A kutatásuk során kifejlesztett katalizátorok forradalmasíthatják a biztonságosabb, hatékonyabb és környezetbarátabb kémiai eljárásokat, amelyek ráadásul a zöldebb és fenntartható mezőgazdasági termelést is támogatják.

Az aldehidek kellemes illatuk miatt a parfümök gyakori és kedvelt összetevői, azonban alkalmazhatóságuk ennél jóval szélesebb körű; alapvető és sokoldalú vegyületek, amelyek számos iparágban nélkülözhetetlenek. Ezek a vegyületek kulcsszerepet játszanak többek között gyógyszerhatóanyagok előállításában, de az agrokémiában is egyre nagyobb a jelentőségük. A hosszú szénláncú aldehidek ugyanis feromonokként alkalmazhatóak, így környezetbarát és fenntartható alternatívát kínálnak a hagyományos növényvédő szerekkel szemben.

Kiemelt jelentőségük ellenére az aldehidek hatékony és környezetbarát előállítása eddig komoly kihívást jelentett a kémiai kutatásokban, mivel a jelenlegi módszerek drágák, alacsony hatékonyságúak, és számos problémával járnak (például melléktermékek, veszélyes vegyszerek, szokatlan reakciókörülmények).

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Organokatalízis Kutatócsoportja azonban áttörést ért el ezen a területen. Kifejlesztettek egy új, fémmentes katalizátorcsaládot, amely lehetővé teszi az észterek szelektív és hatékony átalakítását aldehidekké, gyakorlatilag melléktermékek nélkül. Ez az innováció nemcsak biztonságosabb és környezetbarátabb, hanem széles körben alkalmazható, és ipari méretben is használható. A felfedezés a kémia egyik vezető folyóiratában, a Journal of the American Chemical Societyben (JACS) jelent meg, ami kiemeli annak nemzetközi jelentőségét.

A HUN-REN kutatócsoportja által kifejlesztett új katalizátor hatalmas tudományos és ipari érdeklődést váltott ki, amit az is mutat, hogy a publikáció két hét alatt a JACS egyik legolvasottabb cikke lett. Az eljárás széles körben alkalmazható különféle észter típusú vegyületeken, és gyakorlati haszna kiemelkedő.

A kutatók az ELTE kutatóival, valamint a Provivi és Aldexchem ipari partnereivel együttműködve bemutatták, hogy áttörésük két fő alkalmazási területen is előrelépéseket hozhat. Egyrészt a gyógyszeriparban, ahol a katalizátor lehetővé tette a Pfizer COVID-19 vakcinájának egyik kulcsösszetevője, az ALC-0315 lipid hatékonyabb előállítását. Másrészt az agráriumban, ahol az amerikai Provivi vállalat a technológiát felhasználva ipari méretben állított elő környezetbarát növényvédő feromonokat, amelyek helyettesíthetik a káros vegyi növényvédő szereket.

A technológiát a HUN-REN TTK-tól a finomkémiai és gyógyszeriparban széles körű tapasztalattal rendelkező AldexChem vásárolta meg, amely továbbfejlesztette a módszert, szabadalmakat nyújtott be, és licencelte azt ipari partnereinek. Az új eljárás rekordidőn belül, mindössze két év alatt került laboratóriumi fejlesztésből ipari alkalmazásba, ami ritka gyorsaságot jelent a vegyiparban.

A HUN-REN TTK kutatásának eredménye és a kutatás története bemutatja, hogy az új módszer nemcsak alapkutatási jelentőségű, hanem transzformatív hatással lehet a kémiai iparra, mivel biztonságosabb, fenntarthatóbb és hatékonyabb módszert kínál az aldehidek előállítására, amely támogatja a fenntartható mezőgazdasági és ipari gyakorlatokat is.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A gyógyszeripart és az agrártechnológiát egyszerre segítheti a magyar kutatók fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

A kutató és az egyetem együttműködésében nemzetközi workshopot is rendeztek a kérdésről a világ vezető szakértőivel. 

A társadalmi mobilitásról, készségfejlesztésről és a korai gyermekkori fejlesztésbe történő beruházásokról szóló úttörő kutatásairól ismert James Heckmannek a Corvinus Egyetem rektora, Bruno van Pottelsberghe a Doctor et Professor Honoris Causa címet adományozta december közepén. A Chicagói Egyetem közgazdásza és az általa vezetett kutatóközpont, a Center for the Economics of Human Development és a Corvinus közötti partnerség 2023 óta szorosabbá vált, ekkor több évre szóló kutatási projektbe kezdtek, aminek célja, hogy feltárják a globális termékenységi válság közgazdasági okait és a megoldási lehetőségeket.

Új megközelítésekre van szükség  

Előadásában Heckman a társadalmakat globálisan átformáló demográfiai változásokat tárgyalta: a csökkenő termékenységi rátákat a fejlett országokban, az elöregedő társadalmakat és a fiatalok munkanélküliségét a magas termékenységű régiókban. Heckman szerint a hagyományos közgazdasági modellek nem képesek teljes mértékben magyarázni ezeket a komplex demográfiai folyamatokat. Korszerű politikákra van szükség, amelyek figyelembe veszik a társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők kölcsönhatását.

Heckman a termékenységi csökkenés főbb okaiként öt tényezőt azonosított. Egyfelől az oktatás és karrierlehetőségek terén a magasabb iskolázottság költségei, valamint a karrieraspirációk késleltetik vagy ellehetetlenítik a gyermekvállalást. Másfelől a változó társadalmi normák miatt a gyermekvállalás egyre inkább személyes döntésként jelenik meg, nem pedig társadalmi elvárásként. Harmadrészt a gazdasági kihívások: a lakhatási költségek, a munkaerőpiaci bizonytalanság és a gazdasági instabilitás is nehezítik a családalapítást. A negyedik tényező a kulturális és médiahatás: Brazíliában például a modern női szerepeket bemutató televíziós sorozatok észrevehetően csökkentették a termékenységi rátákat. Végül, de nem utolsósorban a klímaváltozással kapcsolatos félelmek is egyre nagyobb szerepet játszanak a gyermekvállalási döntésekben.

A kihívások ellenére Heckman hangsúlyozta, hogy a termékenységi válság kezelhető, erre három területről is hozott sikeres intézkedéseket.

• Segít, ha befektetünk az oktatásba és a szülők támogatásába: A skandináv jóléti államok példája mutatja, hogy a gyermekgondozás, az oktatás és a szülői támogatás közfinanszírozása növeli a termékenységi rátákat.
• Hasznos, ha a fiatalok gazdasági segítséget kapnak: A célzott lakáspolitikák és a jobb foglalkoztatási lehetőségek segítik a fiatal felnőttek családalapítását.
• Fontos a nők megerősítése is: Az egyenlő bérezés, a képzési lehetőségek és a háztartási feladatok igazságosabb megosztása elősegítik a munka és magánélet egyensúlyának kialakítását a nők körében.

