Az ipari 3D nyomtatás egyik legfontosabb előnye a gyorsaság és a rugalmasság. Egy szükséges pótalkatrész, gyártástámogató eszköz vagy funkcionális prototípus additív technológiával gyakran lényegesen rövidebb idő alatt elkészíthető, mint hagyományos gyártási eljárásokkal. A nagyméretű alkatrészek előállítása azonban különleges követelményeket támaszt a berendezésekkel, az alapanyag-ellátással és a gyártási folyamat szabályozásával szemben.

A méretek növekedésével hosszabb gyártási idővel és nagyobb alapanyag-felhasználással kell számolni. Egy többnapos nyomtatási folyamatnál alapvető követelmény a megfelelő alapanyag-kapacitás, a folyamatos és megbízható működés, valamint a méretpontosság megőrzése. A magas, karcsú geometriák esetében a nyomtatás közben fellépő rezgések is problémát jelenthetnek, ezért szükség lehet megfelelő támaszszerkezetek és stabilizáló falak alkalmazására.

A nagyformátumú FDM technológia további kihívása a hőmérsékleti viszonyok szabályozása. Az építőtér különböző pontjain kialakuló hőmérséklet-különbségek belső feszültségeket, felhajlást és vetemedést okozhatnak. Ezek a jelenségek különösen a nagy alapterületű vagy magas alkatrészek esetében veszélyeztethetik a geometriai pontosságot és a gyártás sikerességét.

Közel 370 literes építési térfogat

A Stratasys F770 berendezést kifejezetten a megbízható, nagyformátumú FDM 3D nyomtatás követelményeihez fejlesztették. A közel 370 literes építési térfogattal rendelkező rendszer akár 1170 milliméter hosszúságú alkatrészek egy darabban történő előállítására is alkalmas. Ez jelentős előnyt kínál azoknál a konstrukcióknál, amelyeket kisebb nyomtatókon több részre bontva kellene legyártani, majd utólag összeilleszteni.

A nagy építési tér nemcsak a munkadarabok méretét növeli, hanem egyszerűsítheti a teljes gyártási folyamatot is. Az egy darabban történő előállítás megszüntetheti a részegységek külön gyártásából, illesztéséből és rögzítéséből adódó többletfeladatokat. Ez különösen nagyméretű prototípusok, szerelőkészülékek, gyártástámogató eszközök és egyedi szerszámok esetében jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Akár 140 órás folyamatos nyomtatás

A nagyméretű alkatrészek gyártásánál az egyik meghatározó tényező az alapanyag-ellátás folyamatossága. Egy több napig tartó nyomtatási feladat megszakadása jelentős idő- és anyagveszteséget okozhat, ezért a megfelelő kapacitású alapanyag-tárolás kiemelt fontosságú.

Az F770 alapanyag-kazettái egyenként közel 3,3 liter alapanyagot tartalmaznak, ami a berendezés számára akár 140 órányi folyamatos nyomtatást is lehetővé tesz. Ez különösen előnyös a hosszú gyártási ciklusok során, amikor a kezelői beavatkozások számának csökkentése és az üzembiztos működés alapvető követelmény.

A hosszú idejű nyomtatás során ugyanakkor nemcsak az alapanyag mennyisége, hanem a folyamat stabilitása is meghatározó. A nagy alkatrészek gyártásánál a megfelelő hőmérsékleti környezet biztosítása jelentősen csökkentheti a hibás darabok keletkezésének kockázatát.

Az F770 teljesen fűtött építőkamrája egyenletes hőmérsékleti viszonyokat biztosít a teljes építési térfogatban. A szabályozott környezet mérsékli a lehűlésből eredő belső feszültségeket, ezáltal csökkenti a felhajlás és a vetemedés veszélyét. A megoldás különösen fontos olyan nagyméretű alkatrészeknél, amelyeknél a méretpontosság és az alakstabilitás alapvető követelmény.

A nyomtatási paraméterek optimalizálása

A nagyformátumú additív gyártás gazdaságosságát jelentős mértékben befolyásolja a nyomtatási paraméterek megfelelő megválasztása. A munkadarab tájolása, a kitöltési sűrűség és a rétegvastagság egyaránt hatással van a gyártási időre, az alapanyag-felhasználásra, a mechanikai tulajdonságokra és a felületi minőségre.

Az F770 három választható rétegvastagságot kínál, így a gyártási folyamat az adott alkalmazás követelményeihez igazítható. Nagyobb rétegvastagság alkalmazásával rövidíthető a nyomtatási idő, míg a finomabb rétegek jobb felületi minőséget és részletgazdagabb geometriát eredményezhetnek.

A berendezéshez alkalmazható GrabCAD Print és Insight szoftverek további optimalizálási lehetőségeket biztosítanak. Az Adaptive Slice funkció lehetővé teszi a rétegvastagság geometriához igazodó változtatását. Azokon a területeken, ahol a geometria ezt megengedi, vastagabb rétegek alkalmazásával gyorsítható a gyártás, míg a részletgazdag felületeken finomabb rétegek használhatók.

A kitöltési sűrűség megfelelő beállításával szintén jelentős megtakarítás érhető el. A kisebb kitöltési arány csökkentheti az alapanyag-felhasználást és a gyártási időt, míg a nagyobb kitöltési sűrűség az adott konstrukció mechanikai követelményeinek teljesítését segítheti. A megfelelő paraméterek kiválasztása ezért minden esetben az alkatrész rendeltetésétől, terhelésétől és a szükséges felületi minőségtől függ.

Összetett geometriák oldható támaszanyaggal

A nagyformátumú alkatrészek nem feltétlenül rendelkeznek egyszerű geometriával. A túlnyúlások, belső csatornák, üregek és összetett felületek előállítása megfelelő támaszszerkezetek nélkül sok esetben nem valósítható meg.

A Stratasys F770 oldható támaszanyag alkalmazását is lehetővé teszi, amely jelentősen növeli a konstrukciós szabadságot. A technológia segítségével olyan összetett geometriák is elkészíthetők, amelyeknél a hagyományos, mechanikusan eltávolítható támaszanyagok alkalmazása nehézkes vagy nem megoldható.

A támaszanyag kiválasztása az utófeldolgozás időigényét is befolyásolja. A könnyen hozzáférhető felületeken a mechanikus eltávolítás gyorsabb megoldást jelenthet, míg belső csatornák és nehezen elérhető geometriák esetében az oldható támaszanyag használata kínál előnyt.

A megfelelő támaszszerkezetek kialakítása emellett a magas alkatrészek stabilitásában is fontos szerepet játszik. A nyomtatás során fellépő rezgések megfelelő alátámasztással és stabilizáló szerkezetekkel mérsékelhetők, ami hozzájárulhat a geometriai pontosság megőrzéséhez.

Kevesebb alkatrész, egyszerűbb gyártás

A Stratasys F770 egyik legfontosabb előnye, hogy számos esetben lehetővé teszi a korábban több részből összeállított konstrukciók egyetlen darabban történő előállítását. Ez nemcsak az utólagos szerelési műveleteket csökkentheti, hanem a tervezési folyamatot is egyszerűsítheti.

A hagyományos megközelítés szerint egy nagyméretű alkatrészt gyakran már a tervezés során kisebb egységekre kell bontani, figyelembe véve az összeillesztés, a rögzítés és az esetleges utómegmunkálás követelményeit. Az egy darabban történő 3D nyomtatás ezzel szemben lehetőséget kínál a konstrukció egységes kialakítására, csökkentve az alkatrészek számát és az összeépítésből eredő hibalehetőségeket.

Ez különösen előnyös lehet nagyméretű funkcionális prototípusok, gyártó- és szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok, valamint egyedi ipari szerszámok előállításánál. A technológia a termékfejlesztési folyamatokat is felgyorsíthatja, mivel a konstrukciós módosítások után az új változatok közvetlenül, külön szerszámgyártás nélkül elkészíthetők.

A nagyformátumú additív gyártás szerepe az iparban

A nagyformátumú 3D nyomtatás fejlődése új lehetőségeket teremt a gyártóvállalatok számára. A technológia alkalmazásával olyan alkatrészek és gyártástámogató eszközök készíthetők el házon belül, amelyek előállítása korábban több gyártási műveletet vagy külső beszállítók bevonását igényelte.

