A pszichológus olyan szakember, aki az emberi gondolkodás, érzelmek, viselkedés, kapcsolatok és lelki működés megértésében segít. Sokan még mindig csak akkor gondolnak pszichológushoz fordulásra, amikor már nagy a baj, pedig a pszichológiai tanácsadás, az önismereti munka, a stresszkezelés, a szorongás kezelése vagy a párkapcsolati problémák feldolgozása sokkal korábban is hasznos lehet. Egy jó pszichológus nem ítélkezik, nem ad kész életrecepteket, és nem „megmondja”, mit kell tenned, hanem biztonságos, szakmailag keretezett beszélgetésekben segít rálátni arra, mi zajlik benned, mi ismétlődik az életedben, és hogyan tudsz tudatosabban kapcsolódni önmagadhoz és másokhoz.

Pszichológus

A pszichológus elsődleges feladata, hogy szakmai tudásával segítse a lelki folyamatok megértését, az érzelmi nehézségek feldolgozását, a gondolkodási és viselkedési minták felismerését, valamint az életvezetési elakadások tisztázását. A pszichológus nem varázsló, nem tanácsadó barát, és nem olyan kívülálló, aki egyetlen mondattal megoldja az ember problémáit. Sokkal inkább olyan képzett szakember, aki strukturált beszélgetéseken, kérdéseken, visszajelzéseken és pszichológiai módszereken keresztül segít abban, hogy a kliens pontosabban értse saját érzéseit, szükségleteit, konfliktusait és döntéseit.

A pszichológus munkája a lelki egészség támogatásáról szól. A WHO meghatározása szerint a mentális egészség nem pusztán a betegség hiánya, hanem olyan jólléti állapot, amelyben az ember képes megküzdeni az élet stresszeivel, kibontakoztatni képességeit, tanulni, dolgozni és kapcsolódni a közösségéhez. Ez a szemlélet jól mutatja, hogy pszichológushoz fordulni nem gyengeség, hanem tudatos lépés a mentális egyensúly, az önismeret és az egészségesebb működés felé.

Egy pszichológus segíthet akkor, ha valaki szorongással, tartós stresszel, önbizalomhiánnyal, párkapcsolati problémákkal, veszteséggel, gyásszal, munkahelyi kiégéssel, döntési nehézséggel vagy ismétlődő kapcsolati mintákkal küzd. A pszichológiai munka lényege nem az, hogy a szakember helyetted döntsön, hanem az, hogy megtanulj jobban kapcsolódni saját belső világodhoz. Amikor valaki elkezdi megérteni, miért reagál bizonyos helyzetekben túl erősen, miért halogat, miért választ újra és újra hasonló párkapcsolatokat, vagy miért érzi magát értéktelennek, máris közelebb kerülhet a változáshoz.

Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

Pszichológushoz fordulni akkor érdemes, amikor egy lelki nehézség tartósan jelen van, ismétlődik, akadályozza a mindennapi működést, vagy olyan belső feszültséget okoz, amelyet az ember már nem tud egyedül megnyugtatóan kezelni. Nem kell megvárni, amíg a probléma elviselhetetlenné válik. A pszichológus már akkor is sokat segíthet, amikor valaki csak azt érzi, hogy valami nincs rendben: fáradtabb, ingerlékenyebb, érzékenyebb, nehezebben alszik, gyakrabban szorong, elveszítette a motivációját, vagy már nem örül azoknak a dolgoknak, amelyek korábban feltöltötték.

Gyakori ok a pszichológus felkeresésére a szorongás. A szorongás lehet állandó belső feszültség, testi tünetekkel járó nyugtalanság, teljesítményhelyzetektől való félelem, pánikszerű rosszullét, társas helyzetektől való visszahúzódás vagy jövővel kapcsolatos túlzott aggodalom. A pszichológus segíthet feltérképezni, milyen gondolatok, élmények, kapcsolati minták vagy élethelyzeti terhelések állnak a szorongás mögött. A cél nem egyszerűen az, hogy „ne szorongjunk”, hanem hogy érthetőbbé váljon a szorongás üzenete, és kialakuljanak azok a megküzdési módok, amelyek biztonságosabbá teszik a mindennapokat.

A stresszkezelés szintén gyakori téma pszichológusnál. A tartós stressz nemcsak lelki, hanem testi szinten is megterhelő lehet: alvászavar, fejfájás, izomfeszülés, gyomorpanasz, ingerlékenység vagy koncentrációs nehézség is kísérheti. A pszichológus ilyenkor segíthet megérteni, hogy a kliens hogyan viszonyul a teljesítményhez, a megfeleléshez, a határokhoz és a pihenéshez. Sok ember nem azért merül ki, mert gyenge, hanem mert hosszú időn át úgy működik, hogy közben nem veszi komolyan saját szükségleteit.

Pszichológushoz fordulhatunk párkapcsolati problémák esetén is. Ilyenkor nem feltétlenül csak páros konzultációra lehet gondolni: egyéni pszichológiai folyamatban is sokat lehet dolgozni azon, hogyan választunk partnert, hogyan kommunikálunk, mitől félünk egy kapcsolatban, miért nehéz határokat húzni, vagy miért válik ismétlődővé a konfliktus, a féltékenység, az eltávolodás vagy az alárendelődés. Egy pszichológus segíthet abban, hogy a kapcsolat ne csupán fájdalmas események sorozata legyen, hanem önismereti tükör is.

Gyász, veszteség és krízishelyzet esetén a pszichológus jelenléte különösen fontos lehet. Egy haláleset, szakítás, válás, betegség, munkahely elvesztése vagy más jelentős életesemény megrendítheti az ember biztonságérzetét. A gyász nem lineáris folyamat, és nincs egyetlen „helyes” módja. A pszichológus abban segíthet, hogy a veszteség kapjon helyet a történetünkben, miközben lassan újra kapcsolódni tudunk az élethez.

Forrás és további szakmai információk pszichológus témakörben: Pszi.hu

Pszichológus vagy pszichiáter: mi a különbség?

A pszichológus vagy pszichiáter kérdés sokakban felmerül, amikor lelki problémával keresnek segítséget. A különbség lényege, hogy a pszichiáter orvos, aki orvosi egyetem után szakosodik pszichiátriára, diagnosztizálhat mentális zavarokat, és szükség esetén gyógyszeres kezelést is javasolhat. A pszichológus ezzel szemben pszichológiai képzettséggel rendelkezik, a lelki működés, gondolkodás, érzelmek, viselkedés és kapcsolati minták megértésében segít, gyógyszert nem ír fel. Magyar tájékoztató források is hangsúlyozzák, hogy a pszichiáter és a klinikai pszichológus egyaránt foglalkozhat mentális betegségekkel, de eltérő képzési háttérrel és módszertannal dolgoznak.

A pszichológus akkor lehet jó választás, ha valaki életvezetési elakadással, szorongással, stresszel, önismereti kérdésekkel, kapcsolati nehézségekkel, enyhébb hangulati problémákkal, munkahelyi kiégéssel vagy döntési bizonytalansággal küzd. A pszichiáter felkeresése akkor válhat különösen fontossá, ha a tünetek súlyosak, tartósak, jelentősen akadályozzák a mindennapi életet, öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, pszichotikus tünetek, mániás állapot, súlyos depresszió, függőség vagy komoly alvás- és étkezési zavar áll fenn.

A két szakember munkája nem egymás ellentéte. Sok esetben a pszichológus és a pszichiáter együttműködése adja a leghatékonyabb támogatást. Előfordulhat, hogy valakinek gyógyszeres stabilizálásra és pszichológiai munkára is szüksége van. Máskor elegendő lehet a pszichológiai tanácsadás vagy pszichoterápiás folyamat. A legfontosabb szempont mindig az, hogy az adott ember milyen állapotban van, milyen tünetei vannak, és milyen szintű szakmai segítségre van szüksége.

Hogyan zajlik az első alkalom egy pszichológusnál?

