Előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia (AI) feladatok ellátására használt adatközpontok száma 2030-ra 33 százalékkal nőni fog, 2028-ra pedig akár negyvenszeresére emelkedik az ilyen létesítmények energiaigénye. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása összesen megközelítheti a 945 terawattórát, ami Magyarország jelenlegi átlagos éves áramfogyasztásának húszszorosát jelenti. Emiatt egyre nagyobb az igény a skálázható, nagy hatékonyságú villamosenergia-elosztási rendszerek iránt.

E változó igényekre adhat választ az egyenáramú (DC) energiaelosztási rendszerek elterjedése. A villamosenergia-fogyasztók többsége több mint száz éve elsősorban váltakozó áramra (AC) épül. A mai, decentralizált hálózati rendszerben viszont az új energetikai és digitális infrastruktúrák közül egyre több (például AI-adatközpontok, napelemes rendszerek, energiatárolók, villámtöltők vagy bizonyos ipari elektronikai fogyasztók) eleve egyenáramot igényelnek. Amíg ezek az eszközök hagyományos AC-hálózaton keresztül működnek, az energiát át kell alakítani, ami veszteségekkel, nagyobb hőtermeléssel és rendszerkomplexitással jár.

Itt kíván előrelépést hozni a Siemens és a Reinhausen együttműködése. A két vállalat egy olyan szilárdtest-transzformátort (SST) fejleszt, amely középfeszültségű, akár 36 kV-os hálózati feszültségről is képes stabil 800 V egyenáramú kimenetet biztosítani. Az új megoldás így megbízhatóbbá teheti a nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok energiaellátását.

Az ilyen moduláris felépítésű SST-k egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a közbenső átalakítási lépéseket, ezáltal mérséklik a veszteségeket, miközben a hely- és infrastruktúraigényük is alacsonyabb. A robusztus rendszerarchitektúra emellett növeli a rendelkezésre állást, ami különösen fontos az AI-adatközpontok ingadozó terhelései mellett.

A Reinhausen a teljesítménytranszformátorok feszültségszabályozási technológiájának világelső gyártója, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energiaminőség és a hálózati stabilitás területén. A vállalat emellett kiterjedt szaktudást halmozott fel a középfeszültségű teljesítményelektronika és a kapcsolódó komponensek terén is, amelyek a modern SST-architektúrák szívét képezik.

A Siemens mély szakértelmet ötvöz a teljesítményelektronika, az elektromos energiaellátási megoldások, a hálózatvédelmi és automatizálási rendszerek, valamint a digitalizáció területén. Az SST-k telepítése során a Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatás szerint a magyar egyetemisták körében valóságos MI-láz tombol: a válaszadók 75,3 százaléka hetente, de inkább napi több alkalommal veszi igénybe az MI-eszközöket. Ez a szám jóval magasabb, mint a már munkahellyel rendelkezők körében: a Gallup 2026 májusában készített felmérése alapján a munkavállalók nagyjából fele használ MI-eszközöket, de csak 15 százalékuk veszi igénybe a mesterséges intelligenciát naponta.

A hallgatók döntő többsége önerőből, informálisan sajátítja el a tudást. Mindössze 3,6 százalékuk vett részt szervezett, MI-témájú egyetemi órán. Ez azt is jelentheti, hogy az intézmények lemaradásban vannak a hallgatói igényekhez képest, miközben a felsőoktatásban tanulók már rég belevetették magukat a mesterséges intelligencia világába.

A kutatás során az MI-eszközökben való jártasságukról is kérdezték őket: 41,7 százalékuk „készségszinten” használja, 10,5 százalékuk pedig már profinak, „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát.

Bár tömegesen használják, a hallgatók kritikusan viszonyulnak az MI által generált információkhoz. Egy 10-es skálán, ahol az 1 a teljes bizalmatlanság, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadás, az átlag mindössze 4,5 pont volt, ami azt jelenti, hogy a hallgatók többsége nem fogadja el vakon az MI válaszait; fenntartásokkal kezelik az MI által adott információkat, és visszaellenőrzik a válaszokat.

Emellett a kutatás szerint a bizalom a használat gyakoriságával nő. Aki kevésbé jártasnak vallotta magát az MI-eszközök használatában, mindössze átlagosan 3-ast adott a bizalmi skálán, míg akik többet használják e megoldásokat, azoknál 5-re jön ki a szám. Ez még mindig nem azt mutatja, hogy a hallgatók MI-generált beadandókkal teljesítenék az egyetemi tanulmányaikat.

Mire jó az MI az egyetemen?

A megkérdezettek túlnyomó része két területen találja hasznosnak az MI-t:

• Szövegírásban, ahol egy 10-es skálán 7,9-et,
• és összefoglalók készítésében, ahol 7,6-ot kapott az MI.

A mesterséges intelligencia emellett még a forráskutatásban és a szövegírásban spórolja meg a legtöbb időt a hallgatóknak. Azonban nem minden területen tündököl az MI: kódírásban (4,7/10) és az MI-vel kapcsolatos beszélgetések slágereként számontartott kép- és videógenerálásban (5,4/10) tartják a legkevésbé hatékonynak.

Ezen a területen jön elő a legjobban az egyes szakok közötti különbség: a műszaki és informatikai hallgatók sokkal hasznosabbnak találják a kódírást (informatikusok: 7,1; műszakisok: 5,5), mint például a humán szakosok (3,7), míg a szövegírás és -fordítás a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken a legfontosabb.

Az egyetemek egyelőre le vannak maradva

A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek a saját egyetemeik és oktatóik hozzáállását az MI használatához. Egy négyfokú skálán 3,3-at kapott az egyetemek MI-szabályzata, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége 10-ből 5,8-at kapott.

Azonban itt is van egy érdekes különbség: a műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak az intézményeik szabályozásával szemben, valamint szigorúbbnak látják a tanáraik hozzáállását is. Annak ellenére, hogy ők is ugyanolyan intenzíven használják az MI-t, mint más szakok hallgatói.

Ha a diákoknak kérdésük merül fel az MI-vel kapcsolatban, akkor sem az egyetemi forrásokhoz fordulnak, hanem inkább autodidakta módon próbálják megoldani a problémát. A kutatást kitöltők között így oszlik meg az információszerzés

• Internet: 74,5 százalék
• Maga az MI-eszköz: 37,9 százalék
• Szakirodalom: 29,3 százalék
• Egyetemi oktató: 26,8 százalék
• Ismerősök/csoporttársak: 24,8 százalék / 22,9 százalék
• Szülők: 5,0 százalék

Látható, hogy az oktatók nem az elsődleges forrásai az MI-vel kapcsolatos információnak, hanem csak egy a sok lehetőség közül.

A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők beszámolói szerint a technológia tudatos használatára, nem pedig annak tiltására helyezik a hangsúlyt, és rugalmas kereteket alakítanak ki az intézményekben. Az MI használata alapvetően megengedett lehet a tanulásban, kutatásban és más munkafolyamatokban, ha azt az adott oktató nem korlátozza, és nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat. A legfontosabb elv, hogy az MI segédeszköz maradjon, és ne váltsa ki a hallgató saját szellemi teljesítményét. A karok a központi egyetemi kereteket saját szakterületük szerint pontosíthatják, így az elvárások tantárgyanként is eltérhetnek. Mint elmondták, ugyanakkor minden esetben fontos az átláthatóság: a hallgatónak jeleznie kell, hogy egy feladat elkészítésének mely szakaszában és milyen mértékben használt MI-eszközt, szükség esetén a felhasznált promptok feltüntetésével.

A szabályok betartása ugyanakkor nem egyszerű: sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal. Ezért elengedhetetlen felmenő rendszerben a mesterséges intelligencia etikus használatára nevelni már a középiskolákban is.

Az MI-vezérelt háztartási robotoknak egyelőre várniuk kell

A hallgatók döntő többsége, 78,5 százaléka támogatja az MI által vezérelt robotok ipari, gyártósori alkalmazását. Ezzel szemben az otthoni robotok kérdése már megosztóbb: a megkérdezettek 56 százaléka elfogadja a használatukat, 47 százalékuk pedig kipróbálna egy ilyen eszközt, de a hallgatók nagyjából fele kevésbé pozitívan áll a háztartási robotokhoz.

Azok, akik viszont igénybe vennének ilyen gépeket, főleg a fizikai háztartási munkákat bíznák a robotokra, mint például a porszívózás és a takarítás, nem meglepő módon pedig a társas funkciók voltak a legkevésbé népszerű opció a maga 3,6 százalékával.

A Siemens Zrt. és a UNIside közös kutatása világosan megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a jelen egyik legfontosabb egyetemi eszköze. A hallgatók tömegesen használják, beépítették a tanulásba, és sok esetben már előrébb járnak, mint azok az intézmények, amelyeknek irányt kellene mutatniuk nekik.

A diákok nyitottak és gyakorlatiasak, nem naivak: az MI válaszait többnyire kritikával kezelik, vagyis nem egy technológiai vaklelkesedés, hanem egy tudatos alkalmazkodási folyamat zajlik. A valódi kérdés ezért már nem az, hogy megérkezett-e az MI az egyetemekre, hanem az, hogy a felsőoktatás hogyan tudja utolérni a saját hallgatóit, és hogyan tudja a leghatékonyabban beépíteni az MI-t az egyetemi képzésekbe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Promptolás a padsorokban – Így használják az MI-t a magyar egyetemisták appeared first on Műszaki Magazin.

