Az elismerés is megerősíti, hogy a fenntarthatóság a Skanska üzleti működésének szerves része, miközben a vállalat innovatív és felelős megoldásokkal teremt mérhető értéket ügyfelei számára. Magyarországon ezt a szemléletet a Skanska H₂Offices második fázisa képviseli. A zéró kibocsátású épületként tervezett fejlesztés kiemelkedő energetikai teljesítményét hatékony épületgépészeti és műszaki megoldások, négyévszakos hőszivattyúk és tetőtéri napelemek támogatják, a projektet pedig alacsony primerenergia-igény jellemzi.

„Ez az elismerés is azt mutatja, hogy a fenntarthatóság ma már egyre fontosabb üzleti előnyt jelent. Ügyfeleinkkel, beszállítóinkkal és partnereinkkel együttműködve a klímaváltozással és az erőforrás-felhasználással kapcsolatos kihívásokra olyan válaszokat adhatunk, amelyek jobb projekteket, erősebb teljesítményt és hosszú távú értéket teremtenek. Ez az eredmény csapataink elkötelezettségét és szakértelmét is tükrözi, akik nap mint nap azért dolgoznak, hogy ezt a szemléletet munkáinkban is megvalósítsák”

– mondta el Anders Danielsson, a Skanska Group elnök-vezérigazgatója.

A TIME rangsora világszerte több mint 5800 vállalat értékelésén alapul. A lista a mérhető környezeti és társadalmi teljesítménymutatók – többek között a károsanyag-kibocsátás, az energiafelhasználás, az erőforrás-hatékonyság és a munkabiztonság – mellett a külső minősítéseket, a vállalásokat és a jelentések átláthatóságát is figyelembe veszi.

„Ez jól mutatja, hogyan teremtünk valós, mérhető értéket ügyfeleink számára a fenntarthatóságon keresztül: fejlesztéseink átlagosan 25 százalékkal jobb energiahatékonyságot érnek el a piaci sztenderdekhez képest, minősített projektjeink pedig építőipari árbevételünkből 58 milliárd svéd koronát tesznek ki”

– mondta Lena Hök, a Skanska fenntarthatóságért és innovációért felelős ügyvezető alelnöke.

Magyarországon ez a megközelítés a H₂Offices második fázisának projektjében is megjelenik. Az üzemeltetés során a tervek szerint az épület energiaigényét teljes egészében helyben termelt megújuló energia, valamint származási garanciával igazolt megújuló villamosenergia fedezi majd. Ennek eredményeként az épület energiafelhasználásához kapcsolódó úgynevezett Scope 2-kibocsátás nullának számít. Az építés során a kisebb karbonlábnyomú anyagok használata várhatóan mintegy 2200 tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez egy hasonló méretű, ilyen anyagok nélkül megvalósuló hagyományos épülethez képest. Ez a csökkenés megközelítőleg annyit jelent, mintha 500 autót egy évre kivennének a forgalomból.

Az építés során felhasznált anyagok többsége kisebb karbonlábnyomú, a beszállítóktól pedig környezeti terméknyilatkozatot, vagyis EPD-t kérnek. A H₂Offices második fázisa emellett a LEED Platinum, WELL Platinum és Access4You Gold minősítések megszerzését is célozza. A fejlesztés része egy 3600 négyzetméteres, mindenki számára nyitott park is, amely vízfelületekkel és a biodiverzitást támogató tájépítészeti megoldásokkal teremt barátságosabb városi környezetet.

A Statista közreműködésével készült rangsor több szempont alapján értékeli a cégeket: figyelembe veszi fenntarthatósági vállalásaikat és külső minősítéseiket, beszámolóik átláthatóságát, valamint környezeti és társadalmi teljesítményüket. A TIME módszertanáról és a teljes rangsorról további információ a magazin 2026-os, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató listáján olvasható.

Tudjon meg többet a Skanska fenntarthatósági megközelítéséről

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ legfenntarthatóbb vállalatai között appeared first on Műszaki Magazin.

A BCG által negyedik alkalommal publikált éves globális AI at Work felmérés szerint a válaszadók 72 százaléka úgy véli, hogy az AI (MI) miatt már most jelentősen megváltozott, hogy milyen kompetenciákat és készségeket várnak el tőlük a munkakörükben. Eközben az MI-t használók közel fele ma már több időt tölt a mesterséges intelligencia irányításával és felügyeletével, mint azokkal a feladatokkal, amelyeket az AI elvégez helyettük.

„Mindenki arról beszél, hogy az AI kiváltja a munkát, valójában azonban sokkal inkább arról van szó, hogy újra kell gondolnunk, hol és hogyan teremt értéket az ember a munkafolyamatokban. Ez a vezetők feladata – mondta Kotsis Ádám a BCG partnere. Kutatásunk egy vezetői forradalom körvonalait rajzolja ki az AI korszakában. A vezetők és menedzserek 65 százaléka úgy véli, hogy három éven belül a munkájának legalább a felét AI-ügynökök végezhetik majd el, miközben a frontvonalban dolgozók is egyre inkább úgy látják, hogy szerepük az AI irányítása és koordinálása felé mozdul el.”

A 14 ország 11 749 munkavállalójának megkérdezésén alapuló, az iparágak széles körét lefedő kutatás eredményei szerint:

• A szellemi munkát végzők körében látványosan gyorsult az AI elterjedése: ma már 74 százalékuk számít rendszeres felhasználónak, ami egy év alatt 23 százalékpontos növekedést jelent.

• A rendszeres AI-felhasználók kétharmada szerint az AI használata javítja a munkavállalói élényt és a munkával való elégedettséget, ugyanakkor 41 százalékuk fokozott mentális, kognitív terhelést is tapasztal. Ez egyfajta „örömparadoxon”: a mesterséges intelligencia egyszerre teszi jobbá és megterhelőbbé a munkát.

• A szellemi munkát végző, rendszeresen AI-t használó munkavállalók 42 százaléka hetente legalább egy teljes munkanapnyi időt takarít meg az AI segítségével.
• Az MI-t rendszeresen használók 66 százaléka arról számolt be, hogy nem, vagy csak korlátozottan kap útmutatást arra, hogy hogyan használja fel ezt a felszabaduló időt. Több mint felük pedig nem fordítja azt magasabb hozzáadott értékű vagy stratégiai jelentőségű feladatokra.
• Stratégiai iránymutatás hiányában az alkalmazottak AI iránti kezdeti lelkesedése gyorsan alábbhagy. Egy világos vállalati AI-stratégia 25 százalékponttal növeli az AI hatását, míg a pusztán jobb AI eszközök mindössze 5 százalékpontos javulást eredményeznek.

