Erős UV-sugárzás, hőség, szél és por: a fotovoltaikus erőműveknek szélsőséges környezeti körülmények között kell működniük. A napenergia-ágazatban szerzett több mint 18 éves tapasztalatával az igus pontosan ezeknek a követelményeknek megfelelő szabványos és egyedi megoldásokat kínál. Nagy teljesítményű polimerekből készült gömbcsuklóikat, siklóperselyekeit és vezérorsó technológiáját sikeresen alkalmazzák többek között fotovoltaikus tracker rendszerekben, rendszerekben, úszó fotovoltaikus és tisztító rendszerekben.

igus csapágyak előnyei:

• UV-álló, kenés- és karbantartásmentes
• Halk, nyomatékingadozástól mentes működés
• Rendkívül alacsony súrlódási együttható a tribo-optimalizált műanyagoknak köszönhetően
• Szűk telepítési helyre is megfelelő
• Jól bírja a port és a szennyeződéseket
• Előre kiszámítható, hosszú élettartam
• Gazdaságos

igus.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hosszú élettartamú csapágytechnológia fotovoltaikus rendszerekhez appeared first on Műszaki Magazin.

A magyarországi ingatlanállomány nagyrésze rendkívül korszerűtlen, és zabálja az energiát. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós hazai ingatlanállományból 2,8 millióra tehető a családi házak száma, amelyek 75 %-a – azaz közel 2,1 millió ingatlan – esetében nem teljesül az elvárt energiahatékonysági szint („C” energiahatékonysági kategória). Egy „Kádárkocka” típusú épület akár 4-5-ször annyi energiát is felhasználhat, mint egy korszerűnek számító épület.

Az ingatlanok energetikai korszerűsítésével átlagosan 50%-kal csökkenthető az energiafelhasználás, amely körülbelül 315 000 forint rezsiköltség megtakarítást jelent; de egy „kádárkocka” esetében 80%-os energiamegtakarítás is elérhető, amely akár 1 millió forint rezsiköltség megtakarítást eredményezhet évente.

Az energetikai korszerűsítés nemzetgazdasági szinten is jelentős hatással bír. A felújítások nyomán:

·         Jelentősen csökkenhet a rezsivédelemre fordított költségvetési kiadás, amely a tavalyi évben meghaladta a 2500 milliárd forintot.

·         A háztartások fosszilis energiahordozó felhasználása jelentősen csökkenni fog, így az ebből származó 40%-os légszennyezettségi mutató is; ez pedig az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) adatai szerint akár 210 milliárd forinttal csökkentheti a szállópor koncentráció miatti állami egészségügyi kiadásokat hazánkban.

·         A klímavédelmi célokra fordított, többszáz milliárd forintnyi költségvetési kiadásokban is jelentős megtakarítások érhetők el.

Nemcsak beruházás, hanem befektetés is, mely akár azonnal megtérül

Egy komplex felújítás eredményeként az ingatlan piaci értéke 50%-kal is növekedhet (a Budapesten található ingatlanok kivételt képeznek). A felújítás után megképződött ingatlan értéknövekmény – annak földrajzi elhelyezkedésétől függően – nagy valószínűséggel többmillió forinttal is meghaladja a felújítás teljes bekerülési költségét, így az ingatlan esetleges értékesítése után ez extra profitként jelentkezik.

Ha ennyi előnnyel jár, eddig miért nem újítottunk fel?

A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készített, a „Hazai lakóingatlanok energetikai állapotának és korszerűsítési igényeinek országos felmérése” alapján nem mondhatjuk, hogy nem zajlanak energetikai felújítások a hazai lakóépületek tekintetében. A több, mint 1200 fős mintából a megkérdezettek 53%-a végzett valamilyen korszerűsítést az otthonán az elmúlt 10 évben; közülük legtöbben (63%-uk) pedig az elmúlt 4 évben. A probléma nem a korszerűsítések számával, hanem azok mértékével van: A felújítások közel 75%-a csupán részleges felújítás volt, megfelelő energiahatékonysági szempontok ismerete nélkül, így többségében nem történt számottevő energia- és költségmegtakarítás.

A probléma elsődleges oka a kedvező finanszírozási források hiánya volt. A válaszadók 2/3-a (67%) önerőből, kizárólag saját megtakarításaiból finanszírozta a felújításokat, amelyekre döntő többségük maximum 3 millió forintot tudott fordítani. Ez az összeg egy komplex korszerűsítésre nem elegendő; ami azért különösen hátrányos, mert egy felújítás után rendszerint évtizedekig nem nyúlnak újra az épülethez.

A másik ok, hogy az eddigi felújításokra nem volt jellemző a kellő mértékű energiatudatosság. A válaszadók csupán 3%-a vette igénybe energetikai szakember segítségét, döntő többségük inkább a felújításra spórolt.

Most érdemes belevágni!

Jelentős segítséget nyújthat az új Otthonfelújítási Program, amely az 1990 előtt épült önálló lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére igényelhető július 1-től. A támogatás összege legfeljebb 6 millió forint, amelyből a beruházás teljes költségvetésétől és az ingatlan helyétől függően maximum 2,5-3,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó része pedig kamatmentes hitel. A támogatás egyik alapfeltétele, hogy a kiinduló állapothoz képest legalább 30%-os energiafogyasztás csökkenést eredményezzen az elvégzett beruházás, amelyet energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Ezt az eredményt egyetlen terület felújítással valószínűleg nem lehet elérni, de átgondolt, összehangolt korszerűsítéssel igen.

A pénz nem minden

A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készült felmérés rávilágít arra is, hogy a pályázati forrás és a kedvező finanszírozás mellett van egy másik, jelentős tényező: a szakmai segítségnyújtás. Az ingatlan felújítása összetett feladat, az tulajdonosnak számos területen szakemberré kell kiképezni magát ahhoz, hogy egy energetikai felújítást a mindennapi élet mellett lekoordináljon. Komoly információhiánnyal és bizonytalansággal kell megküzdeniük; mindez pedig jelentős gátja annak, hogy belevágjanak egy komplex felújításba.

„Általánosságban azt látjuk, hogy a lakosság nincs tisztában a közelgő energiaválság mértékével, a rezsivédettség miatt pedig még nem érzik eléggé milyen energia költségekkel is kell majd szembenézniük a következő években. Úgy gondoljuk, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani az egyénre szabott tájékoztatásra és a szakmai segítségnyújtásra azzal kapcsolatban, hogy milyen kiadással számolhatnak, és milyen megoldások jöhetnek szóba, mihez nyúljanak hozzá először, és mivel érhetik el a legnagyobb energia megtakarítást.”