Időpont: 2026. október 1. csütörtök, 8:00-16:00
Helyszín: Abacus Business & Wellness**** hotel, 2053 Herceghalom

Részletes program, regisztráció >>

A konferencián arra keressük a választ, hogy a magyar iparvállalatok hogyan tudják a legtöbbet profitálni a szemünk előtt zajló, az AI és a humanoid robotok által fémjelzett technológiai ugrásból.

A rendezvényen

• érdekes előadásokat hallgathat meg a világ élenjáró IT és digitalizációs cégeinek ipari mesterséges intelligencia fejlesztéseiről és a Kontron saját megoldásairól
• a kerekasztal beszélgetésen megismerheti iparági vezetők gondolatait az előttünk álló lehetőségekről és kihívásokról

A Kontron AI Live mini kiállításon megtekintheti élőben

• a forradalmi szőtt robotkezet, a sikeres magyar startup, az Allonic különleges innovációját
• a Kontron AI fejlesztéseket a gyakorlatban is

Jöjjön el és tudja meg, hogy milyen új lehetőségeket hoz az AI technológia az Önök cége számára!

A konferenciára cégek, intézmények alábbi aktív képviselőit várjuk:

• ipari cégek közép- és felsővezetőit, valamint AI szakembereit
• felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek vezetőit, valamint AI témával foglalkozó oktatóit, szakembereit

A részvétel díjmentes, de előzetes, hiánytalan online regisztrációhoz kötött.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI4Factory Konferencia meghívó appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt a kérdést állítja középpontba az IFUA Horváth és a Dassault Systèmes 2026. szeptember 17-i vezetői találkozója.

A szakmai tapasztalatcserén két konkrét vállalati példán – a Wellis és a Grundfos szakemberei által bemutatott módszeren -keresztül ismerhetik meg a résztvevők a termékéletciklus-menedzsment (Product Lifecycle Management- PLM) és a digitális innováció üzleti lehetőségeit.

A mérnöki adatkezeléstől a vállalati PLM-ig – a Wellis példája

Egy növekvő gyártóvállalatnál a termékportfólió bővülésével nemcsak a termékek, hanem a hozzájuk kapcsolódó adatok és folyamatok is egyre összetettebbé válnak. Több konfigurációt, beszállítót és párhuzamos fejlesztést kell kezelni, miközben alapvető elvárás, hogy minden érintett ugyanazokból a megbízható információkból dolgozzon. A Wellis példáján keresztül a résztvevők megismerhetik, hogyan fejlődhet a mérnöki ternékadat-kezelés (product data management – PDM)-alapú adatkezelés vállalati szintű PLM-szemléletté, és milyen üzleti előnyöket hozhat mindez egy növekvő vállalat számára. Szó lesz többek között az egységes és megbízható termékadat – a Single Source of Truth – kialakításáról, a termékfejlesztés és a piacra jutás gyorsításáról, valamint a változások teljes vállalati hatásának kezeléséről. A program azt is bemutatja, miképpen kapcsolható össze a tervezési, gyártási és ténylegesen megvalósult, „as-built” termékstruktúra, illetve hogyan teremthető meg a termék teljes életciklusán átívelő nyomon követhetőség. A PLM ebben a megközelítésben már nem kizárólag mérnöki eszköz, hanem vállalati tudás- és együttműködési platform, amely összeköti a fejlesztést, a beszerzést, a gyártást, az értékesítést és a szervizt.

Digital Thread a Grundfosnál – amikor a rendszer több mint egy eszköz

Az üzleti folyamatok hatékonyságának folyamatos javítása iparágtól függetlenül meghatározó vállalati kihívás. A modern PLM-megoldások értéke ezért nem önmagában a technológiában rejlik, hanem abban, hogy segítségükkel miként használhatók fel jobban a rendelkezésre álló erőforrások, adatok és vállalati tudás.

A Grundfos Digital Thread bevezetését bemutató előadás arra ad gyakorlati példát, hogyan kapcsolhatók össze az adatok, folyamatok, emberek és eszközök egy egységes digitális folyamatláncban. Az előadás kitér a PLM Capability szemléletre, az eredményességet mérő operational KPI-ok alkalmazására és az outcome driven project management szerepére is. A központi kérdés itt is az üzleti eredményesség: nem pusztán az, hogy sikerült-e bevezetni egy új rendszert, hanem az, hogy a megoldás hogyan és milyen mértékben teszi jobbá a vállalat működését.

Szakmai program és tapasztalatcsere egy délelőttön

Az esemény azoknak a műszaki, mérnökségi, fejlesztési, gyártási, digitalizációs és vállalati transzformációért felelős vezetőknek kínál hasznos gyakorlati tapasztalatokat, akik szeretnék jobban kihasználni a vállalatukban rendelkezésre álló mérnöki és termékadatokat, vagy PLM- és digitalizációs fejlesztés előtt állnak.

A két vállalati esettanulmány mellett a program lehetőséget biztosít szakmai tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre is.

Időpont: 2026. szeptember 17., csütörtök
Helyszín: Radisson Hotel Budapest BudaPart, 1117 Budapest, Dombóvári út 25A

Program:

8:45–9:30 – Érkezés, networking
9:30–11:00 – Szakmai program
11:00–11:30 – Tapasztalatcsere, kötetlen beszélgetés

A részvétel ingyenes, előzetes regisztrációhoz kötött, a férőhelyek száma korlátozott.

Regisztráció

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mérnöki adattól az üzleti eredményig – PLM a gyakorlatban appeared first on Műszaki Magazin.

A program célja olyan technológiák tesztelése és validálása, amelyek a jövő robotaxi- és igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatásainak alapját jelenthetik. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kiemelte, hogy az önvezető járművek fejlesztésében Magyarország olyan lehetőség előtt áll, amely a közlekedés biztonságát és hatékonyságát egyaránt jelentősen javíthatja. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban és más országokban már többéves gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre a hasonló, magas szintű autonóm vezetési rendszerekkel, amelyek a tapasztalatok szerint a közlekedésbiztonság terén is jelentős előrelépést hozhatnak. Az önvezetés emellett rugalmasabb közösségi közlekedési szolgáltatásokat és energiahatékonyabb közlekedési rendszereket is lehetővé tehet. A miniszter szerint Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy élen járjon ezen technológiák fejlesztésében és elterjesztésében, ehhez pedig elsősorban a megfelelő jogi és szabályozási környezet megteremtésére van szükség.

„A ZalaZONE mindig is az innováció egyik központja volt, amióta megépült. Ez egy fontos kutatás-fejlesztési infrastruktúránk. Azt gondolom, hogy az önvezető autók és technológiák mellett a jövőben más területekre is ki lehet terjeszteni ennek a képességeit. Beszélgettünk drónokról, robotokról, különböző olyan új technológiákról, amelyek szintén fejleszthetők és tesztelhetők ebben a környezetben. Ez mind Zalaegerszegnek, mind Magyarországnak nagy hasznára válhat, ha ilyen típusú fejlesztéseket tudunk idehozni”

– fogalmazott a tudományos és technológiai miniszter.

A program következő részében Lerchner István, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projektvezetője ismertette a közúti tesztprogram szakmai hátterét. Elmondta, hogy a közúti tesztelést minden esetben kiterjedt tesztpályás validáció előzi meg a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán, és a fejlesztés mára elérte azt az érettségi szintet, amely lehetővé teszi a biztonságos valós forgalmi teszteket. A program első szakaszában két SAE Level 4 önvezető jármű vesz részt, amelyek működését minden esetben képzett biztonsági járművezető felügyeli.

A projektvezető kiemelte, hogy a közúti tesztelés kulcsszerepet játszik az autonóm rendszerek fejlesztésében és validációjában, hiszen kizárólag valós közlekedési helyzetekben vizsgálható megfelelően a rendszer viselkedése. Hangsúlyozta továbbá, hogy az önvezetés nem csupán kényelmi funkció, hanem a közlekedésbiztonság következő fejlődési lépcsője, amely hosszú távon jelentősen csökkentheti az emberi hibából eredő közlekedési balesetek számát.

Hamar Zoltán, az AVL-ZalaZONE Kft. ügyvezetője a ZalaZONE szerepét mutatta be az autonóm járművek fejlesztését és tesztelését támogató innovációs ökoszisztémában. Kiemelte, hogy a tesztpálya infrastruktúrája és a köré épülő szakmai együttműködések lehetővé teszik a legmodernebb járműipari technológiák komplex vizsgálatát, a laboratóriumi környezettől egészen a valós közúti helyzetekig.

A rendezvény zárásaként a meghívott vendégek és a sajtó képviselői exkluzív technológiai bemutatón, a Demo Drive program keretében ismerhették meg közelebbről a Level 4 autonóm vezetési rendszer működését. A résztvevők valós városi közlekedési környezetben tapasztalhatták meg a Zeekr 001 tesztjárművek képességeit, amelyek fejlett érzékelési, döntéshozatali és járműirányítási funkcióik révén összetett közlekedési helyzetek kezelésére is alkalmasak.

A közúti tesztprogram első helyszíne Zalaegerszeg, amelyet a következő években Debrecen, majd Budapest követ. A fokozatos bevezetés lehetővé teszi, hogy az autonóm rendszerek egyre összetettebb városi közlekedési környezetben bizonyíthassák megbízhatóságukat, miközben a program hozzájárul a jövő robotaxi- és igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatásainak biztonságos bevezetéséhez.

