A trend mögött elsősorban az átalakuló vállalati struktúrák, a digitalizáció felgyorsulása és a szakemberhiány áll. A Tribound Management tapasztalatai szerint ez a tendencia már Magyarországon is érzékelhető: egyre több közép- és nagyvállalat keres ideiglenes, magas szintű vezetői támogatást a kritikus időszakok sikeres áthidalásához.

A vállalati átalakulás új korszaka: gyors válaszok, rugalmas vezetői megoldások

A nemzetközi adatok szerint az interim menedzsment iránti kereslet 2024 és 2025 között közel 18%-os növekedést mutatott. A legnagyobb arányban azok a szervezetek alkalmaznak átmeneti vezetőket, amelyek digitalizációs projektet, szervezeti restrukturálást vagy generációváltást hajtanak végre.

„A döntéshozók ma már nem csupán tűzoltásra keresnek interim szakembert. Sokkal inkább stratégiai megoldást látnak benne: olyan tapasztalt vezetőt, aki azonnal munkába áll, eredményorientált, és nem terheli a szervezetet hosszú távú bérköltséggel”

– mondta Nagy András, a Tribound Management társalapítója és ügyvezetője.

Hazai helyzet: nő a bizalom a rugalmas vezetői modellek iránt

A magyar piacon is egyre gyakrabban fordulnak interim menedzsment megoldáshoz olyan helyzetekben, amikor gyors döntésre, stabilizációra vagy átmeneti vezetői jelenlétre van szükség.

„Ügyfeleink körében látjuk, hogy a változás már nem kivétel, hanem az üzleti működés állandó eleme. A szervezetek felismerték, hogy nem minden kihívásra kell állandó pozíciót létrehozni – sokszor elég egy jól megválasztott interim vezető, aki elindítja, menedzseli, majd lezárja a változási folyamatot”

– tette hozzá Nagy András.

A Tribound Management adatai alapján az elmúlt évben a legtöbb megkeresés átmeneti kapacitáshiány, reorganizáció, illetve új stratégia bevezetése kapcsán érkezett. A legkeresettebb területek: pénzügyi vezetés, HR, operations és digitális transzformáció.

Miért most?

A gazdasági bizonytalanság, és az ezzel párhuzamosan megjelenő technológiai fejlesztés kényszerének időszakában a vállalatoknak nagyobb szükségük van gyorsan bevethető, tapasztalt szakemberekre, mint valaha. Az interim menedzsment a hagyományos tanácsadásnál mélyebb, de a hosszú távú foglalkoztatásnál rugalmasabb megoldást kínál:

• azonnali beavatkozást,
• gyors eredményt,
• hosszútávú pozitív hatásokat,
• és költséghatékony működéstbiztosít.

Forrás: Tribound Management

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyre több cég kér átmeneti vezetői támogatást appeared first on Műszaki Magazin.

Ha azt kell megvizsgálni, hogy a globális vállalatok közül melyik tartozik az öt legnagyobb piaci értékű vállalat közé, csak három van, amely túllépte a 3000 milliárd dolláros határt, amint azt a Statista felmérése megállapította idén októberben. A legértékesebb cégek jelenleg a mesterséges intelligencia és a hálózatépítés által uralt technológiai szektorból kerülnek ki. Most pedig nézzük meg, kik a legértékesebb piaci szereplők.

1. Az Apple a legértékesebb cég a világon

A világ legértékesebb vállalatait felsorakoztató lista élén a Statista szerint az amerikai tech cég, az Apple áll. Az értéke valamivel több, mint 3431 milliárd dollár. Az Apple áttörését 1984-ben hozta meg a Macintosh piacra dobása, amely az első sikeres személyi számítógép lett a piacon. A teljes termékcsalád ma már lényegesen több modellt tartalmaz például: iphone, iPad, Apple Watch, i-Mac, Mac Pro, Macbook Air.

2. A Microsoft a második

A Statista jelentése szerint az Apple leszorította a Microsoftot az élről. A Microsoft a második helyen áll, értéke körülbelül 3069 milliárd dollár. A Microsoftot 1975. április 4-én alapította Bill Gates és Paul Allen. Az 1970-es évek végétől 8 bites otthoni számítógépek operációs rendszereként is használt Microsoft Basic kezdeti sikere után az MS-DOS operációs rendszert 1981-ben vezették be. Az IBM PC és annak PC-alapú replikái ekkor szinte kizárólag MS-DOS operációs rendszerrel voltak felszerelve.

3. Az Nvidia elérte a 3 milliárdot

Az Nvidia felkapaszkodott a harmadik helyre a legértékesebb cégek világranglistáján. A piaci értéke 3013 milliárd dollár a Statista elemzése szerint. Az Nvidia csak a harmadik vállalat, amely átlépte a 3000 milliárd dolláros akadályt. Az Nvidia például speciális chipeket gyárt, amelyek nagy szerepet játszanak a mesterséges intelligencia (AI) rendszerek fejlesztésében . Nélkülük a „ChatGPT”  működése sem lenne lehetséges.

4. Az Alphabet (Google)

Bár az Alphabet „csak” 2050 milliárd dollár körüli piaci értéket képvisel, továbbra is őrzi a negyedik helyet a világ legértékesebb vállalatainak világranglistáján. A felmérés szerint az Alphabet bevételének nagy részét a Google adja, amelynek márkaértéke tavaly elérte az 577 milliárd dollárt. A cég legfontosabb termékei: az Android, a Chrome, a Google Cloud, a Google Maps, a Google Play és a YouTube.

5. Az Amazon értéke

1909 milliárd dolláros piaci értékével az Amazon az ötödik helyen áll. Jelenleg a cég számos szektorban szerteágazó szolgáltatásokat nyújt. Legjelentősebb üzletágai az e-kereskedelem, logisztika, számítástechnika területeihez köthetők. Az Amazon birtokolja a világ legnagyobb felhőszolgáltatását (AWS), mely weboldalak tízmillióinak ad otthont.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az öt legértékesebb cég a világon appeared first on Műszaki Magazin.

Új autó vásárlásánál egyre hangsúlyosabb kérdésként jelenik meg a meghajtás típusa mind vállalatok, mind magánszemélyek részéről. Bár 25,8% piaci részesedéssel a benzines autók még vezetnek, a hagyományos dízel és benzines motorok együttes aránya 83%-ról 50%-ra esett vissza 3 év alatt. Második helyen 25%-kal a hibrid-elektromos, harmadik helyen 14,6%-kal az elektromos autók állnak. Ezek az adatok a teljes autópiacra vonatkoznak, de érdekes megvizsgálni, mi történik a vállalati autóbeszerzésekkel, ott milyen alapelvek érvényesülnek, kik és mi alapján döntenek, a költséghatékonyság vagy a fenntarthatósági szempontok erősebbek, illetve egyáltalán kell-e választani a kettő között. A témáról Bacsó Ádámmal, az AVON európai indirekt beszerzési vezetőjével beszélgettünk.

Az ACEA (Európai Autógyártók Szövetség) publikált statisztikái alapján 2023 teljes évet nézve a benzines motorok 35,3%-kal megtartották vezető pozíciójukat, a második helyre a full-hibrid technológia kúszott fel 25,8%-os piaci részesedéssel. A tisztán elektromos autók a harmadik legnépszerűbb választási lehetőségnek bizonyultak 14,6%-al, megelőzve a dízel motorok részarányát. Ugyanezt a periódust vizsgálva Magyarországon a full-hibrid technológia első helyezett, második a benzin, harmadik helyen a dízel motorok álltak.

A fenti rangsorban feltehetően nagy szerepet játszik az is, hogy egyre több vállalat vizsgálja át autóflottáját, és tér át környezetbarátabb technológia használatára. Ez egyrészt megfelel a nagyvállalatok ESG vállalásainak is, másrészt az óriási mennyiségű piaci és gyártói információ elemzése után olyan megoldást is találnak, amely költségek szempontjából hosszú távon kedvezőbbek lehetnek.

