A vállalat korszerű kenőanyag-megoldásaival, átfogó műszaki támogatásával és fenntartható fejlesztéseivel ma már a magyar fémmegmunkáló ipar számára is stabil, hosszú távú partnerként kínál versenyképes megoldásokat.

A Zeller+Gmelin globális jelenléte leányvállalatok, gyártóüzemek és értékesítési partnerek széles hálózatán keresztül valósul meg. Termékeit és műszaki megoldásait világszerte alkalmazzák az autóiparban, a gépgyártásban, a beszállítói iparágakban, valamint számos más kulcsfontosságú szektorban. A vállalat teljesítményét és szakmai elismertségét jól példázza, hogy a Robert Bosch GmbH a közelmúltban hivatalosan is „Preferred Supplier” minősítéssel ismerte el 2026-ra. Ez az elismerés nemcsak a hosszú távú együttműködés sikerét tükrözi, hanem a Zeller+Gmelin műszaki kompetenciájába, megbízhatóságába és partnerségen alapuló működésébe vetett bizalmat is megerősíti. A magyarországi fémmegmunkáló vállalatok számára ez egy pénzügyileg stabil, nemzetközileg bizonyított partnerrel való együttműködést jelent, amely hosszú távú biztonságot és perspektívát kínál.

Folyamatos kutatás-fejlesztés

Az innováció és a kutatás-fejlesztés a vállalat stratégiájának központi eleme. A németországi központban működő modern laboratóriumok és fejlett vizsgálóberendezések lehetővé teszik a meglévő termékek folyamatos továbbfejlesztését, valamint új megoldások kidolgozását. Az ügyfelekkel való szoros együttműködés révén a fejlesztések közvetlenül a gyakorlati ipari igényekhez igazodnak. A fejlesztések fókusza a gyártási folyamatok optimalizálásán, a szerszámélettartam növelésén, a felületi minőség javításán, valamint a költséghatékonyság és a folyamatbiztonság fokozásán van, így a vállalat megoldásai valós üzemi környezetben is bizonyított teljesítményt nyújtanak.

A Zeller+Gmelin átfogó, kifejezetten fémmegmunkálásra fejlesztett kenőanyag-portfóliót kínál, amely lefedi a modern ipari gyártás teljes spektrumát. A kínálat részét képezik a vízzel keverhető fémmegmunkáló folyadékok a Zubora termékcsaládban, a nem vízzel keverhető nagy teljesítményű forgácsolóolajok a Multicut sorozatban, továbbá az alakító- és mélyhúzó olajok, a korrózióvédő anyagok, az ipari tisztítószerek, valamint az egyedi igényekhez igazított speciális megoldások. Ezeket a termékeket kifejezetten olyan korszerű gyártási kihívásokhoz fejlesztették ki, mint a nagysebességű megmunkálás, a nehéz forgácsolási műveletek, az alumínium- és rozsdamentes acél megmunkálása, illetve a komplex, szoros tűréseket igénylő gyártási folyamatok. A cél minden esetben a stabilabb, gazdaságosabb és fenntarthatóbb termelés biztosítása a maximális folyamatbiztonság mellett.

Technológiai szolgáltatások

A magyarországi piacra lépéssel a Zeller+Gmelin nem csupán termékeket kínál, hanem komplex technológiai támogatást is nyújt partnereinek. A szolgáltatások közé tartozik a meglévő megmunkálási folyamatok részletes elemzése, a hűtő-kenő folyadékrendszerek optimalizálása, a munkavállalók képzése, a termékváltások során nyújtott szakmai támogatás, valamint a folyamatos minőség- és folyadékmonitoring. Ennek köszönhetően a magyar vállalatok nemcsak prémium minőségű termékekhez jutnak hozzá, hanem egy átfogó, gyakorlati tapasztalatokon alapuló műszaki tudásbázishoz is, amely hozzájárul a hatékonyabb és biztonságosabb működéshez.

A fenntarthatóság a Zeller+Gmelin vállalati stratégiájának szerves része. A vállalat olyan termékeket fejleszt, amelyek csökkentett CO₂-kibocsátással rendelkeznek, és egyre nagyobb arányban alkalmaz erőforrás-hatékony alapanyagokat. Kiemelkedő jelentőségű a saját finomítóban előállított, újrafinomított alapolajok használata, amelyek használt olajból készülnek, majd a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelően kerülnek feldolgozásra. Az így előállított kenőanyagok nemcsak nagy teljesítményt biztosítanak, hanem jelentősen kedvezőbb környezeti mérleggel is rendelkeznek. Emellett a korszerű fémmegmunkáló folyadékok hosszabb élettartamuk, alacsonyabb fogyasztásuk és csökkentett ártalmatlanítási költségeik révén is hozzájárulnak a fenntartható termeléshez, ami a vállalatok számára egyszerre jelent környezetvédelmi és gazdasági előnyt.

