A gyors digitalizáció és a felgyorsuló piaci ciklusok átalakítják a versenykörnyezetet is. Ebben a környezetben a rendkívül hatékony és alkalmazkodóképes termelés már nem választható lehetőség, hanem stratégiai szükségszerűség.

VW, autóipari összeszerelő üzem, Września, Lengyelország Drees & Sommer: projektirányítás, projektmenedzsment, az üzemtelepítés koordinációja és irányítása

Konkrét út a versenyelőnyhöz

Válaszunk ezekre a kihívásokra az integrált gyártervezés, egy olyan megközelítés, amelyet európai piacokon az ügyfelekkel tökéletesítettünk az átfogó munkáink során. A cél egyértelmű: olyan gyártási környezet létrehozása, amelyek költséghatékony, jövőbiztos termelést tesznek lehetővé. A kulcs a gyártási folyamatok és az ipari építészet zökkenőmentes összehangolásában rejlik.

A Drees & Sommer stratégiájának középpontjában a gyárfejlesztés belülről kifelé történő megközelítése áll. A termékkel kezdjük, és köré építjük a gyártási környezetet. Ahelyett, hogy az épületeket és a gyártórendszereket külön rétegként kezelnénk, az integrált gyártervezés egységes, koherens koncepcióban egyesíti őket.

Ez a tervezési filozófia olyan gyárelrendezéseket eredményez, amelyek a lean folyamatokra, automatizálásra és gyors alkalmazkodóképességre vannak szabva. Emellett korai átláthatóságot biztosít a költségek, az ütemezések és a beruházási döntések terén, és ezáltal csökkenti a kockázatot és lehetővé teszi a magabiztos stratégiai tervezést.

A folyamat minden érintettet átláthatóan bevon, a kezdeti koncepciótól egészen az üzembe helyezésig. Erős hangsúlyt fektetünk a termékkövetelményekre, és az építési megoldásokat pontosan az ügyfél gyártási igényeihez igazítjuk. Szakértő csapataink támogatása a felfutási szakaszban is folytatódik, ami biztosítja a stabil és hatékony sorozatgyártást.

A gyakorlatban a csapataink az ügyfeleinket a telephely kiválasztásában és az ellátási lánc elemzésében támogatják. A termékkel, a folyamatokkal, az erőforrásokkal és az építkezéssel kapcsolatos összes releváns érintetti követelményt egy felhasználói követelményspecifikációban rögzítjük. A koncepció- és tervezési fázisok során szakértőink meghatározzák a gyártó- és szerelőüzemek konfigurációját, a kapcsolódó logisztikai folyamatokat is beleértve. Emellett megteremtjük az okos és rugalmas gyár előfeltételeit, és felmérjük annak fontosságát és emberekre gyakorolt hatását.

Digitális modellt szállítunk a gyártóüzemekről és épületekről, valamint olyan specifikációkat, amelyek alkalmasak ajánlattételi felhívásra. A szisztematikus beszállítói és projektmenedzsment részünkről biztosítja a költség-, minőség- és ütemtervi célok elérését a szállítószalag-, üzem- és gyártástechnológia, a logisztika és a raktározás, valamint az építési kivitelezés területén.

AUDI-gyár, Győr, Magyarország Drees & Sommer: projektmenedzsment, az építési helyszín felügyelete, épületgépészeti berendezések, próbapad-technológia

EPCM: Koordinált végrehajtás egyetlen forrásból

EPCM (Engineering, Procurement & Construction Management – Mérnöki, Beszerzési és Kivitelezési Menedzsment) modellünk minden tervezési, tanácsadási és menedzselési tevékenységet egyetlen ernyő alá von össze. Ez a holisztikus struktúra minimalizálja a komplexitást, és biztosítja a zökkenőmentes koordinációt a különböző szakterületek között.

A megvalósíthatósági tanulmányoktól és a beszerzéstől kezdve az építési felügyeleten át a felfutási támogatásig minden szakaszt nagy hatékonysággal és erős digitális háttérrel kezelünk. Az olyan eszközök, mint a Building Information Modeling (BIM) és a digitális ikerpár, a projekt teljes életciklusa során integrálva vannak, ami lehetővé teszi a valós idejű betekintést, a prediktív karbantartási lehetőségeket és az üzemeltetés optimalizálását. Az eredmény egy hatékony, skálázható és ellenálló termelőüzem.

BMW AG: A müncheni gyár átalakítása, Németország Drees & Sommer: projektirányítás, építésmenedzsment, épületinformációs modellezés

Zöldmezős lendület és barnamezős potenciál

Magyarország tovább erősíti pozícióját kulcsfontosságú európai gyártóközpontként. Az új zöldmezős projektek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy már a kezdetektől a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák, míg a barnamezős területek lehetőséget kínálnak a meglévő eszközök modernizálására és élettartamuk meghosszabbítására.

Csapataink mindkét utat támogatják. Barnamezős környezetben a fenntartható megújításra, az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére, az energiahatékonyság növelésére és a szerkezetek változó gyártási igényekhez való igazítására összpontosítunk. Ez különösen értékes a már kialakult ipari klaszterekkel rendelkező régiókban, ahol a revitalizáció jelentős gazdasági és környezeti előnyöket hozhat.

Minden ipari épület időszakos modernizálást igényel, de az okok ágazatonként jelentősen eltérnek. Az autóiparban és az általános gyártóiparban az átalakításokat gyakran a gyártósorok változásai, a folyamatinnováció, az automatizálás fejlesztése vagy az új digitális és energetikai szabványoknak való megfelelés indokolja. Nincs univerzális megoldás, ezért az ágazatspecifikus felújítási stratégiák elengedhetetlenek a versenyképesség és az eszközérték megőrzéséhez a gyorsan változó piacon.

DREES & SOMMER Hungária Kft.
dreso.com/hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az integrált gyártervezés ereje appeared first on Műszaki Magazin.

A BF 12-21D fejlesztése során a mérnökök elsődleges célja a karosszéria- és alvázalkatrészek tömeggyártásának hatékonyabbá tétele volt. Az új gépkoncepció különösen olyan iparágak számára kínál előnyöket például az autóiparban, ahol a magas darabszám és a rövid ciklusidő kritikus tényezők. Az alumínium présöntvény karosszériaelemek iránti jelenlegi autóipari trendhez optimalizált gép különösen alkalmas járműkarosszéria- és alvázalkatrészek nagyüzemi gyártására.

„Az alumínium présöntvény alkatrészeket egyre gyakrabban használják a járműkarosszéria-gyártásban. Ezeknél a munkadaraboknál a gyártási pontosság kevésbé játszik fontos szerepet, mint az olyan alkatrészeknél, mint a sebességváltó vagy az állórészházak, de a gazdaságos előállításuk annál fontosabb.”

– magyarázza Michael Kreuzberger, az SW Machines termékmenedzsere.

A BF 12-21D, amelyet az SW Machines először az EMO 2025 kiállításon mutatott be élőben, a vállalat válasza erre a trendre: egy új gépkoncepciónak köszönhetően a BF 12-21D költséghatékonyabb megoldást jelent a nagyobb gyártási tűréshatárokkal rendelkező alkalmazásokhoz.

A maximális teljesítményért

A BF 12-21D egy új és a többi SW Machines modellhez képest megkülönböztető gépplatformra épül. Hibrid hajtásrendszerrel rendelkezik, amelyben az X és Z tengelyeket lineáris motorok, míg az Y tengelyt golyósorsók hajtják. A hajtások maximális dinamikus sebessége akár 120 m/perc gyorsmenetben és 20 m/s² gyorsulásban is elérhető. A gép ugyanolyan magas termelékenységet biztosít, mint a többi SW Machines rendszer: a két, független háromtengelyes egységekkel ellátott orsójának köszönhetően könnyedén megfelel a nagy gyártási volumenű gyártósorok igényeinek. „Kétorsós gépként a BF 12-21D végső soron úgy működik, mint két gép egyben. Teljesítmény tekintetében két hagyományos egyorsós gépet helyettesít – de csak egyetlen gépperifériát igényel, azaz csak egy vezérlőrendszert, egy vezérlőszekrényt, egy hidraulikus egységet, egy hűtő-kenő rendszert stb. Így lényegesen nagyobb teljesítményt tud elérni kisebb helyigény mellett.” – hangsúlyozza Michael Kreuzberger.

