Az üzleti brunch célja az volt, hogy egy inspiráló, kötetlen, ugyanakkor professzionális szakmai környezetben hozza össze az ingatlanpiac legbefolyásosabb vezetőit, döntéshozóit és befektetőit. Az esemény kiváló lehetőséget biztosított a szakértők számára, hogy megosszák tapasztalataikat az aktuális piaci helyzetről, elősegítve a legfrissebb trendek és innovációk megértését.

Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group COO & Operations Managere

A csúcs után. Mi vár az ipari ingatlanpiacra a megtorpanás éveiben?

A RaktárAD immár egy évtizede meghatározó szereplője a KKV-k számára készülő ipari ingatlanok építésének és értékesítésének. „A vállalat 2016 óta összesen 65 000 m² ipari társasházat értékesített. Az eladott területek éves volumene jellemzően 5 000 és 10 000 m² között mozgott. A cég eddigi legeredményesebb éve 2019 volt, amikor 11 000 m² ipari ingatlan talált új tulajdonosra.” – elemezte Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group COO & Operations Managere.

A RaktárAD üzleti modellje hosszú távon is stabil növekedést biztosíthat, mivel az ipari társasházak koncepciója egyre nagyobb keresletnek örvend. A megfelelő finanszírozási megoldások révén pedig ezek az ingatlanok szélesebb vevőkör számára is elérhetővé válhatnak. A raktárcsarnok megvásárlása a kis- és középvállalkozások számára pedig hosszú távon költséghatékonyabb és kiszámíthatóbb megoldás lehet, mint a bérlés.

Az ipari ingatlanpiac ciklikus mozgást mutat, amelyet jelentős mértékben befolyásolnak a gazdasági és a politikai tényezők. A szektort jelentős hatások érték, különösen a 2019-es BMW gyár építésének bejelentése révén. A 2020 és 2022 közötti időszakban a szegmens erőteljes növekedést mutatott, amely 2022-re érte el a tetőpontját. A 2022-es év eleji gazdasági helyzet bizonytalan volt, amit az orosz-ukrán konfliktus tovább súlyosbított, jelentős lassulást okozva a gazdasági folyamatokban. Ezt követően a gazdasági aktivitás csökkent, majd fokozatosan helyreállt a stabilitás. Míg a COVID-19 alatti időszakban a nagycsarnokok iránti kereslet folyamatos bővülést mutatott, manapság egyfajta megtorpanás érzékelhető. Jelenleg azonban már pozitív jelek mutatkoznak, amelyek egy esetleges fellendülés lehetőségére utalnak. Ezek a rendkívüli események olyan mértékben torzították a piaci trendeket, hogy a hagyományos ciklusok szinte teljesen felismerhetetlenné váltak. A csarnokok, mint ingatlanpiaci termékek, kiemelt figyelmet kapnak ebben a bizonytalan gazdasági környezetben. Ez pedig felveti a kérdést, hogy milyen hatással lesznek ezek a hatások a kisebb csarnokok piacára, valamint milyen mértékű átjárás figyelhető meg a két szegmens ügyfélköre között.

Halász-Csatári Gábor, a Cushman & Wakefield ipari – és logisztikai ingatlanokért felelős részleg vezetője

Piaci kettősség az ipari ingatlanpiacon

Az ipari ingatlanpiac az elmúlt időszakban zsugorodást mutatott, különösen az 1 000–3 000 m²-es csarnokok szegmensében, ahol a kisebb, elavult ingatlanokból költözni vágyó vállalkozások számára egyre nehezebbé vált a bővítés. „Fontos azonban látni a különbséget a hosszú távon, stratégiai döntések mentén tervezett, akár országokon átívelő, nagyszabású fejlesztések-, valamint a kisebb, lokális döntéshozatalon és üzletfejlesztési szempontok mentén megfogalmazott ingatlanberuházások között. Míg az előbbieket nehéz leállítani, utóbbiak gyorsabban alkalmazkodnak a politikai és a gazdasági változásokhoz. Bár a nagyszabású projektek többsége megvalósult, a kisebb volumenű tranzakciók visszaszorultak, mivel a gyors változások és a bizonytalanságok gyakran kedvezőtlenül befolyásolják azok megvalósíthatóságát.” – emelte ki Halász-Csatári Gábor, a Cushman&Wakefield ipari- és logisztikai ingatlanokért felelős részlegének vezetője.

Sok cég a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt elhalasztotta ingatlanbővítési döntését, és inkább a stabilitásra törekedett. A régiós átszervezések és a központosítási folyamatok következtében számos vállalat áthelyezte működését Magyarországról a szomszédos országokba, vagy csökkentette bérleményei méretét. Hosszabb távú bérleti szerződések esetén az albérletbe adás lehetősége is felmerült a vállalatoknál, mint a rugalmas alkalmazkodás módja. Jelenleg a kisebb volumenű kereslet élénkülni látszik, miközben a nagyobb tranzakciók továbbra is elmaradnak. Ez a különbség tovább fokozza a piac kettősségét, és hatással lehet a jövőbeli fejlesztési irányokra.

Racionális tényezők és lokális kihívások az ipari ingatlanok keresletében

Az ingatlanpiaci ciklikusság mind a lakó-, mind az ipari ingatlanpiacon érezhető, különösen január hónapban, amikor a kereslet a legerősebb. Az ingatlan.com és a RaktárAD közel 10 évre visszanyúló statisztikái is azt mutatják, hogy az ipari ingatlanok piacán a legaktívabb hónapok az április, a május és a június, míg a tranzakciók átfutási ideje 3-6 hónap. Az ipari ingatlanok iránti keresletet az ár mellett a lokáció, az energiahatékonyság és a könnyű megközelíthetőség is nagyban befolyásolja. Az ingatlanpiaci döntéshozatalt főként racionális tényezők irányítják, ahol az ügynökök és a fejlesztők legfontosabb szerepe a megfelelő ár-érték arány biztosítása. Az ipari ingatlanok piacán a sikeres tranzakciókhoz a vállalkozások számára kínált többletérték és szolgáltatás is kulcsfontosságú.

