Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a „Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván Csaba „Így hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

A fejlesztés hátteréről és műszaki megvalósításáról beszélgetünk Óvári Zsolttal, a Logbord 2010 Kft. logisztikai és üzletfejlesztési vezetőjével, valamint Bővíz Botonddal, a BBM Engineering Solutions Zrt. vezérigazgatójával, a projekt ipari automatizálási megvalósításáért felelős szakemberrel.

Egy új kiskereskedelmi modell születése

MM: A beszélgetés apropóját az adja, hogy a Botondék által megvalósított automata önkiszolgáló shopot a Siemens Zrt. a 2025-ös ipari digitalizációs fejlesztések között az inspiráló projektek közé választotta. Mi volt a fejlesztés kiindulópontja, és milyen problémára kerestek megoldást?

Óvári Zsolt: A Logbord 2010 Kft. egy informatikai vállalat, amely 2009 óta fejleszt vállalatirányítási és kereskedelmi rendszereket. Számos hazai partnerrel dolgozunk együtt a kiskereskedelmi szektorban, így pontosan látjuk, hogy az ágazat milyen kihívásokkal szembesül. Az elmúlt években a munkaerőhiány, a bérköltségek növekedése és az üzemeltetési költségek emelkedése komoly problémát jelentett sok üzlet számára. Különösen egyetemeken vagy kisebb településeken fordul elő, hogy egy hagyományos bolt működtetése gazdaságilag nem fenntartható. Olyan technológiai megoldást kerestünk, amely képes csökkenteni az élőmunka igényét, miközben biztosítja a kiskereskedelmi ellátást. Így született meg az automata önkiszolgáló konténerbolt koncepciója, amely robotizált raktárként működve képes kiszolgálni a vásárlókat.

MM: Hogyan működik a robotizált konténerbolt?

Óvári Zsolt: A rendszer egy zárt technológiájú, körülbelül negyven négyzetméteres konténerre épül, amely automatizált raktárként működik. A vásárlók egy mobilalkalmazáson keresztül választják ki a kívánt termékeket, majd egy átvételi időpontot jelölnek meg. A háttérrendszer kiszámolja, mikor kell elkezdeni a rendelés összeállítását, hogy az a vásárló érkezésére elkészüljön.

A robotok a konténeren belül összegyűjtik a szükséges termékeket, és egy ládába helyezik őket. Amikor a vásárló megérkezik a konténerhez, egy QR-kód vagy PIN segítségével azonosítja magát, és a rendszer kiadja a megrendelt árukat.

A konténerben egyszerre 600–800 különböző termék tárolható, amelyek között megtalálhatók az alapvető élelmiszerek, konzerváruk, tejtermékek, húskészítmények, fűszerek, valamint háztartási és vegyi termékek is. Ez a választék elegendő ahhoz, hogy egy átlagos háztartás alapvető szükségleteit kielégítse.

Automatizált logisztika

MM: Hogyan történik az áruk feltöltése és a készlet kezelése?

Óvári Zsolt: A konténer a vállalatirányítási rendszerben úgy jelenik meg, mint egy hagyományos kiskereskedelmi üzlet. A rendszer folyamatosan figyeli a termékek fogyását, és szükség esetén jelzi az utántöltést. Az áruszállítók egy betöltő rekeszen keresztül helyezik el az árut, amelyet a rendszer vonalkód-azonosítással és súlyméréssel ellenőriz.

A konténerben két külön hőmérsékleti zóna található. A hűtött tér 4–7 °C közötti hőmérsékleten működik, ahol például tejtermékeket vagy húsárut lehet tárolni. Emellett van egy temperált tér is, amely 12–15 °C körüli hőmérsékletet biztosít a szárazáruk számára.

Robotika és mesterséges intelligencia

MM: Egy ilyen rendszer mögött komoly automatizálási megoldások állnak. Milyen technológiák teszik lehetővé a működést?

Bővíz Botond: A konténerben három ipari robot működik. Két nagyméretű manipulátor a ládák mozgatásáért felel, míg egy harmadik robot végzi a termékek kiválogatását és a rendelések összeállítását. Ezek hat tengelyes ipari robotok, amelyek jelentős teherbírással rendelkeznek.

A rendszer egyik legfontosabb eleme a Siemens Robot Pick AI technológiája, amely egy háromdimenziós kamerarendszerrel együttműködve képes felismerni a termékek pozícióját és meghatározni a megfelelő megfogási pontot. Ez azért különösen fontos, mert a kiskereskedelemben rengeteg különböző formájú és csomagolású termék található.

A robotok vákuumos megfogórendszert használnak, amely többféle megfogófejet tartalmaz. Ennek köszönhetően a rendszer képes kezelni a kisebb zacskós termékektől egészen a nagyobb csomagolt árukig számos különböző tárgyat.

