Az új szakma tanulása ilyenkor nem kapkodás, nem kudarc és nem visszalépés. Sokkal inkább annak a jele, hogy valaki meri komolyan venni a saját helyzetét. A pályaváltás felnőttként gyakran sokkal tudatosabb döntés, mint fiatalon a pályaválasztás. Ilyenkor az ember már tudja, mit bír, mit nem bír, milyen munkakörnyezetben érzi magát jól, és milyen terheléstől fárad el igazán.

A vagyonőri szakma például azoknak lehet érdekes lehetőség, akik nem feltétlenül többéves képzésben gondolkodnak, hanem belátható időn belül szeretnének egy gyakorlatias, felelősségteljes, valós helyzetekhez kötődő szakmai irányt találni.

Miért nem késő harminc, negyven vagy ötven felett újratervezni?

Azért, mert az életpálya ma már ritkán egyetlen egyenes vonal. Régen természetesebbnek tűnt, hogy valaki fiatalon megtanul egy szakmát, elhelyezkedik, majd hosszú évtizedekig ugyanabban az irányban marad. Ma viszont a munka világa gyorsabban változik, az egyéni élethelyzetek is változnak, és sokan menet közben jönnek rá, hogy ami húszévesen jó döntésnek tűnt, az negyvenévesen már nem biztos, hogy működik.

Harminc felett sokan már túl vannak néhány munkahelyen, és pontosabban látják, milyen főnöki stílus, munkarend vagy feladattípus illik hozzájuk. Negyven felett már erősebben számít a kiszámíthatóság, a család, az egészség és az, hogy a munka ne őrölje fel teljesen az embert. Ötven felett pedig sokan olyan szakmát keresnek, ahol a megbízhatóság, a higgadtság és az élettapasztalat nem hátrány, hanem előny.

Az újratervezés nem azt jelenti, hogy az eddigi évek kárba vesztek. Inkább azt, hogy az ember az eddigi tapasztalatait egy új irányban kezdi használni. Egy korábbi ügyfélszolgálatos rutin, egy műszakos munkában szerzett fegyelem, egy vezetői vagy csapatmunkás tapasztalat, egy kereskedelmi múlt vagy akár egy sokéves gyáripari munkatempó mind adhat olyan alapot, amely később más szakmában is hasznos lehet.

Miért tanul másképp egy felnőtt, mint egy pályakezdő?

Azért, mert egy felnőtt általában nem csak bizonyítványt akar. Ő már tudja, hogy a papír önmagában kevés, ha nincs mögötte használható tudás, világos cél és valódi elhatározás. Harminc, negyven vagy ötven felett a tanulás ritkábban szól megfelelésről, és gyakrabban szól arról, hogy az ember konkrét élethelyzetre keres megoldást.

Egy felnőtt tanuló sokszor praktikusabb kérdéseket tesz fel. El tudom végezni munka mellett? Mennyit kell utaznom? Mikor vannak az oktatási alkalmak? Milyen vizsgára kell készülnöm? Kapok e olyan tananyagot, amelyet otthon is át tudok nézni? Mennyi idő után lehet belőle valódi munkairány?

Ezért fontos, hogy egy képzés ne csak elméletben legyen elérhető, hanem a mindennapi élethez is illeszkedjen. Munka, család, gyerekek, idős szülők, beosztás, utazás és anyagi tervezés mellett egészen más tanulni, mint húszévesen. A felnőtt tanulásban a rugalmasság nem kényelmi extra, hanem gyakran a részvétel feltétele.

A VOKK személy és vagyonőr képzéseinél például Debrecen is szerepel a képzési helyszínek között, a tanfolyam tantermi oktatásként érhető el, az oktatási alkalmakat hétvégékre szervezik, a képzés pedig online videós tananyaggal és gyakorló tesztlapokkal is támogatott. Ez a fajta felépítés sokat számíthat azoknak, akik munka vagy család mellett próbálnak új szakmai irányba elindulni.

Miért lehet felszabadító, ha nem kell évekre visszaülni az iskolapadba?

Azért, mert sok pályaváltót éppen a hosszú képzési idő tart vissza. Nem az akarattal van baj, hanem azzal, hogy egy többéves újrakezdés sokak életébe egyszerűen nem fér bele. Lakbér, hitel, család, meglévő munka, vidéki távolságok és napi kötelezettségek mellett nehéz úgy dönteni, hogy valaki évekre tanulói üzemmódba kapcsol.

Egy belátható idő alatt elvégezhető tanfolyam más lelki helyzetet teremt. Nem azt üzeni, hogy most mindent félre kell tenni. Inkább azt, hogy lehet egy konkrét, kezelhető lépést tenni. Ez különösen fontos azoknak, akik már régóta érzik, hogy váltani kellene, de a nagy döntéstől mindig visszariadnak.

A vagyonőri pályára felkészítő képzés azért lehet vonzó, mert nem egy homályos jövőképet kínál, hanem egy jól körülhatárolható szakmai irányt. Aki elvégzi, az nem általános motivációs tanácsokat kap, hanem olyan tudást, amely egy konkrét munkaterülethez kapcsolódik. A VOKK debreceni vagyonőr tanfolyamának leírásában 7 oktatási alkalom szerepel, hétvégi oktatási napokkal, ami felnőttként is könnyebben tervezhetővé teheti a részvételt.

A gyorsabb út persze nem azt jelenti, hogy a szakma könnyű. Inkább azt, hogy nem kell éveket várni arra, hogy valaki elindulhasson egy új irányba.

Miért lehet előny az élettapasztalat a vagyonőri pályán?

Azért, mert a vagyonőri munka nem pusztán fizikai jelenlétről szól. Sokan kívülről leegyszerűsítik ezt a szakmát, pedig a jó vagyonőr egyik legfontosabb eszköze nem az erő, hanem a higgadtság. Figyelni kell, kommunikálni kell, felismerni a szokatlan helyzeteket, betartani a szabályokat, és szükség esetén úgy fellépni, hogy abból ne legyen felesleges konfliktus.

Harminc, negyven vagy ötven felett sok embernek már van olyan tapasztalata, amely ebben a szakmában jól jöhet. Tudja, hogyan kell különböző emberekkel beszélni. Volt már feszült helyzetben. Ismeri a munkahelyi felelősséget. Megtanulta, hogy nem minden helyzetet erőből kell megoldani. Tudja, milyen következménye van annak, ha valaki kapkod, pontatlan vagy nem figyel eléggé.

A biztonsági szakmában a megbízhatóság sokszor többet ér, mint a látványos magabiztosság. Egy munkáltató számára fontos lehet, hogy valaki pontosan érkezik, betartja az utasításokat, érti a felelősségi határokat, és nem ijed meg attól, hogy egy feladat ismétlődő, szabályozott vagy fegyelmet kíván.

Ezért nem igaz, hogy csak fiatalon lehet belevágni. A vagyonőri terület sokféle embertípusnak adhat lehetőséget, de különösen azoknak, akik nyugodtak, következetesek és vállalják, hogy a munkájukban a jelenlétnek valódi súlya van.

Miért keresnek sokan stabilabb szakmát felnőttként?

Azért, mert egy bizonyos életkor után a bizonytalanság ára nagyobb. Fiatalon sokan könnyebben váltanak, próbálkoznak, kockáztatnak, és nem baj, ha egy munka csak átmeneti. Később viszont már más szempontok kerülnek elő. Lesz e rendszeres bevétel? Elérhető e a munka lakóhely közelében? Összeegyeztethető e a családdal? Van e kereslet a területre? Lehet e belőle hosszabb távon gondolkodni?