“Emögött a tendencia mögött két tényező állhat: van-e alternatíva a környezetbarátabb technológia irányába és az milyen teljes költségmutatóval érhető el. Az elmozdulás nagyvállalatok részéről nem is alapvetően a szándék, hiszen az már jó ideje megvan, hanem az említett két paraméter együttállásának köszönhető”

– mondta el Bacsó Ádám, majd hozzátette:

„Az AVON két évvel ezelőtt készített egy globális  autópiaci elemzést. Megvizsgáltuk többek között a piaci tendenciákat, tárgyalásokat folytattunk importőrökkel és flottakezelőkkel, figyelembe vettük ajánlásaikat. Mindemellett átnéztük az autóflottánk károsanyag kibocsátását, a használati szokásokat, a kapcsolódó költségeket, valamint a megújuló energia kapcsán annak elérhetőségét és árát is.  Annak ellenére, hogy vállalatunk relatíve nem nagy autóflottával rendelkezik – Európában kb. 700, Magyarországon mintegy 60 autót használunk – készült el egy ajánlás és új globális belső szabályzat. Célunk, hogy 2025-re 30%-kal, 2030-ra 50%-kal csökkentsük CO₂ kibocsátásunkat autóflottánk terén. A rendelkezésre álló adatok áttekintése, a globális és lokális piacfelmérés után, mi a full hibrid technológia mellett tettük le a voksunkat, és elkészítettünk egy javaslatot a lízing konstrukciókra is.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat nem egy márka vagy ár szerinti limit mellett dönt, hanem a full-hibrid meghajtású modelleken belül határoz meg szegmensenkénti konkrét modell és motorajánlásokat, melyekből választhat az adott országban a céges autókért felelős kolléga, illetve végfelhasználó.

A szakember szerint talán itt van a legnagyobb különbség a magánszemély és vállalati autóvásárlás között. A magánemberek vagy kisebb cégek vezetői sok esetben vételi ár, akciók alapján választanak, vagy emocionálisabb alapon döntenek, sok esetben lojálisak egy márkához.  Ha a vállalatnál van olyan beszerző munkatárs, aki időt, energiát fektet a lehetőségek elemzésébe, a javaslat megalkotásába, akkor a választás optimalizálható egy racionális szempontrendszer mentén, ahol a fenntarthatósági elvek éppúgy érvényesülnek, mint az autó teljes élettartamára – vagy legalábbis a céges használat idejére – vonatkozó költséghatékonyság. Természetesen ismerni kell a saját adottságokat és felhasználói szokásokat is: hiába szeretne például egy cég elektromos autóflottát, ha a vállalati parkolóban nincs kiépítve a töltésére alkalmas hálózat, vagy a dolgozók otthon nem tudják tölteni az autókat, illetve elszámolni annak költségét.

„Az autópiac hihetetlen gyorsasággal fejlődik, így ezeket a javaslatokat bizonyos időszakonként felül kell vizsgálni. Érdemes minden év januárjában frissíteni a szegmensenkénti modellajánlásokat, 4-5 évente pedig akár komplex kutatást elvégezni. Egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik szerint a következő nagy ugrás akkor lesz, amikor az elektromos autók hatótávja meghaladja a benzines autókét”

– mondta el a beszerzési szakember, majd hozzáfűzte:

„Nyilván akkor az AVON-nál is újabb komoly átvilágítás következik mind kínálat mind pedig a munkavállalói igények szempontjából keresve a leghatékonyabb motorválasztási mixet. Azt valószínűsítem, hogy ekkorra valósul meg a költséghatékonyság és fenntarthatóság újabb szintje, ahol még jobban tudunk majd az egyéni felhasználói szokásokhoz alkalmazkodni.”

A szakember szerint a vállalati szektornak nagy szerepe van a lakosság edukációjában is. A vállalati jó gyakorlatot szívesen viszi haza a munkatárs, ha cégen belül fontos a fenntarthatóság, akkor otthon is jobban odafigyel rá. Ha a dolgozó megtapasztalja egy-egy új technológia előnyeit és tudatában van, hogy ezzel a környezetet is kevésbé terheli, akkor később saját autó vásárlásakor ez is fontos szemponttá válik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Belső égésű, hibrid vagy elektromos? appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért is fontos, hogy a közelmúltban tulajdonost váltott a világ elsőszámú biogáztechnológiai cége, az Anaergia, amelynek új tulajdonosa más érdekeltségeivel már jelen van Magyarországon, most pedig biogázüzemek létrehozását is kilátásba helyezte.

A közelmúltban egy nemzetközi befektetési társaság, a Marny International Investment Company többségi tulajdonrészt vásárolt a világ vezető biogáztechnológiai cégében, az Anaergiában. Ugyanezen csoport ingatlanbefektetőként és -üzemeltetőként Magyarországon is hosszú évek óta jelen van Alfa Group néven, így kézenfekvő, hogy a közeljövőben a hazai biogázüzletágban is megjelenik majd.

A tranzakció alanya, az Anaergia elsősorban szerves hulladék hasznosításával foglalkozik immár 4 kontinensen. Technológiájukkal abból biogázt (metánt), illetve kiváló, a műtrágyánál jobb hatásfokú szerves trágyát állítanak elő. Míg előbbi közvetlenül betáplálható a földgázhálózatba vagy áramtermelésre fogható, csökkentve a fosszilis földgázszükségletet és az ehhez kapcsolódó importkitettséget, utóbbi kijuttatható a földekre, ahol ‒ ellentétben a műtrágyákkal ‒ gazdagítja a talajt és gyorsítja a humuszképződést, ezzel is a fenntartható gazdálkodást szolgálva.

Az Anaergia technológiája azáltal, hogy megakadályozza az erős üvegházhatású metán felszabadulását a lebomló szerves hulladékból a lerakókban, hozzájárul a szén-dioxid-semlegességhez és mérsékli a globális felmelegedést ‒ mutatott rá a technológia lényegére Assaf Onn, aki a befektetési társaság vezetőjeként a felvásárolt Anaergia vezetését is átvette. A szakember hangsúlyozta, hogy a Marny, illetve a hozzá tartozó, Magyarországon is ismert Alfa Group a kezdetektől elkötelezett a megújuló energiák és a környezetvédelem iránt, ahogy azt hazai ingatlanportfoliója is alátámasztja. A felvásárlással a társaság tehát egy már megkezdett úton tett egy nagy lépést, és feltett szándékuk, hogy a technológia segítségével Magyarországon is további biogázüzemeket hozzanak létre.

A terv nem előzmény nélküli, hiszen hazánk és a régió legnagyobb ilyen egységét, a Szarvasi Biogázüzemet is az Anaergia építette mintegy 10 évvel ezelőtt. Most, hogy a MOHU elindítja a háztartási élelmiszer-hulladékok szelektív gyűjtését, a rendszert lehetőség szerint minél előbb az egész országra ki kellene terjeszteni a klímacéljaink és -kötelezettségeink teljesítése érdekében.

Természetesen az ágazat jelentőségének fokozódása nem egyedi, magyar jelenség. A biogáztermelés világszerte jelentős növekedésben van, ezért is volt az Anaergia vonzó és egyben nagyon környezettudatos befektetés ‒ mutatott rá Assaf Onn. Az új lehetőségek valóban elháríthatják az akadályt a Magyarországon szelektíven gyűjtött háztartási élelmiszer-hulladékok hasznosítása elől. A keletkező és felhasználható biomasszának a túlnyomó részét egyébként a mezőgazdaság és az ipar szolgáltatja, ahol az ilyen jellegű újrahasznosításban még szintén nagyon jelentős potenciál van.

Az, hogy az Anaergiát felvásárolta a Marny International Investment Company, jelentős előrelépést jelent a magyar biogázszektor számára. Az Anaergia szakértelme és az Alfa Group helyi jelenléte felgyorsíthatja a biogázüzemek magyarországi terjeszkedését, ami nagyban hozzájárul az ország környezetvédelmi céljainak teljesüléséhez, valamint a klímaváltozás elleni globális küzdelemhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarországon is terjeszkedik a vezető biogáztechnológiai cég appeared first on Műszaki Magazin.