Az SW BF 12-21D több innovatív műszaki megoldást ötvöz:

• Többorsós megmunkálás: A két orsó párhuzamos működése maximalizálja a termelékenységet. Automatizált alkatrészcserénél a rendszer képes áthidalni a betöltési időt azzal, hogy egy munkatérben folyamatosan fenntartja a megmunkálást.
• Hibrid hajtásrendszer: Az X- és Z-tengelyeken alkalmazott lineáris motorok nagy dinamikát és pontosságot biztosítanak, míg az Y-tengelyen használt golyósorsós megoldás stabil és költséghatékony működést nyújt.
• Kiemelkedő dinamika: A gép akár 120 m/perc gyorsjárati sebességre és 20 m/s² gyorsulásra képes, ami jelentősen csökkenti a nem produktív időket.

Maximális termelékenység

Mindkét orsó saját szerszámtárral rendelkezik, és külön munkaterületen működnek, de együtt is dolgozhatnak egy munkaterületen. Például az egyik munkaterületen végzett automatizált alkatrészcsere során a második orsó támogatást nyújthat a másik területen. Az így létrejövő kvázi párhuzamos terhelés lehetősége a fő feldolgozási idő alatt tovább növeli a termelékenységet. Az automatizálási és MES-rendszerek szabványosított kommunikációs interfészei, valamint az integrált tablet lehetővé teszik a rendszer egyszerű állapotának és távoli felügyeletének nyomon követését, ezáltal maximalizálva a gép rendelkezésre állását.

A vásárok visszajelzései megerősítik a keresletet

A BF 12-21D elsősorban az autóiparban való használatra készült. Az ilyen megoldások iránti kereslet az EMO 2025 kiállításon vált nyilvánvalóvá, ahol a gép először jelent meg:

„A vásáron szerzett benyomásaink megerősítették, hogy a gazdaságos megoldások iránti igény jelenleg különösen nagy az autóipari piacon. A BF 12-21D-vel ezt az igényt elégítjük ki – anélkül, hogy a vállalatoknak bármilyen dinamika- vagy termelékenységcsökkenést kellene elviselniük.”

– mondja Michael Kreuzberger.

Hatékonyság és hozzáadott érték

A BF 12-21D koncepciója jól illeszkedik a modern gyártási trendekhez, ahol az egyre növekvő termelési igények mellett a rendelkezésre álló gyártóterület optimalizálása is kulcskérdés. Azáltal, hogy a gép egy kompakt rendszerben kínál nagy teljesítményt, lehetővé teszi a „több darab egy alkatrészre jutó költség mellett” elv gyakorlati megvalósítását. A díj elnyerése nemcsak a konkrét termék sikerét jelzi, hanem az SW Machines fejlesztési irányának helyességét is: olyan gyártási megoldások létrehozását, amelyek valós, mérhető előnyt biztosítanak a felhasználók számára. A BF 12-21D a nagy sorozatú fémmegmunkálás új generációját képviseli. Kétorsós kialakítása, fejlett hajtásrendszere és kiemelkedő dinamikája révén olyan alternatívát kínál, amely nemcsak a termelékenységet növeli, hanem a gyártási költségek optimalizálásához is hozzájárul.

Kapcsolat
SW Machines Hungary Kft. 6000. Kecskemét, Trafó u. 1.
Tel.: +36 76 583 641,
E-mail: gabor.handl@sw-machines.com

www.sw-machines.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az SW BF 12-21D az év szerszámgépe! appeared first on Műszaki Magazin.

Mit csinál egy magyar mérnöki csapat Egyiptomban, Costa Ricán vagy éppen a Pannon Egyetem műemléki falai között? Megoldja, amit mások nem tudnak. A Siemens Zrt. és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös rendezvényén mérnökhallgatók testközelből ismerhették meg azokat a hazai ipari projekteket, amelyek bebizonyítják: a magyar műszaki tudás nemcsak itthon, hanem a világ bármely pontján megállja a helyét.

Az első, de hagyományteremtő céllal megvalósult rendezvényen hét, szektorában kiemelkedő hazai cég mutatta meg, hogyan születnek világszínvonalú megoldások magyar mérnökök révén – Siemens technológiákra építve.

Ezek voltak 2025 inspiráló ipari projektjei

Cohors-koncepció: Lego-szerűen konfigurálható moduláris gyártósorok

A hazai ipari automatizálás egyik izgalmas újítását az Amplio Zrt. képviseletében Papp György vezérigazgató mutatta be, amely a gyártósor-tervezés logikáját gondolja újra.A Cohors-koncepció lényege, hogy a megrendelő egy online konfigurátor segítségével, modulokból — csavarozók, manipulátorok, adagolók — maga állíthatja össze a szükséges berendezést, amelyet a cég készre gyártva szállít. Az ipar 4.0 elvei szerint működő egységek akár két perc alatt átszerelhetők a helyszínen, így az a nagyszériás termelés mellett a kis darabszámú, egyedi igények kiszolgálására is tökéletesen alkalmas. A modularitás fenntarthatóságot is jelent: a gyártási ciklus végén az elemek átprogramozhatók vagy újrakonfigurálhatók, így a berendezés gyakorlatilag korlátlan élettartammal bír, folyamatosan alkalmazkodva a változó piaci igényekhez.

AI-vezérelt robotbolt nyitva éjjel-nappal

A kiskereskedelmi szektor két égető problémájára — a munkaerőhiányra és a magas üzemeltetési költségekre — adott merész választ a BBM Engineering Solutions Zrt. és a Logbord 2010 Kft. és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös fejlesztése. A projektet Bővíz Botond, a BBM vezérigazgatója mutatta be a hallgatóknak. A megoldás egy konténerbe épített automatizált raktár, amelyben három ipari robot teljesíti a mobilalkalmazáson leadott vásárlói rendeléseket — 0–24 órában, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer különlegessége, hogy AI-ra támaszkodva képes bármilyen terméket felismerni és kezelni, előzetes betanítás nélkül. A megoldás kistelepülések és ipari parkok ellátására egyaránt alkalmas, és a cég már sorozatgyártásban és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik.

Magyar gyógyszertechnológia Costa Ricában: steril gyártósor egy globális orvostechnikai óriásnak

A hazai mérnökök nemzetközi versenyképességét bizonyítja a Cooptech Kft. tengerentúli beruházása, amelyet Csapó Tamás műszaki igazgató mutatott be. A történet egyben a bizalomépítés iskolapéldája: egy világvezető vállalat először egy kisebb feladattal bízta meg a Cooptech-et a magyarországi üzemében – egy vegyianyag-ellátó rendszer bővítésével. Majd a cég Costa Rica-i telephelyén építhették ki a cég orvostechnikai eszközeinek gyártásához szükséges komplett vegyianyag-ellátó rendszert. A technológiai kihívást a szigorú előírások és a robbanásveszélyes zónában való működés követelménye jelentette. Csapó Tamás a hallgatóknak is átadta a projekt legfontosabb tanulságát: a kisebb feladatokat is alázattal és precizitással kell elvégezni, hiszen éppen ezek teremtik meg az alapot a globális nagyprojektek elnyeréséhez.