A Stratasys F770 a nagy építési térfogatot hosszú idejű folyamatos működéssel, szabályozott hőmérsékletű építőkamrával, oldható támaszanyaggal és fejlett szoftveres optimalizálási lehetőségekkel kombinálja. Ezek a tulajdonságok együttesen támogatják a nagyméretű alkatrészek megbízható és gazdaságos előállítását.

A technológia ipari jelentősége ugyanakkor nem pusztán az előállítható alkatrészek méretében rejlik. Legalább ilyen fontos a tervezési szabadság növekedése, a gyártási folyamatok egyszerűsítése és az átfutási idők csökkentésének lehetősége. A megfelelően megválasztott technológiai paraméterekkel a nagyformátumú FDM nyomtatás a hagyományos gyártási eljárások hatékony kiegészítőjévé válhat, különösen az egyedi és kis darabszámú ipari alkalmazásokban.

A Magyarországon a VARINEX által kínált Stratasys F770 így olyan megoldást jelenthet a gyártóvállalatok számára, amely a nagy méretű alkatrészek előállítását a megbízhatóság, a rugalmasság és a gyártási hatékonyság követelményeivel kapcsolja össze.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Stratasys F770: nagyformátumú 3D nyomtatás ipari alkalmazásokhoz appeared first on Műszaki Magazin.

A nagy munkatér mellett hosszú, minimális felügyeletet igénylő működés, automatikus anyagváltás, integrált anyagszárítás, új nyomtatófejek és szénszál-erősítésű alapanyagok támogatása teszi alkalmassá a rendszert a gyártási segédeszközöktől a funkcionális alkatrészekig terjedő feladatokra.

Az ipari additív gyártás egyre több területen lép túl a prototípusgyártás hagyományos keretein. Gyártókészülékek, szerelő- és ellenőrzősablonok, robotkar-végszerszámok, karbantartási segédeszközök, valamint bizonyos végfelhasználású alkatrészek előállításánál már nem csupán az határozza meg egy 3D nyomtató alkalmazhatóságát, hogy mekkora munkadarab fér el az építőtérben. Legalább ennyire meghatározó a gyártási sebesség, a méretpontosság, az alkalmazható alapanyagok köre és a hosszú gyártási ciklusok megbízható, lehetőleg felügyelet nélküli végrehajtása.

Ezekre az igényekre reagál a Stratasys FDM termékcsalád új tagja, az F870. A chicagói IMTS 2026 – International Manufacturing Technology Show szakkiállításon bemutatott berendezés alapját a gyártó már ismert nagyformátumú FDM-platformja adja, képességeit azonban kifejezetten az üzemi felhasználás követelményeihez igazították. A rendszerrel nagyméretű, mechanikailag erős és pontos gyártási segédeszközök, készülékek, funkcionális prototípusok és alkatrészek állíthatók elő házon belül, az aktuális gyártási igényekhez igazodva.

Egy köbméterhez közelítő munkatér

Az F870 1000 × 610 × 610 milliméteres, 372 literes építési térfogattal rendelkezik, az alkatrészek átlós elhelyezésével pedig akár 1171 milliméteres maximális hosszúság is elérhető. Ez lehetőséget teremt olyan nagyméretű munkadarabok egyetlen nyomtatási folyamatban történő elkészítésére, amelyeket kisebb berendezéseknél több elemre kellene bontani, majd utólag összeállítani.

Az F870 esetében ugyanakkor nem önmagában a méret jelenti az előrelépést. Az elődnek tekinthető F770 ugyanis ugyanezzel az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térrel rendelkezik. A fejlesztés középpontjába ezért elsősorban a termelékenység, a szélesebb alkalmazhatóság és a hosszabb, kezelői beavatkozást nem igénylő működés került.

Akár két hét folyamatos működés

Nagyformátumú alkatrészek additív gyártása több napig is eltarthat, ezért üzemi környezetben különösen fontos az alapanyag-utánpótlás automatizálása. Az F870 négy, egyenként 4100 cm³ kapacitású alapanyag-tekercset képes kezelni, amelyek között automatikusan vált.

Ennek eredményeként a rendszer akár két héten keresztül is képes folyamatosan nyomtatni anélkül, hogy az alapanyag cseréje miatt kezelői beavatkozásra lenne szükség. Ez különösen fontos lehet hétvégi, éjszakai vagy több műszakon átnyúló gyártási folyamatok esetében.

További üzemeltetési előnyt jelent, hogy az alkalmazott tekercsek megegyeznek a Stratasys F3300 által használt alapanyag-tekercsekkel. Azoknál a vállalatoknál, ahol több Stratasys FDM-rendszer üzemel, ez egyszerűsítheti a készletgazdálkodást, és rugalmasabbá teheti az alapanyagok felhasználását.

Szabályozott anyag- és hőmérséklet-kezelés

A hosszú gyártási ciklusok során nem elegendő megfelelő mennyiségű alapanyagot biztosítani, annak állapotát is folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell tartani. Az F870 ezért integrált alapanyag-szárító rendszerrel rendelkezik. A négy beépített szárítórekesz az anyag megfelelő kondíciójának fenntartását szolgálja, ami az egyenletes és megismételhető nyomtatási minőség egyik fontos feltétele.

Ehhez teljesen fűtött, akár 95 °C hőmérsékletű építőkamra társul. A szabályozott hőmérsékleti környezet a teljes, egy méter hosszúságú építési térre kiterjed. Ennek jelentősége a nagyméretű munkadaraboknál különösen nagy, mivel az egyenetlen hőmérséklet-eloszlás vetemedést, belső feszültségeket és méretpontossági problémákat eredményezhet.

Három nyomtatófej eltérő feladatokra

A különböző ipari alkalmazások eltérő követelményeket támasztanak a sebességgel, a részletességgel és az alapanyagokkal szemben. Az F870 ezért háromféle N sorozatú nyomtatófejjel használható.

Az N14 többféle rétegvastagságot támogat, így elsősorban pontos, részletgazdag gyártási segédeszközök és ellenőrzőkészülékek előállításánál biztosít rugalmas megoldást. Az N20H edzett kivitelű nyomtatófejet kifejezetten a szénszál-erősítésű FDM Nylon 12CF feldolgozására fejlesztették. Az anyag és a nyomtatófej kombinációjával kis tömegű, ugyanakkor nagy szilárdságú és merev gyártási segédeszközök, készülékek, valamint robotkar-végszerszámok, vagyis EOAT-megoldások készíthetők.

Az N25 fejlesztésénél ezzel szemben a termelékenység kapott kiemelt szerepet. ASA alapanyag alkalmazásakor a nyomtatási teljesítmény akár kétszerese lehet az N14 fejjel elérhető értéknek. A gyors, szerszám nélküli fejcsere pedig lehetővé teszi, hogy ugyanazt a gépet az aktuális gyártási feladathoz igazítsák.

Kilenc alapanyag már az induláskor

Az F870 a piaci bevezetéskor kilenc Stratasys alapanyag használatát támogatja. A választékban többek között ASA, ABS-M30 és szénszál-erősítésű FDM Nylon 12CF is megtalálható.

A Nylon 12CF különösen fontos az ipari alkalmazások szempontjából. A Nylon 12 és aprított szénszál kombinációjára épülő anyag nagy merevséget és kedvező szilárdság/tömeg arányt biztosít, ezért olyan alkalmazásokban is alternatívát jelenthet, ahol korábban megmunkált fémből készült alkatrészeket vagy segédeszközöket alkalmaztak.

Valamennyi modellanyag használható az SR-35 vízben oldható támaszanyaggal. Ez összetett geometriák, nehezen hozzáférhető részletek és belső üregekkel rendelkező alkatrészek gyártását is támogatja.

Amikor a gyártóeszköznek nem kell fémből készülnie

Az F870 egyik meghatározó alkalmazási területét a gyártási segédeszközök házon belüli előállítása jelentheti. Egy hagyományosan CNC-megmunkálással gyártott készülék bizonyos esetekben additív módon előállított konstrukcióval helyettesíthető. Hegesztett fémszerkezet helyett például Nylon 12CF-ből készített, lényegesen könnyebb megoldás alkalmazható, míg egy korábban több elemből összeállított prototípus akár egyetlen nyomtatási folyamatban is elkészíthető.

Különösen érdekes alkalmazási területet jelentenek a robotkar-végszerszámok. A hagyományosan megmunkált alumíniumból készült konstrukció szénszál-erősítésű polimerrel történő kiváltása csökkentheti a robot által mozgatott tömeget. A kisebb önsúly mellett a végszerszám geometriája szabadabban és pontosabban igazítható az adott gyártási művelethez.