A családi tulajdonban lévő német Mewa vállalatcsoport folytatja expanzióját. Február 29. óta száz százalékos leányvállalatként immár a – Magyarországon elsősorban teljeskörű ipari törlőkendő-szolgáltatásáról ismert – Mewa-csoporthoz tartozik a Mikroclean GmbH, az ipari tisztaterek (cleanroomok) takarítására specializálódott német vállalkozás is.

A Mikroclean székhelye a Baden-Württemberg tartományi Grafenberg bei Metzlingen községben található, de jelen van Berlinben és Essenben is, valamint további tíz szolgáltatóközponttal támogatja ügyfeleit Németországban, Ausztriában, Svájcban és további európai országokban. Megrendelői a gyártó‑, gyógyszer- és orvosikészülék-, valamint a biokémiai iparban tevékenykednek.

A Mikroclean GmbH-t 2012-ben alapított Timo Speck. A szakember korábban műszaki vezetőként dolgozott az épülettakarítási üzletágban, és arra a következtetésre jutott, hogy a speciális tisztaságot igénylő ipari tisztaterek takarítását csak egy külön erre a célra szakosodott vállalkozás tudja magas színvonalon elvégezni. A cég hamarosan a tisztaterek takarításának innovatív szakértőjévé vált, és az alaptevékenység mellett ma már az ilyen speciális környezetben dolgozó személyzet képzésével és minősítésével is foglalkoznak.

A tranzakció lezárultával az ügyvezetés tagjai Timo Speck és Günes Yenen, a Mewa korábbi angliai ügyvezetője lettek. „Bővíteni szeretnénk a tisztaterekhez kapcsolódó szolgáltatásainkat, ezért fontos a meglévő kompetenciánk kiegészítése és következetes továbbfejlesztése. A Mikrocleannel létrejött partnerség új lehetőségeket teremt számunkra ebben a növekedési szektorban. Nagyon örülünk annak, hogy sikerült megnyernünk Timo Specket és csapatát, köszöntjük őket a Mewa-csoportban!” – mondta Bernhard Niklewitz, a Mewa igazgatósági elnöke.

Timo Speck nagyon pozitívnak találja azokat a szinergiákat és lehetőségeket, amelyek egy nemzetközi színtéren tevékenykedő vállalatcsoport tagjaként nyílnak meg számukra. „Mindig azt mondom ügyfeleinknek, hogy ’az Önök tisztatere egyben a mi tisztaterünk is’, hiszen ezen speciális munkaterületek tisztítása nagyon komoly felelősséggel jár, amelyet mi teljes mértékben vállalunk. Kimondottan örülök, hogy a Mewával közösen, célzottan fejleszthetjük tovább szolgáltatásainkat.”

A Mewa-csoport folyamatosan bővíti a tisztaterek ellátása területén meglévő szolgáltatási portfólióját. A Mikroclean integrációja komoly stratégiai lépés ezen az úton. A területeken használt tisztatéri ruházat mosásához és kezeléséhez kapcsolódó teljes körű szolgáltatás ellátására a meissenheimi Mewa-telephelyen épül jelenleg egy teljesen új üzem.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa-csoport átvette a Mikroclean céget appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai szaklap európai kiadása a fenntartható megoldásokat szállító cégek (Top Sustainability Solutions Provider in Europe) top10-es listájára választotta a SolServices-t. A fenntarthatósági toplistás elismerést a magyar cég elsősorban annak az újgenerációs környezetbarát napelempark beruházási megközelítéssel érte el, amelyről szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva részletes szakmai útmutatót is összeállított.

A lap bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország mára már élen jár a napelemes villamosenergia-infrastruktúra kiépítésében, de pár évvel ezelőtt még igen komoly kihívásokkal szembesült ez a terület hazánkban. A SolServices Kft. az elmúlt hat évben úttörőként elsőként tudott a nagyméretű újgenerációs, napelemparkok fejlesztésével, engedélyeztetésével majd pedig kivitelezésével és üzemeltetésével is piacvezetővé válni.

Az Applied Technology Review megjegyzi: 2017-ben mindössze 107 MW névleges összteljesítményű olyan erőművet kapcsoltak be, ami nem háztartási fogyasztás fedezésére készült, ez a szám mára 3200 MW-ra bővült, nem elhanyagolható mértékben a lapban bemutatott SolServices által.

A cég szolnoki erőműve, a Lumen Park nem csak Magyarországon, de egész Közép-Kelet Európában is az első környezetbarát napelempark. Az erőmű évente 39ezer tonna széndioxid kibocsátástól óvja meg a környezetet – az újság rámutat, hogy ez egy 274 hektáros tölgyerdő éves széndioxid megkötő hatásának felel meg. Üzleti szempontból is jelentős tény, hogy a projekt finanszírozását egyúttal az ország eddigi legnagyobb vállalati zöldhitele tette lehetővé: az UniCredit Bank 28milliárdos kölcsönnel segítette a Lumen Park megépítését. A napelempark megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását. A SolServices, szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva egy részletes szakmai útmutatót is összeállított, amely alapján más napelempark fejlesztők is képesek lesznek a helyi adottságaikat figyelembe véve környezetbarát parkok létesítésére. A lap külön is ír a SolServices biomonitoring kutatásáról, amely segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén – ezeket az erőfeszítéseket méltányolva kerülhetett fel a cég a szaklap európai top10-es fenntarthatósági listájára.

Az Applied Technology Review címlapsztorija előretekintéssel zárul, amikor megállapítja, Magyarországnak ambiciózus célkitűzése van a megújuló energiák elterjesztése érdekében, hiszen 2030-ra igen jelentős mértékben szeretné emelni az összteljesítményt napenergiából. A lap rámutat, hogy a jelenleg is zajló, innovatív fejlesztések miatt a SolServices számottevő mértékben fogja kivenni a részét ebből a programból.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rangos európai fenntarthatósági toplistára került egy magyar megújuló villamosenergia-előállító cég appeared first on Műszaki Magazin.

A robotokban és az alkatrészekben található intelligens funkciók, a jelentősen egyszerűsített programozási felületek és a mesterséges intelligencia által támogatott folyamatok megkönnyítik a robotok számára az összetett feladatok megoldását. – kezdi Ralf Völlinger, a FANUC Europe Robot Business Division ügyvezető igazgatója.

Emellett a robotika integrációja is egyre könnyebbé válik az egyszerűsített interfészek miatt. Ebben a fejlődésben fontos szerepet játszottak a kollaboratív robotok. Az interfészek szabványosítása révén egyszerűsített programozásukat és telepítésüket fokozatosan kiterjesztették más robottípusokra is.

Hogyan hat az automatizálás a munkahelyekre és a munka világának egészére?

Jelenleg számos olyan társadalmi probléma van, amelyet a robotok legalábbis enyhíthetnek. A szakképzett munkaerő hiánya az egyik ilyen. Itt a robotok átvehetik az ismétlődő vagy megterhelő munkákat, hogy tehermentesítsék a megmaradt szakmunkásokat. Ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes befektetniük a munkavállalóik képzésébe, mert az automatizálásnak köszönhetően magasabb kvalitást igénylő feladatokat is el tudnak látni. Egy másik kérdés az ellátási láncok biztosítása. Az automatizálásnak köszönhetően a termelés rugalmasabbá és olcsóbbá válhat még az iparosodott országokban is, ami lerövidíti az ellátási láncokat.

Mennyire fontos az ember és a robotok közötti együttműködés a modern termelésben?

Eddig nem túl gyakoriak azok az alkalmazások, ahol a robotok és az emberek “kéz a kézben” dolgoznak. Többnyire inkább az együttélésről van szó, vagy a munkás egy bizonyos gyártási lépésnél átadja a munkát a robotnak. Ez a mesterséges intelligencia (AI) fokozott alkalmazásával megváltozhat. Amint a szenzortechnológia eléri azt a szintet, hogy például a mesterséges intelligencia segítségével megbízhatóan felismerjen tárgyakat bonyolult mindennapi helyzetekben, több olyan alkalmazás valósulhat meg, ahol valódi együttműködésre kerül sor az ember és a robotok között, különösen a teljesen új piaci területeken.

