A Sandvik Coromant, a fémforgácsolási szerszámok és gyártási megoldások szakértője, továbbfejlesztette szerszámfelújítási szolgáltatását a tömör szerszámok számára. A továbbfejlesztett szolgáltatás a korábban manuális, több lépcsős munkafolyamatot egy egyszerűsített, teljes mértékben online szolgáltatással váltja fel, így a gyártók teljes ellenőrzést gyakorolhatnak a felújítási folyamat felett, jelentősen lerövidítve az árajánlatok elkészítésének és a megrendelések teljesítésének idejét.

Korábban a szerszámfelújítást igénylő ügyfeleknek az értékesítési csapat, az elosztóközpontok és a felújítási központok közötti kommunikációs láncra kellett hagyatkozniuk. Egy ajánlat bekérése több napot is igénybe vehetett, mielőtt egyáltalán megkezdődhetett volna a szerszámfelújítás. A gyorsabb és átláthatóbb folyamatokra való igény felismerésével a Sandvik Coromant gördülékenyebbé kívánja tenni az ügyféligények teljesítését, mellőzve a szolgáltatási folyamat felesleges lépéseit.

Egy új online portál átalakítja a folyamatot. Az ügyfél bejelentkezik, megadja a szerszám termékkódját és a felújítandó szerszámok mennyiségét, majd azonnal ajánlatot kap. Ezáltal lehetővé válik az azonnali döntéshozatal, és az ügyfél saját ellenőrzése alatt tarthatja megrendeléseit. Továbbá a Sandvik Coromant a legtöbb piacon fedezi a szolgáltatáshoz kapcsolódó összes szállítási költséget, adót és vámot, biztosítva ezzel a zökkenőmentes, teljes körű szolgáltatást. A platformon a felhasználók kiválaszthatják az általuk előnyben részesített szállítási dobozt – ez lehet a Sandvik Coromant által biztosított doboz, de akár saját csomagolás is –, megjegyzésekkel egészíthetik ki és leadhatják a megrendelést.

Ügyfeleink a megrendelés elküldésének pillanatától nyomon követhetik a megrendelést. A portál megjeleníti, hogy a Sandvik Coromant mely globális felújítási központjába kerül a szerszám, és megadja a megrendelést feldolgozó csapat közvetlen elérési adatait. A teljesített megrendelések és a szerszámfelújítási napló automatikusan mentésre kerül, ezáltal a folyamatban lévő gyártási tervezés átláthatóvá válik. Az ügyfelek könnyedén nyomon követhetik a szerszámfelújítási előzményeket, ami segít a szerszámtár könnyebb tervezésében.

„A cél egy állandó, megbízható 21 napos átfutási idő attól a pillanattól kezdve, ahogy a megrendelő megnyomja a ‘megrendelés elküldése’ gombot,” mondja Matthew Johnson, a Sandvik Coromant szerszámfelújításért felelős termékmenedzsere. „Az ügyfelek számára biztosított a teljes átláthatóság, a gyorsabb átfutási idő és a teljes bizalom a felújítás értékében. Arról van szó, hogy visszaadjuk a kontrollt a kezükbe, miközben garantáljuk, hogy a szerszámfelújítás során a legmagasabb minőségi követelményeknek felelünk meg.”

Az ügyfelek dönthetnek úgy, hogy addig folytatják a szerszámok felújítását, amíg azok minősége megfelel igényeiknek. „Bár azt garantáljuk, hogy a szerszámok legfeljebb háromszor újíthatóak fel az eredeti teljesítmény 100%-os megőrzése mellett, tudjuk, hogy ennél jóval többszöri felújítás lehetséges a szerszám teljesítményének fenntartásával”, folytatja Johnson.

Egy szerszám háromszori felújítása általában legalább 50% megtakarítást jelent új szerszámok vásárlásához képest. A szolgáltatás kiegészíti a Sandvik Coromant szerszám-újrahasznosítási programját, amely akkor lép életbe, ha a szerszám élettartama végére ért. Az átlátható, gördülékeny szerszámfelújítás és a régóta működő visszavásárlási program együttese lehetővé teszi a gyártók számára, hogy maximalizálják szerszámaik értékét, ugyanakkor előmozdítsák a fenntarthatósági célokat.

Tudjon meg többet a Sandvik Coromant szerszámfelújítási szolgáltatásáról és a szerszámkopás ellenőrzésének menetéről honlapunkon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Sandvik: új digitális felújítási portál appeared first on Műszaki Magazin.

Amikor a hivatalos, tényszerű vállalati tájékoztatás lassú vagy elmarad, az információ folyosói pletykaként áramlik tovább. A Munipolis okoskommunikációs hálózat legfrissebb felmérése rámutat, hogy a belső kommunikációs vákuum amellett, hogy mérgezi a munkahelyi légkört, számszerűsíthető anyagi kárt is okoz a vállalatoknak. Ráadásul minél nagyobb egy szervezet, annál gyorsabban fordulhat a dezinformáció a menedzsment ellen.

A legtöbb cégnél a mindennapi hajtás mellett egyszerűen nincs mód és idő arra, hogy minden egyes dolgozót személyesen vagy hosszadalmas értekezleteken tartsanak képben a cég aktuális helyzetéről. Ha azonban a vezetés hallgat, a háttérben elindul a találgatás, nagyon gyakran tényként tálalva és továbbadva. A bizonytalanság rosszindulatú interpretációknak is teret ad, amelyek gyorsan mérgezni kezdik a munkahelyi légkört, és módszeresen leépítik a cégbe vetett dolgozói bizalmat. Ha a vállalkozás amúgy is változás előtt áll, a veszély még nagyobb.

A Munipolis nemzetközi felmérések és saját, több országra kiterjedő ügyféltapasztalatai alapján vizsgálta, hogyan viszonyulnak a különböző munkakörben dolgozók a jelenséghez. A munkavállalók 64%-a tartotta jellemzőnek, hogy ha nem kapnak időben pontos információt a vállalati változásokról, a kollégák egymástól hallott félinformációk alapján kezdenek el kombinálni. A válaszokban nem volt jelentős eltérés az irodai és fizikai munkát végzők véleményében. A kezeletlen folyosói pletykák miatti érzelmi feszültség és motiválatlanság dolgozói becslések szerint és témától függően, de jelentős, szubjektív megítélésük szerint akár 15-20%-os hatékonyságromlást idéz elő az érintett osztályokon vagy csoportokban. Egy 200 fős középvállalat esetében a kieső munkaidő, a hibás teljesítések, a motivációvesztés és a bizonytalanság miatt emelkedő fluktuáció forintban éves szinten akár több tízmilliós, közvetlen veszteséget is jelenthet a cégnek. Hallgatni tehát tényleg arany, de a kiadási oldalon.

A pletyka azért is hatékonyabb, mint a szokásos hivatalos csatornák, mert majdnem mindenkihez eljut, és nem vár jóváhagyásra. Ha a vezetés nem mond semmit, a munkatársak maguk fogják kitölteni a csendet, és jellemzően nem optimista forgatókönyvekkel, hiszen a kommunikáció hiánya eleve bizalmatlanságot szül – mutat rá a helyzet veszélyeire Czinger Erik, a Munipolis magyarországi vezetője. „Minél nagyobb egy vállalat, annál jobban eltávolodnak egymástól a döntéshozók és a végrehajtók. A fizikai és szervezeti távolság miatt a menedzsment és a dolgozók között gyorsan kialakulhat egyfajta „mi és ők” szembenállás. Még a rossz hírek őszinte és egyenes közlése is sokkal kisebb kockázatot hordoz, mint a pletyka közvetlen gazdasági károkozása.