Prohászka Gábor, az Ingatlanpaletta értékesítési vezetője

A makrogazdasági bejelentések hatása a KKV szektor ipari ingatlanpiaci pozícióira

Az ipari csarnokok piacának alakulását globális szinten meghatározzák a multinacionális döntéshozatali folyamatok, azonban a nemzetgazdasági bejelentések is érzékelhető hatást gyakorolhatnak a nemzetközi szereplőkre is. A kormányzati intézkedések és a támogatási programok széleskörű hatással vannak a gazdasági szektorra, különösen a kis- és középvállalkozások számára elérhető ipari ingatlanok piacán.

Az elmúlt évek kormányzati és uniós támogatásai azonban bizonyos szegmensekben túlzottan kényelmessé tették a piacot. Sok szereplő a lehetőségeihez mérten már jelentős kiadásokat vállalt, ezért egy átmeneti időszakra van szükség, hogy kialakítsák hosszú távú stratégiájukat. Bár a kedvezményes hitelkonstrukciók ösztönző erővel bírnak, a makrogazdasági tényezők és a piaci fundamentumok alakulása eltérő ütemben történhet. „A 2024 novemberétől 3,5%-ra csökkentett kedvezményes kamatozású Széchenyi beruházási hitelprogram hatására jelentősebb keresleti élénkülés az ipari ingatlanpiac vételi oldalán nem következett be. A kamatláb közelmúltbeli további csökkentése 3,5%-ról 3%-ra a Széchenyi Beruházási Hitel esetében egyelőre nem eredményezett érezhető piaci reakciót. Kijelenthető, hogy a bérlők vételi hajlandósága és a kockázatvállalási kedve nem feltétlenül növekszik azonnal.” – hangsúlyozta Prohászka Gábor, az Ingatlanpaletta értékesítési vezetője.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője

Piaci dinamika az ipari és lakóingatlanok terén: döntéshozatal és értékesítési stratégiák

Az ipari ingatlanpiacon az értékesítés sikerét nem a hirdetés, hanem maga az ingatlan határozza meg. Ebben a szegmensben a döntéshozók általában racionálisak. „Jelenleg a piacon mintegy 350 000 – 360 000 m² üres ipari terület található, amelynek jelentős része azonos minőségű és kategóriájú. Így az ár jelentősen fogja befolyásolni a választást. Egyes lokációkban különösen nagy területek érhetők el, ahol az ár mellett az elhelyezkedés is fontos tényező. Kiemelendő, hogy a lakóingatlanok és az ipari ingatlanok piaca eltérő dinamikával működik. Az ipari ingatlanpiacon a döntési helyzetekben az ingatlan által nyújtott többletérték, mint például az egyedi, extra szolgáltatások, a legfontosabb tényezők, nemcsak a klasszikus paraméterek. A kínálati piacon, ahol szélesebb a választék, ez még inkább felértékelődik, hiszen a vállalkozások számára az ingatlan értékesítésekor az a legfontosabb kérdés, hogy az ingatlan milyen versenyelőnyt kínál a számukra.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A bérleti tranzakciók időnként vásárlásba torkollnak, de nem a vizuális prezentáció, a home staging vagy a marketingeszközök hatására.

Befektetési döntés: ipari vagy lakóingatlan? Piaci trendek és kihívások

Jelenleg számos elemzés és cikk foglalkozik a budapesti lakásárak esetleges 20%-os emelkedésével. Miközben a lakáspiac dinamikusan drágul, az ipari ingatlanpiacon nem tapasztalható hasonló áremelkedés. „A RaktárAD idén is változatlan árakon kínálja a csarnokait, folytatva az előző évi árazást. Ez a stabilitás kérdéseket vet fel: Vajon az ipari ingatlanpiac ezen árazási jellemzője új befektetői rétegeket vonzhat-e be a szegmensbe?” – vélekedett Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group COO & Operations Managere. Az ipari ingatlanok vásárlása elsősorban azok számára lehet vonzó, akik már ismerik a piacot, vagy kapcsolatban állnak az ipari ingatlanpiaccal. Tipikus vásárlók lehetnek azok, akik korábban bérlőként működtek, vagy már telephellyel rendelkeznek, és szomszédos ingatlanok megvásárlásával kívánják bővíteni tevékenységüket. „Az ipari ingatlanpiacra való belépés komoly szakmai ismereteket igényel, így az nem jellemző, hogy valaki a lakóingatlanpiacról érkezve, előzetes tapasztalat nélkül vásároljon befektetési céllal ipari ingatlant.” – hangsúlyozta Prohászka Gábor, az Ingatlanpaletta értékesítési vezetője.

Osadcow Gergely, a MIOSZ elnöke

„A MIOSZ országos értékesítői hálózatának kiemelt tanácsadó irodái már régóta foglalkoznak ipari ingatlanok értékesítésével, ezen beruházások előkészítésével, illetve ipari építési területek fejlesztésével. Tapasztalataink szerint a pénzügyi befektetők egy jó része átcsábítható az ipari ingatlanpiacra. Az ő meggyőzésükhöz nem elegendő a hagyományos ingatlanközvetítői jártasság, mivel az ingatlanügynökök többsége főként lakóingatlanok értékesítésére specializálódott. Viszont a MIOSZ Ingatlan Akadémiáján ipari ingatlanértékesítési kurzus keretében megszerezhető lesz az a specifikus szakértelem, amellyel mind a KKV-k döntéshozói, mind pedig az új lehetőségekre nyitott befektetők figyelme és forrásai megmozdíthatóak lesznek. Az Etikus Ingatlanos bejegyzett védjegy / brand viselői a legmagasabb – szövetség által rendszeresen ellenőrzött – szakmai színvonalat képviselik ebben az ingatlan iparági szegmensben, és ezzel a befektetői szemléletű, tanácsadói megközelítéssel teremthetnek komoly hozzáadott értéket a szerződött partnereik számára.” – hangsúlyozta Osadcow Gergely, a MIOSZ elnöke.

