A „2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás egyik fő megállapítása, hogy a fogyasztói csomagolt termékek gyártói fokozódó költségnyomásra és a termelési hatékonyságot csökkentő tényezők erősödésére számítanak, amire reagálva az „ipari intelligenciával” igyekeznek fokozni versenyképességüket.

A következő években jelentős mértékben emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya a fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártóinak várakozásai szerint. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által nyilvánosságra hozott „2026 Industrial AI in CPG Survey” című felmérés szerint míg idén még csak 15 százalékos lehet a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteség, addig jövőre már 21,37 százalékos, 2030-ra pedig akár 29,14 százalékos lehet ez az érték. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelésben tapasztalható késések, leállások és a berendezések hibái becslések szerint már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét adják.

A felmérésből kiderült az is, hogy sok gyártó bízik a mesterséges intelligencia (MI) ipari célú felhasználásában, a technológiától azt remélik, hogy segítségével mérsékelhetik az elkerülhető veszteségekből adódó károkat. Jelenleg a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka jelezte, hogy az MI-t már végponttól-végpontig terjedően beépítették a kulcsfontosságú műveleteikbe és a döntéshozatalba. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada azzal számol, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia a működésük központi eleme lesz, ami azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt háromszorosára nőhet a CPG-gyártók körében a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya.

A kutatás alapján az érintett vállalkozásoknál azzal számolnak, hogy az MI projektek a jövőben majd nagyon gyorsan visszahozzák a befektetett összegeket. A válaszadók harmada 2030-ra 50–74 százalékos megtérülést vár az MI-projektektől, közel tizedük pedig 100 százalék felettit, ami azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán végrehajtott befektetések kevesebb mint egy év alatt megtérülnek. Ilyen szintű teljesítménnyel jelenleg csak a Világgazdasági Fórum által Példaképként jellemzett üzemekben, illetve az autonóm gyárakban találkozhatunk.

Bár a jövőbeli, MI befektetésekkel kapcsolatos megtérülési remények igen optimisták, a jelenben már korántsem ennyire derűlátók a megkérdezett vállalkozások. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy jelenleg 20 százalék alatt van a mesterséges intelligencia projektjei esetében a ROI (Return of Investment), közel harmaduk pedig 5 százalékos, vagy annál alacsonyabb megtérülést lát. Vagyis megállapítható, hogy az ágazat egyelőre csak korlátozottan tud élni az MI-beruházásokban rejlő lehetőségekkel.

„A gyártók 2030-ra a végponttól-végpontig terjedő MI megoldások használatában háromszoros növekedést várnak és ugrásszerű javulást remélnek a beruházásaik megtérülési ütemében is, ami olyan szintet érhet el, amely napjainkban legfeljebb csak a Példakép és autonóm gyárakra jellemző. Ezek az elvárások évek óta a legerőteljesebb jelzések arra, hogy sürgős lépésekre van szükség. A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását. Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket. Jelenleg a CPG-szektor számára a szándékok és a felkészültség között meglévő szakadék áthidalása az egyik legfontosabb versenyképességi prioritás”

– mondta Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke.

Az ipari intelligenciához szükséges felkészültség hiánya a fő akadály

A mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránti erős bizalom ellenére a technológia szélesebb körül alkalmazását több, főként strukturális akadály is gátolja. A válaszadók 43 százaléka emelte ki az MI-vel és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, míg az elavult automatizálási rendszereket és infrastruktúrát 37,5 százalékuk említette a gátló tényezők között. Szintén sokan, a megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy komoly problémát okoz a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya. A munkavállalók részéről tapasztalható ellenállást a válaszadók negyede, míg a kiberbiztonsági, valamint jogi megfelelési problémákat kicsit több mint ötödük emelte ki.

„A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy ahhoz, hogy mindössze négy év alatt sikerüljön elérni azt a szintű fejlődést a ROI-ban, amit az ipari mesterséges intelligencia kapcsán várnak a felmérés résztvevő, jelentős változásra van szükség az együttműködés, az átláthatóság és a közös szabványok terén. Az SE Advisory Services révén máris világszerte alkalmazzuk ügyfeleinknél a saját Példakép gyárainkban felhalmozott tudást, segítve őket abban, hogy digitális ambícióikat mérhető eredményekké alakítsák. Hisszük, hogy a bevált gyakorlatok és az ágazatspecifikus szakértelem megosztása és alkalmazása beindítja az ipari digitális átalakulás következő hullámát”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és az AVEVA együttműködésében megjelent új tanulmány, melynek címe: „Beyond the Hype: Practical AI for Competitive Consumer Goods Manufacturing”, útmutatást nyújt a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez, többek között az élelmiszeriparban és az italgyártásban. A tanulmány felvázolja, hogyan vezet az ipari adatok hasznosítása, a moduláris automatizálás, az elektrifikáció és az ipari mesterséges intelligencia bevezetése az autonóm működéshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipari intelligencia alkalmazása appeared first on Műszaki Magazin.

A GrindingHub a köszörüléstechnológia egyik legjelentősebb nemzetközi szakmai platformja, amely a modern gyártástechnológia kulcsterületére, a precíziós megmunkálásra fókuszál. A rendezvény nem csupán egy hagyományos kiállítás, hanem olyan komplex tudásközpont, ahol a gyártók, fejlesztők és felhasználók egyaránt megismerhetik a legújabb technológiai megoldásokat és ipari trendeket. A bemutatott innovációk lefedik a teljes értékláncot, a köszörűgépektől és szerszámoktól kezdve az automatizált rendszereken át egészen a mérés- és minőségbiztosítási technológiákig.

A stuttgarti szakkiállítás kiemelt figyelmet fordít a digitalizáció és az Ipar 4.0 megoldások térnyerésére, amelyek alapjaiban alakítják át a köszörülési folyamatokat. A modern berendezések egyre fejlettebb szenzorikával és adatgyűjtési képességekkel rendelkeznek, így lehetővé válik a gyártási folyamatok valós idejű monitorozása és optimalizálása, valamint a prediktív karbantartás alkalmazása. Ezzel párhuzamosan az automatizálás és a robotizáció szerepe is folyamatosan növekszik, különösen a nagy sorozatú gyártásban, ahol a hatékonyság és a reprodukálhatóság kulcsfontosságú.