– foglalta össze az országos felmérés tapasztalatait Csányi Gábor, a Solar Konstrukt Kft. ügyvezetője.

Néhány kattintásra a megoldás!

Ha valaki házfelújítás, illetve energetikai korszerűsítés előtt áll, annak elkel a szakértői segítség, hogy eldönthesse, az adott épületben milyen beruházások szolgálják a leghatékonyabban az energiamegtakarítást.

A Solar Konstrukt Kft. által működtetett Online Energetikai Kalkulátor és Korszerűsítési Útmutató egy bárki számára ingyen elérhető online megoldás, amely azonnali elemzést készít az ingatlanunk energetikai állapotáról, korszerűsítési javaslatokat ad, kiszámolja a várható felújítási költségeket; sőt még az ingatlan becsült értékét is meghatározza a felújítás előtt és után. 3 perc alatt, szakértői tudás nélkül kitölthető, bárki számára könnyen használható.

„Szeretnénk, hogy minél szélesebb körnek tudjunk átfogó képet adni, és egyénre szabott komplex energetikai megoldásokat javasolni az ingatlanuk korszerűsítése kapcsán. Ehhez készítettünk egy weboldalt ingyenes energetikai kalkulátorral, ahol az érdeklődők közel pontos, teljeskörű energetikai felmérést készíthetnek a saját ingatlanjukra, szakértői segítség nélkül is. A felhasználók egy személyre szabott energetikai korszerűsítési tervet kapnak, amely konkrét számokkal támasztja alá, hogy milyen felújításba érdemes belefogni, mennyibe kerül, és mindezzel milyen energiamegtakarítást lehet elérni. Minden olyan információt megkapnak néhány kattintással, amely alapján megalapozott döntést hozhatnak, mi pedig a Solar Konstruktnál ezzel támogatjuk őket abban, hogy fenntarthatóbbá váljanak a mindennapjaik.”

– összegzi Csányi Gábor ügyvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Beruházás és befektetés egyben appeared first on Műszaki Magazin.

Az Alpok egyik legmagasabb és legismertebb, 4478 méteres Matterhorn-hegyéről híres Zermatt városa Svájc egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, 2023-ban mintegy 2,5 millió vendégéjszakát regisztráltak itt. A térségben összesen 38 olyan hegycsúcs található, ami 4 ezer méternél is magasabb, ráadásul a város távoli fekvése és zord terepviszonyai miatt sajátos kihívásokkal néznek szembe a helyiek. Ezek közé tartoznak a szélsőséges időjárási körülmények, a lavinák, a nagy magasságkülönbségek, az oxigénhiányos levegő és a meredek terep is, ami mind megnehezíti egy megbízható és fenntartható infrastruktúra kiépítését, valamint különösen fontossá teszi az innovatív megoldások alkalmazását.

Monte Rosa Hütte

A 2883 méteren található, modern, high-tech kinézetű Monte Rosa Hütte Svájc egyik legikonikusabb menedékháza, ami 2010-ben nyitott újra, és nagyrészt autonóm módon működik, energiaigényét tekintve főként önellátó. Ehhez korábban 8,6 tonna ólomakkumulátort használtak, amelyek energiaáramlását online figyelték, és ez alapján 2021-ben a csere mellett döntöttek: azóta 2,7 tonna lítiumakkumulátor látja el ezt a funkciót.

Az újranyitáskor a hüttét Siemens épületautomatizációs megoldásokkal is felszerelték. A Desigo CC átfogó épületfelügyeleti platform segítségével az összes rendszer, – például a hűtési-, fűtési-, és szellőztetési- (HVAC), az árnyékoló-, a világítási-, az áramellátási-, a tűzvédelmi-, illetve a biztonsági rendszerek – egyszerre kezelhető. Az üzemeltető így gyorsan áttekintheti a legfontosabb berendezések értékeit, ellenőrizheti a kulcsfontosságú helyiségeket, és elháríthatja az esetleges problémákat.

2024-ben pedig ez a rendszer is megújult; a legújabb platformot, a Siemens Building X-et alkalmazták. Ezzel a skálázható megoldással digitalizálhatóvá vált az épület üzemeltetése, irányítása és optimalizálása, ami nagyobb teljesítményt és hatékonyabb energiafelhasználást, azaz fenntarthatóbb működést biztosít a hüttének.

Drótkötélpályás felvonó a gleccserparadicsomban

Európa legmagasabban fekvő drótkötélpályás felvonó állomása is a Matterhorn szikláin, 3883 méteren található. Ez is része az összesen 54 felvonó szakaszból és 360 kilométeres drótkötél-pályából álló rendszernek, ami lenyűgöző a kilátást biztosít az egész évben havas csúcsokra, az alacsonyabb részeken pedig nyáron 400 kilométernyi kalandos kerékpár- és túraútvonal várja a látogatókat.

A hegyvidéki terep azonban erős követelményeket támaszt az infrastruktúra kialakításához. A felvonókat üzemeltető Zermatt Bergbahnen AG partnereként a Siemens biztosítja a kisfeszültségű áramellátás zökkenőmentességét, valamint a korszerű vezérlési megoldásokat. Ezek segítségével a rendszer transzparens módon nyomon követhető, és az egész infrastruktúra energiagazdálkodása áttekinthető, közvetlenül a vezérlőegységeknél, egy kijelző (HMI) vagy SCADA-megjelenítő használatával. A szabvány interfészeknek köszönhetően pedig számos gyártó alrendszerei és berendezései integrálhatóak a vezérlés alá, ezzel is megkönnyítve az üzemeltetők munkáját.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ikonikus alpesi hütte és drótkötélpálya kapott Siemens-technológiát appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek eredményeképpen egyre nagyobb az érdeklődés a reshoring, azaz a termelés saját országba való visszatelepítése iránt. Míg egyes országok számára vonzó stratégiának tűnhet, ez a megoldás többletköltségekkel és kihívásokkal jár. De ha a megfelelő technológiát használják a tervezéshez és a végrehajtáshoz, lehetőséget ad a fejlődésre is. Ez a technológia nem más, mint a Visual Components szimulációs megoldás, amely központi szerepet játszik abban, hogy a gyártók sikeresen végrehajthassák a visszatelepítési folyamatot.

