A 14 ország 38 partnerét összefogó kezdeményezés 2025 márciusában indult, és arra törekszik, hogy Európa csökkentse függőségét a külföldi processzor- és szoftvertechnológiáktól. A hároméves program 240 millió eurós költségvetéssel valósul meg, koordinátora pedig a Barcelona Supercomputing Center.

Nyílt architektúrára épülő európai fejlesztések

A projekt technológiai alapját a nyílt forrású RISC-V processzorarchitektúra adja, amely lehetővé teszi, hogy európai kutatóintézetek és vállalatok közösen fejlesszenek új hardvermegoldásokat. A program keretében három speciális chiplet készül: egy vektoros gyorsító a nagy teljesítményű számításokhoz, egy mesterségesintelligencia-gyorsító, valamint egy általános célú, HPC-feladatokra optimalizált processzor. A chipletes megközelítés nagyobb rugalmasságot, jobb energiahatékonyságot és kedvezőbb gyártási költségeket ígér a hagyományos monolitikus chipekhez képest.

A fejlesztések várhatóan nemcsak a tudományos szuperszámítógépekben kapnak szerepet, hanem olyan területeken is, mint az autóipar, az űrkutatás, a klímamodellezés, a bioinformatika vagy a személyre szabott orvoslás.

Hardver és szoftver párhuzamos fejlesztése

A projekt egyik résztvevője a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM), amely egy korszerű párhuzamos hibakereső rendszer fejlesztésén dolgozik. Az eszköz célja, hogy hatékonyabban támogassa a nagyteljesítményű számítógépekhez készülő szoftverek fejlesztését, és megkönnyítse a programhibák felderítését. A rendszer képes lesz kezelni az adatpárhuzamos, a többszálú és az elosztott memóriás alkalmazások hibakeresését is.

A DARE úgynevezett „co-design” megközelítést alkalmaz, vagyis a hardver és a szoftver fejlesztése párhuzamosan zajlik. A kutatók már a fizikai chipek elkészülte előtt emulációs és szimulációs környezetekben tesztelhetik alkalmazásaikat, ami jelentősen felgyorsíthatja az új rendszerek bevezetését. A projekt részeként létrejövő szoftverek többségét nyílt forráskódú licenc alatt teszik elérhetővé.

Az exascale korszak európai útja

A kezdeményezés hosszú távú célja olyan szuperszámítógépek fejlesztése, amelyek elérik az exascale teljesítményszintet, vagyis másodpercenként legalább egymilliárdszor egymilliárd lebegőpontos műveletet képesek végrehajtani. A projekt résztvevői szerint 2028-ra megteremthetők egy teljesen európai HPC-rendszer alapjai, amely a chiptervezéstől és -gyártástól kezdve a szoftverfejlesztésen át egészen a mesterséges intelligencia és a tudományos alkalmazások futtatásáig önálló technológiai láncot alkothat. Ez jelentős lépést jelenthet Európa digitális szuverenitásának erősítésében és globális versenyképességének növelésében.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa saját szuperszámítógépes infrastruktúrát épít appeared first on Műszaki Magazin.

A Dél-pesti térség egyik jelentős vízellátó rendszerében megvalósult vezérléstechnikai retrofit/PLC-csere projekt jól példázza, hogyan lehet egy kritikus infrastruktúrát korszerűsíteni anélkül, hogy a fogyasztók ebből bármit is érzékelnének. A projekt részleteiről Papp Géza Bálint, a PGB Engineering ügyvezetője adott átfogó képet.

MM: Milyen kihívásokat jelent egy ilyen rendszer korszerűsítése?

PGB: A vízellátás sajátossága, hogy a rendszer működése nem állhat le, még rövid időre sem. A Dél-Pest Megyei Víziközműnél mintegy 80–100 ezer ember vízellátását kellett biztosítani úgy, hogy közben a vezérlőrendszerek teljes megújítása zajlott. Ez azt jelentette, hogy a kivitelezés során minden beavatkozást úgy kellett megtervezni, hogy az a meglévő rendszerrel párhuzamosan, folyamatos üzemben valósuljon meg. A projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy az új és a régi rendszer közötti kommunikációt ideiglenesen is biztosítani kellett, miközben az átállás lépésről lépésre zajlott. 

A gyáli vízmű telephelye a megújult víziközműrendszer átadóünnepsége napján, 2023. június 22-én. Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg a város víziközműrendszere.
MTI/Lakatos Péter

A korszerűsítés központi eleme 15 darab elavult PLC cseréje volt, amelyek korábban Festo és Möller gyártmányú vezérlők voltak. Ezeket Siemens S7-1200 GEN II azaz második generációs PLC-kre cseréltük, amelyek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek jelentősen megkönnyítették a kivitelezést és a későbbi üzemeltetést. A modern vezérlők többek között két Ethernet porttal rendelkeznek, lehetővé téve a rugalmas hálózati kialakítást és a láncolt kommunikációt, emellett fejlett és biztonságos távelérési lehetőségeket is kínálnak NIS2 minősítéssel. A fizikai kialakításuk sem okozott problémát, hiszen a meglévő szekrényekbe is könnyen beilleszthetők voltak, sőt a PLC-csatoló felületein a rugós sorkapcsok alkalmazása jelentősen egyszerűsítette a szerelési munkákat, különösen a nehezen hozzáférhető helyeken.

MM: Hogyan zajlott a projekt előkészítése és kivitelezése?

PGB: A projekt előkészítése a szerződéskötést követően indult meg, amely a tavalyi év utolsó negyedévére tehető. Ezt követően részletes igényfelmérés és koncepcióalkotás zajlott, amely során ki kellett dolgozni azt a kommunikációs és vezérlési struktúrát, amely egyszerre képes kiszolgálni a régi és az új rendszert. A tervek elfogadása után kezdődött meg a tényleges kivitelezés, amelyet szigorú határidők és időablakok határoztak meg. Egy-egy állomás esetében gyakran csak néhány órás időintervallum állt rendelkezésre a cserére, így a munkavégzés precíz szervezést igényelt. A PLC-csere csak az első lépcsője volt a fejlesztésnek, amelyet a SCADA rendszer megújítása követ. Az új rendszer célja, hogy egységes felületen jelenítse meg a víz- és szennyvízrendszereket, és lehetővé tegye azok integrált kezelését. Ez nemcsak az üzemeltetést teszi átláthatóbbá, hanem a hibakezelést és a karbantartást is hatékonyabbá teszi. A jövőben további fejlesztések várhatók, beleértve a szennyvízoldali rendszerek korszerűsítését és az új ipari létesítmények integrációját is.

MM: Hogyan biztosították a folyamatos vízellátást az átállás idején?

PGB: A folyamatos vízellátás biztosítása érdekében az átállás idejére ideiglenes kézi vezérlési lehetőségeket alakítottunk ki. Ez azt jelentette, hogy a szivattyúk és egyéb berendezések közvetlenül is működtethetők voltak, így a PLC-k cseréje alatt sem állt le a rendszer. A kivitelezés során az automata vezérlésről ideiglenesen kézi üzemmódra állt át a rendszer, majd a csere befejezése után visszatért az automatizált működéshez. Ez a megoldás kulcsfontosságú volt a zavartalan üzem fenntartásában. 

