A rendezvény több mint 2000 kiállítót vonultatott fel, és öt nap alatt mintegy 240 000 látogatót fogadott 155 országból, vagyis a szervezők szerint a tavalyinál nagyobb és nemzetközibb esemény lett.

Az IFA 2026 egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia fokozatosan beépül szinte valamennyi elektronikai termékkategóriába. Az AI már nemcsak számítógépekben és telefonokban jelent meg, hanem televíziókban, sütőkben, mosógépekben, mosogatógépekben, robotporszívókban és más otthoni berendezésekben is. A hangsúly egyre kevésbé magán az „AI” megnevezésen, sokkal inkább azon van, hogy az eszköz felismerje a felhasználó igényeit, automatikusan állítsa be működését, illetve energiát és időt takarítson meg.

Jó példa erre a Siemens új sütője, amely több mint száz ételt képes automatikusan felismerni. A vállalat hőszivattyús technológiával működő, energiahatékony mosó-szárító berendezést is bemutatott. A Bosch a Smart Home rendszereket kapcsolta össze a hőszivattyús fűtéssel, így a hőtermelés a helyiségek tényleges igényeihez igazítható.

Robotok mindenütt

A másik meghatározó trend a robotika volt. A hagyományos robotporszívók és autonóm fűnyírók mellett humanoid robotok és exoskeletonok is nagy számban jelentek meg. Az IFA Next innovációs területen mintegy 300 vállalat vett részt 24 országból, és a humanoid robotika már önállóan is az esemény egyik látványosságává vált. A kiállításon többek között a Unitree, az EngineAI, a DEEP Robotics, az AGIBOT és a Dobot humanoid robotjai is bemutatkoztak. Ez ipari szempontból is érdekes változás. Bár az IFA alapvetően fogyasztói elektronikai és háztartástechnikai rendezvény, a robotikai fejlesztések egyre közelebb kerülnek azokhoz a technológiákhoz, amelyek később a logisztikában, a szolgáltatásokban és akár a gyártásban is alkalmazhatók lehetnek.

Intelligens háztartás helyett intelligens ökoszisztéma

A gyártók egyre kevésbé önálló készülékekben gondolkodnak. A cél olyan ökoszisztémák létrehozása, amelyekben a háztartási gépek, az energiagazdálkodás, a szórakoztatóelektronika, a biztonsági rendszerek és a mobileszközök együttműködnek.

A Miele például „a házimunka végének” vízióját állította középpontba. Új G8 Diamond mosogatógépe felismeri a behelyezett edényeket, majd ehhez igazítja a programot. A vállalat AI-alapú főzési asszisztenst is bemutatott, míg a Cary koncepció érzékelők és mesterséges intelligencia segítségével ismeri fel a textíliákat és választja meg a megfelelő mosási folyamatot.

A Samsung szintén az AI-val összekapcsolt életmódot helyezte előtérbe. A vállalat televízióinál a Vision AI Companion személyre szabott ajánlásokkal és kontextusfüggő információkkal egészíti ki a hagyományos tévézést. Emellett új OLED gaming monitorokat és Micro RGB kijelzőtechnológiát is bemutatott.

Az okosotthon kilépett a kertbe

Az idei IFA egyik érdekes iránya volt, hogy a smart home fogalma már nem ér véget a lakás falainál. Az Outdoor Cooking & Gardening területen intelligens öntözőrendszerek, autonóm robotfűnyírók, hálózatba kapcsolt kerti berendezések, időjárási és talajszenzorok, valamint okos grillek jelentek meg.

Itt is az automatizálás mellett az energia- és erőforrás-hatékonyság került előtérbe. Az öntözőrendszerek például a tényleges vízigény alapján működhetnek, míg a szenzorok időjárási és talajadatok segítségével optimalizálhatják a kert fenntartását.

Számítástechnika: személyes AI

A PC-knél és notebookoknál szintén az AI volt a kulcsszó. Az Acer professzionális AI-feladatokra alkalmas kompakt munkaállomásokat, új notebookokat és mobil munkavégzéshez fejlesztett kijelzőmegoldásokat mutatott be. Az IFA nyitóelőadását az AMD tartotta „The Era of Personal AI” címmel, ami jól mutatta, merre tart a számítástechnikai iparág. A látványosabb koncepciók között megjelentek a változtatható kijelzőjű számítógépek is. A Lenovo például egy oldalirányban szélesedő OLED-kijelzős ThinkBook koncepciót mutatott be.

Mobilitás is bekerült az IFA világába

Az IFA egyre távolabb kerül a klasszikus „tévé–hűtőszekrény–mosógép” kiállítás képétől. Az IFA Mobility terület 2026-ban először a CityCube Berlinbe költözött, ahol elektromos autók, e-bike-ok, e-rollerek és teherszállító kerékpárok jelentek meg. Többek között a Volkswagen, a Xiaomi és az XPENG is részt vett ezen a területen.

Az IFA 2026 már jóval több volt egyszerű szórakoztatóelektronikai bemutatónál. A több mint 530 nevezést vonzó Innovation Awards, a mintegy 300 céget felvonultató IFA Next, a humanoid robotok, az AI-eszközök és az intelligens energiagazdálkodási megoldások egyértelműen azt jelezték, hogy a következő fejlődési szakasz az önállóan érzékelő, döntő és egymással kommunikáló eszközöké lehet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post IFA 2026: az AI és a robotika került a középpontba appeared first on Műszaki Magazin.

A kompakt Unitree R1 modell mindössze 29 kilogramm, és nemcsak kutatási és fejlesztési célokra kínál új lehetőségeket, hanem rendezvényeken és kiállításokon is izgalmas módon hozhatja közelebb a humanoid robotikát a nagyközönséghez.

A humanoid robotok fejlődése az elmúlt években látványosan felgyorsult, miközben a technológia egyre közelebb kerül a mindennapi felhasználáshoz. Ebbe a trendbe illeszkedik a Unitree R1 is, amely a fejlett mozgásvezérlést és érzékelést egy könnyű, mobil és sokoldalú platformban egyesíti. A robot 121 centiméter magas, körülbelül 29 kilogramm tömegű, és felszereltségtől függően 20 vagy 26 szabadsági fokkal rendelkezik a robot testében, ami az opcinális ügyeskezekkel és megfogókkal akár 40 szabadságfokig bővíthető.

Szélesebb kör számára nyílhat meg a humanoid robotika

Az R1 egyik legfontosabb újdonsága nem kizárólag a technológiai képességeiben rejlik. A Unitree célja, hogy a humanoid robotika ne csak a legnagyobb kutatóintézetek és technológiai vállalatok számára legyen elérhető. Az R1 olyan árszintet képvisel, amely a korábbiaknál jóval szélesebb kör számára teszi lehetővé a humanoid robotok alkalmazását és kipróbálását.

„Ezzel a humanoid robottal jóval szélesebbre nyílik a hozzáférhetőség. Ilyen árszinten korábban nem volt elérhető humanoid robot a piacon, így ma már sokkal többen engedhetik meg maguknak – legyen szó oktatási, kutatási vagy szórakoztatási célról. Nagy lépés ez az egész iparág számára, és örülünk, hogy Magyarországon az első példányok már használatba kerültek. A következő hónapokban az R1-es robotokkal számos konferencián és rendezvényen lehet majd személyesen is találkozni”

– mondta Körömi János, az INFUZE Robotics ügyvezetője.

Akár 40 szabadságfok, binokuláris kamera és körülbelül egyórás üzemidő

A Unitree R1-et úgy tervezték, hogy a fejlesztők és felhasználók számára rugalmas robotikai platformot biztosítson. A robot felszereltségtől függően 20 és 40 közötti szabadságfokkal rendelkezik, binokuláris kamerával és mikrofonrendszerrel érzékeli környezetét, kapcsolódását pedig többek között Wi-Fi 6 és Bluetooth 5.2 biztosítja. Az OTA-frissítéseknek köszönhetően a rendszer folyamatosan naprakészen tartható. A fejlesztői (EDU) változatok akár 100 Tops számítási kapatású NVIDIA Jetson AI chipekkel érkeznek, amiket kifejezetten a roboton belüli mesterséges intelligencia és gépi látási algoritmusok futtatására optimalizált a gyártó.

