A tervek között szerepel a megtermelt energia tárolásának megoldása, valamint az e-autó töltőinfrastruktúra bővítése is.

Összesen 350 kVA-os beépített teljesítményű napelemes rendszert alakítottak ki a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának zalaegerszegi, MG Zala gyárának tetején. A február elején üzembe helyezett napelemes kiserőmű által megtermelt energiát teljes mértékben a létesítményben használják majd fel.

A projekt előkészítése 2024. utolsó negyedévében indult, a kivitelezés pedig 2025. tavaszán kezdődött el. A fejlesztés keretében összesen 822 darab, egyenként 455 Wp teljesítményű napelem panelt helyeztek el az MG Zala létesítményének tetején. A panel csoportok 4 darab inverterhez csatlakoznak.

A napelemes rendszerek által megtermelt energia mennyisége nagy mértékben függ az időjárástól, de a várakozások szerint a napelemes kiserőmű akár az üzem teljes éves áramszükségletének 60 százalékát is fedezheti.

Nem a mostani beruházás az első jelentős fejlesztés az MG Zalában, ami a fenntartható működés érdekében történt. A Schneider Electric zalaegerszegi gyárában 2023. novembere óta nem használnak gázt, teljesen átálltak az elektromos áram használatára. Ez jól illeszkedik a vállalat globális stratégiájához, amelyben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának növelése. A Schneider Electric zalaegerszegi, Hock János úti létesítményében a fenntarthatósági törekvések keretében az ott keletkező hulladék több mint 99 százalékát újrahasznosítják.

A mostani napelemes fejlesztés keretében egyelőre csak az aktívan megtermelt energia hasznosítására van lehetőség. A további tervek között szerepel a tárolás megoldása is, valamint a napelemes rendszer integrálása a létesítmény energiamenedzsment rendszerébe.

Az MG Zala üzemben kialakított napelemes rendszer támogatja a Schneider Electric e-autó programjának megvalósítását is. A vállalat célkitűzése, hogy 2030-ra csak elektromos járművek legyenek a flottájában. Az MG Zalában jelenleg két töltőállomás biztosítja az e-autók számára a töltési lehetőséget, azonban a következő években további hat töltő telepítését tervezik, amelyeket szintén a napelemes rendszerből látnak majd el árammal.

A Schneider Electric MG Zala üzemében kis- és középáramú megszakítókat gyártanak. A gyárból a magyar mellett főként a francia, spanyol és angol piacra szállítanak termékeket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében appeared first on Műszaki Magazin.

Ez volt az első alkalom, hogy a Bridgestone visszanyert kormot és újrahasznosított acélt tartalmazó abroncsokat alkalmazott a versenyen, a partnerekkel közösen kifejlesztett és gyártott megoldásokkal. A felhasznált gumiabroncsok darabszámának csökkentése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású logisztika és a használat utáni újrahasznosítás révén a Bridgestone a teljes BWSC gumiabroncs-értéklánc fenntarthatóságát erősítette.

Különösen figyelemre méltó, hogy az ENLITEN-technológiával felszerelt gumiabroncsokat használó csapatok mind a Challenger, mind a Cruiser kategóriában győzelmet arattak. A támogatottak között volt a már veteránnak számító Neumann Solar Team, a Neumann János Egyetem csapata is, ők a 10. helyezést érték el.

1. Alapanyagok és beszerzés:

A partnerekkel közösen végzett fejlesztéseknek köszönhetően az újrahasznosított és megújuló anyagok arányát több mint 65%-ra növelték.

Visszanyert korom:

A Bridgestone az ENEOS Corporationnel közösen dolgozva továbbfejlesztette a precíz pirolízis-technológiát, amely lehetővé teszi az olyan anyagok, mint az ipari korom visszanyerését a használaton kívüli gumiabroncsokból. A Bridgestone Innovation Parkban (Kodaira, Tokió) előállított visszanyert kormot ezúttal először alkalmazták a BWSC-n használt gumiabroncsokban.

Újrahasznosított acél:

A Bridgestone Tire Recycle Center Osaka Corporationben összegyűjtött elhasznált gumiabroncsokból acélt nyertek ki, amelyet az Sanyo Special Steel Co., Ltd. villamos kemencében dolgozott fel. Az így előállított acélt a Nippon Steel Corporation hengerelte és hőkezelte, majd gumiabroncs-erősítő anyagként, az úgynevezett „bead wire”-ként alkalmazták. Ezt a megoldást a BWSC-ben most alkalmazták először.

2. Fejlesztés: ENLITEN-technológiával felszerelt gumiabroncsok biztosítása

Az ENLITEN, a Bridgestone terméktervezési alaptechnológiájának alkalmazásával a vállalat a környezeti hatások csökkentésére törekedett, és olyan gumiabroncsokat fejlesztett ki, amelyek a napelemes autók speciális teljesítményigényeit elégítik ki. Ezek a gumiabroncsok alacsony gördülési ellenállást, könnyű szerkezetet és fokozott kopásállóságot biztosítanak, így a BWSC szélsőséges körülményei között is hozzájárultak a járművek teljesítményének maximalizálásához, és biztosították a körülbelül 3 000 km-es távon a megbízható és biztonságos vezetést.

Emellett a Bridgestone a Teijin Aramid által kifejlesztett, körkörös tartalmú új aramid anyagot, a Twaron Next®-et is beépítette, tovább növelve termékei környezeti teljesítményét és hozzájárulva a fenntarthatósághoz.

3. Gyártás és logisztika: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású szállítás megvalósítása

A BWSC gumiabroncsok szállításához a Bridgestone a DHL GoGreen Plus megoldását használta. Fenntartható tengeri üzemanyag alkalmazásával a vállalat az üzemanyag teljes életciklusa során – a gyártástól és szállítástól a raktározáson át a fedélzeti felhasználásig – akár 85%-os CO₂-kibocsátás-csökkentést ért el, így valósítva meg az alacsony kibocsátású szállítást.

4. Használat: A gumiabroncsok számának csökkentése

Az ENLITEN® gumiabroncsok továbbfejlesztett kopásállósága megnövelte a járművek hatótávolságát, így a csapatonként biztosított gumiabroncsok számát 24-ről 16-ra csökkentették.

5. Újrahasznosítás: Az elhasznált gumik újrahasznosításának elősegítése

Az ausztráliai székhelyű RubberGem vállalattal közösen végzett fejlesztések révén a használt gumiabroncsokat világszerte új, magas minőségű gumiburkolatok előállítására tervezik a mezőgazdasági területek számára.

Innovációval a 3 000 km-es hosszú távú kihíváson

Az ENLITEN-technológiával felszerelt Bridgestone-gumiabroncsokat használó csapatok mind a Challenger, mind a Cruiser kategóriában győzelmet arattak. Ez a Bridgestone-gumiabroncsokat használó csapatok számára a harmadik egymást követő győzelem a Challenger kategóriában 2019 óta, és a negyedik egymást követő siker a Cruiser kategóriában 2017 óta. A BWSC támogatásán keresztül a Bridgestone elkötelezett amellett, hogy kulcsszereplő legyen a mobilitás jövőjében: a fenntartható mobilitás társadalmához szükséges innováció felgyorsításával és a következő mérnökgenerációk képzésével.

