A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT), a Német Biomassza Kutatóközpont (DBFZ), a Freyberger Engineering és a BMW közös vizsgálata szerint a megújuló, folyékony üzemanyagok jelentős szerepet játszhatnak az európai közlekedés dekarbonizációjában. Az elemzés rámutat, hogy az Európai Unió már 2030-ra a közúti közlekedés üzemanyag-igényének 38–55%-át fedezheti megújuló forrásokból, amely arány 2035-re tovább növekedhet, és 2040-re akár teljes mértékű kiváltás is elérhetővé válhat.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy bár az elektromobilitás kulcsszerepet játszik az emissziócsökkentésben, önmagában nem képes minden közlekedési szegmens igényeit lefedni. A karbonsemleges folyékony üzemanyagok különösen fontosak lehetnek a meglévő járműállomány, a nehéz-tehergépjárművek, valamint a hosszú távú közlekedési feladatok esetében, illetve olyan régiókban, ahol a töltőinfrastruktúra kiépítése korlátozott.

A kutatás szerint Európa jelentős, eddig részben kihasználatlan biomassza-potenciállal rendelkezik. Az alapanyagok között kiemelt szerepet kapnak a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek, a szerves hulladékok, valamint az alacsony termőképességű területeken termesztett energianövények. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a közbeszédben gyakran említett használt sütőolaj csupán marginális részét adja az elérhető nyersanyagoknak, a valódi potenciál a nagy mennyiségben rendelkezésre álló maradék- és hulladékáramokban rejlik.

A megújuló üzemanyagok előállítására több technológiai út is rendelkezésre áll. A hidrogénezett növényi olaj (HVO) már jelenleg is alkalmazható dízelhelyettesítőként, míg a biomasszából előállított szintézisgázon alapuló eljárások – például metanolon keresztül – további, skálázható megoldásokat kínálnak benzin- és dízelhelyettesítő üzemanyagok gyártására.

A tanulmány ugyanakkor rámutat arra is, hogy a potenciál kiaknázásához stabil szabályozási környezetre, hosszú távú beruházási biztonságra és egy versenyképes európai értéklánc kiépítésére van szükség. A kutatók szerint a jövő közlekedési rendszere nem egyetlen technológiára épül majd, hanem a villamos hajtás és a karbonsemleges üzemanyagok kombinációjára.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megújuló üzemanyagok válthatják le a fossziliseket! appeared first on Műszaki Magazin.

Kritikus változások előtt áll a globális energia- és vegyipari szektor az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre jelentkező hatásainak köszönhetően – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című elemzésnek. A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a technológiát kiszolgáló adatközponti infrastruktúra gyors bővülése miatt korábban nem tapasztalt nyomást helyez a globális energiarendszerre, ami fokozza az igényt a rugalmas, hatékony és ellenállóképes működésre.

A tanulmány elkészítéséhez 400, az energia- és vegyipari szektorban vezető pozíciót betöltő szakember körében végeztek felmérést. A megkérdezett vezetők harmada (31,5%) jelezte, hogy az autonómia fejlesztése „kritikus” prioritás lesz az elkövetkező öt évben, tíz éves távlatban pedig már 44 százalékuk gondolja így. A válaszadók kevesebb mint 5 százaléka tartja alacsony prioritásúnak ezt a kérdést.

Az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése kapcsán a fő motivációt az erős üzleti nyomás jelenti. Az autonóm rendszerek bevezetésének késleltetése a megkérdezettek 59 százaléka szerint magasabb működési költségekkel járhat, 52 százalékuk említette a szakemberhiány súlyosbodását a lehetséges következmények között, míg 48 százalékuk a versenyképesség csökkenésétől tart.

A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy az autonóm működésre való átállásnak komoly akadályai is vannak. A legnagyobb gátat a magas indulóköltségek jelentik, ezt a válaszadók harmada emelte ki, de majdnem ugyanannyian mutattak rá arra, hogy a régi rendszerek is akadályozzák a váltást. A szervezeten belüli ellenállást a válaszadók 27 százaléka, míg a kiberbiztonsági aggályokat és a szabályozás körüli bizonytalanságot negyedük tartja fontos gátló tényezőnek.

A megkérdezett vezetők közel fele a mesterséges intelligenciát tekinti az önálló működéshez vezető út legfőbb előmozdítójának, amit a kiberbiztonsági fejlesztések követnek, majd sorban a felhő- és peremhálózati számítástechnika, a digitális iker technológia, a fejlett folyamatirányítás, valamint a nyílt, szoftveralapú automatizálás szerepelt még az átállást segítő fontosabb technológiák között.

„Az autonómia gyorsan az ipar új működési modelljévé válik. Ahogy az MI fejlődik és az energiarendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az autonóm működés elengedhetetlennek bizonyul a rugalmasság és a versenyképesség szempontjából. Ez a váltás nem arról szól, hogy lecseréljük az embereket, hanem arról, hogy lehetővé tegyük számukra, hogy magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak, erősítsék a biztonságot és fejlesszék készségeiket. Akik most lépnek előre alakítják majd az ipar következő korszakát” – mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric ügyvezető alelnöke.

Az iparági elemzők egyetértenek abban, hogy a változás a vártnál előrébb tart. „A jelentés megállapítja, hogy az autonómia bevezetése a szektorban a vártnál előrébb tart, és a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás az iránymutató az energiaipari innováció következő fázisában. Egy olyan ágazatban, ahol a megbízhatóság, a biztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ma már alapvető elvárások, ezek a technológiák a leghatékonyabb módszert jelentik a szolgáltatók számára, hogy „kevesebbel többet” érjenek el, és rugalmasabb, versenyképesebb működésre álljanak át” – tette hozzá Gaurav Sharma, független energiapiaci elemző, a kutatás közreműködője.

Bár a tanulmány alapján egyértelmű a lendület, az adatok azt mutatják, hogy az egyes régiók között jelentős eltérések vannak a felkészültség szintjében. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia, azonban a következő öt évben várhatóan Észak-Amerikában gyorsul majd leginkább az autonóm működésre képes rendszerek bevezetése. Európában is folyamatos ugyan a fejlődés, de az előrejelzések alapján a kontinensen lesz a leglassabb a váltás.

