Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

“A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz appeared first on Műszaki Magazin.

A Villamos motorok és hajtóművek területén az egyik legnagyobb európai gyártó a Siemens, pontosabban a Siemens Large Drives, s.r.o. 2021. november 11-én a Siemens AG bejelentette a Large Drives Applications (LDA) tevékenységének szétválasztását. A kiválási folyamat során kiderült, hogy az LDA értéklánca és gyártási technológiái sok közös vonást mutatnak a Digital Industries Motion Control üzletágával, különösen a kisfeszültségű motorok (LVM) és a hajtóműves motorok (GM) tekintetében. A Siemens AG 2022. november 17-én közölte, hogy ez a két szegmens egy új, önálló jogi formájú egységbe olvad. Az új integrált vállalat a kisfeszültségű villanymotorok, a középfeszültségű villanymotorok, a középfeszültségű frekvenciaváltók és a hajtóműves motorok szegmensében az INNOMOTICS nevet kapja.

Az Innomotics portfóliója a fenti termékcsoportok minden igényt kielégítő, végponttól végpontig terjedő kínálatát foglalja magában, amelyet innovatív megoldások, a digitalizációs portfólió és a szolgáltatások széles skálája egészít ki. Ez egyaránt vonatkozik az új rendszerekre és a meglévő rendszerek karbantartására, javítására és utólagos felszerelésére. Így az Innomotics minden iparágban biztosítja az energiahatékonyságot, csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és minimalizálja a rendszerek szénlábnyomát. A digitalizációs know-how és a széles körű szolgáltatások a kínált hajtások teljesítményét és rendelkezésre állását a legmagasabb szinten tartják. Az INNOMOTICS a jövőben is együttműködik a Siemens más üzletágaival, például a technológiákhoz és az értékesítéshez kapcsolódó termékpartnerségek révén, valamint beszállítói és szervizkapcsolatok keretében. A Siemens Zrt. továbbra is a portfóliójában tartja a kisfeszültségű frekvenciaváltók, PLC-k, szervóhajtások és szervomotorok körét.

Az INNOMOTICS termékek magyarországi képviseletét a Lammers Trióda Motor Kft. látja el. Cégünk több mint 25 éves tapasztalatával tudjuk támogatni és segíteni az akadálytalan átállást.

Segítünk a magyarországi felhasználóknak, hogy azonos szakmai szintű és rugalmas kiszolgálást kapjanak, hasonlóan, mint az átalakulás előtt! – Üveges Zsolt ügyvezető, Lammers Trióda Motor Kft.

Komplex szolgáltatás igény szerint!

A Lammers Trióda Motor Kft., Siemens Zrt.-vel együttműködve megoldást nyújt a felhasználóknak, ha igényük nemcsak Villamos motorokra, hajtóművekre, és középfeszültségű frekvenciaváltókra, hanem ezekkel együtt kisfeszültségű frekvenciaváltókra, PLC-kre, szervóhajtásokra és szervomotorokra is kiterjed. Kívánságuk szerint össze tudjuk állítani a fenti termékekből álló ajánlatokat is, ezzel biztosítva, hogy egy kézből egy szakértőtől együtt megoldást kapjanak. Ezzel le tudunk fedni minden hajtás igényre kiterjedő elképzelést.

Kérem keressenek minket az új INNOMOTICS és Siemens hajtás termékek körével:

www.triodamotor.hu/elerhetosegek/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post INNOMOTICS – új név a villamos hajtásoknál appeared first on Műszaki Magazin.

A becslések szerint 2030-ra Franciaországban legalább 330 ezer, de akár 480 ezer e-töltőállomásra is szükség lehet. Ehhez gyors ütemben, folyamatosan újabb és újabb autópálya-pihenőhelyeket szerelnek fel töltőkkel, ahol már most akár 20 perc alatt 80 százalékra „tankolhatóak” az e-autók.

Franciaországban 2022-ben közel 200 ezer új elektromos járművet regisztráltak, ami 26 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. Így 2022 végén több mint 1,1 millió elektromos és plug-in hibrid jármű közlekedett Franciaországban, 2030-ra pedig akár 35 százalékra emelkedhet az elektromos autók aránya a francia utakon. Ez a CO₂-kibocsátást és a klímacélok elérését tekintve mindenképpen jó hír, az azonban kihívást jelenthet, hogy ilyen mennyiségű elektromos jármű számára biztosítva legyen a megfelelő töltőinfrastruktúra.

Franciaországban ezért a töltőállomások országos hálózatának megerősítése és bővítése kulcsfontosságú a jövő mobilitásának megteremtéséhez. 2023 májusában az ország át is lépte a 100 ezer nyilvános töltőállomás mérföldkövét. Ebben a munkában talált partnerre az ENGIE Vianeo e-mobilitási vállalat a Siemensben, miután a tavalyi év során 64 franciaországi autópálya-pihenőt szereltek fel, összesen 320 darab, nagy teljesítményű, Siemens elektromos jármű (EV) töltővel.

Az országszerte négy autópálya-hálózaton (SANEF, APRR, AREA és VINCI Autoroutes hálózatok) telepített töltők között 251 darab 300 kW teljesítményű, ultragyors SICHARGE D modell és 69 darab 160kW-os, de skálázhatóságának köszönhetően akár ugyanúgy 300 kW-ra fejleszthető SICHARGE D töltő kapott helyet. Egy-egy csomópontnál így akár 24 töltőpont is elérhető, megelőzve ezzel azt, hogy a töltésre várakozók feltorlódjanak.