Az első alkalom egy pszichológusnál sokak számára izgalmas, sőt szorongáskeltő lehet. Teljesen természetes, ha valaki előtte azon gondolkodik, mit kell majd mondania, hogyan fogják megítélni, elég „komoly-e” a problémája, vagy tud-e majd őszintén beszélni egy idegen ember előtt. A pszichológus feladata éppen az, hogy biztonságos, elfogadó és szakmailag keretezett légkört teremtsen, ahol nem kell tökéletesen megfogalmazni mindent.

Az első beszélgetés általában az ismerkedésről, a probléma körvonalazásáról és a célok tisztázásáról szól. A pszichológus kérdezhet arról, miért most jelentkeztél, milyen nehézségek vannak jelen az életedben, mióta tartanak a tünetek, hogyan hatnak a munkádra, tanulásodra, kapcsolataidra, alvásodra vagy önértékelésedre. Szóba kerülhetnek korábbi életesemények, családi háttér, párkapcsolati helyzet, egészségi állapot és az is, hogy voltál-e már korábban pszichológusnál vagy pszichiáternél.

Fontos tudni, hogy az első alkalom nem vizsga. Nem kell előre „jól” elmondani a történetedet. A pszichológus nem azt várja, hogy kész elemzéssel érkezz, hanem abban segít, hogy közösen elkezdjétek megérteni a helyzetet. Sokszor már az is megkönnyebbülést hoz, hogy valaki végre kimondhatja azt, amit régóta magában tartott. A pszichológiai munka egyik legfontosabb eleme a bizalmi kapcsolat, amely idővel, fokozatosan alakul ki.

Milyen problémákkal segíthet egy pszichológus?

A pszichológus számos lelki, kapcsolati és életvezetési problémában nyújthat segítséget. Az egyik leggyakoribb terület a szorongás kezelése. A szorongó ember gyakran előre fél olyan helyzetektől, amelyek még meg sem történtek, túl sokat rágódik, nehezen kapcsol ki, és sokszor a teste is jelzi a feszültséget. A pszichológus segít felismerni a szorongást fenntartó gondolkodási mintákat, belső félelmeket és elkerülő viselkedéseket.

A depresszív tünetek esetén a pszichológus szintén fontos támogatást jelenthet. A depresszió nem egyszerű rosszkedv, hanem tartós hangulati, gondolkodási, testi és motivációs változásokkal járó állapot lehet. A WHO szerint a depresszió kezelésében a pszichológiai kezelések hatékonyak lehetnek, és bizonyos esetekben gyógyszeres kezeléssel is kombinálhatók. Súlyos tünetek vagy öngyilkossági gondolatok esetén azonnali orvosi, pszichiátriai segítség szükséges.

A pszichológus sokat segíthet önbizalomhiány, önértékelési zavarok és belső kritikus működés esetén is. Sok ember látszólag jól teljesít, belül mégis állandóan elégedetlen magával. Úgy érzi, nem elég jó, nem elég szerethető, nem elég sikeres, és folyamatosan mások visszajelzéseiből próbálja felépíteni saját értékességét. A pszichológiai munka során megérthetővé válhat, honnan ered ez a belső bizonytalanság, milyen korábbi tapasztalatok erősítették meg, és hogyan lehet fokozatosan együttérzőbb, reálisabb önmagunkhoz való viszonyt kialakítani.

Trauma és nehéz életesemények feldolgozásában a pszichológus szerepe különösen érzékeny. A trauma nem csak a látványosan súlyos eseményeket jelenti. Traumatikus lehet minden olyan élmény, amely meghaladta az akkori megküzdési kapacitásunkat, és tartós nyomot hagyott az idegrendszerben, az önértékelésben vagy a kapcsolódási képességben. Ilyen lehet bántalmazás, elhanyagolás, megalázás, baleset, veszteség, hűtlenség, érzelmi kiszámíthatatlanság vagy tartós fenyegetettség. A pszichológus segíthet abban, hogy a múlt ne feldolgozatlanul ismétlődjön a jelenben.

Online pszichológus: hatékony lehet az internetes tanácsadás?

Az online pszichológus egyre elterjedtebb lehetőség azok számára, akik földrajzi távolság, időbeosztás, mozgáskorlátozottság, külföldi tartózkodás vagy személyes preferencia miatt nehezebben jutnak el rendelőbe. Az online pszichológiai tanácsadás videóhíváson keresztül történhet, és sok esetben hasonló kereteket követ, mint a személyes találkozás: előre egyeztetett időpont, bizalmas beszélgetés, szakmai határok, célok és rendszeresség.

Az online pszichológus akkor lehet jó megoldás, ha a kliens biztonságos, nyugodt helyen tud kapcsolódni, megfelelő internetkapcsolattal rendelkezik, és a problémája jellege lehetővé teszi a távoli munkát. Az NHS tájékoztatása szerint a beszélgetésterápiák bizonyos formái személyesen, távolról, egyénileg vagy csoportosan is elérhetők lehetnek, ami jól mutatja, hogy a pszichológiai segítségnyújtás ma már nem kizárólag rendelői helyzethez kötött.

Ugyanakkor az online pszichológus nem minden helyzetben elegendő. Súlyos krízis, öngyilkossági veszély, pszichotikus állapot, akut veszélyeztetettség vagy erősen instabil állapot esetén személyes, sürgős egészségügyi vagy pszichiátriai ellátásra lehet szükség. Fontos különbséget tenni a valódi szakemberrel folytatott online konzultáció és az önsegítő, szabályozatlan, laikus vagy mesterséges intelligenciára épülő „terápiapótlékok” között. Egy pszichológus szakmai felelősséggel, etikai keretek között dolgozik, ami nem helyettesíthető alkalmi internetes tanácsokkal.

Tévhitek a pszichológusról

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy pszichológushoz csak az jár, aki „beteg” vagy „nem tudja megoldani az életét”. Ez a gondolat sok embert visszatart attól, hogy időben segítséget kérjen. Valójában pszichológushoz fordulni lehet krízisben, de lehet megelőző, önismereti vagy fejlődési céllal is. Ahogyan a testünkkel kapcsolatban természetesnek tartjuk, hogy szakemberhez fordulunk, úgy a lelki egészség támogatása is felelős döntés.

Másik tévhit, hogy egy barát ugyanazt nyújtja, mint egy pszichológus. A baráti beszélgetés nagyon értékes lehet, de nem azonos a pszichológiai munkával. A barát érzelmileg bevonódik, tanácsot adhat, saját tapasztalataiból indul ki, és gyakran szeretne gyorsan megnyugtatni. A pszichológus ezzel szemben szakmai figyelemmel, módszertani tudással és etikai keretek között dolgozik. Nem az a célja, hogy mindenáron megnyugtasson, hanem hogy segítsen mélyebben megérteni a helyzetet.

Sokan azt gondolják, hogy a pszichológus majd megmondja, mit kell tenni. Ez érthető vágy, különösen akkor, ha valaki bizonytalan vagy kimerült. A pszichológus azonban nem dönthet a kliens helyett. Nem az ő dolga megmondani, hogy szakíts-e, felmondj-e, költözz-e, vállalj-e gyermeket, vagy hogyan rendezd az életedet. A pszichológus abban segít, hogy tisztábban lásd a saját érzéseidet, félelmeidet, szükségleteidet és lehetőségeidet, így végül tudatosabban hozhass döntést.

Az is tévhit, hogy egyetlen alkalom után mindennek meg kell oldódnia. Előfordulhat, hogy már az első beszélgetés is megkönnyebbülést hoz, de a tartós változáshoz általában idő, bizalom és rendszeresség kell. A lelki minták sokszor évek vagy évtizedek alatt alakulnak ki, ezért nem mindig változnak meg egyik napról a másikra. A pszichológus ebben a folyamatban kísér, tükröt tart, kérdez, visszajelez, és segít új belső kapaszkodókat kialakítani.