„Az autonóm működés újradefiniálja azt, ahogyan akár teljes létesítményeket működtetnek az energia- és vegyipari vállalatok. A Schneider Electric és az AVEVA ezen változás élvonalában áll, olyan ügyfeleket támogatva ilyen jellegű projektek megvalósításában, mint a Shell, a European Energy, az ADNOC és a Baosteel. A Schneider Electric folyamatirányítási és energiagazdálkodási megoldásait az AVEVA digitális technológiáival és ipari intelligenciájával összekapcsolva olyan integrált, szoftvervezérelt architektúrákat kínálunk, amelyek valós idejű átláthatóságot biztosítanak, és lehetővé teszik az MI-vezérelt digitális ikrek alkalmazását, amelyek minimális beavatkozás mellett képesek előre jelezni, alkalmazkodni és önmagukat optimalizálni” – mutatott rá Devan Pillay, a Schneider Electric „Heavy Industries Segment” üzeltágának elnöke.

A Shell kanadai Scotfordban lévő finomítójában a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálás révén segíti az üzem modernizálását, elősegítve ezzel a rugalmasabb, még inkább autonóm működést. A European Energy „Kassø Power-to-X” létesítményében – a világ első kereskedelmi szempontból életképes e-metanol-üzemében – a Schneider Electric és az AVEVA közösen teszik lehetővé az MI-támogatott, önoptimalizáló tiszta üzemanyag-előállítás megvalósulását, mindezt rugalmas távfelügyelettel kiegészítve.

A kutatásról

A kutatás a Censuswide és a Development Economics együttműködésével valósult meg, Gaurav Sharma független energiapiaci elemző támogatásával. A kutatás négy kulcsfontosságú régió – Észak-Amerika, Európa, Ázsia és a GCC-országok – 12 országából 400, az energia- és vegyipari szektorban magas pozícióban dolgozó vezető véleményét rögzíti.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kulcsfontosságú lesz az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése appeared first on Műszaki Magazin.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Már most is érezhető a pozitív hatás

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hatékonyabb és fenntarthatóbb működés a repülőtereknek appeared first on Műszaki Magazin.

A tervek között szerepel a megtermelt energia tárolásának megoldása, valamint az e-autó töltőinfrastruktúra bővítése is.

Összesen 350 kVA-os beépített teljesítményű napelemes rendszert alakítottak ki a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának zalaegerszegi, MG Zala gyárának tetején. A február elején üzembe helyezett napelemes kiserőmű által megtermelt energiát teljes mértékben a létesítményben használják majd fel.

A projekt előkészítése 2024. utolsó negyedévében indult, a kivitelezés pedig 2025. tavaszán kezdődött el. A fejlesztés keretében összesen 822 darab, egyenként 455 Wp teljesítményű napelem panelt helyeztek el az MG Zala létesítményének tetején. A panel csoportok 4 darab inverterhez csatlakoznak.

A napelemes rendszerek által megtermelt energia mennyisége nagy mértékben függ az időjárástól, de a várakozások szerint a napelemes kiserőmű akár az üzem teljes éves áramszükségletének 60 százalékát is fedezheti.

Nem a mostani beruházás az első jelentős fejlesztés az MG Zalában, ami a fenntartható működés érdekében történt. A Schneider Electric zalaegerszegi gyárában 2023. novembere óta nem használnak gázt, teljesen átálltak az elektromos áram használatára. Ez jól illeszkedik a vállalat globális stratégiájához, amelyben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának növelése. A Schneider Electric zalaegerszegi, Hock János úti létesítményében a fenntarthatósági törekvések keretében az ott keletkező hulladék több mint 99 százalékát újrahasznosítják.

A mostani napelemes fejlesztés keretében egyelőre csak az aktívan megtermelt energia hasznosítására van lehetőség. A további tervek között szerepel a tárolás megoldása is, valamint a napelemes rendszer integrálása a létesítmény energiamenedzsment rendszerébe.

Az MG Zala üzemben kialakított napelemes rendszer támogatja a Schneider Electric e-autó programjának megvalósítását is. A vállalat célkitűzése, hogy 2030-ra csak elektromos járművek legyenek a flottájában. Az MG Zalában jelenleg két töltőállomás biztosítja az e-autók számára a töltési lehetőséget, azonban a következő években további hat töltő telepítését tervezik, amelyeket szintén a napelemes rendszerből látnak majd el árammal.

A Schneider Electric MG Zala üzemében kis- és középáramú megszakítókat gyártanak. A gyárból a magyar mellett főként a francia, spanyol és angol piacra szállítanak termékeket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében appeared first on Műszaki Magazin.

A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.

A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.

A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.

A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.

„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal” – mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.

„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük” – jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.

A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek appeared first on Műszaki Magazin.

A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.

Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?

P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL Petrolkémia Zrt. vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.

Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?

P.G.: A kérdésre több nézőpontból adnék választ: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.

A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:

• Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
• Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).

Miként valósították meg a fejlesztést?

P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.

Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?

P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.

Mik a következő lépések a projekt kapcsán?

P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hulladékból üzemanyag appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott új Altivar HVAC Drive portfólió az ATH200 és ATH600 modelleket tartalmazza. Az új berendezések széles körű felhasználási lehetőséget kínálnak a kereskedelmi ingatlanoktól kezdve az eredeti berendezésgyártók (OEM) által készített eszközökön át egészen a kritikus fontosságú létesítményekig, mint például a kórházak, repülőterek és adatközpontok.

A HVAC (fűtés, szellőztetés, hűtés) rendszerek gondoskodnak az épületekben a levegő áramlásáról, az állandó hőmérséklet biztosításáról, ezáltal fontos szerepük van a létesítmények általános teljesítményének fenntartásában. Az Altivar HVAC Drive termékcsalád abban segíti a szervezeteket, hogy változatos körülmények között is biztosítsák a megbízható működést. A frekvenciaváltók −10°C és 60°C közötti hőmérsékleten működnek, ellenállnak a mechanikai, hőmérsékleti, elektromos és környezeti terhelésnek. Ez biztosítja a folyamatos teljesítményt még a jelentős terheléssel járó felhasználási módok esetében is.

Az új Altivar termékcsalád egyszerre kínál okos csatlakoztathatóságot, robusztus védelmi funkciókat, kompatibilitást a fenntartható működésre tervezett hűtőközegekkel, illetve kiberbiztonsági lehetőségeket. A Schneider Electric új berendezéseivel akár több mint 30 százalékos energia-megtakarítás is elérhető a korábbi megoldásokhoz képest, emellett nő a rendszerek üzemideje, illetve zökkenőmentesen integrálhatók a modern épületmenedzsment rendszerekbe (BMS).

