A kiállítás különleges helyszínére több mint egy évtizede nem léphetett be senki, azonban hétvégétől már bárkinek lehetősége nyílik rá – hangzott el a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) legutóbbi rendezvényén. Az esemény, melynek fókuszában a városi közösségi közlekedés és az elektromos buszok álltak, a Közlekedési Kultúra Napja alkalmából került megrendezésre.

A közelmúltban ünnepeltük a Közlekedési Kultúra Napját

A biztonságtudatosan, környezettudatosan, udvariasan közlekedő emberek ünnepnapjára Magyarországon 2015-től, minden évben május 11-én kerül sor. A különleges alkalom célja, hogy minden egyes nap a kulturált és biztonságos közlekedés napja legyen Magyarországon, valamint a nagyvilágban is. Ilyenkor a különböző eseményekkel a közlekedő lakosság és a kulturált közlekedés ügye iránt elkötelezett szervezetek a közlekedés sokszínűségére, technikai vívmányaira, a biztonságtudatos és toleráns, egymásra odafigyelő közlekedési magatartás fontosságára hívják fel a figyelmet. Idén a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) a hamarosan újra nyitó Közlekedési Múzeumban szervezett eseményt a Közlekedési Kultúra Napja alkalmából.

„A közlekedési alágazat fontos eleme a logisztika iparnak, ezért szerepe kiemelten fontos a számunkra”

– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Könnyen megközelíthető, autentikus helyszínen nyitja újra május 28-án a Közlekedési Múzeum időszaki kiállítását

A Népliget tőszomszédságában, a Kőbányai úton található Északi Járműjavító ad majd otthont a Múzeum népszerű, újra nyíló kiállításának, melynek címe: Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik. A helyszín könnyen megközelíthető, hiszen a Könyves Kálmán körútról, az 1-es villamos irányából is könnyen elérhető. A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló épület a hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, majd később mozdonyjavítás egykori fellegváraként remek helyszíne lesz a kiállításnak.

„A május 28-án nyitó kiállítás egyben autentikus helyszín is a közlekedés iránt érdeklődők számára. A mostani eseménynek köszönhetően ráadásul már a nyitás előtt is lehetősége nyílt egy kisebb betekintést nyerni az Északi Járműjavító hangulatába a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) programja iránt érdeklődőknek”

– hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán.

Múlt és jövő: Városi közösségi közlekedés újra tervezve!

A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti, mely egyre súlyosabb problémákat eredményez. A mobilitás az egyes ember mindennapi életében központi jelentőséggel bír, a legtöbben kisebb-nagyobb távolságokat megtéve ingáznak a munkahely, az iskola, közösségi intézmények és a lakóhely között saját járművekkel, vagy a tömegközlekedési eszközöket igénybe véve. A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) a Közlekedési Múzeum időszaki kiállításának helyszínén tartott eseményén több ízben megvizsgálásra került a közösségi közlekedés témaköre, valamint az elektromos buszok nyújtotta lehetőségek is.

„Az alacsony környezetvédelmi besorolású, magas károsanyag kibocsátású dízel autóbuszok cseréje, a városi autóbusz állomány megújítása mára Magyarországon is elkerülhetetlenné vált. A közösségi közlekedésbe belépő elektromos autóbuszok napi rendszeres töltését lehetővé tevő hálózati infrastruktúra fejlesztése elkerülhetetlen”

– mondta Dr. Doór Zoltán, aki a rendezvényen köszöntőbeszédet tartott. A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke beszédében továbbá azt is kiemelte: a fenntartható közlekedésben fontos szerepe lehet az elektromos buszoknak, ezért a jövőben erre a korábbiaknál is nagyobb figyelmet érdemes fordítani.

E-buszokkal a fenntarthatóbb közlekedésért

A programot Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) főigazgató-helyettese folytatta, akinek előadásából a résztvevők megismerhették az elektromos autóbuszközlekedés múltját és jelenét. Ezt követően Dr. Takács Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) főosztályvezetője mesélt az aktuális, 2021-2027-es időszakban igénybe vehető európai uniós forrásokról. Hallhattuk Huszár Richárd, a HUMDA Zrt. zöld mobilitás igazgatójának Zöld Busz Programról szóló előadását, valamint Ruzsa Csaba, Pécs megyei jogú város alpolgármesterének eddigi üzemeltetési tapasztalatait az e-buszokról. Ráadásul az előadók között jelen volt Szedlmajer László, a BKV Zrt. vezérigazgató-helyettes is, aki beszédében az elektromos buszok szerepéről nyilatkozott, a budapesti közösségi közlekedésben.

Újra fénykorát élheti a világhírű Ikarus

A sűrű programban helyt kapott Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatójának előadása is. Beszédében az elektromos buszgyártás kihívásairól és az iparág trendjeiről ejtett szót. Ráadásul az Ikarus nemcsak személyes jelenlétével, hanem egy teljesen elektromos Ikarus 120e típusú autóbusszal is képviseltette magát. Mint az a rendezvényen is kiderült, az 1895-ben alapított világhírű márka – a korábbi gyártási tapasztalataira alapozva – 2016-tól teljes megújulásnak lett részese.

„A székesfehérvári vállalat célja a megújulással az volt, hogy egy nemzetközi mércével mérhető, modern járműcsaládot hozzon létre. Mint az a legújabb, teljesen elektromos buszukon is látszik, az ikonikus Ikarus márka ismét az európai élvonalba tartozó fejlesztési és gyártási képességgel rendelkezik”

– tette hozzá a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

The post Hétvégétől újra látogatható a Közlekedési Múzeum appeared first on Műszaki Magazin.

A Duna Autó cégcsoport megállapodást írt alá arról, hogy a közel 100 éves autógyártási hagyományokkal rendelkező brit eredetű márka magyarországi importőre a cégcsoporthoz tartozó Duna Motors Disztribúció Kft. lesz. Az MG (Morris Garrages) márka tulajdonosa jelenleg a SAIC Motor Corporation, amely Kínában a legnagyobb, globálisan pedig a 8. legjelentősebb járműgyártó vállalat.

A kft. hamarosan megkezdi az országos márkakereskedői hálózat kiépítését. Markó Zoltán marketing és pr-vezető az MTI kérdésére elmondta: céljuk, hogy a márkakereskedői hálózat pár év alatt lefedje a piacot, vagyis megyénként egy-egy, Budapesten pedig 3-4 MG kereskedés álljon a vevők rendelkezésére.

Az MG 2021-ben globálisan 470 000 autót értékesített, a márkát 6 országban gyártják.

Az MG az utóbbi években kezdett dinamikus fejlődésbe. Az Egyesült Királyságon kívüli európai terjeszkedését 2019 végén indította el a hollandiai székhelyű MG Motor Europe létrehozásával. Modelljeit az Egyesült Királyságon kívül már 17 nyugat-európai országban forgalmazzák. Jelenleg több mint 400 MG márkakereskedés és szervizpont működik Nyugat-Európában.