Ipari vezérlés és biztonság

MM: Egy ilyen rendszerben a megbízhatóság és a biztonság kulcsfontosságú. Hogyan oldották meg ezt a kérdést?

Bővíz Botond: A rendszer Siemens S7 1500 PLC alapú vezérléssel működik. Ez irányítja a robotokat, a szenzorokat és a biztonsági rendszereket is. Emellett egy komplex HMI felületet fejlesztettünk, amely lehetővé teszi a rendszer diagnosztikáját és karbantartását.

A robotok működése biztonsági zónákra van osztva, és csak speciális eljárással lehet belépni a robotok munkaterébe. A rendszer folyamatosan ellenőrzi a szenzorok működését, így egy esetleges hiba gyorsan diagnosztizálható.

Fejlesztési folyamat

MM: Mennyi idő alatt sikerült megvalósítani a projektet?

Bővíz Botond: A koncepció alapjai már rendelkezésre álltak, de a konkrét rendszer megvalósítása jelentős mérnöki munkát igényelt. A robotika, az informatikai háttérrendszer és az ipari vezérlés integrációja számos tervezési és tesztelési feladatot jelentett. A teljes fejlesztési és kivitelezési folyamat végül nagyjából fél év alatt valósult meg.

A projekt jövője

MM: Milyen jövőt látnak a technológia előtt?

Óvári Zsolt: A jelenlegi rendszer a második generációt képviseli. A következő lépés a modularitás növelése és a költségek csökkentése. A cél, a rendszer sorozatgyártása és a különböző méretű konfigurációkban telepíthetősége.

Az első rendszerek egyetemi környezetben működnek, de a technológia alkalmas lehet kisebb települések ellátására, ipari parkokban vagy nagyvárosi környezetben is.

A Logbord 2010 Kft. a Széchenyi István Egyetem és a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal együttműködve hozta létre a robotizált automata boltot, az „Élelmiszer logisztikai keretrendszer létrehozása a kárpát-medencei régióban a versenyképes élelmiszeripar és biztonságos, a népegészségügyet és a magyar agráriumot támogató kereskedelmi eszközrendszer fejlesztése érdekében” című ÉLIP projekt keretében. A projekt célja a Digitális Élelmiszeripari Stratégia végrehajtásának szakmai támogatása, pilot projektek keretein belül a megoldások bemutatása az élelmiszerlánc résztvevőinek.

www.siemens.hu, e-erp.hu, www.bbmes.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotika és AI a boltban – Automatizált konténerüzlet magyar fejlesztésben appeared first on Műszaki Magazin.

A SENTRON elektronikus áramkörvédelmi eszköz (ECPD) ezeket a kihívásokat kezeli. Félvezető-technológia, mikrovezérlők és intelligens algoritmusok kombinációjával kiváltja a hagyományos elektromechanikus védelmi kapcsolókészülékeket, és digitális intelligenciát, valamint átláthatóságot visz a végponti szintre. Ez alapvető szemléletváltást jelent a létesítmény-, érintéselleni-, villámáram-, és tűzvédelem területén.

Átláthatóság, hibadiagnosztika és biztonságos távvezérlés

Az ECPD-készülék, –elektromechanikus társaihoz képest– lényegesen, akár ezerszer gyorsabb lekapcsolást, rendkívül alacsony zárlati áramot és ezáltal hosszabb élettartamot biztosít. Beépített mérési funkciójának köszönhetően valós idejű információt szolgáltat az eszköz állapotáról, illetve az áram- és feszültségértékekről, valamint lehetővé teszi áramvédő-kapcsoló (Fi-relé) funkció automatikus, ciklikus önellenőrzését.

Így az üzemszerűtől eltérő működés időben és megbízhatóan felismerhető, és még a meghibásodás előtt javítható. Kritikus eltérés esetén azonnali távoli beavatkozás indítható, ami felgyorsítja a hibaelhárítást. Korábban egy leoldott megszakító esetén ugyanis hiába értesült az üzemeltető a hiba tényéről, nem kapott információt annak okáról, és nem tudta távolról elhárítani azt. Helyszíni vizsgálatra volt szükség, hogy eldöntsék, valódi zárlatról, átmeneti túláramról vagy téves leoldásról van-e szó. Ez felesleges kiszállásokat, állásidőt és termeléskiesést eredményezett.

Az új kommunikációképes védelmi készülék folyamatos távfelügyeletet, hibadiagnosztikát és biztonságos távoli visszakapcsolást tesz lehetővé, megváltoztatva a távoli létesítmények karbantartásának módját.

