A felmérés első eredményeit 2025 novemberében a kutatói közösség már megismerhette, cikkünkben most a teljes kutatási anyag elérhető.

A Magyar Tudományos Akadémiának küldetéséből adódó feladata, hogy rendszeresen áttekintse és elemezze a hazai kutatói közösség és a tudományos kutatás helyzetét. Ezért – közel egyéves előkészítést követően – tavaly nyáron a Fiatal Kutatók Akadémiájával közös kutatást indított. A felmérés célja az volt, hogy feltárja a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét többek között tudományos tevékenységükről, munkahelyi státuszukról, pályázati lehetőségeikről és teljesítményükről, az MTA és FKA működéséről, elégedettségük mértékéről, problémáikról, valamint nemzetközi együttműködéseikről és a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos terveikről.

Freund Tamás akadémiai elnök felkérő levelét több mint negyvenezer kutató kapta meg, köztük olyan magyar kutatók is, akik jelenleg külföldön dolgoznak, így a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók jelentős részét elérte az Akadémia. A kérdőívre több mint ötezren válaszoltak, a minta összetétele az életkor, a nem, a tudományos fokozat és az MTA tudományos osztályába való tartozás tekintetében egyaránt jó reprezentativitást eredményezett.

2025. november 24-én közel 200 kutató jelenlétében mutatták be A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetecímű felmérés legfontosabb eredményeit a hazai tudományos közösségnek. A több mint ötezer kitöltő válaszai átfogó képet adnak a kutatók munkahelyi körülményeiről, elégedettségéről, szakmai teljesítményéről, problémáiról, pályázati és nemzetközi lehetőségeiről, valamint az Akadémiával kapcsolatos elvárásaikról.

A nagy léptékű kutatásról szóló részletes tanulmány számtalan olyan elemzést és adatot tartalmaz, amelyek jövőbeli kutatásokra és tudománypolitikai javaslatok megfogalmazására is lehetőséget adnak. A felmérés adatbázisát tudományos kutatások céljából szintén nyilvánossá tették.

A részletes elemzés itt olvasható.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kutatók helyzete – Elérhető a teljes felmérés appeared first on Műszaki Magazin.

A létesítmény a föld legnagyobb fizikai felügyeleti rendszere, amely természetes jeget használ árnyékolt, gigantikus detektorként az univerzum legkisebb és legnehezebben észlelhető részecskéinek, a kozmikus neutrínók mérésére. A neutrínók olyan szubatomi részecskék, amelyek elektromos töltés nélkül, gyakorlatilag akadálytalanul haladnak át az anyagon. Interakciójuk rendkívül ritka, ezért átlagosan egy milliárd neutrínóból csak egy lép kölcsönhatásba — ez teszi őket kimutatásukban kihívássá. Amikor mégis ütköznek egy jégmolekulával, másodlagos töltött részecskét hoznak létre, amely Cherenkov-sugárzást bocsát ki — ezek a kék fényjelenségek jelentik a detektálható jelet.

Szenzorhálózat az örökké fagyott jégben

A mérés kulcsa a jég alatti szenzorhálózat: több 10 000 fotonérzékeny optikai modul (photoelectron multipliers) került telepítésre golflabda-nagyságú gömbökben, amelyeket 1,5 mérföld (kb. 2,4 km) mélyen, szigetelő jégtömegbe süllyesztettek. Ezeket a labdaszerű egységeket 0,9 mérföld hosszú kábelhálózatra szerelve, láncokba rendezve engedték le a fúrt lyukakba úgy, hogy minden egység 360°-os fotodetektálási képességgel rendelkezzen — ez jelentősen növeli az interakciók lokalizálását és a mérési pontosságot. A telepítés során forró vízzel történő fúrást alkalmaznak, amely két nap alatt képes akár 1,5 mérföld mély lyukat is készíteni az antarktiszi jégben. Miután a mérőláncokat beillesztették, a lyukak újrafagynak és stabil, optikailag tiszta környezetet biztosítanak az észleléshez.

Extrém körülmények és precíz technológia

Az érzékelőknek olyan környezetben kell működniük, ahol a hőmérséklet akár −40 °F (~-40 °C) is lehet. Ez rendkívüli igénybevételt jelent a mechanikus kialakításnak, a tömítéseknek, a kábelezésnek és az elektronikai komponenseknek is. A szenzorok mellett a felszínen is kiépített rendszer egészíti ki a mérést: szcintillátorok és rádióantennák segítik a magasabb energiatartományú jelenségek és a kozmikus sugárzás összefüggéseinek vizsgálatát.

IceCube-Gen2: az observatórium következő generációja

A jelenlegi rendszer már önmagában is lenyűgöző, de az építőközösség nem állt meg. Folyamatban van az IceCube-Gen2 projekt, amelynek célja a mérési térfogat további növelése közel 1,9 köb mérföldre (~8 km³). A bővítés jelentős mérnöki és tudományos feladvány, amelyben Németország 65 millió USD-s beruházással vesz részt, a DESY és a KIT intézetek egyenrangú partnereként. Ahogy Professor Ralph Engel (KIT) fogalmaz: a Gen2 lehetővé teszi a neutrínó-csillagászatot tizenkét nagyságrenddel szélesebb energiaskálán, ami globálisan egyedülálló obszervatóriumot eredményez.