Az ATH200 fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítottak az OEM-ek és a kompakt HVAC berendezések igényeire, csökkentve ezáltal a felhasználáshoz szükséges mérnöki időt. Az eszköz emellett megfelel az új fenntarthatósági szabványoknak. Az ATH600 ideális megoldás a kritikus fontosságú és magas teljesítmény-igényű épületek számára, ahol fejlett vezérlésre, folyamatos működésre és mélyebb rendszerintegrációra van szükség.

„Az Altivar HVAC Drive termékcsaláddal újradefiniáljuk a teljesítmény, a megbízhatóság és a biztonság fogalmát a modern HVAC infrastruktúrák számára. A portfóliót úgy alakítottuk ki, hogy támogassa a hosszú távú fenntarthatóságot és biztonságot az anyagbeszerzéstől kezdve egészen a firmware-frissíthetőségig. Ezek a képességek segítenek a felhasználóknak a leállások számának csökkentésében, a berendezéseik megvédésében, és támogatják őket a változó energia- és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelésben” – mondta el Xiao HU, a Schneider Electric „Industrial Control and Drives” üzletágának alelnöke.

Az új Altivar HVAC Drive termékek beépített elektromágneses kompatibilitási szűréssel, integrált motor hővédelmi funkcióval és natív Modbus és BACnet kommunikációval egyszerűsítik a telepítést. 200 milliméteres szekrény méretükkel és REACH, RoHS és ASI-kompatibilis anyagaikkal egyszerre támogatják a gyorsabb telepítést és a fenntarthatóságot.

A jövőben várható igénybevételre tervezett frekvenciaváltók IEC 62443-4-2 Security Level 1 kiberbiztonsági tanúsítvánnyal, biztonságos firmware integritás-ellenőrzésekkel és frissíthető firmware-rel rendelkeznek. Az A2L tanúsítvánnyal és az A3 hűtőközegre – akár 25 lóerőig – történt felkészítéssel támogatják a már napjainkban is alkalmazott alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező, valamint a következő generációs hűtőközegeket is, amelyeket a modern hűtőberendezésekben, hőszivattyúknál és HVAC rendszerekben használnak.

A Schneider Electric HVAC ökoszisztémája, amely az Altivar HVAC Drive eszközöket, a Modicon M172/M173 vezérlőket és a Harmony HMI-ket tartalmazza, lehetővé teszi az OEM-ek és rendszerintegrátorok számára, hogy gyorsabban szállítsanak okosabb, energiahatékonyabb HVAC berendezéseket. A beépített alkalmazás könyvtárak és az épületautomatizálási rendszerekbe történő zökkenőmentes integráció csökkentik az üzembe helyezési időt, egyszerűsítik a tervezést és biztosítják a hosszú távú működést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akár harmadával is csökkenthető az energiafelhasználás appeared first on Műszaki Magazin.

A McKinsey & Company legfrissebb elemzése szerint a globális gyártókapacitás túlkínálatot mutat, miközben a kereslet ennél sokkal lassabban növekszik. Az elmúlt évben a globális akkumulátorcellák piaci kapacitása közel 900 gigawattóra (GWh) túlteljesítést mutatott a tényleges kereslettel szemben. Ennek oka egyrészt a több területen – például elektromobilitás, energiatárolás és elektronikai eszközök – előrejelzett növekedésre felépített kapacitás, másrészt a piaci dinamikák lassulása, ami nem követte teljes mértékben a gyártói beruházások tempóját.

Gyártási projektek és regionális trendek

Európában a cellagyártás kilátásai hosszú ideje kihívásokkal küzdenek. Számos nagy projekt sor került vagy elhalasztásra, illetve bizonytalan státuszba. Például az Automotive Cells Company (ACC) már nem folytatja terveit Kaiserslauternben és Termoliban, az ACC-hez kapcsolódó francia–olasz létesítmények projektjei pedig gyakorlatilag stagnálnak. Ugyancsak elmaradt vagy leállt számos ambiciózus beruházási kezdeményezés, így a Porsche Cellforce és a kínai Svolt is lemondott németországi cellagyártó létesítményekről. A svéd Northvolt „Northvolt Drei” gigagyár projektje csődbe ment, és a jövőbeni folytatás – például amerikai Lyten általi átvétel – még nem biztosított.

Ezzel szemben a Stellantis–Mercedes–TotalEnergies közös gyártóegysége Douvrinben tovább halad előre, és újabb, CATL-vel közös LFP cellafactory építése is folyamatban van Zaragozában, várhatóan az év végén induló termeléssel. A termelés helyi közelsége az autóipari összeszereléshez ugyan magasabb munkaerőköltséggel jár, de logisztikai és piachoz való alkalmazkodási előnyöket is hozhat.

Ár- és technológiai trendek

A túlkínálat rövid távon mérsékli az akkumulátorcellák árát: a 2025-ös évre a Li-ion cellacsomagok súlyozott átlagára kb. 108 USD/kWh volt, ami lényegesen alacsonyabb a 2018-as árnál. A McKinsey szerint ez a csökkenő trend nem folytatódik korlátlanul; az árak stabilizálódhatnak vagy ingadozhatnak, miközben a hosszú távú cél kevesebb mint 60 USD/kWh körüli árszint elérése.

A technológiai fejlődés is markáns képet mutat: az energia­sűrűség több mint megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben, miközben az LFP-technológia (lithium-vas-foszfát) egyre nagyobb piaci részesedést szerez, elsősorban költséghatékonysága miatt. A McKinsey-elemzés szerint 2035-re az LFP cellák várható piaci részesedése elérheti a 59 %-ot, miközben a hagyományos NMC/NCA cellák aránya 38 % körül alakul. A nátrium-ion technológia kisebb, de bizonyos szegmensekben releváns szerepre tarthat igényt.

Regionális verseny és piaci kihívások

A globális gyártás dominanciája jelenleg az ázsiai szereplők kezében összpontosul: a cellagyártás kb. 75 %-át az ázsiai országok adják, míg Európa és az USA együtt alig érik el a 10 %-os részesedést. Ez komoly versenyképességi kérdéseket vet fel, különösen az iparági stratégiák és a technológiai függetlenség szempontjából.

Az európai és amerikai gyártási beruházások versenyképessége kihívásokba ütközik a magas energia- és munkaerőköltségek, valamint a kritikus nyersanyagokhoz való korlátolt hozzáférés miatt. Az ilyen regionális strukturális problémák ugyanakkor ösztönzik a helyi beszállítói hálózatok és új gyártási paradigmák kialakulását.

Nagyobb akkumulátor-gyárak Magyarországon

SK On – Komárom: dél-koreai gyártó akkumulátor-üzeme, amely elektromos autókba szánt cellákat állít elő; ez az SK On első európai termelőegysége.