A biztonsági terület azért kerülhet sokak látóterébe, mert vagyonőrökre többféle helyen lehet szükség. Üzletekben, telephelyeken, irodaházakban, logisztikai központokban, rendezvényeken, intézményekben és ipari környezetben is megjelenhet a fizikai biztonság, az ellenőrzés és a jelenlét iránti igény. A pontos munkalehetőség természetesen mindig függ a helyi piactól, a végzettségtől, a tapasztalattól és az adott munkáltatótól.

Debrecen ebből a szempontból különösen érdekes város, mert erős regionális központ, ahol a gazdasági, oktatási, ipari és szolgáltatói környezet sokféle munkairányt tud létrehozni. Aki itt vagy a környéken gondolkodik pályaváltásban, annak fontos lehet, hogy ne csak távoli képzésekben lásson lehetőséget, hanem helyben is találjon olyan tanfolyamot, amely egy konkrét szakmához kapcsolódik.

Miért számít sokat, hogy Debrecenben is elérhető legyen a képzés?

Azért, mert a felnőttkori tanulásnál az elérhetőség gyakran döntő kérdés. Egy képzés lehet bármilyen jó, ha túl messze van, túl nehéz odajutni, vagy túl sok időt vesz el a mindennapokból. Aki munka mellett tanul, annak nem csak az oktatás idejével kell számolnia, hanem az utazással, a felkészüléssel, a családi logisztikával és az anyagi tervezéssel is.

A helyben vagy régión belül elérhető képzés csökkentheti a belépési küszöböt. Nem kell mindent felforgatni. Nem kell Budapestre járni. Nem kell úgy érezni, hogy az új szakma csak azoknak elérhető, akik nagyvárosi képzési központok közelében élnek.

A VOKK országosan 31 helyszínen kínál személy és vagyonőr képzéseket, a helyszínek között Debrecen is megtalálható. A képzési leírás tantermi oktatást, országos elérhetőséget, e learning támogatást, videós tananyagokat, gyakorló teszteket és részletfizetési lehetőséget is említ.

Ha régóta gondolkodsz azon, hogy harminc, negyven vagy ötven felett új, gyakorlatiasabb szakmai irányba indulnál, és érdekel a vagyonőr tanfolyam Debrecen környékén, ezt az oldalt érdemes elolvasni: https://www.vokk.hu/vagyonor-tanfolyam-debrecen.html

Miért nem csak a pénz számít egy új szakma választásánál?

Azért, mert a pénz fontos, de nem az egyetlen kérdés. Egy felnőtt pályaváltó általában nem csak azt nézi, mennyit lehet keresni. Azt is mérlegeli, hogy milyen életet jelent az adott munka. Milyen beosztással jár? Mennyire kiszámítható? Mennyire fárasztó idegileg? Mennyire kell emberekkel dolgozni? Mennyire szabályozott? Van e benne felelősség, amit vállalni tud?

Egy szakma akkor lesz hosszú távon vállalható, ha nemcsak anyagilag, hanem emberileg is illik hozzánk. Lehet, hogy valaki több pénzért sem szeretne visszamenni egész nap monitor elé. Más nem bírja a túl nagy fizikai terhelést. Van, aki nem szeret értékesíteni, más nem akar ügyfélszolgálati feszültségben élni. Ezek mind valós szempontok.

A vagyonőri pálya sem mindenkinek való. Kell hozzá figyelem, fegyelem, szabálykövetés, kommunikációs készség és higgadtság. De éppen ezért lehet jó választás azoknak, akik nem a folyamatos pörgést keresik, hanem egy tisztább keretek között működő szakmát.

Egy új szakma akkor jó döntés, ha nemcsak munkát ad, hanem jobban illeszkedik ahhoz az élethez, amit élni szeretnénk.

Miért félünk mégis a váltástól?

Azért, mert felnőttként sokkal több mindent mérlegelünk. Mi lesz, ha nem sikerül? Mi lesz, ha nem vagyok már elég fiatal? Mi lesz, ha nem tudok újra tanulni? Mi lesz, ha mások furcsán néznek rám? Mi lesz, ha kiderül, hogy rosszul döntöttem?

Ezek teljesen emberi félelmek. A pályaváltás nem csak szakmai döntés, hanem identitáskérdés is. Amikor valaki új szakmát tanul, egy kicsit azt is újrafogalmazza, hogyan látja magát. Nem könnyű kimondani, hogy ami eddig volt, az már nem elég. Vagy nem jó. Vagy nem tartható.

De a félelem nem mindig azt jelenti, hogy rossz az irány. Sokszor csak azt jelzi, hogy fontos döntés előtt állunk. A kérdés nem az, hogy félünk e, hanem az, hogy maradunk e egy rosszul működő helyzetben csak azért, mert ismerős.

Harminc, negyven vagy ötven felett az ember már tudja, hogy az idő érték. Éppen ezért sokkal komolyabb jelentősége van annak, hogy milyen munkával telnek a következő évek. Nem biztos, hogy a váltás könnyű, de az sem biztos, hogy a maradás olcsóbb idegrendszerben, egészségben vagy életminőségben.

Miért lehet a tanulás önbizalmat adó döntés felnőttként?

Azért, mert egy új képzés elkezdése azt üzeni saját magunknak, hogy még képesek vagyunk mozdulni. Nem ragadtunk bele végleg abba, ami most van. Tudunk tanulni, alkalmazkodni, fejlődni és új helyzetbe kerülni.

Sokan felnőttként félnek attól, hogy már nem megy majd a tanulás. Pedig a felnőtt tanuló nagy előnye, hogy van mihez kötni az új ismereteket. Nem üres fejjel ül be, hanem élettapasztalattal, munkahelyi rutinokkal, konfliktusokkal, felelősségi helyzetekkel, saját hibákkal és felismerésekkel. Ez sokszor segít abban, hogy a tananyag ne elvont információ legyen, hanem valós helyzetekhez kapcsolódjon.

A tanulás felnőttként nem mindig könnyű, de nagyon erős önbizalmi élmény lehet. Mert az ember megtapasztalja, hogy nem csak alkalmazkodni tud a körülményekhez, hanem alakítani is tud rajtuk. Egy tanfolyam elvégzése nem old meg mindent, de adhat egy konkrét következő lépést.

Néha már az is sokat számít, hogy az ember végre nem csak gondolkodik a váltáson, hanem elkezdi.

Miért lehet jó választás egy gyakorlatias szakma?

Azért, mert nem mindenki vágyik elméleti, irodai vagy digitális munkára. Sokan jobban működnek olyan területen, ahol világosabbak a feladatok, konkrétabbak a helyzetek, és a munka eredménye jobban kapcsolódik a mindennapi valósághoz.

A gyakorlatias szakmák egyik előnye, hogy sokszor könnyebb megérteni, mire készül az ember. A vagyonőri pályán például a biztonság, a rend, a figyelem, az ellenőrzés és a jelenlét áll a középpontban. Nem elvont fogalmakról van szó, hanem olyan feladatokról, amelyek a valós terek működéséhez kapcsolódnak.

Egy felnőtt pályaváltó számára ez megnyugtató lehet. Nem kell feltétlenül egy teljesen idegen, túlbonyolított karrierrendszerbe belépni. Lehet egy konkrét szakmai irányt választani, megtanulni az alapokat, vizsgát tenni, és utána a gyakorlatban tovább építkezni.

Ez nem jelenti azt, hogy a vagyonőri munka egyszerű vagy mindig kényelmes. De azt igen, hogy a feladat jellege sokak számára érthetőbb és kézzelfoghatóbb lehet, mint egy bizonytalanabb, digitális vagy adminisztratív pálya.

Miért fontos, hogy ne szégyenként beszéljünk a szakmaváltásról?

