A színpadon pedig szakemberek osztották meg gondolataikat olyan területeken, mint: a röntgenvizsgálat, a forrasztás, a kiberbiztonság, az oktatás vagy a félvezető ipar.

Újra kell értelmezni a felsőoktatás és az ipar viszonyát

A konferencia egyik hangsúlyos témája a magyarországi mérnökképzés helyzete volt.

„Nem beszéljük az ipar nyelvét, ezért egy új szellemiségre van szükség. A felsőoktatásnak ugyanis kínálnia kell az értékeket az ipar felé, nem pedig megvárnia, míg támogatást kap. A cégek is érdekeltek abban, hogy saját laborjaik legyenek az iskolák falai között. Nem adományokra, hanem kölcsönös érdekekre kell alapítani ezt a viszonyt”

– mondta Charaf Hassan, a Budapest Műszaki Egyetem rektora.

A mesterséges intelligencia elektronikai gyártás szegmenseiben játszott szerepe szintén részletesen terítékre került. Ennek egyik alkalmazási esete az AI nyomtatott áramkör-tervezés során való használata.

„A mérnököket nem váltja ki teljesen a technológia, de meg kell tanulniuk professzionálisan promptolni, és kihasználni az AI erejét”

– emelte ki Nadj István, a CAD-TERV Kft. ügyvezetője.

A végtelenbe és tovább

A tavalyi alkalomhoz hasonlóan egy teljes nap szólt az űr- és védelmi iparról, hiszen az európai űrtechnológia virágzik, nem utolsósorban az Európai Űrügynökség (ESA) aktivitásának köszönhetően. Egy ESA-ba befektetett euró ugyanis akár 2,8 euró többletbefektetést vonzhat harmadik felektől.

„Mindegy, hogy mit fejlesztenek itt lent, a földön, annak hatalmas potenciálja van, hogy technológiai transzferré váljon”

– emelte ki Ines Castelao, az ESA országfelelőse, miközben arra bátorította a magyar cégeket, hogy használják ki a szervezettel való közös munkában rejlő lehetőségeket.

„Való igaz, hogy szigorúbbak a szabványok a nagyobb sugárzás és hőmérséklet kitettség miatt. De ha sikerül nekik megfelelni, az egyben egy minőségi igazolás, ami megnyitja az utat a védelmi és a repülőipar irányába is.”

Magyarország az utóbbi időben jelentősen növelte hozzájárulását az ESA költségvetéséhez, és egy közös, kormányzati és ESA támogatással zajló startup program keretében is be lehet kapcsolódni a szervezettel folytatott munkába.

InnoElectro Díjak

Az InnoElectro Nagydíjat is átadtak a hazai elektronikai gyártás ökoszisztémájának leginnovatívabb megoldásainak elismeréseként. Az első helyet a Grif-Tools Kft. szerezte meg, amely idén harmadik alkalommal vett részt az eseményen. Az MPG (Multi Parallel Gripper) eszközük, amely a robot és kooperatív robot megfogók piacán rukkolt elő újdonsággal, a felhasználók számára korlátlan megfogási variációkat nyújt, valamint segítségével sokkal szélesebb körűvé válik alkalmazhatóvá az automatizált technológia.

„Egy szabadalmaztatott magyar termékről van szó, amely megkoronázza alkotómunkánkat. Talán egy kicsit megelőztük vele a piaci igényeket, de más vásárokra is elvisszük. Ez a mostani pedig egy remek helyszín, hogy elkezdjük ezt a folyamatot a kelet-közép-európai régióban”

– mondta Forgách István, a Grif Tools Kft. értékesítési igazgatója. A díjazottak között a második helyet az Elas Kft. terméke kapta, a Danutek Kft. lett a harmadik.

A forrasztás bajnokait ünnepelték a helyszínen

Az InnoElectro továbbra is az a hely, ahol az ipar legkiemelkedőbb forrasztó tehetségei bizonyíthatnak. Az IPC nemzetközi non-profit iparági szövetség helyi fordulóján 42 szakember indult, és immár negyedszerre Zsombok Péter, a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. munkatársa nyert, így Magyarországot ismét ő képviselheti a forrasztási világbajnokságon.

A legfiatalabbak ugyancsak megmutathatták forrasztó képességeiket a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) versenyén. Mintegy 134-en jelentkeztek 29 iskolából, azonban csak 105-en szállhattak versenybe a kapacitáskorlát miatt. Egyéniben Sisa László, a nyíregyházi Bánki Donát Kollégium tanulója diadalmaskodott, míg a legjobb csapat a budapesti Trefort Ágoston Kéttanítási Nyelvű Technikum lett.

www.innoelectro.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post InnoElectro 2025 – Az űripar fontos lehet a hazai cégek számára appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb emelkedés Somogy, Fejér és Zala vármegyékben volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan az elérhető állások száma kis mértékben, de folyamatosan csökkent továbbra is – derül ki a Profession.hu idei harmadik negyedéves jelentéséből.

Magyarországon összesen 6,9%-kal több jelentkezést adtak le a munkakeresők a Profession.hu felületén aktivált álláshirdetésekre 2024 harmadik negyedévében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A vizsgált három hónap során a betöltésre váró, nyitott pozíciók száma pedig 2%-kal csökkent a leglátogatottabb hazai állásportálon.

Egy vármegye kivételével mindenhol aktívabbak a munkakeresők, mint tavaly

Nógrád vármegye (-27,2%) kivételével az ország egész területén nőtt a nyitott állásokra érkezett jelentkezések száma, legnagyobb arányban Somogy (38,5%), Fejér (34,2%) és Zala (32,1%) vármegyékben. A három legintenzívebb munkavállalói aktivitást magáénak tudó terület után szorosan következik a többi, szintén 20% fölötti jelentkezésszám növekedést elérő vármegye: Csongrád-Csanád (29%), Jász-Nagykun-Szolnok (28,9%), Győr-Moson-Sopron (28,3%), Vas (24,4%), Veszprém (23,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (23,6%), Pest (22,7%), Bács-Kiskun (21,8%), valamint Hajdú-Bihar (20,9%).

A legkisebb növekedést Békés vármegyében mérte a Profession.hu, ahol 2,5%-kal haladta meg a jelentkezések száma az előző év azonos időszakában elért eredményt.

Az álláskeresők érdeklődése a leginkább a cégvezetés, menedzsment és a HR, munkaügy kategóriákban nőtt

Az álláskeresők által preferált szakmák sorrendje átrendeződött: országos szinten 40,6%-kal több pályázatot küldtek be most a cégvezetés, menedzsment kategóriában elérhető lehetőségekre, mint egy évvel korábban.

Szintén kétszámjegyű emelkedés volt a HR, munkaügy (24,1%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (21,4%), a gyártás, termelés (20,3%), az üzleti támogató központok (20%), a jog, jogi tanácsadás (18,9%), az IT programozás, fejlesztés (15,2%), a fizikai, segéd, betanított munka (14,1%), a szakmunka (13,2%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (10,3%), valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció (10,2%) területén meghirdetett pozíciókra is – ez utóbbi az előző negyedévben még az első helyen szerepelt

A legnagyobb csökkenés a mezőgazdaság, környezet területére jelentkezők arányában látható (-36,3%).

Több pályázatot adtak le a munkakeresők a meghirdetett állásokra, mint tavaly ilyenkor

Az ország egész területén átlagosan 2%-kal csökkent a feladott álláshirdetések száma 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (-26,8%) lassult le a toborzás intenzitása, de szintén kétszámjegyű csökkenés történt Borsod-Abaúj-Zemplén (-16,3%), Győr-Moson-Sopron (-13,9%), Veszprém (-12,8%), valamint Komárom-Esztergom (-12,6%) és Fejér vármegyében is (-11,3%). A legjelentősebb növekedés pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg (11,53%), Hajdú-Bihar (25,6%) és Békés (35,9%) vármegyékben látható.

