Új védelmi innovációs központot avatott az SAP Münchenben. A kezdeményezés az SAP hosszú távú elköteleződését jelzi a digitális felkészültség és a digitális ellenálló képesség mellett. Ez alapköve a modern védelmi képességeknek – különösen a fokozódó geopolitikai nyomás, a hibrid fenyegetések, valamint a szövetségi rendszerekben nélkülözhetetlen együttműködési és átjárhatósági igények idején.

Az innovációs központ indulása egy olyan időszakra esik, amikor a fegyveres erőknek és a biztonsági intézményeknek egyre összetettebb feladatokat kell kezelniük szövetségeseik között, különböző műveleti területeken, valamint ellátási láncokon átívelően – úgy, hogy közben meg kell őrizniük a működés ellenálló képességét, az átláthatóságot és az irányítást. A müncheni Defense Innovation Hubban az SAP szoftveres megoldásokat, adatokat, mesterséges intelligenciát (MI) és iparági szakértelmet kapcsol össze, hogy bemutassa: az integrált digitális rendszerek miként fordítják le a stratégiai elvárásokat kézzelfogható, mindennapi működési felkészültséggé. Az SAP megközelítésében egy egységes digitális rendszerben kapcsolhatók össze a védelmi működés kulcsterületei: a személyi állomány felkészültségének nyomon követése, a logisztika, a beszerzés, a gyártás, a kiképzés, valamint az üzemeltetés és karbantartás. Ez az integráció együtt adja azt a digitális „gerincet”, amely a valós védelmi és biztonsági műveletekhez szükséges: támogatja az összehangolt döntéshozatalt, a végig követhető folyamatokat, a biztonságos adatkezelést és a partnerekkel való megbízható, kontrollált együttműködést.

„A védelmi felkészültséget ma már nem önmagában a technikai eszközök határozzák meg, hanem az, hogy mennyire jól kapcsolódnak egymáshoz az emberek, a folyamatok és a partnerek”

– mondta Thomas Saueressig, az SAP SE Igazgatóságának tagja, a Customer Services & Delivery (ügyfélszolgálat és szállítás) terület vezetője.

„Egy egyre kiszámíthatatlanabb biztonsági környezetben a fegyveres erőknek olyan rendszerekre van szükségük, amelyekben megbízhatnak – amelyek ellenállók, interoperábilisak és szuverének. A müncheni védelmi innovációs központban azt mutatjuk meg, hogyan erősíthetik a digitális platformok a műveleti felkészültséget úgy, hogy közben megmarad az irányítás, a megfelelőség és a cselekvési szabadság”

Központ a védelem és a technológia metszéspontjában

München erős védelmi és technológiai ökoszisztémája – innovatív startupokkal, meghatározó iparági szereplőkkel, kiemelkedő egyetemi háttérrel és közintézményekkel – ideális környezetet biztosított az új központ számára. A régió különösen jó adottságokkal rendelkezik az ágazatok közötti együttműködéshez: ezt erősíti a Müncheni Műszaki Egyetem (Technical University of Munich, TUM) tudományos kiválósága, valamint a fontos kormányzati intézmények jelenléte is.

„A Müncheni Műszaki Egyetem örömmel működik együtt az SAP-val abban, hogy a fejlett kutatási eredmények minél gyorsabban válhassanak a biztonsági és védelmi működésben hasznosítható képességekké”

– mondta Chiara Manfletti, a TUM Repülés- és Földmérés Tanszékének vezetője, valamint az újonnan létrehozott TUM Security and Defense Alliance (TUM Biztonsági és Védelmi Szövetség) tudományos vezetője.

„A technológiai innováció gyorsuló üteme mellett az ilyen stratégiai partnerségek biztosítják, hogy a csúcstechnológiás tudományos fejlesztések rövid időn belül a műveleti felkészültséget erősítsék.”

Kapcsolódás a Müncheni Biztonsági Konferenciához

Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója a bejelentés kapcsán így fogalmazott: „A digitális szuverenitás és a megbízható adatalapú működés ma már a biztonság egyik alapfeltétele. A müncheni innovációs központ üzenete számunkra is világos: a felkészültség nem csak technológiai, hanem szervezeti kérdés – olyan rendszerek együttműködése indokolt, amelyek átláthatóvá teszik a folyamatokat, gyorsítják a döntéseket, és kontrollt adnak a kritikus működés felett.”

A Müncheni Biztonsági Konferencián nemrégiben szóba kerültek olyan fontos témák, mint az ellenálló képesség, az együttműködési képesség és a technológiai szuverenitás. Az SAP a közeli jövőben tovább egyeztet döntéshozókkal és partnerekkel arról, hogyan segítheti a digitális innováció a biztonság és a védelem területét egy egyre töredezettebb, gyorsan változó világban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Védelmi innovációs központot nyitott az SAP appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is. A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.

„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”

– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma

Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.

„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”

– hangsúlyozta Szászi István.

A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában

Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.

Innovatív magyar fejlesztések

Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.

A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.

„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”

– tette hozzá Szászi István.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

Az Eplan Next26 nem hagyományos konferencia. Sokkal inkább egy olyan szakmai találkozópont, ahol a technológiai trendek, a mérnöki gyakorlat és a stratégiai gondolkodás egy térben jelennek meg – interaktív módon, élő bemutatókkal és inspiráló előadásokkal.

Globális szakmai platform – mérnököknek, döntéshozóknak

Mi várható?