„A TOP csapatok között futottunk a verseny teljes szakaszán, és ez a siker azt mutatja, hogy a magyar fiatal mérnökök és kutatók képesek a legmagasabb szintű technológiai innovációkra és helytállásra a nemzetközi színtéren is”

– hangsúlyozta Dr. Kun Krisztián, a Neumann Solar Team csapatkapitánya.

„Szeretném szívből megköszönni minden csapatnak, a csapatok munkatársainak, a családoknak, a szervezőknek és a számos önkéntesnek, akik hozzájárultak a BWSC sikeréhez. Igazán inspiráló volt látni, hogy minden szenvedélyes résztvevő összefogott, és létrehozott egy ilyen figyelemre méltó eseményt. Büszkék vagyunk arra, hogy ENLITEN-technológiával felszerelt gumiabroncsunkkal nemcsak a győztes csapatokat, hanem számos más résztvevőt is támogattak a kihívás során. Mind gumiabroncs-szállítóként, mind főszponzorként a Bridgestone elkötelezett amellett, hogy támogassa a fenntartható mobilitás megvalósítását, valamint a jövő mérnökeinek és vezetőinek képzését a BWSC keretében. Szenvedélyesen lépjük át a határokat a csapatokkal együtt, és célunk, hogy a „mobil laboratóriumban” született innovációkat a jövő fenntartható, globális motorsport-tevékenységeiben is alkalmazzuk”

– mondta el a verseny kapcsán Hiroshi Imai, a Bridgestone Corporation globális motorsportokért felelős vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ legjelentősebb napelemesautó-versenye appeared first on Műszaki Magazin.

A 2,2 milliárd forint összértékű beruházás része annak a fejlesztéssorozatnak, melyet az E.ON az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében valósít meg 2025-ig. A költségek kétharmadát az E.ON saját beruházási forrásai, egyharmadát az Európai Unió hozzájárulása fedezte.

A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető vállalatcsoport célja, hogy a fejlesztés révén Zalaszentgrót térségében lehetővé tegyék, hogy még több napelemes rendszert csatlakoztathassanak a hálózatra a környéken élők, és javuljon az ellátásbiztonság is. Az alállomás kialakításkor már olyan korszerű technológiát alkalmaztak, amely egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabb hibaelhárításra ad lehetőséget.

„Az E.ON Hungária Csoport a jövő áramhálózatát építi. Fejlesztéseink lehetővé teszik, hogy minél több ügyfelünk használhasson megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszerekből származó tiszta villamos energiát, valamint felkészülünk arra is, hogy a zöld átállással párhuzamosan általánosságban is egyre több villamos energiára lesz szüksége a családoknak, vállalkozásoknak. Az új zalaszentgróti alállomás megépítése fontos eleme ennek a munkának és biztos vagyok benne, hogy jelentős előrelépést jelent a környéken élő ügyfeleink számára is. Köszönjük a magyar kormány és az Európai Unió támogatását, amelyet a beruházás megvalósításához nyújtottak”

– mondta Lehoczki Balázs, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.

Az okos megoldásokkal történő hálózatfejlesztésnek ugyanakkor az ország versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentősége van.

E.ON – Ingrid – Zalaszentgróti állomás

„Örömömre szolgál együtt ünnepelni Önökkel azt, hogy a zalaszentgróti alállomás átadásával Magyarországot ismét egy kicsit közelebb vihetjük a karbonsemlegesség realizálásának ambiciózus célja felé, valamint ahhoz is, hogy hazánkban minden állampolgár, minden család valóban élvezhesse a tiszta, okos és megfizethető energia adta előnyöket, ami a Magyar Kormány egyik központi célkitűzése”

– mondta dr. Alföldy-Boruss Márk, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Az észak-dunántúli villamos hálózat fejlesztése a zalaszentgróti beruházás átadása után tovább folytatódik. Két új nagyfeszültségű távvezeték hálózat létesül, a Bakonyon keresztül és a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon több, mint 100 kilométer hosszan, továbbá újabb zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Még több napelemes rendszer csatlakozását teszi lehetővé az E.ON új alállomása appeared first on Műszaki Magazin.

A napelemes rögzítőelemekre szakosodott RAULI olyan új, lapos tetőrendszert mutatott be, amely lehetővé teszi a panelek függőleges rögzítését a tetőkön. A megközelítés számos előnnyel jár a tervezés és telepítés szempontjából, különösen azon tetők esetén, amelyek nem képesek nehezebb, ballasztos rendszereket elbírni. A RAULI FLAT erős kialakításának köszönhetően akár 3,5 kilonewton per négyzetméteres szélnyomásnak is ellenáll.

„A RAULI APP kalkulátor külön széllemezek hozzáadását javasolja, ha a körülmények megkövetelik”

– mondta Ville Tiainen, a RAULI vezérigazgatója.

A panelek vízszintesen vagy függőlegesen is felszerelhetők, függőleges telepítés esetén 20 százalékkal több napelemet lehet egy sorban elhelyezni. Az ilyen elrendezés kevesebb alkatrészt igényel, így a vízszintes telepítéshez képest 15-20 százalékkal csökken az egy napelemre jutó költség.

„A projekttervezés a böngészőalapú RAULI APP szoftverrel történik”

– tette hozzá Tiainen.

A szakértő szerint a kalkulátor megmondja az alkatrészek számát, a rendszer súlyát és a termékek szénlábnyomát, emellett gyártási becslést is ad.

A RAULI segítségével a kelet-nyugati irányú telepítés ugyanazokkal az összetevőkkel végezhető el, mint a déli irányú. A RAULI FLAT rendszer szerkezete a panelek alatti vízszintes sínrendszerre épül, amely teleszkóposan működik, így nem kell levágni, és a sínrendszer rögzítéséhez nincs szükség csavarokra vagy anyákra.

A sínek segítségével a függőlegesen telepített napelemek a hó ellen éppen a megfelelő ponton kapnak támasztékot, további megerősítést nem igényelnek. A rendszer szabványos hóterhelhetősége 5 kilonewton, de a rögzítőlemezek távolságának csökkentésével akár 4,75 kilonewton per négyzetméter is elérhető, így a rendszer jól alkalmazható északi körülmények között. Az alkatrészek skandináv acélból készülnek, felületkezelésük tűzihorganyzás, Galfan és ütésálló porfesték.  A RAULI FLAT 30 év anyaggaranciával rendelkezik, akár C3 éghajlati kitettségi osztályig.