Hasonló előnyök használhatók ki egyedi szerelőkészülékek, pozicionáló- és fúrósablonok, ellenőrzőkészülékek, alakító- és hajlítószerszámok, ergonomikus munkaeszközök és különféle karbantartási segédeszközök gyártásánál.

A prototípustól a gyártósorig

A berendezés alkalmazhatósága nem korlátozódik a gyártási segédeszközökre. Az egy méteres építési hossz teljes méretű funkcionális prototípusok akár egyetlen darabban történő elkészítését is lehetővé teszi.

Kis sorozatoknál vagy áthidaló gyártásnál az additív technológia lehetőséget teremthet alkatrészek előállítására addig az időpontig, amíg a végleges sorozatgyártási technológia vagy a szükséges szerszámozás rendelkezésre nem áll. Az igény szerint előállított pótalkatrészekkel, burkolatokkal, konzolokkal és karbantartási eszközökkel bizonyos esetekben a beszállítói átfutási idő, és ezáltal az abból eredő termelési állásidő is mérsékelhető.

A technológia alkalmazási lehetőségei ezért az autóipartól és a repülőgépipartól az általános ipari gyártáson át egészen a fogyasztási cikkek fejlesztéséig terjedhetnek.

Nem nagyobb F770, hanem gyártásra optimalizált rendszer

Az F870 és az F770 összehasonlításakor fontos különbség, hogy az új berendezés nem egyszerűen elődje nagyobb változata. Mindkét rendszer 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térrel rendelkezik, és átlós elhelyezéssel mindkettőben akár 1171 milliméter hosszúságú munkadarab készíthető.

Az F870 előrelépését elsősorban a gyártási képességek jelentik. Az integrált anyagszárítás, az automatikus alapanyag-váltás, a nagy kapacitású tekercsek, az új N sorozatú nyomtatófejek és az FDM Nylon 12CF kompatibilitás egyaránt azt szolgálják, hogy hosszú, akár többnapos gyártási folyamatokat minimális kezelői beavatkozással lehessen végrehajtani.

Míg tehát az F770 a nagyformátumú ipari FDM-technológia alkalmazását tette elérhetővé, az F870 már hangsúlyosabban a folyamatos üzemi felhasználás és a gyártási környezet követelményeire koncentrál.

Digitális munkafolyamat GrabCAD Print környezetben

A hardver mellett a digitális munkafolyamat is része a rendszernek. Az F870 működését a GrabCAD Print szoftver támogatja, amely a fájlok előkészítésétől a nyomtatási paraméterek meghatározásáig egységes környezetben kezeli a gyártási folyamatot. A megfelelő előkészítéssel optimalizálható a nyomtatás, mérsékelhető a selejt mennyisége, és hatékonyabban használhatók ki az FDM-technológia lehetőségei.

Az additív technológia közelebb kerül a termeléshez

Az F870 fejlesztési iránya jól érzékelteti az ipari 3D nyomtatás szerepének átalakulását. A technológia alkalmazásakor egyre kevésbé csupán az a kérdés, hogy egy adott alkatrész geometriailag előállítható-e additív módon. Sokkal fontosabbá válik, hogy a 3D nyomtatás milyen hatékonyan integrálható a vállalat napi gyártási folyamataiba.

A hosszú, felügyelet nélküli üzem, az automatikus alapanyag-kezelés, a szabályozott és teljesen fűtött építőkamra, az akár kétszeres nyomtatási teljesítmény, valamint a szénszál-erősítésű műszaki alapanyagok feldolgozásának lehetősége egyaránt ezt az irányt erősíti.

Azoknál a gyártóvállalatoknál, ahol rendszeresen van szükség nagyméretű prototípusokra, egyedi gyártási segédeszközökre, készülékekre vagy kis sorozatban előállított funkcionális alkatrészekre, az F870 lehetőséget teremthet arra, hogy ezek a munkadarabok gyorsabban, házon belül és a külső beszállítóktól kevésbé függő módon készüljenek el.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nagyformátumú 3D nyomtatás közvetlenül a gyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

A hallgatói csapatoknak olyan komplex mérnöki rendszert kell létrehozniuk, amelyben a teljesítmény, a tömeg, a megbízhatóság, a gyárthatóság és a fejlesztésre rendelkezésre álló idő egyszerre jelent tervezési szempontot. Ebben a környezetben az additív gyártás, vagyis az ipari 3D nyomtatás nem egyszerűen prototípusgyártási eszköz, hanem a fejlesztési folyamat szerves része.

A VARINEX és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésének egyik fontos területe éppen ennek a technológiai háttérnek a biztosítása. A vállalat évek óta ipari 3D nyomtatással készült alkatrészekkel támogatja a Formula Student versenysorozatban induló BME Formula Racing Team munkáját, valamint más BME-s hallgatói versenycsapatokat is.

A fejlesztési sebesség is versenytényező

Egy Formula Student versenyautó fejlesztése során számos konstrukciós döntést kell rövid idő alatt meghozni. Egy alkatrész első változata ritkán tekinthető véglegesnek: a geometria, a beépíthetőség, a tömeg vagy éppen az aerodinamikai és mechanikai tulajdonságok miatt gyakran több iterációra van szükség.

A hagyományos gyártási eljárások esetében minden módosítás újabb megmunkálási lépéseket, szerszámokat vagy hosszabb gyártási időt jelenthet. Az additív gyártás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a digitális modell módosítását gyorsan kövesse egy új fizikai alkatrész elkészítése.

Ez különösen értékes a versenyautó-fejlesztésben, ahol a rövid iterációs ciklus közvetlenül növeli a mérnökcsapat rendelkezésére álló tesztelési lehetőségeket. A VARINEX támogatásával a csapat rövid idő alatt készíthet prototípusokat és funkcionális alkatrészeket, így a konstrukciós ötletek gyorsabban ellenőrizhetők és továbbfejleszthetők.

Szabadabb geometria, kisebb tömeg

Az ipari 3D nyomtatás egyik legfontosabb mérnöki előnye a geometriai szabadság. Additív technológiával olyan összetett formák, belső struktúrák és optimalizált geometriák is létrehozhatók, amelyek hagyományos forgácsolással nehezen, több alkatrészből vagy jelentős anyagveszteséggel lennének gyárthatók.

A Formula Student esetében ennek különös jelentősége van. A jármű tömegének csökkentése alapvető fejlesztési cél, ugyanakkor az alkatrészeknek továbbra is teljesíteniük kell a merevségi, szilárdsági és biztonsági követelményeket.

Az additív gyártás ezért jól kapcsolható például topológiai vagy generatív tervezési módszerekhez. Ahelyett, hogy a mérnök egy hagyományos gyártási eljárás korlátaihoz igazítaná az alkatrész formáját, a konstrukció egyre inkább a terhelési viszonyokhoz optimalizálható.

Ennek lehetőségeit jól mutatja egy korábbi BME-fejlesztés is: generatív tervezés és fém 3D nyomtatás alkalmazásával futóműalkatrészeknél közel 40 százalékos tömegcsökkentést értek el, miközben az alkatrészek merevsége és teherbírása is javult.

A prototípustól a funkcionális alkatrészig

A korszerű ipari 3D nyomtatás szerepe ma már messze túlmutat a szemléltető modellek készítésén. A megfelelő technológia és alapanyag kiválasztásával funkcionális, valós terhelési környezetben használható alkatrészek is előállíthatók.

Egy versenyautó fejlesztésében az additív gyártás több ponton is beépülhet a mérnöki folyamatba:

• koncepcióellenőrzésnél, amikor gyorsan szükség van egy fizikai modellre;
• beépítési próbáknál, ahol az alkatrészek illeszkedését és hozzáférhetőségét kell ellenőrizni;
• funkcionális prototípusoknál, amelyekkel már valós működési körülmények vizsgálhatók;
• kis darabszámú egyedi alkatrészeknél, ahol hagyományos szerszámozás gazdaságtalan lenne;
• geometriailag optimalizált szerkezeteknél, amelyeknél a kis tömeg és a megfelelő mechanikai teljesítmény egyszerre követelmény.

A technológia valódi előnye tehát nem önmagában a gyors gyártás, hanem az, hogy lerövidíti a tervezés–gyártás–tesztelés–visszacsatolás teljes ciklusát.

