Amerikai cégek ma már több ezer műholdból álló rendszereket üzemeltetnek, Kínában pedig hasonló léptékű fejlődés zajlik. Európának ezen a területen erősítenie kell saját képességeit. Nem elég egyedi űreszközöket fejleszteni, azokat nagy mennyiségben és azonos minőségben is elő kell tudni állítani. Az Európai Űrügynökség (ESA) a budapesti C3S-re bízta az ezt szolgáló FLOTTA projekt vezetését. A cél, hogy a jövőben 50–150 kilogrammos kisműholdakból akár évi száz darabot is lehessen gyártani, például az IRIS² és hasonló konstellációk számára.

Az ESA 2026 júliusában a C3S-re bízta a FLOTTA projekt vezetését. A fejlesztés célja egy új kisműholdplatform és a hozzá tartozó gyártási rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben 50–150 kilogrammos műholdakat akár százasával, azonos minőségben és lényegesen gyorsabban lehessen megépíteni hazánkban. A nagy darabszámú gyárthatóság mellett a FLOTTA másik alapvető célja, hogy az új műhold megfeleljen az ESA szigorú űrszemét-csökkentési követelményeinek. Ennek része az ütközési kockázatok kezelése, valamint az is, hogy a műhold küldetése végén biztonságosan leállítható legyen, és megbízhatóan elhagyja pályáját

Horváth Gyula, a C3S ügyvezetője és tulajdonosa:

„Számunkra már nem az a kérdés, hogy tudunk-e műholdat építeni, mert tudunk: hat műholdunk már bizonyított az űrben, és jelenleg is több műhold épül nálunk. A FLOTTA-ban vállalt feladatunk az, hogy az eddig felépített műholdépítési képességünket százas darabszámra skálázzuk: a századik műholdnak pontosan olyan megbízhatónak kell lennie, mint az elsőnek. Több száz kilométerrel a Föld felett ugyanis nincs lehetőség szervízcsapatot küldeni – annak, amit itt Magyarországon megépítünk, az űrben is működnie kell. Ehhez nemcsak a műholdat kell másképp megtervezni, hanem az egész gyártási rendszert is. Különösen fontos számunkra, hogy az ehhez szükséges technológia és tudás Magyarországon épüljön tovább, az így létrejövő szellemi tulajdon pedig itthon maradjon. Ezzel a képességgel a C3S alkalmas lesz például az IRIS² és hasonló küldetésekbe beszállítani űreszközöket.”

Az olyan, több ezer műholdból álló rendszerek, mint a Starlink vagy az Európa által tervezett IRIS², jól érzékeltetik, milyen gyártási nagyságrend felé halad a világ űripara. A FLOTTA nem egy konkrét műholdrendszer megépítéséről szól, hanem annak a képességnek a megteremtéséről, hogy a jövőben nagyobb európai műholdprogramokat azonos minőségben, ipari léptékben és kiszámítható átfutási idővel lehessen legyártani és pályára állítani.

A C3S fővállalkozóként a követelmények meghatározásától a tervezésen és megvalósításon át a tesztelésig vezeti a projektet. A fejlesztésben a C3S alvállalkozója a német HPS GmbH, amely a nyitható antennamegoldások vizsgálatával járul hozzá a munkához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar cég vezeti az ESA egyik műholdgyártási kulcsprojektjét appeared first on Műszaki Magazin.

Ha Ön is épp mérlegeli vállalata jövőjét, érdemes már a tervezés fázisában megismernie azokat a jogi és adózási keretrendszereket, amelyek garantálják, hogy az élete munkájával felépített családi vagyon valódi biztonságot és hosszú távú értékmegőrzést nyújtson az elkövetkező generációk számára is.

Generációváltás a gépiparban – mikor jön el a cégeladás ideje?

A magyar feldolgozóipar, különösen a gépgyártás és a fémmegmunkálás területe, kritikus fordulóponthoz érkezett. A hazai palettán rengeteg olyan, a rendszerváltás hajnalán életre hívott családi bázisú középvállalatot találunk, amelyek mára stabil piaci pozíciókat, modern gépparkot és kiterjedt ügyfélkört építettek ki. Az alapító generáció azonban elérte a nyugdíjkorhatárt, és visszatérő kihívást jelent, hogy a családon belül nincs közvetlen utódlás, vagy a következő generáció más szakmai utat választ.

Ebben a helyzetben a stratégiai döntés meghozatala nem tűr halasztást. A piaci kényszerek, a technológiai fejlődés és a globális ellátási láncok változása megköveteli a folyamatos tőkeinjekciót és a friss szemléletű menedzsmentet. Ha valaki túl sokáig halogatja az utódlás vagy az értékesítés kérdését, az üzemfolytonosság veszélybe kerülhet, ami csökkentheti a vállalat piaci értékét. Az időben megkezdett előkészítés lehetővé teszi, hogy kényszerhelyzet helyett a piaci ciklusok csúcsán, tudatosan választott vevőnek adja át a stafétát, megőrizve az üzem integritását.

A leggyakoribb buktatók egy vállalat eladásakor

A magyar kkv-szektorra jellemző ad hoc döntéshozatal egy cégeladásnál végzetes lehet. A felkészületlenség miatt a vevőjelöltek az átvilágítás során olyan kockázatokat azonosíthatnak, amelyekkel jelentősen lenyomhatják az árat, vagy akár el is állhatnak az üzlettől.

Érdemes figyelembe venni az alábbi kritikus pontokat, ahol a legtöbb tranzakció kisiklik:

• A rendezetlen cégstruktúra: Az évek során kialakult, gyakran átláthatatlan tulajdonosi hálók és a magánvagyonnal keveredő vállalati eszközök megnehezítik a tiszta átvilágítást.
• Az adózási előkészítés hiánya: Sokan csak az adásvételi szerződés aláírásakor szembesülnek azzal, mekkora adóteher sújtja a realizált árbevételt, pedig ez korai tervezéssel legálisan mérsékelhető lenne.
• A túlzott függőség az alapítótól: Ha a vállalat napi működése kizárólag a tulajdonos személyes kapcsolataira és döntéseire épül, a vevő szemében a cég kockázatos és kevésbé értékes.
• A nem megfelelő időzítés: A gazdasági környezet és az iparági trendek figyelmen kívül hagyása miatt sokan akkor próbálnak szabadulni a cégtől, amikor a piaci mutatók éppen kedvezőtlenek.
• A titoktartás megsértése: A szándéknyilatkozat előtti információszivárgás bizonytalanságot szülhet a beszállítók és a kulcsemberek körében, rontva a cég alkupozícióját.

A cégérték okos kivonása és a tőkemozgatás adózási szabályai

Egy ipari vállalat értékesítésekor a hatályos jogszabályok keretein belül több olyan adótervezési lehetőség is kínálkozik, amelyekkel optimalizálható a tőkekivonás folyamata. Nem mindegy ugyanis, hogy osztalékként, árfolyamnyereségként vagy egy holdingstruktúrán keresztül történik-e meg a tőke mozgatása.

Az ipari tevékenységből kivont vagyon optimális kezeléséhez elengedhetetlen a hatékony tőkestruktúra kialakítása. Egy jól felépített vagyonkezelő alapítvány vagy bizalmi vagyonkezelési konstrukció például az adózási szempontokon túl az eszközök védelmét is biztosítja a jövőbeli hitelezői igényekkel szemben. A tulajdonosváltás során felmerülő adóterhek mérséklése érdekében érdemes már a tranzakció előtt legalább 1-2 évvel megkezdeni a társaság jogi és pénzügyi strukturális optimalizálását.

Ez a folyamat kiterjed az eszközállomány precíz auditjára, a profilidegen vagyonelemek tudatos leválasztására, valamint az átlátható cash-flow kimutatások kidolgozására, amelyek együttesen teremtik meg az alapot a törvényes adóelőnyök és a hosszú távú értékmegőrzés maximalizálásához.

Új utakon a tőke – digitális befektetések és adózási hátterük

A cégeladásból származó jelentős tőkeállomány kezelésekor a modern befektetési formák is előtérbe kerülnek. Míg korábban az ingatlanpiac és az állampapírok jelentették a fő irányt, ma már a digitális eszközök, így például a kriptovaluta is helyet követelnek maguknak a diverzifikált családi portfóliókban. Bár ezen instrumentumok kiemelkedő likviditást és globális mozgásteret garantálnak a tulajdonosok számára, kezelésüket egyedi szabályozási előírások határozzák meg.