A kutatás rávilágít, hogy bizonyos vállalati méret felett a hagyományos eszközök – mint a faliújság vagy a hetente, havonta kiküldött körlevelek – már nem tudnak lépést tartani a spontán hírárammal. Olyan belső kommunikációs csatornákra van szükség, ami beosztástól és helyszíntől függetlenül, kontrolláltan eléri a munkavállalókat. Ha a hivatalos, hiteles információ azonnal és célzottan megérkezik, a pletykának egyszerűen nem marad sem ideje, sem tere eltorzítani a valóságot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tízmilliókba kerülhet a cégeknek a munkahelyi pletyka appeared first on Műszaki Magazin.

Nem csak egyszerűen tanácsadó, hanem önállóan tervező, programozó és ellenőrző automatizálási feladatokat ellátó eszközt fejlesztett a Siemens.

Az Eigen Engineering Agentet kifejezetten ipari automatizálási mérnöki munkára alkották meg. A névben szereplő „eigen” német szó („saját”) egyszerre utal arra, hogy az eszköz minden projekthez személyre szabott kimenetet állít elő, illetve arra, hogy stabil, megbízható intelligenciát nyújt egy gyorsan változó AI-környezetben.

A Siemens TIA Portal mérnöki platformjához közvetlenül kapcsolódó eszköz képes PLC-kódot írni (ezek irányítják a berendezéseket), HMI (kijelző)-vizualizációkat készíteni és eszközöket konfigurálni, – mindezt az adott projekt teljes kontextusának ismeretében. Nem egyszerűen javaslatokat ad: elvégzi a feladatot, majd önállóan ellenőrzi a saját munkáját, és addig finomítja az eredményt, amíg az megfelel az előírt minőségi kritériumoknak.

A több mint száz vállalatnál végzett tesztüzem alapján mindez a manuális munkafolyamatoknál kettő-ötször gyorsabb munkavégzést és 50 százalékos hatékonyságnövekedést jelent a mérnöki munkában, úgy, hogy 80 százalékkal magasabb megoldásminőséget regisztráltak.

Két új képesség

A rendszerhez kapcsolódóan most két újabb képességet mutatott be a cég.

Az egyik az ún. ECAD-integráció. Eddig az elektromos tervezés és az automatizálási szoftverfejlesztés különálló eszközökben, egymás után zajlott. A mérnökök manuálisan vitték át az eszközlistákat, javítgatták az eltérő névformátumokat, és keresték a késői hardvermódosítások nyomait. Az Eigen Engineering Agent most képes közvetlenül olvasni az elektromos tervrajzfájlokat (XML és AML formátumokban), felismeri az ellentmondásokat, kezeli ezeket, és az elektromos topológia alapján automatikusan hozza létre a PLC-adatokat a TIA Portalban.

A másik új funkció a szabványkövető projektgenerálás. Minden automatizálási projekt eleje azzal telik, hogy a mérnökök felbontják a gépet modulokra, elnevezik az egységeket, felépítik az adatstruktúrát és meghatározzák az állapotátmeneteket. Ez akár napokba is telhet, – és még a tapasztalt csapatoknál is fennáll a hibalehetőség. Az új képességgel a mérnök egyszerű, természetes nyelven leírást ad a gépről (állomások, eszközök, viselkedés), az agent pedig néhány percen belül egy teljes, szabványos projektet generál, ami azonnal megnyitható a TIA Portalban.

A cél mindezzel nem a mérnökök felváltása, hanem a repetitív, hibákra hajlamos szakaszok lerövidítse. Így a szakemberek az összetett, rendszerszintű döntésekre koncentrálhatnak, az adatátvitel és a projektalapozás helyett.

Az Eigen Engineering Agent a Siemens Xcelerator portfólió része, és az „automatizálás automatizálása” vízió egyik megvalósítása. A rendszer 1 hónapos ingyenes verzióval kipróbálható.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az új AI-ügynök már nemcsak javasol – elvégzi a munkát is appeared first on Műszaki Magazin.

A június 10-én tartott jubileumi ünnepségen részt vett és köszöntőt mondott Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár is.

Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesült az M1-M7 autópályaszakaszon  kialakított Közlekedést támogató intelligens infrastruktúrarendszer és a BridgeAID hídmonitorozó rendszer.

Az id. Szily Kálmánról elnevezett Publikációs Díjban két publikáció részesült, közülük az egyik tanulmány 3D nyomtatott, szálerõsített, energiaelnyelõ kompozitok fejlesztéséhez kapcsolódik, a másik pedig a kvantumkémiai számítási terület kiemelkedõ munkája, amely számítási modelleket hasonlít össze a töltésátvitel elemzésére.

A Pro Progressio alapítvány 1996 tavaszán jött létre a Műegyetem stratégiai céljainak segítésére, illetve arra, hogy összekötő kapocs legyen az intézmény és a gazdasági élet szereplői között. Fő céljaként a tehetséggondozást és az innovációs tevékenység ösztönzését határozta meg, a hallgatók és oktatók számára meghirdetett ösztöndíjakkal, pályázatokkal. Az elmúlt 30 évben több mint 12 ezer hallgatónak és kutatónak biztosított ösztöndíjat, eközben 300-nál is több cégtől kapott támogatást. Az alapítvány az értékmegőrzést is segíti, kulturális rendezvények szervezésével és a BME történetét bemutató kiadványok megjelentetésével.

Köszöntőjében Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár kiemelte, hogy 30 évvel ezelőtt a Pro Progressio alapítói hittek abban, hogy Magyarország jövője a tudásban és az innovációban rejlik. Ma, egy új korszak kezdetén, ugyanez a hit vezérli a magyar innovációpolitikát is.. Az államtitkár szerint az ünnepség kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar innovációs ökoszisztémát meghatározó vállalati támogatók, kutatók és döntéshozók találkozhassanak, a kormány innovációs politikája pedig „pontosan ezekre a közösségekre kíván építeni”.

Az alapítvány eredményeiről Pakucs János, a kuratórium elnöke adott összefoglalót, az egyetem és az alapítvány kapcsolatár Charaf Hassan rektor méltatta.

A Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesült BridgeAid projekt kutatói egy hídszerkezetre telepített, mesterséges intelligenciával támogatott Bridge Weigh-in-Motion (B‑WIM) szolgáltatást fejlesztettek, amely valós forgalmi sebességnél, a híd szerkezetén mért válaszjelek alapján becsüli meg a járművek tengelyterheit és össztömegét, folyamatosan, 0–24 órában. A kiértékelést egy saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú algoritmus végzi, amely képes a szerkezeti válaszok és a járműparaméterek közötti összefüggések tanulására és pontosítására. A megoldás célja, hogy a mind a közútkezelők és a hídüzemeltetők is, megbízható, döntéstámogató forgalmi terhelési adatot kapjanak forgalomlassítás, terelés, pályabontás vagy útlezárás nélkül.

A B‑WIM szolgáltatás technológiai érettsége jelenleg TRL‑7: a működő prototípus valós üzemi környezetben került validálásra a Magyarország és Szlovákia határán levő komáromi Monostori Duna‑hídon.

A szintén elismerésben részesült Közlekedést támogató infrastruktúrarendszer projekt eredményeként az M1–M7 autópályák budaörsi közös bevezető szakaszán olyan közlekedést támogató intelligens infrastruktúra rendszer jött létre, amely valós időben képes a forgalmi környezet nagy pontosságú digitális ikermodelljének előállítására.