Nemzetközi együttműködés és tudományos potenciál

A projekt mára 450 kutatót és technikust fog össze 58 intézetből 14 országból, a vezetői szerepet a Wisconsin–Madison Egyetem tartja. Németország a legjelentősebb partner az USA után. A technológia mérnöki szempontból a nagy energiájú detektálás, extrém környezeti működés és a távvezérelt mérőrendszerek integrációja terén is hatalmas előrelépést jelent. A kutatás nem csak a neutrínók fizikájának mélyebb megértését szolgálja, hanem hozzájárul az anyag- és jelfeldolgozási technológiák, valamint a távérzékeléses mérőrendszerek fejlesztéséhez is.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Extrém méréstechnika 10000 szenzorral appeared first on Műszaki Magazin.

A klímaváltozás egyre inkább érezteti hatását az ivóvízellátásban is: gyakoribb árvizek, melegebb nyarak és erősebb algásodás terheli a vízbázisokat és a vízrendszereket. Ilyenkor több klórra van szükség a fertőtlenítéshez. Már csak emiatt is egyre fontosabb szerepet kapnak az olyan vegyszermentes fertőtlenítési technológiák, mint az ózon és az UV-fény, amelyek más iparágakban, például a gyógyszergyártásban már bizonyítottak – mutat rá a világ egyik vezető víztechnológiai vállalata, a Xylem szakértője.

A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása új típusú terhelést jelent a vízbázisok számára. Árvíz idején felszíni szennyeződések, hordalék kerülhet a víznyerő területekre, míg az elhúzódó hőhullámok során felmelegedő vizekben gyorsabban szaporodnak a baktériumok. A nyári időszakban mind gyakoribb algásodás pedig nemcsak esztétikai probléma, toxikus anyagok megjelenésének kockázatát is hordozza. Mindez a vízkezelés egyik legérzékenyebb pontját érinti: a fertőtlenítést, hiszen a vízművek kénytelenek ilyenkor növelni a felhasznált klór mennyiségét, ami több szempontból sem optimális, és más technológiai megoldásokat tesz szükségessé.

Miért kell egyáltalán klór a csapvízbe?

Amikor a víz elhagyja a vízkezelő telepet, már tisztított állapotban kerül a hálózatba, de gyakran több kilométert tesz meg föld alatti vezetékeken keresztül, mire eljut a fogyasztókhoz. A csövek belső falán idővel, baktériumrétegek (ún. biofilm) alakulhatnak ki – ezért van szükség olyan anyagra, amely a hálózatban is hosszabb ideig védi a vizet a visszafertőződéstől. A leggyakoribb esetben ez a jól ismert klór.

„A vezetékek belső falán kialakuló biofilm folyamatos mikrobiológiai kockázatot jelent, ezért a fertőtlenítés nem egyszeri művelet, hanem végig kell kísérnie a vizet a végfelhasználóig. A klór ebben a tekintetben pótolhatatlan szerepet játszik, mert képes tartós védelmet biztosítani az egész hálózatban”

– magyarázza Gampel Tamás, a számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

Amikor a klór kevés: korlátok és mellékhatások

A klóros fertőtlenítés ugyanakkor nem problémamentes. A klór erős oxidálószer, ezért reakcióba lép a vízben megmaradó szerves, szén- és nitrogéntartalmú anyagokkal. Ebből aztán olyan melléktermékeket keletkeznek, amelyeket a közegészségügyi szempontok, a kellemetlen szag és irritáló hatás miatt alacsonyan kell tartani. Minél „összetettebb” a kiinduló víz, annál nagyobb kihívás úgy fertőtleníteni, hogy a mellékhatások se erősödjenek fel, Ráadásul a szélsőséges helyzetekben – árvíz, hőség vagy algásodás idején – a vízművek kénytelenek növelni az adagolást. Ez természetesen nem veszélyes, de előnyösebb  megoldás, ha nem kerül idegen anyag a vízbe.

„A klór hatékony, nélkülözhetetlen, kipróbált, biztonságos szer, de egyre fontosabb, hogy más technológiákkal is segítsük a fertőtlenítési folyamatot. A cél ugyanis nem pusztán a biztonság, hanem az is, hogy ezt a lehető legkisebb mellékhatással érjük el”

– fogalmaz Gampel Tamás.

„A modern vízkezelés egyik iránya a nem vegyszeres fertőtlenítési technológiák alkalmazása. Ezek közül az ózon és az UV‑fény kap egyre nagyobb szerepet.”

Töredékére csökkenthető a klórfelhasználás

Az ózon a természetben is előforduló rendkívül erős oxidálószer. Képes elpusztítani a baktériumokat, lebontani a szerves szennyeződéseket, és oxidálni a vízben lévő vasat és mangánt is, ami sok esetben javítja a víz esztétikai minőségét. Megfelelő adagolással a vízben lévő mikroszennyezőket (pl. gyógyszermaradványok) is képes közömbösíteni. Előnye, hogy a gyors kémiai reakció miatt nem hagy hátra tartós melléktermékeket a vízben, így nem okoz íz‑ vagy szagproblémát.

Az ivóvizet átjáró mesterséges UV‑fény pedig meghatározott hullámhosszon károsítja a mikroorganizmusok DNS‑ét, így azok szaporodásképtelenné válnak. A módszer fő előnye, hogy semmilyen idegen anyagot nem juttat a vízbe. Több magyar vízmű használja már ezeket a technológiákat. Sőt, a főváros vízellátásában mind az ózon és mind az UV-fénnyel történő fertőtlenítés is helyett kapott.