A jelenlegi hozamok az ipari ingatlanpiacon kedvezőbbek, mint a lakóingatlanok esetében, mivel itt a hosszú távú megtérülés alapvetően az ingatlan működtetéséből és üzleti felhasználásából származik. Ezzel szemben a lakóingatlanpiacon a hozamokat leginkább az értéknövekedés biztosítja. A befektetők számára tehát fontos megérteni az ipari ingatlanpiac működését és a hozzáadott értéket, amelyet az üzleti felhasználás és a megfelelő működtetés biztosít. Az ipari ingatlanpiacra való sikeres belépés tehát nemcsak piaci ismeretet, hanem megfelelő hosszú távú stratégiát is igényel.

A vidéki ipari ingatlanpiac: a KKV-k számára kiemelkedő piaci potenciál

A vidéki ipari ingatlanpiacon a kereslet és a kínálat közötti különbségek egyre inkább előtérbe kerülnek, különösen a kisebb méretű csarnokok esetében, amelyek ideális megoldást kínálnak a kis- és középvállalkozások számára. A nagyvárosok környékén, különösen Miskolcon, Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Székesfehérváron, és Tatabányán a KKV-k igényei már egyértelműen megjelennek, de a regionális piac még nem teljesen feltérképezett. A kisebb regionális tanácsadó cégek szerepe ebben a folyamatban rendkívül fontos, mivel ők rendelkeznek a szükséges helyismerettel és mélyebb piaci kapcsolatokkal ahhoz, hogy megfelelően felmérjék az igényeket.

„A vidéki beruházások, autópálya-építések és közműfejlesztések egyértelműen kijelölik azokat a stratégiai helyszíneket, ahol érdemes új ipari és kereskedelmi csarnokokat telepíteni. Ezek a fejlesztések olyan regionális hubokat hoznak létre, amelyek kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a logisztikai és az ipari ingatlanpiac fejlődésében.” – elemezte Osadcow Gergely, a MIOSZ elnöke.

„Vidék esetében egy előre felépített csarnok versenyelőnyt jelenthet, ugyanakkor kockázatot is hordoz. A fejlesztők többsége inkább a BTS (Build-to-Suit) megközelítést részesítik előnyben. Ezzel párhuzamosan azonban a spekulatív fejlesztések is jelen vannak, melyek kedvező gazdasági környezet esetén gyorsan előnyös pozícióba kerülhetnek. A választott fejlesztési stratégia alapvetően az adott vállalat kockázatvállalási hajlandóságától és üzleti célkitűzéseitől függ, de az iparág összességében továbbra is a BTS modellek dominanciáját mutatja. A három nagy autógyártó vállalat – Kecskeméten, Debrecenben és Győrben – jelentős beszállítói hátteret igényel, amely további ipari ingatlanfejlesztéseket generálhat. Ugyanakkor a KKV szektor, amely 300, 500 vagy akár 1000 m²-es csarnokokat keres, elsősorban a lokális piacokon működik, és nem feltétlenül kapcsolódik a nagy nemzetközi beruházásokhoz.” – mondta Halász-Csatári Gábor, a Cushman&Wakefield ipari- és logisztikai ingatlanokért felelős részlegének vezetője.

Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke

A nagyobb beruházók döntései iránymutatóak lehetnek a kisebb szereplők számára. A vidéki fejlesztések nagy része (80-90%) konkrét megrendelés alapján történik, nem pedig spekulatív módon. Ugyanakkor a fejlettebb ipari központok, mint Kecskemét, Győr, Debrecen és Ebes, nyitottabbak a spekulatív projektek iránt, és így kedvezőbb feltételeket kínálnak a fejlesztők számára. A helyi sajátosságok és a regionális igények figyelembevételével, valamint a piaci dinamika alapos ismeretével a vidéki ipari ingatlanpiacon is sikeresen lehet működni.

Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke szerint: „A RaktárAD beruházásai nemcsak az érintett vállalkozások számára kínálnak előnyöket, hanem a budapesti agglomeráció gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulnak. A stabil üzleti modellek és a kedvező finanszírozási megoldások kulcsfontosságúak a hosszú távú növekedés szempontjából. A gazdasági környezet változásaihoz való alkalmazkodás pedig elengedhetetlen a piaci szereplők számára. Éppen ezért a raktárcsarnok megvásárlása a kis- és középvállalkozások számára hosszú távon költséghatékonyabb és kiszámíthatóbb befektetés.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari társasház, mint befektetés appeared first on Műszaki Magazin.

Az ösztönzők elsősorban a kutatás-fejlesztés (K+F) és az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) projektjeit célozzák.

A Közép- és Kelet-Európa (KKE) térségben elérhető beruházási támogatások folyamatosan vonzzák a kutatás-fejlesztési (K+F) és az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) projektjeit, a támogatás szintje elérheti a minősített költségek 70%-át is – derül ki a Colliers legfrissebb interaktív jelentéséből:

„Hogyan formálják a kormányzati támogatások az ipari és irodai ingatlanpiacot Közép- és Kelet-Európában”.