Workshop: a születésösztönző programoktól a társadalmi normákig 

A díszdoktoravatót követő kétnapos workshopon a világ vezető demográfusai, szociológusai és közgazdászai Heckman professzor vezetésével közösen vitatták meg a termékenység csökkenésének okait és a gyermekvállalást ösztönző politikák hatékonyságát. A konferenciát az egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies nemzetközi kutatóintézete és a Chicagói Egyetem Center for the Economics of Human Development részlege közösen szervezte meghívásos alapon – ez volt az együttműködés első személyes részvételű eseménye, az előkészítő webináriumok után.

Az előadásokon és eszmecseréken vizsgálták a globális, regionális és nemzeti termékenységi trendeket, a születésösztönző programok eredményességét; valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális hatásokat. A résztvevők olyan aktuális kérdéseket is érintettek, mint a média és a társadalmi normák termékenységre gyakorolt hatása, illetve a szexuális aktivitás globálisan változó mintái. A workshop részletes programja itt olvasható. (A teljes programról készült video hamarosan elérhetővé válik minden érdeklődő számára.)

A Corvinuson megtartott workshop jelentős nemzetközi figyelmet kapott, és egy olyan hosszú távú kutatási együttműködés kezdetét jelenti, amely multidiszciplináris választ keres a termékenységi válság összetett kihívásaira kutatásokkal, tudományos eszmecserékkel, publikációkkal, és hatásos szakpolitikai javaslatok megfogalmazásával.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Három mód a globális termékenységi válság legyőzésére appeared first on Műszaki Magazin.

Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!

A magyar gazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában szükség van a vendégmunkások alkalmazása által biztosított rugalmasságra és erőforrásra. Sok olyan munkaadóval állunk kapcsolatban, amelyek sem a működésükhöz, sem a tevékenységük bővüléséhez nem találnak elegendő munkatársat a magyar munkavállalók között.

A munkaerőhiányos területeket első sorban úgynevezett „kékgalléros” munkakörök, vagyis fizikai, jellemzően betanított, alacsonyabb képzettséget igénylő állások alkotják. Ha nem áll rendelkezésükre az az igényekhez rugalmasan illeszkedő lehetőség, amelyet a külföldi munkavállalók biztosítanak vállalatuk fejlődéséhez, akkor szűkítik a tevékenységüket, vagy végső soron áthelyezik azt kedvezőbb gazdálkodási környezetet – megfelelő munkaerőt – biztosító országokba. Ezzel elvész a magyarok által elfoglalt munkahelyek egy része: a cég először kevesebb műszakot indít, kevesebb terméket gyárt, kevesebb munkahelyet tart fent.  Ha a munkaadó az országból történő kivonulás mellett dönt – mert máshol tartósan jobb lehetősége van a bővülésre –, akkor mindenki, aki addig ennél a cégnél dolgozott, kereshet máshol állást!

A gyakorlati tapasztalatok alapján az is tévhitnek bizonyult, hogy a vendégmunkások alacsony bére szorítja le a magyar béreket, vagy hogy magasabb bérköltség vállalásával lehetne itthon is munkaerőt találni. Ezekre a helyekre még úgy is vendégmunkásokat vesznek fel, hogy az alkalmazás összes költsége magasabb – akár 30-50 százalékkal is! –, mint a hazaiaké lenne. A vendégmunkások alkalmazhatósága ugyanis nem egyik napról a másikra áll rendelkezésre, hanem a sikeres integráció érdekében további költségeket kell vállalniuk: ilyenek a lakhatás, képzés, utazás költségei és a munkavégzésre rendelkezésre álló 2-3 év lejártát követően a visszautaztatás és a munkaerő pótlásának ismételten felmerülő költségei.

© Forrás: Jobtain, VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekció Körülbelül mennyi időt vesz igénybe (Magyarországra érkezésétől számítva), amíg egy-egy vendégmunkás munkába állhat, és mekkora költséggel számolhat a munkaadó az új munkavállaló integrációja során? Nem reprezentatív felmérés (2 éves alkalmazást feltételezve, nem tartalmazza a munkaerő-közvetítő cég költségeit).

A vendégmunkások bére nem térhet el a magyarokétól, hiszen a Munka Törvénykönyvében szereplő ekvivalencia elv érvényesül: az adott munkahelyen és munkakörben szokásos bért kell kapja a munkavállaló, nemzetiségétől függetlenül! Tehát többet csak úgy kereshet, ha túlórázik, többletmunkát vállal. A munkaadót terhelő járulékos költségek viszont – a felkészítés a munkára, integráció, ahogy a fentiekben jeleztük – a külföldieknél sokkal nagyobb kiadásokat jelentenek összességében.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vendégmunkások az itt tartózkodásuk éveiben valóban csak a munkára koncentrálnak, hiszen a családjuk otthon maradt és a rendelkezésükre álló 2-3 év alatt kell megalapozzák az otthoni boldogulásukat. Mindeközben a magyar munkavállalók nyilván itthon élnek, kapcsolatot ápolnak a hozzátartozóikkal és baráti körükkel, családot alapítanak, pihennek és mindezzel a „szabadidejük értéke” lényegesen magasabb, mint az átmenetileg dolgozni jött külföldi munkavállalóké. Magyarán: vannak olyan munkakörök, amelyeket 2-3 évig a külföldi munkavállaló – az otthoni boldogulásának megalapozása, otthon maradt szerettei támogatása érdekében – tud és akar is végezni, de a magyar, itt élő honfitársunk nem kész erre. Ez tehát nem értékítélet, itt nem jó és rossz munkásról van szó, pusztán arról, hogy más az élethelyzet, mások a preferenciák, továbbá magasabb a magyar életszínvonal is. Így szembe kell azzal nézzünk, hogy az elért fejlettségünk szintje már „kitermel” olyan munkaköröket, amelyekre nem érkezik magyar munkaerő kínálat. Ezeket kell átmenetileg külföldi munkaerővel pótolni, ahogy tették ezt a fejlett nyugat-európai országok, vagy akár az USA is a fejletlenebb országokkal és teszik ezt sok területen – nem csak a kékgallérosoknál – napjainkban is.

A gazdasági körülmények változásával, a technológia fejlődésével idővel mindez visszaszorulhat és hosszabb időtávon mi is a vendégmunkások iránti kereslet csökkenésére számítunk. Addig viszont mindent el kell kövessünk azért, hogy a gazdasági fejlődésbe legalább felesleges adminisztratív korlátokat ne építsünk, mert azzal az egész magyar gazdaság és társadalom veszít.

Forrás: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vendégmunkások tényleg elveszik a magyarok munkahelyeit? appeared first on Műszaki Magazin.

Az újonnan kinevezett ellátási lánc menedzser a hatékonyság további növelése mellett tervei szerint kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy munkatársai számára még vonzóbb munkahelyi környezetet alakítson ki.

Ismét házon belülről nevezett ki vezetőt a Schneider Electric, a vállalat gyöngyösi gyárában, a Prodaxban. 2024. november 1-jétől Soltész Nikolett vette át a logisztikai feladatok irányítását. A szakember a beérkező alapanyagokat és a kimenő késztermékeket kezelő raktárakért, az alapanyag beszerzésért, gyártástervezésért, valamint a vevői tervezésért és kapcsolattartásért is felel majd.