A reshoring-ra három különálló, de mégis összefüggő tényező motiválja a gyártókat, a költségek, az ellátási lánc korlátai, valamint a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) aggályok.

Az alábbi cikk részletesen kifejti a reshoring iránti motivációt, a benne rejlő lehetőségeket, illetve azt is miért kell a szimulációnak a tevékenység részévé válnia.

A teljes cikket elolvashatja itt. https://kontron.hu/blog/a-termeles-visszatelepitese-sajat-orszagon-belulre-avagy-reshoring-2023-ban-okok-kihivasok-es-lehetosegek/

Tudjon meg többet a Kontron Ipari Digitalizáció honlapján!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A termelés visszatelepítése saját országon belülre, avagy reshoring appeared first on Műszaki Magazin.

A 2010-2022-es időszakot elemző beszámoló szerint az összesített megújulóenergia-részarány 2020-ra elérte a 13,9%-ot, amivel hazánk meghaladta a vonatkozó uniós irányelv* alapján kötelezően teljesítendő 13%-os értéket. Az összesített megújulóenergia-részarány 2022-re tovább emelkedett: a hazai teljes bruttó végső energiafogyasztás 15,2%-át tette ki a megújuló energiaforrásokból előállított energia.

A villamosenergia-szektor megújulóenergia-részaránya 2022-ben tovább nőtt – a 2021. évi 13,7%-ról 15,3%-ra -, amit továbbra is a napelemes kapacitások felfutása indukált. 2010 és 2022 között 2 MW-ról 4235 MW-ra emelkedett a napelemek beépített teljesítőképessége, illetve 2021-ben és 2022-ben is közel 40%-kal nőtt a napelemes kapacitás.

A fűtés-hűtési ágazatban 2022-ben egyértelműen emelkedett a megújuló részarány: a 2021. évi 17,9%-ról 20,3%-ra. A biogázból, illetve szilárd biomasszából elszámolható energia fűtési célú felhasználása némileg csökkent, azonban a többi megújuló technológia esetében nőtt a felhasználás.

A közlekedési ágazatban a 2021. évi jelentős – az új megújuló irányelv által bevezetett módszertani változások miatti – megújuló részarány-csökkenés után ismét növekedés következett be 2022-ben,  6,2%-ről 7,8%-ra.

A megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti megoszlása 2022-ben (PJ, %)

A teljes megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti összetételét vizsgálva elmondható, hogy a szilárd biomassza 2022-ben továbbra is domináns szerepet töltött be (61,4%), ezen belül is főként a lakossági szilárd biomassza (tűzifa) felhasználás képviselte a legnagyobb hányadot a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül (44,5%). Emellett viszont fontos kiemelni, hogy a napenergia alapú megújulóenergia-felhasználás részaránya a 2010. évi 0,2%-ról 14,7%-ra nőtt a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül.

A magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2010-2022. évi alakulásáról szóló beszámoló elérhető a MEKH honlapján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 15% fölé emelkedett a hazai megújulóenergia-részarány appeared first on Műszaki Magazin.

Új autó vásárlásánál egyre hangsúlyosabb kérdésként jelenik meg a meghajtás típusa mind vállalatok, mind magánszemélyek részéről. Bár 25,8% piaci részesedéssel a benzines autók még vezetnek, a hagyományos dízel és benzines motorok együttes aránya 83%-ról 50%-ra esett vissza 3 év alatt. Második helyen 25%-kal a hibrid-elektromos, harmadik helyen 14,6%-kal az elektromos autók állnak. Ezek az adatok a teljes autópiacra vonatkoznak, de érdekes megvizsgálni, mi történik a vállalati autóbeszerzésekkel, ott milyen alapelvek érvényesülnek, kik és mi alapján döntenek, a költséghatékonyság vagy a fenntarthatósági szempontok erősebbek, illetve egyáltalán kell-e választani a kettő között. A témáról Bacsó Ádámmal, az AVON európai indirekt beszerzési vezetőjével beszélgettünk.

Az ACEA (Európai Autógyártók Szövetség) publikált statisztikái alapján 2023 teljes évet nézve a benzines motorok 35,3%-kal megtartották vezető pozíciójukat, a második helyre a full-hibrid technológia kúszott fel 25,8%-os piaci részesedéssel. A tisztán elektromos autók a harmadik legnépszerűbb választási lehetőségnek bizonyultak 14,6%-al, megelőzve a dízel motorok részarányát. Ugyanezt a periódust vizsgálva Magyarországon a full-hibrid technológia első helyezett, második a benzin, harmadik helyen a dízel motorok álltak.

A fenti rangsorban feltehetően nagy szerepet játszik az is, hogy egyre több vállalat vizsgálja át autóflottáját, és tér át környezetbarátabb technológia használatára. Ez egyrészt megfelel a nagyvállalatok ESG vállalásainak is, másrészt az óriási mennyiségű piaci és gyártói információ elemzése után olyan megoldást is találnak, amely költségek szempontjából hosszú távon kedvezőbbek lehetnek.

“Emögött a tendencia mögött két tényező állhat: van-e alternatíva a környezetbarátabb technológia irányába és az milyen teljes költségmutatóval érhető el. Az elmozdulás nagyvállalatok részéről nem is alapvetően a szándék, hiszen az már jó ideje megvan, hanem az említett két paraméter együttállásának köszönhető”

– mondta el Bacsó Ádám, majd hozzátette:

„Az AVON két évvel ezelőtt készített egy globális  autópiaci elemzést. Megvizsgáltuk többek között a piaci tendenciákat, tárgyalásokat folytattunk importőrökkel és flottakezelőkkel, figyelembe vettük ajánlásaikat. Mindemellett átnéztük az autóflottánk károsanyag kibocsátását, a használati szokásokat, a kapcsolódó költségeket, valamint a megújuló energia kapcsán annak elérhetőségét és árát is.  Annak ellenére, hogy vállalatunk relatíve nem nagy autóflottával rendelkezik – Európában kb. 700, Magyarországon mintegy 60 autót használunk – készült el egy ajánlás és új globális belső szabályzat. Célunk, hogy 2025-re 30%-kal, 2030-ra 50%-kal csökkentsük CO₂ kibocsátásunkat autóflottánk terén. A rendelkezésre álló adatok áttekintése, a globális és lokális piacfelmérés után, mi a full hibrid technológia mellett tettük le a voksunkat, és elkészítettünk egy javaslatot a lízing konstrukciókra is.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat nem egy márka vagy ár szerinti limit mellett dönt, hanem a full-hibrid meghajtású modelleken belül határoz meg szegmensenkénti konkrét modell és motorajánlásokat, melyekből választhat az adott országban a céges autókért felelős kolléga, illetve végfelhasználó.