Samsung SDI – Göd: dél-koreai vállalat elektromos járművekhez való Li-ion akkumulátorokat gyárt Gödnél; ez a gyár 2018 óta működik, és korábban is bővítették kapacitását.

GS Yuasa – Miskolc: japán akkumulátorgyártó üzem, amely különféle Li-ion akkumulátorokat gyárt Magyarországon.

A CATL debrenceni gyára – a CATL második nagy európai akkumulátorcella-gyára mintegy 7,3 milliárd eurós beruházással épül, mely évi 100 GWh kapacitást céloz, amivel az egyik legnagyobb európai üzem lesz. A termelés várhatóan 2026 folyamán elindul, a hírek szerint a kezdeti kapacitás jelentős részére már leszerződött autóipari partnerek – többek között európai OEM-ek – számára. A gyártósorokat rugalmasan alakítják ki, így lítium-ion (pl. LFP) és potenciálisan más cellakémiák előállítására is alkalmasak. A projekt stratégiai jelentőségű az európai akkumulátor-ellátási lánc szempontjából, ugyanakkor a piaci kereslet és a technológiai trendek alakulása befolyásolhatja a további bővítési ütemeket.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Túlkínálat az akkumulátorpiacon appeared first on Műszaki Magazin.

A Resource Advisor+ platform és a hozzá tartozó termékek képesek kiváltani a jelenleg alkalmazott sokféle eszközt és ezáltal segíti az ezek miatt silószerűen egymástól elkülönülő adatok jóval hatékonyabb hasznosítását. Az új megoldás egységes, intelligens ökoszisztémát biztosít, amely zökkenőmentesen integrálja a kibocsátáshoz, az energiagazdálkodáshoz, az ellátási lánc fenntarthatóságához, az éghajlati kockázatok méréséhez és a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó alkalmazásokat. A Resource Advisor+ ökoszisztéma intelligens irányító központként működik, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az adatok egységesítését, a döntéshozatal felgyorsítását, valamint az energia- és fenntarthatósági kezdeményezések gyors előmozdítását a teljes szervezeten belül.

Sera: a Resource Advisor+ ügynöke

A Sera a Resource Advisor+ vezető mesterséges intelligencia (MI) ügynöke, ami proaktív digitális partnerként értelmezi a felhasználói igényeket és koordinálja a háttérben dolgozó, egyes szakterületekre szakosodott MI-ügynökök csapatát. Ez a koordináció jelentős előnyt biztosít a Resource Advisor+ szolgáltatásnak, ami ezáltal építhet a Schneider Electric két évtizedes tanácsadói szakértelmére támaszkodó SE Advisory Intelligence-ben felhalmozott tudásra. Sera és csapata ezt a beágyazott szakértelmet használja fel arra, hogy a komplex adatokat világos, megvalósítható ajánlásokká alakítsa, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy példátlan gyorsasággal és magabiztossággal navigáljanak az energia és a fenntarthatóság területén.

Egyértelmű előnyök

A Sera ajánlásai több évtizedes intézményi tudáson alapulnak, biztosítva, hogy minden elemzés technikailag megalapozott és alkalmazható legyen. Mivel a Resource Advisor+ energiahatékony működési modelleket és „szén-dioxid-tudatos” számításokat használ, MI-infrastruktúrája elősegíti a fenntarthatóságot, összhangban a Schneider Electric, a világ legfenntarthatóbb vállalata fenntarthatóság iránti elkötelezettségével. A platform az emberi szakértelmet és a saját tudást közvetlenül beépíti a munkafolyamatokba, létrehozva egy olyan, értékteremtő rendszert, amelyben az emberi tapasztalatok okosabbá teszik az MI-t, az okosabb mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi a tanácsadóknak és az ügyfeleknek, hogy a stratégiai cselekvésre összpontosítsanak.

„Ez a bejelentés izgalmas mérföldkőnek számít, mivel megvalósítjuk az „MI-first” jövőképünket. A Resource Advisor+ egy teljesen új módszert vezet be a vállalatok számára az energia- és fenntarthatósági teljesítményük kezelésére. A módszer az SE Advisory Intelligence és egy mesterséges intelligencia-ügynökök alkotta hálózat segítségével működik. A komplexitás automatizálásával és az adatok cselekvéssé alakításával a Resource Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára az energiaoptimalizálás és a dekarbonizáció felgyorsítását, és alapvető változást jelent abban, ahogyan ügyfeleinknek segítünk jelentőségteljes, vállalat-szintű eredmények elérésében”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services „Energy & Sustainability Practice” részlegének ügyvezető alelnöke.

A Resource Advisor+ bevezetésével két új termék is érkezik, a Carbon Performance és a Supply Chain, majd az év folyamán további két megoldással bővül a portfólió a fenntarthatóság területen ezek a „Climate Risk” és a „Reporting and Compliance”, míg az energiamenedzsment szegmensben az „Energy” and „Energy Efficiency” alkalmazások érkeznek majd. A vállalkozásokat az energia- és fenntarthatósági teljesítményük nyomon követésében és optimalizálásában segítő, felhőalapú platform, az EcoStruxture™ Resource Advisor továbbra is elérhető lesz a Schneider Electric kínálatában.

„Mivel a szervezeteken egyre nagyobb a nyomás, hogy a fenntarthatósági törekvéseiket mérhető cselekedetekké alakítsák, egyre fontosabbá válnak az adatokat, intelligenciát és megvalósítást egyesítő platformok. A Schneider Electric Resource Advisor+ jelentős fejlődést hoz a fenntarthatósági törekvések menedzsmentjében, mivel ötvözi az átfogó szakértelmet az MI-vezérelt munkafolyamatokkal. Azáltal, hogy a tanácsadói intelligenciát közvetlenül a platformba ágyazza, a Schneider Electric segít a vállalkozásoknak túllépni a jelentéskészítésen, és gyorsabb, magabiztosabb döntéseket hozni, amelyek összekapcsolják az energia, a kibocsátás és az ellátási lánc fenntarthatóságát a valódi üzleti eredményekkel”

– mutatott rá Amy Cravens, az IDC „Sustainability and ESG Software” területért felelős kutatási igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI új korszakot nyit az energiagazdálkodásban és a fenntarthatóságban appeared first on Műszaki Magazin.

A hőszivattyús rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy hatékonyan képesek biztosítani az egyenletes hőmérsékletet, miközben optimalizálják az energiafelhasználást. Az alacsony előremenő hőmérsékleten működő rendszerek nemcsak gazdaságosabbak, hanem hozzájárulnak a stabilabb beltéri klíma fenntartásához is. Ez különösen fontos olyan modern, jól szigetelt épületekben, ahol a belső környezet finom szabályozása alapvető elvárás.

