A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2026. október 6-án Francis Halzen belga-amerikai fizikust tüntette ki a fizikai Nobel-díjjal az IceCube Neutrino Observatory létrehozásához nyújtott meghatározó hozzájárulásáért és az asztrofizikai eredetű nagyenergiás neutrínók felfedezéséért.

Halzen munkássága a részecskefizika és az asztrofizika határterületéhez kapcsolódik. Az általa kezdeményezett és vezetett IceCube obszervatórium az Antarktisz jegébe telepített több ezer érzékelő segítségével teszi lehetővé rendkívül nagy energiájú neutrínók észlelését. Ezek a nehezen detektálható részecskék olyan kozmikus folyamatokról szolgáltathatnak információt, amelyek többek között fekete lyukak, aktív galaxismagok és más extrém asztrofizikai objektumok környezetében zajlanak.

A Nobel-díjas kutató munkája magyar kutatási infrastruktúrához is kapcsolódik. A HUN-REN Cloudon futó „Gamma-sugárzó AGN-ek Fermi adatainak likelihood analízise” projekt célja a gamma-tartományban erősen sugárzó aktív galaxismagoknak a Fermi űrtávcső által rögzített adatain végzett nagy számításigényű elemzése. A projekt leírása szerint az ilyen likelihood-analízisek egyes lépései még nagy teljesítményű személyi számítógépeken is jelentős időt igényelnek, ezért a tudományos felhő számítási kapacitása érdemben segíti a kutatást.

A projekthez kapcsolódó publikációk között több olyan tanulmány is található, amelynek Francis Halzen társszerzője. A 2026-ban megjelent Upstream neutrino production and delayed jet emission in the blazar GB6 J1542+6129 című közlemény szerzői között több magyar kutató is szerepel: Kun Emma, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének és az ELTE-nek a kutatója, Bartos Imre, a University of Florida fizikusa, valamint Göblyös Anna, a Szegedi Tudományegyetem MSc hallgatója. A tanulmány mintegy 17 év Fermi-LAT gamma-sugárzási adatát elemezte, és az aktív galaxismagokból érkező nagyenergiás neutrínók keletkezését vizsgálta.

Halzen már a projekt korábbi, 2021-es és 2023-as publikációiban is együtt dolgozott magyar kutatókkal. A Cosmic Neutrinos from Temporarily Gamma-suppressed Blazars, valamint a Searching for temporary gamma-ray dark blazars associated with IceCube neutrinos című tanulmányok társszerzője volt többek között Kun Emma és Mező György, a budapesti Konkoly Obszervatórium kutatói, valamint Bartos Imre, a University of Florida fizikusa.

A számítások hátterét biztosító HUN-REN Cloud Magyarország egyik legnagyobb tudományos kutatási informatikai infrastruktúrája. A szolgáltatást a HUN-REN támogatásával a HUN-REN SZTAKI és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Adatközpontja közösen fejleszti és üzemelteti. A rendszer nagy teljesítményű számítási és adattárolási erőforrásokat biztosít a hazai kutatói közösségnek, különösen azokhoz a projektekhez, amelyeknél az adatmennyiség vagy a számításigény már meghaladja a hagyományos munkaállomások lehetőségeit.

A HUN-REN Cloud jelenleg több száz kutatási projektet és több száz kutatót szolgál ki, alkalmazási területei pedig az asztrofizikától és a kémiától a biotechnológián és időjárás-előrejelzésen át a mesterséges intelligenciáig terjednek. A tudo

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Nobel-díjas Francis Halzennel közös kutatást is segíti a HUN-REN Cloud appeared first on Műszaki Magazin.

A VARTA Automotive tulajdonosaként és a járműipari kisfeszültségű energiatárolási megoldások globális piacvezetőjeként ismert Clarios regionális együttműködéssel erősíti stratégiai szerepét a következő generációs nátriumion-akkumulátorok területén.

Az autóipari mérnöki szolgáltatásokra szakosodott temesvári Piaxóval kialakított kutatás-fejlesztési partnerség tovább mélyíti a Clarios európai jelenlétét a korszerű akkumulátor- és kisfeszültségű technológiák piacán.

A Clarios a mobilitást szolgáló fejlett kisfeszültségű akkumulátortechnológiák globális piacvezetője: akkumulátorai és intelligens megoldásai az utakon közlekedő minden harmadik gépkocsiban megtalálhatók. A kisfeszültségű rendszerek biztosítják az energiát a járművek fedélzeti elektronikájához, valamint számos biztonsági, kényelmi és innovatív funkciójához. A vállalat jelenleg több mint 100 országban, közel 18 000 munkatárssal működik.

Autóipari megoldások: a jövő akkumulátorait fejlesztik

A globális Clarios és a temesvári központú Piaxo együttműködése főként a következő generációs energiatárolási megoldásokhoz, köztük nátriumion- és lítiumion-akkumulátorokhoz szükséges akkumulátormenedzsment-rendszerek (BMS) fejlesztésére terjed ki. Emellett a modern járművek, valamint a biztonságkritikus funkciók működéséhez nélkülözhetetlen inverter- és szuperkondenzátor-technológiák is a közös mérnöki munka részei. A nemzetközi partnerség szinergiát teremt a Clarios globális technológiai szervezete és a Piaxo lokális mérnöki kompetenciái között, miközben mindkét vállalat megőrzi önállóságát, valamint elkülönült felelősségi és szerepköreit.

Jelentős mérnöki potenciál a régióban

A Clarios–Piaxo partnerség jól példázza azt a jelentős potenciált, amelyet a régió az európai autóipari fejlesztésekben képvisel. A két vállalat közös elkötelezettsége rámutat a nemzetközi együttműködések fontosságára az összetett mérnöki feladatok megvalósításában, valamint a régióban jelen lévő magas szintű technológiai felkészültség szerepére.

Folyamatosan bővülő kutatás-fejlesztési központ Temesváron

A Clariosszal való nemzetközi együttműködés keretében a Piaxo folyamatosan bővíti infrastruktúráját és szakmai szervezetét, amely ma már közel 50 fejlesztőmérnököt foglalkoztat. A Piaxo kibővült központjában, amely fejlesztő- és tesztlaboratóriumnak is otthont ad, a fejlett kisfeszültségű rendszerekhez kapcsolódó szoftverfejlesztés, rendszermérnöki tervezés és validáció területén dolgoznak együtt a szakemberek a globális termékfejlesztési célok érdekében.

Elmozdulás a hálózatba kapcsolt, szoftveralapú rendszerek felé

Az együttműködés jól tükrözi a Clarios technológiai elmozdulását a hálózatba kapcsolt és szoftveresen támogatott, fejlett kisfeszültségű rendszerek irányába. Egyúttal tovább erősíti a Piaxo szakmai szerepvállalását a jövő mobilitási megoldásainak fejlesztésében.

„A Piaxóval kialakított partnerségünk a Clarios számára támogatást jelent a jelenleg zajló széles körű technológiai átalakulásban. Ahogy a kisfeszültségű rendszerek között a fejlett, összekapcsolt és szoftveralapú megoldások egyre általánosabbá válnak, még fontosabbak az ehhez hasonló nemzetközi partnerségek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egymást kiegészítő szakmai tapasztalatainkat globálisan egyesítsük” – emelte ki Dr. Alexander van Laack, a Clarios technológiai igazgatója.

„Új, kibővült mérnöki központunk és fejlesztőlaboratóriumunk fontos előrelépés a Piaxo számára. A Clariosszal való partnerségünk lehetőséget teremt, hogy mérnökeink globális fejlesztési projektekben vegyenek részt, speciális szaktudásukat elmélyítsék, és nemzetközi mérnökcsoportokkal dolgozzanak közösen egyre összetettebb technológiai programokon” – hangsúlyozta Ion Petic, a Piaxo vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő nátriumion-akkumulátorai appeared first on Műszaki Magazin.

Az Óbudai Egyetem tőketársasága, az Obuda Uni Venture Capital (OUVC) finanszírozó partnerként támogatja a BDN Automotive Kft. innovatív hidrogén-dízel motorfejlesztési projektjét. A kezdeményezés keretében a BDN és a MOL-LUB Kft. stratégiai együttműködési megállapodást kötött a hidrogén- és alternatív tüzelőanyaggal működő motorok, valamint a kapcsolódó kenőanyag-technológiák együttes fejlesztésére. A projekt sikere kiemelkedő példája az egyetemi innovációs ökoszisztéma és a piaci szereplők összefogásának, amelyben az Óbudai Egyetem tőkebefektetői háttere kulcsszerepet játszik a jövőbe mutató hazai technológiák piacra segítésében és ipari validációjában.

Az Obuda Uni Venture Capital, mint finanszírozó partner (a BDN korábbi befektetője, a Hiventures mellett) támogatása jelentős mértékben hozzájárult a BDN Engine Development Platform elindításához, amely mesterséges intelligenciával támogatott kalibrációt, szimulációt és égésanalízist ötvöz a fejlesztési idő és költségek csökkentése érdekében. A korábbi fejlesztési szakaszokat a Hiventures támogatása is segítette. A stratégiai együttműködés a MOL-LUB Kft. kenőanyag-fejlesztési és olajanalitikai tudását ötvözi a BDN motorfejlesztési és motorvezérlési kompetenciáival. A tesztelési és kutatási feladatok egyetemi hátterét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének motorkísérleti laboratóriuma biztosította.

