Pályám elején (1970), fiatalmérnökként még emlékszem az Algol 60 és a Fortran programozásra, a több szoba nagyságú számítógépekre és a lyukszalagos és lyukkártyás adathordozókra no meg a nagy mágnesszalagokra.

Mindez 55 éve történt, és megérkeztünk több fejlődési szakasz után a mesterséges intelligenciához (MI) mai fejlődésünk csúcsához, amelyet még nem is ismerünk igazán. Gépészmérnökként sok évtizede foglalkozom a szereléstechnológiával, és azon belül az automatikus megoldásokkal fejlesztői és egyetemi oktatói szinten. Hol tudjuk az MI-t használni?

Mit értünk az MI alatt: le egyszerűsítve hatalmas adathalmaz alapján gépi (automatikus) döntés érhető el minden témában több kevesebb sikerrel. Tehát az ember kikapcsolásával gyors és pontos véleményt kapunk.

A feltételek az adott szakterülethez tartozó hatalmas pontos adatbázis, amelyhez gyors, és nagy teljesítményű számitógépek kellenek. Mindezt műszaki és informatikai szakemberek sokasága tudja létrehozni sok munkával.

Így jött létre egy új tudományág, az adattudomány, amely minden mesterséges intelligencia alapja. Adatgyűjtés, adatrendszerezés és feldolgozás. Az adattudomány alkalmazott, interdiszciplináris tudomány. Az adattudomány célja ismeretek előállítása az adatokból, például a vállalatirányítás optimalizálása vagy a döntéshozatal támogatása érdekében. Különféle területeken alkalmazott módszereket és ismereteket, például matematikát, statisztikát, sztochasztikát, informatikát és ipari know-how-t használnak.

A járműiparban is számos szerelősor, különböző automatizálási szintű szerelőmunkahely és anyagmozgató rendszer vesz részt. A tervezőt ma is számos szoftver segíti, például a „plant simulation”, a „solid edge”, stb. Az MI egy magasabb színvonalat képvisel és biztonságosabb is lehet. Azonban sokkal nagyobb adatháttérre van szüksége és bonyolultabb algoritmusokra.

A fentiek a technológiákról szóltak, és betekintést engedtek a tervezésbe. Az automatizálásban fontos szólni az adatbiztonságról és az adatkarbantartásról is. A járműiparban ez is kényes terület.

Mindezek alapján kell szólni a gazdasági előnyökről és hátrányokról is. A gyorsan változó világban meg kell fontolni mikor érdemes az MI alkalmazásba beruházni, vagy mikor elegendő az egyszerűbb megoldás mellett dönteni. Úgy néz ki, hogy technikai akadály nincs, de gazdasági korlátok léteznek. Erről a szakembereknek kell dönteni és ne kérdezzük az MI-t.

Dr. Göndöcs Balázs c. egyetemi docens

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!