A körülbelül egyórás üzemidőt gyorsan cserélhető akkumulátor egészíti ki, ami különösen rendezvényeken, bemutatókon vagy hosszabb fejlesztési munkamenetek során lehet praktikus. A robot magasabb felszereltségei külső áramforrásról is üzemeltethetők, így működésüket nem korlátozza az akkumulátor kapacitása.

Egy robot, többféle szerepben

Az R1 felhasználási lehetőségei túlmutatnak a klasszikus robotikai fejlesztéseken. Egyetemek, kutatóhelyek, fejlesztők és innovatív vállalkozások számára egyaránt érdekes platform lehet oktatási, kutatási és fejlesztési projektekben. Közben a robot fizikai jelenléte és mozgásképessége miatt olyan területeken is szerepet kaphat, ahol a technológia bemutatása önmagában is élményt jelent.

Az INFUZE Robotics ezért nemcsak értékesíti, hanem rendezvényekre és kiállításokra bérbe is adja a Unitree R1-et. Így a humanoid robot azok számára is elérhető, akik egy saját robot beszerzése nélkül szeretnék testközelből megmutatni közönségüknek, ügyfeleiknek vagy munkatársaiknak, milyen irányba tart a robotika.

„Az R1-nél éppen az a különleges, hogy nem kell feltétlenül robotikai laboratóriumban találkozni vele. El lehet vinni egy rendezvényre, kiállításra vagy bemutatóra, és a látogatók saját szemükkel láthatják, hogyan mozog egy modern humanoid robot. Ez egészen más élményt ad, mint egy videó vagy egy képernyőn látott demonstráció”

– tette hozzá Körömi János.

Az első magyarországi Unitree R1-ek már megtekinthetők az INFUZE Robotics-nál, ahol a robot megvásárolható, illetve rendezvényekre és kiállításokra bérelhető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megérkezett a Unitree legújabb humanoid robotja appeared first on Műszaki Magazin.

A GDE az innováció egyik nagykövete a felsőoktatásban, és kiemelt feladatának tekinti, hogy a technológia fejlődését a tudomány, a társadalom és a gazdaság szolgálatába állítsa. Az intézmény iránt folyamatosan nő az érdeklődés, az idei tanévben már több mint ezer hallgató kezdi meg az első évét, ami 24%-os emelkedést jelent az elmúlt tanévhez képest.

A Gábor Dénes Egyetem több mint 30 éves történetének eddigi legaktívabb időszakát éli. A környezet, a technológia fejlődése folyamatosan arra inspirálja az intézményt, hogy hallgatóit minden tekintetben felkészítse a változó munkaerőpiacra. Mindez a felvételi számokban is megjelenik, hiszen a Gábor Dénes Egyetem évről évre egyre népszerűbb a fiatalok körében. Dr. Zimányi Krisztina, a Gábor Dénes Egyetem rektora nyitó beszédében elmondta, hogy idén az egyetem több mint ezer fős első évfolyammal indítja a tanévet. Ez a 2025-ös évhez képest 24%-kal több hallgatót jelent, ami az országos trendet jelentősen meghaladja – az országos növekedés ötszöröse. A rektor hozzátette, az intézmény célja, hogy az alapképzésen a hagyományos előadásokat zártrendszerű digitális tananyagokkal váltsák ki. Ez azonban nem jelenti a személyes kapcsolatok megszűnését. Éppen ellenkezőleg: azt szeretnék, hogy a közös idő még értékesebbé váljon, és az órákon együtt gondolkodjon, kérdezzen és vitatkozzon oktató és hallgató.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke kiemelte, hogy a bizalmat, amit az egyetem választásakor adtak a hallgatók, a közös munkával lehet megerősíteni. Elmondta, hogy világos szakmai célokhoz kapcsolt követelmények és a digitális tanulás mellett szakmai közösség, gyakorlati lehetőségek várják a hallgatókat. Beszédében arra biztatta az elsőéveseket, hogy portfóliójuk ne pusztán termékgyűjtemény legyen, hanem szakmai ítélőképességük, kompetenciájuk fejlődéstörténete.

Az idei év az első tanéve annak a humanoid robotnak is, aki négylábú robottársával együtt érkezett az egyetem Mesterséges Intelligencia laborjába, és aki az elsőévesekkel együtt az egyetemi esküt is letette.

Diploma – lezárás és új kezdet

Az egyetem nem búcsúzik véglegesen a diplomáját most átvevő közel 300 frissen végzett szakembertől sem, hiszen a mesterképzés mellett többek között számos rövid, mikrotanúsítványos képzést is kínál számukra a lifelong learning jegyében.

„A technológiai fejlődés, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia új lehetőségeket, de új felelősségeket is teremt. Ezért a mai diploma annak a megerősítését jelentse, hogy képesek és készek egész életük során fejlődni. A tudás ma már nem egyszer megszerzendő eredmény, hanem folyamatosan megújuló erőforrás, diplomásaink alumni közössége pedig kiváló lehetőség tapasztalatcserére és együttműködésre a jövőben is”

– mondta el Dr. Zimányi Krisztina.

Friss diplomásokhoz szólt Dr. Dietz Ferenc is, amikor a köszönet fontosságára hívta fel a figyelmet:

„Ne csak arra gondoljanak, amit egyedül teljesítettek az egyetemi évek során, hanem arra is, kitől kaptak szakmai iránymutatást, segítséget vagy egyszerűen csak időt és türelmet. A diploma személyes, de nem magányos teljesítmény!”

A felsőoktatás valódi megmérettetése nem az egyetem falain belül, hanem azon túl zajlik. Ezt már Fauszt András, a Gábor Dénes Felsőoktatási Alapítvány kuratóriumának képviseletében hangsúlyozta, aki nemcsak személyesen volt jelen az eseményen, hanem a legmodernebb technológiával készült, a megtévesztésig hasonló avatarjával is:

„Az egyetem igazi értéke végül mindig azokban az emberekben mérhető, akik innen kilépnek a világba. A tudás pedig akkor válik igazán értékessé, amikor átlépi a könyvek, a laboratóriumok és az előadótermek falát, és jobbá teszi az emberek életét.”

Az esemény meghívott vendége volt Dr. Peták István, nemzetközileg elismert rákkutató. A Gábor Dénes-díjas orvos személyes életpályáján keresztül mutatta be, hogyan kapcsolódtak össze az elmúlt évtizedekben a különböző tudományágak. Neumann János örökségére építve a technológia fejlődésével az orvostudomány, azon belül is a rákkutatás is óriási eredményeket ért el, és ma már matematikai modellezés segíti a legmegfelelőbb terápia kiválasztását.  Beszédében kiemelte a jövő mérnök szakembereinek szerepét, arra bíztatta a hallgatókat, hogy keressenek olyan feladatokat, kihívásokat, amiknek megoldása valódi motivációt jelent számukra.

Edukáció és piaci kapcsolatok

A Gábor Dénes Egyetem nemcsak a felsőoktatásban vállal komoly szerepet, hanem a felnőttképzésben és a társadalmi edukációban is. A 2025 júniusában MI Jövünk! néven megjelent ingyenes online mesterséges intelligencia képzését több mint 70 ezren nézték meg. Hamarosan érkezik a MI jövünk 2., amelynek témája az MI munkahelyi alkalmazása, de a közeljövőben jelenik meg az ingyenes kiberbiztonsági és pénzügyi tudatosság tananyag is.

A GDE fontosnak tartja, hogy az akadémiai szektor és a piaci szféra között is teret biztosítson a tudásátadásra. Ennek jegyében rendezte meg idén tavasszal, a Gábor Dénes emlékév záróeseményeként, a négynapos Dennis Gabor Digital Horizons Week nemzetközi szakmai eseménysorozatot.