Hogyan kezelik az adatvédelem és a biztonság kérdését a robotikában és az automatizálásban?

A robotok fokozatosan és egyre inkább integrálódnak a vállalatok meglévő IT-rendszereibe, így többnyire a vállalat saját tűzfala mögött helyezkednek el. Ugyanakkor minden adatot, amelyre a robotnak szüksége van, maga a robot kezel. Ezzel párhuzamosan a robotgyártók is kiemelten foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.

Segíthetnek-e a robotrendszerek a termelés energiafogyasztásának csökkentésében?

Ha megnézünk egy modern gyárat, a robotok jellemzően nem nagy energiafogyasztók. Mindazonáltal természetesen dolgozunk azon, hogy szoftveres és hardveres átalakításokkal tovább csökkentsük az energiaigényt. A szoftveres oldalon például az energiafelhasználást visszafogjuk, amíg a robot a következő gyártási lépésre vár. A hardveres oldalon különös figyelmet fordítunk a robotok súlyának csökkentésére.

Milyen szerepet játszik a robotika és az automatizálás a fenntartható termelési technológiák fejlesztésében?

A legfenntarthatóbb termelés mindig az, amelyik hosszú ideig működik. Ezért minden termékünket korlátlan ideig karbantartjuk és javítjuk. Nem számít, hogy egy FANUC-gép vagy robot mennyire régi – ha az ügyfél továbbra is használni szeretné, mi tovább működtetjük. És valóban, egyre több ügyfél ismeri fel ezt a lehetőséget nem csupán gazdasági, hanem fenntarthatósági szempontból is. A robotok például gyakran “második életet” kapnak. Egy másik fenntarthatósági szempont, hogy a robotok a gyártási minőség növelésével csökkentik a selejt és a hulladék mennyiségét.

Hogyan változtatja meg a robotika és az automatizálás fejlődése a társadalmat az elkövetkező években?

A robotok általánosan hozzáférhetőbbé válnak, olyan iparágak számára is, ahol eddig nem volt jellemző a robotok használata. Emellett lesznek olyan területek is, ahol a végfelhasználó, például egy pékségben, látni fogja a robotot munkavégzés, pl. kiflisütés közben. A mesterséges intelligencia különleges szerepet fog játszani ebben a fejlődésben. A mesterséges intelligenciával támogatott kamerarendszerek például már ma is elég megbízhatóan képesek kategorizálni a hulladékot, és így lehetővé teszik a robotok által támogatott hulladékszétválogatást.

Ahogy a mesterséges intelligenciával támogatott robotmozgások tovább fejlődnek, a robotok számos innovatív felhasználási módja fog megjelenni.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő a robotika és az automatizálás területén appeared first on Műszaki Magazin.

A klímacélok és a CO2 kibocsátáscsökkentés elérésének egyik kulcseleme a flottazöldítő törekvések elterjedése, mely megfelelő, stratégiai fókuszú tervezéssel a fosszilis üzemanyaggal működő vállalati flotta fenntartható alternatívájaként szolgálhat, egyúttal versenyelőnyt is jelenthet a vállalatok számára. A KPMG szakértői összegyűjtötték, milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, ha egy cég flottazöldítésre adja a fejét.

A globális és EU-s kibocsátáscsökkentési törekvések egyik kiemelt célpontja a közúti közlekedés, mely egyre nagyobb nyomást helyez a piaci szereplőkre. A szektor CO2 kibocsátás csökkentésének lehetőségét az EU leginkább az alternatív hajtású gépjárművek használatának népszerűsítésében látja. Az elektromos autózás a nem túl távoli jövőben ennek megfelelően már több, mint lehetőség, ugyanis az Európai Parlament által elfogadott javaslat 2035-től a közúti közlekedésben használandó új járművek esetében zéró kibocsátást ír elő. A nyitást a zöldítés irányába a nyersanyaghiány és az elmúlt időszakban megnövekedett üzemanyagárak csak fokozzák, mely tendencia várhatóan a céges flotta elektromos vagy plug-in hibrid hajtású autókkal való bővítése felé tereli a vállalatokat.

Fenntarthatósági célok teljesítése kisebb karbonlábnyommal

A céges flotta zöldítésének egyik legnagyobb előnye a jelentős CO2 kibocsátáscsökkenés, amellyel egyszerre teszünk egy jelentős lépést a klímacélok eléréséhez vezető úton, és kedvezhetünk a zöld vállalatokkal szimpatizáló fogyasztóknak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a 2021-ben Magyarországon regisztrált személygépkocsik átlagos CO2 emissziója az Európai Unióban a tizedik legnagyobb, 133 g/km volt, ami egy átlagos, napi 80 km-es úton már több, mint 10 kg-os kibocsátást jelent csupán egy autó esetén. Ha ezt egy 100 autós flottára számoljuk, máris egy tonna fölé kúszik a járműparkunk pusztán egy napi karbonlábnyoma. Persze a flották kibocsátása ennél kevesebb, hiszen jellemzően fiatalabb autókról beszélünk, ugyanakkor valószínűleg a távolság is hosszabb, így maradjunk az átlagszámításnál.

Ha összevetjük a céges autók hasonló, belsőégésű és elektromos vagy plug-in hibrid hajtású modelljeinek kibocsátását, akkor 200-250 tonnával mérsékelhető a vállalat éves karbonkibocsátása a flottazöldítéssel. Mindez fontos lépés lehet a klímacélok eléréséhez vezető úton, amit a hazai nagyvállalatok is egyre inkább felismernek. Egyre növekvő számú magyar cég tesz vállalást autóik kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan; így tett a közelmúltban a Coca-Cola HBC Magyarország, amely a gépjárművei károsanyag-kibocsátásának csökkentését szeretné 53%-kal mérsékelni 2030-ra a 2017-es szinthez képest, valamint az OTP Csoport, ahol a flotta bővítését alternatív hajtású gépjárművekkel kívánja megvalósítani.

A hasonló kötelezettségvállalások a jövőben a figyelem középpontjába kerülnek a fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) 2024-es hatályba lépését követően, amelynek követelményeit 2026-ig fokozatosan vezetik be. A CSRD egy új szempontrendszer, az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabvány (European Sustainability Reporting Standards, ESRS) alapján történő jelentéstételt ír elő, melynek egyik kiemelt fókuszterülete a környezeti témák közzététele, azon belül is a szennyezés és éghajlatváltozás témaköre. Ennek megfelelően a vállalatok szén-dioxid kibocsátása várhatóan nyitott könyvvé válik a befektetők és vásárlók számára egyaránt, így a zöldítés nem csupán a fenntartható működés, de a hosszútávú versenyképesség megőrzésének kulcsává is válik.

Állami támogatások és infrastrukturális feltételek

A vállalati flottacseréhez fontos szempont az elektromos autózás állami szintű és infrastrukturális támogatottsága is. A hazai elektromobilitás fejlődését és a közlekedés zöldítését számos állami ösztönző támogatja, többek között az elektromos autókra vonatkozó vagyonszerzési illeték, gépjárműadó, regisztrációs adó és cégautó adó alóli mentesség, vagy korábban például az új elektromos autók vásárlásának állami támogatása 2021-2022-ben. Az e-mobilitási akciókat előmozdító energiahatékonysági ösztönzőknek köszönhetően az elektromos járművek töltési infrastruktúrája is folyamatosan bővül. 2020-21 között mintegy 121%-kal nőtt a nyilvános AC-töltőpontok száma, és 2022-ben is tovább gyarapodott további 25%-kal, a DC töltők esetében a bővülés 126%-os 2020 és 2021 között, míg 2021-2022. között közel 30%-os. A Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint az elektromos autók száma is folyamatosan növekszik, míg 2021-ben a teljes gépkocsi állomány 0,47%-át tették ki a tisztán elektromos autók, 2022. év végére ez az arány 0,79%-ra nőtt, idén pedig akár már az 1%-ot is elérhetik.