„Szeptemberben felmértük a munkaadók 2025-re vonatkozó várakozásait. A megkérdezett közel 500 cég többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban. Jó hír az álláskeresőknek, hogy a munkaállományra vonatkozóan is inkább bővüléssel terveznek jelenleg: 45%-uk növelni fogja vállalata foglalkoztatotti létszámát és mindössze 11%-uk látja úgy, hogy csökkenteni kényszerül állományi létszámán. A meglévő kollégák megtartására pedig a cégek 53%-a tervez bérfejlesztést a következő év során”

– mondta el a friss kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A munkavállalók kilátásait tekintve elmondható, hogy júliustól a mezőgazdaság, környezet területén elhelyezkedni vágyók lehetőségei szűkültek be elsősorban, ahol a tavaly tapasztaltakhoz képest 26,6%-kal kevesebb nyitott pozíció került ki most az álláspiacra. Kétszámjeggyel csökkent még a mérnök, valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció és az IT programozás, fejlesztés kategóriák kínálata is.

Kiugró munkaerőigény tapasztalható azonban a vendéglátó szektorban, ahova országos szinten 65,3%-kal több szakembert kerestek ez idő alatt, mint tavaly ilyenkor. Ehhez az átlaghoz elsősorban a Pest vármegyében és a fővárosban felélénkült munkaerőfelvétel járult hozzá, ahol a legtöbb hirdetést aktiválták a kategóriában, Budapesten 65,6%-kal nőtt, míg Pest vármegyében közel megduplázódott a betöltésre váró pozíciók száma. Békés vármegyében a bank, biztosítás, bróker területen dolgozóknak háromszor annyi állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor és szinte azonos volt a helyzet Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg területén is. Nógrád vármegyében pedig a szakmunkásokra nőtt egyedül a kereslet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Optimisták a munkaadói várakozások – a cégek 45%-a létszámbővítést tervez 2025-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A nem túl rózsás gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét.  Így elsősorban belső hatékonyságuk javítására és ügyfeleik jobb kiszolgálására összpontosítanak.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A felmérés előző hullámához hasonlóan a vállalatok kétharmada (65%) vezetett be újításokat, azonban a korábbinál több cég vállalt egyszerre több innovációt is párhuzamosan. A további innovációs tevékenységet folytató cégek aránya némileg emelkedett (63 százalékra nőtt a korábbi 60-ról), de ez esetben is igaz, hogy a vállalatok párhuzamosan a korábbinál több innovációs tevékenységet folytatnak – ennek korábbi több hullámon keresztül tapasztalható csökkenése állt most meg.

Zuhant viszont azon cégek aránya, amelyek egyéb innovációs tevékenységeket ‒ így a kutatás-fejlesztést, magas technológiai szinten képviselő gépek vagy szoftverek vásárlását, automatizálást ‒ terveznek a következő egy évben. Míg korábban minden második vállalat (47 százalék) tervezett ilyen újítással, 2024 első félévében a vállalatoknak csak mindegy harmada (35 százaléka) tervezi ezt a következő egy évben.

Minden harmadik cég számára nem ez a fő kérdés

„A vállalatok innovatív megoldások iránti nyitottságát, illetve lehetőségeiket jól mutatja a digitális transzformáció üteme és mélysége”

– mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója.

A K&H innovációs index kutatása során az elmúlt két évben folyamatos hullámzást mutat a digitális transzformációt lényegi kérdésként kezelő vállalatok aránya. Az év első félévében magasabb, míg a második félévében alacsonyabb ez a mutató. Jelenleg háromból két vállalat (65 százalék) tartja fontos feladatnak a digitális transzformáció, bár minden harmadik (33 százalék) cég számára számos más terület lényegesebb a vállalati működés során.

Töretlenül emelkedik a számítógép- és internethasználat

A korábbiaknál kevesebb cég honosította meg működése során az agilis fejlesztési módszertanokat (az előző félév 15 százalékáról 6 százalékra csökkent). Azonban kiemelendő, hogy 2022 második féléve óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nem használják és nem is tervezik bevezetni az agilis módszertant.

Emelkedett a számítógép használat a munkavállalók körében (a korábbi 61 százalékról 66-ra), valamint visszanőtt az informatikai képzést nyújtó cégek aránya (15 százalékról 19-re). Némileg több vállalatnál vesznek igénybe hordozható digitális eszközt (fél évvel korábban 56 százalékék számolt be erről, míg most 59). Szintén kis mértékben, de tovább araszol felfelé (a tavalyi 74 százalékról 76-ra nőtt) azon cégek aránya, amelyeknél az alkalmazottak internetet is használnak munkájuk során. S bár ezek a növekedések féléves viszonylatban nem látványosak, ha azokat a mérés kezdeti értékeihez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy 2021. első féléve óta 18, 20, illetve 27 százalékpontnyi emelkedések történtek a számítógép, a hordozható digitális eszközök és az internet átlagos használata terén.

Németh Balázs úgy látja, hogy a vállalatok újdonságokra való nyitottságát leginkább az motiválja, hogy javítsák saját hatékonyságukat, reagálóképességüket, magasabb szinten szolgálják ki ügyfeleiket, illetve javítsák termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét. „Új piacok megszerzésére a nem túl rózsás gazdasági helyzetben most nem nagyon törekednek” – teszi hozzá. Szerinte az innovatív fejlesztéseket leginkább visszafogó erő, hogy a cégek egy része elégségesnek gondolja az eddig elvégzett újításokat, általában sem tartják eléggé innovatívnak saját ágazatukat, de ha mégis szeretnének ezzel foglalkozni, akkor gyakorta küzdenek forráshiánnyal. Márpedig saját árbevételükhöz viszonyítva évek óta 10 százalék körüli részt fordítanak új megoldások bevezetésére, miközben jelentősen (22 százalékról 16-re) esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek pályázati támogatást nyertek valamilyen innovációra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lassul a cégek digitális átállása appeared first on Műszaki Magazin.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A makrogazdasági környezet alakulása jelentősen befolyásolja a cégek innovációs kedvét. Ismét emelkedett (a tavalyi 52 százalékról 62-ra) azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de érzékelhetően (19 százalékról 14-re) csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a főindexet alkotó és egyes részterületeket közelebbről bemutató alindexeket elemezzük. Továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pontot jelez), míg a megvalósult innovációk alindexe több év nagyon lassú kapaszkodását és stagnálását követően idén először 4 ponttal 37 pontra emelkedett. Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagy terveket egyik vállalat sem szövöget, de amit a fejlesztések terén mindenképpen meg kell tenni, azt azért megvalósítják.

Hiányzik a távlatos gondolkodás vagy a pénz

„Évek óta figyeljük és elemezzük a vállalatok innovációhoz való hozzáállását” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. „Tapasztalataink szerint a hazai cégek innovációs törekvéseit leginkább az jellemzi, hogy saját hatékonyságukat kívánják javítani, megteremtik annak a feltételeit, hogy képesek legyenek gyorsabban reagálni, illetve meglévő ügyfélkörüket jobban kiszolgálni, termékeik vagy szolgáltatásaik minőségén javítanak. Az ennél távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük”

– tette hozzá az innovációs vezető.

Amennyiben a vállalatok árbevétele szerint igyekszünk megérteni a folyamatokat, jól látható, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel 39 ponttal, míg a többi árbevételi csoport jóval (12-7 ponttal) elmarad mögöttük.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), esetükben a mutató 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. Legalacsonyabb indexet a mezőgazdasági vállalatok értek el (22 pontot, bár a 2023 első félévi mélypont óta némileg emelkedett). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pontra), ugyanakkor az iparé 4 ponttal csökkent (26 pontra).

