Az ipari kapcsolástechnika növekvő igényeire adnak választ a Siemens új megoldásai. A frissen debütált félvezetős megszakító, intelligens védelmi algoritmusokra épülve, mikroszekundumos tartományban képes zárlatokat megszakítani, ami akár ezerszer gyorsabb a hagyományos rendszereknél. Ez elengedhetetlen az egyenáramú (DC) hálózatok működéséhez, és jelentősen növeli a védelem szintjét, valamint a rendszerek rendelkezésre állását.

A SENTRON 3QD2 kompakt, többfunkciós, paraméterezhető készülékében egyesülnek a védelem, a kapcsolás, a felügyelet és az energiagazdálkodás funkciói, több különálló eszközt kiváltva, és jelentős helymegtakarítást biztosítva. Karbantartásmentes kialakításának és mechanikus kopó alkatrészek hiányának köszönhetően, hosszú élettartamot és maximális üzembiztonságot garantál, így ideális kritikus infrastruktúrákban történő alkalmazásra is.

Ezt a készüléket egészíti ki a mozgó alkatrészek nélküli, elektronikus SIRIUS 3RF5 szilárdtest-kapcsolókészülék (relé), ami félvezetőket használ az áramkörök vezérlésére, és elsőként kínál ilyen megoldást egyenáramú alkalmazásokhoz. Kifejezetten ellenállás jellegű terhelések nagyfrekvenciás kapcsolására készült, alacsony kopású és tartós megoldást kínálva, amely növeli az ipari berendezések hatékonyságát és rendelkezésre állását.

A SIRIUS 3RF5 készülék továbbá a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel kerül a piacra.

A Hannover Messe 2026 ipari szakkiállításon először látható, SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezésekbe vagy a SIVACON 8PS gyűjtősín-rendszerekbe integrálható megoldások a nagy teljesítményt igénylő létesítményekben tesznek majd szolgálatot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában appeared first on Műszaki Magazin.

A poliészter- és pamutszálakból készült kevertszálas szövetek használata a védő-, munka- és sportruházat területén – funkcionális előnyeiknek köszönhetően – ma már szinte általános. Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosítása azonban igencsak nehézkes. Ha mechanikai eljárásokat alkalmaznak erre a célra, az rontja a minőséget és csak bizonyos határok között teszi lehetővé az ismételt felhasználást, a vegyi kezelések pedig gyakran roncsolják az anyagot.

A valódi újrahasznosításhoz jobb megoldásokra van szükség. Ilyen eljárások kidolgozására indította útjára a német kutatási, technológiai és űrutazási minisztérium (Bundesministerium für ­Forschung, Technologie und Raumfahrt) a „TheKey” névre keresztelt projektet, amely nemrégiben teljesítette első mérföldkövét: sikerült ipari körülmények között poliésztertartalmú hulladékokból visszanyerni azok eredeti alkotóelemeit, nevezetesen a tereftálsavat (TA) és az etilénglikolt (EG). Az ily módon kinyert anyagok minősége megfelel az érvényben lévő ipari szabványoknak, így alkalmasak új poliészter előállítására.

„Ezzel megteremtettük az alapjait annak, hogy használt textíliákból újra értékes polietilén szálakat hozzunk létre” – mondta Diana Wolf, aki a projekt partnere, a Mewa környezet- és eljárástechnikai részlegének kutatási és fejlesztési projektvezetője. Mindezt a projekt során kifejlesztett eljárás teszi lehetővé. Mostantól a folyamat megerősítése és megismételhetősége, valamint a kinyert mennyiség optimalizálása áll a kutatás középpontjában. A következő lépések célja pedig az, hogy lehetővé tegyék az eljárás folyamatos működtetését.

Kettes számú kihívás: a pamutszálak

A kutatási projektnek az is célja, hogy újrahasznosítás céljából kivonják az anyagkeverékből a pamutszálakat. „Már el tudjuk választani a pamutot a többi anyagtól, de az így kinyert szálak minősége még nem felel meg azoknak a minőségi követelményeknek, amelyek lehetővé tennék közvetlen újrahasznosításukat a pamutláncokban” – mondta el a projektvezető. Most azon dolgoznak, hogy olyan eljárást fejlesszenek ki, amelynek segítségével magas szintű – például lyocell szálak előállítását célzó folyamatokban történő – újrahasznosításra alkalmas minőségű cellulózt tudnak kinyerni. „Azt kell elérni, hogy kevertszálas szövetekből mind a szintetikus, mind pedig a természetes alkotóelemeket kinyerjük és újrahasznosítsuk. Ez pedig a textilipar egyik legnagyobb kihívása: a kevertszálasszövet-recycling” – magyarázta Diana Wolf.

Interdiszciplináris team keresi a megoldást

A „TheKey” projektre nyolc partner állt össze, akik különböző szakmai kompetenciákkal rendelkeznek, a vegyi folyamattechnológiától a textiltechnológián át az anyagtudományokig. „Csapatként dolgozunk, mindegyikünk saját speciális tudását hozza be. Ez teszi lehetővé, hogy a projektet különböző nézőpontokból szemléljük” – hangsúlyozta a kutató. A projektben a következő intézetek és vállalatok vesznek részt: Mewa Textil-Service, JAKO AG , matterr, Alsó-Rajnai Főiskola Textil- és Ruházati Kutatóintézet (Forschungsinstitut für Textil und Bekleidung der Hochschule Niederrhein),  Braunschweigi Műszaki Egyetem Vegyi és Termikus Eljárástechnikai Intézet (Institut für Chemische und Thermische Verfahrenstechnik der Technischen Universität Braunschweig), Heidelbergi Energia- és Környezetkutatási Intézet (ifeu – Institut für Energie- und Umweltforschung Heidelberg), Klopman und Hero-Textil.