A rendszer öt, autópálya-portálokra telepített szenzorszigetre épül, amelyek együttesen mintegy 1500 méteres útszakaszt fednek le. A szenzorszigetek multimodális érzékelőkből — LiDAR-okból, kamerákból, radarokból és hőkamerákból — állnak, ezáltal különböző fény-, időjárási és forgalmi körülmények között is robusztus adatgyűjtést biztosítanak. Az érzékelők nyers adatait központi szerver dolgozza fel. A feldolgozási lánc fő lépései az objektumdetektálás, az osztályozás, a szenzoradatok fúziója, az objektumok nyomon követése, majd a dinamikus forgalmi modell kiegészítése georeferált HD térképi információkkal. Ennek eredményeként létrejön a közlekedési környezet valós idejű digitális iker modellje, amely tartalmazza a statikus környezeti elemeket, az úthálózat geometriai és topológiai jellemzőit, valamint a forgalomban részt vevő objektumok pillanatnyi pozícióját, orientációját és méreteit. A rendszer becsült technológiai érettségi szintje TRL 7, mivel működő prototípusként, valós közlekedési környezetben, közforgalmú autópálya-szakaszon került demonstrálásra.

A Pro Progressio alapítvány jubileumi ünnepségéről készült összefoglaló elérhető ITT!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták a ProProgressio díjakat a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

A globális ellátási láncok sebezhetősége és a szigorodó fenntarthatósági elvárások új igényeket támasztanak a gyártási szektorral szemben is: a több mint egy évszázada működő tömeggyárak új kihívókat kaptak az egyedi igényekre szabott, lokális, a fogyasztói piacok közvetlen közelében működő, magasan automatizált mikrogyárak megjelenésével.

Ezek a lényegében ipar 4.0 technológiával újragondolt kisüzemek és családi manufaktúrák a fenntartható gyártás új trendjeként, 2025-ben már 6 milliárd dolláros globális piacot jelentettek, és ez várhatóan 2030-ra közel megháromszorozódik.

Kicsi, zöld és hatékony

A mikrogyárak olyan kis- vagy közepes méretű, technológiailag magasan fejlett és automatizált gyártóegységek, amelyek nem sorozatgyártásra rendezkedtek be, mégis jól skálázhatóak, és széles kapacitás-rugalmassággal rendelkeznek. A koncepció ugyan több évtizedre nyúlik vissza, a kereskedelmi szintű alkalmazást mégis az ipari robotok, a mesterséges intelligencia és az IoT-alkalmazások elterjedése tették lehetővé.

A mikrogyárak radikálisan kevesebb erőforrást igényelnek: a berendezések és a rendszerek méretét közvetlenül a végtermék adottságaihoz, formájához, csomagolhatóságához igazítják, így a gyár alapterülete és ezzel együtt a szükséges tőkebefektetés, valamint a működési költségek is csökkennek. Például míg a tengerentúlon egy mikrogyár akár 50 ezer dollárból elindítható, addig egy hagyományos gyár jellemzően a több millió dolláros nagyságrend kategóriájától kezdődik.

A tényleges termelés itt jellemzően akkor indul el, amikor a gyártóhoz beérkezik a megerősített, vagy már kifizetett, megelőlegezett rendelés. Ezzel a módszerrel a piacot nem terhelik felesleges áruval (push stratégia), hanem a valós fogyasztói igény generálja a termelést, ún. pull stratégia mentén szerveződik a termelés.

Ez nem csak egy fenntarthatóbb modell, hanem a fogyasztói igények is ebbe az irányba mutatnak: felmérések szerint a fejlett országok lakosságának több mint fele kifejezetten a személyre szabott termékeket preferálja, és hajlandó ezért akár magasabb árat is fizetni. A mikrogyárak pedig minimális költséggel vagy akár teljesen ingyen képesek dizájnt váltani, azaz a kisszériás, egyedi megrendelések azonnal és veszteség nélkül teljesíthetők.

Ilyen például az egyre divatosabb slow fashion ágazat, ami a messziről utaztatott fast fashion ruhaipar tömegtermékei helyett akár minden egyes darabot közvetlenül a felhasználó igényeire szabva állít elő, akár egy okostelefonos rendelés alapján.

Bonyolult logisztika és óriásraktárak helyett lokális termelés

A hagyományos gyártási modellben, az olcsóbb munkaerő miatt, a termelést távoli régiókba, főként Ázsiába vagy Kelet-Európába szervezik ki. Ez azonban hosszú elosztóláncot, raktárbázisokat és folyamatos készletezést igényel. Ennek a disztribúciós hálózatnak a fenntartása egy klasszikus gyár esetében igen költséges, a termék végső előállítási árának mintegy 25-40 százalékát emészti fel.

Ezzel szemben a lokális piacban gondolkodó mikrogyáraknál ez mindössze 5-10 százalék, azaz a logisztikai kiadásokon még akkor is komoly megtakarítás érhető el, ha a kis szériás gyártás következtében nagyobb a fix költségszint egy termékre vetítve.

Továbbá így nincsenek beragadt készletek, nincs szükség óriási raktárak fenntartására, a gyártóegységek pedig egyben bemutatóteremként és értékesítési pontként is funkcionálhatnak. Ez a rugalmasság ellenállóvá teszi a vállalkozásokat a globális ellátási láncok szakadozásaival vagy a nemzetközi vámok új hullámaival szemben. Ráadásul a fejlődő országokban a fiatalabb generációk már egyre kevésbé hajlandóak monoton, alacsonyan képzett munkakörökben dolgozni, ami a bérek növekedéséhez és a nagy üzemeknél munkaerőhiányhoz vezet.

Szoftvervezérelt gyártás

A mikrogyárak versenyképességének és skálázhatóságának hátterében a végponttól végpontig, azaz a tervezéstől egészen az eladásig, szabványosított szoftvervezérelt gyártási folyamatok állnak. Ezek a magasan digitalizált, AI és robotikai megoldásokat integráló rendszerek a világ bármely pontján reprodukálhatóak, miközben Al-alapú digitális iker és a felhőalapú gyártási szoftverek révén minimális IT-háttérrel, mégis mérnöki pontossággal működhetnek, a folyamatos adatgyűjtéseknek köszönhetően pedig önmagukat optimalizálják.

Így működik például az Egyesült Államokban a Haddy cég is, ami alkatrészeket –például bútorokat– gyárt újrahasznosítható anyagokból, digitálisan szabványosított, mesterséges intelligenciával támogatott mikrogyárakban.

A cég a Siemens Xcelerator nyílt digitális üzleti platformon elérhető szoftverekkel tervezi meg és készíti elő az alkatrészeket a robotizált gyártásra, ezekkel kezeli a robotvezérelt anyagformázási, illetve CNC-megmunkálási folyamatokat, valamint támogatást kap a termékoptimalizációhoz, illetve a gyártási stratégiák és szimulációk készítéséhez is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi jön a gigagyárak után? appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI-ügynökök térnyerése technológiai, üzleti és pénzügyi szempontból egyaránt kockázatokat jelent a vállalatok számára – figyelmeztet a hosting szolgáltatásait Magyarországon is biztosító cseh vállalat, a vshosting legfrissebb elemzése.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a munkafolyamatokat alakítja át, hanem az internet működését is. A vshosting elemzése szerint egyre nagyobb terhelést jelent a vállalatok számára az autonóm AI-ügynökök megjelenése, amelyek új technológiai, üzleti és pénzügyi kockázatokat hoznak magukkal.