A fenntarthatóság szintén meghatározó szemponttá vált, így a fejlesztések egyre inkább az energiahatékonyság növelésére, valamint a hűtő-kenő anyagok felhasználásának csökkentésére irányulnak. Emellett az új, nehezen megmunkálható anyagok – például nagy szilárdságú ötvözetek, kerámiák és kompozitok – megjelenése új kihívásokat jelent, amelyek speciális köszörülési technológiákat igényelnek.

A rendezvény egyik legnagyobb értéke a tudásmegosztásban rejlik, hiszen a kiállítást szakmai előadások, workshopok és élő bemutatók egészítik ki, amelyek során a résztvevők gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg az új megoldásokat. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások számára, amelyek így gyorsabban tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó ipari környezethez.

A GrindingHub nemzetközi szinten is jelentős szerepet tölt be, mivel számos országból vonzza a kiállítókat és látogatókat, ezáltal elősegíti a technológiai együttműködéseket és a beszállítói kapcsolatok erősítését. Összességében elmondható, hogy a GrindingHub a köszörüléstechnológia egyik meghatározó fóruma, amely aktívan hozzájárul a gyártóipar fejlődéséhez, és iránymutatást ad a jövő precíziós megmunkálási megoldásaihoz.

• Időpont: 2026. május 5–8. (kedd–péntek)
• Helyszín: Messe Stuttgart, Németország
• https://www.grindinghub.de/en/?utm_source=chatgpt.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GrindingHub – A köszörüléstechnológia jövőjének központja appeared first on Műszaki Magazin.

Mindez 55 éve történt, és megérkeztünk több fejlődési szakasz után a mesterséges intelligenciához (MI) mai fejlődésünk csúcsához, amelyet még nem is ismerünk igazán. Gépészmérnökként sok évtizede foglalkozom a szereléstechnológiával, és azon belül az automatikus megoldásokkal fejlesztői és egyetemi oktatói szinten. Hol tudjuk az MI-t használni?

Mit értünk az MI alatt: le egyszerűsítve hatalmas adathalmaz alapján gépi (automatikus) döntés érhető el minden témában több kevesebb sikerrel. Tehát az ember kikapcsolásával gyors és pontos véleményt kapunk.

A feltételek az adott szakterülethez tartozó hatalmas pontos adatbázis, amelyhez gyors, és nagy teljesítményű számitógépek kellenek. Mindezt műszaki és informatikai szakemberek sokasága tudja létrehozni sok munkával.

Így jött létre egy új tudományág, az adattudomány, amely minden mesterséges intelligencia alapja. Adatgyűjtés, adatrendszerezés és feldolgozás. Az adattudomány alkalmazott, interdiszciplináris tudomány. Az adattudomány célja ismeretek előállítása az adatokból, például a vállalatirányítás optimalizálása vagy a döntéshozatal támogatása érdekében. Különféle területeken alkalmazott módszereket és ismereteket, például matematikát, statisztikát, sztochasztikát, informatikát és ipari know-how-t használnak.

A járműiparban is számos szerelősor, különböző automatizálási szintű szerelőmunkahely és anyagmozgató rendszer vesz részt. A tervezőt ma is számos szoftver segíti, például a „plant simulation”, a „solid edge”, stb. Az MI egy magasabb színvonalat képvisel és biztonságosabb is lehet. Azonban sokkal nagyobb adatháttérre van szüksége és bonyolultabb algoritmusokra.

A fentiek a technológiákról szóltak, és betekintést engedtek a tervezésbe. Az automatizálásban fontos szólni az adatbiztonságról és az adatkarbantartásról is. A járműiparban ez is kényes terület.

Mindezek alapján kell szólni a gazdasági előnyökről és hátrányokról is. A gyorsan változó világban meg kell fontolni mikor érdemes az MI alkalmazásba beruházni, vagy mikor elegendő az egyszerűbb megoldás mellett dönteni. Úgy néz ki, hogy technikai akadály nincs, de gazdasági korlátok léteznek. Erről a szakembereknek kell dönteni és ne kérdezzük az MI-t.

Dr. Göndöcs Balázs c. egyetemi docens

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligencia (MI) a szereléstechnológiában appeared first on Műszaki Magazin.

Ez az új, iparágakon átívelő szövetség a teljes technológiai vertikumra kiterjed — a kapcsolódástól és felhőinfrastruktúrától kezdve a félvezetőkön, szoftvereken és mesterséges intelligencián át. A TTA célja, hogy közös, megbízható és átlátható technológiai normákat és szabványokat alakítson ki, amelyekre a világ – beleértve a vállalatokat, kormányokat és felhasználókat – hosszú távon számíthat.

A szövetség azokra a növekvő geopolitikai feszültségekre és digitális szuverenitással kapcsolatos vitákra reagál, amelyek ma sok országban jellemzők. Sok ország azt vizsgálja, hogyan csökkenthetné függőségét a központi digitális infrastruktúráktól, miközben a bizalom a digitális technológiák iránt — különösen az adatok tárolása, biztonsága és ellenőrzése kapcsán — kritikus kérdéssé vált.

A részt vevő vállalatok szerint közös, ellenőrizhető elvek segíthetnek abban, hogy a szolgáltatók származási országától függetlenül átláthatóságot, megbízhatóságot és biztonságot nyújtsanak.

A Trusted Tech Alliance alapelvei

A kezdeményezés középpontjában öt alapelv áll, amelyek meghatározzák, mit jelent „megbízható” technológiai szolgáltatónak lenni:

1. Átlátható vállalatirányítás és etikus magatartás – a vállalatoknak világos, etikus működési gyakorlatokat kell követniük.
2. Biztonságos fejlesztési folyamatok és független auditok lehetősége – a technológiát biztonságosan kell fejleszteni, és függetlenül ellenőrizhető legyen.
3. Ellátási láncok és globális biztonsági szabványok folyamatos felügyelete – a beszállítói lánc biztonságának garantálása.
4. Nyitott, interoperábilis és ellenálló digitális ökoszisztéma támogatása – a technológiai piacok ne váljanak töredezetté.
5. A jogszabályok és az adatvédelem tiszteletben tartása – a szövetség tagjai elkötelezettek a hatályos jogi keretek és a személyes adatok védelme mellett.

Digitális szuverenitás és együttműködés

A Trusted Tech Alliance egy nem elszigetelt kezdeményezés; a cél az, hogy globális együttműködésen alapuló platformot biztosítson a közös standardok kialakításához. A tagok szerint egyetlen ország vagy vállalat sem tud egyedül biztonságos, megbízható digitális technológiai ökoszisztémát építeni.