A RAULI egy észak-európai rögzítőrendszer-gyártó, amely mögött napelem-telepítőkből és tetőfedő szakemberekből álló csapat áll. A vállalat termékeit a telepítés gyorsaságát szem előtt tartva tervezték a szerelőktől a szerelőknek mentalitást követve. A cég termékei számos olyan innovációval büszkélkedhetnek, amelyek más rendszerekben nem találhatók meg.

A RAULI termékválasztékában fellelhetők a ferde tetőkre (RAULI BLACK), homlokzati berendezésekre (RAULI WALL) és lapos tetőkre (RAULI FLAT) szánt megoldások. A termékeket Észak-Európában gyártják helyi nyersanyagokból, biztosítva, hogy a rendszer ellenálljon még a helyi, zord körülményeknek is. A RAULI kínálata egész Európában, így Magyarországon is elérhető, a gyártó sikeres nemzetközi terjeszkedésének köszönhetően több díjat is elnyert.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Modern napelemes rögzítés lapos tetőszerkezetekhez appeared first on Műszaki Magazin.

A szaldóelszámolásról a bruttó elszámolási rendszerre való átállás azonban új megközelítést igényel a tulajdonosoktól az energiafelhasználás terén. A hatékony energiatárolás lehetőséget kínál arra, hogy a túltermelt energiát a hálózatba történő visszatáplálás helyett saját használatra tároljuk, így tehermentesítve a hálózatot a túltáplálástól és optimalizálva a napelemes rendszerek működését és gazdaságosságát. 

A napenergia tárolása kulcsfontosságú kérdés azoknak, akik maximálisan szeretnék kihasználni a napelemes rendszerükben rejlő potenciált. A fejlett akkumulátoros tárolók folyamatos erőforrás-ellátást biztosíthatnak napfénymentes időszakokban és áramkimaradás esetén is. Ez az innovatív megközelítés lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a napfényes órákban termelt, és adott pillanatban el nem fogyasztott többletenergiát, igény szerint, később használják fel, ahelyett, hogy nyomott áron visszatáplálnák a hálózatba.

“Miközben a világ egyre inkább a fenntartható energiamegoldások felé fordul, létfontosságú, hogy olyan technológiákat fejlesszünk, amelyek nemcsak hatékonyak, de hosszú távon is fenntarthatóak. A napenergia tárolása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy maximalizálják a napelemekből származó erőtartalék-felhasználást, csökkentve ezzel a hálózatra való támaszkodást, illetve a villamosenergia-számláikat, és javítva a hálózati stabilitást. A technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már léteznek olyan nagy teljesítményű, de kis helyigényű akkumulátorok, amelyek képesek hatékonyan kezelni ezt a kihívást, elősegítve ezzel a napelemes rendszerek kapacitásának optimális kihasználását”

– avat be Nádorfi Árpád, napelemes szakértő, a Top NRG tulajdonosa.

Érdemes előre gondolkodni

2024-től több ezer ügyfél számára ér véget a kedvező 10 éves szaldóelszámolási ciklus. Számukra különösen fontos, hogy azokban az időszakokban, amikor a napelemes rendszerük több energiát termel, mint amennyit az ingatlanuk abban a pillanatban felvesz, ne kelljen a felesleget nyomott áron értékesíteni a szolgáltató felé, illetve alultermelés esetén nyolcszoros áron plusz energiát vételezni a hálózatból. De nemcsak nekik érdemes előrelátóan gondolkodni, hanem annak a közel 240 ezer régi inverterrel rendelkező napelem-tulajdonosnak is, akik úgy szeretnék élvezni a szünetmentes áramellátás adta lehetőségeket, hogy közben a szaldóelszámolás előnyeit is teljesen kihasználják.

“Akik a napelemes rendszerüket akkumulátoros tárolókkal egészítik ki, jelentős előnyökre tehetnek szert. Nemcsak az energiafogyasztásukat optimalizálhatják, hanem az erőforrás-ellátásukat is stabilizálhatják, különösen a kritikus időszakokban. Az akkumulátorok áramszünetek idején szünetmentes energiaellátást biztosítanak olyan létfontosságú eszközök számára, mint a hűtők, a klímaberendezések, a hőszivattyúk és a garázskapuk. A régi inverterek azonban nem kompatibilisek az új hibrid rendszerekkel, így a magán és céges tulajdonosok számára kihívást jelent a modernizáció, hiszen azzal a szaldóelszámolásból való azonnali kizárást kockáztatják. Az általunk kifejlesztett, régi inverterekhez is csatlakoztatható okos akkumulátorok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy maximálisan kiaknázzák napelemes rendszerük potenciálját, miközben nem veszélyeztetik a meglévő szerződésüket”

– magyarázza az innovatív látásmódjáról ismert, 30 éves sikeres munkásságáért Életműdíjjal kitüntetett szakértő.

A biztonság legyen az első

Az akkumulátorok tervezésénél alapvető szempont, hogy minőségi alapanyagokból készüljenek és legmagasabb biztonsági, illetve teljesítményi normáknak is megfeleljenek. Ez azonban nem garantálható az ismeretlen gyártók gyenge minőségű akkumulátorai esetén, illetve, ha a régi elektromos autó akkumulátorokat felújítva, újként adják tovább. Az ilyen tápegységek tűzveszélyesek lehetnek, és az ígért 10 év helyett gyakran mindössze 2 évig bírják.

“A napelemes energiatárolás csak akkor lehet hatékony és biztonságos, ha nagy hírű gyártóktól származó, vadonatúj akkumulátorokat szerelünk be. Mi például a legnevesebb akkumulátorgyárakkal, már 3 éve kizárólagos szerződést kötöttünk. Kizárólag új, minimum 15-20 évig fennakadásmentesen működő, kiváló minőségű és biztonságosan 48 voltos alacsony feszültséggel tölthető akkumulátoraink moduláris kialakítása a garancia arra, hogy a különböző méretű és igényű otthonokban is könnyen telepíthetők és skálázhatók, biztosítva a zökkenőmentes összekapcsolást a meglévő, régi típusú inverterekkel rendelkező napelemes rendszerekkel is. Amit a Mentsük meg a Földet Együtt Alapítvány 250 ezer forinttal támogat.”

– emeli ki Nádorfi Árpád.

Akkumulátor támogatás is igénybe vehető

Magyarországon közel 255 ezer darab maximum 5 kW teljesítményű, háztartási naperőmű üzemel, és ez a szám a most startoló Napenergia Plusz Programnak köszönhetően a közeljövőben minimum 10%-kal gyarapodhat. Az állami támogatás keretében a beruházás költségeinek 66%-a igényelhető, amit a Mentsük meg a Földet Együtt Alapítvány további 250 ezer forinttal támogat.