A K&H felmérése szerint tovább csökkent (18 százalékról 12 százalékra) azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint tették ezt az elmúlt két évben, miközben szignifikánsan több vállalat tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument (67 százalék a korábbi 57 százalékkal szemben). Igaz, ez azt is jelenti, hogy nem nőtt (sőt minimálisan, 24 százalékról 22-re csökkent is) azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak. A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki. Jelentősen csökkent (22 százalékról 16 százalékra) azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Tükröm, tükröm, mondd meg bátran!

Innovációs stratégiát (akár csak a vállalati stratégia részeként) a vállalatoknak mindössze 8 százaléka készített. Jól érzékelhető, hogy a magukat vezető innovátor cégnek vallók, az írott innovációs stratégiával rendelkezők, valamint az inkább agilis vezetői stílusú vállalatok körében továbbra is jelentősen magasabb innovációs index értékeket mértek a kutatók.

Az önkép és a valóság azonban kissé eltér egymástól. A magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek esetében nem egyértelmű a helyzet: valójában 43 százalékuk nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 81 százalékuk nem is tervez ilyet egy éven belül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kivárnak a cégek az innovációkkal appeared first on Műszaki Magazin.

A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.

Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció

A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.

A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.

Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.

Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.

„A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”

– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.

Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát

Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.

A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.

„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”

– mondta Hegyi Tibor.

A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.

Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.

„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”

– tette hozzá a szakember.

Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között

Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).

„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”

A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.

Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása, a Nagy Produktivitás Körkép keretében 1000 fehérgalléros dolgozót kérdeztek arról, mennyire látja hatékonynak saját munkáját és munkahelye működését. Az online felmérést a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készítette az NRC piackutató közreműködésével.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek appeared first on Műszaki Magazin.

Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség, ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon appeared first on Műszaki Magazin.

A gyorsan változó energiaárak és a fenntarthatóság előtérbe kerülése lépésre ösztönzik a hazai vállalkozásokat is. A Schneider Electric friss felméréséből többek között kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége már megvalósított ilyen irányú fejlesztést, vagy éppen folyamatban van náluk a beruházás. A válaszokból az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és a fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért.

A felmérés alapján, a válaszadók közel felénél már megvalósult, negyedénél pedig folyamatban van energiahatékonysági fejlesztés.  Mindössze öt százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni a fejlesztéshez szükséges forrást. Akiknek terveik között szerepel ilyen jellegű beruházás, azoknak kétharmada legfeljebb tízmillió forintot szánna rá, míg a többiek 10 és 100 millió forint közötti összeget fordítanának erre.

Legnagyobb előny a költségcsökkentés

Az energiahatékonysági beruházások legnagyobb előnyét a Schneider Electric kutatása során megkérdezettek 60 százaléka egyértelműen a költségek csökkentésében látja. Ugyanakkor 20-20 százalék jelölte meg a fenntarthatósági célok teljesítését, illetve a folyamatok hatékonyabbá tételét elérendő célként.

A kutatásban résztvevők közül a legtöbben – 70 százalék – a nyílászárók cseréjét vagy az épület szigetelését végezték el, vagy tervezik a jövőben. Hasonlóan magas azok aránya – a megkérdezettek mintegy kétharmada –, akik megújuló energiaforrást is bevontak, vagy bevonnának az energiamixbe.

A válaszadók valamivel több mint fele pedig az elavult, korszerűtlen gépek lecserélésébe is befektet az energiahatékonyság javítása érdekében, míg a fűtő- és hűtőberendezések cseréjét a felmérésben résztvevők 45 százaléka jelezte.

A felmérésből az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért. Fogyasztásmérők telepítéséről, valamint a régiek modernebb eszközökre cseréléséről a válaszadók negyede számolt be, míg korszerű épületautomatikai rendszert ötödük telepített. A megkérdezettek ötöde nyilatkozott arról is, hogy átállt az elektromos áram használatára a gépek üzemeltetésénél.

Meghatározó szempont a gyártó hírneve

Több tényező is számottevő mértékben befolyásolja, hogy az energiahatékonysági beruházás során milyen termékeket, eszközöket választanak a hazai vállalkozások. A legfontosabb szempont, amit a válaszadók kétharmada emelt ki, hogy a piacon ismert és elismert legyen a gyártó, amelynek a megoldását használják. Majdnem ilyen fontos tényező, hogy mit javasol a kivitelező, valamint a biztonság is elsődleges (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek a válaszadók). A minőségi és gyors segítséget nyújtó szervizhálózatot a megkérdezettek 40 százaléka említette fontos szempontként, ugyanakkor mindössze öt százalék volt azok aránya, akiknek az ár a legfontosabb tényező.

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy a kivitelezőről milyen szempontok alapján döntenek a vállalkozások egy energiahatékonysági beruházás során. A legtöbben – a válaszadók 40 százaléka – ajánlás útján keres meg lehetséges kivitelezőket. A válaszadók 30 százaléka tendert ír ki a feladat elvégzésére, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik régi kapcsolat, vagy ismeretség alapján választanak.

A fogyasztás mérése, az adatok gyűjtése segít az okos döntésben

„A Világgazdasági Fórum elemzése szerint napjainkban az energia mintegy 60 százaléka elvész, vagy elpazarolják, ezért a digitális technológiák és a villamos áram fokozott használata kulcsfontosságú az éghajlati és energiaválságok kezelésében. Ahogy a kutatásból is látszik, a hazai vállalkozások többsége az első lépéseket már megtette, vagy most teszi meg az energiahatékonyabb működés felé.  Épületek digitalizálásával, a fogyasztás mérésével és irányításával például a szigeteléshez mérhető energiamegtakarítás érhető el úgy, hogy az ilyen fejlesztések költsége alig több mint a szigetelés egy tizede. Hazai példa is van arra, hogy intelligens mérőberendezésekkel és az általunk szállított energiamenedzsment rendszerrel akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető az energiafelhasználásban.”

– mutatott rá Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így reagálnak az energiakrízisre a hazai cégek appeared first on Műszaki Magazin.

Ennyi idő ezen vélemények szerint van arra, hogy az emberiség – beleértve a vállalkozásokat is – tegyen azért, hogy fenntarthatóvá váljon a jövő. A K&H Cápák között üzleti showműsor jelentkezőinek körében végzett felmérése szerint az induló vállalkozások is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, jelentős részüknél ez már a termékfejlesztéskor döntő szempontnak számít.

Egyre több szó esik a klímaváltozás rövid és hosszú távú lehetséges hatásairól. 2020-ban például New Yorkban elindult egy visszaszámláló óra, ami megmutatja, hogy mennyi idő múlva éri el a Föld a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz viszonyítva. A Climate Clock szerint kevesebb, mint 6,5 év van még addig a pontig. Ennyi idő van tehát szerintük arra, hogy a magánszemélyek, vállalkozások és a vállalatok tegyenek azért, hogy visszafordítható vagy legalábbis lelassítható legyen a globális felmelegedés üteme.

Már a termékfejlesztéstől szempont a környezetvédelem

Az élhetőbb jövő érdekében tett lépéseket már nemcsak a legnagyobb cégek helyezik előtérbe, hanem a KSH által január végén nyilvántartott 1,8 millió vállalkozás sem hagyja szó nélkül. Ez derül ki a K&H felméréséből is, amit a Cápák között című műsor pénzügyi tanácsadójaként végzett a jelentkezők körében.

„A Cápák között műsorba jelentkező vállalkozásoknál ugyan nem volt kitétel a fenntarthatósági fókusz, a felmérésből mégis azt látjuk, hogy az induló vagy fejlődni vágyó cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, már a termék vagy szolgáltatás fejlesztésekor is: jelentős részüknél döntő szempont az energiahatékonyság és az, hogy a késztermék minél inkább környezetbarát legyen. Emellett a helyi eszközök és alapanyagok használatát részesítik előnyben és a gyártási folyamatban is törekednek a környezetkímélő megoldásokra”

– részletezte az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

„A természeti értékek megóvása nemcsak az egyének, de a cégek felelőssége is. A fenntarthatóság ráadásul nem csak a Föld szempontjából fontos, de üzletileg is pozitív hatása van: növeli az adott cég értékét, mivel hosszú távon csökkenti a költségeket és kockázatokat”

– hívta fel a figyelmet Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.