A TTA jelenlegi tagjai a következők:
Anthropic, AWS, Cassava Technologies, Cohere, Ericsson, Google Cloud, Hanwha, Jio Platforms, Microsoft, Nokia, Nscale, NTT, Rapidus, Saab és SAP.

A résztvevők elkötelezték magukat amellett, hogy a gyakorlatban is betartják az alapelveket, és független auditmechanizmusok bevezetésével biztosítják az elvek végrehajtását, bár az ilyen auditok részleteit még nem tették közzé.

Mit jelent ez az iparág számára?

Ez a kezdeményezés különösen fontos lehet az elektronikai és technológiai ipar számára, mivel a folyamatosan szigorodó biztonsági követelmények, beszállítói lánc- és megfelelőségi szabványok nemzetközi szinten egyre hangsúlyosabbak. A közösen definiált standardok hosszú távon hatással lehetnek a tenderekre, partnerségekre és befektetési döntésekre is.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szövetség az átlátható technológiáért appeared first on Műszaki Magazin.

A szakemberek a biológiai rendszerek elveit használják fel technológiai eszközök, például mesterséges érzékszervek vagy idegi interfészek fejlesztésére. A terület ma már nem csupán az agy–gép interfészekről vagy futurisztikus protézisekről szól, hanem arról is, miként lehet az emberi test működését – az idegrendszertől az izmokon át a mozgásig és az érzékelésig – mérni, értelmezni és technológiával kiegészíteni.

A világ vezető gazdaságai milliárdokat fektetnek bionikus végtagokba, intelligens szenzorokba és a neurális adatfeldolgozásba. Észak-Amerika vezető szerepét mára Kína és a Távol-Kelet vette át a területhez kapcsolódó fejlesztésekben és kutatásokban. Európában a helyzet ambivalens: a bionikai és info-bionikai rendszerekre épülő piac erős mérnöki és orvostechnológiai bázissal rendelkezik, az európai országok (például Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság) jelentős részt vállalnak a klinikai alkalmazásban, azonban a kutatási-fejlesztési kapacitás nagyon korlátozott a szabályozási kötöttségek, valamint a befektetési lehetőségek miatt. Az emberig jutó fejlesztések egyik utolsó kutatási-oktatási intézménye azonban épp Magyarországon található. „A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán foglalkozunk a biológia mérnöki művelésével, ami, az emberig eljuttatható fejlesztésekben is testet ölt. Kutatásainkat nemzetközi együttműködésekben is láthatóvá tudjuk tenni. Óráimon arra törekszem, hogy a hallgatókat a klinikai valósággal is megismertessem. Mivel egyre inkább szükséges mérnöki szempontokat is érvényesíteni a mindennapi orvoslásban, fontos, hogy az orvosok és mérnökök megtanulják egymás munkamenetét, gondolkodását.” – emeli ki dr. Hillier Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar egyetemi adjunktusa, a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete Látás Rendszerszintű Neurobiológiája Kutatócsoportjának vezetője.

A neurális technológiák, az idegrendszerrel való gépi kapcsolatlétesítés – akár a jelek kiolvasása, akár a stimulációs jelbevitel – ma a tudomány egyik legnehezebb mérnöki kihívása. „Ezek mind nagyon-nagyon nehéz feladatok, hiszen a biológia máshogy működik, mint az elektronika. A terület fejlődésének egyik legnagyobb akadálya éppen az, hogy a két világ – az élő rendszerek komplexitása és a digitális eszközök precizitása – csak akkor kapcsolható össze, ha olyan szakemberek dolgoznak rajta, akik mindkét oldal működésének alapelveit értik.” – hangsúlyozza dr. Iván Kristóf, egyetemi docens, az Info-bionika mérnöki mesterképzés szakfelelőse. „Nem csupán mérnöki vagy biológiai tudást adunk át, hanem személetet, amelyben ez a két fajta gondolkodás nem párhuzamosan működik, hanem szervesen egyesül. Igyekszünk már diplomamunkáknál, doktori témáknál is olyan problémákat adni, amelyeknél a hasznosítás és a piaci igény kézzelfogható.” – teszi hozzá a szakember.

A képzésben részt vevők olyan eszközök és rendszerek fejlesztésével ismerkednek meg, amelyek képesek idegi interfészeket kezelni, valós idejű biológiai adatokat elemezni és mérni, vagy új generációs rehabilitációs technológiákat létrehozni, ideértve az agy-gép interfészeket, a szenzoros robotikát, a bionikus protéziseket és más, a klinikai gyakorlatban használható megoldásokat. Az egykori hallgatók ma már olyan cégeknél dolgoznak, mint a Richter, a 77 Elektronika, a Philips, General Electric vagy az OnCompass. Ezen felül olyan startupok kötődnek hozzájuk, mint az adatbázisok számítógépes modellbe integrálásával sejtszimulációs szoftvert fejlesztő Cytocast, valamint az emberi anatómiát szövetről-szövetre leképező, bionikus robotok és protézisek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozó Allonic. A Pázmány ITK-n lévő kutatási központok a hazai medtech és egészségipari ökoszisztémát erősítik, és nemcsak a szakemberek képzését szolgálják, hanem hosszú távon globális versenyképességet is építhetnek Magyarország számára egy gyorsan növekvő, stratégiai területen.

Info: https://kepzes.itk.ppke.hu/infobionika/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Info-bionika: protézisek, neurális technológiák appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari vállalatok még mindig túl gyakran fejlesztenek ki olyan digitális kiegészítő kínálatot, amely nem kellően igazodik az ügyfelek tényleges igényeihez. A probléma ritkán technológiai alkalmatlanság, sokkal inkább az, hogy a digitális szolgáltatás nem illeszkedik elég pontosan a valós üzemeltetési igényekhez, és így a vevő nem értelmezi közvetlen haszonként a funkciókat. Mérnöki nézőpontból ez azért különösen érdekes, mert a digitális szolgáltatás értéke sokszor nem egyetlen funkcióban, hanem a teljes használati életciklusban, a működési kockázatok csökkentésében és a döntéstámogatásban jelenik meg.