A vezérlőrendszer három fő funkcionális területet szolgál ki. Az első a vízkitermelés, amely mélyfúrású kutakból történik, és ahol a szivattyúk vezérlése alapvető feladat. A második a nyomásfokozás, amely biztosítja, hogy a víz megfelelő nyomáson jusson el a fogyasztókhoz. A harmadik terület a tárolás és elosztás, amely magában foglalja a víztározókat és a víztornyokat is, amelyek a rendszer stabilitását és üzembiztonságát garantálják.

MM: Mit lehet tudni a rendszer karbantartásáról és élettartamáról?

PGB: A korszerű vezérlőrendszerek hosszú élettartamra készülnek, a PLC-k esetében akár 15–20 éves működési ciklus is reális. A gyakorlatban azonban nem ezek az eszközök jelentenek kockázatot, hanem a hozzájuk kapcsolódó elektromechanikus elemek, például a mágneskapcsolók és frekvenciaváltók. A rendszer képes ezek működését monitorozni, így a karbantartás előre tervezhetővé válik. A SCADA rendszerek esetében ugyanakkor a szoftverkörnyezet, különösen az operációs rendszerek fejlődése határozza meg az élettartamot. A modern PLC-k egyik fontos előnye, hogy megfelelnek a NIS2 kiberbiztonsági követelményeknek, így lehetővé teszik a biztonságos távelérést. Ez különösen nagy jelentőséggel bír olyan üzemeltetők esetében, akik nem rendelkeznek saját automatizálási szakembergárdával. A távelérés révén a rendszerhibák gyorsan diagnosztizálhatók, és sok esetben a beavatkozás is távolról elvégezhető, ami jelentősen csökkenti az állásidőt.

MM: Hogyan illeszkedik a projekt a digitalizációs trendekbe?

PGB: A Siemens eszközeivel megvalósult projekt túlmutat egy egyszerű vezérlőcserén: jól jelzi azt az irányt, amely felé a hazai víziközmű-szektor tart. A digitalizáció, a távoli elérés, az adatvezérelt üzemeltetés és a kiberbiztonság ma már nem opcionális fejlesztések, hanem alapvető követelmények egy ilyen kritikus infrastruktúra esetében. A Dél-pesti rendszer korszerűsítése egy olyan skálázható alapot teremtett, amelyre a jövő intelligens vízgazdálkodási megoldásai – például prediktív karbantartás, energiaoptimalizálás vagy akár hálózati veszteségek valós idejű elemzése – is ráépíthetők. Ez a szemlélet nemcsak az üzemeltetési hatékonyságot növeli, hanem hosszú távon a fenntartható és biztonságos vízellátás egyik kulcselemévé is válik. A megfelelő tervezéssel, korszerű technológiák alkalmazásával és precíz kivitelezéssel olyan rendszerek hozhatók létre, amelyek hosszú távon is biztosítják a megbízható és biztonságos működést. A projekt egyben azt is bizonyítja, hogy a digitalizáció és az automatizálás a víziközmű-szektorban is kulcsszerepet játszik a jövőben.

A Dél-pesti víziközmű PLC-csere projekt jól mutatja, hogy a kritikus infrastruktúrák modernizációja összetett, de jó szervezéssel könnyen megvalósítható feladat. 

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post PLC-generációváltás kritikus infrastruktúrában appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.

A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.

A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.

Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.

Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.

Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok egyre több adatot mozgatnak, elemeznek és integrálnak, ugyanakkor az alapok még nem elég erősek, beruházások nélkül a vállalatok hosszú távon nem tudják megtartani ezt a tempót – világít rá a helyzetre a H1 Systems. Friss felmérésük eredményei alapján hiányzik a stabil technológiai háttér.

Az AI-ready infrastruktúra fogalma négyből három vállalati döntéshozó előtt ismeretlen

A H1 Systems 2025 szeptemberében végzett kutatásában résztvevők 79 százaléka szerint az AI növeli a versenyképességet, a magyar cégek háromnegyede már használ is valamilyen AI-megoldást. Ugyanakkor az AI-ready, azaz az AI-futtatásra előkészített infrastruktúra fogalmát a döntéshozók mindössze negyede ismeri. A többség tehát már használja az AI-t, de nem tudja pontosan, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy ez a működés biztonságos, fenntartható és jövőálló legyen.

A 255 vállalati döntéshozó részvételével készült kutatás alapján a cégek többsége jelenleg kész, külső fejlesztésű rendszert vesz igénybe, és a többségük nem lát különbséget a saját fejlesztésű vagy külső megoldások között, amennyiben azok valódi üzleti értéket teremtenek.

„A szintlépéshez szükség lesz több tudásra és saját fejlesztésre”

– mondja Németh Mihály, a H1 Systems Kft. ügyvezető igazgatója. Rövid távon ugyan a legpraktikusabb a külső, felhőalapú megoldások használata, idővel azonban elkerülhetetlenné válik a saját fejlesztés, ha egy cég mélyebben akarja integrálni az AI-t például komplex automatizálás vagy adatbiztonság miatt.

Az infrastruktúra még gyenge láncszem

„A jövő gazdasága az adatközpontokban dől el. A jövőállóság, vagyis az AI- és adatintenzív technológiák kiszolgálásának képessége ma már közvetlenül meghatározza egy ország és egy vállalat versenyképességét”

– fogalmaz Németh Mihály.

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi adatközpontkapacitás szűkös, a hazai létesítmények többsége elavult, több mint egy évtizede épült infrastruktúrával működik.

Az adatközpont nem végcél, hanem alapinfrastruktúra, a digitális gazdaság új közműve

Egy jól megtervezett, AI-futtatásra alkalmas adatközpont nemcsak technológiai kapacitást teremt, hanem befektetéseket, fejlesztéseket és magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat vonz maga köré. Ahogy egy ipari park az út- és energiaellátásra épül, úgy az AI-gazdaság a nagy számítási teljesítményre és adatkezelési képességre építi a növekedését. A jövő AI-adatközpontjai ezért nemcsak IT-beruházások, hanem a digitális ökoszisztéma csomópontjai, amelyek ösztönzőleg hatnak a teljes gazdaságra.

A kutatás szerint a legnagyobb infrastruktúraigényt a nagy adatmennyiségű analitika és adatfeldolgozás (65%), a generatív AI (55%) és a gépi tanulás, mélytanulás (36%) támasztja. Ezek a technológiák már ma is jelentős adatforgalmat és energiaigényt generálnak, ami jól mutatja, hogy az AI-fejlesztések nem szoftverszinten, hanem infrastruktúra-szinten is új kihívásokat hoznak.

A friss felmérés eredményei alátámasztják mindezt. A meglévő szervertermek mintegy 43 százaléka skálázható és 38 százaléka alkalmas nagy teljesítményű szerverek befogadására. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb magyar vállalatnál még hiányzik az a technológiai rugalmasság, amely nélkülözhetetlen a generatív és prediktív AI-modellek futtatásához. A gyorsan fejlődő technológiai környezet miatt a modernizáció nemcsak szükségszerű, hanem időben kritikus feladat.

Ugyan szinte minden válaszadó úgy gondolja, hogy a következő években az AI befolyással lesz az adatközpontokra, az AI robbanás erejével közel sincs mindenki tisztában, és az adatközpontok stratégiai szerepét a többség alábecsüli. Az AI igényeire szabott fejlesztési tervek még nem indultak be. A felmérés eredményei alapján mindössze minden ötödik magyar cég tervez AI-specifikus szerverterem- vagy adatközpontfejlesztést a következő három évben, és közülük is kevesen tartanak már a tervezési vagy beruházási szakaszban. A többség egyelőre csak vizsgálja a lehetőségeket.