Azért, mert a szakmaváltás nem bukás. Nem annak a jele, hogy valaki rosszul választott, hanem annak, hogy képes tanulni a saját életéből. Aki harminc, negyven vagy ötven felett új irányba indul, gyakran nem menekül, hanem éppen felelősen dönt.

Felelősen dönthet azért, mert elege lett a bizonytalan munkákból. Azért, mert nem akar tovább olyan környezetben dolgozni, amely felőrli. Azért, mert szeretne egy konkrétabb szakmát. Azért, mert a családja miatt kiszámíthatóbb jövőt keres. Vagy egyszerűen azért, mert rájött, hogy az eddigi út már nem az övé.

A társadalom sokszor túl nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy valaki mikor kezd valamit. Pedig sokkal fontosabb, hogy miért kezdi el, és mennyire tudatosan választ. Egy felnőtt pályaváltó nem kevesebbet ér, mint egy fiatal pályakezdő. Sőt, sok esetben jobban tudja, mire mond igent.

Nem az számít, hány évesen tanulsz új szakmát. Az számít, hogy az új irány közelebb visz e egy vállalhatóbb élethez.

Mit érdemes végiggondolni, mielőtt belevágsz?

A legfontosabb kérdés nem az, hogy elég bátor vagy e. Hanem az, hogy az adott szakma tényleg illik e hozzád. Érdemes átgondolni, mennyire bírod a fegyelmezett munkát, az emberekkel való kommunikációt, a szabályok követését, az esetleges műszakos munkarendet, a tartós figyelmet és azt, hogy a munkád sokszor akkor jó, ha nem történik semmi látványos.

Azt is érdemes megnézni, hogyan illeszkedik a képzés az életedbe. Elérhető e a helyszín? Be tudod e vállalni az oktatási napokat? Tudsz e otthon készülni? Van e anyagi mozgástered? Világos e, milyen vizsgára készülsz, és milyen lehetőségek nyílhatnak meg utána?

A VOKK debreceni képzése azoknak lehet praktikus kiindulópont, akik helyben vagy a környéken keresnek személy és vagyonőr tanfolyamot, és fontos nekik, hogy a képzés ne csak távoli lehetőségként, hanem valós, szervezhető lépésként jelenjen meg. A hétvégi oktatás, az online tananyag és a gyakorló feladatok különösen hasznosak lehetnek azoknak, akik nem tudják teljesen félretenni a munkát vagy a családi feladatokat a tanulás idejére.

Miért lehet ez a döntés több, mint egy tanfolyam?

Azért, mert egy új szakma megtanulása nem csak a munkaerőpiacról szól. Arról is szól, hogy az ember visszavesz valamennyit az irányításból. Nem csak sodródik a meglévő munkájában, nem csak panaszkodik a körülményekre, nem csak várja, hogy majd valami változik, hanem tesz egy konkrét lépést.

Harminc, negyven vagy ötven felett ez különösen erős döntés lehet. Ilyenkor már nem feltétlenül álomkarriert keresünk, hanem olyan életet, amelyben jobban elférünk. Olyan munkát, amelyet el tudunk végezni tisztességgel. Olyan szakmát, amelyben a megbízhatóság, az élettapasztalat és a higgadtság is érték.

A vagyonőri pálya nem mindenkinek való, de azoknak, akik gyakorlatiasabb munkát, világosabb szerepet és kézzelfoghatóbb szakmai irányt keresnek, reális lehetőség lehet. Különösen akkor, ha a tanulás helyben is elérhető, és nem kell mindent felborítani ahhoz, hogy az első lépés megtörténjen.

Új szakmát tanulni felnőttként nem késői kezdés. Sokszor éppen érettebb kezdés. Mert ilyenkor már nem mások elvárásai alapján választunk, hanem abból indulunk ki, mire van valóban szükségünk.

És néha pontosan ez kell ahhoz, hogy a következő tíz, húsz vagy akár harminc év ne csak túlélhető legyen, hanem jobban illeszkedjen ahhoz az emberhez, akivé közben váltunk.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Miért lehet jó döntés harminc, negyven vagy ötven felett új szakmát tanulni? appeared first on Műszaki Magazin.

Miért üresednek meg a mérnöki székek?

Az automatizáció és a digitalizáció alapjaiban írják felül a hagyományos munkafolyamatokat. Az Ipar 4.0 elkerülhetetlen valósággá vált, ahol a gépek közötti kommunikáció, a Big Data és a mesterséges intelligencia integrálása kulcsfontosságú követelménynek számít. Ez a technológiai ugrás azonban olyan szaktudást igényel, amellyel a korábbi generációk nem feltétlenül rendelkeznek, miközben a demográfiai változások is éreztetik hatásukat.

A tapasztalt szakemberek nyugdíjba vonulnak, a helyüket viszont egyre nehezebb betölteni, ami részben annak köszönhető, hogy a technológiai fejlődés tempója gyakran gyorsabb, mint amilyen ütemben a képzési rendszer reagálni tud a keresletre. Amikor egy kulcspozíció hónapokig üresen marad, az közvetlenül érinti a termelési folyamatokat: lassul a termékfejlesztés, nő a hibalehetőség, és végső soron a piaci versenyképesség is veszélybe kerül, amit csak proaktív és újszerű megközelítéssel lehet sikeresen kezelni.

Így építsünk vonzó márkát a műszaki tehetségek szemében

Ahhoz, hogy a fiatal tehetségek szimpla álláslehetőség helyett karriercélként tekintsenek a cégünkre, tudatos munkáltatói márkaépítésre van szükség, hiszen a pályakezdő mérnökök a fizetésen kívül arra is kíváncsiak, hogy milyen értékeket képvisel a szervezet, ahol a napjaik nagy részét töltik. A transzparencia, a szakmai fejlődés lehetősége és a támogató vállalati kultúra olyan alapkövek, amelyekre biztonsággal lehet építkezni.

A modern mérnökgeneráció számára kiemelten fontos a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, de a technológiai innováció iránti elkötelezettség is komoly vonzerővel bír. Tegyük egyértelművé számukra, hogy nálunk nem elavult rendszerekkel kell bajlódniuk, hanem a jövő meghatározó innovációival dolgozhatnak. Ha képesek vagyunk olyan perspektívát nyújtani, amelyben a pályakezdő tehetség világosan látja saját szakmai előmenetelét, máris nagy előnyre teszünk szert a toborzási versenyben.

Tűnjünk ki a tömegből az egyetemi állásbörzéken

Az egyetemi állásbörzék és pályaorientációs napok jelentik a frontvonalat a tehetségekért vívott harcban. Itt dől el, hogy a százszámra érkező hallgatók közül hányan állnak meg a standunknál. A vizuális kommunikáció ebben a közegben mindennél fontosabb, hiszen a Z generációs diákok ingerküszöbe rendkívül magas. Az első benyomást a prospektusok helyett a professzionális megjelenés és a technológiai színvonalat tükröző kiállítási környezet fogja meghatározni.

A fizikai térben nyújtott élmény az első lépés a figyelem megragadásához. Ha elavult eszközökkel jelenünk meg, azt fogják gondolni, hogy a cégünk is idejétmúlt. A rendezvényeken használt prémium minőségű banner állványok erősítik a vállalat high-tech arculatát a leendő munkavállalók szemében, ráadásul rugalmasan variálható felületet biztosítanak az éppen nyitott pozíciók bemutatására is.

Kommunikációs eszközök a tehetséggondozásban

A sikeres toborzás ma már hibrid modellben működik: a személyes találkozást és az online jelenlétet mindenképp össze kell hangolni. A Z generációs mérnökjelöltek olyan digitális bennszülöttek, akik a közösségi médiában tájékozódnak, de a hitelességet a valódi interakciókban keresik. Fontos, hogy jelen legyünk azokon a platformokon, ahol ők is aktívak, és olyan stílusban szólítsuk meg őket, ami választ ad az igényeikre.