Túlzott funkcionalitás

A szolgáltatásfejlesztések egyik tipikus csapdája a túlzott funkcionalizálás. Ha a megoldás sok, de a felhasználó számára nem releváns funkcióval érkezik, akkor a rendszer komplexnek, nehezen bevezethetőnek és nehezen árazhatónak tűnik. A belépési küszöb ilyenkor megnő: a vevő úgy érzi, egy csomagban kap olyan elemeket is, amelyekért fizetnie kell, de amelyekre nincs szüksége. A technológiai csapat szempontjából ez gyakran „többet adunk” logikával indul, a piaci oldalon viszont a többlet-funkció sokszor többlet-kockázatként és többlet-tanulási feladatként jelenik meg.

Skálázhatóság és vevői előny

Két tényező különösen meghatározza a digitális szolgáltatások sikerét: a skálázhatóság és a konkrét, mérhető vevői előny. Skálázhatóság alatt itt nem csupán a felhőkapacitás értendő, hanem az, hogy a szolgáltatás bevezetése, használata és bővítése többféle ügyfélkörnyezetben, eltérő működési kultúrák mellett is reálisan megvalósítható legyen. Mérnöki oldalról ez a moduláris felépítés, a konfigurálhatóság és a karbantartható adat- és integrációs architektúra irányába tolja a tervezést. A konkrét vevői előny pedig azt jelenti: a szolgáltatásnak egyértelműen kapcsolódnia kell egy valós működési problémához (idő, leállás, kockázat, adminisztráció, kiszámíthatóság), és ezt az előnyt érthetően kell kommunikálni és mérni.

Külön figyelemre méltó, hogy a siker egyik kulcsszereplője nem a fejlesztés, hanem az értékesítés. A korai értékesítési bevonás azért kritikus, mert a sales csapat birtokolja azt a piaci tapasztalatot, amelyből a valós igények, ellenérvek és bevezetési korlátok gyorsan megérthetők. Az értékesítők korai bevonása lerövidítheti a követelmény feltárás ciklusát, és csökkentheti annak kockázatát, hogy a fejlesztés rossz irányba optimalizálódik. Ipari környezetben a használati helyzetek erősen egyediek; ezért a jó ötlet önmagában kevés – a szolgáltatásnak bele kell simulnia az adott üzem valós folyamataiba.

Árazási modell

A digitális szolgáltatások gazdasági sikerében a szerződéses és árazási modell legalább olyan meghatározó, mint a technológia. A használatalapú konstrukciókra (például Pay-per-Use vagy szolgáltatásként kínált eszköz), ahol a vevő elvileg csak akkor fizet, amikor ténylegesen használ. A gyakorlatban azonban ezek a modellek bizalomvesztéshez vezethetnek, ha az árazás nem átlátható, vagy ha a használatalapú díj végül drágábbnak bizonyul a klasszikus finanszírozásnál, illetve rejtett kiegyenlítő tételek jelennek meg a futamidő végén. Mérnöki szemmel ez azért fontos, mert az árazási logika gyakran technológiai paraméterekhez kötött (üzemóra, ciklusszám, terhelési profil, állapotadatok), tehát a mérés és az adatminőség közvetlenül befolyásolja a számlázás igazságosságát és a vevői élményt.

Kilépési lehetőség

A transzparens, rugalmas szerződés pszichológiai értelemben is csökkenti a belépési ellenállást. Egy olyan konstrukció, amelyben van világos szabályrendszer, érthető feltételek és valódi rugalmasság, gyorsítja a döntést. Kiemelt elem egy olyan korai kilépési lehetőség, amely a futamidő egy pontjától kockázatmentesebb távozást biztosít. Érdekes mérnöki-támogatási következtetés, hogy a rugalmas feltételek nem feltétlenül növelik a szolgáltató kockázatát arányosan, ha a szolgáltató (például gyártó) képes a visszakerülő eszközöket hatékonyan újrahasznosítani, újra bérbe adni vagy értékesíteni. A rendszer így win-win: a vevő biztonságban érzi magát, a szolgáltató pedig kontrollálható kockázat mellett épít hosszabb távú kapcsolatot.

Készülékadatok elemzése

A digitális szolgáltatások következő fejlődési lépcsője a data-based megközelítés, a készülékadatok intelligens elemzése, amely lehetővé teszi a szolgáltatás és a finanszírozás finomhangolását a valós használathoz. Az egyik fő irány a karbantartás, egy berendezés élettartamát és megbízhatóságát erősen befolyásolja, milyen intenzitással és milyen körülmények között üzemel. Ha a használati paraméterek rendszerszinten rögzíthetők és elemezhetők, akkor levezethetők egyedi karbantartási intervallumok és célzott szervizcsomagok. Ez mérnöki szempontból adatgyűjtési stratégiát, érvényesített mérési pontokat és olyan analitikai modellt igényel, amely az üzemeltetési valóságot tükrözi, nem csak elméleti átlagokra épít. A mérnöki fejlesztésnek és a piaci visszacsatolásnak korán és folyamatosan össze kell kapcsolódnia – a termék, a szolgáltatás és az üzleti modell egyetlen, integrált rendszerként működik.

A digitális szolgáltatás akkor lesz gazdaságosan sikeres, ha a technológia nem önmagáért létezik, hanem valós működési helyzetekre optimalizált, skálázható, és igazságos, átlátható szerződési keretben érkezik.

A digitális szolgáltatások hosszú távú sikerének egyik kritikus mérnöki tényezője a megbízható adatértelmezés. Az ipari környezetben keletkező adatok önmagukban ritkán hordoznak értelmezhető információt; jelentésük csak a működési kontextus ismeretében válik világossá. Ezért a szolgáltatások fejlesztése során nem elegendő pusztán adatgyűjtési pontokat definiálni, hanem szükséges a berendezések fizikai működésének mély ismerete is. A mérnöki tudás itt közvetlenül beépül az algoritmusokba és a döntéstámogató logikába. Sok helyen egyre nagyobb szerepet kap a digitális iker (digital twin) megközelítés, amely lehetővé teszi a berendezések virtuális reprezentációját. Ez nem csupán szimulációs eszköz, hanem folyamatosan frissülő modell, amely az üzemi adatok alapján követi a valós állapotot. Mérnöki szempontból a digitális iker akkor válik értékessé, ha nem statikus modell, hanem képes a kopás, a terhelési ciklusok és az üzemeltetési eltérések hatásait is figyelembe venni.

