Az Európai Unió új lépést tesz a technológiai önállóság felé a DARE (Digital Autonomy with RISC-V in Europe) projekt elindításával, amelynek célja egy teljesen európai fejlesztésű szuperszámítógépes ökoszisztéma létrehozása.

A 14 ország 38 partnerét összefogó kezdeményezés 2025 márciusában indult, és arra törekszik, hogy Európa csökkentse függőségét a külföldi processzor- és szoftvertechnológiáktól. A hároméves program 240 millió eurós költségvetéssel valósul meg, koordinátora pedig a Barcelona Supercomputing Center.

Nyílt architektúrára épülő európai fejlesztések

A projekt technológiai alapját a nyílt forrású RISC-V processzorarchitektúra adja, amely lehetővé teszi, hogy európai kutatóintézetek és vállalatok közösen fejlesszenek új hardvermegoldásokat. A program keretében három speciális chiplet készül: egy vektoros gyorsító a nagy teljesítményű számításokhoz, egy mesterségesintelligencia-gyorsító, valamint egy általános célú, HPC-feladatokra optimalizált processzor. A chipletes megközelítés nagyobb rugalmasságot, jobb energiahatékonyságot és kedvezőbb gyártási költségeket ígér a hagyományos monolitikus chipekhez képest.

A fejlesztések várhatóan nemcsak a tudományos szuperszámítógépekben kapnak szerepet, hanem olyan területeken is, mint az autóipar, az űrkutatás, a klímamodellezés, a bioinformatika vagy a személyre szabott orvoslás.

Hardver és szoftver párhuzamos fejlesztése

A projekt egyik résztvevője a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM), amely egy korszerű párhuzamos hibakereső rendszer fejlesztésén dolgozik. Az eszköz célja, hogy hatékonyabban támogassa a nagyteljesítményű számítógépekhez készülő szoftverek fejlesztését, és megkönnyítse a programhibák felderítését. A rendszer képes lesz kezelni az adatpárhuzamos, a többszálú és az elosztott memóriás alkalmazások hibakeresését is.

A DARE úgynevezett „co-design” megközelítést alkalmaz, vagyis a hardver és a szoftver fejlesztése párhuzamosan zajlik. A kutatók már a fizikai chipek elkészülte előtt emulációs és szimulációs környezetekben tesztelhetik alkalmazásaikat, ami jelentősen felgyorsíthatja az új rendszerek bevezetését. A projekt részeként létrejövő szoftverek többségét nyílt forráskódú licenc alatt teszik elérhetővé.

Az exascale korszak európai útja

A kezdeményezés hosszú távú célja olyan szuperszámítógépek fejlesztése, amelyek elérik az exascale teljesítményszintet, vagyis másodpercenként legalább egymilliárdszor egymilliárd lebegőpontos műveletet képesek végrehajtani. A projekt résztvevői szerint 2028-ra megteremthetők egy teljesen európai HPC-rendszer alapjai, amely a chiptervezéstől és -gyártástól kezdve a szoftverfejlesztésen át egészen a mesterséges intelligencia és a tudományos alkalmazások futtatásáig önálló technológiai láncot alkothat. Ez jelentős lépést jelenthet Európa digitális szuverenitásának erősítésében és globális versenyképességének növelésében.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!