Íme néhány csatorna és módszer, amivel hatékonyan elérhetjük őket:

• LinkedIn szakmai közösségek: Osszunk meg érdekes műszaki esettanulmányokat és sikertörténeteket.
• Szakmai videók: Rövid, pörgős videókban mutassuk be a munkahelyi mindennapokat és a legérdekesebb mérnöki kihívásokat.
• Személyes kapcsolatépítés: Az állásbörzék remek alkalmat adnak a kontaktgyűjtésre, de a munka itt nem ér véget.
• Interaktív webináriumok: Adjunk lehetőséget, hogy betekintsenek a kulisszák mögé, és kérdezhessenek a szakértőinktől.

A megszerzett adatbázis segítségével építsünk digitális követőbázist: egy jól célzott hírlevéllel vagy egy exkluzív LinkedIn-csoporttal hosszú távon is fenntarthatjuk az érdeklődést.

Neveljünk ki saját utánpótlást!

A hosszú távú stratégia csúcsa, ha aktívan részt veszünk a jövő szakembereinek kinevelésében. A szoros együttműködés a felsőoktatási intézményekkel az egyik legkifizetődőbb befektetés a gépiparban. Ha már az egyetemi évek alatt megismerik a cégünket, sokkal kisebb lesz a lemorzsolódás esélye a diploma megszerzése után. Egy jól felépített gyakornoki rendszernek azonban túl kell mutatnia az adminisztratív feladatokon. Kínáljunk valódi szakmai kihívásokat és egyértelmű karrierutat a hallgatóknak.

A mentorprogramok bevezetése kulcsfontosságú, hogy a tapasztalt mérnökeink közvetlenül adhassák át azt a speciális tudást, amit az iskolapadban nem lehet megszerezni. Ez a tranzakció mindkét fél számára előnyös: a gyakornok biztonságban érzi magát és gyorsabban fejlődik, mi pedig egy olyan szakembert kapunk, aki már ismeri a vállalati folyamatokat és a kultúrát.

Végső soron a jövő mérnökeinek megszólítása egy konzisztens, modern és támogató ökoszisztéma kiépítésén múlik, az egyszeri kampányok önmagukban kevesek a sikerhez. Az a vállalat, amely képes időben lépni és alkalmazkodni az új generáció elvárásaihoz, hosszú távon biztosítja a helyét a piac élvonalában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Toborzási stratégiák: Hogyan szólítsuk meg a fiatal mérnököket? appeared first on Műszaki Magazin.

A cég budapesti központjába több, mint 100 hallgató látogatott el a programokra, akik amellett, hogy megismerhették, hogyan működik a vállalat, workshopokon és rapid interjúkon is részt vehettek, sőt a tökéletes CV fotójukat is elkészítették.

Március 27-én ismét egyetemistákkal telt meg a Schneider Electric budapesti központja a Nordic Light irodaházban, a „Plant Your Future!” rendezvénynek köszönhetően. A vállalat idén már ötödik alkalommal szervezte meg a felsőoktatásban tanulók számára a karrierépítésüket segítő eseményt, amire ezúttal is nagy volt az érdeklődés, közel 100 fiatal vett részt a programokon.

A „Plan(t) Your Future!” célja, hogy támogatást nyújtson az egyetemistáknak a jövőjük építéséhez. Az esemény során az érdeklődők megismerkedhettek a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, a Schneider Electric működésével, megoldásaival, üzletágaival, gyáraival, illetve a cég munkatársaival is a standokon. A Budapesten jelenlévő csapaton túl a Schneider Electric három gyárából és logisztikai központjából is érkeztek kollégák, hogy népszerűsítsék a gyártási és logisztikai területeket.

2026.03. 27. Plan(t) Your Future

A program részeként rapid interjúkon is részt vehettek a hallgatók, de a szervezők készültek önéletrajz (CV) készítési tanácsadással is, illetve a fiatalok egy profi fotósnak köszönhetően a tökéletes CV-fotójukat is elkészíthették.

Az idei „Plan(t) Your Future!” egyik különlegessége az volt, hogy egyetemi hallgatók mellett, a Schneider Electric munkatársainak középiskolás és egyetemi végzős gyermekei számára is megnyitották a részvétel lehetőségét. A hasznos tudnivalók, valamint a networking lehetőség mellett a standokon játékok, az esemény végén pedig értékes nyeremények is várták az érdeklődő fiatalokat, akik többek között szakmai mentorálást és Budapest Park vouchert is nyerhettek.

„Nagyon büszkék vagyunk a „Plan(t) Your Future!” kezdeményezésünkre, amelynek keretében évről-évre nagyon sok egyetemista ismerkedhet meg velünk és kaphat hasznos segítséget a karrierje elindításához. A Schneider Electric-nél hiszünk abban, hogy felelősségünk van a jövő szakembereinek kinevelésében, ennek érdekében együttműködünk például a BME-vel és a Dunaújvárosi Egyetemmel is. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy milyen kihívással szembesülnek a fiatalok pályájuk kezdetén, ezért folyamatosan azon dolgozunk, hogy befogadó, támogató közeget teremtsünk számukra. Azt, hogy erőfeszítéseink jó irányba mutatnak, nemcsak ez az esemény bizonyítja, hanem a diákoktól érkező számos pozitív visszajelzés is. Külön öröm számunkra, hogy több hallgatóval is találkoztunk, akik már tavaly is részt vettek a rendezvényünkön. Ez egyszerre megtiszteltetés és annak bizonyítéka, hogy valódi értéket teremtünk. Jelenleg is számos gyakornok dolgozik velünk”

– mondta el Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja appeared first on Műszaki Magazin.

A megállapodás értelmében a duális szakképzési programhoz három iskola kapcsolódik a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum részéről: a Berettyóújfalui SZC Bessenyei György Technikum (Berettyóújfalu), a Berettyóújfalui SZC Csiha Győző Technikum és Szakképző Iskola (Hajdúnánás), valamint a Berettyóújfalui SZC Közgazdasági Technikum (Hajdúszoboszló). Az intézményekben tanuló diákok „Elektronikai elektrotechnikai ágazatban, Ipari informatikai technikus” szakmákban szerezhetnek gyakorlatorientált, piacképes tudást a BMW Group Gyár Debrecen duális képzési rendszerében.

A program a Debreceni Szakképzési Centrummal és annak intézményeivel kezdte meg működését, most pedig a BSzC csatlakozásával a kezdeményezés regionális szinten is tovább erősödik.

A 2026. február 16-án tartott ünnepélyes csatlakozási ceremónián Hans-Peter Kemser, a BMW Group Gyár Debrecen elnök-vezérigazgatója, míg a BSzC részéről Papp Gábor kancellár látta el kézjegyével a megállapodást. Az eseményen kiállítottak egy tisztán elektromos meghajtású BMW iX3 modellt is, amelyet az aláírási ceremónia helyszínén, a vállalatcsoport egyik legmodernebb gyárában, a debreceni üzemben gyártottak.

A BMW Group több mint egy évszázada elkötelezett a szakemberképzés mellett, ezt a tapasztalatot hozta el Debrecenbe is. A duális képzésnek otthont adó Talent Campus (Tehetség Campus) rövid idő alatt az ország egyik legnagyobb képzőhelyévé vált, jelenleg mintegy 300 diákkal. A 2025/2026-os tanév különleges jelentőséggel bír, hiszen az első, 2023-ban indult évfolyam belépett harmadik, egyben végzős évébe. A sikeres vizsgák után a diákok szakmai pályájukat a debreceni BMW gyárban kezdhetik meg.