A próbapadi mérések kimagasló technológiai eredményeket hoztak: a fejlesztési kalibráció során elért 83 százalékos maximum azt jelenti, hogy az adott munkaponton a bevitt energiát túlnyomórészt hidrogén biztosította. A legkedvezőbb munkaponton a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás a hagyományos dízelüzemhez képest 894-ről 192 gramm per kilowattórára csökkent, ami közel 78,5 százalékos közvetlen mérséklődést jelent. A nyolcpontos tesztprogram súlyozott átlagában pedig mintegy 56 százalékos emisszió-csökkenést sikerült igazolni.

A kifejlesztett hidrogén-dízel technológia legnagyobb előnye a rugalmasság, hiszen, ha a hidrogénellátás átmenetileg nem áll rendelkezésre, a berendezések teljes értékűen tovább működhetnek dízelüzemben is. Ez a kettős üzemmód megkönnyíti a zöldtechnológiák fokozatos bevezetését anélkül, hogy veszélyeztetné az üzembiztonságot. A fejlesztés elsődleges alkalmazási területe az energetika, azon belül is az ipari üzemek és adatközpontok áramellátásának zöldítése hidrogénalapú áramtermelő berendezésekkel, emellett a vasúti közlekedésben a meglévő dízelüzemű járművek hidrogén-dízel átalakítása jelent kiemelt irányt.

Ludescher Nimród, a BDN Group ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a meglévő motorok átalakításával olyan utat szeretnének nyitni a kibocsátások csökkentésére, amely a már használatban lévő eszközökre épít. Hozzátette, a következő lépés a tartósság és a valós üzemi teljesítmény igazolása, a pilotprojektek elindítása és a piacra lépés előkészítése. A projekt ezzel a következő szakaszba lépett, így a BDN további befektetőket, valamint ipari és energetikai pilotpartnereket, többek között adatközpont-üzemeltetőket, ipari vállalatokat és vasúttársaságokat vár a közös tesztelési és üzemi validációs feladatok megvalósításához.

Forrás: Óbudai Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntartható energetikai áttörés appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatóknak először sikerült koherensen vezérelniük a bór-nitrid rácshibáihoz kapcsolódó nitrogénatommagokat. Az eredmények új távlatokat nyithatnak nagy érzékenységű kvantummemóriákkal rendelkező kvantumszenzorok fejlesztésében.

Az Advanced Functional Materials folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzői, Tibiássy Adalbert és Ivády Viktor, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézet kutatói, nemzetközi kutatópartnereikkel közösen olyan eredményt értek el, amely új lehetőségeket nyithat a kvantumérzékelés és a kvantuminformatika területén. A kutatócsoportnak sikerült koherensen vezérelnie a méhsejt-rács szerkezetű bór-nitrid (hBN) rácshibáihoz kapcsolódó nitrogénatommagok spinállapotait, ami fontos lépést jelenthet a jövő nagy érzékenységű kvantumszenzorainak fejlesztésében.

A kvantumérzékelés területén jelenleg az egyik legelterjedtebb platform a gyémántban található nitrogén-vakancia centrum, amelynek a segítségével rendkívül érzékeny mérések végezhetők. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb figyelem irányul a kétdimenziós anyagokra, köztük a hBN -re, amely különleges tulajdonságainak köszönhetően új lehetőségeket kínál a nanoszkopikus méretű kvantumszenzorok fejlesztésében. Az anyagban található úgynevezett bórvakancia-centrumok olyan atomi méretű hibák, amelyek kvantumos tulajdonságokkal rendelkező spineket hordoznak és kvantumbitként alkalmazhatók.

A kutatók izotópdúsított bór-nitrid-kristályokban vizsgálták a bórvakancia-centrumok közvetlen szomszédságában lévő nitrogénatommagokat. Kísérleteikkel sikerült az atommagspinek egyes kvantumállapotait szelektíven megszólítani és irányítani, valamint megvalósították azok koherens vezérlését is. A méréseket fejlett elektron-mag kettős mágneses rezonancia módszerekkel egészítették ki, amelyeket részletes elméleti számítások és szimulációk támasztottak alá.

Az eredmények egyik legfontosabb felismerése, hogy az elektronspinek és a nitrogénatom magspinek közötti erős csatolás jelentősen felerősíti a magspinek mágneses térrel való kölcsönhatását. Ennek köszönhetően az atommagok a vártnál jóval gyorsabban vezérelhetők, miközben az elektron spinhez képest hosszabb ideig őrzik meg kvantumállapotukat. A kutatók több mint tíz mikrosekundumos koherenciaidőt mértek, amely közel két nagyságrenddel hosszabb, mint a rendszer elektronspinjeinek koherenciaideje.

A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a korábban főként zavaró körülményként kezelt atommagspinek valójában hasznos kvantumos erőforrást jelenthetnek. A hosszú élettartamú magspin-állapotok alkalmasak lehetnek kvantummemóriák megvalósítására, emellett hozzájárulhatnak a kvantumszenzorok érzékenységének növeléséhez is.

A kétdimenziós bór-nitrid további előnye, hogy akár néhány atomréteg vastagságú formában is megőrzi kedvező tulajdonságait. Ez lehetővé teszi, hogy a kvantumszenzorokat közvetlenül más anyagok, biológiai rendszerek vagy nanoméretű mágneses struktúrák közelében alkalmazzák. A kutatók szerint a mostani eredmények megalapozhatják a következő generációs, nagy érzékenységű kvantumérzékelők és integrált kvantumeszközök fejlesztését.

A tanulmány „Coherent Control of Nitrogen Nuclear Spins via the V⁻B-Center in Hexagonal Boron Nitride” címmel jelent meg az Advanced Functional Materials folyóiratban.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egy lépéssel közelebb a kvantumtechnológiákhoz appeared first on Műszaki Magazin.

Bevezetés:

A ferritek vas-oxid alapú mágneses kerámiaanyagok melyekben nagy elektromos ellenállás mellett kedvező mágneses tulajdonságok érhetők el. A mikrohullámú alkalmazásokban a ferritek egyik legfontosabb tulajdonsága a nonreciprok elektromágneses viselkedés, mely lehetővé teszi a mikrohullámú jelek irányfüggő szabályozását. Mágnesesen telített állapotban a ferritanyag irányfüggő mágneses permeabilitással rendelkezik, amely eltérő elektromágneses választ eredményez az ellentétes irányban terjedő hullámok esetén. Ennek köszönhetően a ferritalapú eszközök képesek a kívánt irányban terjedő jeleket alacsony veszteséggel továbbítani, miközben az ellenkező irányból érkező, visszaverődő jelek csillapítását biztosítják. Ez a tulajdonság alapvető fontosságú a mikrohullámú izolátorok és cirkulátorok működésében, mivel megakadályozza a visszavert energia visszajutását a jelforrásba, ezáltal védve annak működését.

Hidrotermális technológia esetén az alapanyagok vízoldható fémsói, esetek többségében kloridjai vagy nitrátjai a kívánt fémeknek. Ezeket először feloldják vízben, és lúgot adnak hozzájuk, majd egy autoklávban 150-200 °C-os hőkezeléssel jön létre a kívánt ferrit. A reakció többlépésben történik, NiFe₂O₄ esetén az alábbi egyenletekkel írható le:

A reakció során keletkező nátrium-kloridot a végtermékből mosással kell eltávolítani.

A citrát-nitrát szol-gél módszer esetén a kiindulási anyagokat a kívánt fémek vízoldható nitrátjai jelentik, amelyeket vizes oldatban homogenizálnak. Ezt követően citromsavat és ammóniumot adagolnak a rendszerhez, amelyek komplexképzőként, illetve az égési reakció elősegítőjeként vesznek részt a folyamatban. A keverék melegítése során a víz eltávozik, az oldat fokozatosan gélesedik és besűrűsödik, majd az ammónium-nitrát és a szerves komponensek reakciója következtében önfenntartó égési reakció indul. Az így felszabaduló hő hatására gyorsan kialakulhat a kívánt spinell ferritfázis, akár 400 °C körüli külső hőmérsékleten is. A citrát-nitrát szol-gél eljárás során a NiFe₂O₄ képződése összetett redoxfolyamat eredménye, amelyben a fémsók nitrátjai oxidálószerként, míg a citromsav szerves tüzelőanyagként vesz részt.

Az ismertetett nem konvencionális módszerek során az alapanyagok oldatfázisban történő keverése ionos vagy molekuláris szintű homogenizációt tesz lehetővé, szemben a hagyományos kerámiatechnológia mikrométeres léptékű mechanikai keverésével. Megfelelően optimalizált paraméterek mellett ezek az eljárások elősegíthetik a ferritfázis kialakulását alacsonyabb hőmérsékleten, ezáltal csökkentve vagy akár elkerülhetővé téve a magas hőmérsékletű kalcinálást és az azt követő intenzív őrlési lépést. Ennek eredményeként a szintézis rövidebb idő alatt, kisebb energiafelhasználással valósítható meg.