“Célunk, hogy a legmodernebb napelemes technológiát minél több háztartás és cég számára elérhetővé tegyük. Új webáruházunk is ennek fényében készült. Az állami pályázattal és az alapítvány által kínált támogatásokkal a magánszemélyek és vállalkozások jelentősen csökkenthetik a beruházás kezdeti költségeit, ami szélesíti a hozzáférést a legújabb energiatakarékos megoldásokhoz. A szünetmentes tápellátást igénylő berendezések tulajdonosai így nemcsak a környezetnek tesznek jót, hanem hosszú távú gazdasági előnyöket is élvezhetnek”

– zárta gondolatait a 2023-ban Európai Mérföldkő díjjal kitüntetett Top NRG tulajdonosa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Korszerű akkumulátorokkal optimalizálható a napelemes rendszerek működése appeared first on Műszaki Magazin.

Kezdjük az alapoktól! Fázisok, inverter működése

Fáziselosztás

Magyarországon az ingatlanok döntő részében 3 fázison keresztül érkezik az áram, ami nagyon leegyszerűsítve, a gyakorlatban annyit tesz, hogy 3 „vezetéken” jön be az áram a lakásba. Az egyik fázisra például a konyha és a nappali van kötve, a másikra a hálószoba, a gyerekszoba és a fürdőszoba, a harmadikra pedig minden lakáson kívüli fogyasztó (lámpák, garázskapu, kinti konnektorok stb). Egy ideális világban, szimmetrikus áramfelvétel esetében egyenletesen történik az áramfogyasztás ezekről a „vezetékekről”, ám a gyakorlatban ez ritkán van így, mert a legtöbb háztulajdonos vagy villanyszerelő nem tudatosan és nem egyenletesen osztja szét a fogyasztókat az ingatlanban a három fázison, azaz általában az egyik fázison több, a másikon kevesebb, a harmadikon pedig még kevesebb áram folyik, ahogy a fenti példa esetében is láttuk. Ezt hívjuk aszimmetrikus fázis elosztásnak.

Napelemes rendszerek

A napelemes rendszer inverterből és napelempanelekből áll. A napelempanelek által megtermelt egyenáramot (DC) az inverter alakítja váltakozóárammá (AC), amely a lakáselosztón keresztül eljut közvetlenül a háztartás fogyasztóihoz.

A korábban használt, szimmetrikus áramtermelésű inverterek a háztartásba vezetékenként mindig ugyanakkora árammennyiséget képesek leadni. Tehát adott időpillanatban minden fázison ugyanakkora árammennyiséget tud eljuttatni. A gyakorlatban azonban 1-1 fázison eltérő áramfogyasztási igény jelentkezik.

ábra: szimmetrikus inverter működése

Miért jelent problémát az aszimmetrikus fázis elosztás a napelemes fogyasztóknak?

Szaldó elszámolás helyett bruttó elszámolás

Magyarországon korábban éves szaldó elszámolás volt érvényben, ami leegyszerűsítve annyit jelentett, hogy amennyit a napelemes rendszerünkkel visszatápláltunk a hálózatra kWh-ban, annyi kWh áramot elfogyaszthattunk a hálózatról anélkül, hogy bármit is fizetnünk kellett volna.

2024.01.01-től bevezették a bruttó elszámolást, ami jelentősen felbolygatta a korábbi rendszert. A bruttó elszámolás szerint az elszámolás nem kWh-ban, hanem forintban kifejezett értékben történik. Ez akkor nem jelentene változást, ha a vételezett és a hálózatra táplált villany ára megegyezne, azonban jelentős különbség van a visszavételi és a fogyasztási ár között.

A bruttó elszámolás legfontosabb kérdése, hogy melyik fázison termelek és melyiken fogyasztok, mert hiába annyit termelek, mint amennyit fogyasztok, pénzügyileg mégse 0 Ft lesz az egyenleg. Például, ha 3 kW-ot termelek és 3 kW-ot fogyasztok, akkor előfordulhat, hogy

• az első fázison 1 kW termelés, 1kW fogyasztás,
• a második fázison 2 kW fogyasztás van és 1 kW termelés,
• a harmadik fázison nincs fogyasztás, de van 1 kW termelés,

táblázat: példa bruttó fogyasztás alakulására szimmetrikus inverter használata esetén

Inverter és akkumulátor működése

Ha szimmetrikus az inverterünk és az akkumulátorból szeretnénk kivenni az egyik fázison 1 kW-ot, akkor ki fogja adni mindhárom fázison az 1 kW-ot. Tehát egyrészről háromszor olyan gyorsan kifogy az energia az akkumulátorból, másodszor 2 kW-ot eladunk az olcsóbb, átvételi áron, ami nem szerencsés.

Megoldás: az aszimmetrikus inverter…

Az ilyen inverterek képesek egymástól teljesen eltérő teljesítményt leadni egyes fázisokon és azokat optimalizálni tudják a fázisokra kötött fogyasztók áramigényéhez.

Azaz, pl. 4kW termelés esetén, ahol 2,5kW fogyasztás van, arra a fázisra 2,5kW energiát biztosít, ahol 1 kW szükséges, oda 1kW-ot továbbít és ahol 0,5kW az igény, oda 0,5kW megy, ami azonnal felhasználásra is kerül.

Ha ezen felül még van „maradék” napelem által megtermelt árammennyiség, azt nem táplálja vissza az aszimmetrikus inverter a hálózatba, hanem azzal feltölti az akkumulátort.

ábra: aszimmetrikus inverter működése

…ami ráadásul még hibrid is!

Az aszimmetrikus hibrid inverter mindent képes lekezelni, bemeneti és kimeneti oldalon egyaránt. A legnagyobb előnye a kimeneti oldalon jelentkezik: akkumulátor köthető rá, amivel eltárolhatjuk a megtermelt áramot olyan időszakra, amikor a napelem által termelt áram nem elegendő a fogyasztás fedezésére.

Bemeneti oldalon pedig képes lehet arra is, hogy a napelemen túl akár más energiatermelőt, mondjuk egy szélgenerátort is ráköthetnénk – ha lehetne –, és így a szél energiájából nyert egyenáramot is váltakozó áramra alakítva hasznosítja az aszimmetrikus inverter a fogyasztók számára.

Milyen inverter + akkumulátor csomagot érdemes választani a Napenergia Plusz Programban?

A fentiek alapján ez már valószínűleg nem kérdés! Az okos döntés a hibrid fázisaszimmetrikus inverter + akkumulátor csomag!

Válasszon nagyszerű Deye, Sunways vagy Huawei csomagjaink közül!

De melyiket? A jó hír, hogy nincs rossz döntés!

• Deye – a költséghatékony megoldás, ha az ár számít leginkább.
• Sunways – az okos megoldás, ha a piacon elérhető legmodernebb technológia segítségével, hosszú távon, a legtöbbet szeretné kihozni rendszeréből.
• Huawei – a jól ismert márka a bizonytalanoknak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szimmetrikus vagy aszimmetrikus inverter? appeared first on Műszaki Magazin.

A megfelelően méretezett parkok évi több tíz milliós megtakarítást és kiszámítható üzemeltetési költségeket jelentenek, miközben az épület ökológiai lábnyomát is radikálisan csökkentik.