A BSzC csatlakozásával a vállalat tovább erősíti elkötelezettségét a hazai szakképzés fejlesztése és a hosszú távú, biztos karrierlehetőségek megteremtése mellett.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bővül a BMW Group Gyár Debrecen duális szakképzési programja appeared first on Műszaki Magazin.

Schiebelhut Nóra lett az utódja a magyarországi Mewa élén

2026. január 1-jével Horváth László vette át a Schwechatban székelő ausztriai Mewa üzleti ügyvezetői tisztségét. A szakember ezt megelőzően hosszú éveken át állt a Mewa-csoport magyarországi leányvállalatának élén. Utódja a MEWA Textil-Service Kft. kereskedelmi ügyvezetői pozíciójában Schiebelhut Nóra lett, aki eddig a magyar vállalat vevőszolgálatát irányította. Horváth László a Mewa ausztriai cégét közösen vezeti Stefan Janzennel, a vállalat műszaki ügyvezető igazgatójával.

Horváth László 2011-ben lépett be a Mewához Magyarországon. Azt a feladatot kapta, hogy erősítse meg a 2007-ben alapított cég piaci pozícióját, és tegye a vállalatot a teljes körű szolgáltatásként kínált üzemi textíliák területén az egyik vezető piaci szereplővé. 2012 óta a cég forgalma ötszörösére nőtt, és a vállalkozás sorozatban nyolc alkalommal nyerte el a Business Superbrand védjegyet. 2019-től kezdve Horváth László jelentős mértékben hozzájárult a Mewa romániai vállalatának megalapításához és felépítéséhez, s 2023 és 2025 között annak ügyvezetője is volt.

Horváth László 2026. január 1. óta az ausztriai MEWA Textil-Service GmbH üzleti ügyvezetője. (Fotó: Mewa)

Az ötven éves szakember német és magyar kettős állampolgár. Németországban nőtt fel, de fiatalon Magyarországon élt, és géptechnikusi végzettséget szerzett. Ezután Németországban tanult közgazdaságot, nagy- és külkereskedelmi szakirányon. Pályafutását a német Schollglas síküveggyártó cégnél kezdte, ahol Német- és Lengyelországban, valamit Magyarországon különböző pozíciókat töltött be.

„Különleges öröm és egyben megtiszteltetés is számomra, hogy mostantól osztrák kollégáimmal dolgozhatok együtt. Már jól ismerjük egymást, hiszen Schwechat és Biatorbágy között mindig is szoros volt az együttműködés” – mondta Horváth László. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy Magyarországon az elmúlt 14 évben nagyon erős kollektívát sikerült felépítenem, és remélem, hogy magyar kollégáimmal továbbra is fennmarad a kapcsolatom.”

2024 eleje óta ideiglenesen Philipp Mell volt az osztrák Mewa vállalat kereskedelmi ügyvezetője. Horváth kinevezésével ő most a közép-európai térség regionális üzleti irányítását kapta feladatul.

Január 1-jével Schiebelhut Nóra, a Mewa magyarországi leányvállalatának ügyfélszolgálati vezetője lett a cég kereskedelmi ügyvezetője. Kinevezésével egy olyan szakember került ebbe a pozícióba, aki már régóta töltött be vezető funkciókat a cégnél, hiszen már 2009 óta a MEWA Textil-Service Kft. dolgozója.

Schiebelhut Nóra 2026. január 1. óta a magyarországi MEWA Textil-Service Kft. kereskedelmi ügyvezetője. (Fotó: Mewa)

A korábbi profi kézilabda-játékos Pécsett nőtt fel, és itt tanult közgazdaságot.  Zalaegerszegen pénzügyi és számviteli területen szerzett diplomát, majd több különböző vállalatnál gyűjtött szakmai tapasztalatot. A Mewánál 2009-ben számviteli és HR-vezetőként kezdte pályafutását, majd 2015-ben lett az ügyfélszolgálat vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új ügyvezetők a Mewa élén appeared first on Műszaki Magazin.

Az új vezérigazgató a több mint 35 éves cég hagyományainak megfelelően belülről érkezett: Borbély Attila 2005-ben, még egyetemi hallgatóként lépett be CÉH zRt.-hez, a vezérigazgatói felkérést megelőzően pedig a tervező iroda vezetői posztját töltötte be. A most 44 éves szakember mérnöki tanulmányai után 2017-ben angol nyelvű MBA diplomát is szerzett, 20 éves CÉH-es pályafutása során széles körű tapasztalatokra tett szert a mérnöki pályán, így minden tekintetben felkészült, hogy csúcsvezetőként feleljen a CÉH zRt. hosszú távú működésének biztosításáért, valamint a szakmai és üzleti célok összehangolt megvalósításáért.

„Nehéz szívvel, ugyanakkor megértéssel engedjük el a CÉH meghatározó vezetőjét, kiegyensúlyozott működésünk és ez által eredményeink egyik főszereplőjét. Ezzel egyidőben a változások mindig lehetőséget is teremtenek, a CÉH vezetését úgy szervezzük át, hogy megfeleljen a következő évtizedek kihívásainak, biztosítva a stabilitást és fejlődést, megőrizve értékrendünket.” fogalmazott Borbély.

A tervező iroda vezetését Borbély Attilától korábbi helyettese, Kószó Ferenc veszi át, míg az új vezérigazgató munkáját műszaki igazgatóként Riesz Szabolcs, gazdasági vezérigazgató-helyettesként pedig továbbra is Pál Gábor támogatja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vezérigazgató-váltás az egyik legnagyobb magyar mérnökirodánál appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.” – emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.” – mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A MI nem veszi el a magyar mérnökök munkáját appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb fontos, regionális feladatkört kapott a Schneider Electricnél Siliga Tünde, akit a GSC Budapest HUB vezetőjének neveztek ki. A szakember új pozíciójában koordinálja a központ nemzetközi csapatát, melynek tagjai Budapest mellett még számos más országban végzik munkájukat.

Siliga Tünde 2014 elején csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben az ellátási lánc tervezésén dolgozott. Ebben a pozícióban a vállalat szigetszentmiklósi, valamint holland, török és olasz elosztóközpontjainak készlettervezéséért, illetve az ezen központok által ellátott országok marketing osztályaival együttműködve az eladási tervek elkészítéséért felelős csapatot vezette. A következő 3 évben az acéltermékek és alapanyagok beszerzésével foglalkozó csoportot irányította, majd 2021 márciusától a Schneider Electric gyöngyösi gyárának igazgatójává nevezték ki. 2023 december elsejétől Siliga Tünde tölti be a Schneider Electric ellátási láncokért felelős részlege (GSC) európai Talent Director pozícióját. Ebben a feladatkörben ő felel a vállalat európai üzemeiben és logisztikai központjaiban a tehetséggondozásért. A GSC Budapest HUB irányítása mellett ezt a feladatot a jövőben is ellátja.

„Az ellátási láncokért felelős részlegünk mind földrajzilag, mind a funkciókat tekintve rendkívül tagolt, ami komoly kihívást jelent, de egyben ez is az egyik szépsége az új feladatkörömnek, hiszen sokféle szakmai és emberi hátterű munkatárs munkáját kell összehangolni úgy, hogy a lehető legjobb eredmény szülessen. A munkaszervezésben, a hatékonyság növelésében nagy segítséget jelentenek az egyre inkább mesterséges intelligenciával is támogatott digitális megoldások, amelyeket széleskörűen alkalmazunk mi is. Számomra nagyon fontos, hogy igazi csapatként tudjunk együtt dolgozni, amihez megítélésem szerint az is kell, hogy megvalósuljon a munkahelyi wellbeing, vagyis jól érezzék magukat a kollégáim a munkájuk során” – mondta el Siliga Tünde a kinevezése kapcsán.