Kísérleti munka:

A jelen munka célja spinell ferritek hidrotermális és citrát-nitrát szol-gél szintézisének vizsgálata, valamint a szintézisparaméterek optimalizálása a melléktermékek mennyiségének csökkentése és a megfelelő mikrohullámú alkalmazhatóság elérése érdekében. Ehhez NiFe₂O₄ összetételt választottunk, annak ismert tulajdonságai miatt (4πM_s = 3000 Gauss, T_c= 580 °C). Ehhez vasnak és nikkelnek kloridjait, illetve nitrátjait használtuk.

A hidrotermális szintézis során az alapanyagokat desztillált vízben oldottuk, amit melegítettünk az oldhatóság növeléséhez. Az oldathoz NaOH-ot adtunk, ami csapadék kiválását eredményezte, a rendszert közben hűtöttük, elkerülve annak felforrását a hőképződéstől. Az így kapott keveréket autoklávba töltöttük, amit ezután hőkezeltünk azt egy szárítószekrénybe téve. A keletkezett anyagrendszert vízzel mostuk a nátrium-klorid eltávolításáig. A szol-gél módszer szintén az alapanyagok oldásával indult, amihez ammóniumot és citromsavat adtunk. Az így kapott keveréket ezután főzőlapon melegítettük a víz elpárolgásáig és az öngyulladásos reakció végbementéig. A két módszer az 1. ábrán látható illusztrálva.

1. ábra A nem konvencionális ferritszintézisek kísérleti megvalósítása: a) hidrotermális eljárás, b) citrát-nitrát szol-gél eljárás.

A szintetizált anyagokat termogravimetriás vizsgálattal elemeztük, amely lehetőséget biztosított a hőmérsékletfüggő tömegváltozások, a jelenlévő mellékkomponensek bomlási folyamatai, valamint a Curie-hőmérséklet meghatározására. A mérések során kapott görbék a különböző szintézisek esetén eltérő mennyiségű maradék melléktermékre utaltak, amelyek adott hőmérséklettartományokban jelentkező tömegcsökkenési események formájában jelentek meg. Erre példa a 2. ábrán látható.

2. ábra Nem konvencionális NiFe2O4 termogravimetriás termogravimetriás görbéje.

A legjellemzőbb bomlási események körülbelül 240 °C és 270 °C körüli hőmérsékleten jelentkeztek, azonban ismételt felfűtési ciklus esetén ezek a jelenségek megszűntek, ami a hő hatására eltávozó, instabil komponensek jelenlétére utal. A mérés további fontos eredménye a körülbelül 580 °C-os Curie-hőmérséklet meghatározása, amely összhangban van a NiFe₂O₄ ferritfázis irodalmi értékével, és a ferromágneses spinell szerkezet kialakulását támasztja alá. A bomlási folyamatok alapján azonban megállapítható, hogy a szintetizált anyag a ferritfázis mellett még tartalmaz mellékkomponenseket. Ezek mennyiségét a paraméterek optimalizálásával csökkentettük és a reakció teljes végbemenetele a formatest égetése során végbevihető. Szélesebb körben a hidrotermális módszert vizsgáltuk, mivel az öngyulladásos reakciónál biztonságosabb, szabályozhatóbb és nagyobb mennyiségű anyagot eredményezett. A keletkezett por megfelelő szemcseméretű volt ahhoz, hogy közvetlen a szintézis után préselhető legyen. A különböző hőmérsékleteken égetett tömbi anyagokból minták készültek, amiknek megmértük a mikrohullámú tulajdonságait és ezek alapján ki lett választva egy anyag eszközben való próbára. Ennek az anyagnak a dielektromos vesztesége kedvező maradt, a telítettségi mágnesezettsége és Curie-hőmérséklete közelítette (4πMs = 2930 Gauss, Tc= 582 °C) irodalmakban megadott értékeket. Mivel egy alap összetétel, így sűrűsége és rezonancia sávszélessége kedvezőtlenebb lett a forgalomban levő kompozíciókhoz képest. Az anyag nonreciprok tulajdonsága a 3. ábrán van szemléltetve eszközben használva mérve annak csillapítását előre és visszairányba.

3. ábra A szintetizált ferrit mikrohullámú átviteli jellemzői: a) előreirányú átvitel (S21), b) visszairányú átvitel (S12).

A vizsgált nem konvencionális szintézismódszerek alkalmasnak bizonyultak NiFe₂O₄ spinell ferritek előállítására. A hagyományos kerámiatechnológiához képest rövidebb gyártási idő és kisebb energiafelhasználás mellett eredményeztek megfelelő minőségű ferritport, amely további hőkezelést követően mikrohullámú alkalmazásra alkalmas anyagot szolgáltatott.

Konklúzió:

A vizsgálatok alapján a hidrotermális és citrát-nitrát szol-gél módszerek alkalmasnak bizonyultak NiFe₂O₄ spinell ferrit előállítására a hagyományos kerámiatechnológiánál alacsonyabb hőmérsékleten. A hidrotermális eljárás szabályozhatósága és nagyobb anyagmennyiség előállítására való alkalmassága miatt kedvezőbbnek bizonyult. A kapott anyag megfelelő mikrohullámú nemreciprok tulajdonságokat mutatott, így alkalmazhatósága igazolható ferritalapú eszközökben.

Felhasznált irodalom:

Vincent G. Harris:  Modern Microwave Ferrites, IEEE TRANSACTIONS ON MAGNETICS, VOL. 48, NO. 3,  2012, DOI: 10.1109/TMAG.2011.2180732

Miroslaw M. Bucko, Krzysztof Haberko: Hydrothermal synthesis of nickel ferrite powders, their properties and sintering, Journal of the European Ceramic Society, VOL. 27, ISSUES 2-3, 2007, pp. 723-727, DOI: 10.1016/j.jeurceramsoc.2006.04.052

Chandan Upadhyay, Devabrata Mishra, S. Anand, R. K. Kotnala: Effect of preparation conditions on formation of nanophase Ni-Zn ferrites through hydrothermal technique, Journal of Magnetism and Magnetic Materials, VOL. 260, ISSUES 1-2, 2003, pp. 188-194, DOI: 10.1016/S0304-8853(02)01320-3

Jalal Azadmanjiri: Preparation of Mn-Zn ferrite nanoparticles from chemical sol-gel combustion method and the magnetic properties after sintering, Journal of Non-Crystalline Solids, VOL. 353, ISSUES 44-46, 2007, pp. 4170-4173, DOI: 10.1016/j.jnoncrysol.2007.06.046

Jalaiah, K. V. Babu: Structural, magnetic and electrical properties of nickel doped Mn-Zn spinel ferrite synthesized by sol-gel method, Journal of Magnetism and Magnetic Materials, VOL. 423, 2017, pp. 275-280, DOI: 10.1016/j.jmmm.2016.09.114

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Spinell ferrit szintézis nem konvencionális módszerekkel appeared first on Műszaki Magazin.

A Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosításához szükséges dunai fenékküszöb kivitelezése tartja az ütemtervet, a tervek szerint mintegy 30 nap alatt fejeződhez be – tájékoztatta a bme.hu-t a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékét (VVT) vezető Baranya Sándor.

„Egy ilyen léptékű folyami beavatkozásnál ez rendkívül rövid idő, ezért a tervezés, a különböző hatásvizsgálatok, valamint a kivitelezés előkészítése részben párhuzamosan zajlik” – tette hozzá az Építőmérnöki Kar docense.

Baranya Sándor Fleit Gáborral, a tanszék tudományos munkatársával együtt az Országos Vízügyi Főigazgatóság felkérésére vett részt a tervezési folyamat szakmai támogatásában. Elsősorban a fenékküszöb hidraulikai és medermorfológiai hatásainak vizsgálatával, 2D-3D numerikus modellezéssel, valamint a különböző műszaki változatok értékelésével segítették a tervezést.

Az érintett Duna-szakasz mederdomborzata a tervezett fenékküszöbbel (függőlegesen 10-szeresen torzított ábrázolás). © BME

Az előkészítés következő szakaszába a tanszékvezető a kormány felkérésére kapcsolódott be. Elsősorban az átmeneti megoldásként a mederbe süllyesztett bárkák hidraulikai hatásvizsgálatával, valamint a fenékküszöb építéséhez kapcsolódó, a folyó áramlási és medermorfológiai viszonyait érintő kérdésekkel foglalkozik, szoros együttműködésben az OVF szakembereivel.

„Emellett előkészítés alatt van a tanszéki mérőcsapattal, a korszerű terepi mérőinfrastruktúránk kiaknázásával az építés alatti és utáni helyszíni adatgyűjtés is” – mondta Baranya Sándor.

