A CATL debreceni létesítménye stratégiai jelentőségű a vállalat európai és globális terjeszkedésében, a Magyarországra hozott technológia a vállalat európai ügyfeleinek igényit szolgálja ki. A CATL legmodernebb, rugalmas gyártási technológiának köszönhetően a debreceni gyár hosszú távú stabilitást, munkahelyeket és új üzleti lehetőségeket biztosít a régió számára.

Miután a CATL Debrecen cellagyára 2026 augusztusában megkapta a használatbavételi engedélyt és teljesített minden, az engedélyekben előírt feltételt, szeptember 22-én megkezdődött az akkumulátorcellák próbagyártása az első két gyártósoron. A vállalat néhány műszaki beállítást követően a másik két soron is elindítja a cellagyártást. A próbaüzem alatt a CATL szakemberei folyamatosan ellenőrzik a berendezéseket, a termékek minőségét és biztonságát, valamint a jogszabályi előírásoknak való teljes körű megfelelést. Az új cellagyár maximális éves kapacitása 40 GWh, amelyet a megrendelők már teljes egészében lekötöttek.

A látogatás során a CATL Debrecen munkatársai először az új Látogatóközpontban vezették körbe a meghívott újságírókat. A központot kifejezetten a cég magasan automatizált, fejlett technológiája iránt érdeklődő, külső vendégek fogadására alakítottak ki.

„Mint látják, megnyitottuk kapuinkat a nagyközönség előtt. A szakemberek és a média mellett a lakosságot és a diákokat is szívesen látjuk vendégül, hogy testközelből megismerhessék a gyártási folyamatokat és személyes tapasztalatokat szerezzenek gyárunkról”

– mondta Qin Liang, a CATL Debrecen gyárigazgatója.

Az újságírók miközben megtekinthették a már működő gyártósorokat, megismerkedhettek a debreceni üzem gyártási folyamataival és az itt készülő specifikus termékekkel. A gyár nikkel-kobalt-mangán (NCM) és lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorokat állít elő. A bejárás során a média képviselői a poradagolástól a keverésen át a tekercselésig követhették nyomon a cellagyártási folyamatot, valamint megismerhették a gyártás utolsó fázisait is.

A fenntarthatóság és a felelős gyártás világszerte stratégiai prioritás a CATL számára, ezért a debreceni üzemet is úgy tervezték, hogy a gyártás megkezdését követően hamarosan karbon-semlegessé váljon.

„Megértettük, hogy a vízfogyasztás miatt aggódnak helyi lakosok ezért olyan víztakarékos technológiát fejlesztettünk ki, amely drasztikusan csökkenti a technológiai vízigényt. A 2025-ben bevezetett adiabatikus hűtőtornyoknak köszönhetően létesítményünk 30%-kal alacsonyabb vízfogyasztással tud működni, és szürkevíz felhasználására is képesek vagyunk”

– magyarázta a gyárigazgató.

Európai, stratégiai gyártási központként a CATL debreceni üzeme a legismertebb, vezető európai autógyártókat fogja kiszolgálni, amelyek az elmúlt években már jelentős elektromosjármű-gyártási kapacitást építettek ki Magyarországon. A legfejlettebb, rugalmas gyártási technológiának köszönhetően a gyár hosszú távú gazdasági stabilitása biztosított, ami munkahelyeket teremt, és újabb üzleti lehetőségeket vonz a régióba.

„A CATL Debrecen az európai autóipar fontos beszállítójává válik. Készen állunk arra, hogy az európai autógyárakkal közösen fejlesszük akkumulátortechnológiánkat, támogassuk a regionális újra-hasznosítási kezdeményezéseket, helyi megújulóenergia-ökoszisztémát alakítsunk ki, és együttműködjünk az oktatási intézményekkel annak érdekében, hogy felnőjön egy új, az energiaátmenethez szükséges tudással bíró generáció. Legújabb termékeinket kifejezetten az európai piacra fejlesztettük ki: olyan akkumulátorokat készítünk, amelyeket nagy hatótávra és gyors töltésre terveztek”

– mutatta be a debreceni gyár szerepét Shen Feng, ügyvezető igazgató

A vállalat 2024 őszén már elkezdte a modulgyártást Debrecenben, azóta mintegy 540 000 modult állítottak elő. A debreceni üzem a CATL legnagyobb, Kínán kívüli gyártóbázisa, a magyarországi beruházás nemcsak Debrecen és térsége, hanem a magyar gazdaság és az európai e-mobilitási ellátási lánc számára is kiemelten fontos.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyárlátogatás a CATL Debrecen akkumulátorcellagyárban appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás lehetővé teszi az ép állapotú alkatrészek másodlagos felhasználását vagy hatékonyabb újrahasznosítását.