A szakember szerint talán itt van a legnagyobb különbség a magánszemély és vállalati autóvásárlás között. A magánemberek vagy kisebb cégek vezetői sok esetben vételi ár, akciók alapján választanak, vagy emocionálisabb alapon döntenek, sok esetben lojálisak egy márkához.  Ha a vállalatnál van olyan beszerző munkatárs, aki időt, energiát fektet a lehetőségek elemzésébe, a javaslat megalkotásába, akkor a választás optimalizálható egy racionális szempontrendszer mentén, ahol a fenntarthatósági elvek éppúgy érvényesülnek, mint az autó teljes élettartamára – vagy legalábbis a céges használat idejére – vonatkozó költséghatékonyság. Természetesen ismerni kell a saját adottságokat és felhasználói szokásokat is: hiába szeretne például egy cég elektromos autóflottát, ha a vállalati parkolóban nincs kiépítve a töltésére alkalmas hálózat, vagy a dolgozók otthon nem tudják tölteni az autókat, illetve elszámolni annak költségét.

„Az autópiac hihetetlen gyorsasággal fejlődik, így ezeket a javaslatokat bizonyos időszakonként felül kell vizsgálni. Érdemes minden év januárjában frissíteni a szegmensenkénti modellajánlásokat, 4-5 évente pedig akár komplex kutatást elvégezni. Egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik szerint a következő nagy ugrás akkor lesz, amikor az elektromos autók hatótávja meghaladja a benzines autókét”

– mondta el a beszerzési szakember, majd hozzáfűzte:

„Nyilván akkor az AVON-nál is újabb komoly átvilágítás következik mind kínálat mind pedig a munkavállalói igények szempontjából keresve a leghatékonyabb motorválasztási mixet. Azt valószínűsítem, hogy ekkorra valósul meg a költséghatékonyság és fenntarthatóság újabb szintje, ahol még jobban tudunk majd az egyéni felhasználói szokásokhoz alkalmazkodni.”

A szakember szerint a vállalati szektornak nagy szerepe van a lakosság edukációjában is. A vállalati jó gyakorlatot szívesen viszi haza a munkatárs, ha cégen belül fontos a fenntarthatóság, akkor otthon is jobban odafigyel rá. Ha a dolgozó megtapasztalja egy-egy új technológia előnyeit és tudatában van, hogy ezzel a környezetet is kevésbé terheli, akkor később saját autó vásárlásakor ez is fontos szemponttá válik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Belső égésű, hibrid vagy elektromos? appeared first on Műszaki Magazin.

Forrás: InfoStart

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ilyen a legújabb magyar elektromos busz appeared first on Műszaki Magazin.

A trendek és a megatrendek elemzése és értékelése alapján meg tudjuk határozni, milyen témák lesznek relevánsak a jövőben a gazdaság, a politika és a mindennapok szempontjából. Ha valaki nyomon követi, melyek az aktuálisan felkapott témák, biztosan találkozott már a «szimplexitás» kifejezéssel. A kifejezés a «szimplicitás» és a «komplexitás» összevonásából keletkezett, és első ránézésre ellentétpárt foglal magában. A kifejezés lényegében a komplex rendszerek és programok egyszerű és intuitív működtetése iránti vágyat, valamint az ehhez kapcsolódó felhasználóbarát jelleget foglalja magában. Más szóval: hiába válnak az alkalmazások egyre komplexebbé – mivel így nagyobb teljesítményt és hozzáadott értéket tudnak biztosítani -, a használatuknak továbbra is egyszerűnek kell lennie a felhasználók számára. Ez egy további, hétköznapi elképzelésen alapul: az egyszerű használat nagyobb elégedettséggel és hatékonysággal jár. A szimplexitás mára megatrenddé nőtte ki magát, és meghatározó hatással lesz a jövő alkalmazásaira.

Analóg termékek, hálózatba kapcsolt technológia, digitális megoldások

A FAULHABER hajtásrendszer-megoldásai a széles körű termékválasztéknak és az innovatív technológiának köszönhetően szintén egyre több lehetőséget tartogatnak. Ez azt jelenti például, hogy a modern automatizálási technológia területén mára a hálózatba kapcsolt megoldások számítanak korszerűnek.

A berendezésgyártóknak szembe kell nézniük azzal a kihívással, hogy a hajtásrendszereket olyan heterogén rendszerekbe kell integrálniuk, amelyekben az 50 W-os szervomotorok és a több kW teljesítményű hajtásrendszerek egyszerre vannak jelen. Ez esetben a hajtásrendszer-konfiguráció integrálására szolgáló interfész, valamint a teljesítendő követelmények az adott alkalmazáshoz igazodnak. A rendszereknek az összetettség mértékétől függetlenül egyszerűen üzembe helyezhetőnek és működtethetőnek kell lenniük.

Hogyan használhatók a hajtásrendszer-megoldások egyszerűen a szimplexitás jegyében?

A FAULHABER a heterogén rendszerek követelményeit lényegében jelentősen kibővített terméktámogatással elégíti ki. A robotika és a gépgyártás felhasználói a saját folyamataik szakértői; a hajtáskonfiguráció részletei általában nem tartoznak a szakismereteik közé. Emiatt komoly értéket képvisel a lehető egyszerűbb üzembe helyezés. Itt jön képbe az ingyenes FAULHABER Motion Manager. Ez a szoftver átfogó támogatást nyújt a felhasználóknak a FAULHABER-hajtásrendszerek üzembe helyezéséhez és konfigurálásához. A grafikus felhasználói felület egységes és intuitív eljárásokat tesz lehetővé a használt termékcsaládtól és interfésztől függetlenül.