A hibrid modellé a jövő

Németh Mihály, a H1 Systems ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon legalább egy nagy AI-adatközpont létrehozására van szükség, amely digitális és adatszuverenitást biztosít. A hibrid modell jelenti a jövőt, amiben a vállalatok külső megoldásokra építenek, de hozzáadnak pár olyan fejlesztést, amely a szervezet igényeihez és az adatbiztonsági elvárásokhoz illeszkedik.

A hazai fejlesztések iránya tehát a fokozatos átmenet: a hibrid megoldások lehetnek az AI-ready infrastruktúrák első lépései.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-nak infrastruktúra kell, nem csak adat appeared first on Műszaki Magazin.

A cég olyan eszközöket ad az adatközpont-üzemeltetők és a vállalat partnereinek kezébe, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek. Új, kifejezetten a következő generációs MI-klaszterarchitektúrák intenzív igényeinek kiszolgálására tervezett adatközponti megoldásokat jelentett be a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A mesterséges intelligencia alkalmazások gyors térhódítása miatt ugrásszerűen bővül az adatközpontok kapacitásigénye, aminek kiszolgálására az ilyen létesítmények üzemeltetői extrém teljesítménysűrűségű rackkonfigurációkat alakítanak ki. Az előrejelzések szerint akár az 1 MW-os, vagy annál is nagyobb teljesítményt is elérhetik az ilyen konstrukciók.

A Schneider Electric új innovációi integrált, adatokkal hitelesített és könnyen skálázható, az adatközpontok fehér terébe szánt megoldásokat nyújtanak a cég ügyfeleinek, amelyek a pod- és racktervezés, az energiaelosztás és a hőkezelés új kihívásaira adnak választ.

„Az MI-klaszterekhez szükséges puszta teljesítmény és sűrűség olyan szűk keresztmetszeteket okoz, amelyek új megközelítést igényelnek az adatközpontok architektúrájában. Az ügyfeleknek olyan integrált infrastrukturális megoldásokra van szükségük, amelyek nemcsak a szélsőséges hőterhelést és a dinamikus energiaprofilokat kezelik, hanem gyorsan telepíthetők, kiszámíthatóan skálázhatók, valamint hatékonyan és fenntarthatóan működnek. Az NVIDIA technológiát támogató, innovatív, új generációs EcoStruxure megoldásaink pontosan ezekre a kritikus követelményekre reagálnak”

– mondta el Himamshu Prasad, a Schneider Electric „EcoStruxure IT, Transactional & Edge és Energy Storage Center of Excellence” részlegért felelős vezető alelnöke.

A jövő MI-infrastruktúráját támogató megoldások

Az újdonságok közé tartozó, „Prefabricated Modular EcoStruxure Pod Data Center” előregyártott, skálázható pod-architektúrája lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy nagy sűrűségű rackeket telepítsenek, amelyek akár 1 MW-os és annál nagyobb teljesítményű podokat is támogathatnak. A megrendelésre tervezett új pod-infrastruktúra rugalmasságot kínál, és támogatja a folyadékhűtést, az összetett kábelezést, valamint a forró folyosók elszigetelését, az InRow és a hátsó ajtós hőcserélős hűtési architektúrákat. A berendezést mostantól előre megtervezve és összeszerelve szállítják az összes komponenssel együtt a gyors telepítés érdekében.

Az új „EcoStruxure Rack Solutions” megbízható, nagy sűrűségű rackrendszer, amely megfelel a vezető IT chip- és szervergyártók által jóváhagyott EIA, ORV3 és NVIDIA MGX moduláris tervezési szabványoknak. A konfigurációk az áramellátási és hűtéselosztó rendszerek széles skálájához alkalmazkodnak, továbbá a „Motivair by Schneider Electric” folyadékhűtést, valamint új és kibővített rack- és áramelosztó termékeket alkalmaznak. Ezek közé tartozik a „NetShelter SX Advanced Enclosure” termékcsalád, amely magasabb, mélyebb és erősebb rackeket tartalmaz a megnövekedett súly, kábelezés és infrastruktúra támogatására. A „NetShelter Rack PDU Advanced” energiaelosztó egységeket frissítették, hogy támogassák az MI-szerverek megnövekedett áramigényét. A „NetShelter Open Architecture” az „Open Compute Project” (OCP) ihlette rack-architektúra, amely rendelésre konfigurálható megoldásként kapható, és nyílt rack-szabványokat, hálózati polcot és rackbe épített gyűjtősínt tartalmaz. Ennek részeként egy új Schneider Electric rack-rendszert is kifejlesztettek az NVIDIA GB200 NVL72 rendszer támogatására, amely az NVIDIA MGX architektúrát használja. Ezzel a megoldással a Schneider Electric termékek először integrálódnak az NVIDIA HGX és MGX ökoszisztémájába.

„A Schneider Electric innovatív megoldásai megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítanak ügyfeleink számára, amelyre szükségük van az MI-kezdeményezéseik felgyorsításához. Együtt válaszolunk az MI-gyárak gyorsan növekvő igényeire – a kilowattostól a megawattos méretű rackekig –, és olyan jövőbiztos megoldásokat kínálunk, amelyek maximalizálják a skálázhatóságot, a sűrűséget és a hatékonyságot”

– mutatott rá Vladimir Troy, az NVIDIA adatközpontok tervezéséért, üzemeltetéséért, vállalati szoftverekért és felhőszolgáltatásokért felelős alelnöke.

Az új megoldások és a mérnöki adatközpont-referenciatervek az adatközpont-üzemeltetőket és a Schneider Electric partnereit olyan infrastruktúrával és információkkal látják el, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő MI-igényeire szabott infrastruktúra megoldásokat mutatott be a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A SCADAPack™ 470i és 474i a feladatkörök alapján történő hozzáférés-szabályozás révén támogatják a kiberbiztonsági előírásoknak való megfelelést is.

A víz-, olaj- és gázvezetékeket érintő kiberfenyegetések egyre veszélyesebbek és gyakoribbak, ezért a távoli és zord környezetben lévő terminál egységekhez való hozzáférés ellenőrzése létfontosságú az OT-biztonság (operatív technológia) szempontjából. Azonban ezeknek a hozzáféréseknek a kezelése veszélyes és időigényes lehet. A Schneider Electric által kínált SCADAPack 470i és 474i olyan intelligens eszközök, amelyek az összes távvezérlési és számítógépes művelethez alkalmazhatók. Ezáltal a felhasználók OT-környezetben is biztonságosan kezelhetik az RTU-hozzáférést a szabványos IT-eszközök, például az Active Directory™ segítségével.

A robusztus RTU-platform és a Linux rugalmasságának kombinációja biztosítja, hogy egyetlen SCADAPack 470i vagy 474i képes kezelni az operatív technológiák hatékony védelmét biztosító peremszolgáltatásokat, protokollokat és alkalmazásokat az összes távvezérlési és számítógépes művelethez. A SCADAPack 470i és 474i feladatkörökön alapuló hozzáférés-szabályozási (RBAC) funkciói támogatják a felhasználókat a kiberbiztonsági előírásoknak való megfelelésben is. A SCADAPack 470i és 474i integrálható a szabványos IT- és OT-biztonsági eszközökkel, és többek között IP-tűzfal, NAT, DNP3 biztonságos hitelesítés támogatással is rendelkeznek.