A vállalat stratégiai célja, hogy aktívan hozzájáruljon a magyar fémmegmunkáló ipar fejlődéséhez. Magyarország erős ipari bázissal rendelkezik, különösen az autóipar és a gépgyártás területén, ezért a Zeller+Gmelin hosszú távú partnerségek kialakítására törekszik a helyi szereplőkkel. A hangsúly a folyamatok optimalizálásán, a technológiai fejlődés támogatásán és a versenyképesség növelésén van, amely révén a vállalat és partnerei közösen érhetnek el fenntartható növekedést és piaci sikereket.

www.zeller-gmelin.de

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zeller+Gmelin – 160 év innováció appeared first on Műszaki Magazin.

Amikor az anyag „felvillan”, detektálhatóvá válik az ionizáló sugárzás

Az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez úgynevezett szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, mely jelenséget szcintillációnak nevezünk. Ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját.

„Lényegében olyan anyagokat fejlesztünk vékonyrétegként, amelyek képesek fényjelekké alakítani az ionizáló sugárzást, így az mérhetővé válik” – fogalmazott Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem Kémia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója.

Új anyag, új forma, új lehetőségek

A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz–halogenidek állnak. A kutatócsoport ezeket nem hagyományos egykristályként, hanem néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítja elő.

Ez a megközelítés több fontos előnyt kínál:

• a réz-halogenid anyagválasztás stabil és megbízható működést tesz lehetővé,
• vékonyrétegként kevésbé érzékeny a zavaró háttérsugárzásra,
• pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizáló sugárzás típusokat,
• ipari méretekben is előállítható.

Ez különösen fontos olyan extrém környezetekben, mint az űr vagy a kísérleti magfúziós berendezések, ahol a gamma-háttérsugárzás megnehezíti a pontos mérést.

Már a laborban is látványos eredmények

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre.

A minták átadása előtt a kutatócsoport részletes vizsgálatokat végez, ellenőrizve az anyag szerkezetét, összetételét és optikai tulajdonságait. Ez biztosítja, hogy a további nagyenergiájú sugárzás tesztekhez már pontosan jellemzett, megbízható anyagok álljanak rendelkezésre.

Laborból az ipari alkalmazások felé

A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket úgynevezett oldat porlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál.

Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt, többek között:

• sugárzásmérő berendezésekben,
• orvosi diagnosztikai eszközökben,
• űripari rendszerekben,
• valamint kutatási célú detektorokban.

Hazai együttműködésben születő innováció

A kutatás témavezetői Dr. Janáky Csaba és Dr. Samu Gergely Ferenc, a fejlesztésben pedig kulcsszerepet játszott a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatóival – többek között Dr. Hunyadi Mátyással és Dr. Csige Lóránttal – való együttműködés.

A Szegedi Tudományegyetemen zajló kutatás jól példázza, hogyan találkozik az anyagtudomány, a fizika és az ipari innováció. A szegedi és debreceni kutatók együttműködése révén olyan új anyagok fejlesztése valósul meg, amelyek hosszú távon a sugárzásérzékelés következő generációját alapozhatják meg.

Az Innovációs Díj elismerés pedig megerősíti, hogy a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatás nemcsak tudományos szempontból kiemelkedő, hanem a jövő technológiai megoldásaihoz is hozzájárulhat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fényvillanással mérik a láthatatlant Szegeden appeared first on Műszaki Magazin.

Az Informatikai Kar 14 millió forint támogatásban részesült a tudományos eredmények népszerűsítésének ösztönzésére kiírt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett Tudományos Mecenatúra pályázaton.

A kampány három kutatócsoport együttműködésével jött létre, célja az volt, hogy érthetővé tegye a korszerű informatikai kutatásokat, hidat építsen a tudomány és a nagyközönség között, inspirálja a fiatalokat a technológiai pályák felé, bemutassa a pályázatban részt vevő szenzoros kutatások innovációs tartalmát az ipari szereplők számára is, ezzel is segítve a szabadalmaztatás folyamatát és a hasznosulást.

A projekt 1 éves futamideje alatt kiváló minőségű, valós környezetben forgatott videókkal, infografikákkal, edukációs cikkekkel, interjúkkal és rendezvényekkel érte el közönségét.

A program sikerességét bizonyítja többek között, hogy az Informatikai Kar társadalmi célú kampányok kategóriában Marketing Gyémánt Díjat nyert.

Az elért eredményeik:

A Geometriai Számítógépes Látás Kutatócsoport háromdimenziós gépi érzékeléssel foglalkozik, a valós környezet és a használt érzékelők geometriájának törvényszerűségeire fókuszálva. A megoldásuk jelentős számítási kapacitásbeli megtakarítást is eredményez az autonóm közlekedésben, ami lehetővé teszi valós idejű alkalmazásukat is.

A kutatásuk fókuszában az ELTECar kari mérőautóval végzett felvételek feldolgozása és a kapcsolódó gépi látásalgoritmusok fejlesztése állt. A vizsgálat elsődleges alkalmazási területe az önvezető járművekhez kapcsolódó gépi érzékelés.

A videójukban bemutatják a használt eszközöket, ismertetik, melyik szenzor milyen adatok mérésére képes, és ezeket hogyan lehet látványosan ábrázolni.

Eredményeiken keresztül szemléltetik a LiDAR-ok és kamerák együttes használatát – azaz a szenzorkalibrációt –, valamint kiemelt szerepet kap az affin transzformációk alkalmazása is, amelyben az ELTE Informatikai Kara élenjáró munkát végez.