A bemutató újabb fontos lépést jelent Zalaegerszeg és a ZalaZONE számára az autonóm mobilitás fejlesztésében. A ZalaZONE infrastruktúrája és szakmai háttere olyan komplex tesztelési környezetet biztosít, amely támogatja a legkorszerűbb járműipari technológiák fejlesztését, valós körülmények közötti validációját, valamint hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország tovább erősítse vezető szerepét az autonóm mobilitás európai fejlesztésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közúton a ZalaZONE Level 4-es önvezető robotaxik appeared first on Műszaki Magazin.

A BME I épülete és a Duna túlpartján álló Millennium Tower irodapark 1-es számú tornya nincs messzebb egymástól, mint 700 méter – ilyen távolságból szabad szemmel kivehetők akár a kisebb részletek is. Mégis különleges eredmény, hogy a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék kutatói az Atomfizika Tanszék munkatársaival együttműködve kommunikációs kapcsolatot létesítettek a két épület között: kvantumkommunikációs kapcsolaton fotonokat küldtek át ugyanis a Duna egyik oldaláról a másikra.

„Az volt a célunk, hogy kvantumkulcsszétosztást végezzünk optikai szál helyett szabad térben. A következő lépésben a jelenleg épülő földi állomásunk és az első európai kvantumműhold között szeretnénk ugyanezt megtenni”

– mondta a bme.hu-nak Galambos Máté, a BME tudományos munkatársa.

Mindez köznapi nyelven fogalmazva annyit jelent, hogy a fotonok segítségével egy titkos kulcsot továbbítanak egyik helyről a másikra. A kvantummechanika törvényei szerint minden mérés –ezáltal minden lehallgatási kísérlet – nyomot hagy, ami bizonyíthatóan feltörhetetlen titkosítást tesz lehetővé.

Ez az új megközelítés azért fontos, mert a jelenleg elterjedt titkosítási megoldások most ugyan kielégítők, de félő, hogy ez változhat. Amint sikerül a hagyományos számítógépeknél sokkal nagyobb kapacitású kvantumszámítógépeket építeni, sebezhetővé válnak a jelszavaink. Sőt, akár kvantumszámítógép nélkül, például egy új matematikai formula felfedezésével is kialakulhat ilyen helyzet.

„Bizonyos információk, például a genetikai adatok, hosszú távú védelmet igényelnek, hiszen nemcsak minket, hanem a gyermekeinket is érintik. Ezért kell mielőbb olyan megoldást találni, amelyet száz év múlva sem lehet megkerülni, hiszen a fizika törvényei nem engedik”

– tette hozzá Galambos Máté.

A kísérlet lényege, hogy egy saját építésű optikai rendszerben az adó és a vevő távcső között egy összefonódott fotonpár fele, valamint a célzáshoz egy időszinkronizálásra is alkalmas lézernyaláb utazott. Mindez atomórához kapcsolt saját építésű GPS-órákkal és a BME-n fejlesztett adatfeldolgozó szoftverekkel egészült ki.

„A fotonpár mindkét felének megmértük a polarizációját. Az egyiket helyben, az adó oldalán, a másikat távol, miután a vevő távcsővel begyűjtöttük. A mérést sokszor megismételve statisztikai tesztet végeztünk, amely bizonyította az összefonódás jó minőségét”

– magyarázta a kutató.

Egy tényleges kulcsszétosztó rendszerhez ugyanakkor jelentős költségű hardverfejlesztésre lesz majd szükség. Már épül a műholdas kapcsolatra tervezett optikai vevőállomás, melyet majd az I épület tetején helyeznek el. A tanszék munkatársai eközben folyamatos tapasztalatcserét folytatnak más egyetemek kutatóival a jelenleg épülő hasonló rendszerekről , nemrég például Innsbruckban jártak tanulmányúton.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fotonokat küldtek át a Duna fölött a BME kutatói appeared first on Műszaki Magazin.

A modern ipari termékfejlesztésben a mérnöki csapatoknak minden eddiginél rugalmasabb, integráltabb és intelligensebb eszközökre van szükségük. A Siemens 2026-os stratégiájának központi eleme a Designcenter szoftvercsomag, amely a startupoktól a multinacionális nagyvállalatokig hozzáférhetővé teszi a digitális transzformációt, biztosítva a szoftveres, folyamat- és automatizálási munkafolyamatok zökkenőmentes összekapcsolását a teljes digitális ikerpár koncepció mentén.

A Designcenter NX négy különböző, egymásra épülő és zökkenőmentesen skálázható licencszintet kínál, amelyek közös technológiai architektúrára épülnek:

• Essentials: A belépő szintű, böngészőalapú 3D modellező eszközök tárháza, amely tartalmazza a parametrikus szilárdtest-modellezést, a szinkron technológiát (Synchronous Technology), a lemezalkatrész-tervezést és az alapvető 2.5 tengelyes CAM modulokat.
• Standard: Speciális tervezési munkafolyamatokhoz és összetettebb modellek létrehozásához tervezett szint, amely már támogatja a szabadformájú modellezést (Basic Freeform), a Convergent Modeling technológiát és a vizuális jelentéseket.
• Advanced: Magasabb szintű mechanikai követelményekhez kifejlesztett csomag, amely magában foglalja a termékvalidációt (Check-Mate), a fotorealisztikus renderelést és a gyártási információk modellalapú kezelését (PMI).
• Premium: A legátfogóbb tervezési élményt nyújtja, fejlett összeállítás-kezeléssel, felületelemzéssel és beépített mesterséges intelligencia (AI) alapú funkciókkal.

A Value-Based Licensing segítségével a vállalatok 15 alapvető mérnöki terület több, mint 140 speciális CAD modulját érhetik el egyetlen integrált környezetben.

A Siemens Designcenter NX az értékalapú licencelési modellel párosítva alapjaiban változtatja meg a vállalati hatékonyságot. A felhőalapú (SaaS) disztribúció révén csökkennek az IT infrastruktúra fenntartási költségei, megszűnnek a beszerzési és bevezetési korlátok az új technológiák előtt, és a mérnökök mindig pontosan azokat a csúcstechnológiás eszközöket érhetik el, amelyekre az adott pillanatban szükségük van a globális piacon való versenyképességhez.

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény tervezett programja:

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Okosabb tervezés, költséghatékonyabb mérnöki szoftverek appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése új szintre emeli az ipari automatizálást. A következő generációs robotok már nemcsak előre programozott feladatokat hajtanak végre, hanem érzékelik környezetüket, értelmezik az utasításokat, és bizonyos helyzetekben önálló döntéseket is hozhatnak. Ezzel egyre közelebb kerülhetünk az autonóm gyártáshoz. A technológiai előrelépést elsősorban a robotika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása jelenti. A multimodális AI egyszerre képes például: kameraképek, szenzoradatok és utasítások feldolgozására, egy robot így felismerheti a munkadarabot, meghatározhatja annak helyzetét, megtervezheti a szükséges mozgást, majd ellenőrizheti a művelet eredményét. Ez a programozást is átalakítja, az operátor egyre inkább a kívánt célt adja meg, míg a végrehajtás egyes lépéseit maga a rendszer tervezi meg. A fejlődésben fontos szerepet kap a szimuláció és a digitális iker is. Mivel minden lehetséges helyzetet valódi üzemi környezetben kipróbálni költséges, lassú és akár veszélyes is lehet, a robotok virtuális térben gyakorolhatják a különböző feladatokat és rendkívüli helyzeteket. A digitális iker ezzel párhuzamosan az AI-alapú döntéshozatal eszközévé válhat.

Az autonóm gyártás több a magas fokú automatizálásnál. Egy intelligens rendszer bizonyos keretek között reagálhat a változásokra: géphiba, alapanyag-késés vagy egy megrendelés prioritásának módosulása esetén újratervezheti a folyamatokat, átcsoportosíthatja a feladatokat vagy más gyártási útvonalat választhat. A megbízható termelési adatok, az IT- és OT-rendszerek integrációja, a szabványos ipari kommunikáció és a kiberbiztonság egyaránt meghatározó a gyártóvállalatok számára. Nem egy humanoid robot beszerzése a legfontosabb lépés a látványos eredmények elérésében, fontosabb lehet azoknak az adat- és rendszeroldali alapoknak a megteremtése, amelyekre a jövő autonóm gyártása épülhet.

2026/7-8 – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól július-augusztusi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat standján a többorsós, öttengelyes megmunkálás, a strukturális és öntvény alkatrészek nagy dinamikájú gyártása, valamint a merev gyártósorokat felváltó, autonóm robotikára épülő automatizálás egyetlen, összefüggő gyártási koncepció részeként jelenik meg.

A BA 342, a BF 15-21D és az S-cell három különböző technológiai megközelítésen keresztül ugyanarra a kérdésre keres választ: hogyan lehet a jövő ipari termelését egyszerre termelékenyebbé, rugalmasabbá, fenntarthatóbbá és gazdaságosabbá tenni.

Az SW Machines AMB 2026-ra összeállított technológiai programja éppen ezt az összetett kihívást állítja középpontba. A vállalat a stuttgarti szakkiállításon nem csupán egy-egy megmunkálóközpont képességeit kívánja demonstrálni, hanem azt a mérnöki szemléletet is, amelyben a gép, az automatizálás, az anyagáramlás, a logisztika és a későbbi bővíthetőség már nem különálló elemek, hanem egyetlen gyártási ökoszisztéma részei.