Ipari technológia már az egyetemi évek alatt

A BME Formula Racing Team és a VARINEX együttműködésének másik fontos eredménye az oktatás és az ipari gyakorlat közötti kapcsolat erősítése.

A hallgatók nem kizárólag elméleti szinten találkoznak az additív gyártással. Saját konstrukcióikon keresztül tapasztalhatják meg, hogyan kell egy alkatrészt additív gyártásra tervezni, milyen szempontok határozzák meg a technológia és az alapanyag kiválasztását, illetve hogyan illeszthető a 3D nyomtatás egy komplex mérnöki fejlesztési folyamatba.

Ez a tapasztalat túlmutat magán a versenyautón. Az additív gyártás egyre több iparágban jelenik meg a termékfejlesztéstől és prototípusgyártástól egészen a végfelhasználásra szánt alkatrészek előállításáig. A Formula Student projekt így olyan gyakorlati mérnöki környezetet teremt, amelyben a hallgatók már tanulmányaik során ipari szemléletet és közvetlen technológiai tapasztalatot szerezhetnek.

A VARINEX számára ezért a felsőoktatással kialakított együttműködés nem pusztán egy versenycsapat támogatását jelenti. A vállalat célja, hogy a korszerű additív gyártási technológiák az ipari szereplők mellett a jövő mérnökei számára is hozzáférhetők legyenek.

Az additív gyártás mint mérnöki eszköz

A Formula Student különösen jól szemlélteti, hogyan változott meg a 3D nyomtatás szerepe az elmúlt években. A technológia már nem csupán arra szolgál, hogy gyorsan elkészüljön egy prototípus. Megfelelő mérnöki tervezéssel a teljes fejlesztési folyamat hatékonyabbá válhat: rövidebb iterációs ciklusok, nagyobb geometriai szabadság és tömegoptimalizált konstrukciók érhetők el.

A BME Formula Racing Team fejlesztéseinek támogatása egyben azt is megmutatja, milyen eredményeket hozhat az ipar és a felsőoktatás közötti technológiai együttműködés. A hallgatók valódi mérnöki problémákon dolgozhatnak korszerű gyártási megoldásokkal, miközben az ipar olyan szakemberek képzéséhez járul hozzá, akik már pályakezdőként gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a digitális és additív gyártás területén.

A versenypályán minden gramm és minden fejlesztési nap számít. Az ipari 3D nyomtatás pedig éppen ott kínál előnyt, ahol a Formula Student mérnökeinek a legnagyobb szükségük van rá: gyorsabb fejlesztést, nagyobb tervezési szabadságot és optimalizált alkatrészek létrehozásának lehetőségét biztosítja.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb potenciál nem a hagyományos számítógépek leváltásában, hanem olyan rendkívül összetett optimalizálási és szimulációs feladatok megoldásában rejlik, amelyek ma jelentős számítási korlátokba ütköznek.

Amikor túl sok a lehetséges megoldás

Egy modern gyár működtetése folyamatos optimalizálást igényel. Melyik termék melyik gépen készüljön? Milyen sorrendben fussanak a megrendelések? Mikor érdemes elindítani az energiaintenzív folyamatokat? Hogyan hangolható össze a termelés a saját energiatermeléssel, az energiatárolással és a változó villamosenergia-árakkal?

Ahogy nő a változók és korlátozó feltételek száma, a lehetséges kombinációk száma rendkívül gyorsan emelkedik. A kvantumszámítástechnika egyik legígéretesebb ipari alkalmazási területe éppen az ilyen kombinatorikus optimalizálási problémák kezelése.

A kutatások ezért már ma is vizsgálják a kvantumos algoritmusok alkalmazását termelésütemezésre, gépkiosztásra, logisztikai útvonalak optimalizálására és komplex ellátási láncok tervezésére.

Energia és termelés közös optimalizálása

A megújuló energiaforrások terjedésével a termelés és az energiaellátás egyre szorosabban kapcsolódik össze. Egy napelemekkel és akkumulátoros energiatárolóval rendelkező üzemben már nem feltétlenül az a kérdés, mennyi energia szükséges az adott termelési tervhez.

A kérdés inkább az: milyen termelési terv optimális az energia rendelkezésre állását, árát és a gyártási kötelezettségeket egyszerre figyelembe véve?

Ez lényegesen összetettebb optimalizálási feladat. Kvantumos és hibrid kvantum-klasszikus algoritmusokkal ezért már mikrohálózatok, energiatárolók, termelési ütemezések és energiaelosztási problémák optimalizálását is kutatják.

Új anyagok gyorsabb fejlesztése

A másik fontos terület a kvantumszimuláció. Az akkumulátorok, katalizátorok, félvezetők és más korszerű anyagok tulajdonságait alapvetően kvantummechanikai folyamatok határozzák meg.

A megfelelő teljesítményű kvantumszámítógépek hosszabb távon pontosabban modellezhetik ezeket a rendszereket, ami felgyorsíthatja például új akkumulátoranyagok, hatékonyabb katalizátorok vagy energiahatékonyabb ipari folyamatok fejlesztését.

Nem a klasszikus számítógépek helyett

A jelenlegi kvantumszámítógépek még számos technológiai korláttal küzdenek, ezért a közeljövő reális modellje várhatóan a hibrid számítástechnika lesz.

Ebben a klasszikus informatikai rendszerek végzik az adatfeldolgozás és az üzleti logika nagy részét, míg egy-egy különösen nehéz optimalizálási vagy szimulációs részfeladatot kvantumprocesszor kezelhet.

A kvantumszámítógép így nem az ERP-, MES- vagy SCADA-rendszert váltaná le. Inkább speciális számítási gyorsítóként kapcsolódhatna hozzájuk.

A döntő kérdés: van-e kvantumelőny?

Ipari szempontból önmagában kevés, hogy egy problémát kvantumszámítógéppel is meg lehet oldani. Az számít, hogy gyorsabban, pontosabban vagy gazdaságosabban oldható-e meg, mint a legjobb klasszikus módszerrel.

Ez az úgynevezett kvantumelőny ma még csak korlátozott területeken látható, ezért a vállalatok számára jelenleg nem feltétlenül a kvantumhardver beszerzése a fontos.

Érdemesebb azonosítani azokat a termelési, energetikai, logisztikai vagy kutatás-fejlesztési problémákat, amelyek megoldását ma a számítási komplexitás korlátozza.

A kvantumszámítástechnika ugyanis valószínűleg nem minden számításban lesz jobb. Az igazán összetett ipari döntési problémáknál azonban idővel új eszközt adhat a mérnökök kezébe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantumszámítás az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A megjelenés évében a Volvo volt az első autógyártó, amely sorozatgyártású modelljeibe beépítette ezt a megoldást, mára pedig a benzin- és dízelmotoros járművek elengedhetetlen alkatrészévé vált. Idén 50 éves a Bosch kulcsfontosságú technológiája, amely jelentősen hozzájárult a károsanyag-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez. A vállalat mára közel 1,7 milliárdot gyártott belőle világszerte.

Úttörő teljesítmény, amely globális sztenderddé vált

A Bosch 50 évvel ezelőtt azért készítette elő a lambdaszondát sorozatgyártásra, hogy lehetővé tegye a hatékony kipufogógáz-kezelést a hármas hatású katalizátorokban. Az érzékelő precízen méri a kipufogógáz maradék oxigéntartalmát, és ellátja a motorvezérlő egységet az optimális levegőüzemanyag keverék (lambda = 1) szabályozásához szükséges információkkal. A katalizátor egyedül így képes teljes hatékonysággal működni, és megbízhatóan átalakítja a szennyező anyagokat.

A kezdetben csak benzinmotorokhoz fejlesztett alkatrész technológiai fejlődésének következő lépését a szélessávú lambdaszonda jelentette. Ez jelentősen bővítette az alkalmazási körét, hiszen dízel- és közvetlen benzinbefecskendezésű motorokban is használható lett. Ami egykor úttörő teljesítményként indult, mára kulcsfontosságú technológiává vált a kipufogógáz-utánkezelésben. A lambdaszondát számos telephelyen gyártja a Bosch Németországban, Délkelet-Európában, Észak-Amerikában, Kínában és Indiában.

A sorozatgyártástól a pótalkatrészpiacig

Több évtizedes szakértelmére és tapasztalatára építve a Bosch a gyári beépítésű lambdaszondák egyik vezető gyártója, emellett a pótalkatrészpiac meghatározó szereplője is. Mintegy ezer cikkszámból álló lambdaszondaportfóliója az európai járműállomány körülbelül 70 százalékát lefedi.