Ha ezt az utat választja, rendkívül fontos, hogy a tranzakciók dokumentálása és a bevallások készítése során precízen kövesse a hatályos előírásokat. Érdemes szem előtt tartani, hogy bár a hazai kriptovaluta adózási szabályok – a 15 százalékos személyi jövedelemadó-kulccsal és a kizárólag fiat pénzre történő visszaváltáskor felmerülő adókötelezettséggel – átlátható és befektetőbarát környezetet biztosítanak, az ügyletek pontos nyomon követése továbbra is szigorú adminisztrációt követel. Az ipari szektorból érkező tőke tisztasága és eredetigazolása alapvető követelmény a digitális eszközök piacán is. A helyes adóstratégia kialakításával elkerülhető, hogy a modern technológiák alkalmazása felesleges kockázatot jelentsen a családi vagyonra nézve.

Biztonságos átörökítés és az ipari vagyon hosszú távú védelme

Az ipari tevékenység során felhalmozott vagyon megőrzése nem ér véget a cég eladásával; sőt, a tulajdonosváltás után kezdődik csak az igazi vagyonvédelmi munka. A cél ilyenkor már nem a profit maximalizálása a termelésen keresztül, hanem a tőke reálértékének megőrzése és biztonságos átadása a következő generációnak. Ehhez olyan nemzetközi és hazai struktúrákat kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy a családi vagyon egyben maradjon, és védett legyen a váratlan piaci vagy jogi fordulatokkal szemben.

A szakszerű vagyonadó tanácsadás elengedhetetlen segítséget nyújt a generációváltás útvesztőiben. Ezek a szolgáltatások segítenek eligazodni a különféle alapítványi formák, bizalmi vagyonkezelési szerződések és nemzetközi holdingstruktúrák között. Egy professzionális vagyonvédelmi keretrendszer lehetővé teszi, hogy a tulajdonos  pontosan szabályozza az örökösök hozzáférését a vagyonhoz, megelőzve az esetleges családi vitákat vagy a vagyon felélését. Az ipari fegyelem, amellyel a gyárát vezette, ebben a fázisban is kifizetődik: a tudatos struktúraépítés a garancia arra, hogy az elért sikerek gyümölcsét unokái is élvezhessék.

Crystal Worldwide Group: szakértői támogatás a biztonságos tranzakciókhoz

Egy áttörhetetlen vagyonvédelmi struktúra megalkotása precíziós tervezést és mélyreható szakmai ismereteket igényel, ahol a legapróbb részleteknek is döntő jelentőségük van. A bonyolult nemzetközi adózási szabályok és a hazai előírások közötti eligazodásban elengedhetetlen egy olyan partner közreműködése, aki évtizedes tapasztalattal és kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkezik a tőkevédelem területén.

Ebben nyújt megbízható szakmai támogatást a Crystal Worldwide Group, amely több mint harminc éves nemzetközi tapasztalattal segíti ügyfeleit a jogszerű, biztonságos és hatékony vagyonkezelésben, a legmagasabb szintű diszkréció mellett.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Cégeladás az iparban: adócsapdák és vagyonvédelem appeared first on Műszaki Magazin.

Ahány telephely, annyi valóság – így szakad szét a belső kommunikáció

A központban megszületik egy döntés, kimegy az e-mail, felkerül az intranetre, a vezetők megkapják a tájékoztatást. Az ügyvezető úgy gondolja, hogy a kommunikáció megtörtént. Egy távolabbi telephelyen viszont a dolgozók egy része nem használ céges e-mailt, mások csak később találkoznak az információval, vagy egy középvezetőn keresztül, már értelmezve hallják azt. Mire az üzenet eljut ahhoz, akinek adott esetben végre kell hajtania a döntést, nem biztos, hogy ugyanazt jelenti, mint a kiindulóponton.

A jelenséggel már tudományos módszerekkel is foglalkoztak, mi házon belül csak telephelyi információs résnek hívjuk. Valamit közölni és végrehajtatni nem ugyanaz. A kommunikáció akkor ér célba, amikor az információ valóban, torzítás nélkül eljutott azokhoz, akiknek az alapján cselekedniük kell” – mondta Czinger Erik, a belső kommunikációs hálózatokkal foglalkozó MUNIPOLIS magyarországi vezetője. A soros információátadást („A” elmondja „B”-nek, B továbbadja „C”-nek stb.) vizsgáló kommunikációpszichológiai kísérletek szerint néhány egymást követő szóbeli továbbadás után az eredeti részletek jelentős része eltűnik. Az üzenet ráadásul nem egyszerűen rövidül: egyes elemek kiesnek, mások hangsúlyosabbá válnak, a közvetítők pedig saját értelmezésük szerint alakítják tovább.

Vállalati környezetben ez könnyen felismerhető. A felsővezető elmondja a döntést a telephelyvezetőnek, ő a középvezetőnek, az a műszak- vagy brigádvezetőnek, végül tőle hallja meg a dolgozó. Ha nincs közvetlen információforrás és visszacsatolás, minden újabb közvetítő egy újabb pont, ahol az üzenet rövidülhet, módosulhat vagy félreérthetővé válhat. A földrajzi távolság, az eltérő műszakok és a személyes kapcsolatok hiánya ezt csak rontja.

„Nem a vezetői kommunikációt kell kiváltani, a személyes magyarázat, értelmezési keret fontos. De az alapinformációnak minden érintetthez közvetlenül, azonos tartalommal kell eljutnia. Így a vezető nem hírvivő, hanem segít értelmezni, amit a munkatárs is közvetlen forrásból ismer”

– fogalmazott Czinger Erik.

A probléma azért is nehezen észrevehető, mert kívülről gyakran nem kommunikációs hibának látszik. A központ szerint az új eljárást mindenki ismeri, miközben az egyik telephely már alkalmazza, a másik még a régi gyakorlat szerint dolgozik. A HR úgy tudja, hogy mindenki megkapta a tájékoztatást, az éjszakai műszak viszont csak a kollégáktól hallott róla. Ebből nagyon hamar kialakul a tipikus kudarchelyzet, amiben minden fél a másikat hibáztatja. Több telephely esetén ez már nemcsak kommunikációs kényelmetlenség. Egy műszakrend, munkavédelmi előírás, karbantartás, logisztikai változás vagy HR-döntés esetében az eltérő információ gyorsan működési problémává válhat.

A megoldás egyértelműen a közvetlenebb és ellenőrizhetőbb kommunikáció. Egy jól működő rendszerben látszik, ki kapta meg az információt, mikor kapta meg, elolvasta-e, illetve a címzetteknek van lehetősége visszajelezni, ha valami nem egyértelmű.

„Nem azt kell tudni, hogy kiküldtünk-e egy üzenetet, hanem azt, hogy elértük-e vele azokat, akiknek tudniuk kell róla. Többtelephelyes cégeknél ezen múlhat, hogy a vállalat valóban egy szervezetként működik-e, vagy csak ugyanaz a logó van több, egymástól egyre távolabb kerülő gyár kapuján – tette hozzá Czinger Erik. A különbség akár pénzben is mérhető, de a hierarchia alján álló munkatársakat kérdezve azonnal, egyértelműen kiderül, mennyire működik egy cég belső kommunikációja.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Információtorzulás a cégen belül appeared first on Műszaki Magazin.

Mennyire jó piac Magyarország?

Az elmúlt években a magyar tranzakciós piac több strukturális kihívással szembesült. A régió éllovasaitól elmaradó gazdasági teljesítmény, a szabályozási bizonytalanságok és az állami befolyás növekedése egyaránt gyengítették a befektetői bizalmat. Ennek következményeként visszaesett a professzionális tőke jelenléte, mérséklődött a verseny az eladó vállalatokért, és nyomás alá kerültek a magyar cégek értékelései.

A korábbi évek egyik fontos változása a professzionális pénzügyi befektetők visszahúzódása volt. Miközben Budapest a 2000-es években a régió egyik pénzügyi központjának számított, a 2010-es évek közepére a nemzetközi és regionális private equity szereplők jelenléte jelentősen leépült. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban, Romániában és Csehországban látványosan fejlődött a private equity piac, ami tovább erősítette ezeknek az országoknak a régiós versenyelőnyét.