Jan Kamoji-Czapinski (Director, Incentives Advisory, Europe Strategic Advisory) szerint:

„A legtöbb ország elsősorban az ipari és K+F projekteket támogatja. Azonban az irodai projektek is részesülhetnek pénzügyi támogatásban, többek között vissza nem térítendő támogatások és adókedvezmények révén. Ez különösen a régiós központokban és egyes fővárosokban, például Tallinnban, Rigában, Vilniusban és Zágrábban érvényesül. Az ösztönzők jelentősek lehetnek, egyes esetekben akár 30 000 eurót is elérhetnek új alkalmazottanként (például Horvátországban). Az irodaház tulajdonosok kihasználhatják ezeket az ösztönzőket, hogy növeljék ingatlanaik bérbeadási vonzerejét, hiszen a bérlők előnyben részesítik azokat a helyszíneket, ahol pénzügyi támogatást kaphatnak.”

„Az ingatlantulajdonosok gyakran figyelmen kívül hagyják az ösztönző lehetőségeket, pedig bizonyos helyeken közvetlenül is részesülhetnek belőlük, például ingatlanadó-kedvezmények révén. A KKE régió legtöbb területén a bérlők az ösztönzőket figyelembe véve választanak helyszínt, mert a különbségek akár ötszörös mértéket is elérhetnek, még az önkormányzati szinten is”

– teszi hozzá Jan.

A bérlők, különösen a nagy gyártóvállalatok és az SSC-k, a támogatások elérhetőségét az egyik kulcsfontosságú tényezőként tartják számon a helyszínválasztás során. Ha két ingatlan költségei, elhelyezkedése és a munkaerő elérhetősége hasonló, akkor az a helyszín élvez előnyt, amely magasabb támogatási szintet kínál.

Az egyes országok támogatási programjai a következők:

• Bulgária: Magas támogatási intenzitás, de főként általános adókedvezményeken alapul.
• Horvátország: Jelentős adó- és készpénzes támogatásokat biztosít, beleértve a munkahelyteremtési és a high-tech berendezésekbe való befektetések támogatását.
• Csehország: Társasági adó alóli mentességeket és további támogatásokat kínál a K+F beruházások számára.
• Észtország: Alacsonyabb támogatási intenzitás, de akár 2 millió eurós támogatás K+F projektek számára.
• Magyarország: Akár 80%-os társaságiadó-mentességet és akár 13 évig tartó készpénzes támogatásokat kínál.
• Lengyelország: Az EU által engedélyezett maximális támogatási szintek elérését teszi lehetővé, és növelte a tiszta energiával kapcsolatos iparágak és K+F projektek támogatásait.
• Románia: Magas támogatási intenzitás, de elsősorban a gyártóipari beruházásokra összpontosít.
• Szerbia: Az EU-s támogatási struktúrákat követi, készpénzes támogatásokat és adómentességeket biztosít.
• Szlovákia: Magas támogatási intenzitás, de korlátozott készpénz alapú támogatás az üzleti szolgáltatási szektor számára.

A befektetési vonzerő, az ipari és logisztikai szektor növekedése, az alacsony irodakínálat és a sokrétű ösztönző rendszer mind hozzájárul ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európa vonzó célterület legyen a befektetők számára.

Grzegorz Sielewicz (Head of Economic & Market Insights, CEE) hozzátette: “A globális minimumadóhoz hasonló szabályozási változások ellenére Közép- és Kelet-Európa továbbra is vonzó célpont a befektetők számára. A 2024-es befektetési volumenek megerősítik a versenyképességét, a GDP-növekedési adatok pedig azt mutatják, hogy a jövőben további gyorsulás várható.”

A KKE-6 régió uralja a szélesebb értelemben vett KKE-13 ipari és logisztikai piacot, a befektetők pedig egyre inkább a fenntarthatóságra és az innovatív megoldásokra fókuszálnak. A régió növekvő versenyképessége, a logisztikai fejlesztések és az ösztönző lehetőségek sokszínűsége egyre inkább KKE irányába vonzza a befektetőket.

A közép- és kelet-európai régió irodapiaca folyamatosan fejlődik a geopolitikai változások és a hibrid munkavégzés térnyerése mellett. Bár a térség még mindig elmarad Nyugat-Európától, erőteljes növekedést mutat, különösen Varsóban, Budapesten és Prágában, ahol az egy főre jutó irodaállomány alacsonyabb. A bérlők egyre inkább előtérbe helyezik a fenntarthatóságot, ami a befektetőket innovációra és a fenntarthatóságot támogató megoldások alkalmazására ösztönzi.

A hibrid munkavégzés egyre nagyobb keresletet generál az okos, rugalmas munkaterek iránt, miközben a régebbi épületek egyre inkább nehézségekbe ütköznek az ESG-irányelveknek való megfelelés során. Az EU Zöld Megállapodása tovább gyorsítja a modernizáció szükségességét. A globális kihívások ellenére a közép- és kelet-európai irodapiac előnyt élvez az egy főre jutó alacsony irodai kínálat, az alacsony üresedési ráta és a magasan képzett munkaerő révén, ami folyamatos növekedést biztosít a régió számára.

A teljes jelentés interaktív térképpel ITT érhető el

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari és irodai ingatlanpiac Közép- és Kelet-Európában appeared first on Műszaki Magazin.

Az előző években a Prologis, a világ vezető ipari ingatlancége által közölt előrejelzések megbízható forrásként szolgáltak a trendekhez: a 2024-re vonatkozó hét előrejelzésből hat valóra vált. Az idei előrejelzésből három kiemelten fontos az európai piac számára.

1. A szállítmány a levegőből érkezik

A légi áruszállítás volumene tovább növekszik, amit az e-kereskedelem fokozott növekedése és a határokon átnyúló ellátási láncok folyamatos zavarai egyaránt elősegítenek. A globális légi áruforgalom mértéke 2024 szeptemberében 9,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi év egyes hónapjaiban az éves szintű növekedés kétszámjegyű volt, ez 2025 folyamán várhatóan tovább emelkedik. A nemzetközi e-kereskedelem gyors növekedése és a tengeri szállítás nehézségei szükségessé tették az áruk gyors mozgatását a gyártási és fogyasztási helyszínek között, ami fellendítette a légi áruszállítást.