A korlátok

Úgy tűnhet, könnyen zöld utat kaphatnak a flottacsere előtt álló cégek, azonban számos kihívás árnyékolhatja be a váltást autóhasználó és vállalati oldalon egyaránt. Az elektromobilitás kapcsán felmerülő legnagyobb kihívást a villamosenergia-árak, ezáltal az elektromos töltést érintő változások jelentik. Az energiaválság miatt az elektromos autók töltési költsége jelentősen megnövekedett. A nyilvános (akár 160%-os drágulás 2022. áprilishoz képest) és az otthoni töltés árának emelkedése mellett, a vidéki településeken jellemzően megvonták az ingyenes parkolás lehetőségét a környezetbarát autóktól, valamint a házi napelem-telepítéseket is korlátozták. Mindezt fokozza a nyilvános töltés feltételrendszerének szabályozatlansága. A különböző szolgáltatók és töltőpontok árszabásában számottevőek a különbségek, illetve a fizetéshez használható alkalmazások és az ingyenes töltési lehetőségek kihasználhatósága és időtartama is szolgáltatónkként és településenként is változik.

„Az elektromos autó használatának zökkenőmentességét, illetve a töltőinfrastruktúra-beruházási döntéseket is meghatározza a vállalat lokációján lévő töltőinfrastruktúra telítettsége. Ugyan a töltőpontok száma 2020 óta számottevően növekedett, az elektromos és plug-in hibrid hajtású járműállomány további fejlődéséhez elengedhetetlen a hálózat folyamatos bővülése”

– magyarázza az akadályokat Rédei Attila, a KPMG szakértője.

A vidéki városok lefedettsége széles skálán mozog, és a nagyobb vidéki városok környező településein elszórtan helyezkedik el 1-2 töltőpont. Jelenleg a fővárosban található a legtöbb nyilvános töltőpont. Ugyanakkor a belvárosi kerületekben jellemzően alig találunk ilyet a legnagyobb szolgáltatók; a MOL Plugee, MVM Mobiliti és E.ON portfóliójában.

A Jövő Mobilitása Szövetség adatai alapján az első elektromos autó modellek hatótávolsága téli időszakban körülbelül 100 kilométer volt, ehhez képest mára a 200-300 kilométeres hatótáv az átlagos, amit persze sok tényező befolyásol. Amíg az áttörést jelentő, 400-500 kilométer feletti átlagos hatótáv elérése várat magára, a teljesen elektromos flotta üzemeltetéséhez nagyobb mértékű töltőinfrastruktúra-beruházás szükséges.

Szempontok a megfelelő flottatervezéshez

A tervezéskor azt is érdemes megvizsgálni, hogy egy esetleges töltőtelepítési beruházás milyen költségeket indukál, illetve a saját telephelyen létesített töltőknek milyen előnyei és hátrányai lehetnek a flotta szempontjából, ugyanis a teljesen elektromos modellek esetében a járműveket ott kell tölteni, ahol az autónk hosszabb ideig tartózkodik (azaz elsősorban otthon vagy a munkahelyünkön). A töltőinfrastruktúra kiépítésére azonban nem biztos, hogy minden vállalat telephelye alkalmas a villamosenergia-hálózat terhelhetősége, kapacitása szempontjából. Ha a jelentős számú töltőt nem bírja el a hálózat, akkor hálózatbővítési beruházás szükséges, amely újabb jelentős beruházási költséget indukál.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a flottacsere beruházást egy ESG-stratégiai akcióként javasolt kezelni, a beruházási költségekkel párhuzamosan érdemes figyelembe venni a széndioxid-kibocsátást mérséklő potenciált és azt a hatást, amelyet a flottazöldítés gyakorol a munkavállalói élményre.

Ha már azonban a munkavállalói élménynél tartunk, az sem biztos, hogy a munkavállalói fogadtatás mindig pozitív; a vállalati flottacsere sikeres megvalósításához elengedhetetlen a munkavállalói elfogadottság előzetes felmérése. A megfelelő feltérképezéshez fontos megkülönböztetni az egyes céges flottaautó típusokat az eltérő felhasználási céljuk miatt. Amíg a juttatásként biztosított autót a munkavállaló magáncélra is használhatja, a kényelmi szempontok érvényesülnek erőteljesebben, addig a kizárólag munkavégzésre használt járműveknél a technikai adottságok, megfelelő felszereltség a fókusz. A juttatási elemként biztosított autók esetében éppen ezért a vállalati adottságok mellett befolyásoló tényező lehet többek között a munkavállaló konkrét lakóhelye, a lakóépület típusa, az otthoni töltés lehetőségei (például otthoni hálózat terhelhetősége) és a háztartásban meglévő további gépjárművek típusa is.

A vállalati flottákban lévő elektromos járművek esetén gyorsan dominánssá válnak a vélt vagy valós kockázatok (pl. hatótáv, töltőinfrastruktúra, töltési idő stb.) is, tehát az e-mobilitáshoz való munkavállalói hozzáállás jellemzően egy jelentős korlátja az elektromos járművek vállalati flottákba való bevezetésének. 

„A flottacsere koncepciójának kialakításához létfontosságú a munkatársak e-mobilitással szembeni fenntartásainak megértése és ezek helyes kezelése az innováció sikeres bevezetése szempontjából. Az elektromos jármű, mint juttatás elfogadottsága több módszerrel fokozható, például az elektromos jármű használatot támogató cafetéria és egyéb kedvezmények kialakításával vagy az elektromos járművekkel kapcsolatos ismeretek hiánypótlását elősegítő oktatások biztosítása, szakértők segítségével”

– emeli ki Rédei Attila, a KPMG szakértője.

Összességében tehát elmondható, hogy a különböző vállalati adottságok, eltérő munkavállalói igények és a dinamikusan változó piaci környezet miatt egyelőre nem létezik titkos recept a befektetésre, a megfelelően megalapozott döntés kulcsa a személyre szabott, átfogó flottakialakítás-tervezés.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Komoly kihívásokkal kell szembenézniük a flottazöldítő cégeknek appeared first on Műszaki Magazin.

Ekkortól látja el a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. az évente mintegy 5 millió tonna települési (lakosságtól és intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó háztartási és háztartásihoz hasonló) hulladék begyűjtését és kezelését, továbbá elindítja a hazai kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), megszervezve az e rendszer hatálya alá tartozó termékkörökből származó hulladékok hulladékgazdálkodási feladatait is. Az érintett gyártóknak és hulladéktermelő szervezeteknek, a jogszabályi előírásoknak megfelelően regisztrálniuk kell a MOHU vállalati Partner Portálján. A regisztráció a fenntarthatóbb, transzparens és követhető hulladékáramlást támogatja, illetve azt, hogy a MOHU, mint a hazai hulladékgazdálkodás felelőse a lehető legtöbb alapanyag visszatérését elősegítse a körforgásos gazdaságba.

A hulladékról szóló (2012. évi CLXXXV. Ht.) törvény alapján a hulladéktermelő gazdálkodó szervezeteknek és intézményeknek az adatszolgáltatást április 30-ig kell elvégezniük. A hulladéktermelők a koncessziós keretek között végzett hulladékgyűjtés és -kezelés 2023. július 1-én induló rendszeréhez csatlakozhatnak ezzel. A szolgáltatás igénybevétele kötelező. Az intézmények – többek között iskolák, óvodák, idősek otthona, szociális intézmények – és gazdálkodó szervezetek, koncesszió alá tartozó, elkülönítetten gyűjtött hulladékának begyűjtését kizárólag a MOHU Zrt. és annak szerződött intézményi szolgáltatója végezheti 2023. július 1-jétől. A regisztráció a hulladéktermelők és a hulladék begyűjtését végző szolgáltatók összekapcsolását támogatja, valamint egy közvetlen felületet biztosít a koncessziós társasággal szemben fennálló kötelezettségek, egyenlegek és egyéb folyamatban lévő ügyek követésére.