A KPMG szerint a hazai tranzakciós piac újbóli élénkülésének egyik alapfeltétele, hogy Magyarország ismét stabilabb növekedési pályára álljon. A közép-európai régió egyik legfontosabb befektetői vonzereje ugyanis az, hogy az érettebb nyugat-európai piacokhoz képest magasabb növekedési potenciált kínál, miközben az Európai Unión belül helyezkedik el. Magyarország középtávú csatlakozási terve az eurozónához pedig kiemelheti a magyar piacot a régió négy legnagyobb gazdasága közül és ez új lendületet adhat a hazai gazdaságnak és a tranzakciós piacnak is.

A csökkenő hozamok támogathatják az M&A-piacot

A javuló hozamkörnyezet már most kedvezőbb értékelési feltételeket teremthet. Az MNB statisztikája alapján a 20 éves forint állampapír átlagos referenciahozama májusban az egy évvel korábbi körülbelül 7,3 százalékról nagyjából 5,3 százalékra csökkent, amelynek egy része az országkockázati felár zsugorodásából adódik. Az országkockázati felár csökkenése a vállalatértékelésekben is fontos szerepet játszhat, hiszen mérsékelheti a vállalatértékelés során használt diszkontrátákat. Egy tipikus magántulajdonú közép- vagy nagyvállalat esetében ez akár 10–15 százalékos vállalatérték-növekedést is eredményezhet, amennyiben a hozamkörnyezet stabilizálódik a jelenlegi szinteken. A pozitív hatás defenzív iparágakban még ennél is számottevőbb lehet.

A forint idei erősödése szintén hatással lehet a tranzakciós piacra. Mivel a nagyobb vállalati tranzakciók árazása a hazai piacon is gyakran devizában történik, a forintban keletkező nyereségek devizában kifejezett értéke is emelkedhet.

A forint erősödése azonban az exportra értékesítő vállalatok jövedelmezőségére negatív hatással van és a túlzott erősödés nagy exporthányaddal működő cégek esetében átmenetileg pénzügyi nehézségeket is okozhat. Ezen cégek esetén a forint erősödése ellensúlyozhatja a korábban vázolt értéknövekedés hatást, illetve újra előtérbe helyezheti a treasury-funkció fejlesztését és a devizakockázatok tudatos kezelését.

A következő években több ágazatban is élénkülhet az M&A-aktivitás. A KPMG várakozásai szerint kiemelt érdeklődésre számíthat az energetika és az infrastruktúra, a technológia és az IT, valamint az egészségügy több szegmense. Emellett növekvő piaci érdeklődés várható a pénzügyi szektorban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is, míg a védelmi szektor iránti befektetői figyelem a nemzetközi geopolitikai folyamatokhoz igazodhat.

A piaci bizalom helyreállítása nélkül nincs tartós fordulat

A tartós élénküléshez ugyanakkor kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai és szabályozási környezetre is szükség van. A KPMG szerint a piaci verseny erősítése, a szabályozási bizonytalanságok csökkentése, valamint az állam tranzakciós piacokon betöltött szerepének újradefiniálása egyaránt hozzájárulhat a befektetői bizalom helyreállításához. Ehhez kapcsolódhat a külföldi közvetlentőke-befektetésekre vonatkozó FDI-szabályozás átgondolása is: a stratégia ágazatokban indokolt lehet a szigorú állami kontroll fenntartása, a kevésbé kritikus szektorokban azonban a szabályozás újragondolása támogathatná a piaci aktivitást és a befektetői bizalom megerősítését.

A tőkepiaci bizalom visszaállítása hosszabb folyamat lehet, de a KPMG áttekintése szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar tranzakciós piac a következő években élénkülő pályára álljon. Ebben fontos szerepe lehet a professzionális pénzügyi befektetők visszatérésének, a hazai vállalati szektor szintlépésének, valamint a Budapesti Értéktőzsde további fejlődésének is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felértékelődhetnek a magyar cégek appeared first on Műszaki Magazin.

A trend mögött elsősorban az átalakuló vállalati struktúrák, a digitalizáció felgyorsulása és a szakemberhiány áll. A Tribound Management tapasztalatai szerint ez a tendencia már Magyarországon is érzékelhető: egyre több közép- és nagyvállalat keres ideiglenes, magas szintű vezetői támogatást a kritikus időszakok sikeres áthidalásához.

A vállalati átalakulás új korszaka: gyors válaszok, rugalmas vezetői megoldások

A nemzetközi adatok szerint az interim menedzsment iránti kereslet 2024 és 2025 között közel 18%-os növekedést mutatott. A legnagyobb arányban azok a szervezetek alkalmaznak átmeneti vezetőket, amelyek digitalizációs projektet, szervezeti restrukturálást vagy generációváltást hajtanak végre.

„A döntéshozók ma már nem csupán tűzoltásra keresnek interim szakembert. Sokkal inkább stratégiai megoldást látnak benne: olyan tapasztalt vezetőt, aki azonnal munkába áll, eredményorientált, és nem terheli a szervezetet hosszú távú bérköltséggel”

– mondta Nagy András, a Tribound Management társalapítója és ügyvezetője.

Hazai helyzet: nő a bizalom a rugalmas vezetői modellek iránt

A magyar piacon is egyre gyakrabban fordulnak interim menedzsment megoldáshoz olyan helyzetekben, amikor gyors döntésre, stabilizációra vagy átmeneti vezetői jelenlétre van szükség.

„Ügyfeleink körében látjuk, hogy a változás már nem kivétel, hanem az üzleti működés állandó eleme. A szervezetek felismerték, hogy nem minden kihívásra kell állandó pozíciót létrehozni – sokszor elég egy jól megválasztott interim vezető, aki elindítja, menedzseli, majd lezárja a változási folyamatot”

– tette hozzá Nagy András.

A Tribound Management adatai alapján az elmúlt évben a legtöbb megkeresés átmeneti kapacitáshiány, reorganizáció, illetve új stratégia bevezetése kapcsán érkezett. A legkeresettebb területek: pénzügyi vezetés, HR, operations és digitális transzformáció.

Miért most?

A gazdasági bizonytalanság, és az ezzel párhuzamosan megjelenő technológiai fejlesztés kényszerének időszakában a vállalatoknak nagyobb szükségük van gyorsan bevethető, tapasztalt szakemberekre, mint valaha. Az interim menedzsment a hagyományos tanácsadásnál mélyebb, de a hosszú távú foglalkoztatásnál rugalmasabb megoldást kínál:

• azonnali beavatkozást,
• gyors eredményt,
• hosszútávú pozitív hatásokat,
• és költséghatékony működéstbiztosít.

Forrás: Tribound Management

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyre több cég kér átmeneti vezetői támogatást appeared first on Műszaki Magazin.

Ha azt kell megvizsgálni, hogy a globális vállalatok közül melyik tartozik az öt legnagyobb piaci értékű vállalat közé, csak három van, amely túllépte a 3000 milliárd dolláros határt, amint azt a Statista felmérése megállapította idén októberben. A legértékesebb cégek jelenleg a mesterséges intelligencia és a hálózatépítés által uralt technológiai szektorból kerülnek ki. Most pedig nézzük meg, kik a legértékesebb piaci szereplők.

1. Az Apple a legértékesebb cég a világon

A világ legértékesebb vállalatait felsorakoztató lista élén a Statista szerint az amerikai tech cég, az Apple áll. Az értéke valamivel több, mint 3431 milliárd dollár. Az Apple áttörését 1984-ben hozta meg a Macintosh piacra dobása, amely az első sikeres személyi számítógép lett a piacon. A teljes termékcsalád ma már lényegesen több modellt tartalmaz például: iphone, iPad, Apple Watch, i-Mac, Mac Pro, Macbook Air.

2. A Microsoft a második

A Statista jelentése szerint az Apple leszorította a Microsoftot az élről. A Microsoft a második helyen áll, értéke körülbelül 3069 milliárd dollár. A Microsoftot 1975. április 4-én alapította Bill Gates és Paul Allen. Az 1970-es évek végétől 8 bites otthoni számítógépek operációs rendszereként is használt Microsoft Basic kezdeti sikere után az MS-DOS operációs rendszert 1981-ben vezették be. Az IBM PC és annak PC-alapú replikái ekkor szinte kizárólag MS-DOS operációs rendszerrel voltak felszerelve.

3. Az Nvidia elérte a 3 milliárdot

Az Nvidia felkapaszkodott a harmadik helyre a legértékesebb cégek világranglistáján. A piaci értéke 3013 milliárd dollár a Statista elemzése szerint. Az Nvidia csak a harmadik vállalat, amely átlépte a 3000 milliárd dolláros akadályt. Az Nvidia például speciális chipeket gyárt, amelyek nagy szerepet játszanak a mesterséges intelligencia (AI) rendszerek fejlesztésében . Nélkülük a „ChatGPT”  működése sem lenne lehetséges.