A házi napelemes rendszerek (HMKE) legnagyobb problémája, hogy nem akkor termelnek, amikor szükség van az energiára. A termelés és felhasználás között az energiát vagy a hálózatban „tárolják”, ami nagyon kiszolgáltatottá teszi a beruházót a jogszabályi környezet és a hálózatüzemeltető felé, vagy saját akkumulátorkapacitást építenek ki, ami viszont a projektek árát emeli gazdaságtalan magasságba ‒ vezette fel Ohad Epschtein, az ingatlanbefektetéssel foglalkozó Alfa Group vezetője.

Ezzel szemben az irodaként vagy kereskedelmi céllal működő ingatlanokban mindez a „helyén van”, vagyis a szinte kizárólag reggeltől délutánig jelentkező, és a tapasztalatok szerint egy-egy hónapon belül alig hullámzó igény nagyjából egybeesik a termelés időszakával. Egy megfelelően méretezett napelemes rendszer tavasztól őszig szinte folyamatosan fedezni tudja az irodaépület szükségletét, a hálózatból vett energiamennyiség éppúgy minimális, mint a megtermelt felesleg.

Az Alfa Group egyik budapesti irodaépületén 2022 októberében 300 kWp teljesítményű rendszert telepítettek, míg egy budaörsi kereskedelmi központba 260 kWp-nyi napelemtábla került 2021 elején. Az egyenként mintegy 200 000 euróba (nagyjából 76 millió Ft-ba) kerülő beruházások amellett, hogy közelebb viszik a cégcsoportot tervezett, zéróenergiájú állapothoz, vagyis a teljes önellátáshoz, a bérlők és felhasználók számára is komoly haszonnal jártak ‒ hívta fel a figyelmet a vezető.

Az eddig megtermelt és felhasznált áram értéke, ha a közműszolgáltatótól kellett volna megvenni, a 2022-es kiugró árcsúccsal is számolva mintegy 54 millió forint. Ez az összeg, amit a bérlőknek nem kellett kifizetniük a közműszolgáltatók felé. Ennél is jelentősebb, hogy a saját termelés miatt 2022-ben, amikor zűrzavaros viszonyok uralkodtak az energiapiacon, a bérlőik felé tompítani tudták ezeket a hatásokat. Mivel ezekben az épületekben a fűtés és a használatimelegvíz-előállítás is hőszivattyúval történik, a gázárak egyáltalán nem, a villanyárak emelkedése pedig csak minimálisan érintette őket.

A fenti tapasztalatok és előnyök a bérlői és üzemeltetői oldalon is elég evidensek, így elsősorban ennek köszönhető, hogy az amúgy is csökkenő retail- és irodapiaci kereslet egyértelműen az alacsony energiaigényű, megújuló forrásokból működtetett ingatlanok felé tolódott el az utóbbi néhány évben.

Az Alfa Group évekkel ezelőtt célul tűzte ki, hogy teljes nemzetközi ingatlanportfolióját karbonsemlegessé és energetikai szempontból teljesen önellátóvá tegye, ami természetesen a magyarországi épületeikre is érvényes. A cég ennek érdekében rengeteg fejlesztést, energetikai korszerűsítét hajt végre globálisan, Európától kezdve egészen Dél-Afrikáig, így a legutóbb erre kitűzött, 2026-os céldátum teljesen tarthatónak látszik ‒ zárta szavait Ohad Epschtein.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A napelem az irodapiacon kiszámíthatóságot is jelent appeared first on Műszaki Magazin.

Azóta kiderült, hogy az intézkedés ideiglenes és hosszú távon a napelemes projektekre csak csekély hatása van. Annál nagyobb lesz viszont a szaldós elszámolás év végi kivezetésének.

Májusban meghaladta a 200 ezer darabot a működő háztartási méretű napelemes rendszerek száma Magyarországon. A hazai otthonok 4,5-5% hasznosítja már a napenergiát – családi házak esetében értelemszerűen még magasabb az arány.

„A most átadott napelemes beruházások többségét még tavaly ősszel indították el és mostanra fejeződtek be”

– mondja Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

November óta azonban nagyságrendekkel kevesebb igénybejelentés érkezik. Ennek oka a szakértő szerint nemcsak abban keresendő, hogy a kormány ideiglenesen nem engedélyezte az új rendszerek tulajdonosainak a visszatáplálást. Fontos szerepe volt a napelemek körül kialakult rendkívül negatív közhangulatnak: még szakmabeliek is arról beszéltek, hogy ilyen eszközöket ezentúl legfeljebb vállalkozásoknak éri meg telepíteni.

Mostanra egyértelművé vált, hogy jelentős részben feleslegesen kongatták a vészharangokat – ennek folyományaként viszont hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik emiatt halasztották el a napelemes beruházásukat.

„A visszatáplálási korlátozásról egyértelműen kiderült, hogy ideiglenes intézkedés, ami addig marad hatályban, amíg a szolgáltatók fel nem készítik az elektromos hálózatot a megnövekedett mennyiségű napenergia fogadására. A szükséges fejlesztések már folyamatban vannak: a jelenlegi információk szerint az ország egyes részein már a nyár végén feloldják a tilalmat, jövő év végéig pedig az egész országban biztosítani kell a visszatáplálás lehetőségét. Mivel hiányzott az egyértelmű és világos kommunikáció a kérdésben, ezért érthető módon eluralkodott a bizonytalanság mindenkin”

– mutatott rá a szakértő.

Aki azt is hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nagyon sokan időt veszítettek, azt kockáztatva, hogy lemaradnak a szaldós elszámolás lehetőségéről. Utóbbi fogalom leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az áramszolgáltató ugyanazért az összegért veszi át a napelemek csúcsidőben termelt feleslegét, mint amennyibe a naplemente után használt hálózati áram kerül. Bár a jelenlegi, évi egyszeri leolvasással járó elszámolás jövőre meg fog szűnni, még a várhatóan helyette érkező havi szaldó is kedvező feltételeket jelent. Ilyen szerződés viszont régóta ismert módon legfeljebb idén december végéig köthető.

„Gyakorlatilag néhány hete maradt a szaldós elszámolásban gondolkodóknak, mert ezúttal nem elég az igényt bejelenteni, üzembe is kell helyezni a rendszert a határidőig. Ismerve az áramszolgáltatók túlterheltségét, a július után megrendelt napelemrendszerek esetében nagyon kicsi esély marad arra, hogy azok még idén üzembe legyenek helyezve”

– figyelmeztet Kujáni Péter.

„Ha egy új rendszer nem tud visszatáplálni akár egy-másfél évig sem, akkor mindössze annyi történik, hogy a megtérülési idő ennyivel meghosszabbodik. Ennél jóval nagyobb kiesést jelent, hanem tudja a tulajdonos kihasználni a szaldós elszámolást.”