Az eredményekről a projekt során több ismeretterjesztő előadást tartottak, többek között a Kutatók Éjszakája és a Lányok Napja rendezvényeken.

Geometriai számítógépes látás

A Jelek és Rendszerek Kutatócsoport a matematikai modellezés és a mesterséges intelligencia algoritmusainak ötvözését kutatja.

Tudománykommunikációs tevékenységeinek célja a kutatócsoport bemutatása, ennek keretében több videó, infógrafika, tudományos ismeretterjesztő előadás és rádióinterjú készült, amelyek bemutatják a kutatócsoport aktuális projektjeit és K+F+I tevékenységeit, valamint a kutatói és oktatói kompetenciákat.

A videókban kiemelt figyelmet kap a kutatócsoport által kifejlesztett, autonóm járműirányítást támogató környezetérzékelési szabadalom.

Ez a megoldás a gumiabroncsba integrált, új típusú erőmérő szenzor jelei alapján képes az útfelület hibáinak és minőségének felismerésére, valamint a kerék és az út közötti tapadási súrlódási együttható valós idejű becslésére.

A kutatások meghatározó eleme a kutatócsoport saját fejlesztésű modellvezérelt neurális hálója, a paraméterezett ortogonális transzformációkra épülő VPNET.

Ez a megközelítés ötvözi a projekcióalapú matematikai modellezést a mesterséges intelligencia adatvezérelt módszereivel. A VPNET-et több jelfeldolgozási feladatban is sikeresen alkalmazták, például aritmiák felismerésére EKG-jelekben. Az eredményekről a projekt futamideje alatt több ismeretterjesztő előadást tartottak: a Kutatók Éjszakáján és a Lányok Napján, illetve rádió és online interjú is készült.

Jelek és rendszerek

A Multiszenzor-Drón-Képfúzió Kutatócsoport legkorszerűbb drónos szenzorokkal dolgozik, hogy részletes téradatokat nyerjen környezetvédelmi, régészeti, földtani, kritikusinfrastruktúra-védelmi és más, ipari és tudományos célokra.

Tudománykommunikációs tevékenységeik célja a korszerű geoinformatikai és távérzékelési módszerek közérthető bemutatása, különös tekintettel a drónos adatgyűjtés és a többforrású (multiszenzoros) adatok integrált feldolgozásának lehetőségeire. A kommunikált tudományos tartalom a következő témaköröket öleli fel: több érzékelőből származó adatok egyesítésére és integrálására szolgáló technikák, gépi tanulási és mesterséges intelligencia algoritmusok alkalmazása az adatfeldolgozáshoz.

A program keretében ismeretterjesztő videók és online cikkek készültek. Emellett nyilvános bemutatókat szerveztek, amelyek a kutatócsoport aktuális kutatás-fejlesztési eredményeit és alkalmazási területeit ismertették. A bemutatott projektek középpontjában a drónokra szerelt különböző szenzorok – például kamerák és lézerszkennerek – adatainak egyesítése (képfúzió) áll, amely lehetővé teszi a felszín és a felszín alatti struktúrák pontosabb vizsgálatát.

Az alkalmazások kiterjednek többek között földtani repedések azonosítására, felszínalatti (pl. régészeti) jelenségek feltérképezésére, valamint környezeti és tájhasználati folyamatok elemzésére. A kutatócsoport munkája jól példázza, hogy a modern szenzortechnológia és a geoinformatikai elemzések integrációja miként járul hozzá a természeti, kulturális, történelmi és társadalmi folyamatok mélyebb megértéséhez.

A tudománykommunikációs tevékenységek részeként a kutatócsoport aktívan részt vett a Kutatók Éjszakája és a Lányok Napja rendezvényeken, ahol interaktív bemutatókkal és előadásokkal népszerűsítették a dróntechnológia és a térinformatika legújabb eredményeit a szélesebb közönség, különösen a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében.

Multiszenzor – Drón – Képfúzió

A MEC_N_24 – 149402 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A gépi érzékelés csodája. A szenzorok és ami mögöttük van appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt megvalósítása 2023.01.01. – 2026.03.31. között történt. A támogatási időszak alatt a támogatás összege 149.925.600,- Ft, a támogatás mértéke 80,75%, a teljes pályázati projektösszeg 185.661.600,- Ft volt.

A projekt célja és jelentősége:

A kariotipizálás olyan diagnosztikai eljárás, amely lehetővé teszi élőlények kromoszómáinak számbeli vagy strukturális rendellenességeinek azonosítását. A folyamat egyik legnagyobb erőforrásigényű része a mikroszkópos felvételek manuális feldolgozása, amely jelentős szakértői munkaidőt és tapasztalatot igényel. Projektünkkel ezt a manuális képfeldolgozási terhet felhő alapú mesterséges intelligencia (MI) segítségével automatizáltuk, ezzel támogatva a citogenetikai laborok mindennapi működését, valamint a gyorsabb és egységesebb kiértékelést.

