A növekedés új korlátja: a munkaerő

A munkaerőpiacot ma már nem egyszerűen munkaerő-, hanem kompetenciahiány jellemzi. Számos kulcspozícióra – különösen gépkocsivezetői, targoncavezetői és ládamosói munkakörökbe – gyakorlatilag nincs jelentkező. A tartós létszámhiány gyakran már a működést veszélyezteti: csökken a kapacitás, romlik a kiszállítási teljesítmény, nőnek a költségek, és egyre nehezebb teljesíteni az ügyfelek felé tett vállalásokat. A vezetők a fejlesztések helyett folyamatos „tűzoltásra” kényszerülnek. Gyengül a szervezet innovációs képessége, a munkatársak túlterheltté válnak, és nő a fluktuáció. Jól látható: a munkaerőhiány ma már nem egyszerű HR-probléma, hanem valós üzleti kockázat.

A fizetés bevonz, a vállalati kultúra megtart

A legtöbben nem egyszerűen állást, hanem élményt keresnek: közösséget, fejlődési lehetőséget, kiszámíthatóságot és megbecsülést. A korrekt bér belépő a versenybe, a megtartás pedig már a jelentkezés pillanatában elkezdődik. Az álláshirdetéstől a hétfő reggeli műszakkezdésen át az utolsó munkanapig minden érintkezési pont formálja a munkavállalói élményt, és meghatározza, hogy valaki valóban a közösség részévé válik-e. A munkavállalók ugyanis sok esetben nem a vállalatot, hanem a vezetőt és a munkahelyi légkört hagyják el. A biztonság ma már nemcsak munkavédelmet, hanem pszichológiai biztonságot is jelent. Ezért aki csupán toboroz, mindig munkaerőhiánnyal fog küzdeni. Aki viszont tudatosan építi a munkavállalói életciklus minden szakaszát, annak a legerősebb toborzási kampánya maga a szervezet lesz.

A szakmai utánpótlás soha nem „készen érkezik”

A legjobb befektetés ma már nem a kész szakember, hanem a fejlődési potenciál. Az alapok az iskolapadban születnek meg, a valódi szakemberek azonban a vállalatoknál formálódnak. A tanulási képesség, a motiváció és a hozzáállás ma már legalább akkora értéket képvisel, mint a meglévő szakmai tudás. A toborzás fokozatosan átadja helyét a tudatos utánpótlás-építésnek. Aki kizárólag álláshirdetésekkel próbálja megoldani a munkaerőhiányt, ugyanazért a szűk jelölti körért versenyez, mint mindenki más. A valódi versenyelőnyt azok a vállalatok szerzik meg, amelyek saját képzési programokat, oktatási együttműködéseket és hosszú távú karrierutakat építenek, miközben nyitnak a pályakezdők, a pályamódosítók, az idősebb generáció és a harmadik országbeli munkavállalók felé is.

A siker kulcsa: az integráció

Tévhit, hogy a harmadik országbeli munkavállalók elveszik a magyarok munkáját. Jellemzően olyan pozíciókat töltenek be, amelyekre hosszú ideje nem sikerül hazai munkaerőt találni. Az is tévhit, hogy kizárólag a bér motiválja őket: ugyanúgy szeretnének egy közösséghez tartozni, megbecsülést kapni és értékes munkát végezni, mint bármely más munkavállaló. Náluk különösen igaz, hogy az első 90 nap gyakran meghatározza az első három évet, ezért az onboarding nem adminisztráció, hanem a bizalomépítés első lépése. A sikeres integráció alapja az egyenlő bánásmód, a nyelvi támogatás, a vezetői felkészítés és a befogadó csapat. Megfelelő vezetéssel a kulturális sokszínűség nem kockázat, hanem versenyelőny. Ugyanakkor a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása önmagában nem oldja meg a munkaerőhiányt. A legerősebb megtartó erő végső soron nem a szerződés, hanem az az érzés, hogy „itt számítok, itt szükség van rám.”

A jövő: ember ÉS technológia

A digitalizáció legnagyobb értéke nem az emberi munka kiváltása, hanem a rutinfeladatok automatizálása, amely teret ad a magasabb hozzáadott értékű feladatoknak. Az autonóm rendszerek, a mesterséges intelligencia és az optimalizáló algoritmusok növelik a kapacitást és az erőforrások kihasználtságát, miközben csökkentik az adminisztratív terheket. Paradox módon a digitalizáció nem csökkenti, hanem felértékeli az emberi kompetenciákat. A józan ítélőképesség, az empátia, a kíváncsiság és a bizalmi kapcsolatok építésének képessége továbbra sem automatizálható. Az adatok támogatják ugyan a döntéshozatalt, de a döntésekért továbbra is az ember viseli a felelősséget.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkaerőhiány szorításában a logisztika appeared first on Műszaki Magazin.

A BCG által negyedik alkalommal publikált éves globális AI at Work felmérés szerint a válaszadók 72 százaléka úgy véli, hogy az AI (MI) miatt már most jelentősen megváltozott, hogy milyen kompetenciákat és készségeket várnak el tőlük a munkakörükben. Eközben az MI-t használók közel fele ma már több időt tölt a mesterséges intelligencia irányításával és felügyeletével, mint azokkal a feladatokkal, amelyeket az AI elvégez helyettük.

„Mindenki arról beszél, hogy az AI kiváltja a munkát, valójában azonban sokkal inkább arról van szó, hogy újra kell gondolnunk, hol és hogyan teremt értéket az ember a munkafolyamatokban. Ez a vezetők feladata – mondta Kotsis Ádám a BCG partnere. Kutatásunk egy vezetői forradalom körvonalait rajzolja ki az AI korszakában. A vezetők és menedzserek 65 százaléka úgy véli, hogy három éven belül a munkájának legalább a felét AI-ügynökök végezhetik majd el, miközben a frontvonalban dolgozók is egyre inkább úgy látják, hogy szerepük az AI irányítása és koordinálása felé mozdul el.”