A projekt céljai

A projekt célja, hogy az együttműködő partnerek megoldást találjanak a kinyert anyagok újrahasznosítására. A poliészter szálak esetében ez azt jelenti, hogy a visszanyert monomer molekulákat olyan PET-szálakká lehessen alakítani, amelyek tulajdonságai megegyeznek a primer szálakéval. A pamut esetében pedig ez akkor mondható el, ha a cellulózból olyan szál-alapanyagot lehet képezni, amely alkalmas új textilfonalak létrehozására. Ezután az eljárás nagyságrendjét kell növelni, ki kell alakítani az újrahasznosításból származó anyagok minőségi vizsgálatát, és ki kell fejleszteni a gyakorlatban alkalmazható gyártási eljárásokat. Ezzel elérhető közelségbe kerül az az álom, hogy a használt funkcionális ruhákból ismét értékes textíliák keletkezzenek. A projekthez a német kutatási, technológiai és űrutazási minisztérium (Bundesministerium für ­Forschung, Technologie und Raumfahrt) „Erőforráshatékony körforgásos gazdaság – cirkuláris textíliák” címen, 033R408A-F támogatási azonosítóval nyújt támogatást.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új high-tech szövet régi ruhákból appeared first on Műszaki Magazin.

A „2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás egyik fő megállapítása, hogy a fogyasztói csomagolt termékek gyártói fokozódó költségnyomásra és a termelési hatékonyságot csökkentő tényezők erősödésére számítanak, amire reagálva az „ipari intelligenciával” igyekeznek fokozni versenyképességüket.

A következő években jelentős mértékben emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya a fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártóinak várakozásai szerint. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által nyilvánosságra hozott „2026 Industrial AI in CPG Survey” című felmérés szerint míg idén még csak 15 százalékos lehet a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteség, addig jövőre már 21,37 százalékos, 2030-ra pedig akár 29,14 százalékos lehet ez az érték. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelésben tapasztalható késések, leállások és a berendezések hibái becslések szerint már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét adják.

A felmérésből kiderült az is, hogy sok gyártó bízik a mesterséges intelligencia (MI) ipari célú felhasználásában, a technológiától azt remélik, hogy segítségével mérsékelhetik az elkerülhető veszteségekből adódó károkat. Jelenleg a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka jelezte, hogy az MI-t már végponttól-végpontig terjedően beépítették a kulcsfontosságú műveleteikbe és a döntéshozatalba. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada azzal számol, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia a működésük központi eleme lesz, ami azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt háromszorosára nőhet a CPG-gyártók körében a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya.

A kutatás alapján az érintett vállalkozásoknál azzal számolnak, hogy az MI projektek a jövőben majd nagyon gyorsan visszahozzák a befektetett összegeket. A válaszadók harmada 2030-ra 50–74 százalékos megtérülést vár az MI-projektektől, közel tizedük pedig 100 százalék felettit, ami azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán végrehajtott befektetések kevesebb mint egy év alatt megtérülnek. Ilyen szintű teljesítménnyel jelenleg csak a Világgazdasági Fórum által Példaképként jellemzett üzemekben, illetve az autonóm gyárakban találkozhatunk.

Bár a jövőbeli, MI befektetésekkel kapcsolatos megtérülési remények igen optimisták, a jelenben már korántsem ennyire derűlátók a megkérdezett vállalkozások. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy jelenleg 20 százalék alatt van a mesterséges intelligencia projektjei esetében a ROI (Return of Investment), közel harmaduk pedig 5 százalékos, vagy annál alacsonyabb megtérülést lát. Vagyis megállapítható, hogy az ágazat egyelőre csak korlátozottan tud élni az MI-beruházásokban rejlő lehetőségekkel.

„A gyártók 2030-ra a végponttól-végpontig terjedő MI megoldások használatában háromszoros növekedést várnak és ugrásszerű javulást remélnek a beruházásaik megtérülési ütemében is, ami olyan szintet érhet el, amely napjainkban legfeljebb csak a Példakép és autonóm gyárakra jellemző. Ezek az elvárások évek óta a legerőteljesebb jelzések arra, hogy sürgős lépésekre van szükség. A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását. Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket. Jelenleg a CPG-szektor számára a szándékok és a felkészültség között meglévő szakadék áthidalása az egyik legfontosabb versenyképességi prioritás”

– mondta Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke.

Az ipari intelligenciához szükséges felkészültség hiánya a fő akadály

A mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránti erős bizalom ellenére a technológia szélesebb körül alkalmazását több, főként strukturális akadály is gátolja. A válaszadók 43 százaléka emelte ki az MI-vel és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, míg az elavult automatizálási rendszereket és infrastruktúrát 37,5 százalékuk említette a gátló tényezők között. Szintén sokan, a megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy komoly problémát okoz a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya. A munkavállalók részéről tapasztalható ellenállást a válaszadók negyede, míg a kiberbiztonsági, valamint jogi megfelelési problémákat kicsit több mint ötödük emelte ki.