„A kritikus infrastruktúrák, például a víz- és szennyvízrendszerek, valamint az energiavezetékek egyre sebezhetőbbek a kibertámadásokkal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy az OT-t az IT-világból ismert szabványos biztonsági funkciókkal bővítsük. A feladatkör-alapú hozzáférés-menedzsment az intelligens RTU-kon elhanyagolható költséggel segít megvédeni ezt a kritikus infrastruktúrát, lehetővé téve a folyamatos biztonságos és nyereséges működést”

– mondta el James Redmond, a Schneider Electric SCADAPack globális termékmenedzsere.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hatékonyabb kritikus infrastruktúra védelem appeared first on Műszaki Magazin.

A kivitelezés már megkezdődött, a munka várhatóan idén október végéig fejeződik be. A beruházás értéke meghaladja a 800 millió forintot.

Tavaly szeptemberben jelentette be a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, hogy 16 milliárd forint értékben új okosgyárat épít Dunavecsén. A beruházás kivitelezése jelenleg is zajlik, és megkezdődik az okosgyár környezetében található infrastruktúra fejlesztése is. A Kelédháti út és az 51-es főút 70+080 szelvényében az áthaladó forgalom zökkenőmentes biztosítása érdekében a Schneider Electric kerékpár átkelővel kiegészített körforgalmi csomópont kiépítését vállalta. A körforgalom használatához szükséges közvilágítást, a csapadékvíz-elvezetést, a forgalomtechnikai eszközök kihelyezését, valamint a körforgalom környezetében lévő közmű infrastruktúra fejlesztését, a táj rendezését és a növények telepítését szintén a társaság végzi a beruházáshoz kapcsolódóan.

Bővül a szennyvíz- és vízhálózat is

Szintén az okosgyár építéséhez kapcsolódik a helyi ivóvíz-, és szennyvízhálózat, nagyságrendileg 900 folyóméterrel történő bővítése, gyakorlatilag Dunavecse város belterületétől a Duna Smart Power Systems-ig. A fejlesztésnek köszönhetően a szennyvíztisztító kapacitása napi 55 m³-re nő, új gépészeti berendezéseket telepítenek, valamint két átemelőnél nagyobb teljesítményű szivattyút szerelnek fel a hozzájuk tartozó frekvenciaváltókkal együtt. Mindkét hálózat új nyomvonalának meghatározásakor fontos szempont volt, hogy magánterületeket ne érintsenek, és a meglévő közműhálózatokkal való találkozások esetén körültekintően járjanak el annak érdekében, hogy a fejlesztés a lehető legkisebb terhelést okozza a helyszínen. Szintén a beruházás részeként a Schneider Electric teljesen új elektromos betáplálási vonalat is telepít a helyszínen, hogy a stabil energiaellátást biztosítani lehessen.

Az infrastruktúra-fejlesztések értéke meghaladja a 800 millió forintot.

A Duna Smart Power Systemsben a legfejlettebb ipari technológia segítségével gyártanak majd középfeszültségű elektromos kapcsolóberendezéseket, a termelés várhatóan 2024-ben indulhat meg. Az okosgyár építésénél és működésénél kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a fenntarthatóság: geotermikus energiát, napenergiát egyaránt használnak majd, összegyűjtik és újrahasznosítják az esővizet, légmentesen záródó ipari kapukat, valamint dokkoló állomásokat telepítenek, és a hulladékhőt is újrahasznosítják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A helyi infrastruktúrát is fejleszti a Schneider Electric Dunavecsén appeared first on Műszaki Magazin.

A jelen gazdasági körülmények között felértékelődik a vállalatok számára néhány tulajdonság, képesség és gyakorlat, ami korábban kevésbé volt hangsúlyos a versenyképesség szempontjából ‒ mutatott rá Nagy Rita, a magyarországi BDO Solutions üzletágának vezetője. Természetes például, hogy konjunktúra idején a vállalatok beruháznak, létszámot bővítenek, míg recesszió alatt megszorítanak: átszerveznek és ha nincs más, munkavállalókat bocsátanak el. Bizonytalan, gyorsan változó körülmények között nem mindegy, hogy milyen gyorsan képesek váltani egyik szemléletből a másikba, illetve, hogy a kiépített folyamatok, erőforrások mennyire rugalmasan tudják követni a pillanatnyi igényeket.

Hazánk a DESI (Digital Economy and Society Index) jelentés szerint most a 22. helyen áll digitalizáció tekintetében az EU-s rangsorban annak ellenére, hogy számtalan vállalkozás tett lépéseket ebben az irányban. A hazai vállalkozások azonban elsősorban kényszer hatására fejlesztenek. Ilyen volt az online számla bevezetése, később a járvány miatt a fokozott távmunka. Jellemző, hogy CRM, azaz ügyfélkapcsolati menedzsmentrendszert minden 10. vállalat, ha használ, míg ERP szoftvert némi előrelépés ellenére is csak a vállalkozások 21%-a, szemben az EU-s 38%-kal ‒ mutatott rá a szakértő.

Ennek a lassú fejlődésnek az egyik oka, hogy a cégek jelentős része a digitalizációra elsősorban mint „néhány” számítógép és szoftver megvásárlására gondol. Ezzel szemben a digitalizáció egy szemléletmód, amelynek középpontjában a cég folyamatai állnak, amelyek egyszerűsítésére, automatizálására meg kell határoznunk a lépéseket és azok sorrendjét. Hogy ezek során vásárolunk-e informatika eszközöket, szinte másodlagos ‒ hangsúlyozta Nagy Rita. A valódi haszon a folyamatok optimalizálásán, automatizálásán keletkezik, míg az ehhez szükséges infrastruktúrát, akár szoftvert, akár hardvert nyugodtan bérelhetjük is. A szoftvereink, akár a legalapvetőbb alkalmazások, lehetnek felhőben is, a SaaS rendszerben pedig a gépeket sem kell megvásárolni. A szolgáltató automatikusan mindig pontosan annyi számítási teljesítményt, gépet, szervert bocsát rendelkezésünkre, amennyire a gördülékeny működéshez szükségünk van. Mindez már kkv-k számára is elérhető, ráadásul a váltást időről időre pályázatokkal is támogatják.

A kiszervezett, bérelt IT nemcsak rugalmas, automatikusan méretezett a pillanatnyi igényekhez, de van még egy vetülete, ami jelentős előnyt jelent. Ha egy cég elbocsátásokra kényszerül, és mondjuk egy adott IT-feladat ellátására már nem gazdaságos belső munkaerőt alkalmazni, miközben a feladat maga elengedhetetlen, érdemes megvizsgálni, hogy ugyanazt szolgáltatásként vásároljuk meg. Egy rugalmas szerződés csökkenti a fix költséget, a szolgáltatók versenyeztetése pedig kedvezőbb árakat hoz. A szolgáltatások és az infrastruktúra bérlésével nem mellesleg munkánk ökológiai lábnyomát is csökkentjük, különösen, ha zöld energiával működő szolgáltatót bízunk meg.