Hulladékból üzemanyag: mérnöki bravúr a Pannon Egyetem laboratóriumában

A fenntartható jövő ígéret hazai fejlesztését, a „hulladékból üzemanyag” projektet a PGB Engineering Kft. képviseletében Papp Géza ügyvezető mutatta be. A Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Szénhidrogéntechnológiai Intézeti Tanszékén megvalósult beruházás léptéke önmagáért beszél. Öt technológiát (közte pl. termikuskatalikus, vízgőzös pirolízis, műanyagkrakkoló reaktor rendszert) hoztak létre a szénhidrogén alapú hulladékok, mint a műanyag, gumi vagy fáradt olaj, újragondolásához. Különlegességük, hogy ezek a rendszerek extrém hőmérsékleteken (akár 1000°C) és nyomásokon (akár 100 bar) üzemelnek, gyakran hidrogénnel, ami robbanásveszélyes gáz. Az innováció rávilágít arra, hogy a magyar mérnöki tudás képes a modern digitális megoldásokkal – OT-hálózat, kibervédelem – választ adni a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Erőművi retrofit: digitális átállás a hazai energiabiztonság szolgálatában

Az elöregedett rendszerek és az egyre nehézkesebb alkatrészellátás okozta kockázatokra nyújtott megoldást egy hazai erőmű nagyszabású irányítástechnikai korszerűsítése, amelyet Nagy Ferenc, a Profigram Zrt. fejlesztési igazgatója ismertetett. A projekt fókuszában az elavult irányítási rendszer teljes kiváltása állt egy modern vezérlőrendszerrel, amely a legújabb kiberbiztonsági elvárásoknak is megfelel. A kivitelezés során szoros leállási ütemtervhez kellett alkalmazkodni a hardveres csere és a komplex szoftveres migráció párhuzamos végrehajtása közben. Az innovatív retrofit nem csupán az üzemeltetési biztonságot és a rendelkezésre állást növelte meg jelentősen, hanem a modern diagnosztikai funkciók és az átláthatóbb kezelőfelület révén távon fenntarthatóvá és hatékonyabbá tette a hazai erőmű működését.

Robotizált PEZ-összeszerelés: hatékonyság és precizitás körasztalos elrendezésben

Az ipari automatizálás valós igényeire – a megbízhatóságra és a gyors megtérülésre – fókuszálva mutatta be a Robot-Service Kft. képviseletében Tóth Márton mérnök-értékesítő a cége inspiráló hazai projektjét. A fejlesztés célja egy automatizált összeszerelő gép létrehozása volt, amely képes a PEZ cukorka adagolók változatos elemeinek nagysebességű összeépítésére. A rendszer technikai alapját két robot adja, a folyamat optimalizálása érdekében pedig a tervezők körasztalos elrendezést és részfolyamatokra bontott, kontrollált lépéseket alkalmaztak az alacsony ciklusidő eléréséhez. Az innováció egyik legfontosabb eleme a rugókészítés integrálása: mivel egy rugó legyártása 6 másodpercet vesz igénybe, a gép három párhuzamos rugókészítő állomással biztosítja az alapanyag-ellátást a folyamatos működéshez. A műanyag komponenseket rezgő adagolók és manipulátorok juttatják a rendszerbe, így teremtve meg a modern, emberi beavatkozást minimalizáló gyártási környezetet.

Magyar víztechnológia Egyiptomban: tiszta víz a sivatag szívében

A hallgatók szavazatai alapján 2025 leginspirálóbb projektje a Hidrofilt Kft. egyiptomi fejlesztése lett. A nagykanizsai cég vízellátó és szennyvízkezelő rendszert épített ki egy ottani olajfinomító számára. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a Nílusból nyert vizet óránként több mint 200 m³-es mennyiségben tisztítják, akár vegytiszta vizet előállítva. A szennyvízkezelés terén az ún. ZLD technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a biológiailag előtisztított szennyvizet elősűrítik, majd bepárlással és kristályosítással utókezelik, így nulla folyadékkibocsátással működik a rendszer. Évente mintegy 1,7 millió m³ vizet tisztítanak és forgatnak vissza, ami világszinten is ritkaságnak számít. A projektvezető a mérnökhallgatóknak is üzent: az olyan cégeknél, mint az övék, Magyarországon is lehet kiemelkedően jól keresni, ha valaki a szakmai munka minőségére helyezi a hangsúlyt.

Az előadások végén a hallgatóknak lehetőségük kapcsolatba lépni az előadókkal -iparági vezetőkkel, projektvezetőkkel -, és személyesen kérdéseket feltenni. A közönség szavazott a leginspirálóbb projektről, a szerencsés nyertesek pedig koncertbelépőkkel, okosórával távoztak.

A BME VIK stratégiájában kiemelt szerepe van a vállalatokkal történő együttműködésnek, az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazásának bemutatásán keresztül is. A tervek szerint a VIK Ipari Intézetében a hallgatók az inspiráló ipari projektek demonstrációival is találkozhatnak majd – tette hozzá Kovács László, az Intézet vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2025 inspiráló hazai ipari projektjei appeared first on Műszaki Magazin.

Az iRobot új tulajdonosi struktúrával, megerősített pénzügyi háttérrel és változatlan működéssel vág neki a következő éveknek – a felhasználók ebből szinte semmit nem fognak észrevenni, a jövő viszont annál izgalmasabbnak ígérkezik.

Az okosotthon-megoldásairól és robotporszívóiról ismert iRobot bejelentette, hogy új fejezet kezdődik a vállalat életében: a jövőben teljes egészében a Picea irányítása alatt folytatja működését. Az új struktúra megerősített pénzügyi alapokat, stabilabb működést és fokozott innovációs lehetőségeket biztosít a vállalat számára.

Zavartalan működés az ügyfelek és partnerek számára

A legfontosabb üzenet a vásárlók és partnerek felé: a változás a mindennapi működést nem érinti. Az iRobot továbbra is ugyanúgy működik, mint eddig – az alkalmazások, szolgáltatások és terméktámogatás zavartalanul elérhetők maradnak.

Ez azt jelenti, hogy:

• Az iRobot a megszokott üzletmenet szerint működik tovább,
• Az alkalmazások, ügyfélprogramok és terméktámogatási szolgáltatások teljes mértékben elérhetők,
• A globális partnerkapcsolatok és ellátási lánc együttműködések változatlanul folytatódnak,
• A termékfejlesztés a vállalat ütemterve szerint halad tovább,
• A robotporszívókhoz tartozó appok változatlanul működnek.

Az iRobot továbbra is az Egyesült Államokban működő globális fogyasztói robotikai vállalat marad. Központja Massachusetts államban, Bedford városában található, míg a mérnöki, termékfejlesztési, marketing- és egyéb alaptevékenységek továbbra is az Egyesült Államokban összpontosulnak.

Megerősített pénzügyi helyzet a hosszú távú növekedés érdekében

Az ügylet jelentősen javítja a vállalat mérlegét az adósságállomány csökkentésével és a pénzügyi struktúra stabilizálásával. A megerősített pénzügyi háttér lehetővé teszi, hogy az iRobot tovább növelje befektetéseit az alábbi területeken:

• A Roomba robotok következő generációjának fejlesztése,
• Okosotthon-technológiák továbbfejlesztése,
• Fejlettebb és személyre szabottabb ügyfélélmény,
• Folyamatos kutatás-fejlesztési tevékenység.

A vállalat több mint 30 éves innovációs múltjára építve továbbra is fő célja, hogy meghatározó szereplő maradjon az okosotthoni robotika következő korszakában is.

Hosszú távú partnerségre épített erősebb jövő

Bár a tulajdonosi struktúra változott, a két vállalat kapcsolata nem új keletű. A Picea hosszú ideje az iRobot gyártási partnere, és kulcsszerepet játszott a vállalat szerkezetátalakításának támogatásában, mind működési, mind pénzügyi szempontból.

A jövőben ez az együttműködés még szorosabbá válik: az iRobot innovációs tapasztalata és felhasználóközpontú termékfejlesztése a Picea gyártási és technológiai hátterével egészül ki. Ez a kombináció kifejezetten erős alapot jelent a további fejlődéshez.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Az átalakulás összességében tudatos újratervezést jelent: így a jövőben egy pénzügyileg stabilabb, működésében fókuszáltabb iRobot körvonalazódik ki a szemünk előtt, amely még nagyobb hangsúlyt fektet az innovációra és a megbízható, mindennapokat megkönnyítő okoseszközökre.

Szerkesztőségi nézőpont

Szerkesztőségünk az elmúlt időszakban több iRobot készüléket is kipróbált, így különös érdeklődéssel figyeljük a márka alakulását. A tapasztalataink alapján egyértelmű, hogy a vállalat nemcsak technológiai, hanem felhasználói élmény szempontjából is komoly fejlődési pályán van – ezért is izgalmas látni, hogy milyen irányba lépnek tovább ebben az új korszakban.

Az iRobot átalakulása nem egy hirtelen irányváltás, hanem egy átgondolt lépés a hosszú távú stabilitás és növekedés felé. A felhasználók számára minden marad a megszokott módon, a háttérben viszont egy erősebb, fókuszáltabb vállalat épül.