Ezek a töltőállomások az autópályás közlekedés igényeinek megfelelve, akár 20 perc alatt 80 százalékra képesek feltölteni az EV-ket. Minden töltőállomás képes egyidejűleg két jármű között dinamikusan elosztani a rendelkezésre álló teljesítményt, a könnyű használatot pedig a 24 hüvelyk átmérőjű, felhasználóbarát kezelőképernyők biztosítják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közel félmillió e-töltőpontra is szüksége lehet Franciaországnak néhány éven belül appeared first on Műszaki Magazin.

Továbbfejlesztette töltési portfóliójának zászlóshajóját a Siemens. Az új, 400 kW teljesítményű készülék a 2021-ben piacra dobott SICHARGE töltőcsalád legújabb verziója.

Az immár ultragyors töltést biztosító modell kapacitásának köszönhetően leginkább autópályák mellett és e-kamionok töltőoszlopaként válhat a mindennapi mobilitás támaszává.

Az akár 40 °C-os hőségben is teljesítménycsökkentés nélkül működő töltőket – speciális kialakításuknak (diszpenzeres rendszerüknek) köszönhetően – négy DC (egyenáramú) töltőkarral látták el. Azaz egyidejűleg több jármű is csatlakoztatható, amelyek között az eszközt kezelő szoftver dinamikusan osztja meg a rendelkezésre álló teljesítményt. A fenntartható működéshez így a helytakarékosság is hozzájárul. A többféle fizetési opciót is integrálni képes töltők többnyelvű, intuitív, érintőképernyős kezelőfelület segítségével irányíthatóak, amelyeken a töltőpont-üzemeltetők akár hirdetéseket is elhelyezhetnek.

„Ez egy úttörőnek számító fejlesztés, hiszen magas környezeti hőmérsékletnél szinte minden gyártónak problémát okoz, hogy az oszlopaik nem képesek folyamatosan a 400 kW-os teljesítmény stabil leadására. Emellett az is kiemelkedő a piacon, hogy a Siemens partnereinek személyre szabott szolgáltatásokat és folyamatos támogatást biztosít a termék teljes életciklusa alatt, a telepítéstől a digitális és távoli, valamint a helyszíni szolgáltatásokig.”

– mondta el Szilágyi Norbert, a Siemens Zrt. e-mobilitási szakértője.

Az előző verziójú, „csak” 300 kW teljesítményű SICHARGE D gyorstöltőből tavaly nyáron gyártották le az ezredik darabot a Siemens lipcsei gyárában.

Az új modell már rendelhető a hazai piacon is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kánikula sem akadály az új csúcstöltőnek appeared first on Műszaki Magazin.

A gyógyszeripar automatizációs, digitalizációs kihívásairól és lehetőségeiről kérdeztük Bóta Pétert, a Folyamatirányítás és Digitalizáció csapat vezetőjét.

Az EUROAPI budapesti telephelyén található a vállalatcsoport legnagyobb K&F részlege, valamint a teljes cégcsoportot kiszolgáló IT Hub is. Ahhoz, hogy ilyen számosságú terméket és szolgáltatást ennyi irányba biztosítani tudjunk, elengedhetetlen, hogy automatizációs rendszereink kiemelten rugalmasak és bővíthetőek legyenek. –tudjuk meg a Bóta Pétertől, az EUROAPI Folyamatirányítás és Digitalizáció vezetőjétől.

MM: Milyen újdonságok vannak az üzemben, hol tart az automatizáció?

B.P.: A gyógyszeripar erősen szabályozott iparág. Folyamatosan figyeljük a legújabb automatizációs újításokat és lehetőségeket, de ezek adaptálása és engedélyeztetése a mi rendszereinkhez – és ezáltal bevezetésük is – nálunk hosszú folyamat. Telephelyünk ipari területei túlnyomó részt robbanásbiztos zónába vannak sorolva, ez szintén szűkíti a területünkön alkalmazható automatizációs megoldások palettáját.

Bóta Péter, EUROAPI Hungary Kft.

Hol tartunk most az automatizációs folyamatokban?

Kardinális, nagy változást nem, de folyamatos fejlődést látok: a technológiákat DCS, míg a kiegészítő funkciókat, a package-unitokat PLC-k, SCADA rendszerek irányítják. Igyekszünk egyre intelligensebb terepi eszközöket használni, melyek megkönnyítik a hibakeresést, diagnosztikát. Kiemelt fejlődési lehetőség egyrészt a szoftvereink egységesítése, sztenderdizálása, illetve a pár éve már nagyon sokat emlegetett Data Science területe. Különböző DCS és Scada rendszereink hatalmas Big Data források, folyamatosan dolgozunk ezen adatok elemzésén és az ezekből kinyerhető információk minél szélesebb körű hasznosításán. Itt a mesterséges intelligencia segítségével olyan optimalizálási, szimulációs lehetőségek előtt nyílik meg az út, ami régebben elképzelhetetlen lett volna. A gyógyszergyártás berkein belül – a kollégákkal egymás között viccesen meg szoktuk jegyezni – hogy nem is a hatóanyag, vagy késztermék gyártás az elsődleges profilunk, hanem a papírgyártás. Ez arra utal, hogy a hatósági irányba történő megfelelés miatt a klasszikus módszertan szerint egy-egy adag legyártott termékhez akár többszáz oldal – jellemzően papír alapú – dokumentum készül. Szerencsére a szabályozói-és az ügyféloldal is egyre inkább elfogadja és igényli a papírmentes megoldásokat. Ezt mi is így látjuk és keressük, teszteljük az újabb és újabb lehetőségeket.