„Siliga Tünde Schneider Electricen belüli karrierje kiváló példa arra, hogy milyen lehetőségeket kínál ez a vállalat a tehetséges hazai szakembereknek. Magyarország a cégünk számára stratégiai jelentőségű bázis, és nem csupán regionális, de globális szinten is. Több ezer hazai munkatársunk, négy üzemünk, a több mint 20 országot kiszolgáló szigetszentmiklósi logisztikai- és elosztóközpontunk, a budapesti, európai jelentőségű szolgáltató központjaink mind ezt mutatják. Hiszünk abban, hogy befektetéseinknek, megoldásainknak és több száz helyi partnerünknek köszönhetően a Schneider Electric is fontos és megbízható partner Magyarország számára” – tette hozzá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

A GSC Budapest HUB-ot eddig vezető Oltvai Márton a Schneider Electricen belül más pozícióban folytatja karrierjét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új vezető a Schneider Electric GSC Budapest HUB élén appeared first on Műszaki Magazin.

Hidvégi Péter több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a technológiai és tanácsadói iparágban, és pályafutását mindig a stratégiai szemlélet és az ügyfélközpontú megközelítés jellemezte. 2017 óta dolgozik az SAP-nál, ahol különböző vezetői szerepkörökben járult hozzá a vállalat növekedéséhez. Kiemelt hazai ügyfelekkel dolgozott együtt – köztük a MOL-lal, az MVM-mel, a Richterrel és az Egis-szel – és az elmúlt években a közüzemi, energia- és gyógyszeripari szektorért, majd a nagyvállalati ügyfelekért felelős értékesítési vezetőként sikeresen erősítette az ügyfélkapcsolatokat, növelve a vállalat piaci jelenlétét.

Az SAP-hoz való csatlakozása előtt több nemzetközi vállalatnál szerzett tapasztalatot. Karrierjét a PricewaterhouseCoopers-nél kezdte és az IBM tanácsadói üzletágánál folytatta SAP-tanácsadóként. Az Accenture magyarországi csapatában tíz éven át komplex rendszerbevezetések vezetéséért, valamint a SAP tanácsadói üzletágért felelt, ezt követően pedig a Microsoft régiós szintű együttműködését irányította a távközlési szektor egyik legnagyobb szereplőjével.

Hidvégi Péter 5 gyermek édesapja, műszaki diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, MBA fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte.

Higgadt, együttműködésre épülő stílusa, széles iparági tudása és célratörő eredményorientáltsága révén a szakmában és a szervezeten belül egyaránt elismert vezető.

A több mint 2000 főt foglalkoztató SAP Hungary mára a közép- és kelet-európai régió egyik meghatározó növekedési motorja, amely folyamatosan erős üzleti eredményeket ér el, és valódi értéket teremt ügyfelei számára. Hidvégi Péter kinevezésével a vállalat célja, hogy tovább erősítse piaci jelenlétét, fenntartsa lendületét, és új mérföldköveket érjen el a magyar piacon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új ügyvezető igazgató az SAP Hungary élén appeared first on Műszaki Magazin.

2025 júliusában a magyar munkaerőpiacon közel 30 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest, ami a teljes, 4,7 milliós foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva 1%-os visszaesést sem jelent. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője szerint ez a csökkenés egyelőre nem nevezhető egy rendszerszintű válság kezdetének. Inkább a gazdaság lassulásának a következménye, amely különböző iparágakat eltérő mértékben érint. Valódi problémáról akkor lehet majd beszélni, ha ez a trend a következő egy évben is folytatódik.

A munkanélküliségi ráta még mindig kedvező

„A foglalkoztatottak száma júliusban több mint 4,7 millió fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig körülbelül 4,3%, ami még mindig kedvezőnek számít az európai átlaghoz képest, amely közel 6%. A magyar munkaerőpiac tehát továbbra is stabil” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: a jelenlegi foglalkoztatottsági szint szinte teljes foglalkoztatottságot jelent Magyarországon, még ha az elmúlt három és fél év vonatkozásában valamelyest alacsonyabb értéket is mutat.

A gazdasági lassulás hatására a vállalatok óvatosabbá váltak: a létszámbővítés helyett egyre inkább hatékonyságnöveléssel vagy rugalmas foglalkoztatási formákkal, például munkaerő-kölcsönzéssel reagálnak a változó piaci igényekre. Ez utóbbi lehetőség különösen vonzó, mivel a cégek bármikor módosíthatják a létszámot anélkül, hogy hosszú távú kötelezettségeket vállalnának.

„A gazdasági fellendülés elmaradásának következtében valóban valamelyest nőttek az év első felében a csoportos és csendes elbocsátások, valamint látható trend, hogy az önként távozó munkaerőt nem feltétlenül pótolja a cég. Leginkább az autóiparban és az FMCG szektorban figyelhetők meg ezek a mozgások, ahol a cégek a német gazdaságtól való függőségük miatt kénytelenek alkalmazkodni a visszaeséshez. Válságról ennek ellenére azonban nagyon korai lenne beszélni” – emeli ki Mihályi Magdolna.

A magyar munkaerőpiacon még mindig jelentős a fluktuáció

A fluktuáció egyes iparágakban továbbra is magas, ezért a toborzás sok esetben inkább pótlás, mintsem bővülés.

„Egyes iparágakban a fizikai dolgozók gyakran gyorsan, akár már pár ezer forintos bérnövekedés miatt is váltanak. A szellemi munkavállalók esetében a cégkultúra és a munkakörülmények nagyobb szerepet játszanak a döntésben” – mondta Mihályi Magdolna. Kiemeli: az 5–6%-os fluktuáció még elfogadható, de a 20–25%-os cserélődés már komoly problémát jelez és vállalati szinten kell feltárni az okait.

Munkaerőtartalék: 300 ezer fő, de kérdéses az integrálhatóság

A jelenlegi munkaerőtartalék körülbelül 300 ezer fő, ami jelentős csökkenés a 2010-es 738 ezres értékhez képest. Ennek az állománynak az összetétele kulcsfontosságú: ha túlnyomórészt alacsony iskolázottságú vagy nehezen integrálható munkavállalókról van szó, akkor a cégek számára korlátozott lehetőséget jelent. A gyermeküket nevelő anyák visszacsábítása jelenleg is potenciális tartalékot jelent – amelyre kormányzati intézkedések is irányulnak – de ehhez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, például kismama műszakok kialakításával. A munkanélküliek számának esetleges további növekedésével szintén kulcskérdés, hogy milyen minőségű munkavállalók kerülnek ki a munkaerőpiacra.

A gyorsan adaptálható HR stratégiák és a munkaerő-kölcsönzés is előtérbe kerülnek

A kölcsönzött külföldi vendégmunkások foglalkoztatása továbbra is fontos szerepet játszik jelenleg a munkaerőpiacon. Bár a magyar munkavállalók alkalmazása költséghatékonyabb, egyes cégek már eleve a külföldi munkaerőre, például filippínókra építenek, akik gyorsan integrálhatók és megbízhatóan teljesítenek. Amennyiben a hazai tartalékok mozgósítása nem bizonyul elég hatékonynak, a jövőben a külföldi munkaerő szerepe várhatóan tovább nő.

A jelenlegi helyzet tehát nem válság, hanem a gazdasági lassulás következménye, amelyre a cégeknek rugalmas, gyorsan adaptálható HR-stratégiákkal kell reagálniuk.

