Ha Ön is épp mérlegeli vállalata jövőjét, érdemes már a tervezés fázisában megismernie azokat a jogi és adózási keretrendszereket, amelyek garantálják, hogy az élete munkájával felépített családi vagyon valódi biztonságot és hosszú távú értékmegőrzést nyújtson az elkövetkező generációk számára is.

Generációváltás a gépiparban – mikor jön el a cégeladás ideje?

A magyar feldolgozóipar, különösen a gépgyártás és a fémmegmunkálás területe, kritikus fordulóponthoz érkezett. A hazai palettán rengeteg olyan, a rendszerváltás hajnalán életre hívott családi bázisú középvállalatot találunk, amelyek mára stabil piaci pozíciókat, modern gépparkot és kiterjedt ügyfélkört építettek ki. Az alapító generáció azonban elérte a nyugdíjkorhatárt, és visszatérő kihívást jelent, hogy a családon belül nincs közvetlen utódlás, vagy a következő generáció más szakmai utat választ.

Ebben a helyzetben a stratégiai döntés meghozatala nem tűr halasztást. A piaci kényszerek, a technológiai fejlődés és a globális ellátási láncok változása megköveteli a folyamatos tőkeinjekciót és a friss szemléletű menedzsmentet. Ha valaki túl sokáig halogatja az utódlás vagy az értékesítés kérdését, az üzemfolytonosság veszélybe kerülhet, ami csökkentheti a vállalat piaci értékét. Az időben megkezdett előkészítés lehetővé teszi, hogy kényszerhelyzet helyett a piaci ciklusok csúcsán, tudatosan választott vevőnek adja át a stafétát, megőrizve az üzem integritását.

A leggyakoribb buktatók egy vállalat eladásakor

A magyar kkv-szektorra jellemző ad hoc döntéshozatal egy cégeladásnál végzetes lehet. A felkészületlenség miatt a vevőjelöltek az átvilágítás során olyan kockázatokat azonosíthatnak, amelyekkel jelentősen lenyomhatják az árat, vagy akár el is állhatnak az üzlettől.

Érdemes figyelembe venni az alábbi kritikus pontokat, ahol a legtöbb tranzakció kisiklik:

• A rendezetlen cégstruktúra: Az évek során kialakult, gyakran átláthatatlan tulajdonosi hálók és a magánvagyonnal keveredő vállalati eszközök megnehezítik a tiszta átvilágítást.
• Az adózási előkészítés hiánya: Sokan csak az adásvételi szerződés aláírásakor szembesülnek azzal, mekkora adóteher sújtja a realizált árbevételt, pedig ez korai tervezéssel legálisan mérsékelhető lenne.
• A túlzott függőség az alapítótól: Ha a vállalat napi működése kizárólag a tulajdonos személyes kapcsolataira és döntéseire épül, a vevő szemében a cég kockázatos és kevésbé értékes.
• A nem megfelelő időzítés: A gazdasági környezet és az iparági trendek figyelmen kívül hagyása miatt sokan akkor próbálnak szabadulni a cégtől, amikor a piaci mutatók éppen kedvezőtlenek.
• A titoktartás megsértése: A szándéknyilatkozat előtti információszivárgás bizonytalanságot szülhet a beszállítók és a kulcsemberek körében, rontva a cég alkupozícióját.

A cégérték okos kivonása és a tőkemozgatás adózási szabályai

Egy ipari vállalat értékesítésekor a hatályos jogszabályok keretein belül több olyan adótervezési lehetőség is kínálkozik, amelyekkel optimalizálható a tőkekivonás folyamata. Nem mindegy ugyanis, hogy osztalékként, árfolyamnyereségként vagy egy holdingstruktúrán keresztül történik-e meg a tőke mozgatása.

Az ipari tevékenységből kivont vagyon optimális kezeléséhez elengedhetetlen a hatékony tőkestruktúra kialakítása. Egy jól felépített vagyonkezelő alapítvány vagy bizalmi vagyonkezelési konstrukció például az adózási szempontokon túl az eszközök védelmét is biztosítja a jövőbeli hitelezői igényekkel szemben. A tulajdonosváltás során felmerülő adóterhek mérséklése érdekében érdemes már a tranzakció előtt legalább 1-2 évvel megkezdeni a társaság jogi és pénzügyi strukturális optimalizálását.

Ez a folyamat kiterjed az eszközállomány precíz auditjára, a profilidegen vagyonelemek tudatos leválasztására, valamint az átlátható cash-flow kimutatások kidolgozására, amelyek együttesen teremtik meg az alapot a törvényes adóelőnyök és a hosszú távú értékmegőrzés maximalizálásához.

Új utakon a tőke – digitális befektetések és adózási hátterük

A cégeladásból származó jelentős tőkeállomány kezelésekor a modern befektetési formák is előtérbe kerülnek. Míg korábban az ingatlanpiac és az állampapírok jelentették a fő irányt, ma már a digitális eszközök, így például a kriptovaluta is helyet követelnek maguknak a diverzifikált családi portfóliókban. Bár ezen instrumentumok kiemelkedő likviditást és globális mozgásteret garantálnak a tulajdonosok számára, kezelésüket egyedi szabályozási előírások határozzák meg.

Ha ezt az utat választja, rendkívül fontos, hogy a tranzakciók dokumentálása és a bevallások készítése során precízen kövesse a hatályos előírásokat. Érdemes szem előtt tartani, hogy bár a hazai kriptovaluta adózási szabályok – a 15 százalékos személyi jövedelemadó-kulccsal és a kizárólag fiat pénzre történő visszaváltáskor felmerülő adókötelezettséggel – átlátható és befektetőbarát környezetet biztosítanak, az ügyletek pontos nyomon követése továbbra is szigorú adminisztrációt követel. Az ipari szektorból érkező tőke tisztasága és eredetigazolása alapvető követelmény a digitális eszközök piacán is. A helyes adóstratégia kialakításával elkerülhető, hogy a modern technológiák alkalmazása felesleges kockázatot jelentsen a családi vagyonra nézve.

Biztonságos átörökítés és az ipari vagyon hosszú távú védelme

Az ipari tevékenység során felhalmozott vagyon megőrzése nem ér véget a cég eladásával; sőt, a tulajdonosváltás után kezdődik csak az igazi vagyonvédelmi munka. A cél ilyenkor már nem a profit maximalizálása a termelésen keresztül, hanem a tőke reálértékének megőrzése és biztonságos átadása a következő generációnak. Ehhez olyan nemzetközi és hazai struktúrákat kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy a családi vagyon egyben maradjon, és védett legyen a váratlan piaci vagy jogi fordulatokkal szemben.

A szakszerű vagyonadó tanácsadás elengedhetetlen segítséget nyújt a generációváltás útvesztőiben. Ezek a szolgáltatások segítenek eligazodni a különféle alapítványi formák, bizalmi vagyonkezelési szerződések és nemzetközi holdingstruktúrák között. Egy professzionális vagyonvédelmi keretrendszer lehetővé teszi, hogy a tulajdonos  pontosan szabályozza az örökösök hozzáférését a vagyonhoz, megelőzve az esetleges családi vitákat vagy a vagyon felélését. Az ipari fegyelem, amellyel a gyárát vezette, ebben a fázisban is kifizetődik: a tudatos struktúraépítés a garancia arra, hogy az elért sikerek gyümölcsét unokái is élvezhessék.

Crystal Worldwide Group: szakértői támogatás a biztonságos tranzakciókhoz

Egy áttörhetetlen vagyonvédelmi struktúra megalkotása precíziós tervezést és mélyreható szakmai ismereteket igényel, ahol a legapróbb részleteknek is döntő jelentőségük van. A bonyolult nemzetközi adózási szabályok és a hazai előírások közötti eligazodásban elengedhetetlen egy olyan partner közreműködése, aki évtizedes tapasztalattal és kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkezik a tőkevédelem területén.

Ebben nyújt megbízható szakmai támogatást a Crystal Worldwide Group, amely több mint harminc éves nemzetközi tapasztalattal segíti ügyfeleit a jogszerű, biztonságos és hatékony vagyonkezelésben, a legmagasabb szintű diszkréció mellett.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Cégeladás az iparban: adócsapdák és vagyonvédelem appeared first on Műszaki Magazin.

A részletes keresésre szánt időt már csak azokra a cégekre áldozzák, amiket a mesterséges intelligencia ajánl nekik, ezzel pedig teljesen átrendeződik a piac. Ha egy vállalat digitális jelenléte nem tisztázott a nyelvi modellek számára, a potenciális ügyfelekből álló tölcsér anélkül szűkül be, hogy arról a cégvezetés tudomást szerezne, míg végül a márka teljesen eltűnhet a radarról.