Néhány évvel ezelőtt a webes forgalom túlnyomó részét még valódi felhasználók generálták. Mára azonban egyre több olyan mesterséges intelligenciára épülő rendszer működik, amely emberek helyett keres információt, hasonlít össze termékeket, elemez tartalmakat, sőt bizonyos esetekben üzleti döntések előkészítésében is szerepet kap. Az OpenAI, a Google vagy a Perplexity AI megoldásai egyetlen kérdés megválaszolásához akár több tucat párhuzamos internetes lekérdezést is indíthatnak. Miközben egy átlagos felhasználó egy webáruházban vagy vállalati oldalon néhány aloldalt látogat meg, egy AI-ügynök másodpercek alatt végigjárhat számos termékkategóriát, adatforrást vagy API-t. Ha mindez egyszerre több ezer alkalommal történik meg, a szerverek terhelése jelentősen megugorhat. Ennek következménye lehet a lassabb válaszidő, szélsőséges esetben pedig az online szolgáltatások elérhetősége is veszélybe kerülhet.

A jelenség különösen érzékenyen érintheti az e-kereskedelmi vállalatokat, a pénzügyi és médiaszolgáltatókat, a SaaS-cégeket, illetve minden olyan szervezetet, amelynek bevételei vagy ügyfélkiszolgálása nagymértékben digitális csatornákra épül. Sok vállalat csak közvetve szembesül a problémával: növekvő infrastruktúra-költségeket, lassuló rendszereket vagy romló felhasználói élményt tapasztal.

„Az AI-ügynökök alapvetően megváltoztatják a webes forgalom jellegét. A vállalatok számára ma már nem csupán az a kérdés, hogy egy forgalom rosszindulatú-e, hanem az is, hogy valódi üzleti értéket teremt-e, vagy csupán az infrastruktúra kapacitását használja fel. Az automatizált rendszerek rövid idő alatt hatalmas mennyiségű lekérdezést generálhatnak, amelyek a teljesítményre, a rendelkezésre állásra és végső soron az üzleti eredményekre is hatással lehetnek.”

– mondta Damir Špoljarič, a vshosting társalapítója és vezérigazgatója.

A vállalat ezért fejlesztette ki a Web Security Pack nevű, többrétegű webbiztonsági megoldását, amely védelmet nyújt a DDoS-támadásokkal, a rosszindulatú botokkal és az automatizált adatgyűjtő rendszerekkel szemben. A menedzselt szolgáltatás egyetlen csomagban egyesíti a DDoS-védelmet és a botvédelem funkcióit. A rendszer az infrastruktúra és a proxy réteg szintjén is működik, ennek megfelelően a legtöbb esetben nincs szükség a weboldalak vagy alkalmazások módosítására. A gyanús, vagy felesleges forgalom még azelőtt kiszűrhető, hogy elérné az ügyfelek infrastruktúráját, mérsékelve a szerverek, az alkalmazások, az API-k és a háttérrendszerek terhelését. A vshosting tapasztalatai alapján a megoldásuk átlagosan a beérkező forgalom 54 százalékát szűri ki még azelőtt, hogy az eljutna az ügyfelek rendszereihez csökkentve a szerverek terhelését és javítva a szolgáltatások stabilitását.

A vshosting elemzése szerint az autonóm AI-ügynökök száma és aktivitása a következő években tovább növekedhet. Emiatt az automatizált forgalom kezelése a vállalati versenyképesség egyik meghatározó tényezőjévé válhat úgy, hogy közben a valódi felhasználók zavartalanul használhassák a szolgáltatásokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már a mesterséges intelligencia is túlterheli a weboldalakat appeared first on Műszaki Magazin.

A FANUC bejelentette Physical AI robotrendszerének továbbfejlesztését a Google-lal kialakított stratégiai együttműködés keretében, kihasználva a Google legkorszerűbb technológiáit. A „Physical AI” – vagyis a kognitív intelligencia és a fizikai cselekvés integrációja – az utóbbi időszak mesterségesintelligencia-fejlesztéseinek, különösen a nagyméretű nyelvi modelleknek (LLM-eknek) köszönhetően világszerte kiemelt figyelmet kapott. Ide tartoznak azok a robotok, amelyek szenzorok segítségével érzékelik környezetüket, önálló döntéseket hoznak, majd ezek alapján végrehajtják a szükséges feladatokat. Ez a Physical AI egyik legfejlettebb alkalmazási területének számít az újonnan kibontakozó technológiai szegmensben.

A FANUC robotjai a robotvezérlés ipari szabványának számító nyílt ROS (Robot Operating System) platformot támogatják a FANUC nyílt forráskódú ROS-meghajtóin keresztül. Emellett széles körű kompatibilitást biztosítanak az AI-fejlesztésben általánosan használt technológiákkal, többek között a Python programozási nyelvvel, a külső robotvezérlést lehetővé tevő nagysebességű kommunikációs interfészekkel, valamint a PLC-alapú egyszerű üzemeltetést támogató csatlakozásokkal. A Google az Intrinsic robotikai AI-csoportján keresztül a ROS egyik meghatározó fejlesztője és fenntartója.

A nyílt platformképességek lehetővé teszik a gyártóvállalatok számára, hogy zökkenőmentesen vezessenek be Physical AI-alapú robotrendszereket, ötvözve a FANUC rendkívül megbízható robotportfólióját – a 3 kg teherbírású kisrobotoktól egészen a 2,3 tonna teherbírású nagyméretű robotokig, beleértve a CRX együttműködő robotcsaládot (cobotokat) – a legmodernebb Physical AI-technológiákkal a valós gyártási környezetekben.

A FANUC tavaly decemberi Nemzetközi Robotikai Kiállításon bemutatott Physical AI rendszerének bevezetése óta az ügyfélérdeklődés folyamatosan és gyors ütemben növekszik. A kiállítást követően a vállalat már több mint 1000 robotot szállított ki Physical AI-hoz kapcsolódó alkalmazásokhoz, és a kereslet tovább erősödik.

Az új együttműködés eredményeként a FANUC olyan ipari robotokhoz fejlesztett Physical AI rendszert, amely integrálja a Google Cloud legújabb innovációit, köztük a Gemini Enterprise vállalati szintű generatív mesterségesintelligencia-platformot, amely magas szintű biztonsági funkciókkal rendelkezik.

www.fanuc.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post FANUC – Google együttműködés a Physical AI fejlesztésben appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai piacon az ABZ Drone (az ABZ Innovation drónjainak magyarországi forgalmazója) meghatározó szerepet tölt be a technológia bevezetésében és gyakorlati alkalmazásában, miközben a magyar fejlesztésű és gyártású drónrendszerek már több mint 40 országban vannak jelen az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig. A vállalat június 4-én sajtónapot tartott, ahol a közönség első kézből ismerhette meg a legújabb drónmegoldásokat és trendeket.

Az ABZ Drone több mint egy évtizede foglalkozik professzionális drónszolgáltatásokkal. A vállalat közel tízfős, gyakorlott távpilóta csapatára építve agrár, ipari és egyre növekvő arányban építőipari feladatokat lát el, legyen szó monitoringról, ipari tisztításról vagy őrzés-védelemről. Az így szerzett gyakorlati tapasztalatokból világosan kirajzolódott, mire képes a piacon elérhető dróntechnológia, és hol vannak a korlátai, ami végül a saját fejlesztési irányok elindításához vezetett, különösen annak felismerésével, hogy Európában hiány mutatkozik a nagy teherbírású, ipari igénybevételre tervezett, megbízható drónokból.