Kérdésünkre beszélt arról is, várhatóan hogyan változik majd meg a folyó fenékküszöb feletti és alatti szakasza. Kisvíz idején a vízszintemelő hatás felvízi irányban mintegy 10–15 kilométer hosszan lesz érzékelhető – közvetlenül a fenékküszöbnél a fél métert is meghaladhatja a vízjárási állapottól függően, majd egyre kisebb. Emellett ezen a szakaszon mérséklődik az áramlási sebesség.

A műtárgyat úgy tervezték meg, hogy a vízhozam növekedésével a vízszintemelő hatása fokozatosan csökkenjen, így ez árvíz esetén árvízvédelmi szempontból elhanyagolható mértékű, néhány centiméteres lesz.

Mint az alábbi ábrán látszik, a küszöb magassága nem egységes: a folyó folyásirány szerint jobb (erőmű felőli) oldalán, a hajózóútban kb. egy méterrel alacsonyabb, mint a bal oldalon. A víz mindkét részen átbukik majd, és itt a Duna megszokott áramlási sebességeinél lényegesen nagyobb sebességek is kialakulhatnak. Ennek eróziós hatását a mederre épített kőszórásokkal mérséklik. A sebességnövekedés a küszöbtől alvízi irányban fokozatosan lecseng – magyarázta a BME kutatója.

A tervezés egyik kritikus kérdése a hajózhatóság volt, ahhoz ugyanis, hogy a fenékküszöb extrém kisvízi helyzetben biztosítani tudja a szükséges vízszintemelő hatást, a koronaszintet olyan magasságban kell kialakítani, amely mellett a hajózás nem minden esetben lehetséges. Emiatt a műtárgyat úgy tervezték, hogy a hajózóútba eső, mintegy 150 méter széles szakasza visszabontható legyen. Ha később ismét extrém kisvízi helyzet alakul ki, a küszöb ezen része ismét felépíthető.

Felszínközeli áramlási sebességek eloszlása kisvízi állapotban a küszöb közvetlen környezetében (függőlegesen 10-szeresen torzított ábrázolás). © BME

Baranya Sándor megjegyezte, hogy a magyar Duna-szakaszon jelenleg is több olyan gázlós szakasz található – például Budafoknál –, ahol alacsonyabb vízállások idején csak korlátozások mellett lehetséges a hajózás. A tervezés egyik szempontja ezért az volt, hogy az új fenékküszöb ne váljon a Duna magyarországi szakaszának hajózási szempontból legkedvezőtlenebb pontjává.

„A fenékküszöb egy konkrét energiaellátási vészhelyzetre adott gyors műszaki megoldás. Hosszabb távon természetesen vizsgálni kell a létesítmény fennmaradásának feltételeit és fenntarthatóságát, többek között a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében” – válaszolta a szakember arra felvetésre, hogy elképzelhető-e: hosszú távon a fenékküszöb sem lesz elég, és egyszer duzzasztót kell építeni.

Azt mondta, az atomerőmű hűtővízellátása szempontjából a fenékküszöb tartós megoldást is jelenthet, ugyanakkor más szempontok – például az említett hajózás – miatt idővel szükség lehet a kialakítás vagy akár a teljes létesítmény felülvizsgálatára. Különösen akkor, ha mélyebbre helyezik a hűtővízszivattyúk szívócsonkjait.

„Ugyanakkor figyelembe kell venni a Duna medrének folyamatos mélyülését is, amely többek között a jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, valamint Paks II. kapcsán több évtizedes távlatban kell tervezni” – tette hozzá.

Mindebből nem következik, hogy hosszabb távon duzzasztóművet kell építeni, amely egyébként időben, költségben és környezeti hatásaiban is teljesen más léptékű beavatkozás. „Ha a jövőben ilyen lehetőség felvetődik, azt más műszaki alternatívákkal együtt, részletes és számszerű hatásvizsgálatok alapján érdemes értékelni”.

A fenékküszöb tervezésében való közreműködés jól illeszkedik a tanszék hosszú ideje végzett kutatási és szakértői tevékenységéhez. A VVT évek óta foglalkozik a Duna áramlási és medermorfológiai folyamataival, a mederváltozásokkal és különböző folyószabályozási beavatkozások hatásvizsgálatával.

Az ezek során felépített modellezési és mérési szakmai háttér tette lehetővé, hogy ebben a rendkívül rövid idő alatt előkészített projektben is gyorsan érdemi szakmai támogatást tudjon nyújtani.

A tanszék munkatársai számos folyószabályozási és vízépítési beavatkozás tervezésén, hatásvizsgálatán dolgoztak, illetve dolgoznak. Többek között ők végezték a Mosoni-Duna torkolatánál kialakított vízszintszabályozó műtárgy hidromorfológiai hatásvizsgálatát, és több folyó-helyreállítási beavatkozással is foglalkoznak. A Danube4All európai kutatási projekt keretében részt vesznek a surányi sarkantyúpár átalakításának tervezésében, az iNNO SED Horizon Europe projektben pedig a Duna vámosszabadi szakaszán egy mélyülő folyószakasz helyreállítására dolgoznak ki új megoldást, amely a hordalék-visszapótlást a meglévő folyószabályozási művek átalakításával kombinálja.

„Az egyik legnagyobb ilyen feladat a Duna hazai hajózási viszonyainak javítását célzó tervezési projekt volt, amelynek keretében gyakorlatilag a teljes magyarországi Duna-szakasz hidrodinamikai modellezését elvégeztük, és ezekkel a modellekkel vizsgáltuk a tervezett folyószabályozási beavatkozások hatásait. Közvetlenül Pakshoz kapcsolódó fontos munkánk az atomerőmű telephelyének üzemidő-hosszabbítását megalapozó projekt is, amelyben a hidrológiai és áramlástani vizsgálatokat a tanszékünk végzi” – sorolta Baranya Sándor.

A munkáik egy része kifejezetten ökológiai célú: élőhely-hidraulikai vizsgálatokkal például azt elemzik, hogy az áramlási viszonyok és azok megváltozása hogyan befolyásolja a folyami élőhelyek minőségét és rendelkezésre állását. Ezekben a munkákban jellemzően helyszíni mérésekkel, valamint numerikus áramlási és medermorfológiai modellezéssel támogatják a megvalósíthatósági tanulmányok, illetve az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítését.

A mostani paksi feladat ezekhez szakmailag sok szempontból hasonló, egy dologban azonban alapvetően eltér: az időtényezőben. „Korábbi munkáinknál általában hónapok, esetenként évek álltak rendelkezésre a részletes megalapozó vizsgálatok elvégzésére, míg most a legfontosabb hatásvizsgálatokat néhány nap alatt kellett elvégeznünk, a tervezéssel és a kivitelezés előkészítésével párhuzamosan.”

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Paksi fenékküszöb pár nap alatt appeared first on Műszaki Magazin.

A június 10-én tartott jubileumi ünnepségen részt vett és köszöntőt mondott Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár is.

Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesült az M1-M7 autópályaszakaszon  kialakított Közlekedést támogató intelligens infrastruktúrarendszer és a BridgeAID hídmonitorozó rendszer.

Az id. Szily Kálmánról elnevezett Publikációs Díjban két publikáció részesült, közülük az egyik tanulmány 3D nyomtatott, szálerõsített, energiaelnyelõ kompozitok fejlesztéséhez kapcsolódik, a másik pedig a kvantumkémiai számítási terület kiemelkedõ munkája, amely számítási modelleket hasonlít össze a töltésátvitel elemzésére.

A Pro Progressio alapítvány 1996 tavaszán jött létre a Műegyetem stratégiai céljainak segítésére, illetve arra, hogy összekötő kapocs legyen az intézmény és a gazdasági élet szereplői között. Fő céljaként a tehetséggondozást és az innovációs tevékenység ösztönzését határozta meg, a hallgatók és oktatók számára meghirdetett ösztöndíjakkal, pályázatokkal. Az elmúlt 30 évben több mint 12 ezer hallgatónak és kutatónak biztosított ösztöndíjat, eközben 300-nál is több cégtől kapott támogatást. Az alapítvány az értékmegőrzést is segíti, kulturális rendezvények szervezésével és a BME történetét bemutató kiadványok megjelentetésével.

Köszöntőjében Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár kiemelte, hogy 30 évvel ezelőtt a Pro Progressio alapítói hittek abban, hogy Magyarország jövője a tudásban és az innovációban rejlik. Ma, egy új korszak kezdetén, ugyanez a hit vezérli a magyar innovációpolitikát is.. Az államtitkár szerint az ünnepség kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar innovációs ökoszisztémát meghatározó vállalati támogatók, kutatók és döntéshozók találkozhassanak, a kormány innovációs politikája pedig „pontosan ezekre a közösségekre kíván építeni”.

Az alapítvány eredményeiről Pakucs János, a kuratórium elnöke adott összefoglalót, az egyetem és az alapítvány kapcsolatár Charaf Hassan rektor méltatta.

A Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesült BridgeAid projekt kutatói egy hídszerkezetre telepített, mesterséges intelligenciával támogatott Bridge Weigh-in-Motion (B‑WIM) szolgáltatást fejlesztettek, amely valós forgalmi sebességnél, a híd szerkezetén mért válaszjelek alapján becsüli meg a járművek tengelyterheit és össztömegét, folyamatosan, 0–24 órában. A kiértékelést egy saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú algoritmus végzi, amely képes a szerkezeti válaszok és a járműparaméterek közötti összefüggések tanulására és pontosítására. A megoldás célja, hogy a mind a közútkezelők és a hídüzemeltetők is, megbízható, döntéstámogató forgalmi terhelési adatot kapjanak forgalomlassítás, terelés, pályabontás vagy útlezárás nélkül.

A B‑WIM szolgáltatás technológiai érettsége jelenleg TRL‑7: a működő prototípus valós üzemi környezetben került validálásra a Magyarország és Szlovákia határán levő komáromi Monostori Duna‑hídon.

A szintén elismerésben részesült Közlekedést támogató infrastruktúrarendszer projekt eredményeként az M1–M7 autópályák budaörsi közös bevezető szakaszán olyan közlekedést támogató intelligens infrastruktúra rendszer jött létre, amely valós időben képes a forgalmi környezet nagy pontosságú digitális ikermodelljének előállítására.

A rendszer öt, autópálya-portálokra telepített szenzorszigetre épül, amelyek együttesen mintegy 1500 méteres útszakaszt fednek le. A szenzorszigetek multimodális érzékelőkből — LiDAR-okból, kamerákból, radarokból és hőkamerákból — állnak, ezáltal különböző fény-, időjárási és forgalmi körülmények között is robusztus adatgyűjtést biztosítanak. Az érzékelők nyers adatait központi szerver dolgozza fel. A feldolgozási lánc fő lépései az objektumdetektálás, az osztályozás, a szenzoradatok fúziója, az objektumok nyomon követése, majd a dinamikus forgalmi modell kiegészítése georeferált HD térképi információkkal. Ennek eredményeként létrejön a közlekedési környezet valós idejű digitális iker modellje, amely tartalmazza a statikus környezeti elemeket, az úthálózat geometriai és topológiai jellemzőit, valamint a forgalomban részt vevő objektumok pillanatnyi pozícióját, orientációját és méreteit. A rendszer becsült technológiai érettségi szintje TRL 7, mivel működő prototípusként, valós közlekedési környezetben, közforgalmú autópálya-szakaszon került demonstrálásra.

A Pro Progressio alapítvány jubileumi ünnepségéről készült összefoglaló elérhető ITT!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták a ProProgressio díjakat a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

A 2026. május 19-én indított szonda olyan folyamatokat tanulmányoz, amelyek alapvetően meghatározzák az űridőjárást, és amelyek hatással lehetnek a műholdas kommunikációra, a navigációs rendszerekre, valamint az elektromos hálózatokra is.

A Földet egy kiterjedt mágneses tér, a magnetoszféra védi a Napból folyamatosan érkező töltött részecskéktől, az úgynevezett napszéltől. Ez a láthatatlan védőpajzs azonban folyamatosan kölcsönhatásban áll a napszéllel, különösen akkor, amikor a Nap fokozott aktivitást mutat. A napkitörések és koronakidobódások során hatalmas mennyiségű energia és részecske jut a bolygóközi térbe, amelyek elérve a Földet geomágneses viharokat idézhetnek elő. Ezek a jelenségek nemcsak látványos sarki fényeket okozhatnak, hanem zavarokat is a kommunikációs, navigációs és energiaellátó rendszerek működésében.

A SMILE küldetés különlegessége, hogy a korábbi missziókkal szemben nem csupán helyi méréseket végez, hanem globális képet ad a magnetoszféra működéséről. A fedélzeten működő négy tudományos műszer – a lágy röntgenteleszkóp (SXI), az ultraibolya kamera (UVI), az ionanalizátor (LIA) és a magnetométer (MAG) – egyszerre figyeli a napszél jellemzőit, a Föld mágneses terének változásait, valamint a sarki fények kialakulását. Az SXI műszer elsőként készít globális röntgenfelvételeket a magnetoszféra külső határfelületeiről, így a kutatók valós időben követhetik nyomon, hogyan alakítja át a napszél a Föld mágneses környezetét.

A küldetés egyik legfontosabb tudományos célja annak megértése, hogy a napszélből származó energia milyen folyamatokon keresztül jut be a magnetoszférába, és miként vezet geomágneses viharok kialakulásához. A kutatók reményei szerint az új megfigyelési módszerek révén pontosabban modellezhetők lesznek ezek a folyamatok, ami jelentősen javíthatja az űridőjárási előrejelzések megbízhatóságát.

A SMILE egy speciálisan kialakított, erősen elnyújtott elliptikus pályán kering, amely lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül figyelje a Föld teljes mágneses környezetét. Az így gyűjtött adatok nemcsak a Nap–Föld kapcsolat jobb megértését szolgálják, hanem hozzájárulhatnak a kritikus infrastruktúrák védelméhez is. A műholdas rendszerek, a globális navigációs hálózatok és a villamosenergia-ellátás egyre nagyobb mértékben függ az űrkörnyezet állapotától, ezért az űridőjárás pontosabb előrejelzése ma már nemcsak tudományos, hanem gazdasági és technológiai szempontból is kiemelt jelentőségű.

A SMILE misszió várhatóan új fejezetet nyit a Nap és a Föld közötti kapcsolatok kutatásában. Az ESA és a CAS együttműködésében megvalósuló program első alkalommal teszi lehetővé a magnetoszféra globális léptékű megfigyelését, ami alapvetően járulhat hozzá a napviharok, a geomágneses viharok és az űridőjárás működésének mélyebb megértéséhez.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új korszak kezdődhet az űridőjárás előrejelzésében appeared first on Műszaki Magazin.

A gyors digitalizáció és a felgyorsuló piaci ciklusok átalakítják a versenykörnyezetet is. Ebben a környezetben a rendkívül hatékony és alkalmazkodóképes termelés már nem választható lehetőség, hanem stratégiai szükségszerűség.

VW, autóipari összeszerelő üzem, Września, Lengyelország Drees & Sommer: projektirányítás, projektmenedzsment, az üzemtelepítés koordinációja és irányítása

Konkrét út a versenyelőnyhöz

Válaszunk ezekre a kihívásokra az integrált gyártervezés, egy olyan megközelítés, amelyet európai piacokon az ügyfelekkel tökéletesítettünk az átfogó munkáink során. A cél egyértelmű: olyan gyártási környezet létrehozása, amelyek költséghatékony, jövőbiztos termelést tesznek lehetővé. A kulcs a gyártási folyamatok és az ipari építészet zökkenőmentes összehangolásában rejlik.

A Drees & Sommer stratégiájának középpontjában a gyárfejlesztés belülről kifelé történő megközelítése áll. A termékkel kezdjük, és köré építjük a gyártási környezetet. Ahelyett, hogy az épületeket és a gyártórendszereket külön rétegként kezelnénk, az integrált gyártervezés egységes, koherens koncepcióban egyesíti őket.

Ez a tervezési filozófia olyan gyárelrendezéseket eredményez, amelyek a lean folyamatokra, automatizálásra és gyors alkalmazkodóképességre vannak szabva. Emellett korai átláthatóságot biztosít a költségek, az ütemezések és a beruházási döntések terén, és ezáltal csökkenti a kockázatot és lehetővé teszi a magabiztos stratégiai tervezést.

A folyamat minden érintettet átláthatóan bevon, a kezdeti koncepciótól egészen az üzembe helyezésig. Erős hangsúlyt fektetünk a termékkövetelményekre, és az építési megoldásokat pontosan az ügyfél gyártási igényeihez igazítjuk. Szakértő csapataink támogatása a felfutási szakaszban is folytatódik, ami biztosítja a stabil és hatékony sorozatgyártást.

A gyakorlatban a csapataink az ügyfeleinket a telephely kiválasztásában és az ellátási lánc elemzésében támogatják. A termékkel, a folyamatokkal, az erőforrásokkal és az építkezéssel kapcsolatos összes releváns érintetti követelményt egy felhasználói követelményspecifikációban rögzítjük. A koncepció- és tervezési fázisok során szakértőink meghatározzák a gyártó- és szerelőüzemek konfigurációját, a kapcsolódó logisztikai folyamatokat is beleértve. Emellett megteremtjük az okos és rugalmas gyár előfeltételeit, és felmérjük annak fontosságát és emberekre gyakorolt hatását.

Digitális modellt szállítunk a gyártóüzemekről és épületekről, valamint olyan specifikációkat, amelyek alkalmasak ajánlattételi felhívásra. A szisztematikus beszállítói és projektmenedzsment részünkről biztosítja a költség-, minőség- és ütemtervi célok elérését a szállítószalag-, üzem- és gyártástechnológia, a logisztika és a raktározás, valamint az építési kivitelezés területén.