Multifunkcionális, helytakarékos és fenntartható

A SENTRON ECPD egyetlen készülékben egyesíti akár 10 hagyományos eszköz funkcióit –például a kismegszakítót, hibaáramvédő kapcsolót, mérőeszközt, áramfigyelő relét, a diagnosztikai modult, valamint a távfelügyeleti és távkapcsolási funkciókat–, így egyszerre biztosít védelmet, mérési adatokat és digitális felügyeletet az elosztórendszerben.

Ezáltal 80 százalékkal kevesebb elektronikai-, 90 százalékkal kevesebb fém- és műanyag-alapanyag felhasználásával készül, kompakt kialakításának köszönhetően pedig 80 százalékkal kisebb a helyigénye, mint más, hasonló eszközök együttes használata esetén.

Az ECPD ezért ideális az olyan alkalmazásokhoz, amelyek gyors válaszidőt, távfelügyeletet és helymegtakarítást igényelnek. Ilyenek például a magas fokú automatizálással vagy sok fogyasztóval rendelkező épületek (pl. irodaházak), a nagy kapacitív terhelésű berendezések, amelyeknél jelentős bekapcsolási áramcsúcsok keletkezhetnek (pl. LED-falak és reklámkijelzők), vagy ahol komoly költségmegtakarítás érhető el a kábelezés csökkentésével és a telepítés egyszerűsítésével (pl. nagy parkolóházak, alagutak).

Következő generáció: integrált hibaáram-védelem és háromfázisú változat

A hazai piacon már elérhető alapeszköz mellett a Siemens bejelentette a SENTRON ECPD készülékek bővített változatát, ami integrált hibaáram-felügyeleti (RCM) funkcióval fog érkezni. A készülék így 0-24 órában monitorozni tudja majd a szivárgó áramot, így az elektromos hibák üzemszünet nélkül, korai szakaszban felismerhetőek, megvédve az értékes berendezéseket. A megoldás különösen hasznos olyan rendszerekben, ahol magasak a biztonsági és rendelkezésre állási követelmények, például adatközpontokban, gyógyszer- és vegyipari alkalmazásokban vagy világítási rendszerekben.

A 400 V-os rendszerekhez (400V/32A/50 Hz) egy háromfázisú ECPD-változatot is bevezetni tervez a technológiai vállalat. Ezt a verziót olyan alkalmazásokra optimalizálják, mint a szállítószalagok, liftek, hőszivattyúk, klímaberendezések vagy a szünetmentes tápegységek (UPS rendszerek) energiaellátása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tíz az egyben áramkörvédelmi eszköz érkezett appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban már a 100 kW (kilowatt) feletti rack szintű teljesítménysűrűség is átlagosnak minősül, 2030-ra pedig ez az érték meghaladhatja az 1 megawattot is. Ez új megoldást igényel az energiaelosztás, a hűtés és a hővisszanyerés területén.

Az adatközpontok hatékonyabb villamosenergia-elosztása érdekében ezért a Siemens és a rack szekrények globális beszállítója, a Friedhelm Loh Group-hoz tartozó Rittal vállalat stratégiai partnerséget jelentett be. Az együttműködés célja egy egységesített infrastruktúra bevezetése. Ezáltal felgyorsulhat a nagy teljesítményű adatközpontok építése, csökkenthető a rendszerek a számítási ideje (time-to-compute), valamint kezelhető az AI-alkalmazások által generált, gyorsan növekvő teljesítménysűrűség.

A partnerség keretében elsőként egy olyan megoldást mutattak be, ami a hagyományos, központi energiaelosztás helyett a szervereknek és az adattárolóknak otthont adó, ún. „white space” részen kap helyet az adatközpontban. Azaz a komponenseket egy dedikált tápszekrénybe („sidecar”) integrálják, ami közvetlenül látja el a szerver rackeket energiával.

Ez a koncepció egyszerű, szabványosított és skálázható energiaellátást biztosít a berendezések számára, csökkentve az energiaveszteséget, és leegyszerűsítve a későbbi bővítéseket. A nyílt iparági szabványokra, valamint a Rittal és a Siemens bevált technológiáira épülő moduláris megoldás gyorsan telepíthető, miközben magas rendelkezésre állást és megbízható működést tesz lehetővé.

Az együttműködés keretében egy szabványosított kisfeszültségű elosztórendszer, valamint az üzemi és személyi biztonságot növelő megoldások fejlesztését tervezik, a jövőben pedig akár további iparágakra és alkalmazási területekre is kiterjeszthetik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új sztenderd segítheti az AI-adatközpontok áramellátását appeared first on Műszaki Magazin.

A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.

Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?

P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL Petrolkémia Zrt. vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.

Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?

P.G.: A kérdésre több nézőpontból adnék választ: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.

A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:

• Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
• Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).

Miként valósították meg a fejlesztést?

P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.

Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?

P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.

Mik a következő lépések a projekt kapcsán?

P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hulladékból üzemanyag appeared first on Műszaki Magazin.