A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának fontos eleme, hogy az automatizált rendszerek képesek legyenek az ép akkumulátorcellák megmentésére és újbóli felhasználására.

A tűz- és rövidzárlatveszély elkerülése érdekében a hulladékkezelő vállalatok jelenleg általában teljesen kisütik az akkumulátorokat. Ez a mélykisütési folyamat azonban gyakran visszafordíthatatlanul károsítja a cellákat, így azok később már nem használhatók fel más járművekben vagy berendezésekben.

Erre a problémára kínál megoldást a 2026 tavaszán, az Umicore vezetésével indított Rob@t2cell projekt. Az ipari és tudományos partnerek célja olyan automatizált technológia kifejlesztése, amely az akkumulátorcellákat és teljes modulokat azok tényleges állapotának megfelelően képes kisütni. A rendszer a további felhasználási cél alapján egyedileg szabályozza a kisütési folyamatot.

Amennyiben az adott modul végső újrahasznosításra kerül, a berendezés teljes kisütést hajt végre a biztonságos aprítás érdekében. Ha azonban az érzékelők azt állapítják meg, hogy a cella továbbra is alkalmas másodlagos felhasználásra, a rendszer csak egy előre meghatározott feszültségszintig csökkenti annak töltöttségét. Így a cellák sérülésmentesen megőrizhetők és később újra alkalmazhatók.

A robot valós időben dönt a további hasznosításról

Az ipari méretű válogatás megvalósításához a rendszernek már a folyamat elején információval kell rendelkeznie az akkumulátorok állapotáról. A projekt keretében olyan technológiát fejlesztenek, amely automatikusan csatlakozik a cellákhoz, kiértékeli azok teljesítményadatait, majd valós időben meghatározza a további feldolgozási útvonalat.

A veszélyes műveletek mechanikai részét egy speciálisan kialakított robotcella végzi. A fejlesztők a korábbi DeMoBat projekt eredményeire építenek, amely az elektromosjármű-akkumulátorok robotizált szétszerelésének technológiai alapjait teremtette meg. A konzorcium olyan mechanikai megoldásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik a komplex akkumulátoregységek biztonságos szétszerelését és az egyes cellák sérülésmentes kinyerését.

Amennyiben az alkatrészek végül újrahasznosításra kerülnek, egy vízalapú eljárás segítségével dolgozzák fel őket. A technológia képes a nem teljesen kisütött cellák biztonságos kezelésére, miközben visszanyeri a kritikus fontosságú nyersanyagokat is.

A projekt hozzájárul ahhoz, hogy az ipar megfeleljen az új európai akkumulátor-rendelet előírásainak, valamint elősegíti a nagy sorozatú, gazdaságosan működtethető akkumulátor-újrahasznosítási folyamatok kialakítását.

A fejlesztésben részt vesz a Fraunhofer IWKS Anyag-újrahasznosítási és Erőforrás-stratégiai Kutatóintézet, a Stuttgarti Egyetem Ipari Termelési és Gyárüzemeltetési Intézete, valamint az ACP Systems gépgyártó vállalat. Társult partnerként támogatja a projektet a BorgWarner és a Siemens is. A német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrkutatási Minisztérium a programot 2028 végéig finanszírozza.

Fotó: Rainer Betz/Fraunhofer IPA

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot bontja az elhasználódott akkumulátorcellákat appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre érdekesebb helyzet rajzolódik ki a napelem panelek piacán, melynek Európa szerte jelentős hatásai lesznek a lakossági és a vállalati beruházásokra egyaránt. A sokrétű és gyors változásnak egészen biztosan lesznek minden oldalon nagy nyertesei és vesztesei. Szenyán Endre, az ALTISO Energy – korábbi nevén A1 Solar – ügyvezetője keresi a választ arra, hogy melyek lesznek ezek pontosan.

A napelem panelek piacát jelenleg három nagy változás formálja egyidejűleg:

1. A lakossági beruházások az egész kontinensen bezuhantak
2. Az alapanyagok árának csökkenése miatt folyamatosan esnek a panelek árai
3. Komoly műszaki változás jön a panelek gyártásában

Ezen hatások miatt árháború robbant ki a kínai gyártók uralta piacon.