„A felmérés arra is rávilágít, hogy a fenntarthatóság elsősorban belső indíttatásból fontos a cégeknek, legtöbben ugyanis saját maguk tartják lényegesnek a környezeti értékek megóvását és a társadalmi problémák elleni tenni akarást. Természetesen piaci alapja is van ennek a szemléletnek, mivel úgy látják, hogy a versenytársak is ilyen irányba mozdulnak, akiktől nem akarnak lemaradni, illetve a fogyasztók és a befektetők szemében is pozitívabb kép alakul ki így a vállalkozásról”

– tette hozzá Rammacher Zoltán.

A K&H a műsorban nyújtott tanácsadás mellett, a vállalkozásindítás- vagy fejlesztés iránt érdeklődőknek a K&H: üzletet ide! weboldalán nyújt hasznos pénzügyi tippeket a sikeres, pénzügyileg is fenntartható cég építéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már az induló cégek is a fenntarthatóságra fókuszálnak appeared first on Műszaki Magazin.

Egyebek mellett ezt állapítja meg a KPMG Global Tech Report 2022 felmérése. A kutatás készítői több mint 2200 felsővezetőt, iparági szakértőt kérdeztek az általuk követett IT stratégiáról, így a riportból többek között az is kiderül, hogy megérte-e a cégeknek a digitalizációba fektetni, illetve gátat szab-e bármi a továbbfejlődésnek etéren. Emellett választ kapunk azokra a kérdésekre is, hogy a vállalatok miként viszonyulnak a felhőben való adattároláshoz, vajon az új technológiák alkalmazása milyen további kiberbiztonsági kérdéseket vet fel, vagy hogy a digitálisan érett vállalatok mit csinálnak másképp versenytársaikhoz képest.

A példátlan piaci hullámzások ellenére a technológiai vezetők világszerte bíznak abban, hogy a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket. A KPMG Global Tech Report 2022 című kutatásában csaknem minden technológiai vezető arról számolt be, hogy az elmúlt két évben a digitális fejlődés hozzájárult a teljesítmény és a jövedelmezőség növekedéséhez. A lendületes növekedés és a feltörekvő technológiák iránti nyitottság ellenére a több mint 2200 technológiai felsővezetővel és iparági szakértővel készült felmérés arra is rámutat, hogy vannak még a továbbfejlődést hátráltató tényezők, úgy mint a technológiai területeken tapasztalható kompetenciahiány vagy a szaporodó kiberbiztonsági kihívások. Összességében azonban a vállalatok továbbra is lelkesen, elkötelezetten és bizalommal közelítenek a feltörekvő technológiákhoz.

A digitális transzformáció hozza a várt eredményeket, legfőbb motorja az ügyfélélmény növelése

Az elmúlt évek során a felsővezetők megtapasztalhatták a digitális átállás sikereit, és továbbra is optimisták a jövőbeli lehetőségek tekintetében. Szinte minden válaszadó megemlítette, hogy az elmúlt két évben szervezete digitális átalakulása javította az eredményességet, illetve a teljesítményt: a válaszadók közel 60%-a több mint 5%-os növekedésről számol be ennek köszönhetően.

A KPMG Global Tech Report 2022 kutatása többek között arra is rávilágít, hogy a digitális transzformáció egyik legfontosabb mozgatórugója az ügyfélélmény javítása. Az ügyfélközpontúság a vevők igényeit leginkább kiszolgáló, hatékony folyamatok, termékek és szolgáltatások megtervezését, bevezetését jelenti. Az ügyfélélmény fokozására irányuló stratégiai tervekben a cégek kulcsszerepet szánnak a nagyvállalati technológiának. Mivel az ügyfélkapcsolatok több terület együttműködését igénylik, ha a front-, middle-, és back-office területek nem összehangoltan működnek, akkor az túlbonyolított és lassú folyamatokhoz vezet.

A válaszadók 62 százaléka szerint a silószerű működés lebontása terén van még tennivaló. A vállalat technológiai újratervezésével és a részlegek közötti akadályok lebontásával a cégek hozzájárulhatnak az ügyfélélmény javításához. Azok a cégek, amelyek elkötelezettek az akadálytalan együttműködés kialakítása, a szervezetek közti határok lebontása iránt, kiemelkednek a többi közül.

Az olyan feltörekvő technológiákkal, mint a metaverzum is, számolnak a vállalatok, de a többségnél még nem történtek konkrét beruházások

A válaszadók felismerték a feltörekvő technológiákban rejlő potenciált, és dolgoznak azon, hogy lefektessék az alapokat. A megkérdezettek 46 százaléka tervezi, hogy a jövőben befektet az új technológiákba, de többségük még nem, vagy csak keveset haladt előre.

A metaverzum kapcsán még a digitálisan fejlett cégek is elismerték, hogy egyelőre vagy a versenytársaikra, vagy az ügyfelek részéről jelentkező igényekre várnak, mielőtt ők maguk ilyen technológiára épülő termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe fektetnének. Más iparágakkal összehasonlítva a pénzügyi szolgáltatások piacán mutatkozik a legnagyobb igény a metaverzumba irányuló befektetésekre a következő évben. A legkisebb érdeklődést az energia és a vegyipar mutatja a koncepció iránt.

A felhő alapú technológiák bevezetése ma már nem a digitálisan vezető cégek ismérve, hanem az IT egy evolúciós lépcsőfoka

A KPMG felmérése azt mutatja, hogy a felhőbe való átállás már javában zajlik. A széleskörű bizalmat jelzi, hogy a válaszadók 88 százaléka szerint cége már előrehaladt állapotban van a technológia bevezetésével. A válaszadók 80 százaléka elégedett a felhőbe való átállásnak köszönhető eddigi eredményekkel. Az ilyen megoldások fő előnye a válaszadók 35 százaléka szerint az, hogy olcsóbbak, mint a házon belül üzemeltetett rendszerek és mint a saját IT-infrastruktúra fenntartása. A megkérdezettek 33 százaléka a hatékonyság növelését látja a legnagyobb előnynek.

A rugalmatlan szervezeti kultúra és képzett szakemberek hiánya a digitális transzformáció két legnagyobb kihívása

A KPMG kutatása szerint a legnagyobb kihívás, amellyel a vállalatok a digitális technológiák bevezetése során szembesülnek, a szakemberhiány. Ez az egészségügyben (52 százalék) és a gyártó szektorban (48 százalék) a legszembetűnőbb.

A vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van olyan munkavállalókra, akik egyszerre rendelkeznek üzleti szemlélettel és digitális készségekkel. A legtöbb válaszadó szerint komoly kihívás olyan jelentkezők felkutatása, akik egyrészt értik az üzleti folyamatokat, másrészt az új digitális megoldások bevezetéséhez szükséges mély technikai tudással is rendelkeznek.  A munkavállalók képzésére és a toborzásra rendelkezésre álló, korlátozott költségvetés tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, és a tapasztalatok szerint ez az egész szervezetre hatással van. Mindez ugyanis megnehezíti az új rendszerek bevezetését, az elmozdulást a felhőalapú megoldások felé, és gátolja az információbiztonsági kezdeményezéseket is.

A digitális innovációt a változásoknak ellenálló szervezeti kultúra is veszélyezteti. A kockázatkerülő vállalati hozzáállás a digitális átállás legnagyobb kihívásainak egyike, és a válaszadók 24 százalékánál hátráltatja a digitális kezdeményezéseket.

„Ez a két terület jó példa arra, hogy a rendelkezésreálló know-how, a sikeres pilot-projektek és a forrásbőség ellenére is lemaradást szenvedhet el egy terület digitalizációja csupán az emberi oldalon meglévő hiányosságok miatt”

– mutat rá Tillinkó Zsanett, a KPMG Technológiai és Projekttanácsadási területének igazgatója.