„Amit korábban egyszerű logikai funkciókkal meg lehetett valósítani, ahhoz ma precíz adatfeldolgozás, intuitív kezelési koncepciók és átfogó biztonság szükséges. Az áprilistól a hazai piacon is elérhető LOGO! 9 a nagyobb rendszerek számítási teljesítményét és biztonsági szabványait ötvözi a kompakt logikai modulok egyszerűségével és költséghatékonyságával”

– emelte ki Barabás Zsolt, a Siemens Zrt. szakértője.

Megnövelt tudás a hétköznapokra

A LOGO! 9 kétszeres funkcióblokk-számot kínál, akár 800-ig, így sok esetben nincs szükség további vezérlőeszközökre. A korábbi nyomógombos kivitelezést felváltotta az értintőképernyős, színes kijelző, mely megnövelt mérettel áll a felhasználók rendelkezésére. Megújult a másodlagos (TDE) kijelzőkínálat is, mely már 4,3 hüvelykes méretben elérhető, lehetővé téve a LOGO! adatainak megjelenítését a vezérlőszekrény előlapján.

Az új eszköz szoftvere Plug & Play megoldásként tölthető be USB-pendrive-ról, és teljes mértékben kompatibilis a korábbi projektekkel és generációkkal. Az integrált LOGO! Web Editor szimulációval együtt minden platformhoz használható eszköz, és a Windows mellett immár a macOS és Linux rendszereket is támogatja. Az új felhasználókezelés négy szerepkörrel biztosít jogosultságelosztást.

A LOGO! 9 Siemens EcoTech címkével rendelkezik, azaz megfelel a technológiai vállalat legmagasabb szintű fenntarthatósági követelményeinek. A Secure Boot és a biztonságos LOGO! kommunikáció védelmet nyújt a nem kívánt manipuláció és a jogosulatlan hozzáférés ellen. Az LSC-n (LOGO! Soft Comfort) keresztüli firmware-frissítések és az IP-cím megtartásával végzett gyári visszaállítás biztonságos és hatékony üzemeltetést garantál a teljes életciklus alatt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megérkezett az újgenerációs logikai vezérlő appeared first on Műszaki Magazin.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára appeared first on Műszaki Magazin.

Lavinakutatás laboratóriumi pontossággal

A svájci Vallée de la Sionne területén működő WSL Hó- és Lavinakutató Intézetben nem menekülnek a lavinák elől, hanem szándékosan vizsgálják őket. A hegyoldalba telepített akadályokba és mérőállomásokba integrált érzékelők rögzítik a több tonnányi hótömeg mozgását, az erőhatásokat, a sebességet és a hőmérsékletet. Mindeközben valós időben gyűjtik és szinkronizálják az adatokat siemenses eszközök. Az extrém körülmények között szerzett mérési eredmények közvetlenül a lavina-előrejelző modellek fejlesztését szolgálják, amelyek kulcsszerepet játszanak az alpesi infrastruktúra védelmében és az emberéletek megóvásában. A mérőrendszer távolról is felügyelhető, így a kutatók a veszélyes hegyoldalak helyett biztonságos környezetből elemezhetik a lavinák viselkedését.

Hóterhelés-mérés és riasztás

A porhó súlya néhány tíz kilogramm négyzetméterenként, míg a tömörödött, vizes hó akár több száz kilogrammos terhelést is jelenthet. A nagy alapterületű épületeknél, például repülőtereken, logisztikai központokban vagy bevásárlóközpontokban ezért a tömörödött hó és az olvadékvíz extrém statikai terhelést okozhat. A tbm hightech control hóterhelés-figyelő rendszere a gyárakból ismert vezérlőre építve valós időben méri a tetőre nehezedő tényleges súlyt. A technológia automatikus riasztást küld, mielőtt az épület elérné a kritikus teherbírási határt, így akadályozza meg a baleseteket és a komoly károk keletkezését.

Hókészítő gépek irányítása

A klímaváltozás miatt egyre rövidebb és kiszámíthatatlanabb a természetes hóesés időszaka. Már néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is jelentősen ronthatja a hó minőségét, ami kihívást jelent a sípályák üzemeltetőinek. Ezért vált kulcsfontosságúvá a precízen szabályozott, folyamatos hótermelés. A Supersnow hókészítő rendszereiben az iparban jól ismert automatizálási megoldások hangolják össze a víz-, levegő- és nyomásszabályozást és meteorológiai adatok alapján optimalizálják a hótermelést. A cél, hogy a lehető legrövidebb hideg periódus alatt is maximális mennyiségű, megfelelő minőségű hó készüljön, minimális energia- és vízfelhasználás mellett. Az intelligens vezérlés valós időben követi a környezeti paramétereket, egyes síközpontokban pedig már prediktív algoritmusokat is alkalmaznak, amelyek az időjáráshoz igazítják a hótermelést.