A komfortérzet azonban nem kizárólag a hőmérséklettől függ. A korszerű épületgépészeti rendszerek feladata, hogy a teljes beltéri környezetet optimalizálják, beleértve a levegő minőségét, a légmozgást és a páratartalmat is. Egy megfelelően megtervezett és beállított hőszivattyús rendszer hozzájárulhat a kiegyensúlyozott beltéri klíma kialakításához, miközben csökkenti az energiafelhasználást és növeli az épület általános hatékonyságát.

A következőkben részletesen bemutatjuk, milyen tényezők befolyásolják a hőszivattyús rendszerek valódi hatékonyságát, és hogyan biztosítható az optimális beltéri komfort hosszú távon.

A hőszivattyúk működésének alapjai

A hőszivattyú egy olyan energiahatékony berendezés, amely nem hőt termel, hanem a környezetből vonja ki, majd azt az épület fűtésére vagy hűtésére használja fel. Ez a működési elv teszi lehetővé, hogy a rendszer lényegesen kevesebb elektromos energiát használjon fel a hagyományos fűtési megoldásokhoz képest.

Hogyan működik a hőszivattyú?

A rendszer működése egy zárt körfolyamaton alapul, amelynek fő lépései:

• Hőenergia felvétele a környezetből (levegőből, talajból vagy vízből)
• A hőmérséklet növelése kompresszor segítségével
• A hő átadása az épület fűtési rendszerének
• A ciklus újraindulása folyamatos működés mellett

Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a berendezés akár 1 kWh elektromos energiából 3–5 kWh hőenergiát állítson elő, ami rendkívül magas hatékonyságot jelent.

A leggyakoribb hőszivattyú típusok

A különböző épületek és felhasználási környezetek eltérő megoldásokat igényelnek. A legelterjedtebb rendszerek:

• Levegő–víz hőszivattyú
  • egyszerű telepítés
  • kedvező beruházási költség
  • széles körben alkalmazható
• Talaj–víz hőszivattyú
  • stabil, kiszámítható teljesítmény
  • magas hatékonyság egész évben
  • hosszú élettartam
• Víz–víz hőszivattyú
  • kiemelkedő hatásfok
  • speciális telepítési feltételek szükségesek

Miért számítanak energiahatékony megoldásnak?

A hőszivattyúk egyik legnagyobb előnye, hogy:

• megújuló energiaforrásokat használnak
• csökkentik az épület energiafogyasztását
• alacsonyabb üzemeltetési költséget biztosítanak
• csökkentik a környezeti terhelést

Emellett a rendszer nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is használható, ami egész éves komfortot biztosít egyetlen integrált megoldással.

Mi határozza meg egy hőszivattyús rendszer hatékonyságát?

A hőszivattyús rendszer teljesítménye nem kizárólag a berendezés minőségétől függ. A valódi hatékonyságot több műszaki és tervezési tényező együttesen határozza meg. Egy megfelelően optimalizált rendszer jelentős energiamegtakarítást és stabilabb beltéri komfortot biztosíthat hosszú távon.

A COP és SCOP értékek jelentősége

A hőszivattyúk hatékonyságát leggyakrabban a következő mutatókkal jellemzik:

• COP (Coefficient of Performance)
  Az adott pillanatban mért hatékonyságot mutatja meg. Például:
  • COP 4 esetén
  • 1 kWh elektromos energiából 4 kWh hőenergia keletkezik
• SCOP (Seasonal Coefficient of Performance)
  A teljes fűtési szezon átlagos hatékonyságát jelzi, amely reálisabb képet ad a rendszer valós teljesítményéről.

Minél magasabb ezeknek az értékeknek a szintje, annál alacsonyabb az üzemeltetési költség.

A hőforrás típusa és stabilitása

A hőszivattyú hatékonyságát jelentősen befolyásolja, hogy honnan nyeri a hőenergiát:

• Levegő
  • könnyen elérhető
  • külső hőmérséklettől függ a teljesítmény
• Talaj
  • stabil hőmérséklet egész évben
  • kiszámítható működés
• Talajvíz
  • kiemelkedően hatékony hőforrás
  • magas és stabil teljesítmény

A stabilabb hőforrás kiegyensúlyozottabb működést és jobb energiahatékonyságot eredményez.

Az előremenő vízhőmérséklet kritikus szerepe

A hőszivattyúk akkor működnek a leghatékonyabban, ha alacsonyabb hőmérsékleten kell hőt előállítaniuk.

Az optimális működés feltételei:

• alacsony előremenő hőmérséklet (30–40 °C)
• nagy hőleadó felület
• egyenletes hőelosztás az épületben

Ezért ideális választás:

• padlófűtés
• falfűtés
• mennyezeti fűtés

Az épület energetikai jellemzőinek hatása

A rendszer hatékonyságát közvetlenül befolyásolja az épület állapota is.

Kulcsfontosságú tényezők:

• megfelelő hőszigetelés
• korszerű nyílászárók
• alacsony hőveszteség
• légtömör épületszerkezet

Egy jól szigetelt épület esetében a hőszivattyú:

• kevesebbet működik
• stabilabban üzemel
• hosszabb élettartamot biztosít

A megfelelő méretezés szerepe a komfort és az energiahatékonyság szempontjából

A hőszivattyús rendszer egyik legfontosabb tervezési lépése a pontos méretezés, amely meghatározza a rendszer hosszú távú hatékonyságát, stabil működését és a beltéri komfort szintjét. Egy nem megfelelően méretezett berendezés nemcsak több energiát fogyaszt, hanem egyenetlen hőmérsékletet és alacsonyabb komfortérzetet is eredményezhet.

Mi történik, ha a rendszer alulméretezett?

Amennyiben a hőszivattyú teljesítménye nem elegendő az épület hőigényének kielégítésére, a rendszer folyamatosan maximális terhelésen működik.

Ez több problémát is okozhat:

• A berendezés folyamatos, magas terhelés mellett üzemel, ami jelentősen növeli az energiafogyasztást és csökkenti az alkatrészek élettartamát.
• A kívánt beltéri hőmérséklet elérése hosszabb időt vesz igénybe, ami különösen hideg időszakban rontja a komfortérzetet.
• A rendszer tartósan maximális teljesítményen működik, ami növeli a meghibásodás kockázatát és a karbantartási igényt.