Összességében ez azt jelenti, hogy a megfelelő szervezeti átalakulás hiányában a megnyert idő egyszerűen „elszivárog” és nem teremt tartós üzleti értéket.

„Az AI által kiváltott öröm képlete egy év használat után átrajzolódni látszik. Kezdetben az újdonság ereje és az új szellemi kihívások fokozzák a lelkesedést, ám ez az úgynevezett »AI-nászút« gyorsan véget ér, ha hiányzik a stratégia”

– mondta Kotsis Ádám.

„A munkavállalók nem az AI intenzívebb jelenlétével szemben tanúsítanak ellenállást. Éppen ellenkezőleg: akkor teljesítenek a legjobban, ha világos a stratégia, egyértelmű az irány, és az üzenet valóban eljut hozzájuk. Az üzleti értékteremtés és a munkavállalói elégedettség nem egymással versengő célok. Azok a szervezetek érik el a legnagyobb üzleti eredményeket az AI segítségével, amelyeknél az alkalmazottak a leginkább élvezik a munkájukat is.”

Az egyes piacokat vizsgálva az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország a sereghajtók közé tartozik, míg a globális dél országai továbbra is az élen járnak az AI alkalmazásában a frontvonalbeli, vagyis a vezetői felelősséggel nem rendelkező szellemi foglalkoztatottak körében. A széles körű használat ellenére sok szervezet továbbra is nehezen tudja kézzelfogható üzleti értékké alakítani az AI által teremtett hatékonyságnövekedést, miközben folytatódik az AI-ügynökök gyors fejlődése.

Míg 2025-ben még csak a válaszadók 13 százaléka, idén már a 30 százalékuk mondta, hogy az AI-ügynökök már ma is beépültek a napi munkafolyamatokba. Tízből hatan úgy vélik, hogy az AI-ügynökök három éven belül a munkájuknak legalább felét képesek lesznek ellátni.

Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele továbbra is csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik arról, hogy pontosan mik is azok az AI-ügynökök. Eközben az irányítási és felügyeleti keretek – beleértve az elszámoltathatóságot és a kontrollmechanizmusokat – jelentősen elmaradnak a technológia fejlődési ütemétől.

A BCG szerint a hosszú távú AI-hatás elérésének legfontosabb feltétele a stratégiai szemlélet. A vállalatok ugyanis kezdenek túllépni azon a szakaszon, amikor az AI-t elsősorban egyedi felhasználás mentén, eszközként vezették be. A hangsúly egyre inkább a teljes munkafolyamatok és az üzleti folyamatok újratervezésére helyeződik annak érdekében, hogy a vállalatok újragondolják a tevékenységüket és működésüket. Ezzel párhuzamosan felgyorsult az új üzleti modellek és termékek fejlesztése is; az ilyen kezdeményezések száma egy év alatt közel megduplázódott.

Mindez ahhoz vezet, amit a jelentés „átalakítási és innovációs osztaléknak” (reshape/invent dividend) nevez: a vállalatok egyszerre képesek nagyobb üzleti értéket teremteni és jobb munkavállalói élményt nyújtani.

A teljes tanulmány innen tölthető le.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI gyorsabban alakítja át a munkaköröket, mint a cégek a folyamataikat appeared first on Műszaki Magazin.

A munkaidőn túli elérés sok szervezetnél neuralgikus pont. Ahol az ügyeleti, készenléti rendszer a mindennapok természetes része, ott ez nem okoz problémát, mint ahogy üzemzavar, informatikai incidens, munkabiztonsági kockázat vagy rendkívüli időjárás esetén is ritkán háborodik fel a dolgozó, ha a munkahelyéről hívják. Ugyanakkor, ha az alkalmazottak azt érzik, hogy a cég vagy bizonyos tagjai természetesnek veszik, hogy munkaidőn túl is rendelkezésre kell állnia, és rendszeresen visszaélnek a helyzettel, az könnyen konfliktusforrássá válik. A jelenség ritkán tömeges egy-egy vállalaton belül, de összességében széles rétegeket érint.

„Nemzetközi adatok alapján a munkaidőn kívüli megkeresés sok helyen mindennapos jelenség. A Eurofound 2023-ban közzétett, négy európai országra kiterjedő felmérésében a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy egy tipikus héten munkaidőn túl is kap munkatémájú üzenetet, és a többség – majdnem tízből kilenc fő – legalább időnként reagál is ezekre”

‒ mutatott rá a problémára Czinger Erik, a céges okoskommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője.

Bár ahogy távolodunk a Covid időszakától, úgy ezek a gondok is enyhülni látszanak, nyilván nem szűntek meg. A Microsoft 365-ös telemetriai adatokra épülő Work Trend Index elemzése pedig azt mutatja, hogy a hétvégén aktív dolgozók közel ötöde már délig megnézi az e-mailjeit szombaton és vasárnap, és 5 százalék felett van azok aránya, akik vasárnap este is visszatérnek a levelezéshez.

Mindennek látszólag ellentmond, hogy egy másik felmérés szerint cégek alig 10%-a tudja valós időben, tömegesen elérni a dolgozóit munkaidő után, de ez a szám munkaidőben is csak 16%. A megfejtés ott van, hogy a folyamatos jelenlét terhe elsősorban az irodai munkaköröket érinti, míg a nehezen elérhető munkatársak jellemzően azok, akiknek külső helyszínen vagy távoli telephelyeken, kizárólag a terepen végezhető feladatuk van.

A szakember rámutatott, hogy a magyar munkajog egyébként egyértelműen szabályoz: a munkavállaló a napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető ügyelet vagy készenlét formájában, de a hosszabb időtartamú rendelkezésre állást kifejezetten indokolt esetekhez köti. Az ügyelet időtartama legfeljebb 24 óra lehet, a készenlét havi maximuma 168 óra, és az ilyen beosztást főszabály szerint legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Amennyiben ez így is működik, nem is szokott gondot jelenteni. A majdnem mindenkire kiterjedő, informális készenlét, a „főnök bármikor hívhat” állapot viszont könnyen vitát vagy frusztrációt okoz. Mindez nem magyar jelenség, az Európai Bizottság 2025. július 25-én második szakaszba léptette a távmunka és a lekapcsolódáshoz való jog kérdésében indított egyeztetést.