Mindenre kiterjedő, egyszerű irányítás – Motion Manager 7

Az új Motion Manager 7 a hajtásrendszerek egyszerű üzembe helyezését és konfigurálását szolgáló, újonnan kialakított területen kívül a következőket tartalmazza: különböző eszközöket a hajtásrendszer viselkedésének irányításához és megfigyeléséhez, egy fejlesztési környezetet a szekvenciaprogramokhoz, valamint egy karbantartási területet a diagnosztikához és a firmware-frissítésekhez. Az új, vonzó interfész és funkciók jóvoltából gyerekjáték a működtetés és a konfigurálás. A grafikus felhasználói felület egységes és intuitív eljárásokat tesz lehetővé a használt termékcsaládtól és interfésztől függetlenül. Ha pedig valakinek több támogatásra van szüksége, vagy konkrét kérdései merülnek fel, távoli karbantartást is igénybe vehet. Ezenkívül adott, programozáshoz és alkalmazáshoz kapcsolódó esetekben FAULHABER MC-támogatás is rendelkezésre áll.

A Motion Manager 7 a következő vezérlőket támogatja: MC V3.0 termékcsalád

• MC 5010/5005 S
• MC 5004 P- MC 3603 S
• MC 3001 B/P
• MCS 3242/3268 BX 4
• MCS 3274 BP4
• és az új 22xx… BX4 IMC

Az USB-vel, CAN-nel (támogatott interfészek: HMS-IXXAT, Peak) rendelkező interfészek és az RS232 (COMx) is támogatottak.

https://www.faulhaber.com/en/motion/usability-has-a-new-name/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Minden egyre könnyebbé válik – a szimplexitásnak és néhány szoftvernek köszönhetően appeared first on Műszaki Magazin.

Chery, Geely, SAIC, BYD – tíz évvel ezelőtt senki nem ismerte ezeket a neveket Európában. Ma már egyre többen tudják, hogy autógyártókról van szó, méghozzá kínaiakról. Az évtized végére pedig alighanem ugyanúgy a mindennapi szókincs részévé válnak, mint a Mercedes, a Toyota vagy a Volkswagen.

Ha a gyökereiket keressük, egyáltalán nem kell messzire tekintenünk a múltba. Az 1980-as évek előtt Kínában gyakorlatilag nem létezett személyautó-gyártás. 1982-ben, amikor Kína népessége meghaladta az egymilliárdot, 4000 (igen, négyezer) személyautó készült az egész országban. Húsz évvel később már 1,1 millió volt az iparág éves darabszáma, tavaly pedig a 30 milliót is meghaladta. Kína 2010-ben a világ első számú autógyártó nemzetévé, 2023-ban a legnagyobb autóexportőrré vált.

Hogyan lehetséges ez? Egy szóval: parancsra. Az 1980-as évek kínai gazdasági reformjainak hatására elkezdett személyautókat vásárolni a lakosság – persze importból. Rengeteg pénz vándorolt külföldre, ami néhány év alatt teljesen felborította az államháztartást. Peking átmenetileg leállította az importot, és villámgyorsan elkezdte megszervezni a hazai személyautó-gyártást. Ennek egyik pillére az az elhatározás volt, hogy legyen „három nagy és három kicsi” helyi autógyártó vállalat; továbbá kötelezővé tették a külföldi vállalkozások számára a vegyesvállalati formát. Ez utóbbi elváráson csak az utóbbi években enyhítettek.

A 2000-es években Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjává vált, az ebből kivirágzó, éles piaci versenyhelyzet életre hívott egy sor privát kínai autógyártót. Tíz évre rá Peking – egyrészt, hogy csökkentse függőségét az import olajtól, másrészt, hogy megoldást keressen a nagyvárosok tarthatatlanná váló légszennyezettségére – szorgalmazni kezdte az „új energiájú”, azaz akkumulátoros és plug-in hibrid járművek (NEV) elterjedését. Az ehhez szükséges akkumulátor- és vezérlőtechnológiák terén Kína ekkor már évtizedes tapasztalattal rendelkezett, köszönhetően az itt fejlesztett és gyártott szórakoztató elektronikai termékeknek.

Mivel Kína idejekorán felismerte, hogy a villanyautózás elterjedésének a töltő infrastruktúra megléte a kulcsa, a fejlődés bámulatos volt. Ma a Kínában eladott új személyautók harmada (35%) tisztán elektromos; ennél is megdöbbentőbb, hogy itt gyártják a világszerte eladott villanyautók közel kétharmadát (63,6%!) Nem véletlen, hogyha ma kínai autógyártóra gondolunk, elsősorban az elektromos járművek piacán aktív szereplők jutnak eszünkbe. Ilyen a BYD, amelyet – a kínai villanyautó-gyártók 32 százalékához hasonlóan – kifejezetten a villanyautó-forradalom hívott életre, de persze ott van a legnagyobbak között a SAIC és a Chang’an is, amelyek hosszú múlttal rendelkeznek: az előbbit 1955-ben, az utóbbit 1862-ben (!!!) alapították. A 2000-es nyitást követően létrehozott Geely elsősorban patinás, de nehéz gazdasági helyzetbe került európai márkák felvásárlásával és felvirágoztatásával szerzett magának nevet és rangot a nemzetközi autóiparban.  Az 1997-ben alapított Chery szuperképessége pedig az, hogy immár huszadik éve ők a legnagyobb kínai autóexportőrök.

Hogy lehet, hogy mégsem ismerjük ezeket a neveket? Egyrészt a tradicionális autógyártók többsége számos almárkát hozott létre, és azokon keresztül forgalmazzák hasonló műszaki alapokra épülő típusaikat. Másrészt a kínai autógyártók kis lépésekben hódítják meg a külpiacokat, és mindenütt a helyi adottságokhoz igazodva vetik meg a lábukat. A Chery például másfél évtizede jelen van Olaszországban a helyi DR Automobiles zászlaja alatt, ugyanakkor idén két másik márkával: az Omodával és a Jaecoo-val lép be számos más európai ország, így Magyarország piacára. Szintén fokozatosan tért vissza Európába az MG Motor: a kínai SAIC által feltámasztott márka előbb egykori hazájában, Nagy-Britanniában vetette meg a lábát, majd onnan fokozatosan az egész kontinenst beveszi.

Pont az MG Motor példája mutatja egyébként, hogy Európában nem feltétlenül az elektromos offenzíva a követendő stratégia. A nagyteljesítményű villanyautókkal persze könnyebb a figyelem középpontjába kerülni, ám akinek benzinmotoros modellei is vannak, azok jóval szélesebb ügyfélkört tudnak kiszolgálni. Alighanem ezért döntött úgy az egyik legfiatalabb kínai jövevény, az Omoda, hogy első körben csak benzinmotorral kínál autót, majd később bővíti tisztán elektromos változattal a palettát.