Csúcstechnológia a sífelvonókban

38 fűthető, nyolcszemélyes ülés, óránként akár 3600 utas. A Snow Space Salzburg Sonntagskogelbahn felvonója olyan vezérléstechnológiára épül, amely folyamatosan optimalizálja a működést és az energiafelhasználást. Az intelligens beszállórendszer például automatikusan a legkisebb utashoz igazítja a mozgószőnyeg magasságát, így növelve a biztonságot és az utasok kényelmét. A Siemens hajtástechnológia és frekvenciaváltók nemcsak a megszakítás nélküli működést garantálják, hanem jelentős energiamegtakarítást is lehetővé tesznek a közvetlen hajtás és az optimalizált teljesítményszabályozás révén. Az integrált automatizálási platform pedig lehetővé teszi, hogy a teljes vezérlés egyetlen környezetben programozható és felügyelhető legyen, így a felvonó egyszerre válik energiahatékonyabbá, megbízhatóbbá és könnyebben üzemeltethetővé.

Tervezett lavinarobbantás akár -40 fokban

Az alpesi síterületeken a lavinák elleni védekezés gyakran irányított robbantásokkal kezdődik. A biztonsági vezérlések mobilhálózaton keresztül irányítják a robbantó eszközöket, amelyek extrém hidegben is megbízhatóan működnek. Az autonóm, napelemmel és akkumulátorral működő rendszerek célzottan indítják el a lavinákat, mielőtt azok veszélyessé válnának.

Láthatatlan biztonság a levegőben

A jegesedés a repülés egyik legkritikusabb biztonsági kockázata, amely rövid idő alatt ronthatja az aerodinamikai teljesítményt és a gép irányíthatóságát. A Siemens szimulációs megoldásai támogatják a modern jégtelenítő és jegesedésgátló rendszerek fejlesztését, amelyek a szárnyakon, a hajtómű-beömlőkön akadályozzák meg a jég kialakulását. A digitális modellezés és a fizikai tesztelés kombinációja pedig lehetővé teszi, hogy ezek a rendszerek már a fejlesztési fázisban optimalizálhatók legyenek, így a repülőgépek extrém hideg körülmények között is megbízhatóan működhetnek.

Téli sportok

A versenysportban ma már nem a sportoló alkalmazkodik a felszereléshez, hanem inkább a felszerelés a sportolóhoz. A svájci Stöckli sílécei olyan tervezőszoftverrel készülnek, amely lehetővé teszi a sílécek teljes szerkezeti felépítésének digitális modellezését, a geometriától a többrétegű anyagszerkezetig. A mérési és tervezési adatok alapján a sílécek a sportoló testsúlyához, technikai tudásához és vezetési stílusához igazíthatók. A digitális fejlesztési folyamat ráadásul jelentősen felgyorsította az innovációt: egy új símodell variáns megtervezése ma már akár egy óra alatt elkészülhet.

A sportteljesítmény optimalizálása azonban már nemcsak a felszereléseknél jelenik meg. A modern jégcsarnokokban a Siemens automatizálási rendszerek rendkívül szűk, akár fél Celsius-fokon belüli tartományban szabályozzák a jégfelületek hőmérsékletét, biztosítva az ideális pályaviszonyokat és az energiahatékony üzemeltetést. A jégfelület hűtése CO₂-alapú technológiával történik, amely természetes és környezetkímélő hűtőközegként akár több mint 20 százalékkal javíthatja az energiahatékonyságot, miközben a vezérlés a hűtési teljesítményt az adott sportág számára ideális jégviszonyokhoz hangolja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben appeared first on Műszaki Magazin.

A legtöbb kutya- és macskatartó számára ismerősek lehetnek Magyarország legnagyobb állategészségügyi vállalatának, a több mint száztíz éves hazai múltra visszatekintő Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékei. A közel 1500 munkatársat alkalmazó, kutatással, vakcinagyártással és -kereskedelemmel egyaránt foglalkozó vállalat oltóanyagai világszerte segítik a baromfi-, a sertés és kérődzőállományok egészségének megőrzését is.

A cég budapesti és monori üzemeiben szigorú gyógyszeripari előírásoknak kell megfelelni a gyártás teljes folyamata során, hogy mindig egyformán magas minőségű termékek kerülhessenek a polcokra. Ezt az állandó és energiagazdálkodási szempontból is hatékony, illetve fenntartható környezetet biztosítják modern, digitalizált épületautomatizálási megoldások.