A szakképzett munkaerő hiánya a kiberbiztonság területén is érezteti hatását

A fokozódó fenyegetések folyamatos nyomás alatt tartják a kiberbiztonsági csapatokat, miközben a szakemberhiány gyakran akadályozza a biztonsági erőfeszítéseket. A vállalatok szerint a kulcsképességek hiánya a legfőbb akadálya annak, hogy elérjék a kitűzött kiberbiztonsági célokat. A válaszadók 58 százaléka elismeri, hogy cége lemaradásban van a tervekhez képest – ez utalhat a kiberbiztonsági csapatok folyamatosan növekvő felelősségi körére is.

Az ügyfélkapcsolati csatornák digitalizációja a második legnagyobb kiberbiztonsági kihívás, a hibrid munkavégzés bevezetése után, amellyel a vállalatok szembesülnek napjainkban. Megfelelő védelem hiányában, a rendszerben újabb és újabb sebezhető pontok jelenhetnek meg, potenciálisan veszélybe sodorva az ügyfélkapcsolatokat. A KMPG 2022-es kiberbiztonsági kutatása (Mission: Trust. How to unlock the true value of the CISO) szerint az adatvédelmi aggályok tudják leginkább aláásni az ügyfelek bizalmát a cég és annak adatkezelése iránt. Annak érdekében, hogy a technológiai újítások bevezetése növelje az ügyfelek bizalmát és hűségét a cég iránt, a projektek során a kiberbiztonsági követelményeket már a tervezéskor be kell építeni az új rendszerekbe.

A felmérés szerint az említett problémák ellenére a válaszadók bíznak saját kiberbiztonsági képességeikben. Több mint 50 százalékuk nagyon magabiztosan állítja, hogy cége felkészült a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.

A digitális érettség hét meghatározó jele

A KPMG kutatása szerint a technológiai vezetők többsége ma már úgy véli, megtérülnek a versenyképeségük növelése érdekében végrehajtott digitális transzformációs kezdeményezések.  Az elmúlt két évben vagy a profitabilitásuk, vagy más 2 mérőszámuk is nőtt a digitális átállás eredményeként. Így a digitális transzformáció hatékonyságába fektetett bizalom rekordmagas szintre lépett, és maga az átállás alapkövetelménnyé vált.

A kutatás a digitális érettség hét fontos tényezőjét sorolja fel. Ezek a következők:

• Elkerülhetetlen a silószerű működés lebontása, a területek közötti kommunikáció megteremtése
• A szakemberhiány problémájára a vállalatoknak proaktív megoldásokat kell kidogozniuk, ki kell szélesíteniük a keresési bázisukat, nyitottá kell válniuk a többféle háttérrel és tapasztalattal érkező jelentkezőkre
• A felhő bevezetésében érintett különböző üzleti területek és az IT szoros együttműködése szükséges annak érdekében, hogy vállalati szinten egységes, költséghatékony felhő alapú megoldások szülessenek
• Az kiberbiztonsági szakembereket már a kezdetektől be kell vonni a technológiai döntésekbe és az IT biztonsági tudatosság kiépítésébe a vállalaton belül
• Az új technológiák bevezetésénél azokra kell a fókuszt helyezni, melyek leginkább elősegítik az ügyfélelégdettség növekedését
• Az ügyfélelégedettség érdekében képesnek kell lenni a platform szolgáltatók közti váltásra
• Merni kell kísérletezni és felvállalni bizonyos fokú bizonytalanságot

A digitális transzformáció válságállóvá teszi a vállalatokat

A digitális transzformáció terén aratott győzelem magabiztossá teszi a vállalatokat a napjainkban tapasztalható bizonytalanságokkal, kihívásokkal szemben. Az elért eredmények és a teljesítménynövekedés szinte “a túlélés” eszközévé tette az ügyfélközpontú technológiai stratégiákat. A KPMG tervezi, hogy a Global Tech Report 2022 felmérésben megfigyelt, digitális érettséget mutató viselkedésformákat később részletesen is megvizsgálja egy újabb kutatásban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megéri a cégeknek a digitális átállás appeared first on Műszaki Magazin.

A több éve tartó folyamatos globális instabilitás után az emberek egyre könnyebben férhetnek hozzá az új technológiákhoz (pl. mesterséges intelligencia, web3 és tokenizálás), amely elősegíti a kreativitás, a közösség és az adatvédelem fejlődését. A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy ezen új technológiákban rejlő értékek révén megváltoznak a felhasználói magatartások, és ennek nyomán az üzleti modellek is átalakulhatnak.

A 15 éven át Fjord Trends címmel publikált jelentésre épülő Accenture Life Trends 2023 az emberi viselkedés területén öt olyan globális hosszútávú iránymutatást azonosít, amely a következő évben átalakíthatja az üzleti életet, a kultúrát és a társadalmat.

Az Accenture Song tervezőkből, kreatív és technológiai szakemberekből, szociológusokból és antropológusokból álló globális hálózatának felismeréseire és információira épülő, mesterséges intelligenciával alkotott képekkel illusztrált éves előrejelzése 2023-ban a következő trendeket és intézkedéseket ajánlja a vállalatok figyelmébe.

1. Permakrízisben élünk, amihez alkalmazkodnunk kell – a világ az egyik globális katasztrófából lép a másikba, és az embereknek alkalmazkodniuk kell az instabilitáshoz, a vállalatoknak pedig készen kell állniuk a változásra. Ebben segíthet az emberiség évezredes tapasztalatait hasznosító négy válaszreakció (harc, menekülés, összpontosítás és dermedtség).  Ez befolyásolja azt, hogy mit vásárolnak, és hogyan tekintenek a márkákra és a munkáltatóikra – a vállalatoknak pedig készen kell állniuk a változásra.
2. Mi várható a hűség terén? – Egy instabil világban az emberek olyan helyeket, közösségeket keresnek, ahová tartozhatnak. Ezért a modern márkák elsősorban a közösségépítésre összpontosítanak, amely újradefiniálhatja a hűséget és a márkarészvételt. Az Accenture kutatásában részt vevő emberek többsége az elmúlt hat-kilenc hónapban például új hobbikat próbált ki, illetve új közösségekhez csatlakozott. Az új technológiák nagymértékben meghatározzák a modell alapját képező alábbi három fő tényezőt.
   • Az összetartozás érzését megteremtő közösségek: például a Reddit, a Discord és a Twitch
   • Token-gating: a „csak a tokentulajdonosok” számára fenntartott exkluzív hozzáférés.
   • Gyűjthető tárgyak: digitális műalkotások, autogramok, gyűjtögetős kártyajátékok stb.
3. A munka immateriális előnyeinek fontossága – miközben még mindig zajlik a vita az irodába való visszatérésről, egy dolog egészen biztos: mindenki érzi az irodai lét, pl. a spontán találkozások vagy a tehetséges fiatal munkatársak következetes irányításának hiányát. Személyes részvétel nélkül veszélybe kerülhet a mentorálás, az innováció, a vállalati kultúra és befogadás kérdése, amely hosszú távon negatív következményekkel jár. Itt az ideje, hogy a vezetők újragondolják a vállalatok működését, és mindenki számára előnyös, logikus tervvel álljanak elő.
4. A mesterséges intelligencia az emberi kreativitást támogató tényezővé válik – a mesterséges intelligencia a kreatív folyamatok új eszközekét a mindennapi felhasználók kezében van. Egyik napról a másikra széles körben is elérhetővé váltak a neurális hálózatok, amelyek kevés erőfeszítéssel és hozzáértéssel lehetővé teszik a szövegek, képek és zeneszámok megalkotását. A mesterséges intelligencián belüli fejlesztések is elképesztő sebességgel érik el a piacot, amely hihetetlen áttörést jelent a kreativitás terén. A vállalatoknak át kell gondolniuk, hogyan tűnhetek ki az AI-vel generált tartalmak tömegéből, és hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát az innováció sebességének és egyediségének fokozására.
5. A digitális pénztárcák véget vethetnek a digitális személyazonosság válságának – a személyes adatok felhasználása és az ehhez kapcsolódó visszaélések miatt régóta esedékes az adatkezelés átalakítása. Az online márkaélmény átláthatósága és az ebbe vetett bizalom gyors ütemben csökken. Az adatok feletti ellenőrzés hamarosan visszakerülhet a felhasználóhoz. A tokeneket (fizetési módokat, személyazonosító igazolványokat, hűségkártyákat stb.) tartalmazó digitális pénztárcák tulajdonosai szabadon eldönthetik, mennyi adatot kívánnak átadni – vagy akár eladni – a cégeknek. Ez nagyszerű hír a márkák számára: az emberek által közvetlenül átadott adatok még értékesebbek lesznek, mint a külső féltől származó információk, amelyeket a cookie-k nélküli világban már nem is gyűjtenek.