Azt a szakértők sem vitatják, hogy a változó elszámolás miatt a régi és az új napelem-tulajdonosoknak egyaránt tudatosabb energiafogyasztási mintákra lesz érdemes váltaniuk. Jövőre a nyári többlettermelés nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a téli többletfogyasztást, így a helyes stratégia az önfogyasztás arányának növelése a visszatáplálás rovására. Az elszámolási módokról és az áramfogyasztás tervezésének lehetőségeiről a Világos, mint a Nap! podcastban is esett szó gyakorlati tanácsokkal együtt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Túl korán temették a napelemes rendszereket appeared first on Műszaki Magazin.

A szolgáltatók adatai alapján az Energiahivatal háromhavonta tesz javaslatot azokra a területekre, ahol a hálózat kapacitása lehetővé teszi a korlátozás feloldását. Az ígéret szerint az alkalmas helyeken már nyár végén indulhat a visszatáplálás. A napelemes beruházásban gondolkodókat azonban egy ennél fontosabb határidő szorítja: legfeljebb az év végéig üzembe helyezett rendszerek lehetnek szaldós elszámolásúak.

Igaza lett a szakértőknek: az elektromos hálózat nem megfelelő kapacitásai miatt az új napelemes rendszerekre tavaly bevezetett visszatáplálási korlátozás nyár végére részben megszűnhet.

A kormánynak az Európai Bizottság számára tett vállalásai alapján március végéig kellett szabályoznia a lakossági napelemes rendszerek visszatáplálását és a vonatkozó rendelet az utolsó pillanatban meg is jelent.

„A legfontosabb, hogy ez a jogszabály már nagyon helyesen nem teljes, országos korlátozásról beszél. A visszatáplált áram kezelése ugyanis csak azokban a transzformátorkörzetekben okozott eddig is problémát a szolgáltatóknak, ahol sok napelemes rendszer működött. Másutt bőven volt még tartalék a hálózatban, a tavaly bejelentett fejlesztések pedig tovább növelik a kapacitásokat”

– mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

A labda most átkerült a szolgáltatók és az Energiahivatal térfelére. A nyár végéig fognak javaslatot tenni, hol engedélyezhető ismét a visszatáplálás. Így az új napelemek tulajdonosait csak minimális veszteség éri.

„A tavaly ősszel beadott óriási mennyiségű igény nagyon meghosszabbította az engedélyezési folyamatot, ezért valószínűleg még nincs is olyan napelemes rendszer az országban, amire vonatkozna a tilalom. A meglévő napelemek visszatáplálását ugyanis eddig sem korlátozták”

– véli a szakértő.

Hosszú távon azonban a napelemek megtérülését a visszatáplálás helyett az önfogyasztásra kell alapozni. Jövő évtől biztosan nem lehet szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatóval: vagyis minden visszatáplált áramért kevesebb pénz jár a napelemeseknek, mint amennyit a hálózatból vételezésért fizetnek. A nappali, illetve a nyári túltermeléssel többé nem lehet kiegyenlíteni az éjszakai és a téli fogyasztást.

„A Nap jövőre sem küld villanyszámlát, de mindenképpen tudatosabb energiahasználatra lesz szükség. A lényeg, hogy a lehető legtöbb fogyasztást nappalra kell időzíteni, amikor a napelempanelek termelése csúcsra jár. Az önfogyasztás, vagyis az azonnal felhasznált áram továbbra is ingyen lesz, a hálózatba táplált felesleget viszont később drágábban kell visszavásárolni. Sokat jelent, ha a programozható elektromos eszközöket – például villanybojlert, mosogatógépet – a napos órákra időzítve kapcsolják be a tulajdonosaik”

– tanácsolja Kujáni Péter.

Egyelőre nem ismert, pontosan milyen elszámolási feltételek fogják felváltani januártól a szaldós megoldást. Az azonban bizonyos, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb lesz a napelemtulajdonosok számára. Kujáni szerint a december végéig megkötött szaldós szerződések még tíz évig havi elszámolással ugyan, de érvényben maradnak.

„Ennyi idő alatt egy átlagos napelem akár úgy is visszahozhatja az árának nagy részét, hogy az első néhány hónapban nem lehet róla visszatáplálni. Aki viszont a korlátozás miatt halasztja el a beruházását, a bruttó feltételekkel pénzügyileg is biztosan rosszabbul fog járni.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöld út a napelemes visszatáplálásnak appeared first on Műszaki Magazin.

A szingapúri székhelyű Sun Cable benyújtotta gigaberuházásának környezeti hatásaira vonatkozó összefoglalóját – számol be a PV Magazine. A vállalat célja az, hogy létrehozza a világ legnagyobb napelemes és akkumulátoros energiatárolási projektjét: az ausztráliai Északi területen előállított energiát Szingapúrba exportálnák. David Griffin, a Sun Cable vezérigazgatója szerint a dokumentum fontos mérföldkő a rendszer történetében. A nyilatkozat alapján a több mint 30 milliárd dolláros Australia-Asia PowerLink (AAPL) projekt keretében egy 17-20 gigawattos napelemfarmmal állítanák elő az energiát, melyet aztán egy 36-42 gigawattos, 12 ezer hektáron elterülő akkumulátorrendszerbe táplálnának. A szükséges paneleket a Sydney-i központú 5B gyártja. A Powell Creek nevű helyszínről egy 800 kilométer hosszú légvezeték viszi majd az áramot Murrumujukhoz, egy átalakító telephez. Itt nagyjából 800 megawattot terveznek elosztani Darwin városának térségében, a többi energiát pedig egy újabb létesítménybe, majd 4200 kilométeres távolságba, tenger alatti hálózaton küldenék tovább Szingapúrba.

A benyújtott dokumentum szerint a projekt rengeteg előnnyel járna, 70 év alatt mintegy 480 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását lehetne megspórolni vele. Az Északi territóriumban a fejlesztésnek köszönhetően több mint 1700 munkahely jöhetne létre az építőiparban, 350 ember pedig az AAPL hosszú távú üzemeltetésébe kapcsolódhat be.

A nyilatkozatban a negatívumokat is felsorolják, a projekt például károsíthat bizonyos sérülékeny növényekre – ilyen többek között a Typhonium praetermissum nevű faj, amely az átalakító telephelyen kerülhet veszélybe. A beruházás hívei szerint nem valószínű, hogy az állatvilágot is érintené az AAPL.
A Sun Cable becslése alapján a rendszer a szingapúri energiaigény 15 százalékát láthatná el. A projekt pénzügyi lezárása 2023 végére várható, az építkezés pedig akár már 2024-ben megkezdődhet. Jelenleg az őslakos földhasználati megállapodásról folynak a tárgyalások, a Darwin körüli beruházásokba ugyanis a helyi őslakos közösségnek is beleszólása van.

Forrás: Alternatívenergia

The post Ausztráliában épül a világ legnagyobb napelemes projektje appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt időszak, a pandémia az élet legtöbb területére hatással volt, így többek között arra is rávilágított, hogy a társadalmi, gazdasági rendszerek felkészületlenek ilyen mértékű válsághelyzetek kezelésére, így a reziliencia (alkalmazkodóképesség) javítása kiemelt figyelmet kapott hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 67. Vándorgyűlésének központi témáját a villamosenergia-szektor alkalmazkodóképessége és annak műszaki, gazdasági és humán oldalának kihívásai adták, továbbá a rohamosan növekvő számú napelemek hálózatra gyakorolt hatása.