„A vízművek számára ma már nem csupán az számít, hogy egy megoldás hatékony legyen, hanem az is, hogy milyen terhelést jelent a környezet számára hosszabb távon. Ebben a tekintetben az ózon és az UV olyan eszközök, amelyek csökkentik a kémiai beavatkozás mértékét, miközben magas szintű mikrobiológiai biztonságot adnak. A klór, továbbra is fontos részét képezi a fertőtlenítési gyakorlatnak, de ezen technológiák alkalmazásával akár egy teljes nagyságrenddel is csökkenthető a felhasznált mennyiség”

– fejti ki Gampel Tamás. Hozzátette: a jövő az olyan kombinált megoldásoké, amelyben ózon vagy az UV biztosítja az elsődleges, intenzív fertőtlenítést a telepen, majd alacsony dózisú klór gondoskodik a hálózati védelemről.

Ha ilyen jó, miért nem elterjedtebb?

Az UV- és ózonalapú fertőtlenítés több iparágban régóta bevált technológia: az élelmiszer- és gyógyszeriparban széles körben használják,. A víziközműveknél a terjedése még gyerekcipőben jár. Az egyik akadály a kezdeti beruházási költség, de legalább ilyen fontos az üzemeltetés is: ezek a rendszerek villamos energiával működnek, az UV-lámpákat pedig idővel cserélni kell, mert a fényük és ezzel a hatásfokuk is csökken.

„Ezek a tételek nem feltétlenül látványosak, de egy vízmű működésében nagyon is számítanak. Össztársadalmi szinten ugyanakkor kívánatos lenne a terjedésük, mert csökkenteni lehetne a vízben előforduló melléktermékek kockázatát, csakhogy ez a haszon nem közvetlenül jelentkezik a vízművek költségvetésében, miközben a beruházást és az üzemeltetést nekik kell megoldaniuk”

– mondta el Gampel Tamás.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vegyszermentes technológiák a víztisztításban appeared first on Műszaki Magazin.

A korong egy fiatal csillagot körülvevő lapos gáz- és porfelhő, ahol bolygók születnek. A chilei ALMA antenna-rendszer segítségével a kutatók bepillanthattak a korong legmélyebb rétegeibe. A korong különlegessége, hogy a Földről nézve éléről látszik, innen kapta a “Repülő Csészealj” nevet.

A 390 fényévre lévő Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben található Repülő Csészealj korong páratlan lehetőséget kínál a bolygók keletkezési feltételeinek tanulmányozására. A kutatók több mint egy tucat molekulát – az élet alapvető építőköveit, amelyek hidrogénből, szénből, kénből, nitrogénből és oxigénből állnak – térképeztek fel, és meghatározták, hogy azok a korongban milyen magasan és a csillagtól milyen messze helyezkednek el.

A megfigyelések egy összetett szerkezetet tártak fel, ahol a hőmérséklet -253°C-ra esik. A kutatók felfedezték, hogy hol fagynak meg a molekulák és képeznek jégbevonatot a porrészecskéken, jelezve a bolygócsírák lehetséges születési helyét. Emellett arra is bizonyítékot találtak, hogy a nehézhidrogént tartalmazó molekulák a korong legmélyebb rétegeiben koncentrálódnak, ahogyan azt az elméletek előre jelezték.

„Ez egy nagy előrelépés annak megértésében, hogyan alakulnak ki bolygórendszerek a Napunkhoz hasonló csillagok körül” – mondta Kóspál Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója. „Ezeknek a molekuláris rétegeknek a feltérképezésével jobban megismerhetjük az új bolygók létrehozásához szükséges kémiai összetevőket és fizikai feltételeket.”

Az új felfedezések segítenek finomítani a bolygókeletkezés modelljeit, és mélyebb betekintést nyújtanak a bolygók, köztük a mi Földünk eredetébe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Repülő Csészealj korongról készítettek térképet a csillagászok appeared first on Műszaki Magazin.

A WISDOM 6U méretű műhold a beüzemelési fázist követően két önálló, 3U méretű egységre válik szét, lehetővé téve az autonóm ütközéselkerülő képességek bemutatását.

A MAUVE 16U méretű, nagy teljesítményű csillagászati műhold, 13 cm-es teleszkóppal és 200–700 nm-es ultraibolya–látható fény tartományban működő spektrométerrel van felszerelve. A műhold több száz csillag megfigyelésére képes, feltérképezve a csillagkitörések jelenségét és azok hatását a közeli exobolygókra.
A tudományos megfigyelések 2026 elején kezdődnek majd.

Mindkét műhold első rádiójeleit a cég budapesti földi állomása a rakétáról történő leválást követő néhány órában már fogadta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb magyar ipari műholdak a világűrben appeared first on Műszaki Magazin.

2025. november 24-én, közel 200 kutató jelenlétében mutatták be A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetecímű felmérés legfontosabb eredményeit a hazai tudományos közösség számára. A rendezvényről videofelvétel készült, amelyet kedden teszünk közzé.

A felmérés főbb eredményeinek összefoglalója ide kattintva olvasható (pdf).

Néhány a felmérés legfontosabb megállapításai közül:

• A 40 év alatti kutatóknak csak 21%-a gondolja azt, hogy a kutatói életpályamodell kiszámítható.
• A válaszadók kétharmada (66%) szerint a hazai pályázati rendszer nem kiszámítható.
• A kutatók nagyobb része (57%) nem érzi magát társadalmilag megbecsültnek.
• A tudományos pálya elhagyásának gondolata a kutatók felében már felmerült, a 40 év alattiaknál pedig közel kétharmadukban.
• A női kutatók csaknem fele (48%) számolt be hátrányos megkülönböztetésről.
• A kutatók pszichés jólléte jelentősen alacsonyabb, mint a teljes hazai népességé.
• A kutatók többsége jó munkahelyi légkörről számolt be, megfelelő önállósággal és alapvetően korrekt, szakmai bírálati gyakorlattal.
• Az egyetemi tanári kinevezés feltételeként előírt MTA doktori cím megítélése erősen megosztja a kutatói közösséget.