A vállalat szakértelme messze túlmutat a lambdaszondán – a kipufogógázérzékelők teljes körére kiterjed. A Bosch a lambdaszondák mellett részecske-, nitrogénoxid- és kipufogógáz-hőmérséklet-érzékelők széles választékát kínálja szervizpartnereinek. Ezek az alkatrészek fontos szerepet töltenek be a modern járművek károsanyag-kibocsátásának szabályozásában és az előírt határértékek betartásában. Az átfogó termékkínálat révén a szervizek valamennyi fontos kipufogógáz-érzékelőt egyetlen forrásból szerezhetik be, ami egyszerűbb beszerzést, kiváló kompatibilitást és egységesen magas minőséget biztosít.

A sokoldalú technológiát már nem csak járművekben használják A lambdaszondák precíz mérési technológiáját ma már tehergépjárművekben, motorkerékpárokban, sőt modern fűtési rendszerekben is alkalmazzák. Ezek mellett a Bosch Perfect Bake sütőiben is megtalálható, ahol biztosítja az optimális sütési körülményeket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kulcsfontosságú technológia ír történelmet: 50 éves a lambdaszonda appeared first on Műszaki Magazin.

Az innováció egyik kimagasló előnye az intenzív terhelés mellett jelentkező üzemanyag-fogyasztás jelentős mértékű csökkenése – kiváltképp versenypályás használat során. A bajor prémiumgyártó a BMW M Ignite technológiát a motorsport élvonalában fejlesztette ki és tökéletesítette, amellyel ismét új innovációval bővíti a zárt aszfaltcsíkokon finomhangolt és sorozatgyártásra előkészített technológiák sorát. Az újdonság ráadásul az EU7 emissziós szabvány szigorú követelményeinek való megfeleléshez is nagymértékben hozzájárul.

A BMW M Ignite technológia központi eleme a hengerfejben elhelyezett előkamra, amelyet túlfolyó nyílások kapcsolnak össze a henger fő égésterével. Az előkamrának saját gyújtógyertyája és gyújtótekercse van, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az erőforrás két gyújtásrendszerrel dolgozik.

Alacsony és közepes fordulatszám-tartományban az égéstér hagyományos gyújtógyertyája az előkamra gyújtógyertyája előtt gyullad be, magasabb fordulatszám-tartományban és intenzív terhelés közben azonban az előkamra gyújtásrendszere veszi át a vezető szerepet: az üzemanyag-levegő keverék egy része a nyílásokon keresztül az előkamrába jut, és ott is meggyullad. Az így keletkező lángok közel hangsebességgel távoznak az előkamrából.

E gyújtófúvókák a dugattyú fölötti fő égéstérben egyszerre több ponton gyújtják meg a keveréket, amely jelentős mértékben meggyorsítja az égést, a kontrollálatlan égés lehetséges okát pedig megakadályozza. Eme innováció alacsonyabb hőmérsékletű kipufogógázokat is eredményez.

Az előkamra gyújtásrendszere mellett a magasabb sűrítési arány és a változó turbinageometriájú turbófeltöltők is a BMW M Ignite technológia újításai közé tartoznak.
A BMW M Ignite technológia drámaian megnöveli a soros hathengeres erőforrások hatékonyságát, különösképpen tiltásig forgatva. Intenzív terhelés mellett a motor jelentősen kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Ennek előnyeit kiváltképp a BMW M divízió azon ügyfelei élvezhetik ki, akik zárt versenypályákon használják sportautóikat, hiszen a BMW M Ignite technológiának köszönhetően mostantól ugyanakkora mennyiségű üzemanyaggal több kört tudnak megtenni.

A BMW által szabadalmazott innováció ráadásul a 2026 novemberében hatályba lépő, új EU7 emissziós szabványnak való megfelelést is nagymértékben elősegíti. A BMW M divízió ezzel biztosítja, hogy az új technológiával felvértezett nagyteljesítményű sportautók a jövőben is megfeleljenek az európai forgalomba helyezési követelményeknek – a versenypályán kifejlesztett és tökéletesített, majd sorozatgyártásba küldött innovációk újabb ékes példájaként.

2026 júliusától a BMW M3 és a BMW M4 összes modellváltozata BMW M Ignite technológiával felszerelve érkezik meg az utakra. Az e technológiával felvértezett BMW M2 modellek sorozatgyártása augusztusban veszi kezdetét. A BMW M Ignite technológia egyik modell esetében sem változtat az erőforrás hengerűrtartalmán és maximális teljesítményén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bemutatkozik a BMW M Ignite technológia appeared first on Műszaki Magazin.

Az új generációs chipek akár 20 százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtanak, miközben méretük csökkent az előző változatokhoz képest, ezáltal hozzájárulnak a hajtáslánc-elektronika hatékonyabb működéséhez és az energiaáramlás optimalizálásához.

A szilícium-karbid félvezetők alkalmazása az elektromobilitás egyik kulcstényezője, mivel ezek az eszközök a hagyományos szilícium alapú chipeknél gyorsabb és hatékonyabb működést biztosítanak, csökkentik az energiaveszteséget, valamint nagyobb teljesítménysűrűséget tesznek lehetővé. Ennek eredményeként az elektromos járművek hatótávolsága növelhető, miközben az energiafelhasználás hatékonysága is javul. A Bosch már megkezdte az új generációs SiC chipek mintapéldányainak szállítását globális autógyártók számára, és várakozásai szerint a jövőben egyre több elektromos járműben jelennek majd meg ezek a csúcstechnológiás komponensek.

SiC félvezetők piaca

A vállalat stratégiai célja, hogy a szilícium-karbid chipek piacán globális vezető szerepet töltsön be, egy olyan szegmensben, amely dinamikusan növekszik. Piaci előrejelzések szerint a teljesítményelektronikai alkalmazásokban használt SiC félvezetők globális piaca 2029-re elérheti a 9,2 milliárd amerikai dollárt, elsősorban az elektromobilitás térnyerésének köszönhetően. A Bosch az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre a félvezető-gyártás fejlesztése érdekében, összesen mintegy 3 milliárd euró értékben. A fejlesztések részeként bővítette gyártási és tisztatéri kapacitásait, valamint továbbfejlesztette a szilícium-karbid technológiát. A németországi Reutlingenben már 2021 óta zajlik a modern, 200 milliméteres lapkákon alapuló SiC chipek fejlesztése és gyártása, míg az Egyesült Államokban, a kaliforniai Roseville-ben egy új gyártóegység kiépítése folyik, amely további 1,9 milliárd eurós beruházással valósul meg. Ez az üzem a tervek szerint szintén még az idei évben megkezdi a chipek szállítását, kezdetben tesztelési célú mintapéldányokkal.

A technológiai fejlődés egyik alapját a Bosch saját fejlesztésű gyártási eljárása jelenti, amely az iparágban Bosch-eljárásként ismert. Az eredetileg érzékelők gyártásához kifejlesztett technológiát a vállalat a szilícium-karbid chipek előállítására is adaptálta, lehetővé téve a rendkívül pontos, függőleges struktúrák kialakítását az anyagban. Ez a megoldás jelentősen növeli a chipek teljesítménysűrűségét, miközben hozzájárul a méretcsökkentéshez és a költséghatékonysághoz is, mivel egyetlen lapkán több chip gyártható.

60 millió chip

A Bosch már 2021 óta gyárt szilícium-karbid chipeket, és eddig több mint 60 millió darabot szállított ki világszerte, ami jól mutatja a technológia iránti növekvő keresletet és a vállalat gyártási képességeit. A most bemutatott harmadik generációs fejlesztés tovább erősíti a Bosch pozícióját a félvezetőiparban, miközben hozzájárul az elektromos mobilitás hatékonyabbá és szélesebb körben elérhetővé tételéhez. A vállalat innovációs törekvései szorosan illeszkednek hosszú távú stratégiájába, amely az automatizálás, a digitalizáció, az elektromosítás és a mesterséges intelligencia által meghatározott technológiai trendekre épül.

Forrás: Bosch

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Áttörés a félvezető-technológiában appeared first on Műszaki Magazin.

A „2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás egyik fő megállapítása, hogy a fogyasztói csomagolt termékek gyártói fokozódó költségnyomásra és a termelési hatékonyságot csökkentő tényezők erősödésére számítanak, amire reagálva az „ipari intelligenciával” igyekeznek fokozni versenyképességüket.