Markó Zoltán elmondta: az importőr arra számít, hogy az első teljes évben mintegy ezer autót tudnak eladni Magyarországon, három év múlva pedig 3 százalékos piaci részesedést érhetnek el.

A Duna Autó több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik az autóértékesítés, flottakezelés, autóbérlés és szervizelés területén. Évente közel 6000 gépjárművet értékesít, szervizeiben évente több mint 50 ezer javítást végeznek. A csoport 300 embert foglalkoztat, konszolidált árbevétele meghaladja a 30 milliárd forintot – írja az MTI.

Forrás: Napi.hu

The post Az MG autómárka Magyarországra is beteszi a lábát appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek következő lépéseként a jövőben a járműgyártás termékportfóliója egy további koszernmárka új modelljével bővül: Az Audi Hungaria 2024-től a CUPRA márka egy SUV modelljének gyártását kezdi meg, amelynek előkészületei már megkezdődtek a vállalatnál.

„Az Audi Hungaria széles termékportfóliójával és átfogó szolgáltatási kínálatával egyre több területen válik a Volkswagen Konszern vállalatainak megbízható partnerévé. Támaszkodunk a konszernben rejlő szinergiákra annak érdekében, hogy a CUPRA gyártásával hatékonyabbá tegyük  járműgyárunk kapacitáskihasználtságát. Ez bevált gyakorlat számunkra, hiszen motorjaink számos Audi, Volkswagen, Skoda, SEAT, CUPRA, Bentley és Lamborghini modellt keltenek életre, míg szerszámgyárunk a Volkswagen és Audi Konszern exkluzív modelljeihez gyárt karosszériaelemeket. Termékeink mellett egyre meghatározóbbak azon kompetenciaalapú szolgáltatásaink, amelyeket a konszern világszerte működő vállalatainak nyújtunk. Az új CUPRA SUV modell jövőbeli gyártása hozzájárul a nemzetközi pozíciónk, valamint járműgyártásunk jövőképességének és rugalmasságának erősítéséhez, ezáltal munkatársaink hosszú távú foglalkoztatásának biztosításához”

– mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Az Audi Hungaria jelenleg az Audi Q3, Q3 Sportback valamint ezen modellek mild hibrid és plug-in hibrid változatait gyártja. Győrben készülnek továbbá az Audi TT Coupé és TT Roadster modellek.

„Egy kompetens csapat dolgozik azon, hogy a projektet a kitűzött határidőre megvalósítsuk. A tervezés már megkezdődött, az új CUPRA modellt a meglévő gyártási struktúránkba integráljuk a termékek és a technológiák közötti szinergiák kihasználásával. Az előkészületek legnagyobb mértékben a karosszériagyárunkat érintik. Az első „Made in Győr” CUPRA 2024-ben fog legördülni a gyártósorainkról. Kitűnően képzett csapatommal már most örülünk az új CUPRA SUV modell gyártásának”

– mondta Les Zoltán, az Audi Hungaria járműgyártásért felelős igazgatósági tagja.

Az új CUPRA SUV modellt különböző motorizáltsággal, köztük mild hibrid és plug-in hibrid technológiával is gyártják majd Győrben. A PHEV-változat a plug-in hibrid technológia következő generációját képviseli, amely mintegy 100 kilométeres tisztán elektromos hatótávot tesz lehetővé.

The post A jövőben CUPRA modell is készül Győrben appeared first on Műszaki Magazin.

Mi kell ahhoz, hogy valaki még hallgatóként olyan startupot alapítson, amelynek fejlesztésére az egész ország felfigyel? – erre kerestük a választ, amikor felkerestük Gyuris Attila járműmérnököt. A fiatal szakember ugyanis csapatával tavaly elnyerte a Startup Campus 66,5 millió forintos támogatását, így a Széchenyi István Egyetemen megalakult, ADT nevet viselő vállalkozása kifejlesztheti azt az átalakított motorblokkból és egyedi hengerfejből álló prototípust, amely először a motorsportban, később pedig az utcai járművek számára is jelentősen növelné a belsőégésű motorok teljesítményét.

Versenyképes technika

A projekt célja, hogy az ADT bemutassa, milyen lehetőségek rejlenek abban, ha a modern mérnöki szemléletet és technológiát ötvözik egy korszerűtlen és már nem igazán versenyképes technikával. A folyamat során a járműipar innovatív gyártási és megmunkálási metódusait implementálják a kisszériás belsőégésű motorfejlesztésbe. A felhasználóknak ezáltal lehetőségük nyílik olyan kifinomult műszaki megoldások alkalmazására, amelyek korábban csak sorozatgyártású modelleknél voltak elérhetőek a költségek alacsonyan tartása mellett.

Kinyílt a világ

De honnan indult mindez – kérdeztük a kezdetekről Gyuris Attilát.

„Számomra a Széchenyi István Egyetem egyik hallgatói csapata, a SZEngine Formula Student Team nyitotta ki a világot”

– utalt vissza a kezdetekre a Csongrád megyei Domaszékről származó járműmérnök. Mint mondta, a győri egyetemtől sokkal többet kapott, mint amit várt.

A SZEngine kötelékében már az alapképzés időszakában igazán elmerülhetett a motorfejlesztés világában, olyan sikerrel, hogy a 2017-18-as szezonra már a csapat konstrukciós vezetőjeként tevékenykedett és meghívást kaptak a „3D-Druck in der Automobilindustrie” konferenciára Münchenbe, hogy ott mutassák be csapatuk által kifejlesztett, 3D szinterezéssel gyártott motorjukat a világnak.

A siker receptjét kapta a Széchenyin

„Ez jelentette számomra a fordulópontot. Hálás vagyok, hogy a Széchenyi István Egyetemen lehetőségem nyílt csatlakozni a csapathoz, a tanulás mellett sportolni és a szakmámba vágó gyakornoki majd főállást is vállalni. Leginkább azért szerettem itt tanulni, mert a SZEngine-nél kipróbálhattam mindazt, amiről az előadásokon hallottam, s így komplex ismeretekre tehettem szert. Nem csak azt sajátíthattam el, hogyan szereljek vagy állítsak össze egy motort, hanem azt is, hogyan érdemes megszervezni a munkafolyamatokat, hogyan építsek fel egy kutatás-fejlesztési projektet. Emellett lehetőséget kaptunk arra is, hogy kommunikációs és vezetői képességeinket is javítsuk, ami szintén elengedhetetlen összetevője a sikernek”

– vélekedett Gyuris Attila.

Mint mondja, örömmel tapasztalta azt is, hogy a Széchenyi István Egyetem stratégiai célként kezeli a hallgatói körében a vállalkozói kultúra kialakítását, és ezzel egyidejűleg azt, hogy minél több, az akadémiai közegben született innovatív ötlet jusson el a piacra és a sikeres üzleti megvalósítás szakaszába.