Az újonnan kinevezett ellátási lánc menedzser 2016-ban mesterdiplomát szerzett a Miskolci Egyetemen logisztikai mérnökként. Már tanulmányai alatt dolgozott az Electrolux Lehel Kft. jászberényi gyárában, majd az alapdiploma megszerzését követően a vállalat jászberényi üzemében fuvarszervezőként és vevői kapcsolattartóként tevékenykedett a központi logisztika részlegen. Később a cég porszívógyárában folytatta pályáját, ahol az összes exportcélú árumozgásért felelt.

Soltész Nikolett 2017-ben csatlakozott a Schneider Electric csapatához, a vállalat gyöngyösi gyárában logisztikai folyamatmérnökként kezdett. Az üzem bővítése során 2019 és 2021 között az új raktárépület kapcsán a raktári folyamatok, az alapanyagáramlás, a tárolás, az eszközpark, valamint az organizáció megtervezése volt a feladata. Ezt követően szülési szabadságra ment, ahonnan 2023-ban tért vissza a Prodaxba, ahol a múlt év végétől raktárvezetőként folytatta pályafutását. Soltész Nikolett új pozíciójában egy mintegy 50 fős csapatot irányít.

„Mivel most már a bejövő és kimenő anyagáramlás is Nikoletthez tartozik, adottak a feltételek ahhoz, hogy újragondoljuk a folyamatokat, és még jobb szervezettséggel, még hatékonyabban végezzük a munkánkat”

– mondta el Mitasz Ádám, a Schneider Electric gyöngyösi gyárának igazgatója a kinevezés kapcsán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új logisztikai vezető a Schneider Electric gyöngyösi gyárában appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos növekvő igények és a szén-dioxid-mentesítésre való törekvések fényében a napelemes megoldások jelentős környezeti, gazdasági és stratégiai előnyöket biztosítanak az ingatlanszektor számára.

A CBRE és a CMS, „Vegyük birtokba a tetőt: útmutató a kelet-közép-európai kereskedelmi épületekben megvalósuló fotovoltaikus projektekhez” (Harnessing Your Rooftop: A Guide to Photovoltaic Projects in Commercial Buildings in CEE) című új jelentése a napelemek tetőtéri építésével kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat elemzi a kelet- és közép-európai régióban. Gyakorlati útmutatást kínál a napelemes projektek fejlesztéséhez, foglalkozik a szabályozási és pénzügyi megfontolásokkal, és kiemeli a kereskedelmi ingatlanokba integrált napenergia-megoldások előnyeit. Az energiahatékonyságra és szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó trendek vizsgálata mellett a jelentés országokra lebontott áttekintést is tartalmaz, amely az egyes kelet-közép-európai államokra jellemző energiastruktúrákat, napenergia-kapacitásokat és ösztönzőket elemzi.

„Bár úgy tűnik, hogy a zöld kérdés 2024-ben háttérbe szorult a kiábrándító iparági teljesítmény, valamint az európai és tengerentúli politikai felfordulás miatt, a zöld átmenet hosszú távú trendje továbbra is fontos marad az energiaágazatban. Világosan látszik az a tendencia, hogy a kelet-közép-európai régió a fosszilis energiaforrásoktól távolodva megújuló energiaforrásokat próbál bevonni a villamosenergia-mixbe. Ezt nemcsak a fenntarthatósági szempontok, hanem geopolitikai kényszerek is ösztönzik. A kelet-közép-európai országok villamosenergia-termelését vizsgálva azonban egyértelmű, hogy hosszú út áll előttünk, a régióban ugyanis még mindig a fosszilis energiaforrások teszik ki az energiamix jelentős részét. Ez különösen igaz Lengyelországra, ahol a villamos energia közel 80 százaléka szilárd fosszilis tüzelőanyagokból, földgázból és kőolajtermékekből származik – holott az előző években hatalmas erőfeszítéseket tettek ennek elkerülésére. Az atomenergia Szlovákiában és Magyarországon is fontos szerepet játszik, de mindenhol a napenergia-kapacitások bővülnek a legdinamikusabban”

– mondta Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója.

„A napelemes rendszerek telepítése segíthet az ingatlantulajdonosoknak javítani az energiahatékonyságon, csökkenteni a villamos hálózattól való függést, és mérsékelni az emelkedő energiaköltségekkel kapcsolatos kockázatokat. A megújuló energiaforrások – például a tetőtéri napelemek – integrálása értékes vonzerővel bírhat a bérlők számára, akik egyre inkább fenntartható, energiahatékony épületeket keresnek”

– fogalmazott Lukas Hejduk, a CMS közép- és kelet-európai ingatlanszakmai csoportjának vezetője.

Bár a tetőkön elhelyezett napelemekben rejlő lehetőségek egyértelműek, az efféle megoldások kereskedelmi ingatlanokba történő integrálása kihívásokkal jár. A telepítés magas kezdeti költségei, a bonyolult szabályozás, valamint a tetők műszaki alkalmassága ijesztő feladatokat róhat az ingatlantulajdonosok és befektetők számára.

„A napenergia-megoldások elterjedése temérdek lehetőséget teremt a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosai számára a napenergia kihasználására, a működési költségek csökkentésére, és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulásra. A pénzügyi és szabályozási rendszerekben azonban nem könnyű eligazodni, beleértve az ösztönzők értelmezését, a finanszírozás biztosítását, és a földterület-besorolásra vonatkozó törvények betartatását. A gyakorlatban egy PV projekt fejlesztése csakugyan összetett vállalkozás”

– tette hozzá Lukas Hejduk.

A kihívások ellenére a régióban erőteljesen növekszik a napenergia-termelés, amelyet a zöld átmenet felgyorsítására irányuló uniós és nemzeti irányelvek egyaránt ösztönöznek. Kelet- és Közép-Európában egyre több helyen alkalmaznak napelemes megoldásokat kereskedelmi épületekben. A régióban így nagy mértékben fokozódik a napenergia-termelés.

A napenergia kulcsfontosságú Magyarországon

A megújuló energiaforrások az uniós átlaghoz képest kisebb szerepet játszanak a magyar villamosenergia-mixben. A napenergia azonban a magyar energiamix kulcsfontosságú elemévé vált, és 13 százalékkal járul hozzá a teljes energiatermeléshez. A kormány tervei között szerepel az ország megújuló energia termeléséhez bevethető természetes erőforrásainak kihasználása, ezért a közelmúltban megnövelte a naperőmű-kapacitásra vonatkozó célkitűzéseit. Stratégiai célja, hogy 2030-ra a teljes napelem-kapacitás a 2024 közepén meghatározott 6500 MW-ról 12 000 MW-ra emelkedjen. A nagy naperőműveket szinte biztosan bővíteni fogják, a teljes telepített kapacitás pedig a nemzeti áramszolgáltató, az MVM becslései szerint a következő öt évben akár 6000 MW-ra is növekedhet. Ahhoz azonban, hogy tovább bővülhessen a napenergia-kapacitás, a hálózat korszerűsítése szükséges. Gyakorlatilag már minden jelentősebb ipari parkban zajlanak napelem-kapacitáshoz köthető beruházások.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A napelemek energiájának kihasználásához nyújt útmutatást egy új jelentés appeared first on Műszaki Magazin.