A fotók illusztrációk

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális szolgáltatások az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric – Bloomberg Energia-Technológiai Koalíció appeared first on Műszaki Magazin.

A távmunka (remote work) és az otthoni munkavégzés (home office) néhány év alatt tömeges kísérletből tartós munkarenddé vált, de a vezetők egy része továbbra is bizonytalan abban, hogy otthon valóban dolgoznak-e a munkavállalók. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása azonban arra utal, hogy a félelmek nagy része alaptalan – feltéve, hogy a vállalatok nemcsak technológiát adnak, hanem autonómiát is adnak a dolgozóknak, hogy eldönthessék, honnan végzik a munkájukat.

Tóth Rita, Dunavölgyi Mária, Mitev Ariel és Marciniak Róbert a Nature-csoporthoz tartozó Humanities & Social Sciences Communications folyóiratban tette közzé tanulmányát arról, hogyan hat a távmunka választhatósága az alkalmazottak teljesítményére és élettel való elégedettségére.  A 809 fős, reprezentatív mintán végzett kutatás eredményei szerint azok a munkavállalók, akik rugalmasan dönthetnek arról, hogy otthonról dolgoznak-e és emellett támogató vezetést is tapasztalnak, egyszerre teljesítenek jobban és érzik magukat elégedettebbnek.

A tanulmány alapkérdése régóta foglalkoztatja a vállalatokat. A pandémia után elterjedt a „termelékenységi paranoia”: sok vezető attól tart, hogy ha nem látja az alkalmazottakat, nem tudhatja, tényleg dolgoznak-e. A Microsoft globális felmérése rámutatott, a távmunka megítélése milyen paradox helyzetet eredményezett: míg a munkavállalók 87 százaléka produktívnak érzi magát hibrid munkavégzés mellett, a vezetők csupán 12 százaléka bízik ebben. Ezért sokszor ez is állhat amögött is, hogy a munkáltatók egy része visszahívja a munkavállalóit az irodába.

Nem a távmunka csökkenti a termelékenységet, hanem a bizalmatlanság 

A Corvinus kutatása szerint a bizalom hiánya könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat. A rugalmasság önmagában ugyan javítja az alkalmazottak kontrollérzetét, de messze nem olyan erősen, mint a bizalmon alapuló együttműködő szervezeti kultúra. Amikor a dolgozók úgy érzik, hogy szabadon alakíthatják, honnan dolgoznak, és közben a feletteseik is elismerik önállóságukat, a teljesítmény és az általános életelégedettségük az életükkel egyaránt emelkedik.

A modell több összefüggésre is rávilágít. A munkakörnyezet feletti kontroll – ami az eszközöket, munkarendet vagy a feladatok szervezését illeti – nemcsak az autonómiát erősíti, hanem mérhetően jobb teljesítményhez vezet. Az autonómia pedig tovább javítja az elégedettséget. A hatás többszörös: az autonómiát támogató vezetők nemcsak közvetlenül ösztönzik a jobb munkavégzést, hanem olyan környezetet teremtenek, ahol a dolgozók a saját döntéseik révén is hatékonyabbá válnak.

Aki jobban teljesít, egyben elégedettebb is az életével 

A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy a magasabb teljesítmény önmagában is növeli az életelégedettséget. A szerzők szerint ennek hátterében az állhat, hogy a jó teljesítmény a kompetencia erős visszajelzése — sok dolgozó számára ez a pszichológiai tőke legalább annyira fontos, mint az anyagi elismerés.

Tóth Rita, a tanulmány első szerzője hangsúlyozza: „Ha egy szervezet vezetői bizalmon alapuló kultúrát építenek, azzal növelik az alkalmazottak autonómiáját, amely  nemcsak a munkatársak egyéni teljesítményét javítja, hanem végső soron a szervezet egészéét is, miközben pozitívan hat az alkalmazottak életminőségére.”

Szerinte a vállalatok akkor járnak jól, ha a távoli munkavégzés lehetőségét nem szükségmegoldásnak, hanem a vezetői eszköztár aktív elemének tekintik. A hibrid és távoli munkavégzés hatékonysága nem a fizikai jelenléten, hanem a kultúrán múlik. A vállalatok számára a technikai háttér biztosítása ma már munkavállalói alapelvárás, ezért a valódi versenyelőnyt a támogató és átgondolt vezetői gyakorlatok adják. Ha a munka minőségét nem a felügyelet garantálja, hanem az eredmények alapján ítélik meg, a dolgozók motiváltabbak lesznek, a „termelékenységi paranoia” pedig okafogyottá válik.

A kutatás azt sugallja, hogy a jövő munkahelye ott lesz sikeres, ahol az irodát nem ellenőrzési pontként, hanem rugalmas kapcsolatteremtő és kollaboratív térként használják, és ahol a vezetés feladata nem a fizikai jelenlét ellenőrzése, hanem az eredményalapú teljesítményértékelés. A vállalatoknak nemcsak a távmunka-szabályozásra kell összpontosítaniuk, hanem a vezetők képzésére, a szervezeti kultúra fejlesztésére és a bizalomépítésre is, hogy olyan vezetési gyakorlatokat, gondolkodásmódot és magatartást alkalmazzanak, amelyek támogatják a munkavállalói autonómiát és egyben segítik az elköteleződést is.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A távmunka igazi tőkéje a bizalom, nem a technológia appeared first on Műszaki Magazin.

A rendezvény öt napja alatt mintegy nyolcvanezer szakmai látogató érkezett a világ minden tájáról, miközben közel ezerhatszáz kiállító, negyvenöt országból mutatta be legújabb fejlesztéseit és innovációit. A vásár szervezője, a VDW (Német Szerszámgépgyártók Szövetsége) hangsúlyozta, hogy az esemény nem csupán bemutatótér, hanem egyben olyan fórum is, ahol a jövő technológiai irányai és az ipar globális trendjei rajzolódnak ki.

Az EMO Hannover 2025 fókuszában az automatizálás, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció álltak, hiszen ezek a tényezők döntően meghatározzák a termelés hatékonyságát és fenntarthatóságát.