A BDO üzletágvezetője végezetül hangsúlyozta, hogy a digitalizáció és a kiszervezés célja nem az, hogy emberi munkaerőt spóroljunk meg, hanem hogy az aktuális helyzetben minél jobban meg tudjuk őrizni a hatékonyságunkat, ezáltal versenyképességünket.

The post Rugalmasan a válságban: A bérelt IT gyorsítja a cégek reakcióidejét appeared first on Műszaki Magazin.

A Roland Berger friss tanulmányából az derül ki, hogy a cégvezetők kétharmada szerint komoly kihívást jelent szervezetük digitalizálása. A stratégiai tanácsadó cég különféle iparágakból több mint 50 vezetőt kérdezett meg. A tanulmányban megosztják, melyek a sikeres digitális átállás legfontosabb lépései.  

A Roland Berger által megkérdezett vezetők többsége egyetértett abban, hogy a versenyképesség megőrzése csak új stratégiák és gyakorlatok bevezetésével lehetséges. Sőt, a legtöbben a technológiát nem csupán hatékonyságot növelő tényezőnek tekintik, hanem a jobb ügyfélmegértés és az üzleti modellek kulcsfontosságú eszközének is.

“A “digitális dilemma”, amelyben azok a vállalatok találják magukat, amelyek nem lépnek előre a digitális átalakulásban, általában nem a technológiai akadályok, hanem a vállalatok szervezeti és stratégiai hiányosságai miatt alakul ki. Gyakran még a kiemelt digitalizációs kezdeményezések sem jutnak túl a kísérleti fázison” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

A vállalatok többsége belegabalyodott az elavult IT-rendszerekbe és rugalmatlan folyamatokba

A megkérdezettek 68% -a állítja, hogy „digitális dilemmával” szembesül, és cége nem halad elég gyorsan a digitalizáció útján. Ennek fő okaként a technológiai szakértelem hiányát (62%) és a digitális portfólió nem megfelelő kezelését (46%) azonosították a legtöbben. A megkérdezettek több mint fele túl bonyolultnak tartja saját vállalatának informatikai rendszereit, háromnegyedük pedig azt állítja, hogy ezek a rendszerek már szinte kezelhetetlenek – a felsővezetők mindössze 6%-a értékeli könnyen kezelhetőnek a rendszereit.

A digitalizáció a munkaerő felkészültségén és képességein múlik

A digitális átalakulás meghatározó tényezője – és gyakran akadálya is – a munkaerő. A megkérdezettek 69%-a szerint kollégáik nincsenek olyan helyzetben, hogy képesek legyenek a részlegek közötti együttműködésre. Ennek fő oka a megfelelő készségek hiánya, vagy egyszerűen a vállalati kultúra. Emellett a válaszadók 70%-a szerint legalább három technológiai képesség hiányzik a vállalatukból. A vezetők által leginkább keresett szakemberek a következők: informatikai architektúra-tervezők (77%), adatmérnökök (60%) és back-end fejlesztők (57%). Ezeket a szakembereket egyre nehezebb megtalálni a munkaerőpiacon, illetve megtartani is nehezebb az ilyen képességekkel rendelkező munkavállalókat.

A digitális átalakulás négy építőköve

A tanulmány szerzői szerint a digitális szervezetté való teljes átalakulás akkor lehet sikeres, ha a vállalatok a következő négy elemet építik be projektjeikbe:

1. Fontos egy üzleti és digitális stratégia kidolgozása, amelybe az informatikai felelősöket a kezdetektől fogva bevonják. Ez segít lebontani a vállalaton belüli információs szakadékokat.
2. A következő építőelem a hatékony működési modell. A siker érdekében a szervezeteket agilis alapokra kell helyezni, és minden folyamatukat össze kell hangolni. Az egyik döntő pont itt a portfóliókezelő testület felállítása az erőforrások hatékony elosztására és az összes digitális, üzleti és informatikai folyamat irányítására.
3. Emellett a humánpolitikának a munkavállalók ösztönzésére, megszerzésére és megtartására kell összpontosítania. Ebben segíthet például egy évente frissített humánképesség-térkép, amely megmutatja, hogy hol van szükség plusz készségekre és azok hol állhatnak rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a potenciális hiányosságok azonosítását és a továbbképzésekbe vagy új dolgozókba történő beruházást, még a korai szakaszban.
4. Végezetül nagy jelentőséggel bír a moduláris felépítésű és pontosan a vállalat igényeihez igazított vállalati- és adatarchitektúra. Ezt felhő-szakemberek és vállalati informatikai architektúrákkal foglalkozó szakértők segítségével lehet megvalósítani.

A legjobb eredményeket akkor lehet elérni, ha a vállalatok először bevezetik az adatarchitektúra alapelveit és szabványait, és „cloud-first” stratégiát követnek.

„A sikeres digitalizációt a vállalat digitális képességeinek átfogó elemzésével, egy hosszú távú stratégia kialakításával, és egy, a fejlesztési folyamatokat állandóan felügyelő, szakemberekből álló munkacsoport felállításával lehet biztosítani. A legfontosabb, hogy a sikeres digitális átalakuláshoz először a dolgozók gondolkodásmódjának változtatását kell beindítani.”

– tette hozzá Schannen Frigyes.

A teljes tanulmány letölthető innen.

The post A vezetők többsége túl bonyolultnak tartja saját informatikai infrastruktúráját appeared first on Műszaki Magazin.

A Világnap alkalmából az ABB Magyarország Kft. a magyarországi elektromobilitás meghatározó piaci szereplőinek részvételével konferenciát szervezett arról, hogy a dinamikusan bővülő hazai e-mobilitás üzletág igényeit a piaci szereplők hogyan tudják kiszolgálni, további fejlődését hatékonyan és proaktívan támogatni, és hogy ismertessék, ki merre tart a fenntartható és karbonsemleges ökológiai lábnyomának elérésében.

A konferencia betekintést nyújtott az elektromos jármű értéklánc jövőbeli fejlesztési terveibe: a töltőinfrastruktúrától és a hálózat bővítésétől kezdve a növekvő elektromos járműpark támogatásán át a tervezésig, az üzemeltetésig és a végfelhasználó felé történő számlázásig, továbbá bemutatta a globális és helyi e-mobilitási piac jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

Az előadások rövid összefoglalója az alábbiakban található:

„Mindenki tisztában van vele, hogy az e-mobilitás egy izgalmas journey; a MOL-ban is így látjuk és ennek megfelelően határozott lépésekkel haladunk ezen az úton. Azonban most egy valódi utazás tapasztalatait is meg kívánom osztani, amely egyszerre kulcsfontosságú a jövőbeli fejlesztéseink tekintetében, másrészről rávilágít arra is, hogy az elektromos töltők -és az e-mobilitás szolgáltatás piaca mennyiben tudja kiszolgálni a hosszabb utazásokat.”

– foglalta össze prezentációját Tóth-Fekete Róbert, a MOL Elektromobilitásért és alternatív üzemanyagokért felelős vezetője.

„Mit jelent egy bérbeadó számára, ha bérlője kér egy autótöltőt? Ez nem csupán egy egyszerű feladat, mert az adott töltőnek kapcsolódnia szükséges egy épület komplex rendszereibe. Az igény egyszerűnek tűnik, de vajon mi mindent takar mindez. Az előadás ezt járta körbe az ingatlanüzemeltető szempontjából rávilágítva a hosszútávú megoldásokra és sarkalatos kérdésekre, valamint felfedve annak lehetőségét is, hogy milyen pozitív hatásai is lehetnek egy töltőparknak egy-egy ingatlanon.”