4. Az Alphabet (Google)

Bár az Alphabet „csak” 2050 milliárd dollár körüli piaci értéket képvisel, továbbra is őrzi a negyedik helyet a világ legértékesebb vállalatainak világranglistáján. A felmérés szerint az Alphabet bevételének nagy részét a Google adja, amelynek márkaértéke tavaly elérte az 577 milliárd dollárt. A cég legfontosabb termékei: az Android, a Chrome, a Google Cloud, a Google Maps, a Google Play és a YouTube.

5. Az Amazon értéke

1909 milliárd dolláros piaci értékével az Amazon az ötödik helyen áll. Jelenleg a cég számos szektorban szerteágazó szolgáltatásokat nyújt. Legjelentősebb üzletágai az e-kereskedelem, logisztika, számítástechnika területeihez köthetők. Az Amazon birtokolja a világ legnagyobb felhőszolgáltatását (AWS), mely weboldalak tízmillióinak ad otthont.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az öt legértékesebb cég a világon appeared first on Műszaki Magazin.

Új autó vásárlásánál egyre hangsúlyosabb kérdésként jelenik meg a meghajtás típusa mind vállalatok, mind magánszemélyek részéről. Bár 25,8% piaci részesedéssel a benzines autók még vezetnek, a hagyományos dízel és benzines motorok együttes aránya 83%-ról 50%-ra esett vissza 3 év alatt. Második helyen 25%-kal a hibrid-elektromos, harmadik helyen 14,6%-kal az elektromos autók állnak. Ezek az adatok a teljes autópiacra vonatkoznak, de érdekes megvizsgálni, mi történik a vállalati autóbeszerzésekkel, ott milyen alapelvek érvényesülnek, kik és mi alapján döntenek, a költséghatékonyság vagy a fenntarthatósági szempontok erősebbek, illetve egyáltalán kell-e választani a kettő között. A témáról Bacsó Ádámmal, az AVON európai indirekt beszerzési vezetőjével beszélgettünk.

Az ACEA (Európai Autógyártók Szövetség) publikált statisztikái alapján 2023 teljes évet nézve a benzines motorok 35,3%-kal megtartották vezető pozíciójukat, a második helyre a full-hibrid technológia kúszott fel 25,8%-os piaci részesedéssel. A tisztán elektromos autók a harmadik legnépszerűbb választási lehetőségnek bizonyultak 14,6%-al, megelőzve a dízel motorok részarányát. Ugyanezt a periódust vizsgálva Magyarországon a full-hibrid technológia első helyezett, második a benzin, harmadik helyen a dízel motorok álltak.

A fenti rangsorban feltehetően nagy szerepet játszik az is, hogy egyre több vállalat vizsgálja át autóflottáját, és tér át környezetbarátabb technológia használatára. Ez egyrészt megfelel a nagyvállalatok ESG vállalásainak is, másrészt az óriási mennyiségű piaci és gyártói információ elemzése után olyan megoldást is találnak, amely költségek szempontjából hosszú távon kedvezőbbek lehetnek.

“Emögött a tendencia mögött két tényező állhat: van-e alternatíva a környezetbarátabb technológia irányába és az milyen teljes költségmutatóval érhető el. Az elmozdulás nagyvállalatok részéről nem is alapvetően a szándék, hiszen az már jó ideje megvan, hanem az említett két paraméter együttállásának köszönhető”

– mondta el Bacsó Ádám, majd hozzátette:

„Az AVON két évvel ezelőtt készített egy globális  autópiaci elemzést. Megvizsgáltuk többek között a piaci tendenciákat, tárgyalásokat folytattunk importőrökkel és flottakezelőkkel, figyelembe vettük ajánlásaikat. Mindemellett átnéztük az autóflottánk károsanyag kibocsátását, a használati szokásokat, a kapcsolódó költségeket, valamint a megújuló energia kapcsán annak elérhetőségét és árát is.  Annak ellenére, hogy vállalatunk relatíve nem nagy autóflottával rendelkezik – Európában kb. 700, Magyarországon mintegy 60 autót használunk – készült el egy ajánlás és új globális belső szabályzat. Célunk, hogy 2025-re 30%-kal, 2030-ra 50%-kal csökkentsük CO₂ kibocsátásunkat autóflottánk terén. A rendelkezésre álló adatok áttekintése, a globális és lokális piacfelmérés után, mi a full hibrid technológia mellett tettük le a voksunkat, és elkészítettünk egy javaslatot a lízing konstrukciókra is.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat nem egy márka vagy ár szerinti limit mellett dönt, hanem a full-hibrid meghajtású modelleken belül határoz meg szegmensenkénti konkrét modell és motorajánlásokat, melyekből választhat az adott országban a céges autókért felelős kolléga, illetve végfelhasználó.

A szakember szerint talán itt van a legnagyobb különbség a magánszemély és vállalati autóvásárlás között. A magánemberek vagy kisebb cégek vezetői sok esetben vételi ár, akciók alapján választanak, vagy emocionálisabb alapon döntenek, sok esetben lojálisak egy márkához.  Ha a vállalatnál van olyan beszerző munkatárs, aki időt, energiát fektet a lehetőségek elemzésébe, a javaslat megalkotásába, akkor a választás optimalizálható egy racionális szempontrendszer mentén, ahol a fenntarthatósági elvek éppúgy érvényesülnek, mint az autó teljes élettartamára – vagy legalábbis a céges használat idejére – vonatkozó költséghatékonyság. Természetesen ismerni kell a saját adottságokat és felhasználói szokásokat is: hiába szeretne például egy cég elektromos autóflottát, ha a vállalati parkolóban nincs kiépítve a töltésére alkalmas hálózat, vagy a dolgozók otthon nem tudják tölteni az autókat, illetve elszámolni annak költségét.

„Az autópiac hihetetlen gyorsasággal fejlődik, így ezeket a javaslatokat bizonyos időszakonként felül kell vizsgálni. Érdemes minden év januárjában frissíteni a szegmensenkénti modellajánlásokat, 4-5 évente pedig akár komplex kutatást elvégezni. Egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik szerint a következő nagy ugrás akkor lesz, amikor az elektromos autók hatótávja meghaladja a benzines autókét”

– mondta el a beszerzési szakember, majd hozzáfűzte:

„Nyilván akkor az AVON-nál is újabb komoly átvilágítás következik mind kínálat mind pedig a munkavállalói igények szempontjából keresve a leghatékonyabb motorválasztási mixet. Azt valószínűsítem, hogy ekkorra valósul meg a költséghatékonyság és fenntarthatóság újabb szintje, ahol még jobban tudunk majd az egyéni felhasználói szokásokhoz alkalmazkodni.”

A szakember szerint a vállalati szektornak nagy szerepe van a lakosság edukációjában is. A vállalati jó gyakorlatot szívesen viszi haza a munkatárs, ha cégen belül fontos a fenntarthatóság, akkor otthon is jobban odafigyel rá. Ha a dolgozó megtapasztalja egy-egy új technológia előnyeit és tudatában van, hogy ezzel a környezetet is kevésbé terheli, akkor később saját autó vásárlásakor ez is fontos szemponttá válik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Belső égésű, hibrid vagy elektromos? appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért is fontos, hogy a közelmúltban tulajdonost váltott a világ elsőszámú biogáztechnológiai cége, az Anaergia, amelynek új tulajdonosa más érdekeltségeivel már jelen van Magyarországon, most pedig biogázüzemek létrehozását is kilátásba helyezte.

A közelmúltban egy nemzetközi befektetési társaság, a Marny International Investment Company többségi tulajdonrészt vásárolt a világ vezető biogáztechnológiai cégében, az Anaergiában. Ugyanezen csoport ingatlanbefektetőként és -üzemeltetőként Magyarországon is hosszú évek óta jelen van Alfa Group néven, így kézenfekvő, hogy a közeljövőben a hazai biogázüzletágban is megjelenik majd.

A tranzakció alanya, az Anaergia elsősorban szerves hulladék hasznosításával foglalkozik immár 4 kontinensen. Technológiájukkal abból biogázt (metánt), illetve kiváló, a műtrágyánál jobb hatásfokú szerves trágyát állítanak elő. Míg előbbi közvetlenül betáplálható a földgázhálózatba vagy áramtermelésre fogható, csökkentve a fosszilis földgázszükségletet és az ehhez kapcsolódó importkitettséget, utóbbi kijuttatható a földekre, ahol ‒ ellentétben a műtrágyákkal ‒ gazdagítja a talajt és gyorsítja a humuszképződést, ezzel is a fenntartható gazdálkodást szolgálva.