„A kulcsemberek megtartása, a munkavállalói élmény javítása és a munkaerő-kölcsönzés, mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek a vállalatoknak stabilan működni ebben a változó környezetben. A rugalmas foglalkoztatás lehetősége gyors reakciót biztosít a piaci változásokra, és a kölcsönző cégek kapacitása lehetővé teszi, hogy gyorsan toborozzanak megfelelő jelölteket a partnerek számára” – összegez a szakértő.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kevesebben dolgoznak Magyarországon, de válságról még szó sincs appeared first on Műszaki Magazin.

Vezetőként időzsonglőrnek lenni szinte kötelesség

Az idő a legdemokratikusabb erőforrás: mindenkinek ugyanannyi van belőle naponta. Mégis, míg egyes vezetők naponta újabb mérföldköveket érnek el, mások már délelőtt elvesznek az emailek és az ad hoc megbeszélések tengerében. A különbség gyakran nem is a tehetségben, hanem az időhöz való viszonyban keresendő.

A hatékony időgazdálkodás egyáltalán nem rideg ütemezés vagy kimerítő multitasking. Tudatosság, fókusz és következetesség. Az alábbiakban bemutatjuk azt az öt kulcsterületet, amelyeken keresztül egy vezető képes új időkezelési szokásokat kialakítani.

1. Stratégiai tervezés – a naptárad a szövetségesed

A jó vezető proaktívan alakítja a napi eseményeket. Ez az időgazdálkodás első szabálya: ne hagyd, hogy mások osszák be a napodat helyetted. A heti és havi szintű tervezés lehetőséget ad arra, hogy a fontos, de nem sürgős feladatok is helyet kapjanak – ilyen például a stratégiai gondolkodás, a visszajelzések adása vagy a csapat fejlesztése.

Tipp: Minden hét elején tarts egy „időmenedzsment meetinget” önmagaddal. Térképezd fel, mire mondtál igent előző héten feleslegesen, és mire kellett volna több figyelmet szánnod.

 2. A delegálás művészete – nem te vagy a mindenhez értő szuperhős

Vezetőként nem az a feladatod, hogy mindent te csinálj meg – hanem az, hogy gondoskodj róla, minden el legyen végezve. A túlzott kontroll és a „csak én tudom jól megcsinálni” szemlélet felemészti az idődet és a csapatot is visszafogja. A tudatos delegálás felszabadítja az idődet, miközben a csapatod önállóságát, felelősségvállalását és szakmai fejlődését is elősegíti.

Tipp: Ha egy feladatot háromszor egymás után végigcsináltál más helyett, ideje delegálni és betanítani – különben a feladat és az idő is nálad ragad örökre.

 3. Prioritások mentén élni

Stephen Covey időgazdálkodási mátrixát sokan ismerik, mégis kevesen alkalmazzák. Vezetőként rengeteg inger ér: hirtelen felmerülő problémák, e-mailek, kérések. Könnyű a sürgős feladatokra reagálva leélni a napot, miközben a valóban fontos dolgok – például a hosszú távú célok megtervezése vagy a csapatkohézió erősítése – háttérbe szorulnak.

Tipp: Mielőtt egy új feladatot felvennél a listádra, kérdezd meg magadtól: Tényleg fontos ez? Vagy csak sürgősnek tűnik? Ha egyik sem, ne vedd fel.

 4. Fókuszidő és megszakításmentes zónák – az igazi értékteremtés terepei

A folyamatos válaszolgatás, értesítések és félbeszakítások széttöredezik a figyelmet. Márpedig a mély gondolkodást, az innovációt és a jó döntéseket fókuszált, zavartalan időszakok szülik. Ha sosem teremted meg ezeket a zónákat, vezetőként is sajnos csak tűzoltó maradsz, stratégává így nem válhatsz.

A megszakításmentes munka alapfeltétele annak, hogy világos jövőképet alkoss és hosszú távú döntéseket hozz. Ez az az idő, amikor valódi értéket teremtesz – nem mások elvárásaira reagálsz, hanem a saját víziód szerint építkezel.

Tipp: Naponta legalább egy-két órát jelölj ki fókuszidőnek – telefon nélkül, e-mailtől mentesen. Ez legyen szent: se megbeszélés, se zavarás, se multitasking.

 5. Időt adni magadnak is – mert a kiégés nem vezetői kvalitás

Az időgazdálkodás nem önkizsákmányolás. Épp ellenkezőleg: vezetőként példát mutatsz azzal is, ha tudatosan időt szánsz regenerálódásra, töltődésre. A túlterhelt, fáradt, ingerült vezető mindent csinál, csak nem inspirál, mindössze túlél. Ha magadnak sem teremtesz időt, hogyan várnád el, hogy mások tiszteljék a sajátjukat?

Tipp: A pihenőidődet is tervezd be! Lehet az egy séta, olvasás, edzés – a lényeg, hogy része legyen a napodnak, és ne csak akkor jusson rá idő, amikor már késő.

Az idő egyfajta tükör és nem ellenség

A vezetői időgazdálkodás valójában az értékrendről szól. Arról, hogy mire mondasz igent, mire mondasz nemet – és hogy képes vagy-e példát mutatni egy tudatosabb működésre a csapatodnak is. Az idő nem ellenség, amit le kell győzni. Sokkal inkább tükör: megmutatja, mire helyezel valóban hangsúlyt, hogyan dolgozol, milyen vezető vagy.

Ha úgy érzed, elveszel a napi feladatokban, és alig marad időd arra, ami igazán számít, ne szégyelld külső segítséget kérni. Egy tapasztalt üzleti mentor vagy coach nemcsak rendszert visz az időkezelésedbe, hanem segít tisztán látni azt is, mi az, ami valóban fontos – és mi az, ami csak elveszi az idődet.

Az igazi vezető nem az, aki mindig elfoglalt – hanem az, aki tudja, mire érdemes időt szánni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vezetői időgazdálkodás – így bánj a legnagyobb tőkéddel appeared first on Műszaki Magazin.

Kecskés Krisztina tavaly novemberben csatlakozott a Schneider Electric dunavecsei csapatához. A DSPS új HR vezetője bölcsész diplomái mellett számos, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó végzettséggel is rendelkezik, mint például tréner és coach.

Pályafutása során jelentős tapasztalatot szerzett nemzetközi nagyvállalatoknál, széleskörű HR vezetői múltja pedig felöleli a gyógyszer-, az autó- és a technológiai iparágakat. Karrierje során nem csak hazai, hanem ausztriai HR vezetői feladatokat is ellátott.

A Schneider Electric dunavecsei üzemének HR vezetőjeként feladatai közé tartozik a gyár folyamatos fejlődésének támogatása emberi erőforrás oldalról, beleértve a szakember-utánpótlás biztosítását, az egyetemekkel való stratégiai kapcsolattartást, a már ott dolgozó munkatársak fejlesztését, az új munkaerő biztosítását, valamint a HR tudásbázis növelését. Mivel a DSPS létszáma dinamikusan bővül, fontos feladata a HR folyamatok hatékonyabbá tétele, hogy a gyorsan növekvő csapatot megfelelően tudják támogatni.

„A DSPS HR vezetőjeként az egyik legfontosabb feladatomnak azt látom, hogy létrehozzunk helyben egy olyan tudásbázist, amivel hatékonyan támogathatjuk a növekedési célok megvalósítását. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítanunk a meglévő csapat fejlődésére is, hogy a nálunk dolgozók kiteljesíthessék karrierjüket itt Dunavecsén, vagy akár a 100 országban jelen lévő vállalaton belül. Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság, hatékonyságra ösztönzés mellett a Schneider Electric abból a szempontból is egy példamutató cég, hogy gondoskodik a vállalaton belüli tehetségekről, és karrierutakat nyit meg előttük” – mondta el kinevezése kapcsán Kecskés Krisztina.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új HR vezető a Schneider Electric dunavecsei gyárában appeared first on Műszaki Magazin.