„Ha néhány tucatnál több munkavállalóról van szó, tapasztalataink szerint a megoldás a teljes dolgozói állományra kiterjedő, belső kommunikációs szabályozás. Kit, mikor, milyen indokkal szabad, lehet vagy kell értesíteni munkaidőben, vagy azon túl. Minden, de legalább minden munkaidőn túli kommunikációt érdemes naplózni a későbbi viták elkerülésére. Célszerű ügyeleti vagy vészhelyzeti csoportokat kijelölni bizonyos témákban és érdemes előre meghatározni a kapcsolatfelvétel módját”

‒ tette hozzá Czinger Erik. Mindez manuálisan alig kezelhető, de egy jól paraméterezett belső kommunikációs rendszerrel teljesen természetes és automatikus lehet. A cél az, hogy a megfelelő –  és csak a megfelelő – kollégák mindenképp és igazolhatóan megkapják az információkat, miközben megmarad a pihenőidő tisztelete, és senki nem érzi úgy, hogy a munkáltató kéretlenül beszivárog a magánéletébe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mikor hívhat a főnök munkaidőn kívül? appeared first on Műszaki Magazin.

Az felvásárlás révén Németország egyik legnagyobb tartalommarketing-ügynöksége jön létre, amely a technológiai, ipari és mérnöki szektorok kommunikációs igényeire szabott, adatvezérelt megoldásokkal támogatja ügyfeleit. Az új szervezet célja, hogy a B2B kommunikációban olyan szolgáltatásokat kínáljon, amelyek túlmutatnak a hagyományos marketingeszközökön, és közvetlenül támogatják a mérnöki innovációt és a technológiai fejlesztéseket. Matthias Bauer, a VCG vezérigazgatója szerint: “az összeolvadás egyesíti a két vállalat erősségeit, ezzel új szintre emelve az ipari kommunikációt”.

Az Axel Springer Corporate Solutions (ASCS) az elmúlt években olyan ügyfeleket szolgált ki, mint: a Bayer, CLAAS, Roland Berger vagy a Lufthansa. A vállalat multimédiás tartalomfejlesztésre, digitális platformokra és vállalati magazinokra szakosodott. Ezek az erősségek most a VCG digitális portfóliójába integrálódnak, ami egyben új irányt is kijelöl, az adatvezérelt, mérhető és ipari igényekre szabott kommunikáció válik a stratégiai fókuszponttá.

Az újonnan létrejövő Vogel Corporate Solutions GmbH irányítását Lutz Thalmann, Frank Parlow és Dennis Hirthammer látják el, akiket tapasztalt menedzsmentcsapat támogat. A korábbi ASCS-vezetők 24,9%-os tulajdonrészt kapnak az új vállalatban, ami erős elköteleződést és hosszú távú partnerséget jelez.

A Vogel Communications Group több mint 800 munkatárssal, 100 millió eurós éves árbevétellel és több mint 250 kommunikációs szolgáltatással az egyik legnagyobb B2B kommunikációs szereplő Európában. Az akvizíció után a csoport még hangsúlyosabban fókuszál az ipari, technológiai és mérnöki ágazatokra, ahol a szakmai hitelesség és az innováció elengedhetetlen. Az ASCS integrációjával létrejövő új egység nem csupán ügynökség, hanem stratégiai tudásközpont, amely a mérnöki világ kommunikációját a jövőbe vezeti – digitális, adatvezérelt és szakmailag megalapozott módon.

Forrás: VCG

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak a B2B kommunikációban appeared first on Műszaki Magazin.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyetemi fejlesztés a vállalatok hatékonyságáért appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat következetesen halad saját fenntarthatósági céljai megvalósítása felé, emellett pedig elkötelezett aziránt, hogy segítse ügyfeleit az energiahatékonyság növelésében és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A társaság céljai között szerepel, hogy a teljes értékláncában 2030-ra 25 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást. A vállalat SBTi-validált „Net Zero” programja és a „Schneider Sustainability Impact 2021-2025” (SSI) kezdeményezése olyan térképként szolgál, amely nemcsak a Schneider Electric és partnerei, hanem ügyfelei és a helyi közösségek számára is lehetővé teszi a fenntartható fejlődést.

„Hihetetlenül megtisztelő számunkra, hogy már második éve a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismernek el minket. Technológiai cégként az a célunk, hogy ügyfeleink megbízható partnere legyünk a hatékonyság és a fenntarthatóság érdekében. A fenntarthatóság áll minden tevékenységünk középpontjában. Arra törekszünk, hogy jövőformáló vállalat legyünk, amelynek a teljesítmény az alapja. Célunk arra ösztönöz minket, hogy bevonjuk az egész ökoszisztémát, küldetésünk a megoldás részeként pozícionál minket, kultúránk pedig megkülönböztet minket. Ez a holisztikus megközelítés biztosítja, hogy működésünk és értékláncunk minden aspektusa hozzájáruljon egy fenntarthatóbb világ megteremtéséhez”

– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A TIME és a Statista rangsorának készítése során 5700 vállalatot értékeltek 20 kulcsfontosságú teljesítménymutató alapján, és közülük választották ki a világ 500 legfenntarthatóbb cégét. Többek között olyan tényezőket értékeltek, mint a Scope 1 és 2 kibocsátások, az energiafogyasztás a vállalat méretéhez viszonyítva, a kibocsátáscsökkentés, valamint a működés során felhasznált megújuló energia aránya.

Sustainble green building. Eco-friendly building. Sustainable glass office building with tree for reducing carbon dioxide. Office with green environment. Corporate building reduce CO2. Safety glass.

A Schneider Electric része lett a TIME magazin „2025 TIME100 Most Influential Companies” kampányának, valamint elsőként kapta meg az „Impact in Sustainability” díjat. A cég kapcsán kiemelték azt is, hogy támogatta a Fortune 500 listán szereplő társaságok 40 százalékának fenntarthatósági törekvéseit.

A Schneider Electricet a Corporate Knights 2025-ben a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának nevezte, és ezzel az egyetlen lett, amely kétszer is az első helyen végzett a Global 100-as listán. A Corporate Knights a legfenntarthatóbban működő európai és a franciaországi cég címet is odaítélte a társaságnak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján appeared first on Műszaki Magazin.

A listán szereplő társaságokat számos ESG-teljesítménymutató – mint például a szén-dioxid-kibocsátás kezelése, az igazgatótanácsok sokszínűsége, a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések – alapján értékelték.

Idén első alkalommal állította össze a Corporate Knights kanadai média- és kutatócég a legfenntarthatóbban működő európai társaságok rangsorát, a „Europe 50”-et, amelyen a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat végzett az első helyen. A cég idén januárban már elnyerte a világ legfenntarthatóbban működő vállalata címet, miután első helyen végzett a Corporate Knights „Global 100” rangsorában. Ezek az elismerések együttesen megerősítik a Schneider Electric megingathatatlan elkötelezettségét a fenntarthatóság mellett, valamint vezető szerepét az iparágakon és földrajzi régiókon átívelő jelentős változások előmozdításában.