A két telephelyen az elmúlt években folyamatos fejlesztések történtek ezen a téren, amelyhez a Siemens Zrt. szállította – partnerein, az SBT Automatika Kft.-n és az ELSZÖV-Automatika Kft.-n keresztül – az épületgépészeti automatizálási feladatokat irányító szoftveres megoldásokat, valamint a pontos mérésekhez precízen kalibrálható, megfelelő tanúsítványokkal ellátott szenzorokat. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az olyan paraméterek, mint például a hőmérséklet vagy a páratartalom a szigorú határértékeken belül maradjanak a gyártási folyamat során. Az átlátható és könnyen kezelhető riportolási funkcióknak köszönhetően pedig az adatok a hitelességét és biztonságát is garantálni tudja az alkalmazás.

A gyártás zökkenőmentességét emellett a Siemens ipari automatizálási megoldások is támogatják a Ceva-Phylaxia üzemeiben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ilyen környezetben készülnek az állatorvosi vakcinák appeared first on Műszaki Magazin.

A Bosnyák tér mellett épült meg Budapest legújabb városnegyede: a Zuglói Városközpont. A nagyszabású beruházás keretében, hét hektáros területen, egy lakó- és hét irodaépületet alakítottak ki, üzleti helyiségekkel és mélygarázsokkal együtt.

Az irodáknak, üzleteknek otthont adó Zenit Corso. Forrás: Zenit Corso

A projekt során központi szerepet töltött be a környezettudatosság: az épületek energiahatékonyságát geotermikus energia biztosítja, a fűtési és melegvíz-előállító rendszerek ezzel a technológiával és korszerű hőszivattyús megoldással működnek majd. Ez a lakók számára az átlagosnál jelentősebb alacsonyabb rezsiköltségeket, az irodák bérlőinek pedig a fenntarthatósági előírások könnyedén történő teljesítését biztosítja majd. Emellett az ingatlanokat az alig egy év múlva életbe lépő mérésügyi rendelkezéseknek való megfelelésre is előkészítették: egyedi, távoli leolvasásra is alkalmas hőmennyiségmérőkkel szerelték fel őket.

Ahhoz, hogy a bérlők hatékonyan tudják kezelni, valamint a saját igényeik szerint alakítani ezeket a fűtés-hűtési rendszereket, korszerű, univerzális és kommunikációképes termosztátok kerültek az irodaépületekbe, amelyeket a Siemens Zrt. szállított partnerén, a Welltech ZRt.-n keresztül.

Az összesen beépített, több mint 3 ezer készülék szinte bármilyen fűtőrendszerhez (pl. radiátor, padlófűtés, fan-coil rendszerek) könnyedén hozzáilleszthető a számos ki- és bemeneti csatlakozójának köszönhetően. Így oldható meg például az ablaknyitás-érzékelés is, ami a hatékonyabb hűtés-fűtésvezérlést teszi lehetővé, és hozzájárul az energiaköltségek csökkentéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése appeared first on Műszaki Magazin.

Az áramszolgáltatók (DSO-k) számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.

Ebben segít a digitalizáció: az új szoftverek valós időben mutatják meg részleteiben, hogyan működik a hálózat, így az üzemeltetők gyorsabban és hatékonyabban tudják irányítani az energiaelosztást.

Karintiai napsütés: lehetőség és kihívás

Karintiában egyre több a napelem, ami kihívást is jelent az áramszolgáltató számára. A tartomány villamos hálózatát üzemeltető Kärnten Netz (KNG) közel 19 ezer kilométernyi vezetéket és több mint 7500 trafóállomást kezel, és most arra készül, hogy okosabb, rugalmasabb módon működtesse a hálózatot.

Az 570 ezer lakosú tartományban 2030-ra várhatóan megduplázódik a napelemes kapacitás, ami 1,1 gigawattnyi növekedést jelent. Összehasonlításképp: Magyarország teljes napelemes kapacitása 2025 őszén érte el a 9 gigawattot.

Ez a gyors bővülés azonban gondokat is okozhat. Különösen a vidéki, hegyek közötti völgyekben, ahol a hosszú elosztóvezetékkel felszerelt hálózat amúgy is hajlamos lehet a feszültséghatár túllépésére. Emiatt az osztrák szabályozás egyre inkább a rugalmas, piacvezérelt megoldásokat támogatja, és elvárja a hálózatüzemeltetőktől, hogy új működési és digitális képességek alkalmazását vizsgálják.

Okos szoftver a túlterhelés ellen

A Kärnten Netz ezért a Siemens megoldását, a Gridscale X Flexibility Manager nevű szoftvert választotta. Ennek célja, hogy a meglévő hálózatból a lehető legtöbbet hozza ki, anélkül, hogy új vezetékeket vagy trafókat kellene építeni.

A szoftver folyamatosan figyeli a hálózat állapotát, és előre jelzi, hol alakulhat ki túlterhelés vagy szűk keresztmetszet. Ha probléma közeleg, a rendszer gyorsan mozgósítja azokat a rugalmas energiaforrásokat, amelyek már most is a hálózatra vannak kötve- így például napelemeket, elektromos autókat, hőszivattyúkat, akkumulátoros energiatárolókat.