Eredmények:

A projekt keretében egy MI-alapú képfeldolgozó rendszer készült el, amely a kariotipizálás során alkalmazott mikroszkópos képek feldolgozását automatizálja. A rendszer a legmodernebb technológiákra épít, többek között:

• Önfelügyelt tanulásra, amely csökkenti a nagy mennyiségű, manuálisan annotált tanítóadat iránti igényt.
• Generatív versengő hálókkal (GAN) előállított képi tanítóanyagokra, amelyek hozzájárulnak a képfeldolgozás pontosságának növeléséhez és a ritkább mintázatok jobb kezeléséhez.

A megoldás felhő alapú környezetben került kialakításra, biztosítva a robusztus működést és a rugalmas hozzáférést. A fejlesztés során a rendszert citogenetikai laborok szakértő felhasználói teszteléssel és validálással támogatták, ami hozzájárult a gyakorlati alkalmazhatóság és megbízhatóság erősítéséhez. A projekt részeként létrejött egy oktató és demonstrációs platform is, amely a kromoszómaképek összehasonlítására épülő feladatokon keresztül segíti az orvostanhallgatók és citogenetikusok szakmai fejlődését, a kariotipizálás alapjainak elsajátítását és gyakorlását.

Az elkészült MI-alapú rendszer közvetlenül alkalmazható a citogenetikai diagnosztikai gyakorlatban és valós értéket teremt mind a laboratóriumi munkafolyamatok támogatásában, mind az oktatás területén. A vállalat távlati célja annak biztosítása, hogy a megoldás hosszú távon is hatékonyan járuljon hozzá a diagnosztikai és képzési folyamatok fejlesztéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligenciával segített kariotipizálás alapú orvosi diagnosztika appeared first on Műszaki Magazin.

Új védelmi innovációs központot avatott az SAP Münchenben. A kezdeményezés az SAP hosszú távú elköteleződését jelzi a digitális felkészültség és a digitális ellenálló képesség mellett. Ez alapköve a modern védelmi képességeknek – különösen a fokozódó geopolitikai nyomás, a hibrid fenyegetések, valamint a szövetségi rendszerekben nélkülözhetetlen együttműködési és átjárhatósági igények idején.

Az innovációs központ indulása egy olyan időszakra esik, amikor a fegyveres erőknek és a biztonsági intézményeknek egyre összetettebb feladatokat kell kezelniük szövetségeseik között, különböző műveleti területeken, valamint ellátási láncokon átívelően – úgy, hogy közben meg kell őrizniük a működés ellenálló képességét, az átláthatóságot és az irányítást. A müncheni Defense Innovation Hubban az SAP szoftveres megoldásokat, adatokat, mesterséges intelligenciát (MI) és iparági szakértelmet kapcsol össze, hogy bemutassa: az integrált digitális rendszerek miként fordítják le a stratégiai elvárásokat kézzelfogható, mindennapi működési felkészültséggé. Az SAP megközelítésében egy egységes digitális rendszerben kapcsolhatók össze a védelmi működés kulcsterületei: a személyi állomány felkészültségének nyomon követése, a logisztika, a beszerzés, a gyártás, a kiképzés, valamint az üzemeltetés és karbantartás. Ez az integráció együtt adja azt a digitális „gerincet”, amely a valós védelmi és biztonsági műveletekhez szükséges: támogatja az összehangolt döntéshozatalt, a végig követhető folyamatokat, a biztonságos adatkezelést és a partnerekkel való megbízható, kontrollált együttműködést.

„A védelmi felkészültséget ma már nem önmagában a technikai eszközök határozzák meg, hanem az, hogy mennyire jól kapcsolódnak egymáshoz az emberek, a folyamatok és a partnerek”

– mondta Thomas Saueressig, az SAP SE Igazgatóságának tagja, a Customer Services & Delivery (ügyfélszolgálat és szállítás) terület vezetője.

„Egy egyre kiszámíthatatlanabb biztonsági környezetben a fegyveres erőknek olyan rendszerekre van szükségük, amelyekben megbízhatnak – amelyek ellenállók, interoperábilisak és szuverének. A müncheni védelmi innovációs központban azt mutatjuk meg, hogyan erősíthetik a digitális platformok a műveleti felkészültséget úgy, hogy közben megmarad az irányítás, a megfelelőség és a cselekvési szabadság”

Központ a védelem és a technológia metszéspontjában

München erős védelmi és technológiai ökoszisztémája – innovatív startupokkal, meghatározó iparági szereplőkkel, kiemelkedő egyetemi háttérrel és közintézményekkel – ideális környezetet biztosított az új központ számára. A régió különösen jó adottságokkal rendelkezik az ágazatok közötti együttműködéshez: ezt erősíti a Müncheni Műszaki Egyetem (Technical University of Munich, TUM) tudományos kiválósága, valamint a fontos kormányzati intézmények jelenléte is.

„A Müncheni Műszaki Egyetem örömmel működik együtt az SAP-val abban, hogy a fejlett kutatási eredmények minél gyorsabban válhassanak a biztonsági és védelmi működésben hasznosítható képességekké”

– mondta Chiara Manfletti, a TUM Repülés- és Földmérés Tanszékének vezetője, valamint az újonnan létrehozott TUM Security and Defense Alliance (TUM Biztonsági és Védelmi Szövetség) tudományos vezetője.