„A Schneider Electricnél a fenntarthatóság nem csak egy prioritás a többi között – mélyen beépült a céljainkba és küldetésünkbe. Az, hogy elnyertük az Európa legfenntarthatóbban működő vállalata címet, erőteljes elismerése erőfeszítéseinknek, melyek keretében az innováció, az átláthatóság és az együttműködés révén törekszünk arra, hogy pozitív hatást fejtsünk ki. Büszkék vagyunk arra, hogy példát mutathatunk, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy még jobban felgyorsítjuk hozzájárulásunkat egy fenntarthatóbb és befogadóbb világ létrehozásához”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric közelmúltban kinevezett fenntarthatósági igazgatója.

A „Europe 50” rangsor ugyanarra a szigorú módszertanra épül, amelyet a „Global 100” esetében is alkalmaztak, és a vállalatokat az ESG-teljesítménymutatók széles skálája alapján értékelik. Olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint például a szén-dioxid-kibocsátás kezelése, a környezeti szempontból tisztának számító bevételek aránya a forgalomban, az igazgatótanácsok sokszínűsége és a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések. A rangsor összeállításához a STOXX Europe 600 Index-ben szereplő cégek, valamint a piaci kapitalizáció alapján a 100 legnagyobb, európai székhelyű tőzsdei társaság teljesítményét vizsgálták meg.

Ez a kettős elismerés – mind globális, mind regionális szinten – kiemeli a Schneider Electric által kifejtett pozitív hatást. A vállalat innovatív technológiáival és megoldásaival támogatja ügyfeleit és partnereit abban, hogy csökkentsék környezeti lábnyomukat, javítsák az energiahatékonyságot és előmozdítsák fenntarthatósági céljaik megvalósulását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legfenntarthatóbban működő vállalat Európában appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése a munka világában már nem jövőkép, hanem a mindennapok valósága. Miközben vállalatok sorra kísérleteznek új eszközökkel, egyre világosabb: az AI bevezetése nem elsősorban informatikai kihívás, hanem kulturális, szervezeti vagyis HR kérdés. Dr. Tóth Ágnes a Prohuman Zrt vezérigazgatója szerint a siker kulcsa nemcsak abban rejlik, milyen technológiát választunk, hanem abban, hogyan készítjük fel az embereket a szoros együttműködésre.

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az egyik legfontosabb vektorrá vált a vállalati döntéshozók problématérképén. A ChatGPT és más generatív AI eszközök megjelenésével a kérdés már rég nem az, hogy érdemes-e foglalkozni a technológiával, hanem az, hogy miként és mire lehet jól alkalmazni úgy, hogy a vállalat versenyképességét növelje. Az, hogy sok cégnél az AI-bevezetés nem hozza meg a remélt eredményeket, azt mutatja: az eszköz önmagában kevés a sikerhez – az igazi kihívás abban rejlik, hogy a szervezetek hogyan tudnak kultúrában, működésmódban és gondolkodásban alkalmazkodni az új világhoz. Azaz, hogyan tudják az embereket, a kollégákat felkészíteni az új munkavégzésre.

„A mesterséges intelligencia bevezetése a legemberibb IT projekt, amibe egy vállalat belefoghat. Elsősorban nem is a technológiáról, hanem az ott dolgozó emberekről szól. A bevezetés sikere azon múlik, hogy hogyan tudunk vele együtt dolgozni – szervezetként, csapatként, egyénenként. Ez nem technológiai vagy IT, hanem sokkal inkább HR feladat.”

– fogalmaz Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Az ellenállás nem technológiai, hanem érzelmi alapú

A piacvezető HR-szolgáltató tapasztalata szerint a mesterséges intelligencia bevezetését övező nehézségek elsősorban nem technikai jellegűek. A modern AI-rendszerek jellemzően könnyen hozzáférhetők, gyorsan beépíthetők lennének, és felhasználóbarát módon működnek. A valódi kihívást az jelenti, hogy miként fogadja a szervezet – vagy még pontosabban: az emberi közösség – ezt az új szereplőt.

„Az ellenállás leggyakoribb oka a félelem. Vannak, akik attól tartanak, hogy elveszítik a munkájukat. Másokban a kétség merül fel, hogy a mesterséges intelligencia leleplezi gyengeségeiket. És olyanok is akadnak, akik egyszerűen csak a megszokott működést féltik, vagy az elembertelenedés folyamatától tartanak. – mutat rá Dr. Tóth Ágnes. –  Ezek az érzések természetesek, és nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. A legrosszabb, amit egy szervezet tehet, hogy átlép rajtuk, és csak a technikai oldalt próbálja kezelni. Ha ugyanis a munkatársak nem érzik magukat biztonságban, nem lesznek hajlandók együttműködni az új rendszerrel – még akkor sem, ha az objektíven nézve javítaná a munkájuk minőségét, hatékonyságát.”

Kritikus tömeg: amikor már az a furcsa, ha valaki nem használja

Az AI-jal való kísérletezés, annak átgondolása, hogy mire lehet egyáltalán használni mondjuk a generatív nyelvek által nyújtott megoldásokat egy szervezeten belül nem tud hatékonyan terjedni úgy, hogy központilag előírják, és mindenki elkezdi próbálgatni. Akkor működik mindez jól, ha a szervezet tagjai közül elismerjük azokat, akik már eleve próbálták, így egyre többen kezdik el önként alkalmazni, és egymástól tanulva alakítanak ki jó gyakorlatokat. A Prohuman javaslata, hogy a bevezetés első szakaszában érdemes azonosítani azokat a kollégákat, akik nyitottak az újdonságokra, és szívesen kísérleteznek és őket megnyerni „AI nagykövetnek”.

„Nem kell mindenkit egyszerre meggyőzni, elég, ha elérjük a kritikus tömeget – amikor már nem az a furcsa, ha valaki használja, hanem az, ha valaki még nem. Az elején nem az számít, hogy ki ért a technológiához a kollégák közül, hanem az, hogy ki meri kipróbálni, mer vele kísérletezni és tapasztalatait megosztani munkatársaival. A változás így a jó példákon keresztül terjed, alulról, nem felülről”

– mutat rá a vezérigazgató.