Az AMB szakmai jelentősége tagadhatatlan. A fémmegmunkáló iparág nemzetközi szereplői több mint négy évtizede találkoznak kétévente Stuttgartban, így a rendezvény egyszerre technológiai bemutatótér, üzleti találkozópont és iránytű arra vonatkozóan, merre halad a forgácsolás, az automatizálás és a gyártásdigitalizáció. Az SW Machines a 10-es csarnok C51-es standján mutatja be megoldásait, amelyek közös nevezője a termelékenység és a flexibilitás összehangolása.

Az SW Machines AMB 2026-on való megjelenésének kulcsüzenete, hogy a vállalat nem egyszerűen egy technológiai koncepciót visz Stuttgartba. Az „Art of Engineering” gondolat jegyében olyan működő alkalmazásokon keresztül kívánja érzékeltetni fejlesztési irányait, amelyek már önmagukban is jól mutatják a modern alkatrészgyártás összetettségét.

Több mint gépbemutató

Az AMB Sw Machines tandján több iparágból származó mintadarabok segítségével lehet áttekinteni, milyen széles felhasználási területet fednek le a gyártó technológiái. Az autóipar mellett a repülőgépipar, az orvostechnika, a humanoid robotika, valamint a mezőgazdasági és építőipari gépgyártás is megjelenik. Ez azért különösen érdekes, mert ezek az ágazatok egymástól nagyon eltérő követelményeket támasztanak a megmunkálással szemben.

Az autóipari sorozatgyártásban a darabidő, az ismétlési pontosság és a stabil folyamatképesség meghatározó. A repülőgépiparban összetett geometriákkal, nagy hozzáadott értékű alkatrészekkel és szigorú minőségi követelményekkel találkozunk. Az orvostechnika esetében a geometriai bonyolultság mellett a precizitásnak és a folyamatbiztonságnak jut kiemelt szerep. A humanoid robotok alkatrészeinek megmunkálása pedig egy újabb fejlődési irányt képvisel: ezeknél a komponenseknél a kis helyen megvalósítandó nagy funkcionalitás gyakran komplex formákat és magas szintű megmunkálási rugalmasságot követel.

BA 342: négy orsó és öttengelyes szimultán megmunkálás

Az AMB-n bemutatandó technológiák egyik központi eleme a BA 342, amelynek legfontosabb jellemzőjét már az SW Machines rövid meghatározása is összefoglalja: gyors, fenntartható és hatékony.

A gép négy orsóval és öttengelyes szimultán megmunkálási képességgel dolgozik. E két tulajdonság együtt különösen érdekes azokban az alkalmazásokban, ahol egyszerre kell összetett geometriákat előállítani, magas pontosságot fenntartani és a ciklusidőt a lehető legalacsonyabb szinten tartani.

A többorsós architektúra alapvető előnye a párhuzamos megmunkálás lehetősége. Az SW célja, hogy a termelékenység növelését ne kizárólag a forgácsolási paraméterek egyre agresszívebb megválasztásával érje el, hanem a folyamatok párhuzamos végzésével. Ez a szemlélet különösen nagy sorozatoknál lehet jelentős, ahol egy alkatrészen megtakarított néhány másodperc éves szinten már jelentős gépkapacitást képviselhet.

A BA 342 összetett munkadarabok megmunkálása közben is tartósan magas pontosságra törekszik, miközben többorsós felépítése révén jelentősen csökkenthetők a ciklusidők. A gép olyan felhasználási területet céloz, ahol egyszerre jelentős a volumen és a komplexitás. Sokáig viszonylag élesen különválhatott a nagy sorozatokra optimalizált, igen termelékeny megmunkálás, illetve a bonyolult alkatrészek rugalmas, többtengelyes gyártása. A modern gyártási feladatok azonban egyre kevésbé engedik meg ezt a szétválasztást. Az új alkatrészek összetettebbek, miközben a darabköltségre és az átfutási időre vonatkozó elvárások sem csökkennek.

A BA 342 a komplex öttengelyes műveleteket nagy termelékenységű, párhuzamos megmunkálási struktúrával kapcsolja össze.

Gerincimplantátum és humanoid robot

A technológia képességeit az SW Machines két, kifejezetten jövőorientált alkalmazással szemlélteti az AMB-n. Az egyik bemutatódarab egy orvostechnikai felhasználásra szánt gerincimplantátum. Az ilyen munkadarab jól reprezentálja azokat a kihívásokat, amelyekkel a modern precíziós megmunkálásnak szembe kell néznie: kis méret, összetett geometria, több oldalról elérendő felületek és magas minőségi elvárások.

Az SW Machines kiállítási demonstrációjában a nagy dinamikájú megmunkálás kap hangsúlyt. A példán keresztül azt kívánják megmutatni, hogy az öttengelyes szimultán megmunkálás és a többorsós koncepció miként használható olyan alkatrészek esetében, amelyek korábban elsősorban a speciális, kisebb darabszámú precíziós gyártás világához kapcsolódhattak.

A másik demonstrációs alkatrész egy humanoid robot ujjízületi eleme. Már maga az alkalmazás is figyelemre méltó. A humanoid robotika az ipari automatizálás és a robottechnika egyik intenzíven fejlődő területévé vált, és vele együtt új alkatrészgyártási feladatok jelennek meg. Egy robotkéz vagy robotujj mechanikája rendkívül kompakt térben egyesít mozgó alkatrészeket, csatlakozásokat és precíz mechanikai funkciókat. Az ilyen alkatrészek geometriája ezért komplex, miközben a méretpontosság és az ismételhetőség szintén meghatározó szempont.

Az SW az ujjízület megmunkálásával arra helyezi a hangsúlyt, hogy a bonyolult geometria egyetlen befogásban, hatékonyan gyártható. A lehetőleg egy befogásban történő teljes megmunkálás a modern forgácsolástechnika egyik fontos célja, hiszen minden új befogás további időt, logisztikai lépést és potenciális hibaforrást jelenthet.

BF 15-21D: strukturális alkatrészek sorozatgyártására

A BA 342 mellett a BF 15-21D képviseli az SW Machines AMB-programjának másik hangsúlyos megmunkálási platformját. A vállalat ezt a gépet kifejezetten öntvények és strukturális alkatrészek dinamikus megmunkálására fejlesztette. A konstrukció fókuszában a nagy volumenű termelés és a gazdaságosan elérhető tűrések állnak.

A gép új platformja hibrid hajtáskoncepciót alkalmaz. A berendezés emellett két munkatérrel rendelkezik, amelyek mindegyikében egy háromtengelyes egység és egy orsó kap helyet. A két orsó, a nagy gyorsulások és a kompakt telepítési helyigény együtt olyan megoldást alkotnak, amelyet az SW produktív sorozatgyártási feladatokra pozícionál.

A strukturális alkatrészek megmunkálása az elmúlt évek gyártástechnológiai fejlődésének egyik fontos területévé vált. A nagyobb, összetettebb öntvények alkalmazása a termékkonstrukciót és a gyártási folyamatot egyaránt átalakíthatja. Kevesebb különálló alkatrészre és kevesebb későbbi összeszerelési lépésre lehet szükség, ugyanakkor maga a megmunkálandó komponens nagyobbá és komplexebbé válik.

Ilyen környezetben a szerszámgép tervezésénél több, egymással összefüggő szempont kerül előtérbe. Fontos a dinamika, hogy a nem produktív mozgások ideje csökkenjen. Fontos a megfelelő munkatér-koncepció, hogy a gyártási folyamat párhuzamosítható legyen. Ugyanakkor a gép fizikai alapterülete sem mellékes, hiszen a termelőcsarnokban rendelkezésre álló négyzetméter szintén költségtényező.

A BF 15-21D esetében éppen e három elem – kétorsós kialakítás, nagy gyorsulás és kompakt méret – együttese adja a koncepció lényegét.

Két munkatér, két orsó, nagyobb termelékenység

A kettős munkatér a sorozatgyártás szempontjából különösen érdekes megközelítés. A gyártástervezés egyik állandó kérdése, hogy miként csökkenthető a főidőn kívüli folyamatok aránya. Egy rendkívül gyors megmunkálóközpont sem használható ki optimálisan, ha a gép jelentős időt tölt a következő munkadarab előkészítésére, anyagmozgatásra vagy más kiegészítő műveletekre várva. A párhuzamos munkatér-struktúrák egyik legfontosabb logikája ezért az, hogy ahol csak lehet, időben egymás mellé helyezzék azokat a folyamatokat, amelyeket egy hagyományos rendszer egymás után végezne el.

Az SW bemutatóanyaga a BF 15-21D-nél mindenekelőtt a dinamikus megmunkálásra és a nagy sorozatok gazdaságosságára helyezi a hangsúlyt. A megoldás ebben az értelemben nem öncélú gépészeti konstrukció, hanem a darabköltség és a termelési kapacitás oldaláról értelmezhető technológiai eszköz. Az ipari beruházók számára mindez egyre fontosabb. A termelékenység ma már nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyetlen gépi tengely vagy orsó maximális teljesítményét növelik tovább. Sok esetben ennél többet ér a teljes folyamat optimalizálása: a munkatér, a gépkinematika, az automatizálás és az anyagáramlás összehangolása.