1. A korábbi őrült felfutás után jelentősen megtorpant a lakossági telepítések száma nem csak Magyarországon, de egész Európában

Ennek okai leginkább a szabályozói környezetben kereshetőek, valamint ezzel összefüggésben van, hogy a nagyberuházóknak jobban megéri a több megawattos farmokat telepíteni, mint néhány kilowattos lakossági rendszereket. E vállalatok lobbiereje pedig jelentős.

Természetesen leállástól nem kell tartani, hiszen például Ausztriában 2024. január 1-től eltörlik a napelemes rendszerekhez kapcsolódó anyagok és szolgáltatások áfáját, ami azonnali, 20%-os költségcsökkenést fog eredményezni. Azonban a lakosság számára kedvezően alakul a szabályozói környezet például Spanyolországban is. Így összességében, ha jelentős lassulással is kell számolni, annak ellenére egy erős piac prognosztizálható Európában.

A gyártók azonban erre nem számítottak. 2021-22-ben hihetetlen mértékben pörgették fel a kisebb, jellemzően 380-460 W közötti, azaz a lakossági méretű panelek gyártását és kontinensünkre való szállítását. Most pedig bajban vannak, ugyanis a készleteik a kivitelezések csökkenése miatt beszorultak.

Az egyik legnagyobb és legismertebb gyártónak a hollandiai és spanyolországi raktáraiban több mint 500.000 panel vár gazdára. Ebből mintegy 30.000 családi házra kerülhet átlagos méretű napelemes rendszer. Összehasonlításként, a magyar Kormány tervei szerint ennyi lenne az egy teljes évben kivitelezésre kerülő rendszerek száma hazánkban. És ez mindössze egyetlen gyártó!

2. A kivitelezések számának csökkenése mellett az alapanyagárak folyamatos csökkenése is nehezíti a gyártók helyzetét

Az OPIS, a Dow Jones vállalatának heti frissítése szerint, a globális fotovoltaikus iparban továbbra is jelentős változások tapasztalhatók. A napenergia cella árak, – különösen a Mono Perc M10 és G12 cellák terén, – elértek egy újabb történelmi mélypontot, és az árak továbbra is csökkennek. A hosszú ideje tartó csökkenés és az iparág lassú értékesítési helyzete miatt a cellagyártók között árháború alakult ki.

Míg egy évvel ezelőtt egy panel átlagos nagykereskedelmi ára meghaladta a 0,3 €/W értéket, ez mára már 0,14 €/W körüli értéket mutat.

Az árcsökkentéseken túl a gyártók az árukészlet csökkentésére is összpontosítanak, kordában tartva az üzemeltetési kiadásokat. Vagyis hamarosan visszatérhetünk oda, hogy megszűnik a kereskedő és kivitelező cégek „polcról” való vásárlása, és csak közvetlenül a gyártótól tudnak rendelni, többhetes gyártási és mintegy 2 hónapos szállítási határidővel.

3. A harmadik komponens pedig egy műszaki jellegű változás, ami hatásában akkora lesz, mint amekkora a több évvel ezelőtti polikristályos napelem panelek kikopását eredményezte a piacról, a jelenleg egyeduralkodó monokristályos panelek javára.

A jelenleg használatos P-Type celláknál a gyártás során bórt elegyítenek a szilíciumhoz (ezzel „szennyezik”), amelynek kevesebb elektronja van a szilíciumnál, ezért a napelem cella pozitív töltésűvé válik. Az N-Type celláknál azonban foszfort használnak, aminek több elektronja van a szilíciumnál, ezért ezek a cellák negatív töltésűek lesznek.

Az N-Type panelek előállítási költsége némileg, de nem sokkal magasabb, azonban jobb hatásfokkal rendelkeznek és ellenállóbbak a Nap sugarainak, ezért a felhasználási idejük alatt több energiát képesek előállítani. A nagy napelem parkokban pedig a megtermelt villamos energia minél magasabb mértéke a legfontosabb szempont. Ezért a gyártók egyre másra állítják át gyártósoraikat erre a technológiára.

A korábbi előrejelzések 2028-29-ra prognosztizálták azt, hogy az N-Type panelek gyártása megelőzi a P-Type panelekét, azonban úgy fest, hogy a technológiaváltás lényegesen hamarabb bekövetkezik.