Ha a cég valóban ki tudja használni az új struktúrában rejlő lehetőségeket, akkor jó eséllyel a következő években is meghatározó szereplő marad az okosotthonok világában – és mi ezt mindenképp figyelemmel fogjuk követni.

www.irobot.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az iRobot új korszakba lép appeared first on Műszaki Magazin.

A pályázó cégek nemzetközi szakmai és üzleti hálózatok részévé válnak, ami új együttműködések előtt nyitja meg az utat. A közös projektek során a vállalatoknál olyan működési és projektmenedzsment gyakorlatok alakulnak ki, amelyek hosszabb távon erősítik a versenyképességüket.

Az iFood Élelmiszer Klaszter évnyitó rendezvényén az iparági szereplők a digitalizáció, az Ipar 4.0 és a közvetlen európai uniós források lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat. A program egyik kiemelt eseménye az „EU-s projektek belülről – hogyan lesz az ötletből nyertes pályázat, és ez miért jó egy magyar kkv-nek?” című pódiumbeszélgetés volt, ahol Szabó Berta, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsere saját és kamarai kollégái gyakorlati tapasztalatait osztotta meg.

Az EU-s pályázatok jellemzően nemzetközi konzorciumokban valósulnak meg, ahol több ország vállalatai, kutatóintézetei és szakmai szervezetei dolgoznak együtt. A vállalkozások így olyan nemzetközi szakmai és üzleti hálózat részévé válhatnak, amelyhez egyébként nehéz lenne hozzáférni, vagy amelyet önállóan nehéz lenne kiépíteni.

A kisebb kkv-k gyakran egy nagyobb integrátor vállalat projektjéhez csatlakozva kapcsolódnak be ezekbe a partnerségekbe. Az ilyen projektek nemcsak a kapcsolatrendszert bővítik és a piaci pozíciót erősítik, hanem a sikeres pályázat megvalósítása során a vállalatok működésére is hatással vannak: strukturáltabb folyamatokat, mérhető célokat és teljesítménymutatókat vezetnek be, és erősítik a projektmenedzsment szemléletet a szervezeten belül.

A nemzetközi projektekben való részvétel felkészülést igényel. Fontos, hogy a vállalat rendelkezzen olyan kollégával, aki idegen nyelven – jellemzően angolul – részt tud venni a partneri és konzorciumi egyeztetésekben és a projektmunkában. Már a pályázat beadási szakasza is jelentős időt és odafigyelést igényel. A kezdeti energiabefektetés azonban megtérül: ha a vállalkozás elkészíti a szükséges cég- és szervezeti bemutatókat, technológiai és folyamatleírásokat, valamint projekt- vagy kutatási koncepcióit, a későbbiekben jóval könnyebben tud újabb pályázatokban részt venni.

Egy-egy nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázat megnyerésének esélye általában 10% alatt van. Ennek oka egyrészt a nagy verseny, mivel a hazai források csökkenése miatt egyre több szervezet pályázik nemzetközi programokra. Másrészt csak olyan innovációk kaphatnak támogatást, amelyek valóban kiemelkedőek és jelentős hatással bírnak. Ezért érdemes törekedni arra, hogy minél jobban megfeleljünk a pályázat értékelési szempontrendszerének és az esetleges első sikertelenségek után is próbálkozzunk újra.

Egyes közvetlen EU-s források magasabb támogatási intenzitást biztosítanak, miközben az adminisztráció és az elszámolási folyamat folyamatosan egyszerűsödik, a projektmegvalósítás pedig átlátható szabályok és kiszámítható határidők mentén zajlik.

A tapasztalatok szerint sok szervezet a megjelenő pályázati lehetőségekhez igazítja tevékenységét ahelyett, hogy hosszú távú célok mentén tervezne. Ez rövid távon bevételt hozhat, de kockázatos: ha a pályázati források elapadnak, a vállalkozás könnyen piaci bevétel nélkül maradhat. Ezért a pályázatoknak a vállalkozás stratégiáját kell szolgálniuk – nem a pályázathoz kell projektet keresni, hanem a projekthez érdemes megtalálni a megfelelő pályázati forrást. Legoptimálisabb projekt az, amire azt mondja a cég: „pályázat nélkül is megcsináltam volna”.

Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

Az EU-s pályázatok iránt érdeklődő vállalkozások számára több lépés segítheti a sikeres részvételt:

• Végezzék el először a „házi feladatot”: erősítsék meg szervezetüket, építsenek vállalati kultúrát, és határozzák meg piaci igényekre épülő stratégiájukat. Ehhez keressenek pályázati forrást – ne fordítva.
• Azonosítsák és védjék a vállalkozás kulcsértékeit, akár szellemi tulajdonvédelmi eszközökkel.
• Kapcsolódjanak be a támogató szervezetek hálózatába – például az NKFIH, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, az Enterprise Europe Network vagy a helyi kamarák programjaiba –, és térképezzék fel a számukra releváns pályázati lehetőségeket, kérjenek ezen szervezetektől segítséget (általában díjtalan). A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai várják a megkereséseket a een@pbkik.hu e-mail címen.
• Regisztráljanak nemzetközi partnerkereső platformokra, és kezdjenek aktívan projektpartnereket keresni. Pl. Funding & Tenders, EDF Partner Tool.
• A pályázati folyamatban kevésbé tapasztalt vállalkozások számára a pályázatíró szakértők bevonása is komoly előnyt jelenthet.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az EU-s projektek világába jó belépési pontot jelenthetnek az úgynevezett cascade funding lehetőségek. Ezek kisebb léptékű, gyorsabban elérhető – gyakran voucher jellegű – támogatások, amelyekkel a vállalkozások első tapasztalatokat szerezhetnek nemzetközi pilot projektekben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan lesz az ötletből nyertes EU-s pályázat? appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is. A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.

„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”

– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma

Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.

„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”

– hangsúlyozta Szászi István.

A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában

Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.

Innovatív magyar fejlesztések

Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.

A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.

„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”

– tette hozzá Szászi István.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja appeared first on Műszaki Magazin.

Tehetséges fiatalok jövőt formáló ötleteit várja Magyarország két vezető innovatív nagyvállalata: idén harmadik alkalommal hirdetik meg a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat a hazai egyetemisták, főiskolások számára. A pályázattal arra ösztönzik a diákokat, hogy új szemlélettel, kreatív, építő ötleteikkel formálják a gyógyítás és a közlekedés jövőjét.

A verseny a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. egyedülálló együttműködésének fontos pillére. A 2024-ben indított díj célja, hogy innovatív gondolkodásmódra, a mindannyiunk jövőjét érintő kihívások azonosítására és egyedi, friss koncepciók kidolgozására inspirálja a diákokat.

Fenntartható megoldások a Z-generációtól

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat az elmúlt két évben olyan előremutató megoldások kapták, melyek egy-egy fontos probléma feltárásával a jövő egészségügyét és mobilitását tehetik hatékonyabbá. A nyertes pályamunkák többek között a demencia kezelését, a pontosabb gyógyszeradagolást, a mellékhatások egyszerűbb feltérképezését, és egy gyakori nőgyógyászati betegség korai otthoni felismerését tűzték célul. A fenntartható mobilitás területén pedig a kidobásra ítélt termékek újrahasznosítása, az önvezető technológia kiterjesztése, a hatékonyabb és zöldebb nagyvárosi tömegközlekedés, vagy a veszteséghő árammá alakítása került fókuszba a díjnyertes pályázatokban.

Jelentős díjazás és szakmai mentorálás a legjobb megoldásokért

A 2026. évi BoschxRichter Ipari Innovációs Díjra a felsőoktatásban tanuló diákok február 16. és május 14. éjfél között jelentkezhetnek egyéni és csoport kategóriákban. Egy, a jövőt jelentősen befolyásoló kihívást, és annak gyakorlatban is megvalósítható megoldását kell kidolgozni az egészségügy vagy a mobilitás területén. A pályázatokat írásban kell benyújtani a www.boschxrichter.hu weboldalon.