„Ehhez az ADT is óriási támogatást kapott az egyetemtől és a felkészült mentoroktól. Mellénk álltak, hátteret és segítséget biztosítottak a tervünk kidolgozásához. Megtanították nekünk, hogyan érvényesülhetünk a befektetők előtt és milyen előnyökkel jár, ha a túl nagy álmok helyett inkább erősségeinkre koncentrálunk”

– fejtette ki a fiatal szakember.

Videón nézhetik meg, hogy készül az ADT hengerfeje:

Közel a piaci bevezetéshez

Arra a kérdésre, hogyan változtatta meg mindennapjait az elnyert 66,5 millió forintos támogatás, nevetve azt mondta, „hosszabbá tette azokat”, hiszen mint kiderült, vállalkozásukra főállása mellett szabadidejében jut ideje, viszont azt így kollégáival teljes egészében az ígéretes szerelemprojektre áldozhatja.

Az ADT innovációja tavasszal a tesztelés fázisába érkezik, miután a motor a valóságban is bizonyít, a tervek szerint már idén júniusban a piaci bevezetés sikerére kell koncentrálniuk.

„Izgalmas időszak előtt állunk, célunk, hogy megismertessük hazánk és a környező országok autóipari szakembereivel, mire vagyunk képesek, és bízunk benne, hogy innovációnk hatással lehet a jövő kutatásaira”

– beszélt zárásként terveikről.

The post A jövő autóipari innovációját fejleszti egy győri startup appeared first on Műszaki Magazin.

A bejelentéskor Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, Jörg Burzert, a Mercedes-Benz AG igazgatósági tagját, termelési és ellátási láncért felelős vezetőjét, valamint Johannes Haindlt, Németország budapesti nagykövetét Kecskeméten.

„Az EQB gyártásának kecskeméti elindításával folytatódik a Mercedes-Benz elektromos offenzívája a globális gyártási hálózaton belül. Az EQS után az EQB a második új elektromos jármű, amelynek sorozatgyártása ebben az évben indult. 2022-ben három kontinens hét gyártási helyszínén, összesen nyolc Mercedes-EQ elektromos modell gyártása kezdődik meg. Digitális, rugalmas, hatékony és fenntartható gyártás: a Mercedes-Benz aktívan alakítja és előre mozdítja a jövő autógyártását”

– hangsúlyozta Jörg Burzer, a Mercedes-Benz AG igazgatósági tagja, termelési és ellátási láncért felelős vezető Kecskeméten.

„Az autóipar forradalmi megújuláson megy keresztül. Az elektromobilitásra való átállás meghatározza az járműgyártás jövőjét, és az autóipart a jövő iparágává teszi”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„A EQB is bizonyítja Magyarország eredményeit, és ezúton szeretném megköszönni a Mercedes-Benz gyár csapatának, hogy a kecskeméti gyár működését sikertörténetté tették. Ami ezeken a gyártósorokon történik, az Kecskemét és Magyarország közös sikere”

– tette hozzá Szijjártó Péter.

„A német autóipar számára fontos helyszín Magyarország, ahol munkahelyeket hoz létre, serkenti a gazdasági növekedést és ezáltal gondoskodik a jólét megteremtéséről. Az új gyártósorral, amelyen a tisztán elektromos SUV-k készülnek, a Mercedes-Benz hozzájárul az autózás fenntartható és környezettudatos jövőjéhez.  Sőt: A töltési infrastruktúra energiahálózatokkal való összekapcsolása révén az elektromobilitás fontos alkotóelemévé válik az energiarendszer átalakításának, nemcsak Magyarországon és Németországban, hanem egész Európában és világszerte egyaránt”

– tette hozzá Johannes Haindl, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete.

Sikeres tesztgyártás, hatékony csapat

A Mercedes-Benz irányt mutat a tisztán elektromos jövő felé: az évtized végére a márka minden szegmensben készen áll az elektromos átállásra, ahol ezt a piaci körülmények lehetővé teszik. Ennek megfelelően a vállalat globális termelési hálózatát az elektromos offenzívához igazítja, és folyamatosan integrálja a Mercedes-EQ modelleket az üzemeinek termelésébe. A Mercedes-Benz termelési hálózatában az elektromos autók gyártását és a digitalizációt célzó átalakulás keretében a kecskeméti gyárban összesen több mint 100 millió euró értékű beruházás valósult meg.

A kecskeméti csapatnak rendkívül gyorsan sikerült az új autók gyártását integrálni a napi folyamatokba. Mindemellett, minden a sorozatgyártás előtt szükséges tesztfázist rekordidő alatt, kevesebb mint egy év alatt sikerült befejezni. Az első elektromos modell gyártása a már meglévő gyártósorokon zajlik. A tisztán elektromos modell gyártása kapcsán a gyár dolgozói különböző továbbképzéseken vettek részt.

Ezenkívül egy mindössze 17 ezer négyzetméteres csarnokrészen megépült a legújabb generációs, nagy hatékonyságú karosszéria gyártósor. A termelésirányítási rendszer kibővítésének köszönhetően már az első gyártási állomástól kezdődően előre meghatározott sorrendben készülnek a karosszériák.

A tisztán elektromos Mercedes-EQ modellek gyártásánál a Mercedes-Benz az egyes gyártóhelyszínek már meglévő infrastruktúrájára és a korábbi, a hatékonyságot és a jövőbe mutató megoldásokat célzó befektetéseire támaszkodik – így van ez Kecskeméten is. Az új MO360 digitális ökoszisztéma is részét képezi a kecskeméti gyár termelési folyamatainak. Ez egy olyan folyamatirányítási rendszer, amely magában foglal egy alkalmazáscsaládot, melyben az egyes alkalmazások közös interfésszel és egységes felhasználói felülettel vannak összekötve.  A rendszer a termelést valós idejű adatokkal, a dolgozók tevékenységét pedig a digitalizáció által támogatja.

Jövőbemutató befektetések Kecskeméten

A Mercedes-Benz gyár kecskeméti gyártósorain immár valamennyi meghajtás szerepel a klasszikus belső égésű motoroktól a plug-in hibrideken át a tisztán elektromos meghajtásig. A vállalat azon döntése, hogy a tisztán elektromos kompakt SUV gyártását Kecskemétre hozta, fontos mérföldkő a magyarországi gyár számára, egyben garancia arra is, hogy a magyarországi helyszín a Mercedes-Benz Cars rugalmas, globális gyártási hálózatának fontos pillére marad hosszú távon is.

A SUV-ok a Mercedes-Benz portfóliójának legnépszerűbb típusai közé tartoznak, az EQB kialakítása pedig követi az aktuális trendeket, ráadásul hosszú távon hozzájárul a tisztább, lokálisan károsanyag-kibocsátás mentes városi közlekedéshez.

