehetővé téve a rugalmas hálózati kialakítást és a láncolt kommunikációt, emellett fejlett és biztonságos távelérési lehetőségeket is kínálnak NIS2 minősítéssel. A fizikai kialakításuk sem okozott problémát, hiszen a meglévő szekrényekbe is könnyen beilleszthetők voltak, sőt a PLC-csatoló felületein a rugós sorkapcsok alkalmazása jelentősen egyszerűsítette a szerelési munkákat, különösen a nehezen hozzáférhető helyeken.

MM: Hogyan zajlott a projekt előkészítése és kivitelezése?

PGB: A projekt előkészítése a szerződéskötést követően indult meg, amely a tavalyi év utolsó negyedévére tehető. Ezt követően részletes igényfelmérés és koncepcióalkotás zajlott, amely során ki kellett dolgozni azt a kommunikációs és vezérlési struktúrát, amely egyszerre képes kiszolgálni a régi és az új rendszert. A tervek elfogadása után kezdődött meg a tényleges kivitelezés, amelyet szigorú határidők és időablakok határoztak meg. Egy-egy állomás esetében gyakran csak néhány órás időintervallum állt rendelkezésre a cserére, így a munkavégzés precíz szervezést igényelt. A PLC-csere csak az első lépcsője volt a fejlesztésnek, amelyet a SCADA rendszer megújítása követ. Az új rendszer célja, hogy egységes felületen jelenítse meg a víz- és szennyvízrendszereket, és lehetővé tegye azok integrált kezelését. Ez nemcsak az üzemeltetést teszi átláthatóbbá, hanem a hibakezelést és a karbantartást is hatékonyabbá teszi. A jövőben további fejlesztések várhatók, beleértve a szennyvízoldali rendszerek korszerűsítését és az új ipari létesítmények integrációját is.

MM: Hogyan biztosították a folyamatos vízellátást az átállás idején?

PGB: A folyamatos vízellátás biztosítása érdekében az átállás idejére ideiglenes kézi vezérlési lehetőségeket alakítottunk ki. Ez azt jelentette, hogy a szivattyúk és egyéb berendezések közvetlenül is működtethetők voltak, így a PLC-k cseréje alatt sem állt le a rendszer. A kivitelezés során az automata vezérlésről ideiglenesen kézi üzemmódra állt át a rendszer, majd a csere befejezése után visszatért az automatizált működéshez. Ez a megoldás kulcsfontosságú volt a zavartalan üzem fenntartásában. 

A vezérlőrendszer három fő funkcionális területet szolgál ki. Az első a vízkitermelés, amely mélyfúrású kutakból történik, és ahol a szivattyúk vezérlése alapvető feladat. A második a nyomásfokozás, amely biztosítja, hogy a víz megfelelő nyomáson jusson el a fogyasztókhoz. A harmadik terület a tárolás és elosztás, amely magában foglalja a víztározókat és a víztornyokat is, amelyek a rendszer stabilitását és üzembiztonságát garantálják.

MM: Mit lehet tudni a rendszer karbantartásáról és élettartamáról?

PGB: A korszerű vezérlőrendszerek hosszú élettartamra készülnek, a PLC-k esetében akár 15–20 éves működési ciklus is reális. A gyakorlatban azonban nem ezek az eszközök jelentenek kockázatot, hanem a hozzájuk kapcsolódó elektromechanikus elemek, például a mágneskapcsolók és frekvenciaváltók. A rendszer képes ezek működését monitorozni, így a karbantartás előre tervezhetővé válik. A SCADA rendszerek esetében ugyanakkor a szoftverkörnyezet, különösen az operációs rendszerek fejlődése határozza meg az élettartamot. A modern PLC-k egyik fontos előnye, hogy megfelelnek a NIS2 kiberbiztonsági követelményeknek, így lehetővé teszik a biztonságos távelérést. Ez különösen nagy jelentőséggel bír olyan üzemeltetők esetében, akik nem rendelkeznek saját automatizálási szakembergárdával. A távelérés révén a rendszerhibák gyorsan diagnosztizálhatók, és sok esetben a beavatkozás is távolról elvégezhető, ami jelentősen csökkenti az állásidőt.

MM: Hogyan illeszkedik a projekt a digitalizációs trendekbe?

PGB: A Siemens eszközeivel megvalósult projekt túlmutat egy egyszerű vezérlőcserén: jól jelzi azt az irányt, amely felé a hazai víziközmű-szektor tart. A digitalizáció, a távoli elérés, az adatvezérelt üzemeltetés és a kiberbiztonság ma már nem opcionális fejlesztések, hanem alapvető követelmények egy ilyen kritikus infrastruktúra esetében. A Dél-pesti rendszer korszerűsítése egy olyan skálázható alapot teremtett, amelyre a jövő intelligens vízgazdálkodási megoldásai – például prediktív karbantartás, energiaoptimalizálás vagy akár hálózati veszteségek valós idejű elemzése – is ráépíthetők. Ez a szemlélet nemcsak az üzemeltetési hatékonyságot növeli, hanem hosszú távon a fenntartható és biztonságos vízellátás egyik kulcselemévé is válik. A megfelelő tervezéssel, korszerű technológiák alkalmazásával és precíz kivitelezéssel olyan rendszerek hozhatók létre, amelyek hosszú távon is biztosítják a megbízható és biztonságos működést. A projekt egyben azt is bizonyítja, hogy a digitalizáció és az automatizálás a víziközmű-szektorban is kulcsszerepet játszik a jövőben.

A Dél-pesti víziközmű PLC-csere projekt jól mutatja, hogy a kritikus infrastruktúrák modernizációja összetett, de jó szervezéssel könnyen megvalósítható feladat. 

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post PLC-generációváltás kritikus infrastruktúrában appeared first on Műszaki Magazin.

Az új modulgyártósor éves kapacitása 5 GWh.

Célegyenesbe ért a CATL debreceni beruházása. Befejeződött a vállalat első cellagyárának építése a Déli Ipari Parkban, és az Ipar 4.0-ás berendezések telepítése is megtörtént. Amint minden, a cellagyártás megkezdéséhez szükséges engedély rendelkezésre áll, megkezdődhet az akkumulátorcellák tesztgyártása.

A modulgyártás már 2024 ősze óta zajlik egy bérelt csarnokban, két gyártósoron. Ezeken mindeddig 240 ezer modul készült el, amelyek 60 ezer elektromos autót hajtanak Európa-szerte. Május 6-án pedig megkezdődött az akkumulátormodulok összeszerelése a vállalat cellagyára mellett újonnan felépített épületben is, miután a CATL Debrecen megkapta az összes szükséges engedélyt az újabb összeszerelő egység üzembe helyezéséhez. Az új modulösszeszerelő sor éves kapacitása 5 GWh.

Az európai autóiparban egyre növekvő kereslet tapasztalható a nagy teljesítményű, biztonságos gépjármű-akkumulátorok iránt, amelyet a CATL innovatív, nagy teljesítményű és hosszú élettartamú akkumulátorokkal szolgál ki. A cég folyamatosan megújuló, innovatív termékportfólióját az európai ügyfelek igényeihez igazítja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megkezdődött az akkumulátormodulok összeszerelése Debrecenben appeared first on Műszaki Magazin.