„A kutatás eredménye egy pillanatfelvétel. Egy átfogó kép arról, hogyan érzik magukat ma a kutatók, milyen kihívásokkal, problémákkal néznek szembe, és hol látják a fejlődés lehetőségét“ – mondta a felmérés akadémiai bemutatóján megjelenteket köszöntő beszédében Freund Tamás, az MTA elnöke.

Hozzátette, nemzetközi viszonylatban ugyan voltak már hasonló kutatások, amelyek keretében kutatók – egyetemi oktatók, PhD-hallgatók, kutatók – mentális egészségét vizsgálták.

„Hazánkban azonban ez teljesen újszerű: Magyarországon kutatók körében korábban még nem vizsgálták a mentális egészséget, főleg nem reprezentatív mintán. A kiégést sem vizsgálta idehaza országos reprezentatív mintán senki, kutatók körében pedig végképp nem.“

Freund Tamás kiemelte, hogy ezzel az átfogó felméréssel az Akadémia a 2019-ben elfogadott küldetésében megfogalmazott feladatát látja el, hiszen mint az a dokumentumban olvasható „az MTA rendszeresen áttekinti és elemzi a hazai tudományos kutatás helyzetét, részt vesz a legfontosabb kutatási területek azonosításában és a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia megújításában”.

Az Akadémia elnöke elmondta, hogy a felmérés eredményeiből a következtetéseket az MTA igyekszik levonni. Szerinte azonban a felmérés azonban akkor válik igazán hasznossá, ha ezt mások is megteszik. Ezért arra biztatta a magyar tudományosság intézményeit, kutatóhelyeit, egyetemeit, a legkülönbözőbb kutatóhelyeken működő kutatócsoportokat, hogy saját szempontjaik alapján elemezzék a felmérés eredményeit, és ha tudják, használják fel akár arra is, hogy ötleteket, javaslatokat fogalmazzanak meg akár saját maguk, akár mások számára.

Freund Tamás köszöntője ide kattintva olvasható.

Kiégés, túlterhelt kutatók, pályaelhagyás

A felmérés előzményeit, módszertanát és előzetes eredményeit Koltai Júlia szociológus, lendületes kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, a Fiatal Kutatók Akadémiája tagja ismertette. A munkaterheléssel kapcsolatban a felmérés azt mutatja, hogy a kutatók által ténylegesen ledolgozott átlagos óraszám jóval több a munkaszerződésekben meghatározott hivatalos heti óraszámoknál, és jelentősen meghaladja a heti 40 órát. A bölcsészet- és társadalomtudományi területeken szignifikánsan magasabb az oktatási terhelés, mint a természettudományok terén.

Sokkolónak mondta, hogy a 31-35 éves korosztályban 10-ből 7 kutatóban már felmerült a kutatói pálya elhagyásának gondolata.

A válaszadók egészét nézve is a kutatók több mint felénél (53%) merült már fel a tudományos pálya elhagyása.

A kutatói jövedelmi viszonyokról szólva Koltai Júlia elmondta, hogy a felmérési eredmények alapján a jövedelmek jelentősen eltérnek nem, életkor, tudományterület, tudományos intézmény, valamint hazai és külföldi affiliációk szerint, továbbá az eredmények arra is rámutatnak, hogy a kutatói közösség tagjai gyakran több forrásból kénytelenek biztosítani jövedelmüket, ami különösen a fiatal kutatókra jellemző. A kizárólag magyarországi affiliációval rendelkezők medián összjövedelme nettó 550 ezer forint.

A felmérés alapján korosztályok és tudományterületek szerint is jelentősen eltér a tudományos aktivitás. Az életkort tekintve a fiatalabbaknak (30 év alattiaknak) jelent meg a legkevesebb folyóiratcikkük az elmúlt 5 évben – ami nem meglepő, mivel még tudományos pályájuk elején járnak –, azonban legnagyobb arányban ők publikálnak nemzetközi és Q1-es folyóiratokban. A tudományterületeket nézve míg az élet- és természettudományok terén a folyóiratcikk a domináns publikációs forma, addig a bölcsészet- és társadalomtudományok területén a teljes publikációs volumenben jellemző a szerkesztett kötetben megjelent írás és a monográfia is. A magyarországi kutatók között tapasztalt eredmények megfelelnek a nemzetközi trendeknek.

Az MTA általános tevékenységének és megszólalásainak megítélése közepes, de inkább pozitív. Az MTA programjai közül a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjprogramot értékelték a legfontosabbnak a kutatók. A Lendület Program különösen a fiatal, 45 év alatti kutatóknak fontosabb. Az MTA testületei közül a köztestület működését érte a legtöbb kritika, és az MTA Doktori Tanács munkáját értékelték a legpozitívabban.

A most nyilvánosságra hozott előzetes eredmények nyomán várhatóan januárban lesz elérhető a véglegesített anyag.Ezzel egyidőben a felmérés adatbázisát is nyilvánossá teszik a tudományos kutatások számára.

Kun Bernadette pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének habilitált egyetemi docense, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője, az FKA társelnöke a kutatók pszichés jóllétéről beszélt.

A felmérés szerint a kutatók jólléte közepes, a kiégés szintje pedig változó, de nem elhanyagolható. A legfeljebb 30 éves korosztály érte el a pszichés jóllétet mérő legalacsonyabb átlagos összpontszámot, amely a WHO által javasolt 50 százalékos határérték alatt marad, így alacsony pszichés jóllétre utal.