A 14 ország 11 749 munkavállalójának megkérdezésén alapuló, az iparágak széles körét lefedő kutatás eredményei szerint:

• A szellemi munkát végzők körében látványosan gyorsult az AI elterjedése: ma már 74 százalékuk számít rendszeres felhasználónak, ami egy év alatt 23 százalékpontos növekedést jelent.

• A rendszeres AI-felhasználók kétharmada szerint az AI használata javítja a munkavállalói élényt és a munkával való elégedettséget, ugyanakkor 41 százalékuk fokozott mentális, kognitív terhelést is tapasztal. Ez egyfajta „örömparadoxon”: a mesterséges intelligencia egyszerre teszi jobbá és megterhelőbbé a munkát.

• A szellemi munkát végző, rendszeresen AI-t használó munkavállalók 42 százaléka hetente legalább egy teljes munkanapnyi időt takarít meg az AI segítségével.
• Az MI-t rendszeresen használók 66 százaléka arról számolt be, hogy nem, vagy csak korlátozottan kap útmutatást arra, hogy hogyan használja fel ezt a felszabaduló időt. Több mint felük pedig nem fordítja azt magasabb hozzáadott értékű vagy stratégiai jelentőségű feladatokra.
• Stratégiai iránymutatás hiányában az alkalmazottak AI iránti kezdeti lelkesedése gyorsan alábbhagy. Egy világos vállalati AI-stratégia 25 százalékponttal növeli az AI hatását, míg a pusztán jobb AI eszközök mindössze 5 százalékpontos javulást eredményeznek.

Összességében ez azt jelenti, hogy a megfelelő szervezeti átalakulás hiányában a megnyert idő egyszerűen „elszivárog” és nem teremt tartós üzleti értéket.

„Az AI által kiváltott öröm képlete egy év használat után átrajzolódni látszik. Kezdetben az újdonság ereje és az új szellemi kihívások fokozzák a lelkesedést, ám ez az úgynevezett »AI-nászút« gyorsan véget ér, ha hiányzik a stratégia”

– mondta Kotsis Ádám.

„A munkavállalók nem az AI intenzívebb jelenlétével szemben tanúsítanak ellenállást. Éppen ellenkezőleg: akkor teljesítenek a legjobban, ha világos a stratégia, egyértelmű az irány, és az üzenet valóban eljut hozzájuk. Az üzleti értékteremtés és a munkavállalói elégedettség nem egymással versengő célok. Azok a szervezetek érik el a legnagyobb üzleti eredményeket az AI segítségével, amelyeknél az alkalmazottak a leginkább élvezik a munkájukat is.”

Az egyes piacokat vizsgálva az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország a sereghajtók közé tartozik, míg a globális dél országai továbbra is az élen járnak az AI alkalmazásában a frontvonalbeli, vagyis a vezetői felelősséggel nem rendelkező szellemi foglalkoztatottak körében. A széles körű használat ellenére sok szervezet továbbra is nehezen tudja kézzelfogható üzleti értékké alakítani az AI által teremtett hatékonyságnövekedést, miközben folytatódik az AI-ügynökök gyors fejlődése.

Míg 2025-ben még csak a válaszadók 13 százaléka, idén már a 30 százalékuk mondta, hogy az AI-ügynökök már ma is beépültek a napi munkafolyamatokba. Tízből hatan úgy vélik, hogy az AI-ügynökök három éven belül a munkájuknak legalább felét képesek lesznek ellátni.

Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele továbbra is csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik arról, hogy pontosan mik is azok az AI-ügynökök. Eközben az irányítási és felügyeleti keretek – beleértve az elszámoltathatóságot és a kontrollmechanizmusokat – jelentősen elmaradnak a technológia fejlődési ütemétől.

A BCG szerint a hosszú távú AI-hatás elérésének legfontosabb feltétele a stratégiai szemlélet. A vállalatok ugyanis kezdenek túllépni azon a szakaszon, amikor az AI-t elsősorban egyedi felhasználás mentén, eszközként vezették be. A hangsúly egyre inkább a teljes munkafolyamatok és az üzleti folyamatok újratervezésére helyeződik annak érdekében, hogy a vállalatok újragondolják a tevékenységüket és működésüket. Ezzel párhuzamosan felgyorsult az új üzleti modellek és termékek fejlesztése is; az ilyen kezdeményezések száma egy év alatt közel megduplázódott.

Mindez ahhoz vezet, amit a jelentés „átalakítási és innovációs osztaléknak” (reshape/invent dividend) nevez: a vállalatok egyszerre képesek nagyobb üzleti értéket teremteni és jobb munkavállalói élményt nyújtani.

A teljes tanulmány innen tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI gyorsabban alakítja át a munkaköröket, mint a cégek a folyamataikat appeared first on Műszaki Magazin.

A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.

Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.

Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:

„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”

A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.

A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.

foto: Jordi Play, 09.03.2018, Barcelona, Panasonic

Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer

A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.

„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”

– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.

A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére. „Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez” – tette hozzá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca appeared first on Műszaki Magazin.

A rangos szakmai elismerésre olyan magyar kutatók, mérnökök, fejlesztők és innovációs szakemberek jelölhetők, akik kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységükkel jelentős értéket teremtenek. A felterjesztések benyújtásának határideje 2026. október 11.

A Gábor Dénes-díj a magyar innováció egyik legrangosabb szakmai kitüntetése, amelyet a Novofer Alapítvány ítél oda minden évben. Az elismerés célja, hogy erkölcsi megbecsülésben részesítse az innovációs folyamatban alkotó szerepet vállaló, Magyarországon vagy a határokon túl élő magyar szakembereket. A díjat évente általában hét kiváló szakember nyerheti el.

A felhívás mögött az innovációért felelős szakmai szervezetek támogatása áll, az alapítvány pedig idén is arra kéri a vállalatok, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és gazdasági társaságok vezetőit, hogy jelöljenek olyan szakembereket, akik munkájukkal maradandó eredményeket értek el a kutatás-fejlesztés, a műszaki tudományok vagy az innováció területén.