Az elmúlt 25 év legnagyobb átalakulása zajlik éppen az internetes keresésben: a kulcsszavas böngészést felváltotta a közvetlen kérdezés. A Google legújabb fejlesztései – köztük a háttérben futó, villámgyors Gemini modell és az önállóan kutató keresőügynökök – pedig végleg megváltoztatják a megszokott működést. A felhasználók ma már nem akarnak maguk dönteni egy találati lista alapján, hanem azonnali, összefoglalt és pontos válaszokat várnak.

Ez a fordulat a B2B szegmenst érinti a legérzékenyebben, hiszen a komplexebb és hosszabb döntési folyamatok miatt itt gyorsan kialakulhat a „sötét vásárlási tölcsér” jelensége. A vásárlók és beszerzők a döntéseik előtt már az AI-tól kérnek tanácsot. A nyelvi modellek pedig egyetlen válaszban kiemelnek számukra 3-4 konkrét céget. A láthatatlan vállalatok így teljesen kimaradnak ezekből az ajánlásokból, a leendő ügyfelek pedig anélkül mennek át a konkurenciához, hogy a cég fel tudná mérni ezt a kárt.

Konszolidáció és a VIP-klub effektus

A St. Gallen-i Egyetem 2026 áprilisi kutatása – amelyet Julius Schulte és csapata végzett – rámutatott, hogy az AI-ajánló rendszerek működése kifejezetten igazságtalan képet mutat. A vizsgálatok szerint bár az AI által használt háttérforrások és weboldalak naponta akár 65 százalékban is cserélődhetnek, a konkrét cég- és márkaajánlások ennél lényegesen állandóbbak, és 45-59 százalékos stabilitást mutatnak.

Ez a működés a gyakorlatban egyfajta VIP-klub effektust hoz létre. Bizonyos piacvezető vagy jól feldolgozott szereplők folyamatosan ott vannak az AI ajánlásaiban, miközben a többi vállalat szinte teljesen láthatatlanná válik a mesterséges intelligencia számára.

„A vállalati szektor jelentős része továbbra is a klasszikus Google-helyezéseket figyeli, miközben a célcsoportjuk már nagy valószínűséggel AI-alapú döntéstámogató rendszereket használ. Az AI-modellek nem szavakat, hanem entitásokat – valós fogalmakat, szereplőket és összefüggéseket – értelmeznek. Ha egy cég adatai strukturálatlanok vagy hiányosak, a rendszerek vagy teljesen mellőzik a márkát, vagy félrevezető információkat adnak meg róla”

– mutat rá Hrenkó András, a hrenko.ai alapítója.

AEO (Answer Engine Optimization): a láthatóság 4 alapköve

A generatív modellekre és keresőügynökökre való optimalizálás alapvetően eltér a hagyományos SEO-tól. Ahhoz, hogy egy márka bekerüljön az AI által generált ajánlásokba, az alábbi négy pillérre kell építkeznie:

Entitásépítés és strukturált adatok: az AI-ügynökök pontos megértését a Schema.org jelölések (pl. termék, esemény, FAQ) biztosítják, így a robotok közvetlenül kiolvashatják a lényeges adatokat.

Hiteles forrásstruktúra és márkaemlítések: a nyelvi modellek kiemelten támaszkodnak a mértékadó sajtóorgánumokra, szakmai jegyzékekre és iparági elemzésekre. Nem kizárólag a közvetlen hivatkozások (linkek) számítanak, hanem a tiszta márkaemlítések kontextusa és azok szakmai hitelessége.

Válaszközpontú, adatgazdag tartalom: a semmitmondó marketingnyelvet a tréningbotok átugorják. A lényegre törő, kérdés-válasz struktúrába rendezett tények és a rendszeresen frissített szakmai anyagok élveznek elsőbbséget.

Technikai bejárhatóság (AI-botok): a szerveroldali védelmek vagy tárhely-beállítások nem blokkolhatják az AI-szolgáltatók (pl. OpenAI, Anthropic, Perplexity) keresőrobotjait, különben az oldal láthatatlan marad.

Adatalapú kontroll: mérhetővé vált a láthatatlan AI-jelenlét

Mivel a nyelvi modellek válaszai lekérdezésről lekérdezésre változhatnak, a láthatóság pontos mérése a teljes piacon komoly kihívást jelent. Ennek a technológiai korlátnak az áthidalására született meg az AEO Monitor, a hrenko.ai által fejlesztett elemzőplatform.

A szoftver a legmeghatározóbb modellekben – köztük a ChatGPT, Google Gemini, Claude, Perplexity és DeepSeek felületein – teszi fel a piac szempontjából releváns kulcskérdéseket, majd négy egzakt mutató alapján elemzi az eredményeket:

• Említési arány: megmutatja, milyen gyakran és mennyire kiemelten javasolja a márkát az AI.
• Ajánlási arány: kiemeli, hogy a válaszok hány százalékában szerepel a cég határozott, kiemelt javaslatként.
• Átlagos pozíció: méri a szöveges említések és a hivatkozott linkek helyezését.
• Domináns hangulat: automatikus elemzéssel vizsgálja, hogy pozitiv, semleges vagy kritikus a kontextus.

A platform ezenfelül méri az adott kontextusban a versenytársak közötti láthatóság eloszlását, feltárja az AI-t tápláló külső forrásokat, és megmutatja, hogy az AI-robotok milyen sűrűn látogatják a weboldalt.

„Nem a rendszerek kijátszása a cél. Először pontos képet alkotunk a vállalatok AI-láthatóságáról, majd a valós szakmai teljesítményüket és hitelességüket úgy strukturáljuk, hogy azt az AI-algoritmusok könnyen értelmezhessék és ajánlhassák. Az AEO Monitor adatai segítségével a cégvezetők végre megérzések helyett pontos mérések alapján tarthatják kézben és fejleszthetik márkájuk jelenlétét”

– összegezte Hrenkó András.

Forrás: Hrenko

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Cégek AI rangsorolása – ne maradjon le! appeared first on Műszaki Magazin.

Amikor a hivatalos, tényszerű vállalati tájékoztatás lassú vagy elmarad, az információ folyosói pletykaként áramlik tovább. A Munipolis okoskommunikációs hálózat legfrissebb felmérése rámutat, hogy a belső kommunikációs vákuum amellett, hogy mérgezi a munkahelyi légkört, számszerűsíthető anyagi kárt is okoz a vállalatoknak. Ráadásul minél nagyobb egy szervezet, annál gyorsabban fordulhat a dezinformáció a menedzsment ellen.

A legtöbb cégnél a mindennapi hajtás mellett egyszerűen nincs mód és idő arra, hogy minden egyes dolgozót személyesen vagy hosszadalmas értekezleteken tartsanak képben a cég aktuális helyzetéről. Ha azonban a vezetés hallgat, a háttérben elindul a találgatás, nagyon gyakran tényként tálalva és továbbadva. A bizonytalanság rosszindulatú interpretációknak is teret ad, amelyek gyorsan mérgezni kezdik a munkahelyi légkört, és módszeresen leépítik a cégbe vetett dolgozói bizalmat. Ha a vállalkozás amúgy is változás előtt áll, a veszély még nagyobb.

A Munipolis nemzetközi felmérések és saját, több országra kiterjedő ügyféltapasztalatai alapján vizsgálta, hogyan viszonyulnak a különböző munkakörben dolgozók a jelenséghez. A munkavállalók 64%-a tartotta jellemzőnek, hogy ha nem kapnak időben pontos információt a vállalati változásokról, a kollégák egymástól hallott félinformációk alapján kezdenek el kombinálni. A válaszokban nem volt jelentős eltérés az irodai és fizikai munkát végzők véleményében. A kezeletlen folyosói pletykák miatti érzelmi feszültség és motiválatlanság dolgozói becslések szerint és témától függően, de jelentős, szubjektív megítélésük szerint akár 15-20%-os hatékonyságromlást idéz elő az érintett osztályokon vagy csoportokban. Egy 200 fős középvállalat esetében a kieső munkaidő, a hibás teljesítések, a motivációvesztés és a bizonytalanság miatt emelkedő fluktuáció forintban éves szinten akár több tízmilliós, közvetlen veszteséget is jelenthet a cégnek. Hallgatni tehát tényleg arany, de a kiadási oldalon.