• 1,350 résztvevő, döntéshozó az ipari automatizálás területéről világszerte
• Szakmai előadások a 600 m2 LED falon: DMG Mori, Siemens, Sebastian Seitz
• Sikertörténetek vezető cégektől, mint az Eaton China vagy a Danieli (Olaszország)
• Betekintés a legújabb Eplan Platform 2027-es verzióba
• Premier: Eplan AI megoldások
• Kapcsolatépítési lehetőség a nemzetközi piac résztvevőivel
• A legmodernebb megoldások az Eplan-tól és 25 stratégiai partnerétől a kiállítási területen

Premier: Eplan Platform 2027 és Eplan Copilot

Az esemény egyik kiemelt szakmai attrakciója az Eplan Platform 2027 előzetes bemutatója. A látogatók betekintést nyerhetnek a következő generációs tervezési környezet fejlesztési irányaiba, különös tekintettel az integrált adatkezelésre, a folyamat-automatizálásra és a rendszerközi együttműködésre. Ugyancsak Münchenben mutatkoznak be először az Eplan AI-megoldások, amelyek a mérnöki tervezés támogatását új szintre emelik – a rutinfeladatok automatizálásától az intelligens adatfeldolgozásig.

Kiállítás, workshopok, networking

A szakmai előadások mellett jelentős hangsúlyt kap a gyakorlati tapasztalatcsere. A kiállítótérben az Eplan és 25 stratégiai partnere mutatja be legmodernebb megoldásait – a szoftvereszközöktől a gyártástechnológiai integrációig. A workshopok és élő bemutatók célja, hogy konkrét válaszokat adjanak a mindennapi mérnöki kihívásokra:

• hogyan gyorsítható a tervezési ciklus,
• miként biztosítható a konzisztens adatáramlás a teljes értéklánc mentén, és
• hogyan válhat a mesterséges intelligencia valós termelékenységi tényezővé.

A rendezvény egyben nemzetközi kapcsolatépítési fórum is: a résztvevők közvetlenül találkozhatnak iparági döntéshozókkal, technológiai beszállítókkal és rendszerintegrátorokkal.

Az Eplan Next26 azoknak a mérnököknek és iparági vezetőknek szól, akik nem csupán követni szeretnék a trendeket, hanem alakítani is azokat. Münchenben két napra összeér a stratégia, a technológia és a gyakorlati mérnöki tapasztalat.

Eplan Next26 regisztráció

Helyszín, időpont: 2026. május 20–21., München, CAVALLUNA PARK

Regisztráció és bővebb információ: https://event.eplan.com/EplanNext26

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eplan Next26 – Ahol az ipar találkozik appeared first on Műszaki Magazin.

Tehetséges fiatalok jövőt formáló ötleteit várja Magyarország két vezető innovatív nagyvállalata: idén harmadik alkalommal hirdetik meg a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat a hazai egyetemisták, főiskolások számára. A pályázattal arra ösztönzik a diákokat, hogy új szemlélettel, kreatív, építő ötleteikkel formálják a gyógyítás és a közlekedés jövőjét.

A verseny a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. egyedülálló együttműködésének fontos pillére. A 2024-ben indított díj célja, hogy innovatív gondolkodásmódra, a mindannyiunk jövőjét érintő kihívások azonosítására és egyedi, friss koncepciók kidolgozására inspirálja a diákokat.

Fenntartható megoldások a Z-generációtól

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat az elmúlt két évben olyan előremutató megoldások kapták, melyek egy-egy fontos probléma feltárásával a jövő egészségügyét és mobilitását tehetik hatékonyabbá. A nyertes pályamunkák többek között a demencia kezelését, a pontosabb gyógyszeradagolást, a mellékhatások egyszerűbb feltérképezését, és egy gyakori nőgyógyászati betegség korai otthoni felismerését tűzték célul. A fenntartható mobilitás területén pedig a kidobásra ítélt termékek újrahasznosítása, az önvezető technológia kiterjesztése, a hatékonyabb és zöldebb nagyvárosi tömegközlekedés, vagy a veszteséghő árammá alakítása került fókuszba a díjnyertes pályázatokban.

Jelentős díjazás és szakmai mentorálás a legjobb megoldásokért

A 2026. évi BoschxRichter Ipari Innovációs Díjra a felsőoktatásban tanuló diákok február 16. és május 14. éjfél között jelentkezhetnek egyéni és csoport kategóriákban. Egy, a jövőt jelentősen befolyásoló kihívást, és annak gyakorlatban is megvalósítható megoldását kell kidolgozni az egészségügy vagy a mobilitás területén. A pályázatokat írásban kell benyújtani a www.boschxrichter.hu weboldalon.

A díjazott egyéni indulók 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként 500 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A nyerteseket a szervezők szakmai mentorálással és nagyvállalati know-how-val is segítik. A díjazottaknak emellett lehetőségük van arra, hogy pályaművüket a BoschxRichter Innovátorok Napján a szakmai közönség előtt mutassák be 2026 szeptemberében. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A nyertes pályaművekről 2026-ban is rangos zsűri dönt, olyan elismert szereplők részvételével, mint Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályvezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő nem vár: innovátorok új generációját keresi a Bosch és a Richter appeared first on Műszaki Magazin.

Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást.

A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést.

Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket. Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.

Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják.

„Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is”

– jegyezte meg.

A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.

Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.

A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Növénytermesztés és energiatermelés egyben: innovatív projekt a Széchenyi István Egyetem közreműködésével appeared first on Műszaki Magazin.

A készülék bevezetése óta 1,7 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű károsanyag kibocsátásának elkerüléséhez járult hozzá.