Az egyetem piaci kapcsolatai évről évre bővülnek, és már hagyománnyá vált, hogy az évnyitón új vállalati partnerség is megerősítésre kerül. Idén a Gábor Dénes Egyetem a CAE Hungary-vel kötött stratégiai együttműködést, amely a repülésben, valamint a védelmi és biztonsági szektorban kínál szimuláció, képzés és digitális kiképzési rendszereket, megoldásokat. Az együttműködés keretében többek között az MI, a dróntechnológia és kibervédelem területén nyílnak lehetőségek közös szakmai, kutatási és kommunikációs projektek megvalósítására. A partnerségről szóló megállapodást Hajdu József, a CAE Hungary vezérigazgatója és Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke írta alá.

Az ünnepségen a Gábor Dénes Egyetem kitüntetését vehette át:

• Varga Ottó, A GDE kiváló munkatársa 2026
• Gulyás Zsuzsa, A GDE kiváló oktatója 2026
• Vasas Virág, A GDE Innovációs Díja 2026
• Csurgó Dávid, A GDE Partnerségi Díja 2026
• Együd Izabella Bíborka, A GDE legeredményesebb nappalis hallgatója 2025/26 tanév
• Simon Tamás Mihály, A GDE legeredményesebb távoktatásos hallgatója, 2025/26 tanév

A most induló tanév egyik fő üzenete Dr. Dietz Ferenc beszédének zárásaként hangzott el. „Az emberiség történelme során most először a mesterséges intelligencia korában lehet könnyen, gyorsan és relatíve olcsón számtalan választ előállítani. A következő évtized versenyelőnye azonban nem a sok információ lesz, hanem a jobb problémameghatározás, a különböző tudományterületek összekapcsolása, valamint a következmények vállalása. Ne csak használják a technológiát, hanem értsék és szabjanak irányt a fejlődésének!”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robot is megkezdte első tanévét a GDE-n appeared first on Műszaki Magazin.

A program célja olyan technológiák tesztelése és validálása, amelyek a jövő robotaxi- és igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatásainak alapját jelenthetik. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kiemelte, hogy az önvezető járművek fejlesztésében Magyarország olyan lehetőség előtt áll, amely a közlekedés biztonságát és hatékonyságát egyaránt jelentősen javíthatja. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban és más országokban már többéves gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre a hasonló, magas szintű autonóm vezetési rendszerekkel, amelyek a tapasztalatok szerint a közlekedésbiztonság terén is jelentős előrelépést hozhatnak. Az önvezetés emellett rugalmasabb közösségi közlekedési szolgáltatásokat és energiahatékonyabb közlekedési rendszereket is lehetővé tehet. A miniszter szerint Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy élen járjon ezen technológiák fejlesztésében és elterjesztésében, ehhez pedig elsősorban a megfelelő jogi és szabályozási környezet megteremtésére van szükség.

„A ZalaZONE mindig is az innováció egyik központja volt, amióta megépült. Ez egy fontos kutatás-fejlesztési infrastruktúránk. Azt gondolom, hogy az önvezető autók és technológiák mellett a jövőben más területekre is ki lehet terjeszteni ennek a képességeit. Beszélgettünk drónokról, robotokról, különböző olyan új technológiákról, amelyek szintén fejleszthetők és tesztelhetők ebben a környezetben. Ez mind Zalaegerszegnek, mind Magyarországnak nagy hasznára válhat, ha ilyen típusú fejlesztéseket tudunk idehozni”

– fogalmazott a tudományos és technológiai miniszter.

A program következő részében Lerchner István, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projektvezetője ismertette a közúti tesztprogram szakmai hátterét. Elmondta, hogy a közúti tesztelést minden esetben kiterjedt tesztpályás validáció előzi meg a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán, és a fejlesztés mára elérte azt az érettségi szintet, amely lehetővé teszi a biztonságos valós forgalmi teszteket. A program első szakaszában két SAE Level 4 önvezető jármű vesz részt, amelyek működését minden esetben képzett biztonsági járművezető felügyeli.

A projektvezető kiemelte, hogy a közúti tesztelés kulcsszerepet játszik az autonóm rendszerek fejlesztésében és validációjában, hiszen kizárólag valós közlekedési helyzetekben vizsgálható megfelelően a rendszer viselkedése. Hangsúlyozta továbbá, hogy az önvezetés nem csupán kényelmi funkció, hanem a közlekedésbiztonság következő fejlődési lépcsője, amely hosszú távon jelentősen csökkentheti az emberi hibából eredő közlekedési balesetek számát.

Hamar Zoltán, az AVL-ZalaZONE Kft. ügyvezetője a ZalaZONE szerepét mutatta be az autonóm járművek fejlesztését és tesztelését támogató innovációs ökoszisztémában. Kiemelte, hogy a tesztpálya infrastruktúrája és a köré épülő szakmai együttműködések lehetővé teszik a legmodernebb járműipari technológiák komplex vizsgálatát, a laboratóriumi környezettől egészen a valós közúti helyzetekig.

A rendezvény zárásaként a meghívott vendégek és a sajtó képviselői exkluzív technológiai bemutatón, a Demo Drive program keretében ismerhették meg közelebbről a Level 4 autonóm vezetési rendszer működését. A résztvevők valós városi közlekedési környezetben tapasztalhatták meg a Zeekr 001 tesztjárművek képességeit, amelyek fejlett érzékelési, döntéshozatali és járműirányítási funkcióik révén összetett közlekedési helyzetek kezelésére is alkalmasak.

A közúti tesztprogram első helyszíne Zalaegerszeg, amelyet a következő években Debrecen, majd Budapest követ. A fokozatos bevezetés lehetővé teszi, hogy az autonóm rendszerek egyre összetettebb városi közlekedési környezetben bizonyíthassák megbízhatóságukat, miközben a program hozzájárul a jövő robotaxi- és igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatásainak biztonságos bevezetéséhez.

A bemutató újabb fontos lépést jelent Zalaegerszeg és a ZalaZONE számára az autonóm mobilitás fejlesztésében. A ZalaZONE infrastruktúrája és szakmai háttere olyan komplex tesztelési környezetet biztosít, amely támogatja a legkorszerűbb járműipari technológiák fejlesztését, valós körülmények közötti validációját, valamint hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország tovább erősítse vezető szerepét az autonóm mobilitás európai fejlesztésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közúton a ZalaZONE Level 4-es önvezető robotaxik appeared first on Műszaki Magazin.

A következő években a gépek már nemcsak előre programozott feladatokat hajthatnak végre, hanem érzékelhetik környezetüket, értelmezhetik az utasításokat és bizonyos helyzetekben önálló döntéseket is hozhatnak. Mindez az autonóm gyártás előtt is új lehetőségeket nyit.

A robot már nem csak végrehajt

A hagyományos ipari robotok előre meghatározott műveletek nagy pontosságú és gyors végrehajtásában rendkívül hatékonyak. Ha azonban megváltozik a munkadarab, a környezet vagy maga a feladat, rendszerint új programozásra van szükség.

A humanoid robotok egyik legnagyobb ígérete a nagyobb rugalmasság. Emberhez hasonló kialakításuk révén olyan munkahelyeken is alkalmazhatók lehetnek, amelyeket eredetileg emberek számára terveztek. A valódi technológiai előrelépést azonban nem a humanoid forma, hanem a robotika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása jelenti.

Multimodális AI a gyártásban

A multimodális mesterséges intelligencia egyszerre többféle információ – például kameraképek, szenzoradatok és természetes nyelvű utasítások – feldolgozására képes.

Egy robot így nem feltétlenül csak előre programozott mozdulatokat követ. Felismerheti a munkadarabot, meghatározhatja annak helyzetét, megtervezheti a szükséges mozgást, majd ellenőrizheti a művelet eredményét.

Ez a robotprogramozást is átalakíthatja. Az operátor a részletes mozgássor helyett egyre inkább a célt adhatja meg: például egy alkatrész kivételét, áthelyezését és pozíciójának ellenőrzését. A végrehajtás egyes lépéseit pedig maga a rendszer tervezheti meg.

A virtuális térben tanulhatnak

Az intelligens robotok fejlesztéséhez hatalmas mennyiségű tanítási adat szükséges. Minden lehetséges helyzetet valódi üzemi környezetben kipróbálni azonban költséges, lassú és esetenként veszélyes.