Ezeket az előreszaladó kollégákat nevezi a Prohuman AI-nagykövetnek. Ők nem szakértők vagy technológiai guruk, hanem olyan munkatársak, akik kipróbálnak valamit, és megosztják a tapasztalataikat. A történeteik, sikereik, kudarcaik többet számítanak, mint a formális oktatási anyagok, mert hitelesebbek a kollégák szemében. Ha a kritikus tömeg megvan, a szervezeten belül egyre több olyan történet születik, amelyben az AI segített egyszerűsíteni egy adminisztratív folyamatot, felgyorsítani egy elemzést, vagy előkészíteni egy prezentációt. Ezek a tapasztalatok összeadódnak, és megalapozzák azt a kultúrát, amely már nem fél a mesterséges intelligenciától, hanem partnerként kezeli.

AI-partner: új szerepkör a HR és az üzlet határán

Ahhoz, hogy az AI sikeresen beépüljön a szervezet működésébe, szükség van egy olyan szereplőre, aki érti az üzleti célokat, és egyben tisztában van az AI alapvető működésével. A Prohuman ezt a szerepkört AI-partnernek nevezi, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban a HR-partner pozíciók jelentek meg. Az AI-partner alapvető feladata, hogy hidat építsen az üzleti célok és a technológia között.

„Ebbe az új szerepkörbe olyan embert érdemes kinevezni, aki nem fejlesztő, nem tanácsadó, hanem tolmács: lefordítja az üzleti problémát technológiai kérdéssé, és vissza is fordítja az AI válaszait úgy, hogy az a vezetők és munkatársak számára érthető legyen”

– magyarázza Dr. Tóth Ágnes. Hozzáteszi: a jó AI-partner egyszerre képes átlátni egy szervezet működését, felismerni a javítási lehetőségeket, és elég jól ismeri az AI eszközöket ahhoz, hogy javaslatokat tegyen. Ez a szerep gyakran belső kollégákból alakul ki, aki érti az üzleti folyamatokat, és szívesen foglalkozik új eszközökkel. A lényege azonban nem a technikai mélység, hanem a rendszerszintű gondolkodás és az együttműködési készség.

Az AI-partner segíthet eldönteni, melyik folyamatra érdemes AI-t alkalmazni, mikor kell külső segítséget bevonni, és hol van a pont, ahol az emberi döntés nem váltható ki. Ez a szerep egyre fontosabb lesz azoknál a cégeknél, ahol a mesterséges intelligencia már nemcsak kísérlet, hanem része a napi működésnek.

Tanulás, bizalom, visszajelzés: mesterséges intelligencia, ésszel

Az AI eszközök bevezetése sosem technológiai kérdésként dől el, hanem abban, hogy milyen a szervezeti kultúra. Ahol van bizalom, ott lehet kérdezni, lehet hibázni, lehet tanulni. Ahol nincs, ott a legjobb eszközök sem segítenek. Dr. Tóth Ágnes szerint ezért minden bevezetés három alappillére a képzés, a folyamatos támogatás és a rendszeres visszacsatolás.

„A tanulás nemcsak tréningen történik, hanem akkor is, amikor valaki mer kérdezni, mer kipróbálni valamit, és megosztja a tapasztalatát. A kultúra ott alakul, ahol ezeknek van helye” – mondja Tóth Ágnes, aki szerint a jövő versenyképessége azon múlik majd, hogy a HR szakemberek képesek lesznek-e hatékonyan kezelni ezeket az új szerepeket és kihívásokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI a legemberibb IT projekt appeared first on Műszaki Magazin.

Professzionalizációs indexet alkottak a Corvinus kutatói, amely négy kategóriára bontva és összesítve is megmutatja, hogy egy vállalkozás mennyire érett üzleti szempontból. A mutató személyi, tárgyi, családi és kulturális dimenziók mentén, és összességükben is értékeli a cégeket. A mérőszámot elsőként egy 2024 tavaszán lebonyolított, önértékelést kérő, online kérdőíves kutatás értékelésekor alkalmazták a gyakorlatban, amelynek tanulságairól május 14-én sajtótájékoztatón számoltak be a nyilvánosságnak.

A 145, túlnyomórészt hazai családi tulajdonú vállalatot bevonó felmérés alapján a magyar családi cégek öt százalékponttal maradnak el felkészültségben a nem családi cégek szintjétől, átlagosan 58 százalékosan teljesítve. Az eredmények szerint a mintavállalatok több mint felében intenzív fejlesztés szükséges a sikeres professzionalizációhoz, és csupán 7 százalékuk számít élenjárónak.

Se utódlási terv, se stratégia

A részkategóriák közül a családi dimenzió számít a professzionalizáció Achilles-sarkának, átlagosan 34%-os szinttel a családi cégek között. Ezzel a minta több mint háromnegyede a legalsó, kritikus szintű kategóriába tartozik: leginkább a családi alkotmány hiányzik, de sok helyen a családi testületek felállítását, illetve az utódlási tervek kidolgozását is elmulasztják vagy nem kezdték még meg.

A legjobb értékelést egy relatíve szubjektív részterület, a kulturális dimenzió kapta, átlagosan 79 százalékkal, ide tartozik az üzleti, munka- és szervezeti kultúra is. A vállalkozás kulturális dimenziójának fejlesztése különösen akkor indokolt, ha a cég piacvezető szerepre tör, fiatal, tehetséges szakemberek bevonására van szükséges, illetve külpiaci jelenlétét építi vagy bővíti.

A vállalatirányításra fókuszáló, a stratégia, kontrolling, IT-rendszerek fémjelezte tárgyi dimenzió elvárásait átlagosan 56 százalékban teljesítették, leginkább a formális stratégiai tervezésben van elmaradás. A vezetők és munkaerő képzésére, előmenetelére vonatkozó személyi dimenzióban 62 százalékos eredmény született, itt a külső szakemberek kulcspozícióba kerülése a legkevésbé elterjedt. Ezt a két kategóriát érdemes párhuzamosan fejleszteni, mert egymással szoros kapcsolatban állnak az üzleti érettség eléréséhez.

Tisztázatlan viszonyok esetén nő a cégkockázat

„A professzionalizációnak nemcsak a vállalkozásra, de a tulajdonos és vállalkozás kapcsolatára is ki kell terjednie. Ezért a családi tulajdonú cégeknél az egyik legfontosabb feladat, hogy egyértelműen szabályozzák ezt a viszonyt. Például szét kell választani a vállalkozói és a családi vagyont, valamint külön-külön vállalati és családi testületeket, illetve jövőképeket kell megalkotni, kitérve az utódlási lehetőségekre is”

– mondta Kárpáti Soma, a Corvinus adjunktusa, a kutatás vezetője. Hangsúlyozta:

„Ha egy családi vállalat nem tisztázza a család és vállalkozás kapcsolatát és jövőjét, a cégnek növekvő kockázattal kell szembenéznie: a kulcsemberek elveszíthetik a motivációjukat, a külső partnerek pedig elfordulhatnak a vállalkozástól.”