„A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy ahhoz, hogy mindössze négy év alatt sikerüljön elérni azt a szintű fejlődést a ROI-ban, amit az ipari mesterséges intelligencia kapcsán várnak a felmérés résztvevő, jelentős változásra van szükség az együttműködés, az átláthatóság és a közös szabványok terén. Az SE Advisory Services révén máris világszerte alkalmazzuk ügyfeleinknél a saját Példakép gyárainkban felhalmozott tudást, segítve őket abban, hogy digitális ambícióikat mérhető eredményekké alakítsák. Hisszük, hogy a bevált gyakorlatok és az ágazatspecifikus szakértelem megosztása és alkalmazása beindítja az ipari digitális átalakulás következő hullámát”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és az AVEVA együttműködésében megjelent új tanulmány, melynek címe: „Beyond the Hype: Practical AI for Competitive Consumer Goods Manufacturing”, útmutatást nyújt a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez, többek között az élelmiszeriparban és az italgyártásban. A tanulmány felvázolja, hogyan vezet az ipari adatok hasznosítása, a moduláris automatizálás, az elektrifikáció és az ipari mesterséges intelligencia bevezetése az autonóm működéshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipari intelligencia alkalmazása appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai Icarus Robotics startup és partnere, a Voyager Technologies olyan rendszert dolgoz ki, amely képes autonóm módon kezelni az anyagmozgatást mikrogravitációs környezetben. A „Joyride” elnevezésű demonstrációs küldetés indítása 2027 elején várható, amelynek során a „Joy” nevű robot egy ventilátorokkal hajtott, szabadon mozgó platformként működik, és két manipulátorkar segítségével nemcsak megfigyelési, hanem fizikai beavatkozást igénylő műveletek végrehajtására is alkalmas lesz.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett tevékenységek jelentős része nem tudományos kísérletekből áll, hanem időigényes logisztikai munkából, például eszközök felkutatásából, szállítmányok kezeléséből és a készletek rendszerezéséből. A fejlesztett robot célja ezen folyamatok automatizálása, így képes lesz csomagok kinyitására, eszközök mozgatására, valamint a készletek azonosítására és rendszerezésére. A rendszer kezdetben távoli irányítással működik majd, miközben adatokat gyűjt a mesterséges intelligencia tanításához, hosszabb távon azonban a teljesen autonóm működés megvalósítása a cél.

A mikrogravitációs környezet komoly mérnöki kihívásokat jelent, mivel a robotnak rendkívül precízen kell manővereznie az érzékeny berendezések között, finoman szabályozott erőkkel kell tárgyakat megfognia, és megbízható autonóm döntéshozatalra kell képesnek lennie. A Voyager Technologies integrátori szerepben felel a rendszer űrbe juttatásáért, a NASA biztonsági követelményeinek teljesítéséért, valamint a földi támogatás biztosításáért.

A jelenleg az ISS-en működő robotrendszerek, például az Astrobee vagy a CIMON, elsősorban megfigyelési és interaktív feladatokat látnak el, míg a Joy ezzel szemben aktív szerepet vállal a logisztikai folyamatokban, és fizikai műveletek végrehajtására is képes. Ez a fejlesztés jól illeszkedik ahhoz az iparági trendhez, amelyben az űrrobotika egyre nagyobb szerepet kap az autonóm működés, a karbantartás és az infrastruktúra-kezelés területén.

Az  olyan képességek, mint a csomagkezelés és a készletmozgatás, bár elsőre egyszerű feladatoknak tűnnek, az űrben jelentős erőforrás-megtakarítást eredményeznek. Az ilyen robotrendszerek hosszú távon csökkentik az űrhajósok terhelését, növelik a működési hatékonyságot, és megalapozzák az autonóm űrbeli infrastruktúrák kialakulását. A technológia a jövőbeni kereskedelmi űrállomások működésében is kulcsszerepet játszhat, és hozzájárulhat az űrgazdaság fejlődéséhez.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űrrobotok 2027-től az ISS-en appeared first on Műszaki Magazin.

A legfrissebb iparági előrejelzések szerint 2026-ra a technológia szerepe tovább erősödik, miközben a fókusz egyre inkább az ipari integráció mélységére, a folyamatstabilitásra és a gazdaságosságra helyeződik át.

A vállalatok többsége már felismerte az additív gyártásban rejlő potenciált, ugyanakkor a stabil, validált és reprodukálható gyártási folyamatokba történő beillesztés továbbra is mérnöki és szervezeti kihívást jelent, különösen az ismételhetőség, a nyomonkövethetőség és a beruházások megtérülése szempontjából.

Sorozatgyártásra készen

Az egyik legmarkánsabb tendencia, hogy az additív gyártás egyre határozottabban lép ki a prototípusgyártás szerepköréből, és a sorozatgyártás irányába mozdul el. Míg korábban elsősorban a tervezési iterációk gyorsítását és a koncepciók validálását szolgálta, ma már egyre több gyártó alkalmazza tényleges termelési környezetben, például szerszámok, befogókészülékek, karbantartási alkatrészek és végfelhasználói komponensek előállítására. Ez az elmozdulás szoros összefüggésben áll a berendezések teljesítményének növekedésével, a gyártási folyamatok stabilizálódásával és az alkatrészminőség konzisztenciájának javulásával. Az ipari polimer technológiák fejlődése révén számos korábbi korlát – különösen a gyártási sebesség és az ismételhetőség területén – jelentősen mérséklődött, ami lehetővé teszi a technológia szélesebb körű alkalmazását a termelésben.

Ezzel párhuzamosan az additív gyártás egyre inkább integrálódik a gyártósorok tervezésébe és optimalizálásába. A technológia 2026-ra várhatóan már nem kiegészítő megoldásként jelenik meg, hanem a gyártási rendszerek szerves részévé válik, különösen olyan területeken, ahol a rendelkezésre állás, a kiszámítható output és a folyamatstabilitás kritikus tényezők. Ez a változás nemcsak technológiai, hanem szervezeti szinten is átalakulást igényel, hiszen az additív gyártás bevezetése új kompetenciákat, digitális munkafolyamatokat és minőségbiztosítási szemléletet követel meg a mérnöki csapatoktól.

Lokalizált gyártás

Az ellátási láncok globális sérülékenysége – amelyet geopolitikai feszültségek, növekvő logisztikai költségek és vámkockázatok erősítenek – szintén felgyorsítja az additív gyártás térnyerését. A vállalatok egyre inkább a lokalizált gyártási modellek és a digitális készletezés irányába mozdulnak el, ahol a fizikai raktárkészleteket minősített digitális alkatrészfájlok válthatják ki. Ennek eredményeként az alkatrészek gyártása a felhasználás helyéhez közelebb, igény szerint történhet, ami jelentősen csökkenti az átfutási időket és növeli az ellátási lánc rugalmasságát. Az additív gyártás ebben a kontextusban már nem pusztán taktikai eszköz, hanem stratégiai jelentőségű megoldásként jelenik meg.