„A magyarországi járműgyártás során most először készülnek sorozatgyártásban tisztán elektromos autók, ami történelmi pillanat számunkra. Büszke vagyok, hogy most már ez mérföldkő is örökre a Mercedes-Benz és a mi kecskeméti gyárunk nevével fonódik össze. A sikert az teszi számomra különlegessé, hogy a világjárvány idején jelentkező kihívások ellenére is az eredeti terveknek megfelelően el tudtuk kezdeni a sorozatgyártást. Mindezt a gyár nagyszerű csapatának köszönhetjük, akik ezt a feladatot is a híres kecskeméti szellemiségben vitték véghez, mi ezt ’Spirit of Kecskemétnek’ nevezzük”

– mondta Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára elkötelezett a környezet- és klímavédelem mellett. A különböző intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években az egyes legyártott járművekre jutó energiafogyasztás jelentősen csökkent. 2022-re minden Mercedes-Benz – köztük a kecskeméti – gyár termelése is teljesen karbonsemlegessé válik. Ennek kulcsfontosságú eleme, hogy a felhasznált villamosenergia 100 százalékban zöld energiaforrásból származik.

The post Elkészült az első Kecskeméten gyártott elektromos Mercedes-Benz appeared first on Műszaki Magazin.

Szeptember elején, a Hyundai hidrogén tematikájú fórumán mutatták be az ambiciózus Trailer Drone koncepciót, amely egy üzemanyagcellás járművön, az e-Bogie-n alapul – írja a CNET. A megoldás lényege a zöld közlekedés mellett az automatizáltság, a technológia célja pedig az, hogy alapjaiban változtassa meg azt, amit a teherszállításról és a logisztikáról gondolunk. Az e-Bogie a forgóvázra (angolul: boogie) épül, a megoldás leginkább a vasúti kerekek miatt lehet ismerős – a forgóváz lényegében a vasúti járművek futó- és hordművének egyik típusa. A Hyundai ötlete nem is annyira teherautó, inkább egy szállításra tervezett robot, amely hidrogénes üzemanyagcellával működik. A négy kerék külön mozog, a rendszer ily módon ügyes manővereket tud elvégezni. A technológia különösen érdekessé válik, ha több járművet kapcsolnak össze. Ha például két robotot egy utánfutó egység két végére helyeznek, létrejön a Hyundai által Trailer Drone-nak nevezett formáció.

A két, függetlenül működő jármű együtt egy olyan szállítót alkot, amely nemcsak a rakodó udvarokon, hanem akár a városi központokban és az autópályán is könnyedén mozoghat. Mindegy, hogy a két e-Bogie közül melyik található elöl, a rendszerhez viszont speciális utánfutó egységre van szükség, amelyben szenzorok helyezkednek el. A cég becslése alapján a járművek egyetlen töltéssel mintegy ezer kilométert tehetnek meg.

Az érkezést követően a lekapcsolás is automatikusan történik, az utánfutó megemeli magát, míg a robotok kigurulnak alóla. Sőt, az egység további három részre is szétválhat, melyeket aztán az e-Bogie-k külön-külön szállíthatnak tovább. A Hyundai egy olyan koncepciót is bemutatott, amelyben a járművet vészhelyzeti, például katasztrófakezelő vagy tűzoltó eszközként lehet használni. A robot tetején ilyenkor egy drón is landolhat, ráadásul a további felszereléseknek, illetve az esetleges sérült személynek is kialakíthatnak helyet.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyire jár a vállalat a megvalósítástól. A koncepció mindenesetre újabb eszköz lehet arra, hogy a Hyundai népszerűsítse a zöld hidrogén jövőjével kapcsolatos elképzeléseit. A cég vonatkozó törekvéseit az anyaországa, Dél-Korea is nagyban támogatja.

Forrás: Alternatív Energia

The post Sci-Fibe illő járművet mutatott be a Hyundai appeared first on Műszaki Magazin.

Az új alkatrészek és technológiák növelik a járművek súlyát, ám a környezetvédelmi aggályok azt is megkövetelik, hogy a gyártók könnyebbé tegyék azokat. Könnyebb anyagként az alumínium képes ennek megoldására, de marási és megmunkálási kihívásokat is jelent. Eduardo Debone, a fémforgácsolás területén világelső Sandvik Coromant vállalat globális járműipari szegmensmenedzsere bemutatja, hogy egyetlen marószerszám hogyan jelenthet megoldást.

Az alumíniumra mindig úgy fognak tekinteni, hogy ez az anyag tette lehetővé az embereknek a repülést. A légi közlekedésben való felhasználása már az első repülőgépet megelőzően is megtörtént, mivel Ferdinand Zeppelin gróf az 1800-as évek végén híres, ugyanolyan nevű léghajói is alumíniumból készültek. Az alumínium alacsony súlya továbbra is jelentős. Például az autók motorblokkjaiban történő felhasználása jelentős súlymegtakarításra és az üzemanyag-fogyasztás javítására biztosít lehetőséget.

A közlekedés más területén, egy európai személygépkocsi hajtóműje általában körülbelül 80 kg alumíniumot tartalmaz, ezért ezek az alkatrészek – például a motor és a sebességváltó – nyilvánvaló érdeklődésre tartanak számot a könnyű súly kialakításának szempontjából. Mivel az alumínium egyre kedveltebb fémmé válik, a szerszámgépgyártóknak külön szerszámmegoldásokra van szükségük, amelyek egyszerűbbé teszik az anyag megmunkálását.

Az alkatrészek összetettsége

A hengerblokk a jármű motorjának fő alkotórésze. Ebben helyezkedik el több mozgó alkatrész, amelyek együttesen energiát termelnek a jármű mozgatásához. A hengerblokkot éveken keresztül öntöttvas ötvözetekből gyártották, de a mai személygépkocsiknál az alumíniumötvözeteket gyakrabban használják a súlymegtakarítás érdekében.

A járműipari alkatrészek közül a hengerblokkok gyártási folyamatához kell a legnagyobb számú gépet használni, amely gyakran több összetett eljárásból és szoros tűrésekből áll. A kritikus és összetett járműipari alkatrészek, például hengerblokkok nagyolása és simítása drága és időigényes folyamat. Számos különféle eszközt igényel; ami azt jelenti, hogy nagyobb előkészületekre és több hűtőfolyadékra van szükség a megnövekedett súrlódási szintből származó hő csökkentésére.

A motor hengerfeje ugyanolyan fontos alkatrész, amely gyakran alumíniumból készül. Levegőt és üzemanyagot vezet az égéstérbe, a hengerblokk tetején van, és több alkatrész, például szelepek, izzógyertyák és üzemanyag-befecskendezők ebben helyezkednek el. A hengerblokkhoz hasonlóan a fej is aprólékos és minőségi megmunkálást igényel.

Lehet, hogy az alumínium könnyebb, mint az öntöttvas, azonban sokkal lágyabb is. Ezért a rossz minőségű felületek, a sorjaképződés és a szabálytalan szerszámkopás gyakran előfordul. Tehát hogyan juthatnak túl az autógyártók ezeken a kihívásokon, hogy rövidebb ciklusidőket, jobb felületi minőséget és nagyobb megtakarításokat érjenek el?