Ez a gyakorlati háttér határozza meg az ABZ Drone és az ABZ Innovation együttműködését is: az ABZ Innovation a pilóta nélküli légi rendszerek fejlesztésére és gyártására fókuszál, míg az ABZ Drone az ezekhez kapcsolódó magyarországi forgalmazást és piaci bevezetést végzi, teljes körű szolgáltatási háttérrel. A cég értékesítési, oktatási, szerviz- és üzemeltetési támogatást is nyújt, valamint segíti a drónhasználathoz kapcsolódó engedélyezési, szabályozási folyamatok lebonyolítását is.

„A magyar mérnöki tudás nemzetközi szinten is versenyképes. Célunk, hogy olyan professzionális dróntechnológiákat hozzunk létre és tegyünk elérhetővé, amelyek valós problémákra adnak hatékony megoldást a gazdaság különböző területein. A hazai felhasználók számára további előnyt jelent a helyi szakmai háttér: az ABZ Drone gyors alkatrész-utánpótlást, szerviz támogatást és szükség esetén cseregép-szolgáltatást is biztosít, amely csökkenti az üzemszünetek kockázatát”

– mondta Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

A professzionális drónok felhasználási területe folyamatosan bővül: a mezőgazdaságban a permetező drónok a precíziós gazdálkodás kulcselemei, míg az iparban egyre nagyobb az igény az infrastruktúra-felmérésre, az őrzés-védelemre és a magasnyomású tisztításra. Ezt a bővülő keresletet jól mutatja az ABZ Innovation tisztítódrón-technológiája is, amely homlokzatok, tetők és napelemek tisztítására alkalmas, miközben csökkenti az idő- és költségigényt. A dróntechnológia fejlődését közben egyre inkább az automatizáció, a fejlett szenzorok és a mesterséges intelligencia határozzák meg, növelve a működés biztonságát és az adatgyűjtés hatékonyságát. Ezeket a trendeket és fejlesztési irányokat is bemutatták a június 4-i sajtónapon, ahol a résztvevők gyárlátogatáson, szakmai előadásokon és élő drónbemutatókon keresztül ismerkedhettek meg az iparág jelenével és jövőjével.

A technológiai fejlődés üzleti léptékét jól mutatja az ABZ Innovation nemzetközi növekedése is: termékei ma már több mint 40 országban érhetők el, a 2026 elején bejelentett 2,7 milliárd forintos beruházás pedig Szentendrén jelentős gyártókapacitás-bővítést tesz lehetővé, amely így Európa egyik legnagyobb civil dróngyártó központját alapozza meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar fejlesztésű drónok segítik a hazai technológiaváltást appeared first on Műszaki Magazin.

Tisztaság és minőség – nem ugyanaz

Gyakori tévhit, hogy a gáz tisztasága megegyezik a minőségével, pedig a két fogalom különbözik. A tisztaság kizárólag a gáz összetételére, koncentrációjára utal: például 95%-os nitrogén esetén a maradék 5% jellemzően oxigén. A minőség ezzel szemben azt jelzi, hogy milyen egyéb szennyeződések találhatók a gázban.

További részletek:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/wiki/compressed-air-articles/difference-industrial-gas-purity-quality

Miért jelenthet költségelőnyt a helyszíni nitrogéntermelés?

A helyszíni nitrogéngenerátorok lehetővé teszik, hogy a felhasználók pontosan az adott alkalmazás igényeihez igazított tisztaságú gázt állítsanak elő. Ennek egyik legnagyobb előnye, hogy az alacsonyabb tisztasági szint kevesebb energia felhasználásával érhető el, így a működési költségek jelentősen csökkenthetők.

Ezzel szemben a palackos vagy folyékony formában szállított nitrogén általában egységesen magas tisztaságú, ami a kriogén előállítás sajátossága. A gyakorlatban ez sok esetben felesleges túlköltekezést jelent, mivel a felhasználók gyakran nem igényelnek ilyen magas tisztaságot.

Részletesebb magyarázat:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/wiki/compressed-air-articles/nitrogen-oxygen-purity-cost

A helyszíni termelés további előnye, hogy teljes kontrollt biztosít a nitrogén tisztasága, nyomása és mennyisége felett. Erről és a nitrogéngáz előállítási technológiákról itt olvashat többet:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators

Rejtett költségek és kockázatok a külső ellátásnál

Nitrogén vásárlása vagy bérlése esetén a költségek nemcsak magasabbak lehetnek, hanem nehezebben is tervezhetők. A felhasználók ki vannak téve többek között:

• hosszú távú szerződéseknek,
• árnövekedésnek,
• logisztikai költségeknek,
• valamint a folyékony nitrogén tárolásából adódó biztonsági kockázatoknak.

Ezzel szemben a helyszíni előállítás kiszámíthatóbb működést, alacsonyabb költséget és kisebb környezeti terhelést kínál.

Milyen előnyöket kínál a helyben előállított nitrogén?

A rendszeresen nitrogént használó vállalatok számára a helyszíni termelés több szempontból is kedvező:

• alacsonyabb összköltség egységnyi gázra vetítve,
• kiszámíthatóbb, stabil költségstruktúra,
• nincs gázveszteség vagy felesleges pazarlás,
• kevesebb adminisztráció és logisztikai feladat,
• nagyobb üzembiztonság (nincs nagymennyiségű tárolt gáz),
• minimális környezeti lábnyom,
• folyamatos, megbízható ellátás,
• kompakt és alacsony zajszintű működés.

A működés rövid bemutatója videón:

A helyszíni nitrogén-előállítás technológiái

A nitrogéngenerátorok két fő elven működnek:

PSA technológia (Pressure Swing Adsorption)

A PSA eljárás magas, akár 99,999%-os tisztaságot biztosít, jelentős kapacitás mellett. Ez különösen fontos az elektronikai, gyógyszeripari vagy vegyipari alkalmazásoknál.

Megtekinthető itt: 

Membrános technológia

A membrános rendszerek rugalmasan 95–99,5% közötti tisztaságot kínálnak, és kisebb energia- valamint karbantartási igénnyel működnek. Ideálisak például tűzvédelemhez, műanyagipari folyamatokhoz vagy élelmiszeripari alkalmazásokhoz.

Kompakt, integrált megoldás

A korszerű nitrogéntermelő rendszerek kompakt kivitelben, előre összeállítva érhetők el. Ezek magukban foglalják a szükséges fő komponenseket: kompresszort, levegőkezelő egységet, nitrogéngenerátort, nyomásfokozót, tartályokat és vezérlést.

Az ilyen rendszerek gyorsan telepíthetők, és azonnali, megbízható gázellátást biztosítanak:
www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators/high-pressure-skid

Bemutató videó a nitrogéntermelő komplett rendszerről:

További információ

Ha részletesebben is szeretne megismerkedni a nitrogéngenerátorok működésével és előnyeivel, látogasson el az alábbi oldalra:

www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/nitrogen-generation

Kapcsolat: kompresszor.hun@atlascopco.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket? appeared first on Műszaki Magazin.

A négynapos esemény középpontjában a termelékenység növelése, az automatizálás, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a fenntartható gyártási megoldások álltak. A köszörűtechnikai iparág az elmúlt időszakban komoly gazdasági kihívásokkal szembesült, ugyanakkor a GrindingHub 2026 eredményei azt mutatták, hogy a vállalatok továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az innovációra és a technológiai fejlesztésekre. A látogatók 59 országból érkeztek Stuttgartba, a külföldi résztvevők aránya elérte a 38 százalékot. Különösen erős volt Svájc, Olaszország, Franciaország, Ausztria és Törökország képviselete. A szervezők szerint a szakmai közönség minősége is figyelemre méltó volt, hiszen a válaszadók 82 százaléka részt vesz vállalatánál beszerzési vagy beruházási döntésekben, míg 37 százalékuk már a következő fél évben fejlesztéseket tervez.