A díjazott egyéni indulók 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként 500 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A nyerteseket a szervezők szakmai mentorálással és nagyvállalati know-how-val is segítik. A díjazottaknak emellett lehetőségük van arra, hogy pályaművüket a BoschxRichter Innovátorok Napján a szakmai közönség előtt mutassák be 2026 szeptemberében. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A nyertes pályaművekről 2026-ban is rangos zsűri dönt, olyan elismert szereplők részvételével, mint Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályvezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő nem vár: innovátorok új generációját keresi a Bosch és a Richter appeared first on Műszaki Magazin.

,,Az elismerést azok a vállalatok kaphatják meg, amelyek innovációs teljesítménye, exportteljesítménye és termelékenysége kiemelkedő és így a hazai gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedésének valódi motorjai”

– hangsúlyozta Nagy Elek a Kamara elnöke.

Új védjeggyel és a független Innovációs Koalícióval erősítik az alapító szervezetek (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Nemzeti Bank, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Innovációs Szövetség) a hazai innovációs ökoszisztémát. A koalíció célja, hogy láthatóvá tegye és elismerje azokat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, innovációvezérelt magyar vállalatokat, amelyek a gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedésének valódi motorjai. A Magyar Innovátor védjegyet a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös „Innováció, ami összeköt” című konferenciáján mutatták be. Azokat a hazai vállalkozásokat ismerik el ezzel, amelyek bizonyítottan innovációra építik versenyképességüket, és a 2020-as évtizedben érdemi növekedést értek el.

 ,,A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felismerte, hogy a 21. századi magyar vállalkozásoknak gyors, tudásalapú és proaktív partnerre van szükségük. Ezért elindította a kamarai reneszánsz folyamatát, amelynek részeként számos új, valódi üzleti értéket teremtő kezdeményezés  jött létre, ilyen a Magyar Innovátor védjegy is. A magyar gazdaság jelenleg válaszúton áll: vagy beragad a közepes jövedelmi csapdába az olcsó erőforrásokra és alacsony hozzáadott értékre épülő modell miatt, vagy képes továbblépni a tudás-, technológia- és innovációvezérelt fejlődés útjára. Ez utóbbi az egyetlen járható út a fenntartható, tartós gazdasági felzárkózáshoz. Magyarországon megvan a szükséges tudás, kreativitás és vállalkozói bátorság ahhoz, hogy a második utat válasszuk. A Magyar Innovátor védjegy fontos lépés afelé, hogy a hazai innovatív kis- és középvállalatok még erősebb gerincet adjanak a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének”

– emelte ki Nagy Elek, a Kamara elnöke.

Az elnök hangsúlyozta:

a valódi innováció ritkán születik nagy szlogenekből, sokkal inkább abból a mindennapi kérdésből, hogy „lehet-e ezt holnap jobban csinálni, mint ma”. A konferencia és a védjegy célja ezért nem pusztán néhány sikeres vállalkozás ünneplése, hanem annak kinyilvánítása, hogy milyen vállalkozástípusra, gondolkodásmódra és intézményi együttműködésre lehet jövőt építeni Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatásai alapján a 2020-as években több száz olyan innovációvezérelt vállalkozást azonosítottak Magyarországon, amelyek jelentős innovációs teljesítménnyel, exportteljesítménnyel és termelékenységgel rendelkeznek. Ezek a rejtett bajnokok gyakran kevésbé láthatóak a nyilvánosság előtt, pedig kulcsszerepet játszanak a magyar gazdaság versenyképességében és az árstabilitás hosszú távú fenntartásában.

A közös konferencián, első körben a 2020-as évtized 70 kiemelkedő, innovatív vállalatát díjazták.

Az érintett cégek jogosulttá válnak a Magyar Innovátor védjegy és logó használatára. A díjazottak kiemelték, hogy számukra különösen fontos egy olyan hivatalos, hiteles elismerés, amelyet marketingcélokra, partnerkapcsolataik kialakításában, pályázatokon és nemzetközi megjelenésekben egyaránt hitelesen tudnak használni. A díjak odaítélését és a lista hosszú távú gondozását egy új, független testület, az Innovációs Koalíció végzi. A szervezetben a Kamara, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) delegáltjai mellett helyet kapnak állami szervezetek képviselői, valamint elismert, független innovációs és gazdasági szakértők. A testület feladata a legkiválóbb innovatív vállalatok objektív, átlátható kiválasztása és a hazai innovációs ökoszisztéma további erősítése.

Nagy Elek, a Kamara elnöke a Magyar Innovátor védjeggyel elismert vállalkozások kiemelkedő teljesítményét méltatva hangsúlyozta: ezen cégek működése önmagában is bizonyíték arra, hogy a magyar innováció versenyképes, termelékeny, életképes és jövőformáló.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Első alkalommal ítélték oda a Magyar Innovátor védjegyet appeared first on Műszaki Magazin.

Az űrgazdaság már nem csak rakétákról szól

Az elmúlt évtizedben az űripar jelentősen átalakult. A műholdas kommunikáció, a navigációs rendszerek, a földmegfigyelés, valamint az adatfeldolgozásra épülő szolgáltatások mára a digitális gazdaság alapvető infrastruktúrájává váltak.

A globális trendek azt mutatják, hogy az űrtechnológiák egyre szorosabban kapcsolódnak a mesterséges intelligenciához, az adatgazdasághoz és a kritikus infrastruktúrák védelméhez. A földmegfigyelési adatok például kulcsszerepet játszanak a klímamodellezésben, a mezőgazdasági optimalizálásban és a katasztrófakezelésben.

Ebben a környezetben az űrgazdaság Magyarországon is egyre inkább stratégiai kérdéssé válik.

„Az űr ma már nem csupán a csillagászatra korlátozódik, hanem a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő pályája. Az űrkutatás kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia fejlesztésében, az adatvagyon hasznosításában vagy a kritikus infrastruktúrák védelmében. A vezető gazdaságok számára ezért az űrkutatás egyszerre technológiai, gazdasági és szuverenitási kérdés – az OECD adatai szerint minden űrkutatásba fektetett egy euró átlagosan hat–hét euró gazdasági megtérülést hoz. Ez tehát nem költség – hanem az egyik legmagasabb hozamú befektetésünk. A HUN-REN célja, hogy a kutatók számára megteremtse azt a tudományos és technológiai környezetet – nemzetközi együttműködésekkel és a mesterséges intelligencia eszköztárával –, amely ma már a hatékony és versenyképes kutatás elengedhetetlen feltétele” – tette hozzá Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.

Az űrkutatás gazdasági megtérülése egyre fontosabb szempont

A nemzetközi tapasztalatok szerint az űripari beruházások multiplikátorhatással működnek: a fejlesztések nemcsak közvetlen technológiai eredményeket hoznak, hanem beszállítói hálózatokat, spin-off vállalkozásokat és új iparágakat is generálnak.

Az űrkutatásból származó innovációk gyakran más szektorokban jelennek meg:

• precíziós szenzortechnológia az egészségiparban,

• fejlett anyagtudományi megoldások az autóiparban,

• nagy adatfeldolgozó rendszerek az energetikában.

A hangsúly ezért egyre inkább azon van, hogy az alapkutatási eredmények miként fordíthatók le piacképes technológiákra. A hazai kezdeményezés deklarált célja éppen az, hogy a széttagolt kutatási kapacitásokat összehangolt stratégiába szervezze, és mérhető gazdasági hasznosulást érjen el.

Magyarország helye a nemzetközi űripari értékláncban

Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), ami lehetőséget teremt hazai kutatóintézetek és vállalkozások számára, hogy bekapcsolódjanak nemzetközi projektekbe. Az elmúlt években több magyar fejlesztés jelent meg műholdas és űreszközös programokban.

A következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a magyar szereplők nemcsak beszállítóként, hanem fejlesztési partnerként is meg tudnak-e jelenni a nemzetközi együttműködésekben. Ehhez összehangolt kutatás-fejlesztési struktúrára, stabil finanszírozásra és ipari integrációra van szükség.

Űrtechnológia és mesterséges intelligencia: új metszéspont

Az űrgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő területe az adatalapú szolgáltatások piaca. A műholdak által gyűjtött hatalmas mennyiségű adat feldolgozása ma már elképzelhetetlen fejlett mesterségesintelligencia-megoldások nélkül.