A pletyka azért is hatékonyabb, mint a szokásos hivatalos csatornák, mert majdnem mindenkihez eljut, és nem vár jóváhagyásra. Ha a vezetés nem mond semmit, a munkatársak maguk fogják kitölteni a csendet, és jellemzően nem optimista forgatókönyvekkel, hiszen a kommunikáció hiánya eleve bizalmatlanságot szül – mutat rá a helyzet veszélyeire Czinger Erik, a Munipolis magyarországi vezetője. „Minél nagyobb egy vállalat, annál jobban eltávolodnak egymástól a döntéshozók és a végrehajtók. A fizikai és szervezeti távolság miatt a menedzsment és a dolgozók között gyorsan kialakulhat egyfajta „mi és ők” szembenállás. Még a rossz hírek őszinte és egyenes közlése is sokkal kisebb kockázatot hordoz, mint a pletyka közvetlen gazdasági károkozása.

A kutatás rávilágít, hogy bizonyos vállalati méret felett a hagyományos eszközök – mint a faliújság vagy a hetente, havonta kiküldött körlevelek – már nem tudnak lépést tartani a spontán hírárammal. Olyan belső kommunikációs csatornákra van szükség, ami beosztástól és helyszíntől függetlenül, kontrolláltan eléri a munkavállalókat. Ha a hivatalos, hiteles információ azonnal és célzottan megérkezik, a pletykának egyszerűen nem marad sem ideje, sem tere eltorzítani a valóságot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tízmilliókba kerülhet a cégeknek a munkahelyi pletyka appeared first on Műszaki Magazin.

Nógrádi József, a Trenkwalder Recruitment Kft. stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója és az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet értékesítésért felelős igazgatója beszélt a mérnöki és az informatikai szakma munkaerőpiaci helyzetéről.

– Mekkora kereslet mutatkozik ma Magyarországon a mérnökök iránt?

– A mérnöki és az informatikai szakok nem tudnak lépést tartani a piac igényeivel. A trend inkább az, hogy csökken a mérnökhallgatók száma, és emellett egyre többen vannak, akik nem a hazai piacon, hanem külföldön szeretnének elhelyezkedni, ezért már a képzésüket sem itthon kezdik meg. Az Engame Akadémia kutatásából tudjuk, hogy több mint 18 ezer magyar hallgató tanul külföldön, számuk folyamatosan növekszik. A leggyakoribb céloroszágok: Ausztria, Hollandia, Németország, Anglia és Dánia.

Ebből fakadóan a bérek tekintetében is komoly versenyfutás zajlik a különböző szintű és tapasztalattal bíró mérnökökért. Látni kell, hogy az egész országon belül jóval mobilisabbak a mérnökök, mint korábban, a stabil nyelvismerettel bírókat pedig a nyugati cégek is előszeretettel vadásszák le: sokan el is költöznek Európába vagy Amerikába, illetve most már egyre többen mennek Ázsiába is. Az alternatív foglalkoztatás előnyeit sem szabad lebecsülnünk: sokan vállalnak projektfeladatokat és lesznek freelancerek vagy digitális nomádok.

Amikor a hazai mérnök lehetőségeiről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy gyakorlatilag az egész világgal versenyzünk értük. A bér nem minden, de ha az nincs rendben, akkor sok esetben már nem is folytatódik a beszélgetés egy állás kapcsán.

Szintén fontos megemlíteni, hogy sokkal több hallgató diplomázhatna mérnökként, ha a közoktatás minősége miatt nem esne ki menet közben. Rengeteg olyan technikus van az országban, aki, ha lehetőséget kapna, szívesen tanulna mérnöknek (ők azok a sok esetben már tapasztalt munkavállalók, akik mögött már 10–20 éves gyakorlat van, értik és tudják miről szól az adott szakma), de sok esetben erre sem ideje, sem pénze nincs. Ők egyébként a mérnökhiány miatt gyakran eleve mérnöki feladatokat végeznek el.

Az országban a legnagyobb hiány villamosmérnökökből és gépészmérnökökből van, de a minőségbiztosítási mérnökök vagy a tesztmérnökök iránt is nagy a kereslet.

– Milyen fizetések érhetők el a mérnöki, informatikus végzettségekkel?

– A belépő bérek közt általában nincsen akkora arányú különbség, mint a senior bérek esetében. Mindegy, hogy valaki minőségbiztosítási-, gépész-, esetleg villamosmérnök, ha nincs tapasztalata akkor a cégek szemében még képzetlennek számít és csak az erre szánt általános összeget kapja meg. Régió, szektor és cégméret alapján azonban egyaránt felfedezhetők különbségek.

Azokban a régiókban, ahol kevés a technológiai nagyvállalat, nincs akkora verseny, a belépőszint bruttó 500–600 ezer forint körül alakul. Egy képzett szakember ugyanitt bruttó 900 ezer – 1,2 millió forint között kereshet. Egy olyan régióban, ahol magas a technológiai cégek száma, komoly versenyhelyzet van, és a régió is elég fejlett, sok új beruházás érkezik (ilyen például Budapest és Észak-Nyugat Magyarország), a belépő mérnöki bérek bruttó 750 ezer forintról indulnak, a seniorok esetében pedig elérhetik a bruttó 1,5–1,7 millió forintot is.

Az IT szektorban túl vagyunk azon a korszakon, amikor kétszámjegyű béremeléseket hajtottak végre évről évre, és versenyfutás zajlott a fiatal informatikusokért. Ma a belépő informatikus bérek nagyon hasonlóak – ha egyáltalán vannak szabad pozíciók – a többi mérnöki területéihez. Ennek oka egyrészt az, hogy rengeteg gyakornoki és kezdő feladatot vett át az MI, másrészt visszaestek a megrendelések, emiatt kevesebb pozíciót tartanak fenn a cégek. Inkább a seniorok megtartása a cél sok helyen, és nem az új munkaerőre építenek.

A tapasztalt informatikusokért viszont továbbra is verseny zajlik, és nem ritkák a bruttó 1,5–2,2 millió forint közötti bérek. Itt is számít, hogy az ország mely részéről beszélünk, illetve a bankszektor, energetika, esetleg gyógyszeripar vagy globális SSC a munkáltató. A gyártás területén a legrosszabb most a helyzet: a bezuhanó kereslet miatt sok helyen inkább a leépítések a jellemzők.

– Ehhez képest milyen igényei vannak a friss diplomásoknak?

– Az igények terén nagyok az eltérések a jelentkező fiatalok és a munkáltatók között. Legtöbbször még nincsenek tisztában azzal, hogy milyen tényezők határozzák meg a fizetésüket – például, hogy egy adott cégnél az adott pozícióban dolgozóknál nem lehet jelentősen többet keresni (bértranszparencia). Sokan pedig azt hiszik, azért ajánlanak nekik annyi bért, mert ez egy alku kérdése. Az idei évtől a HR-esek keze sokkal jobban kötött, mint korábban, amikor még komoly alkukra volt lehetőségük jelölttől függően a cégeknek. Ma már kötöttek a bérek, különben a bérfeszültségen kívül az összes többi mérnöknek is béremelést kellene végrehajtani, erre pedig a feszített büdzsé mellett, recesszív környezetben a legtöbb cégnél esély sincs.

A kezdő villamos- és gépészmérnök hallgatók bérelvárása az elmúlt évektől eltérően már kezd közelíteni a valósághoz, ami annyit tesz, hogy a reális értékekhez képest 15–20 százalékkal magasabb elvárásokat támasztanak, ami a korábbi évek 30–40 százalékkal magasabb bérelvárásával szemben határozott elmozdulást mutat a realitás irányába. Az IT szektoron belül szintén látszik fejlődés, a hallgatók itt is hasonló értékeket fogalmaznak meg.

Fontos azt is megállapítani, hogy egyre nehezebb olyan fiatalokat találni, akik műszakos munkarendben hajlandók dolgozni. Felértékelődött az adott cég ESG értéke, azaz mennyire zöld, és mennyire figyel a dolgozók egészségére. Az alapbér mellett van-e lehetőség a home office-ra, sőt, az IT területen alapelvárás és a heti egyszeri bejárás a vágyott munkabeosztás. Emellett az is fontos, hogy milyen az adott cég employer brand-je.

Az is számít milyen fejlesztéseket hajtanak végre, van-e lehetőség a karrierútra, további tanulmányokra, nemzetközi lehetőségekre.

– Mit várnak a munkáltatók a frissen belépő szakemberektől?