A teljes köszörűipari értéklánc egy helyen

A három teljesen megtelt kiállítási csarnokban 28 országból érkező 462 vállalat vonultatta fel legújabb megoldásait. A bemutatott technológiák a teljes köszörülési folyamatláncot lefedték a köszörűgépektől és köszörűszerszámoktól kezdve az automatizálási rendszereken, mérő- és ellenőrzéstechnikai megoldásokon, valamint szoftvereken át egészen a digitalizációs eszközökig, folyamatperifériákig és szolgáltatásokig. A kiállítás jól érzékeltette, hogy a modern köszörűtechnika ma már komplex, integrált gyártási rendszerekben gondolkodik, ahol a gépek, a szoftverek és az adatalapú folyamatfelügyelet szorosan összekapcsolódik.

Automatizálás, digitalizáció és mesterséges intelligencia a fókuszban

A 2026-os rendezvény egyik meghatározó témája az automatizáció és a digitális gyártás volt. Számos kiállító mutatott be intelligens gépfelügyeleti rendszereket, automatizált mérési megoldásokat, robotizált köszörülési cellákat, valamint adatvezérelt folyamatoptimalizálási technológiákat. Kiemelt figyelmet kapott a Hubi nevű mesterséges intelligenciára épülő chatbot is, amely segítette a látogatókat a kiállítók, technológiák és alkalmazások gyors megtalálásában, illetve a vásárlátogatás hatékony megtervezésében. A szakmai program részeként debütált a Grinding Solution Forum, amely konkrét ipari kihívásokra és gyakorlati megoldásokra koncentrált, hangsúlyozva a termelési hatékonyság és a digitalizáció növekvő szerepét.

Magas szintű szakmai közönség

A szervezők szerint a látogatók összetétele egyértelműen igazolta a szakkiállítás nemzetközi jelentőségét. A résztvevők jelentős része gépgyártó, szerszámgyártó, autóipari és általános fémmegmunkáló vállalatoktól érkezett. A magas döntéshozói arány különösen fontos visszajelzés az iparág számára, mivel azt mutatja, hogy a vállalatok aktívan keresik azokat a technológiai megoldásokat, amelyekkel növelhetik termelékenységüket, energiahatékonyságukat és versenyképességüket. A kiállítók és a látogatók egyaránt pozitívan értékelték a rendezvényt, amely ismét lehetőséget teremtett új üzleti kapcsolatok kialakítására és konkrét projektek elindítására.

Utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

A GrindingHub 2026 a szakember-utánpótlás kérdésére is nagy hangsúlyt fektetett. A rendezvény egyik kiemelt programja volt a „Grinder of the Year” verseny, amelynek során fiatal szakemberek mérték össze tudásukat valós gyakorlati feladatokon keresztül. A verseny győztese Fabio Schoppet lett, aki szakmai képzési támogatást nyert. A szervezők szerint az ilyen kezdeményezések kiemelt jelentőségűek a köszörűtechnikai szektor jövője szempontjából, mivel az iparág számára egyre fontosabb a jól képzett szakemberek utánpótlásának biztosítása.

Nemzetközi terjeszkedés: érkezik a GrindingHub Americas

A stuttgarti rendezvény sikerére építve a szervezők bejelentették a GrindingHub Americas elindítását is. Az új szakkiállítás 2027. május 18–20. között debütál Cincinnati városában, az Egyesült Államokban, és az első olyan amerikai szakvásár lesz, amely kizárólag a köszörűtechnológiára és a kapcsolódó gyártási folyamatokra koncentrál. A bejelentés jelentős érdeklődést váltott ki a kiállítók körében, ami jól mutatja, hogy a GrindingHub koncepciója Európán kívül is komoly növekedési lehetőségeket kínál.

A következő állomás: Stuttgart 2028

A GrindingHub 2026 ismét bizonyította, hogy a köszörűtechnológia területén továbbra is nagy az igény az innovációra, a digitalizációra és a hatékonyságnövelő megoldásokra. A 462 kiállító és a mintegy 11 000 szakmai látogató részvételével lezajlott esemény megerősítette Stuttgart szerepét a nemzetközi köszörűtechnikai közösség egyik legfontosabb találkozóhelyeként. A szervezők már a következő rendezvényre készülnek, amelyet 2028. május 16–19. között rendeznek meg Stuttgartban.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GrindingHub 2026: a köszörűtechnika nemzetközi központja appeared first on Műszaki Magazin.

Döntő időszak előtt áll Magyarország: hazánk iparára rendkívüli nyomást helyez a nemzetközi versenykörnyezet, mégis történelmi lehetőség előtt áll az ország gazdasága. A KSH adatai szerint az ipari termelés súlya a GDP 22%-át tette ki 2023-ban Magyarországon. Ez az EU-összevetésben átlag feletti arány is jól jelzi, hogy a magyar ipar versenyképessége az ország jövője szempontjából kulcskérdés. A statisztikák szerint termelékenységben Magyarország a V4-országok átlaga alatt marad, ugyanakkor a hatékonyság javítása ma már nem képzelhető el a vállalatok és az ipari folyamatok digitalizációja nélkül.

Gyorsított ipari digitalizációval a magyar gazdaság az európai innováció alakítója lehet

A magyarországi ipari digitalizációs ökoszisztéma meghatározó szakmai szervezete, az Ipar 4.0 Technológiai Platform szakmai elemzéseiből figyelmeztető kép rajzolódik ki. Miközben a globális ipari versenyben egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gyártás, a hazai vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország versenyképességének erősítésében – jelentős lemaradásban vannak.

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a következő évek tétje világos: Magyarország vagy felgyorsítja az ipari digitalizációt és erősíti helyét a magas hozzáadott értékű technológiai láncokban, vagy fokozatosan lemarad azon országok mögött, amelyek a digitalizációt, az AI-t és az adatvezérelt működést már most a gazdasági versenyképesség alapjaként kezelik. Azonban a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőinek együttműködésével és gyorsított ipari digitalizációval Magyarország akár soha nem látott technológiai és termelékenységi ugrást hajthat végre, amivel nem egyszerűen követője, hanem alakítója lehet az európai ipari innovációnak.

Ács Istvánt választották az Ipar 4.0 Technológiai Platform elnökének

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma legjelentősebb szereplőit tömöríti – beleértve az élenjáró nemzetközi nagyvállalatokat, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, az akadémiai szektor szereplőit, tudományos kutatóintézeteket, szak- és felsőoktatási intézményeket, szakemberképző és kutatás-fejlesztési központokat.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz) 2026. május 28-án tartott közgyűlése Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakembert választotta meg a szervezet elnökének.

„Magyarországon rendelkezésre áll a mérnöki tudás, az ipari tapasztalat és az innovációs képesség ahhoz, hogy a régió egyik meghatározó ipartechnológiai központjává váljunk. Ehhez azonban több együttműködésre, gyorsabb tudásátadásra és a vállalati gyakorlatban is használható megoldásokra van szükség. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform ebben kíván aktív és konstruktív szakmai partnere lenni az iparág minden szereplőjének”

– mondta az új elnök. Ács István a közgyűlésen köszönetet mondott Prof. Dr. Monostori Lászlónak, a Platform korábbi elnökének az elmúlt 10 évben végzett munkájáért, és fontosnak nevezte, hogy tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is támogatja a szakmai közösség törekvéseit.

Nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a következő években széles körű szakmai együttműködéssel egyszerre segíti majd a hazai vállalatokat és az ország érdekében a hatékony kormányzati iparpolitikát, támogatja a digitalizációról szóló szakmai párbeszédet és tudásmegosztást. A Platform célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon és partner legyen a magyar gazdaság előtt álló örökölt kihívások megoldásában, valamint az új lehetőségek megvalósításában.

„Digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad, nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak: tenni szeretnénk azért, hogy a digitalizáció ne csak elméleti lehetőség legyen a hazai ipar számára, hanem gyorsan és átfogóan beépüljön a cégek, termelővállalatok mindennapi működésébe”

– emelte ki Ács István.

Ipari digitalizációs stratégiát készít elő az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform soron kívüli feladatának tekinti egy ipari digitalizációs stratégia előkészítését a kormányzati döntéshozók számára, amely értékeli a hazai Ipar 4.0 aktuális állapotát, és szakmai támpontokat kínál az ipari digitalizáció legsürgetőbb lépéseinek meghatározásához. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a javaslatokat széles szakértői és iparági tapasztalatok, valamint kiterjedt piaci visszajelzések alapján, a hazai ipari ökoszisztéma szereplőinek bevonásával készíti elő. A Platform a tervezetet a lehető legrövidebb határidőn belül le kívánja tenni a döntéshozók asztalára, hogy az iparági közös egyeztetések mihamarabb megkezdődhessenek.

A KKV-k technológiai felzárkózásával állhat csak növekedési pályára az ország: akár 6–18 hónap alatt megtérülhet a digitalizáció

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a magyar ipar előtt álló feladat kettős. Egyrészt fel kell gyorsítani a hazai vállalatok technológiai modernizációját, másrészt a digitalizációnak nem szabad néhány nagyvállalat belső ügyévé válnia: a KKV-k technológiai felzárkózása nélkül Magyarország nem tud tartósan magasabb hozzáadott értékű ipari pályára állni. A hatékonyságnövelés és az ipari digitalizáció részben befektetés a jövőbe, nagyobb részt viszont gondolkodásmód, „mindset” kérdése. Több tanulmány kimutatta, hogy a digitalizációba való befektetés a vállalatoknak akár már rövid távon, 6–18 hónap alatt megtérülhet.

„A cél, hogy a magyar vállalatok ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek a digitális átalakulásnak. Az Ipar 4.0 nem a munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkakörök átalakulásáról és arról szól, hogyan válhat a hatékonyság versenyelőnnyé és közös társadalmi erővé”

– emelte ki a Platform elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális rendszerváltás az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

Az EU új szabályozása energiasemlegességet vár el a magyar szennyvíztisztítóktól is

A szennyvíztisztítás köztudottan fontos környezeti feladat: a természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége szigorúan szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy maga a tisztítási folyamata is jelentős energiafelhasználással és komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. A jó hír: a modern technológia ma már nemcsak a kibocsátott víz minőségét képes javítani, hanem a folyamat energiaigényét is drasztikusan csökkenteni. Többek között erre hoz példát a világ egyik vezető víztechnológiai vállalatának frissen megjelent fenntarthatósági jelentése. A Time magazin által nemrég a világ 100 legfenntarthatóbb vállalata közé választott Xylem technológiai startupokkal is együtt dolgozik, hogy zöldítse és energiakímélőbbé tegye a szennyvíztisztítás folyamatát.

A szennyvíztisztítás során a biológiai lebontást végző baktériumok oxigénigényét levegőztetéssel – más néven aerációval – kell kielégíteni. Ez a folyamat egy átlagos szennyvíztisztító teljes energiafelhasználásának 40–60 százalékát teszi ki. Minél nagyobb a telep, annál komolyabb ez a tétel: nem ritka, hogy egy nagyobb városi szennyvíztisztító évi energiaszámlájának több mint fele egyedül a levegőztetésre megy el. Ha ebben a folyamatban tudunk újítani és hatékonyságot javítani az jelentős energia megtakarításra ad módot.

„A szennyvíztisztítás energiaigénye Magyarországon sem elhanyagolható kérdés. A telepek többsége mára elavult tervezési elvek mentén épült, ahol az energiahatékonyság másodlagos szempont volt. Ma már egészen más a helyzet: a technológia lehetővé teszi, hogy ugyanazt a tisztítási minőséget lényegesen kevesebb energiával érjük el – és ez nemcsak környezeti, hanem komoly gazdasági előny is. Az egyik kulcs mindebben a levegőztetés folyamatának modernizálása. A hazai szennyvíztisztító telepek többsége is lépéskényszerben van, ha meg akar felelni az uniós jogszabályoknak energetikai elvárások mentén”

– mondja Gampel Tamás, a Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem értékesítési vezetője.

Több száz magyar szennyvíz telepre várhat modernizáció

A technológiai fejlődés nem csupán elméleti: konkrét telepeken mért adatok igazolják, hogy az energiahatékonyság drámain javítható okosabb tervezéssel és adaptív berendezésekkel. Hazánkban az elmúlt években veszélyes forráshiány jellemezte a vízügyi iparágat, de a modernizáció nem sokáig odázható el energetikai korszerűsítés terén. Nemzetközi példák igazolják, hogy az innovatív technológiai jelentős segítség ebben.

A Xylem az elmúlt évtizedben számos magyar szennyvíztisztítón végzett összehasonlító vizsgálatokat. Példaként említhető, hogy a szegedi szennyvíztisztító levegőztető rendszerének korszerűsítésével 10 és 20 százalék közötti energiamegtakarítást sikerült elérni. Ezt annak fényében kell értékelnünk, hogy ez 1,1 millió kWh-t jelent évente, ami egy néhány tízezer lakosú város villamos energia fogyasztásával egyenlő. Egy másik példa az egri szennyvíztisztítón végzett részleges korszerűsítés, ahol szintén közel 20%-os villamos energia megtakarítást sikerült elérni a levegőztető rendszer korszerűsítésével. Az itt elért megtakarítás 0,4 millió kWh volt.

Miért most? Az EU is lépett

Az energiahatékonyság kérdése mára szabályozási szintre is emelkedett, ami tovább erősíti az újmegoldások iránti igényt. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott szennyvíztisztítási rendelete (UWWTP 3019/2024) stratégiai célként fogalmazza meg a telepek életcikluson átívelő energiasemlegességét – vagyis a szennyvíztisztítók többé nem pusztán energiafogyasztókként kezelendők, hanem olyan rendszerekként, amelyek fogyasztásukat minimalizálják. A rendelet különös hangsúlyt fektet a levegőztetés hatékonyságának javítására, az adaptív vezérlőrendszerek alkalmazására és a digitális modellezés bevezetésére.

„Ezek az eredmények nem egyedi szerencsés eseteket mutatnak, hanem a rendszerszintű gondolkodás erejét: ahol a tisztítás folyamtatát végző technológiai egységek – diffúzorok, fúvók, keverők és vezérlőrendszerek – integrált, okos egységként működnek, ott következetesen jobb eredmény születik. Ezeket a technológiákat nemcsak azért érdemes alkalmazni, mert jogszabályi előírás az karbonsemlegesség, hanem mert a kevesebb energia alacsonyabb költségszinttel is jár – miközben a tisztítás minősége nem romlik, hanem javul”

– foglalja össze Gampel Tamás.