Pszichológus és önismeret: nem csak krízisben segíthet

A pszichológus nemcsak akkor lehet hasznos, amikor valaki szorong, depresszív tüneteket él át, gyászol vagy krízisben van. Az önismereti munka önmagában is értékes. Segíthet megérteni, miért reagálunk bizonyos helyzetekben túl erősen, miért félünk a visszautasítástól, miért akarunk állandóan megfelelni, miért nehéz nemet mondani, vagy miért érezzük magunkat újra és újra hasonló kapcsolati helyzetekben.

A pszichológus támogatásával fejlődhet az érzelmi intelligencia, a kommunikáció, a határhúzás, az önérvényesítés és a konfliktuskezelés. Ezek nem csupán „lelki” készségek, hanem a mindennapi élet nagyon gyakorlati területeit is meghatározzák. Hatással vannak arra, hogyan választunk párt, hogyan dolgozunk csapatban, hogyan reagálunk kritikára, hogyan nevelünk gyermeket, hogyan kezeljük a kudarcot, és hogyan tudunk jelen lenni saját életünkben.

Az önismeret nem öncélú befelé fordulás. Inkább annak a képessége, hogy reálisabban lássuk önmagunkat, felelősséget vállaljunk a működésünkért, és ne csak automatikus minták alapján reagáljunk. Egy pszichológus ebben segíthet: nem elveszi a döntés felelősségét, hanem abban támogat, hogy szabadabban és tudatosabban tudj választani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Pszichológus – Mikor érdemes szakemberhez fordulni, és miben segíthet? appeared first on Műszaki Magazin.

A PNAS folyóiratban április 20-án megjelent új tanulmányuk szerint hamarosan létrejöhetnek olyan evolválódó MI-rendszerek (evolúcióképes AI: eAI), amelyek képesek darwini evolúción alapuló fejlődésre. A szerzők szerint ezek a rendszerek különleges kockázatokat hordoznak, amelyek az evolúcióbiológia gondolati keretei alapján jobban megérthetők és mérsékelhetők.

„Az evolúció ereje világosan megmutatkozik a biológiai evolúció történetében, amely létrehozta az emberi elme kognitív képességeit” – hívta fel a figyelmet Szathmáry Eörs, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem evolúcióbiológia-professzora, a pöckingi Parmenides Center for the Conceptional Foundations of Science igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. „Elkerülhetetlennek tartjuk, hogy az MI-rendszerek fejlesztése – valószínűleg már a közeli jövőben – építeni fog a teljes körű evolúciós folyamatok erejére” – tette hozzá Luc Steels, a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia robotika- és MI-professzora, a cikk vezető társszerzője.

Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának vezető tudományos lapjában, a PNAS-ben megjelent tanulmány ismerteti, hogy az MI-kutatásban már jelenleg is megjelennek egyes evolúciós elvek és komponensek, és azt is bemutatja, hogy a további fejlesztések – különösen az ágensekre épülő mesterséges intelligencia – miként vezethetnek rövid időn belül olyan rendszerekhez, amelyek már a valódi darwini evolúció valamennyi kritériumának megfelelnek. Az ilyen rendszerek új korszakot nyithatnak az MI fejlődésében: képesek lehetnek áttörni azokat a korlátokat, amelyek még a mai tanuló MI-rendszerek számára is nehezen leküzdhetők. Ezek a rendszerek azonban különleges kockázatot is hordozhatnak.

„A biológiai evolúció példái azt sugallják, hogy az evolválódó MI-rendszereket különösen nehéz lesz kontroll alatt tartani”

– figyelmeztet Müller Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense, a tanulmány első szerzője.

A két evolúcióbiológus, Szathmáry Eörs és Müller Viktor a robotika- és MI-szakértő Luc Steels professzorral fogott össze, hogy közösen fogalmazzák meg előrejelzésüket az eAI lehetséges kockázatairól, és egyben javaslatokat tegyenek e kockázatok mérséklésére.

A tanulmány biológiai és számítógépen szimulált evolúciós példákon keresztül szemlélteti, hogy az evolúció hajlamos „önző” tulajdonságokat létrehozni. Az eAI esetében ez növeli annak valószínűségét, hogy a rendszer eltérjen az ember által kijelölt céloktól. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az MI kockázataival kapcsolatban a legtöbbször a mesterséges általános intelligencia (artificial general intelligence: AGI) elérésére helyeződik a hangsúly – ez az a küszöb, ahol az MI minden kognitív feladatban eléri vagy meghaladja az emberi képességeket –, az evolúció példái azt mutatják, hogy a károkozás vagy manipuláció képességéhez nincs feltétlenül szükség kiemelkedő intelligenciára. Jó példa erre a veszettség vírusa, amely egyszerű szerveződésű kórokozóként is képes a megfertőzött emlősök manipulálására és kihasználására. Így az evolúcióképes mesterséges intelligencia már jóval az AGI megjelenése előtt eltérhet az ember által kijelölt céloktól, és komoly kockázatot jelenthet. A kockázathoz nem kell semmilyen különleges körülménynek teljesülnie: az AI rendszerek és az emberiség használnak közös erőforrásokat, így egy hatékonyan önreprodukáló rendszer előbb-utóbb a számunkra életfontosságú erőforrásokat vonja el.

A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy a rendszerek önreprodukálásának korlátozására irányuló erőfeszítések – ha nem tökéletes a kontroll – éppen azokat a tulajdonságokat szelektálják legerősebben, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzés kijátszását. Ennek biológiai analógiája az antibiotikumokkal vagy növényvédő szerekkel szembeni gyors rezisztencia kialakulása a baktériumok és kártevők esetében. Ráadásul az általános evolúciós szabály mellett az eAI esetében ugyanebbe az irányba hat a szelekció speciális jellege: az MI-fejlesztések legfontosabb célja a kognitív képességek folyamatos javítása. Míg az állatok több ezer éves tenyésztése a háziasított fajokat könnyebben kezelhetővé, jobban irányíthatóvá tette, az „intelligencia” növelésére irányuló szelekció az MI-rendszerek esetében növelheti annak esélyét és képességét, hogy megtévesszék az embereket és kivonják magukat az ellenőrzés alól.

A tanulmány végül arra is rámutat, hogy bár a természetes szelekción alapuló evolúció kontrollálása önmagában is rendkívül nehéz, az MI-rendszerek fejlődése több szempontból is gyorsabb és hatékonyabb lehet a biológiai evolúciónál. A biológiai szervezetekkel ellentétben az eAI képes lehet szerzett tulajdonságok örökítésére, sőt még arra is, hogy a saját működését, egyes komponenseit célzott tervezéssel javítsa ahelyett, hogy meg kellene várnia a hasznos változatokat létrehozó véletlenszerű mutációkat. „Az MI evolúciójának lehetséges sebessége mélységesen aggasztó” – állítja Luc Steels.

A szerzők olyan szabályozás kialakítását sürgetik, amely mérsékelheti az evolúcióképes mesterséges intelligenciához kapcsolódó veszélyeket. A legfontosabb szabály, hogy az MI-rendszerek reprodukciójának (másolásának, „szaporodásának”) teljes mértékben központosított emberi ellenőrzés alatt kell maradnia: tökéletes kontrollra van szükség.

„Reméljük, hogy a figyelmeztetésünk időben érkezik, és a szabályozásokat még azelőtt be lehet vezetni, hogy az eAI valóban lendületet venne”

– nyilatkozta Müller Viktor, Szathmáry Eörs pedig hozzátette:

„Ha nem cselekszünk, az evolúció új ‘nagy átmenetének’ tanúi lehetünk, amelyben az eAI felváltja vagy legalábbis uralma alá hajtja az embert. A jövőnk foroghat kockán.”