A túlméretezett rendszer problémái

A túl nagy teljesítményű hőszivattyú sem jelent ideális megoldást, mivel a túl gyakori ki- és bekapcsolás csökkenti a hatékonyságot.

Ennek következményei lehetnek:

• A rendszer rövid működési ciklusokkal üzemel, ami rontja az energiahatékonyságot és növeli az elektromos fogyasztást.
• Az alkatrészek gyorsabban elhasználódnak, mivel a gyakori indítás nagyobb mechanikai igénybevételt jelent.
• Az egyenetlen működés miatt a beltéri hőmérséklet kevésbé lesz stabil, ami csökkenti a komfortérzetet.

A pontos méretezés alapja a részletes hőtechnikai számítás

A megfelelő rendszer kiválasztása minden esetben az épület paramétereinek részletes elemzésén alapul.

A tervezés során figyelembe kell venni többek között:

• Az épület teljes hőveszteségét, amelyet a falak, a tető, a padló és a nyílászárók hőszigetelési tulajdonságai határoznak meg.
• Az épület alapterületét, belmagasságát és belső elrendezését, amelyek közvetlenül befolyásolják a fűtési igényt.
• Az épület földrajzi elhelyezkedését és a helyi éghajlati viszonyokat, amelyek meghatározzák a külső hőmérsékleti terhelést.
• Az épület használati jellegét és a belső hőterhelést, amelyet például az elektromos berendezések és a bent tartózkodó személyek száma is befolyásol.

A megfelelő méretezés hosszú távú előnyei

A pontosan méretezett rendszer számos előnyt biztosít:

• Egyenletes és stabil beltéri hőmérsékletet biztosít az épület teljes területén.
• Csökkenti az energiafogyasztást és optimalizálja a rendszer működési hatékonyságát.
• Meghosszabbítja a berendezés élettartamát és csökkenti a karbantartási költségeket.
• Hozzájárul a kiegyensúlyozott beltéri környezet kialakításához és a magasabb komfortszint fenntartásához.

Hőleadó rendszerek és az egyenletes hőelosztás jelentősége

A hőszivattyús rendszerek hatékonyságát jelentősen befolyásolja, hogy milyen hőleadó felületeken keresztül történik a hő átadása az épület belső terébe. A megfelelő hőleadó rendszer kiválasztása nemcsak az energiafogyasztásra, hanem a beltéri komfort stabilitására is közvetlen hatással van.

A hőszivattyúk alacsonyabb előremenő vízhőmérsékleten működnek optimálisan, ezért olyan hőleadó megoldásokkal működnek a leghatékonyabban, amelyek nagy felületen, egyenletesen adják le a hőt.

Miért előnyös a nagy felületű hőleadás?

Az alacsony hőmérsékletű hőleadás több szempontból is kedvező:

• nagyobb felületen történik a hőátadás
• egyenletesebb hőelosztást biztosít a helyiség teljes területén
• csökkenti a hőveszteséget és az energiaigényt
• javítja a rendszer teljes hatásfokát

Ennek eredményeként a hőszivattyú kisebb terhelés mellett, stabilabban képes működni.

A leggyakrabban alkalmazott hőleadó megoldások

A modern hőszivattyús rendszerekhez többféle hőleadó típus is alkalmazható.

A leggyakoribb megoldások közé tartoznak:

• padlófűtés, amely nagy felületen és alacsony hőmérsékleten biztosít egyenletes hőleadást
• falfűtési rendszerek, amelyek gyors reakcióidőt és stabil hőeloszlást tesznek lehetővé
• mennyezeti fűtési és hűtési megoldások, amelyek különösen hatékonyak modern épületekben
• fan coil egységek, amelyek fűtésre és hűtésre egyaránt használhatók

Ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy a hőszivattyú folyamatosan, optimális tartományban működjön.

Az egyenletes hőelosztás hatása a komfortérzetre

Az egyenletes hőelosztás nemcsak az energiahatékonyság szempontjából fontos, hanem a mindennapi komfortérzetet is jelentősen javítja.

A megfelelően kialakított rendszer:

• megszünteti a hideg és meleg zónák kialakulását
• stabil hőmérsékletet biztosít minden helyiségben
• csökkenti a túlzott légmozgást
• kellemesebb beltéri környezetet eredményez

Ez különösen fontos olyan korszerű, jól szigetelt épületek esetében, ahol a beltéri klíma stabilitása kulcsfontosságú.

Beltéri levegőminőség és az ideális páratartalom biztosítása

A beltéri komfort nemcsak a hőmérséklettől függ, hanem a levegő minőségétől és nedvességtartalmától is. Egy korszerű hőszivattyús rendszer hozzájárul a stabil beltéri klíma fenntartásához, azonban a teljes komfort eléréséhez fontos a levegő minden jellemzőjének megfelelő szabályozása.

Az egyik legfontosabb tényező az ideális páratartalom, amely közvetlen hatással van a komfortérzetre, az egészségre és az épület állapotára is.

Miért fontos a megfelelő páratartalom fenntartása?

A túl alacsony vagy túl magas páratartalom egyaránt kedvezőtlen hatásokat okozhat.

Az optimális tartomány fenntartása azért fontos, mert:

• segít fenntartani a kellemes és egészséges beltéri környezetet
• csökkenti a légutak kiszáradásának és irritációjának kockázatát
• mérsékli a penész és a mikroorganizmusok elszaporodásának esélyét
• hozzájárul az épületszerkezetek hosszú távú állapotmegőrzéséhez

Általánosságban a 40–60% közötti relatív páratartalom tekinthető optimálisnak lakóépületekben.

A hőszivattyús rendszerek hatása a beltéri klímára

A hőszivattyúk egyenletes működésük révén stabilabb beltéri környezetet képesek biztosítani, mint a hagyományos, ki-be kapcsoló fűtési rendszerek.

A folyamatos, szabályozott működés előnyei közé tartozik:

• kisebb hőmérséklet-ingadozás a helyiségekben
• kiegyensúlyozottabb levegőállapot
• stabilabb komfortérzet egész nap
• alacsonyabb energiafelhasználás hosszú távon

Ez különösen fontos modern, jól szigetelt épületekben, ahol a levegő természetes cseréje korlátozottabb lehet.

A szellőztetés és a szabályozás szerepe

A megfelelő beltéri klíma biztosításához gyakran szükséges kiegészítő rendszerek alkalmazása is.

Ilyenek például:

• hővisszanyerős szellőztető rendszerek, amelyek biztosítják a friss levegő folyamatos utánpótlását
• páratartalom-érzékelők, amelyek folyamatosan figyelik a beltéri levegő állapotát
• automatizált vezérlőrendszerek, amelyek optimalizálják a teljes rendszer működését

Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy a fűtési és hűtési rendszer ne csak a hőmérsékletet, hanem a teljes beltéri környezetet hatékonyan szabályozza.