Mire a legbüszkébbek az automatizáció/ gyártás tekintetében?

Több éve zajlik legnagyobb folyamatirányító rendszereink szoftveres sztenderdizálása. Ez nagy segítséget nyújt mind az üzemi dolgozóknak, mind a fejlesztőknek, mérnökeinknek. Nem csak egységes felhasználói felületet kapunk, de egy fejlesztés, átalakítás, valamint a hibakeresés is sokkal gyorsabb és pontosabb találatokat eredményezhet, ha egységes a szoftver felépítése. Büszkeségre ad okot, hogy kiemelten kezeljük a preventív/ prediktív karbantartást. Így el tudjuk érni, hogy berendezéseink ne álljanak le nem várt meghibásodások következtében – veszélyeztetve ezzel a gyógyszerhatóanyagok szigorú gyártási menetrendjét – hiszen még azelőtt információt kapunk gépeink kialakuló hibáiról, valamint a szükséges javításokról, mielőtt azok bekövetkeznének. A covid és chiphiány okozta szállítási határidő-csúszások már csökkenek, de még mindig aggodalomra ad okot, ha egy váratlan meghibásodás miatt 2 hetet kell állnia egy berendezésnek a pótalkatrészre várva. Ezek a nem tervezhető kiesések minden esetben problémát jelentenek számunkra, amelyet partnereinkkel együtt megoldunk. Emellett azt gondolom, arra is büszkék lehetünk, hogy a növekvő piaci- és kapacitás igénynek folyamatosan eleget tudunk tenni a meglévő rendszereink bővítésével.

Mi a Siemens-eszközök szerepe a gyártásban?

Telephelyünkön a gépeket, a gyártóberendezéseket irányító PLC-k nagy többsége Siemens gyártmányú, jellemzően valamilyen package-unit-al érkeznek hozzánk. Beszállítóinktól itt már igyekszünk a Siemens 1500- as termékcsaládot rendelni, míg kisebb jelszámú rendszereknél az ET200SP moduláris vezérlők jelennek meg. Motorvezérlési feladatokra még a LOGO! eszközöket, illetve – szerintünk a jövőt jelentő – Simocode-okat használunk. Tartályaink súlymérését a Siwarex termékcsalád elemeire bízzuk. Végül – bár nem gyártó rendszer, de – megemlítem, hogy épületautomatizáláshoz a Desigo CC alkalmazást használjuk.

Hogyan látja az automatizáció jövőjét a gyógyszergyártásban?

Az első, legfontosabb kihívás a „többet, kevesebbért és gyorsabban” elv. Ráadásul nálunk, az EUROAPI Hungary Kft.-nél – mivel a gyógyszerhatóanyag gyártás erősen szabályozott – ezeket úgy kell alkalmaznunk, hogy a minőségi mutatóink csak javuló tendenciát mutathatnak. Úgy érzem, hogy ez a kihívás egyre több kreativitást igényel, a meglévő módszertanok sokszor nem elég hatékonyak, szemléletmód váltás is szükséges. Az emberi munka támogatása az egyre intelligensebb eszközökkel, funkciókkal kiemelt értéket jelent. Fontos megemlíteni, hogy a modern automatizálási eszközökkel az emberi hibázás jelentős mértékben csökkenthető, illetve a Data Integrity elvárásoknak is magasabb szinten tudunk eleget tenni.  A másik igény szintén a hatékonyság növelése érdekében születik meg, de egészen más, jellemzően egy „felsőbb”, üzleti területen. A sokat emlegetett adatalapú döntéshozatal támogatása újabb kihívásokat – és egyben lehetőségeket – tár elénk. Az ANSI/ISA-95 szabványban definiált piramis alján lévő adatokat egyre nagyobb mennyiségben, valós időben kell feljuttatni a felsőbb rétegekbe. Mindezt természetesen a kiberbiztonsági elvek teljes körű betartása mellett. Ezen a területen sajnos még mindig messze van az IT-OT terület fejlettségi szintje, de egyre ígéretesebb az OT fejlődése is. Ezzel kapcsolatosan az is látszik, hogy az automatizálással foglalkozó szakembereknek egyre mélyebb ismereteket kell szerezniük hálózatmenedzsment vagy akár adattudomány terén. Jó pár éve lehet hallani a moduláris technológiákat támogató MTP szabványról vagy szükségességéről, mely szintén komolyabb változást hozhat, de véleményem szerint nem a közeli jövőben. Összességében elmondható, hogy a gyógyszergyártásban előrehaaladás nem kizárólag a rendszerek megújításával, fejlesztésével valósítható meg, szorosan kapcsolódik hozzá az azzal dolgozó szakértői csapat tudásának folyamatos bővítése, fejlesztése.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jövő a gyógyszergyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

A HERU pirolízis technológiát alkalmazó hibrid hőszivattyúként, égetés nélkül képes a lokálisan keletkező hulladékból akár kétszer annyi energiát is előállítani, mint amennyi a működtetéséhez szükséges. A felhasználók így nemcsak hulladékuktól szabadulhatnak meg, hanem energiaszámláikat is csökkenthetik. Nem beszélve arról, hogy az eszköz a CO₂ kibocsátás és a hulladékfeldolgozás problémájának egy hatékony megoldása lehet.

A Siemens elkötelezetten támogatja a zöldenergia területén megvalósuló fejlesztéseket, most egy olyan új megoldás fejlesztését segíti, amely átalakítja a mindennapi hulladékot energiává. Nik Spencer találmányát a HERU Technologies fejlesztette, a Siemens pedig vezérléssel és kijelzőpanellel látta el, emellett más felhasználókkal együtt részt vett az eszköz tesztelésében is.