Az Anaergia technológiája azáltal, hogy megakadályozza az erős üvegházhatású metán felszabadulását a lebomló szerves hulladékból a lerakókban, hozzájárul a szén-dioxid-semlegességhez és mérsékli a globális felmelegedést ‒ mutatott rá a technológia lényegére Assaf Onn, aki a befektetési társaság vezetőjeként a felvásárolt Anaergia vezetését is átvette. A szakember hangsúlyozta, hogy a Marny, illetve a hozzá tartozó, Magyarországon is ismert Alfa Group a kezdetektől elkötelezett a megújuló energiák és a környezetvédelem iránt, ahogy azt hazai ingatlanportfoliója is alátámasztja. A felvásárlással a társaság tehát egy már megkezdett úton tett egy nagy lépést, és feltett szándékuk, hogy a technológia segítségével Magyarországon is további biogázüzemeket hozzanak létre.

A terv nem előzmény nélküli, hiszen hazánk és a régió legnagyobb ilyen egységét, a Szarvasi Biogázüzemet is az Anaergia építette mintegy 10 évvel ezelőtt. Most, hogy a MOHU elindítja a háztartási élelmiszer-hulladékok szelektív gyűjtését, a rendszert lehetőség szerint minél előbb az egész országra ki kellene terjeszteni a klímacéljaink és -kötelezettségeink teljesítése érdekében.

Természetesen az ágazat jelentőségének fokozódása nem egyedi, magyar jelenség. A biogáztermelés világszerte jelentős növekedésben van, ezért is volt az Anaergia vonzó és egyben nagyon környezettudatos befektetés ‒ mutatott rá Assaf Onn. Az új lehetőségek valóban elháríthatják az akadályt a Magyarországon szelektíven gyűjtött háztartási élelmiszer-hulladékok hasznosítása elől. A keletkező és felhasználható biomasszának a túlnyomó részét egyébként a mezőgazdaság és az ipar szolgáltatja, ahol az ilyen jellegű újrahasznosításban még szintén nagyon jelentős potenciál van.

Az, hogy az Anaergiát felvásárolta a Marny International Investment Company, jelentős előrelépést jelent a magyar biogázszektor számára. Az Anaergia szakértelme és az Alfa Group helyi jelenléte felgyorsíthatja a biogázüzemek magyarországi terjeszkedését, ami nagyban hozzájárul az ország környezetvédelmi céljainak teljesüléséhez, valamint a klímaváltozás elleni globális küzdelemhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarországon is terjeszkedik a vezető biogáztechnológiai cég appeared first on Műszaki Magazin.

A családi tulajdonban lévő német Mewa vállalatcsoport folytatja expanzióját. Február 29. óta száz százalékos leányvállalatként immár a – Magyarországon elsősorban teljeskörű ipari törlőkendő-szolgáltatásáról ismert – Mewa-csoporthoz tartozik a Mikroclean GmbH, az ipari tisztaterek (cleanroomok) takarítására specializálódott német vállalkozás is.

A Mikroclean székhelye a Baden-Württemberg tartományi Grafenberg bei Metzlingen községben található, de jelen van Berlinben és Essenben is, valamint további tíz szolgáltatóközponttal támogatja ügyfeleit Németországban, Ausztriában, Svájcban és további európai országokban. Megrendelői a gyártó‑, gyógyszer- és orvosikészülék-, valamint a biokémiai iparban tevékenykednek.

A Mikroclean GmbH-t 2012-ben alapított Timo Speck. A szakember korábban műszaki vezetőként dolgozott az épülettakarítási üzletágban, és arra a következtetésre jutott, hogy a speciális tisztaságot igénylő ipari tisztaterek takarítását csak egy külön erre a célra szakosodott vállalkozás tudja magas színvonalon elvégezni. A cég hamarosan a tisztaterek takarításának innovatív szakértőjévé vált, és az alaptevékenység mellett ma már az ilyen speciális környezetben dolgozó személyzet képzésével és minősítésével is foglalkoznak.

A tranzakció lezárultával az ügyvezetés tagjai Timo Speck és Günes Yenen, a Mewa korábbi angliai ügyvezetője lettek. „Bővíteni szeretnénk a tisztaterekhez kapcsolódó szolgáltatásainkat, ezért fontos a meglévő kompetenciánk kiegészítése és következetes továbbfejlesztése. A Mikrocleannel létrejött partnerség új lehetőségeket teremt számunkra ebben a növekedési szektorban. Nagyon örülünk annak, hogy sikerült megnyernünk Timo Specket és csapatát, köszöntjük őket a Mewa-csoportban!” – mondta Bernhard Niklewitz, a Mewa igazgatósági elnöke.

Timo Speck nagyon pozitívnak találja azokat a szinergiákat és lehetőségeket, amelyek egy nemzetközi színtéren tevékenykedő vállalatcsoport tagjaként nyílnak meg számukra. „Mindig azt mondom ügyfeleinknek, hogy ’az Önök tisztatere egyben a mi tisztaterünk is’, hiszen ezen speciális munkaterületek tisztítása nagyon komoly felelősséggel jár, amelyet mi teljes mértékben vállalunk. Kimondottan örülök, hogy a Mewával közösen, célzottan fejleszthetjük tovább szolgáltatásainkat.”

A Mewa-csoport folyamatosan bővíti a tisztaterek ellátása területén meglévő szolgáltatási portfólióját. A Mikroclean integrációja komoly stratégiai lépés ezen az úton. A területeken használt tisztatéri ruházat mosásához és kezeléséhez kapcsolódó teljes körű szolgáltatás ellátására a meissenheimi Mewa-telephelyen épül jelenleg egy teljesen új üzem.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa-csoport átvette a Mikroclean céget appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai szaklap európai kiadása a fenntartható megoldásokat szállító cégek (Top Sustainability Solutions Provider in Europe) top10-es listájára választotta a SolServices-t. A fenntarthatósági toplistás elismerést a magyar cég elsősorban annak az újgenerációs környezetbarát napelempark beruházási megközelítéssel érte el, amelyről szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva részletes szakmai útmutatót is összeállított.

A lap bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország mára már élen jár a napelemes villamosenergia-infrastruktúra kiépítésében, de pár évvel ezelőtt még igen komoly kihívásokkal szembesült ez a terület hazánkban. A SolServices Kft. az elmúlt hat évben úttörőként elsőként tudott a nagyméretű újgenerációs, napelemparkok fejlesztésével, engedélyeztetésével majd pedig kivitelezésével és üzemeltetésével is piacvezetővé válni.

Az Applied Technology Review megjegyzi: 2017-ben mindössze 107 MW névleges összteljesítményű olyan erőművet kapcsoltak be, ami nem háztartási fogyasztás fedezésére készült, ez a szám mára 3200 MW-ra bővült, nem elhanyagolható mértékben a lapban bemutatott SolServices által.

A cég szolnoki erőműve, a Lumen Park nem csak Magyarországon, de egész Közép-Kelet Európában is az első környezetbarát napelempark. Az erőmű évente 39ezer tonna széndioxid kibocsátástól óvja meg a környezetet – az újság rámutat, hogy ez egy 274 hektáros tölgyerdő éves széndioxid megkötő hatásának felel meg. Üzleti szempontból is jelentős tény, hogy a projekt finanszírozását egyúttal az ország eddigi legnagyobb vállalati zöldhitele tette lehetővé: az UniCredit Bank 28milliárdos kölcsönnel segítette a Lumen Park megépítését. A napelempark megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását. A SolServices, szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva egy részletes szakmai útmutatót is összeállított, amely alapján más napelempark fejlesztők is képesek lesznek a helyi adottságaikat figyelembe véve környezetbarát parkok létesítésére. A lap külön is ír a SolServices biomonitoring kutatásáról, amely segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén – ezeket az erőfeszítéseket méltányolva kerülhetett fel a cég a szaklap európai top10-es fenntarthatósági listájára.

Az Applied Technology Review címlapsztorija előretekintéssel zárul, amikor megállapítja, Magyarországnak ambiciózus célkitűzése van a megújuló energiák elterjesztése érdekében, hiszen 2030-ra igen jelentős mértékben szeretné emelni az összteljesítményt napenergiából. A lap rámutat, hogy a jelenleg is zajló, innovatív fejlesztések miatt a SolServices számottevő mértékben fogja kivenni a részét ebből a programból.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rangos európai fenntarthatósági toplistára került egy magyar megújuló villamosenergia-előállító cég appeared first on Műszaki Magazin.