A kutatást az Európai Kutatási Tanács, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Európai Innovációs Tanács támogatta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megjelenhet az evolúcióra képes mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

A több mint öt éven át tartó, Dr. Kroó Norbert, Dr. Csernai László Pál és Dr. Papp István ötletén és szabadalmán alapuló kutatás eredményei kimutatták, hogy megfelelő körülmények között a fúziós reakciók nanoméretben is beindíthatók. A projektet a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont irányította, együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont és a szegedi ELI-ALPS, valamint külföldi egyetemek kutatóival is. A projekt eredményei bebizonyították, hogy a nanoplazmonikus lézeres fúzió (röviden nanofúzió) közép- és hosszútávon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságának növeléséhez.

A fúziós energiatermelés elméletileg nagy energiasűrűséget biztosít viszonylag kis mennyiségű üzemanyag felhasználásával. A jelenlegi modellek szerint az energiahozam jelentősen meghaladhatja a fosszilis vagy hasadáson alapuló rendszerekét. A potenciális üzemanyagok közé tartozik a hidrogén, a deutérium, valamint egyes könnyű elemek, például a bór. A fúziós reakciók egyik előnye, hogy megfelelően megválasztott reakcióutak esetén nem keletkeznek hosszú felezési idejű radioaktív melléktermékek, ezért ez a technológia a jelenleg ismert leginkább környezetkímélő eljárások közé tartozik.

A NAPLIFE projekt során végzett kutatások a nanoplazmonikus lézeres fúzió működési mechanizmusának vizsgálatára irányultak. A kísérletekben millijoule-os energiájú impulzuslézerekhez hangolt arany nanorészecskéket alkalmaztak, amelyek a lokális elektromágneses tér erősítésén keresztül hozzájárulhatnak a fúziós reakciók feltételeinek kialakításához. A jelenséget proton–bór reakciók végtermékeinek detektálásával támasztották alá.

Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a nanoplazmonikus megközelítés hosszabb távon alternatív irányt jelenthet a fúziós energiakutatásban, ugyanakkor a technológia energetikai alkalmazása további jelentős fejlesztéseket igényel. A fúziós energiatermelés különböző megközelítései – beleértve a nagy léptékű plazmafizikai rendszereket is – jelenleg még kísérleti fázisban vannak.

A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, a Nemzeti Laboratórium Program keretében valósult meg (azonosító: 2022-2.1.-NL-2022-00002), 2022. október 1. és 2026. március 31. között. A projekt demonstrációs szakasza ezennel lezárult. A kutatás folytatását 2026. április 1-jétől a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont végzi saját forrásból, korlátozottabb kapacitások mellett. A további előrelépés a rendelkezésre álló finanszírozási és kutatási erőforrásoktól függ.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentős előrelépés a lézeres magfúziós kutatásokban appeared first on Műszaki Magazin.

A kvantumtechnológia mindennapi életünk számos meghatározó területét alapjaiban átalakítja: Az új, kvantumos elven működő berendezések minőségi változást okoznak a kommunikációban, a számítástudományban és a metrológiában.

Ezek között kiemelkedően fontosak az atomi alapú kvantumtechnológiai fejlesztések, amelyek az utóbbi években az optikai atomórák és a hidegatom-interferométerek kiemelkedő eredményei mellett a kvantumszámítógép megvalósításában is eredményesek. Az egyedi atomok precíz, kontrollált manipulálása azonban rendkívüli tudományos és műszaki kihívást jelent, amely csak speciálisan kialakított, laboratóriumi környezetben valósítható meg.

A projekt célja ezen atomi alapú kvantumtechnológiákhoz kapcsolódó módszerek megvalósítása és továbbfejlesztése a HUN-REN Wigner FK Kvantumoptika Laboratóriumában, továbbá fotonok és atomok kölcsönhatásán alapuló új kvantumtechnológiai alkalmazások tudományos kutatása.

A fejlesztés az NKFIH támogatásával, a 2025-3.1.1-ED-2025-00011 projekt keretében valósul meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantumtechnológiához kapcsolódó kutatások a Wignerben appeared first on Műszaki Magazin.

Az új platform megteremti annak alapját, hogy a több telephellyel működő szervezet egységes, közös menedzsmentstruktúrában tudjon működni. A megoldást elsőként az ELI cseh, dolní břežanyi és szegedi kutatóközpontjaiban vezetik be; a romániai Măgurele telephely későbbi csatlakoztatása a tervek szerint egy következő lépés lehet.

Az ELI eddig különböző rendszerekkel dolgozott a kutatóközpontjaiban, amelyek egymástól függetlenül működtek. Egy közös ERP-be való beruházást határozott el a társaság, hogy az ELI egységes szervezetként működjön, és megőrizze globális vezető szerepét a lézertudományban. „Az új rendszer interoperabilitást teremt az ELI telephelyei között, és segíti a minőség egységes megközelítésének kialakítását a szervezet egészében. Mindez egyben elköteleződésünk a hatékony erőforrás-felhasználás mellett – a tudomány érdekében” – mondta Florian Gliksohn, az ELI ügyvezető igazgatója.

Csúcskategóriás kutatóközpont Szegeden

Az ELI egy nemzetközi kutatóközpont: csehországi, magyarországi és romániai nagy teljesítményű lézeres létesítményei a világ legfejlettebb berendezései közé tartoznak. Az ELI 2021 óta európai kutatási infrastruktúra-konzorciumként (ERIC) működik, hat tagország együttműködésében; központja a Prágához közeli Dolní Břežany-ban található.

A szegedi ELI ALPS (Attosecond Light Pulse Source) kifejezetten a rendkívül rövid fényimpulzusok – attoszekundumos „villanások” – előállítására specializálódott, amelyekkel a kutatók az elektronok mozgását is „nyomon tudják követni” atomokban és anyagokban. Az ELI kutatásai új távlatokat nyitnak többek között a fizika, a kémia, az anyagtudomány és a biomedicina területén, miközben ipari partnerek számára is hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiákhoz – elősegítve ezzel az áttörő innovációk megszületését, a hatékonyabb daganatkezelési eljárásoktól kezdve a nukleáris hulladék biztonságosabb kezelését támogató megoldásokig.

Felhőtechnológia a kutatói együttműködésért

A McKinsey szerint az európai vállalatok döntő többsége – 95 százaléka – már arról számol be, hogy a felhőtechnológiák kézzelfogható hozzáadott értéket teremtettek. Az ELI korábban is alkalmazott felhőalapú megoldásokat, a most induló ERP-bevezetés azonban az első olyan nagy léptékű projekt, amely érdemben egyszerűsíti és egységesíti az egész szervezet működését.

Az új ERP-rendszer a szervezet teljes működésére hatással lesz. A HR-csapatok központosított adatokkal és digitalizált folyamatokkal dolgozhatnak a toborzás, az értékelés és a munkavállalói fejlesztés területén. A pénzügyi és számviteli területek egységesített folyamatokat kapnak, emellett beépített AI-funkciók gyorsítják például a számlák párosítását, és azonnali rálátást adnak a fő pénzügyi mutatókra. A tudományos csapatok számára az egységes rendszer jobb koordinációt biztosít a nemzetközi projektek megvalósításában. Az SAP-val való együttműködés mellett elsősorban a platform megbízhatósága és a gyorsabb megtérülés szólt.

„Az ELI példamutató módon emeli a kutatóintézeti működést a legjobb iparági standardokra, az adatvezérelt folyamatokat állítva középpontjába. A projekt legnagyobb értéke, hogy minden adminisztrációban megspórolt perc a tudomány előrehaladását szolgálja. Az S/4HANA Public Cloud egységes nyelvet ad és közös alapot teremt a szegedi és a nemzetközi csapatoknak, így még gyorsabban születhetnek innovációk, Európa pedig megőrizheti versenyképességét”

— mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az ELI tervei szerint az SAP S/4HANA Public Cloud éles indulása a nyár végére várható. A jövőben a szervezet a digitális alapok további megerősítésére adat- és üzleti analitikai, tervezési és költségvetési funkciók bővítését is mérlegeli, hogy kutatási tevékenységeit még stabilabb, egységes platformra építhesse.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa vezető lézer-alapú kutatóközpontja Szegeden appeared first on Műszaki Magazin.