A szervezők szerint különösen fontos, hogy minél szélesebb körből érkezzenek jelölések, hiszen így nagyobb eséllyel kerülhetnek a Kuratórium látókörébe azok a kutatók, mérnökök és fejlesztők, akik kiemelkedő teljesítményük ellenére eddig kevésbé voltak reflektorfényben.

A felterjesztések benyújtásának határideje 2026. október 11.

A pályázati felhívás, a részletes tájékoztató és a felterjesztéshez szükséges adatlap a Gábor Dénes-díj hivatalos honlapján érhető el:

https://www.gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2026. évi Gábor Dénes-díj felhívás appeared first on Műszaki Magazin.

A KÉSZ Csoport szerint a korszerű mérnöki megoldások a klímaalkalmazkodás és a fenntartható vízgazdálkodás egyik legfontosabb eszközei lehetnek.

Az elmúlt hetek hírei ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása új korszakba lépett. A szélsőséges időjárási jelenségek egyszerre okoznak villámárvizeket és hosszan tartó aszályokat, ezért a vízügyi szakemberek szerint a jövőben a vízvisszatartásnak legalább akkora szerepe lesz, mint korábban az árvízvédelemnek. Erről beszélgetett az Épített történetek vodcast legújabb epizódjában Bombera Krisztina vendégeivel, Udud Péter hidrogeológussal, az Aquaprofit vezérigazgatójával, valamint Pappert Attilával, a KÉSZ Csoport projektigazgatójával és vízépítési üzletágvezetőjével.

A vízépítés ma már nemcsak védekezés, hanem alkalmazkodás

A modern vízépítés szerepe jelentősen átalakult. A hagyományos árvízvédelmi feladatok mellett ma már egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a mérnöki megoldások, amelyek segítik a víz visszatartását, a táj természetes vízháztartásának helyreállítását, valamint a szélsőséges időjárási helyzetekhez való alkalmazkodást.

„Korábban elsősorban arra építettünk rendszereket, hogy elvezessük a vizet. Ma már sokkal inkább arra kell megoldásokat találnunk, hogyan tudjuk összegyűjteni, visszatartani és újrahasznosítani. A vízépítés így egyre inkább arról szól, hogy hogyan lehet a mérnöki tudást a természet működésével összhangban alkalmazni” – mondta Pappert Attila, majd saját példáján keresztül szemléltette: „számos olyan fejlesztés valósítható meg, amely jelentős hatást gyakorolhat egy-egy térség vízháztartására. Az Ős-Dráva Program jó példája annak, hogy a vízvisszatartás egyszerre szolgálhatja a mezőgazdaságot, a természetvédelmet és a helyi közösségek életminőségét, miközben azt eredményezte, hogy újra megjelent a víz olyan területeken, ahol korábban kiszáradtak a tavak és a kutak.

„Magyarország évente mintegy három és fél Balatonnyi víztöbbletet veszít, ezért minden olyan beavatkozásnak felértékelődik a szerepe, amely képes lassítani vagy helyben tartani a csapadékot és a felszíni vizeket”

– tette hozzá Udud Péter.

A Balaton fejlesztése is az alkalmazkodásról szól

A klímaváltozás hatásai a tavainkon is egyre látványosabbak. A KÉSZ Csoport közelmúltbeli egyik kiemelt projektje a fonyódi kikötő korszerűsítése volt, ahol a fejlesztések során nemcsak a kikötő infrastruktúrája újult meg, hanem a hullámtörő védművek is alkalmazkodtak a megváltozott időjárási körülményekhez.

A projekt jól példázza, hogy a vízépítés ma már nemcsak új létesítmények építését jelenti, hanem a meglévő infrastruktúra klímaváltozáshoz való alkalmazkodását is.

Speciális tudás és eszközpark a legösszetettebb vízépítési feladatokhoz

A vízépítési projektek során gyakran akár 8–10 méteres vízmélységben, erős sodrásban és korlátozott látási viszonyok között kell dolgozni úgy, hogy közben a hajóforgalom folyamatos fenntartása is biztosított maradjon. A nagy teherbírású úszóplatformok akár több tíz tonnás munkagépek fogadására is alkalmasak, miközben speciális búvárcsapatok és nagy tapasztalattal rendelkező gépkezelők végzik a munkát olyan környezetben, ahol a látótávolság sokszor gyakorlatilag nulla. A korszerű mederszkennelő és pozicionáló technológiák lehetővé teszik, hogy a kivitelezés ezek között a rendkívüli körülmények között is biztonságosan és nagy pontossággal történjen.

A KÉSZ Csoport vízépítési kompetenciájának egyik meghatározó szereplője a MA-HARD Hajózási és Vízépítő Kft., amely a régió egyik legkomplexebb vízépítési flottáját üzemelteti. A társaság közel 40 fős speciális szakembergárdával, csaknem 10 000 tonnás szállítási kapacitással, valamint a Dunán, a Tiszán és a Balatonon egyaránt alkalmazható úszómunkagépekkel dolgozik.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy Magyarország vízügyi kihívásaira nem létezik egyetlen nagy megoldás. Sokkal inkább egymásra épülő, helyi adottságokra szabott fejlesztésekre, hosszú távú szemléletváltásra és a mérnöki tudás következetes alkalmazására van szükség. Ahogy Pappert Attila fogalmazott: „Nem mindig grandiózus beruházásokban kell gondolkodni. Sok kisebb projekt is képes tartósan javítani egy térség vízháztartását, az ott élők életminőségét és a természeti környezet állapotát.”

A teljes beszélgetés elérhető a KÉSZ Csoport YouTube- és Spotify- csatornáján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vízépítés a klímaalkalmazkodás egyik kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

A Mewa 2026-ban immár kilencedik alkalommal kapta meg a Business Superbrand védjegyet Magyarországon. Ezt az elismerést egy független szakmai zsűri azoknak a B2B márkáknak ítéli oda, amelyek saját szakterületükön mértékadónak számítanak, mind ügyfeleik, mind versenytársaik benchmarkként tekintenek rájuk, és alapvető értékeiket mind szilárd üzleti alapjaikon keresztül, mind pedig marketing-kommunikációjukban érvényre tudják juttatni.