A fentiek mellett egyéb fontos tényezők is befolyásolják az európai és a globális piacot.

Az Eneos Group, egy japán energetikai vállalat például rekordösszeget, közel 4 millió amerikai dollárt fizetett a Panama-csatorna használatáért. A csatorna zsúfoltsága, melyet főként az elmúlt hónapok aszálya okoz, számos hajót kényszerített a várakozásra. A helyi hatóságok radikális korlátozásokat vezettek be a csatorna használatára. Ez, hasonlóan a nemrégiben a Szuezi-csatornán keresztbe fordult hajó okozta fennakadáshoz, súlyosan érinti az ellátási láncokat.

Híresztelések kaptak szárnyra arra vonatkozóan is, hogy az Európai Bizottság fontolóra vette, hogy kereskedelmi védelmi intézkedéseket indítson el a Kínából importált napelem termékekre vonatkozóan. Amennyiben ez igaznak bizonyul, úgy az Egyesült Államokhoz hasonlóan a teljes piac újabb változására kell számítani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Történelmi mélyponton a napelem cella árak appeared first on Műszaki Magazin.

A Hydrogen Fuel Cell Stack Module névre keresztelt rendszer nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a márka működése 2050-re világszerte karbonsemlegessé váljon, ezért is határoztak úgy a cég illetékesei, hogy a Brussels Expo területén megrendezett European Hydrogen Weeken is közszemlére teszik.

Ultramodern mivoltáról nemcsak kis mérete, rendkívüli ereje és kivételes tartóssága árulkodik, hanem sokcélúsága is, hiszen személy- (FCEV) és haszongépjárművekbe, építőipari eszközökbe és a telepített áramtermelő egységekbe egyaránt beépíthető. A Honda az üzleti és technológiai partnerekkel való együttműködés vízióját kínálja az üzemanyagcellás rendszer alkalmazásainak kiterjesztése érdekében, és minden potenciális együttműködő partnert arra ösztönöz, hogy látogasson el az I90-es standra a 7-es csarnokban az Európai Hidrogén Héten.

A Honda már most is számos olyan céggel dolgozik együtt, amelyek a későbbiekben alkalmazhatják majd a rendszert, így a tervezési és az integrációs szakaszban is segíthetik az üzemanyagcella a fejlesztését. Tekintettel a rendszer kiforrottságára, a vállalat már a 2020-as évek közepén megkezdheti az értékesítést.

–Idestova 30 éve járunk élen a hidrogénalapú üzemanyagcellás rendszerek fejlesztésében, és hisszük, hogy hamarosan elérjük a piaci bevezetéshez szükséges keresleti szintet – osztotta meg gondoltait Ingo Nyhues, a Honda Motor Europe európai üzleti tervezésért és fejlesztésért felelős igazgatója.– Új, fejlett üzemanyagcellánk tökéletesen alkalmas rá, hogy kielégítse a nullemissziós áramforrás iránti ipari igényeket, így rendkívül gyors átállást tesz lehetővé. Kis méretének, nagy teljesítményének, egyedülálló tartósságának és rövid üzembe helyezési idejének köszönhetően roppant sokoldalú, különösképpen, hogy hideg környezetben is használható. A hidrogénhasznosítás és FCEV-értékesítés kapcsán szerzett három évtizedes tapasztalat biztos alapként szolgál az új európai iparágak meghódításához, nem mellesleg átfogó támogatást jelent a térségnek, hogy elérje zéróemisszió kapcsán kitűzött céljait – tette hozzá.

Tekintettel a hidrogén egyedi tulajdonságaira, az üzemanyagcellás rendszer várhatóan különösen hatékony energiaforrásként szolgálhat majd mind a nagy igénybevételű, nagyméretű mobilitási termékek és a nagyméretű infrastruktúra, mind a gyors feltöltést igénylő mobilitási termékek esetében, ahol ezt akkumulátorokkal nehezen lehetne működtetni. E jellemzők alapján a Honda négy fő területet határozott meg az üzemanyagcellás rendszerének felhasználására mind a közlekedési, mind az ipari szektorban.

Üzemanyagcellás (FCEV) és -haszongépjárművek

A Honda azt tervezi, hogy 2024-ben megkezdi a vadonatúj CR-V FCEV modell értékesítését Észak-Amerikában és Japánban.