A felmérés első eredményeit 2025 novemberében a kutatói közösség már megismerhette, cikkünkben most a teljes kutatási anyag elérhető.

A Magyar Tudományos Akadémiának küldetéséből adódó feladata, hogy rendszeresen áttekintse és elemezze a hazai kutatói közösség és a tudományos kutatás helyzetét. Ezért – közel egyéves előkészítést követően – tavaly nyáron a Fiatal Kutatók Akadémiájával közös kutatást indított. A felmérés célja az volt, hogy feltárja a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét többek között tudományos tevékenységükről, munkahelyi státuszukról, pályázati lehetőségeikről és teljesítményükről, az MTA és FKA működéséről, elégedettségük mértékéről, problémáikról, valamint nemzetközi együttműködéseikről és a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos terveikről.

Freund Tamás akadémiai elnök felkérő levelét több mint negyvenezer kutató kapta meg, köztük olyan magyar kutatók is, akik jelenleg külföldön dolgoznak, így a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók jelentős részét elérte az Akadémia. A kérdőívre több mint ötezren válaszoltak, a minta összetétele az életkor, a nem, a tudományos fokozat és az MTA tudományos osztályába való tartozás tekintetében egyaránt jó reprezentativitást eredményezett.

2025. november 24-én közel 200 kutató jelenlétében mutatták be A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetecímű felmérés legfontosabb eredményeit a hazai tudományos közösségnek. A több mint ötezer kitöltő válaszai átfogó képet adnak a kutatók munkahelyi körülményeiről, elégedettségéről, szakmai teljesítményéről, problémáiról, pályázati és nemzetközi lehetőségeiről, valamint az Akadémiával kapcsolatos elvárásaikról.

A nagy léptékű kutatásról szóló részletes tanulmány számtalan olyan elemzést és adatot tartalmaz, amelyek jövőbeli kutatásokra és tudománypolitikai javaslatok megfogalmazására is lehetőséget adnak. A felmérés adatbázisát tudományos kutatások céljából szintén nyilvánossá tették.

A részletes elemzés itt olvasható.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kutatók helyzete – Elérhető a teljes felmérés appeared first on Műszaki Magazin.

A létesítmény a föld legnagyobb fizikai felügyeleti rendszere, amely természetes jeget használ árnyékolt, gigantikus detektorként az univerzum legkisebb és legnehezebben észlelhető részecskéinek, a kozmikus neutrínók mérésére. A neutrínók olyan szubatomi részecskék, amelyek elektromos töltés nélkül, gyakorlatilag akadálytalanul haladnak át az anyagon. Interakciójuk rendkívül ritka, ezért átlagosan egy milliárd neutrínóból csak egy lép kölcsönhatásba — ez teszi őket kimutatásukban kihívássá. Amikor mégis ütköznek egy jégmolekulával, másodlagos töltött részecskét hoznak létre, amely Cherenkov-sugárzást bocsát ki — ezek a kék fényjelenségek jelentik a detektálható jelet.

Szenzorhálózat az örökké fagyott jégben

A mérés kulcsa a jég alatti szenzorhálózat: több 10 000 fotonérzékeny optikai modul (photoelectron multipliers) került telepítésre golflabda-nagyságú gömbökben, amelyeket 1,5 mérföld (kb. 2,4 km) mélyen, szigetelő jégtömegbe süllyesztettek. Ezeket a labdaszerű egységeket 0,9 mérföld hosszú kábelhálózatra szerelve, láncokba rendezve engedték le a fúrt lyukakba úgy, hogy minden egység 360°-os fotodetektálási képességgel rendelkezzen — ez jelentősen növeli az interakciók lokalizálását és a mérési pontosságot. A telepítés során forró vízzel történő fúrást alkalmaznak, amely két nap alatt képes akár 1,5 mérföld mély lyukat is készíteni az antarktiszi jégben. Miután a mérőláncokat beillesztették, a lyukak újrafagynak és stabil, optikailag tiszta környezetet biztosítanak az észleléshez.

Extrém körülmények és precíz technológia

Az érzékelőknek olyan környezetben kell működniük, ahol a hőmérséklet akár −40 °F (~-40 °C) is lehet. Ez rendkívüli igénybevételt jelent a mechanikus kialakításnak, a tömítéseknek, a kábelezésnek és az elektronikai komponenseknek is. A szenzorok mellett a felszínen is kiépített rendszer egészíti ki a mérést: szcintillátorok és rádióantennák segítik a magasabb energiatartományú jelenségek és a kozmikus sugárzás összefüggéseinek vizsgálatát.

IceCube-Gen2: az observatórium következő generációja

A jelenlegi rendszer már önmagában is lenyűgöző, de az építőközösség nem állt meg. Folyamatban van az IceCube-Gen2 projekt, amelynek célja a mérési térfogat további növelése közel 1,9 köb mérföldre (~8 km³). A bővítés jelentős mérnöki és tudományos feladvány, amelyben Németország 65 millió USD-s beruházással vesz részt, a DESY és a KIT intézetek egyenrangú partnereként. Ahogy Professor Ralph Engel (KIT) fogalmaz: a Gen2 lehetővé teszi a neutrínó-csillagászatot tizenkét nagyságrenddel szélesebb energiaskálán, ami globálisan egyedülálló obszervatóriumot eredményez.

Nemzetközi együttműködés és tudományos potenciál

A projekt mára 450 kutatót és technikust fog össze 58 intézetből 14 országból, a vezetői szerepet a Wisconsin–Madison Egyetem tartja. Németország a legjelentősebb partner az USA után. A technológia mérnöki szempontból a nagy energiájú detektálás, extrém környezeti működés és a távvezérelt mérőrendszerek integrációja terén is hatalmas előrelépést jelent. A kutatás nem csak a neutrínók fizikájának mélyebb megértését szolgálja, hanem hozzájárul az anyag- és jelfeldolgozási technológiák, valamint a távérzékeléses mérőrendszerek fejlesztéséhez is.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Extrém méréstechnika 10000 szenzorral appeared first on Műszaki Magazin.

A klímaváltozás egyre inkább érezteti hatását az ivóvízellátásban is: gyakoribb árvizek, melegebb nyarak és erősebb algásodás terheli a vízbázisokat és a vízrendszereket. Ilyenkor több klórra van szükség a fertőtlenítéshez. Már csak emiatt is egyre fontosabb szerepet kapnak az olyan vegyszermentes fertőtlenítési technológiák, mint az ózon és az UV-fény, amelyek más iparágakban, például a gyógyszergyártásban már bizonyítottak – mutat rá a világ egyik vezető víztechnológiai vállalata, a Xylem szakértője.

A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása új típusú terhelést jelent a vízbázisok számára. Árvíz idején felszíni szennyeződések, hordalék kerülhet a víznyerő területekre, míg az elhúzódó hőhullámok során felmelegedő vizekben gyorsabban szaporodnak a baktériumok. A nyári időszakban mind gyakoribb algásodás pedig nemcsak esztétikai probléma, toxikus anyagok megjelenésének kockázatát is hordozza. Mindez a vízkezelés egyik legérzékenyebb pontját érinti: a fertőtlenítést, hiszen a vízművek kénytelenek ilyenkor növelni a felhasznált klór mennyiségét, ami több szempontból sem optimális, és más technológiai megoldásokat tesz szükségessé.

Miért kell egyáltalán klór a csapvízbe?

Amikor a víz elhagyja a vízkezelő telepet, már tisztított állapotban kerül a hálózatba, de gyakran több kilométert tesz meg föld alatti vezetékeken keresztül, mire eljut a fogyasztókhoz. A csövek belső falán idővel, baktériumrétegek (ún. biofilm) alakulhatnak ki – ezért van szükség olyan anyagra, amely a hálózatban is hosszabb ideig védi a vizet a visszafertőződéstől. A leggyakoribb esetben ez a jól ismert klór.