A Mewa olyan márka, amely a textilszolgáltatási ágazatban megbízható, teljes körű szolgáltatásairól ismert. A többször felhasználható ipari törlőkendők területén európai piacvezető cég szolgáltatásaival már több mint húsz éve van jelen a magyar piacon, és 2018 óta minden évben elnyerte a Business Superbrand kitüntető címet.

A nagy presztízsértékkel bíró díjra nem lehet pályázni, a márkák évente különböző gazdasági mutatószámok, valamint ipartestületek és szakmai szervezetek ajánlásai alapján kerülnek a vizsgált cégek körébe. A szűkített listáról a Superbrands Business Brand Council zsűritagjai pénzügyi és szakmai szempontok alapján értékelik és választják ki a díjazottakat.

A Mewa vezetői a Superbrand elismerésről szóló oklevelet Biatorbágyon, a Mewa magyarországi székhelyén vették át Kövesdy Györgytől, a Superbrands Key Account managerétől.

„Rendkívüli öröm, hogy idén is beválasztottak minket a legkiválóbb magyarországi üzleti márkák körébe” – mondta Schiebelhut Nóra, a cég ügyvezetője. A magyar dolgozók nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ügyfeleiknek a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokat nyújtsák, és a Superbrand-védjegy ezeknek az erőfeszítéseknek az elismerése.  A céget egy sor iparvállalat és műhely olyan megbízható partnerként tartja számon, amely mindennapjai során képes legfontosabb vállalati értékeit, többek közt a szolgáltatás magas színvonalát és a dolgozói, valamint a környezet iránt érzett felelősséget a gyakorlatban is megvalósítani.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a legjobb magyarországi B2B márkák közé tartozhatunk” – mondta Lopejszky Gábor értékesítési vezető az oklevél átadásakor. „Folyamatosan fejlesztjük teljes körű szolgáltatásainkat, így tudjuk ügyfeleinknek a legjobb minőségi színvonalat biztosítani” – fűzte hozzá.

„Rendkívül szívesen jövök a Mewához, hogy átadhassam nekik ezt az elismerést. Itt mindig legfontosabb értékeinket, a minőséget, a szolgáltatást és a kiváló kommunikációt látom megjelenni” – hangsúlyozta Kövesdy György Superbrands Key Account manager az oklevél ünnepélyes átadásakor a Mewa magyarországi központjában, Biatorbágyon. Mint mondta, a szakmai zsűri a kitüntetés megítélésekor többek között a Mewa szolgáltatásainak folyamatos fejlődését és a fenntarthatóság értékeinek érvényre juttatása terén kifejezett elkötelezettségét jutalmazta.

Az elismerés kiválósági védjegy a magyar Mewa számára, amelynek márkaneve a legmagasabb minőségi színvonalú teljes körű szolgáltatást jelzi Magyarországon az ipari törlőkendők, az olajfelfogó szőnyegek és a mosóasztalok területén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa sorozatban kilencedszer lett Superbrand Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

Az MI egyre szélesebb körű elterjedésével alapvetően változnak meg a digitális infrastruktúrával szemben támasztott követelmények is. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), a világ legnagyobb elektronikai gyártója összefogása erre az új kihívásra ad választ. A stratégiai együttműködés egyesíti a Foxconn páratlan szakértelmét a fejlett számítástechnikai platformok, az MI rack-integráció és a globális gyártás terén a Schneider Electric áramellátási rendszerek, a hűtés és az energiagazdálkodás területén meglévő tapasztalatával és tudásával. A vállalatok közös célja olyan integrált, azonnal bevethető megoldások létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy régiókon átívelően gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék az MI működését támogató infrastruktúrát. A gyártás még ebben az évben megkezdődik.

Az együttműködés keretében a két cég közösen kifejleszti a mesterséges intelligencia adatközpontok következő generációs referenciaarchitektúráit. A partnerség révén új innovációk jönnek a zárt rendszerű energiaoptimalizálás, a moduláris áramellátó és hűtőegységek, valamint a szabványosított tervezési keretrendszerek terén is, ezáltal könnyen másolható, a nagy teljesítményt biztosító terveket alkotnak meg annak érdekében, hogy világszerte támogassák az MI-gyárak kialakítását. A magas színvonalú gyártás és az energiaintelligencia egyesítésével a két vállalat megalapozza egy új típusú mesterséges intelligencia-infrastruktúra kialakulását, amely tervezésénél fogva skálázható, alapértelmezés szerint hatékony, és készen áll az MI-korszak egyre nagyobb igényeinek kiszolgálására.

„Az MI fejlődésének ütemét figyelembe véve új modellre van szüksége az infrastruktúra tervezése, kiépítése és megvalósítása terén. A Foxconn MI-rendszerek területén meglévő erősségeinek és globális gyártási kapacitásának, valamint a Schneider Electric energiaellátás és energiagazdálkodás kapcsán szerzett mélyreható szakértelmének ötvözésével olyan utat teremtünk az ügyfelek számára, amelyen nagy léptékben tudják kiépíteni az MI-kapacitást – ráadásul gyorsabban, okosabban és fenntarthatóbban, mint korábban” – mondta el Young Liu, a Foxconn elnöke.

„A mesterséges intelligencia iránti kereslet egyre gyorsabban bővül, és ahogy a számítási kapacitás igyekszik lépést tartani ezzel a növekedéssel, az ezt tápláló energia alapvető fontosságú tényezővé válik. Ha felelősségteljesen szeretnénk bővíteni az MI használatát, akkor össze kell kapcsolnunk ezeket a rendszereket. Ez az a pont, ahol elengedhetetlenül fontossá válik az energiaintelligencia. A Schneider Electric szintet lép az energiatechnológiában annak érdekében, hogy a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb MI-gyárakat építhessük ki úgy, hogy integrált áramellátási, hűtési és digitális képességeket vezetünk be a mesterséges intelligencia használatát támogató adatközpontokban. Egy olyan iparág energiatechnológiai partnereként, amely eltökélt abban, hogy belépjen az intelligencia korszakába, a Foxconnnal együttműködve segítjük ügyfeleinket, hogy valóban gyorsan, rugalmasan és hatékonyan bővítsék kapacitásaikat” – tette hozzá Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI adatközpontok új generációja appeared first on Műszaki Magazin.