A robotokban és az alkatrészekben található intelligens funkciók, a jelentősen egyszerűsített programozási felületek és a mesterséges intelligencia által támogatott folyamatok megkönnyítik a robotok számára az összetett feladatok megoldását. – kezdi Ralf Völlinger, a FANUC Europe Robot Business Division ügyvezető igazgatója.

Emellett a robotika integrációja is egyre könnyebbé válik az egyszerűsített interfészek miatt. Ebben a fejlődésben fontos szerepet játszottak a kollaboratív robotok. Az interfészek szabványosítása révén egyszerűsített programozásukat és telepítésüket fokozatosan kiterjesztették más robottípusokra is.

Hogyan hat az automatizálás a munkahelyekre és a munka világának egészére?

Jelenleg számos olyan társadalmi probléma van, amelyet a robotok legalábbis enyhíthetnek. A szakképzett munkaerő hiánya az egyik ilyen. Itt a robotok átvehetik az ismétlődő vagy megterhelő munkákat, hogy tehermentesítsék a megmaradt szakmunkásokat. Ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes befektetniük a munkavállalóik képzésébe, mert az automatizálásnak köszönhetően magasabb kvalitást igénylő feladatokat is el tudnak látni. Egy másik kérdés az ellátási láncok biztosítása. Az automatizálásnak köszönhetően a termelés rugalmasabbá és olcsóbbá válhat még az iparosodott országokban is, ami lerövidíti az ellátási láncokat.

Mennyire fontos az ember és a robotok közötti együttműködés a modern termelésben?

Eddig nem túl gyakoriak azok az alkalmazások, ahol a robotok és az emberek “kéz a kézben” dolgoznak. Többnyire inkább az együttélésről van szó, vagy a munkás egy bizonyos gyártási lépésnél átadja a munkát a robotnak. Ez a mesterséges intelligencia (AI) fokozott alkalmazásával megváltozhat. Amint a szenzortechnológia eléri azt a szintet, hogy például a mesterséges intelligencia segítségével megbízhatóan felismerjen tárgyakat bonyolult mindennapi helyzetekben, több olyan alkalmazás valósulhat meg, ahol valódi együttműködésre kerül sor az ember és a robotok között, különösen a teljesen új piaci területeken.

Hogyan kezelik az adatvédelem és a biztonság kérdését a robotikában és az automatizálásban?

A robotok fokozatosan és egyre inkább integrálódnak a vállalatok meglévő IT-rendszereibe, így többnyire a vállalat saját tűzfala mögött helyezkednek el. Ugyanakkor minden adatot, amelyre a robotnak szüksége van, maga a robot kezel. Ezzel párhuzamosan a robotgyártók is kiemelten foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.

Segíthetnek-e a robotrendszerek a termelés energiafogyasztásának csökkentésében?

Ha megnézünk egy modern gyárat, a robotok jellemzően nem nagy energiafogyasztók. Mindazonáltal természetesen dolgozunk azon, hogy szoftveres és hardveres átalakításokkal tovább csökkentsük az energiaigényt. A szoftveres oldalon például az energiafelhasználást visszafogjuk, amíg a robot a következő gyártási lépésre vár. A hardveres oldalon különös figyelmet fordítunk a robotok súlyának csökkentésére.

Milyen szerepet játszik a robotika és az automatizálás a fenntartható termelési technológiák fejlesztésében?

A legfenntarthatóbb termelés mindig az, amelyik hosszú ideig működik. Ezért minden termékünket korlátlan ideig karbantartjuk és javítjuk. Nem számít, hogy egy FANUC-gép vagy robot mennyire régi – ha az ügyfél továbbra is használni szeretné, mi tovább működtetjük. És valóban, egyre több ügyfél ismeri fel ezt a lehetőséget nem csupán gazdasági, hanem fenntarthatósági szempontból is. A robotok például gyakran “második életet” kapnak. Egy másik fenntarthatósági szempont, hogy a robotok a gyártási minőség növelésével csökkentik a selejt és a hulladék mennyiségét.

Hogyan változtatja meg a robotika és az automatizálás fejlődése a társadalmat az elkövetkező években?

A robotok általánosan hozzáférhetőbbé válnak, olyan iparágak számára is, ahol eddig nem volt jellemző a robotok használata. Emellett lesznek olyan területek is, ahol a végfelhasználó, például egy pékségben, látni fogja a robotot munkavégzés, pl. kiflisütés közben. A mesterséges intelligencia különleges szerepet fog játszani ebben a fejlődésben. A mesterséges intelligenciával támogatott kamerarendszerek például már ma is elég megbízhatóan képesek kategorizálni a hulladékot, és így lehetővé teszik a robotok által támogatott hulladékszétválogatást.

Ahogy a mesterséges intelligenciával támogatott robotmozgások tovább fejlődnek, a robotok számos innovatív felhasználási módja fog megjelenni.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő a robotika és az automatizálás területén appeared first on Műszaki Magazin.

A klímacélok és a CO2 kibocsátáscsökkentés elérésének egyik kulcseleme a flottazöldítő törekvések elterjedése, mely megfelelő, stratégiai fókuszú tervezéssel a fosszilis üzemanyaggal működő vállalati flotta fenntartható alternatívájaként szolgálhat, egyúttal versenyelőnyt is jelenthet a vállalatok számára. A KPMG szakértői összegyűjtötték, milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, ha egy cég flottazöldítésre adja a fejét.

A globális és EU-s kibocsátáscsökkentési törekvések egyik kiemelt célpontja a közúti közlekedés, mely egyre nagyobb nyomást helyez a piaci szereplőkre. A szektor CO2 kibocsátás csökkentésének lehetőségét az EU leginkább az alternatív hajtású gépjárművek használatának népszerűsítésében látja. Az elektromos autózás a nem túl távoli jövőben ennek megfelelően már több, mint lehetőség, ugyanis az Európai Parlament által elfogadott javaslat 2035-től a közúti közlekedésben használandó új járművek esetében zéró kibocsátást ír elő. A nyitást a zöldítés irányába a nyersanyaghiány és az elmúlt időszakban megnövekedett üzemanyagárak csak fokozzák, mely tendencia várhatóan a céges flotta elektromos vagy plug-in hibrid hajtású autókkal való bővítése felé tereli a vállalatokat.

Fenntarthatósági célok teljesítése kisebb karbonlábnyommal

A céges flotta zöldítésének egyik legnagyobb előnye a jelentős CO2 kibocsátáscsökkenés, amellyel egyszerre teszünk egy jelentős lépést a klímacélok eléréséhez vezető úton, és kedvezhetünk a zöld vállalatokkal szimpatizáló fogyasztóknak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a 2021-ben Magyarországon regisztrált személygépkocsik átlagos CO2 emissziója az Európai Unióban a tizedik legnagyobb, 133 g/km volt, ami egy átlagos, napi 80 km-es úton már több, mint 10 kg-os kibocsátást jelent csupán egy autó esetén. Ha ezt egy 100 autós flottára számoljuk, máris egy tonna fölé kúszik a járműparkunk pusztán egy napi karbonlábnyoma. Persze a flották kibocsátása ennél kevesebb, hiszen jellemzően fiatalabb autókról beszélünk, ugyanakkor valószínűleg a távolság is hosszabb, így maradjunk az átlagszámításnál.

Ha összevetjük a céges autók hasonló, belsőégésű és elektromos vagy plug-in hibrid hajtású modelljeinek kibocsátását, akkor 200-250 tonnával mérsékelhető a vállalat éves karbonkibocsátása a flottazöldítéssel. Mindez fontos lépés lehet a klímacélok eléréséhez vezető úton, amit a hazai nagyvállalatok is egyre inkább felismernek. Egyre növekvő számú magyar cég tesz vállalást autóik kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan; így tett a közelmúltban a Coca-Cola HBC Magyarország, amely a gépjárművei károsanyag-kibocsátásának csökkentését szeretné 53%-kal mérsékelni 2030-ra a 2017-es szinthez képest, valamint az OTP Csoport, ahol a flotta bővítését alternatív hajtású gépjárművekkel kívánja megvalósítani.