Az index mind az egyes vállalatokra, mind a minta egészére megmutatja, hogy melyik professzionalizációs dimenzióban látszik abszolút, illetve más dimenziókhoz mért relatív leszakadás, hol célszerű tehát felzárkóztatási programot indítani. Akár kormányzati projektek, pályázatok is elképzelhetők erre. Az időbeli, illetve az iparágon vagy méretkategórián belüli összevetés is hasznos lehet a jövőben. A kutatást a Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központja, a Grémium az Utódlásért Egyesület és az OPTEN – további szakmai partnerek bevonásával – közösen szervezte.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Számszerűsítették, hogy mennyire profi egy vállalat appeared first on Műszaki Magazin.

A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8%-os GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8%-os infláció mellett. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi üzleti eredmények elmaradnak ugyan a tavaly mért várakozásoktól, de a vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

Gyorsuló gazdaság változatlan árbevétel mellett?

Világszinten a vezérigazgatók 58%-a vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít. A magyar vállalatvezetők ennél jóval optimistábbak, hiszen 70% bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra. Soha ekkora arányban eddig még nem mondták magyar vezetők, hogy a világ növekedési üteme gyorsulni fog.

A magyar gazdasággal kapcsolatban a tavalyihoz hasonlóan a cégvezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a növekedési ütem emelkedni fog 2025-ben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elérte a mindenkori legalacsonyabb szintet azok aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon vagy rendkívül bizakodónak mondták magukat: 39% tartozik ide.

„A gazdaság gyorsulásába vetett hit változása eddig mindig jelezte a GDP változásának irányát, és a most mért eredmények a tavalyi növekedési ütem gyorsulására engednek következtetni. A magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, és minden eddiginél kevésbé bíznak a saját árbevételük emelkedésében. A kevesek növekedése könnyen a többség baja lehet. Kérdés, hogy mi a bizalom és a bizalomhiány forrása”

– mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

A kutatásban a vezetőket várakozásaikról is kérdeztük. Az előző felmérésben 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot jósoltak (395 volt a hivatalos jegybanki adat), a mostani felmérésben 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak.

A vezetők 2026-ra számítanak az orosz-ukrán háború végére – ezt minden évben eggyel későbbre teszik -, és az euró bevezetésére tett jóslatuk is elcsúszott egy évvel – a válaszadók 82%-a számít ennek a bekövetkeztére, és az időpont várhatóan 2034. Az önvezető autók elterjedésére és a zöld energiára történő átállásra 2040-ben számítanak a megkérdezettek.

Felkészülés a jövőre szakemberhiány mellett

A vállalatokra ható külső tényezőkkel kapcsolatban elmondható, hogy 2023 óta az átlagos aggodalmak szintje jelentősen csökkent a vezérigazgatók körében, de még így is jóval magasabb a globális társaiknál mértnél. A fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet, itthon 44%, globálisan „csak” 23% aggódik emiatt. Tavalyhoz képest szinte nem változott a geopolitikai konfliktusoknak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség észlelt mértéke (36 és 38% érez nagy kitettséget), ugyanakkor jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%). Mindeközben stabilan nő azok aránya, akik a kiberkockázatok általi fenyegetettséget látják magasnak (38%, szemben a tavalyi 35, és a tavalyelőtti 33%-kal).

A magyar vállalatvezetők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a cége a jelenlegi pályán halad tovább, több mint tíz évig gazdaságilag életképes marad. Ugyanakkor a saját vezérigazgatói mandátumát tíz évnél hosszabb időre csak 12% becsüli.

Azok, akik nem látják a vállalatukat életképesnek 10 év távlatában, külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%). Ezek mellett megjelenik a szervezeti hatékonyság hiánya is, ezt 35% látja kihívásnak.

Aki vállalata gazdasági életképességében több mint tíz évre bízik, az leginkább belső tényezőknek tulajdonítja ezt, úgymint a helyes stratégiai döntések (64%), a szervezeti hatékonyság (42%) és a versenynek megfelelő felkészültség (37%) képzettség és készségek tekintetében. Ezeken túl a növekvő kereslet és a szabályozás változásai támogathatják kívülről a fennmaradást.

„A magyar vállalatvezetők jellemzője, hogy cégük életképességének okaként magasabb arányban választják a külső tényezőket, mint társaik világszerte; ez arra utal, hogy a hazai vezérigazgatók a saját vállalatuk helyzetét relatíve kitettebbnek ítélik meg, ugyanakkor ezt a másik oldalon kompenzálják az elsősorban saját képességekre – köztük a vezérigazgató felkészültségére – vonatkozó magabiztossággal”

– érvelt Mezei Szabolcs.

Újratervezés különböző terepeken

A változásra való képességet jelzi, hogy az elmúlt 5 évben a magyar cégek 55%-a fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat – szemben a világban kapott 38%-os eredménnyel, 40%-uk fogott stratégiai partnerségbe és 38% indult el új ügyfélkör felé.

Az árbevételük 13%-a származott új termékcsoportok bevezetéséből vagy új piaci helyszínekről, 4%-a pedig új, különálló üzleti tevékenységekből.

A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol. Ezzel a lépéssel az érintett cégek több mint fele (54%) nem evez át másik iparágba Magyarországon, a világban ez az arány 37%. Mezei Szabolcs kiemelte:

„Míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.”

Mesterséges intelligencia: hasznos és/vagy veszélyes?

Noha a vállalatvezetők 20%-a mondta azt, hogy cégénél nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a többi 80% egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően. Emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából. Ezek az eredmények ugyan világszinten és hazánkban is elmaradnak attól, amit tavaly prognosztizáltak a vezérigazgatók, a várakozások továbbra is nagyon pozitívak. A megkérdezettek kétötöde például a jövedelmezőség növekedését reméli a genAI-tól 2025-ben.

Érdekes kérdés a bizalom az AI-jal kapcsolatban: általánosságban a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik a mesterséges intelligenciában, ez az arány világszerte 33%, míg Közép-Kelet-Európában 19%. Mégis, a megkérdezett vállalatvezetők 49%-a számít rá, hogy cégénél az AI beépül a technológiai platformokba és a munkafolyamatokba (47%), illetve a munkavállalói készségek (31%) és a termék-/szolgáltatásinnováció terén (27%) is szerepet kap.