2. Az építőiparban a helyzet változatlan

A globális ingatlanpiacon megkezdett fejlesztések 15%-kal maradtak a történelmi szint alatt, ugyanakkor a hosszú távú piaci alapok továbbra is erősek. Az építőanyagok költségei várhatóan enyhén csökkenni fog Európában, ami a beruházások gazdaságosságának és árrésének javulását eredményezi.

3. Együtt könnyebb: A teherszállítási ágazat konszolidációja felgyorsul

Az összeolvadások és felvásárlások üteme felgyorsul, ez pedig élénkítő hatással lesz a technológiai beruházásokra, valamint a fuvarozási iparág további növekedésére. Az áruszállítási ágazat konszolidálódik, mivel a nagyobb vállalatok jobb helyzetből nézhetnek szembe a közelgő kihívásokkal. Ezzel párhuzamosan a működési hatékonyságot javító technológiai beruházások Európában is folytatódni fognak. Az EU-ban a fenntartható technológiákra kerül majd a fő hangsúly.

Az ellátási láncokra vonatkozó további előrejelzések:

4. A nagy kapacitású terek kerülnek először egyensúlyba:

A kiadó raktárépületek aránya az Egyesült Államokban a legnagyobb alapterületű épületeknél fog a leggyorsabban csökkenni. A növekvő kereslet és a korlátozott új kínálat együttes erővel 100 bázisponttal vagy annál is nagyobb mértékben csökkenti az üresedési rátát az 500 ezer négyzetláb (kb. 46 500 négyzetméter) vagy annál nagyobb épületek esetében. Az üzleti feltételek erősödése a nagy logisztikai felhasználók visszatéréséhez vezethet, és lehetővé teszi a jelentős területbővítéseket.

5. Dél-Amerika lép reflektorfénybe:

A brazil logisztikai ingatlanok bérleti díjának növekedése több mint 500 bázisponttal fogja meghaladni a globális átlagot, mert az üresedési ráta példátlan módon egyszámjegyűre csökken. A korszerűen kialakított logisztikai területek bérlőinek kifinomult elvárásai vannak, Brazília bővülő középosztálya magasabb szolgáltatási színvonalat igényel, amit az e-kereskedelem 2017-es 3%-ról 2024-es 11%-ra emelkedő elterjedtsége is tükröz. Ez évi átlagban 8,4%-os keresletet eredményez a modern logisztikai ingatlanok iránt.

6. A kaliforniai dominóhatás:

Az új jogszabályok arra fognak törekedni, hogy korlátozzák a kínálatot a kulcsfontosságú lokációkon. A kaliforniai AB98 állami törvényjavaslat elfogadását követően arra számítunk, hogy 2025-ben más államokban – várhatóan a nyugati parton, New Yorkban, New Jersey-ben, Pennsylvaniában, Kolorádóban – is hasonló intézkedéseket fognak előterjeszteni. Válaszul a raktártulajdonosok napelemekbe, akkumulátortárolókba, elektromos autó töltőkbe és fenntartható építőanyagokba fektetnek be, hogy megfeleljenek a követelményeknek és jövőbiztossá tegyék az épületeket.

7. Nem lassul a globális kereskedelem

Az amerikai import az új vámok ellenére gyorsabban fog nőni, mint a GDP, és a keleti part nagyobb részesedést fog szerezni a dokkmunkásokat képviselő International Longshoreman Association (ILA) szerződésének ratifikálása után. A szerződéses viták várható rendezése növelni fogja a bizalmat és a működési hatékonyságot, és a keleti part visszahódíthatja a bizonytalanság idején nyugatra tolódott volumeneket.

A globális ellátási láncokra vonatkozó előrejelzések teljes listáját, mélyreható elemzését és a tavalyi előrejelzések összefoglalóját a Prologis globális sajtóoldalán találják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Globális logisztikai ingatlanpiaci trendek appeared first on Műszaki Magazin.

A magyarországi ingatlanállomány nagyrésze rendkívül korszerűtlen, és zabálja az energiát. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós hazai ingatlanállományból 2,8 millióra tehető a családi házak száma, amelyek 75 %-a – azaz közel 2,1 millió ingatlan – esetében nem teljesül az elvárt energiahatékonysági szint („C” energiahatékonysági kategória). Egy „Kádárkocka” típusú épület akár 4-5-ször annyi energiát is felhasználhat, mint egy korszerűnek számító épület.

Az ingatlanok energetikai korszerűsítésével átlagosan 50%-kal csökkenthető az energiafelhasználás, amely körülbelül 315 000 forint rezsiköltség megtakarítást jelent; de egy „kádárkocka” esetében 80%-os energiamegtakarítás is elérhető, amely akár 1 millió forint rezsiköltség megtakarítást eredményezhet évente.

Az energetikai korszerűsítés nemzetgazdasági szinten is jelentős hatással bír. A felújítások nyomán:

·         Jelentősen csökkenhet a rezsivédelemre fordított költségvetési kiadás, amely a tavalyi évben meghaladta a 2500 milliárd forintot.

·         A háztartások fosszilis energiahordozó felhasználása jelentősen csökkenni fog, így az ebből származó 40%-os légszennyezettségi mutató is; ez pedig az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) adatai szerint akár 210 milliárd forinttal csökkentheti a szállópor koncentráció miatti állami egészségügyi kiadásokat hazánkban.

·         A klímavédelmi célokra fordított, többszáz milliárd forintnyi költségvetési kiadásokban is jelentős megtakarítások érhetők el.

Nemcsak beruházás, hanem befektetés is, mely akár azonnal megtérül

Egy komplex felújítás eredményeként az ingatlan piaci értéke 50%-kal is növekedhet (a Budapesten található ingatlanok kivételt képeznek). A felújítás után megképződött ingatlan értéknövekmény – annak földrajzi elhelyezkedésétől függően – nagy valószínűséggel többmillió forinttal is meghaladja a felújítás teljes bekerülési költségét, így az ingatlan esetleges értékesítése után ez extra profitként jelentkezik.