„A vezetékek belső falán kialakuló biofilm folyamatos mikrobiológiai kockázatot jelent, ezért a fertőtlenítés nem egyszeri művelet, hanem végig kell kísérnie a vizet a végfelhasználóig. A klór ebben a tekintetben pótolhatatlan szerepet játszik, mert képes tartós védelmet biztosítani az egész hálózatban”

– magyarázza Gampel Tamás, a számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

Amikor a klór kevés: korlátok és mellékhatások

A klóros fertőtlenítés ugyanakkor nem problémamentes. A klór erős oxidálószer, ezért reakcióba lép a vízben megmaradó szerves, szén- és nitrogéntartalmú anyagokkal. Ebből aztán olyan melléktermékeket keletkeznek, amelyeket a közegészségügyi szempontok, a kellemetlen szag és irritáló hatás miatt alacsonyan kell tartani. Minél „összetettebb” a kiinduló víz, annál nagyobb kihívás úgy fertőtleníteni, hogy a mellékhatások se erősödjenek fel, Ráadásul a szélsőséges helyzetekben – árvíz, hőség vagy algásodás idején – a vízművek kénytelenek növelni az adagolást. Ez természetesen nem veszélyes, de előnyösebb  megoldás, ha nem kerül idegen anyag a vízbe.

„A klór hatékony, nélkülözhetetlen, kipróbált, biztonságos szer, de egyre fontosabb, hogy más technológiákkal is segítsük a fertőtlenítési folyamatot. A cél ugyanis nem pusztán a biztonság, hanem az is, hogy ezt a lehető legkisebb mellékhatással érjük el”

– fogalmaz Gampel Tamás.

„A modern vízkezelés egyik iránya a nem vegyszeres fertőtlenítési technológiák alkalmazása. Ezek közül az ózon és az UV‑fény kap egyre nagyobb szerepet.”

Töredékére csökkenthető a klórfelhasználás

Az ózon a természetben is előforduló rendkívül erős oxidálószer. Képes elpusztítani a baktériumokat, lebontani a szerves szennyeződéseket, és oxidálni a vízben lévő vasat és mangánt is, ami sok esetben javítja a víz esztétikai minőségét. Megfelelő adagolással a vízben lévő mikroszennyezőket (pl. gyógyszermaradványok) is képes közömbösíteni. Előnye, hogy a gyors kémiai reakció miatt nem hagy hátra tartós melléktermékeket a vízben, így nem okoz íz‑ vagy szagproblémát.

Az ivóvizet átjáró mesterséges UV‑fény pedig meghatározott hullámhosszon károsítja a mikroorganizmusok DNS‑ét, így azok szaporodásképtelenné válnak. A módszer fő előnye, hogy semmilyen idegen anyagot nem juttat a vízbe. Több magyar vízmű használja már ezeket a technológiákat. Sőt, a főváros vízellátásában mind az ózon és mind az UV-fénnyel történő fertőtlenítés is helyett kapott.

„A vízművek számára ma már nem csupán az számít, hogy egy megoldás hatékony legyen, hanem az is, hogy milyen terhelést jelent a környezet számára hosszabb távon. Ebben a tekintetben az ózon és az UV olyan eszközök, amelyek csökkentik a kémiai beavatkozás mértékét, miközben magas szintű mikrobiológiai biztonságot adnak. A klór, továbbra is fontos részét képezi a fertőtlenítési gyakorlatnak, de ezen technológiák alkalmazásával akár egy teljes nagyságrenddel is csökkenthető a felhasznált mennyiség”

– fejti ki Gampel Tamás. Hozzátette: a jövő az olyan kombinált megoldásoké, amelyben ózon vagy az UV biztosítja az elsődleges, intenzív fertőtlenítést a telepen, majd alacsony dózisú klór gondoskodik a hálózati védelemről.

Ha ilyen jó, miért nem elterjedtebb?

Az UV- és ózonalapú fertőtlenítés több iparágban régóta bevált technológia: az élelmiszer- és gyógyszeriparban széles körben használják,. A víziközműveknél a terjedése még gyerekcipőben jár. Az egyik akadály a kezdeti beruházási költség, de legalább ilyen fontos az üzemeltetés is: ezek a rendszerek villamos energiával működnek, az UV-lámpákat pedig idővel cserélni kell, mert a fényük és ezzel a hatásfokuk is csökken.

„Ezek a tételek nem feltétlenül látványosak, de egy vízmű működésében nagyon is számítanak. Össztársadalmi szinten ugyanakkor kívánatos lenne a terjedésük, mert csökkenteni lehetne a vízben előforduló melléktermékek kockázatát, csakhogy ez a haszon nem közvetlenül jelentkezik a vízművek költségvetésében, miközben a beruházást és az üzemeltetést nekik kell megoldaniuk”

– mondta el Gampel Tamás.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vegyszermentes technológiák a víztisztításban appeared first on Műszaki Magazin.

A korong egy fiatal csillagot körülvevő lapos gáz- és porfelhő, ahol bolygók születnek. A chilei ALMA antenna-rendszer segítségével a kutatók bepillanthattak a korong legmélyebb rétegeibe. A korong különlegessége, hogy a Földről nézve éléről látszik, innen kapta a “Repülő Csészealj” nevet.

A 390 fényévre lévő Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben található Repülő Csészealj korong páratlan lehetőséget kínál a bolygók keletkezési feltételeinek tanulmányozására. A kutatók több mint egy tucat molekulát – az élet alapvető építőköveit, amelyek hidrogénből, szénből, kénből, nitrogénből és oxigénből állnak – térképeztek fel, és meghatározták, hogy azok a korongban milyen magasan és a csillagtól milyen messze helyezkednek el.

A megfigyelések egy összetett szerkezetet tártak fel, ahol a hőmérséklet -253°C-ra esik. A kutatók felfedezték, hogy hol fagynak meg a molekulák és képeznek jégbevonatot a porrészecskéken, jelezve a bolygócsírák lehetséges születési helyét. Emellett arra is bizonyítékot találtak, hogy a nehézhidrogént tartalmazó molekulák a korong legmélyebb rétegeiben koncentrálódnak, ahogyan azt az elméletek előre jelezték.

„Ez egy nagy előrelépés annak megértésében, hogyan alakulnak ki bolygórendszerek a Napunkhoz hasonló csillagok körül” – mondta Kóspál Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója. „Ezeknek a molekuláris rétegeknek a feltérképezésével jobban megismerhetjük az új bolygók létrehozásához szükséges kémiai összetevőket és fizikai feltételeket.”

Az új felfedezések segítenek finomítani a bolygókeletkezés modelljeit, és mélyebb betekintést nyújtanak a bolygók, köztük a mi Földünk eredetébe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Repülő Csészealj korongról készítettek térképet a csillagászok appeared first on Műszaki Magazin.

A WISDOM 6U méretű műhold a beüzemelési fázist követően két önálló, 3U méretű egységre válik szét, lehetővé téve az autonóm ütközéselkerülő képességek bemutatását.

A MAUVE 16U méretű, nagy teljesítményű csillagászati műhold, 13 cm-es teleszkóppal és 200–700 nm-es ultraibolya–látható fény tartományban működő spektrométerrel van felszerelve. A műhold több száz csillag megfigyelésére képes, feltérképezve a csillagkitörések jelenségét és azok hatását a közeli exobolygókra.
A tudományos megfigyelések 2026 elején kezdődnek majd.

Mindkét műhold első rádiójeleit a cég budapesti földi állomása a rakétáról történő leválást követő néhány órában már fogadta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb magyar ipari műholdak a világűrben appeared first on Műszaki Magazin.

2025. november 24-én, közel 200 kutató jelenlétében mutatták be A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetecímű felmérés legfontosabb eredményeit a hazai tudományos közösség számára. A rendezvényről videofelvétel készült, amelyet kedden teszünk közzé.