Mindez persze mit sem érne, ha műszaki és formai szempontból nem volnának ütőképesek a modern kínai autók. Ezzel ma már gyártóik is tisztában vannak, ezért egyrészt nemzetközi hírű formatervezőket alkalmaznak, másrészt gazdag digitális technológiai tartalommal szerelik fel típusaikat, ráadásul a kínai importmodellek rendre feltűnően jó eredményeket érnek el az Euro NCAP független utasbiztonsági vizsgálatain.

Hatalmas potenciáljuk és látványos mozgolódásuk ellenére a kínai gyártók ma még csupán statisztaszereppel bírnak Európában – pont úgy egyébként, ahogy negyven éve a japán, vagy húsz éve a koreai gyártók. Ráadásul az ő példájukból kiindulva a kínai autógyártók jelentős része már eleve helyi gyártóbázis kiépítésével kezdi a kontinens meghódítását. Az MG Motor Angliában gyártat; a Chery és a Dongfeng spanyolországi, illetve olaszországi gyártóbázisa a megvalósulás kapujában áll; a BYD pedig Magyarországon indítja be két éven belül európai gyártóközpontját.

Ahogy tehát a bevezetőben is említettük, negyven év alatt szó szerint a semmiből a műfaj csúcsára emelkedtek a kínai autógyártók. Hogy mit hoz számukra és versenytársaik számára a jövő, nehéz megjósolni – nemcsak a piac bizonytalanságai miatt, hanem azért is, mert a kínai autómárkák eddigi fejlődése sem a nyugaton megszokott ív mentén zajlott, így hosszú távon is tartogathatnak még meglepetéseket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kína autóipara: honnan jön, és hova tart? appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért is fontos, hogy a közelmúltban tulajdonost váltott a világ elsőszámú biogáztechnológiai cége, az Anaergia, amelynek új tulajdonosa más érdekeltségeivel már jelen van Magyarországon, most pedig biogázüzemek létrehozását is kilátásba helyezte.

A közelmúltban egy nemzetközi befektetési társaság, a Marny International Investment Company többségi tulajdonrészt vásárolt a világ vezető biogáztechnológiai cégében, az Anaergiában. Ugyanezen csoport ingatlanbefektetőként és -üzemeltetőként Magyarországon is hosszú évek óta jelen van Alfa Group néven, így kézenfekvő, hogy a közeljövőben a hazai biogázüzletágban is megjelenik majd.

A tranzakció alanya, az Anaergia elsősorban szerves hulladék hasznosításával foglalkozik immár 4 kontinensen. Technológiájukkal abból biogázt (metánt), illetve kiváló, a műtrágyánál jobb hatásfokú szerves trágyát állítanak elő. Míg előbbi közvetlenül betáplálható a földgázhálózatba vagy áramtermelésre fogható, csökkentve a fosszilis földgázszükségletet és az ehhez kapcsolódó importkitettséget, utóbbi kijuttatható a földekre, ahol ‒ ellentétben a műtrágyákkal ‒ gazdagítja a talajt és gyorsítja a humuszképződést, ezzel is a fenntartható gazdálkodást szolgálva.

Az Anaergia technológiája azáltal, hogy megakadályozza az erős üvegházhatású metán felszabadulását a lebomló szerves hulladékból a lerakókban, hozzájárul a szén-dioxid-semlegességhez és mérsékli a globális felmelegedést ‒ mutatott rá a technológia lényegére Assaf Onn, aki a befektetési társaság vezetőjeként a felvásárolt Anaergia vezetését is átvette. A szakember hangsúlyozta, hogy a Marny, illetve a hozzá tartozó, Magyarországon is ismert Alfa Group a kezdetektől elkötelezett a megújuló energiák és a környezetvédelem iránt, ahogy azt hazai ingatlanportfoliója is alátámasztja. A felvásárlással a társaság tehát egy már megkezdett úton tett egy nagy lépést, és feltett szándékuk, hogy a technológia segítségével Magyarországon is további biogázüzemeket hozzanak létre.

A terv nem előzmény nélküli, hiszen hazánk és a régió legnagyobb ilyen egységét, a Szarvasi Biogázüzemet is az Anaergia építette mintegy 10 évvel ezelőtt. Most, hogy a MOHU elindítja a háztartási élelmiszer-hulladékok szelektív gyűjtését, a rendszert lehetőség szerint minél előbb az egész országra ki kellene terjeszteni a klímacéljaink és -kötelezettségeink teljesítése érdekében.

Természetesen az ágazat jelentőségének fokozódása nem egyedi, magyar jelenség. A biogáztermelés világszerte jelentős növekedésben van, ezért is volt az Anaergia vonzó és egyben nagyon környezettudatos befektetés ‒ mutatott rá Assaf Onn. Az új lehetőségek valóban elháríthatják az akadályt a Magyarországon szelektíven gyűjtött háztartási élelmiszer-hulladékok hasznosítása elől. A keletkező és felhasználható biomasszának a túlnyomó részét egyébként a mezőgazdaság és az ipar szolgáltatja, ahol az ilyen jellegű újrahasznosításban még szintén nagyon jelentős potenciál van.

Az, hogy az Anaergiát felvásárolta a Marny International Investment Company, jelentős előrelépést jelent a magyar biogázszektor számára. Az Anaergia szakértelme és az Alfa Group helyi jelenléte felgyorsíthatja a biogázüzemek magyarországi terjeszkedését, ami nagyban hozzájárul az ország környezetvédelmi céljainak teljesüléséhez, valamint a klímaváltozás elleni globális küzdelemhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarországon is terjeszkedik a vezető biogáztechnológiai cég appeared first on Műszaki Magazin.

De vajon honnan lehet tudni, mely cégek érintettek?

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) szakmai együttműködésben a Gábor Dénes Egyetem által létrehozott ingyenes érintettségi kérdőív kitöltésével minden vállalkozás megtudhatja, hogy a NIS2 irányelv hatálya alá esik-e, sőt, beazonosítás után a nis2.gde.hu weboldalon hasznos ingyenes információs anyagok is elérhetők.