– Bauer Zoltán, CPI Facility Management Kft. Chief Energetical Engineere prezentációjában járta körül a fenti témaköröket.

Varga Zsombor, Toyota Central Europe Kft. PR igazgatója előadásában elmondta:

„A részben vagy teljesen elektromos meghajtások (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos) vezető fejlesztőjeként ismert Toyota célul tűzre ki, hogy a világ legnagyobb autógyártójából a világ vezető mobilitási szolgáltatójává váljon. A 2030-ig bemutatásra kerülő 30 Toyota és Lexus modellen túl szó esett a plug-in hibrid elektromos és az akkumulátoros elektromos hajtás közötti tudatos választás fontosságáról, és az akkumulátoros elektromos autók fejlődésének soron következő mérföldköveiről, a szilárdtest akkumulátorokról és a cserélhető akkumulátorokról.”

Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezetője elmondta:

„Az e-mobilitás ünnepe az MVM Csoport számára kiemelten fontos. A cégcsoport részeként működő MVM Mobiliti Kft. Magyarország piacvezető e-mobilitási szolgáltatójaként aktívan közreműködik a környezetbarát közlekedés hazai elterjesztésében, célja, hogy a lehető legmagasabb szintű e-autós élményt biztosítsa otthon, a munkahelyen és útközben is 2011 óta. 2021 februárjában az MVM Mobiliti Kft. közös céget alapított a MÁV-Volán Csoporthoz tartozó VOLÁNBUSZ Zrt.-vel az autóbusz-állomány környezetbarát fejlesztése érdekében. A Mobiliti Volánbusz Kft. aktívan vesz részt Magyarország fenntartható, zöldebb közösségi közlekedésének fejlesztésében és az új elektromos autóbuszok töltési infrastruktúrájának kiépítését valósítja meg: 7 helyszínen, összesen 100 töltőberendezést telepít 2022-ben.”

Az ABB elkötelezett a biztonságos, intelligens és fenntartható villamosítás jövőbeni megteremtésében és célja, hogy partnereivel együttműködve záros határidőn belül elérhető közelségbe kerüljön a zéró emisszió. Az ABB e-autó töltőrendszerének alkalmazása valós példája annak, hogy a közlekedés során ez elektromos energia használata hogyan lehet fenntarthatóan sikeres.

Márgus Norbert az ABB Kft. Digitális és Elektromos Mobilitás üzletág képviselője rövid kitekintést adott az E-Mobilitás globális és lokális piac aktuális helyzetéről és a prognosztizálható fejlődésről, majd bemutatta az ABB E-Mobilitás üzletágát, és az AC és DC töltők típusválasztékát és konkrét megoldási alternatívát az e-jármű tulajdonosok,  épületüzemeltetők, nyilvános e-töltőhálózat üzemeltetők és e-flotta szolgáltatók számára Terra AC és DC töltők statikus és dinamikus terhelésmendzsmentjére.

Az ABB 2010-ben lépett be az e-mobilitás piacára, és azóta több mint 85 országban több mint 680 000 elektromos járműtöltőt, köztük több mint 30 000 egyenáramú villámtöltőt és 650 000 váltóáramút értékesített, beleértve a Chargedot által forgalmazott termékeket is.

The post A bővülő e-mobilitást kiszolgáló infrastruktúra kihívásai appeared first on Műszaki Magazin.

A Gaia-X európai projekt célja egy olyan nyílt, decentralizált és átlátható digitális ökoszisztéma kialakítása, ahol az adatok és szolgáltatások biztonságosan elérhetők, összegyűjthetők és megoszthatók. A kezdeményezés segítségével olyan, számos felhőszolgáltatót összekapcsoló európai adatmegosztó platform jön létre, amely lehetővé teszi az európai vállalkozásoknak az adatokhoz történő szabályozott hozzáférést – melyek származhatnak például a közlekedési, gyártási és egészségügyi szektorból, vagy akár a mesterséges intelligencia más alkalmazási területeiről. Mindezeket a célkitűzéseit úgy tervezik elérni a résztvevő partnerek, hogy a felhasználóknak biztosítják a szolgáltatások átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, hordozhatóságát és interoperabilitását, továbbá áthidalhatóvá válik a szervezetek közötti adatcserét korlátozó bizalomhiány. A platform azt az előnyt is biztosítja az európai vállalkozásoknak, hogy az adatok nem, vagy csak ellenőrzött körülmények között kerülhetnek ki
Európából, így az adatszuveneritás sem sérül.

A Gaia-X európai jelenlétét nemzeti Hubokon (kapcsolati pont) keresztül valósítja meg, melyhez most csatlakozott Magyarország a SZTAKI vezetésével. A Gaia-X helyi kapcsolati pontjai, melyek száma így 18-ra növekedett, szoros együttműködésben állnak egymással, de országos programjukat, tevékenységüket saját maguk szervezik meg.

Európai adatterek az európai gazdaságnak

A hibrid módon megszervezett rendezvényt Hubert Tardieu, a Gaia-X igazgatótanácsának független tagja nyitotta a nemzetközi együttműködés magasszintű bemutatásával. Marco-Alexander Breit, a német szövetségi Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium (BMWK) mesterséges intelligencia és digitális technológiák munkacsoportjának vezetője, a Gaia-X egyik alapítója köszöntőjében kiemelte, hogy Európa nagy lehetőségek előtt áll az adatokkal kapcsolatos együttműködések területén. Ahhoz, hogy ez valóban az európai vállalkozások érdekeit szolgálja szükség van olyan intézményre, ami kialakítja, szabályozza és működteti az adatmegosztást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviseletében Dr. Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy

“az adatok a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az innováció, a jólét, sőt a biztonság és szuverenitás nélkülözhetetlen forrásává váltak. Az európai stratégiai autonómiát a nemzeti képességek fejlesztésével és adott esetben összevonásával lehet elérni, melynek kiváló példája az alulról építkező Gaia-X együttműködés az adatgazdaság és a szükséges adatinfrastruktúra fejlesztése területén, ami kölcsönösen előnyös lehet mind a hazai adatökoszisztéma, mind az európai felhőképességek szempontjából”.

Dr. Maximilian Ahrens, a Gaia-X az igazgatótanácsának elnöke bevezetőjében bemutatta a Gaia-X küldetését az európai adatipar területén, hangsúlyozva a magyarországi
kapcsolódás fontosságát.

Dr. Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese az újonnan létrejövő magyarországi kapcsolati pont koordinációs teamjének képviseletében kiemelte, hogy

“az elmúlt évtizedekben a SZTAKI meghatározó szereplővé vált a legkorszerűbb adat- és felhő infrastruktúrák kutatása, valamint kialakítása és hasznosítása területén mind hazai, mind nemzetközi szinten. Intézetünk elkötelezett az adatipar és adatvagyon köré épülő ökoszisztéma fejlődésének további elősegítésében, melyet a Gaia-X együttműködés keretében a jövőben még magasabb szintre tudunk emelni meglévő és új partnereinkkel közösen”.