Hulladékból zöldenergia

A szeméttelepre szánt, újrahasznosításra alkalmatlan hulladékok, mint a például különböző csomagolóanyagok, higiéniai cikkek, pelenkák és szerves hulladékok, élelmiszerek értékes energiává alakulnak a HERU által alkalmazott pirolízis segítségével, amely működését a feltalálója úgy érzékelteti, hogy 5-9 millió éves, a természetben végbemenő bomlási folyamatot gyorsít fel 5 órásra.

Mi a pirolízis?

A pirolízis (hőbontás) szerves hulladék kémiai lebontására szolgáló technológia, amely során erre a célra kialakított reaktorban hevítéssel, oxigénmentes, vagy oxigénszegény közegben a szerves hulladékot többféle termékre bontanak szét. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a hulladékot hasznos anyagokká – olajokká, gázokká és szénné – alakítsák. Az így keletkező termékek felhasználhatók energiaforrásként vagy további vegyipari folyamatok alapanyagaként.

A HERU 125 literes tartályában 70 fokos, fűtésre használható melegvizet állít elő, amely csatlakoztatható az épület meglévő fűtési rendszeréhez. A folyamat végterméke csupán hamu, amely automatikusan a lefolyóba ürül, anélkül, hogy káros hatással lenne a környezetre.

Fenntartható megoldás közintézményeknek és iparvállalatoknak

A HERU125 Hibrid Energiaforrás Egység (HERU) az első kifejezetten vállalkozások, egészségügyi és gondozási, valamint közintézmények számára készült fejlesztés. Az eszköz nagy előnye, hogy az intézmények keletkező hulladékát képes helyben feldolgozni, így azt nem kell elszállítani, és nem terheli a központi hulladékkezelő rendszert sem.

A Siemens ipari környezetben is alkalmazni kívánja az innovatív technológiát. A HERU az ipar igényeihez alakított piaci termékként lehetővé tenné, hogy az iparvállalatok hatékonyan csökkentsék hulladékkibocsátásukat, elősegítve fenntartható működésüket a körkörösség jegyében.

Forrás: https://www.siemens.com/global/en/company/stories/industry/recycling-waste-rubbish-energy-waterheatingsystem-heru.html

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ételmaradékból is készülhet melegvíz appeared first on Műszaki Magazin.

Jelentős fejlesztés indult a Michelin nyíregyházi gyárában. A sportautó-abroncsokat készítő üzemben modernizálják a vulkanizáló berendezéseket: az eddigi gőzpréseket elektromos meghajtásúra cserélik, amellyel az üzem csökkenti az energiafogyasztását.

A vulkanizálás a gumiabroncsok gyártási folyamatának utolsó szakasza, amelyben az abroncsok elnyerik végső geometriai formájukat. Ennek során, hő hatására, a gumiabroncsok öntőformáit tartalmazó vulkanizáló présgépekben egy olyan vegyi reakció megy végbe, ami keresztkötéseket hoz létre a gumikeverék polimerláncai között.

A Michelin az első elektromos vulkanizáló présgépét a 2010-es évek elején fejlesztette ki Németországban. Technológiája különlegesnek tekinthető, mivel azt más szállító jellemzően nem alkalmazza a személyautókhoz készülő gumiabroncsok gyártásában. Németországban már ezt az első elektromos vulkanizáló présgép vezérlését is Siemens-technológiával látták el, a Michelin pedig ezt a vezérléstechnikát vállalati szabványként írja elő minden gyárában az új présgépek telepítéséhez.

Pilotprojekt előzte meg a hazai fejlesztést

A nyíregyházi gyárban 2021-ben telepítették az első prototípust, a rá következő évben pedig az első, meglévő gőzprés átalakítása mellett beüzemeltek 6 darab új elektromos présgépet is. A kedvező tapasztalatok alapján aztán 2023-ban hozzáláttak az üzemben működő összes, 40 darab présgép lecseréléséhez, és az ütemezés szerint 2024 végére mindegyik vulkanizáló présgépük elektromos lesz.

A gőzpréseket kiváltó elektromos gyártási technológiával a nyíregyházi gyár várhatóan hétszeresére fogja növelni az energiahatékonyságát, valamint környezeti lábnyomának és CO₂-kibocsátásának csökkentésével közelebb jut a 2050-re megcélzott karbonsemlegesség eléréséhez.

A Michelin abroncsgyárai közül egyébként a nyíregyházi üzem az első, ahol az elektromos vulkanizáló présgépek irányítása mellett az ezeket kiszolgáló robot vezérlését is Siemens PLC végzi. Emellett a gépekhez szükséges tartalékalkatrészeket, valamint a Michelin helyi mérnökeinek képzését is a Siemens Zrt. biztosítja. Az együttműködés nem újkeletű, a hazai abroncsgyárban a termelést már jó ideje a Siemens hajtástechnikai megoldásai, frekvenciaváltói és villanymotorjai segítik.

Szupersportautókhoz készítenek gumiabroncsokat

A nyíregyházi üzem 1962-ben kezdte meg működését, és a Michelin Csoport 1996-ban vásárolta fel az akkori Taurus vállalatot. A napjainkban több mint ezer főt foglalkoztató üzem nagy teljesítményű gumiabroncsokat gyárt sport és szupersport osztályú járművekhez. Ügyfelei közé tartozik a Porsche, a Land Rover, az AMG Csoport és a Ferrari is. Az abroncsgyár Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnagyobb vállalata, az elmúlt öt évben több mint 1700 helyi beszállítóval dolgozott együtt.