22 milliárd köbméter vízmegtakarítás. A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentéséből az is kiderül, hogy 2019 és 2025 között az ügyfelek megoldásai révén több mint 22 milliárd köbméter vizet sikerült újrahasznosítani globálisan. A vállalat emellett 2025-ben összesen 20 millió embert ért el ivóvíz- és közegészségügyi megoldásaival. Ebbe beletartozik a Xylem Watermark jótékonysági program keretében nyújtott humanitárius segítség is: a vállalat 2025-ben 200 vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa által sújtott területen avatkozott be, ivóvízhozzáférést és szanitációs megoldásokat biztosítva. A program részeként az alkalmazottak munkaidejük egy százalékát önkéntességre fordíthatják – évi 20 fizetett óra keretében –, amit sokan vízügyi oktatási és fejlesztési projekteken töltenek el helyi közösségekben.

A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentése elérhető a vállalat weboldalán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiatakarékos szennyvíztisztítás appeared first on Műszaki Magazin.

Sokan alábecsülik az ezekkel kapcsolatos kockázati tényezőket: az olajos, zsíros vagy oldószeres törlőkendők kedvezőtlen körülmények között saját maguktól felhevülhetnek vagy akár ki is gyulladhatnak. A Mewa textilszolgáltató ennek megelőzésére biztos megoldást kínál: teljes körű szolgáltatásának szerves részét képezik a SaCon biztonsági tárolóedények, amelyek használatával mindig kellő mennyiségű és minőségű törlőkendő áll rendelkezésre, és egyúttal hozzájárulnak a tűzvédelemhez is.

A biztonság alapja az intelligens konstrukció

A Mewa SaCon jóval több, mint egy szokásos tárolóedény. Úgy fejlesztették ki, hogy minimalizálja a tűzveszélyt az üzemekben. Ezeket a biztonsági konténereket egymásra lehet halmozni, és a raklapokon történő szállításra is alkalmasak. Ráadásul elláthatók a SaCon-fix elnevezésű, pedállal nyitható zárszerkezettel, amely megfelel a TÜV független német tanúsító intézet „GS” jelű biztonsági szabványának, és rendelkezik az EU biztonsági irányelveinek alkalmazásáról szóló EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal. Az edény fedelének lecsukásáról automatikus emelőrendszer gondoskodik, és a légmentes záródás megakadályozza a tűz keletkezését. A biztonsági edény egyszerűen mozgatható, kerekén könnyen gurul. A konténerek a különlegesen biztonságos és ellenálló HDPE (nagy sűrűségű polietilén) műanyagból készülnek, könnyebbek és így ergonómikusabbak, mint a fémedények.

Veszélyes anyagok szállításához megfelelő

Amikor a kendők olajat vagy oldószereket tartalmaznak, szállításukra a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A SaCon megfelel a „Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról” szóló európai megállapodásnak (ADR), és ezt a TÜV intézet tanúsítja.

„Ügyfeleinknek nem kell a közúti szállításra vonatkozó komplex előírásokkal foglalkozniuk”

– emelte ki Schiebelhut Nóra, a Mewa magyarországi ügyvezetője.

„A SaCon biztonsági edények rendelkeznek a veszélyes anyagok csomagolására vonatkozó engedéllyel. Ezekben szállítjuk ki a tiszta törlőkendőket, az üzemekben ezekben tárolják biztonságosan a szennyezett törlőkendőket, és a zárt edényekben ezekben visszük el a kendőket környezetkímélő mosásra.”

Kompromisszumok nélküli fenntarthatóság

Az edények két változatban léteznek: SaCon és SaCon Antistatik verzióban. Utóbbi robbanásveszélyes helyeken alkalmazandó, ahol a törlőkendők 55 °C alatti lobbanásponttal rendelkező oldószereket tartalmazhatnak. A SaCon-okat a Mewa csoport leányvállalata, az RS Kunststoff gyártja. Az edényeket rendszeresen ellenőrzik, és az ADR szerinti maximális használati időtartammal rendelkeznek.

A Mewa többszöri felhasználásra épülő rendszere óvja a természeti erőforrásokat, hiszen a törlőkendőket akár ötvenszer ki lehet mosni és újra használni. A SaCon edények annak biztosításával támogatják ezt a körforgást, hogy a fenntarthatóság mögött rejlő logisztikai rendszer nem jelent kockázati tényezőt az üzemek számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa SaCon rendszere új mércét állít a többször felhasználható ipari törlőkendők szállítása területén appeared first on Műszaki Magazin.

A BDN Powertrain a BME motorkísérleti laboratóriumában tartott szakmai demonstráció keretében mutatta be hidrogén–dízel dual-fuel retrofit technológiáját, valamint saját fejlesztésű, mesterségesintelligencia-alapú motorfejlesztési platformját. Az eseményen részt vettek, többek között, a Europe’s Rail Joint Undertaking (az EU vasúti kutatás-fejlesztési és innovációs partnersége) képviselői, befektetők, ipari partnerek, a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség és a Magyar Államvasutak delegáltjai, valamint Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese.

Az élő demonstráció során a vendégek működés közben tekinthették meg a BDN Powertrain hidrogén–dízel dual-fuel átalakító rendszerét egy prototípus motoron. A fejlesztés célja meglévő dízelüzemű rendszerek retrofit átalakítása vasúti, ipari és energiatermelési alkalmazásokban, ami akár 85 százalékos emissziócsökkentést is lehetővé tehet a meglévő motorok és infrastruktúra megtartása mellett.

Az esemény központi eleme a projekt mögött álló, MI-alapú mérnöki fejlesztőkörnyezet, a BDN Engine Development Platform bemutatása volt. A platform szimulációalapú fejlesztési módszertanokat, digitálisiker-modelleket, égésanalízis-adatokat és gépi tanulással támogatott kalibrációgenerálást kombinál a motorfejlesztési folyamatok jelentős felgyorsítása érdekében. A hidrogén–dízel dual-fuel retrofit program a BDN Engine Development Platform első valós ipari demonstrátoraként szolgál, ahol az alap munkapontokat és kalibrációs adatokat digitálisan generálták még a fizikai validáció és emisszióoptimalizálás megkezdése előtt.

„A célunk nem csupán a meglévő motorok hidrogénüzemre történő átalakítása, hanem a motorfejlesztés teljes digitalizálása”

– mondta Ludescher Nimród, a BDN Group ügyvezető igazgatója.

„A hagyományos motorfejlesztés ma is nagyrészt időigényes, iteratív, próbálgatásalapú kalibrációs folyamatokra épül. A BDN Engine Development Platform segítségével egy szimulációvezérelt, adatközpontú fejlesztési megközelítés felé mozdulunk el, amely képes alapbeállításokat generálni még a fizikai tesztelés megkezdése előtt. Ez jelentősen csökkenti a fejlesztési időt, a mérnöki ráfordítást és a tesztelési költségeket, miközben lényegesen gyorsabb alkalmazkodást tesz lehetővé a hidrogénhez és más fenntartható üzemanyagokhoz.”

A bemutatott technológia kiemelt jelentőségű az európai vasúti szektor számára, ahol komoly kihívás a meglévő flották dekarbonizációja. A BDN Powertrain stratégiai partnerei között ott van a MÁV is, amellyel a vállalat egy pilot-projekt előkészítésén dolgozik. A projekt a vasúti járművek retrofit hidrogénes átalakítását célozza a technológia teljes validációja után. A demonstráció remek példája az ipar–egyetem együttműködésnek, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke tesztkörnyezetében a dual-fuel motorvizsgálatokhoz szükséges minden infrastruktúra és szakértelem biztosított, így felgyorsítható a skálázható dekarbonizációs technológiák bevezetése a közlekedési és energiaszektorban.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME-n mutatta be hidrogén–dízel motorját és új fejlesztési platformját a BDN Powertrain appeared first on Műszaki Magazin.