A felmérés főbb eredményeinek összefoglalója ide kattintva olvasható (pdf).

Néhány a felmérés legfontosabb megállapításai közül:

• A 40 év alatti kutatóknak csak 21%-a gondolja azt, hogy a kutatói életpályamodell kiszámítható.
• A válaszadók kétharmada (66%) szerint a hazai pályázati rendszer nem kiszámítható.
• A kutatók nagyobb része (57%) nem érzi magát társadalmilag megbecsültnek.
• A tudományos pálya elhagyásának gondolata a kutatók felében már felmerült, a 40 év alattiaknál pedig közel kétharmadukban.
• A női kutatók csaknem fele (48%) számolt be hátrányos megkülönböztetésről.
• A kutatók pszichés jólléte jelentősen alacsonyabb, mint a teljes hazai népességé.
• A kutatók többsége jó munkahelyi légkörről számolt be, megfelelő önállósággal és alapvetően korrekt, szakmai bírálati gyakorlattal.
• Az egyetemi tanári kinevezés feltételeként előírt MTA doktori cím megítélése erősen megosztja a kutatói közösséget.

„A kutatás eredménye egy pillanatfelvétel. Egy átfogó kép arról, hogyan érzik magukat ma a kutatók, milyen kihívásokkal, problémákkal néznek szembe, és hol látják a fejlődés lehetőségét“ – mondta a felmérés akadémiai bemutatóján megjelenteket köszöntő beszédében Freund Tamás, az MTA elnöke.

Hozzátette, nemzetközi viszonylatban ugyan voltak már hasonló kutatások, amelyek keretében kutatók – egyetemi oktatók, PhD-hallgatók, kutatók – mentális egészségét vizsgálták.

„Hazánkban azonban ez teljesen újszerű: Magyarországon kutatók körében korábban még nem vizsgálták a mentális egészséget, főleg nem reprezentatív mintán. A kiégést sem vizsgálta idehaza országos reprezentatív mintán senki, kutatók körében pedig végképp nem.“

Freund Tamás kiemelte, hogy ezzel az átfogó felméréssel az Akadémia a 2019-ben elfogadott küldetésében megfogalmazott feladatát látja el, hiszen mint az a dokumentumban olvasható „az MTA rendszeresen áttekinti és elemzi a hazai tudományos kutatás helyzetét, részt vesz a legfontosabb kutatási területek azonosításában és a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia megújításában”.

Az Akadémia elnöke elmondta, hogy a felmérés eredményeiből a következtetéseket az MTA igyekszik levonni. Szerinte azonban a felmérés azonban akkor válik igazán hasznossá, ha ezt mások is megteszik. Ezért arra biztatta a magyar tudományosság intézményeit, kutatóhelyeit, egyetemeit, a legkülönbözőbb kutatóhelyeken működő kutatócsoportokat, hogy saját szempontjaik alapján elemezzék a felmérés eredményeit, és ha tudják, használják fel akár arra is, hogy ötleteket, javaslatokat fogalmazzanak meg akár saját maguk, akár mások számára.

Freund Tamás köszöntője ide kattintva olvasható.

Kiégés, túlterhelt kutatók, pályaelhagyás

A felmérés előzményeit, módszertanát és előzetes eredményeit Koltai Júlia szociológus, lendületes kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, a Fiatal Kutatók Akadémiája tagja ismertette. A munkaterheléssel kapcsolatban a felmérés azt mutatja, hogy a kutatók által ténylegesen ledolgozott átlagos óraszám jóval több a munkaszerződésekben meghatározott hivatalos heti óraszámoknál, és jelentősen meghaladja a heti 40 órát. A bölcsészet- és társadalomtudományi területeken szignifikánsan magasabb az oktatási terhelés, mint a természettudományok terén.

Sokkolónak mondta, hogy a 31-35 éves korosztályban 10-ből 7 kutatóban már felmerült a kutatói pálya elhagyásának gondolata.

A válaszadók egészét nézve is a kutatók több mint felénél (53%) merült már fel a tudományos pálya elhagyása.

A kutatói jövedelmi viszonyokról szólva Koltai Júlia elmondta, hogy a felmérési eredmények alapján a jövedelmek jelentősen eltérnek nem, életkor, tudományterület, tudományos intézmény, valamint hazai és külföldi affiliációk szerint, továbbá az eredmények arra is rámutatnak, hogy a kutatói közösség tagjai gyakran több forrásból kénytelenek biztosítani jövedelmüket, ami különösen a fiatal kutatókra jellemző. A kizárólag magyarországi affiliációval rendelkezők medián összjövedelme nettó 550 ezer forint.

A felmérés alapján korosztályok és tudományterületek szerint is jelentősen eltér a tudományos aktivitás. Az életkort tekintve a fiatalabbaknak (30 év alattiaknak) jelent meg a legkevesebb folyóiratcikkük az elmúlt 5 évben – ami nem meglepő, mivel még tudományos pályájuk elején járnak –, azonban legnagyobb arányban ők publikálnak nemzetközi és Q1-es folyóiratokban. A tudományterületeket nézve míg az élet- és természettudományok terén a folyóiratcikk a domináns publikációs forma, addig a bölcsészet- és társadalomtudományok területén a teljes publikációs volumenben jellemző a szerkesztett kötetben megjelent írás és a monográfia is. A magyarországi kutatók között tapasztalt eredmények megfelelnek a nemzetközi trendeknek.

Az MTA általános tevékenységének és megszólalásainak megítélése közepes, de inkább pozitív. Az MTA programjai közül a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjprogramot értékelték a legfontosabbnak a kutatók. A Lendület Program különösen a fiatal, 45 év alatti kutatóknak fontosabb. Az MTA testületei közül a köztestület működését érte a legtöbb kritika, és az MTA Doktori Tanács munkáját értékelték a legpozitívabban.

A most nyilvánosságra hozott előzetes eredmények nyomán várhatóan januárban lesz elérhető a véglegesített anyag.Ezzel egyidőben a felmérés adatbázisát is nyilvánossá teszik a tudományos kutatások számára.

Kun Bernadette pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének habilitált egyetemi docense, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője, az FKA társelnöke a kutatók pszichés jóllétéről beszélt.

A felmérés szerint a kutatók jólléte közepes, a kiégés szintje pedig változó, de nem elhanyagolható. A legfeljebb 30 éves korosztály érte el a pszichés jóllétet mérő legalacsonyabb átlagos összpontszámot, amely a WHO által javasolt 50 százalékos határérték alatt marad, így alacsony pszichés jóllétre utal.

A magyarországi és a Magyarországhoz kötődő kutatók pszichés jólléte jelentősen alacsonyabb szintű, mint a teljes népességé. A nők körében magasabb a kiégés szintje, mint a férfiak között.

A külföldi intézményekben dolgozók jobb mentális állapotról és alacsonyabb szintű kiégésről számoltak be, mint a magyarországi intézmények munkatársai. A válaszadó kutatók 8,4 százaléka él Magyarországon kívül, és ennek a csoportnak legalább 27 százaléka határon túli magyar.

A külföldre költözés indokai elsősorban a jobb munkafeltételek, másodsorban anyagi és családi okok voltak. A külföldön élők – a határon túli magyarokat itt nem számítva – 64,6 százaléka nem tervez hazaköltözni, közülük a Magyarországra költözést a legtöbben akkor fontolnák meg mégis, ha változna a politikai légkör, ha találnának olyan tudományos intézményt Magyarországon, amely megfelelően támogatja a szakmai előmenetelüket, illetve ha a hazaköltözéssel nem csökkenne a fizetésük. A jelenleg Magyarországon élők 38 százalékában az utóbbi 3 évben felmerült, hogy munkahelyet váltsanak, és külföldön keressenek állást, 24 százalékuk pedig párhuzamos külföldi affiliáció felvételén (is) gondolkozott. A motivációk között leggyakrabban a magasabb anyagi juttatásokat, a jobb munkafeltételeket és a kutatók nagyobb megbecsülését említették.