AUDI-gyár, Győr, Magyarország Drees & Sommer: projektmenedzsment, az építési helyszín felügyelete, épületgépészeti berendezések, próbapad-technológia

EPCM: Koordinált végrehajtás egyetlen forrásból

EPCM (Engineering, Procurement & Construction Management – Mérnöki, Beszerzési és Kivitelezési Menedzsment) modellünk minden tervezési, tanácsadási és menedzselési tevékenységet egyetlen ernyő alá von össze. Ez a holisztikus struktúra minimalizálja a komplexitást, és biztosítja a zökkenőmentes koordinációt a különböző szakterületek között.

A megvalósíthatósági tanulmányoktól és a beszerzéstől kezdve az építési felügyeleten át a felfutási támogatásig minden szakaszt nagy hatékonysággal és erős digitális háttérrel kezelünk. Az olyan eszközök, mint a Building Information Modeling (BIM) és a digitális ikerpár, a projekt teljes életciklusa során integrálva vannak, ami lehetővé teszi a valós idejű betekintést, a prediktív karbantartási lehetőségeket és az üzemeltetés optimalizálását. Az eredmény egy hatékony, skálázható és ellenálló termelőüzem.

BMW AG: A müncheni gyár átalakítása, Németország Drees & Sommer: projektirányítás, építésmenedzsment, épületinformációs modellezés

Zöldmezős lendület és barnamezős potenciál

Magyarország tovább erősíti pozícióját kulcsfontosságú európai gyártóközpontként. Az új zöldmezős projektek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy már a kezdetektől a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák, míg a barnamezős területek lehetőséget kínálnak a meglévő eszközök modernizálására és élettartamuk meghosszabbítására.

Csapataink mindkét utat támogatják. Barnamezős környezetben a fenntartható megújításra, az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére, az energiahatékonyság növelésére és a szerkezetek változó gyártási igényekhez való igazítására összpontosítunk. Ez különösen értékes a már kialakult ipari klaszterekkel rendelkező régiókban, ahol a revitalizáció jelentős gazdasági és környezeti előnyöket hozhat.

Minden ipari épület időszakos modernizálást igényel, de az okok ágazatonként jelentősen eltérnek. Az autóiparban és az általános gyártóiparban az átalakításokat gyakran a gyártósorok változásai, a folyamatinnováció, az automatizálás fejlesztése vagy az új digitális és energetikai szabványoknak való megfelelés indokolja. Nincs univerzális megoldás, ezért az ágazatspecifikus felújítási stratégiák elengedhetetlenek a versenyképesség és az eszközérték megőrzéséhez a gyorsan változó piacon.

DREES & SOMMER Hungária Kft.
dreso.com/hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az integrált gyártervezés ereje appeared first on Műszaki Magazin.

A BF 12-21D fejlesztése során a mérnökök elsődleges célja a karosszéria- és alvázalkatrészek tömeggyártásának hatékonyabbá tétele volt. Az új gépkoncepció különösen olyan iparágak számára kínál előnyöket például az autóiparban, ahol a magas darabszám és a rövid ciklusidő kritikus tényezők. Az alumínium présöntvény karosszériaelemek iránti jelenlegi autóipari trendhez optimalizált gép különösen alkalmas járműkarosszéria- és alvázalkatrészek nagyüzemi gyártására.

„Az alumínium présöntvény alkatrészeket egyre gyakrabban használják a járműkarosszéria-gyártásban. Ezeknél a munkadaraboknál a gyártási pontosság kevésbé játszik fontos szerepet, mint az olyan alkatrészeknél, mint a sebességváltó vagy az állórészházak, de a gazdaságos előállításuk annál fontosabb.”

– magyarázza Michael Kreuzberger, az SW Machines termékmenedzsere.

A BF 12-21D, amelyet az SW Machines először az EMO 2025 kiállításon mutatott be élőben, a vállalat válasza erre a trendre: egy új gépkoncepciónak köszönhetően a BF 12-21D költséghatékonyabb megoldást jelent a nagyobb gyártási tűréshatárokkal rendelkező alkalmazásokhoz.

A maximális teljesítményért

A BF 12-21D egy új és a többi SW Machines modellhez képest megkülönböztető gépplatformra épül. Hibrid hajtásrendszerrel rendelkezik, amelyben az X és Z tengelyeket lineáris motorok, míg az Y tengelyt golyósorsók hajtják. A hajtások maximális dinamikus sebessége akár 120 m/perc gyorsmenetben és 20 m/s² gyorsulásban is elérhető. A gép ugyanolyan magas termelékenységet biztosít, mint a többi SW Machines rendszer: a két, független háromtengelyes egységekkel ellátott orsójának köszönhetően könnyedén megfelel a nagy gyártási volumenű gyártósorok igényeinek. „Kétorsós gépként a BF 12-21D végső soron úgy működik, mint két gép egyben. Teljesítmény tekintetében két hagyományos egyorsós gépet helyettesít – de csak egyetlen gépperifériát igényel, azaz csak egy vezérlőrendszert, egy vezérlőszekrényt, egy hidraulikus egységet, egy hűtő-kenő rendszert stb. Így lényegesen nagyobb teljesítményt tud elérni kisebb helyigény mellett.” – hangsúlyozza Michael Kreuzberger.

Az SW BF 12-21D több innovatív műszaki megoldást ötvöz:

• Többorsós megmunkálás: A két orsó párhuzamos működése maximalizálja a termelékenységet. Automatizált alkatrészcserénél a rendszer képes áthidalni a betöltési időt azzal, hogy egy munkatérben folyamatosan fenntartja a megmunkálást.
• Hibrid hajtásrendszer: Az X- és Z-tengelyeken alkalmazott lineáris motorok nagy dinamikát és pontosságot biztosítanak, míg az Y-tengelyen használt golyósorsós megoldás stabil és költséghatékony működést nyújt.
• Kiemelkedő dinamika: A gép akár 120 m/perc gyorsjárati sebességre és 20 m/s² gyorsulásra képes, ami jelentősen csökkenti a nem produktív időket.

Maximális termelékenység

Mindkét orsó saját szerszámtárral rendelkezik, és külön munkaterületen működnek, de együtt is dolgozhatnak egy munkaterületen. Például az egyik munkaterületen végzett automatizált alkatrészcsere során a második orsó támogatást nyújthat a másik területen. Az így létrejövő kvázi párhuzamos terhelés lehetősége a fő feldolgozási idő alatt tovább növeli a termelékenységet. Az automatizálási és MES-rendszerek szabványosított kommunikációs interfészei, valamint az integrált tablet lehetővé teszik a rendszer egyszerű állapotának és távoli felügyeletének nyomon követését, ezáltal maximalizálva a gép rendelkezésre állását.

A vásárok visszajelzései megerősítik a keresletet

A BF 12-21D elsősorban az autóiparban való használatra készült. Az ilyen megoldások iránti kereslet az EMO 2025 kiállításon vált nyilvánvalóvá, ahol a gép először jelent meg:

„A vásáron szerzett benyomásaink megerősítették, hogy a gazdaságos megoldások iránti igény jelenleg különösen nagy az autóipari piacon. A BF 12-21D-vel ezt az igényt elégítjük ki – anélkül, hogy a vállalatoknak bármilyen dinamika- vagy termelékenységcsökkenést kellene elviselniük.”

– mondja Michael Kreuzberger.

Hatékonyság és hozzáadott érték

A BF 12-21D koncepciója jól illeszkedik a modern gyártási trendekhez, ahol az egyre növekvő termelési igények mellett a rendelkezésre álló gyártóterület optimalizálása is kulcskérdés. Azáltal, hogy a gép egy kompakt rendszerben kínál nagy teljesítményt, lehetővé teszi a „több darab egy alkatrészre jutó költség mellett” elv gyakorlati megvalósítását. A díj elnyerése nemcsak a konkrét termék sikerét jelzi, hanem az SW Machines fejlesztési irányának helyességét is: olyan gyártási megoldások létrehozását, amelyek valós, mérhető előnyt biztosítanak a felhasználók számára. A BF 12-21D a nagy sorozatú fémmegmunkálás új generációját képviseli. Kétorsós kialakítása, fejlett hajtásrendszere és kiemelkedő dinamikája révén olyan alternatívát kínál, amely nemcsak a termelékenységet növeli, hanem a gyártási költségek optimalizálásához is hozzájárul.

Kapcsolat
SW Machines Hungary Kft. 6000. Kecskemét, Trafó u. 1.
Tel.: +36 76 583 641,
E-mail: gabor.handl@sw-machines.com

www.sw-machines.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az SW BF 12-21D az év szerszámgépe! appeared first on Műszaki Magazin.

Mit csinál egy magyar mérnöki csapat Egyiptomban, Costa Ricán vagy éppen a Pannon Egyetem műemléki falai között? Megoldja, amit mások nem tudnak. A Siemens Zrt. és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös rendezvényén mérnökhallgatók testközelből ismerhették meg azokat a hazai ipari projekteket, amelyek bebizonyítják: a magyar műszaki tudás nemcsak itthon, hanem a világ bármely pontján megállja a helyét.

Az első, de hagyományteremtő céllal megvalósult rendezvényen hét, szektorában kiemelkedő hazai cég mutatta meg, hogyan születnek világszínvonalú megoldások magyar mérnökök révén – Siemens technológiákra építve.