– Egy versenyképes cég elvárja, hogy a juniornak már legyen valami gyakorlata akár gyakornoki, akár iskolaszövetkezeti keretek között szerezte azt. Ráadásul ez releváns gyakorlati feladat legyen. Kiváló lehet, ha valakinek volt már valamilyen önálló projektje, ahol kiderült a valós tudás, a problémamegoldó képesség.

A nyelvtudás talán fontosabb, mint valaha, stabil, tárgyalóképes nyelvtudással lehet érdemi pozícióba kerülni, hiszen a cégek többsége nemzetközi hátterű, vagy nemzetközi piacon szeretne dolgozni. A specializáció elérte a mérnök területeket is, önmagában az alapképzettség nem elég, fontos előny lehet, ha valaki a tesztelésben, fejlesztésben vagy az automatizálásban jártas.

A mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával foglalkozó szakemberekre egyre inkább növekszik az igény: mindegy, milyen területről van szó, ha tudja alkalmazni az MI-t és van tapasztalata annak bevezetésével az adott területen, akkor szükség van rá.

Szerző: Pörge Béla

Forrás: Trivero

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az egész világgal versenyeznek a hazai cégek a mérnökökért appeared first on Műszaki Magazin.

A színpadon pedig szakemberek osztották meg gondolataikat olyan területeken, mint: a röntgenvizsgálat, a forrasztás, a kiberbiztonság, az oktatás vagy a félvezető ipar.

Újra kell értelmezni a felsőoktatás és az ipar viszonyát

A konferencia egyik hangsúlyos témája a magyarországi mérnökképzés helyzete volt.

„Nem beszéljük az ipar nyelvét, ezért egy új szellemiségre van szükség. A felsőoktatásnak ugyanis kínálnia kell az értékeket az ipar felé, nem pedig megvárnia, míg támogatást kap. A cégek is érdekeltek abban, hogy saját laborjaik legyenek az iskolák falai között. Nem adományokra, hanem kölcsönös érdekekre kell alapítani ezt a viszonyt”

– mondta Charaf Hassan, a Budapest Műszaki Egyetem rektora.

A mesterséges intelligencia elektronikai gyártás szegmenseiben játszott szerepe szintén részletesen terítékre került. Ennek egyik alkalmazási esete az AI nyomtatott áramkör-tervezés során való használata.

„A mérnököket nem váltja ki teljesen a technológia, de meg kell tanulniuk professzionálisan promptolni, és kihasználni az AI erejét”

– emelte ki Nadj István, a CAD-TERV Kft. ügyvezetője.

A végtelenbe és tovább

A tavalyi alkalomhoz hasonlóan egy teljes nap szólt az űr- és védelmi iparról, hiszen az európai űrtechnológia virágzik, nem utolsósorban az Európai Űrügynökség (ESA) aktivitásának köszönhetően. Egy ESA-ba befektetett euró ugyanis akár 2,8 euró többletbefektetést vonzhat harmadik felektől.

„Mindegy, hogy mit fejlesztenek itt lent, a földön, annak hatalmas potenciálja van, hogy technológiai transzferré váljon”

– emelte ki Ines Castelao, az ESA országfelelőse, miközben arra bátorította a magyar cégeket, hogy használják ki a szervezettel való közös munkában rejlő lehetőségeket.

„Való igaz, hogy szigorúbbak a szabványok a nagyobb sugárzás és hőmérséklet kitettség miatt. De ha sikerül nekik megfelelni, az egyben egy minőségi igazolás, ami megnyitja az utat a védelmi és a repülőipar irányába is.”

Magyarország az utóbbi időben jelentősen növelte hozzájárulását az ESA költségvetéséhez, és egy közös, kormányzati és ESA támogatással zajló startup program keretében is be lehet kapcsolódni a szervezettel folytatott munkába.

InnoElectro Díjak

Az InnoElectro Nagydíjat is átadtak a hazai elektronikai gyártás ökoszisztémájának leginnovatívabb megoldásainak elismeréseként. Az első helyet a Grif-Tools Kft. szerezte meg, amely idén harmadik alkalommal vett részt az eseményen. Az MPG (Multi Parallel Gripper) eszközük, amely a robot és kooperatív robot megfogók piacán rukkolt elő újdonsággal, a felhasználók számára korlátlan megfogási variációkat nyújt, valamint segítségével sokkal szélesebb körűvé válik alkalmazhatóvá az automatizált technológia.

„Egy szabadalmaztatott magyar termékről van szó, amely megkoronázza alkotómunkánkat. Talán egy kicsit megelőztük vele a piaci igényeket, de más vásárokra is elvisszük. Ez a mostani pedig egy remek helyszín, hogy elkezdjük ezt a folyamatot a kelet-közép-európai régióban”

– mondta Forgách István, a Grif Tools Kft. értékesítési igazgatója. A díjazottak között a második helyet az Elas Kft. terméke kapta, a Danutek Kft. lett a harmadik.

A forrasztás bajnokait ünnepelték a helyszínen

Az InnoElectro továbbra is az a hely, ahol az ipar legkiemelkedőbb forrasztó tehetségei bizonyíthatnak. Az IPC nemzetközi non-profit iparági szövetség helyi fordulóján 42 szakember indult, és immár negyedszerre Zsombok Péter, a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. munkatársa nyert, így Magyarországot ismét ő képviselheti a forrasztási világbajnokságon.

A legfiatalabbak ugyancsak megmutathatták forrasztó képességeiket a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) versenyén. Mintegy 134-en jelentkeztek 29 iskolából, azonban csak 105-en szállhattak versenybe a kapacitáskorlát miatt. Egyéniben Sisa László, a nyíregyházi Bánki Donát Kollégium tanulója diadalmaskodott, míg a legjobb csapat a budapesti Trefort Ágoston Kéttanítási Nyelvű Technikum lett.

www.innoelectro.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post InnoElectro 2025 – Az űripar fontos lehet a hazai cégek számára appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb emelkedés Somogy, Fejér és Zala vármegyékben volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan az elérhető állások száma kis mértékben, de folyamatosan csökkent továbbra is – derül ki a Profession.hu idei harmadik negyedéves jelentéséből.

Magyarországon összesen 6,9%-kal több jelentkezést adtak le a munkakeresők a Profession.hu felületén aktivált álláshirdetésekre 2024 harmadik negyedévében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A vizsgált három hónap során a betöltésre váró, nyitott pozíciók száma pedig 2%-kal csökkent a leglátogatottabb hazai állásportálon.

Egy vármegye kivételével mindenhol aktívabbak a munkakeresők, mint tavaly

Nógrád vármegye (-27,2%) kivételével az ország egész területén nőtt a nyitott állásokra érkezett jelentkezések száma, legnagyobb arányban Somogy (38,5%), Fejér (34,2%) és Zala (32,1%) vármegyékben. A három legintenzívebb munkavállalói aktivitást magáénak tudó terület után szorosan következik a többi, szintén 20% fölötti jelentkezésszám növekedést elérő vármegye: Csongrád-Csanád (29%), Jász-Nagykun-Szolnok (28,9%), Győr-Moson-Sopron (28,3%), Vas (24,4%), Veszprém (23,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (23,6%), Pest (22,7%), Bács-Kiskun (21,8%), valamint Hajdú-Bihar (20,9%).

A legkisebb növekedést Békés vármegyében mérte a Profession.hu, ahol 2,5%-kal haladta meg a jelentkezések száma az előző év azonos időszakában elért eredményt.

Az álláskeresők érdeklődése a leginkább a cégvezetés, menedzsment és a HR, munkaügy kategóriákban nőtt

Az álláskeresők által preferált szakmák sorrendje átrendeződött: országos szinten 40,6%-kal több pályázatot küldtek be most a cégvezetés, menedzsment kategóriában elérhető lehetőségekre, mint egy évvel korábban.

Szintén kétszámjegyű emelkedés volt a HR, munkaügy (24,1%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (21,4%), a gyártás, termelés (20,3%), az üzleti támogató központok (20%), a jog, jogi tanácsadás (18,9%), az IT programozás, fejlesztés (15,2%), a fizikai, segéd, betanított munka (14,1%), a szakmunka (13,2%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (10,3%), valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció (10,2%) területén meghirdetett pozíciókra is – ez utóbbi az előző negyedévben még az első helyen szerepelt

A legnagyobb csökkenés a mezőgazdaság, környezet területére jelentkezők arányában látható (-36,3%).