A search fund egy olyan befektetési modell, amelyben egy tapasztalt szakember befektetők tőkéjével és támogatásával szerez tulajdonrészt egy már működő, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásban, majd annak operatív vezetésében is aktív szerepet vállal, hogy elősegítse a cég következő fejlődési szakaszát. Az 1980-as évek óta Nyugat-Európában és Észak-Amerikában jól ismert vállalatátadási és növekedési modell Magyarországon ritkaságnak számít, különösen ebben a vállalatméretben és ipari szegmensben.

„Tőkeerősebbek lettünk, de a Savaria Ipartechnika alapjai változatlanok maradnak. A partnereink ugyanarra a szakmai csapatra, műszaki igényességre és megbízhatóságra számíthatnak, mint eddig, ráadásul a vállalat mögött most még erősebb stratégiai, pénzügyi és nemzetközi háttér áll”

– mondta Aszódi János, aki ügyvezetőként továbbra is meghatározó szerepet vállal a cég irányításában. A gyártási, technológiai és műszaki területek az ő vezetése alatt működnek, míg Szabó Áron társügyvezetőként elsősorban az üzleti támogató területek és a növekedési lehetőségek fejlesztésére koncentrál.

„Minden vállalat életében eljön az a pont, amikor a további előrelépéshez érettebb, professzionálisabb struktúrára van szükség. A Savaria Ipartechnika jó infrastruktúrával rendelkező, jól menedzselt, komoly műszaki tudást felhalmozó vállalat. Befektetőként éppen azért láttunk benne lehetőséget, mert az alapok erősek. A cél most az, hogy a meglévő értékekre építve még magasabb szintre emeljük a céget” – hangsúlyozta Szabó Áron, a Savaria Ipartechnika Kft. új társügyvezetője.

A változás új lehetőségeket nyithat a cég számára a nyugat-európai piacok felé, ahol a magyar ipari beszállítók számára a nemzetközi tulajdonosi háttér fontos szempont lehet. Ennek megfelelően a vállalat célja 3 éven belül 20%-os növekedést elérni az exportteljesítményben.

A svájci Novastone Capital Advisors égisze alatt ez a második sikeresen lezárt tranzakció a magyar piacon. Az ügyletben intézményi befektetőként a Széchenyi Alapok is részt vett, amely helyi piaci ismeretével és szakértelmével járult hozzá a sikeres megvalósításhoz. A hazai és a nemzetközi tőkepiaci szereplők mostani együttműködése olyan sikeres modell lehet, amely más magyar kkv-k számára is példát jelenthet a növekedést támogató tőkebevonás terén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Svájci befektetői háttérrel nyit Nyugat-Európa felé a Savaria Ipartechnika Kft. appeared first on Műszaki Magazin.

A VARINEX szakemberei számára pontosan ilyen projektet jelentett a Stratasys legújabb PolyJet alapanyaga, a ToughONE Black első gyakorlati alkalmazása, amely jól szemlélteti, hogy az innovatív anyagok miként gyorsíthatják a termékfejlesztési folyamatokat.

A feladat egy olyan funkcionális prototípus elkészítése volt, amely nem csupán esztétikai modellként szolgál, hanem a valós használat során fellépő mechanikai igénybevételeknek is megfelel. A projekt különlegességét az adta, hogy a fejlesztőcsapat egy olyan alapanyaggal dolgozott, amely még bevezetés előtt állt, így a rendelkezésre álló tapasztalatok is korlátozottak voltak. A sikeres kivitelezéshez ezért egyszerre volt szükség a PolyJet technológia mélyreható ismeretére, a megfelelő gyártási paraméterek megválasztására és a gyors mérnöki döntéshozatalra.

A ToughONE Black a Stratasys ToughONE anyagcsalád legújabb tagja, amely a PolyJet technológia hagyományos előnyeit – a rendkívül finom felületi minőséget, a nagy pontosságot és az összetett geometriák gyártásának lehetőségét – ötvözi a funkcionális prototípusokhoz szükséges mechanikai tulajdonságokkal. Az anyag kiemelkedő ütésállóságot és szívósságot biztosít, miközben lehetővé teszi, hogy a nyomtatott alkatrészek viselkedése a végtermékekhez közelítsen. Ez jelentősen lerövidítheti a fejlesztési ciklusokat, mivel a formai és funkcionális validáció ugyanazon a platformon elvégezhető.

A fekete változat megjelenése első pillantásra csupán esztétikai újdonságnak tűnhet, valójában azonban számos mérnöki előnyt kínál. A sötét felület valósághűbb megjelenést biztosít olyan termékek esetében, amelyek végleges kivitelükben is fekete színűek, emellett a kontraszt kedvezőbbé teszi az illesztések, felületek, hézagok és szerkezeti részletek vizsgálatát. Funkcionális bemutatók, szerelhetőségi ellenőrzések és tervezési felülvizsgálatok során ez jelentős segítséget nyújthat a fejlesztőcsapatok számára.

A ToughONE anyagcsalád egyik legfontosabb előnye, hogy megszünteti a korábban gyakran szükségessé váló kompromisszumokat. Hagyományosan a kiváló felületi minőségű PolyJet modellek elsősorban vizuális prototípusokként szolgáltak, míg a funkcionális tesztekhez más technológiával kellett alkatrészeket előállítani. Az új alapanyag lehetővé teszi, hogy ugyanazon a PolyJet rendszeren készüljenek olyan prototípusok, amelyek egyszerre alkalmasak forma-, illeszkedés- és funkcióvizsgálatra, valamint ismételt mechanikai terhelések elviselésére is. Ez nemcsak a fejlesztési időt rövidíti le, hanem a gyártási költségeket is csökkenti.