A jövőben azok az országok lehetnek versenyképesek, amelyek nemcsak hardverfejlesztésben, hanem adatfeldolgozási és algoritmikus kompetenciákban is erősek. Ez a fókusz jól illeszkedik a magyar kutatási ökoszisztéma több területéhez, különösen az informatikai és matematikai alapkutatásokhoz.

Hosszú távú építkezésben gondolkodik a hazai űrszektor

Az űrkutatás sajátossága, hogy eredményei nem rövid távon jelentkeznek. Egy-egy program tervezése és megvalósítása gyakran években vagy akár évtizedekben mérhető.

Magyarország az elmúlt években több stratégiai lépést tett az űrszektor megerősítésére, és a most bejelentett program azt jelzi, hogy a fókusz egyre inkább az űrgazdaság strukturált fejlesztésére kerül.

A kérdés már nem az, hogy jelen van-e Magyarország az űrkutatásban, hanem az, hogy milyen pozíciót tud elfoglalni a globális űripari ökoszisztémában – és mennyire képes az űrtechnológiákból származó tudást a hazai gazdaság versenyképességének javítására fordítani.

„Az űr mindig a jövőről szól. Arról, hogy merünk-e nagyban gondolkodni, és képesek vagyunk-e hosszú távon építkezni, és ennek során együttműködni más kutatókkal, szervezetekkel, országokkal. A HUNOR program egyik óriási értéke, hogy közösen dolgozhattunk a világ vezető űrhatalmai közé tartozó Egyesült Államok és India szakembereivel, űrhajósaival. A HUN-REN űrkutatási programja számomra azt jelenti, hogy ez az együttműködés folytatódik, és a magyar kutatók, mérnökök következő generációi is aktívan alakíthatják azt a világot, amely az űrtechnológiákra épül” – fejtette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az űrgazdaság erősítése került fókuszba – új szintre léphet a magyar űrkutatás appeared first on Műszaki Magazin.

A magassági problémára kínál innovatív választ a RUD neXera, a német RUD cég új fejlesztésű elektromos emelőberendezése, amely kifejezetten a szélenergia-ipar igényeire lett szabva. A RUD neXera egyik legfontosabb előnye a rendkívül nagy emelési sebesség. A berendezés változtatható emelési sebességgel működik, 24–80 m/perc tartományban, akár 800 kg teherbírás mellett. Egy tipikus karbantartási ciklus során az emelés és süllyesztés ideje a hagyományos megoldásokhoz képest akár a negyedére csökkenhet. Ennek eredményeként a szélturbinák állásideje jelentősen mérséklődik, ami közvetlen gazdasági előnyt jelent az üzemeltetők számára.

A gyártó számításai szerint a karbantartáshoz szükséges szerszámok és anyagok feljuttatása hagyományos emelőkkel akár két órát is igénybe vehet, míg a neXera esetében ez körülbelül fél órára csökken. Ez egyetlen beavatkozás során akár 700 euró megtakarítást is jelenthet.

Szabadalmaztatott X-Drive hajtáslánc

A neXera műszaki szívét a szabadalmaztatott X-Drive lánchajtás adja. Ez a megoldás nemcsak a nagy láncsebességet teszi lehetővé, hanem csökkenti a lánc kopását is, ami hosszabb élettartamot és alacsonyabb üzemeltetési költségeket eredményez. A speciális lánckerék-kialakítás megakadályozza a lánc kiugrását vagy sérülését, ami a munkabiztonság szempontjából kiemelten fontos tényező.

Fokozott munkabiztonság a magasban

A RUD neXera fejlesztése során a biztonság központi szerepet kapott. A berendezés beépített inkrementális jeladóval rendelkezik, amely pontosan érzékeli a hajtótengely fordulatszámát, és lehetővé teszi a felső és alsó horogpozíciók precíz beállítását. Ez nagyfokú pozicionálási pontosságot és ismételhetőséget biztosít, miközben kizárja a mechanikus végálláskapcsolók sérüléséből adódó hibákat. A biztonság tovább növelhető teherkampó helyett alkalmazott teherszemmel, amely megfelelő bilinccsel kombinálva stabilabb és megbízhatóbb rögzítést nyújt a földi és toronyszinti személyzet számára.

Moduláris felépítés, egyszerű karbantartás

A neXera moduláris kialakítása megkönnyíti a szervizelést és a karbantartást. Az elektromos vezérlés külön egységben kapott helyet, amely könnyen hozzáférhető és nem terhelik közvetlen rezgések. Az üzemeltetési adatok – például az éves felülvizsgálatokhoz szükséges információk – manipulációbiztos módon kerülnek rögzítésre a frekvenciaváltóban, ami megkönnyíti a jogszabályi megfelelést és növeli az üzembiztonságot.

Válasz a növekvő piaci igényekre

A szélenergia-termelés folyamatos bővülése Európában és világszerte egyre nagyobb igényt teremt a gyors, biztonságos és hatékony karbantartási megoldások iránt. Németországban több mint 30 000 szélturbina üzemelt és számuk tovább növekszik. Ebben a környezetben a RUD neXera olyan korszerű emelőmegoldást kínál, amely új szintre emeli a szélerőművek karbantartásának hatékonyságát.

Forrás: RUD

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szint a szélerőműveknél appeared first on Műszaki Magazin.

Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni. A technológia fejlődése jelentős előrelépést hoz a pontosság, a hatékonyság és a munkabiztonság terén, miközben több iparágban is felgyorsítja az átmenetet a kísérleti megoldásoktól a széles körű üzemi alkalmazásig. Mindez alapjaiban alakítja át a munkavégzés formáit és az ember–gép együttműködés jövőjét.

Fizikai AI: kapcsolat a digitális intelligencia és a valós működés között

A fizikai mesterséges intelligencia olyan AI-rendszereket foglal magában, amelyek lehetővé teszik, hogy a gépek önállóan érzékeljék és értelmezzék a fizikai környezetet, majd valós időben reagáljanak a változásokra. Ezek a képességek ma már nemcsak szoftveres alkalmazásokban jelennek meg, hanem új generációs robotokban, autonóm járművekben és fejlett szenzorrendszerekben is testet öltenek. A korábbi, szabályalapú megoldásokkal szemben a fizikai AI-t alkalmazó rendszerek tapasztalatból tanulnak, működésüket folyamatosan igazítják az aktuális adatokhoz és helyzetekhez, így képesek áthidalni a digitális döntéshozatal és a fizikai végrehajtás közötti szakadékot.

A technológia gyors fejlődését több áttörés együttesen gyorsítja. A multimodális, látás–nyelv–cselekvés (vision-language-action, VLA) modellek lehetővé teszik, hogy a robotok összetett környezeteket értelmezzenek, és az adott helyzethez leginkább illeszkedő műveleteket válasszák ki – az emberi gondolkodáshoz hasonló módon. A beépített neurális feldolgozóegységek (NPU-k) biztosítják a gyors, alacsony késleltetésű feldolgozást közvetlenül a gépeken, csökkentve a felhőalapú rendszerektől való függést. Mindezt a robotikai hardverek fejlődése – a fejlettebb számítógépes látás, a kifinomultabb szenzorok és a nagyobb teljesítményű aktuátorok – tovább erősíti. Az egyre kedvezőbb gazdasági feltételekkel együtt ezek a tényezők közelebb hozzák a fizikai AI ipari léptékű elterjedését.

„A fizikai világ folyamatosan változik. A legnagyobb kihívás az, hogyan tudjuk ezeket a változásokat megfelelően modellezni, hogy a robotok megtanuljanak alkalmazkodni a bizonytalansághoz, hasonlóan az emberekhez. Emellett komoly hardveres korlátokkal is szembe kell néznünk: a hagyományos robotok gyakran a saját súlyuk felét sem képesek megemelni az aktuátorok teljesítménye miatt, szemben az emberi izmokkal. A valós idejű feldolgozás pedig kulcsfontosságú a biztonság szempontjából, hiszen akár egy-két másodperces késedelem is súlyos következményekkel járhat”

– mondta Riba Gábor, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció csapatának szenior szakértője.