A magyarországi és a Magyarországhoz kötődő kutatók pszichés jólléte jelentősen alacsonyabb szintű, mint a teljes népességé. A nők körében magasabb a kiégés szintje, mint a férfiak között.

A külföldi intézményekben dolgozók jobb mentális állapotról és alacsonyabb szintű kiégésről számoltak be, mint a magyarországi intézmények munkatársai. A válaszadó kutatók 8,4 százaléka él Magyarországon kívül, és ennek a csoportnak legalább 27 százaléka határon túli magyar.

A külföldre költözés indokai elsősorban a jobb munkafeltételek, másodsorban anyagi és családi okok voltak. A külföldön élők – a határon túli magyarokat itt nem számítva – 64,6 százaléka nem tervez hazaköltözni, közülük a Magyarországra költözést a legtöbben akkor fontolnák meg mégis, ha változna a politikai légkör, ha találnának olyan tudományos intézményt Magyarországon, amely megfelelően támogatja a szakmai előmenetelüket, illetve ha a hazaköltözéssel nem csökkenne a fizetésük. A jelenleg Magyarországon élők 38 százalékában az utóbbi 3 évben felmerült, hogy munkahelyet váltsanak, és külföldön keressenek állást, 24 százalékuk pedig párhuzamos külföldi affiliáció felvételén (is) gondolkozott. A motivációk között leggyakrabban a magasabb anyagi juttatásokat, a jobb munkafeltételeket és a kutatók nagyobb megbecsülését említették.

A kutatók 14,4 százaléka tartósan gondoskodik valakiről (a nők között ez az arány a férfiakhoz képest magasabb), és az érintettek 34 százaléka úgy érzi, került már emiatt hátrányos helyzetbe a pályáján. A pályahátrányról szóló beszámolókban az egyik leggyakrabban megjelenő probléma az idős és/vagy beteg hozzátartozók ápolása okozta időhiány.

A női kutatók majdnem fele (48%) nyilatkozott arról, hogy hátrányba került a szakmájában, mert nő.

Gyakori tapasztalat például az előléptetés késése vagy elmaradása, az anyasághoz köthető feladatok miatt jelentkező kapcsolatépítési hátrányok vagy az infantilizálás, valamint a tekintély megkérdőjelezése.

A legalább fél évet gyermekgondozási szabadságon töltők 38,7 százaléka került hátrányba a pályáján. Ez nagyobbrészt a nőket érinti (40,3%), a férfiakat kevésbé (16,2%). A pályahátrány összefügg a gyermekszám emelkedésével: a negyedik gyermekig minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb arányban tapasztalt pályahátrányt. Tipikus nehézség a publikációs lemaradás és az életkori korlátok miatt a gyermekgondozási időszak után a pályázatokból való kimaradás.

A tudományért felelős intézmények közös feladatai

Kollár László, az MTA főtitkára előadásában azt mondta, hogy a több mint ötezer válasz alapján átfogó kép rajzolódott ki a hazai tudomány jelenlegi állapotáról. Az előzetes feltételezéseket – például az alacsony jövedelmek, a kutatóintézetek publikációs fölénye, a nők tudománymetriai hátrányai, valamint a külföldi tapasztalat teljesítménynövelő hatása – a felmérés eredményei visszaigazolták. Ugyanakkor világossá vált, hogy számos jelenség kevesbé volt egyértelmű: ilyen például a 45 évesnél fiatalabb kutatók általános kimerültsége és kiábrándultsága, illetve a külföldre költözés erős szándéka.

Az MTA tevékenységével kapcsolatos várakozások továbbra is magasak: a kutatói közösség fontosnak tartja az Akadémia nyelvi és kulturális szerepét, a tudományos minőség őrzését, a kutatás feltételeinek támogatását, valamint a tudományos eredmények társadalmi közvetítését. Bár ezeknek a küldetésbeli pontoknak az elfogadottsága kiemelkedő, az MTA nyilvános megszólalások gyakoriságával és a köztestület megítélésével kapcsolatos elégedettség csak közepes.

Megrázónak nevezte Kollár László a kutatói életpálya megítélésével kapcsolatos véleményeket. Utalt arra, hogy a válaszadók szerint a hazai tudományos pálya nem biztosít kiszámítható előrehaladást, társadalmi megbecsültsége alacsony, a pályázati rendszer pedig kiszámíthatatlan. Különösen a 40 év alattiak körében súlyos az elégedetlenség. A tudományos pálya elhagyásának gondolata a fiatalok kétharmadánál már felmerült, és külön aggasztó, hogy a női kutatók közel fele számolt be hátrányos megkülönböztetésről. A kutatói pszichés jóllét mutatója rosszabb, mint a hazai átlagpopulációé, ami strukturális problémákra utal.

A pozitívumok között említette, hogy a kutatók nagy része jó munkahelyi légkört és önálló kutatási lehetőséget tapasztal, a szakmai bírálatokat pedig többségében korrektnek ítélik. A fiatal kutatók erős elkötelezettsége és a több ezer fős részvétel azt mutatja, hogy a közösség tenni akar a helyzet javításáért. Jelentős támogatottságot élvez a CoARA-elvekre épülő, minőségi kutatásértékelés, valamint egy hazai alapkutatási alap létrehozása. Az MTA programjai – például a Bolyai-ösztöndíj és a Lendület – továbbra is kiemelkedő presztízsűek és fontosnak tartottak. Az MTA testületei közül a köztestület működését érte a legtöbb kritika, és az MTA Doktori Tanács munkáját értékelték a legpozitívabban. Arról, hogy az MTA doktora cím az egyetemi tanári kinevezés előfeltétele legyen, megoszlik a kutatók véleménye.