Ezek voltak 2025 inspiráló ipari projektjei

Cohors-koncepció: Lego-szerűen konfigurálható moduláris gyártósorok

A hazai ipari automatizálás egyik izgalmas újítását az Amplio Zrt. képviseletében Papp György vezérigazgató mutatta be, amely a gyártósor-tervezés logikáját gondolja újra.A Cohors-koncepció lényege, hogy a megrendelő egy online konfigurátor segítségével, modulokból — csavarozók, manipulátorok, adagolók — maga állíthatja össze a szükséges berendezést, amelyet a cég készre gyártva szállít. Az ipar 4.0 elvei szerint működő egységek akár két perc alatt átszerelhetők a helyszínen, így az a nagyszériás termelés mellett a kis darabszámú, egyedi igények kiszolgálására is tökéletesen alkalmas. A modularitás fenntarthatóságot is jelent: a gyártási ciklus végén az elemek átprogramozhatók vagy újrakonfigurálhatók, így a berendezés gyakorlatilag korlátlan élettartammal bír, folyamatosan alkalmazkodva a változó piaci igényekhez.

AI-vezérelt robotbolt nyitva éjjel-nappal

A kiskereskedelmi szektor két égető problémájára — a munkaerőhiányra és a magas üzemeltetési költségekre — adott merész választ a BBM Engineering Solutions Zrt. és a Logbord 2010 Kft. és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös fejlesztése. A projektet Bővíz Botond, a BBM vezérigazgatója mutatta be a hallgatóknak. A megoldás egy konténerbe épített automatizált raktár, amelyben három ipari robot teljesíti a mobilalkalmazáson leadott vásárlói rendeléseket — 0–24 órában, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer különlegessége, hogy AI-ra támaszkodva képes bármilyen terméket felismerni és kezelni, előzetes betanítás nélkül. A megoldás kistelepülések és ipari parkok ellátására egyaránt alkalmas, és a cég már sorozatgyártásban és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik.

Magyar gyógyszertechnológia Costa Ricában: steril gyártósor egy globális orvostechnikai óriásnak

A hazai mérnökök nemzetközi versenyképességét bizonyítja a Cooptech Kft. tengerentúli beruházása, amelyet Csapó Tamás műszaki igazgató mutatott be. A történet egyben a bizalomépítés iskolapéldája: egy világvezető vállalat először egy kisebb feladattal bízta meg a Cooptech-et a magyarországi üzemében – egy vegyianyag-ellátó rendszer bővítésével. Majd a cég Costa Rica-i telephelyén építhették ki a cég orvostechnikai eszközeinek gyártásához szükséges komplett vegyianyag-ellátó rendszert. A technológiai kihívást a szigorú előírások és a robbanásveszélyes zónában való működés követelménye jelentette. Csapó Tamás a hallgatóknak is átadta a projekt legfontosabb tanulságát: a kisebb feladatokat is alázattal és precizitással kell elvégezni, hiszen éppen ezek teremtik meg az alapot a globális nagyprojektek elnyeréséhez.

Hulladékból üzemanyag: mérnöki bravúr a Pannon Egyetem laboratóriumában

A fenntartható jövő ígéret hazai fejlesztését, a „hulladékból üzemanyag” projektet a PGB Engineering Kft. képviseletében Papp Géza ügyvezető mutatta be. A Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Szénhidrogéntechnológiai Intézeti Tanszékén megvalósult beruházás léptéke önmagáért beszél. Öt technológiát (közte pl. termikuskatalikus, vízgőzös pirolízis, műanyagkrakkoló reaktor rendszert) hoztak létre a szénhidrogén alapú hulladékok, mint a műanyag, gumi vagy fáradt olaj, újragondolásához. Különlegességük, hogy ezek a rendszerek extrém hőmérsékleteken (akár 1000°C) és nyomásokon (akár 100 bar) üzemelnek, gyakran hidrogénnel, ami robbanásveszélyes gáz. Az innováció rávilágít arra, hogy a magyar mérnöki tudás képes a modern digitális megoldásokkal – OT-hálózat, kibervédelem – választ adni a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Erőművi retrofit: digitális átállás a hazai energiabiztonság szolgálatában

Az elöregedett rendszerek és az egyre nehézkesebb alkatrészellátás okozta kockázatokra nyújtott megoldást egy hazai erőmű nagyszabású irányítástechnikai korszerűsítése, amelyet Nagy Ferenc, a Profigram Zrt. fejlesztési igazgatója ismertetett. A projekt fókuszában az elavult irányítási rendszer teljes kiváltása állt egy modern vezérlőrendszerrel, amely a legújabb kiberbiztonsági elvárásoknak is megfelel. A kivitelezés során szoros leállási ütemtervhez kellett alkalmazkodni a hardveres csere és a komplex szoftveres migráció párhuzamos végrehajtása közben. Az innovatív retrofit nem csupán az üzemeltetési biztonságot és a rendelkezésre állást növelte meg jelentősen, hanem a modern diagnosztikai funkciók és az átláthatóbb kezelőfelület révén távon fenntarthatóvá és hatékonyabbá tette a hazai erőmű működését.

Robotizált PEZ-összeszerelés: hatékonyság és precizitás körasztalos elrendezésben

Az ipari automatizálás valós igényeire – a megbízhatóságra és a gyors megtérülésre – fókuszálva mutatta be a Robot-Service Kft. képviseletében Tóth Márton mérnök-értékesítő a cége inspiráló hazai projektjét. A fejlesztés célja egy automatizált összeszerelő gép létrehozása volt, amely képes a PEZ cukorka adagolók változatos elemeinek nagysebességű összeépítésére. A rendszer technikai alapját két robot adja, a folyamat optimalizálása érdekében pedig a tervezők körasztalos elrendezést és részfolyamatokra bontott, kontrollált lépéseket alkalmaztak az alacsony ciklusidő eléréséhez. Az innováció egyik legfontosabb eleme a rugókészítés integrálása: mivel egy rugó legyártása 6 másodpercet vesz igénybe, a gép három párhuzamos rugókészítő állomással biztosítja az alapanyag-ellátást a folyamatos működéshez. A műanyag komponenseket rezgő adagolók és manipulátorok juttatják a rendszerbe, így teremtve meg a modern, emberi beavatkozást minimalizáló gyártási környezetet.

Magyar víztechnológia Egyiptomban: tiszta víz a sivatag szívében

A hallgatók szavazatai alapján 2025 leginspirálóbb projektje a Hidrofilt Kft. egyiptomi fejlesztése lett. A nagykanizsai cég vízellátó és szennyvízkezelő rendszert épített ki egy ottani olajfinomító számára. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a Nílusból nyert vizet óránként több mint 200 m³-es mennyiségben tisztítják, akár vegytiszta vizet előállítva. A szennyvízkezelés terén az ún. ZLD technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a biológiailag előtisztított szennyvizet elősűrítik, majd bepárlással és kristályosítással utókezelik, így nulla folyadékkibocsátással működik a rendszer. Évente mintegy 1,7 millió m³ vizet tisztítanak és forgatnak vissza, ami világszinten is ritkaságnak számít. A projektvezető a mérnökhallgatóknak is üzent: az olyan cégeknél, mint az övék, Magyarországon is lehet kiemelkedően jól keresni, ha valaki a szakmai munka minőségére helyezi a hangsúlyt.

Az előadások végén a hallgatóknak lehetőségük kapcsolatba lépni az előadókkal -iparági vezetőkkel, projektvezetőkkel -, és személyesen kérdéseket feltenni. A közönség szavazott a leginspirálóbb projektről, a szerencsés nyertesek pedig koncertbelépőkkel, okosórával távoztak.

A BME VIK stratégiájában kiemelt szerepe van a vállalatokkal történő együttműködésnek, az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazásának bemutatásán keresztül is. A tervek szerint a VIK Ipari Intézetében a hallgatók az inspiráló ipari projektek demonstrációival is találkozhatnak majd – tette hozzá Kovács László, az Intézet vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2025 inspiráló hazai ipari projektjei appeared first on Műszaki Magazin.

Az iRobot új tulajdonosi struktúrával, megerősített pénzügyi háttérrel és változatlan működéssel vág neki a következő éveknek – a felhasználók ebből szinte semmit nem fognak észrevenni, a jövő viszont annál izgalmasabbnak ígérkezik.

Az okosotthon-megoldásairól és robotporszívóiról ismert iRobot bejelentette, hogy új fejezet kezdődik a vállalat életében: a jövőben teljes egészében a Picea irányítása alatt folytatja működését. Az új struktúra megerősített pénzügyi alapokat, stabilabb működést és fokozott innovációs lehetőségeket biztosít a vállalat számára.

Zavartalan működés az ügyfelek és partnerek számára

A legfontosabb üzenet a vásárlók és partnerek felé: a változás a mindennapi működést nem érinti. Az iRobot továbbra is ugyanúgy működik, mint eddig – az alkalmazások, szolgáltatások és terméktámogatás zavartalanul elérhetők maradnak.