A hazai energiapiac jelenlegi legnagyobb kihívása többek között az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés hálózati integrálása és a fogyasztói környezet energiahatékony átalakítása. A kormány energia- és klímapolitikai célkitűzései között szerepel a 6000 MW-os napelemes villamosenergia-termelő kapacitás elérése 2030-ra. Azonban az ekkorra tervezett naperőmű-kapacitás várhatóan jóval korábban, 2025-re teljesül, ami jelentős kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket.

A fotovoltaikus termelőrendszerek folyamatosan csökkenő ára és az igénybe vehető állami támogatásoknak köszönhetően egyre több napelemes rendszer – beleértve a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) – létesül hazánkban. És bár a számok környezettudatosság, klímavédelem szempontjából bizakodásra adnak okot, az új hálózatra csatlakozó kapacitások rendszerterhelési és -szabályozási problémát okoznak. A kapcsolódó hálózatfejlesztési, digitalizálási feladatok megvalósítása a hálózati társaságok vezetői szerint jelentős forrást, állami támogatást igényel.

A villamos energia fizikai természetéből kifolyólag csak nagyon nehezen és költségesen tárolható. Az ellátásbiztonság érdekében összhangba kell hozni a megújuló kapacitások bővülését a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemével. A hálózat fizikai fejlesztése és a rendszerszabályozást biztosan kielégítő nagyobb, nem időjárásfüggő erőművek építése hosszú időbe (4-6 év) telik. Ezeket a feladatokat kell a jogalkotónak, a szabályozó hatóságnak, a hálózatot üzemeltető társaságokkal közösen az ellátásbiztonság érdekében optimalizálni.

A hálózati szakemberek szerint jelenleg a rendszer mintegy 3000 MW napelemes kapacitást tud kezelni. Ha ez a csatlakoztatott kapacitás jelentősen megnő, a soron kívüli hálózat- és szabályozóképesség-fejlesztést tesz szükségessé.

Akkut problémaként több előadó megemlítette, hogy mind a villamos energia, mind a földgáz piaci ára az utóbbi időben az egekbe szökött, amivel komolyan szükséges foglalkozni.

“Egy folyamatosan és rapid módon változó szektor feladatait kell közösen megoldanunk, ezért kiemelten fontos a jogalkotó, a szabályozó hatóság, a hálózati cégek és az érintett iparági szereplők együttműködése. A folyamatos párbeszédhez semleges szakmai platformot kínál a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A szektor az elmúlt időszakban is példaértékű együttműködésről adott tanúbizonyságot, és erre az összefogásra van szükség a jövőben is ahhoz, hogy dacolva a sürgető idővel felkészítsük a teljes hálózati infrastruktúrát, és fokozzuk a szektor alkalmazkodóképességét”

– mondta Gelencsér Lajos, az Egyesület elnöke.

“Ma már nincs áramszolgáltatás informatika nélkül”

– tette hozzá az Egyesület elnöke, aki egyúttal felhívta a figyelmet a szektor digitalizációjának, kiberbiztonságának fontosságára is, ami a reziliencia kérdéskörét tárgyalva szintén kiemelt szerepet kap.

Emellett hangsúlyozta, hogy a jelen és jövő szakembereire a fenti feladatok megvalósításában milyen fontos szerep hárul. Ezért is kezeli kiemelten fontos témaként a MEE ugyancsak az utánpótlás kérdését, és rendezi meg idén 6. alkalommal, a több mint 10.000 diákot megmozgató Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivált, ahol 6 helyszínen igyekeznek felkelteni a pályaválasztás előtt álló diákok érdeklődését a műszaki és informatikai szakma iránt, annak érdekében, hogy ezt a pályát válasszák.

www.mee.hu

The post Túl gyors a napelem-boom? appeared first on Műszaki Magazin.

Igazi napelemes forradalom zajlik Magyarországon, köszönhetően annak, hogy egyre többen ismerik fel a fotovoltaikus technológia környezetvédelmi és anyagi előnyeit. Egy megfelelően méretezett rendszerrel és az újra mindenki számára elérhető szaldós elszámolással lényegében nullára csökkenthető a család villanyszámlája. Mindezt ráadásul minimális szén-dioxid-kibocsátás mellett.

Csábító gondolat, hogy rezsiköltségek jellemzően legnagyobb szeletét kitevő fűtést is napelemekre alapozott elektromos megoldással váltsuk ki. Itt azonban közel sem egyértelmű, hogy jól járunk anyagilag, ezért érdemes számolni és alaposan felmérni az elérhető megoldásokat. Hangsúlyosan igaz ez régi építésű házak felújításakor.

„Egy ház fűtési energiaigénye a méretétől és a szigetelés milyenségétől függ mindenekelőtt. Például egy régebbi építésű átlagos családi ház – közkeletű becenevén Kádár-kocka – fűtése hagyományos elektromos fűtőpanellel vagy infrapanellel évente több mint 13 ezer kWh energiát igényel. Modern ajtókkal-ablakokkal és megfelelő szigeteléssel ez 8500 kWh környékére csökkenthető. Ehhez még hozzá kell adni a melegvíz-előállítás energiaigényét, ami négyfős család esetén nagyjából 2500 kWh. Összehasonlításul ugyanennek a háztartásnak a normál áramigénye (világítás, konyhai, fürdőszobai gépek) mindössze 2-3000 kWh körül alakul”

– számolt Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

Vagyis a legjobb esetben is öt-hatszorosára emelkedik az áramigény, aminek a kielégítéséhez jóval nagyobb napelemes rendszerre van szükség. A szokásos 8-10 helyett legalább 30, szigeteletlen házaknál akár 40-45 napelempanelt kellene a tetőre zsúfolni, ami a legtöbb ingatlanra nem fér el. Ráadásul drágább és jóval hosszabb idő alatt térül meg. A szakértők tapasztalatai alapján a villanykazánnal vagy fali panellel üzemelő villanyfűtés ezért a legritkább esetben éri meg.

„Kellemetlen meglepetésre számíthatnak, akik a november 15-tel induló állami pályázat keretében akarják a napelemes fűtést megoldani. Ez ugyanis legfeljebb 5 kW-ig fedezi a rendszer árát. Ha nem tudnak saját forrásból is jelentős összeget hozzátenni egy nagyobb beruházáshoz, akkor többszörösére fog ugrani az áramszámlájuk. Hiszen ez a teljesítmény az éves energiaigényük felét sem fogja fedezni”

– figyelmeztetett óvatosságra a szakértő.