A következő években jelentős mértékben emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya a fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártóinak várakozásai szerint. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által nyilvánosságra hozott „2026 Industrial AI in CPG Survey” című felmérés szerint míg idén még csak 15 százalékos lehet a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteség, addig jövőre már 21,37 százalékos, 2030-ra pedig akár 29,14 százalékos lehet ez az érték. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelésben tapasztalható késések, leállások és a berendezések hibái becslések szerint már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét adják.

A felmérésből kiderült az is, hogy sok gyártó bízik a mesterséges intelligencia (MI) ipari célú felhasználásában, a technológiától azt remélik, hogy segítségével mérsékelhetik az elkerülhető veszteségekből adódó károkat. Jelenleg a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka jelezte, hogy az MI-t már végponttól-végpontig terjedően beépítették a kulcsfontosságú műveleteikbe és a döntéshozatalba. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada azzal számol, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia a működésük központi eleme lesz, ami azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt háromszorosára nőhet a CPG-gyártók körében a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya.

A kutatás alapján az érintett vállalkozásoknál azzal számolnak, hogy az MI projektek a jövőben majd nagyon gyorsan visszahozzák a befektetett összegeket. A válaszadók harmada 2030-ra 50–74 százalékos megtérülést vár az MI-projektektől, közel tizedük pedig 100 százalék felettit, ami azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán végrehajtott befektetések kevesebb mint egy év alatt megtérülnek. Ilyen szintű teljesítménnyel jelenleg csak a Világgazdasági Fórum által Példaképként jellemzett üzemekben, illetve az autonóm gyárakban találkozhatunk.

Bár a jövőbeli, MI befektetésekkel kapcsolatos megtérülési remények igen optimisták, a jelenben már korántsem ennyire derűlátók a megkérdezett vállalkozások. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy jelenleg 20 százalék alatt van a mesterséges intelligencia projektjei esetében a ROI (Return of Investment), közel harmaduk pedig 5 százalékos, vagy annál alacsonyabb megtérülést lát. Vagyis megállapítható, hogy az ágazat egyelőre csak korlátozottan tud élni az MI-beruházásokban rejlő lehetőségekkel.

„A gyártók 2030-ra a végponttól-végpontig terjedő MI megoldások használatában háromszoros növekedést várnak és ugrásszerű javulást remélnek a beruházásaik megtérülési ütemében is, ami olyan szintet érhet el, amely napjainkban legfeljebb csak a Példakép és autonóm gyárakra jellemző. Ezek az elvárások évek óta a legerőteljesebb jelzések arra, hogy sürgős lépésekre van szükség. A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását. Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket. Jelenleg a CPG-szektor számára a szándékok és a felkészültség között meglévő szakadék áthidalása az egyik legfontosabb versenyképességi prioritás”

– mondta Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke.

Az ipari intelligenciához szükséges felkészültség hiánya a fő akadály

A mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránti erős bizalom ellenére a technológia szélesebb körül alkalmazását több, főként strukturális akadály is gátolja. A válaszadók 43 százaléka emelte ki az MI-vel és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, míg az elavult automatizálási rendszereket és infrastruktúrát 37,5 százalékuk említette a gátló tényezők között. Szintén sokan, a megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy komoly problémát okoz a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya. A munkavállalók részéről tapasztalható ellenállást a válaszadók negyede, míg a kiberbiztonsági, valamint jogi megfelelési problémákat kicsit több mint ötödük emelte ki.

„A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy ahhoz, hogy mindössze négy év alatt sikerüljön elérni azt a szintű fejlődést a ROI-ban, amit az ipari mesterséges intelligencia kapcsán várnak a felmérés résztvevő, jelentős változásra van szükség az együttműködés, az átláthatóság és a közös szabványok terén. Az SE Advisory Services révén máris világszerte alkalmazzuk ügyfeleinknél a saját Példakép gyárainkban felhalmozott tudást, segítve őket abban, hogy digitális ambícióikat mérhető eredményekké alakítsák. Hisszük, hogy a bevált gyakorlatok és az ágazatspecifikus szakértelem megosztása és alkalmazása beindítja az ipari digitális átalakulás következő hullámát”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és az AVEVA együttműködésében megjelent új tanulmány, melynek címe: „Beyond the Hype: Practical AI for Competitive Consumer Goods Manufacturing”, útmutatást nyújt a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez, többek között az élelmiszeriparban és az italgyártásban. A tanulmány felvázolja, hogyan vezet az ipari adatok hasznosítása, a moduláris automatizálás, az elektrifikáció és az ipari mesterséges intelligencia bevezetése az autonóm működéshez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipari intelligencia alkalmazása appeared first on Műszaki Magazin.

A GrindingHub a köszörüléstechnológia egyik legjelentősebb nemzetközi szakmai platformja, amely a modern gyártástechnológia kulcsterületére, a precíziós megmunkálásra fókuszál. A rendezvény nem csupán egy hagyományos kiállítás, hanem olyan komplex tudásközpont, ahol a gyártók, fejlesztők és felhasználók egyaránt megismerhetik a legújabb technológiai megoldásokat és ipari trendeket. A bemutatott innovációk lefedik a teljes értékláncot, a köszörűgépektől és szerszámoktól kezdve az automatizált rendszereken át egészen a mérés- és minőségbiztosítási technológiákig.

A stuttgarti szakkiállítás kiemelt figyelmet fordít a digitalizáció és az Ipar 4.0 megoldások térnyerésére, amelyek alapjaiban alakítják át a köszörülési folyamatokat. A modern berendezések egyre fejlettebb szenzorikával és adatgyűjtési képességekkel rendelkeznek, így lehetővé válik a gyártási folyamatok valós idejű monitorozása és optimalizálása, valamint a prediktív karbantartás alkalmazása. Ezzel párhuzamosan az automatizálás és a robotizáció szerepe is folyamatosan növekszik, különösen a nagy sorozatú gyártásban, ahol a hatékonyság és a reprodukálhatóság kulcsfontosságú.

A fenntarthatóság szintén meghatározó szemponttá vált, így a fejlesztések egyre inkább az energiahatékonyság növelésére, valamint a hűtő-kenő anyagok felhasználásának csökkentésére irányulnak. Emellett az új, nehezen megmunkálható anyagok – például nagy szilárdságú ötvözetek, kerámiák és kompozitok – megjelenése új kihívásokat jelent, amelyek speciális köszörülési technológiákat igényelnek.

A rendezvény egyik legnagyobb értéke a tudásmegosztásban rejlik, hiszen a kiállítást szakmai előadások, workshopok és élő bemutatók egészítik ki, amelyek során a résztvevők gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg az új megoldásokat. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások számára, amelyek így gyorsabban tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó ipari környezethez.

A GrindingHub nemzetközi szinten is jelentős szerepet tölt be, mivel számos országból vonzza a kiállítókat és látogatókat, ezáltal elősegíti a technológiai együttműködéseket és a beszállítói kapcsolatok erősítését. Összességében elmondható, hogy a GrindingHub a köszörüléstechnológia egyik meghatározó fóruma, amely aktívan hozzájárul a gyártóipar fejlődéséhez, és iránymutatást ad a jövő precíziós megmunkálási megoldásaihoz.

• Időpont: 2026. május 5–8. (kedd–péntek)
• Helyszín: Messe Stuttgart, Németország
• https://www.grindinghub.de/en/?utm_source=chatgpt.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GrindingHub – A köszörüléstechnológia jövőjének központja appeared first on Műszaki Magazin.

Mindez 55 éve történt, és megérkeztünk több fejlődési szakasz után a mesterséges intelligenciához (MI) mai fejlődésünk csúcsához, amelyet még nem is ismerünk igazán. Gépészmérnökként sok évtizede foglalkozom a szereléstechnológiával, és azon belül az automatikus megoldásokkal fejlesztői és egyetemi oktatói szinten. Hol tudjuk az MI-t használni?

Mit értünk az MI alatt: le egyszerűsítve hatalmas adathalmaz alapján gépi (automatikus) döntés érhető el minden témában több kevesebb sikerrel. Tehát az ember kikapcsolásával gyors és pontos véleményt kapunk.

A feltételek az adott szakterülethez tartozó hatalmas pontos adatbázis, amelyhez gyors, és nagy teljesítményű számitógépek kellenek. Mindezt műszaki és informatikai szakemberek sokasága tudja létrehozni sok munkával.