A hasonló kötelezettségvállalások a jövőben a figyelem középpontjába kerülnek a fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) 2024-es hatályba lépését követően, amelynek követelményeit 2026-ig fokozatosan vezetik be. A CSRD egy új szempontrendszer, az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabvány (European Sustainability Reporting Standards, ESRS) alapján történő jelentéstételt ír elő, melynek egyik kiemelt fókuszterülete a környezeti témák közzététele, azon belül is a szennyezés és éghajlatváltozás témaköre. Ennek megfelelően a vállalatok szén-dioxid kibocsátása várhatóan nyitott könyvvé válik a befektetők és vásárlók számára egyaránt, így a zöldítés nem csupán a fenntartható működés, de a hosszútávú versenyképesség megőrzésének kulcsává is válik.

Állami támogatások és infrastrukturális feltételek

A vállalati flottacseréhez fontos szempont az elektromos autózás állami szintű és infrastrukturális támogatottsága is. A hazai elektromobilitás fejlődését és a közlekedés zöldítését számos állami ösztönző támogatja, többek között az elektromos autókra vonatkozó vagyonszerzési illeték, gépjárműadó, regisztrációs adó és cégautó adó alóli mentesség, vagy korábban például az új elektromos autók vásárlásának állami támogatása 2021-2022-ben. Az e-mobilitási akciókat előmozdító energiahatékonysági ösztönzőknek köszönhetően az elektromos járművek töltési infrastruktúrája is folyamatosan bővül. 2020-21 között mintegy 121%-kal nőtt a nyilvános AC-töltőpontok száma, és 2022-ben is tovább gyarapodott további 25%-kal, a DC töltők esetében a bővülés 126%-os 2020 és 2021 között, míg 2021-2022. között közel 30%-os. A Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint az elektromos autók száma is folyamatosan növekszik, míg 2021-ben a teljes gépkocsi állomány 0,47%-át tették ki a tisztán elektromos autók, 2022. év végére ez az arány 0,79%-ra nőtt, idén pedig akár már az 1%-ot is elérhetik.

A korlátok

Úgy tűnhet, könnyen zöld utat kaphatnak a flottacsere előtt álló cégek, azonban számos kihívás árnyékolhatja be a váltást autóhasználó és vállalati oldalon egyaránt. Az elektromobilitás kapcsán felmerülő legnagyobb kihívást a villamosenergia-árak, ezáltal az elektromos töltést érintő változások jelentik. Az energiaválság miatt az elektromos autók töltési költsége jelentősen megnövekedett. A nyilvános (akár 160%-os drágulás 2022. áprilishoz képest) és az otthoni töltés árának emelkedése mellett, a vidéki településeken jellemzően megvonták az ingyenes parkolás lehetőségét a környezetbarát autóktól, valamint a házi napelem-telepítéseket is korlátozták. Mindezt fokozza a nyilvános töltés feltételrendszerének szabályozatlansága. A különböző szolgáltatók és töltőpontok árszabásában számottevőek a különbségek, illetve a fizetéshez használható alkalmazások és az ingyenes töltési lehetőségek kihasználhatósága és időtartama is szolgáltatónkként és településenként is változik.

„Az elektromos autó használatának zökkenőmentességét, illetve a töltőinfrastruktúra-beruházási döntéseket is meghatározza a vállalat lokációján lévő töltőinfrastruktúra telítettsége. Ugyan a töltőpontok száma 2020 óta számottevően növekedett, az elektromos és plug-in hibrid hajtású járműállomány további fejlődéséhez elengedhetetlen a hálózat folyamatos bővülése”

– magyarázza az akadályokat Rédei Attila, a KPMG szakértője.

A vidéki városok lefedettsége széles skálán mozog, és a nagyobb vidéki városok környező településein elszórtan helyezkedik el 1-2 töltőpont. Jelenleg a fővárosban található a legtöbb nyilvános töltőpont. Ugyanakkor a belvárosi kerületekben jellemzően alig találunk ilyet a legnagyobb szolgáltatók; a MOL Plugee, MVM Mobiliti és E.ON portfóliójában.

A Jövő Mobilitása Szövetség adatai alapján az első elektromos autó modellek hatótávolsága téli időszakban körülbelül 100 kilométer volt, ehhez képest mára a 200-300 kilométeres hatótáv az átlagos, amit persze sok tényező befolyásol. Amíg az áttörést jelentő, 400-500 kilométer feletti átlagos hatótáv elérése várat magára, a teljesen elektromos flotta üzemeltetéséhez nagyobb mértékű töltőinfrastruktúra-beruházás szükséges.

Szempontok a megfelelő flottatervezéshez

A tervezéskor azt is érdemes megvizsgálni, hogy egy esetleges töltőtelepítési beruházás milyen költségeket indukál, illetve a saját telephelyen létesített töltőknek milyen előnyei és hátrányai lehetnek a flotta szempontjából, ugyanis a teljesen elektromos modellek esetében a járműveket ott kell tölteni, ahol az autónk hosszabb ideig tartózkodik (azaz elsősorban otthon vagy a munkahelyünkön). A töltőinfrastruktúra kiépítésére azonban nem biztos, hogy minden vállalat telephelye alkalmas a villamosenergia-hálózat terhelhetősége, kapacitása szempontjából. Ha a jelentős számú töltőt nem bírja el a hálózat, akkor hálózatbővítési beruházás szükséges, amely újabb jelentős beruházási költséget indukál.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a flottacsere beruházást egy ESG-stratégiai akcióként javasolt kezelni, a beruházási költségekkel párhuzamosan érdemes figyelembe venni a széndioxid-kibocsátást mérséklő potenciált és azt a hatást, amelyet a flottazöldítés gyakorol a munkavállalói élményre.

Ha már azonban a munkavállalói élménynél tartunk, az sem biztos, hogy a munkavállalói fogadtatás mindig pozitív; a vállalati flottacsere sikeres megvalósításához elengedhetetlen a munkavállalói elfogadottság előzetes felmérése. A megfelelő feltérképezéshez fontos megkülönböztetni az egyes céges flottaautó típusokat az eltérő felhasználási céljuk miatt. Amíg a juttatásként biztosított autót a munkavállaló magáncélra is használhatja, a kényelmi szempontok érvényesülnek erőteljesebben, addig a kizárólag munkavégzésre használt járműveknél a technikai adottságok, megfelelő felszereltség a fókusz. A juttatási elemként biztosított autók esetében éppen ezért a vállalati adottságok mellett befolyásoló tényező lehet többek között a munkavállaló konkrét lakóhelye, a lakóépület típusa, az otthoni töltés lehetőségei (például otthoni hálózat terhelhetősége) és a háztartásban meglévő további gépjárművek típusa is.

A vállalati flottákban lévő elektromos járművek esetén gyorsan dominánssá válnak a vélt vagy valós kockázatok (pl. hatótáv, töltőinfrastruktúra, töltési idő stb.) is, tehát az e-mobilitáshoz való munkavállalói hozzáállás jellemzően egy jelentős korlátja az elektromos járművek vállalati flottákba való bevezetésének. 

„A flottacsere koncepciójának kialakításához létfontosságú a munkatársak e-mobilitással szembeni fenntartásainak megértése és ezek helyes kezelése az innováció sikeres bevezetése szempontjából. Az elektromos jármű, mint juttatás elfogadottsága több módszerrel fokozható, például az elektromos jármű használatot támogató cafetéria és egyéb kedvezmények kialakításával vagy az elektromos járművekkel kapcsolatos ismeretek hiánypótlását elősegítő oktatások biztosítása, szakértők segítségével”

– emeli ki Rédei Attila, a KPMG szakértője.

Összességében tehát elmondható, hogy a különböző vállalati adottságok, eltérő munkavállalói igények és a dinamikusan változó piaci környezet miatt egyelőre nem létezik titkos recept a befektetésre, a megfelelően megalapozott döntés kulcsa a személyre szabott, átfogó flottakialakítás-tervezés.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Komoly kihívásokkal kell szembenézniük a flottazöldítő cégeknek appeared first on Műszaki Magazin.

Ekkortól látja el a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. az évente mintegy 5 millió tonna települési (lakosságtól és intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó háztartási és háztartásihoz hasonló) hulladék begyűjtését és kezelését, továbbá elindítja a hazai kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), megszervezve az e rendszer hatálya alá tartozó termékkörökből származó hulladékok hulladékgazdálkodási feladatait is. Az érintett gyártóknak és hulladéktermelő szervezeteknek, a jogszabályi előírásoknak megfelelően regisztrálniuk kell a MOHU vállalati Partner Portálján. A regisztráció a fenntarthatóbb, transzparens és követhető hulladékáramlást támogatja, illetve azt, hogy a MOHU, mint a hazai hulladékgazdálkodás felelőse a lehető legtöbb alapanyag visszatérését elősegítse a körforgásos gazdaságba.