Az automatizálás következő lépcsője: S-cell

Az SW Machines AMB megjelenésének talán leginkább jövőorientált eleme az S-cell rendszer. Az alapkoncepció egyszerűen megfogalmazható: automatizált termelés merev gyártósorok nélkül. A hagyományos automatizált gyártórendszerek jelentős része fixen összekapcsolt gépekre, szállítópályákra és meghatározott anyagáramlási útvonalakra épül. Ennek kétségtelen előnye, hogy stabil, jól ismert, nagy volumenű termelési program esetén rendkívül hatékony lehet. Ugyanez a struktúra azonban hátránnyá válhat, ha gyakran változik a gyártási mix, új berendezést kell integrálni, más sorrendben lenne célszerű összekapcsolni a műveleteket, vagy gyorsan kell növelni, illetve csökkenteni a kapacitást.

Az S-cell ezzel a merevséggel szakít. A rendszer központi eleme egy autonóm robotcella, amelyet egy autonóm mobil robot, vagyis AMR képes a termelési területen belül mozgatni. A robotcella tehát nem feltétlenül egyetlen géphez vagy egyetlen gyártóállomáshoz kötődik. A koncepció a moduláris, mobil és skálázható automatizálást célozza meg.

Az S-cell rendszer már nem maga az automatizálási hardver határozza meg a termelési rendszer struktúráját, hanem az automatizálás képes alkalmazkodni az aktuális gyártási igényhez.

Gyártás, logisztika és szerelés egy rendszerben

Az S-cell koncepció további lényeges eleme, hogy az automatizálást nem kizárólag a gépkiszolgálásra értelmezi. Az SW Machines megfogalmazása szerint a megoldás a megmunkálás, a logisztika és a szerelés folyamatait is képes szükség szerint összekapcsolni. Ez azért fontos, mert egy modern üzemben az egyes technológiai lépések hatékonysága önmagában már nem garantálja a teljes gyártási folyamat hatékonyságát. Lehet rendkívül gyors egy megmunkálóközpont, ha előtte nincs elegendő alapanyag. Lehet automatizált a gépkiszolgálás, ha a kész munkadarabok továbbítása torlódást okoz. Ugyanígy lehet kiválóan szervezett a belső logisztika, ha az egyes termelőállomások nem tudnak rugalmasan reagálni a termelési program változásaira. A következő generációs automatizálás egyik fő kihívása ezért éppen az, hogyan lehet a különálló termelési szigeteket úgy összekapcsolni, hogy közben ne jöjjön létre egy újabb, rendkívül merev infrastruktúra. Az SW Machines erre a kérdésre a mobil robotcellák és autonóm szállítóeszközök kombinációjával ad választ.

A gép helyett a teljes rendszer teljesítménye kerül előtérbe

Az AMB 2026 SW-standjának egyik legfontosabb szakmai tanulsága várhatóan az lesz, hogy a szerszámgépek fejlesztése egyre kevésbé vizsgálható önmagában. A forgácsológép, a robotika, a belső logisztika, a digitalizáció és a gyártásszervezés határai fokozatosan összemosódnak. A kérdés már nem csupán az, milyen gyorsan mozog egy tengely vagy milyen összetett kontúr készíthető el egy gépen. Sokkal inkább az, hogy egy teljes gyártási folyamat mennyi jó alkatrészt képes előállítani adott idő, terület, energia- és munkaerő-ráfordítás mellett. Ebben a szemléletben a többorsós megmunkálás és a mobil automatizálás valójában ugyanannak a problémának két eltérő megoldása. A többorsós gép az időt használja hatékonyabban a párhuzamos megmunkálással, miközben a kompakt gépplatform a rendelkezésre álló gyártóterület jobb kihasználását célozza. A mobil robotcella pedig az automatizálási erőforrást próbálja rugalmasabban elosztani. Mindhárom esetben ugyanaz az elv fedezhető fel: a termelési erőforrások jobb kihasználása.

Három technológia, egy irány

A BA 342, a BF 15-21D és az S-cell első pillantásra három különböző termék. A BA 342 egy négyorsós, öttengelyes szimultán megmunkálásra képes platform, amely az összetett alkatrészek nagy termelékenységű gyártására helyezi a hangsúlyt.

A BF 15-21D két munkaterével, két orsójával, nagy gyorsulásaival és kompakt kialakításával az öntvény és strukturális alkatrészek gazdaságos sorozatgyártását célozza.

Az S-cell pedig a gyártási automatizálás struktúráját gondolja újra egy autonóm módon mozgatható robotcella és egy AMR kombinációjával.

A három megoldás mögött ugyanakkor jól felismerhető egy közös stratégiai irány: minél több termelékenységet kihozni a rendelkezésre álló erőforrásokból anélkül, hogy a rendszer elveszítené alkalmazkodóképességét. Ez a következő évek gépgyártásának egyik kulcskérdése lehet. A tisztán sebességalapú verseny ugyanis egyre kevésbé elegendő. A felhasználók nem egyszerűen gyorsabb gépet keresnek, hanem olyan gyártási rendszereket, amelyek a teljes élettartamuk során gazdaságosan üzemeltethetők, új termékekhez adaptálhatók, automatizálhatók és a termelési igények változásával együtt továbbfejleszthetők.

AMB 2026: verseny a jövő gyártási modelljéért

A stuttgarti AMB régóta a fémmegmunkáló ipar egyik legfontosabb technológiai találkozóhelye. A 2026-os rendezvényen minden bizonnyal ismét nagy hangsúlyt kap majd a termelékenység, az automatizálás, a digitalizáció és a fenntarthatóság. Az SW Machines bemutatója ezeknek a témáknak érdekes metszetét kínálja. A BA 342 arra mutat példát, hogyan lehet a többorsós architektúrát és az öttengelyes szimultán megmunkálást nagy termelékenységű rendszerben egyesíteni. A BF 15-21D azt demonstrálja, hogyan válaszolhat egy új gépplatform a strukturális és öntött alkatrészek dinamikus sorozatgyártási követelményeire. Az S-cell pedig az automatizálás fizikai architektúráját helyezi új alapokra azzal, hogy a robotcellát mobil, önállóan mozgatható termelési erőforrássá alakítja.

SW Machines az AMB 2026 kiállításon
Időpont: 2026. szeptember 15–19., Helyszín: Stuttgart, Csarnok: 10, Stand: C51

SW Machines Hungary Kft. 6000. Kecskemét, Trafó u. 1.
Tel.: +36 76 583 641, E-mail: gabor.handl@sw-machines.com

sw-machines.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az SW Machines technológiái az AMB 2026-on appeared first on Műszaki Magazin.

A CETIN Hungary a közelmúltban több mint százhúszmilliárd forint ráfordítással elvégezte több mint 4080 bázisállomásos hálózati infrastruktúrájának korszerűsítését. A cég komolyan foglalkozik az MI lehetőségeivel a hatékonyabb és fenntarthatóbb működés, illetve a felhasználói élmény javítása érdekében. Modernizált hálózatára új képességeket is fejlesztett és fejleszt folyamatosan, amelyek működésébe – az automatizációtól az energiafelhasználáson keresztül a hálózatmenedzsmentig – beépíti a mesterséges intelligencia által kínált legkorszerűbb lehetőségeket. A cég a közelmúltban egy, a mesterséges intelligencia telekommunikációs alkalmazásaira fókuszáló szakmai program keretében többek között Koltai Balázs MI-szakértővel tekintette át, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a telekommunikáció működését.

„A távközlésben a fókusz végérvényesen áttolódott a puszta kapacitásbővítésről és optimalizálásról a hálózati intelligenciára. Inspiráló látni, hogy a CETIN-nél ez már a mindennapi mérnöki munka szerves része. A mesterséges intelligenciával támogatott tervezés és üzemeltetés hatékonyabbá teszi a működést, és mentesíti a szakembereket a rutinfeladatok alól – mondta el Koltai Balázs egyetemi oktató, digitális transzformációs vezető. – A bázisállomások hosszabb távon elosztott MI-számítási adatközpontokká (Edge AI) válhatnak, így a hálózat közvetlenül a helyszínen tudja kiszolgálni a legújabb technológiák nulla-késleltetési igényeit. Mindennek az autonóm, proaktív infrastruktúrának az előnyeit pedig felhasználóként mindannyian érezni fogjuk.”

Mesterséges intelligencia már a hálózattervezésben is

A mesterséges intelligencia képes a hálózat használatából származó aggregált telemetriai adatok, valamint a felhasználói visszajelzések elemzésére. Ezek alapján pontosabban meghatározható, hogy egy-egy földrajzi területen hol és milyen kapacitásra – új bázisállomás építésére vagy a meglévő bővítésére – van szükség. Az így támogatott, cellaszintű okos hálózattervezés hozzájárulhat a jobb lefedettséghez és a felhasználói élmény folyamatos javításához. A CETIN Hungary jelenleg épp azt elemzi, hogy az előbb említett okos hálózattervezés mennyivel gyorsabb és komplexebb tervezést tesz lehetővé, illetve, hogy azonos beruházással mennyivel jobb előfizetői élmény biztosítható.

Működés okosan…

Ha már működik a hálózat, akkor ennek optimalizálásában is segíthet az MI. A CETIN Hungary több ezer teljesítménymutató (KPI) segítségével folyamatosan figyeli és értékeli hálózatát. A mesterséges intelligencia ezeket a mutatókat összeveti a hálózati forgalomra vonatkozó előrejelzésekkel. Így azonosítható a száz legrosszabbul teljesítő bázisállomás, a rendszer pedig segít megtervezni a javított új, optimalizált rádiós konfigurációt, amit utána integrálnak is a hálózatba. A prediktív elemzésekre építve bizonyos hibák vagy rendellenességek automatikusan kezelhetők, azaz a hálózat az öngyógyításra is képes.