Érdi-Krausz Gábor koordinátor (SZTAKI) ismertette a létrejövő kapcsolati pont struktúráját, tervezett szervezeti felépítését és munkacsoportjait, melyek a mobilitás, a gyártás és Ipar 4.0, az energetika és az agrárium területét fedik le. Dr. Dominik Rohrmus, a Gaia-X COO-ja (vezető menedzsere) bemutatta a Gaia-X szervezeti felépítését, működési mechanizmusait, továbbá referencia projektjeit. Az eseményen a Gaia-X, az ITM és a SZTAKI mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, valamint több szakmai szervezet és a vállalati szféra képviselői is részt vettek.

The post A SZTAKI megalapította a Gaia-X európai új generációs adatinfrastruktúra hazai kapcsolati pontját appeared first on Műszaki Magazin.

Kiváló Kutatási Infrastruktúra

A díjátadót a Pécsi Tudományegyetemen tartották. A rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is beszédet mondott a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB) Kiváló Kutatási Infrastruktúra elismerő címek átadása előtt, ebben kitért az elmúlt évek eredményeire és a kutató-fejlesztő helyek munkatársi számának emelkedésére. Ezt követően díjazták Magyarország „TOP 50″ kiváló kutatási infrastruktúráját, köztük négy, a SZTAKI által vezetett infrastruktúrát.

„Rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy a SZTAKI eredményei, és ezek széleskörű elérhetősége ekkora figyelmet és elismerést kapott. Mindez nem lenne elérhető a meglévő szakértői csapat, valamint az intézet kiterjedt együttműködései nélkül”

– fogalmazott az átvett díjakat illetően Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese, aki az ELKH Cloud elismerő oklevelét vette át Palkovics minisztertől.

A díjnyertes infrastruktúrák:

3D mérési és 3D modellezőrendszer

Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium (SZTAKI)

A hálózat célja új statikus és dinamikus környezetérzékelési módszerek, valamint többszenzoros mérési környezetek kifejlesztése, továbbá ezen módszerek demonstrálása és alkalmazása légi és szárazföldi autonóm járművek, forgalommonitorozás, távoli érzékelés, okosváros-infrastruktúra-ellenőrzés, ökológia, orvosi és egyéb területeken.

Ipar 4.0 kutatási és demonstrációs infrastruktúra

Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium (SZTAKI)

A háromállomásos infrastruktúra két eleme is a SZTAKI-ban található: a győri laboratórium kiber-fizikai mintarendszere komplex gyártási és informatikai problémák kutatási hátterét biztosítja, míg a budapesti Smart Factory mintarendszer egy szobaméretű okosgyár kutatási céllal épített rekonstrukciója. A harmadik, BME-n üzemletetett állomás főleg KKV-kat céloz, hogy minél több vállalkozás éljen a negyedik ipari forradalom nyújtotta lehetőségekkel.

ELKH Cloud

Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratórium; Hálózatbiztonsági és Internet Technológiák Osztály (SZTAKI) és  Wigner Fizikai Kutatóközpont

Az ELKH Cloud által olyan kutatóműhelyek is hozzáférhetnek a legkorszerűbb informatikai platformokhoz, amelyek nem tudják vállalni a saját rendszer beszerzésével, kialakításával és üzemeltetésével járó terheket. Az alkalmazott virtualizációs technológiáknak és a skálázhatóságnak köszönhetően a felhő képes kiszolgálni az eltérő és folyamatosan változó felhasználói igényeket is, jelentős költségmegtakarítást eredményezve.

Ígéretes kategória:

Digitális Holografikus Mikroszkópok

Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium (SZTAKI)

A holografikus mikroszkópia két nagy előnnyel is bír a hagyományos mikroszkópokhoz képest: egyrészt akár ezerszer nagyobb térfogat átlátására képes, másrészt a használata nem igényli a minta előkészítését. A SZTAKI-ban jelenleg három különböző tulajdonságokkal rendelkező digitális holografikus mikroszkóp is található.

The post A SZTAKI négy projektjét is beválasztották a hazai Kiváló Kutatási Infrastruktúrák közé appeared first on Műszaki Magazin.

Párhuzamos metaverzumok jönnek létre, amelyekben dolgozni és szórakozni egyaránt lehet és mindennaposnak számítanak a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközök vagy a szem- és kézmozgásokkal irányítható megoldások – olvasható Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója elemzésében.

“Új korszakba lépünk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések gyakorlatilag az élet minden területére hatást gyakorolnak majd. Az ezekért a fejlesztésekért versengő cégekkel ellentétben a felhasználók szempontjából ez a folyamat azonban éppen olyan észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogy a mobilfizetés vagy az online kommunikációs eszközök az életünk részévé váltak”

– fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Metaverzumok

Korszakhatárt jelöl a Facebook idén októberi névváltása. A közösségi oldal anyacégének új neve, a Meta arra utal: 2021-re eljutottunk egy olyan technikai fejlettségi szintre, mely lehetővé teszi a sokak által régóta várt metaverzumok kezdetét.

Ezek olyan rendszerek, amelyekre többek között virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszközök segítségével bárhonnan csatlakozhatunk, az így létrejött térben pedig ügyeket intézhetünk, vagy szórakozhatunk is. Ilyen értelemben a metaverzum koncepció az internet kiterjesztésének tekinthető. Felmenőjéhez hasonlóan a metaverzum is elképesztő gazdasági potenciállal bír, melynek kiaknázásáért már most jelentős küzdelem zajlik. Úgy tűnik, hogy ebben jelenleg a Facebook-Meta bizonyul úttörőnek, de szorosan a sarkában ott van a Microsoft is. A felhasználói platform mellett mindkét cég célja az első üzleti metaverzum megteremtése, mellyel munkafolyamatokat gyorsíthatnak fel, vagy tehetnek teljesen automatikussá.

“2022-ben egészen biztosan megjelenik majd az első kezdetleges metaverzum, melyre évtizedek múlva úgy fogunk visszatekinteni, mint ahogy a PC-k szemszögéből ma a Commodore 64-re gondolunk. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ezzel melyik cég áll elő először, és kié lesz majd a meghatározó platform”

– fogalmaz Borzák Péter.

Szemmel, kézzel, hanggal irányított virtuális valóságok

A metaverzumok megjelenése természetesen a használatukat segítő technikák és perifériák robbanásszerű fejlődését és elindítja majd. A virtuális és a kiterjesztett valóságra alapuló technológiák kezeléséhez már nem igazán alkalmasak a jelenleg használt grafikus felhasználói felületek (GUI). Helyüket mindinkább a természetes felhasználói felületek (NUI) veszik át. Ezek a megoldások a szem- és kézmozgások alapján, vagy hangvezérlés segítségével irányítják felhasználói környezetet. Az erre alapuló eszközöket (pl. VR szemüvegek, mozgásérzékelők) az elmúlt években egyelőre csak a szórakoztatóipar használta több-kevesebb sikerrel. Mivel rendkívül erős hardvert és internetkapcsolatot igényelnek, így általában az áruk is magas, ezért nem tudtak még széles körben elterjedni. Amint azonban kialakul az üzleti célú hasznosításuk, a vállalatok egymást túllicitálva igyekeznek majd felszerelni dolgozóikat. A nélkülözhetetlenné váló okoseszközök tömeggyártásában egyedül az elnyúló csiphiány okozhat elakadásokat.