A Michelin világszerte több mint 10 ezer aktív szabadalmat felölelő portfóliójával vezető szerepet tölt be a kutatás-fejlesztés területén. Célja, hogy gumiabroncsai 2050-re 100 százalékban megfeleljenek a fenntarthatóság követelményeinek, azaz teljes egészében megújuló, újrahasznosított, biotermelésből származó vagy más forrásból beszerzett, fenntartható anyagokból készüljenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gőzkorszakból az elektromos korba lép a Michelin hazai gyára appeared first on Műszaki Magazin.

A hagyományos áramhálózatok világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, ahogy robbanásszerűen emelkedik a villamosenergia-igény, tömegesen jelennek meg megújuló termelő egységek, és változnak a felhasználói szokások. Az üzemeltetőknek emellett a klímavédelemi, az ellátásbiztonsági és a megfizethetőségi szempontoknak egyszerre kell megfelelniük. Ezekre a kihívásokra kínál hatékony választ a mikrogrid.

Saját hálózat, számos előnnyel

„Egy iparvállalat telephelyét, egy irodakomplexumot vagy kisebb településeket a mikrogridek segítségével akár jelentős részben függetleníteni lehet a közcélú áramhálózattól.”

– magyarázza Vass József, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának villamosenergia-hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakembere.

 „Ez rugalmasabbá, így megbízhatóbbá teszi az elektromos ellátást, csökkenti az adott felhasználó energiaszámláját, emellett a megújuló energiaforrások, például naperőművek használatával fenntartható és környezetkímélő megoldás is. Mindeközben akár egy új bevételi forrás alapjait is megteremtheti a résztvevők számára.”

Azaz ezek az önálló helyi elosztóhálózatként működő, intelligens rendszerek mindig a pillanatnyi igényeknek megfelelően és az aktuális energiaárak figyelembevételével, mesterséges intelligenciát is használva, folyamatosan finomhangolják egy-egy épület vagy akár több létesítmény energiagazdálkodását. Ehhez összefogják a hozzájuk csatlakozó villamosenergia-termelő, -tároló és -fogyasztó berendezéseket. Ezekről valós idejű adatokat kapnak okos szenzorokon és kommunikációképes eszközökön keresztül, amelyeket gyakran felhőalapú rendszerek segítségével tárolnak és elemeznek.

Kiegyensúlyozott áramellátás, a megújulók integrációjával

2027-ig várhatóan az összes új áramtermelő kapacitás mintegy 90 százalékát a megújulók tehetik ki, amelyből 80 százalék az időjárásfüggő (nap- és szélenergia) technológiákhoz fog fűződni. Ezek előrejelzési bizonytalanságai és váratlan ingadozásai rendszerszinten okozhatnak ellátásbiztonsági problémákat, amelyeket a korábbiaknál jóval magasabb fokú intelligencia és automatizáció alkalmazásával lehet elkerülni.

A mikrogridek digitális megoldások segítségével folyamatosan felügyelik az eszközök állapotát, aktuális termelését és fogyasztását, így az algoritmusokra támaszkodva pillanatokon belül, automatikusan reagálnak az energiatermelésében bekövetkező változásokra. Ezáltal képesek kiegyensúlyozni a termelési ingadozásokat és a csúcsterhelési időszakokat („peak shaving”). Az alacsony fogyasztású vagy megújulóenergia-túltermelési időszakokban eltárolják az energiát, áramszünet esetén pedig a szükséges saját kapacitásokat elindítva biztosítják a zavartalan ellátást, majd a szünetet követően újraszinkronizálják a rendszert az elosztó hálózattal.

Mikrogrides példák: e-töltés, irodaház, ipari naperőmű

Amellett, hogy a mikrogridek tiszta, jövőálló rendszerekként fenntarthatóbbá teszik az energiatermelést, skálázhatóságuknak és rugalmasságuknak köszönhetően változatos körülmények között, számos célra telepíthetőek.

Tipikusan ilyen, gyorsan megtérülő befektetés lehet a hazánkban is egyre jelentősebbé váló e-mobilitás területe. Például a benzinkutak könnyebben szélesíthetik szolgáltatásaik körét elektromos töltéssel, ha a rendelkezésükre álló villamos energiát a korábbinál hatékonyabban „osztja el” egy mikrogrid rendszer. Így ahelyett, hogy költség- és időigényes elektromos hálózati infrastruktúra-bővítésbe kellene beruházniuk, önálló rendszert is kialakíthatnak, naperőmű és energiatároló alkalmazásával. Nagyobb méretű e-flották esetében pedig a töltőegységek igény szerinti teljesítménykiosztását, vagy a holtidőkben a „felesleges” energia értékesítését is szabályozhatják mikrogriddel.

A mikrogridek emellett az áramszolgáltatóval való folyamatos kommunikáción alapuló vezérléssel nagyobb, akár akkumulátoros energiatárolóval kombinált, napelemparkok termelését szintén képesek optimalizálni. Magyarországon például már létezik olyan ipari naperőmű, amelynek szabályozását egy új, mikrogridhez hasonló technológia látja el. Ez a szoftveres megoldás automatikusan a pillanatnyi telephelyi igényekhez igazítja a napelemek termelését.

A nemzetközi szintérre kitekintve pedig a mikrogridek már többszörösen bizonyítottak: egyetemi campusok, irodaházak energiaellátását teszik hatékonyabbá, illetve fenntarthatóbbá. Például így működik a Siemens bécsi és müncheni központja is.