Kollár László szerint a felmérés alapján a problémák láthatók. Az MTA köztestülete és az MTA doktora cím kapcsán lépni kell. Az akadémiai programokat – köztük a tudománynépszerűsítést szolgáló Magyar Tudomány Ünnepe, Alumni – nagyon gondosan kell továbbvinni. Ezek azok a programok, amelyeken keresztül az MTA tudja szolgálni a magyar kutatói közösséget. Az Akadémia dolga alapvetően a kutatók érdemi képviselete legyen. Az MTA és a tudományért felelős intézmények közös felelőssége, hogy stabil és kiszámítható környezetet, hiteles és átlátható rendszereket teremtsenek, és bizalmon alapuló jövőképet kínáljanak.

A kutatással kapcsolatos kérdéseket a felmérést végzők a 2025kutatas@titkarsag.mta.hu címre várják.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felmérés a magyar kutatók helyzetéről appeared first on Műszaki Magazin.

„Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott keddi sajtótájékoztatón. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltunk róla itt és itt, most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud.

Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját –  ezt hívják digitális ikernek. 

Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására.

„Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz”

– tette hozzá.

„Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben”

– mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.”

Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja.

Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.

Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és

Az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. 

A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: © BME

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens közlekedés egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Hisznek-e az mRNS technológiában vagy a 3D-nyomtatható szervekben? Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen a két hazai nagyvállalat 2025. szeptember 23-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

A mobilitás jövője: az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét”

– fűzte hozzá az eredményekhez Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

10 év múlva: jöhetnek az okosvárosok, reneszánszát élheti a közösségi közlekedés

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt.

„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra”

– emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben, személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen

Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bízunk az okosvárosokban és a személyre szabott gyógyszerekben appeared first on Műszaki Magazin.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyilatkozta:

Ez izgalmas mérföldkő a magyar tudományos élet számára: lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetközi együttműködés erejét kihasználva közösen válaszoljunk korunk összetett globális kihívásaira.

Az MIT világszinten vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia, számítástechnika, mérnöki tudományok és technológia területén. Az egyetem ad otthont a világ egyik legnagyobb akadémiai-ipari mesterséges intelligencia (MI) központjának, az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (MIT CSAIL) intézetnek.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója hozzátette:

Az együttműködés egyedülálló hidakat építhet a mesterséges intelligencia, a mérnöki tudományok és az élettudományok között, összekötve az Atlanti-óceán két partját. Mivel a finanszírozás hároméves pályázati ciklusra is rendelkezésre áll, számos gyümölcsöző eredményre számítunk.

Justin Leahey, a CIS Global Seed Funds programjának igazgatóhelyettese kiemelte:

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund révén a nemzetközi együttműködések legkorábbi szakaszába fektetünk be. Célunk, hogy olyan kapcsolatokat indítsunk el, amelyek hosszú távú, nagyszabású kutatási partnerségekké fejlődhetnek az MIT és Magyarország között – előmozdítva a tudományt és az innovációt mindkét oldalon.

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund a CIS MIT Global Seed Funds program részeként, projektenként legfeljebb 25 000 amerikai dollár támogatást biztosít kétoldalú utazásokra, workshopokra és együttműködési találkozókra. A következő pályázati ciklus 2025. szeptember 16-án nyílik meg (határidő: december 16.), a nyertes projekteknek 20 hónap áll rendelkezésre a megvalósításra.

Az MIT folyamatosan az első helyen szerepel a QS World University Rankings rangsorában, második a Times Higher Education listáján, és harmadik az U.S. News & World Report globális rangsorában, tükrözve vezető szerepét a tudomány, innováció és technológia terén.

További információ: MIT Global Seed Funds – CIS

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Globális tudományos együttműködés indul Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

Szeptember 16-án 15 órától a BME utóbbi egy évének legjelentősebb kutatás-fejlesztési eredményei közül mutat be egyet-egyet Balogh-Weiser Diána egyetemi docens, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék, valamint a BME innovációs partnere, a Spinsplit Kft képviseletében, illetve Domokos Gábor, a Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék egyetemi tanára.

A kettőt az köti össze, hogy HUNOR-program keretében többek között e két projekt valósult meg a Nemzetközi Űrállomáson: a súlytalanság körülményei között sor került az űrhajózáshoz kapcsolódó egyik legfontosabb egészségügyi problémát megszüntetni hivatott szemészeti inzert még hatóanyagmentes változatának tesztelésére, valamint a lágy cellák névre keresztelt új formaosztály geometriai összekapaszkodásának demonstrálására.

A rendezvényen köszöntőt mond Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese. A nyitó előadások után pódiumbeszélgetés következik Kapu Tiborral, Cserényi Gyulával és a két előadóval a kísérletek tapasztalatairól és az űripari innovációk jelentőségéről.

A helyszín a K épület díszterme, a moderátor Kabát Krisztián, a Portfolio.hu elemzője lesz. A rendezvény a Hungarian Innovation Week eseménysorozathoz kapcsolódik.

Regisztrálni ezen a linken lehet.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME-s innovációk az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

Ezek az első felhők feletti elektromos eredetű felvillanások (FEF jelenségek), amelyeket az UHU földmegfigyelési kísérlet keretében azonosítottunk. Egyelőre a felvételek egy részéhez van hozzáférésünk. Ezek részletes átnézése és további FEF jelenségek keresése több időt kíván. Máris elmondhatjuk azonban, hogy az UHU kísérlet nem zárul eredménytelenül, hiszen a gyűrűlidérceken kívül sok villámfény is egyértelműen látható a képkockákon.