Kétfajta vállalat létezik: az egyiket már meghekkelték, a másikat meg fogják hekkelni. A kiberbűnözés mértéke folyamatosan nő, az SZTFH adatai alapján csak 2023-ban Magyarországon tizenháromezer ember vált kiberbűnözők áldozatává, mellyel 30 milliárd forint anyagi kár keletkezett.

A 2016-ban megalkotott Network and Information Systems (NIS) uniós irányelv célja, hogy a tagállamok védettebbek legyenek a kiberbiztonsági incidensekkel szemben és hatékonyabban reagálhassanak azokra. A NIS2 irányelv kijelöli a kritikus fontosságú szektorokat, mint például az energia-, víz-, közlekedési- és egészségügyi szektort, és előírja a cégek kötelezettségeit, tennivalóit.

Magyarország uniós szinten élen jár a kiberbűnözők elleni védekezésben, az Országgyűlés már 2023 májusában elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amely 2024-re három fontos időpontot határoz meg a 2.500-3.000-ra becsült érintett magyar vállalkozás és intézmény számára:

Első időpont: 2024. június 30-ig minden érintett szervezetnek fel kellett mérnie, hogy érintett-e, melyik kockázati csoportba tartozik, ki kellett jelölnie az elektronikus információs rendszerek biztonságáért felelő személyt, valamint be kellett jelentkeznie (nyilvántartásba vétel) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendszerébe.

„Tisztában kell lenni azzal is, hogy a cégek nem kapnak hivatalos értesítést, hogy a NIS2 szabályozás hatálya alá esnek-e, minden vállalkozásnak magának kell lefuttatnia egy önellenőrzési folyamatot. A határidők betartásáért, a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáért az érintett vállalkozások első számú vezetői személy szerint felelősek, és ezt a felelősséget másra átruházni nem lehet!”

– mondta el Détári István, a Gábor Dénes Egyetem rektorhelyettese.

Jobb később, mint soha, ugyanis míg a késve beadott jelentkezés esetén a bírság mértéke 50-150 ezer forint, a regisztrációs kérelem elmulasztása esetén a bírság már minimum 1 millió de akár a 150 millió forint is lehet!

Második időpont: Október 18-ig – attól függően, hogy adott cég melyik kategóriába tartozik – a célzott intézkedési terveket is elvár a szabályozás. A védelmi intézkedések a szervezet egészét és az elektronikus információs rendszerek (pl. levelező rendszer, webszerver, adattároló szakrendszer) összességét érintik, és a munkavállalókat is fel kell készíteni az információbiztonsági rendszerek használatára.

Lépjen időben! Mivel a büntetéseket meghatározó rendelet csak október 18-án lép hatályba, addig feltehetően nem kell számolni a bírságokkal, ennek ellenére nem érdemes halogatni a bejelentkezést.

A vállalkozásoknak mind regisztrációban, mind információkérésben biztos segítség a nis2.gde.hu weboldal, ahol kitölthetik az érintettségi kérdőívet, így megtudhatják, van-e bejelentkezési kötelezettségük. Amennyiben az adott cég érintett, a SZTFH bejelentkezés is elindítható innen, sőt , online tájékoztató és felkészítő anyagok is találhatók, melyet az informatikai oktatásban több mint 30 éve élen járó, az információbiztonságot kiemelt fontosságú témaként kezelő Gábor Dénes Egyetem oktatói és szakmai partnereinek kiberbiztonsági szakértői a kiberbiztonság felügyeletét hazánkban ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával együttműködésben dolgoztak ki.

Mert a kiberbiztonság mindannyiunk közös érdeke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post NIS2 kiberbiztonsági szabályozás – jobb későn, mint soha appeared first on Műszaki Magazin.

A tea első látásra az egyik legegyszerűbben elkészíthető ital: kell hozzá forró víz, tealevél, esetleg cukor, méz, tej vagy citrom, mindezt kicsit meg kell kevergetni, és kész is. De hogyan célszerű keverni? Körkörösen vagy oda-vissza kanálmozgatással?

Erre a kérdésre keresték a választ egy szimulációs szoftver segítségével. Modellezték a legtöbbünk által ismert körkörös kevergetési technikát, valamint az előre-hátra lapátoló mozdulatsort, amit állítólag az angol királyi körökben is előnyben részesítenek. Mindkét szimuláció egy átlagos csésze angol teát vett alapul, amikor az ital tetején zavartalanul megül egy egyenletes tejréteg.

A tesztekből kiderült, hogy a körkörös keverőmozgás gyorsabb eredményt, azaz keveredést biztosít, mint a lapátolás, tehát ha kevés időnk van, akkor ez a célravezetőbb opció. Ha azonban figyelmesen megnézzük, észrevehetjük, hogy a kanál 57%-kal messzebbre jut körkörös mozgásnál, mint amikor lapátoló mozgást végzünk vele. Azaz azonos keverési távolság vagy azonos keverési energia esetén a lapátoló mozgás bizonyult a hatékonyabb teakeverési technikának, ezzel minimalizálhatjuk a mozdulatsor közben kifejtett erőfeszítéseinket.

A lapátolással egyúttal kisebb az esély arra, hogy kifröccsen az ital, leforrázva ezzel az ujjainkat, valamint jobban feloldódik a cukor is, nem reked meg a csésze alján. Mindemellett az sem elhanyagoltható érv, hogy a lapátoló technika jóval csendesebb módszer, mint a heves kavargatás, azaz sokkal inkább megfelel a kifinomult teázási etikettnek.

Hasonló, Siemens-szoftveres szimuláció segítségével derült ki az is, hogy melyik a leghatékonyabb ventilátor-hack, ami a mostani kánikulában hasznos információ lehet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ön tudta, melyik keverési technológia a leghatékonyabb egy csésze tea esetén? appeared first on Műszaki Magazin.

A 3D-modellezés előnyeit nemcsak az olyan innovatív iparágakban hasznosítják, mint a repülőgépipar vagy az orvostechnológia, hanem a hétköznapi tárgyak tervezésénél is egyre elterjedtebbé válik. Ezért várható, hogy a virtuális valóság eszközét egyaránt felvonultató technológia piaca megháromszorozódik a következő nyolc évben.

Ezt az utat választotta, és növelte mintegy 30 százalékkal a termelékenységét az egyik legismertebb kávégépgyártó. Az Olympia Express közel egy évszázada tervez és gyárt kiemelkedő precizitással robusztus, megbízható és hosszú élettartamú eszpresszógépeket. Ezzel a saját piacán a világelső helyet tudhatja magáénak, a kávéimádók körében legendásnak számító Cremina eszpresszógépek pedig számos retró reklámból visszaköszönnek.