A technológiáról készült tanulmány teljes terjedelmében, rövid regisztrációt követően, erről az oldalról letölthető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eljött a mikrogrid ideje – Saját hálózat biztosíthatja a fenntartható, stabil energiaellátást appeared first on Műszaki Magazin.

A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.

A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel, vagy éppen vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.

Lassan, de biztosan

A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei. Ősszességében leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.

A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.

Eltérő szemlélet

A felmérés arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44%), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%).

Az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jövőtudatos vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

Immár egy éve kezeli a zsámbéki szennyvíztisztító telep új egysége öt Pest vármegyei település (Budajenő, Telki, Perbál, Tök és Zsámbék) szennyvízét. A modern létesítmény, ami a több mint 30 éves elődjét váltotta fel, napi 2500 köbméter, csatornahálózaton keresztül érkező szennyvíz és napi 30 köbméter szippantott szennyvíz tisztítására alkalmas.

Komplex folyamattal tisztul a szennyvíz

A közel 20 ezer főt kiszolgálni képes telepen elsőként mechanikai, majd biológiai tisztítás történik. Utóbbi az élővizek természetes öntisztulási folyamatát utánozza: a szennyvízben lévő szerves anyagot, – nitrogénformákat és foszfort, – az eleveniszapnak hívott biomassza mikroszkopikus méretű élőlényei lebontják, és megtisztítják. E folyamat több medencében történik.

Ezt követően az iszapot gravitációs sűrítő- és kémiai (polielektrolit) oldat hozzáadagolásával centrifugálják, melynek eredményeként az előírásoknak megfelelő, ún. víztelenített szennyvíziszap keletkezik.

A biológiai medencék mellett a fertőtlenítő-, valamint a tisztított szennyvíz medence is a technológiai sor részét alkotja. A keletkező hulladékokat (pl. zsír, homok) külön gyűjtik, és a hulladékkezelőbe szállítják. A kezelt, szagtalan víz végül a Békás-patakba folyik.

A zsámbéki telep tervezését, kivitelezését, illetve próbaüzem-irányítását az UTB Envirotec Zrt. végezte a Mészáros & Mészáros Zrt. megbízásából.

A telep automatizált működését, – ahogy számos más, hazai szennyvíztisztító egységét is, – Siemens-eszközök segítik. Ennek keretében a Siemens Zrt. a szennyvízmozgató gépek vezérlését ellátó ipari számítógépeket (PLC-ket), az adatgyűjtést végző hardvereket, továbbá kijelzőket, áramlásmérőket, szintkapcsolókat, radaros szinttávadókat és nyomásértékeket közlő távadókat szállított.

Bővült a csatornahálózat is

A 2023 őszén lezárult, Pest vármegyei projektet az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) finanszírozta. A pályázaton közösen indultak az ellátott települések, Budajenő, Telki, Perbál, Tök és Zsámbék, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) koordinálása mellett. A projekt során nem csupán a telep új egysége készült el, hanem szennyvíz-nyomóvezeték hálózat és csatorna-rendszer is épült.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így működik a zsámbéki szennyvíztisztító telep appeared first on Műszaki Magazin.

A Róma áramellátását biztosító hálózat csúcsigénye a következő tíz évben várhatóan 2200 MW-ról 3300 MW-ra fog nőni. Ezzel a kihívással nincs egyedül az olasz főváros: a növekvő energiaigények és a megváltozó fogyasztói szokások miatt világszerte és Magyarországon is egyre szükségesebb a villamos hálózatok kapacitásának bővítése.

A római elosztóhálózat-üzemeltető (Distribution System Operator / DSO) Areti vállalat is ezért a digitalizáció felgyorsítását tervezi, hogy a költség- és időigényes, hardveres infrastruktúra-beruházásokat kiváltva, szoftveres módon tegye intelligensebbé, így ellenállóbbá és jövőbiztossá hálózatát. Ezért, illetve, hogy áramkimaradások és feszültségingadozások nélkül bővíthesse kapacitásait, az Areti olyan rugalmassági szolgáltatások kereteit dolgozta ki, amelyet most Siemens-technológiával párosítva kezdenek tesztelni a RomeFlex mintaprogram keretében.

Idén februártól a római DSO által kezelt közép- és kisfeszültségű hálózatokhoz csatlakozó felhasználók (például egyetemi campusok) részt vehetnek egy intelligens megoldásokat alkalmazó, helyi rugalmassági villamosenergia-gazdálkodási piacon. A prosumerként (termelő-fogyasztóként) működő felhasználók így „demand-response alapon” kereskedhetnek a rendelkezésükre álló vagy megújuló forrásból termelt energiával.

A korábbinál magasabb szintű hálózatirányítást igénylő folyamat során Siemens-szoftverekkel tesztelik a város elektromos infrastruktúráinak szűk keresztmetszeteit, valamint feszültségingadozás-kezelő képességét. Ezekre az információkra építve, illetve a Siemens digitális iker technológiáját alkalmazva, szimulációk segítségével lesz kezelhetőbb az egyre komplexebb hálózati struktúra, valamint előrejelezhetőek az esetleges problémák és meghibásodások.

A mintaprogram során gyűjtött adatok, valamint az algoritmus-alapú működtetési tapasztalatok alapján a hálózatüzemeltető költséghatékonyabb döntéseket tud majd hozni a jövőbeni fejlesztéseihez. A városvezetésért felelős és az energiapiaci szabályozó hatóságok pedig részletesebb információkat kapnak a további beruházások tervezéséhez, valamint akár egy országos rugalmassági szabályozás kialakításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Helyi rugalmassági piacot tesztelnek Róma villamosenergia-hálózatán appeared first on Műszaki Magazin.