Ezek sokkal gyorsabban bevonhatók a hálózat stabilizálásába, mint egy új erőmű vagy infrastruktúra megépítése. Ennek köszönhetően a hálózat akár 20%-kal hatékonyabban használható, beruházás nélkül.

Kevesebb kockázat, alacsonyabb költségek

A digitális átláthatóság nemcsak a napi működést könnyíti meg, hanem a hosszú távú tervezést is. A szoftver pontosan megmutatja, hol van valóban szükség fejlesztésre, és hol elég az okosabb vezérlés. Így a hálózatüzemeltetők akár 40%-kal csökkenthetik a beruházási költségeiket.

Gridscale X: lépés az önálló hálózatirányítás felé

A Flexibility Manager a Siemens Gridscale X moduláris megoldáscsomag része, amely a Siemens Xcelerator digitális platformra épül. Ez lehetővé teszi az áramszolgáltatók számára, hogy gyorsabban és rugalmasabban vezessék be az új digitális technológiákat.

A portfólió több különálló modult tartalmaz. Így a Gridscale X LV Insights valós időben, térképen mutatja meg a kisfeszültségű hálózat állapotát, akár okostelefonon is. A Gridscale X LV Management pedig aktívan vezérli a hálózatot, automatizált „másodpilótaként” segítve az üzemeltetők munkáját.

A Flexibility Managert a Siemens több európai áramszolgáltatóval – például a holland Allianderrel, az olasz Aretivel és a norvég Elviával – közösen fejlesztette ki, valós hálózati tapasztalatokra építve.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat bemutatói azt szemléltették, hogyan fonódik össze az AI, a digitális iker technológia és a valós idejű adathasználat az ipar, az energia, az élettudományok és a gyártás jövőjében

Ipari AI operációs rendszer: Siemens–NVIDIA stratégiai együttműködés

A Siemens és az NVIDIA partnersége új szintre lépett: a két vállalat közösen építi az Industrial AI Operating System koncepcióját, amely a terméktervezéstől és mérnöki munkától kezdve a gyártáson, üzemeltetésen és ellátási láncon át egy egységes, AI-vezérelt rendszerré kapcsolja össze az ipari folyamatokat. A cél nem csupán hatékonyságnövelés, hanem teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzemek létrehozása, amelyek első mintapéldánya 2026-ban a Siemens erlangeni elektronikai gyára lesz

Az NVIDIA a számítási infrastruktúrát, szimulációs könyvtárakat és AI-modelleket biztosítja, míg a Siemens ipari szakértelemmel, szoftverrel és hardverrel járul hozzá a fejlesztésekhez. Az együttműködés fókuszterületei között szerepel az AI-alapú elektronikai tervezés (EDA), a mesterséges intelligenciával támogatott szimuláció és az adaptív gyártás.

Digital Twin Composer: a digitális iker új generációja

A CES egyik legfontosabb bejelentése a Siemens Digital Twin Composer, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator piactéren. A megoldás a Siemens digitális iker technológiáját, az NVIDIA Omniverse szimulációs környezetét és a valós idejű ipari adatokat kapcsolja össze. Ennek eredményeként a vállalatok nemcsak statikus modelleket hozhatnak létre, hanem időben „előre és vissza” mozogva vizsgálhatják egy termék, üzem vagy folyamat viselkedését – például időjárási hatások, terhelésváltozások vagy mérnöki módosítások esetén

A Digital Twin Composer kulcsszerepet játszik az ipari metaverzum megvalósításában, ahol a döntések még a fizikai beavatkozások előtt, virtuális környezetben születhetnek meg.

Gyakorlati eredmények

A technológia üzleti értékét jól szemlélteti a PepsiCo példája. A vállalat amerikai gyártó- és raktárüzemeiben nagy pontosságú, 3D digitális ikreket hoztak létre, amelyekkel a teljes ellátási láncot szimulálják. A megoldás segítségével a potenciális problémák akár 90%-a azonosítható még a fizikai átalakítások előtt, miközben a kezdeti bevezetés során 20%-os kapacitásnövekedést, gyorsabb tervezési ciklusokat és 10–15%-os beruházási költségcsökkenést értek el

AI a mindennapi döntések támogatására

A Siemens kilenc új, AI-alapú ipari kopilotot is bemutatott, amelyek a teljes értékláncot lefedik – a termékadat-kezeléstől és megfelelőség-ellenőrzéstől kezdve a gyártásirányításon át az üzemeltetésig. Ezek a megoldások a Microsofttal közös fejlesztésekre is építenek, és céljuk az, hogy a mérnökök és üzemeltetők számára természetes nyelven, valós időben nyújtsanak döntéstámogatást