Az Ipar 5.0 koncepció térnyerésével az additív gyártás szerepe tovább bővül az emberközpontú, rugalmas és adaptív gyártási rendszerek kialakításában. A digitális ikrek, a szabványosított folyamatok és a hálózatba kapcsolt gyártási rendszerek lehetővé teszik, hogy különböző telephelyeken azonos minőségben reprodukálhatók legyenek a gyártási elemek. Az additív technológiák ebben a környezetben nemcsak a digitalizációt támogatják, hanem a mérnökök munkáját is hatékonyabbá teszik azáltal, hogy gyorsabb iterációt, nagyobb tervezési szabadságot és rugalmasabb gyártási lehetőségeket biztosítanak.

2026-ra az additív gyártás egy érett, ipari szinten integrált technológiává válik, amely alapvetően formálja át a gyártási stratégiákat. A hangsúly a továbbiakban nem a technológia létjogosultságán, hanem annak hatékony, skálázható és gazdaságos alkalmazásán lesz. A mérnöki gyakorlatban ez a szemléletváltás a digitális és fizikai gyártási rendszerek szorosabb integrációját, valamint a gyártási láncok újragondolását teszi szükségessé, amely hosszú távon versenyelőnyt jelenthet az alkalmazkodni képes vállalatok számára.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Additív gyártás 2026: ipari fordulópont appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) hatodik alkalommal sorra kerülő, régiós zászlóshajó eseménye vezető vállalatok standjaival és többezer látogatóval tölti meg 2026. április 21. és 23. között a Budapesti Olimpiai Központ A csarnokát, miközben a színpadon több mint 50 előadó osztja meg gondolatait a legmodernebb technológiákról. Az esemény egyik vezérfonala a mesterséges intelligencia: ennek megfelelően a résztvevők megismerkedhetnek az ágazatban alkalmazott legújabb AI felhasználási trendekkel.

Kattintson ide ingyenes belépőjegyéért! 

PROGRAM

KEDD (A színpad)
09.40  Köszöntő, InnoElectro Nagydíj átadása
10.20  Konstrukció és mérés szekció
12.30  Innováció a gyártástechnológiában I. szekció (Forrasztás)
15.00  Mérnökképzés szekció és kerekasztalbeszélgetés

KEDD (B színpad)
10.30  Gyártástámogatás szekció
13.00  Innováció a gyártástechnológiában II. szekció

SZERDA (A színpad)
10.00  Iparági trendek szekció
13.30  AOI powered by AI szekció

SZERDA (B színpad)
10.00  Tervezés és szimuláció szekció
13.00  Innováció a gyártástechnológiában III. szekció

CSÜTÖRTÖK (A színpad)
10.00  Űr és védelmi ipar
14.20  Rendezvény zárás (Eredmény hirdetések)

CSÜTÖRTÖK (B színpad)
10.30  Járműelektronikai szekció

A teljes konferencia program megtekinthető a honlapunkon: www.innoelectro.com

Kattintson ide ingyenes belépőjegyéért! 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post InnoElectro 2026 appeared first on Műszaki Magazin.

A BMW Hydrogen Flat Storage névre keresztelt technológia a kivételesen innovatív helykihasználást ünnepli és teljes mértékben kompatibilis a BMW eDrive hajtáslánc-technológia hatodik generációjának (Gen6) nagyfeszültségű akkumulátorával. Mindez azt jelenti, hogy a nagyobb hatótávolságot a mérnökök az utastér helykínálatának csorbítása nélkül érték el, a hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiával szerelt modellek pedig ugyanazon a gyártósoron készülhetnek, mint az összes többi modellváltozat. A 700 bar nyomású hidrogéntank biztonságos működését ráadásul a karosszéria mechanikai védelme is fokozza.

„Új hidrogéntárolási koncepciónk lehetővé teszi, hogy a hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiát mérnöki precizitással, a lehető leginkább helytakarékos módon építsük be az új BMW X5 modellbe”

– fogalmazott Dr. Joachim Post, a BMW AG igazgatótanácsának járműfejlesztésért felelős tagja.

„Tekintsük ezt egy installációs Tetris játéknak: mindegyik ügyfelünk a számára legideálisabb hajtáslánc-technológiával élvezheti a BMW X5 átfogó élményét, mindenféle kompromisszum nélkül. Ilyen az, amikor mi, fejlesztők összehozzuk a technológiai nyitottságot és a tervezőmérnöki szaktudás művészetét”

– tette hozzá.

Ötletes helykihasználás, nagyobb hatótávolság

A BMW iX5 Hydrogen új, lapos kialakítású hidrogéntankja hét nagynyomású tankból épül fel, amelyek szénszál-erősítésű kompozitból készültek. E nagynyomású tankok párhuzamosan, egy masszív fémházba integrálva kapcsolódnak egymáshoz. A technológiát az teszi különlegessé, hogy a mérnökök nem több kisebb, önálló nyomással bíró tartályt kapcsoltak össze, hanem a hét nagynyomású tank egy zárt egységet alkot. Ezt egy központi szelep vezérli. A BMW iX5 Hydrogen így egy tankolással minden korábbinál több hidrogént képes eltárolni, ami nagyobb hatótávolságot eredményez. A fejlesztést a BMW Group több szabadalmi bejegyzése is szegélyezi.

A rendszer legalább 7 kilogramm hidrogént képes eltárolni és mindössze 5 perc alatt teljesen feltölthető. A tankolás biztonságos, tiszta és gyors – a BMW-től megszokott módon.