Egyműveletes megoldás

A fémforgácsolásra specializálódott Sandvik Coromant felismerte, hogy az innováció az egyszerűségben rejlik. A homlokmarási műveletekhez készült több eszköz helyett egyetlen megoldással reagálhatnak a gyártók az alumíniummal végzett munka számos kihívására. Az egyelemű maró egyetlen szerszámmal biztosítja a nagyolási és a megmunkálási képességeket, és így csökkenti az alumínium terhelését a jobb minőségű eredmények elérése érdekében.

A Sandvik Coromant alumínium-megmunkálási megoldásai közt számos egyedi és szabadalmaztatott marószerkezet található a problémamentes, pontos és sorjamentes maráshoz. Ide tartozik az M5C90 alumínium maró, amely az M5 termékcsalád része, és a hengerfejek, hengerblokkok és az összes alumínium alkatrész nagyoló és simító homlokmarására tervezték széles fogásvételben a vékony falú alkatrészeken kívül. Az eszköz képes a teljes folyamatot egyidejűleg elvégezni a nagyolástól a simításig.

Fontos, hogy a szerszám egyetlen lépéssel elvégzi a nagyolást és a simító marást, sok esetben akár 6 milliméteres (mm) axiális fogásmélységig is. Láttuk, hogy ez jelentősen, ötszörösen meghosszabbítja a szerszám éltartamát a ciklusidő 200%-os csökkentésével.

Az M5 marócsalád egyik legfontosabb funkciója a lépcsős technológia. A pontos és hosszú élettartamú polikristályos gyémánt (PCD) csúcsok kör alakban vannak elrendezve, hogy fokozatosan távolítsanak el egyre több anyagot a munkadarabról, mind axiálisan, mind radiálisan. Továbbá az eszköz utolsó foga Wiper-kivitelezésű, amely kiváló felületi minőséget és simaságot nyújt. A wiper és a fogak rögzített pozíciója kiküszöböli az összetett és időigényes előbeállítási eljárásokat is. Bár több szerszámra van szükség az autóipari alumínium alkatrészek teljes megmunkálásához, ez a több előnnyel járó megoldás csökkenti az alumínium terhelését a megmunkálás során.

Az autóipar folyamatos környezetbarátabb teljesítmény iránti törekvéseinek részeként a megfelelő anyagok kiválasztása nélkülözhetetlen a járművek könnyebbé tételéhez. Ugyanakkor a megmunkálás egyszerűbb megközelítése, amelyet az M5C90 alumínium maró nyújt, lehetőséget biztosít a gyártóknak az alumínium megmunkálási igényeinek és összetettségének leküzdésére. Akkor talán az alumínium elfoglalhatja az őt illető helyet az autóipar súlydilemmájának megoldásaként.

Ha többet szeretne megtudni a Sandvik Coromant járműipari megoldásáról, látogasson el a weboldalra.

The post Az alumínium hatékonyabb megmunkálása appeared first on Műszaki Magazin.

Az idén 45 éves jubileumát ünneplő legendás öthengeres erőforrás két egyedi modellben mérte össze erejét: egy 1987-es évjáratú 140 lóerős Audi Coupé GT-ben és egy 400 lóerős limitált szériás Audi TT RS-ben.

1976-ban debütált az Audi első öthengeres Otto-motorja 136 lóerő teljesítménnyel az Audi 100 modell második generációjában. Az azóta eltelt 45 évben a motort folyamatosan továbbfejlesztették, többek között turbófeltöltővel, kipufogógáz-tisztítással és négyszelepes technológiával. Az egymás után kilencszer az „Év nemzetközi motorja” díjjal kitüntetett öthengeres motor 2008 óta készül az Audi Hungariánál. A 2.5 literes erőforrás, melyből már több mint 90 000 készült Győrben az Audi RS3, a Győrben készülő RS Q3 és a TT RS modellek mellett már a Cupra Formentorban is bemutatkozott.

Az ikonikus motornak az Audi quattro 40 éves jubileumának megünneplésében is fontos szerep jutott. A limitált kiadású „Audi TT RS 40 év quattro” változatból mindössze 40 darab készült, valamennyi az Audi Hungariánál. Az egyedi, alpesi fehér TT RS modellek az Audi Sport quattro S1 színvilágára emlékeztetnek, amellyel Walter Röhrl 1987-ben megnyerte a legendás Pikes Peak hegyi futamot az Egyesült Államokban.

A 2.5 literes TFSI motor mindössze 3,7 másodperc alatt gyorsítja álló helyzetből 100 km/órás sebességre a TT sorozat csúcsmodelljét és 294 kW (400 LE) teljesítmény leadására képes, 480 Nm-es maximális forgatónyomaték mellett. Az utánozhatatlan hangzást az öthengeres motorra jellemző gyújtási sorrend biztosítja: 1-2-4-5-3, amely még tovább fokozza az egyedi vezetési élményt.

The post Legendák találkozása appeared first on Műszaki Magazin.

A Széchenyi István Egyetem valódi universitasként számos tudományterülettel foglalkozik magas szinten, ami nagy előnyt jelent a komplex témák kutatásánál. Ezt segítik az elmúlt időszak jelentős infrastruktúrafejlesztései, az egyetem zalaegerszegi ZalaZONE-on kiépült telephelye, valamint az, hogy az intézmény oktatói-kutatói nemzetközi mércével mérve is egyre jobb eredményeket érnek el. Mindehhez stabil alapot biztosítanak a szoros vállalati együttműködések. Ezekre a lehetőségekre építenek a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjában működő kutatócsoportok, köztük a Gazdasági Kutatócsoport is.

„Az egyetem Járműipari Kutatóközpontja a legaktuálisabb műszaki kérdésekkel foglalkozik, például az autonóm közlekedési rendszerekkel, a digitalizációval és az elektromobilitással. Úgy gondoltuk, hogy a kutatásokba a közgazdászokat is be lehetne vonni, mert az ilyen típusú fejlesztéseknek nyilvánvalóan számos gazdasági vonatkozásuk van”

– Tóth Árpád, a Gazdasági Kutatócsoport vezetője ezzel indokolta, miért hozták létre ezt az egységet, amelyben egyetemi oktatók, kutatók, doktoranduszok és hallgatók tevékenykednek.

A korábban nagy autóipari beszállítónál dolgozó gazdasági szakember több példát is hozott arra, milyen területeken segítik közvetlenül a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontját és a vállalatokat, közvetve pedig a magyar gazdaság versenyképességének erősítését. Az egyik ilyen izgalmas témakör a folyamatok automatizálása, ami már az ipar 5.0 korszakához kapcsolódik. Ennek részeként a hozzájuk forduló cégeknek tanácsadást nyújtanak, hogy milyen időtávon belül és milyen feltételek mellett térül meg például az addig manuálisan, adminisztrátorok által végzett ügyviteli tevékenység ha szoftverrobottal váltják ki.