Akadályok leküzdése, növekvő üzleti hatás

A fizikai AI széles körű bevezetését ugyanakkor továbbra is számos kihívás nehezíti. Az egyik legfontosabb technikai kérdés az úgynevezett „valóságrés” kezelése: annak biztosítása, hogy a szimulált környezetben betanított rendszerek megbízhatóan működjenek a valós világban is. Kiemelt jelentőségű a megbízható és biztonságos AI kialakítása, mivel a fizikai rendszerek esetében már kisebb hibák is komoly kockázatot jelenthetnek. Emellett a szervezeteknek komplex szabályozási környezetben kell eligazodniuk, nagy mennyiségű, különböző típusú adatot kezelniük, valamint foglalkozniuk kell az emberi elfogadottság kérdésével is – különösen a munkahelyek jövőjével kapcsolatos aggodalmak kezelésével, az együttműködés hangsúlyozásával az automatizálás helyett.

A kihívások ellenére a fizikai AI alkalmazása egyre több területen jelenik meg. Az egészségügyben AI-vezérelt robotsebészeti megoldások és autonóm képalkotó eszközök segítik a munkaerőhiány kezelését és növelik az ellátás pontosságát. A vendéglátásban robotok vesznek részt az ételkészítésben és a kiszolgálásban, csökkentve a munkaerőpiaci nyomást. Az energetikai szektorban olyan vállalatok, mint a Naturgy Energy Group, drónokat használnak a hálózat ellenőrzéséhez, és hosszabb távon robotokat terveznek bevetni veszélyes terepi munkák során az emberi életek védelme érdekében. A közszolgáltatásokban pedig AI-alapú drónok és autonóm járművek járulnak hozzá az infrastruktúra állapotának felméréséhez és a hozzáférhetőség javításához.

A humanoid robotok megjelenése és a jövő távlatainak megnyílása

A humanoid robotok a fizikai AI következő nagy fejlődési lépcsőjét jelentik. Emberközeli felépítésük és mozgásképességük lehetővé teszi, hogy meglévő, emberek számára kialakított környezetekben – például gyártócsarnokokban vagy akár otthonokban – is hatékonyan működjenek, jelentős infrastrukturális átalakítások nélkül. A gondolati láncokra épülő érvelési modellek és az AI ügynökök (Agentic AI) fejlődésével ezek a robotok egyre összetettebb feladatok megtervezésére, új helyzetekhez való alkalmazkodásra és a működés közbeni hibák kezelésére is képessé válnak.

Elemzői előrejelzések szerint a humanoid robotok elterjedése a következő évtizedben jelentősen felgyorsulhat: becslések szerint akár milliós nagyságrendben jelenhetnek meg a munkahelyeken, miközben a piac értéke 2050-re több ezer milliárd dollárra növekedhet. A raktározás és a logisztika már most kiemelt kísérleti terepet jelent, mivel ezekben az ágazatokban a tartós munkaerőhiány és a nagy pontosságú, fizikai feladatok automatizálásának igénye egyszerre van jelen. A humanoid megoldásokon túl a mérnökök olyan jövőbe mutató koncepciókat is vizsgálnak, mint a biológiai rendszerekkel integrált gépek vagy a kvantumrobotika, amelyek ugyan még évtizedekre vannak a gyakorlati alkalmazástól, de hosszú távon alapjaiban változtathatják meg a technológiai lehetőségeket.

„A fizikai mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai innováció, hanem üzleti és működési fordulópont. A valódi kérdés ma már nem az, hogy megjelennek-e ezek a rendszerek, hanem az, hogy a szervezetek mennyire tudatosan és felelősen készülnek fel a bevezetésükre – a biztonság, a szabályozás és az ember–gép együttműködés új formáinak figyelembevételével”

– tette hozzá Riba Gábor.

A fizikai mesterséges intelligencia fejlődése – az elektromos hálózatokat ellenőrző autonóm rendszerektől a rehabilitációs központokban segítő humanoid robotokig – alapjaiban változtatja meg a gépekről alkotott képünket és az együttműködés módját. Ezek a technológiák túllépnek az egyszerű automatizáláson, és új, alkalmazkodó, intelligens rendszerek megjelenését hozzák magukkal, amelyek a munka és a mindennapi élet jövőjét egyaránt újradefiniálják.

A részletes elemzés és a legfontosabb trendek a Deloitte Tech Trends 2026 teljes tanulmányában érhetők el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

A kétnapos hackatonon a részvevők arra keresik majd a választ, hogy hogyan alakítják át az ágensalapú mesterséges intelligenciával dolgozó rendszerek a tudományos kutatás és felfedezés folyamatait.

„A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik meghatározó szervezőereje. A HUN-REN célja, hogy ezt az erőt rendszerszinten állítsa a kutatás szolgálatába: nem elszigetelt kísérletekben, hanem egységes, együttműködésre épülő kutatási környezetben. A szervezet ezért széles körű AI-szolgáltatásokkal támogatja kutatóit, ezzel olyan kitörési pontot biztosítva a hazai tudomány számára, amely alapot ad a gyors előrelépéshez. Kiemelkedő infrastruktúrával és egyedi támogatási modellekkel segítjük, hogy a hazai szakemberek itthon valósíthassák meg ötleteiket, piacképes eredményeket érjenek el, és nemzetközi sikereket is szerezzenek. Célunk, hogy a kutatói közösség ne csak kövesse, hanem alakítsa is a jövőt”

– fogalmazott Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, egyben az esemény zsűrijének elnöke. Hozzátette: azért dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb 10 innovátora közé kerüljön.

A HUN-REN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy napjaink tudományának alapvető kihívását már nem az információ vagy az eszköztár szűkössége jelenti. Számos szakterületen több adat áll rendelkezésre, mint amennyit érdemben össze tudunk hangolni és értelmezni. A valódi korlátot az egység hiánya jelenti: a széttöredezett munkafolyamatok, az egymástól elszigetelt tudományterületek.

A 2026-os hackathon központi témája az Agentic Discovery. A terület mélyebb megértését és gyakorlati megismerését a szervezők az ADP AI-Scientist platformhoz való hozzáféréssel támogatják, amelyet a résztvevők a verseny során szabadon használhatnak. A fejlesztés több száz, egymással együttműködő mesterségesintelligencia-alapú eszközt integrál, amelyek a kutatási folyamat teljes spektrumát lefedik – az ötletalkotástól az eredmények publikálásáig –, mindezt etikus és átlátható keretrendszerben.

A hackathon kísérleti teret biztosít annak feltérképezésére, hogy az agentic AI miként válhat a tudományos kutatás hiteles és hatékony részévé. A rendezvény különös hangsúlyt fektet az interdiszciplináris együttműködésre és a kutatási gyakorlatban hasznosítható megoldásokra.

Az esemény célja, hogy a mesterséges intelligencia szakértői és a különböző tudományterületek kutatói közös munkában alakítsanak ki agentic AI-alapú kutatási koncepciókat és folyamatokat. A résztvevő csapatok eredményeiket az esemény zárásaként egy-egy ötperces prezentáció keretében mutatják be. A benyújtott megoldásokat elismert szakmai zsűri értékeli, amelynek elnöke Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, tagjai között pedig szerepel Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője, dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint dr. Kertész Gábor, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánhelyettese. Az első három helyezett csapat meghívást kap a HUN-REN AI Symposium 2026 eseményére, a legjobb csapat tagjai pedig részt vehetnek egy vezető nemzetközi szakmai eseményen, a Helmholtz AI konferencián is.

Kitörési pont, a kutatás új távlatai

A január közepén megrendezésre kerülő hackathon a HUN-REN azon stratégiai törekvésébe illeszkedik, amely a mesterséges intelligenciát nem csupán alkalmazott eszközként, hanem a tudományos gondolkodás és az együttműködés kereteit újrarajzoló kutatási infrastruktúraként értelmezi. A kutatóhálózat hosszú távú célja, hogy a mesterséges intelligencia a tudományos munka aktív, integrált társkutatójává váljon.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia a versenyképesség kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek alkalmából a közelmúltban nagyszabású rendezvényen idézték fel a gárda történetének emblematikus pillanatait, de emellett bemutatták az idei autó terveit is.