Több pályázatot adtak le a munkakeresők a meghirdetett állásokra, mint tavaly ilyenkor

Az ország egész területén átlagosan 2%-kal csökkent a feladott álláshirdetések száma 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (-26,8%) lassult le a toborzás intenzitása, de szintén kétszámjegyű csökkenés történt Borsod-Abaúj-Zemplén (-16,3%), Győr-Moson-Sopron (-13,9%), Veszprém (-12,8%), valamint Komárom-Esztergom (-12,6%) és Fejér vármegyében is (-11,3%). A legjelentősebb növekedés pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg (11,53%), Hajdú-Bihar (25,6%) és Békés (35,9%) vármegyékben látható.

„Szeptemberben felmértük a munkaadók 2025-re vonatkozó várakozásait. A megkérdezett közel 500 cég többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban. Jó hír az álláskeresőknek, hogy a munkaállományra vonatkozóan is inkább bővüléssel terveznek jelenleg: 45%-uk növelni fogja vállalata foglalkoztatotti létszámát és mindössze 11%-uk látja úgy, hogy csökkenteni kényszerül állományi létszámán. A meglévő kollégák megtartására pedig a cégek 53%-a tervez bérfejlesztést a következő év során”

– mondta el a friss kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A munkavállalók kilátásait tekintve elmondható, hogy júliustól a mezőgazdaság, környezet területén elhelyezkedni vágyók lehetőségei szűkültek be elsősorban, ahol a tavaly tapasztaltakhoz képest 26,6%-kal kevesebb nyitott pozíció került ki most az álláspiacra. Kétszámjeggyel csökkent még a mérnök, valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció és az IT programozás, fejlesztés kategóriák kínálata is.

Kiugró munkaerőigény tapasztalható azonban a vendéglátó szektorban, ahova országos szinten 65,3%-kal több szakembert kerestek ez idő alatt, mint tavaly ilyenkor. Ehhez az átlaghoz elsősorban a Pest vármegyében és a fővárosban felélénkült munkaerőfelvétel járult hozzá, ahol a legtöbb hirdetést aktiválták a kategóriában, Budapesten 65,6%-kal nőtt, míg Pest vármegyében közel megduplázódott a betöltésre váró pozíciók száma. Békés vármegyében a bank, biztosítás, bróker területen dolgozóknak háromszor annyi állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor és szinte azonos volt a helyzet Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg területén is. Nógrád vármegyében pedig a szakmunkásokra nőtt egyedül a kereslet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Optimisták a munkaadói várakozások – a cégek 45%-a létszámbővítést tervez 2025-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A nem túl rózsás gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét.  Így elsősorban belső hatékonyságuk javítására és ügyfeleik jobb kiszolgálására összpontosítanak.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A felmérés előző hullámához hasonlóan a vállalatok kétharmada (65%) vezetett be újításokat, azonban a korábbinál több cég vállalt egyszerre több innovációt is párhuzamosan. A további innovációs tevékenységet folytató cégek aránya némileg emelkedett (63 százalékra nőtt a korábbi 60-ról), de ez esetben is igaz, hogy a vállalatok párhuzamosan a korábbinál több innovációs tevékenységet folytatnak – ennek korábbi több hullámon keresztül tapasztalható csökkenése állt most meg.

Zuhant viszont azon cégek aránya, amelyek egyéb innovációs tevékenységeket ‒ így a kutatás-fejlesztést, magas technológiai szinten képviselő gépek vagy szoftverek vásárlását, automatizálást ‒ terveznek a következő egy évben. Míg korábban minden második vállalat (47 százalék) tervezett ilyen újítással, 2024 első félévében a vállalatoknak csak mindegy harmada (35 százaléka) tervezi ezt a következő egy évben.

Minden harmadik cég számára nem ez a fő kérdés

„A vállalatok innovatív megoldások iránti nyitottságát, illetve lehetőségeiket jól mutatja a digitális transzformáció üteme és mélysége”

– mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója.

A K&H innovációs index kutatása során az elmúlt két évben folyamatos hullámzást mutat a digitális transzformációt lényegi kérdésként kezelő vállalatok aránya. Az év első félévében magasabb, míg a második félévében alacsonyabb ez a mutató. Jelenleg háromból két vállalat (65 százalék) tartja fontos feladatnak a digitális transzformáció, bár minden harmadik (33 százalék) cég számára számos más terület lényegesebb a vállalati működés során.

Töretlenül emelkedik a számítógép- és internethasználat

A korábbiaknál kevesebb cég honosította meg működése során az agilis fejlesztési módszertanokat (az előző félév 15 százalékáról 6 százalékra csökkent). Azonban kiemelendő, hogy 2022 második féléve óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nem használják és nem is tervezik bevezetni az agilis módszertant.

Emelkedett a számítógép használat a munkavállalók körében (a korábbi 61 százalékról 66-ra), valamint visszanőtt az informatikai képzést nyújtó cégek aránya (15 százalékról 19-re). Némileg több vállalatnál vesznek igénybe hordozható digitális eszközt (fél évvel korábban 56 százalékék számolt be erről, míg most 59). Szintén kis mértékben, de tovább araszol felfelé (a tavalyi 74 százalékról 76-ra nőtt) azon cégek aránya, amelyeknél az alkalmazottak internetet is használnak munkájuk során. S bár ezek a növekedések féléves viszonylatban nem látványosak, ha azokat a mérés kezdeti értékeihez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy 2021. első féléve óta 18, 20, illetve 27 százalékpontnyi emelkedések történtek a számítógép, a hordozható digitális eszközök és az internet átlagos használata terén.

Németh Balázs úgy látja, hogy a vállalatok újdonságokra való nyitottságát leginkább az motiválja, hogy javítsák saját hatékonyságukat, reagálóképességüket, magasabb szinten szolgálják ki ügyfeleiket, illetve javítsák termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét. „Új piacok megszerzésére a nem túl rózsás gazdasági helyzetben most nem nagyon törekednek” – teszi hozzá. Szerinte az innovatív fejlesztéseket leginkább visszafogó erő, hogy a cégek egy része elégségesnek gondolja az eddig elvégzett újításokat, általában sem tartják eléggé innovatívnak saját ágazatukat, de ha mégis szeretnének ezzel foglalkozni, akkor gyakorta küzdenek forráshiánnyal. Márpedig saját árbevételükhöz viszonyítva évek óta 10 százalék körüli részt fordítanak új megoldások bevezetésére, miközben jelentősen (22 százalékról 16-re) esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek pályázati támogatást nyertek valamilyen innovációra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lassul a cégek digitális átállása appeared first on Műszaki Magazin.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A makrogazdasági környezet alakulása jelentősen befolyásolja a cégek innovációs kedvét. Ismét emelkedett (a tavalyi 52 százalékról 62-ra) azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de érzékelhetően (19 százalékról 14-re) csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a főindexet alkotó és egyes részterületeket közelebbről bemutató alindexeket elemezzük. Továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pontot jelez), míg a megvalósult innovációk alindexe több év nagyon lassú kapaszkodását és stagnálását követően idén először 4 ponttal 37 pontra emelkedett. Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagy terveket egyik vállalat sem szövöget, de amit a fejlesztések terén mindenképpen meg kell tenni, azt azért megvalósítják.

Hiányzik a távlatos gondolkodás vagy a pénz

„Évek óta figyeljük és elemezzük a vállalatok innovációhoz való hozzáállását” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. „Tapasztalataink szerint a hazai cégek innovációs törekvéseit leginkább az jellemzi, hogy saját hatékonyságukat kívánják javítani, megteremtik annak a feltételeit, hogy képesek legyenek gyorsabban reagálni, illetve meglévő ügyfélkörüket jobban kiszolgálni, termékeik vagy szolgáltatásaik minőségén javítanak. Az ennél távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük”

– tette hozzá az innovációs vezető.

Amennyiben a vállalatok árbevétele szerint igyekszünk megérteni a folyamatokat, jól látható, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel 39 ponttal, míg a többi árbevételi csoport jóval (12-7 ponttal) elmarad mögöttük.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), esetükben a mutató 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. Legalacsonyabb indexet a mezőgazdasági vállalatok értek el (22 pontot, bár a 2023 első félévi mélypont óta némileg emelkedett). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pontra), ugyanakkor az iparé 4 ponttal csökkent (26 pontra).

A K&H felmérése szerint tovább csökkent (18 százalékról 12 százalékra) azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint tették ezt az elmúlt két évben, miközben szignifikánsan több vállalat tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument (67 százalék a korábbi 57 százalékkal szemben). Igaz, ez azt is jelenti, hogy nem nőtt (sőt minimálisan, 24 százalékról 22-re csökkent is) azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak. A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki. Jelentősen csökkent (22 százalékról 16 százalékra) azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Tükröm, tükröm, mondd meg bátran!