A gyűrűlidérc (a zöld légkörfény alatti vörös felfénylés) és a horizont mögötti kiváltó villám fénye 2025. július 4-én. Peggy Whitson parancsnok által rögzített videó képkockájának részlete (színkiemeléssel) a Fülöp-szigetek és Kelet Indonézia felett repülő Nemzetközi űrállomásról. A kép előterében az űrállomás robotkarja látható.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az első gyűrűlidércek a Nemzetközi űrállomásról appeared first on Műszaki Magazin.

A HUNOR-program keretein belül Kapu Tibor a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) számára végzett el földmegfigyelési kísérletet tudományos küldetése részeként. A magyar kutatóűrhajós a Földünk éjszakai féltekéjén zajló felsőlégköri elektromos aktivitásokat fényképezett.

A kísérlettel elsősorban a villámaktivitást és az ezzel összefüggésben levő, zivatarfelhők felett megjelenő, elektromos eredetű fényfelvillanásokat (ún. FEF jelenségeket) kívánták megfigyelni. Bór József, a HUN-REN FI kutatója elmondta, hogy a küldetés során rögzített videók előzetes minőségellenőrzése során már találtak két gyűrűlidérc típusú fényjelenséget. Ezek az első felhők feletti elektromos eredetű felvillanások, amelyeket az UHU Földmegfigyelési kísérlet keretében figyeltek meg és azonosítottak. Hozzátette, hogy számos felvételhez később kapnak hozzáférést, de a meglévőkben is számítanak további FEF jelenségekre a részletesebb átnézés után. Az UHU kísérlet már nem zárul eredménytelenül, hiszen a gyűrűlidérceken kívül sok villámfény is egyértelműen látható a képkockákon. Az űrből készült felvételek egyebek mellett várhatóan a földi villámészlelő hálózatok észlelési hatásfokának ellenőrzésére, valamint a zivatarok elektromos aktivitásának az éghajlatkutatásban való felhasználására is alkalmasak lesznek.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetnek egy új nyomkövetési módszerrel kapcsolatos méréseket végzett az űrben Kapu Tibor. Kornyik Miklós, a projekt vezetője, a kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy az alapkísérleten felül egy hosszabb mérésre is volt lehetőség, amelyben 2 teljes orbit alatti kalibrációs  adatot mentett le az applikációjuk. „Mindkét esetben az adatbázist sikeresen feltöltötte Tibor az Axiom felhőjébe. Az adatok egyelőre a NASA-nál vannak. Előzetes eredményekre az adatok hozzáférését követő néhány hétben lehet számítani” – tette hozzá a HUN-REN kutatója.

A Nemzetközi Űrállomáson a HUNOR-program keretében tesztelt nyomkövetési módszert a gyógyászatban, a robotikában, de még a videójátékokban is használják. A kísérlet alapján fejleszthető algoritmusok különösen hasznosak lehetnek az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor.

Kapu Tibor továbbá foglalkozott a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport alkalmazott matematikusainak 2024-es felfedezésével, a lágy cellákkal. Ennek a különleges, sarkok nélkül a háromdimenziós teret kitölteni képes téridomcsaládnak egy nevezetesen szimmetrikus tagját vitte magával a világűrbe a kutatóűrhajós, hogy két, csak súlytalanságban elvégezhető demonstrációval hívja fel a figyelmet az alakzat fontos és szemléletes jellemzőire. Egyrészt a lágy cella formájában víztesteket hozott létre, kihasználva, hogy az elméleti konstrukció ún. minimálfelületekre vezet; másrészt több lágy cellából összefüggő alakzatot épített, demonstrálva, hogy ezek a téridomok egymásba szokatlan módon, igen stabilan kapaszkodnak.

Domokos Gábor, a kutatócsoport vezetője és a lágy cellák egyik feltalálója lenyűgöző látványnak nevezte a leérkező képeket, és bízik benne, ezek a felvételek olyan szellemi szikrát vetnek valahol a világban, ami ennek a nagyon friss elméleti vívmánynak a közvetlen hasznosulásához vezet akár a közeljövőben.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kristálykémiai szakemberei, a HUNOR (Hungarian to Orbit) Programmal és a központi japán űripari vállalattal, a JAMSS-szel együttműködésben egy hónapon át új szerves vegyületből növesztettek egykristályokat a Nemzetközi Űrállomáson (a korábbi SpaceX CRS-32 rakományszállító küldetéssel, a Kirara-6 részeként). Súlytalansági körülmények között rendezettebb és ezért jobban vizsgálható kristályszerkezetek érhetőek el, mint bármelyik földi laboratóriumban.

A sikeres kísérlet új kapukat nyithat meg a kémiai kutatásban és a vegyipari alkalmazásban, mivel ez az első hidrogénhíd-kötéssel felépülő vázszerkezet, amit valaha súlytalanságban kristályosítottak. A hidrogénhíd a korábban alkalmazott vázkötéseknél gyengébb kölcsönhatás, ezért a kristály sérülékenyebb, de cserébe a felhasználás során kisebb energiabefektetéssel vihetők végbe kémiai folyamatok, valamint a kísérlet elméleti megalapozást is szolgáltat a jövő kutatásaihoz.