„A kontroll változása végső soron hatalomváltáshoz vezethet, és az emberi viselkedés e látszólag apró – ám mélyreható – változásai átalakítják az emberek és a vállalatok közötti hatalmi dinamikát”

– hangsúlyozta David Droga, az Accenture Song vezérigazgatója és kreatív elnöke.

„A vezetői, munkavállalói, vásárlói, fogyasztói és alkotói szerepeket betöltő emberek keresik a módját annak, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést. A szemléletváltásnak és az egyre fejlettebb technológiának köszönhetően az így elért eredmények is változnak majd. A fejlődés nyomán új kép rajzolódik ki elénk.” 

Az Accenture Life Trends 2023 jelentés az Accenture teljes terjedelmében itt olvasható, amely a vállalat új alkalmazásában az Accenture Foresightban is elérhető. Ez utóbbi személyre szabottan biztosítja felhasználóinak a legújabb jelentéseket, esettanulmányokat, blogokat, interaktív diagramokat, podcastokat stb. Bővebben: http://www.accenture.com/foresight.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5 makrotrend, amely idén megváltoztathatja az emberek és a vállalkozások közötti kapcsolatot appeared first on Műszaki Magazin.

A Dell PowerProtect Data Manager egyszerűen használható fejlesztésekkel támogatja a multi-cloud adatvédelmet. A Dell fejlesztései a mesterséges intelligencián alapuló Zero Trust-architektúrák bevezetésével segítik megvédeni a cégeket a kibertámadások egyre növekvő veszélyeitől.

Az új megoldások segítenek a cégeknek szembenézni az egyre fokozódó adatvédelmi kihívásokkal. A 2022-es Dell Technologies Global Data Protection Index (GDPI) felmérés szerint a cégeket több természeti és modern kori katasztrófa érte idén, mint a korábbi években. Mindez nagyobb mértékű adatvesztést, több szolgáltatás leállást és magasabb helyreállítási költségeket eredményezett a korábbiakhoz képest. A kibertámadások ebben az évben a katasztrófák 48 százalékát tették ki (a 2021-es 37 százalékhoz képest), és az adatszolgáltatási zavarok első számú okozói voltak. Jelentős azoknak a száma, akik több adatvédelmi szolgáltatóval dolgoznak együtt. 85 százalékuk előnyösnek tartaná a szolgáltatók számának csökkentését. A kutatás arra is rávilágított, hogy az egy adatvédelmi szolgáltatót használó cégeknél 34 százalékkal kevesebbe került a helyreállítás a kibertámadások és más kiberbiztonsági incidensek után, mint azoknál, amelyek több szolgáltatóval működnek együtt.

„Ma, amikor gyakorlatilag minden eszköz csatlakozik az internethez, az értékes adatok védelme fontosabb, mint valaha. Ebben a digitális környezetben modern adatvédelmi és biztonsági stratégiára van szükség a kiberfenyegetések kezeléséhez. Az egyszerű mentési megoldások nem elég mélyrehatóak és széleskörűek ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak a cégeknek. A Dell integrált adatvédelmi szoftverekkel, rendszerekkel és szolgáltatásokkal segít megerősíteni az ügyfelek ellenálló képességét a kibertámadásokkal szemben. Olyan megoldásokkal, amelyek a tárolási helyüktől függetlenül gondoskodnak az adatok és az alkalmazások védelméről és ellenállóságáról”

– nyilatkozta Jeff Boudreau, a Dell Technologies infrastrukturális megoldásokért felelős csoportjának ügyvezetője.

A GDPI felmérés szerint a cégek 91 százaléka ismeri, vagy tervezi bevezetni a Zero Trust-architektúrákat – egy kiberbiztonsági modellt, amely változást jelent a cégek biztonsági megközelítésében. Ahelyett, hogy csak az edge-re összpontosító védelmi megoldásokat alkalmaznának, egy proaktív stratégiát követve kizárólag az ismert és jó szándékú tevékenységeket engedélyezik a rendszerükben. Ennek ellenére csak a cégek 23 százalékánál van folyamatban, és 12 százalékuk vezetett be teljes mértékben Zero Trust-modellt. A Dell átfogó megközelítése hardverekbe, firmware-ekbe és biztonsági ellenőrző pontokba ágyazott biztonsági funkciókkal segíti a cégeket a Zero Trust-architektúrák megvalósításában, a kiberbiztonság növelése és a biztonsági megoldás egyszerűsítése érdekében.

A legegyszerűbb út a modern adatvédelemhez

A Dell folyamatosan fejleszti Dell PowerProtect Data Manager adatvédelmi szoftverét, hogy segítsen a cégeknek az informatikai műveleteik egyszerűsítésében, és a kockázatok csökkentésében. A PowerProtect Data Manager szoftver választ ad a kibertámadásokkal szembeni ellenállóság iránti növekvő igényre, és olyan új, beépített működési biztonsági képességekkel támogatja a Zero Trust elveit, mint a többfaktoros hitelesítés, a kettős engedélyezés és a szerepköralapú hozzáférés-szabályozás.

A Dell PowerProtect Data Manager Appliance egyszerű módot kínál a modern adatvédelem bevezetésére. Az új rendszer ideális a kis- és középvállalkozások számára, és 12-től 96 TB-ig méretezhető.

Az eszköz a következőket kínálja az ügyfeleknek:

• Modern, szoftveralapú architektúra: Lehetővé teszi az eszközök automatizált felügyeletét és védelmét, és egyedi VMware-védelemmel gondoskodik a virtuális gépek rendelkezésre állásáról.
• Biztonságos, kibertámadásoknak ellenálló megoldás: A Személyazonosság- és hozzáférés-kezeléssel egyes funkciókhoz korlátozott hozzáférést tesz lehetővé, ezzel erősítve a biztonságot és az ellenállóképességet a kibertámadásokkal szemben.
• Egyszerű, egységes felhasználói élmény: Szoftveralapú adatvédelmet biztosít, így egyszerűen telepíthető és használható.

A Dell nyilvános felhőben elhelyezett adattrezorokkal támogatja a kiber-helyreállítást

A PowerProtect Cyber Recovery for Google Cloud segítségével az ügyfelek elkülönített digitális páncéltermet helyezhetnek üzembe a Google Cloudban, így biztonságosabban elszeparálhatják az adatokat, hogy megvédjék őket a kibertámadásoktól. A hagyományos felhőalapú biztonsági mentési megoldásoktól eltérően lehetőség van a menedzsment felületek zárolására, amelyekhez bizonyos esetekben csak külön hitelesítő adatokkal és többfaktoros hitelesítés használatával lehet hozzáférni.

A cégek megvásárolhatják a PowerProtect Cyber Recoveryt a meglévő Google Cloud-előfizetésükkel a Google Cloud Marketplace-en, és a vállalat partnereitől.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Dell Technologies kutatása szerint a cégeket több katasztrófa érte idén, mint a korábbi években appeared first on Műszaki Magazin.