A svájci székhelyű Olympia Express a korábbi 2D-tervezést váltotta 3D-modellezésre, amellyel felgyorsították a tervezési folyamatot, és mérsékelték a fizikai prototípusok számát, ezáltal összességében a fejlesztéshez szükséges erőforrásokat a felére tudták csökkenteni.

A felszabaduló kapacitást a vállalat a fejlesztésre fordította. A digitális modelleket és az általuk elérhetővé vált adatokat felhasználva egy új termékkategóriát hoztak létre: kifejlesztették a Mina névre keresztelt, új, hordozható eszpresszógépet, amibe csak forró vizet és friss kávéőrleményt kell adagolni a kávé elkészítéséhez.

Az Olympia Express mérnökei ugyanakkor gyakran akár 50 éves eszpresszógépeket is szervizelnek. A Siemens szoftvereknek köszönhetően most ez is egyszerűbbé vált: az elkészített digitális dokumentációk segítségével könnyebb lett meghatározni, milyen pótalkatrészekre van szükség, és hogyan kell azokat kicserélni.

Az örökségét és az innovációt ötvözve így tud a vállalat továbbra is kicsit az örökkévalóságnak tervezni: az olasz kávézók színvonalas kávéminőségét biztosítják egy olyan eszpresszógépet használva, ami akár több emberöltőn át is szolgálja tulajdonosait, és éppen olyan gondos tervezéssel, valamint minőségi alapanyagok felhasználásával készül, mint a professzionális kávéházi felszerelések, azonban méretüket és költségeiket tekintve csupán töredéke azoknak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Prémium eszpresszógépek – 3D-tervezéssel appeared first on Műszaki Magazin.

A partnerség részeként megkezdődött az első Lummus Advanced Waste Plastic Recycling üzem tervezési szakasza.

Az első üzem, amely a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén jön létre, évi 40 000 tonna vegyes műanyaghulladék feldolgozási kapacitással rendelkezik majd, az átalakított nagy értékű vegyipari termékeket és alapanyagokat pedig a MOL petrolkémiai üzemében fogják feldolgozni. Az üzem fejlett üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentésére szolgáló tervezési elemeket is tartalmaz majd, többek között egy teljesen elektromos pirolízisreaktort, amelynek eredményeként az egység normál üzemmódban nulla közvetlen scope 1 szintű kibocsátással rendelkezik majd.

„Ez egy újabb mérföldkő a Lummus és a MOL-csoport számára, és jelentős lépés az iparágunk körforgásának növelése felé”

­– mondta Leon de Bruyn, a Lummus Technology elnök-vezérigazgatója.

 „A Lummus innovatív technológiáját és a MOL működési kiválóságát kihasználva tovább erősítjük közös elkötelezettségünket, hogy olyan fenntartható megoldásokat honosítunk meg, melyek választ adnak a műanyaghulladékok újrahasznosítására.”

A műanyagok kémiai újrahasznosítása részét képezi a MOL azon kötelezettségvállalásának, amelynek keretében évente közel 5 millió tonna települési szilárd hulladékot gyűjt be Magyarországon, valamint ennek kezelését és a kapcsolódó beruházásokat is magában foglalja. A MOL elkötelezte magát a körforgásos gazdaság előmozdítása mellett, melynek részeként a közelmúltban befektetett a közép-európai műanyaghulladék-újrahasznosításba. Ennek eredményeként a MOL fenntartható vegyületek széles skáláját kínálja különböző iparágak számára, beleértve az autóipart, az építőipart és a csomagolóipart is.

„A vegyipar is fontos szerepet fog játszani a körforgásos gazdaság beindításában és az okos átmenet felgyorsításában. Ezért a MOL-csoport évek óta kiemelt figyelmet fordít erre a területre, egyre növekvő eredményekkel. A 40 000 tonna kapacitású pirolízisüzem megépítésével nagyon fontos lépést teszünk előre a műanyagok újrahasznosítása terén. A Lummus pirolízis technológiája lehetővé teszi számunkra, hogy a műanyaghulladékot nagy értékű vegyi anyagokká és nyersanyagokká alakítsuk át, új választ adva a hulladékgazdálkodás kihívásaira. Ez az együttműködés bizonyítja ipari versenyképességünket és a fenntartható jövő iránti elkötelezettségünket”

– mondta el Szabó Gabriel, a MOL-csoport Downstream ügyvezető igazgatója.

A most bejelentett projekt része a Lummus és a MOL 2023-ban bejelentett partnerségének, amelynek célja a műanyagok kémiai újrahasznosításának bevezetése és integrálása a MOL magyarországi és szlovákiai létesítményeibe. A Lummus Green Circle üzletága a MOL-csoport rendelkezésére bocsátja fejlett műanyaghulladék-feldolgozó technológiáját, amely képes hatékonyan átalakítani a műanyaghulladékot nagy értékű vegyipari termékekké és egyéb alapanyagokká, ezzel visszaforgatva az anyagot a körforgásos gazdaságba. Ez egy már bizonyított, megbízható és gazdaságilag kifizetődő technológiai megoldás a globális műanyaghulladék-probléma kezelésére, amely további környezetvédelmi előnyöket kínál, így alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást szilárd koksz termelése nélkül. A Lummus az olefingyártás, a katalitikus krakkolás és a maradékfeldolgozási technológiák terén szerzett tapasztalatával és szakértelmével is támogatni fogja a MOL-csoportot a sikeres technológiai integráció érdekében.

A Green Circle üzletág összefogja és bővíti a Lummus Technology azon képességét, hogy új lehetőségeket ragadhasson meg az energetikai átmenet és a körforgásos gazdaság területén. Emellett gazdaságilag és műszakilag is megalapozott megoldásokat nyújt a műanyagot tartalmazó szilárd hulladékok feldolgozása; különböző megújuló bioalapú alapanyagok értéknövelt vegyi anyagokká történő átalakítása, polimerek és üzemanyagok előállítása; a finomítói és petrolkémiai eszközök szén-dioxid-mentessé tétele; valamint a kék hidrogén és bioüzemanyagok termelésének bővítése területén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A MOL új műanyaghulladék újrahasznosító üzeme appeared first on Műszaki Magazin.