Ha ennyi előnnyel jár, eddig miért nem újítottunk fel?

A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készített, a „Hazai lakóingatlanok energetikai állapotának és korszerűsítési igényeinek országos felmérése” alapján nem mondhatjuk, hogy nem zajlanak energetikai felújítások a hazai lakóépületek tekintetében. A több, mint 1200 fős mintából a megkérdezettek 53%-a végzett valamilyen korszerűsítést az otthonán az elmúlt 10 évben; közülük legtöbben (63%-uk) pedig az elmúlt 4 évben. A probléma nem a korszerűsítések számával, hanem azok mértékével van: A felújítások közel 75%-a csupán részleges felújítás volt, megfelelő energiahatékonysági szempontok ismerete nélkül, így többségében nem történt számottevő energia- és költségmegtakarítás.

A probléma elsődleges oka a kedvező finanszírozási források hiánya volt. A válaszadók 2/3-a (67%) önerőből, kizárólag saját megtakarításaiból finanszírozta a felújításokat, amelyekre döntő többségük maximum 3 millió forintot tudott fordítani. Ez az összeg egy komplex korszerűsítésre nem elegendő; ami azért különösen hátrányos, mert egy felújítás után rendszerint évtizedekig nem nyúlnak újra az épülethez.

A másik ok, hogy az eddigi felújításokra nem volt jellemző a kellő mértékű energiatudatosság. A válaszadók csupán 3%-a vette igénybe energetikai szakember segítségét, döntő többségük inkább a felújításra spórolt.

Most érdemes belevágni!

Jelentős segítséget nyújthat az új Otthonfelújítási Program, amely az 1990 előtt épült önálló lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére igényelhető július 1-től. A támogatás összege legfeljebb 6 millió forint, amelyből a beruházás teljes költségvetésétől és az ingatlan helyétől függően maximum 2,5-3,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó része pedig kamatmentes hitel. A támogatás egyik alapfeltétele, hogy a kiinduló állapothoz képest legalább 30%-os energiafogyasztás csökkenést eredményezzen az elvégzett beruházás, amelyet energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Ezt az eredményt egyetlen terület felújítással valószínűleg nem lehet elérni, de átgondolt, összehangolt korszerűsítéssel igen.

A pénz nem minden

A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készült felmérés rávilágít arra is, hogy a pályázati forrás és a kedvező finanszírozás mellett van egy másik, jelentős tényező: a szakmai segítségnyújtás. Az ingatlan felújítása összetett feladat, az tulajdonosnak számos területen szakemberré kell kiképezni magát ahhoz, hogy egy energetikai felújítást a mindennapi élet mellett lekoordináljon. Komoly információhiánnyal és bizonytalansággal kell megküzdeniük; mindez pedig jelentős gátja annak, hogy belevágjanak egy komplex felújításba.

„Általánosságban azt látjuk, hogy a lakosság nincs tisztában a közelgő energiaválság mértékével, a rezsivédettség miatt pedig még nem érzik eléggé milyen energia költségekkel is kell majd szembenézniük a következő években. Úgy gondoljuk, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani az egyénre szabott tájékoztatásra és a szakmai segítségnyújtásra azzal kapcsolatban, hogy milyen kiadással számolhatnak, és milyen megoldások jöhetnek szóba, mihez nyúljanak hozzá először, és mivel érhetik el a legnagyobb energia megtakarítást.”

– foglalta össze az országos felmérés tapasztalatait Csányi Gábor, a Solar Konstrukt Kft. ügyvezetője.

Néhány kattintásra a megoldás!

Ha valaki házfelújítás, illetve energetikai korszerűsítés előtt áll, annak elkel a szakértői segítség, hogy eldönthesse, az adott épületben milyen beruházások szolgálják a leghatékonyabban az energiamegtakarítást.

A Solar Konstrukt Kft. által működtetett Online Energetikai Kalkulátor és Korszerűsítési Útmutató egy bárki számára ingyen elérhető online megoldás, amely azonnali elemzést készít az ingatlanunk energetikai állapotáról, korszerűsítési javaslatokat ad, kiszámolja a várható felújítási költségeket; sőt még az ingatlan becsült értékét is meghatározza a felújítás előtt és után. 3 perc alatt, szakértői tudás nélkül kitölthető, bárki számára könnyen használható.

„Szeretnénk, hogy minél szélesebb körnek tudjunk átfogó képet adni, és egyénre szabott komplex energetikai megoldásokat javasolni az ingatlanuk korszerűsítése kapcsán. Ehhez készítettünk egy weboldalt ingyenes energetikai kalkulátorral, ahol az érdeklődők közel pontos, teljeskörű energetikai felmérést készíthetnek a saját ingatlanjukra, szakértői segítség nélkül is. A felhasználók egy személyre szabott energetikai korszerűsítési tervet kapnak, amely konkrét számokkal támasztja alá, hogy milyen felújításba érdemes belefogni, mennyibe kerül, és mindezzel milyen energiamegtakarítást lehet elérni. Minden olyan információt megkapnak néhány kattintással, amely alapján megalapozott döntést hozhatnak, mi pedig a Solar Konstruktnál ezzel támogatjuk őket abban, hogy fenntarthatóbbá váljanak a mindennapjaik.”

– összegzi Csányi Gábor ügyvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Beruházás és befektetés egyben appeared first on Műszaki Magazin.