Az automatizálás a kiállítás egyik legfontosabb témája volt, amelyet a munkaerőhiány és a költségcsökkentés kényszere tesz egyre elengedhetetlenebbé. A VDW felmérése szerint a látogatók fele kifejezetten arra volt kíváncsi, hogyan tudja a gyártási folyamatokat hatékonyabbá tenni robotikai és automatizált megoldások bevezetésével. A robotgyártók rendkívül aktívan jelentek meg a rendezvényen, ahol körülbelül száznegyven cég mutatta be legújabb fejlesztéseit, köztük olyan kollaboratív robotokat is, amelyek ember és gép együttműködésére építve képesek rugalmasan támogatni a gyártást. A Fanuc Europe vezetője rámutatott, hogy a jövő gépgyártása már nem elképzelhető ember és robot szoros együttműködése nélkül.

A mesterséges intelligencia szintén központi szerepet kapott. A fejlesztések már túlmutatnak az egyszerű adatfeldolgozáson, és egyre inkább olyan rendszerek jelennek meg, amelyek képesek valós időben optimalizálni a gyártási folyamatokat vagy döntéstámogatást nyújtani a mérnökök számára. Az EMO-n bemutatott alkalmazások között szerepeltek átláthatóbb, könnyebben értelmezhető megoldások is, amelyek nemcsak technológiai újítást jelentettek, hanem lehetővé tették a felhasználók számára, hogy valóban megértsék, mit nyújt számukra az MI. Az esemény részeként megrendezett AI Hub külön teret adott az ipari gyakorlatban alkalmazható példák bemutatásának, amelyek jól illusztrálták, hogy a technológia hogyan alakítja át a termelést.

A rendezvény gazdasági szempontból kettős képet mutatott. Németországban az év első hét hónapjában jelentősen, több mint húsz százalékkal visszaestek a szerszámgépi megrendelések, miközben a külföldi piacokon hat százalékos növekedést regisztráltak. Ez a kontraszt jól jelzi, hogy bár a nemzetközi kereslet továbbra is erős, a hazai piacon a politikai és gazdasági bizonytalanság fékezi a beruházásokat. Sok vállalat ugyanakkor egyértelműen kifejezte, hogy készen áll a fejlesztésekre, és a vásár során is számos üzletkötés született.

Az EMO nem csupán a kiállítóterekről szólt, hanem gazdag szakmai programmal is várta a látogatókat. Előadások, tematikus fórumok és színpadi beszélgetések segítették az iparági tapasztalatok megosztását. A Startup Area különösen nagy érdeklődésre tartott számot, hiszen itt a fiatal vállalkozások mutathatták be újító megoldásaikat, amelyek sok esetben a nagyvállalatok számára is inspirációt jelentettek.

A jubileumi EMO egyértelműen megmutatta, hogy a gyártástechnológia jövője az automatizálás, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció összehangolt alkalmazásában rejlik. Az esemény tanulsága, hogy a modern iparban a technológiai megoldások mellett az oktatás, a szabványosítás és a piaci szereplők közötti együttműködés is kulcsfontosságú tényezővé válik.

Forrás: VDW

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ vezető gyártástechnológiai vására appeared first on Műszaki Magazin.

A SmartMan Fesztivál 2025. szeptember 15–26. között pontosan ezt mutatja meg: hogyan válik a technológia mindenki számára elérhetővé, inspirálóvá és kézzelfoghatóvá.

A fesztivál ideje alatt közel száz helyszínen nyílnak meg a gyárak, KKV-k, nagyvállalatok, kutatólaborok és szak- és felsőoktatási intézmények kapui. A látogatók valós működés közben ismerkedhetnek meg a leginnovatívabb ipari digitalizációs megoldásokkal – az automatizált gyártósoroktól az AI-alapú döntéstámogató rendszerekig.

Miért különleges a SmartMan Fesztivál?

• Működés közben látható megoldások: nem kiállítási standokon, hanem üzemi környezetben bizonyítja a digitalizáció, hogyan teszi hatékonyabbá a folyamatokat.
• Széles célcsoportot szólít meg: a fesztivál nemcsak a vezetőknek és mérnököknek ad inspirációt, hanem a szakképzésben és felsőoktatásban tanuló fiataloknak is, akik közvetlen képet kaphatnak a jövő ipari karrierjeiről.
• Kooperációt ösztönöz: a rendezvény célja, hogy közös gondolkodásra és együttműködésre inspirálja a piaci szereplőket, legyen szó KKV-ról, nagyvállalatról vagy kutatóhelyről.
• Versenyképesség-növelés: a látogatók olyan megoldásokat ismerhetnek meg, amelyeket saját üzleti és gyártási folyamataikba beépítve hatékonyabbá, versenyképesebbé válhatnak a hazai és nemzetközi piacon.

A fesztivál üzenete

A szervezők – az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség – abban hisznek, hogy az ipari digitalizáció nem csupán technológiai fejlődés, hanem közös tudásépítés. A fesztivál célja, hogy az ipari ökoszisztéma minden szereplője – cégek, intézmények, diákok – együtt tapasztalják meg a jövő iparának lehetőségeit, és közösen találják meg az együttműködés új formáit.

Látogasson el Ön is, tekintse meg a kiállítókat, és regisztráljon itt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SmartMan 2025: amikor a technológia kézzelfoghatóvá válik appeared first on Műszaki Magazin.

A résztvevők nemcsak elsajátíthatják a rendszer működését, hanem egy záró tervezési feladat teljesítése után certifikációt is szerezhetnek.

Ez az innovatív, Magyarországon még újdonságnak számító technológia alapjaiban változtathatja meg a hálózati rendszerek tervezését és kivitelezését. Az InOne Powered Fiber rendszer ötvözi a nagysebességű optikai adatátvitelt és a tápellátást egyetlen kábelen belül – ezzel gyorsabb, egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldást kínál, mint a hagyományos infrastruktúrák.

Most először érhető el hazánkban egy olyan, mérnököknek szóló ingyenes kurzus, amely lépésről lépésre mutatja be, hogyan lehet komplett rendszert tervezni ezzel az innovációval. A résztvevők nemcsak elsajátíthatják a rendszer működését, hanem egy záró tervezési feladat teljesítése után certifikációt is szerezhetnek.

Az Powered Fiber rendszer újdonsága többek közt az, hogy egyetlen hibrid kábelen keresztül képes egyszerre adatot és energiát továbbítani akár több kilométerre is, ezzel hozva innovatív megoldást a biztonságtechnikai és ipari rendszerek tervezésében. Bár a technológia Nyugat-Európában már bizonyított, Magyarországon eddig még nem alkalmazták széles körben – a kurzus célja éppen az, hogy a hazai szakemberek elsőként ismerhessék meg és alkalmazhassák a gyakorlatban.