Csak optimistán! – a fokozódó kockázatok ellenére

A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint feleannyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

„Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá”

– hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője.

„Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek”

– tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A kézzelfogható technológiai előnyök még nem hoznak jobb eredményeket

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak: 56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.

Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

„Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket”

– mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlattal kapcsolatos beruházások megtérülnek

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újratervezésben élik mindennapjaikat a vezérigazgatók appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric a WEF idei, Davosban rendezett találkozója alkalmából arra ösztönöz mindenkit, hogy használjuk ki a mesterséges intelligenciára (MI) irányuló növekvő figyelmet, gyorsítsuk fel a technológia hasznosítását a gyors és biztonságos energiaátmenet és a fenntarthatóság érdekében.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat aktív szerepet vállal a Világgazdasági Fórum 2025-ös davosi találkozóján, és még több és intenzívebb együttműködést sürget az energetikai technológiák és automatizálási megoldások elterjedésének növelése érdekében. Idén január 20-24. között rendezik meg az eseményt, amelyre minden ágazatból összegyűlnek a vezetők, hogy megvitassák a világ legsürgetőbb kihívásait.

Ebben az évben a geopolitikai helyzet eredményes kezelése érdekében a hangsúly a szorosabb együttműködésen lesz, miközben ösztönözni kell a növekedést és gondoskodni kell az igazságos energetikai átmenetről is. A Schneider Electric csatlakozik a WEF cselekvésre buzdító felhívásához. A vállalat már régóta dolgozik azért, hogy számos iparágban és ágazatban segítse ügyfeleit és partnereit a környezeti hatások csökkentésében a teljes értékláncuk vonatkozásában, valamint a hatékonyságuk javításában és az ellenállóképességük növelésében.

A közelmúltban a Schneider Electric két kulcsfontosságú jelentést adott ki. A „The Looming Power Crunch; Solutions for Data Center Expansion in an Energy-Constrained World” (A közelgő energiaválság; megoldások az adatközpontok bővítéséhez egy energiahiányos világban) című anyagot a társaság „Energy Management Research Center” részlegénél dolgozó szakemberek készítették, míg az „Artificial Intelligence for Energy Transition” (Mesterséges intelligencia az energiaátmenetért) című tanulmány a cég „Sustainability Research Institute” nevű intézetében készült. Ezek a jelentések stratégiákat vázolnak fel az energiahiány jelentette kihívások kezelésére, valamint annak biztosítására, hogy a növekedés fenntartható és gazdaságilag is életképes legyen. Emellett stratégiát határoznak meg a mesterséges intelligencia hálózati infrastruktúrákba történő zökkenőmentes integrálására az energiaágazat jelentős dekarbonizációja érdekében. Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója az IEA 2024. decemberi globális konferenciáján amellett érvelt, hogy a mesterséges intelligencia terén megvalósuló innovációkat ki lehet használni a nagyobb hatékonyság, rugalmasság és biztonság egyidejű biztosítása érdekében, miközben megvalósulhat az intelligens és fenntartható gazdálkodás.

A Schneider Electric most arra szólítja fel az összes érintettet, hogy a mesterséges intelligencia körüli lendületet kihasználva gyorsítsák fel a meglévő technológiák, például a végponttól végpontig terjedő MI adatközpont-megoldások vagy az MI által vezérelt HVAC-rendszerek (hűtés, fűtés, szellőztetés) bevezetését az épületekben. A vállalat szerint ez elősegíti a sikeres energetikai átmenetet és az intelligens iparágak fejlődését.

A WEF jelentése szerint csak a már most rendelkezésre álló technológiákkal 31 százalékkal lehetne csökkenteni a gazdaság energiaintenzitását, ami 2030-ra évi 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást eredményezhetne. A technológia skálázható bevezetése érdekében a Schneider Electric a szorosabb partnerségekre és a hatékonyság ipari szintű növelésére helyezi a hangsúlyt.

„A fenntarthatóság és a gazdasági növekedés kéz a kézben járhat. Stratégiai partnerségek kialakításával a vállalatok kihasználhatják az innovációt és a rendelkezésre álló technológiát, hogy növeljék teljesítményüket, miközben jelentős hatást fejtenek ki környezetükre és mindenki számára jobb jövőt biztosítanak”

– mutatott rá Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fel kell gyorsítani a már meglévő MI-technológiák alkalmazását a sikeres energiaátmenet érdekében appeared first on Műszaki Magazin.

Alacsonyabb energiafelhasználás és kevesebb károsanyag-kibocsátás mellett is lehet növelni a termelékenységet, – ezt bizonyítják a leginkább fenntartható működésükért díjazott gyárak, akik elnyerik a Világgazdasági Fórum „Global Lighthouse Network” elismerését. Ezek az üzemek technológiai újítások révén érnek el jelentős előrelépést a környezetkímélőbb működés terén, így példát mutatva a fenntartható fejlődés felé.

Az egyik ilyen, frissen kitüntetett gyár Németországban, a bajorországi Fürth-ben található. Itt a termelőüzem energiafogyasztását modern eszközök bevetésével 64 százalékkal csökkentették, 72 százalékkal mérsékelték az egy egységnyi termelésre vetített a szén-dioxid-kibocsátást, miközben 145 százalékkal emelkedett a gyár termelékenysége. Ez már nem az első Siemens-gyártóegység, amit mintagyárként ismernek el: a németországi ambergi és erlangeni, illetve a csengtui (Kína) üzem is elnyerte már ezt a díjat.

Fókuszban az energiahatékonyság

Az 1954-ben alapított fürth-i telephelyen mintegy 1700 munkavállaló dolgozik ipari automatizálási termékek fejlesztésén és gyártásán. Itt készülnek például a SIMATIC HMI érintőképernyős ipari kijelzőpanelek, amelyek világszerte irányítópultként szolgálnak a gyártási folyamatok során.

A telephely már 2026-ban el tervezi érni a nettó zéró kibocsátást, ami négy évvel előzheti meg a Siemens globális vállalati célkitűzéseit. Ezért itt már 2012-ben létrehoztak egy interdiszciplináris fenntarthatósági csapatot, akik szisztematikus intézkedéseket vezettek be az energiafogyasztás és a CO₂-kibocsátás csökkentésére. Emellett 2019 és 2023 között az üzemben az ipari hulladék egységnyi termelésre vetített mennyisége is csökkent 47 százalékkal.

Ezeknek az energiahatékonysági intézkedéseknek a középpontját egy, az épületek és a gyártás energiahatékonyságának javítását célzó program jelenti. A telephelyen több mint 350 mérőeszköz gyűjti a teljesítményadatokat, ami az energiafogyasztás célzott csökkentést teszi lehetővé az egységes működő szoftvereknek köszönhetően.