Ez azt jelenti, hogy:

• Az iRobot a megszokott üzletmenet szerint működik tovább,
• Az alkalmazások, ügyfélprogramok és terméktámogatási szolgáltatások teljes mértékben elérhetők,
• A globális partnerkapcsolatok és ellátási lánc együttműködések változatlanul folytatódnak,
• A termékfejlesztés a vállalat ütemterve szerint halad tovább,
• A robotporszívókhoz tartozó appok változatlanul működnek.

Az iRobot továbbra is az Egyesült Államokban működő globális fogyasztói robotikai vállalat marad. Központja Massachusetts államban, Bedford városában található, míg a mérnöki, termékfejlesztési, marketing- és egyéb alaptevékenységek továbbra is az Egyesült Államokban összpontosulnak.

Megerősített pénzügyi helyzet a hosszú távú növekedés érdekében

Az ügylet jelentősen javítja a vállalat mérlegét az adósságállomány csökkentésével és a pénzügyi struktúra stabilizálásával. A megerősített pénzügyi háttér lehetővé teszi, hogy az iRobot tovább növelje befektetéseit az alábbi területeken:

• A Roomba robotok következő generációjának fejlesztése,
• Okosotthon-technológiák továbbfejlesztése,
• Fejlettebb és személyre szabottabb ügyfélélmény,
• Folyamatos kutatás-fejlesztési tevékenység.

A vállalat több mint 30 éves innovációs múltjára építve továbbra is fő célja, hogy meghatározó szereplő maradjon az okosotthoni robotika következő korszakában is.

Hosszú távú partnerségre épített erősebb jövő

Bár a tulajdonosi struktúra változott, a két vállalat kapcsolata nem új keletű. A Picea hosszú ideje az iRobot gyártási partnere, és kulcsszerepet játszott a vállalat szerkezetátalakításának támogatásában, mind működési, mind pénzügyi szempontból.

A jövőben ez az együttműködés még szorosabbá válik: az iRobot innovációs tapasztalata és felhasználóközpontú termékfejlesztése a Picea gyártási és technológiai hátterével egészül ki. Ez a kombináció kifejezetten erős alapot jelent a további fejlődéshez.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Az átalakulás összességében tudatos újratervezést jelent: így a jövőben egy pénzügyileg stabilabb, működésében fókuszáltabb iRobot körvonalazódik ki a szemünk előtt, amely még nagyobb hangsúlyt fektet az innovációra és a megbízható, mindennapokat megkönnyítő okoseszközökre.

Szerkesztőségi nézőpont

Szerkesztőségünk az elmúlt időszakban több iRobot készüléket is kipróbált, így különös érdeklődéssel figyeljük a márka alakulását. A tapasztalataink alapján egyértelmű, hogy a vállalat nemcsak technológiai, hanem felhasználói élmény szempontjából is komoly fejlődési pályán van – ezért is izgalmas látni, hogy milyen irányba lépnek tovább ebben az új korszakban.

Az iRobot átalakulása nem egy hirtelen irányváltás, hanem egy átgondolt lépés a hosszú távú stabilitás és növekedés felé. A felhasználók számára minden marad a megszokott módon, a háttérben viszont egy erősebb, fókuszáltabb vállalat épül.

Ha a cég valóban ki tudja használni az új struktúrában rejlő lehetőségeket, akkor jó eséllyel a következő években is meghatározó szereplő marad az okosotthonok világában – és mi ezt mindenképp figyelemmel fogjuk követni.

www.irobot.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az iRobot új korszakba lép appeared first on Műszaki Magazin.

A pályázó cégek nemzetközi szakmai és üzleti hálózatok részévé válnak, ami új együttműködések előtt nyitja meg az utat. A közös projektek során a vállalatoknál olyan működési és projektmenedzsment gyakorlatok alakulnak ki, amelyek hosszabb távon erősítik a versenyképességüket.

Az iFood Élelmiszer Klaszter évnyitó rendezvényén az iparági szereplők a digitalizáció, az Ipar 4.0 és a közvetlen európai uniós források lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat. A program egyik kiemelt eseménye az „EU-s projektek belülről – hogyan lesz az ötletből nyertes pályázat, és ez miért jó egy magyar kkv-nek?” című pódiumbeszélgetés volt, ahol Szabó Berta, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsere saját és kamarai kollégái gyakorlati tapasztalatait osztotta meg.

Az EU-s pályázatok jellemzően nemzetközi konzorciumokban valósulnak meg, ahol több ország vállalatai, kutatóintézetei és szakmai szervezetei dolgoznak együtt. A vállalkozások így olyan nemzetközi szakmai és üzleti hálózat részévé válhatnak, amelyhez egyébként nehéz lenne hozzáférni, vagy amelyet önállóan nehéz lenne kiépíteni.

A kisebb kkv-k gyakran egy nagyobb integrátor vállalat projektjéhez csatlakozva kapcsolódnak be ezekbe a partnerségekbe. Az ilyen projektek nemcsak a kapcsolatrendszert bővítik és a piaci pozíciót erősítik, hanem a sikeres pályázat megvalósítása során a vállalatok működésére is hatással vannak: strukturáltabb folyamatokat, mérhető célokat és teljesítménymutatókat vezetnek be, és erősítik a projektmenedzsment szemléletet a szervezeten belül.

A nemzetközi projektekben való részvétel felkészülést igényel. Fontos, hogy a vállalat rendelkezzen olyan kollégával, aki idegen nyelven – jellemzően angolul – részt tud venni a partneri és konzorciumi egyeztetésekben és a projektmunkában. Már a pályázat beadási szakasza is jelentős időt és odafigyelést igényel. A kezdeti energiabefektetés azonban megtérül: ha a vállalkozás elkészíti a szükséges cég- és szervezeti bemutatókat, technológiai és folyamatleírásokat, valamint projekt- vagy kutatási koncepcióit, a későbbiekben jóval könnyebben tud újabb pályázatokban részt venni.

Egy-egy nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázat megnyerésének esélye általában 10% alatt van. Ennek oka egyrészt a nagy verseny, mivel a hazai források csökkenése miatt egyre több szervezet pályázik nemzetközi programokra. Másrészt csak olyan innovációk kaphatnak támogatást, amelyek valóban kiemelkedőek és jelentős hatással bírnak. Ezért érdemes törekedni arra, hogy minél jobban megfeleljünk a pályázat értékelési szempontrendszerének és az esetleges első sikertelenségek után is próbálkozzunk újra.

Egyes közvetlen EU-s források magasabb támogatási intenzitást biztosítanak, miközben az adminisztráció és az elszámolási folyamat folyamatosan egyszerűsödik, a projektmegvalósítás pedig átlátható szabályok és kiszámítható határidők mentén zajlik.

A tapasztalatok szerint sok szervezet a megjelenő pályázati lehetőségekhez igazítja tevékenységét ahelyett, hogy hosszú távú célok mentén tervezne. Ez rövid távon bevételt hozhat, de kockázatos: ha a pályázati források elapadnak, a vállalkozás könnyen piaci bevétel nélkül maradhat. Ezért a pályázatoknak a vállalkozás stratégiáját kell szolgálniuk – nem a pályázathoz kell projektet keresni, hanem a projekthez érdemes megtalálni a megfelelő pályázati forrást. Legoptimálisabb projekt az, amire azt mondja a cég: „pályázat nélkül is megcsináltam volna”.

Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

Az EU-s pályázatok iránt érdeklődő vállalkozások számára több lépés segítheti a sikeres részvételt:

• Végezzék el először a „házi feladatot”: erősítsék meg szervezetüket, építsenek vállalati kultúrát, és határozzák meg piaci igényekre épülő stratégiájukat. Ehhez keressenek pályázati forrást – ne fordítva.
• Azonosítsák és védjék a vállalkozás kulcsértékeit, akár szellemi tulajdonvédelmi eszközökkel.
• Kapcsolódjanak be a támogató szervezetek hálózatába – például az NKFIH, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, az Enterprise Europe Network vagy a helyi kamarák programjaiba –, és térképezzék fel a számukra releváns pályázati lehetőségeket, kérjenek ezen szervezetektől segítséget (általában díjtalan). A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai várják a megkereséseket a een@pbkik.hu e-mail címen.
• Regisztráljanak nemzetközi partnerkereső platformokra, és kezdjenek aktívan projektpartnereket keresni. Pl. Funding & Tenders, EDF Partner Tool.
• A pályázati folyamatban kevésbé tapasztalt vállalkozások számára a pályázatíró szakértők bevonása is komoly előnyt jelenthet.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az EU-s projektek világába jó belépési pontot jelenthetnek az úgynevezett cascade funding lehetőségek. Ezek kisebb léptékű, gyorsabban elérhető – gyakran voucher jellegű – támogatások, amelyekkel a vállalkozások első tapasztalatokat szerezhetnek nemzetközi pilot projektekben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan lesz az ötletből nyertes EU-s pályázat? appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is. A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.

„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”

– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma

Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.

„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”

– hangsúlyozta Szászi István.

A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában

Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.

Innovatív magyar fejlesztések

Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.

A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.

„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”

– tette hozzá Szászi István.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja appeared first on Műszaki Magazin.