Ezért egyre fontosabb szerepet kap a szimuláció és a digitális iker. A robot virtuális környezetben számos feladatot és rendkívüli helyzetet gyakorolhat, mielőtt a megszerzett képességeket a valódi gyártásban alkalmaznák.

A digitális iker szerepe ezzel párhuzamosan szintén bővülhet: a gyártási folyamat virtuális leképezéséből fokozatosan az AI-alapú döntéshozatal egyik eszközévé válhat.

Az automatizálástól az autonóm gyárig

Az autonóm gyártás több a magas fokú automatizálásnál. Egy automatizált rendszer előre meghatározott szabályok alapján működik, míg egy autonóm rendszer bizonyos keretek között maga is reagálhat a változásokra.

Ha például meghibásodik egy gép, késik egy alapanyag vagy megváltozik egy megrendelés prioritása, az intelligens gyártási rendszer újratervezheti a folyamatokat, átcsoportosíthatja a feladatokat vagy alternatív gyártási útvonalat választhat.

Ehhez azonban a teljes gyártási környezet összekapcsolására van szükség. Az ipari IoT szolgáltatja a gépekből és szenzorokból érkező adatokat, az AI ezeket értelmezi, a digitális iker pedig segíthet a lehetséges döntések modellezésében.

A megbízható adat az alap

Az autonóm gyár egyik legfontosabb feltétele nem maga az AI, hanem a megfelelő minőségű termelési adat.

A gépeknek, robotoknak, MES- és ERP-rendszereknek egységes és megbízható információkat kell cserélniük. Ebben fontos szerepet kaphatnak a nyílt ipari kommunikációs szabványok, például az OPC UA és az MQTT.

Ugyanilyen lényeges a kiberbiztonság. Minél nagyobb döntési szabadságot kap egy AI-alapú rendszer, annál pontosabban kell meghatározni, milyen műveleteket hajthat végre önállóan, és mely esetekben szükséges emberi jóváhagyás.

Nem tűnik el az ember

Az autonóm gyár nem feltétlenül jelent ember nélküli termelést. Sokkal valószínűbb, hogy az ember szerepe változik meg.

A dolgozó a közvetlen végrehajtás helyett egyre inkább felügyeli a folyamatokat, célokat és szabályokat határoz meg, illetve a kivételes helyzetek kezelésében vesz részt. A robotok és az intelligens rendszerek eközben nagyobb önállóságot kaphatnak a feladatok végrehajtásában.

Érdemes már most készülni

A humanoid robotok és a teljesen autonóm gyárak ma még nem tekinthetők általános ipari megoldásnak. A technológiai fejlődés iránya azonban jól látható.

A gyártóvállalatok számára ezért nem feltétlenül egy humanoid robot beszerzése az első lépés. Fontosabb lehet a megfelelő alapok megteremtése: a termelési adatok minőségének javítása, az IT- és OT-rendszerek integrációja, a digitális ikrek alkalmazása, a szabványos kommunikáció és az ipari kiberbiztonság fejlesztése.

A következő ipari korszak meghatározó változása ugyanis nem önmagában az új robotok megjelenése lehet, hanem az, hogy a gépek egyre inkább képesek lesznek érzékelni, értelmezni és alkalmazkodni a változó gyártási környezethez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megatrendek a gyártóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

2026. szeptember 22. és 27. között több mint 70 ország és régió több mint 1400 fiatal szakembere találkozik Sanghajban a 48. WorldSkills Competition keretében. A résztvevők 64 szakmai versenyszámban mutatják be azt a műszaki tudást, precizitást és kreativitást, amely napjaink szakmáiban elengedhetetlen.

A gyártási és mérnöki szektor számára az esemény egyik kiemelt versenyszáma a robotrendszer-integráció (Robot Systems Integration) lesz. A szeptember 23. és 26. között, a sanghaji National Exhibition and Convention Centerben megrendezett versenyen 20 nemzetközi csapatnak kell teljesítenie egy valós ipari környezetet modellező robotintegrációs feladatot. A feladatot a FANUC, a WorldSkills International és a WorldSkills Shanghai 2026 arany fokozatú partnere dolgozta ki.

A részt vevő csapatok több mint fele Európából érkezik. Ausztria, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság fiatal szakemberei is versenybe szállnak az aranyéremért az ipari automatizálás egyik leginkább jövőorientált versenyszámában.

Gdansk 07.09.2023
EuroSkills Gdansk 2023
Robot System Integration / Integracja robotow przemyslowych
Photo: Krzysztof Kuczyk/WorldSkills Europe

Az automatizálás egyre több iparágat alakít át a gyártástól és az élelmiszeripartól kezdve a gyógyszeriparig. Ezzel párhuzamosan a robotrendszer-integrátorok szerepe is folyamatosan felértékelődik. Ezek a szakemberek olyan robotizált megoldásokat terveznek, programoznak és helyeznek üzembe, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik termelékenységüket, hatékonyabban használhatják erőforrásaikat, és hosszú távon is versenyképes termelési környezetet tarthatnak fenn.

A FANUC technológiával, szakértelemmel és képzésekkel támogatja a Robot Systems Integration versenyszám résztvevőit helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A vállalat célja, hogy a fiatal szakemberek gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a korszerű automatizálási technológiák használatában, és felkészüljenek a gyorsan változó ipari környezetben rájuk váró feladatokra.

A robotrendszer-integráció olyan összetett szakterület, amely egyesíti a mérnöki tudást, a technológiát és a kreativitást. A versenyzők feladata ezért jóval túlmutat a robotok programozásán: komplex követelményeket kell elemezniük, innovatív megoldásokat kell kidolgozniuk, majd komoly idő- és teljesítménynyomás mellett kell működő automatizálási rendszert létrehozniuk.

A sikerhez a magas szintű műszaki tudás mellett kritikus gondolkodásra, csapatmunkára, hatékony kommunikációra és alkalmazkodóképességre is szükség van. A WorldSkillsszel fennálló hosszú távú partnerségén keresztül a FANUC ezeknek a készségeknek a fejlesztéséhez is hozzájárul, és arra ösztönzi a fiatal szakembereket, hogy a fejlett gyártástechnológia és az ipari innováció területén építsék karrierjüket.

A FANUC a szakmai oktatástól a professzionális továbbképzésig a gyártóipari karrier minden szakaszában támogatja a szakmai készségek fejlesztését. A FANUC Akadémiákon robot- és gépkezelők, programozók, valamint automatizálási szakemberek számára biztosít képzéseket, ezzel segítve a gyártóvállalatokat belső szakértelmük erősítésében és termelési hatékonyságuk növelésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotika jövő tehetségei a WorldSkills 2026-on appeared first on Műszaki Magazin.

Erre a problémára kínál megoldást a német igus, amely az Iggy Rob robotplatform új változatát, az Iggy Rob Home modellt mutatta be. A vállalat ezzel a korábban gyártási környezetre fejlesztett platformot most először a szolgáltatási és épületüzemeltetési feladatok igényeihez igazította. Az új robot induló ára 55 000 euró, fejlesztése és gyártása pedig teljes egészében Németországban történik.

Az Iggy Rob Home és a korábban bemutatott Iggy Rob Industrial ugyanarra a műszaki platformra épül. A fejlesztők a kétlábú járószerkezet helyett egy ReBeLMove Pro autonóm mobil robotplatformot alkalmaztak, amely akár 250 kilogramm teher mozgatására is alkalmas. Az igus szerint ez a megoldás biztonságosabban és egyszerűbben integrálható a meglévő ipari és épületüzemeltetési környezetekbe, miközben könnyebben teljesíti a CE-követelményeket is. A vállalat úgy véli, hogy a jelenlegi alkalmazások többségében a két lábon járó humanoid robotok nem jelentenek valódi gyakorlati előnyt.

A konfigurációtól függően az Iggy Rob robotok 1,3 és 1,7 méter közötti magasságúak, 16 szabadságfokkal rendelkeznek, és akár nyolc órán keresztül képesek autonóm működésre. Navigációjukat LiDAR-érzékelők és 3D kamerák támogatják. Alapkivitelben két darab, egyenként 2,5 kilogramm teherbírású igus ReBeL robotkarral készülnek, ugyanakkor más gyártók kobotjai vagy humanoid robotkezei is integrálhatók a nyílt ROS 2 alapú vezérlőrendszernek köszönhetően. A robotok CE-tanúsítvánnyal rendelkeznek, és alkalmasak a VDE 5050 szabvány szerinti flottairányításra is.