Robbanásszerűen terjednek az elektromos autók egész Európában, és Magyarországon is sorra dőlnek meg az e-gépjárművek számaival kapcsolatos rekordok. Így nem csoda, hogy 2022. január 1-jétől már jogszabályi előírás kötelezi a töltők kiépítését az új épületekben. A Metrodom azonban egy jó nagy lépéssel előrébb jár: a 2021 után megépülő lakóparkokban már minden gépkocsibeállóhoz alapfelszereltségként építi ki az egyedi elektromos autótöltőket.

A KSH legfrissebb adatai szerint míg az újonnan forgalomba helyezett autók számára valamelyest hatással volt a koronavírus-járvány – részben a járműgyártást világszerte akadályozó alapanyaghiány miatt –, addig az elektromos üzemű gépkocsiknál egyáltalán nem volt érezhető a pandémia. Magyarországon töretlen volt a zöld rendszámú gépjárművek számának növekedése: 2021 januárja és szeptembere között az egy évvel korábbinál 62 százalékkal többet, megközelítőleg 4 800 darabot helyeztek belőlük forgalomba. Október végén már 38 753, november utolsó napjára pedig 40 545 környezetbarát gépjármű közlekedett a magyar utakon, ráadásul egyre több van magánszemélyek tulajdonában. A legnépszerűbb modellé vált Kia e-Nirora például 43 százalékban természetes személyek szerződtek, de volt olyan modell is, a Renault Zoé, amelyet 70 százalékban magánszemélyek vásároltak.

Ezzel párhuzamosan a nyilvános töltők száma is jelentősen nőtt itthon az elmúlt időszakban, a kimutatásokban nem szereplő otthoni töltők száma pedig az engedélyköteles töltőberendezésekének is a többszöröse lehet. Ugyancsak az e-gépjárművek robbanásszerű növekedésére adott választ a 2022. január 1-jétől életbe lépő TNM rendelet, amely szerint mostantól kötelező villanyautó-töltőt telepíteni vagy a későbbi töltőtelepítést előkészíteni minden újépítésű – és felújított – épületben. A Metrodom azonban jóval az előírások előtt jár, ugyanis már tavaly – még a jogszabály bevezetése előtt – túlteljesítették azt: minden 2021-ben, illetve azt követően indított projektjüknél (Metrodom River, Metrodom Green) minden gépkocsibeállóhoz egyedi elektromos autótöltőt építenek ki alapfelszereltségként. Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól egyáltalán nem forgalmaznak olyan beállót ezekben az épületekben, amely kizárólag belsőégésű motorral felszerelt gépkocsikra van optimalizálva. A nem nyilvános (otthoni) e-gépkocsitöltőkről ugyan nem vezetnek kimutatást, de óvatos becsléssel 8-10 ezer darabra becsülik ezek számát, a Metrodom Rivernél 860, míg a Metrodom Green-nél 375 ilyen beálló megépítése várható, így a beruházások eredményként több mint 1200 darabbal bővül a magyarországi nem nyilvános töltők állománya.

“Ezzel a megoldással az elektromos autók töltése sokkal egyszerűbbé, kényelmesebbé és olcsóbbá válik, ami erősen segíti, hogy a nullemissziós elektromos autók a város azon belső részein is elterjedjenek és általánossá váljanak, ahol jelenleg a lehető leghatékonyabban használhatóak, illetve ahol a legfontosabb a levegőminőség javítása”

– nyilatkozta Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója. Azt is hozzátette, hogy emellett a lakóparkok és a beállók jövőállóvá válnak, mivel 2035 után gyakorlatilag tilos lesz belsőégésű motorral szerelt gépkocsit újonnan forgalomba hozni és helyezni, így ugrásszerűen megnövekszik majd a saját töltővel rendelkező városi beállók iránti igény, ami várhatóan lakásvásárlási szemponttá is válik majd.

A beruházásról:

A fejlesztések magukba foglalják a 32A teljesítménnyel bíró elektromos hálózat, illetve az elektromos töltődoboz integrált mérőórával történő kiépítését, amelyeknek a használata rendkívül egyszerű és teljesen felhasználóbarát. A töltőkábelt egyszerűen csak csatlakoztatni kell a járműhöz, majd az egyedi azonosítóval indítani a töltést – ez megakadályozza mások illetéktelen áramvételezését. Vagyis egy-egy külön töltőt csak az adott beállón lévő autó – a beálló tulajdonosa vagy bérlője – tudja használni. Ezt mindazonáltal a kábelhossz is szabályozza. A töltők maximális teljesítménye 7,2 kWh, amellyel egy jelenleg kapható, átlagosnak mondható elektromos autó (pl. Opel Corsa, Peugeot 208) akkumulátora teljesen lemerült állapotból 8-10 óra alatt maximálisan feltölthető. A teremgarázsokban kiépített töltők egységes rendszert alkotnak, melyek felügyeletét, a rendelkezésre álló áram megfelelő elosztását, egy központi töltésmenedzsment-rendszer biztosítja. A töltéssel járó áramfogyasztást a társasház számolja el és számlázza ki az egyes tulajdonosok felé.

The post Gombamód szaporodnak az elektromos autótöltők az újépítésű ingatlanok körül appeared first on Műszaki Magazin.

A projektet kivitelező PERI reményei szerint a technológia hamarosan Magyarországra is eljut.

A gyors és költséghatékony technikával nyomtatott egylakásos házat a zsaluzatokkal és állványzatokkal foglalkozó PERI a 3D-s nyomtatásra specializálódott dán COBOD BOD2 nyomtatójával kivitelezte.

Az átadás kapcsán Ézsiás Miklós, a PERI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy reményeik szerint hamarosan a közép-kelet európai régióban, így Magyarországon is épülhetnek 3D beton nyomtatással készült házak.

A beckumi ház belső tere.

A BOD2 NYOMTATÓ REKORDSEBESSÉGGEL, 1 M/S SEBESSÉGGEL DOLGOZIK, AMI AZT JELENTI, HOGY EGY 1M² NAGYSÁGÚ DUPLA RÉTEGŰ FAL NAGYJÁBÓL 5 PERC ALATT KÉSZÜL EL.