A PolyJet ToughONE emellett többféle műanyag – például PP, HDPE, PC-ABS, PC vagy Nylon 12 – mechanikai viselkedésének közelítésére is képes. A technológia továbbra is biztosítja a többanyagú nyomtatás előnyeit, így egyetlen alkatrészen belül különböző merevségű vagy eltérő Shore-keménységű zónák alakíthatók ki. Ez különösen előnyös az autóipari, elektronikai, orvostechnikai, fogyasztási cikkeket gyártó és csomagolóipari fejlesztések során, ahol egy prototípusnak egyszerre kell valósághű megjelenést és megbízható funkcionális működést biztosítania.

A VARINEX gyakorlati projektje jól mutatja, hogy az additív gyártás fejlődése ma már nem kizárólag az új berendezésekről szól. Legalább ilyen fontos szerepet kapnak az új alapanyagok, amelyek lehetővé teszik, hogy a mérnökök egyre közelebb kerüljenek a végtermék tulajdonságaihoz már a prototípus-fejlesztés korai szakaszában. A ToughONE Black első ipari alkalmazása azt bizonyítja, hogy megfelelő szakmai háttérrel egy új technológia bevezetése még szoros határidők mellett is sikeresen megvalósítható, miközben a fejlesztési folyamat gyorsabbá, hatékonyabbá és megbízhatóbbá válik.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ToughONE Black: amikor egy új alapanyag élesben bizonyít appeared first on Műszaki Magazin.

Ma már üzleti, és nem csupán műszaki kérdés a megbízható energiaelosztás az iparvállalatok vagy az épület- és villamosinfrastruktúra-üzemeltetők számára. A rendszereknek folyamatosan növekvő energiaigényeket kell kiszolgálniuk, a legmagasabb fokú üzembiztonság és a megújuló energiaforrások integrálása mellett, miközben egyre nagyobb költség, és így kockázat egy-egy meghibásodás vagy nem várt leállás.

Ugyanakkor a legmegbízhatóbb és leginkább strapabíró berendezések is ki vannak téve kopásnak és elavulásnak, mivel akár évtizedeken át is használják őket. Ezért a közép- és kisfeszültségű energiaelosztási rendszerek is gondoskodást, a technológiai és kiberbiztonsági kihívásokkal lépést tartó, rendszeres korszerűsítést, valamint folyamatos szervizfelügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra kínál szolgáltatásokat a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának szervize, a tervezéstől és tanácsadástól kezdve, a berendezések teljes életciklusán át.

Folytonos üzletmenet: rendelkezésre állás és karbantartás

Az üzembiztos működés alapja a rendszeres ellenőrzés, valamint a hibák megelőzése és gyors, helyszíni elhárítása.

Ezt biztosítja a vállalat karbantartási, és rendelkezésre állási szolgáltatása, amelyet egy vidéki, zöldmezős beruházás keretében megvalósult gyár is igénybe vett. Ennek részeként a szervizcsapat azokat az esetleges meghibásodásokat és speciális problémákat kezeli, amelyek megoldása szükséges a helyi, folyamatos felügyeletet ellátó személyzet támogatásához.

A legutóbbi megbízás mintegy száz különböző kapcsolóberendezésre és több száz további készülékre terjed ki, beleértve más gyártók eszközeit is. A termelőüzem emellett egy online hibabejelentő platform segítségével nyomon követheti a berendezések és a bejelentések állapotát, valamint hozzáférhet a kapcsolódó dokumentációhoz és karbantartási munkalapokhoz.

Emellett nem várt meghibásodás esetén is tudnak segítséget kérni az ügyfelek: eseti hibaelhárítási- vagy tartalékalkatrész-igény néhány kattintással leadható a szerviz honlapján.

Digitális megoldások a hibák elkerüléséhez

A megelőzésben egyre nagyobb szerepet kapnak a diagnosztikai és digitális szolgáltatások, amelyekkel feltárhatóak azok a hibalehetőségek, amelyek később leálláshoz vagy a berendezések károsodásához vezethetnek.

Prediktív, megelőző karbantartással és IoT-érzékelők felszerelésével az üzemeltetés új szintje érhető el: ezeken keresztül, felhőalapú monitoring rendszerek segítségével, folyamatosan felügyelhető a villamos rendszerek teljesítménye. Így időben észlelhetőek a készülékek olyan állapotváltozásai, mint például a hőmérséklet-növekedés, és még a hiba bekövetkezése előtt meg tudja tenni a szervizcsapat a szükséges lépéseket.

Korszerűsítés költséghatékonyan: retrofit megoldások

A közép- és kisfeszültségű kapcsolóberendezések, megszakítók és egyéb villamos berendezések idővel mind elavulnak, tartalékalkatrész-ellátásuk korlátozottá válik, miközben továbbra is magas rendelkezésre állási és biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük.

A retrofit, azaz korszerűsítési megoldások ilyenkor lehetőséget adnak arra, hogy az üzemeltetők a teljes berendezés cseréje nélkül, a meglévő infrastruktúra felhasználásával növeljék rendszerük megbízhatóságát és élettartamát, miközben csökkenteni tudják a készülék előrehaladottabb életciklusához kapcsolódó extra karbantartási költségeket.

A meglévő berendezések állapotának felmérése, valamint a műszaki és gazdasági lehetőségek elemzése után az egyedi igényekhez illeszkedő megoldás születhet. Ez jelentheti például az elavult eszközök cseréjét, alkatrészek utólagos beépítését, digitalizációs kiegészítéseket vagy akár kiterjedt karbantartási szerződéseket is.