 Az AirSeT úttörő szerepet játszik az elektromos elosztórendszerek üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésében. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat által kifejlesztett berendezés a szén-dioxid globális felmelegedési potenciáljának 24300-szorosát kitevő üvegházhatású gáz, a kén-hexafluorid (SF₆) helyett tiszta levegőt és vákuumtechnológiát alkalmaz. Ezáltal kiváltja az elektromos infrastruktúra Scope 3 kibocsátásának egyik legerőteljesebb okozóját. A Világgazdasági Fórum „Alliance of CEO Climate Leaders” szervezete a „Scope 3 Downstream Solutions Challenge” elemzésben a „Bajnokok” közé sorolta az AirSeT-et a Fenntartható Tervezés kategóriában.

„Gyakran a terméktervezés az a pont, ahol a downstream hatások kezdődnek. A fenntartható tervezés jelentős előnyökkel járhat, többek között a költségek csökkentésével, a biztonság javításával, a szabályozási előírások betartásának biztosításával és a kibocsátások visszafogásával a termék teljes életciklusa során”

– mutatott rá Pim Valdre, a Világgazdasági Fórum klíma- és természeti gazdaságért felelős vezetője, a szervezet vezetői bizottságának tagja.

Az AirSeT teljes mértékben kiküszöböli az SF₆-ot, segítve ezáltal a megoldást választókat a szabályozási kockázatok csökkentésében, a munkavállalók biztonságának javításában és a hosszú távú működési költségek mérséklésében. Az AirSeT bevezetése óta 2025 júniusáig 1,7 millió tonna szén-dioxid-egyenérték (CO₂e) károsanyag kibocsátásának elkerüléséhez járult hozzá, amit független auditorok is igazoltak a Schneider Sustainability Impact keretében.

Vezető alternatíva

Az 1950-es évek óta az SF₆ lehetővé tette a kapcsolóberendezések méretének csökkentését és a biztonság javítását. Ez azonban jelentős környezeti költségekkel járt. Az AirSeT, az egyetlen, SF₆ helyett tisztított levegővel működő megoldás, könnyen kezelhető és integrálható, ugyanakkor megfelel a változó környezetvédelmi előírásoknak.

Az AirSeT a középfeszültségű berendezéseknél megszokott, ismerős formában és működési funkciókkal kerül forgalomba, emellett alapból digitális, ami lehetővé teszi okosabb hálózatok kialakítását, valamint a mesterséges intelligencia-vezérelt, állapotalapú karbantartást az adatközpontokban, ipari telephelyeken és az infrastruktúrában. Az AirSeT-et a körforgásos gazdaság elve alapján tervezték, és továbbfejlesztett elektromos és mechanikus alkatrészeket kapott, hogy a korábbi modellekhez képest ötszörösére növeljék az élettartamát.

A Schneider Electric büszke arra, hogy élen jár a fenntartható innovációban. A Világgazdasági Fórum elismerése bizonyítja a vállalat elkötelezettségét olyan technológiák fejlesztése iránt, amelyek környezeti, gazdasági és társadalmi értéket teremtenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bajnoki elismerés a Schneider Electric AirSeT berendezésének appeared first on Műszaki Magazin.

Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.

Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO₂-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.

Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.ó

„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”

– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.

A műanyagok új generációja

A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO₂-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.

Klímaváltozás generálta új igények

A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.

„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”

– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hazai innováció a műanyaggyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Innovációs Szövetség a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel együttműködésben hirdeti meg a pályázatot, amelynek fő üzenete, hogy az innováció tanulható, és a legjobb gyakorlatokat érdemes a hazánkban már bizonyítottan eredményes innovációs gyakorlattal rendelkező vállalatoktól átvenni. Ennek jegyében a pályázat célja az, hogy megtalálja és elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, és megmutassa a legjobb gyakorlatokat a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák létrehozása terén.

A korábbi években már megszokott pályázási folyamat mellett idén újdonság, hogy a hazai innovációra rálátással rendelkező szervezetek ajánlásával is bekerülhetnek cégek a pályázók körébe. E szervezetek a pályázatban támogatóként, illetve társszervezőként közreműködő partnerek, valamint hozzájuk csatlakozott az Entrepreneurship Club of Corvinus, a Hungarian Business Angel Network, a Magyar Nemzeti Bank, a Startup Hungary és az STRT Holding. A jelölő szervezetek november 30-ig nominálhatnak kiemelkedő innovációs eredményt elért hazai vállalkozásokat.

Az innovációs teljesítmények még szélesebb körű elismerése érdekében az idei évben társszervezőként csatlakozó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy új díjjal is hozzájárul a hazai cégek teljesítményének elismeréséhez a KKV innovációs Díj létrehozásával.

A 2025. év legkiemelkedőbb teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett összesen kilenc ágazati díj talál majd gazdára:

• a 2025. évi Ipari Innovációs Díj,
• a 2025. évi Informatikai Innovációs Díj,
• a 2025. évi KKV Innovációs Díj,
• a 2025. évi Agrár Innovációs Díj,
• a 2025. évi Energiaügyi Innovációs Díj,
• a 2025. évi Környezetvédelmi Innovációs Díj,
• a 2025. évi SZTNH Iparjogvédelmi Innovációs Díj,
• a 2025. évi Deep Tech „Alapkutatástól az Innovációig” Díj, és a
• a „2025. év legjobb startup vállalkozása” Díj.

Az elmúlt harminchárom évben, az évente kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra összesen több mint 1500 pályamű érkezett be, ezekből 255 kapott különböző innovációs díjat. Ezek a díjazottak alkotják a hazai innováció „elitjét”, a Magyar Innovációs Klubot, amely a most meghirdetett nyertesek előtt is nyitva áll.