A stabil beltéri klíma hosszú távú előnyei

A megfelelően szabályozott rendszer nemcsak komfortosabb környezetet biztosít, hanem hozzájárul az épület hatékonyabb működéséhez is.

Ennek eredményeként:

• csökken az energiafelhasználás
• javul az épület általános komfortszintje
• nő az épületgépészeti rendszerek élettartama
• fenntarthatóbb és gazdaságosabb üzemeltetés valósítható meg

Automatizált vezérlés és intelligens szabályozás előnyei

A modern hőszivattyús rendszerek egyik legnagyobb előnye az intelligens vezérlési lehetőségek alkalmazása. Az automatizált szabályozás lehetővé teszi, hogy a rendszer folyamatosan az aktuális igényekhez igazítsa működését, ezáltal javítva a hatékonyságot és a komfortszintet.

Az intelligens vezérlés segítségével a rendszer nem fix beállítások alapján működik, hanem folyamatosan optimalizálja a teljesítményt a környezeti feltételeknek megfelelően.

Szenzorok és valós idejű adatok szerepe

A korszerű rendszerek különböző érzékelők adatai alapján működnek, amelyek pontos képet adnak az épület aktuális állapotáról.

Ezek a szenzorok többek között figyelhetik:

• a beltéri hőmérséklet változásait különböző helyiségekben
• a külső hőmérséklet alakulását, amely befolyásolja a rendszer működését
• a levegő páratartalmát és a beltéri komfort alakulását
• az épület aktuális hőigényét a használati szokások alapján

A folyamatos adatgyűjtés lehetővé teszi a pontosabb és gazdaságosabb működést.

Az automatizált szabályozás gyakorlati előnyei

Az intelligens vezérlés számos kézzelfogható előnyt biztosít a mindennapi használat során.

Például:

• a rendszer automatikusan csökkenti a teljesítményt, amikor kisebb a hőigény
• elkerülhető a felesleges energiafelhasználás
• stabilabb beltéri hőmérséklet biztosítható
• csökken a berendezés mechanikai terhelése

Ez nemcsak az energiahatékonyságot javítja, hanem a rendszer élettartamát is növeli.

Távoli vezérlés és optimalizált működés

A modern rendszerek gyakran okoseszközökkel is vezérelhetők, ami további rugalmasságot biztosít.

Ennek előnyei közé tartozik:

• a rendszer működése távolról is ellenőrizhető és módosítható
• a felhasználó gyorsan reagálhat a változó igényekre
• optimalizálható a napi és heti működési ciklus
• javítható az energiafelhasználás hatékonysága

Az automatizált vezérlés tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy a hőszivattyús rendszer hosszú távon is hatékonyan és megbízhatóan működjön.

A hatékony hőszivattyús rendszer alapja a megfelelő tervezés és szabályozás

A hőszivattyús rendszerek hatékonysága nem kizárólag a berendezés műszaki paramétereitől függ, hanem az egész rendszer átgondolt tervezésétől és összehangolt működésétől. A megfelelő méretezés, a jól megválasztott hőleadó felületek és az intelligens szabályozás együttesen biztosítják az optimális működést és a hosszú távú energiahatékonyságot.

A stabil és komfortos beltéri környezet kialakításában több tényező is kulcsszerepet játszik:

• a rendszer teljesítményének pontos illesztése az épület valós hőigényéhez
• az alacsony hőmérsékleten hatékonyan működő hőleadó megoldások alkalmazása
• a folyamatos és egyenletes működés biztosítása automatizált vezérlés segítségével
• a beltéri levegő minőségének és az ideális páratartalom szintjének fenntartása

Egy korszerű, megfelelően kialakított hőszivattyús rendszer nemcsak az energiafogyasztást csökkenti, hanem jelentősen javítja az épület használati komfortját is. A kiegyensúlyozott működés hozzájárul az egyenletes hőmérséklethez, a stabil beltéri klímához és a gazdaságos üzemeltetéshez.

A jövő épületgépészeti megoldásai egyértelműen az intelligens, energiahatékony rendszerek irányába mutatnak, amelyek képesek alkalmazkodni a felhasználói igényekhez és a környezeti feltételekhez. A hőszivattyúk ebben kulcsszerepet töltenek be, mivel egyszerre biztosítják a fenntartható működést, az alacsony üzemeltetési költséget és a magas szintű beltéri komfortot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hőszivattyúk és beltéri komfort: mitől lesz valóban hatékony egy rendszer? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ország gyártói nemcsak a hazai keresletet szolgálják ki, hanem világszerte kulcsszerepet töltenek be az ellátási láncban. A legnagyobb akkumulátor gyártók listája Kínában.

CATL (Contemporary Amperex Technology Co., Limited)

A CATL jelenleg a világ legnagyobb lítiumion-akkumulátor gyártója. A vállalat 2011-ben alakult, és rövid idő alatt piacvezetővé vált az elektromos járművekhez használt akkumulátorok területén. A CATL termékei számos nemzetközi autógyártó – többek között a Tesla, a BMW, a Volkswagen és a Mercedes-Benz – modelljeiben megtalálhatók. A vállalat jelentős összegeket fordít kutatás-fejlesztésre, különösen a nagy energiasűrűségű, hosszú élettartamú és biztonságos akkumulátor-technológiák fejlesztésére.

BYD (Build Your Dreams)

A BYD nemcsak akkumulátorgyártó, hanem integrált járműgyártó is. A vállalat saját elektromos járműveiben is alkalmazza az általa fejlesztett akkumulátorokat, ami jelentős versenyelőnyt biztosít számára. A BYD egyik legismertebb fejlesztése a „Blade Battery”, amely lítium-vasfoszfát (LFP) kémián alapul, és a biztonság, a hosszú élettartam, valamint a költséghatékonyság terén kínál előnyöket.

CALB (China Aviation Lithium Battery)

A CALB az egyik leggyorsabban növekvő kínai akkumulátorgyártó. A vállalat főként elektromos járművekhez és energiatárolási alkalmazásokhoz gyárt lítiumion-akkumulátorokat. Az elmúlt években jelentős gyártókapacitás-bővítéseket hajtott végre, és egyre több nemzetközi partnerrel működik együtt.