Színtiszta vezetési élmény, gyorsabb tankolás, nagyobb hatótávolság

A BMW Hydrogen Flat Storage technológia a hajtáslánc szerves része, amely az üzemanyagcella-technológiához és az innovatív nagyfeszültségű akkumulátorhoz kapcsolódva garantálja a BMW által fémjelzett, színtiszta vezetési élményt. Az új BMW iX5 Hydrogen ebben a „Heart of Joy” hajtáslánc-technológia, a futómű-vezérlő szoftver és a BMW Dynamic Performance Control szoftver együttműködésére támaszkodik. A modellben ráadásul a legkorszerűbb, harmadik generációs (Gen3) üzemanyagcella-technológia dolgozik, amely a korábbi nemzedékek tükrében még hatékonyabb és még erőteljesebb.

Rendkívül rugalmas sorozatgyártás az ügyféligények maradéktalan kielégítése érdekében

Az új BMW X5 intelligens, rendkívül rugalmas architektúrájának köszönhetően a modell ötféle hajtáslánc-technológiával állhat a bajor prémiummárka ügyfeleinek szolgálatába: a nagyfeszültségű akkumulátorról táplált tisztán elektromos meghajtás és a plug-in hibrid hajtáslánc-technológia mellett kimagaslóan hatékony benzines és dízelüzemű erőforrásokkal, valamint hidrogén-meghajtású üzemanyagcella-technológiával.

Az eltérő hajtáslánc-technológiák szinergiája optimalizálja a sorozatgyártást. Az energiatároló rendszerek és a hajtáslánc-technológiai alkatrészek egységes kialakítása csökkenti a műszaki komplexitást és redukálja az előállítás költségeit. A rugalmas platform ugyanakkor növeli a sorozatgyártás megbízhatóságát, elősegíti az új technológiák integrálását és maximális skálázhatóságot biztosít – 2028-ra pedig kikövezi a BMW iX5 Hydrogen előtti utat a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatában.

A BMW hidrogénstratégiája

A technológiai nyitottság és a sokrétű portfólió továbbra is a BMW Group egyik meghatározó sikertényezője. Azzal, hogy az új BMW X5 palettáját üzemanyagcella-technológiával bővíti, a vállalatcsoport tovább szélesíti kínálatát és a hidrogén-technológiában rejlő lehetőségeket is elérhetővé teszi ügyfelei számára.

A hidrogén nagy hatótávolságú és gyorsan újratankolható elektromos meghajtást tesz lehetővé, diverzifikálva az energiaforrásokat és csökkentve az egyetlen infrastruktúrától vagy nyersanyag-ellátási lánctól való függőséget.

*Tekintve, hogy a modell egy fejlesztési fázisban lévő prototípus, az energiafogyasztási adatok (WLTP) egyelőre nem állnak rendelkezésre.

A BMW iX5 Hydrogen hajtáslánc-technológiájának és hidrogéntank-technológiájának kifejlesztését a német közlekedési minisztérium (BMV) finanszírozza az IPCEI Hy2Move program keretében. A kormány 191 millió euróval támogatja a projektet, amelyhez Bajorország további 82 millió euró (társ)finanszírozással járul hozzá. A pénzügyi támogatást a Project Management Jülich (PtJ) hajtja végre a NOW GmbH koordinációja mentén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Vadonatúj fejlesztésű BMW hidrogéntank appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóipari mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években elsősorban a felhőalapú megoldásokra épült, azonban ezek korlátai egyre nyilvánvalóbbá váltak. A járművek által generált adatmennyiség robbanásszerű növekedése, valamint a valós idejű döntéshozatal iránti igény szükségessé tette, hogy a feldolgozás közelebb kerüljön az adatforráshoz – magába a járműbe. Az edge AI lényege, hogy az algoritmusok nem távoli adatközpontokban, hanem a fedélzeti hardveren futnak, így az úgynevezett „inference”, vagyis a döntéshozatal helyben történik. Ez különösen kritikus olyan alkalmazásoknál, ahol milliszekundumos reakcióidő szükséges, például vezetéstámogató rendszerekben vagy biztonsági funkciók esetében. A felhő és az edge nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő architektúrák. Míg a felhő ideális a nagy adatmennyiségek elemzésére, modelltréningre és flottaszintű optimalizálásra, addig az edge AI az alacsony késleltetés, a robusztusság és az adatvédelem területén kínál előnyt.

Az autóiparban az edge AI térnyerésének több hajtóereje is van. Egyrészt a szenzorok – kamerák, radarok, vezérlőegységek – által generált adatok mennyisége exponenciálisan nő. Másrészt az ügyféloldali elvárások is emelkednek: a járműveknek folyamatosan, kapcsolatkimaradások esetén is megbízhatóan kell működniük. Emellett egyre fontosabb szempont a szuverén adatkezelés és a kiberbiztonság, amelyet a lokális feldolgozás hatékonyabban tud biztosítani. A technológiai fejlődés szintén támogatja ezt az átalakulást. A modern járműplatformok számítási kapacitása jelentősen megnőtt, így ma már olyan teljesítmény érhető el fedélzeten, amely néhány éve még csak nagy adatközpontokban volt elérhető. Ez lehetővé teszi komplex neurális hálók futtatását, például automatizált vezetési vagy prediktív karbantartási funkciók esetén.

Az edge AI nemcsak technológiai, hanem piaci szempontból is kulcsfontosságúvá válik. A járművek egyre inkább szoftvervezérelt termékekké (SDV – Software Defined Vehicle) alakulnak, ahol a digitális funkciók és a felhasználói élmény döntő versenytényező. Egyes felmérések szerint a prémium autóvásárlók jelentős része hajlandó márkát váltani a jobb digitális szolgáltatások érdekében.

Az alkalmazási területek folyamatosan bővülnek. A vezetéstámogató rendszereken túl az edge AI megjelenik a járműdiagnosztikában, a vezetőfigyelésben, az utastéri élményben, sőt a szoftverfrissítések optimalizálásában is. Az intelligencia így egyre inkább „beépül” a jármű minden alrendszerébe. Az edge AI az autóipar egyik kulcstechnológiájává válik, amely hidat képez a felhőalapú analitika és a valós idejű járműműködés között. Azok a gyártók, amelyek képesek hatékonyan integrálni ezt a megközelítést, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a következő évtized mobilitási piacán.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens járművek appeared first on Műszaki Magazin.