Tóth Árpád egy másik kutatási területként az autógyárak szén-dioxid-, illetve egyéb károsanyag-kibocsátásának alakulásának mérését említette, amely a fenntartható fejlődés érdekében meghozott szigorú előírások miatt fontos kérdés. A mesterséges intelligenciát is alkalmazó kutatócsoport egy digitális jelentési rendszer módszertanának kidolgozását kezdte meg, amely megoldást keres számos olyan kérdésre, amire ma még nincs kiforrott válasz, hogy ezzel segítsék az érintett vállalatokat. Erre valós igény van, így ez a szolgáltatás piacképes lesz. A szakember hozzátette: várják a vállalati megkereséseket akkor is, ha Magyarországon vagy a környező országokban céget vásárolnának fel, mert a tranzakció üzleti megoldására ugyancsak tudnak tanácsot adni, szem előtt tartva a pénzügyi megtérülést és a fenntarthatóságot is.

„A kutatócsoportunk azonosítja és figyelemmel kíséri azokat a vállalkozásokat is, amelyek a közép-európai térségben önvezető járműves fejlesztésekkel foglalkoznak. Elemezzük tevékenységüket, üzleti modelljüket, árbevételüket, alkalmazotti létszámukat és számos más paraméterüket. Az utóbbi időben egyre többen léptek rá erre az útra, Magyarországon például két nagy és mintegy harminc kisebb szereplő van az olyan fejlesztő- és kutatóközpontok mellett, mint amilyen a Széchenyi István Egyetemen is működik”

– fejtette ki Tóth Árpád, aki beszélt arról is: a majdani önvezető jövőben egyáltalán nem biztos, hogy mindenki vásárol majd egy ilyen járművet, elképzelhető, hogy előtérbe kerül a már ma is létező, igaz egyelőre korlátozottan elterjedt közösségi tulajdonlás. Emiatt ezt a területet szintén kutatják, és figyelik például a Magyarországon jelen lévő három nagy autómegosztó szolgáltatást.

The post Jármű kutatások a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

Az 1941-ben Chosun Tire Company néven alapított koreai vállalat mára már több mint 180 országban működik, 20 ezer alkalmazottal, 8 – köztük az egyetlen európaiként Magyarországon működő – gyárral, 5 regionális központtal, több mint 30 értékesítési ággal és 5 kutatás-fejlesztési központtal. A vállalat a jubileumi évforduló alkalmából S.T.R.E.A.M. névvel új növekedési stratégiát jelentett be, amely betűszó kijelöli a Hankook jövőbeni fejlődési és fejlesztési céljait is.

Növekedési célkitűzésekkel ünnepli alapításának 80. évfordulóját a Hankook. A fejlődési stratégiai irányokat a Hankook Tire & Technology holdingtársasága, a Hankook & Company jelentette be Koreában. A S.T.R.E.A.M. betűszóval jelölt stratégia minden betűje a vállalat jövőbeni fejlődési és fejlesztési irányait reprezentálja: a „S” a megújuló és környezetbarát intelligens energiát, a „T” az abroncsgyártási alap-tevékenységet, az „R” a technológiai fejlődést, az „E” az elektrifikációt, az „A” az automatizálást és az ezen alapuló hatékonyságot, míg az „M” az iparágat leírva a mobilitást jelképezi. A Hankook & Company célja, hogy a stratégia által kijelölt irányokat a jövőbeni növekedés motorjaivá tegye, és ezzel növelje a vállalat globális versenyképességét.

1941-ben a Chosun Tire Company akkor jött létre, amikor a koreai iparosodás még csak csírájában létezett, és a gazdasági fejlődés feltételei sem voltak adottak az országban. A vállalat az első személygépkocsi gumiabroncs gyártóként segített megteremteni a koreai ipari fejlődés sarokköveit. A cég 1953-ben vette fel a Chosun-hoz hasonlóan ókori koreai királyságokra utaló Hankook nevet. A hatvanas években a vállalat a koreai gazdaság gyorsütemű fejlődését követte, a két Korea autópálya építési projektjeivel vezető szerepet kapott a helyi közlekedés fejlődésében is.

Az abroncs-innováció történetében mindig élen járó vállalat a világ első nagykapacitású gumiabroncs gyárát 1979-ben a koreai Daejonban építette fel. Felismerve a gazdaság fejlődése által generált igényeket, a vállalat a radiál abroncsok kutatás-fejlesztésére és gyártására specializálódott, melyek a hosszabb élettartam és a hatékonyabb üzemanyag-felhasználás támogatása eredményeként az 1960-as évektől széles körben elterjedtek Európában. A gyártási mennyiség megnövelésével 1980-ban már az export bővítése is lehetővé vált az Egyesült Államokba és Európába, így a Hankook globális piaci szereplővé vált.

A vállalat az 1990-es években is folytatta stratégiáját az infrastruktúrába való befektetéssel és gyártási kapacitásának bővítésével, és megkezdte partnerkapcsolatainak bővítését az autómárkákkal. Az abroncs-technológia és a kötelező kiváló minőség mércéjének megfelelve a vállalat belépett a tengeren túli eredeti gyári felszerelésű abroncsok (OE) piacára, és 1991-ben aláírta első gyári felszerelésű abroncsok szállítására szóló szerződését a Volkswagennel, néhány év múlva pedig az Audival, a BMW-vel, a Mercedes Benz autógyártóval és a Porsche-val is hasonló megállapodások születtek.

A 21. század első évtizedeiben a keresletnövekedést a Hankook gyártási és értékesítési hálózatai is lekövették. A vállalat Európai Kereskedelmi Központja 2001-ben kezdte meg működését, 2006-ban pedig elindult a Hankook egyetlen európai gyárának építése Magyarországon.

Az elmúlt két évtized – hasonlóan a korábbiakhoz – a folyamatos innovációról, a vezetési élmény fejlesztéséről szólt a Hankooknál. A vállalat alapításának 70-ik évfordulója gyárnyitások sorozatát indította el, Kínában, Indonéziában és az Egyesült Államokban létesültek új üzemek jelentősen növelve a Hankook terjeszkedési kapacitását. Mindemellett a vállalat egyre több prémium autómárka beszállítójaként jelenik meg: az elmúlt években többek között a BMW 3-as széria, a Mercedes-Benz S osztály, a Porsche Macaran, majd tavaly a Porsche Taycan elektromos sportautó gyári abroncs szállítója lett.

The post 80 éve gurulnak Hankook abroncsokon a világ autói appeared first on Műszaki Magazin.

Fennállásának 150. évében a vállalat számos innovatív szoftvert és kapcsolódó hardveres megoldást fog bemutatni, amelyekkel a Continental megkönnyíti a szoftverfunkciók és a jármű elemei közötti integrációt. Ez a kategória a csúcstechnológiás radarérzékelőktől a jármű és az adatátvitel központi egységeként funkcionáló nagy teljesítményű számítógépeken keresztül a telematikai rendszerek részét képző felhőig terjed.