Míg az Iggy Rob Industrial elsősorban gyártási és logisztikai feladatokra készült, az új Home változatot recepciós, vendéglátóipari, oktatási, kutatási és egyéb szolgáltatási alkalmazásokra optimalizálták. Emellett továbbra is alkalmas ipari pick-and-place műveletekre, belső anyagszállításra és különböző állomások közötti logisztikai feladatokra. A vállalat szerint a robot mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekhez és egyetemi kutatásokhoz is megfelelő platformot biztosít.

Az Iggy Rob Home hardverét több olyan funkcióval egészítették ki, amelyek az ember–robot együttműködést támogatják. A robot halkabb mozgásprofilokat használ, kijelzőjén egyszerű arckifejezések jeleníthetők meg, valamint előre konfigurált szolgáltatási funkciókkal rendelkezik. Az integrált lineáris tengely megnöveli a robotkarok munkaterét, a legfeljebb 50 kilogramm teherbírású hátsó tároló pedig lehetővé teszi különböző tárgyak szállítását. A beépített 3D kamera segíti a tárgyfelismerést, a pontos megfogást és a navigációt, míg a vezeték nélküli töltés folyamatos üzemeltetést tesz lehetővé. A robot különféle végszerszámokkal, többek között vákuumos megfogókkal, két- és háromujjas gripperekkel, valamint biomimetikus robotkézzel is felszerelhető.

Az intuitív programozási felületnek köszönhetően a rendszer robotikai szakismeretek nélkül is gyorsan üzembe helyezhető. A Dynamic Mission Data Interface szoftverbővítmény lehetővé teszi, hogy a robot valós időben kommunikáljon külső mesterségesintelligencia-rendszerekkel, így a feladatok hálózaton keresztül dinamikusan indíthatók és módosíthatók. A mechanikai, elektronikai és szoftveres fejlesztést egyaránt az igus kölni központja, illetve a Commonplace Robotics végzi, ami megkönnyíti az egyedi igények szerinti továbbfejlesztéseket.

Az igus az új robot esetében is alkalmazza a vállalat „Test before you invest” koncepcióját, amelynek keretében a felhasználók saját munkakörnyezetükben próbálhatják ki a rendszert, mielőtt beruházási döntést hoznának. A vállalat emellett az RBTX robotpiactéren különböző gyártók humanoid robotjait is kínálja, valamint tanácsadási, integrációs és finanszírozási szolgáltatásokat is biztosít ügyfelei számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új humanoid robot szolgáltatási feladatokra appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóiparban már évtizedek óta robotkarok hegesztenek, egyes szektorokat azonban csak lassan hódít meg ez a technológia. Ilyen a világ egyik leginkább munkaerő-intenzív ágazata, a textil- és ruhagyártás, a logisztika vagy az őrzés-védelem is. Viszont hamarosan az automatizáció számára ezek a nehéznek számító feladatok is egyre robotizáltabbá válnak.

Kopogtat az AI-alapú ruhagyártás

A textilipar sem maradhat ki a digitalizációból, választ adva a radikálisan rövidülő átfutási időkre, az egyedi fogyasztói igényekre és a szigorú költséghatékonyságra: egyre több vállalat alkalmaz szoftvervezérelt mérnöki munkát, low-code fejlesztést és AI-alapú automatizálást versenyképessége érdekében.

Ezt teszi a kínai központú, ipari varrógépeket gyártó globális vállalat, a Jack Technology is. Az ipari mesterséges intelligencia és a humanoid robotika ötvözésével legalább 30 százalékos hatékonyságnövekedést tűztek ki célul, amihez a Siemens szoftveres megoldásait választották, a tervezéstől és a szimulációtól kezdve, a gyártáson át, egészen egy digitális platform fejlesztésééig.

Továbbá idén kétezer ruházatgyártásra szabott humanoid robotot rendeltek, ami a technológia első tömeges bevetését jelenti a szektorban.

Ládapakolásból jeles

A hagyományos, fix rögzítésű ipari robotokkal szemben a humanoid robotok az emberi test felépítését és mozgását utánozzák. Emiatt képesek az eredetileg emberek számára tervezett munkakörnyezetben, meglévő szerszámokkal és munkaállomásokon dolgozni, anélkül, hogy azokat át kellene alakítani. Erre azért is szükség van, hogy a robotok valóban kezelni tudják a munkaerőhiányt és a feladatokat, mindezt a környezethez, valamint a velük dolgozó emberi munkaerőhöz alkalmazkodva.

Ezt használta ki a brit Humanoid robotikai startup is. A Siemens erlangeni elektronikai gyárában egy kéthetes tesztüzem során a HMND 01 névre keresztelt, kerekes Alpha humanoid robot pakolta a ládákat. Az NVIDIA fizikai AI-technológiáját alkalmazva a szállítószalagon elhelyezte, majd letette őket egy átadási ponton, ahonnan emberi kollégák vették át a munkát.

A projekt során a robot óránként 60 láda autonóm mozgatásával teljesítette az elvárásokat, két különböző ládaméretet is zökkenőmentesen kezelve. A robot napi üzemideje meghaladta a 8 órát, a teljesen önálló megfogási és lehelyezési feladatok sikerességi rátája 90 százalék felett alakult.

Négylábú ipari őrszemek

A vegyipari, energetikai létesítmények hatalmas, sokszor több négyzetkilométeres komplexumai rengeteg kockázatot rejtenek: a magas hőmérséklet, a kémiai reakciók és a potenciális tűzveszély mind folyamatos felügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra tervezte az ANYmal névre keresztelt robotkutyát az ANYbotics vállalat, a Siemens megoldásait, illetve a Roboverse Reply virtuális és valós világot összekapcsoló platformját alkalmazva. A robotkutyát kifejezetten úgy fejlesztették, hogy megkönnyítse a karbantartási feladatokat összetett ipari környezetekben, és az ember számára veszélyes, piszkos, vagy nehezen hozzáférhető ellenőrzési feladatokat automatizálja.

Az ANYmal parancsra önállóan gyűjt pontos, jó minőségű adatokat több száz ellenőrzési pontról. A létesítményekről nagy felbontású 3D modelleket hoz létre, AI-alapú mobilitásának köszönhetően könnyedén navigál akár sötétben, többemeletes, lépcsőkkel tagolt csarnokokban is, miközben minden egyes küldetéssel egyre megbízhatóbban azonosítja és osztályozza az útjába kerülő objektumokat. Infravörös kameráival méri a szivattyúk és motorok hőmérsékletét, akusztikus szenzoraival pedig még az emberi fül számára nem hallható frekvenciákat is érzékeli, így akár a gázszivárgásokat is képes észlelni.

Azáltal, hogy a robot valós időben szűri és továbbítja a releváns adatokat az operátorok felé, az üzemek reaktív hibaelhárítás helyett prediktív karbantartási stratégiákat alkalmazhatnak.

Egy robot működéséhez számos részlet szükséges

Egy humanoid robot valódi értéke abban rejlik, ha a gyártóüzem integrált, együttműködő eszközévé válik. Ez valós idejű adatcserét jelent a termelési rendszerekkel és más autonóm irányítású járművekkel (AGV-kkel), a munkafolyamatok szinkronizálását más gépekkel és emberi kezelőkkel, valamint olyan alkalmazkodó működést, amely dinamikusan reagál a változó körülményekre. A mély integráció nélkül még a legkifinomultabb robot is elszigetelt megoldás marad.

Ezt biztosítja a Siemens: a digitális ikertől kezdve a mesterséges intelligenciával támogatott érzékelésen, az integrált vezérlésen és PLC–robot interfészeken át, egészen a flottakezelésig, az ipari kommunikációs hálózatokig és a hajtásrendszerekig. Az elemek együtt alkotják azt a digitális gerinchálózatot és automatizálási infrastruktúrát, amely biztosítja, hogy a humanoid robotok hatékonyan működjenek, és összehangoltan illeszkedjenek a teljes gyári környezetbe. Így valósul meg egy gyári szintű, ipari környezetben általánosan alkalmazható modell a humanoid robotok bevezetésére és üzemeltetésére.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ládapakoló humanoidok és gázszivárgást szimatoló robotkutyák appeared first on Műszaki Magazin.