A Magyar Innovációs Nagydíj, és az ezzel együtt kiosztott további Innovációs Díjak kiemelkedő marketing értéket képviselnek és jelentős publicitást biztosítanak a díjazottak számára, növelve a termékeik, szolgáltatásaik iránti bizalmat, innovatív megoldásaik szakmai rangját. A rangos díj szakmai színvonalát a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság biztosítja, amelynek elnöke Dr. Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke beszédében hangsúlyozta: „A közgazdasági Nobel-díj nyertesei szerint ahol nincs innováció, ott nincsen gazdasági növekedés!”

Bőthe Csaba, a MISZ ügyvezetője, a szervezőbizottság elnöke kiemelte: „Az 1992-ben útjára indított Magyar Innovációs Nagydíj pályázat az elmúlt évtizedekben nagy rangot szerzett azzal, hogy a kiemelkedő innovációs teljesítményeket megtalálta és példaként mutatta be. Maga a pályázat is egy „legjobb gyakorlatnak” tekinthető tehát. Az idén mégis jelentősen megújított formában kerül kiírásra a pályázat, mivel még a legjobb megoldásokat is folyamatosan fejleszteni kell. Bízunk abban, hogy pályázat mögött felsorakozó széles körű együttműködés és az új megoldások révén még több kiváló innovációs eredményt megvalósító céget ismerhetünk meg, illetve díjazhatunk.”

A vállalatok minél szélesebb körének elérése érdekében az idei évben az Indamédia Csoport média támogatóként csatlakozott a díj meghirdetéséhez és népszerűsítéséhez.

A Magyar Innovációs Nagydíjra, illetve a további 9 innovációs díjra pályázni 2026. február 9-ig lehet a www.innovacio.hu/innonagydij weboldalon, a pályázati kiírás részletei pedig megtalálhatók itt: https://innovacio.hu/magyar-innovacios-nagydij/#nagydijaktualis.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Meghirdették a Magyar Innovációs Nagydíjat appeared first on Műszaki Magazin.

Szeptember 16-án 15 órától a BME utóbbi egy évének legjelentősebb kutatás-fejlesztési eredményei közül mutat be egyet-egyet Balogh-Weiser Diána egyetemi docens, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék, valamint a BME innovációs partnere, a Spinsplit Kft képviseletében, illetve Domokos Gábor, a Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék egyetemi tanára.

A kettőt az köti össze, hogy HUNOR-program keretében többek között e két projekt valósult meg a Nemzetközi Űrállomáson: a súlytalanság körülményei között sor került az űrhajózáshoz kapcsolódó egyik legfontosabb egészségügyi problémát megszüntetni hivatott szemészeti inzert még hatóanyagmentes változatának tesztelésére, valamint a lágy cellák névre keresztelt új formaosztály geometriai összekapaszkodásának demonstrálására.

A rendezvényen köszöntőt mond Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese. A nyitó előadások után pódiumbeszélgetés következik Kapu Tiborral, Cserényi Gyulával és a két előadóval a kísérletek tapasztalatairól és az űripari innovációk jelentőségéről.

A helyszín a K épület díszterme, a moderátor Kabát Krisztián, a Portfolio.hu elemzője lesz. A rendezvény a Hungarian Innovation Week eseménysorozathoz kapcsolódik.

Regisztrálni ezen a linken lehet.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME-s innovációk az űrben appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyetemi kutatásokra alapozva megalakult tudáshasznosító (spinoff) vállalkozás iparági partnerek bevonásával várhatóan 2027-re készül el az új generációs kijelző gépjárműbe beépített prototípusával.

A legkülönfélébb vezetési információk megjelenítése a szélvédőn komolyan növelheti a közlekedésbiztonságot, mivel alkalmazásával a jármű vezetőjének egy pillanatra sem kell levennie a tekintetét az útról. Ezért ezek az alkalmazások gyorsan elterjedhetnek a következő időszakban: míg a jelenleg értékesített személygépkocsik mindössze két százaléka rendelkezik HUD alkalmazással, az előrejelzések szerint öt éven belül már minden ötödik autóban működik majd ilyen kijelző, miközben a haszongépjárművek piacán is komoly érdeklődés mutatkozik.

„A jelenleg használt head-up kijelzők komoly hátránya, hogy különféle optikai hibákkal működnek és szűk látószögűek, így nem alkalmasak kiterjesztett valóság alkalmazására, melynek során a valós környezetbe virtuális elemek, például irányjelző nyilak, fontos objektumok körvonalai, figyelmeztető jelek és színek is vetíthetők – magyarázza Dr. Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. – Ezért tűztük ki célul egy olyan innovatív, prémium felhasználói élményt is biztosító, új generációs HUD technológia kifejlesztését, amely radikálisan újszerű elveken alapul, széles látószöge pedig lehetővé teszi a kiterjesztett valóság korábban elképzelhetetlen szintű alkalmazását is.”

A magyar kutatók által kifejlesztett technológia ráadásul fajlagosan olcsóbb a hagyományos rendszereknél, így az új megoldás máris felkeltette az iparági szereplők érdeklődését. Várhatóan már idén sorra kerül a még fennálló technológiai kérdések megválaszolása, hogy a rendszer fő elemeinek megtervezése és kialakítása nyomán két éven belül létrejöjjön a beépíthető prototípus is.