A hálózatüzemeltetés során az észlelt problémákhoz részletes dokumentációt és munkajegyeket készítenek a szakértő mérnök kollégák, amelyek alapján meghozzák a döntést a szükséges beavatkozásról. A CETIN-nél generatív mesterséges intelligenciát használnak ezen munkajegyek ellenőrzésére, a hiányosságok azonosítására és szakmai visszajelzés adására. Ez segít abban, hogy csak megfelelően előkészített és dokumentált feladatokat hajtsanak végre, ami egyszerre növelheti a működés minőségét és hatékonyságát.

…és energiatakarékosan

A mesterséges intelligencia az energiafogyasztási mintázatok folyamatos elemzésével képes azonosítani a várttól eltérő működést. Az ilyen anomáliák korai felismerése segíthet a rejtett hibák vagy rendellenességek gyorsabb beazonosításában, így támogatva a hatékonyabb üzemeltetést.

A hálózati terhelés előrejelzése alapján az egyes hálózati elemek működése is dinamikusan szabályozható. Alacsony forgalmú időszakokban az ügyfélélmény befolyásolása nélkül a fölösleges kapacitások ideiglenesen kikapcsolhatók vagy energiatakarékos üzemmódba állíthatók – ezek az úgynevezett smart sleep tornyok. Ez hozzájárulhat az energiahatékonyság javításához és a fenntarthatóbb működéshez. A CETIN Hungary tapasztalata, hogy az intelligens hálózatvezérlés és power-saving funkciók alkalmazásával éves szinten mintegy 3 millió kWh energia takarítható meg, ami 1295 átlagos magyarországi háztartás éves villamosenergia-igényének felel meg. Célzott MI alapú támogatással további mintegy 20 százalékkal növelhető a megtakarított villamos energia mennyisége.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Öngyógyító hálózat és alvó tornyok – MI a mobilhálózatban appeared first on Műszaki Magazin.

A gépi tanulás és az Edge AI fejlődése azonban alapvetően változtat ezen a képen. Egy korszerű vizuális ellenőrző rendszer intelligenciájának ugyanis nem feltétlenül magában a kamerában kell lennie: a képrögzítés és a képelemzés külön eszközön is megvalósítható.

A kézi ellenőrzés korlátai

A sorozatgyártásban akár néhány másodpercenként új munkadarab érkezhet az ellenőrzési pontra. Ilyen környezetben a manuális vizsgálat nehezen skálázható. Az operátornak folyamatosan olyan eltéréseket kell felismernie, mint egy hiányzó alkatrész, hibás felirat, nem megfelelő szín, karcolás, repedés vagy rosszul elhelyezett címke.

Az emberi ellenőrzés rugalmassága jelentős előny, a monoton munkavégzés azonban fáradtsághoz vezethet. Az automatizált rendszer ezzel szemben ugyanazokat a szempontokat ismételten, azonos módon képes alkalmazni.

A cél ezért nem feltétlenül az operátor kiváltása. Sokkal hatékonyabb munkamegosztás alakítható ki, ha a gép végzi el az elsődleges ellenőrzést, az ember pedig elsősorban a rendszer által bizonytalannak vagy hibásnak minősített darabokra koncentrál.

Klasszikus gépi látás vagy mesterséges intelligencia?

A hagyományos gépi látási alkalmazások jellemzően előre meghatározott szabályok szerint működnek. A rendszer éleket kereshet, méreteket mérhet, geometriai alakzatokat hasonlíthat össze, illetve egy referenciaértékhez viszonyíthatja a vizsgált objektum jellemzőit.

Stabil gyártási körülmények és jól definiálható hibák esetén ez rendkívül hatékony megközelítés.

A probléma akkor jelentkezik, amikor nagy a termékek természetes változatossága, vagy a lehetséges hibák nehezen írhatók le egzakt szabályokkal. Itt kerül előtérbe a mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozás.

A gépi tanulási modellnek nem feltétlenül kell megmondani, hogy egy adott hiba pontosan milyen képpontokból vagy geometriai eltérésekből áll. Ehelyett megfelelő példák segítségével megtanítható arra, hogyan néz ki egy megfelelő, illetve egy hibás termék.

Ez különösen hasznos lehet például:

• hiányzó alkatrészek felismerésénél,
• szerelési hibák detektálásánál,
• felületi sérülések vizsgálatánál,
• nyomtatás és jelölések ellenőrzésénél,
• szín szerinti osztályozásnál,
• címkék és kódok jelenlétének ellenőrzésénél,
• különböző termékváltozatok automatikus osztályozásánál.

Hol van valójában az „intelligencia”?

Egy intelligens kamerában a képérzékelő mellett a képfeldolgozáshoz szükséges számítási kapacitás és szoftverkörnyezet is egyetlen eszközben található. Ez kompakt és ipari szempontból kényelmes konstrukció, de nem minden alkalmazásban szükséges.

A funkciók szét is választhatók.

Egy egyszerű kamera elkészítheti a képet, miközben a képfeldolgozást és a gépi tanulási modell futtatását egy különálló embedded számítógép vagy Edge AI platform végzi.

A folyamat leegyszerűsítve:

Kamera → képfeldolgozás → AI-modell → osztályozás → döntés

Az eredmény lehet például OK/NOK jelzés, hibakód, termékosztály vagy egy olyan információ, amelyet a rendszer továbbít a PLC, SCADA vagy MES felé.

Ez az architektúra azért érdekes, mert lehetővé teszi, hogy viszonylag egyszerű hardverből épüljön intelligens ellenőrzőállomás.

Edge AI: képelemzés közvetlenül a gyártósoron

Az ipari alkalmazások egyik fontos trendje az Edge AI, vagyis amikor az algoritmus nem távoli szerveren vagy felhőszolgáltatásban, hanem közvetlenül a gép vagy gyártósor közelében fut.

Egy ilyen rendszernek nem kell minden elkészített képet továbbítania egy központi szerverhez. A kamera képe helyben feldolgozható, és a hálózaton már csak az eredmény – például „megfelelő”, „hibás” vagy „további ellenőrzést igényel” – jelenik meg.

Ennek több gyakorlati előnye van:

• Kisebb késleltetés: a döntés közvetlenül az ellenőrzési ponton megszülethet.
• Alacsonyabb hálózati terhelés: nem szükséges folyamatosan nagy mennyiségű képadatot továbbítani.
• Egyszerűbb integráció: az eredmény digitális jelként vagy ipari kommunikációs kapcsolaton keresztül továbbadható a vezérlésnek.
• Jobb skálázhatóság: több önálló ellenőrzési pont alakítható ki a gyártási folyamat különböző szakaszain.

A kamera önmagában nem elég

A gépi látási projektek egyik gyakori hibája, hogy túl nagy figyelem jut a kamera felbontására, miközben a képalkotási körülmények háttérbe szorulnak.

Pedig egy AI-modell sem tud megbízható döntést hozni, ha a bemeneti kép minősége folyamatosan változik.

Ezért kritikus jelentőségű a megfelelő világítás. A fény intenzitásának, irányának, színhőmérsékletének és a környezeti fény kizárásának ugyanolyan fontos szerepe lehet, mint magának a kamerának.

Egy egyszerű ellenőrzőállomás ezért tipikusan az alábbi elemekből épülhet fel:

kamera + világítás + jelenlétérzékelő + Edge AI vezérlő + kommunikáció + gépi vezérlés

A jelenlétérzékelő jelzi, mikor érkezett a munkadarab a megfelelő pozícióba. A kamera elkészíti a képet, az Edge eszköz lefuttatja a modellt, majd az eredmény alapján a vezérlés továbbengedi vagy eltávolítja a terméket.

Nem kell rögtön komplett ipari rendszert építeni

Az AI-alapú minőségellenőrzés egyik legnagyobb előnye, hogy a koncepció viszonylag kis léptékben is kipróbálható.

Egy Proof of Concept projekt első lépése nem feltétlenül egy komplett gyártósori integráció. Célszerű először kiválasztani egy jól körülhatárolható problémát, például egy alkatrész jelenlétének vagy egy címke megfelelő elhelyezésének ellenőrzését.

Ezután létrehozható egy tesztállomás kamerával és kontrollált megvilágítással. Összegyűjthetők a megfelelő és hibás termékek képei, majd ezek segítségével betanítható és validálható a modell.

A pilot során már mérhető a rendszer valódi teljesítménye: mennyi hibát ismer fel, milyen gyakran ad téves riasztást, mennyi idő alatt születik döntés, illetve mennyire stabil különböző gyártási körülmények között.

Csak ezek után érdemes dönteni a nagyobb léptékű integrációról.

Arduino UNO Q mint Edge AI platform

A TME által bemutatott megközelítés egyik példája az Arduino UNO Q alkalmazása. A platform alkalmas olyan demonstrátorok és Proof of Concept rendszerek kialakítására, amelyeknél a kameraképek feldolgozása és a gépi tanulási modell futtatása helyben történik.

Egy lehetséges architektúra:

Kamera → Arduino UNO Q → képelőkészítés → ML-modell → osztályozás

Az osztályozás eredménye ezt követően több irányba továbbítható:

→ OK/NOK jelzés
→ operátori értesítés
→ PLC / SCADA / MES

A rendszer további érzékelőkkel, LED-es világítással, kommunikációs modulokkal vagy kezelőfelülettel egészíthető ki.