„A technológiai innováció gyorsuló üteme mellett az ilyen stratégiai partnerségek biztosítják, hogy a csúcstechnológiás tudományos fejlesztések rövid időn belül a műveleti felkészültséget erősítsék.”

Kapcsolódás a Müncheni Biztonsági Konferenciához

Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója a bejelentés kapcsán így fogalmazott: „A digitális szuverenitás és a megbízható adatalapú működés ma már a biztonság egyik alapfeltétele. A müncheni innovációs központ üzenete számunkra is világos: a felkészültség nem csak technológiai, hanem szervezeti kérdés – olyan rendszerek együttműködése indokolt, amelyek átláthatóvá teszik a folyamatokat, gyorsítják a döntéseket, és kontrollt adnak a kritikus működés felett.”

A Müncheni Biztonsági Konferencián nemrégiben szóba kerültek olyan fontos témák, mint az ellenálló képesség, az együttműködési képesség és a technológiai szuverenitás. Az SAP a közeli jövőben tovább egyeztet döntéshozókkal és partnerekkel arról, hogyan segítheti a digitális innováció a biztonság és a védelem területét egy egyre töredezettebb, gyorsan változó világban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Védelmi innovációs központot nyitott az SAP appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is. A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.

„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”

– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma

Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.

„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”

– hangsúlyozta Szászi István.

A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában

Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.

Innovatív magyar fejlesztések

Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.

A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.

„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”

– tette hozzá Szászi István.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

Az Eplan Next26 nem hagyományos konferencia. Sokkal inkább egy olyan szakmai találkozópont, ahol a technológiai trendek, a mérnöki gyakorlat és a stratégiai gondolkodás egy térben jelennek meg – interaktív módon, élő bemutatókkal és inspiráló előadásokkal.

Globális szakmai platform – mérnököknek, döntéshozóknak

Mi várható?

• 1,350 résztvevő, döntéshozó az ipari automatizálás területéről világszerte
• Szakmai előadások a 600 m2 LED falon: DMG Mori, Siemens, Sebastian Seitz
• Sikertörténetek vezető cégektől, mint az Eaton China vagy a Danieli (Olaszország)
• Betekintés a legújabb Eplan Platform 2027-es verzióba
• Premier: Eplan AI megoldások
• Kapcsolatépítési lehetőség a nemzetközi piac résztvevőivel
• A legmodernebb megoldások az Eplan-tól és 25 stratégiai partnerétől a kiállítási területen

Premier: Eplan Platform 2027 és Eplan Copilot

Az esemény egyik kiemelt szakmai attrakciója az Eplan Platform 2027 előzetes bemutatója. A látogatók betekintést nyerhetnek a következő generációs tervezési környezet fejlesztési irányaiba, különös tekintettel az integrált adatkezelésre, a folyamat-automatizálásra és a rendszerközi együttműködésre. Ugyancsak Münchenben mutatkoznak be először az Eplan AI-megoldások, amelyek a mérnöki tervezés támogatását új szintre emelik – a rutinfeladatok automatizálásától az intelligens adatfeldolgozásig.

Kiállítás, workshopok, networking

A szakmai előadások mellett jelentős hangsúlyt kap a gyakorlati tapasztalatcsere. A kiállítótérben az Eplan és 25 stratégiai partnere mutatja be legmodernebb megoldásait – a szoftvereszközöktől a gyártástechnológiai integrációig. A workshopok és élő bemutatók célja, hogy konkrét válaszokat adjanak a mindennapi mérnöki kihívásokra:

• hogyan gyorsítható a tervezési ciklus,
• miként biztosítható a konzisztens adatáramlás a teljes értéklánc mentén, és
• hogyan válhat a mesterséges intelligencia valós termelékenységi tényezővé.

A rendezvény egyben nemzetközi kapcsolatépítési fórum is: a résztvevők közvetlenül találkozhatnak iparági döntéshozókkal, technológiai beszállítókkal és rendszerintegrátorokkal.

Az Eplan Next26 azoknak a mérnököknek és iparági vezetőknek szól, akik nem csupán követni szeretnék a trendeket, hanem alakítani is azokat. Münchenben két napra összeér a stratégia, a technológia és a gyakorlati mérnöki tapasztalat.

Eplan Next26 regisztráció

Helyszín, időpont: 2026. május 20–21., München, CAVALLUNA PARK

Regisztráció és bővebb információ: https://event.eplan.com/EplanNext26

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eplan Next26 – Ahol az ipar találkozik appeared first on Műszaki Magazin.

Tehetséges fiatalok jövőt formáló ötleteit várja Magyarország két vezető innovatív nagyvállalata: idén harmadik alkalommal hirdetik meg a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat a hazai egyetemisták, főiskolások számára. A pályázattal arra ösztönzik a diákokat, hogy új szemlélettel, kreatív, építő ötleteikkel formálják a gyógyítás és a közlekedés jövőjét.

A verseny a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. egyedülálló együttműködésének fontos pillére. A 2024-ben indított díj célja, hogy innovatív gondolkodásmódra, a mindannyiunk jövőjét érintő kihívások azonosítására és egyedi, friss koncepciók kidolgozására inspirálja a diákokat.