Gyülekeznek a felhők 

A metaverzumok zökkenőmentes működéséhez a vezérlőeszközök mellett a digitális infrastruktúrának is párhuzamosan fejlődnie kell. A következő években az 5G és utódai térnyerésével egyre általánosabbá válik a szatelit alapú lefedettség.

Szinte mindenhol elérhető lesz majd az internetkapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy otthonunkat, autónkat, vagy akár háztartási gépeinket is csatlakoztassuk a hálózathoz és távolról irányítsuk őket. A dolgok internetje (IoT – Internet of Things) keretében az erre alkalmas készülékek folyamatosan kommunikálnak a felhőalkalmazásokkal, melyek a kapott adatok alapján akár helyettünk is elvégzik az optimális beállításokat.

“Egyértelmű, hogy a felhő alapú alkalmazások váltak a meghatározóvá. A beérkező adatokat elemezve az algoritmusok folyamatosan képesek tanulni és fejleszteni a szolgáltatásokat. A már most is létező technológia amellett hogy életünket hivatott könnyebbé tenné, számos veszélyt is rejt magában. Az így generálódó rengeteg személyes információ biztonságos tárolása folyamatos kihívást jelent majd a szolgáltatóknak.”

– véli az INSPYRE szakértője.

The post Úton a metaverzumokba appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB felszólítja a kormányokat és az ipari szereplőket, hogy gyorsítsák fel a technológia bevezetését az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelem sikere érdekében.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az ipar energiafogyasztása a világ energiafelhasználásának 37%-át teszi ki, míg a teljes előállított energiamennyiség mintegy 30%-át az épületek „fogyasztják el”.

A villanymotorok és a működésüket optimalizáló változtatható fordulatszámú hajtások többnyire rejtve ugyan, de épített környezetünkben szinte mindenhol megtalálhatóak. Modern életvitelünk szempontjából alapvető alkalmazások széles körét működtetik: a termelésben használt ipari szivattyúktól, ventilátoroktól és szállítószalagoktól a közlekedésben/szállításban alkalmazott hajtásrendszereken át az elektromos készülékek, valamint az épületekben kiépített fűtés-, szellőztető és légkondicionáló rendszerek működését biztosító kompresszorokig.

Az elmúlt évtizedekben hatalmas léptekkel fejlődő motor- és hajtásvezérlő technológiáknak köszönhetően napjaink innovatív konstrukciós megoldásainak energiahatékonysága számottevően javult. Ugyanakkor az iparban ma használt elektromotoros meghajtású rendszerek jelentős része – számuk világszerte eléri a 300 milliót – rossz hatékonysággal működik vagy az előírtnál jóval több energiát fogyaszt, amely hatalmas energiapazarlást jelent.

Egy független kutatás becslése szerint akár 10%-kal is csökkenteni lehetne a világ áramfogyasztását, ha optimalizált működésű, nagy hatékonyságú berendezésekkel váltanák ki ezeket a rendszereket. Ez pedig a Párizsi Egyezményben 2040-re meghatározott klímacélok teljesítéséhez szükséges üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentés több mint 40%-át tenné ki.

„Önmagában az ipar energiahatékonysága minden más tényezőnél nagyobb potenciális erőt képvisel a klímavészhelyzet leküzdésében.  Lényegében belőle fakad a világ ma még láthatatlan klímamegoldása.”

– mondta Morten Wierod, az ABB Motion elnöke.

„Az ABB szemében a fenntarthatóság a vállalati működés vezérelvének kulcsfontosságú részét képezi, ahogy annak az értéknek is, amit a velünk kapcsolatban álló valamennyi érintett és érdekelt fél részére előállítunk. Az ipar, az épületek és a szállítás/közlekedés energiafelhasználását csökkentő piacvezető technológiáink minden más eszköznél alkalmasabbak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogására.”

Már eddig is komoly lépések történtek az elektromos járművek terjedésének és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú kiaknázásának támogatására. Az ABB úgy véli, hogy ideje hasonló támogatást állítani egy olyan ipari technológia mögé, amely még nagyobb előnyökkel jár a környezetre és a világgazdaság egészére nézve.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az ipar és az infrastruktúra átállítása ezeknek a kiemelkedően energiahatékony hajtásoknak és motoroknak a használatára, mert csakis így járulhatnak hozzá egy fenntarthatóbb társadalom létrejöttéhez.”

– folytatta Morten Wierod.

„Mivel a világon előállított elektromos energia teljes mennyiségének 45%-a az épületekben elhelyezett és az iparban alkalmazott villanymotorokat hajtja meg, ezért a fejlesztésükre fordított összegek többszörösen megtérülnek a hatékonyság javulásán keresztül.”

– tette még hozzá.

Az ABB gyakran értékeli saját beépített, nagy hatékonyságú motorjainak és hajtásainak a globális energiahatékonyságra gyakorolt nettó hatását. 2020-ban 198 terawattórányi elektromos áram megtakarítását tették lehetővé, amely az Egyesült Királyság teljes évi áramfogyasztásának több mint fele. Becslések szerint az ABB motorjai és hajtásai 2023-ig globálisan évente további 78 terawattóra megtakarítását biztosíthatják a cég megrendelői számára. Ez majdnem annyi, mint Belgium, Finnország vagy a Fülöp-szigetek éves áramfogyasztása, és több, mint Chile egész évi fogyasztása.

A szabályozási politika az energiahatékonyság javítását célzó ipari beruházások egyik legfőbb mozgatórugója szerte a világon. Amíg az Európai Unió már idén hatályba lépteti a környezettudatos tervezésről szóló rendeletét (EU 2019/1781) – mely az energiahatékony motorok egyre bővülő körével szemben szigorú új követelményeket támaszt –, addig számos ország még nem tette meg az ehhez szükséges intézkedéseket.

Az ABB felfogása szerint minden érdekelt fél kulcsfontosságú szerepet játszik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentő energiahatékony hajtások és motorok kínálta óriási lehetőségek kiaknázásában:

• Az állami döntéshozóknak és jogszabályalkotóknak ösztönözniük kell azok gyors elterjedését.
• A vállalkozásoknak, a városoknak és az országoknak egyrészt tisztában kell lenniük az elérhető költségmegtakarítással és kedvező környezeti hatásokkal, másrészt készen kell állniuk az ehhez szükséges beruházások végrehajtására.
• A befektetőknek pedig át kell csoportosítaniuk a tőkét a klímakockázatok kezelésére jobban felkészült vállalatok irányába.

„Bár az ABB szerepe mindig az volt, és mindig is az lesz, hogy a lehető leghatékonyabb technológiákkal, termékekkel és szolgáltatásokkal lássa el megrendelőit, és folyamatos innovációval törekedjen a még nagyobb hatékonyságra, ez önmagában még kevés. Valamennyi érdekelt félnek össze kell fognia azért, hogy holisztikusan átalakuljon az energia felhasználásának jelenlegi módja. Közös fellépéssel és innovációval képesek lehetünk úgy működésben tartani kritikus jelentőségű szolgáltatásainkat, hogy közben energiát takarítunk meg, és a siker reményében szállhatunk szembe az éghajlatváltozással.”

– zárta mondanivalóját Morten Wierod.

Az ABB „Achieving the Paris Agreement: The Vital Role of High-Efficiency Motors and Drives in Reducing Energy Consumption” című tanulmánya itt tölthető le.

The post Az ABB az éghajlatváltozás elleni küzdelem élén appeared first on Műszaki Magazin.