Ezzel egyidejűleg, 2023. július 1-től a MOHU Zrt. koncessziós kiírásnak és a jogszabályoknak megfelelően – Európai Uniós irányelvek mentén – elindítja Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelőségi rendszert (EPR) . Ennek célja, hogy a termékek gyártói, illetve első belföldi forgalomba hozói viseljék a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új rendszerben a MOHU Zrt. gondoskodik a körforgásos termékből képződő hulladék átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról, előkezeléséről, kereskedelméről és kezelésre történő átadásáról, továbbá az érintett hulladékgazdálkodási létesítmények hatékony igénybevételéről és üzemeltetéséről. Mindez érinti többek között a csomagolások, egyes egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gépjárművek és alkatrészeik, a gumiabroncsok, a reklámhordozó- és irodai papírok, a sütőolajok és -zsírok, a textiltermékek, illetve a fából készült bútorok gyártóit, első belföldi forgalomba hozóit. Az EPR kötelezett gyártók és forgalmazók április 1-je óta regisztrálhatnak a MOHU elektronikus ügyintézési felületén, egyéni teljesítésben érintett termékáramok esetén itt tudják kezdeményezni az erre vonatkozó szerződés megkötését.

„Jelenleg is folyamatosan zajlik a hulladék termelő gazdálkodó szervezetek, intézmények és az EPR kötelezett gyártók regisztrációja. Fontos azonban kiemelni, hogy a hatékony, körforgásos rendszer kialakításhoz, valamint az EPR-rendszer teljeskörű működtetéséhez szükséges a további érintett partnerek regisztrációja is ”

– mondta Pethő Zsolt, a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.

A MOHU Zrt., mint koncessziós társaság 2023. július 1-jét követően irányítja a magyarországi települési hulladék begyűjtését és kezelését, valamint működteti a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. A vállalat célja, hogy 2040-re elérhető legyen az Európai Unió által előirányozott, a települési hulladék újrahasznosítására vonatkozó minimum 65, míg a hulladéklerakóba kerülő hulladék esetében a maximum 10 százalékos arány elérése. A vállalat már korábban kiválasztotta azt a hat regionális partnercéget, amelyek 2023. július 1-jétől elvégzik a lakossági hulladék mellett, az intézményi kommunális hulladék begyűjtésének koordinálását, továbbá együttműködnek az érintett alvállalkozókkal.

A szükséges regisztrációt mindkét érintetti körben a MOHU Partner Portálján tehetik meg a gyártók és gazdálkodó szervezetek, hulladékbirtokosok.

A regisztráció további menetével kapcsolatos részletes tájékoztatás a mohu.hu weboldalon található.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több ezer céget érintő fontos határidő közeleg a hazai hulladékgazdálkodásban appeared first on Műszaki Magazin.

A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, ráadásul a pénzügyi szféra, azon belül különösen a bankok, már most is komoly adatigényt támasztanak a vállalatokkal szemben egy hitelkérelem elbírálásakor.

Első lépésként a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket (az EU direktívája szerint a közérdeklődésre számot tartó vállalatokat) érte el Magyarországon a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége, nekik már a 2024-es eredményekről is kell fenntarthatósági jelentést közzétenniük 2025-ben.

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) kritériumrendszere alapján azok a magyar vállalkozások lesznek kötelezettek, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből két feltételt teljesítenek. Ez lényegében egybeesik az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével.

„Az EU CSRD, azaz kötelező fenntarthatósági jelentési direktívája alapján azonban hamarosan minden magyar középvállalatnak hasonló jelentést kell készítenie, először 2026-ban a 2025-ös vállalati tevékenységekről.”

– mondta el a KPMG Hungária Kft. szakmai konferenciáján Teveli-Gazsó Emese, a társaság vezető tanácsadója.

Ez legalább 1000-1500 magyar céget jelent, de a fenntarthatósági jelentések térhódítása az ezt következő években tovább terjedhet. A KPMG szakértői szerint ez a kötelezettség a következő években leginkább a feltörekvő, magyar tulajdonú cégeknek, zömmel családi vállalkozásoknak okoz majd komoly fejtörést, mivel a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai az anyacégek jelentéstételi kötelezettsége miatt már ma készítenek fenntarthatósági jelentést, vagy legalább szolgáltatnak adatokat a működésükről az anyavállalat sztenderdjei alapján.

Nem elég jónak lenni, megbízhatóan és átláthatóan szükséges beszámolni arról – figyelmeztet Deme Ágnes a KPMG menedzsere. Ehhez adatokra, mérésekre, a CSRD-ben meghatározott mutatók kiszámítására és ehhez kapcsolódó tevékenységek, stratégiai célkitűzések beépítésére is szükség lesz, ami korántsem magától értetődő. Ennek egyik oka, hogy a CSRD bevezeti a kettős lényegesség elvét, ami azt jelent, hogy nemcsak a fenntarthatósági intézkedések és kockázatok tartalmáról, hanem ezek várható pénzügyi hatásairól is be kell számolni a megfelelő beszámolási sztenderdek alkalmazásával, ha azok lényegesnek bizonyulnak.

Az elmúlt bő egy évben – azaz az energiaárak megugrása óta – számos magyar vállalkozás hajtott végre energiahatékonysági beruházásokat.

„Nem elég azonban leolvasni a villany- és gázórát, és felírni a mért adatokat, mindezek várható hatását a vállalkozás jövőbeli pénzügyi helyzetére vonatkozóan is figyelembe kell venni”

– figyelmeztet a KPMG szakértője.

Az értékeket be kell építeni a vonatkozó célkitűzés teljesítését leíró KPI-ba (Key Performance Indicator), azaz teljesítménymutatóba, amivel az energiahatékonysági célt mérjük, és aminek célértékét már jó előre meghatároztuk. Mindezt be kell illeszteni a társaság hosszú távú fenntarthatósági terveibe, és be kell mutatni, hogy a beruházás hogyan támogatja az ebben foglaltakat. Ez természetesen feltételezi, hogy legyenek ilyen terveink, amik előírt sztenderdek szerinti kialakítása már önmagában is komoly erőfeszítés lesz a vállalkozások részéről.

„Téved, aki azt gondolja, hogy a rendelkezésre álló felkészülési idő bőven elegendő”

– mondja Nagy Julianna a KPMG szenior menedzsere. A szakértő szerint érdemes már idén elkezdeni a felkészülést, 2024-ről pedig már komplex önkéntes jelentést írni ahhoz, hogy a buktatók a 2025-ről szóló beszámolók idejére feltárásra kerüljenek. Ez annál is inkább célszerű, mivel a pénzügyi szféra számára rövidebb határidő áll rendelkezésre a többi vállalattal szemben a fenntarthatósági jelentéstételben egyéb szabályozások szerint, például SFDR (pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet), ezért az új hitelekhez, vagy a régiek refinanszírozásához már ma is komoly fenntarthatósági adatközlési igényt támasztanak a cégekkel szemben, az ezeken való megfelelés pedig kedvezőbb finanszírozási feltételekben nyilvánulhat meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntarthatóság: Nem elég jónak lenni, be is kell tudni mutatni appeared first on Műszaki Magazin.

Az informatikában dolgozók száma azonban nem tudta lekövetni a kereslet növekedését: az IT vezetők szerint az esetek 64 százalékában a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését. Ez gyors alkalmazkodásra kényszeríti az informatikai szektort – de annak mikéntje már korántsem egyértelmű. A szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker három megoldást ajánl a cégek figyelmébe – közülük is különösen az úgynevezett megoldás- vagy szolgáltatásgyorsítók alkalmazása lehet érdekes.

Az IT vezetők alapvetően háromféle stratégia mentén próbálják ellensúlyozni a munkaerőhiányt és lendületben tartani a digitális transzformációt: az elosztott agilis fejlesztés bevezetése, a fejlesztés automatizálása és az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása.