Fenntartható megoldások a Z-generációtól

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat az elmúlt két évben olyan előremutató megoldások kapták, melyek egy-egy fontos probléma feltárásával a jövő egészségügyét és mobilitását tehetik hatékonyabbá. A nyertes pályamunkák többek között a demencia kezelését, a pontosabb gyógyszeradagolást, a mellékhatások egyszerűbb feltérképezését, és egy gyakori nőgyógyászati betegség korai otthoni felismerését tűzték célul. A fenntartható mobilitás területén pedig a kidobásra ítélt termékek újrahasznosítása, az önvezető technológia kiterjesztése, a hatékonyabb és zöldebb nagyvárosi tömegközlekedés, vagy a veszteséghő árammá alakítása került fókuszba a díjnyertes pályázatokban.

Jelentős díjazás és szakmai mentorálás a legjobb megoldásokért

A 2026. évi BoschxRichter Ipari Innovációs Díjra a felsőoktatásban tanuló diákok február 16. és május 14. éjfél között jelentkezhetnek egyéni és csoport kategóriákban. Egy, a jövőt jelentősen befolyásoló kihívást, és annak gyakorlatban is megvalósítható megoldását kell kidolgozni az egészségügy vagy a mobilitás területén. A pályázatokat írásban kell benyújtani a www.boschxrichter.hu weboldalon.

A díjazott egyéni indulók 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként 500 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A nyerteseket a szervezők szakmai mentorálással és nagyvállalati know-how-val is segítik. A díjazottaknak emellett lehetőségük van arra, hogy pályaművüket a BoschxRichter Innovátorok Napján a szakmai közönség előtt mutassák be 2026 szeptemberében. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A nyertes pályaművekről 2026-ban is rangos zsűri dönt, olyan elismert szereplők részvételével, mint Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályvezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő nem vár: innovátorok új generációját keresi a Bosch és a Richter appeared first on Műszaki Magazin.

Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást.

A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést.

Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket. Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.

Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják.

„Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is”

– jegyezte meg.

A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.

Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.

A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Növénytermesztés és energiatermelés egyben: innovatív projekt a Széchenyi István Egyetem közreműködésével appeared first on Műszaki Magazin.

A készülék bevezetése óta 1,7 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű károsanyag kibocsátásának elkerüléséhez járult hozzá.

 Az AirSeT úttörő szerepet játszik az elektromos elosztórendszerek üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésében. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat által kifejlesztett berendezés a szén-dioxid globális felmelegedési potenciáljának 24300-szorosát kitevő üvegházhatású gáz, a kén-hexafluorid (SF₆) helyett tiszta levegőt és vákuumtechnológiát alkalmaz. Ezáltal kiváltja az elektromos infrastruktúra Scope 3 kibocsátásának egyik legerőteljesebb okozóját. A Világgazdasági Fórum „Alliance of CEO Climate Leaders” szervezete a „Scope 3 Downstream Solutions Challenge” elemzésben a „Bajnokok” közé sorolta az AirSeT-et a Fenntartható Tervezés kategóriában.

„Gyakran a terméktervezés az a pont, ahol a downstream hatások kezdődnek. A fenntartható tervezés jelentős előnyökkel járhat, többek között a költségek csökkentésével, a biztonság javításával, a szabályozási előírások betartásának biztosításával és a kibocsátások visszafogásával a termék teljes életciklusa során”

– mutatott rá Pim Valdre, a Világgazdasági Fórum klíma- és természeti gazdaságért felelős vezetője, a szervezet vezetői bizottságának tagja.

Az AirSeT teljes mértékben kiküszöböli az SF₆-ot, segítve ezáltal a megoldást választókat a szabályozási kockázatok csökkentésében, a munkavállalók biztonságának javításában és a hosszú távú működési költségek mérséklésében. Az AirSeT bevezetése óta 2025 júniusáig 1,7 millió tonna szén-dioxid-egyenérték (CO₂e) károsanyag kibocsátásának elkerüléséhez járult hozzá, amit független auditorok is igazoltak a Schneider Sustainability Impact keretében.

Vezető alternatíva

Az 1950-es évek óta az SF₆ lehetővé tette a kapcsolóberendezések méretének csökkentését és a biztonság javítását. Ez azonban jelentős környezeti költségekkel járt. Az AirSeT, az egyetlen, SF₆ helyett tisztított levegővel működő megoldás, könnyen kezelhető és integrálható, ugyanakkor megfelel a változó környezetvédelmi előírásoknak.

Az AirSeT a középfeszültségű berendezéseknél megszokott, ismerős formában és működési funkciókkal kerül forgalomba, emellett alapból digitális, ami lehetővé teszi okosabb hálózatok kialakítását, valamint a mesterséges intelligencia-vezérelt, állapotalapú karbantartást az adatközpontokban, ipari telephelyeken és az infrastruktúrában. Az AirSeT-et a körforgásos gazdaság elve alapján tervezték, és továbbfejlesztett elektromos és mechanikus alkatrészeket kapott, hogy a korábbi modellekhez képest ötszörösére növeljék az élettartamát.