Innovatív technológiákkal biztonságosabb a vezetés

A radarok és nagy hatótávolságú radarérzékelők új és fejlettebb generációjával a Continental újabb lépést tesz a biztonságosabb és önállóbb mobilitás felé. A kompaktabb kialakítás, a nagyobb szkennelési sebesség, és a jármű környezetének 360 fokos figyelemmel követése a radarérzékelőktől függően közel 200 vagy 250 méteres hatótávolságban jóval nagyobb biztonságot nyújt rövid és hosszú távokon egyaránt. Az új radarérzékelős megoldások így olyan előre jelző alkalmazásokat tesznek lehetővé, amelyek megfelelnek az Euro NCAP követelményeknek, többek közt olyan magas szinten automatizált vezetési funkciókkal, mint például az automata sávváltás. Körülbelül 20 évvel a gyártásuk megkezdése óta a Continental ez év áprilisáig több mint 100 millió radarérzékelőt hozott létre rövid és nagy hatótávolságú alkalmazásokhoz. A 2023-ban gyártásba kerülő hatodik generáció műszaki jellemzői közé tartozik a jármű környezetének pontos felismerését elősegítő kiterjesztett érzékelési tartomány, valamint a nagyobb felbontás.

A csúcstechnológiás mobilitási megoldások részeként a radarérzékelő csak egy a rengeteg példa közül, amelyeket a fejlett vezetést segítő rendszerek és az automata vezetési rendszerek területén érzékelhető dinamikus növekedés kapcsán fel lehet hozni. Amíg korábban az autó elsősorban egy kényelmes közlekedési eszközt jelentett, ma már a legtöbb tényező mindenekelőtt a hálózatba kapcsoláson és az ember és gép közti párbeszéden múlik.

A járművet érő adatmennyiség kezeléséhez nagy teljesítményű számítógép szükséges

A mai modern járművek nagy része esetében több mint 100 elektronikus vezérlő felel a funkciókért – az elektronikus ajtónyitó rendszertől, az infotainment rendszertől és a hálózatba kapcsolástól a sebességtartó automatikáig vagy a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerig, illetve a sebességszabályozó funkciókig. Mindezeken felül továbbá egy speciális szoftver felel a kommunikációért a járműegységeken belül és a felhőben. Jelenleg az autóipari innovációk több mint 90 százaléka a szoftverfejlesztésnek köszönhető.

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a jármű egyre nagyobb méretű adatfolyamatainak kezelését, a Continental volt az első autóipari beszállító, amely egy kompakt nagy teljesítményű számítógépet fejlesztett ki erre a célra, amit például a Volkswagen ID.3 és ID.4 elektromos autóiban is alkalmaznak. A szerver egyben kezeli a jármű különböző tartományai között történő adatkommunikációt.

Teljes körű hálózati megoldás – az autonóm és intelligens mobilitás úttörője

A Continental a Sanghaji Kiállításon fogja először bemutatni a hálózatba kapcsolt autók számára kifejlesztett teljes körű megoldását. Ez a rendszer biztosítja, hogy a funkciók az érzékelőtől a nagyteljesítményű számítógépen és a csatlakozási egységen keresztül a felhőig megbízható módon kerülhessenek integrációra. A járműhálózat külvilággal történő gyors és alacsony késleltetésű kapcsolatának köszönhetően lehetőség nyílik az összes olyan adat valós idejű feldolgozására, amely a járműbe érkezik, és amelyet a jármű nagy teljesítményű feldolgozó egységei dolgoznak fel. A szoftverfunkciók a felhő, a nagyteljesítményű számítógép és az úgynevezett zónavezérlők között oszlanak meg. Ez lehetővé teszi a Continental számára, hogy egyszerre kínáljon maximális rugalmasságot és működési biztonságot. A fejlett vezetést segítő rendszerek funkciói is integrálhatók a rendszerbe korlátozott mértékben. A Continental saját fejlesztésű 5G-s mobil rádiómodulja (hálózati hozzáférési eszköze) skálázható számítási teljesítményt és emelt szintű kiberbiztonságot kínál. Különféle hardveres lehetőségekkel is kompatibilis, aminek köszönhetően különböző ügyfelek és régiók követelményeinek is képes megfelelni.

A rendszer rugalmas opciókat kínál a rendszerintegrációhoz az eredeti berendezések gyártói, valamint a Tier 1-es beszállítók számára, legyen szó önálló hálózati hozzáférési eszközökről, a telematikai vezérlőegységek teljes körű integrációjáról, vagy éppen intelligens antenna modulokról. A sikeres 5G-s V2X platformján keresztül a Continental már jelenleg is együttműködik globális autóipari gyártókkal az 5G-s telematika területén.

A szabványosított, moduláris hardver és szoftver platform lehetővé teszi a funkciók frissítését

A Continental Automotive Edge Platform (CAEdge) moduláris hardver- és szoftverplatform fejlesztése megkönnyíti az autótulajdonosok számára, hogy a kívánt új funkciókat szoftverfrissítések révén szerezzék meg a jármű teljes élettartama alatt. A CAEdge összeköti a járművet a felhővel, és mintegy virtuális munkaasztalként működve számos lehetőséget kínál a szoftverintenzív rendszerfunkciók fejlesztésére, biztosítására és karbantartására.

A platform segítségével a Continental tovább erősíti vezető szerepét a csúcstechnológiás járműarchitektúrák és szoftverek fejlesztésében. A jövő járműgyártói és azok partnerei számára egy olyan szoftverintenzív járműarchitektúrához alkalmas fejlesztési környezetet biztosít, amely esetében a korábban szükséges fejlesztési idő töredékére van csak szükség a szoftverekhez, érzékelőkhöz és a big datához kötődő megoldások megvalósításához. Ennek eredményeként a járműszoftver fejlesztése és tesztelése hatékonyabbá és biztonságosabbá válik, valamint a járművekkel való közvetlen integrációra is lehetőség nyílik. A Continental platformjával ezentúl az összes fejlesztő és érintett vállalat egy szabványosított és automatizált fejlesztői környezetben dolgozhat, ugyanazokkal az eszközökkel, tesztelési eljárásokkal és biztonsági intézkedésekkel.

The post Világpremier a szoftver- és érzékelőtechnológiában appeared first on Műszaki Magazin.

Chvaletice-ben található az egyetlen jelentős mangánforrás az Európai Unió területén, amely 2025-re képes lesz kielégíteni az akkumulátorokhoz kapcsolódó nagy tisztaságú európai mangánkereslet akár 50 százalékát is. Emiatt is számít ez a projekt mérföldkőnek az európai autóiparban, miután hosszú távon csökkentheti a nyersanyagellátási zavarok kockázatát. A nagy tisztaságú mangán az akkumulátorok elengedhetetlen alapanyaga, az európai elektromos járművek pedig túlnyomó részben erre fognak támaszkodni. Becslések alapján a nemzetközi igény 2030-ra több mint tízszeresére fog nőni a 2021-es értékeknek.

„A tervek szerint a teljes indulást követően a világ egyik legnagyobb nagy tisztaságú mangántermelőjeként, évente körülbelül 50 000 tonna mangán kitermelésére leszünk képesek, várhatóan 25 éven át.”