„Minden sikeres vállalat működésének alapja a bizalom és az együttműködés. Elgondolkodtató adat, hogy a vezérigazgatók egy olyan technológiától várják vállalatuk jövőálló fejlődését több területen, amiben nem is bíznak igazán. Kérdés, hogy ez egy alapvető bizalomhiányos működésre utal, vagy pedig arra, hogy a munkatársaikba, és az ő mesterségesintelligencia-alkalmazási képességükbe vetett bizalom ellensúlyozza a technológiába vetett bizalom hiányát. A válasz valószínűleg az, hogy is-is, az azonban biztos, hogy a várt hasznokat csak azok a társaságok fogják érzékelni, ahol az AI bevezetése és használata növelni fogja a bizalmat és az együttműködést”

– hívta fel a figyelmet Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Nem prioritás a fenntarthatóság

A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40%. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy 13% tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek, nem lesz meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának tetején.

A vállalatok elmúlt 5 évben megvalósított klímabarát beruházásainak 49%-a költségcsökkenéssel járt, ami nem véletlen; korábbi kutatásainkból kiderült, hogy ezekre elsősorban az energiaválságra adott válaszként került sor. A klímabarát beruházások a cégek 21%-a számára hoztak bevételnövekedést, és 30% számolt be arról, hogy ezek az invesztíciók a kapott állami ösztönzők növekedésével jártak. Az elmúlt egy évben 56% vágott bele klímabarát beruházásba, de ezeknél csak az ő 41%-uk fogadott el alacsonyabb megtérülési rátát a többi beruházásnál minimálisan elvárthoz képest. A klímabarát beruházások legfőbb akadálya mégsem a kifizetődés hiánya, hanem elsősorban a szabályozás összetettsége. Ezt az alacsonyabb megtérülés és a finanszírozás hiánya követik.

„Miközben a globális klímaváltozás tagadhatatlan jelei már komolyan érintik az értéklánc szereplőit, ez a vállalatvezetők időhorizontján még láthatóan nem jelenik meg veszélyként, így a fenntarthatóság nem jut kiemelt szerephez napirendjükön. A szabályozás intézményrendszerére nemcsak az a feladat vár, hogy elősegítse a klímabarát működéshez szükséges lépések megvalósulását, hanem szerepet kell játszania abban is, hogy az üzleti szereplők értékválasztásába normatív módon beépüljön a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés”

– hangsúlyozta Radványi László.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Erősödő bizalom a világgazdaságban, óvatos vállalati várakozások appeared first on Műszaki Magazin.

Csak optimistán! – a fokozódó kockázatok ellenére

A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint feleannyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

„Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá”

– hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője.

„Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek”

– tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A kézzelfogható technológiai előnyök még nem hoznak jobb eredményeket

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak: 56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.

Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

„Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket”

– mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlattal kapcsolatos beruházások megtérülnek

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újratervezésben élik mindennapjaikat a vezérigazgatók appeared first on Műszaki Magazin.

De mi a helyzet a középvállalatokkal, amelyek számos nemzetgazdaság hajtómotorjai? A Grant Thornton szakértői részletes nemzetközi kutatásban vizsgálták a középvállalati szegmens kihívásait és lehetőségeit, rávilágítva a magyar piac sajátos helyzetére is.

A középvállalatok kulcsszerepet játszanak a nemzetgazdaságok működésében, ezért a fenntarthatósági stratégiákból sem maradhatnak ki. Akár a karbonkibocsátás csökkentéséről, akár a zöldfinanszírozás lehetőségeiről van szó, az ESG ezen cégek számára is jelentőséggel bír.

A középvállalatok: a gazdaság láthatatlan óriásai az ESG-rendszerben

A jelenlegi szabályozás még nem vonatkozik a hazai középvállalati kategóriára, ám egyrészt idővel sorra kerülnek, másrészt sokak már most is szembesülhettek vele, hogy nehézkessé válik ESG nélkül az érvényesülés.

A nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettsége az ellátási láncra is kiterjed, így már most is elvárják beszállítóiktól, hogy az ESG-szempontok szerint működjenek. Napjainkban, amikor a középvállalatok egy része a globális szereplők beszállítóiként dolgozik, illetve sok magyar középvállalat esetében ez a pozíció maga az üzleti cél, elengedhetetlen az ESG-vel történő foglalkozás. Ezt a szemléletbeli különbséget tükrözi a Grant Thornton felmérése is: a nemzetközi piacokon a középvállalatok 19%-a brand és vállalati hírnév szempontok miatt érdekeltek a fenntarthatóságban. 14%-uk a piaci verseny, 11%-uk pedig a kedvezőbb finanszírozás miatt foglalkozik az ESG-vel.

Miért választják és mik okoznak problémát a magyar vállalatoknak?

dr. Balásfalvi-Kiss András, Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője szerint hazánkban a fenntarthatósághoz kapcsolódó vállalati érdekeket első helyen az ellátási láncban való megfelelés motiválja, második helyen szerepel a jogszabályi megfelelés, végül a kedvező finanszírozás.

Habár az ESG-törvény (külföldön pedig az irányelvek) rendelkezései még nem irányadóak a középvállalatokra, érdekes képet mutatnak az akadályozó tényezők: a nemzetközi középméretű cégek 15%-a szerint a költség jelentős hátráltató tényező az ESG-vel történő foglalkozásban, de legalább ugyanennyien említették a szabályozások és szabványok összetettségét is. Végül sokak szerint az erőforrás hiányra is visszavezethető az ESG mellőzése. A helyzet hazánkban is hasonló: a Grant Thornton magyar szakemberei úgy látják, hogy a költség, a belső szakértelem hiánya és a szabványok összetettsége okozza a legtöbb problémát.

Nemzetközi trendek: az ESG motivációi és akadályai

A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok ESG-aktivitása országonként eltérő:

• Nyugat-Európában a szabályozási környezet és a hírnév védelme dominál.
• Az USA-ban az ESG főként a versenyképesség és a brandépítés eszköze.
• Ázsiában a fenntarthatósági beruházásokat a globális ellátási lánc követelményei hajtják előre.

Míg a nemzetközi középvállalatok 39%-a már kitűzött fenntarthatósági célokat, a szabályozások és szabványok összetettsége, a költségek, valamint az erőforráshiány továbbra is komoly akadályokat jelentenek.

Hazánkban az ESG gyakorlatba ültetése pozitív képet mutat, azaz az exportra termelő magyar vállalatok, a nemzetközi cégek beszállítói már mélyebben is foglalkoznak a témával. Sok esetben azonban korábbra is visszanyúlik a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés, ám akkor még hatékonyságnövelés vagy munkáltatói márkaépítésként foglalkoztak a témával. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindenki foglalkozik az ESG-vel valamilyen értelemben, ám a megfelelés kérdésével a vállalatok csak kevesebb mint 10%-a. A megfelelésen belül pedig leginkább a jelentéstételen van a hangsúly.

