Hiány van Magyarországon a mérnökökből, ami nem is csoda annak fényében, hogy a tanult szakemberekért nemzetközi verseny zajlik.
Nógrádi József, a Trenkwalder Recruitment Kft. stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója és az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet értékesítésért felelős igazgatója beszélt a mérnöki és az informatikai szakma munkaerőpiaci helyzetéről.
– Mekkora kereslet mutatkozik ma Magyarországon a mérnökök iránt?
– A mérnöki és az informatikai szakok nem tudnak lépést tartani a piac igényeivel. A trend inkább az, hogy csökken a mérnökhallgatók száma, és emellett egyre többen vannak, akik nem a hazai piacon, hanem külföldön szeretnének elhelyezkedni, ezért már a képzésüket sem itthon kezdik meg. Az Engame Akadémia kutatásából tudjuk, hogy több mint 18 ezer magyar hallgató tanul külföldön, számuk folyamatosan növekszik. A leggyakoribb céloroszágok: Ausztria, Hollandia, Németország, Anglia és Dánia.
Ebből fakadóan a bérek tekintetében is komoly versenyfutás zajlik a különböző szintű és tapasztalattal bíró mérnökökért. Látni kell, hogy az egész országon belül jóval mobilisabbak a mérnökök, mint korábban, a stabil nyelvismerettel bírókat pedig a nyugati cégek is előszeretettel vadásszák le: sokan el is költöznek Európába vagy Amerikába, illetve most már egyre többen mennek Ázsiába is. Az alternatív foglalkoztatás előnyeit sem szabad lebecsülnünk: sokan vállalnak projektfeladatokat és lesznek freelancerek vagy digitális nomádok.
Amikor a hazai mérnök lehetőségeiről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy gyakorlatilag az egész világgal versenyzünk értük. A bér nem minden, de ha az nincs rendben, akkor sok esetben már nem is folytatódik a beszélgetés egy állás kapcsán.
Szintén fontos megemlíteni, hogy sokkal több hallgató diplomázhatna mérnökként, ha a közoktatás minősége miatt nem esne ki menet közben. Rengeteg olyan technikus van az országban, aki, ha lehetőséget kapna, szívesen tanulna mérnöknek (ők azok a sok esetben már tapasztalt munkavállalók, akik mögött már 10–20 éves gyakorlat van, értik és tudják miről szól az adott szakma), de sok esetben erre sem ideje, sem pénze nincs. Ők egyébként a mérnökhiány miatt gyakran eleve mérnöki feladatokat végeznek el.
Az országban a legnagyobb hiány villamosmérnökökből és gépészmérnökökből van, de a minőségbiztosítási mérnökök vagy a tesztmérnökök iránt is nagy a kereslet.
– Milyen fizetések érhetők el a mérnöki, informatikus végzettségekkel?
– A belépő bérek közt általában nincsen akkora arányú különbség, mint a senior bérek esetében. Mindegy, hogy valaki minőségbiztosítási-, gépész-, esetleg villamosmérnök, ha nincs tapasztalata akkor a cégek szemében még képzetlennek számít és csak az erre szánt általános összeget kapja meg. Régió, szektor és cégméret alapján azonban egyaránt felfedezhetők különbségek.
Azokban a régiókban, ahol kevés a technológiai nagyvállalat, nincs akkora verseny, a belépőszint bruttó 500–600 ezer forint körül alakul. Egy képzett szakember ugyanitt bruttó 900 ezer – 1,2 millió forint között kereshet. Egy olyan régióban, ahol magas a technológiai cégek száma, komoly versenyhelyzet van, és a régió is elég fejlett, sok új beruházás érkezik (ilyen például Budapest és Észak-Nyugat Magyarország), a belépő mérnöki bérek bruttó 750 ezer forintról indulnak, a seniorok esetében pedig elérhetik a bruttó 1,5–1,7 millió forintot is.