A Honda rengeteg energiát fektet abba, hogy tiszta üzemű, alacsony zaj- és rezgésszintű üzemanyagcella-rendszereket hozzon létre, amelyek nehéz-tehergépjárművekben juthatnak szerephez. Az új fejlesztésekkel a szállítmányozási, árufuvarozási és logisztikai ágazat igényeit igyekszik kielégíteni a Honda, azaz olyan fenntartható hajtáslánc-technológiákon dolgozik, amelyekkel nehéz rakományok is eljuttathatók nagy távolságokra.

Ezt bizonyítja, hogy a Honda Motor és Isuzu Motors idén májusban megkezdte a következő generációs üzemanyagcella-rendszerrel felszerelt nehéz-haszongépjárművek közös fejlesztését és tesztjét. A két vállalat azt tervezi, hogy már a jelen pénzügyi év vége előtt, azaz 2024. március 31-ig elindítja a tanulmánymodell közúti, bemutatójellegű próbáit. Ha minden a tervek szerint alakul, 2027-ben érkezhet a sorozatgyártású változat, ami összegzi az eddig megszerzett tudást és tapasztalatot.

Telepített áramtermelő

Az adatközpontok áramigénye jelentősen megnőtt, hiszen a felhőalapú számítás és az úgynevezett ’big data’-alapú adatbázisok kezelése rengeteg energiát emészt fel, ráadásul egyre nagyobb szükség van tartalék energiaforrásokra az üzletmenet-folytonossági tervezéshez (BCP). A keresletet kielégítendő a Honda ezen a területen is megkezdi az üzemanyagcellára épülő, telepített generátorok alkalmazását, azaz tiszta és csendes tartalék áramforrást biztosíthat.

Építőipari gépek

A Honda szakemberei azon dolgoznak, hogy az építőiparban is kihasználhatók legyenek a hidrogénalapú rendszerek előnyei. A vállalat különféle zéróemissziós építőipari gépek, például üzemanyagcellás markolók és homlokrakodók fejlesztésében vesz részt, s további alkalmazási lehetőségeket keres a szektorban.

A Honda üzemanyagcella-technológiája és hidrogént hasznosító tevékenységei

A Honda több mint 30 éve folytat hidrogéntechnológiákkal és az üzemanyagcellás személygépjárművekkel (FCEV) kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket. 2002-ben mutatta be a Honda FCX-et, mint az első zéróemissziós FCEV, amelyet az Egyesült Államokban és Japánban lízingelhettek az ügyfelek. További előrelépést jelentett, a két igencsak környezetbarát modell, a 2008-ban bemutatott Honda FCX Clarity és a 2016-ban debütáló ötüléses Clarity Fuel Cell szedán, amelyek a hagyományos járművekkel azonos teljesítményt tudott nyújtani.

A Honda hidrogénnel kapcsolatos tevékenysége túlmutat a termékeken. Európában a Honda R&D Europe (Deutschland) a németországi Offenbachban található bázisán zöld hidrogéngyártó üzemet hozott létre, hogy az energiagazdálkodás területére is kiterjessze a tevékenységi körét. Ez a legújabb létesítmény a fotovoltaikus rendszerekből származó felesleges napenergiát elektrolízis útján zöld hidrogén előállítására használja fel.

Ha szeretne többet megtudni a European Hydrogen Weekről (helyszín: Brussels Expo), kérjük, látogasson el a www.euhydrogenweek.eu honlapra!

Amennyiben a Honda Fuel Cell prototípusról és a Honda hidrogénüzletágáról szeretne bővebben tájékozódni, kérjük, keresse fel a Honda Global Newsroomot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Honda új következő generációs üzemanyagcella-rendszere appeared first on Műszaki Magazin.

A részben vagy teljesen automatizált élhajlító gép az alkatrészkezelést (alkatrészfelvétel, hajlítási lépések elvégzése, forgatás, alkatrészlerakás) és/vagy az élhajlító szerszámcserét kezelői beavatkozás nélkül, automatikusan végzi.

A PMroboT átállítható hagyományos CNC élhajlító géppé, és vissza automatizált üzemmódra, ezáltal nincs szükség több gépre. Az átállási idő mindössze 15 másodperc.

Megtekinthető az Ipar Napjai kiállításon május 16-19. között a Hungexpo A pavilon 203C standján.

Forrás: PMT Szerszámgép Zrt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post PMroboT – robotos automatizált élhajlító cella appeared first on Műszaki Magazin.