„Az InOne technológia újdonsága nemcsak abban rejlik, hogy összevonja az adat- és energiaellátást, hanem abban is, hogy mindezt olyan megbízhatóan és rugalmasan teszi, ami eddig elképzelhetetlen volt a piacon. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon elsőként kínálhatunk hozzá oktatást, és hogy a hazai mérnököknek lehetőségük nyílik első kézből megismerni és alkalmazni ezt a megoldást. A kurzus nemcsak tudást ad, hanem gyakorlati előnyt is: a tervezők minden megvalósult projekt után tervezői prémiumot kaphatnak, így valódi üzleti lehetőséget teremtünk számukra.”

– mondta Tornyi Dániel, képzésért felelős, a PowerLynx Kft. egyik társalapítója.

Ez a lehetőség új utakat nyit meg a tervezők előtt: egyszerűsíti a rendszerek kiépítését, jelentősen csökkenti a kivitelezési költségeket, és lehetővé teszi, hogy nagyobb és bonyolultabb projekteket is könnyebben valósítsanak meg. Ez a megoldás rövidebb telepítési időt, kevesebb hibalehetőséget és hosszabb távú megbízhatóságot biztosít.

Az érdeklődők ezáltal egyedülálló lehetőséghez jutnak: elsőként a magyar piacon sajátíthatnak el egy olyan jellegű tudást, amely rövid időn belül komoly versenyelőnyt biztosíthat mind a mérnökök, mind a cégek számára.

A kurzus elérhető a következő oldalon: https://powerlynx.hu/inone-kurzus/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ingyenes kurzus az InOne Powered Fiber technológiáról appeared first on Műszaki Magazin.

Az emberek az egész világon szívesen gyönyörködnek a vízesések látványában. Különleges a zúgók látványa: ezek olyan vízesések, ahol a vízcseppek lépcsőzetesen, több szintről zuhognak alá, mint például a Szalajka-völgy híres Fátyol-vízesése esetében. Ilyen mesterséges zúgókat, más szóval kaszkádokat nagy parkokban is építenek.  Erről a fajta látványosságról nevezték el azt a technológiát, amelyet a Mewa mérnökei fél évszázaddal ezelőtt fejlesztettek ki. A kaszkád rendszerek lényege, hogy a mosóvizet speciális eljárás során kezelik, így többször fel tudják használni, és az erőforrásokat kímélve, víztakarékos módszerrel mossák ki az üzemi textíliákat.

A Mewa szennyvízkezelésének sematikus ábrája (Fotó: Mewa)

Abban az időszakban, amikor az európai vállalatok még elsősorban a termelékenység és a kibocsátási volumen gyors növelésére törekedtek, a Mewa már legalább akkora jelentőséget tulajdonított a környezetvédelmi, mint a termelés növelését célzó expanzív beruházásoknak. Ezért a textilszolgáltató vállalat mérnökei és technikusai úttörő eljárásokat dolgoztak ki a fenntarthatóság érdekében, például innovatív energia- és víztakarékos mosó- és szárítóberendezéseket fejlesztettek ki. 1975-ben pedig üzembe helyezték első saját fejlesztésű szennyvízkezelő berendezésüket.

Ma, ötven évvel később, még mindig sikeresen alkalmazzák ezt a kaszkád technológiának nevezett hatékony eljárást, amelynek segítségével az öblítővizet újra fel lehet használni. A technológia lényege, hogy az utolsó öblítési ciklusok vizét megszűrik, és ismételten felhasználják a jobbára erősen szennyezett ipari törlőkendők és szőnyegek mosásának első fázisaiban. A Mewa ezzel a módszerrel akár ötven százalékkal is csökkenti a mosás során felhasznált friss víz mennyiségét.

Amikor a víz annyira telítődik szennyeződéssel, hogy további mosási ciklusokhoz már nem használható, akkor egy háromfázisú tisztítási eljáráson megy keresztül. A szűrés és a vegyi-fizikai tisztítás során a szennyeződések legnagyobb részét eltávolítják a vízből. A következő, biológiai tisztítás alatt pedig baktériumok segítségével bontják le a vízben megmaradt, oldott szennyeződéseket. Így a Mewa 99,8 százalékos tisztítottsági fokú vizet képes előállítani.

Ezen kívül a Mewa kutató-fejlesztő csapata speciális adagolási és folyamatvezérlési rendszereket hozott létre a mosási eljáráshoz. Ennek a technológiai innovációnak az eredményeképpen a Mewa mosásai 85 százalékkal kevésbé terhelik meg a környezetet, mint a háztartásokban alkalmazott mosás. 1997-ben a Mewa a textilágazat első vállalataként kapta meg az ISO 14001-es szabvány szerinti környezetirányítási rendszer működését igazoló tanúsítványt.

A nagy nedvszívóképességű Mewa törlőkendőkkel könnyedén megtisztíthatók az alkatrészek, a szerszámok és a gépek (Fotó: Mewa)

 A Mewa többször felhasználható textíliái teljes körű szolgáltatás keretében érhetőek el

A kaszkád rendszer kifejlesztésének időszakában az 1908-ban alapított vállalat évente már 200 millió ipari törlőkendőt mosott ki iparvállalatok és műhelyek számára. Azóta ez a mennyiség 1,2 milliárd darabra nőtt. A kendők különleges minősége lehetővé teszi, hogy minden egyes darabot akár ötvenszer is ki lehessen mosni, és ezután újra felhasználni. Mindez megfelel a mai idők szavának, a fenntarthatóság elvének.

Ami ma trendi, az ötven éve még egyedülállóan újszerű volt. A Mewa a kezdetek óta körforgásos szolgáltatást kínál: alkalmazási területükhöz speciálisan kifejlesztett üzemi textíliákat – főleg törlőkendőket, olajfelfogó szőnyegeket és munkaruházatot – szállít a cégeknek, ezeket begyűjti, kimossa, több lépcsőben ellenőrzi a minőségüket, majd újra kiszállítja. Mindez tehermentesíti ügyfeleit és a környezetet is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ötven éves a kaszkád technológia appeared first on Műszaki Magazin.