A műegyetem tudáshasznosító spinoff vállalkozása, az aHead Photonics Kft. kulcsszerepet vállal a technológia ipari hasznosításában, a prototípus fejlesztésében, valamint a nemzetközi piacra lépés előkészítésében. A vállalat célja, hogy a BME Természettudományi Karán kifejlesztett innovációt világszinten is versenyképes termékké formálja, és ezzel a magyar kutatás-fejlesztés egyik zászlóshajójává váljon az autóipari kijelzőtechnológiák területén. E cél elősegítése érdekében a társaság nagy összegű innovációs támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázatán.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programjának keretében kifejlesztett HUD technológia amellett, hogy megszünteti a szélvédő két határterületén fellépő szellemképet, és hatékonyan kiszűri a környezeti fények visszaverődését, két további fontos újdonságot is magában foglal majd. Egyrészt képes lesz arra, hogy a kiterjesztett valóságot pontosan a járművezető nézőpontjához igazítsa, amit egy szemkövető rendszer beépítése biztosít. Másrészt nem csupán a gépjármű szenzorai által szolgáltatott adatokat lesz majd képes megjeleníteni, hanem külső rendszerek által nyújtott adatokat is, mint például a Magyar Közút és a BME Gépjárműtechnológia Tanszék által az M1-M7 közös szakaszán kialakított okosautópálya digitálisiker-modellje, amely a mindenkori valós forgalmi helyzet teljes körű, valós idejű leképezése.

A látványos megoldásokat sem nélkülöző rendszer célja a vezetés segítése mellett a felhasználói élmény fokozása is.

„A mostani fejlesztés már az önvezető autók korszakára is készül, amikor a szélvédő elsődlegesen szórakoztató funkciót fog majd betölteni. Ám addig is alkalmas lehet arra, hogy miközben a vezető számára csak a vezetéstámogató információk jelennek meg a felületen, az utas például filmet néz rajta”

– tette hozzá Dr. Koppa Pál.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A szélvédő kijelzők új generációja a BME-ről appeared first on Műszaki Magazin.

Merre tart az innováció? Milyen technológiai trendek formálják a következő évtizedeket? Milyen újításokban hisznek a magyarok? Hogyan legyünk munkavállalóként mi magunk is „jövőbiztosak”? Szeptember 23-án, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon – immár harmadik alkalommal – várja az érdeklődőket a BoschxRichter Innovátorok Napja. A rendezvény a közös jövőnket érintő legsürgetőbb kérdéseket helyezi fókuszba.

Az ingyenes – de előzetes regisztrációhoz kötött – rendezvényen neves szakemberek, többek között Dr. Rab Árpád jövőkutató, Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója, Dr. Lőrincz Magor László, a Szegedi Tudományegyetem SZAOK Élettani Intézetének kutatási igazgató-helyettese, Dr. Erőss Loránd, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikájának igazgatója, valamint a Bosch és a Richter vezető szakértői és fiatal innovátorok osztják meg gondolataikat a következő évtizedek mindannyiunkat érintő kihívásairól.

Versenyben az idővel: jöhetnek a négykerekű szoftverek és a robotdoktorok?

Ma már nemcsak az a kérdés, mit hoz a jövő, hanem az is, hogy mennyire gyorsan tudunk alkalmazkodni hozzá. A trendérzékeny nagyvállalatok folyamatos technológiai újításokkal kelnek versenyre a változásokkal. A BoschxRichter Innovátorok Napján kiderül, milyen közel járunk a szoftveralapú és hálózatba kapcsolt autózás egyeduralmához, milyen új képességeket igényel mindez a vállalatoktól, és vajon hol tart Európa és Kína ebben a versenyben. A konferencia szakértői utánajárnak annak is, hogyan alakítja át az egészségügyet a távgyógyászat, milyen távlatokat nyit az AI által vezérelt orvoslás, a génterápia vagy a biotechnológia, már a mi életünkben is.

Startupok és vállalatok: mit tanulhatnak egymástól kicsik és nagyok?

Hipergyors alkalmazkodás, kreatív problémamegoldás, állandó fejlődés – a startupok így próbálnak úrrá lenni már ma a holnapon. Van, aki azt vallja, ha az üzleti siker a tét, az innovatív nagyvállalatoknak is startupszemlélettel érdemes működniük. Mit tanulhatnak egymástól kicsik és nagyok? Az Innovátorok Napján megtudhatjuk, hogyan lehet a startup-gondolkodásmód a jövő üzleti sikerének kulcsa, és hogyan segít megújulni, növekedni a legnagyobb bizonytalanságban is.

Jövőálló stratégiák a munkaerőpiacon, avagy mi kell a személyes versenyképességhez?

Gyorsan változó időkben nem várt kihívásokkal szembesül a munkaerőpiac is: folyamatosan új szakmák születnek és nem látni pontosan előre, milyen tudással, képzéssel, skillekkel növelhető igazán a versenyképesség. Az Innovátorok Napjának szakértői tippeket adnak a „jövőbiztos” karrier építéséhez: körüljárják, milyen ismeretek, tapasztalatok, gondolkodásmód szükséges ahhoz, hogy a jövő munkahelyein is minél többen helyt tudjanak állni.

Innovációs toplista: miben hisznek a magyarok? – friss eredmények a Bosch és a Richter közös kutatása alapján

Innováció nélkül aligha képzelhető el a jövő, de vajon mennyire bízik a közvélemény az új technológiákban? Milyen innovatív irányoktól és technológiáktól, milyen újításoktól várják az emberek a jobb jövőt? Milyen megoldásoktól remélnek jelentős változást az életükben? Erről szól a Bosch és a Richter legújabb közös „Innovációs Toplista” kutatása, melynek friss eredményeit szakértők segítségével szintén megismerhetjük az Innovátorok Napján.