Mikor indokolt mégis az intelligens kamera?

Az Edge AI megjelenése nem jelenti azt, hogy a klasszikus intelligens kamerák szükségtelenné váltak.

Egy ipari smart camera továbbra is kiváló választás lehet, ha robusztus, kompakt, hosszú távon támogatott és gyorsan integrálható kész megoldásra van szükség. Nagy sebességű gyártósoroknál, szigorú ipari környezetben vagy validált folyamatok esetében ezek a tulajdonságok különösen fontosak.

A különálló kamera és Edge AI platform előnye elsősorban a rugalmasság. Könnyebb kísérletezni különböző modellekkel, kamerákkal és algoritmusokkal, ezért prototípusokhoz, fejlesztésekhez és egyedi gépekhez különösen vonzó megoldás lehet.

A kérdés tehát nem az, hogy kell-e intelligens kamera

A modern minőségellenőrzésben egyre kevésbé az egyes komponensek intelligenciája a meghatározó. Sokkal fontosabb, hogyan működik együtt a képalkotás, a világítás, az adatfeldolgozás, a gépi tanulási modell és a gyártási folyamat vezérlése.

Egy jól megtervezett rendszerben a kamera akár viszonylag egyszerű eszköz is lehet, miközben az intelligenciát egy kompakt Edge AI platform biztosítja.

Ez pedig az automatizált vizuális minőségellenőrzést olyan projektek számára is elérhetővé teszi, ahol korábban egy komplett professzionális látórendszer beruházási költsége vagy komplexitása akadályt jelentett.

A technológiai belépési küszöb tehát csökken. A siker kulcsa azonban továbbra sem pusztán az AI-modell: a megfelelő képalkotás, a reprezentatív tanítóadatok, a stabil megvilágítás és a gyártási folyamatba történő átgondolt integráció együtt határozza meg, hogy egy látórendszer laboratóriumi demonstrációból valóban megbízható ipari megoldássá válik-e.

www.tme.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kell-e intelligens kamera a korszerű minőségellenőrzéshez? appeared first on Műszaki Magazin.

A stuttgarti kiállításon hét megmunkálási megoldással mutatjuk be technológiai portfóliónk sokszínűségét. Emellett három automatizálási rendszert is felvonultatunk, köztük egy új, kompakt palettaautomatizálási megoldást, amely az AMB-n mutatkozik be először az európai közönség előtt. Standunk kiemelt gépei között zászlóshajónk, az INTEGREX multifunkciós gépcsalád több modelljét is bemutatjuk.

Legújabb fejlesztéseinkkel a multifunkciós technológiát most megismerő és a már tapasztalt felhasználók igényeire egyaránt választ adunk. Több mint négy évtizedes, piacvezető tapasztalatunkra építve olyan integrált megoldásokat kínálunk, amelyek rugalmasabbá és hatékonyabbá teszik a gyártást.

Standunkon kiemelt szerepet kap az INTEGREX i-250ST NEO, amelyet a Mazak új, fejlett köszörülés-technológiai csomagjával felszerelve mutatunk be. Az esztergálás, a marás és a köszörülés egyetlen megfogásban történő egyesítésével a gép jelentősen csökkenti a ciklusidőt, miközben javítja a felületi minőséget és a méretpontosságot.

Szintén bemutatjuk az INTEGREX gépcsalád első, immár európai gyárunkban készülő modelljét, az INTEGREX j-200S NEO-t. Az ellenorsóval felszerelt gépcsalád ideális választás az általános bérgyártás, valamint a repülőgépipar, az energiaipar és az orvostechnikai ágazat számára. A revolverfejes esztergákról továbblépni kívánó felhasználóknak olyan termelékenységnövelő megoldást kínálunk, amellyel a beállítási és átfutási idők csökkentése révén termelékenyebbé tehetik gyártásukat.

A Yamazaki Mazak INTEGREX i-250ST NEO az új köszörűfunkcióval felszerelve.

A kiállítás látogatói az elsők között láthatják működés közben új, kompakt palettaautomatizálási rendszerünket is. Könnyen elérhető és egyszerűen alkalmazható belépő megoldásunkkal az öttengelyes automatizálás előnyeit a sokféle alkatrészt kis sorozatban gyártó vállalkozások számára is elérhetővé tesszük.

Az új automatizálási megoldást a második generációs CV5-500 öttengelyes megmunkálóközponttal integrálva mutatjuk be. Az új modell optimalizált gépszerkezete nagyobb statikus és dinamikus merevséget biztosít, ezáltal magasabb teljesítményt, nagyobb pontosságot és fokozott hőstabilitást tesz lehetővé. A műszaki fejlesztéseket a neves ipari formatervező, Ken Okuyama megújult gépdizájnja teszi teljessé.

AMB-standunkon több kompakt, nagy termelékenységű gépet is bemutatunk. Ezekkel a megbízható technológiára építő, tudatos beruházóknak kínálunk gyors megtérülést, amelyet kiterjedt európai szervizhálózatunk támogatása tesz teljessé. Ezek között mutatjuk be a QRX-50MSY CNC esztergaközpontot is, amely kétorsós, két revolverfejes kialakításával magas termelékenységet és kedvezőbb gyártási költségeket biztosít. Az AMB-n kiállított gépet rúdadagoló automatizálási rendszerrel látjuk el, így élőben mutatjuk be az automatizált gyártásra való átállás egyik legegyszerűbb módját. Emellett a BT40-es orsóval felszerelt VC-Ez 410 IP függőleges megmunkálóközpontot is bemutatjuk. A kategóriaelső orsótechnológia, a nagy gyorsjárati sebesség és az intuitív gépvezérlés kombinációjával belépési lehetőséget kínálunk a nagy sorozatú gyártásba, kedvező áron.

Az AMB-n népszerű Solutions Centre központunkkal is várjuk a látogatókat, ahol három szimulátoron mutatjuk be a világ élvonalába tartozó SMOOTH CNC technológiánkat. Emellett a kiállítás valamennyi, standunkon lévő Mazak gépét összekapcsoljuk a Mazak iCONNECT M2M digitális szolgáltatással, így annak előnyei működés közben is megismerhetők lesznek. A Mazak iCONNECT integrált, valós idejű felügyeleti eszköze lehetővé teszi az anomáliák korai felismerését, így segít megelőzni a váratlan leállásokat és minimálisra csökkenteni az állásidőt. Emellett a biztonságos távoli hozzáférésen alapuló Fast Track támogatás gyors hibafeltárást és hatékony üzemeltetési segítségnyújtást tesz lehetővé.

Bruno Munier, a Yamazaki Mazak európai ügyvezető igazgatója

Bruno Munier, a Yamazaki Mazak európai ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „Az európai gyártókra egyre nagyobb nyomás nehezedik: egyre összetettebb munkákat kell rövidebb idő alatt, mégis megbízhatóan és kiszámíthatóan elvégezniük. Azok a vállalkozások tudnak a legeredményesebben megfelelni ezeknek az elvárásoknak, amelyek összekapcsolt, automatizált és rendkívül rugalmas gyártási környezetekbe fektetnek be.

Az AMB 2026 kiállításon standunkon bemutatjuk, hogyan segítenek a Mazak technológiái a gyártási folyamatok további integrálásában, a hatékonyabb automatizálásban és a valós idejű adatok biztonságos felhasználásában. Szeretettel várunk minden látogatót a standunkon, ahol a gyakorlatban is bemutatjuk, milyen konkrét lépésekkel emelhetik termelékenységüket a következő szintre.”

www.mazak.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ismerje meg a Mazak következő generációs automatizálását appeared first on Műszaki Magazin.

A hallgatói csapatoknak olyan komplex mérnöki rendszert kell létrehozniuk, amelyben a teljesítmény, a tömeg, a megbízhatóság, a gyárthatóság és a fejlesztésre rendelkezésre álló idő egyszerre jelent tervezési szempontot. Ebben a környezetben az additív gyártás, vagyis az ipari 3D nyomtatás nem egyszerűen prototípusgyártási eszköz, hanem a fejlesztési folyamat szerves része.

A VARINEX és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésének egyik fontos területe éppen ennek a technológiai háttérnek a biztosítása. A vállalat évek óta ipari 3D nyomtatással készült alkatrészekkel támogatja a Formula Student versenysorozatban induló BME Formula Racing Team munkáját, valamint más BME-s hallgatói versenycsapatokat is.

A fejlesztési sebesség is versenytényező

Egy Formula Student versenyautó fejlesztése során számos konstrukciós döntést kell rövid idő alatt meghozni. Egy alkatrész első változata ritkán tekinthető véglegesnek: a geometria, a beépíthetőség, a tömeg vagy éppen az aerodinamikai és mechanikai tulajdonságok miatt gyakran több iterációra van szükség.

A hagyományos gyártási eljárások esetében minden módosítás újabb megmunkálási lépéseket, szerszámokat vagy hosszabb gyártási időt jelenthet. Az additív gyártás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a digitális modell módosítását gyorsan kövesse egy új fizikai alkatrész elkészítése.

Ez különösen értékes a versenyautó-fejlesztésben, ahol a rövid iterációs ciklus közvetlenül növeli a mérnökcsapat rendelkezésére álló tesztelési lehetőségeket. A VARINEX támogatásával a csapat rövid idő alatt készíthet prototípusokat és funkcionális alkatrészeket, így a konstrukciós ötletek gyorsabban ellenőrizhetők és továbbfejleszthetők.