Az SK On bejelentette, hogy a tedzsoni kutatóközpontját az „SK On Akkumulátor Kutatóközpont” névről „SK On Jövőtechnológiai Intézetre” nevezte át. Az intézet a közeljövőben újabb stratégiai fejlesztési projekteket indít az akkumulátorok kémiai összetételének és formájának diverzifikálása céljával, beleértve a teljesen szilárdtest-akkumulátorok, a lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorok és a prizmatikus akkumulátorok innovációját is.

Az új néven működő intézet első vezetőjének Park Kisoo-t nevezték ki, aki eddig a vállalat K+F részleg vezetőjeként tevékenykedett. A szakember elmondta: „A technológiai verseny globálisan egyre élesebb, és a piac minden eddiginél gyorsabban változik.” – majd hozzátette: „Célunk, hogy a K+F stratégiánkra alapozva, technológiai éllovasként mozdítsuk elő az SK On növekedését.”

A jövő technológiáira összpontosító megközelítés részeként az intézet két kiemelt területre, a piaci versenyképességre és a termékbiztonságra fókuszálva gyorsítja fel a fejlesztéseket. A költségek csökkentése érdekében az SK On az úgynevezett „cell-to-pack” (CTP) technológia és a száraz elektródagyártási folyamatok kereskedelmi bevezetésén dolgozik. A biztonság terén pedig a vállalat rövidíti a fejlesztési ciklusokat a félig szilárdtest-akkumulátorok és a hőmegfutás (thermal runaway) megelőzését célzó megoldások esetében.

Az SK On novemberre tervezett összeolvadása az SK Enmove-val lehetővé teszi a két vállalat technológiai képességeinek egyesítését, és tovább gyorsítja az immerziós hűtési megoldások fejlesztését.

Az intézet a tervei szerint még az idei évben teljesíti az LFP és közepes nikkeltartalmú CTP technológiák fejlesztését, továbbá az év végéig elindítja a száraz elektródagyártási folyamatok pilot üzemét. Emellett az SK On célja, hogy jövő év végéig kísérleti soron gyártson prototípusokat félig szilárdtest-akkumulátorokból, amelyek gél típusú polimer-oxid kompozit elektrolitokat tartalmaznak, és biztonságosabbak a hagyományos folyadékalapú akkumulátoroknál. A hőmegfutás megelőzésére az SK On immerziós hűtési technológiát alkalmaz, amely hatékonyan csökkenti az akkumulátorcsomagokon belüli hőmérséklet-emelkedést. Ez a technológia tavaly átesett az elsődleges validáción, jelenleg pedig autógyártó partnerekkel közösen fejlesztik tovább.

Dél-Korea első K+F projektjét az energiatároló akkumulátorrendszerek területén 1985-ben az SK jogelődje, a Yukong indította el az ulszani technikai laborban. 1991-ben pedig a vállalat komoly erőkkel kezdte fejleszteni az elektromos járművek akkumulátorait. Az SK Daedeok Technológiai Intézet 1995-ös megalapítását követően fejlesztette ki a cég azokat a lítiumion-polimer akkumulátorokat, amelyeket Dél-Korea első sorozatgyártású elektromos járművében használtak 2010-től.

2019-ben az intézet elsőként fejlesztette ki a világon az NCM9 akkumulátorokat, amelyek 90 százalékos nikkeltartalmúak. A nikkel arányának növekedésével párhuzamosan az SK On egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a biztonságra, ezért a gyártási folyamatba bevezette a „Z-folding” technológiát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az SK On felgyorsítja a jövő akkumulátortechnológiáinak fejlesztését appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat emellett megszerezte a funkcionális biztonsági irányítási rendszer (Functional Safety Management System – FSMS) 3-as szintű tanúsítványát is, amely tovább növeli elkötelezettségét a biztonság és megbízhatóság iránt.

Az SK On, amely a dél-koreai SK Csoport tagja, a CSA és az FSMS 3-as szintű tanúsítványokat a világ egyik vezető tesztelő és tanúsító szervezetétől, a TÜV Rheinlandtól kapta meg. Az SK On közlése szerint a vállalat akkumulátorfelügyeleti rendszere az első olyan autóipari vezérlőrendszer hazájában, amely megszerezte a CSA tanúsítványt, ezzel igazolva, hogy megfelel a járműipari kibervédelem szigorú nemzetközi előírásainak. A tanúsítvány olyan termékeknek ítélhető oda, amelyeket egy kiberbiztonsági irányítási koncepció (Cyber Security Management Concept – CSMC) alapján fejlesztettek és hitelesítettek.

A CSA tanúsítvány megszerzésével az SK On igazolta, hogy akkumulátorfelügyeleti rendszere megfelel a nemzetközi autógyártók által elvárt magas szintű biztonsági követelményeknek. A tanúsított BMS-t az SK On akkumulátorcella- és modulszállítmányaival együtt egy jelentős európai autógyártó részére fogják beszállítani.

Az ISO 26262 szabványon alapuló FSMS 3-as szintű tanúsítvány olyan vállalatokat ismer el, amelyek a teljes termékéletciklus során – a tervezéstől a gyártáson át egészen az utóéletig – rendszerszinten kezelik a funkcionális biztonsági kockázatokat. Az SK On az első koreai akkumulátorgyártó, amely ezen a szinten tanúsítást szerzett BMS-technológiájára.

Májusban az SK On megszerezte az ISO/SAE 21434 szabvány szerinti 3-as szintű kibervédelmi rendszer (Cyber Security System – CSMS) tanúsítványt is, amely igazolja, hogy képes kezelni a kibervédelmi kockázatokat az autóipari szoftverek és elektronikai alkatrészek teljes területén.

A CSMS tanúsítvány összhangban áll az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (United Nations Economic Commission for Europe – UNECE) 155-ös számú előírásával, amely megköveteli, hogy az 56 UNECE-tagországban – köztük az Európai Unióban, Észak-Amerikában és Ázsia egyes részein – értékesített új járművek szigorú kibervédelmi követelményeknek feleljenek meg.

„A tanúsítványok igazolják az SK On technológiai vezető szerepét és stabil irányítási rendszerét mind a kibervédelem, mind a funkcionális biztonság terén”

– mondta Ko Jeong-woon, az SK On általános rendszertechnológiai fejlesztési részlegének vezetője.

„A jövőben továbbra is bővíteni kívánjuk ezen megoldások alkalmazási területeit, szoros együttműködésben a globális autógyártókkal.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az SK On megszerezte a kibervédelmi tanúsítványt appeared first on Műszaki Magazin.