A Schneider Electric büszke arra, hogy élen jár a fenntartható innovációban. A Világgazdasági Fórum elismerése bizonyítja a vállalat elkötelezettségét olyan technológiák fejlesztése iránt, amelyek környezeti, gazdasági és társadalmi értéket teremtenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bajnoki elismerés a Schneider Electric AirSeT berendezésének appeared first on Műszaki Magazin.

Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.

Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO₂-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.

Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.ó

„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”

– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.

A műanyagok új generációja

A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO₂-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.

Klímaváltozás generálta új igények

A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.

„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”

– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hazai innováció a műanyaggyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Innovációs Szövetség a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel együttműködésben hirdeti meg a pályázatot, amelynek fő üzenete, hogy az innováció tanulható, és a legjobb gyakorlatokat érdemes a hazánkban már bizonyítottan eredményes innovációs gyakorlattal rendelkező vállalatoktól átvenni. Ennek jegyében a pályázat célja az, hogy megtalálja és elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, és megmutassa a legjobb gyakorlatokat a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák létrehozása terén.

A korábbi években már megszokott pályázási folyamat mellett idén újdonság, hogy a hazai innovációra rálátással rendelkező szervezetek ajánlásával is bekerülhetnek cégek a pályázók körébe. E szervezetek a pályázatban támogatóként, illetve társszervezőként közreműködő partnerek, valamint hozzájuk csatlakozott az Entrepreneurship Club of Corvinus, a Hungarian Business Angel Network, a Magyar Nemzeti Bank, a Startup Hungary és az STRT Holding. A jelölő szervezetek november 30-ig nominálhatnak kiemelkedő innovációs eredményt elért hazai vállalkozásokat.

Az innovációs teljesítmények még szélesebb körű elismerése érdekében az idei évben társszervezőként csatlakozó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy új díjjal is hozzájárul a hazai cégek teljesítményének elismeréséhez a KKV innovációs Díj létrehozásával.

A 2025. év legkiemelkedőbb teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett összesen kilenc ágazati díj talál majd gazdára:

• a 2025. évi Ipari Innovációs Díj,
• a 2025. évi Informatikai Innovációs Díj,
• a 2025. évi KKV Innovációs Díj,
• a 2025. évi Agrár Innovációs Díj,
• a 2025. évi Energiaügyi Innovációs Díj,
• a 2025. évi Környezetvédelmi Innovációs Díj,
• a 2025. évi SZTNH Iparjogvédelmi Innovációs Díj,
• a 2025. évi Deep Tech „Alapkutatástól az Innovációig” Díj, és a
• a „2025. év legjobb startup vállalkozása” Díj.

Az elmúlt harminchárom évben, az évente kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra összesen több mint 1500 pályamű érkezett be, ezekből 255 kapott különböző innovációs díjat. Ezek a díjazottak alkotják a hazai innováció „elitjét”, a Magyar Innovációs Klubot, amely a most meghirdetett nyertesek előtt is nyitva áll.

A Magyar Innovációs Nagydíj, és az ezzel együtt kiosztott további Innovációs Díjak kiemelkedő marketing értéket képviselnek és jelentős publicitást biztosítanak a díjazottak számára, növelve a termékeik, szolgáltatásaik iránti bizalmat, innovatív megoldásaik szakmai rangját. A rangos díj szakmai színvonalát a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság biztosítja, amelynek elnöke Dr. Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke beszédében hangsúlyozta: „A közgazdasági Nobel-díj nyertesei szerint ahol nincs innováció, ott nincsen gazdasági növekedés!”

Bőthe Csaba, a MISZ ügyvezetője, a szervezőbizottság elnöke kiemelte: „Az 1992-ben útjára indított Magyar Innovációs Nagydíj pályázat az elmúlt évtizedekben nagy rangot szerzett azzal, hogy a kiemelkedő innovációs teljesítményeket megtalálta és példaként mutatta be. Maga a pályázat is egy „legjobb gyakorlatnak” tekinthető tehát. Az idén mégis jelentősen megújított formában kerül kiírásra a pályázat, mivel még a legjobb megoldásokat is folyamatosan fejleszteni kell. Bízunk abban, hogy pályázat mögött felsorakozó széles körű együttműködés és az új megoldások révén még több kiváló innovációs eredményt megvalósító céget ismerhetünk meg, illetve díjazhatunk.”

A vállalatok minél szélesebb körének elérése érdekében az idei évben az Indamédia Csoport média támogatóként csatlakozott a díj meghirdetéséhez és népszerűsítéséhez.

A Magyar Innovációs Nagydíjra, illetve a további 9 innovációs díjra pályázni 2026. február 9-ig lehet a www.innovacio.hu/innonagydij weboldalon, a pályázati kiírás részletei pedig megtalálhatók itt: https://innovacio.hu/magyar-innovacios-nagydij/#nagydijaktualis.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Meghirdették a Magyar Innovációs Nagydíjat appeared first on Műszaki Magazin.

Szeptember 16-án 15 órától a BME utóbbi egy évének legjelentősebb kutatás-fejlesztési eredményei közül mutat be egyet-egyet Balogh-Weiser Diána egyetemi docens, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék, valamint a BME innovációs partnere, a Spinsplit Kft képviseletében, illetve Domokos Gábor, a Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék egyetemi tanára.