– hangsúlyozta az EIT InnoEnergy támogatása kapcsán Marco Romero, az Euro Manganese vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy a beruházás során 400 munkahelyet hoznak létre, továbbá a fejlesztésekkel megszűnhet a vízszennyezés is a területen.  A mangánt egy Prágától 90 kilométerre fekvő, bezárt bánya maradványaként kialakult meddőfolyásból (finomszemcsés, homokos hulladékkupacokból) fogják kivonni.

Az EIT InnoEnergy azért is állt a fejlesztés mellé, mert ezáltal Európa önellátóvá válhat az akkumulátorok előállítása szempontjából kritikus anyagnak számító mangánkitermelésben. A projekt ugyanakkor illeszkedik az unió és ennek megfelelően az EIT InnoEnergy hosszútávú ipari stratégiájába, ami azt célozza meg, hogy az elkövetkező években megvalósuló nagyszabású ipari projekteknek köszönhetően a kontinensünk legyen a világ második legnagyobb akkumulátorcella-gyártója, és 2025-ig mintegy 800.000 munkahely jöjjön létre a szektorhoz kapcsolódóan. Szintén a beruházás támogatása mellett szólt, hogy annak révén a korábbi bányászati tevékenységek káros hatásai is orvosolhatóak, valamint az ipari hulladék újrafeldolgozása környezeti előnyökkel jár, és így erősíthető Európa zöld és elektromos jövője.

A Chvaletice-ben megvalósuló mangánprojekt élvezi a helyi közösségek támogatását, amely a potenciális gazdasági és környezeti előnyökön túl a beruházásba bevont bányaterület kármentesítését is szavatolja.

The post Önellátó lehet az autóipar jövőjét jelentő mangánból Európa appeared first on Műszaki Magazin.

Szakképzési Díj az innováció kategóriában

„Nagy örömmel tölt el, hogy vállalatunk immár negyedik alkalommal nyerte el ezt a rangos elismerést. Az Audi Hungaria stratégiai célja a magas színvonalú, hosszú távú szakemberigény biztosítása. Ezért fontos számunkra a díjnyertes projekt témája: hogy idejekorán megszólítsuk a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és megismertessük őket az autóipari szakmákkal”

– mondta Dr. Knáb Erzsébet, az AUDI HUNGARIA Zrt. személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja.

A vállalat ebben az esztendőben komplex pályaorientációs aktivitási sorozatával pályázott, amely a járványhelyzet miatt elmaradt pályaorientációs rendezvények pótlására született meg. Az eseménysorozat célja a továbbtanulás és szakmaválasztás előtt álló tanulók érdeklődésének felkeltése az autóipari szakmák iránt. Az Audi Hungaria a győri Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal együtt online pályaorientációs roadshow-kat szervezett a pályaválasztás előtt álló, 7. és 8. osztályos tanulók számára. A sorozat második eleme egy online direkt toborzási program volt, amely a vállalat szakmunkástanulói által készített bemutató videókkal hozta közelebb a különböző autóipari szakmákat a pályaválasztás előtt álló tanulókhoz. Az ágazati alapképzésben résztvevő tanulók számára többnapos pályaorientációs projektfoglalkozásokat is szervezett a vállalat.

A Szakképzési díj célja a szakmák társadalmi megítélésének emelése, a magyarországi szakképzési rendszer fejlesztése. A díjjal a kamara ösztönözni kívánja a vállalatokat, hogy kezdeményezzenek és valósítsanak meg szakképzési projekteket.

Az Audi Hungaria duális szakképzésében 2001 óta több mint 2.000 fiatal végzett, nagy részük a vállalatnál kezdte meg szakmai pályafutását.

The post Audi Hungaria: Szakképzési díj „Innováció” kategóriában appeared first on Műszaki Magazin.

A gyár második présüzemében a tervek szerint 2022-ben kezdődik meg a termelés. A beruházás mintegy 200 munkavállalónak biztosít majd foglalkoztatást. A tavaly bejelentett kapacitásbővítés több mint 100 millió euróból valósul meg, a kivitelezés a tervek szerint halad, jelenleg már az alapozást előkészítő földmunkák folynak.

Az épülő – mintegy 23 ezer négyzetméteres – új présüzem a meglévő kecskeméti gyár részeként működik majd, a termelés indulása 2022-ben várható. Az új présüzemben alkalmazott technológiáknak köszönhetően a formatervezés, a fejlesztés, a tervezés, a szerszámkészítés és a gyártás folyamatai még összehangoltabbá válnak.

A fejlesztés különös jelentősége, hogy a kecskeméti gyárban készülő kompakt gépjárművek a jövőben még a jelenleginél is nagyobb arányban állnak majd olyan alkatrészekből, amelyek kizárólag helyben készülnek. Az új présüzem emellett a legkülönbözőbb préselt acél- és alumínium alkatrészekkel fogja ellátni a Mercedes-Benz nemzetközi termelési hálózatát is. Ezek az alapanyagok tökéletesen megfelelnek az aktuális kompaktautó-generációk követelményeinek, mind a formatervezés, mind a biztonság, a tömeg vagy a minőség tekintetében. A működés során – ahogy az első présüzem esetében már jelenleg is – a vállalat nagy jelentőséget tulajdonít a fenntarthatóságnak: a jövőbeni gyártási folyamatok során keletkező hulladék anyagokat is csaknem 100%-ban újrahasznosítják.

„Vállalatunk folyamatosan fejleszti magyarországi gyárát, ezt jól mutatja a gyártási infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások sora is. Az új présüzem építésével párhuzamosan már zajlik az új EQB gyártásával kapcsolatos felkészülés, az új modell sorozatgyártásának elindítását az idei negyedik negyedévre tervezzük. Az első tisztán elektromos meghajtású kecskeméti modellel gyárunk felkészül a jövőre, hiszen ezentúl szinte minden vevőigénynek meg tudunk majd felelni ebben a szegmensben, legyen szó klasszikus belső égésű motoros modellekről, hibrid meghajtásról, vagy tisztán elektromos járművekről. Ez a kiegyensúlyozott termékportfolió és a gyár rugalmas termelési rendszere stabil foglalkoztatást és hosszú távú tervezhetőséget biztosít több mint 4400 munkatársunk számára.”

– fogalmazott Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezetője.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár jelenleg több mint 4.400 munkatársat foglalkoztat. A kecskeméti gyárban a Mercedes-Benz A-osztályt, valamint a négyajtós CLA Coupé és a CLA Shooting Brake, a Mercedes-AMG Performance 3 modelljét (Mercedes-AMG A 45 4MATIC+, a Mercedes-AMG CLA 45 4MATIC+ Coupé és a Mercedes-AMG CLA 45 4MATIC+ Shooting Brake) gyártják, és 2020-ben kezdődött meg a vállalat kompaktautó-családja két hibridmodelljének, a CLA 250 e Coupé és a CLA 250 e Shooting Brake sorozatgyártása.

The post Már épül az új présüzem a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában appeared first on Műszaki Magazin.