A jövő tehetségei: bemutatkoznak a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj Z-generációs nyertesei

A rendezvényre jövőbemutató ötleteikkel érkeznek a Z-generáció fiatal innovátorai is: bemutatkoznak a „Láss a jövőbe!” címmel idén meghirdetett BoschxRichter Ipari Innovációs Díj nyertesei. A Bosch és a Richter közös díjának célja, hogy innovatív gondolkodásra és fenntartható megoldások fejlesztésére ösztönözze a felsőoktatásban tanuló diákokat a mobilitás és az egészségügy területén.

Virtuális okosgyártúra, AI-alapú robotok – futurisztikus bemutatókon tárul elénk a jövő

A jövő titkait feszegető kerekasztal-beszélgetések mellett a látogatók futurisztikus helyszíni bemutatókon ízelítőt is kaphatnak a Bosch és a Richter legújabb fejlesztéseiből. Az Innovátorok Napján intelligens robotkarral, miniautókkal találkozhatnak a vendégek a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon. Az eseményen az érdeklődők virtuális gyárlátogatáson vehetnek részt, betekintést nyerhetnek az eBike meghajtások működésébe, valamint az MI-vezérelt okosgyárak kulisszatitkaiba, továbbá AI-alapú, magyar nyelven beszélő robotkutyával is találkozhatnak.

A BoschxRichter Innovátorok Napján a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (A férőhelyek száma korlátozott!) További információ, részletes program és regisztráció: https://boschxrichter.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Négykerekű szoftverektől a robotdoktorokig: jövőálló trendek a BoschxRichter Innovátorok Napján appeared first on Műszaki Magazin.

A Mewa évente több mint 200.000 megkeresést kap üzleti ügyfeleitől Európában, és ezek e-mailes vagy telefonos feldolgozása idő- és erőforrásigényes. A szolgáltatási folyamatok hatékonyabbá és átláthatóbbá tétel érdekében a mymewa.com ügyfélportált folyamatosan új önkiszolgáló funkciókkal bővítik. Az SAP Madridban egy olyan új automatikus jegyrendszert díjazott, amely kezeli az utánrendelésekre vagy rendelésváltoztatásokra, illetve a teljes körű szolgáltatásként kínált munkaruházati cikkek és ipari törlőkendők szállítási státuszának lekérdezésére vonatkozó kéréseket.

A digitális megoldások következtében több idő marad személyes tanácsadásra

Az ügyfélportál és a jegyrendszer implementációja az SAP Commerce Cloudot, az SAP Sales Cloudot, az SAP Service Cloudot és az SAP ERP rendszert használja. A szabályokra épülő jegyautomatizáció eredményeképpen egy-egy jegy feldolgozási ideje 15 perccel rövidül. Az így megtakarított időt az ügyfélszolgálati dolgozók arra tudják fordítani, hogy egyéni tanácsadást nyújtsanak komplexebb témák vagy minőségi kérdések esetén.

A személyre szabottabb minőségi szolgáltatások mellett az ügyfelek a digitális funkciók átláthatóságából is profitálnak. Bármikor – telephelyektől függetlenül – rendelkezhetnek a munkaruházati cikkekkel kapcsolatban, belenézhetnek számláikba, és időveszteség nélkül választ kapnak kérdéseikre azok feldolgozáskor. Ráadásul a digitális megoldás a fenntarthatóságot is szolgálja, hiszen ilyen módon jelentősen csökken a papírfelhasználás.

A Mewa ügyfélszolgálata számára továbbra is fontos a személyes kapcsolattartás

„Kiemelten fontos számunkra, hogy közel legyünk az ügyfelekhez, és a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsuk neki – partnerként, megbízhatóan és magas minőségi színvonalon. A digitalizáció révén ezt a továbbiakban is meg tudjuk valósítani, mindkét fél számára növeljük a hatékonyságot és az átláthatóságot, és mind ügyfeleink, mind pedig saját dolgozóink számára biztosítjuk szolgáltatásunk jövőjét” – mondta Rainer Monteagudo Santí, a stratégiai marketingért és termékmenedzsmentért felelős részleg vezetője.

A szolgáltatási folyamatok egyre nagyobb mértékű digitalizációjával párhuzamosan a Mewa továbbra is elkötelezett a személyes ügyfélkapcsolatok mellett. A textilszolgáltatóval bármikor közvetlenül – akár telefonon, akár e-mailen – fel lehet venni a kapcsolatot. A helyszínen az értékesítőkből, ügyfélszolgálati munkatársakból és kvalifikált gépkocsivezetőkből álló team gondoskodik az ügyfelek szakszerű kiszolgálásáról. A kis- és középvállalatokat regionális szinten kezelik, az – országon belül vagy akár határokon átívelően – több telephellyel rendelkező nagy ügyfelekkel központi szinten foglalkozik az ügyfélszolgálat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa ügyfélportálja elnyerte a 2025. évi SAP Innovációs Díjat appeared first on Műszaki Magazin.

Interjúnkban Haberland úr elmagyarázza, hogy az innováció miért jelent többet, mint pusztán új termékek létrehozását, miként győzi le a FAULHABER az iparág előtt álló kihívásokat, és hogyan jelölik ki gyakran a változások a fenntartható siker kiindulópontjait.

Haberland úr, Ön felel a FAULHABER fejlesztési, kutatási, minőségbiztosítási, logisztikai és termelési területeiért. Mi nyűgözi le leginkább ebben a szerepben?