A rendszer konkrét fejlesztéseket is képes automatikusan javasolni a további megtakarítási lehetőségek kiaknázásához. Ennek köszönhetően például a világítási rendszereknél 952 MWh (megawattóra), az épületautomatizáció terén pedig 103 MWh energiát takarítottak meg, ami hozzávetőlegesen 2 ezer háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. A megtakarítási eredmények a legyártott termékek karbonlábnyomán is meglátszanak, amelyet a mérőeszközök által gyűjtött adatok alapján, pontosan ki tudnak számítani; – ehhez pedig az esetek 90 százalékában a Siemens erre a célra kifejlesztett, SiGREEN szoftverét használják.

Modernizált hálózatok és körforgásosság

A villamoshálózati incidensekből (például az időjárás vagy túlterhelés okozta áramkimaradásokból) eredő energiaveszteségeket egy elektromágneses szűrőrendszer kialakításával minimalizálják a telephelyen. Ezzel a 2019 és 2023 közötti vizsgált időszakban az összes áramfogyasztás 3,8 százalékát tudták megtakarítani, valamint ezáltal stabilabbá vált az energiaellátás, és csökkent a leállások kockázata is.

Az ipari hulladék csökkentésére továbbá körforgásos szemléletet alkalmaznak. A helyszínen működik egy javítóüzem is, amelynek segítségével már 310 különböző termék élettartamát sikerült meghosszabbítani, ez a szám pedig 2026-ra várhatóan 2 ezerre emelkedik majd. Így, a termékek hosszabb élettartamából adódóan, karbonlábnyomuk is csökken, ráadásul az üzem megspórolja a selejtezés és az új termék gyártásából adódó CO₂-kibocsátást is.

Karbonmentesítés

Mindemellett további intézkedésekkel is csökkentik a telephely energiafogyasztását, növelve az erőforrás-hatékonyságot, és ösztönözve az önellátóvá válást. 2023 őszén például egy 3300 négyzetméteres napelemes rendszert telepítettek a parkolóház tetejére, amely 460 kWp (kilowatt-peak) csúcskapacitással rendelkezik.  Összehasonlításképp: egy átlagos háztartási napelemes rendszer 2-5 kWp csúcskapacitással üzemel. Ez egyébként az egyik legnagyobb ilyen rendszer, amit Siemens-létesítményen elhelyeztek.

Emellett a gyár a nitrogént is helyben állítja már elő a gyártási folyamatok, például a hegesztési eljárások kiszolgálására, így 2024-től már nincs szüksége nitrogénszállítások fogadására sem. Az ipari folyamatokból származó hulladékhőt pedig az épület fűtésére használják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ez a német üzem adhat példát a hazai iparvállalatoknak appeared first on Műszaki Magazin.

“A döntés komoly könnyítést jelent a vállalatoknak. Hiszen azon túlmenően, hogy az ukránokat követően a legnagyobb arányt képviselik a vendégmunkások között, a nekik évente kiadott vendégmunkás-engedélyek száma növekszik a legdinamikusabban. Ugyanakkor azoknak a cégeknek, ahol a kirgizek, mongolok, kazahok is jelen vannak nagyobb létszámban, újra kell majd gondolni, hogy milyen forrásból oldják meg a létszámigényüket a jelenlegi engedélyek lejártát követően”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendeletén karácsonykor módosított a kormány. A változások értelmében 2025-ben 35 ezerben maximalizálták a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát. Egyúttal jelentősen csökkentették azoknak a harmadik országoknak a listáját, ahonnan behozható külföldi munkaerő.

A korábbinál jóval kevesebb országból érkeznek majd vendégmunkások idén

A rendelet értelmében január 1. óta vendégmunkásként Nemzeti Kártyával Magyarországon foglalkoztathatóak továbbra is a következő országok állampolgárai: Ukrajna, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Moldova, Montenegrói Köztársaság, Oroszországi Föderáció. Vendégmunkás- vagy foglalkoztatási célú- tartózkodási engedéllyel új országként Georgia és Örményország, illetve a csütörtöki döntés értelmében a Fülöp-szigeteki Köztársaságból érkezők vállalhatnak munkát.

“A Fülöp-szigetek 2024. szeptemberében nyitotta meg Magyarországon azt az irodáját – Labor Office of the Philippine Embassy- , ahol mind a Magyarországon, mind a környező országokban dolgozó Fülöp-szigeteki munkavállalók érdekképviseletét ellátják, és szükség esetén gondoskodnak a Magyar Kormány által támasztott követelmények maradéktalan betartásáról”

– emeli ki Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: a Fülöp-szigeteki kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy a külföldön dolgozó állampolgárai a tartózkodási engedélyük időtartama alatt a fogadó állam munkajogi és idegenrendészeti szabályait betartva dolgozzanak.

Vannak még további lehetőségek a vendégmunkások behozatalára

A jövőben csak olyan országból lehet vendégmunkást behozni, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió ún. visszafogadási megállapodást köt, illetve amely országnak van hazánkban államilag elismert szervezete, amely szükség esetén intézkedik arról, hogy a harmadik országbeli vendégmunkás elhagyja Magyarország területét és visszatér a hazájába.

“Nagyon fontos kiemelni azt is, hogy akik 2024. december 31-én érvényes engedéllyel Magyarországon dolgoztak, vagy az év utolsó napjáig ezt az engedélyt részükre megigényelték, és a közigazgatási díjat utánuk megfizették, kitölthetik a szerződésüket, és az 1 éves meghosszabbítást is megkaphatják. Tehát a korábban szerződtetett külföldi munkavállalók  munkaviszonya nem szűnik meg azonnal. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek lesz elegendő ideje – akár 1-2 éve – arra, hogy felkészüljenek szükség szerint akár egy másik nemzet állampolgárainak foglalkoztatására, amennyiben erre igény lesz. A kiemelt nemzetgazdasági célú beruházásokhoz továbbra is, korlátozás nélkül hozható be külföldi munkaerő. A dél-koreai és a kínai cégek vélhetően ezzel a lehetőséggel élni fognak a jövőben is”

– mondta el a Jobtain szakértője.

Van még mozgósítható magyar munkaerő-tartalék, de szükség van vendégmunkásokra

Jelenleg mintegy 4,7 millió magyar munkavállaló dolgozik itthon. Ugyanakkor sokkal többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint akik belépnek: 140-180 ezer fő lép ki és mindössze 90-100 ezer fő lép be.

„A szinte teljes foglalkoztatottság miatt nehéz újabb belföldi erőforrásokat találni, bár vannak még mozgósítható csoportok. A kormányzati stratégiával összhangban a munkaerő-kölcsönző cégek is a magyar állampolgárságú munkavállalók megtartására és létszámuk növelésére fókuszálnak, de nem mondhatunk le teljesen a vendégmunkások behozataláról. A gazdaság tervezett élénkülésével pedig még inkább szükség lesz a külföldi munkaerő szigorú szabályokhoz kötött foglalkoztatására”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Az utóbbi időben ugyan valamelyest visszaesett a cégek munkaerő-kereslete az alacsony gazdasági növekedés miatt, bizonyos iparágakban most is jelentős a munkaerőigény. Ilyen például az élelmiszer vagy a gyógyszeripar.