Gotion High-Tech

A Gotion High-Tech szintén fontos szereplő az elektromos járművekhez és energiatároló rendszerekhez gyártott akkumulátorok piacán. A vállalat erős K+F háttérrel rendelkezik, és folyamatosan fejleszti LFP- és NCM-alapú akkumulátor-technológiáit. A cég nemzetközi terjeszkedése is figyelemre méltó, többek között európai gyártókapacitások kiépítésével.

EVE Energy

Az EVE Energy eredetileg kisebb méretű akkumulátorok gyártásával kezdte működését, mára azonban az elektromos járművekhez és energiatároló rendszerekhez készült nagy kapacitású akkumulátorok piacán is jelentős szereplővé vált. A vállalat aktívan fejleszti hengeres, prizmatikus és tasakos (pouch) celláit, és számos autóipari partnerrel dolgozik együtt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legnagyobb akkumulátorgyártók Kínában appeared first on Műszaki Magazin.

A Mammoet, a speciális emeléstechnikai és nehézszállítási megoldások egyik vezető globális szolgáltatója szerződést kötött a Seatriummal a TenneT 2 gigawattos tengeri hálózatfejlesztési programjához kapcsolódó munkák elvégzésére. A megállapodás három nagy tömegű tengeri alállomás-platform hajóra helyezésére és tengeri szállításra történő előkészítésére vonatkozik. A TenneT által koordinált program célja, hogy nagyteljesítményű tengeri szélerőműparkokat kapcsoljon az európai villamosenergia-hálózathoz. Ennek keretében 2032-ig összesen 15 nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) tengeri csatlakozó rendszer épül az Északi-tengeren: nyolc Hollandiában és hét Németországban. Az egyes rendszerek névleges teljesítménye eléri a 2 gigawattot.

A nagyobb kapacitású tengeri hálózati csatlakozások lehetővé teszik, hogy kevesebb tengeri létesítmény kiépítésével is jelentős mennyiségű megújuló villamos energiát juttassanak el a szárazföldi hálózatba. Ez egyszerre szolgálja az ellátásbiztonság növelését és a klímavédelmi célok teljesítését, miközben mérsékli a tengeri infrastruktúra környezeti terhelését. A tengeri alállomások felszíni szerkezeteinek gyártását a Seatrium végzi több nemzetközi gyártóhelyen. Az egyes platformok tömege meghaladja a 30 ezer tonnát, ami különleges mozgatási és rakodási technológiák alkalmazását teszi szükségessé.

A Mammoet feladata a kész szerkezetek helyszíni mozgatása, valamint tengeri szállítóhajókra történő áthelyezése. A munkálatok során hidraulikusan szabályozott csúsztatórendszereket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a nagy tömegű szerkezetek pontos, kontrollált mozgatását, miközben csökkentik a szerkezeti igénybevételt az áthelyezési műveletek során. A projekt jól jelzi a tengeri energetikai beruházások léptékének növekedését, valamint azt, hogy az offshore infrastruktúra fejlesztése egyre összetettebb mérnöki és kivitelezési megoldásokat igényel.

Forrás: Mammoet

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 30 ezer tonnás tengeri alállomások appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.

Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást” – mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül” – mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre appeared first on Műszaki Magazin.

Hydrogen Open Budapesten (2026,01. 21-23) Hyvolution Párizsban (2026. 01 27-29.)

A francia-magyar együttműködés rendkívül különleges és fontos, nemcsak a két ország hidrogénökoszisztémáinak fejlesztésében, hanem az európai zöld átmenet folyamatában is. – mondta el Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke tegnap azon az ünnepélyes aláírási eseményen, amelyen  a Francia szövetség elnőke Nicolas Brahy mellett Tromler Miklós Erik Magyarország Párizsi nagykövete, Valerie Bouillon-Delporte a Clean Hydrogen Partnership, az európai finanszírozási szervezet  ügyvezető igazgatója és Germain Hurtado a Vinci Airport igazgatója is részt vett.

Magyarországnak és Franciaországnak közös érdekei vannak a hidrogén jövőjének szabályozásával kapcsolatban: a technológiasemlegesség biztosítása, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások ösztönzése, beleértve a nukleáris energiából előállított hidrogén lehetőségeit.  Ezek mind olyan területek, ahol szövetségeink hídként működhetnek az EU szabályozói és a hidrogénbe fektetni kívánó vállalatok között.

A most aláírt együttműködés szükségességét mutatja, hogy a múlt héten Budapesten megtartott Hydrogen Open háromnapos konferencián, ahol mintegy félszáz nemzetközi szaktekintély, számos hazai és nemzetközi nagyvállalat – köztük MOL, MVM, Kawasaki, Hitachi Energy, Linde, BOSCH, AVL, Vinci Airports, Wizz Air – is részt vett, már több fontos bejelentés és egyeztetés megtörtént.

A Budapesti Repülőtér fontos szerepet fog játszani nemcsak a francia–magyar kapcsolatok építésében, hanem a zöld repülés (légiipari és közlekedési) fejlesztésében is az Airbus, a Vinci Airports és a Budapest Airport partnerségének köszönhetően. Ahogy azt a nemzetközi budapesti konferencián Germain Hurtado a Vinci Airport igazgatója elmondta, Budapest kiemelt helyszíne lesz az általuk indított hidrogénüzemű zöld repülési fejlesztési programnak.

A múlt heti Hydrogen Open eseményen a Clean Hydrogen Partnership ügyvezető igazgatója Valerie Bouillon-Delporte bemutatta a konferencia első napján közzétett 2026-os Horizon pályázati felhívásokat, amely 105 millió euróval támogatja a hidrogén innovációk piacra jutását Európában a termelés és tárolástól, a nehézgépjárművek vagy tengeri alkalmazásokon át a hidrogén-üzemanyagcelláiig. A most aláírt megállapodás közös pályázati lehetőségeket kínál az együttműködő magyar és nemzetközi vállalatoknak, beleértve az első magyar agrár-hidrogén völgy kialakításában résztvevő hazai vállalatok technológiai ismereteinek fejlesztését és demonstrációjátis.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség az elmúlt években tudatosan erősítette és bővítette beszállítói fejlesztési tevékenységeit, annak érdekében, hogy a hidrogéntechnológiában érdekelt hazai vállalkozások aktív részesei és formálói legyenek a hazai ökoszisztémának. Ebben kiemelt szerepet játszik az NGM_ Szövetég közötti megállapodás, a a francia-magyar együttműködés, illetve az uniós források bevonása, mivel hatékonyan segítik a hazai vállalatok bekapcsolódását a nemzetközi értékláncokba.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hidrogéntechnológiai hét Budapesttől – Párizsig appeared first on Műszaki Magazin.