„Így ezek a szolgáltatások lehetőséget kínálnak az optimalizálásra, a műszaki fejlesztések kihasználására, a költséghatékonyság növelésére, valamint a kiberbiztonsági kihívásokkal szembeni naprakész működésre is”

– összegezte Homolya Péter, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szerviz üzletágának vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Drága mulasztás elhanyagolni az elektromos karbantartást appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Kraken a most bejelentett együttműködés keretében új megoldásokat kínál az elosztórendszer-üzemeltetőknek (DSO) és a közműszolgáltatóknak. Ezek a megoldások új szintre emelik a hálózat felügyeletével, a torlódások előrejelzésével és a kereslet valós idejű irányításával kapcsolatos képességeiket. Az áramigény rugalmas kezelésének fokozásával és a meglévő hálózati kapacitás jobb kihasználásával megnyílik a lehetőség arra, hogy az adatközpontok, vagy a nagy ipari fogyasztók gyorsabban kapcsolódhassanak a hálózatokhoz. A két vállalat által kínált megoldások alkalmazása lehetővé teszi a drága hálózati fejlesztések elhalasztását, csökkentve ezáltal a rendszerköltségeket, így elkerülhetővé teszi az áremelést a lakossági fogyasztók és az ipar felé, és támogatja a növekedést, valamint felgyorsítja az energiaátmenetet.

A Schneider Electric és a Kraken összefogása lehetővé teszi a háztartások és a vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak egy rugalmasabb és hatékonyabb villamosenergia-rendszer megvalósításához. A villamosenergia-igény elektromos járművek, otthoni energiatárolók, napenergia-rendszerek, ipari szereplők és közüzemi méretű energiaforrások közötti elosztásának optimalizálásával csökkenthetők a hálózati torlódások, valós időben lehet egyensúlyban tartani a hálózatot és lehet értéket teremteni az egész energiarendszerben. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

Az áramigény növekedésével egyre sürgetőbbé válik a rugalmasság fokozása. Csak az adatközpontok áramigénye 2024-ben elérte a 415 TWh-t, és ez a szám 2030-ra várhatóan megduplázódik. Ezen felül a hálózatok súlyos túlterheléssel küzdenek, mivel a hálózatüzemeltetőknek gyakran nem áll rendelkezésükre valós idejű információ a hálózat állapotáról. Az erre a problémára adott hagyományos megoldások tőkeigényes, hosszú átfutási idővel járó infrastruktúra-fejlesztésekre támaszkodnak. Ez a patthelyzet pedig késlelteti a hálózati csatlakozásokat, megakadályozza a növekedést és mindenki számára megnöveli a költségeket.

A most bejelentett partnerség gyorsabb, okosabb és rugalmasabb utat kínál. A Schneider Electric a One Digital Grid Platform és az EcoStruxure DERMS segítségével valós időben nyújt átfogó képet a hálózati korlátokról, emellett pedig a szélesebb EcoStruxure ökoszisztéma biztosítja a kereslet oldali rugalmasságot a prediktív optimalizálás, az intelligens energiamenedzsment, az elosztott vezérlés és a rugalmas terheléskezelés érdekében.

A Kraken ezt az átfogó képet kiegészíti azzal, hogy az elosztott energiaforrásokat egyetlen, összehangolt rendszerré alakítja. Az MI-alapú (mesterségesintelligencia-alapú) platform összekapcsolja és összehangolja az elektromos járműveket, az otthoni energiatárolókat és a hőszivattyúkat, aminek köszönhetően pontos képet lehet alkotni a helyi, kisfeszültségű hálózatról. A Kraken ezeket az eszközöket összehangolja a közüzemi méretű tárolókapacitásokkal, áramtermelő berendezésekkel és ipari terheléssel, hogy lehetővé tegye a fogyasztás valós időben történő átirányítását és a hálózat egyensúlyban tartását.

„A Kraken számára egyértelmű: az, hogy milyen gyorsan leszünk rugalmasak, meghatározza, hogy milyen gyorsan tudjuk biztosítani az energiaellátást. A mesterséges intelligencia nem csupán a keresletet növeli – forradalmasítja azt is, hogy mekkora kapacitást tudunk kihozni a már meglévő hálózatból. Mi ezt a képességet nagy léptékben hasznosítjuk, hogy felpörgessük a hálózati csatlakozásokat és bővítsük a rendelkezésre álló energia mennyiségét. A Schneider Electric-kel közösen egy rugalmasabb, megfizethetőbb és tisztább energiarendszert építünk – a fogyasztók és a bolygó érdekében” – mondta el Amir Orad, a Kraken vezérigazgatója.

„A közműszolgáltatók és a hálózatüzemeltetők komoly nyomás alatt állnak, hogy fenntartsák a megbízhatóságot, reagáljanak a változó keresletre és jobb adatok alapján hozzanak jobb döntéseket, miközben elöregedő infrastruktúrával dolgoznak. Célunk egy zökkenőmentesen működő, interoperábilis energiarendszer létrehozása. Azáltal, hogy a Schneider Electric platform-megközelítését ötvözzük olyan partnerekkel, mint a Kraken, segíthetünk az ügyfeleknek a meglévő eszközeik maximális kihasználásában, a komplexitás csökkentésében, az új képességek gyorsabb bevezetésében, a rejtett kapacitások felszabadításában és abban, hogy hamarabb kezdjen értéket termelni a beruházásuk” – tette hozzá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” részlegért felelős ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása appeared first on Műszaki Magazin.

Az új üzem évente mintegy 300 ezer jármű gyártására lesz képes, és meghatározó szerepet kap a Mercedes-Benz következő generációs modelljeinek előállításában.

A Mercedes-Benz új gyárának átadása mérföldkő a magyar járműipar számára. A kecskeméti telephely bővítésével a vállalat csaknem megduplázza termelési kapacitását, miközben a gyár a konszern egyik legfontosabb európai gyártóbázisává válik.

Az új üzemben ugyanazon a gyártósoron készülhetnek belső égésű motorral szerelt, hibrid és tisztán elektromos modellek, ami nagyfokú rugalmasságot biztosít a termelésben. A telephelyen az akkumulátorok összeszerelése is helyben történik, csökkentve a logisztikai igényeket és növelve a gyártás hatékonyságát.