Az IT szektorban túl vagyunk azon a korszakon, amikor kétszámjegyű béremeléseket hajtottak végre évről évre, és versenyfutás zajlott a fiatal informatikusokért. Ma a belépő informatikus bérek nagyon hasonlóak – ha egyáltalán vannak szabad pozíciók – a többi mérnöki területéihez. Ennek oka egyrészt az, hogy rengeteg gyakornoki és kezdő feladatot vett át az MI, másrészt visszaestek a megrendelések, emiatt kevesebb pozíciót tartanak fenn a cégek. Inkább a seniorok megtartása a cél sok helyen, és nem az új munkaerőre építenek.
A tapasztalt informatikusokért viszont továbbra is verseny zajlik, és nem ritkák a bruttó 1,5–2,2 millió forint közötti bérek. Itt is számít, hogy az ország mely részéről beszélünk, illetve a bankszektor, energetika, esetleg gyógyszeripar vagy globális SSC a munkáltató. A gyártás területén a legrosszabb most a helyzet: a bezuhanó kereslet miatt sok helyen inkább a leépítések a jellemzők.
– Ehhez képest milyen igényei vannak a friss diplomásoknak?
– Az igények terén nagyok az eltérések a jelentkező fiatalok és a munkáltatók között. Legtöbbször még nincsenek tisztában azzal, hogy milyen tényezők határozzák meg a fizetésüket – például, hogy egy adott cégnél az adott pozícióban dolgozóknál nem lehet jelentősen többet keresni (bértranszparencia). Sokan pedig azt hiszik, azért ajánlanak nekik annyi bért, mert ez egy alku kérdése. Az idei évtől a HR-esek keze sokkal jobban kötött, mint korábban, amikor még komoly alkukra volt lehetőségük jelölttől függően a cégeknek. Ma már kötöttek a bérek, különben a bérfeszültségen kívül az összes többi mérnöknek is béremelést kellene végrehajtani, erre pedig a feszített büdzsé mellett, recesszív környezetben a legtöbb cégnél esély sincs.
A kezdő villamos- és gépészmérnök hallgatók bérelvárása az elmúlt évektől eltérően már kezd közelíteni a valósághoz, ami annyit tesz, hogy a reális értékekhez képest 15–20 százalékkal magasabb elvárásokat támasztanak, ami a korábbi évek 30–40 százalékkal magasabb bérelvárásával szemben határozott elmozdulást mutat a realitás irányába. Az IT szektoron belül szintén látszik fejlődés, a hallgatók itt is hasonló értékeket fogalmaznak meg.
Fontos azt is megállapítani, hogy egyre nehezebb olyan fiatalokat találni, akik műszakos munkarendben hajlandók dolgozni. Felértékelődött az adott cég ESG értéke, azaz mennyire zöld, és mennyire figyel a dolgozók egészségére. Az alapbér mellett van-e lehetőség a home office-ra, sőt, az IT területen alapelvárás és a heti egyszeri bejárás a vágyott munkabeosztás. Emellett az is fontos, hogy milyen az adott cég employer brand-je.
Az is számít milyen fejlesztéseket hajtanak végre, van-e lehetőség a karrierútra, további tanulmányokra, nemzetközi lehetőségekre.
– Mit várnak a munkáltatók a frissen belépő szakemberektől?
– Egy versenyképes cég elvárja, hogy a juniornak már legyen valami gyakorlata akár gyakornoki, akár iskolaszövetkezeti keretek között szerezte azt. Ráadásul ez releváns gyakorlati feladat legyen. Kiváló lehet, ha valakinek volt már valamilyen önálló projektje, ahol kiderült a valós tudás, a problémamegoldó képesség.
A nyelvtudás talán fontosabb, mint valaha, stabil, tárgyalóképes nyelvtudással lehet érdemi pozícióba kerülni, hiszen a cégek többsége nemzetközi hátterű, vagy nemzetközi piacon szeretne dolgozni. A specializáció elérte a mérnök területeket is, önmagában az alapképzettség nem elég, fontos előny lehet, ha valaki a tesztelésben, fejlesztésben vagy az automatizálásban jártas.
A mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával foglalkozó szakemberekre egyre inkább növekszik az igény: mindegy, milyen területről van szó, ha tudja alkalmazni az MI-t és van tapasztalata annak bevezetésével az adott területen, akkor szükség van rá.
Szerző: Pörge Béla
Forrás: Trivero
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