A felfedezőtől a tudatosig

A Grant Thornton a nemzetközi középvállalatok ESG-vel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata alapján a cégeket négy különböző kategóriába sorolta: a Felfedező (Discover), a Kutató (Explore), a Fejlődő (Evolve) és a Kitartó (Endurance).

A Felfedező kategóriába eső vállalatok csak most ismerkednek a fenntarthatósággal és ESG-vel. A legnagyobb akadályozó tényező esetükben a friss tőkéhez, finanszírozáshoz történő hozzáférés. Ilyen vállalatok lehetnek például az afrikai cégek, akiket sem szabályozási, sem compliance oldalról nem kényszerítik. Esetükben az első lépés az lehet, hogy felmérjék, hogy a fenntarthatóság miként integrálható az üzleti stratégiába.

A Kutató vállalatok legtöbbje jellemzően az USA-ban található. Esetükben a fenntarthatóság elsősorban versenyképességi és kereskedelmi kérdés, mert a brand fókuszú üzleti szemlélet van érvényben. Az ilyen vállalatoknak elsősorban arra kell vigyáznia, hogy elkerüljék a green-washingot (káros zöldrefestés), ezért e célból érdemes szakértő tanácsadót igénybe venniük.

A Fejlődő kategóriába eső vállalatok elsősorban Ázsiában működnek, jelentős arányban részei a globális ellátási láncnak. Éppen ezért ők folyamatosan növelik fenntarthatósági beruházásaikat és befektetéseiket, hogy a minél inkább megfeleljenek a globális szereplők ESG-vel kapcsolatos magas követelményrendszerének. A piaci verseny és a hírnév az üzleti hajtóerő, ám a költség a leginkább visszatartó tényező a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlődésnek. Az ilyen vállalatok az ESG terén úgy tudnak fejlődni, ha fejlesztik az adatgyűjtést, ugyanis az hatással van a stratégiára: a jobb minőségű adatok számos ponton adhatnak hozzáadott értéket a meglévő stratégia megvalósításhoz. Mindez jobb minőségű riportokat eredményez, ami pedig növeli a bizalmat az érdekgazdák körében.

A Kitartó vállalatok a legkeményebb szabályozói környezetben működnek, mint amilyen Európa és az Egyesült Királyság. A fenntarthatóság itt már a hírnév védelmét szolgálja.

Mivel a megfelelés kulcsfontosságú e szervezetek számára, fontos, hogy a szabályozási környezet támasztotta komplexitás egyszerűsítését tűzze célul, hogy gördülékeny folyamatmenedzsment részeként tudjon a különböző megfelelőségi kritériumokra reagálni.

A magyar valóság: felfedező szakaszban

dr. Balásfalvi-Kiss András szerint a hazai vállalatok többsége a Disover, azaz Felfedező szakaszban jár. Ezzel együtt az ESG-t sokan alá, sokan pedig túlbecsülik.

„Azt látom, hogy a lehető legjobb dolog, amit egy cég tehet, ha minél előbb elindul az ESG útján. Ez nem sprint, hanem maraton, és az eredmények és folytonosság biztosítása érdekében először érdemes olyan célokat kitűzni, amelyek reálisak és a rendelkezésre álló erőforrásokkal és lehetőségekkel teljesíthetőek. Ezzel elérhető, hogy az ESG valós tulajdonosi értéket teremtsen, már a ‘felfedezés’ fázisában, ami segít abban, hogy a fenntarthatóság ügye bizalmat kapjon szervezeten belül és a menedzsment irányából is.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ESG: miért mindenki csak a nagyvállalatokról beszél? appeared first on Műszaki Magazin.

Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

A társaság többek között saját fenntarthatósági programjával, illetve az ügyfelei és beszállítói energiahatékonysági és klímavédelmi törekvéseit támogató megoldásaival és kezdeményezéseivel érdemelte ki az elismerést.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat áll a TIME magazin és a Statista által összeállított „World’s Most Sustainable Companies for 2024” rangsor élén. A TIME és a Statista egy átlátható, többlépcsős módszertan alapján határozta meg, hogy mely társaságok szerepelhetnek a listán.

A folyamat első lépéseként a világ legnagyobb és legbefolyásosabb vállalatai közül több mint 5000-et választottak ki. A szigorú, négylépcsős értékelést követően a végső rangsorból kizárták a nem fenntartható iparágakat, és olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a külső szereplők által adott fenntarthatósági minősítések, kötelezettségvállalások, a vállalati jelentéstételi gyakorlat, valamint a környezeti és társadalmi teljesítménymutatók, ezek alapján pontozták a cégeket. Az átfogó elemzés révén jött létre a több mint 30 országból 500 vállalkozást tartalmazó rangsor, melynek első helyén a Schneider Electric található.

A TIME és a Statista egyaránt kiemelte a társaság technológiai szakértelmét és saját fenntarthatósági kezdeményezését, a Schneider Sustainability Impact (SSI) programot. Ez a program irányítja a vállalat aktivitását és méri az elért eredményeket a 2021 és 2025 közötti időszakra megfogalmazott fenntarthatósági célok kapcsán, amelyek lefedik az összes környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) dimenziót.

A Schneider Electric 2018 óta 553 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében támogatta ügyfeleit. A vállalat saját ellátási láncának átalakítása terén is jelentős előrelépést ért el. A Schneider Electric 1000 legfontosabb beszállítójának szén-dioxid-kibocsátása 27 százalékkal csökkent a program kezdete óta, valamint a cég legfontosabb beszállítóinak 21 százaléka teljesítette a Schneider Electric tisztességes munkára vonatkozó elvárásait.

„Hihetetlenül megtisztelő számunkra, hogy a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismertek el minket. Ez az eredmény is mutatja megingathatatlan elkötelezettségünket a fenntarthatóság iránt, amely minden tevékenységünkbe beágyazódik. Minden döntésünkben és a napi működésünkben figyelembe vesszük a környezetet, a társadalmat és a helyes irányítást. Éppen ezért keményen dolgozunk azon, hogy még nagyobb előrelépést érjünk el fenntarthatósági céljaink megvalósításában, és biztosítsuk, hogy mindenki hozzájárulhasson a pozitív és tartós, jövőformáló hatás eléréséhez”

– mondta el Peter Herweck, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A Schneider Electric idén a 13. egymást követő évben is bekerült a Dow Jones Sustainability World Indexbe, iparágában az első helyen végzett. Ez az eredmény tükrözi a fenntarthatóságot stratégiája középpontjába állító vállalat erős környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Schneider Electric a világ legfenntarthatóbb vállalata a TIME szerint appeared first on Műszaki Magazin.