„A gazdaság ismételt fellendülésével várhatóan a feldolgozó- és szállodaiparban is ismét jelentősebb hiány léphet fel. A harmadik országbeli vendégmunkások jellemzően jelenleg is olyan munkakörökben dolgoznak, ahol egyébként is igen nehéz magyar munkavállalót találni”

– összegez a Jobtain ügyvezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vendégmunkás-helyzet a rendeletmódosítások után appeared first on Műszaki Magazin.

Márciustól egy speciális tantárgy keretében indul el az a képzés, amely a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatára készíti fel a hallgatókat, és olyan készségekkel ruházza fel őket, amelyek komoly versenyelőnyt biztosítanak számukra a munkaerőpiacon.

Az ELTE GTK 2024 nyarán döntött arról, hogy mesterséges intelligencia témakörét integrálja saját oktatási programjába azért, hogy az alapismeretek mellett a hallgatók az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásban is jártasságot szerezzenek.

Az első lépés az oktatók felkészítése volt, akik ennek köszönhetően nemcsak a képzés során, de később a tantárgyak fejlesztésénél és kutatómunkájukban is eredményesen tudják használni az MI-t. Ehhez a GTK egy kézikönyvet is készített az MI etikus és hatékony alkalmazásának irányelveiről. Ezzel párhuzamosan elkészült az a tananyag is, amellyel az MI-technológiák alapjait és felhasználási módjait tanulhatják meg a hallgatók. Az MI bevezetéséhez jó alapot adott a GTK magas szintű informatikai felkészültsége, ideértve az elektronikus vizsgáztatási rendszert, a videórendszerrel kiegészített oktatástechnikai infrastruktúrát és a tananyagok digitális hozzáférhetőségét.

A középiskolások és egyetemisták már most aktívan, napi szinten használják az olyan generatív MI-alkalmazásokat, mint például a ChatGPT, a tudatos és szakszerű alkalmazás feltételei azonban egyelőre hiányoznak, a diákok eddig nem kapták meg az eszközök helyes használatához elengedhetetlen iránymutatást – mondta el Margitay Tihamér egyetemi tanár, az ELTE GTK dékánja, aki szerint a tantárgy bevezetése nem csak egyetemi tanulmányaik alatt segíti a hallgatókat, hanem a munkaerőpiacon is, hiszen sok munkáltató már most előnyként értékeli az MI-ismereteket, és ez a tendencia várhatóan csak erősödni fog a következő években.

Az ELTE GTK hallgatói a mesterséges intelligenciát szabályozott keretek között szinte bármely tanulmányi feladathoz, például beadandók, kutatási projektek vagy akár szakdolgozatok készítéséhez is használhatják. Az egyetem ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy bár az MI rendkívül sokat tud segíteni például szövegelemzésben, adatok feldolgozásában vagy ötletelésben, használatának megvannak a maga korlátai is, hiszen bizonyos esetekben pontatlan, elfogult vagy akár teljesen megtévesztő eredményeket is generálhat. A tantárgy ezért külön foglalkozik a hatékony promptolás módszertanával, illetve a kapott eredmények kritikus értelmezésével és elemzésével.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Márciusban indul az MI egyetemi oktatása appeared first on Műszaki Magazin.

Mi a helyzet a műszerekkel? Alapvető elvárás a tökéletes megbízhatóság, függetlenül attól, hogy első vagy századik alkalommal használjuk őket. A szállítást követően elvégzett újrakalibrálás és a megfelelő időközönkénti ellenőrzések biztosítják, hogy az eszköz mindig az elvárt pontossággal és teljesítménnyel működjön. Így a vásárlás eredményeként egy megbízható és pontos eszköz kerül a birtokunkba, amely megfelel a legszigorúbb követelményeknek is.

Egy neves brit hajtóműgyártó vállalat budapesti kutató-fejlesztő laboratóriumából kikerült különféle műszerek online aukcióját ajánljuk most figyelmébe.

A tételek között leggyakoribb márka a Tektronix, főként oszcilloszkópjairól és más, széleskörű alkalmazásokhoz használható mérőműszereiről ismert. A gyártó kedvelői több tucat Tektronix berendezés közül válogathatnak, úgymint adapter, csatlakozó kábel, differenciál mérő, erősítő, feszültségmérő, feszültségátalakító, függvénygenerátor, hordozható oszcilloszkóp, magasfeszültség differenciál mérő, magasfeszültség-mérő szonda, mixed domain oszcilloszkóp, MSO58 oszcilloszkóp (2023 szeptemberi kalibrálással és dokumentációval), scope-hoz használható pendrive, áramerősítő és átalakító.

A szintén prémium kategóriás, különösen a kommunikációs tesztelés és mérés területén népszerű Rohde & Schwarz által gyártott oszcilloszkóp, lakatfogó, programozható tápegység is megtalálható a tételek közt.

A magasabb árfekvésű tételek között is remek ár-érték arányú eszközöket találunk, például Omicron CPC 100 univerzális elsődleges befecskendezési tesztkészletet és Itech hálózat szimulátort.

Előbbi az erőművektől, alállomásoktól kezdve az ipari berendezésekig, a tesztelési feladatok széles spektrumát lefedi. Az eszköz egyetlen platformon képes mérni többek között a transzformátorok, áramváltók, feszültségváltók, kábelek és földelő rendszerek paramétereit. Kompakt, hordozható kialakítása egyszerű szállítást és kényelmes használatot biztosít akár terepen is. Az Omicron készülékek hosszú élettartamra készülnek, így egy gondosan karbantartott használt eszköz is kiemelkedő teljesítményt nyújt. Kutatólaboratóriumoknak, tesztelő csapatoknak, független műszaki vizsgáló laboratóriumoknak de akár oktatási intézményeknek is ajánljuk!

Az Itech IT-S0092 hálózat szimulátor a modern elektromos és elektronikus rendszerek fejlesztésének és tesztelésének eszköze azáltal, hogy élethűen szimulálja a hálózati körülményeket, mint például a feszültségingadozás, a frekvenciaváltozás vagy a terhelési ingadozások. Könnyen integrálható bármilyen labor- vagy munkahelyi környezetbe, így kutatás-fejlesztés, gyártási folyamatok vagy oktatás területén is jó hasznát veszik.

Az elektronikai tesztelés és mérés, különösen az oszcilloszkópok és spektrum analizátorok terén vezető gyártó Keysight Technologiestól többféle készüléket, például adatgyűjtőt, tápegységet, multimétert és digitális multimétert vásárolhatunk az újhoz képest töredék áron.

Szélesebb körben használható műszereket és kiegészítőket is beszerezhetünk ezen az online aukción, mégpedig kiváló állapotban, úgymint a megbízhatóságukról és precizitásukról híres professzionális multimétereket és tesztelő eszközöket gyártó Fluke termékeit.

Ha érdeklődését felkeltettük, kérjük, keresse fel az online aukció weboldalát!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Használt műszert online aukcióról? appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai zöld rendszámos járművek száma már nyáron átlépte 100 ezret, és a 2024-es év végére a tisztán elektromos járművek száma is 70 ezer fölé nőtt. Ezzel már most kilencszer annyi teljesen elektromos autó fut a magyar utakon, mint négy évvel ezelőtt, 2026-ra pedig várhatóan ez ismét megduplázódik. Ehhez az is hozzájárult, hogy a vállalatok tavaly februártól, október óta pedig könnyített feltételekkel igényelhetnek állami támogatást tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez. Ezzel a lehetőséggel 2024-ben mintegy 4600 vállalkozás élt, akik összesen 5400 gépkocsi megvásárlásához pályáztak a támogatásra az Energiaügyi Minisztérium 2025. január 1-jén közölt adatai alapján.