A hulladékról szóló (2012. évi CLXXXV. Ht.) törvény alapján a hulladéktermelő gazdálkodó szervezeteknek és intézményeknek az adatszolgáltatást április 30-ig kell elvégezniük. A hulladéktermelők a koncessziós keretek között végzett hulladékgyűjtés és -kezelés 2023. július 1-én induló rendszeréhez csatlakozhatnak ezzel. A szolgáltatás igénybevétele kötelező. Az intézmények – többek között iskolák, óvodák, idősek otthona, szociális intézmények – és gazdálkodó szervezetek, koncesszió alá tartozó, elkülönítetten gyűjtött hulladékának begyűjtését kizárólag a MOHU Zrt. és annak szerződött intézményi szolgáltatója végezheti 2023. július 1-jétől. A regisztráció a hulladéktermelők és a hulladék begyűjtését végző szolgáltatók összekapcsolását támogatja, valamint egy közvetlen felületet biztosít a koncessziós társasággal szemben fennálló kötelezettségek, egyenlegek és egyéb folyamatban lévő ügyek követésére.

Ezzel egyidejűleg, 2023. július 1-től a MOHU Zrt. koncessziós kiírásnak és a jogszabályoknak megfelelően – Európai Uniós irányelvek mentén – elindítja Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelőségi rendszert (EPR) . Ennek célja, hogy a termékek gyártói, illetve első belföldi forgalomba hozói viseljék a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új rendszerben a MOHU Zrt. gondoskodik a körforgásos termékből képződő hulladék átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról, előkezeléséről, kereskedelméről és kezelésre történő átadásáról, továbbá az érintett hulladékgazdálkodási létesítmények hatékony igénybevételéről és üzemeltetéséről. Mindez érinti többek között a csomagolások, egyes egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gépjárművek és alkatrészeik, a gumiabroncsok, a reklámhordozó- és irodai papírok, a sütőolajok és -zsírok, a textiltermékek, illetve a fából készült bútorok gyártóit, első belföldi forgalomba hozóit. Az EPR kötelezett gyártók és forgalmazók április 1-je óta regisztrálhatnak a MOHU elektronikus ügyintézési felületén, egyéni teljesítésben érintett termékáramok esetén itt tudják kezdeményezni az erre vonatkozó szerződés megkötését.

„Jelenleg is folyamatosan zajlik a hulladék termelő gazdálkodó szervezetek, intézmények és az EPR kötelezett gyártók regisztrációja. Fontos azonban kiemelni, hogy a hatékony, körforgásos rendszer kialakításhoz, valamint az EPR-rendszer teljeskörű működtetéséhez szükséges a további érintett partnerek regisztrációja is ”

– mondta Pethő Zsolt, a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.

A MOHU Zrt., mint koncessziós társaság 2023. július 1-jét követően irányítja a magyarországi települési hulladék begyűjtését és kezelését, valamint működteti a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. A vállalat célja, hogy 2040-re elérhető legyen az Európai Unió által előirányozott, a települési hulladék újrahasznosítására vonatkozó minimum 65, míg a hulladéklerakóba kerülő hulladék esetében a maximum 10 százalékos arány elérése. A vállalat már korábban kiválasztotta azt a hat regionális partnercéget, amelyek 2023. július 1-jétől elvégzik a lakossági hulladék mellett, az intézményi kommunális hulladék begyűjtésének koordinálását, továbbá együttműködnek az érintett alvállalkozókkal.

A szükséges regisztrációt mindkét érintetti körben a MOHU Partner Portálján tehetik meg a gyártók és gazdálkodó szervezetek, hulladékbirtokosok.

A regisztráció további menetével kapcsolatos részletes tájékoztatás a mohu.hu weboldalon található.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több ezer céget érintő fontos határidő közeleg a hazai hulladékgazdálkodásban appeared first on Műszaki Magazin.

A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, ráadásul a pénzügyi szféra, azon belül különösen a bankok, már most is komoly adatigényt támasztanak a vállalatokkal szemben egy hitelkérelem elbírálásakor.

Első lépésként a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket (az EU direktívája szerint a közérdeklődésre számot tartó vállalatokat) érte el Magyarországon a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége, nekik már a 2024-es eredményekről is kell fenntarthatósági jelentést közzétenniük 2025-ben.

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) kritériumrendszere alapján azok a magyar vállalkozások lesznek kötelezettek, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből két feltételt teljesítenek. Ez lényegében egybeesik az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével.

„Az EU CSRD, azaz kötelező fenntarthatósági jelentési direktívája alapján azonban hamarosan minden magyar középvállalatnak hasonló jelentést kell készítenie, először 2026-ban a 2025-ös vállalati tevékenységekről.”

– mondta el a KPMG Hungária Kft. szakmai konferenciáján Teveli-Gazsó Emese, a társaság vezető tanácsadója.

Ez legalább 1000-1500 magyar céget jelent, de a fenntarthatósági jelentések térhódítása az ezt következő években tovább terjedhet. A KPMG szakértői szerint ez a kötelezettség a következő években leginkább a feltörekvő, magyar tulajdonú cégeknek, zömmel családi vállalkozásoknak okoz majd komoly fejtörést, mivel a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai az anyacégek jelentéstételi kötelezettsége miatt már ma készítenek fenntarthatósági jelentést, vagy legalább szolgáltatnak adatokat a működésükről az anyavállalat sztenderdjei alapján.

Nem elég jónak lenni, megbízhatóan és átláthatóan szükséges beszámolni arról – figyelmeztet Deme Ágnes a KPMG menedzsere. Ehhez adatokra, mérésekre, a CSRD-ben meghatározott mutatók kiszámítására és ehhez kapcsolódó tevékenységek, stratégiai célkitűzések beépítésére is szükség lesz, ami korántsem magától értetődő. Ennek egyik oka, hogy a CSRD bevezeti a kettős lényegesség elvét, ami azt jelent, hogy nemcsak a fenntarthatósági intézkedések és kockázatok tartalmáról, hanem ezek várható pénzügyi hatásairól is be kell számolni a megfelelő beszámolási sztenderdek alkalmazásával, ha azok lényegesnek bizonyulnak.

Az elmúlt bő egy évben – azaz az energiaárak megugrása óta – számos magyar vállalkozás hajtott végre energiahatékonysági beruházásokat.

„Nem elég azonban leolvasni a villany- és gázórát, és felírni a mért adatokat, mindezek várható hatását a vállalkozás jövőbeli pénzügyi helyzetére vonatkozóan is figyelembe kell venni”

– figyelmeztet a KPMG szakértője.

Az értékeket be kell építeni a vonatkozó célkitűzés teljesítését leíró KPI-ba (Key Performance Indicator), azaz teljesítménymutatóba, amivel az energiahatékonysági célt mérjük, és aminek célértékét már jó előre meghatároztuk. Mindezt be kell illeszteni a társaság hosszú távú fenntarthatósági terveibe, és be kell mutatni, hogy a beruházás hogyan támogatja az ebben foglaltakat. Ez természetesen feltételezi, hogy legyenek ilyen terveink, amik előírt sztenderdek szerinti kialakítása már önmagában is komoly erőfeszítés lesz a vállalkozások részéről.

„Téved, aki azt gondolja, hogy a rendelkezésre álló felkészülési idő bőven elegendő”

– mondja Nagy Julianna a KPMG szenior menedzsere. A szakértő szerint érdemes már idén elkezdeni a felkészülést, 2024-ről pedig már komplex önkéntes jelentést írni ahhoz, hogy a buktatók a 2025-ről szóló beszámolók idejére feltárásra kerüljenek. Ez annál is inkább célszerű, mivel a pénzügyi szféra számára rövidebb határidő áll rendelkezésre a többi vállalattal szemben a fenntarthatósági jelentéstételben egyéb szabályozások szerint, például SFDR (pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet), ezért az új hitelekhez, vagy a régiek refinanszírozásához már ma is komoly fenntarthatósági adatközlési igényt támasztanak a cégekkel szemben, az ezeken való megfelelés pedig kedvezőbb finanszírozási feltételekben nyilvánulhat meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntarthatóság: Nem elég jónak lenni, be is kell tudni mutatni appeared first on Műszaki Magazin.