Ezek a területek különböző módokon tudnak egymáshoz kapcsolódni. Az izgalmas, és egyben fontos feladat kétségtelenül az egymással összefüggő folyamatok és a folyamatosság vizsgálata. A termékötlettől a végső sorozatig számos különböző fázison megyünk keresztül. A minőség például mindig fontos szempont. Az, hogy az értékteremtő folyamat már a kezdetektől fogva magas színvonalú és zökkenőmentes lehet, azt jelenti, hogy a gyártás során nem, vagy csak nagyon kevés hiba léphet fel.

Folyamatosan növekszik termékkínálatunk összetettsége és mérete. Ez azt is jelenti, hogy folyamatosan megkérdőjelezzük a megközelítésünket, és folyamatainkat még hatékonyabbá kell tennünk. Egyensúlyozás kérdése, hogyan csökkentsük a folyamatok összetettségét anélkül, hogy veszélyeztetnénk üzleti modellünk lényegét vagy termékeink minőségét.

Ebben kulcsfontosságú tényező, hogy miként automatizáljuk alapvető folyamatainkat. A munkafolyamatokat karcsúbbá kell tennünk, miközben növelnünk kell a sebességet és a pontosságot. Amikor automatizáljuk a termelés vagy a logisztika egyes lépéseit, kapacitást teremtünk a stratégiai feladatokhoz, és gyorsabban tudunk reagálni a piaci változásokra.

Ezenkívül az adatminőség is kulcsszerepet játszik. Csak akkor tudunk hatékonyan és fenntartható módon dolgozni, ha a döntéseink alapjául szolgáló adatok megbízhatók. Ezért nemcsak a technológiába, hanem a tervezési kapacitásaink megerősítésébe is befektetünk, ezzel biztosítva, hogy mindig egyértelmű összképpel és megalapozott elemzésekkel dolgozhassunk.

Hogyan definiálja az innovációt az Ön területén?

Számunkra valóban kulcsfontosságú az innováció, de nem korlátozódik csupán az új termékek kifejlesztésére. Ahhoz, hogy technológiai éllovasok maradjunk, holisztikusan kell gondolkodnunk az innovációról, ami azt jelenti, hogy folyamatosan fejlesztjük a folyamatainkat is. Végül is olyan környezetben dolgozunk, ahol gyakran feszegetjük a műszaki megvalósíthatóság határait.

Az innovációt egy öt pillérből álló modellel szeretem meghatározni: termékek, folyamatok, emberek, módszerek és eszközök, valamint a környezet. Az innováció kapcsán az első gondolatunk gyakran a termékekről szól. Bizonyos mértékig feltételezzük, hogy az új termékeknek innovatív megoldásokat kell tartalmazniuk, de itt nem ér véget a történet. A folyamatainkat is folyamatosan módosítani és fejleszteni kell ahhoz, hogy hatékonyak és rugalmasak maradjanak.

Egy másik kulcsfontosságú tényező az emberi aspektus. Egy jövőorientált vállalatnak innovatív gondolkodásmódra van szüksége. Ez azt jelenti, hogy alkalmazottaink lehetőséget kapnak tanulni, új dolgokat kipróbálni, szabadon állhatnak elő kreatív ötletekkel – és néha hibákat is követhetnek el útközben. A hibák ugyanis a tanulási folyamat részét képezik, így egyáltalán nem büntetendők, hiszen értékes információkat nyújtanak, és előre visznek minket.

Kulcsfontosságú a megfelelő módszerek és eszközök használata is. A régi eszközöket alaposan meg kell vizsgálni, és szükség esetén új technológiákkal kell helyettesíteni. Különösen a termékfejlesztésben alapvető fontosságú a modern mérési eljárások és a szimulációk alkalmazása, nem utolsósorban pedig a folyamatos képzés a naprakészség megőrzése érdekében.

Milyen trendek mozgatják az új termékek fejlesztését?

Szeretem ezeket a trendeket a három D-nek nevezni: digitalizáció, dekarbonizáció és deglobalizáció. Hatalmas lehetőséget látunk a digitalizációban mind a folyamataink kiszámíthatósága, mind a hálózatépítés optimalizálása terén. A kulcsszavak itt az IoT és az interfészintegráció. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsabban és pontosabban hozzunk döntéseket. Ugyanilyen fontos, ahogyan a dekarbonizáció és a deglobalizáció tud minket vezérelni. Az általunk és az ellátási lánc által termelt CO₂-kibocsátás csökkentése, valamint a körforgásos gazdaság és az újrahasznosítás megvalósítása kulcsfontosságú a fenntartható jövő szempontjából. Ugyanakkor a globális ellátási láncokban is tapasztalunk eltolódást. Ilyen például a ritkaföldfémektől való függőség, valamint az a kérdés, hogy a jövőben is a tengerentúli beszállítókra akarunk-e támaszkodni, vagy jobban szeretnénk Európa felé orientálódni. Számunkra az innováció tehát egy holisztikus folyamat, amit nemcsak a termékek, hanem a folyamatos fejlesztés is támogat minden téren.

Vannak jelenleg különösen izgalmasnak számító technológiai fejlesztések?

Intenzíven dolgozunk számos különböző kutatási projekten és technológiai fejlesztésen, amelyek hatalmas potenciállal rendelkeznek a jövőre nézve. Különösen izgatott vagyok a Fraunhoferrel közös kísérleti projektünk miatt, ami a mesterséges intelligenciát is érinti. Mindenki a MI-ről beszél, mi pedig már a korai szakaszban szeretnénk megérteni, hogy az milyen lehetőségeket kínál a jövőbeli technológiák és folyamatok számára.