Ez amellett, hogy hozzájárul az ország CO₂-kibocsátásának csökkentéséhez,

„számos vállalat, illetve épület- és irodaház-üzemeltető számára új kihívást is jelent: az e-járművek által használt parkolóházaknak ugyanis speciális tűzbiztonsági megfontolásoknak is eleget kell tenniük. 2024-ben a katasztrófavédelem tűzvédelmi műszaki irányelvei is frissültek”

– hívja fel a figyelmet Seres Zoltán, a Siemens Zrt. tűzvédelmi szakértője.

„Az ezeknek való megfelelés, tehát a magas szintű tűzbiztonság megteremtése érdekében az üzemeltetőknek mielőbb érdemes lépniük, többek közt a még gyorsabb tűzérzékelést és beavatkozást lehetővé tevő tűzvédelmi megoldások alkalmazása felé.”

Mit kell tudni a tűzvédelmi műszaki irányelvekről?

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által publikált tűzvédelmi műszaki irányelvek az országos tűzvédelmi rendeletben (OTSZ) előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak gyakorlati megoldásokat. Az irányelvek alkalmazása ugyan önkéntes, de ezeknek az ajánlásoknak a megfogadásával az épületek üzemeltetői, valamint a gyártók, tervezők és más, érintett szereplők biztosak lehetnek benne, hogy megfelelnek a rendeletben előírt biztonsági szintnek. Az irányelvek között útmutatást találhatunk többek között az épületek kiürítésére, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések tervezésére, illetve telepítésére, a szabadtéri rendezvények védelemre, valamint a robbanások elleni védekezésre vonatkozóan is. Emellett pedig a témaspecifikusan foglalkoznak a Li-ion akkumulátorok gyártásával, tárolásával az akkumulátorgyárak területén, valamint az elektromos személyautók töltésével és tárolásával a gépjárműtárolókban.

1. Megállítani a láncreakciót: tűzterjedés elleni védelem

A 2024-ben közzétett irányelvek az épületszerkezetet, a parkoló elrendezését, valamint a hő- és füstelvezetést tekintve is új ajánlásokat fogalmaznak meg, és kiemelten foglalkoznak az elektromos járművek által használt gépjárműtárolókban való tűzterjedés elleni védelemmel. E téren a korai tűzérzékelés kulcsfontosságú, amelyhez a hagyományos eszközökön túl, már innovatív, még hatékonyabb megoldások is rendelkezésre állnak.

Az egyik ilyen lehetőség a levegőmintavételes füstérzékelő (ASD) technológia. Ez az integrált füstérzékelő rendszer a védendő, akár több mint 6 ezer négyzetméteres beltéri területet fokozott érzékenységgel, folyamatosan monitorozza, úgy, hogy a csőhálózatán elhelyezett lyukakon keresztül levegőmintákat szív be, és ezeket értékeli ki egyetlen központban. Ezt a megoldást egy épületmenedzsment rendszerrel összekötve, füst érzékelése esetén, akár további tűzvédelmi intézkedések is automatikusan életbe léphetnek: lekapcsolható például az érintett e-töltősor áramellátása, vagy azonnal elindítható a HVAC-rendszeren keresztül a füstelvezetés, ezekkel is csökkentve az esélyét a tűz elterjedésének, illetve további károk keletkezésének.

„Ezt a védelmet kiegészíthetik továbbá az olyan pontszerű füstérzékelők, amelyek az intelligens jelkiértékelő algoritmusok alapján alkalmasak a zavaró tényezők, például a por vagy a kipufogógáz kiszűrésére. Azaz valóban csak a „megfelelő típusú” füst esetén jelezzenek, megbízhatóbbá téve így az egész rendszert.”

– magyarázza a szakértő.

Speciális tűzbiztonsági megfontolások e-járművek esetén

Bár többször fordulnak elő a hagyományos járművekhez kapcsolódó tűzesetek, az EV-akkumulátorok tüze kémiai energiát szabadít fel, ami a hőmérséklet gyors emelkedését, ún. „hőmegfutást” okoz. Ez az akkumulátor elektrolitgőzének robbanásszerű égését eredményezi, ami miatt a tűz, különösen a zsúfolt parkolóházakban, könnyen átterjedhet a környező járművekre is. Ezért jellemzően nehezebb és hosszabb ideig tart eloltani az EV-tüzeket, mint a hagyományos autókban keletkezetteket, és tudnak akár strukturális kárt is okozni egy épületben. Egy másik kritikus tűzbiztonsági pont lehet az infrastruktúra (pl. akkumulátoros energiatároló berendezések) és a töltőállomások védelme is, ahol például túlfeszültség, túlmelegedés vagy egy sérült kábel is okozhat tüzet.

2. Észlelni a problémát: vizuális füst- és lángérzékelés

„Azzal is értékes másodpercek takaríthatóak meg a tűzterjedés elleni védekezésben, ha nem csak a füstöt, hanem már a parázsló tüzet is felismeri a tűzvédelmi rendszer. – mutat rá Seres Zoltán. – „Erre képesek már a képváltozásokat egy algoritmus alapján folyamatosan analizáló, videós tűzérzékelő kamerák. Ezek optikai úton, folyamatosan pásztázva és elemezve a környezetet azonosítják akár a legapróbb füst- és lángforrásokat, szintén különbséget téve azok forrása között.”

Ez a megoldás nagy belmagasságú, félig nyitott terek esetén vagy akár kültéren is alkalmazható, mivel a légáramlás nem tudja megzavarni az optikai érzékelőket, és alacsony intenzitású megvilágítás esetén is működik. Azaz ideális kiegészítő védelmet biztosít például kültéri e-töltőknél, ahol a nagyértékű berendezések és a járművek védelmét más módon egyáltalán nem, vagy csak nagyon körülményesen lehetne megoldani.

3. Ha már megtörtént a baj: oltás vízköddel

A korai tűzérzékelést korszerű oltási technológiákkal párosítva az akkumulátoroknál keletkező tüzek is hatékonyan megfékezhetőek. Magasnyomású vízködös – azaz magas nyomáson porlasztott vízzel történő – oltással gyorsan lehűthetőek az akkumulátorcellák, megszakítva ezzel az égési láncreakciót, és megakadályozva a tűz átterjedését.

Ennél az oltási technológiánál a hűtési hatás elérése érdekében a rendszer akár négyszázszorosára is képes megnövelni egy vízcsepp felszínét, ezzel is megsokszorozva a víz hűtési és oltási hatékonyságát. Az akkumulátortüzeknél pedig különösen fontos a hűtés így elért folyamatossága, mivel a tűz újragyulladásának kockázata is magas.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Erre is fel kell készülniük az e-járművásárlási támogatást igénylőknek appeared first on Műszaki Magazin.