Az INNOMOTICS tavaly őszi partner találkozóján bemutatott fejlesztések jól tükrözik a villamos hajtástechnika aktuális irányait: a hangsúly egyértelműen a nagy energiahatékonyságú motorok, az integrált hajtásmegoldások, valamint a partneri együttműködés erősítésén van.

A vállalat alacsony feszültségű motorportfóliója továbbra is a General Purpose (általános célú) és Severe Duty (nehézüzemi) termékcsaládokra épül, amelyek különböző ipari környezetek igényeit fedik le. A jelenlegi kínálat alumínium és öntöttvas házas aszinkron motorokat tartalmaz széles teljesítménytartományban, egészen 1000 kW-ig. A stratégiai fejlesztések középpontjában az IE4 hatékonysági osztály áll, amely a korábbi generációkhoz képest jelentős energia-megtakarítást tesz lehetővé, miközben megfelel a szigorodó nemzetközi előírásoknak.

Új motorcsalád

Ennek megfelelően az INNOMOTICS fokozatosan kivezeti az 1LE1 motorcsaládot, és helyette az új 1LE5 platformot vezeti be. Az új generáció számos műszaki előnyt kínál: javul a hatásfok és a teljesítménytényező, optimalizáltabbak az indítási jellemzők, valamint alacsonyabb zajszint érhető el. Emellett a konstrukció bővített opciókat kínál, például 6- és 8 pólusú kiviteleket, illetve 690 V-os szigetelési rendszert, ami növeli a felhasználási lehetőségek körét.

A portfólió bővítése különösen jól látható az általános célú (GP) motorok esetében, ahol az IE4 hatékonysági szint már a 132–160 tengelymagasság tartományban is elérhetővé vált. Ezek az új típusok mechanikailag teljes mértékben kompatibilisek a korábbi 1LE1 motorokkal, így a meglévő rendszerek korszerűsítése egyszerűen, jelentősebb átalakítás nélkül megvalósítható. Az alumínium házas kivitel ráadásul kisebb tömeget és kedvezőbb kezelhetőséget biztosít.

Bővülő kínálat

A nehézüzemi (Severe Duty) motorok területén az INNOMOTICS tovább bővítette IE4-es kínálatát, különösen a nagyobb teljesítménytartományban. Az új SD Pro motorok akár 500 kW teljesítményig érhetők el, prémium szigetelési rendszerrel és globális tanúsítványokkal. Kiemelendő, hogy ezek a motorok frekvenciaváltós üzemben is alkalmazhatók akár 690 V-ig, kimeneti szűrő nélkül, ami egyszerre csökkenti a rendszer költségét, helyigényét és energia-veszteségeit. A kínálat rugalmasságát növeli a standard teljesítményszintek megjelenése a nagyobb tengelymagasságokban, valamint a magas fordulatszámú kivitelek bevezetése is.

A fejlesztések nem korlátozódnak a hagyományos ipari alkalmazásokra, hiszen az INNOMOTICS robbanásveszélyes környezetekben is elérhetővé teszi az IE4 hatékonysági szintet különböző védelmi módokkal. Ez különösen fontos az olyan iparágakban, mint a vegyipar vagy az olaj- és gázipar, ahol a biztonság és az energiahatékonyság egyaránt kritikus tényező.

Jelentős innováció

Az egyik legjelentősebb innováció az úgynevezett Motor Mounted Drive (MD) megoldás, amely a villamos motor és a frekvenciaváltó integrációján alapul. Ez a rendszer egy IE5 hatásfokú permanens mágneses motort és egy közvetlenül a motorra szerelt hajtást egyesít, így egy kompakt, plug-and-play megoldást kínál. Az ilyen rendszerek nemcsak helytakarékosak, hanem csökkentik a kábelezési igényt és az elektromágneses zavarokat is, miközben egyszerűsítik az üzembe helyezést. A 0,37–22 kW teljesítménytartományban elérhető megoldás különösen alkalmas meglévő rendszerek korszerűsítésére, ahol a gyors telepítés és a magas hatékonyság kulcsfontosságú.

Partner támogatás

A termékfejlesztések mellett az INNOMOTICS kiemelt figyelmet fordít partnerprogramjának fejlesztésére is. A kétlépcsős rendszer – Approved Partner és Advanced Partner – célja, hogy strukturált módon támogassa a partnereket a műszaki tudás, az értékesítés és a marketing területén. Az alap szint hozzáférést biztosít a szükséges anyagokhoz és eszközökhöz, míg a magasabb szint képzési lehetőségeket, rendszeres szakmai egyeztetéseket és kiterjesztett műszaki támogatást kínál.

A digitális támogatás szintén fontos szerepet kap: a partnerek számára elérhető Download Center részletes műszaki adatokat, összehasonlításokat, marketinganyagokat és konfigurációs segédleteket tartalmaz. Ez nemcsak az értékesítési folyamatokat gyorsítja, hanem hozzájárul a pontosabb műszaki ajánlatok elkészítéséhez is.

Az új 1LE5 IE4 132-280 sorozat előnyei a régebbi fejlesztésű motorokkal szemben:

(Főbb jellemzők és különbségek az 1LE1-hez képest)

• jobb névleges hatásfok
• jobb teljesítménytényező
• csökkenő indulási áramtényező
• nagyobb indulási nyomaték tényező
• nagyobb maximális nyomaték tényező
• kisebb zajszint.

Az INNOMOTICS legújabb fejlesztései egy jól körvonalazható stratégiai irányt mutatnak: a vállalat az energiahatékonyság növelésére, az integrált hajtásrendszerek fejlesztésére és a partnerhálózat erősítésére összpontosít.