Az IDTechEx piackutató vállalat Robotika és Autonómia kutatási jelentései átfogó képet nyújtanak arról, miként segíthetik a humanoid robotok, drónok és autonóm járművek az emberek mindennapi életét.

Ahol az emberi fizikum találkozik a robotikával

A humanoid robotok egyre népszerűbb eszközei annak, hogy a mesterséges intelligencia emberhez hasonló fizikai képességekkel párosuljon. Ipari környezetben és gyártósorokon alkalmazva jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhetnek, miközben kihasználják a robotok legfőbb előnyeit: nem fáradnak el, és nincs szükségük pihenőidőre. Jelenleg elsősorban kutatási, demonstrációs, anyagmozgatási és ellenőrzési feladatokat látnak el.

A kutatócég szerint a tapintásérzékelés kulcsfontosságú megkülönböztető tényező lesz a humanoid robotok fejlődésében, különösen az ügyes manipulációt és finom mozdulatokat igénylő feladatok esetében. A fejlesztések fő céljai közé tartozik a könnyen cserélhető és moduláris alkatrészek kialakítása a jobb alkalmazkodóképesség és karbantarthatóság érdekében, a könnyű és energiahatékony anyagok használata a mobilitás javítására, valamint az energiafelhasználás optimalizálása és az akkumulátortechnológia fejlesztése a hosszabb üzemidő érdekében.

A humanoid robotokról szóló tanulmány szerint ugyanakkor számos kihívás lassítja a piac fejlődését. Ezek közé tartozik a robotok korlátozott alkalmazkodóképessége a változatos környezetekhez és feladatokhoz a nem megfelelő minőségű tanítóadatok miatt, a beszállítói láncok töredezett ökoszisztémája, az érzékelők tartósságával kapcsolatos problémák, a visszacsatolási késleltetés, valamint a jelenleg még korlátozott számú alkalmazási terület. Mindezek ellenére az ágazat iránti érdeklődés jelentősen nőtt, ami a jövőben a humanoid robotok szélesebb körű elterjedéséhez vezethet, például az autóipari gyártásban.

Robotok a levegőben

A földről a levegőbe emelkedve, a piackutató vállalat drónpiaci kutatásai jól szemléltetik, hogy a drónok az elmúlt években miként fejlődtek a pusztán szórakoztató célú vagy kísérleti eszközökből olyan technológiává, amelyet ma már a mezőgazdaság, a védelem, a logisztika és az energetika területén is széles körben alkalmaznak. A drónpiacot vizsgáló tanulmány részletesen elemzi a technológia különböző iparágakban betöltött szerepét. A mezőgazdaságban a 2025-ös globális becslések szerint a nagy gazdaságok több mint 30%-a használ majd drónokat növénymegfigyelésre, permetezésre és vetésre. Eközben az úgynevezett „utolsó kilométeres” (last-mile) kiszállítási drónok egyre népszerűbbek az Egyesült Államokban, Európában és Kínában az e-kereskedelmi, élelmiszeripari és egyéb fogyasztási cikkek kézbesítésében.

Az ennél távolabbi szállítási feladatok – például szigetek ellátása – már most is megjelenő alkalmazási területnek számítanak. A még nagyobb távolságú küldetések és a hűtőláncot igénylő drónlogisztika azonban várhatóan csak a szabályozási környezet további fejlődésével válik széles körben elérhetővé.

Jelenleg a drónok alkalmazásának legdinamikusabban növekvő területe az ellenőrzés és karbantartás. A drónok képesek kiváltani az embereket villamos vezetékek, csővezetékek és szélturbinák vizsgálatában, miközben mesterséges intelligenciával támogatott szoftverek segítségével azonosítják a javítást vagy beavatkozást igénylő problémákat.

Ezek a fejlesztések jelentős szerepet játszanak a veszélyes emberi ellenőrzési feladatok kiváltásában, miközben egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszik a szükséges vizsgálatokat. A jelentés szerint 2030-ra ez az alkalmazási terület megelőzi a mezőgazdaságot, és a kereskedelmi drónpiac bevételeinek mintegy 25%-át adja majd.

Autók vagy robotok?

A radar- és érzékelőtechnológiák fejlődésével a járművek egyre magasabb szintű autonómiát érnek el, így a vezetőknek kevesebb figyelmet kell fordítaniuk a vezetésre, különösen rossz látási viszonyok vagy éjszakai közlekedés során.

A fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) ma már messze túlmutatnak az olyan alapfunkciókon, mint az adaptív sebességtartó automatika (ACC), az automatikus vészfékezés (AEB) vagy a sávtartó asszisztens (LKA). A kamerák, radarok és ultrahangos érzékelők integrációjának, valamint a fejlettebb szoftveralgoritmusoknak és számítási platformoknak köszönhetően a járművek ma már képesek olyan magasabb szintű funkciók biztosítására, mint az autópályás navigációs asszisztens (Navigate on Autopilot – NOA) vagy a városi NOA rendszer, amelyek ponttól pontig támogatott vezetést tesznek lehetővé.

A legújabb radartechnológiákat vizsgáló elemzés rámutat, hogy a folyamatosan szigorodó biztonsági előírások és a növekvő fogyasztói igények hatására ezek az érzékelőrendszerek egyre fontosabb elemei az új járműmodelleknek. Az ilyen technológiák jelenléte lehetővé teszi, hogy az autonóm járműveket egyre inkább a robotikai rendszerek közé soroljuk, mivel növekvő önállósággal és saját „intelligencián” alapuló döntéshozatali képességgel rendelkeznek.

A 2+ szintű autonómia ma már egyre gyakoribb, amely lehetővé teszi, hogy a vezető elengedje a kormányt, miközben továbbra is figyelemmel kíséri az utat, a kormányzást pedig a jármű végzi. A 3. szintű autonómia azonban jóval nagyobb kihívást jelent, mivel ebben az esetben a vezető már a tekintetét is leveheti az útról.

Az autonóm vezetési szoftvereket és a járműipari mesterséges intelligencia fejlődését vizsgáló tanulmány szerint a 3. szintű autonóm vezetés elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a járműgyártók egyelőre nem szívesen vállalják a teljes felelősséget és jogi kockázatot az esetleges balesetekért. Ennek következtében a szükséges szoftver- és hardverrendszerek megbízhatóságának rendkívül magas szintet kell elérnie, mielőtt ez a technológia széles körben elterjedhet.

Az IDTechEx előrejelzése szerint tíz éven belül ezek a járművek jóval gyakoribbá válnak, tovább erősítve a robotizált közlekedés irányába mutató trendet, amelyben a járművek egyre önállóbbak lesznek, és egyre kevésbé támaszkodnak az emberi döntéshozatalra és reakcióidőre.

A robotika fejlődése egyértelműen azt mutatja, hogy a technológia egyre nagyobb szerepet vállal a gyártásban, a mezőgazdaságban, a logisztikában és a közlekedésben. A humanoid robotok, a drónok és az önvezető járművek fejlődése egyaránt abba az irányba mutat, hogy a jövő rendszerei mind nagyobb önállósággal rendelkeznek majd, miközben egyre több feladatot vesznek át az embertől.

Szerző: Lily-Rose Schuett

www.idtechex.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoidok, drónok, robotautók – technológiai jelentés appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás lehetővé teszi az ép állapotú alkatrészek másodlagos felhasználását vagy hatékonyabb újrahasznosítását.

A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának fontos eleme, hogy az automatizált rendszerek képesek legyenek az ép akkumulátorcellák megmentésére és újbóli felhasználására.

A tűz- és rövidzárlatveszély elkerülése érdekében a hulladékkezelő vállalatok jelenleg általában teljesen kisütik az akkumulátorokat. Ez a mélykisütési folyamat azonban gyakran visszafordíthatatlanul károsítja a cellákat, így azok később már nem használhatók fel más járművekben vagy berendezésekben.