Szabadabb geometria, kisebb tömeg

Az ipari 3D nyomtatás egyik legfontosabb mérnöki előnye a geometriai szabadság. Additív technológiával olyan összetett formák, belső struktúrák és optimalizált geometriák is létrehozhatók, amelyek hagyományos forgácsolással nehezen, több alkatrészből vagy jelentős anyagveszteséggel lennének gyárthatók.

A Formula Student esetében ennek különös jelentősége van. A jármű tömegének csökkentése alapvető fejlesztési cél, ugyanakkor az alkatrészeknek továbbra is teljesíteniük kell a merevségi, szilárdsági és biztonsági követelményeket.

Az additív gyártás ezért jól kapcsolható például topológiai vagy generatív tervezési módszerekhez. Ahelyett, hogy a mérnök egy hagyományos gyártási eljárás korlátaihoz igazítaná az alkatrész formáját, a konstrukció egyre inkább a terhelési viszonyokhoz optimalizálható.

Ennek lehetőségeit jól mutatja egy korábbi BME-fejlesztés is: generatív tervezés és fém 3D nyomtatás alkalmazásával futóműalkatrészeknél közel 40 százalékos tömegcsökkentést értek el, miközben az alkatrészek merevsége és teherbírása is javult.

A prototípustól a funkcionális alkatrészig

A korszerű ipari 3D nyomtatás szerepe ma már messze túlmutat a szemléltető modellek készítésén. A megfelelő technológia és alapanyag kiválasztásával funkcionális, valós terhelési környezetben használható alkatrészek is előállíthatók.

Egy versenyautó fejlesztésében az additív gyártás több ponton is beépülhet a mérnöki folyamatba:

• koncepcióellenőrzésnél, amikor gyorsan szükség van egy fizikai modellre;
• beépítési próbáknál, ahol az alkatrészek illeszkedését és hozzáférhetőségét kell ellenőrizni;
• funkcionális prototípusoknál, amelyekkel már valós működési körülmények vizsgálhatók;
• kis darabszámú egyedi alkatrészeknél, ahol hagyományos szerszámozás gazdaságtalan lenne;
• geometriailag optimalizált szerkezeteknél, amelyeknél a kis tömeg és a megfelelő mechanikai teljesítmény egyszerre követelmény.

A technológia valódi előnye tehát nem önmagában a gyors gyártás, hanem az, hogy lerövidíti a tervezés–gyártás–tesztelés–visszacsatolás teljes ciklusát.

Ipari technológia már az egyetemi évek alatt

A BME Formula Racing Team és a VARINEX együttműködésének másik fontos eredménye az oktatás és az ipari gyakorlat közötti kapcsolat erősítése.

A hallgatók nem kizárólag elméleti szinten találkoznak az additív gyártással. Saját konstrukcióikon keresztül tapasztalhatják meg, hogyan kell egy alkatrészt additív gyártásra tervezni, milyen szempontok határozzák meg a technológia és az alapanyag kiválasztását, illetve hogyan illeszthető a 3D nyomtatás egy komplex mérnöki fejlesztési folyamatba.

Ez a tapasztalat túlmutat magán a versenyautón. Az additív gyártás egyre több iparágban jelenik meg a termékfejlesztéstől és prototípusgyártástól egészen a végfelhasználásra szánt alkatrészek előállításáig. A Formula Student projekt így olyan gyakorlati mérnöki környezetet teremt, amelyben a hallgatók már tanulmányaik során ipari szemléletet és közvetlen technológiai tapasztalatot szerezhetnek.

A VARINEX számára ezért a felsőoktatással kialakított együttműködés nem pusztán egy versenycsapat támogatását jelenti. A vállalat célja, hogy a korszerű additív gyártási technológiák az ipari szereplők mellett a jövő mérnökei számára is hozzáférhetők legyenek.

Az additív gyártás mint mérnöki eszköz

A Formula Student különösen jól szemlélteti, hogyan változott meg a 3D nyomtatás szerepe az elmúlt években. A technológia már nem csupán arra szolgál, hogy gyorsan elkészüljön egy prototípus. Megfelelő mérnöki tervezéssel a teljes fejlesztési folyamat hatékonyabbá válhat: rövidebb iterációs ciklusok, nagyobb geometriai szabadság és tömegoptimalizált konstrukciók érhetők el.

A BME Formula Racing Team fejlesztéseinek támogatása egyben azt is megmutatja, milyen eredményeket hozhat az ipar és a felsőoktatás közötti technológiai együttműködés. A hallgatók valódi mérnöki problémákon dolgozhatnak korszerű gyártási megoldásokkal, miközben az ipar olyan szakemberek képzéséhez járul hozzá, akik már pályakezdőként gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a digitális és additív gyártás területén.

A versenypályán minden gramm és minden fejlesztési nap számít. Az ipari 3D nyomtatás pedig éppen ott kínál előnyt, ahol a Formula Student mérnökeinek a legnagyobb szükségük van rá: gyorsabb fejlesztést, nagyobb tervezési szabadságot és optimalizált alkatrészek létrehozásának lehetőségét biztosítja.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben appeared first on Műszaki Magazin.

A Mewa stratégiai részesedést szerzett a darmstadti Desion GmbH cégben. Ezzel a lépéssel még intenzívebbé válik a textilszolgáltató hosszú évek óta tartó együttműködése az automatizációra, robotikára és a mesterséges intelligenciával támogatott textilvizsgálatra specializálódott vállalkozással.

A Desiont 2020-ban a Darmstadti Műszaki Egyetem és a Frauenhofer Intézet alapította azzal a céllal, hogy mesterséges intelligencia felhasználásával fejlesszen minőségellenőrző rendszereket a textilipar és mosodák számára. A startup vállalkozást a Mewa ipari partnerként a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte, és hozzájárult ahhoz, hogy az új technológiák a gyakorlatban is megállják a helyüket. Ebből az együttműködésből származik többek közt az a láthatósági munkaruhák ellenőrzésére kifejlesztett, szabadalmaztatott AI-támogatású vizsgálóberendezés, amellyel a Mewa már 2017-ben felkerült a Német Ipari Díj „Optikai technológia” kategóriájának első tíz helyezettje közé.

Legújabb projektjük a törlőkendők mesterséges intelligenciával megtámogatott minőségellenőrzése a Mewa-üzemekben. A többször felhasználható ipari törlőkendők minőségellenőrzését mostanáig szemrevételezéssel és mechanikai módszerrel végezték, ezt most egy kamerás vizsgálat egészíti ki és optimalizálja.

„Ezzel az akvizícióval letettük a holnap textilszolgáltatásának alapkövét”

– mondta Björn Scheel, a Mewa termelési vezérigazgatója (COO).

„A skálázható AI-technológiák hozzájárulnak a folyamatok hatékonyságának növeléséhez, az erőforrások célzottabb felhasználásához és magas szintű minőségi igényeink megalapozottságának hosszú távú biztosításához. Ezen a területen kéz a kézben jár a technológia és az emberi tapasztalat.”

A Desion-fejlesztésű technológia a számítógépes képalkotást, a vezérléstechnikát és a mesterséges intelligenciát kombinálja. A kamerák több nézőpontból készítenek képeket a mosási és szárítási fázisból érkező törlőkendőkről, majd az adatokat egy AI-szoftvernek továbbítják, amely elemzi a kategóriabesorolást, a minőséget és a különböző hibákat. A további eljárást minden törlőkendő esetében az AI-algoritmus értékelése határozza meg: a minőségi állapot alapján születik döntés arról, hogy a törlőkendő továbbra is felhasználható-e és kiszállítható-e az ügyfélnek, vagy újra ki kell mosni, vagy esetleg végleg ki kell selejtezni.

Az automatikus minőségellenőrzési eljárás szabadalmi oltalmat élvez, és már több Mewa-üzemben alkalmazzák. Az idei év első öt hónapjában már több mint 70 millió törlőkendőt ellenőriztek az új rendszerrel. A Mewa évente összesen mintegy 1,2 milliárd törlőkendőt mos ki az iparban, a gépjármű-szegmensben és a nyomtatásban tevékenykedő B2B ügyfelei részére.

A Desionban megszerzett 20 százalékot meghaladó nagyságrendű üzletrész a Mewa hosszú távú innovációs stratégiájának része. A vállalat folyamatosan működik együtt főiskolákkal, kutatóintézetekkel és technológiai partnerekkel abból a célból, hogy növelje a minőségi színvonalat, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot a textilszolgáltatási ágazatban.

„A Mewával olyan erős és jövőorientált partnerre tettünk szert, akivel a gyakorlati felhasználást figyelembe véve tudjuk továbbfejleszteni technológiáinkat. Az együttműködés nagy jelentőséggel bír a számunkra, hiszen a nagy hagyományokkal rendelkező vállalattal folytatott közös munka révén találkozik a sokéves tapasztalat és az innováció”

– hangsúlyozta Dirk Siegmund, a Desion tulajdonos-ügyvezetője.

„A partneri együttműködés segít megvalósítani azt a víziónkat, hogy modern technológián keresztül újszerű megoldásokat vigyünk be a textiliparba és jövőbe mutató technológiákat kínáljunk. Fontos, hogy a technológiai innováció mellett a fenntarthatóságra is nagy hangsúly fektetünk”

– zárta gondolatait az ügyvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI vizsgálja a szövetminőséget appeared first on Műszaki Magazin.