A Covid alatt megtört ellátási láncok még helyre sem álltak, amikor a háború újabb súlyos csapást mért az alapanyagok és mindenekelőtt az energetika piacára. Az Európai Unió valamennyi tagjának elsődleges prioritása most az ellátásbiztonság, de a vállalatoknak is minden erejükkel a hatékonyságnövelésre és a fogyasztáscsökkentésre kell koncentrálniuk. A helyzetet Wilder Ádám, a magyarországi BDO Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatója elemezte, rámutatva a cégek tennivalóira is.

Nem olyan régen az EU és benne Magyarország elsődleges energetikai problémája az volt, hogyan álljon át alternatív, minél zöldebb energiaforrások használatára a megadott időkereten belül – kezdte Wilder Ádám. Mára a helyzet jelentősen megváltozott. Az egyes országok kormányainak elsődleges felelőssége az ellátásbiztonság garantálása, miközben a korábban kitűzött környezeti célokat sem akarja senki feladni. Magyarországnak ebben a helyzetben három úton kell egyszerre elindulnia. Mindent megtenni a jelenlegi – kiemelten a téli időszak – fogyasztási igények kielégítésére, gyorsított ütemben folytatni az alternatív fosszilis, elsősorban gázbeszerzési lehetőségek kiépítését, közben pedig nagy ütemben csökkenteni kell az importenergia-függést, ami Magyarországon lényegében egy átfogó energiahatékonysági beruházási program végrehajtását és további megújuló alapú, hő- és villamosenergia-termelő kapacitások kiépítését jelentheti. Fontos megjegyezni, hogy egyes kimutatások szerint az ország leghamarabb 2025-re tudná teljesen kiváltani az orosz gázt, és ezzel még számos állam van így a kontinensen. Ugyanakkor az infrastruktúrát érintő energetikai beruházások jellemzően csak hosszútávon értelmezhetőek, és a finanszírozási költségek emelkedésével az elszálló tőkeköltségek sokszor azt eredményezik, hogy a piaci szereplők pusztán gazdasági alapon nem tudják megvalósítani a szükséges beruházásokat.

Ami a vállalatok helyzetét illeti, a problémák hasonlóan jelentősek, mint a makrogazdaságban – mondta az igazgató. A finanszírozás lényegében minden szektorban nagyon megdrágult, miközben az energiaigényes ágazatokban a már említett alapanyag- és energiaellátási, valamint árnövekedési gondok is komoly, sok esetben megoldhatatlan kihívásokat jelentenek. A megnövekedett energiaköltségeket megfelelő likviditással lehet persze külső finanszírozás nélkül ideig-óráig fedezni, ez azonban végül óhatatlanul áremelkedéssel jár, ami tovább ront egy amúgy is erős, talán soha nem látott, EU szinten is megjelenő kétszámjegyű inflációs környezetet. Európa felett lebeg a stagfláció „réme” is, amikor a magas infláció a gazdasági növekedés stagnálásával vagy csökkenésével jár együtt. Emellett a hazai, nagy importkitettségű vállalatok a forint árfolyamváltozásának következményeit is ki kell, hogy gazdálkodják, ami további versenyhátrányt jelent az euróövezet országaiban működő cégekkel szemben.

Önmagában a zöld átállás is jókora kihívásokkal járt volna – ezért is halogatta számos cég –, de jelenleg nem túlzás „hatékonyságnövelési kényszerhelyzetről” beszélni.

Gyakorlatilag ma egyetlen felelős cég sem teheti meg, hogy nem vizsgálja felül a technológiáját, az energiafogyasztását, az ellátási láncait, a működési folyamatait és a vonatkozó kereskedelmi szerződéseit. Természetesen ezt már sokan elkezdték, és minél tovább halogatja ezt egy vállalkozás, annál komolyabb gondokkal kell számolnia, mert az energiaárak alakulását ma senki sem tudja előrejelezni, hiszen nem pusztán kereslet-kínálati viszonyok, hanem a világpolitikai események is meghatározzák a piacot.

Természetesen ilyen helyzetekben mindig a rendezett tőkehelyzetű, magas likviditású cégek „járnak jól”, de inkább azt mondanám – mutatott rá a BDO szakértője –, hogy ő nekik fáj legkevésbé, mert a környezet a közeljövőben általában véve nem fog kedvezni a gazdaságnak. Belátható időn belül tömeges bedőlések és nagy piaci turbulencia várható, elsősorban az energiaintenzívebb szektorokban. Ezzel együtt minden bizonnyal most is, mint az eddigi nehéz helyzetekben, azok a cégek lesznek kedvezőbb helyzetben, akik képesek lesznek időben reagálni, és a lehetőségekhez mérten valamilyen módon alkalmazkodni a megváltozott környezethez, újradefiniálni a működésüket, még ha a profitrátájuk csökken, vagy akár el is tűnik egy időre ebben a volatilis helyzetben – zárta szavait a BDO Magyarország szakértője.

The post Keveset tehetnek a cégek az energiakáosz ellen – de azon a kevésen sok múlik appeared first on Műszaki Magazin.

Lassan két éve, hogy globális szinten teret hódított a home office, a helytől független munkavégzést ma már sok cég alapvetésként kezeli. A magyar vállalkozások között azonban óriási különbségek vannak ezen a téren: sokaknál még mindig „tűzoltásszerű”, a problémákat ideig-óráig áthidaló megoldások maradtak meg, ez azonban hosszútávon egyáltalán nem célravezető, és jelentősen rontja a teljesítményt, a munka élményét.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar cégeknek is alapjaiban kell átgondolni a digitális projektmenedzsmentet, és a vállalkozásukra szabni ezeket a megoldásokat, hogy azok hosszútávon az üzletmenet alapját adhassák”

– mondta Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A digitális csapatmunka az egyének napjainak megszervezésével kezdődik

A hatékony digitalizáció felé tett első lépés, hogy a vállalkozásoknak tudomásul kell venniük azt, hogy nem lehet a hagyományos munkamenetet egy az egyben lemásolni az online térben. A megfelelő szisztémák körültekintő megválasztásával azonban egyszerűen kiválthatók a korábban használt hagyományos eszközök.

„A cégek esetében azzal szoktam kezdeni, hogy a munkatársaknak először egyéni szinten kell digitálisan hatékonnyá válniuk. Minden kollégának kell egy olyan online feladatkezelő rendszer, ami helyettesíti a naptárát, füzetét, határidőnaplóját, tehát azokat az analóg eszközöket, amiket eddig használt.”

– világított rá Juhász Viktor a hatékony digitalizáció első lépésére.

Az egyéni felzárkózás után a csapatok összehangolása következik a digitális térben. A feladatmegosztás, információ átadás, állapotjelentés és prioritások kijelölése akkor válhat mindenki számára egyértelművé, ha az online feladatkezelőkben egy előre meghatározott szabályrendszer alapján dolgozik minden felhasználó. Ez nem megy egyik napról a másikra: a folyamat során kell egy olyan naprakész és szakértő támogatás, ami segíthet magasabb szintre emelni az átálló vállalkozást.

Egy cég sem kerülheti ki az online feladatkezelő rendszer bevezetését

Mielőtt bármilyen rendszer mellett elköteleződnek, minden vállalkozásnak házon belül kell felmérnie, hogy melyik a cég munkatársaihoz és munkamenetéhez leginkább passzoló megoldás.

„Tipikus hibás gondolkodás, hogy a cégek nem azt a rendszert veszik meg, amire adott esetben szükségük van, hanem megkeresik a legösszetettebbet, legjobbat. Ez nem jó hozzáállás: először meg kell nézni, jelenleg digitálisan mennyire érett adott cég és az érettségi szintnek megfelelő rendszert kell használnia. Azt használhatja fél, vagy egy évig, és ha már megtanulta kezelni, átállhat egy bonyolultabbra, mert ezek között a felhős rendszerek között könnyen, jelentős anyagi elköteleződés nélkül lehet válogatni.”