Erre a problémára kínál megoldást a 2026 tavaszán, az Umicore vezetésével indított Rob@t2cell projekt. Az ipari és tudományos partnerek célja olyan automatizált technológia kifejlesztése, amely az akkumulátorcellákat és teljes modulokat azok tényleges állapotának megfelelően képes kisütni. A rendszer a további felhasználási cél alapján egyedileg szabályozza a kisütési folyamatot.

Amennyiben az adott modul végső újrahasznosításra kerül, a berendezés teljes kisütést hajt végre a biztonságos aprítás érdekében. Ha azonban az érzékelők azt állapítják meg, hogy a cella továbbra is alkalmas másodlagos felhasználásra, a rendszer csak egy előre meghatározott feszültségszintig csökkenti annak töltöttségét. Így a cellák sérülésmentesen megőrizhetők és később újra alkalmazhatók.

A robot valós időben dönt a további hasznosításról

Az ipari méretű válogatás megvalósításához a rendszernek már a folyamat elején információval kell rendelkeznie az akkumulátorok állapotáról. A projekt keretében olyan technológiát fejlesztenek, amely automatikusan csatlakozik a cellákhoz, kiértékeli azok teljesítményadatait, majd valós időben meghatározza a további feldolgozási útvonalat.

A veszélyes műveletek mechanikai részét egy speciálisan kialakított robotcella végzi. A fejlesztők a korábbi DeMoBat projekt eredményeire építenek, amely az elektromosjármű-akkumulátorok robotizált szétszerelésének technológiai alapjait teremtette meg. A konzorcium olyan mechanikai megoldásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik a komplex akkumulátoregységek biztonságos szétszerelését és az egyes cellák sérülésmentes kinyerését.

Amennyiben az alkatrészek végül újrahasznosításra kerülnek, egy vízalapú eljárás segítségével dolgozzák fel őket. A technológia képes a nem teljesen kisütött cellák biztonságos kezelésére, miközben visszanyeri a kritikus fontosságú nyersanyagokat is.

A projekt hozzájárul ahhoz, hogy az ipar megfeleljen az új európai akkumulátor-rendelet előírásainak, valamint elősegíti a nagy sorozatú, gazdaságosan működtethető akkumulátor-újrahasznosítási folyamatok kialakítását.

A fejlesztésben részt vesz a Fraunhofer IWKS Anyag-újrahasznosítási és Erőforrás-stratégiai Kutatóintézet, a Stuttgarti Egyetem Ipari Termelési és Gyárüzemeltetési Intézete, valamint az ACP Systems gépgyártó vállalat. Társult partnerként támogatja a projektet a BorgWarner és a Siemens is. A német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrkutatási Minisztérium a programot 2028 végéig finanszírozza.

Fotó: Rainer Betz/Fraunhofer IPA

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot bontja az elhasználódott akkumulátorcellákat appeared first on Műszaki Magazin.

E fejlesztést a 2025-ös év inspiráló projektjei közé választotta a Siemens. A Robot-Service Kft. ügyvezetőjével, Bódi Péterrel beszélgettünk a projekt kihívásairól, a fejlesztési folyamatról és a nagy ciklusszámú gyártás sajátosságairól.

– Milyen igény hívta életre a PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztését?

A megrendelő egy olyan célgépet szeretett volna, amely képes nagy darabszámban, stabil minőség mellett összeszerelni a PEZ adagolókat. Bár ezek a termékek első ránézésre egyszerűnek tűnnek, valójában több precíziós alkatrészből állnak, amelyek összeépítése komoly mérnöki feladat. A rugós mechanika, a műanyag ház elemei és a mozgó alkatrészek pontos illesztése mind olyan tényező, amely meghatározza a végeredmény minőségét. A cél tehát egy olyan automatizált rendszer létrehozása volt, amely nemcsak gyors, hanem konzisztens és hosszú távon is stabil működésre képes.

– Miben rejlik egy ilyen gép legnagyobb mérnöki kihívása?

A legnagyobb kihívás a sebesség és a precizitás összehangolása. A rugók gyártása például 2,5 másodperc alatt zajlik le, erre egy teljesen új berendezést fejlesztettünk ki. A műanyag alkatrészek kezelése külön odafigyelést igényel, hiszen ezek deformálódhatnak, a rugók beépítése pedig finom, jól szabályozott mozgásokat kíván. Egy ilyen rendszerben minden mozdulatnak pontosan ismételhetőnek kell lennie. Ha akár minimális eltérés is jelentkezik, az azonnal minőségi problémákhoz vezethet. Emellett az alkatrészek folyamatos adagolása és helyes orientálása is kritikus pont, hiszen a gép csak így tud megszakítás nélkül működni.

– Hogyan épül fel egy ilyen összeszerelő gép?

A gép több, egymásra épülő modulból áll, köralakban elrendezve. Az adagoló rendszerek biztosítják az alkatrészek folyamatos ellátását, majd különböző pozicionáló egységek gondoskodnak azok pontos helyzetbe állításáról. Ezt követik az összeszerelő állomások, ahol a különböző komponensek összeépítése történik. A folyamat végén ellenőrző rendszerek vizsgálják a kész terméket, és kiszűrik az esetleges hibákat. Az egész rendszer lényege a szinkronizált működés: minden állomásnak pontosan a megfelelő időben kell dolgoznia, hogy a teljes gyártási folyamat megszakítás nélkül haladhasson. A fejlesztés során az volt a cél, hogy rendkívül rövid ciklusidőt érjünk el. Bizonyos műveleteknél néhány másodperc alatt lezajlik egy teljes összeszerelési folyamat, ami már az ipari automatizálás felső kategóriájába tartozik. Ehhez nemcsak gyors alkatrészekre van szükség, hanem egy olyan rendszerre, amely minden pontján optimalizált.

– Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

A projekt egy részletes egyeztetéssel indult, ahol pontosan meghatároztuk a gyártási igényeket, a darabszámokat és a minőségi elvárásokat. Ezt követte a koncepciótervezés, majd a részletes gépészeti és villamos tervezés. A kivitelezési szakaszban kiemelt szerepet kapott a tesztelés és a finomhangolás. Egy ilyen komplex gépnél a végső teljesítményt sokszor apró módosításokkal lehet elérni, ezért több iterációs körre is szükség volt. Egyre fontosabb szempont a rugalmasság. A megrendelők gyakran szeretnék, ha a rendszer később kisebb módosításokkal más termékváltozatok gyártására is alkalmassá válna. Ezért már a tervezés során figyelembe vesszük a bővíthetőséget, az átállási lehetőségeket és a moduláris felépítést. A megbízhatóság alapja a megfelelő tervezés és a karbantarthatóság. A rendszer képes folyamatosan monitorozni az egyes alkatrészek állapotát, és jelzi, ha beavatkozás szükséges. Emellett a megelőző karbantartás is kulcsszerepet játszik. Bár egy rendszer nem tehető „örökéletűvé”, a megfelelő karbantartási stratégiával jelentősen növelhető az élettartam és csökkenthető a váratlan leállások száma.

– Milyen szerepet játszik a vezérléstechnika a rendszerben?

A vezérlés biztosítja a teljes gép összehangolt működését. A PEZ-adagoló összeszerelő gép esetében a nagy ciklusszámú, precíz működés egyik kulcseleme a megbízható vezérléstechnika. A rendszer központi elemei korszerű Siemens PLC és vezérléstechnikai komponensek, amelyek biztosítják az egyes állomások szinkronizált működését és a megfelelő vezérlést. Egy nagy sebességű rendszer esetében különösen fontos, hogy minden esemény pontos időzítéssel történjen. A vezérlőrendszer feladata nemcsak az egyes mozgások irányítása, hanem a hibakezelés, az állapotfigyelés és az optimalizáció is. Egy jól felépített vezérlés képes jelentősen növelni a gép hatékonyságát és megbízhatóságát.

– Milyen tapasztalatokat hozott ez a projekt?