AI az élettudományoktól az autonóm járművekig

A bemutatók kitértek az élettudományokra – ahol az AI akár 50%-kal gyorsíthatja a gyógyszerfejlesztést –, a fúziós energia fejlesztésére, valamint az autonóm járművek digitális iker alapú validációjára is. Emellett a Siemens az ipari AI-t már a Meta Ray-Ban AI szemüvegekben is alkalmazza, valós idejű, kéz nélküli támogatást nyújtva a gyártósori dolgozóknak

A Siemens CES 2026-os bejelentései világossá tették, hogy az ipari mesterséges intelligencia nem önálló funkció, hanem átfogó, rendszerszintű átalakulás eszköze. A digitális ikrek, az AI-operációs rendszerek és az ipari kopiloták együttesen lehetővé teszik, hogy a vállalatok gyorsabban innováljanak, csökkentsék kockázataikat és hatékonyabban működjenek egy egyre összetettebb ipari környezetben.

Forrás: Siemens

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Siemens CES 2026 – AI fordulópont appeared first on Műszaki Magazin.

A digitalizálódó villamosenergia-hálózatokban, különösen az egyre elterjedtebb digitális alállomásokban a pontos időszinkronizálás elengedhetetlen a védelmi és irányítástechnikai rendszerek számára. Ez teszi lehetővé, hogy a kritikus védelmi funkciók megszakítás nélkül működjenek, és zavartalan maradjon a fogyasztók, így például a lakosság áramellátása.

Ezen a téren jelent előrelépést egy új megoldás, ami nem csupán növeli a villamos hálózatok megbízhatóságát, de egy kibervédelmi sebezhetőséget is kiküszöböl.

A szinkronizáció szerepe

Időszinkronizáció alatt azt értjük, hogy az összes kommunikációképes eszköznek azonos időalapon kell működnie, akár mikroszekundumos mértékig.

Az időmérés alapját képező időjelek fogadásához a hagyományos villamos védelmi eszközök „csak” globálisan pontos időjeleket igényelnek, ilyenek például a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS). Azonban az ún. process bus rendszerekben, –amelyek a modern, digitális alállomásokon az intelligens elektromos eszközöket kötik össze az elsődleges berendezésekkel,–a mért értékek helyessége, sőt értelmezhetősége, elsősorban a konzisztens helyi pontosságtól függenek, nem pedig a külső globális időjel-forrásoktól.

Emellett a külső időjel-források sebezhetőek lehetnek bizonyos természeti jelenségekkel (pl. napviharokkal) vagy szándékos beavatkozásokkal szemben, ami „időalap-ugrásokhoz” vezethet a referenciaértékként használt időben.

Ilyen zavarok esetében vagy akár a téli-nyári időszámításra való átálláskor, az alállomások rendszerei kénytelenek újraszinkronizálni magukat, hogy ismét összhangba kerüljenek az időalapként használt értékkel. Ehhez azonban előfordul, hogy ideiglenesen le kell állítani a kritikus védelmi funkciókat, ami kiberbiztonsági sebezhetőséghez, téves kioldásokhoz vagy akár egyes berendezések üzemkieséséhez, és költséges leállásokhoz vezethetnek.

Belső óra: Siprotec 5 PTP Grandmaster Clocks

Ezt a kockázatot küszöböli ki a Siemens szabadalmaztatás alatt álló technológiája.

A villamos rendszerek vezérlésére és felügyeletére tervezett Siemens Siprotec 5 eszközökbe ún. „Precision Time Protocol (PTP) Grandmaster Clock (GMC)” órákat építenek be. Ezek megfelelnek annak a nemzetközi szabványnak, ami a hálózati eszközök óráinak kevesebb mint mikroszekundumos pontossággal történő szinkronizálását írja elő. Azaz egy rendkívül stabil, helyi időalapot biztosítanak.

A megoldás lényege, hogy az eszközök belső oszcillátort (rezgéskeltőt) használnak elsődleges időreferenciaként, így függetlenítik magukat a külső GNSS-jelektől. A zökkenőmentes „PTP grandmaster” átkapcsolási technológia pedig biztosítja, hogy amikor az elsődleges órák (pl. a GPS vevő által érzékelt időjelkezelő szerver) visszatérnek, azok először az aktív PTP Grandmaster Clock órákkal szinkronizálódnak, és csak ezután veszik vissza eredeti szerepüket.

Ezáltal megakadályozhatók az átkapcsolások során fellépő, zavaró időalap-ugrások, és a védelmi funkciók folyamatosan elérhetőek maradnak. Azaz a rendszer ellenállóbb lesz a kibervédelmi sebezhetőségekkel szemben is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Időzavaroktól védi a villamos alállomásokat ez a megoldás appeared first on Műszaki Magazin.