A szerkezet pontos feltérképezését Dr. Bombicz Petra és kutatócsoportja végzi az Űrállomásról a rázkódás ellenére épségben visszatért kristályon. A rekonstrukcióhoz az angliai Diamond Light Source sugárforrásnál gyűjtöttek mérési adatokat a napokban. A tudományos közösség nem csak ennek, az első hidrogénkötéses vázszerkezetnek, hanem a budapesti kutatóintézetben a létrehozásához kidolgozott új, gőzabszorpciós eljárásnak a publikációját is élénk érdeklődéssel várja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Sikeresek voltak a HUN-REN-es űrkísérletek appeared first on Műszaki Magazin.

Az online platform fókuszában a technológiák, innovációk és ipari alkalmazások állnak, amelyek mélyreható betekintést nyújtanak a repüléstechnika, valamint a biztonságtechnikai és védelmi rendszerek világába.

Maria Beyer-Fistrich, az Aerospace & Defence főszerkesztője Fotó forrása: Nicolas Gradicsky

„Médiamárkáinkkal körülbelül 25 iparágban vagyunk jelen, így számos vállalati ügyfelünk jelezte az igényt a tapasztalatcserére és a személyes kapcsolati háló bővítésére ebben a tematikus környezetben”

– magyarázza Matthias Bauer, a VCG vezérigazgatója.

„Miközben más piacok stagnálnak vagy visszaesnek, itt növekedési lehetőségek rejlenek az új technológiák számára, amelyek tudását más termékterületekbe is át lehet ültetni. Mi ezt szeretnénk támogatni új újságírói platformunkkal, az Aerospace & Defence-szel.”

Beágyazott avionika, biztonságtechnika, digitális kommunikációs technológiák, mérnöki tudományok, rádiófrekvenciás tervezés és additív gyártás – az angol nyelvű nemzetközi szakportál célja, hogy globális elérést biztosítson a repüléstechnika és védelemipar kulcstémáiban. Ennek érdekében a VCG nemzetközi licencpartnereit is bevonja.

„A teljes értékláncot lefedjük a mérnöki tervezéstől és gyártástól az elektronikán és avionikán át egészen a szoftverekig és a digitalizációig. További témák a védelmi és biztonsági rendszerek, valamint az iparág jövője szempontjából kulcsfontosságú aktuális piaci és ipari trendek”

– mondja Maria Beyer-Fistrich, az Aerospace & Defence főszerkesztője.

„Szakportálunk mindenkihez szól, aki mérnöki tudásával, technológiájával és felelősségteljes gondolkodásával hozzájárul Európa biztonságának alakításához.”

Az Aerospace & Defence nemzetközi digitális szakportál az innovációk, trendek és technológiák területén a repüléstechnikai és védelmi ipar számára.
www.aerospace-and-defence.com

A kommunikáció révén tesszük ügyfeleinket sikeresebbé!
További információ: www.vogel.de és www.vogel.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új nemzetközi ipari platform appeared first on Műszaki Magazin.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közlése szerint a HUNOR-programban például egy olyan kísérletet végeznek el, amely nemcsak az űrkutatásban, hanem a robotikában és az orvostudományban is hasznosítható eredményeket hozhat.

A Kapu Tiborral zajló HUNOR-program egyik kiemelt kísérlete az úgynevezett IMU-DRS (Dead Reckoning in Space) navigációs vizsgálat. A projektet a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet koordinálja, és célja a gyorsulásmérők és giroszkópok működésének tanulmányozása súlytalanságban. Ezek a szenzorok világszerte jelen vannak az orvostechnikában, a robotikában, a videójáték-iparban, repülőszimulátorokban vagy akár fitneszeszközökben is.

A kísérlet tudományos jelentősége abban áll, hogy a Földön kalibrált műszerek az űrben másképp viselkednek. A súlytalanságban nincs zavaró gravitációs gyorsulás, így a műszerek csak a tényleges mozgást rögzítik – ez különösen értékes tapasztalatot jelenthet a jövő navigációs rendszerei számára. Tehát ez az amit vizsgálnak.

A program első szakaszában a magyar űrhajós egy mobileszközt használva különböző mozdulatokat végez, miközben egy speciálisan fejlesztett alkalmazás rögzíti az érzékelők által mért adatokat. Ezeket az adatokat ezután a Földre sugározzák, majd kísérletet tesznek arra, hogy az űrhajós mozgását rekonstruálják a szenzorok alapján.

Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni

– ismertette a projekt részleteit Dr. Kornyik Miklós, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója, a kísérlet vezetője.

A vizsgálatok nemcsak az ISS működésében jelenthetnek előrelépést – például a dokkolások vagy karbantartási manőverek során –, hanem a jövőbeli űrbéli felfedezések alapját is képezhetik. Mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek GPS-hálózatok, az önálló szenzoros navigáció kulcsfontosságú lesz a felszíni mozgások során.

A kutatás hosszabb távú céljai között szerepel egy miniatűr űrdrón megépítése is, amely kézi és automatikus vezérléssel egyaránt képes lenne manőverezni. Ez a drón nemcsak tesztkörnyezetben, hanem a Nemzetközi Űrállomás körüli karbantartási feladatokban is bevethető lehetne.

A kutatóintézet szerint az IMU-technológiával kapcsolatos eredmények a földi alkalmazások fejlesztésében is nagy jelentőséggel bírhatnak, hozzájárulva az orvosi diagnosztikák, a rehabilitációs technikák, valamint a mesterséges intelligenciát használó robotika fejlődéséhez.

Forrás: HUN-REN

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kapu Tiborék egyik legfontosabb kísérlete az űrben appeared first on Műszaki Magazin.