A győri Széchenyi István Egyetem néhány gépészmérnök-hallgatója 2005-ben úgy döntött, az órai kereteken túl is kihívásokat keres, és dr. Varga Zoltán oktató vezetésével elkezdte egy alternatív hajtású jármű építését a Széchenyi Futamra. A többi történelem: a csapat SZEnergy néven debütálásként megnyerte a Shell Eco-marathon verseny napelemes kategóriáját, majd 2022-ben felért a csúcsra: a városi kisautó kategóriában világrekorddal utasította maga mögé a mezőnyt, és ezt azóta háromszor is megismételte.

A megalakulás huszadik évfordulója alkalmából a csapat a szokásos, design freeze elnevezésű rendezvényét ezúttal múltidézéssel egészítette ki, valamint összes korábbi járműgenerációját felvonultatta a helyszínen, a trófeagyűjteménnyel együtt.

„Az egyetem alapküldetése, hogy a hallgatóit sikeres szakmai pályára készítse fel”

– fogalmazott köszöntőjében dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese. Hozzátette:

a SZEnergy Team nemcsak folyamatosan az élen marad, hanem jelentősen jobb eredményt is ér el riválisainál, ami azt mutatja, valami speciális tudással és megújulási képességgel rendelkezik. „Talán ez a siker titkos összetevője”

– jegyezte meg.

Az eseményen a csapat bemutatta idei fejlesztéseit, amelyek közül gépészeti oldalról a legfontosabb a regeneratív fékezés megvalósítása: az autó a fékezésből keletkező energiát is fel tudja használni. Megemlíthető még az alumínium pedálbox lecserélése karbon-kompozitra, ami növeli a jármű megbízhatóságát és súlycsökkenést is eredményez. Ezekről Madarász István, a gépészeti részleg vezetője beszélt.

„A menetoptimalizációs szoftverünk nagy szerepet játszott az elmúlt évek sikereiben, hiszen képesek voltunk a jármű és a pálya modellezésével meghatározni az ideális fogyasztáshoz tartozó sebességgörbét. Az idei szezonban ezt fejlesztenénk tovább, így a járműdinamikai modell élőben futna menet közben a járművön, amellyel a mostaniál is jobb energiamérleget tudnánk felállítani”

– tájékoztatott Timár András, az elektronikai részleg vezetője, aki további fejlesztésekről is beszámolt: többek között várható a lámpák cseréje és egy online telemetriai rendszer megvalósítása is.

Az autonóm részleg felelős az önvezető funkciók megvalósításáért. A csapat célja, hogy az eddigi hardverrendszert lecserélje, amely akár 25 százalékkal csökkentheti a fogyasztást és könnyebben szerelhető panelhez vezetne. „Szoftveres téren a legfontosabb az útszegmentációs modellünk fejlesztése. Jelenleg csak a vezethető és nem vezethető útfelületet észleljük, de a jövőben további osztályok jelennek majd meg, és képesek leszünk érzékelni a pálya szélét, a pályavonalakat, amelyek precízebb útvonaltervezést tesznek lehetővé” – hangsúlyozta Halir Szabolcs részlegvezető.

A SZEnergy új irányát meghatározó bejelentés az esemény végéig váratott magára. Novák Bence csapatvezető kifejtette, hogy a tagok további szakmai fejlődése érdekében új kihívásokat keresnek, amihez remek alapot nyújt a Shell Eco-marathon szabályváltozása, amelynek értelmében egy csapat két kategóriában is indulhat a versenyen. Ezt kihasználva az eddigi városi kisautó koncepció mellett megkezdték egy prototípus jármű fejlesztését is, amelynek egészen más szabályoknak kell majd megfelelnie.

„Ez az autó sokkal áramvonalasabb lesz, három kerékkel, a pilóta pedig nem ülő, hanem fekvő állapotban vezeti majd a járművet. A járművet még hatékonyabbra kell terveznünk, elektronikai szempontból is bonyolult feladat előtt állunk. A tervünk az, hogy 2027-ben már részt veszünk ezzel az autóval a Shell Eco-marathonon”

– zárta szavait a csapatvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Prototípus kategóriában is indul a világcsúcstartó csapat appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat bemutatói azt szemléltették, hogyan fonódik össze az AI, a digitális iker technológia és a valós idejű adathasználat az ipar, az energia, az élettudományok és a gyártás jövőjében

Ipari AI operációs rendszer: Siemens–NVIDIA stratégiai együttműködés

A Siemens és az NVIDIA partnersége új szintre lépett: a két vállalat közösen építi az Industrial AI Operating System koncepcióját, amely a terméktervezéstől és mérnöki munkától kezdve a gyártáson, üzemeltetésen és ellátási láncon át egy egységes, AI-vezérelt rendszerré kapcsolja össze az ipari folyamatokat. A cél nem csupán hatékonyságnövelés, hanem teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzemek létrehozása, amelyek első mintapéldánya 2026-ban a Siemens erlangeni elektronikai gyára lesz

Az NVIDIA a számítási infrastruktúrát, szimulációs könyvtárakat és AI-modelleket biztosítja, míg a Siemens ipari szakértelemmel, szoftverrel és hardverrel járul hozzá a fejlesztésekhez. Az együttműködés fókuszterületei között szerepel az AI-alapú elektronikai tervezés (EDA), a mesterséges intelligenciával támogatott szimuláció és az adaptív gyártás.

Digital Twin Composer: a digitális iker új generációja

A CES egyik legfontosabb bejelentése a Siemens Digital Twin Composer, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator piactéren. A megoldás a Siemens digitális iker technológiáját, az NVIDIA Omniverse szimulációs környezetét és a valós idejű ipari adatokat kapcsolja össze. Ennek eredményeként a vállalatok nemcsak statikus modelleket hozhatnak létre, hanem időben „előre és vissza” mozogva vizsgálhatják egy termék, üzem vagy folyamat viselkedését – például időjárási hatások, terhelésváltozások vagy mérnöki módosítások esetén

A Digital Twin Composer kulcsszerepet játszik az ipari metaverzum megvalósításában, ahol a döntések még a fizikai beavatkozások előtt, virtuális környezetben születhetnek meg.

Gyakorlati eredmények

A technológia üzleti értékét jól szemlélteti a PepsiCo példája. A vállalat amerikai gyártó- és raktárüzemeiben nagy pontosságú, 3D digitális ikreket hoztak létre, amelyekkel a teljes ellátási láncot szimulálják. A megoldás segítségével a potenciális problémák akár 90%-a azonosítható még a fizikai átalakítások előtt, miközben a kezdeti bevezetés során 20%-os kapacitásnövekedést, gyorsabb tervezési ciklusokat és 10–15%-os beruházási költségcsökkenést értek el

AI a mindennapi döntések támogatására

A Siemens kilenc új, AI-alapú ipari kopilotot is bemutatott, amelyek a teljes értékláncot lefedik – a termékadat-kezeléstől és megfelelőség-ellenőrzéstől kezdve a gyártásirányításon át az üzemeltetésig. Ezek a megoldások a Microsofttal közös fejlesztésekre is építenek, és céljuk az, hogy a mérnökök és üzemeltetők számára természetes nyelven, valós időben nyújtsanak döntéstámogatást

AI az élettudományoktól az autonóm járművekig

A bemutatók kitértek az élettudományokra – ahol az AI akár 50%-kal gyorsíthatja a gyógyszerfejlesztést –, a fúziós energia fejlesztésére, valamint az autonóm járművek digitális iker alapú validációjára is. Emellett a Siemens az ipari AI-t már a Meta Ray-Ban AI szemüvegekben is alkalmazza, valós idejű, kéz nélküli támogatást nyújtva a gyártósori dolgozóknak

A Siemens CES 2026-os bejelentései világossá tették, hogy az ipari mesterséges intelligencia nem önálló funkció, hanem átfogó, rendszerszintű átalakulás eszköze. A digitális ikrek, az AI-operációs rendszerek és az ipari kopiloták együttesen lehetővé teszik, hogy a vállalatok gyorsabban innováljanak, csökkentsék kockázataikat és hatékonyabban működjenek egy egyre összetettebb ipari környezetben.

Forrás: Siemens

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Siemens CES 2026 – AI fordulópont appeared first on Műszaki Magazin.