• Az agilis fejlesztés olyan eszközök és folyamatok összessége, amelyek révén a fejlesztő csapatok összehangoltan, és produktívan tudnak együttműködni, és magas szinten marad a tagjaik elégedettsége is. Az elosztott agilis fejlesztés az eredeti koncepció továbbfejlesztése. Az eredeti modell megköveteli, hogy a csapat egy helyen, akár ugyanabban a szobában üljön. Az új realitás azonban arra kényszeríti a vállalatokat, hogy ne csak lokális munkaerőt keressenek és alkalmazzanak. Az elosztott agilis módszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy a különböző helyeken lévő embereket összekössék, és közben fenntartsák a fejlesztés gyors tempóját.
• A fejlesztés automatizálására több módszer létezik, a low code/no code-tól kezdve a DevOps eszközökön át a z automatizált szoftvertesztelésig és így tovább. Ezek a technikák lehetővé teszik a fejlesztőknek, hogy automatizálják az ismétlődő, manuális feladatokat, tehermentesítve a csapatokat, hogy azok a fontosabb munkákra koncentrálhassanak, ahelyett, hogy elvesznének a részletkérdésekben.
• A harmadik stratégiát az úgynevezett megoldásgyorsítók alkalmazása jelenti. A kifejezetés olyan eszközök, folyamatok és gyakorlatok összességét takarja, amelyek egyetlen megoldásba kombinálva képesek növelni a nagyszabású, egyedi termék- és platformfejlesztés gyorsaságát és minőségét.

„A megoldásgyorsítók két kritikus területen javítják a hatékonyságot. Egyrészt csökkentik a fejlesztési költségeket és időt, úgy, hogy ez nem megy a minőség rovására.  Fejlesztési nehézségeket és késedelmet lehet velük kiküszöbölni – mondta el Eyal Zucker, a szoftvermegoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője. –  A másik fő előnyük pedig, hogy szakembereket csábítanak a vállalathoz. A megoldásgyorsítók segítségével a fejlesztők nagyobb autonómiát élveznek a munka során, és az ügyfél által támasztott korlátokon kívül dolgozhatnak, nagyobb mozgásteret kapnak, jobban kamatoztathatják a kreativitásukat. Ezért a jól képzett munkaerőért folytatott versenyben a megoldásgyorsítók kulcsfontosságúak.”

Normál esetben az ügyfelek határozzák meg az általuk rendelt megoldások főbb technikai paramétereit. A megoldásgyorsító eszközöket azonban a szoftverfejlesztő szolgáltatók házon belül hozzák létre, ezzel lehetőséget adva a fejlesztőknek, hogy saját kezűleg irányítsák a folyamatokat, és döntő szerepük legyen a követelmények, a funkciók, a megcélzott piacok, a forgalmazási csatornák és sok más szempont meghatározásában. Lehetőséget ad nekik arra is, hogy különböző szerepekben próbálják ki magukat, például megoldásvezetőként, terméktulajdonosként vagy akár a marketingesként.

„A megoldásgyorsítók hasznosságára mi is kiváló példákat láttunk. Az egyik csapatunk korábban sokat küzdött azzal, hogy a tartalomkezelő rendszerben folyamatosan váltogatniuk kellett a különböző fejlesztői környezetek között, ami igen időigényes volt – magyarázta Eyal Zucker. – A házon belüli szakértők hamar megoldották a problémát: fejlesztettek egy Google Chrome bővítményt, ami lehetővé tette a környezetek közötti gyors váltást. A megoldást aztán más csapatok is át tudták venni. A fejlesztők a problémamegoldás mellett számos olyan feladatot is elvégeztek, amelyek túlmutattak a megszokotton. Piacelemzést készítettek, új terjesztési lehetőségeket kerestek (például nyílt forráskód), különböző marketing megközelítéseket próbáltak ki, hogy megtalálják azt a közönséget, amelyik szintén hasznát veheti majd ennek a megoldásnak. Ezt nevezzük megoldásgyorsításnak.”

Hogy vágjunk bele?

A szakember hozzátette: ha megoldásgyorsító (vagy más néven szolgáltatásgyorsító) fejlesztést szeretnénk kezdeni, három megközelítés közül érdemes választani.

• A cégvezetés nyílt felhívást tesz közzé egy közös probléma megoldására.
• Elindulhatunk a projektcsapat egy motivált tagjának javaslata alapján.
• Szervezhetünk egy hackathont, amely vagy megoldandó problémákat keres, majd azokra megoldást ad, vagy egy konkrét probléma megoldására irányul.

A részvételre való ösztönzés két legjobb módja a cégvezetés felől jövő ösztönzés és a megfelelő kompenzáció. A szervezet költségvetésétől függően ezeket fel lehet ajánlani pénzbeli bónuszok, de akár erkölcsi elismerés, dicséret, díj formájában is. Utóbbival hozzájárulhatunk a fejlesztők cégen és szakmán belüli tekintélyük növeléséhez. Sokan azért csatlakoznak a szolgáltatásgyorsító projektekhez, mert szeretik, amit csinálnak, és átélhetik a projekt feletti tulajdonosi felelősség érzését.

„Az informatikai szakemberhiány mellett a digitális megoldások iránti kereslet tovább nő, ezért az IT-szervezeteknek új stratégiákat kell találniuk. Az elosztott agilis fejlesztés, a fejlesztés automatizálása és a megoldásgyorsítók mind olyan életképes megoldások, amelyek segíthetnek ezt a hiányt orvosolni. A jövőben valószínűleg még több stratégia fog megjelenni, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, és nincs kétségünk afelől, hogy az iparág továbbra is innovatív marad”

– mondta el Eyal Zucker.

Az Exadel-ről bővebben: https:///about-us/overview/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egy lehetséges megoldás az informatikai munkaerőhiányra appeared first on Műszaki Magazin.

Az IT-biztonsági kihívásokra felkészülni azonban nem lehetetlen, de első lépésként fontos merni szembenézni a lehetséges problémákkal. A vezető magyar IT-biztonsági szakemberek együttműködésével alapított XS Matrix csapata összegyűjtötte a legjellemzőbb kifogásokat, amiért vezetők nem szentelnek elegendő figyelmet e problémakörnek.

„Velem ez biztosan nem történhet meg…”

A legnagyobb hiba, amit egy vezető elkövethet, hogy nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni, hogy a vállalat IT-rendszerét közvetlenül és az alkalmazottakon keresztül is állandó veszély fenyegeti. Csak idő kérdése, és megfelelő intézkedések hiányában keserű tapasztalatok után kell belátnia, hogy az IT-biztonság területén a legkisebb hibák is súlyos következményekhez vezethetnek.

„Miért ne bíznék meg a kollégáimban?”

A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. A vállalat minden alkalmazottja potenciális veszélyt jelenthet az IT-rendszerre – nem azért, mert ártani akarnának a vállalatnak, hanem a releváns tudáshiány vagy pusztán a hibázás lehetősége miatt. És – hacsak nem szándékosan asszisztál a támadáshoz az alkalmazott – egy támadás sikere nem a munkatárs, hanem a nem megfelelően védett IT-rendszer hibája lesz.

„Évek óta nem volt semmilyen biztonsági problémánk, tehát kézben tartok mindent!”

Egy bizonyos elemszám felett nincs ember, aki manuális módszerekkel kezelni tudna egy összetett, sok változós rendszert. A tapasztalatok szerint egy 100 főnél nagyobb vállalatnál Excel-táblázatokban és házilag létrehozott feljegyzésekben egyszerűen nem követhető nyomon az, hogy a munkatársaknak milyen rendszerekhez, adatbázisokhoz, programokhoz van hozzáférésük. A helyzetet súlyosbítja, ha egy olyan vállalatról beszélünk, ahol nagy a fluktuáció.

„Az auditorok jöhetnének inkább a jövő héten ellenőrizni a céget? A következő napokban rengeteg dolgom lesz…”

Az adatvédelmi hiányosságokat felfedő ellenőrök, főleg, ha egy vállalat nagy ügyfél- vagy partneradatbázissal rendelkezik, az érvényben lévő szabályozások értelmében hatalmas bírságokat szabhatnak ki egy vállalatra, ha – akár a vállalaton belül, akár azon kívül – illetéktelenek is hozzáférhetnek bizalmas adatokhoz.

„Erre tényleg ennyit költöttünk idén?”