– magyarázza Juhász Viktor a felhőtechnológia szakértője.

A piacon jelenleg számtalan felhő alapú feladatkezelő program kínál erre megoldásokat. A kiválasztás során azonban mindenképp figyelembe kell venni azt, ha egy rendszer túl bonyolult, a munkatársak nem fogják használni, vagy ha használják is, rengeteg időt vesztenek a körülményes kezeléssel. A magyar piacon is elterjedt Google rendszer egy átfogó, de egyszerű, belépő szintű megoldásokat kínál az online együttműködésre, a széleskörű program integrációival pedig maximális szintre emeli a nagyszerű felhasználói élményt.

„A Google egy olyan ökoszisztéma, amibe integrálható mindegyik rendszer, és láthatjuk, hogy például a gmail-ben, vagy a drive-ban, tényleg szépen együtt tudnak működni ezek a különböző rendszerek.”

– osztotta meg eddigi tapasztalatait Juhász Viktor a rendszerintegrációkkal kapcsolatban.

A felhő alapú feladatkezelő rendszerek közt nincs olyan, hogy „rossz”, vagy „legjobb”. Minden rendszert más céges működésre fejlesztenek, így a piacon mérettől és tevékenységtől függetlenül minden vállalat megtalálhatja a hozzá legjobban illő megoldást.

Todoist: Ez egy alap feladatkezelő rendszer, remek választás olyan cégek számára, akik eddig még nem használtak más szisztémát. Nagyon hasonlít a Google Task-hoz, azzal a különbséggel, hogy megosztható más felhasználókkal is.

Trello: Jelenleg nagyon elterjedt feladatkezelő. Egy magasabb összeszervezési szintet kínál a felhasználóknak és rengeteg kiegészítő (plug-in) van hozzá, így könnyen integrálható más rendszerekkel. A felépítése kicsit bonyolultabb, a feladatok táblákon és kártyákon kezelhetők benne. Asztali gépen és applikáción is remekül használható.

Monday: Rendkívül összetett rendszer, olyan cégek számára ideális, akik már dolgoztak valamilyen összetettebb rendszeren. Az ára alapján a drágább árkategóriába tartozik.

„Ha valaki feladatkezelő rendszer bevezetésén gondolkodik és szeretne ezzel megbízni egy szakértőt, aki a feladatkezelői hátterét felépíti a cégen belül, akkor mindenképp figyelni kell a partner kiválasztására is. Ennek a legegyszerűbb megoldása, hogy utána kell járni, kinek milyen rendszert vezetett eddig be. Referenciákat kell kérni és bizonyosságot szerezni róla, hogy más cégnél mennyire volt sikeres az általa kiépített megoldás. Tehát nem kell addig hinni senkinek, amíg nem mutatott be jól működő referenciát.”

– zárta Juhász Viktor.

The post Most jön el a magyar cégek digitális átállásának kora appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.

A Siemens Zrt. a jelenlegi munkavégzési gyakorlatokról indított felmérést, bízva abban, hogy ennek eredményei hasznos információval szolgálnak majd mindazon cégeknek, amelyek a koronavírus-válság elmúltával az új normarendszer kialakításán dolgoznak. A felmérés nem reprezentatív ugyan, de jól tükrözi az elmúlt másfél évben a munka világában bekövetkezett változásokat. A válaszadók 89,2 százaléka a járvány előtt kizárólag, illetve főként irodában végezte a munkáját. Ez az arány a felmérésben résztvevők esetén kevesebb mint felére, 43,2 százalékra csökkent az elmúlt másfél évben, szintén 43,2 százalék hibrid rendszerben, jellemzően elsősorban otthonról dolgozott, 13,7 százalék pedig teljesen otthoni munkavégzésre állt át. A hibrid rendszerben foglalkoztatottak többsége (41,8 százaléka) egy héten két, illetve három (22,4 százalék) napot tölt home officeban.

A változás a munkavállalók többsége (60,6 százaléka) szerint pozitívan hatott teljesítményére. Mindössze 9,9 százalék számolt be negatív tapasztalatokról. A válaszadók bő harmada (29,6 százalék) nem érzett különbséget az irodai és otthoni munkavégzés közötti eredményességében.

A munkáltatók elsősorban technikai eszközökkel (laptoppal, telefonnal) támogatták az otthoni munkát (69,8 százalékuk), ami mellett esetenként egyéb technikai felszerelésekkel (monitor, billentyűzet) is hozzájárultak a kényelmesebb otthoni munkához (25,9 százalék), de többen bútorokkal (12,9 százalék) és rezsitámogatással (8,6 százalék) is segítették az átállást.

Figyelmet érdemelnek a válaszok arra a kérdésre, hogy mit tehetnének a munkaadók még annak érdekében, hogy zökkenőmentesebben működjön a távoli munkavégzés. Bár az első helyen a jelenleginél jobb eszközellátás (35,3 százalék) szerepel, ezt rögtön a rugalmasabb időbeosztás (25,2 százalék) követi, amely még a színvonalasabb IT supportnál (22,3 százalék) is fontosabb a munkavállalók számára. Érdemes tehát a cégeknek odafigyelni ezekre a visszajelzésekre a következő időszak modelljének tervezése során.

Némiképp meglepőnek értékelhető, hogy a home office megítélésével kapcsolatos negatív attitűdök elszórtan szerepeltek csak a válaszokban. Egyedileg jelent csak meg olyan vélemény, amely szerint hosszabb távon nem szerencsés az otthoni munkavégzésre berendezkedni, mert mentális és testi problémákat okozhat. Ezzel szemben voltak, akik kifogásolták, hogy a munkaadó maximálja az otthon tölthető napok számát, esetlegesen nem engedélyezi azt, tehát inkább szűknek, mint túlzónak értékelték a home office saját munkaadóiknál biztosított kereteit a felmérés résztvevői.

Nemzetközi kutatások hasonló képet festenek az otthoni munka térnyeréséről és a munkavállalók visszatéréssel kapcsolatos attitűdjeiről. A Pew Research tanulmánya szerint az amerikai felnőttek 20 százaléka dolgozhatott a világjárvány előtt részében vagy egészében otthonról. Ez az arány a Covid-19 idején 71 százalékra nőtt. A Harvard Business School felmérése alapján – amelyben 1500 főt kérdeztek meg – az otthoni munkára kényszerült amerikai munkavállalóknak mindössze 18 százaléka szeretne teljes munkaidőben visszatérni az irodába; 27 százalék tartósan otthonról dolgozna; 61 százalék a kettő kombinációjával lenne elégedett. A munkaadók körülbelül 70 százaléka viszont – a vállalati kultúra miatti aggodalmakra hivatkozva – szeretné, ha az emberek visszamennének az irodába.

Vegyes tehát a kép, és az sem könnyíti meg a cégek helyzetét, hogy a munkavégzés új formáinak törvényi szintű rendezése is várat magára. E helyzetben jogi szakértők egy céges home office szabályzat megalkotását javasolják, amely biztosíthatja az otthoni munkavégzés mindkét fél számára egyértelmű, kiszámítható gyakorlatát, és hozzájárulhat a munkavállalók megtartásához is.

A Siemensnél kialakított „new normal” rendszer a rugalmasságra, az egészségközpontúságra és a hibrid elvekre épül. Schmidt Andrea, a Siemens Zrt. HR vezetője szerint a kialakított rendszerük vegyíti a pre-COVID előnyeit a járvány idején tapasztaltakkal, és amennyire lehet, figyelembe veszi az egyének igényeit is. Rengeteg idő spórolható az otthoni munkavégzéssel, amelynek pozitív hatásaira ráéreztek a kollégák, de bizonyos esetekben a személyes találkozás továbbra is elengedhetetlen a szakember szerint, ezért döntöttek a hibrid megoldás mellett.

The post Mit várnak a cégektől a dolgozók? appeared first on Műszaki Magazin.