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a nagy sebességű automatizálás csak akkor működik jól, ha minden részlet a helyén van. A rendszer végül képes lett stabil működésre még olyan tempó mellett is, ahol egy-egy művelet akár 2,5 másodpercen belül lezajlik, ami jól mutatja, hogy a megfelelő mérnöki megközelítéssel a legszigorúbb elvárások is teljesíthetők. A jövő az intelligensebb és rugalmasabb rendszerek felé mutat. Egyre nagyobb szerepet kap az adatgyűjtés, az elemzés és az automatizált döntéstámogatás. Azok a megoldások lesznek igazán versenyképesek, amelyek nemcsak gyorsak, hanem képesek alkalmazkodni a változó gyártási igényekhez is. A PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztése jól példázza, hogy az egyedi gépgyártásban a sebesség, a precizitás és a megbízhatóság szorosan összefonódik. A projekt azt mutatja, hogy megfelelő mérnöki szemlélettel még extrém ciklusidő mellett is biztosítható a stabil, hatékony és hosszú távon fenntartható működés.

Bódi Péter, a Robot-Service Kft. ügyvezetője

– Végül beszéljünk egy kicsit a Robot-Service Kft.-ről. Milyen háttérrel dolgoznak ezen a területen?

A Robot-Service Kft. egyedi gépgyártással és ipari automatizálással foglalkozó mérnöki vállalkozás, amely komplex rendszerek tervezését és kivitelezését végzi. A cég erőssége a rendszerszintű megoldás, nem egy-egy berendezésben, hanem teljes gyártási folyamatokban gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed a koncepcióalkotástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig és a karbantartásig. Munkatársaim több iparágban is szereztek tapasztalatot, így képesek a különböző technológiák integrálására és az egyedi igényekhez igazított megoldások kialakítására. A Robot-Service Kft. számára a jövő egyértelműen az intelligens, adatvezérelt gyártási rendszerek irányába mutat, ahol az automatizálás már nemcsak a végrehajtásról, hanem a folyamatok optimalizálásáról is szól.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.robot-service.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

A Prof. Dr.-Ing. Holger Hanselka, a Fraunhofer Társaság elnöke által vezetett független zsűri három jelölt közül választotta ki a győztest. A díjat 2026. április 19én, a Hannover Messe hivatalos megnyitóján adta át Dorothee Bär, Németország kutatásért, technológiáért és űrkutatásért felelős szövetségi minisztere, Friedrich Merz szövetségi kancellár jelenlétében. Az elismerés kiemelkedően innovatív, az ipar számára jelentős hozzáadott értéket képviselő termékeket jutalmaz. Az idei év fókuszában a gépészet és a mesterséges intelligencia integrációja állt. A Schaeffler díjnyertes aktuátorplatformja – amely innovatív technológiákat, hatékony gyártási folyamatokat és átfogó modularitást egyesít – kifejezetten humanoid robotok ízületeihez készült. Mivel az aktuátorok a humanoid robotok teljes költségének mintegy 50%-át teszik ki, meghatározó szerepet játszanak a piacképességük megteremtésében. A Schaeffler így kulcsszerepet tölt be a humanoid robotok ipari méretű alkalmazásra való felkészítésében.

Georg F. W. Schaeffler, a Schaeffler-csoport családi részvényese és a Felügyelőbizottság elnöke így nyilatkozott:

„Nagy megtiszteltetés számunkra a rangos Hermes-díj elnyerése, ezúton szeretnénk köszönetet mondani a zsűrinek az elismerésért. Vállalatunk 80 éve az innovációs erő és az úttörő szellem megtestesítője – ezeket az értékeket következetesen alkalmazzuk az alaptevékenységeinkben, és az olyan növekedési potenciállal rendelkező területeken is, mint a humanoid robotika. Nagymértékben integrált aktuátorplatformunkkal új mércét állítunk ebben a fejlődő szegmensben, ötvözve több évtizedes technológiai szakértelmünket az iparosítás terén szerzett kiváló tapasztalatunkkal.”

Klaus Rosenfeld, a Schaeffler-csoport vezérigazgatója hozzáfűzte:

„A Hermes-díj mindenekelőtt mérnökeink és termékfejlesztőink érdeme, ugyanakkor visszaigazolása a Motion Technology Company koncepciónak is. Kevés technológia szemlélteti olyan világosan az ebben rejlő hatalmas potenciált, mint az aktuátortechnológia, amely az energia mechanikus mozgássá alakítását teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia képességeivel ötvözve egyértelműen kulcstechnológiáról van szó a humanoid robotok áttöréséhez vezető úton.”

Az aktuátorok a humanoid robotok kulcskomponensei

A humanoid robotízületekhez szükséges, nagy hatékonyságú aktuátorok iránt világszerte növekszik az igény, ezért a Schaeffler már idén megkezdi a komponensek sorozatgyártását. A vállalat több évtizedes autóipari és ipari beszállítói tapasztalatára támaszkodva innovatív, költséghatékony, kiemelkedő minőségű, megbízható és jól skálázható megoldásokat kínál. A fejlesztés, a gyártás és az ellátási lánc szoros integrációja gyors és rugalmas gyártásfelfuttatást tesz lehetővé. Ennek során a Schaeffler 12 alapvető gyártástechnológiájára épít:

többek között a nagymértékben automatizált tekercselési technológiára, valamint a forgácsmentes fémalakításra, amellyel mindössze 1 mm vastag gördülőcsapágygyűrűk állíthatók elő.

A Schaeffler aktuátorplatformja forgó aktuátorokat tartalmaz, amelyek pontos és nagy erejű forgómozgást biztosítanak az olyan kulcsfontosságú ízületekben, mint a váll, a könyök és a térd, lehetővé téve a természetes mozgássorokat. A platform nagy hatásfokú elektromos motorokra épül integrált teljesítményelektronikával és rendkívül pontos érzékelőkkel, emellett az ügyféligényeknek megfelelően rugalmasan konfigurálható kétfokozatú bolygóműves vagy hullámhajtóműves áttétellel. Az innovatív, a csapágyat a rotorba integráló felépítésnek köszönhetően a beépítési méret mintegy 20%-kal, a tömeg pedig akár 500 grammal csökken. Ez akár 10 mm-rel kompaktabb kialakítást eredményez a piaci alternatívákhoz képest, miközben folyamatos magas nyomatékot biztosít. A helytakarékos konstrukció, a nagyfokú hatékonyság és a rugalmas modularitás kombinációja a Schaeffler aktuátorplatformját a humanoid robotok hajtásrendszereinek egyik kulcstechnológiájává teszi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotika: a Schaeffler Hermes-díjat nyert innovatív aktuátorplatformjával appeared first on Műszaki Magazin.

A partnerség középpontjában az áll, hogy a legmodernebb MI-modelleket valós, ipari robotikai rendszerekbe integrálják, ezzel új szintre emelve az automatizálást. Az Agile Robots skálázható robotikai platformjai és a DeepMind fejlett, úgynevezett alapmodelljei együttesen olyan adaptív rendszereket hozhatnak létre, amelyek képesek dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és feladatokhoz.

A fejlesztések célja nem csupán a robotok teljesítményének növelése, hanem az adatgyűjtés és a modelltréning hatékonyságának javítása is. A valós működés során keletkező adatok visszacsatolása lehetővé teszi a folyamatos tanulást, így a robotrendszerek egyre pontosabbá és megbízhatóbbá válnak. Ez az iteratív fejlesztési ciklus hosszú távon jelentős előrelépést hozhat az autonóm gyártási rendszerek területén.

Az Agile Robots már jelenleg is több tízezer robotikai megoldást működtet világszerte, ami jól mutatja az intelligens automatizálás skálázhatóságát. A közös fejlesztések kezdetben elsősorban olyan ipari alkalmazásokra koncentrálnak, ahol kiemelt jelentősége van a rugalmas, stabil és hatékony működésnek.

A két vállalat várakozásai szerint az MI-alapú robotika fejlődése alapvetően alakíthatja át az ipari termelést, és hosszabb távon számos más ágazatban is új lehetőségeket nyithat meg.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Google-Agile robot appeared first on Műszaki Magazin.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani?  Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk appeared first on Műszaki Magazin.