A több száz, de akár már a pár tucat alkalmazottat foglalkoztató vállalatok esetében is, az egyre több és több előfizetés szolgáltatás díja rendkívüli összegeket emészthet fel. Különösen bosszantó ezeknek az elszámolásában azzal szembesülni, hogy volt kollégák vagy olyan alkalmazottak után is fizetünk, akiknek már nincsen szükségük az adott szolgáltatásra.

„Az nem lehet, hogy pont ő szivárogtatott…”

Gyakran hangoztatott tévhit, hogy a kiberbiztonsági veszélyek csak a vállalaton kívülről fenyegetnek. Az igazság ezzel szemben az, hogy még az adathalász-támadások is sok esetben vállalaton belüli hiányosságokra, legtöbbször a jogosultságok nem megfelelő kiadására vezethetők vissza. A vállalatok bizalmas adatainak, fejlesztési eredményeinek, terveinek – és még hosszan folytathatnánk a sort – kiszivárgásához nagyon sok esetben a vállalat alkalmazottainak is köze van.

„Ha el szeretnénk kerülni, hogy egy vállalatnál elhangozzanak ezek a mondatok, érdemes megfontolni egy automatizált jogosultság átvilágítást kínáló eszköz használatát”

– húzta alá a magyar fejlesztésű TheFence biztonsági szolgáltatást megálmodó Mihály Tamás, az XS Matrix alapítója.

„Megoldásunk legnagyobb erejét az automatizáltság jelenti: a humán hibalehetőséget kiiktatva, önállóan felügyeli a vállalat munkatársainak pozíciófüggő jogosultságait, együttműködik a HR-rendszerekkel, így fluktuáció esetén megteszi a szükséges lépéseket és a tevékenységéről, illetve a vállalat biztonsági felkészültségéről rendszeresen publikált jelentésekben beszámol. Nem mellesleg, számottevő kiadást is segít megtakarítani, legyen szó akár az adatvédelmi hibák miatt kirótt büntetések vagy a feleslegesen fizetett havi díjak elkerüléséről.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Cégvezetők utolsó mondatai mielőtt súlyos árat fizetnek az IT rendszereik hiányosságai miatt appeared first on Műszaki Magazin.

A megfelelő karbantartási gyakorlatok alkalmazásával és a megfelelő szerszámok használatával jelentősen meghosszabbíthatjuk a csapágyak élettartamát, növelhető az üzem termelékenysége és hatékonysága.

Az SKF a csapágykarbantartási gyakorlattal kapcsolatban ingyenes karbantartási tanácsadást nyújt egy új felmérés bevezetésével. Az SKF QMR Gyors Karbantartási Átvilágítás lehetővé teszi, hogy a vállalatok áttekintsék a saját gyakorlatukat, valamint összevessék azt az ugyanazon iparágon belül működő hasonló vállalatok karbantartási gyakorlataival az iparági legjobb gyakorlat bevezetése érdekében.

A magyar nyelvű kérdőív kitöltése 20 percet vesz igénybe, és ezt követően az SKF megosztja a konkrét eredményeket egy egyszerűen letölthető, a karbantartás érettségi szintjét szemléltető radardiagram formájában. A radardiagram megkönnyíti a résztvevők számára a fejlesztésre szoruló területek beazonosítását, és emellett az SKF szakértői ajánlásokat és javaslatokat tesznek az azonosított területek fejlesztésére.

Egy konkrét karbantartási probléma esetében, mely szakértői tanácsadást igényel, megadhatják a probléma részleteit és feltölthetnek hozzá fényképeket. Ez alapján az SKF csapata testre szabott javaslatokat küld az adott probléma kezelésére. Minél több részletet adnak meg, annál részletesebb tanácsot tud adni az SKF. Az eredmény és a lehetőségek alaposabb megbeszélése érdekében felvehetik a kapcsolatot az SKF szakembereivel is – a tanácsadás nem jár semmilyen kötelezettséggel.

Az ingyenes SKF QMR Gyors Karbantartási Átvilágítás itt érhető el magyar nyelven.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szeretné megismerni cégének csapágykarbantartási érettségét? appeared first on Műszaki Magazin.

A mostani, kiszámíthatatlan makrokörnyezetben számos cég kerül és kerülhet nehéz helyzetbe, ám a hazai tulajdonú, máig az alapító által vezetett cégek esetében a kockázatok hatványozottak lehetnek. Amelyik tulajdonosnak ma nincs forgatókönyve arra, hogy nélküle mi lenne a vállalat sorsa, lehet, hogy az egész élete munkáját kockáztatja ‒ hívták fel a figyelmet a magyarországi BDO Pénzügyi Tanácsadás részlegének szakértői.

A rendszerváltáskor alapított, mára viszonylag nagyra nőtt hazai vállalkozások utódlása legtöbbször nem megoldott. Az alapító gyermekei vagy más családtagok gyakran nem tudják vagy akarják átvenni a stafétát, így a céget végül értékesíteni kell. Erre azonban gyakran egyáltalán nincs felkészítve, ami szélsőséges esetben értékesítésre alkalmatlanná is teheti a látszólag virágzó vállalkozást. Ha az utódlás kényszere emellett hirtelen jön, vagy ‒ ami ma nem is ritka ‒ a jövedelmezőség egyidejű esésével is jár, már komoly bajok vannak ‒ mutatott rá Tárnok Róbert, a BDO menedzsere.

A jellemzően több évtizede sikeresen irányító, a legtöbb stratégiai kérdésben önállóan döntő alapítók előtt több lehetőség is van. Ha valamelyik gyerekük időben integrálódott a cég folyamataiba, és fokozatosan, időben átvett bizonyos feladatköröket, a kapcsolatrendszert és a tudást, esetleg már tulajdonrésze is van a vállalatban, minden rendben és a vállalkozás fenntarthatósága és jövője biztosított, de ez a legritkább eset. Sokkal gyakoribb, hogy az utódok nem vettek részt a cég életében, de ‒ akár egy betegség miatt ‒ hirtelen kell lépni. Stresszes, középkorú magyar emberekről beszélünk, nem lehet nem gondolni erre, különösen a mai gazdasági környezetben. Olyan is előfordul, hogy a családtagok helyett a tulajdonos kinevelt néhány vezetőt, akik szakmailag át tudják venni a feladatokat. Ilyenkor nekik már „csak” egy megfelelő stratégiai tervet és a hozzá kapcsolódó finanszírozást tartalmazó átadás-átvételi forgatókönyvre és receptre van szükségük, ami még mindig a szerencsésebb felállás. Ha azonban egy teljesen felkészületlen, akár éppen veszteséges céggel szükségszerű záros határidőn belül lépni, az utolsó pillanatban már néha problémás értékesítésről beszélni.

Ez tragédia, és nem is csak egyetlen ember sorsáról van szó, hiszen a tulajdonosnak rokonai, alkalmazottai vannak, akik számára a vállalat szintén meghatározó értéket jelent. Legtöbb esetben ezek a vállalkozások a magyar gazdasági ökoszisztéma és meghatározóan fontos értékláncok – legyen szó egészség-, agrár-, autó- vagy építőiparról – nélkülözhetetlen szereplői, így az ország működése szempontjából is kiemelt jelentőségű a továbbörökítés.

A felkészülésnek konkrét lépései vannak, és jó, ha van valaki, aki ezekre rá tud mutatni, határidőket tud rendelni hozzájuk és be is tudja tartatni azokat. Gyakori, hogy bár a pénzügyi, szakmai kontroll, a kapcsolatrendszer és a HR-döntések is egyetlen kézben vannak, a tulajdonos nem látja át „belülről”, hogy pontosan mi mindent kellene átadni, hiszen a kialakult működési rendszer természetessé vált. A lényeg, hogy mindezt jókor kell kezdeni, mert a kényszer, a felkészületlenség 100 milliókban mérhető negatív hatással bír a potenciális vételárra. Ehhez képest a felkészülés inkább csak a vezető energiáját, idejét követeli ‒ például hetente néhány órát ‒ de szinte biztos, hogy ezek az órák termelik a legtöbb értéket az adott időszakban ‒ zárták gondolataikat a szakértők.

The post Hogyan tovább, ha nincs kinek átvennie a cég irányítását? appeared first on Műszaki Magazin.