A kettőt az köti össze, hogy HUNOR-program keretében többek között e két projekt valósult meg a Nemzetközi Űrállomáson: a súlytalanság körülményei között sor került az űrhajózáshoz kapcsolódó egyik legfontosabb egészségügyi problémát megszüntetni hivatott szemészeti inzert még hatóanyagmentes változatának tesztelésére, valamint a lágy cellák névre keresztelt új formaosztály geometriai összekapaszkodásának demonstrálására.

A rendezvényen köszöntőt mond Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese. A nyitó előadások után pódiumbeszélgetés következik Kapu Tiborral, Cserényi Gyulával és a két előadóval a kísérletek tapasztalatairól és az űripari innovációk jelentőségéről.

A helyszín a K épület díszterme, a moderátor Kabát Krisztián, a Portfolio.hu elemzője lesz. A rendezvény a Hungarian Innovation Week eseménysorozathoz kapcsolódik.

Regisztrálni ezen a linken lehet.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME-s innovációk az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyetemi kutatásokra alapozva megalakult tudáshasznosító (spinoff) vállalkozás iparági partnerek bevonásával várhatóan 2027-re készül el az új generációs kijelző gépjárműbe beépített prototípusával.

A legkülönfélébb vezetési információk megjelenítése a szélvédőn komolyan növelheti a közlekedésbiztonságot, mivel alkalmazásával a jármű vezetőjének egy pillanatra sem kell levennie a tekintetét az útról. Ezért ezek az alkalmazások gyorsan elterjedhetnek a következő időszakban: míg a jelenleg értékesített személygépkocsik mindössze két százaléka rendelkezik HUD alkalmazással, az előrejelzések szerint öt éven belül már minden ötödik autóban működik majd ilyen kijelző, miközben a haszongépjárművek piacán is komoly érdeklődés mutatkozik.

„A jelenleg használt head-up kijelzők komoly hátránya, hogy különféle optikai hibákkal működnek és szűk látószögűek, így nem alkalmasak kiterjesztett valóság alkalmazására, melynek során a valós környezetbe virtuális elemek, például irányjelző nyilak, fontos objektumok körvonalai, figyelmeztető jelek és színek is vetíthetők – magyarázza Dr. Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. – Ezért tűztük ki célul egy olyan innovatív, prémium felhasználói élményt is biztosító, új generációs HUD technológia kifejlesztését, amely radikálisan újszerű elveken alapul, széles látószöge pedig lehetővé teszi a kiterjesztett valóság korábban elképzelhetetlen szintű alkalmazását is.”

A magyar kutatók által kifejlesztett technológia ráadásul fajlagosan olcsóbb a hagyományos rendszereknél, így az új megoldás máris felkeltette az iparági szereplők érdeklődését. Várhatóan már idén sorra kerül a még fennálló technológiai kérdések megválaszolása, hogy a rendszer fő elemeinek megtervezése és kialakítása nyomán két éven belül létrejöjjön a beépíthető prototípus is.

A műegyetem tudáshasznosító spinoff vállalkozása, az aHead Photonics Kft. kulcsszerepet vállal a technológia ipari hasznosításában, a prototípus fejlesztésében, valamint a nemzetközi piacra lépés előkészítésében. A vállalat célja, hogy a BME Természettudományi Karán kifejlesztett innovációt világszinten is versenyképes termékké formálja, és ezzel a magyar kutatás-fejlesztés egyik zászlóshajójává váljon az autóipari kijelzőtechnológiák területén. E cél elősegítése érdekében a társaság nagy összegű innovációs támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázatán.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programjának keretében kifejlesztett HUD technológia amellett, hogy megszünteti a szélvédő két határterületén fellépő szellemképet, és hatékonyan kiszűri a környezeti fények visszaverődését, két további fontos újdonságot is magában foglal majd. Egyrészt képes lesz arra, hogy a kiterjesztett valóságot pontosan a járművezető nézőpontjához igazítsa, amit egy szemkövető rendszer beépítése biztosít. Másrészt nem csupán a gépjármű szenzorai által szolgáltatott adatokat lesz majd képes megjeleníteni, hanem külső rendszerek által nyújtott adatokat is, mint például a Magyar Közút és a BME Gépjárműtechnológia Tanszék által az M1-M7 közös szakaszán kialakított okosautópálya digitálisiker-modellje, amely a mindenkori valós forgalmi helyzet teljes körű, valós idejű leképezése.

A látványos megoldásokat sem nélkülöző rendszer célja a vezetés segítése mellett a felhasználói élmény fokozása is.

„A mostani fejlesztés már az önvezető autók korszakára is készül, amikor a szélvédő elsődlegesen szórakoztató funkciót fog majd betölteni. Ám addig is alkalmas lehet arra, hogy miközben a vezető számára csak a vezetéstámogató információk jelennek meg a felületen, az utas például filmet néz rajta”

– tette hozzá Dr. Koppa Pál.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A szélvédő kijelzők új generációja a BME-ről appeared first on Műszaki Magazin.