Innovációs stratégiát (akár csak a vállalati stratégia részeként) a vállalatoknak mindössze 8 százaléka készített. Jól érzékelhető, hogy a magukat vezető innovátor cégnek vallók, az írott innovációs stratégiával rendelkezők, valamint az inkább agilis vezetői stílusú vállalatok körében továbbra is jelentősen magasabb innovációs index értékeket mértek a kutatók.

Az önkép és a valóság azonban kissé eltér egymástól. A magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek esetében nem egyértelmű a helyzet: valójában 43 százalékuk nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 81 százalékuk nem is tervez ilyet egy éven belül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kivárnak a cégek az innovációkkal appeared first on Műszaki Magazin.

A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.

Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció

A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.

A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.

Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.

Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.

„A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”

– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.

Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát

Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.

A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.

„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”

– mondta Hegyi Tibor.

A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.

Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.

„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”

– tette hozzá a szakember.

Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között

Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).

„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”

A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.

Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása, a Nagy Produktivitás Körkép keretében 1000 fehérgalléros dolgozót kérdeztek arról, mennyire látja hatékonynak saját munkáját és munkahelye működését. Az online felmérést a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készítette az NRC piackutató közreműködésével.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek appeared first on Műszaki Magazin.

Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség, ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon appeared first on Műszaki Magazin.

A gyorsan változó energiaárak és a fenntarthatóság előtérbe kerülése lépésre ösztönzik a hazai vállalkozásokat is. A Schneider Electric friss felméréséből többek között kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége már megvalósított ilyen irányú fejlesztést, vagy éppen folyamatban van náluk a beruházás. A válaszokból az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és a fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért.

A felmérés alapján, a válaszadók közel felénél már megvalósult, negyedénél pedig folyamatban van energiahatékonysági fejlesztés.  Mindössze öt százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni a fejlesztéshez szükséges forrást. Akiknek terveik között szerepel ilyen jellegű beruházás, azoknak kétharmada legfeljebb tízmillió forintot szánna rá, míg a többiek 10 és 100 millió forint közötti összeget fordítanának erre.

Legnagyobb előny a költségcsökkentés

Az energiahatékonysági beruházások legnagyobb előnyét a Schneider Electric kutatása során megkérdezettek 60 százaléka egyértelműen a költségek csökkentésében látja. Ugyanakkor 20-20 százalék jelölte meg a fenntarthatósági célok teljesítését, illetve a folyamatok hatékonyabbá tételét elérendő célként.

A kutatásban résztvevők közül a legtöbben – 70 százalék – a nyílászárók cseréjét vagy az épület szigetelését végezték el, vagy tervezik a jövőben. Hasonlóan magas azok aránya – a megkérdezettek mintegy kétharmada –, akik megújuló energiaforrást is bevontak, vagy bevonnának az energiamixbe.

A válaszadók valamivel több mint fele pedig az elavult, korszerűtlen gépek lecserélésébe is befektet az energiahatékonyság javítása érdekében, míg a fűtő- és hűtőberendezések cseréjét a felmérésben résztvevők 45 százaléka jelezte.

A felmérésből az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért. Fogyasztásmérők telepítéséről, valamint a régiek modernebb eszközökre cseréléséről a válaszadók negyede számolt be, míg korszerű épületautomatikai rendszert ötödük telepített. A megkérdezettek ötöde nyilatkozott arról is, hogy átállt az elektromos áram használatára a gépek üzemeltetésénél.

Meghatározó szempont a gyártó hírneve

Több tényező is számottevő mértékben befolyásolja, hogy az energiahatékonysági beruházás során milyen termékeket, eszközöket választanak a hazai vállalkozások. A legfontosabb szempont, amit a válaszadók kétharmada emelt ki, hogy a piacon ismert és elismert legyen a gyártó, amelynek a megoldását használják. Majdnem ilyen fontos tényező, hogy mit javasol a kivitelező, valamint a biztonság is elsődleges (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek a válaszadók). A minőségi és gyors segítséget nyújtó szervizhálózatot a megkérdezettek 40 százaléka említette fontos szempontként, ugyanakkor mindössze öt százalék volt azok aránya, akiknek az ár a legfontosabb tényező.

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy a kivitelezőről milyen szempontok alapján döntenek a vállalkozások egy energiahatékonysági beruházás során. A legtöbben – a válaszadók 40 százaléka – ajánlás útján keres meg lehetséges kivitelezőket. A válaszadók 30 százaléka tendert ír ki a feladat elvégzésére, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik régi kapcsolat, vagy ismeretség alapján választanak.

A fogyasztás mérése, az adatok gyűjtése segít az okos döntésben

„A Világgazdasági Fórum elemzése szerint napjainkban az energia mintegy 60 százaléka elvész, vagy elpazarolják, ezért a digitális technológiák és a villamos áram fokozott használata kulcsfontosságú az éghajlati és energiaválságok kezelésében. Ahogy a kutatásból is látszik, a hazai vállalkozások többsége az első lépéseket már megtette, vagy most teszi meg az energiahatékonyabb működés felé.  Épületek digitalizálásával, a fogyasztás mérésével és irányításával például a szigeteléshez mérhető energiamegtakarítás érhető el úgy, hogy az ilyen fejlesztések költsége alig több mint a szigetelés egy tizede. Hazai példa is van arra, hogy intelligens mérőberendezésekkel és az általunk szállított energiamenedzsment rendszerrel akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető az energiafelhasználásban.”

– mutatott rá Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így reagálnak az energiakrízisre a hazai cégek appeared first on Műszaki Magazin.

Ennyi idő ezen vélemények szerint van arra, hogy az emberiség – beleértve a vállalkozásokat is – tegyen azért, hogy fenntarthatóvá váljon a jövő. A K&H Cápák között üzleti showműsor jelentkezőinek körében végzett felmérése szerint az induló vállalkozások is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, jelentős részüknél ez már a termékfejlesztéskor döntő szempontnak számít.

Egyre több szó esik a klímaváltozás rövid és hosszú távú lehetséges hatásairól. 2020-ban például New Yorkban elindult egy visszaszámláló óra, ami megmutatja, hogy mennyi idő múlva éri el a Föld a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz viszonyítva. A Climate Clock szerint kevesebb, mint 6,5 év van még addig a pontig. Ennyi idő van tehát szerintük arra, hogy a magánszemélyek, vállalkozások és a vállalatok tegyenek azért, hogy visszafordítható vagy legalábbis lelassítható legyen a globális felmelegedés üteme.

Már a termékfejlesztéstől szempont a környezetvédelem

Az élhetőbb jövő érdekében tett lépéseket már nemcsak a legnagyobb cégek helyezik előtérbe, hanem a KSH által január végén nyilvántartott 1,8 millió vállalkozás sem hagyja szó nélkül. Ez derül ki a K&H felméréséből is, amit a Cápák között című műsor pénzügyi tanácsadójaként végzett a jelentkezők körében.

„A Cápák között műsorba jelentkező vállalkozásoknál ugyan nem volt kitétel a fenntarthatósági fókusz, a felmérésből mégis azt látjuk, hogy az induló vagy fejlődni vágyó cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, már a termék vagy szolgáltatás fejlesztésekor is: jelentős részüknél döntő szempont az energiahatékonyság és az, hogy a késztermék minél inkább környezetbarát legyen. Emellett a helyi eszközök és alapanyagok használatát részesítik előnyben és a gyártási folyamatban is törekednek a környezetkímélő megoldásokra”

– részletezte az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

„A természeti értékek megóvása nemcsak az egyének, de a cégek felelőssége is. A fenntarthatóság ráadásul nem csak a Föld szempontjából fontos, de üzletileg is pozitív hatása van: növeli az adott cég értékét, mivel hosszú távon csökkenti a költségeket és kockázatokat”

– hívta fel a figyelmet Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.

„A felmérés arra is rávilágít, hogy a fenntarthatóság elsősorban belső indíttatásból fontos a cégeknek, legtöbben ugyanis saját maguk tartják lényegesnek a környezeti értékek megóvását és a társadalmi problémák elleni tenni akarást. Természetesen piaci alapja is van ennek a szemléletnek, mivel úgy látják, hogy a versenytársak is ilyen irányba mozdulnak, akiktől nem akarnak lemaradni, illetve a fogyasztók és a befektetők szemében is pozitívabb kép alakul ki így a vállalkozásról”

– tette hozzá Rammacher Zoltán.