A Lammers Trióda Motor kft. -mint az INNOMOTICS – képviselete, szívesen oszt meg további információkat ezekről az újdonságokról és ad ajánlatot bármely kivitelre is van Önöknek igénye.

www.triodamotor.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post INNOMOTICS: Energiatakarékos motorok appeared first on Műszaki Magazin.

A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján  a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban appeared first on Műszaki Magazin.

Vezérlés: Parancsok adása természetes nyelven

A Beckhoff Automation GmbH & Co. KG számára a Hannover Messe 2026 egyik központi témája a mesterséges intelligencia és a klasszikus gépvezérlés összeolvadása, mint a „Physical AI” alapja. A vállalat bemutatja, miként képesek a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) szabványosított interfészeken keresztül közvetlen hatást gyakorolni a valós mozgásfolyamatokra. Ennek egyik példája a TwinCAT CoAgent, amely a természetes nyelvet gépi parancsokká alakítja, és lehetővé teszi komplex mechatronikai rendszerek intuitív vezérlését.

Kommunikáció: Biztonságos IO-Link masterek

Az ipari kommunikáció területén a biztonság kulcsszerepet játszik, amit az új generációs IO-Link masterek fejlesztése is tükröz. Ezek az eszközök nemcsak a szenzorok és aktuátorok közötti hatékony adatcserét biztosítják, hanem integrált biztonsági funkciókat is kínálnak. A Siemens AG – Smart Infrastructure és más gyártók megoldásai hozzájárulnak ahhoz, hogy a hálózatba kapcsolt automatizálási rendszerek megfeleljenek a növekvő kiberbiztonsági követelményeknek.

Szoftver és gyártásoptimalizálás: Digitális integráció

Az iTAC Software AG fejlesztései az ipari digitalizáció és a gyártásoptimalizálás területére fókuszálnak. A modern szoftverplatformok lehetővé teszik a gyártási folyamatok átfogó nyomon követését, elemzését és optimalizálását, ami különösen fontos az ipar 4.0 környezetben működő, adatvezérelt gyártási rendszerek számára.

Biztonság: Intelligens védelmi megoldások

A Pilz GmbH & Co. KG a biztonságos automatizálás területén mutat be új megoldásokat, amelyek célja az emberek és gépek közötti együttműködés biztonságának növelése. Az intelligens biztonsági rendszerek képesek a kockázatok valós idejű felismerésére és kezelésére, miközben nem korlátozzák a termelés hatékonyságát.

Csatlakozástechnika: Megbízható ipari hálózatok

A HARTING Technologiegruppe innovációi az ipari csatlakozástechnika területén jelennek meg. A robusztus és nagy teljesítményű csatlakozási megoldások biztosítják a megbízható adat- és energiaátvitelt még zord ipari környezetben is, ami elengedhetetlen a modern automatizálási rendszerek működéséhez.

Szenzorika: Új forgójeladók (enkóderek)

Az új generációs forgójeladók a pozíció- és mozgásérzékelés területén kínálnak nagyobb pontosságot és megbízhatóságot. Ezek az eszközök kulcsszerepet játszanak a precíziós vezérlésben és a valós idejű visszacsatolásban, amelyek nélkülözhetetlenek a nagy teljesítményű gyártórendszerekben.

A Hannover Messe 2026-on bemutatott újdonságok egyértelműen jelzik, hogy az automatizálás jövője az intelligens, hálózatba kapcsolt és biztonságos rendszerek irányába halad. A Siemens AG – Smart Infrastructure, az iTAC Software AG, a Pilz GmbH & Co. KG, a Beckhoff Automation GmbH & Co. KG és a HARTING Technologiegruppe fejlesztései jól mutatják, hogy a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a fejlett szenzorika együttesen formálja a modern ipari környezetet.

www.hannovermesse.de

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hat újdonság az automatizálásban appeared first on Műszaki Magazin.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a „Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván Csaba „Így hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT), a Német Biomassza Kutatóközpont (DBFZ), a Freyberger Engineering és a BMW közös vizsgálata szerint a megújuló, folyékony üzemanyagok jelentős szerepet játszhatnak az európai közlekedés dekarbonizációjában. Az elemzés rámutat, hogy az Európai Unió már 2030-ra a közúti közlekedés üzemanyag-igényének 38–55%-át fedezheti megújuló forrásokból, amely arány 2035-re tovább növekedhet, és 2040-re akár teljes mértékű kiváltás is elérhetővé válhat.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy bár az elektromobilitás kulcsszerepet játszik az emissziócsökkentésben, önmagában nem képes minden közlekedési szegmens igényeit lefedni. A karbonsemleges folyékony üzemanyagok különösen fontosak lehetnek a meglévő járműállomány, a nehéz-tehergépjárművek, valamint a hosszú távú közlekedési feladatok esetében, illetve olyan régiókban, ahol a töltőinfrastruktúra kiépítése korlátozott.

A kutatás szerint Európa jelentős, eddig részben kihasználatlan biomassza-potenciállal rendelkezik. Az alapanyagok között kiemelt szerepet kapnak a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek, a szerves hulladékok, valamint az alacsony termőképességű területeken termesztett energianövények. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a közbeszédben gyakran említett használt sütőolaj csupán marginális részét adja az elérhető nyersanyagoknak, a valódi potenciál a nagy mennyiségben rendelkezésre álló maradék- és hulladékáramokban rejlik.

A megújuló üzemanyagok előállítására több technológiai út is rendelkezésre áll. A hidrogénezett növényi olaj (HVO) már jelenleg is alkalmazható dízelhelyettesítőként, míg a biomasszából előállított szintézisgázon alapuló eljárások – például metanolon keresztül – további, skálázható megoldásokat kínálnak benzin- és dízelhelyettesítő üzemanyagok gyártására.