A kutatók 14,4 százaléka tartósan gondoskodik valakiről (a nők között ez az arány a férfiakhoz képest magasabb), és az érintettek 34 százaléka úgy érzi, került már emiatt hátrányos helyzetbe a pályáján. A pályahátrányról szóló beszámolókban az egyik leggyakrabban megjelenő probléma az idős és/vagy beteg hozzátartozók ápolása okozta időhiány.

A női kutatók majdnem fele (48%) nyilatkozott arról, hogy hátrányba került a szakmájában, mert nő.

Gyakori tapasztalat például az előléptetés késése vagy elmaradása, az anyasághoz köthető feladatok miatt jelentkező kapcsolatépítési hátrányok vagy az infantilizálás, valamint a tekintély megkérdőjelezése.

A legalább fél évet gyermekgondozási szabadságon töltők 38,7 százaléka került hátrányba a pályáján. Ez nagyobbrészt a nőket érinti (40,3%), a férfiakat kevésbé (16,2%). A pályahátrány összefügg a gyermekszám emelkedésével: a negyedik gyermekig minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb arányban tapasztalt pályahátrányt. Tipikus nehézség a publikációs lemaradás és az életkori korlátok miatt a gyermekgondozási időszak után a pályázatokból való kimaradás.

A tudományért felelős intézmények közös feladatai

Kollár László, az MTA főtitkára előadásában azt mondta, hogy a több mint ötezer válasz alapján átfogó kép rajzolódott ki a hazai tudomány jelenlegi állapotáról. Az előzetes feltételezéseket – például az alacsony jövedelmek, a kutatóintézetek publikációs fölénye, a nők tudománymetriai hátrányai, valamint a külföldi tapasztalat teljesítménynövelő hatása – a felmérés eredményei visszaigazolták. Ugyanakkor világossá vált, hogy számos jelenség kevesbé volt egyértelmű: ilyen például a 45 évesnél fiatalabb kutatók általános kimerültsége és kiábrándultsága, illetve a külföldre költözés erős szándéka.

Az MTA tevékenységével kapcsolatos várakozások továbbra is magasak: a kutatói közösség fontosnak tartja az Akadémia nyelvi és kulturális szerepét, a tudományos minőség őrzését, a kutatás feltételeinek támogatását, valamint a tudományos eredmények társadalmi közvetítését. Bár ezeknek a küldetésbeli pontoknak az elfogadottsága kiemelkedő, az MTA nyilvános megszólalások gyakoriságával és a köztestület megítélésével kapcsolatos elégedettség csak közepes.

Megrázónak nevezte Kollár László a kutatói életpálya megítélésével kapcsolatos véleményeket. Utalt arra, hogy a válaszadók szerint a hazai tudományos pálya nem biztosít kiszámítható előrehaladást, társadalmi megbecsültsége alacsony, a pályázati rendszer pedig kiszámíthatatlan. Különösen a 40 év alattiak körében súlyos az elégedetlenség. A tudományos pálya elhagyásának gondolata a fiatalok kétharmadánál már felmerült, és külön aggasztó, hogy a női kutatók közel fele számolt be hátrányos megkülönböztetésről. A kutatói pszichés jóllét mutatója rosszabb, mint a hazai átlagpopulációé, ami strukturális problémákra utal.

A pozitívumok között említette, hogy a kutatók nagy része jó munkahelyi légkört és önálló kutatási lehetőséget tapasztal, a szakmai bírálatokat pedig többségében korrektnek ítélik. A fiatal kutatók erős elkötelezettsége és a több ezer fős részvétel azt mutatja, hogy a közösség tenni akar a helyzet javításáért. Jelentős támogatottságot élvez a CoARA-elvekre épülő, minőségi kutatásértékelés, valamint egy hazai alapkutatási alap létrehozása. Az MTA programjai – például a Bolyai-ösztöndíj és a Lendület – továbbra is kiemelkedő presztízsűek és fontosnak tartottak. Az MTA testületei közül a köztestület működését érte a legtöbb kritika, és az MTA Doktori Tanács munkáját értékelték a legpozitívabban. Arról, hogy az MTA doktora cím az egyetemi tanári kinevezés előfeltétele legyen, megoszlik a kutatók véleménye.

Kollár László szerint a felmérés alapján a problémák láthatók. Az MTA köztestülete és az MTA doktora cím kapcsán lépni kell. Az akadémiai programokat – köztük a tudománynépszerűsítést szolgáló Magyar Tudomány Ünnepe, Alumni – nagyon gondosan kell továbbvinni. Ezek azok a programok, amelyeken keresztül az MTA tudja szolgálni a magyar kutatói közösséget. Az Akadémia dolga alapvetően a kutatók érdemi képviselete legyen. Az MTA és a tudományért felelős intézmények közös felelőssége, hogy stabil és kiszámítható környezetet, hiteles és átlátható rendszereket teremtsenek, és bizalmon alapuló jövőképet kínáljanak.

A kutatással kapcsolatos kérdéseket a felmérést végzők a 2025kutatas@titkarsag.mta.hu címre várják.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felmérés a magyar kutatók helyzetéről appeared first on Műszaki Magazin.

„Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott keddi sajtótájékoztatón. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltunk róla itt és itt, most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud.

Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját –  ezt hívják digitális ikernek. 

Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására.

„Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz”

– tette hozzá.

„Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben”

– mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.”

Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja.

Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.

Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és

Az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. 

A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: © BME

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens közlekedés egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Hisznek-e az mRNS technológiában vagy a 3D-nyomtatható szervekben? Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen a két hazai nagyvállalat 2025. szeptember 23-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

A mobilitás jövője: az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét”

– fűzte hozzá az eredményekhez Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

10 év múlva: jöhetnek az okosvárosok, reneszánszát élheti a közösségi közlekedés

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt.

„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra”

– emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben, személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen

Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bízunk az okosvárosokban és a személyre szabott gyógyszerekben appeared first on Műszaki Magazin.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyilatkozta:

Ez izgalmas mérföldkő a magyar tudományos élet számára: lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetközi együttműködés erejét kihasználva közösen válaszoljunk korunk összetett globális kihívásaira.

Az MIT világszinten vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia, számítástechnika, mérnöki tudományok és technológia területén. Az egyetem ad otthont a világ egyik legnagyobb akadémiai-ipari mesterséges intelligencia (MI) központjának, az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (MIT CSAIL) intézetnek.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója hozzátette:

Az együttműködés egyedülálló hidakat építhet a mesterséges intelligencia, a mérnöki tudományok és az élettudományok között, összekötve az Atlanti-óceán két partját. Mivel a finanszírozás hároméves pályázati ciklusra is rendelkezésre áll, számos gyümölcsöző eredményre számítunk.

Justin Leahey, a CIS Global Seed Funds programjának igazgatóhelyettese kiemelte:

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund révén a nemzetközi együttműködések legkorábbi szakaszába fektetünk be. Célunk, hogy olyan kapcsolatokat indítsunk el, amelyek hosszú távú, nagyszabású kutatási partnerségekké fejlődhetnek az MIT és Magyarország között – előmozdítva a tudományt és az innovációt mindkét oldalon.

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund a CIS MIT Global Seed Funds program részeként, projektenként legfeljebb 25 000 amerikai dollár támogatást biztosít kétoldalú utazásokra, workshopokra és együttműködési találkozókra. A következő pályázati ciklus 2025. szeptember 16-án nyílik meg (határidő: december 16.), a nyertes projekteknek 20 hónap áll rendelkezésre a megvalósításra.

Az MIT folyamatosan az első helyen szerepel a QS World University Rankings rangsorában, második a Times Higher Education listáján, és harmadik az U.S. News & World Report globális rangsorában, tükrözve vezető szerepét a tudomány, innováció és technológia terén.

További információ: MIT Global Seed Funds – CIS

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Globális tudományos együttműködés indul Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.