Ezzel párhuzamosan egy belső felmérést és áttekintést végzünk a MI használatáról, hogy elemezzük a jelenlegi helyzetet és új kezdeményezéseket indítsunk. Ezt fontos alapnak tekintjük ahhoz, hogy célzottan invesztáljunk a legígéretesebb témakörökbe, és tovább növeljük innovációs erőnket. Mindenekelőtt azért, mert ezek a fejlesztések lehetőségek egész tárházát hordozzák magukban.

Mely tényezők játsszák jelenleg a legfontosabb szerepet az új hajtásrendszerek fejlesztésében?

Ez egy olyan folyamat, amelyben számos tényező játszik szerepet. Különösen fontos a rendszerek megértése. Ez azért van, mert végső soron nem csak egy nagy teljesítményű termék kifejlesztéséről van szó, hanem egy funkcionális, alkalmazásorientált megoldás létrehozásáról is. Két kulcsfontosságú dolgot említenék: a technológiai szakértelmet és az ügyféligényekre való egyértelmű összpontosítást. Nagy előny, ha már a fejlesztési folyamat elején szorosan együttműködünk az ügyféllel. A közvetlen párbeszéd és a műszaki részletek egyenlő félként történő megvitatása a sikeres, személyre szabott megoldások megtalálásának két kulcsfontosságú eleme.

Forrás: Faulhaber

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az innováció kockázatvállalást is jelent appeared first on Műszaki Magazin.

Az eltelt időszakban az ügynökség több mint 2 ezer vállalkozást segített különböző szolgáltatásaival, több mint 100 innovatív vállalkozást sikerrel támogatott a külpiacra lépésben, több ezer hallgató innovációs képzésében játszott főszerepet, valamint 15 egyetemet támogatott a kutatási eredményeik piaci hasznosításában és az iparral való összekapcsolódásban.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség létrehozását Magyarország 2023-ban elfogadott innovációs stratégiája, a Neumann János Program határozta meg azzal a céllal, hogy dinamizálja a hazai innovációs ökoszisztémát. Mindezt olyan programok és ingyenes szolgáltatások segítségével teszi, amelyek megszólítják és egyben összekapcsolják a fiatalokat, az induló innovatív vállalkozásokat, a már komolyabb háttérrel bíró cégeket, a befektetőket, az egyetemeket, a kutatóintézeteket, az állami szereplőket, valamint a tudomány és az innováció iránt érdeklődőket is.

A NIÜ a létrejötte óta eltelt 2 évben nem tétlenkedett. Az olyan programjai révén, mint például az XPAND, az IMPULSE, az Enterprise Horizon vagy az innovációs tréning, több mint 2 ezer vállalkozást ért el, a meghirdetett workshopokon, tréningeken pedig közel 4 ezren vettek részt. Az XPAND révén ráadásul több mint 100 vállalkozásnak segítettek abban, hogy kilépjenek a külpiacokra és ott együttműködéseket alakítsanak ki.

Az egyetemi tudáshasznosítás terén szintén fontos lépéseket tett az ügynökség. Egyrészt 6 egyetemen koordinálta a technológiai transzfer cégek (TTC-k) létrejöttét, de ezen felül további 9 felsőoktatási intézményben segített hasonló vállalkozások működésének elindításában vagy fejlesztésében. A NIÜ ezen felül részt vesz az egyetemi digitális tananyagfejlesztésben is, ezen a téren 2 év alatt több mint 1800 tananyagegység előkészítése valósult meg.

Az egyetemeknél maradva szintén fontos program a Hungarian Startup University Program (HSUP), amely már 5 éve zajlik és a NIÜ koordinálása alatt valósult meg annak megújítása: ennek keretében a 2024/2025-ös tanévtől már angol nyelven, megújult tananyaggal és elvárásrendszerrel, új ösztöndíjrendszerrel és kibővített mentori támogatással érhető el a hallgatók innovációs ismereteinek erősítését és startupok alapításának lehetőségét kínáló program.

A fiatalok megszólítását a NIÜ nemcsak az egyetemeken végzi, hiszen például a Selye János Diáklaborhálózat programja a középiskolákban népszerűsíti a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai (MTMI) tárgyakat, a 2024-ben hagyományteremtő szándékkal létrehozott Tudományos Expo rendezvény pedig szintén ezt a célt szolgálja. Az eltelt 2 évben egyébként a hasonló programok révén közel 60 ezer diákot tudott elérni az ügynökség.

A szakma mellett azonban arra is figyelmet fordít a NIÜ, hogy közérthető módon mutassa be a tudomány és innováció aktualitásait a szélesebb közvélemény számára és növelje a tudományos és innovációs életpálya népszerűségét a fiatalok körében.  Az ügynökség rendezvényein a közelmúltban 12 ezren vettek részt, míg a közösségimédia-felületein közel 20 millió elérést ért el. Márciusban pedig elindult a NIÜ Tudományos Nagykövet programja, amelynek keretében 12 kiválasztott fiatal tehetség hozza közelebb mindannyiunkhoz a tudományt és az innovációt.

„Büszkék vagyunk a NIÜ első két évére, az innovációs ökoszisztéma szereplőinek visszajelzései alapján jó döntést hoztunk két évvel ezelőtt, amikor elindítottuk az Ügynökséget. Elégedettek azonban még nem vagyunk, folytatjuk a megkezdett munkát, közösen a partnereinkkel: a startupokkal, a befektetőkkel, az innovatív KKV-kal, az egyetemekkel, a kutatóintézetekkel és valamennyi, az innovációs ökoszisztémában aktív szereplővel. Csak így érhetjük el, hogy hazánk 2040-re a világ vezető innovátor országai közé kerüljön”

– emelte ki Bódis László, az ügynökség vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post NIÜ – a hazai innováció katalizátora appeared first on Műszaki Magazin.