Az eredetileg 1864-ben épült és 2014-ben teljesen felújítva újranyitott Pesti Vigadó patinás épületében újabb modernizációra került sor: az épület teljes világításvezérlését korszerűsítették.

A pazar megjelenésű, 19. századi stílusú csillárok, köztük a díszterem két óriási, 108 karú csillárjának hagyományos, E27 foglalatú halogén izzóit LED égőkre cserélték, amelyek fényerő-szabályozásához a Siemens Zrt. biztosította a technológiát. A 2023 nyarán használatba vett, decentralizált világítástechnikai rendszerhez összesen 64 fényerő-szabályozót (univerzális dimmert), valamint további kiegészítő eszközöket szállított a vállalat. Ezeket a Siemens Zrt. partnere, a Robotház Kft. telepítette a helyszínen, miközben az épület ez idő alatt is számos rendezvénynek otthont adott.

Ezek az intelligens, új fényerő-szabályozók nagy fényterhelés elbírására is alkalmasak, és széleskörű beállítási lehetőségeiknek (dimmelési görbéiknek) köszönhetően kifejezetten ideálisak mozik, színházak, operaházak vagy történelmi épületek világításához.

A beruházás így nemcsak biztonságosabb, illetve energia- és költséghatékonyabb működést biztosít a Vigadó számára, de pontosabban és egyszerűbben beállítható az éppen szükséges fénymennyiség is a termekben. Így például a díszteremben zajló előadások előtti elsötétítésért is ez, a színpad- és hangtechnikával összehangolt megoldás felel. Emellett ezek a KNX épületfelügyeleti rendszerbe integrált eszközök megkönnyítik a világítási rendszer monitorozását is: számos mérési és diagnosztikai adatot, egy esetleges hiba esetén pedig pontos státuszjelentést szolgáltat a rendszer, amit az üzemeltetők akár mobileszközökről is tudnak kezelni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Pesti Vigadó fényeit is Siemens-technológiával vezérlik appeared first on Műszaki Magazin.

A kulcs az adatok kinyerése, gyűjtése, elemzése, és az ezen nyugvó akcióterv. Néha már egy-két gépből kinyert új adattal, ezen alapuló módosításokkal is jelentős megtakarítás érhető el, amivel a hatékonyság és a versenyképesség növelhető – kezdi Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

MM: Hogyan segíti a Siemens a cégek fenntarthatóságát?

Hadd mutassam be egy aktuális példán keresztül: a Heineken globális nettó karboncéljának elérésére kötöttünk hosszútávú megállapodást. Elsőként a virtuális térben, digitális ikertechnológia segítségével leképeztük a sörgyár energiarendszerét, és elemeztük az optimalizációra alkalmas területeket. Kiderült, a sörfőzési folyamatokhoz szükséges fűtési és hűtési rendszerek, –amelyek az energiafelhasználás mintegy 70 százalékát adják– optimalizálásával üzemenként akár 15-20 százalékos energiamegtakarítás és átlagosan 50 százalékos CO2-csökkentés érhető el. Ennek megvalósítása érdekében skálázható, végponttól végpontig tartó megoldásokat, hardvereket és szoftvereket egyaránt fogunk bevezetni a Heineken gyártóüzemeiben. A dekarbonizációs folyamat során először 15 üzemben fogjuk ezeket alkalmazni világszerte.

Persze nem mindegyik fenntarthatósági projekt ilyen, de jól mutatja, hogy miként dolgozunk. Megismerjük az ügyfél igényeit, elemzést végzünk, és kooperációban segítünk megvalósítani a kitűzött célokat.

MM: Számít a cég mérete?

Nem. Sőt, a legtöbb megkeresésünk a kisebb méretű vállalatoktól érkezik, ahol más adottságok közt dolgozhatunk. Ám itt is igyekszünk komplex javaslatcsomagokat letenni, melyek alapja a mérés, ami jellemzően az energiamérést végző szoftverünk, vagy azt megelőzően, mérőműszereink bevezetésével kezdődik.

Ezek segítségével strukturáltan, átláthatóan és a megfelelő munkatársak számára válnak elérhetővé a fogyasztási adatok, melyekhez kapcsolódóan lehet az optimalizációt elvégezni. Néha ez egyszerű, meglepően sokszor az derül ki például, hogy egy-egy gépsor berendezése feleslegesen működik a szünetekben.

De a gyártás összeforr az épületgépészeti területtel is, ahol világítás, fűtés-hűtés, szellőztetés is szükséges a mindennapi üzemeléshez. Itt is egy-egy új, energiahatékony megoldás bevezetése vagy éppen szellőztetőmotor tisztítása csökkentheti a felhasznált energiát. A munkát itt is az egész épületre vonatkozó adatgyűjtéssel, elemzéssel érdemes kezdeni, melyben az EPC-Tool szoftverünk segít.

A megtakarítási lehetőségek gyakoriak többek közt az intralogisztika területén, ahol például a mozgás által keletkezett energiát lehet visszatáplálni, elraktározni, újrafelhasználni. Hazánkban e projekteket jellemzően rendszerintegrátor partnereink segítségével valósítjuk meg.

MM: Mi látszódik az új üzemek fenntarthatósági igényei kapcsán? Itt már eleve magas fenntarthatósági szintet határoznak meg a beruházók.