Így jött létre egy új tudományág, az adattudomány, amely minden mesterséges intelligencia alapja. Adatgyűjtés, adatrendszerezés és feldolgozás. Az adattudomány alkalmazott, interdiszciplináris tudomány. Az adattudomány célja ismeretek előállítása az adatokból, például a vállalatirányítás optimalizálása vagy a döntéshozatal támogatása érdekében. Különféle területeken alkalmazott módszereket és ismereteket, például matematikát, statisztikát, sztochasztikát, informatikát és ipari know-how-t használnak.

A járműiparban is számos szerelősor, különböző automatizálási szintű szerelőmunkahely és anyagmozgató rendszer vesz részt. A tervezőt ma is számos szoftver segíti, például a „plant simulation”, a „solid edge”, stb. Az MI egy magasabb színvonalat képvisel és biztonságosabb is lehet. Azonban sokkal nagyobb adatháttérre van szüksége és bonyolultabb algoritmusokra.

A fentiek a technológiákról szóltak, és betekintést engedtek a tervezésbe. Az automatizálásban fontos szólni az adatbiztonságról és az adatkarbantartásról is. A járműiparban ez is kényes terület.

Mindezek alapján kell szólni a gazdasági előnyökről és hátrányokról is. A gyorsan változó világban meg kell fontolni mikor érdemes az MI alkalmazásba beruházni, vagy mikor elegendő az egyszerűbb megoldás mellett dönteni. Úgy néz ki, hogy technikai akadály nincs, de gazdasági korlátok léteznek. Erről a szakembereknek kell dönteni és ne kérdezzük az MI-t.

Dr. Göndöcs Balázs c. egyetemi docens

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligencia (MI) a szereléstechnológiában appeared first on Műszaki Magazin.

Ez az új, iparágakon átívelő szövetség a teljes technológiai vertikumra kiterjed — a kapcsolódástól és felhőinfrastruktúrától kezdve a félvezetőkön, szoftvereken és mesterséges intelligencián át. A TTA célja, hogy közös, megbízható és átlátható technológiai normákat és szabványokat alakítson ki, amelyekre a világ – beleértve a vállalatokat, kormányokat és felhasználókat – hosszú távon számíthat.

A szövetség azokra a növekvő geopolitikai feszültségekre és digitális szuverenitással kapcsolatos vitákra reagál, amelyek ma sok országban jellemzők. Sok ország azt vizsgálja, hogyan csökkenthetné függőségét a központi digitális infrastruktúráktól, miközben a bizalom a digitális technológiák iránt — különösen az adatok tárolása, biztonsága és ellenőrzése kapcsán — kritikus kérdéssé vált.

A részt vevő vállalatok szerint közös, ellenőrizhető elvek segíthetnek abban, hogy a szolgáltatók származási országától függetlenül átláthatóságot, megbízhatóságot és biztonságot nyújtsanak.

A Trusted Tech Alliance alapelvei

A kezdeményezés középpontjában öt alapelv áll, amelyek meghatározzák, mit jelent „megbízható” technológiai szolgáltatónak lenni:

1. Átlátható vállalatirányítás és etikus magatartás – a vállalatoknak világos, etikus működési gyakorlatokat kell követniük.
2. Biztonságos fejlesztési folyamatok és független auditok lehetősége – a technológiát biztonságosan kell fejleszteni, és függetlenül ellenőrizhető legyen.
3. Ellátási láncok és globális biztonsági szabványok folyamatos felügyelete – a beszállítói lánc biztonságának garantálása.
4. Nyitott, interoperábilis és ellenálló digitális ökoszisztéma támogatása – a technológiai piacok ne váljanak töredezetté.
5. A jogszabályok és az adatvédelem tiszteletben tartása – a szövetség tagjai elkötelezettek a hatályos jogi keretek és a személyes adatok védelme mellett.

Digitális szuverenitás és együttműködés

A Trusted Tech Alliance egy nem elszigetelt kezdeményezés; a cél az, hogy globális együttműködésen alapuló platformot biztosítson a közös standardok kialakításához. A tagok szerint egyetlen ország vagy vállalat sem tud egyedül biztonságos, megbízható digitális technológiai ökoszisztémát építeni.

A TTA jelenlegi tagjai a következők:
Anthropic, AWS, Cassava Technologies, Cohere, Ericsson, Google Cloud, Hanwha, Jio Platforms, Microsoft, Nokia, Nscale, NTT, Rapidus, Saab és SAP.

A résztvevők elkötelezték magukat amellett, hogy a gyakorlatban is betartják az alapelveket, és független auditmechanizmusok bevezetésével biztosítják az elvek végrehajtását, bár az ilyen auditok részleteit még nem tették közzé.

Mit jelent ez az iparág számára?

Ez a kezdeményezés különösen fontos lehet az elektronikai és technológiai ipar számára, mivel a folyamatosan szigorodó biztonsági követelmények, beszállítói lánc- és megfelelőségi szabványok nemzetközi szinten egyre hangsúlyosabbak. A közösen definiált standardok hosszú távon hatással lehetnek a tenderekre, partnerségekre és befektetési döntésekre is.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szövetség az átlátható technológiáért appeared first on Műszaki Magazin.

A szakemberek a biológiai rendszerek elveit használják fel technológiai eszközök, például mesterséges érzékszervek vagy idegi interfészek fejlesztésére. A terület ma már nem csupán az agy–gép interfészekről vagy futurisztikus protézisekről szól, hanem arról is, miként lehet az emberi test működését – az idegrendszertől az izmokon át a mozgásig és az érzékelésig – mérni, értelmezni és technológiával kiegészíteni.

A világ vezető gazdaságai milliárdokat fektetnek bionikus végtagokba, intelligens szenzorokba és a neurális adatfeldolgozásba. Észak-Amerika vezető szerepét mára Kína és a Távol-Kelet vette át a területhez kapcsolódó fejlesztésekben és kutatásokban. Európában a helyzet ambivalens: a bionikai és info-bionikai rendszerekre épülő piac erős mérnöki és orvostechnológiai bázissal rendelkezik, az európai országok (például Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság) jelentős részt vállalnak a klinikai alkalmazásban, azonban a kutatási-fejlesztési kapacitás nagyon korlátozott a szabályozási kötöttségek, valamint a befektetési lehetőségek miatt. Az emberig jutó fejlesztések egyik utolsó kutatási-oktatási intézménye azonban épp Magyarországon található. „A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán foglalkozunk a biológia mérnöki művelésével, ami, az emberig eljuttatható fejlesztésekben is testet ölt. Kutatásainkat nemzetközi együttműködésekben is láthatóvá tudjuk tenni. Óráimon arra törekszem, hogy a hallgatókat a klinikai valósággal is megismertessem. Mivel egyre inkább szükséges mérnöki szempontokat is érvényesíteni a mindennapi orvoslásban, fontos, hogy az orvosok és mérnökök megtanulják egymás munkamenetét, gondolkodását.” – emeli ki dr. Hillier Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar egyetemi adjunktusa, a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete Látás Rendszerszintű Neurobiológiája Kutatócsoportjának vezetője.

A neurális technológiák, az idegrendszerrel való gépi kapcsolatlétesítés – akár a jelek kiolvasása, akár a stimulációs jelbevitel – ma a tudomány egyik legnehezebb mérnöki kihívása. „Ezek mind nagyon-nagyon nehéz feladatok, hiszen a biológia máshogy működik, mint az elektronika. A terület fejlődésének egyik legnagyobb akadálya éppen az, hogy a két világ – az élő rendszerek komplexitása és a digitális eszközök precizitása – csak akkor kapcsolható össze, ha olyan szakemberek dolgoznak rajta, akik mindkét oldal működésének alapelveit értik.” – hangsúlyozza dr. Iván Kristóf, egyetemi docens, az Info-bionika mérnöki mesterképzés szakfelelőse. „Nem csupán mérnöki vagy biológiai tudást adunk át, hanem személetet, amelyben ez a két fajta gondolkodás nem párhuzamosan működik, hanem szervesen egyesül. Igyekszünk már diplomamunkáknál, doktori témáknál is olyan problémákat adni, amelyeknél a hasznosítás és a piaci igény kézzelfogható.” – teszi hozzá a szakember.