A vállalat 2022-ben jelentette be, hogy több mint egymilliárd eurót fordít a kecskeméti üzem bővítésére és átalakítására, aminek a célja, hogy a gyár felkészüljön a Mercedes következő generációs elektromos és hibrid modelljeinek gyártására. A beruházás keretében új karosszériaüzem, új összeszerelő üzem és akkumulátor-beszerelő részleg épült, miközben a meglévő gyártóterületeket is korszerűsítették. Az új beruházással a kecskeméti telephely mérete nagyjából megduplázódik, 220 hektárról több mint 400 hektárra, az üzem elméleti éves gyártókapacitása megközelítheti a 400 ezer járművet.

A beruházás részeként a Mercedes-Benz a legkorszerűbb digitalizált gyártási és automatizálási megoldásokat alkalmazza. Az új üzem feladata lesz a vállalat új generációs, MMA-platformra épülő modelljeinek gyártása is, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a márka elektrifikációs stratégiájában.

A fejlesztés tovább erősíti Magyarország szerepét az európai autóiparban, miközben új lehetőségeket teremt a hazai beszállítói hálózat számára. Az átadott gyár nem csupán kapacitásbővítés, hanem egy olyan stratégiai beruházás, amely hosszú távon meghatározza a Mercedes-Benz magyarországi jelenlétét és a kecskeméti telephely szerepét a vállalat globális gyártási hálózatában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország legnagyobb autógyára készült el appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézete és a TRUMPF Hungary Kft. együttműködésében 2026 őszi félévétől új, hiánypótló szakirányú továbbképzés indul „Lézeres lemezmegmunkáló szakmérnök / szakember” elnevezéssel. Az akkreditált képzés célja, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a lemezfeldolgozó ipar jelenlegi és jövőbeli szakemberei számára.

A kezdeményezés hátterében az a tapasztalat áll, hogy a hazai műszaki felsőoktatásban a forgácsolástechnológia kiemelt szerepet kap, miközben a modern lemezmegmunkálási technológiák és a lézeres gyártási eljárások oktatása kevésbé hangsúlyos. Ezzel szemben Magyarországon jelentős a lemezfeldolgozó ipar, ahol a multinacionális és hazai vállalkozások egyaránt folyamatosan keresik a korszerű technológiai, gyártáselőkészítési és minőségbiztosítási ismeretekkel rendelkező mérnököket és szakembereket.

A MATE Műszaki Intézete és a TRUMPF Hungary közös képzése ezt a piaci igényt kívánja kielégíteni. A szervezők meggyőződése szerint az egyetemi szintű továbbképzés jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalatok gyorsabban és hatékonyabban jussanak magasan képzett szakemberekhez, csökkentve ezzel a hosszadalmas vállalati betanítás szükségességét.

A program a pályakezdő mérnökök számára lehetőséget biztosít a korszerű szakismeretek megszerzésére, míg a már gyakorló szakemberek tudásának frissítését és bővítését is támogatja. A képzés különös hangsúlyt fektet a modern lézeres lemezmegmunkálási technológiák, valamint a kapcsolódó gyártástechnológiai és minőségbiztosítási ismeretek átadására.

A szakmai program felelősei: Dr. Pataki Tamás István egyetemi docens, a MATE Műszaki Intézet munkatársa, valamint Major Tamás, a TRUMPF Hungary Kft. ügyvezetője.

Az akkreditált szakirányú továbbképzés hamarosan a Felvi.hu kínálatában is megjelenik.

Oktatási Igazgatóság leírása a képzésről: Lézeres lemezmegmunkáló szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés – MATE Oktatási Igazgatóság – MATE

Jelentkezni ezen a felületen lehet: Jelentkezési lap szakirányú továbbképzésre (2026. ősz)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hiánypótló szakirányú továbbképzés indul a MATE és a TRUMPF Hungary együttműködésében appeared first on Műszaki Magazin.

Ügyféltapasztalatok alapján a digitális átállással a cégek akár 30–50%-os adminisztrációs időmegtakarítást is elérhetnek a kötelező ellenőrzések dokumentálása során.

A jogszabály által előírt tűzvédelmi berendezések ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása és dokumentálása az érintett üzemeltetők számára kötelezettség. A szektor alapelve szerint „ami nincs dokumentálva, az nincs elvégezve”, a hiányos dokumentáció pedig szankciókat és tűzvédelmi bírságot vonhat maga után.

Miért az adminisztráció a szűk keresztmetszet?

A hagyományos, papíralapú vagy Excel-táblázatos naplóknál magas a hibázás esélye, és a kétszeres adatrögzítés – a helyszínen kézzel, majd később számítógépen – jelentős időt emészt fel. Az okostelefonra, QR-kódos eszközazonosításra és felhőalapú tárolásra épülő rendszerek ezt a folyamatot egyszerűsítik és részben automatizálják.

„A digitalizáció jelentősen csökkenti az emberi figyelmetlenségből és a kézi adatrögzítésből fakadó adminisztratív hibák esélyét. Az azonnali QR-kódos leolvasás segíti az eszköz azonosítását, majd elkészíti a digitális dokumentumot. A rendszer automatikus értesítéseket is küld a határidőkről és feladatokról”

– mondja Fekete Attila, a fiREG platform ügyvezetője.

Bizonyíthatóság a kárrendezésnél

Tűzeset után a biztosítók kiemelten vizsgálhatják a megelőzési adminisztráció meglétét és jogszabályi megfelelőségét. A megfelelő elektronikus hitelesítéssel ellátott elektronikus dokumentáció a Pp. 325. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén teljes bizonyító erejű magánokiratként is figyelembe vehető.

Auditra kész dokumentáció

A megfelelő elektronikus hitelesítéssel vezetett napló gyorsítja a mindennapi üzemeltetést, és hatósági ellenőrzéskor vagy biztosítói szemle esetén azonnal visszakereshető és bemutatható. Az időbélyeggel ellátott bejegyzések a dokumentáció hitelességét is erősítik.

Forrás: fiREG

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális tűzvédelmi napló appeared first on Műszaki Magazin.