A technológia lényege, hogy a BOD2 egy bizonyos időzített kötésű, a célra speciálisan fejlesztett cement-alapú anyagból, rétegenként felépítve nyomtat betonelemeket. A rendszer nyomtatófeje 3 tengelyen mozog egy biztonságosan felszerelt fém kereten, emiatt nincs szükség a nyomtató áthelyezésére és ismételt kalibrálására. A szerkezet üzemeltetéséhez mindössze két emberre van szükség.

A 3D beton nyomtatási láz már a tengerentúlon is terjed. Az alábbi videóban közelebbről is bemutatásra kerül a 3D nyomtatás folyamata:

Tavaly mi is beszámoltunk róla, hogy forradalmi technológiával, 3D beton-nyomtatással kezdtek el házakat építeni Németországban. A projektet megvalósító PERI a beckumi házon túl Wallenhausenben épít még három emeletes, 5 lakásos társasházat. Tavalyi cikkünkben látványterves képgaléria is szerepelt:

Forrás: Portfolio.hu

The post Az építkezés jövője: átadták Németország első 3D beton nyomtatással készült házát appeared first on Műszaki Magazin.

A vírushelyzet és az állami támogatások szinte minden szektorban változásokat idéznek elő, kisebb vagy nagyobb mértékben átrendeződtek a piacok. Ez azonban nem feltétlenül jelentett mindenhol visszaesést. A tetőcserepek iránti kereslet például kimondottan megélénkült, ami az építkezések és felújítások számának megugrásával magyarázható. A Terrán cégcsoport 2019-hez képest 9 százalékkal növelte nettó árbevételét, az öt évvel korábbihoz képest pedig megduplázta.

Tavaly több mint 28 ezer lakás kapott építési engedélyt Magyarországon, amiben az épületenergetikai szabályok 2021-re tervezett szigorítása is szerepet játszott. Sokan a szigorítások előtt igyekeztek befejezni az építkezést, amit az is bizonyít, hogy az év során a IV. negyedévben adták át a legtöbb lakást. Noha a szabályok érvénybe lépését kitolták, a különböző állami támogatások és az 5 százalékos lakásáfa miatt idén is erős kereslet várható az építőanyagok iránt.

“Jelenleg is többféle állami támogatás érhető el a gyermeket váró vagy nevelő családok számára, melyek megnövelték a felújítási hajlandóságot. A felújítást tervezőknek érdemes mielőbb lépni az esetleges áremelkedések, kivitelezői kapacitáshiányok miatt.” – hívta fel a figyelmet Policsek Ferenc, a cég kereskedelmi igazgatója.

“Jelenleg mindhárom hazai és két külföldi üzemünk teljes kapacitással működik, megfelelő raktárkészlettel rendelkezünk, így nincsenek fennakadások piacaink, vásárlóink kiszolgálásában.” – tette hozzá Gódi Attila, a cég ügyvezető igazgatója.

Az építkezéseknél a fenntarthatóság és a környezetvédelem is egyre aktuálisabb téma, amit a napelemes tetőcserepek iránti növekvő kereslet is mutat.

A napelemes tetőcserepek gyártásához szükséges technológiai rendszer előállítására a cég Pécsen épít gyárat,

ahol az épület 2021 elején már elkészült, a technológia telepítése folyamatban van, így a tervek szerint májusban indul a próbagyártás.

Forrás: www.portfolio.hu

The post Napelemes tetőcserepek előállításához épít gyárat a magyar cégcsoport appeared first on Műszaki Magazin.

A kompakt kialakítású szünetmentes tápegységek kis helyet foglalnak, egyszerű a telepítésük és használatuk, valamint megbízható védelmet nyújtanak az áramkimaradások vagy feszültségingadozások okozta károk ellen.

A Schneider Electric elérhetővé tette az Easy UPS 3L termékcsalád legújabb modelljeit, a háromfázisú szünetmentes tápegységek már 250, 300, 400 és 600 kVA-s (kilovoltamper) teljesítménnyel is megvásárolhatók. A számos országban, köztük már Magyarországon is megrendelhető berendezések magas rendelkezésreállást és kiszámíthatóságot biztosítanak a közepes és nagyméretű kereskedelmi ingatlanok, illetve a kisebb ipari létesítmények számára az áramellátás területén.

Az új Easy UPS 3L eszközök könnyen és egyszerűen telepíthetők és szervizelhetők, ezáltal gazdaságos megoldást jelentenek, illetve kompakt kialakításuknak köszönhetően kevés helyet foglalnak el. A szünetmentes tápegységek párhuzamos és redundáns kialakítással is telepíthetők, korszerű villamos specifikációik pedig biztosítják a kritikus berendezések védelmét áramkimaradások, túlfeszültség és feszültségingadozások esetében. Az UPS tartósan 96 százalékos hatásfokkal képes üzemelni, így minimalizálva a közüzemi költségeket.

Az Easy UPS 3L termékcsalád kibővítésével a Schneider Electric a piaci igényekre reagál, robusztus és versenyképes megoldást kínálva azon vállalkozások számára, amelyeknél előtérbe kerül a hatékonyság, a kiszámíthatóság, a megbízhatóság és a rugalmasság.

„Az Easy UPS 3L berendezéseket könnyű konfigurálni, telepíteni, használni és szervizelni. Nagy előnyük a kis alapterület, a magas akkumulátortöltő teljesítmény, valamint a széles bemeneti feszültségtartomány, ami igazán generátorbaráttá teszi ezt a családot”

– mutatott rá Gendúr István, a Schneider Electric Secure Power & Cooling üzletágának kereskedelmi igazgatója.

The post Új szint a védelemben – kibővült az Easy UPS 3L termékcsalád appeared first on Műszaki Magazin.