A tanulmány ugyanakkor rámutat arra is, hogy a potenciál kiaknázásához stabil szabályozási környezetre, hosszú távú beruházási biztonságra és egy versenyképes európai értéklánc kiépítésére van szükség. A kutatók szerint a jövő közlekedési rendszere nem egyetlen technológiára épül majd, hanem a villamos hajtás és a karbonsemleges üzemanyagok kombinációjára.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megújuló üzemanyagok válthatják le a fossziliseket! appeared first on Műszaki Magazin.

A radarérzékelők a pontosságot, a gyorsaságot és a megbízhatóságot jelentik – még nehéz környezetben is. Fénytől, szennyeződéstől, nedvességtől vagy hőmérséklet-ingadozástól függetlenül stabil mérési eredményeket szolgáltatnak, ezért ideálisak igényes ipari alkalmazásokhoz. Nagy mérési frekvenciájuknak, nagy hatótávolságuknak és pontos felbontásuknak köszönhetően a radarérzékelők olyan mérési feladatokat tesznek lehetővé, amelyek más technológiákkal gyakran nem valósíthatók meg.

Radarérzékelő portfólió

Precíz közeli érzékelés és robosztus 122 GHz-es radatechnológia kombinációja egyetlen érzékelőben – igényes ipari környezetre optimalizálva. Részletek >>

Nagy hatótávolság és pontos felbontás
A radarérzékelők akár több méteres távolságban is érzékelik a tárgyakat – a pontosság rovására. Még a legkisebb részletek is felismerhetők maradnak, még akkor is, ha nagy távolságokat kell lefedni.

Nagyon gyors reakcióidő
Az akár 1000 Hz-es mérési frekvenciával és a milliszekundumos tartományba eső válaszidővel a radarérzékelők jelentősen gyorsabbak, mint sok más érzékelőtípus. Ez megbízható érzékelést tesz lehetővé a rendkívül dinamikus folyamatokban.

Robusztus a környezeti körülményekkel szemben
Por, köd, pára, huzat vagy szennyeződés nem károsítja a működést. A radarérzékelők nappali fénytől, környezeti fénytől vagy nehéz felületektől függetlenül működnek – még az átlátszó, fényes vagy forró tárgyakat is megbízhatóan érzékelik.

Megbízható ott, ahol az optikai érzékelők elérik határaikat
Az optikai érzékelők érzékenyen reagálnak a szennyeződésre, a környezeti fényre és a felületi viszonyokra. A radarérzékelők ezzel szemben stabilan működnek – függetlenül a sötétségtől, a napfénytől, a portól vagy az átlátszó anyagoktól. Ez teszi őket robusztus alternatívává, amikor az optikai megoldások nem elegendőek.

Gyorsabb és stabilabb, mint az ultrahang
Az ultrahangos érzékelők számos alkalmazásban jó eredményeket nyújtanak, de viszonylag lassan reagálnak, és érzékenyek a nedvesség vagy a huzat okozta zavarokra. A radarérzékelők akár 1000 Hz-es mérési frekvenciát kínálnak, és még nehéz körülmények között is pontos eredményeket szolgáltatnak.

Nagyobb folyamatbiztonság a jelminőség révén
A radarérzékelők nemcsak mérési eredményeket, hanem a jelminőségre vonatkozó információkat is szolgáltatnak. A felhasználók azonnal felismerik, hogy a jel mennyire megbízható – ez döntő előny a kritikus alkalmazásoknál.

A radarérzékelők sokoldalúak és az ipari automatizálás szinte minden területén előnyöket kínálnak. Erősségük abban rejlik, hogy még nehéz környezeti körülmények között is képesek pontos eredményeket szolgáltatni – a távolságméréstől a nagy sebességű tárgyérzékelésig.

Intralogisztika és szállítószalag-technika

Az intralogisztikában a radarérzékelők megbízható tárgyérzékelést biztosítanak a szállítószalagokon, a válogatórendszerekben vagy az automatizált tárolási folyamatokban. A por, a környezeti fény vagy a változó felületek nem befolyásolják a mérést. A radarérzékelők még gyors mozgások esetén is – például csomagok vagy raklapok felismerésekor – pontos adatokat szolgáltatnak. Részletek >>

Csomagolóipar

A csomagolási folyamatokban a tárgyakat gyakran nagy sebességgel és változó anyagminőséggel kell érzékelni. A radarérzékelők pontos távolságokat mérnek, például a fólia- vagy fóliatekercsek ellenőrzéséhez, és hatékonyan ellenőrzik az anyagfelhasználást. Az átlátszó üveg- vagy műanyag csomagolásokat is megbízhatóan érzékelik – függetlenül a tükröződésektől vagy a szennyeződésektől. Részletek >>

Autóipar

A megbízhatóság kulcsszerepet játszik az autógyártásban. A radarérzékelők még az olyan összetett felületeket is érzékelik, mint a gumiabroncsok vagy a festett karosszériaelemek, amelyeket az optikai érzékelők nehezen tudnak felismerni. Nagy mérési frekvenciájuknak köszönhetően különösen alkalmasak a gyors gyártósorokon való alkalmazásra. Részletek >>

 Szerszámkészítés és gépgyártás

A szerszámgyártásban és az ipari termelésben a radarérzékelőkre mindenütt szükség van, ahol kis eltéréseket kell megbízhatóan érzékelni – legyen szó pozícióérzékelésről, távolságmérésről vagy zord környezeti feltételek, például hűtőköd vagy kenőanyagok alatti mérésekről. Részletek >>

Szakértelem és tanácsadás – hogyan léphet kapcsolatba a Balluff szakértőivel:

A Balluff szakértői csapata készséggel áll rendelkezésére, hogy segítsen és tanácsot adjon. Ha nem biztos abban, hogy melyik érzékelő felel meg a legjobban az Ön igényeinek, szívesen segítenek Önnek.

Balluff kapcsolatfelvétel >>

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Radarérzékelők előnyei ipari környezetben appeared first on Műszaki Magazin.