A K&H a műsorban nyújtott tanácsadás mellett, a vállalkozásindítás- vagy fejlesztés iránt érdeklődőknek a K&H: üzletet ide! weboldalán nyújt hasznos pénzügyi tippeket a sikeres, pénzügyileg is fenntartható cég építéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már az induló cégek is a fenntarthatóságra fókuszálnak appeared first on Műszaki Magazin.

Egyebek mellett ezt állapítja meg a KPMG Global Tech Report 2022 felmérése. A kutatás készítői több mint 2200 felsővezetőt, iparági szakértőt kérdeztek az általuk követett IT stratégiáról, így a riportból többek között az is kiderül, hogy megérte-e a cégeknek a digitalizációba fektetni, illetve gátat szab-e bármi a továbbfejlődésnek etéren. Emellett választ kapunk azokra a kérdésekre is, hogy a vállalatok miként viszonyulnak a felhőben való adattároláshoz, vajon az új technológiák alkalmazása milyen további kiberbiztonsági kérdéseket vet fel, vagy hogy a digitálisan érett vállalatok mit csinálnak másképp versenytársaikhoz képest.

A példátlan piaci hullámzások ellenére a technológiai vezetők világszerte bíznak abban, hogy a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket. A KPMG Global Tech Report 2022 című kutatásában csaknem minden technológiai vezető arról számolt be, hogy az elmúlt két évben a digitális fejlődés hozzájárult a teljesítmény és a jövedelmezőség növekedéséhez. A lendületes növekedés és a feltörekvő technológiák iránti nyitottság ellenére a több mint 2200 technológiai felsővezetővel és iparági szakértővel készült felmérés arra is rámutat, hogy vannak még a továbbfejlődést hátráltató tényezők, úgy mint a technológiai területeken tapasztalható kompetenciahiány vagy a szaporodó kiberbiztonsági kihívások. Összességében azonban a vállalatok továbbra is lelkesen, elkötelezetten és bizalommal közelítenek a feltörekvő technológiákhoz.

A digitális transzformáció hozza a várt eredményeket, legfőbb motorja az ügyfélélmény növelése

Az elmúlt évek során a felsővezetők megtapasztalhatták a digitális átállás sikereit, és továbbra is optimisták a jövőbeli lehetőségek tekintetében. Szinte minden válaszadó megemlítette, hogy az elmúlt két évben szervezete digitális átalakulása javította az eredményességet, illetve a teljesítményt: a válaszadók közel 60%-a több mint 5%-os növekedésről számol be ennek köszönhetően.

A KPMG Global Tech Report 2022 kutatása többek között arra is rávilágít, hogy a digitális transzformáció egyik legfontosabb mozgatórugója az ügyfélélmény javítása. Az ügyfélközpontúság a vevők igényeit leginkább kiszolgáló, hatékony folyamatok, termékek és szolgáltatások megtervezését, bevezetését jelenti. Az ügyfélélmény fokozására irányuló stratégiai tervekben a cégek kulcsszerepet szánnak a nagyvállalati technológiának. Mivel az ügyfélkapcsolatok több terület együttműködését igénylik, ha a front-, middle-, és back-office területek nem összehangoltan működnek, akkor az túlbonyolított és lassú folyamatokhoz vezet.

A válaszadók 62 százaléka szerint a silószerű működés lebontása terén van még tennivaló. A vállalat technológiai újratervezésével és a részlegek közötti akadályok lebontásával a cégek hozzájárulhatnak az ügyfélélmény javításához. Azok a cégek, amelyek elkötelezettek az akadálytalan együttműködés kialakítása, a szervezetek közti határok lebontása iránt, kiemelkednek a többi közül.

Az olyan feltörekvő technológiákkal, mint a metaverzum is, számolnak a vállalatok, de a többségnél még nem történtek konkrét beruházások

A válaszadók felismerték a feltörekvő technológiákban rejlő potenciált, és dolgoznak azon, hogy lefektessék az alapokat. A megkérdezettek 46 százaléka tervezi, hogy a jövőben befektet az új technológiákba, de többségük még nem, vagy csak keveset haladt előre.

A metaverzum kapcsán még a digitálisan fejlett cégek is elismerték, hogy egyelőre vagy a versenytársaikra, vagy az ügyfelek részéről jelentkező igényekre várnak, mielőtt ők maguk ilyen technológiára épülő termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe fektetnének. Más iparágakkal összehasonlítva a pénzügyi szolgáltatások piacán mutatkozik a legnagyobb igény a metaverzumba irányuló befektetésekre a következő évben. A legkisebb érdeklődést az energia és a vegyipar mutatja a koncepció iránt.

A felhő alapú technológiák bevezetése ma már nem a digitálisan vezető cégek ismérve, hanem az IT egy evolúciós lépcsőfoka

A KPMG felmérése azt mutatja, hogy a felhőbe való átállás már javában zajlik. A széleskörű bizalmat jelzi, hogy a válaszadók 88 százaléka szerint cége már előrehaladt állapotban van a technológia bevezetésével. A válaszadók 80 százaléka elégedett a felhőbe való átállásnak köszönhető eddigi eredményekkel. Az ilyen megoldások fő előnye a válaszadók 35 százaléka szerint az, hogy olcsóbbak, mint a házon belül üzemeltetett rendszerek és mint a saját IT-infrastruktúra fenntartása. A megkérdezettek 33 százaléka a hatékonyság növelését látja a legnagyobb előnynek.

A rugalmatlan szervezeti kultúra és képzett szakemberek hiánya a digitális transzformáció két legnagyobb kihívása

A KPMG kutatása szerint a legnagyobb kihívás, amellyel a vállalatok a digitális technológiák bevezetése során szembesülnek, a szakemberhiány. Ez az egészségügyben (52 százalék) és a gyártó szektorban (48 százalék) a legszembetűnőbb.

A vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van olyan munkavállalókra, akik egyszerre rendelkeznek üzleti szemlélettel és digitális készségekkel. A legtöbb válaszadó szerint komoly kihívás olyan jelentkezők felkutatása, akik egyrészt értik az üzleti folyamatokat, másrészt az új digitális megoldások bevezetéséhez szükséges mély technikai tudással is rendelkeznek.  A munkavállalók képzésére és a toborzásra rendelkezésre álló, korlátozott költségvetés tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, és a tapasztalatok szerint ez az egész szervezetre hatással van. Mindez ugyanis megnehezíti az új rendszerek bevezetését, az elmozdulást a felhőalapú megoldások felé, és gátolja az információbiztonsági kezdeményezéseket is.

A digitális innovációt a változásoknak ellenálló szervezeti kultúra is veszélyezteti. A kockázatkerülő vállalati hozzáállás a digitális átállás legnagyobb kihívásainak egyike, és a válaszadók 24 százalékánál hátráltatja a digitális kezdeményezéseket.

„Ez a két terület jó példa arra, hogy a rendelkezésreálló know-how, a sikeres pilot-projektek és a forrásbőség ellenére is lemaradást szenvedhet el egy terület digitalizációja csupán az emberi oldalon meglévő hiányosságok miatt”

– mutat rá Tillinkó Zsanett, a KPMG Technológiai és Projekttanácsadási területének igazgatója.

A szakképzett munkaerő hiánya a kiberbiztonság területén is érezteti hatását

A fokozódó fenyegetések folyamatos nyomás alatt tartják a kiberbiztonsági csapatokat, miközben a szakemberhiány gyakran akadályozza a biztonsági erőfeszítéseket. A vállalatok szerint a kulcsképességek hiánya a legfőbb akadálya annak, hogy elérjék a kitűzött kiberbiztonsági célokat. A válaszadók 58 százaléka elismeri, hogy cége lemaradásban van a tervekhez képest – ez utalhat a kiberbiztonsági csapatok folyamatosan növekvő felelősségi körére is.

Az ügyfélkapcsolati csatornák digitalizációja a második legnagyobb kiberbiztonsági kihívás, a hibrid munkavégzés bevezetése után, amellyel a vállalatok szembesülnek napjainkban. Megfelelő védelem hiányában, a rendszerben újabb és újabb sebezhető pontok jelenhetnek meg, potenciálisan veszélybe sodorva az ügyfélkapcsolatokat. A KMPG 2022-es kiberbiztonsági kutatása (Mission: Trust. How to unlock the true value of the CISO) szerint az adatvédelmi aggályok tudják leginkább aláásni az ügyfelek bizalmát a cég és annak adatkezelése iránt. Annak érdekében, hogy a technológiai újítások bevezetése növelje az ügyfelek bizalmát és hűségét a cég iránt, a projektek során a kiberbiztonsági követelményeket már a tervezéskor be kell építeni az új rendszerekbe.