Hazánkban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a gyáraknál napelemrendszer, napelempark létesül. A megújuló energiákat is integráló helyi áramhálózat menedzselését biztosítja az ún. mikrogrid-technológiánk. Ezt mi magunk is használjuk, számos Siemens-lokációban, köztük például a bécsi campusunknál ilyen található, és ez szintén hozzájárul a CO2-kibocsátás csökkentéséhez.

Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője

Ugyanakkor -ahogy a hazai felmérésünk is rámutat- a termékek karbonlábnyomának meghatározása jószerével fehér folt a cégek számára. A SIGREEN alkalmazás használatával a teljes ellátási láncon belül nyomon követhető és kalkulálható a termékek összesített széndioxid lábnyoma. Ez egy megkülönböztető versenyelőny lehet a zölden működést preferáló vásárlóknál! Sőt a vállalati oldalon is mind jobban teret nyer a zöld beszerzés, azaz plusz pontokat jelent, amikor egy szállító bizonyítottan környezetbarátabb szolgáltatást, terméket tud biztosítani.

MM: A technológia fejlesztése hogyan függ össze a fenntarthatósággal?

Néhány kiragadott példa jól mutatja, hogy mennyi részlete van a környezeti fenntarthatóság szegmensének.

Egy-egy termék karbonlábnyomának 80%-a eldől már a tervezőasztalon. Ha ezt a számot tudják a vállalatok keletkeztetni, meghatározni, a fenntarthatósági munka jelentős része meg is van! Ezt biztosítja a Siemens XCelerator portfoliónkba tartozó szoftvereink egyike.

De a meglévő gépek fejlesztését is támogatjuk. Például, ha egy szerszámgép működését megváltoztatjuk, akkor az kevesebb megmunkálást, kevesebb hűtőfolyadékot vagy akár préslevegőt igényelhet.

Vagy a kemencéknél pontosan meghatározható, hogy melyik panel hány fokos felhevítésével érhető el ugyanazon hatás, ami jellemzően kevesebb energiafelhasználással jár.

Modernizáláskor, új termékkör indulásakor több vállalat dönt a retrofit mellett. Ekkor meglévő berendezéseiket nem lecserélik, hanem felújítják, új vezérlést adnak a „vashoz”. Ennek a beruházásigénye, környezeti terhelése töredéke egy új gép beszerzéséhez képest.

MM: Mi a célja a fenntarthatósági fejlesztéseknek? Mit javasolna a cégeknek?

Környezeti fenntarthatóság terén a vállalatok egyrészt az előírásoknak kívánnak megfelelni, illetve az ennél szigorúbb, -már, ahol kidolgoztak ilyet- saját fenntarthatósági politikájukban meghatározott számoknak. Ezek jellemzően a karbonkibocsátás megszüntetésére, a fosszilis energiaforrások használatának, illetve a kibocsátott hulladék csökkentésére fókuszálnak.

Utóbbi kapcsán nemrég nyílt meg egy, a technológiánkkal működő üzem Ausztriában, ahol mesterséges intelligenciával ellátott robot szortírozza a hulladékot, a mind nagyobb újrafelhasználhatóság érdekében.

„A fenntarthatóság kapcsán úgy tapasztalom, hogy a cégeknél célszerű minél több társterületet bevonni, holisztikusan gondolkozni, és a merésznek tűnő célkitűzéseket kis lépésekben megvalósítani.”

– Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

MM: Mi a Siemens „keresnivalója” a fenntarthatóság terén?

Mi abban segítjük a vállalatokat, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság terén sikereket érjenek el. Megoldásainkkal a korábban említett dekarbonizáción és energiahatékonyságon túl, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, az emberközpontúság és a társadalmi változások terén fejtünk ki pozitív hatást. A nemzetközi minősítő szervezetek is visszajelzik ezt: teljesítményét tekintve a legfenntarthatóbb vállalatok közé sorolják a Siemenst.

A felhalmozott tudást szívesen megosztjuk, ezt feladatunknak is érezzük.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Környezeti fenntarthatóság az ipar 4.0 korában appeared first on Műszaki Magazin.

A több mint 8 ezer férőhelyes és 28 ezer négyzetméter alapterületű Pick Aréna kézilabdacsarnokot 2021 decemberében adták át, és a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságon debütált. A Budapesten kívüli legnagyobb, hazai multifunkcionális sportcsarnok 2022-ben elnyerte az Építőipari Nívódíjat, és nem csupán a sport szempontjából jelentős. A komplexumhoz tartozik a két edzőpályával és 1500 fős lelátóval felszerelt edzőcsarnok, a 25-30 gyermek középiskolai bentlakásos kollégiumi elhelyezésére alkalmas akadémia, valamint egy 80 fős konferenciaterem is.

Itt bizonyítanak immár több mint két éve a Siemens Zrt. kisfeszültségű kapcsolóberendezései. A komplett, készre szerelt Siemens-berendezéseket a kivitelező, a West Hungária Bau Kft. (WHB) választotta, amelyekhez a Siemens mérnöki támogatást, valamint tanácsadást biztosított. Az intelligens, biztonságos és könnyen kezelhető energiaelosztási rendszer így segít megfelelni az aréna komplex használata során támasztott követelményeknek.

A Siemens Zrt. számára nem ismeretlen terep a sportarénák világa, megoldásait több jelentős sportlétesítményben használják országszerte. Ezek közé tartozik a múlt nyáron debütáló, alapüzemmódban is 15 ezer férőhelyes Nemzeti Atlétikai Központ is, ahol az elektromos rendszerek zökkenőmentes működését szintén Siemens közép- és kisfeszültségű energiaelosztási berendezések biztosítják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Pick Arénában a Siemens biztosítja az energiaelosztást appeared first on Műszaki Magazin.