A képzésben részt vevők olyan eszközök és rendszerek fejlesztésével ismerkednek meg, amelyek képesek idegi interfészeket kezelni, valós idejű biológiai adatokat elemezni és mérni, vagy új generációs rehabilitációs technológiákat létrehozni, ideértve az agy-gép interfészeket, a szenzoros robotikát, a bionikus protéziseket és más, a klinikai gyakorlatban használható megoldásokat. Az egykori hallgatók ma már olyan cégeknél dolgoznak, mint a Richter, a 77 Elektronika, a Philips, General Electric vagy az OnCompass. Ezen felül olyan startupok kötődnek hozzájuk, mint az adatbázisok számítógépes modellbe integrálásával sejtszimulációs szoftvert fejlesztő Cytocast, valamint az emberi anatómiát szövetről-szövetre leképező, bionikus robotok és protézisek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozó Allonic. A Pázmány ITK-n lévő kutatási központok a hazai medtech és egészségipari ökoszisztémát erősítik, és nemcsak a szakemberek képzését szolgálják, hanem hosszú távon globális versenyképességet is építhetnek Magyarország számára egy gyorsan növekvő, stratégiai területen.

Info: https://kepzes.itk.ppke.hu/infobionika/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Info-bionika: protézisek, neurális technológiák appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari vállalatok még mindig túl gyakran fejlesztenek ki olyan digitális kiegészítő kínálatot, amely nem kellően igazodik az ügyfelek tényleges igényeihez. A probléma ritkán technológiai alkalmatlanság, sokkal inkább az, hogy a digitális szolgáltatás nem illeszkedik elég pontosan a valós üzemeltetési igényekhez, és így a vevő nem értelmezi közvetlen haszonként a funkciókat. Mérnöki nézőpontból ez azért különösen érdekes, mert a digitális szolgáltatás értéke sokszor nem egyetlen funkcióban, hanem a teljes használati életciklusban, a működési kockázatok csökkentésében és a döntéstámogatásban jelenik meg.

Túlzott funkcionalitás

A szolgáltatásfejlesztések egyik tipikus csapdája a túlzott funkcionalizálás. Ha a megoldás sok, de a felhasználó számára nem releváns funkcióval érkezik, akkor a rendszer komplexnek, nehezen bevezethetőnek és nehezen árazhatónak tűnik. A belépési küszöb ilyenkor megnő: a vevő úgy érzi, egy csomagban kap olyan elemeket is, amelyekért fizetnie kell, de amelyekre nincs szüksége. A technológiai csapat szempontjából ez gyakran „többet adunk” logikával indul, a piaci oldalon viszont a többlet-funkció sokszor többlet-kockázatként és többlet-tanulási feladatként jelenik meg.

Skálázhatóság és vevői előny

Két tényező különösen meghatározza a digitális szolgáltatások sikerét: a skálázhatóság és a konkrét, mérhető vevői előny. Skálázhatóság alatt itt nem csupán a felhőkapacitás értendő, hanem az, hogy a szolgáltatás bevezetése, használata és bővítése többféle ügyfélkörnyezetben, eltérő működési kultúrák mellett is reálisan megvalósítható legyen. Mérnöki oldalról ez a moduláris felépítés, a konfigurálhatóság és a karbantartható adat- és integrációs architektúra irányába tolja a tervezést. A konkrét vevői előny pedig azt jelenti: a szolgáltatásnak egyértelműen kapcsolódnia kell egy valós működési problémához (idő, leállás, kockázat, adminisztráció, kiszámíthatóság), és ezt az előnyt érthetően kell kommunikálni és mérni.

Külön figyelemre méltó, hogy a siker egyik kulcsszereplője nem a fejlesztés, hanem az értékesítés. A korai értékesítési bevonás azért kritikus, mert a sales csapat birtokolja azt a piaci tapasztalatot, amelyből a valós igények, ellenérvek és bevezetési korlátok gyorsan megérthetők. Az értékesítők korai bevonása lerövidítheti a követelmény feltárás ciklusát, és csökkentheti annak kockázatát, hogy a fejlesztés rossz irányba optimalizálódik. Ipari környezetben a használati helyzetek erősen egyediek; ezért a jó ötlet önmagában kevés – a szolgáltatásnak bele kell simulnia az adott üzem valós folyamataiba.

Árazási modell

A digitális szolgáltatások gazdasági sikerében a szerződéses és árazási modell legalább olyan meghatározó, mint a technológia. A használatalapú konstrukciókra (például Pay-per-Use vagy szolgáltatásként kínált eszköz), ahol a vevő elvileg csak akkor fizet, amikor ténylegesen használ. A gyakorlatban azonban ezek a modellek bizalomvesztéshez vezethetnek, ha az árazás nem átlátható, vagy ha a használatalapú díj végül drágábbnak bizonyul a klasszikus finanszírozásnál, illetve rejtett kiegyenlítő tételek jelennek meg a futamidő végén. Mérnöki szemmel ez azért fontos, mert az árazási logika gyakran technológiai paraméterekhez kötött (üzemóra, ciklusszám, terhelési profil, állapotadatok), tehát a mérés és az adatminőség közvetlenül befolyásolja a számlázás igazságosságát és a vevői élményt.

Kilépési lehetőség

A transzparens, rugalmas szerződés pszichológiai értelemben is csökkenti a belépési ellenállást. Egy olyan konstrukció, amelyben van világos szabályrendszer, érthető feltételek és valódi rugalmasság, gyorsítja a döntést. Kiemelt elem egy olyan korai kilépési lehetőség, amely a futamidő egy pontjától kockázatmentesebb távozást biztosít. Érdekes mérnöki-támogatási következtetés, hogy a rugalmas feltételek nem feltétlenül növelik a szolgáltató kockázatát arányosan, ha a szolgáltató (például gyártó) képes a visszakerülő eszközöket hatékonyan újrahasznosítani, újra bérbe adni vagy értékesíteni. A rendszer így win-win: a vevő biztonságban érzi magát, a szolgáltató pedig kontrollálható kockázat mellett épít hosszabb távú kapcsolatot.

Készülékadatok elemzése

A digitális szolgáltatások következő fejlődési lépcsője a data-based megközelítés, a készülékadatok intelligens elemzése, amely lehetővé teszi a szolgáltatás és a finanszírozás finomhangolását a valós használathoz. Az egyik fő irány a karbantartás, egy berendezés élettartamát és megbízhatóságát erősen befolyásolja, milyen intenzitással és milyen körülmények között üzemel. Ha a használati paraméterek rendszerszinten rögzíthetők és elemezhetők, akkor levezethetők egyedi karbantartási intervallumok és célzott szervizcsomagok. Ez mérnöki szempontból adatgyűjtési stratégiát, érvényesített mérési pontokat és olyan analitikai modellt igényel, amely az üzemeltetési valóságot tükrözi, nem csak elméleti átlagokra épít. A mérnöki fejlesztésnek és a piaci visszacsatolásnak korán és folyamatosan össze kell kapcsolódnia – a termék, a szolgáltatás és az üzleti modell egyetlen, integrált rendszerként működik.

A digitális szolgáltatás akkor lesz gazdaságosan sikeres, ha a technológia nem önmagáért létezik, hanem valós működési helyzetekre optimalizált, skálázható, és igazságos, átlátható szerződési keretben érkezik.

A digitális szolgáltatások hosszú távú sikerének egyik kritikus mérnöki tényezője a megbízható adatértelmezés. Az ipari környezetben keletkező adatok önmagukban ritkán hordoznak értelmezhető információt; jelentésük csak a működési kontextus ismeretében válik világossá. Ezért a szolgáltatások fejlesztése során nem elegendő pusztán adatgyűjtési pontokat definiálni, hanem szükséges a berendezések fizikai működésének mély ismerete is. A mérnöki tudás itt közvetlenül beépül az algoritmusokba és a döntéstámogató logikába. Sok helyen egyre nagyobb szerepet kap a digitális iker (digital twin) megközelítés, amely lehetővé teszi a berendezések virtuális reprezentációját. Ez nem csupán szimulációs eszköz, hanem folyamatosan frissülő modell, amely az üzemi adatok alapján követi a valós állapotot. Mérnöki szempontból a digitális iker akkor válik értékessé, ha nem statikus modell, hanem képes a kopás, a terhelési ciklusok és az üzemeltetési eltérések hatásait is figyelembe venni.

A fotók illusztrációk

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitális szolgáltatások az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric – Bloomberg Energia-Technológiai Koalíció appeared first on Műszaki Magazin.