A felmérés szerint az említett problémák ellenére a válaszadók bíznak saját kiberbiztonsági képességeikben. Több mint 50 százalékuk nagyon magabiztosan állítja, hogy cége felkészült a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.

A digitális érettség hét meghatározó jele

A KPMG kutatása szerint a technológiai vezetők többsége ma már úgy véli, megtérülnek a versenyképeségük növelése érdekében végrehajtott digitális transzformációs kezdeményezések.  Az elmúlt két évben vagy a profitabilitásuk, vagy más 2 mérőszámuk is nőtt a digitális átállás eredményeként. Így a digitális transzformáció hatékonyságába fektetett bizalom rekordmagas szintre lépett, és maga az átállás alapkövetelménnyé vált.

A kutatás a digitális érettség hét fontos tényezőjét sorolja fel. Ezek a következők:

• Elkerülhetetlen a silószerű működés lebontása, a területek közötti kommunikáció megteremtése
• A szakemberhiány problémájára a vállalatoknak proaktív megoldásokat kell kidogozniuk, ki kell szélesíteniük a keresési bázisukat, nyitottá kell válniuk a többféle háttérrel és tapasztalattal érkező jelentkezőkre
• A felhő bevezetésében érintett különböző üzleti területek és az IT szoros együttműködése szükséges annak érdekében, hogy vállalati szinten egységes, költséghatékony felhő alapú megoldások szülessenek
• Az kiberbiztonsági szakembereket már a kezdetektől be kell vonni a technológiai döntésekbe és az IT biztonsági tudatosság kiépítésébe a vállalaton belül
• Az új technológiák bevezetésénél azokra kell a fókuszt helyezni, melyek leginkább elősegítik az ügyfélelégdettség növekedését
• Az ügyfélelégedettség érdekében képesnek kell lenni a platform szolgáltatók közti váltásra
• Merni kell kísérletezni és felvállalni bizonyos fokú bizonytalanságot

A digitális transzformáció válságállóvá teszi a vállalatokat

A digitális transzformáció terén aratott győzelem magabiztossá teszi a vállalatokat a napjainkban tapasztalható bizonytalanságokkal, kihívásokkal szemben. Az elért eredmények és a teljesítménynövekedés szinte “a túlélés” eszközévé tette az ügyfélközpontú technológiai stratégiákat. A KPMG tervezi, hogy a Global Tech Report 2022 felmérésben megfigyelt, digitális érettséget mutató viselkedésformákat később részletesen is megvizsgálja egy újabb kutatásban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megéri a cégeknek a digitális átállás appeared first on Műszaki Magazin.

A több éve tartó folyamatos globális instabilitás után az emberek egyre könnyebben férhetnek hozzá az új technológiákhoz (pl. mesterséges intelligencia, web3 és tokenizálás), amely elősegíti a kreativitás, a közösség és az adatvédelem fejlődését. A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy ezen új technológiákban rejlő értékek révén megváltoznak a felhasználói magatartások, és ennek nyomán az üzleti modellek is átalakulhatnak.

A 15 éven át Fjord Trends címmel publikált jelentésre épülő Accenture Life Trends 2023 az emberi viselkedés területén öt olyan globális hosszútávú iránymutatást azonosít, amely a következő évben átalakíthatja az üzleti életet, a kultúrát és a társadalmat.

Az Accenture Song tervezőkből, kreatív és technológiai szakemberekből, szociológusokból és antropológusokból álló globális hálózatának felismeréseire és információira épülő, mesterséges intelligenciával alkotott képekkel illusztrált éves előrejelzése 2023-ban a következő trendeket és intézkedéseket ajánlja a vállalatok figyelmébe.

1. Permakrízisben élünk, amihez alkalmazkodnunk kell – a világ az egyik globális katasztrófából lép a másikba, és az embereknek alkalmazkodniuk kell az instabilitáshoz, a vállalatoknak pedig készen kell állniuk a változásra. Ebben segíthet az emberiség évezredes tapasztalatait hasznosító négy válaszreakció (harc, menekülés, összpontosítás és dermedtség).  Ez befolyásolja azt, hogy mit vásárolnak, és hogyan tekintenek a márkákra és a munkáltatóikra – a vállalatoknak pedig készen kell állniuk a változásra.
2. Mi várható a hűség terén? – Egy instabil világban az emberek olyan helyeket, közösségeket keresnek, ahová tartozhatnak. Ezért a modern márkák elsősorban a közösségépítésre összpontosítanak, amely újradefiniálhatja a hűséget és a márkarészvételt. Az Accenture kutatásában részt vevő emberek többsége az elmúlt hat-kilenc hónapban például új hobbikat próbált ki, illetve új közösségekhez csatlakozott. Az új technológiák nagymértékben meghatározzák a modell alapját képező alábbi három fő tényezőt.
   • Az összetartozás érzését megteremtő közösségek: például a Reddit, a Discord és a Twitch
   • Token-gating: a „csak a tokentulajdonosok” számára fenntartott exkluzív hozzáférés.
   • Gyűjthető tárgyak: digitális műalkotások, autogramok, gyűjtögetős kártyajátékok stb.
3. A munka immateriális előnyeinek fontossága – miközben még mindig zajlik a vita az irodába való visszatérésről, egy dolog egészen biztos: mindenki érzi az irodai lét, pl. a spontán találkozások vagy a tehetséges fiatal munkatársak következetes irányításának hiányát. Személyes részvétel nélkül veszélybe kerülhet a mentorálás, az innováció, a vállalati kultúra és befogadás kérdése, amely hosszú távon negatív következményekkel jár. Itt az ideje, hogy a vezetők újragondolják a vállalatok működését, és mindenki számára előnyös, logikus tervvel álljanak elő.
4. A mesterséges intelligencia az emberi kreativitást támogató tényezővé válik – a mesterséges intelligencia a kreatív folyamatok új eszközekét a mindennapi felhasználók kezében van. Egyik napról a másikra széles körben is elérhetővé váltak a neurális hálózatok, amelyek kevés erőfeszítéssel és hozzáértéssel lehetővé teszik a szövegek, képek és zeneszámok megalkotását. A mesterséges intelligencián belüli fejlesztések is elképesztő sebességgel érik el a piacot, amely hihetetlen áttörést jelent a kreativitás terén. A vállalatoknak át kell gondolniuk, hogyan tűnhetek ki az AI-vel generált tartalmak tömegéből, és hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát az innováció sebességének és egyediségének fokozására.
5. A digitális pénztárcák véget vethetnek a digitális személyazonosság válságának – a személyes adatok felhasználása és az ehhez kapcsolódó visszaélések miatt régóta esedékes az adatkezelés átalakítása. Az online márkaélmény átláthatósága és az ebbe vetett bizalom gyors ütemben csökken. Az adatok feletti ellenőrzés hamarosan visszakerülhet a felhasználóhoz. A tokeneket (fizetési módokat, személyazonosító igazolványokat, hűségkártyákat stb.) tartalmazó digitális pénztárcák tulajdonosai szabadon eldönthetik, mennyi adatot kívánnak átadni – vagy akár eladni – a cégeknek. Ez nagyszerű hír a márkák számára: az emberek által közvetlenül átadott adatok még értékesebbek lesznek, mint a külső féltől származó információk, amelyeket a cookie-k nélküli világban már nem is gyűjtenek.

„A kontroll változása végső soron hatalomváltáshoz vezethet, és az emberi viselkedés e látszólag apró – ám mélyreható – változásai átalakítják az emberek és a vállalatok közötti hatalmi dinamikát”

– hangsúlyozta David Droga, az Accenture Song vezérigazgatója és kreatív elnöke.

„A vezetői, munkavállalói, vásárlói, fogyasztói és alkotói szerepeket betöltő emberek keresik a módját annak, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést. A szemléletváltásnak és az egyre fejlettebb technológiának köszönhetően az így elért eredmények is változnak majd. A fejlődés nyomán új kép rajzolódik ki elénk.” 

Az Accenture Life Trends 2023 jelentés az Accenture teljes terjedelmében itt olvasható, amely a vállalat új alkalmazásában az Accenture Foresightban is elérhető. Ez utóbbi személyre szabottan biztosítja felhasználóinak a legújabb jelentéseket, esettanulmányokat, blogokat, interaktív diagramokat, podcastokat stb. Bővebben: http://www.accenture.com/foresight.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5 makrotrend, amely idén megváltoztathatja az emberek és a vállalkozások közötti kapcsolatot appeared first on Műszaki Magazin.