A Pécsi Tudományegyetem és a Messer hosszútávú, hidrogéntechnológiára vonatkozó együttműködési megállapodást kötött, amelyet Prof. Dr. Miseta Attila János rektor, Decsi István kancellár és Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója írtak alá. A felek célja, hogy az együttműködést elmélyítsék az oktatásban és kiterjesszék az egyetemen folyó fejlesztési tevékenységekre is.

Az együttműködési szerződés célja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az iparigáz szakértő Messer közötti hosszútávú partnerség kialakítása, amely támogatja a felek kutatás-fejlesztéshez, technológia-transzferhez és innovációhoz kapcsolódó tevékenységét. A megállapodás elősegíti az innovatív technológiák minél sikeresebb piacra juttatását és közös tudományos publikációk megjelenését. A két szervezet hosszútávú célja, hogy minőségi, széleskörű ismereteket és gyakorlati megközelítést adó képzéssel biztosítsák a jövő hidrogéntechnológiákban jártas szakembereit, valamint ismeretterjesztést végezzenek a lakosság számára, melyek elengedhetetlen feltételei a magyarországi hidrogéngazdaság fejlődésének.

Az oktatás terén már évek óta tartó együttműködés keretében a Messer szakértője rendszeresen tart előadásokat a PTE Műszaki és Informatikai Karán működő Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a Messer vállalja a szakmérnöki képzés „Műveletek hidrogén gázzal” nevű tantárgy oktatását is. Ennek részeként a hallgatók látogatást tehetnek a Messer hidrogénüzemébe, ahol gyakorlati tapasztalatokkal mélyíthetik az előadások során megszerzett elméleti tudásukat. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentős mértékben támogatja a Messerrel közös oktatási munka.

A PTE Hidrogén Központjában, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projekt keretében folyó szakmai munkát is támogatja a Messer, különös tekintettel a gáztárolási, gázszállítási és hidrogén töltő megoldásokra. Az együttműködés része a PTE-n folyó demonstrációs célú hidrogén infrastruktúra kiépítését megalapozó gazdasági és műszaki modell kidolgozásának támogatása is, amely előrevetíti a jövőben, gyakorlatban is megvalósuló „zöld” infrastruktúra fejlesztési projekteket.

„Szoros kapcsolatban állunk ipari szereplőkkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, annak érdekében, hogy a teljes értékláncot felölelő kapcsolati hálóval támogassuk a fejlesztői munkát, építsük a szinergiákat. A helyi kompetenciákat kitűnően egészíti ki a Messer, gázipari oldalról” – mondta Bakk Diána Teodóra, a PTE Hidrogén Központ operatív vezetője.

A Messernek több évtizedes tapasztalata van a hidrogéntechnológiában.

„Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk fontos eleme ezen túl az ipar szereplőinek edukálása a hidrogénnel kapcsolatban, illetve a hidrogéntechnológiában jártas szakemberek képzése is” – emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója.

A Messer szolgáltatta a hidrogént és a technológiai szakértelmet a 2024 év végén lezárult HUMDA-val közös kísérleti buszprojekt számára is. Ennek keretében egy éven keresztül 2-2 hónapig 6 magyar nagyváros közösségi közlekedésében egy hidrogénnel hajtott busz vett részt. A projekt során a résztvevő városokban megrendezett hidrogén szakmai és pályaorientációs napokon szakértőink szakmai közönség, egyetemi hallgatók és középiskolások előtt is demonstrálták a hidrogén töltőállomások gyakorlati működését.

A Pécsi Tudományegyetem és a Messer közös törekvése, hogy elősegítse a hidrogén, mint energiatárolási megoldás és üzemanyag elterjedését, ezzel hozzájárulva egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez, a zöld átállás megvalósításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Együttműködési megállapodást kötött a Messer a Pécsi Tudományegyetemmel appeared first on Műszaki Magazin.

A TeSys motorvezérlő megoldások a kezdetektől fogva az elektromos vezérlés és energiagazdálkodás élvonalába tartoznak, és a megbízhatóság, illetve a teljesítmény terén is mértékadónak számítanak. A biztonság, a fenntarthatóság és a teljesítmény területén a közelmúltban bevezetett innovációk páratlan megbízhatóságot nyújtanak a motorvezérlési alkalmazásokban. A TeSys termékek világszerte több mint 40 millió áramkört vezérelnek.

„Az innováció vállalatunk 1836-os alapítása óta a tevékenységünk középpontjában áll. Az 1880-as évek óta úttörők vagyunk a villamos energia területén, 1905-ben pedig a forradalmi ívzárlat-mentes zárt biztosítóbetétünkkel a biztonság új szintjét hoztuk létre. Az innovációra való folyamatos törekvés tartotta cégünket az élvonalban a fenntarthatóság területén is. Ahogy változik körülöttünk a világ, izgatottan várom, hogy a csapatunk továbbra is a biztonságot, a megbízhatóságot és a fenntarthatóságot középpontba helyező újításokkal álljon elő” – mondta el Rohan Kelkar, a Schneider Electric „Power Products” részlegért felelős alelnöke.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat szintén tavaly ünnepelte a háztartási kismegszakítók (MCB) 100. évfordulóját. Ahogy az elektromosság egyre inkább az életünk középpontjába került, az MCB-k képességei kibővültek, hogy biztosítsák családjaink, otthonaink és vagyontárgyaink védelmét. Az otthonok elektromos kapcsolótáblájában található megszakítók szerepe a háztartásokban soha nem volt még ilyen fontos. Az olyan új, intelligens megoldások, mint a Schneider Pulse az Egyesült Államokban vagy a Resi9 Energy Center Európában, olyan innovációk, amelyek az új eszközökkel és megújuló forrásból származó energiával ellátott otthonok biztonságát tovább növelik.

„A Schneider Electric az elektromos védelem és az elektromos berendezések területén több mint 100 éve tartó innovációjával elkötelezett amellett, hogy minden szinten kiszolgálja ügyfeleit. Az elektromos áram használatára és a digitalizációra összpontosító legújabb innovációink lehetővé teszik, hogy mindenki megfeleljen az energia- és éghajlati válság kihívásainak” – tette hozzá Michael Lotfy Gierges, a Schneider Electric „Homes & Distribution” részlegért felelős alelnöke.

Szintén tavaly ünnepelte 40 éves jubileumát az APC szünetmentes tápegysége (UPS). A Schneider Electric által 2007-ben felvásárolt APC megoldásai jelentős fejlődésen mentek keresztül, és az infrastruktúrára nehezedő nyomás fokozódásával kulcsszerepet játszanak az IT-üzemeltetésben. Mivel globális szinten az adatközponti kapacitások bővítésére fordított összeg a 2023-as 212,53 milliárd dollárról 2030-ra várhatóan 437,33 milliárd dollárra nő, a szünetmentes tápegységekre támaszkodva megvalósítható rugalmas IT-infrastruktúra és áramvédelem iránti kereslet egyre erősödik.

A közelmúltban a TIME magazin által a világ legfenntarthatóbb vállalatának választott Schneider Electric folytatja az innovációt a fenntartható jövő érdekében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fontos mérföldköveket ünnepel a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.