Kovács Mátét nevezték ki a múlt év végén a Schneider Electric Gyöngyösön működő üzeme termelési igazgatójának. Új pozíciójában a szakember felel a gyártási tevékenység teljes körű felügyeletéért és irányításáért, emellett feladatai közé tartozik a munkatársak fejlesztése, valamint az anyagi ösztönző rendszer kidolgozása is.

Kovács Máté a Károly Róbert Főiskolán szerzett logisztikai, az Eszterházy Károly Egyetemen pedig marketing diplomát. Szakmai pályafutását tanulmányai alatt, 2013-ban kezdte a Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani telephelyén, ahol hat évet töltött el. Kezdetben gyakornokként dolgozott, majd különböző pozíciókat töltött be logisztikai területen, foglalkozott beszerzéssel, tervezéssel, vevői kommunikációval, változáskoordinációval.

A szakember 2019-ben csatlakozott a Schneider Electric gyöngyösi csapatához, a Prodax üzemben négy hónapig gyártástervezési vezetőként dolgozott, majd ezt követően a beszerzési csapatot is megkapta. 2021-ben logisztikai osztályvezetőnek nevezték ki. Termelési igazgatóként 125 ember munkáját irányítja.

 „Hiszünk abban, hogyha fejlesztjük a kollégáinkat, az hatással lesz a munkájukra is, és hatékonyabban tudnak dolgozni. Kovács Máté egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy olyan légkört teremtsen munkatársaink számára, amelyben szeretnek dolgozni és ezáltal kiemelkedő eredményeket érhetünk el közösen” – mondta el a kinevezés kapcsán Mitasz Ádám, a Prodax gyárigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új termelési igazgató a Schneider Electric gyöngyösi Prodax gyárában appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében Magyarország leglátogatottabb tematikus állásportálja, adatalapú információval támogatva a továbbtanuláson gondolkozó diákokat. Az aktuális munkakeresői bérigények és a felsőfokú végzettséghez kötött nyitott pozíciók számosságának ismeretében a pályaorientáció könnyebb lehet a döntés előtt álló fiataloknak.

A Profession.hu önéletrajz-adatbázisában több mint 265 000, az elemzés szempontjából releváns fő szerepel, akik regisztrációkor megjelölték a diplomás státuszt. Közülük a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Debreceni Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen vagy a Budapesti Gazdasági Egyetemen szerezték meg a végzettségüket felsőfokú tanulmányaikat követően.

Kizárólag diplomásoknak szóló lehetőségek

Folyamatosan változnak a trendek a munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően, a meglévő papírokról sok esetben átkerül a fókusz a jelöltek készségeire, attitűdjére, azonban vannak olyan szakterületek, amelyekre jellemzően kizárólag diplomások önéletrajzait várják. 2024 során a pénzügyi és gazdasági igazgatókat kereső hirdetések között szerepelt a legmagasabb arányban az elvárások között a felsőfokú végzettség. Ezt követték a közgazdászokat és a jogi szakembereket kereső munkalehetőségek.

Az összdarabszámot vizsgálva elmondható, hogy a legtöbb olyan hirdetés, amelynél megjelölték a jelentkezők felé támasztott elvárások között a diploma meglétét a mérnöki, a pénzügy és könyvelés, valamint a gyártás, termelés szektorban meghirdetett állásra vonatkozott. Ezeken belül a következő szakmáknál volt a legtöbb, kifejezetten diplomásoknak szóló lehetőség 2024-ben: projektmenedzsment (az összes felsőfokú végzettséget elváró álláshirdetés 5,5%-át ebben a szakmai alkategóriában adták fel tavaly), gépészmérnök (4,3%), villamosmérnök (4%), könyvelés (3,9%), kontrolling (3,1%), anyaggazdálkodás, beszerzés (3%), programozó, fejlesztő (2,8%), banki értékesítés (2%), minőségbiztosítási mérnök (1,8%), folyamatmérnök (1,6%).

A munkavállalói érdeklődés tekintetében pedig az látható, hogy sorrendben a marketing, média és PR, a cégvezetés, menedzsment, a HR és munkaügy, valamint a jog számítottak tavaly a legnépszerűbb területeknek az álláskeresők körében a jellemzően diplomát elváró pozíciók közül; (ezek azok a felsőfokú végzettséget igénylő hivatások, amelyekre kimagaslóan sok munkavállalói jelentkezés érkezett).

A meghirdetett állások ötödében elvárás a felsőfokú végzettség

Az elmúlt években megfigyelhető a diplomát elváró hirdetések arányának folyamatos zsugorodása. 2020-ban az összes hirdetés 34%-a tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, ez 2022-ben 26%-ra, majd egy évvel később 25,5%-ra csökkent. Tavaly is folytatódott ez a tendencia: a hirdetések 21,5%-a szólt kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak.

„A Profession.hu felületén aktivált álláshirdetések elemzésével kirajzolódnak a munkáltatói elvárások és ezek változásai. A toborzó cégek igényei között egyre inkább teret kap a jelöltek attitűdje, motiváltsága, tanulási és fejlődési hajlandósága. Előtérbe kerül a potenciális kollégák személyisége, és az, hogy ez mennyire illeszkedik a cégkultúrához és a csapathoz. A dinamikusan változó környezetben ezek a készségek mindinkább nélkülözhetetlenné válnak, így az ezeket felmérő, készségalapú toborzás is terjed” – foglalta össze Tamaskovics Kinga, a Profession.hu megbízott HR-vezetője.

„Az elvárások átalakulásával bizonyos szakmáknál akár a diploma hiányát is pótolhatják ezek a kompetenciák, tulajdonságok, de általánosságban azért elmondható, hogy a felsőfokú végzettség egy olyan értéket jelent, ami a munkaerőpiacon releváns, akár egy adott szakterületre specializáltság nélkül is. Szélesebb látásmódot, tájékozottságot, fejlett problémamegoldó képességet feltételez, egy olyan jelöltet jelenthet, aki képes gyorsan tanulni, alkalmazkodni és összetett problémákban gondolkodni” – tette hozzá a Profession.hu szakembere.

Így alakult a diplomás munkakeresők bérigénye

A diplomás pályakezdők átlagos bérigénye emelkedett tavaly óta: nettó 308 000 forintról 383 000 forintra. A legnagyobb kezdő fizetési igénnyel a Budapesti Gazdasági Egyetem (nettó 420 900 Ft), majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (havi nettó 406 700 Ft) és a Budapesti Corvinus Egyetem (396 500 Ft) egykori hallgatói kérik átlagosan a legtöbbet. A munkaerőpiacon eltöltött évek számával a bérigények is növekszenek. A 10+ éves szakmai tapasztalattal rendelkező diplomás munkakeresők között ugyanazok a fővárosi intézmények szerepelnek az első három helyen, mint a pályakezdők esetében: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (havi nettó 698 200 Ft), a Budapesti Corvinus Egyetem (680 700 Ft) és az Óbudai Egyetem (674 600 Ft).

¹ Similarweb oldal látogatottsági adatok alapján a Profession.hu a leglátogatottabb tematikus állásportál Magyarországon 2024 első negyedévében mért adat szerint
² Profession saját adatok (2024 Q1)
³ Mystery Shopping kutatás (2023)

Forrás: Profession.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi most egy diploma értéke a munkaerőpiacon? appeared first on Műszaki Magazin.