A fenti számítások azonban az elektromos energiát egy az egyben fűtési energiává alakító megoldásokra, fűtőpanelekre, villanykazánokra vonatkoztak. Hőszivattyúval vagy a jóval olcsóbban és egyszerűbben telepíthető hűtő-fűtő klímaberendezéssel ennél valamivel jobb a helyzet.

„Ezen technológiák lényege, hogy 1 kW villamos energiából 2,5-3 kW fűtési energiát állítanak elő. Vagyis a példában említett ház 13 ezer kWh fűtési hőigényét 5000, megfelelő szigeteléssel pedig 3500 kWh környékére lehet csökkenteni. Erre a volumenre már lehet pénzügyileg megtérülő napelemes rendszert méretezni”

– magyarázta a megoldást Kujáni Péter.

5 kW-nyi napelempanel persze ebben az esetben sem lesz elég: a ház méretétől és a szigetelés minőségétől függően hozzávetőleg 8-10 kW-tal érdemes tervezni. Ez a beruházás viszont szaldós elszámolás mellett már anyagilag is kifizetődő lehet a tulajdonosnak.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a fenti példák csak tájékoztató jellegűek, mert minden épület fűtési hőigénye teljesen egyedi. Függ a falak vastagságától, anyagától, a szigeteléstől, a belmagasságtól, de még attól is, hogy napos vagy árnyékos helyen fekszik. Mielőtt bárki belevágna a villanyfűtés tervezésébe, érdemes szakemberrel felméretni a ház energetikai paramétereit. Egy ilyen dokumentum tartalmában hasonlít az lakáseladáskor kért energetikai tanúsítványhoz és pontosan megmondja, mekkora éves fűtési energiamennyiségre van szükség.

The post Jó üzlet a napelemes fűtés? appeared first on Műszaki Magazin.

Tovább bővülhet a világ legnagyobb napelemes és energiatárolási projektje – írja a PV Magazine. A szingapúri székhelyű Sun Cable bejelentette, hogy növelni akarja az Észak-Ausztráliába tervezett, 26 milliárd dolláros Australia–ASEAN Power Link (AAPL) termelékenységét és tárolási kapacitását. A koncepció lényege, hogy az ausztrál Outback nevű régióban egy gigantikus napelemparkot építsenek fel, az itt megtermelt energiát pedig egy víz alatti hálózattal vezessék Szingapúrba.

A ritkán lakott Outbackre, amely az ország nagy részét elfoglalja, isten háta mögötti vidékként is szoktak hivatkozni. A projekt eleve példátlannak számít a napelemes piacon, David Griffin, a Sun Cable vezérigazgatója azonban bejelentette, hogy tovább akarják bővíteni a rendszert. Mint mondta, a napelemes technológia fejlődésének köszönhetően az AAPL jelentősen nagyobb lesz az eredetileg tervezett 14 gigawattos rendszernél. Griffin hozzátette, ez bizonyosan költségnövekedéssel is jár majd, a pontos számokról azonban csak szeptember végén fognak tudni tájékoztatást adni.

A 14 gigawattos, az ausztrál 5B által gyártott panelekből felépülő park már eleve az AAPL része. A telephez a tervek szerint egy 33 gigawattórás tárolót is kapcsolnak majd. A parkot egy 12 ezer hektáros területen akarják kialakítani Powell Creeknél, a telepről az ausztráliai Darwinba, valamint Szingapúrba küldenék az áramot egy 4500 kilométer hosszú, hol felszín feletti, hol víz alatti hálózat segítségével. A projekttel a számítások alapján több mint 3 millió háztartás éves energiaszükségletét elégíthetik majd ki.

Griffin szerint az ügyfelek igényei miatt döntöttek a kapacitásnövelés mellett. Mint hozzátette, a napelemes technológia elképesztő fejlődésen esett át az utóbbi 30 évben, és bár a költségek 99 százalékos csökkenést tapasztaltak, még így is van tere a további fejlődésnek. Éppen ezért az ügyfelek és a Sun Cable is fontosnak tartják, hogy korszerűsítsék a projektet.

A tervek átdolgozása miatt a telep területe elvileg nem nő majd, a víz alatti kábel kivezetését viszont 60 kilométerrel eltolták Darwintól. Ennek oka az, hogy az eredetileg kiválasztott helyszín a beruházások miatt már kezd túlságosan zsúfolttá válni.

Forrás: Alternatív Energia

The post Ez lesz a világ legnagyobb napenergia farmja appeared first on Műszaki Magazin.

Folytatódhat a napelemes rendszerek térhódítása, miután júliustól is megmaradt a korábbi, úgynevezett szaldó elszámolás. Eszerint az ügyfelek a napelemes rendszerük által megtermelt energia mennyiségét levonhatják az elfogyasztott energia mennyiségéből és továbbra is a különbözet alapján számolják ki a villanyszámlájukat.

A döntés azokra az ügyfelekre is vonatkozik, akik szeretnék az akár 50 százalékos, vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatást igénybe venni napelemes rendszer telepítéséhez, és így otthonuk korszerűsítéséhez. A változás értelmében a jelenleg folyamatban lévő napelemes rendszerek telepítése esetében sem szükséges a rendszereket június 30-ig hálózatra kapcsolni ahhoz, hogy szaldó elszámolásba kerüljenek.

Szakértők szerint azzal, hogy átmenetileg megmarad a szaldó elszámolás, sokan vághatnak bele mégis a korszerű, környezetbarát és gazdaságos beruházásba azok közül, akik attól tartottak, hogy az elszámolási rendszer június végére tervezett változása miatt esetleg rosszabbul járhatnak a jövőben, és emiatt korábban elbizonytalanodtak, hogy telepítsenek-e napelemes rendszert.

Az E.ON Hungária Csoport tapasztalata alapján az év első felében hatalmas roham indult a napelemekért: a vállalatcsoportnál tavalyhoz képest megduplázódott a megrendelések száma. Az energiacég arra számít, hogy a szaldó elszámolás maradásával az év második felében is kiemelkedő lesz az érdeklődés.

A vállalatcsoport tavasszal készített, nem reprezentatív felmérése szerint az 1500 válaszadó 58 százaléka mondta azt, hogy szeretne napelemes rendszert telepíteni. Döntésükben a legfőbb motiváció a környezettudatosság és a gazdasági megfontolás. Utóbbira jó példa, hogy egy 25-30 négyzetméteres, árnyékmentes tetőfelületre elhelyezett rendszer nagyjából képes fedezni egy átlagos magyar háztartás egész éves villamosenergia-fogyasztását. A beruházás átlagosan 7-10 év alatt térül meg, és még évtizedekig szolgálja a családot.

Az E.ON Hungária Csoport elkötelezett a fenntartható jövő megteremtése és biztosítása iránt, ezért amellett, hogy előremutató, zöld megoldásokat kínál ügyfeleinek, nemzetközi szinten vállalta, hogy 2030-ra minden tagvállalata felére csökkenti a károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemleges lesz.

The post Újabb lendületet kaphat a robbanásszerűen növekvő napelemes piac appeared first on Műszaki Magazin.