A következő években a gépek már nemcsak előre programozott feladatokat hajthatnak végre, hanem érzékelhetik környezetüket, értelmezhetik az utasításokat és bizonyos helyzetekben önálló döntéseket is hozhatnak. Mindez az autonóm gyártás előtt is új lehetőségeket nyit.

A robot már nem csak végrehajt

A hagyományos ipari robotok előre meghatározott műveletek nagy pontosságú és gyors végrehajtásában rendkívül hatékonyak. Ha azonban megváltozik a munkadarab, a környezet vagy maga a feladat, rendszerint új programozásra van szükség.

A humanoid robotok egyik legnagyobb ígérete a nagyobb rugalmasság. Emberhez hasonló kialakításuk révén olyan munkahelyeken is alkalmazhatók lehetnek, amelyeket eredetileg emberek számára terveztek. A valódi technológiai előrelépést azonban nem a humanoid forma, hanem a robotika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása jelenti.

Multimodális AI a gyártásban

A multimodális mesterséges intelligencia egyszerre többféle információ – például kameraképek, szenzoradatok és természetes nyelvű utasítások – feldolgozására képes.

Egy robot így nem feltétlenül csak előre programozott mozdulatokat követ. Felismerheti a munkadarabot, meghatározhatja annak helyzetét, megtervezheti a szükséges mozgást, majd ellenőrizheti a művelet eredményét.

Ez a robotprogramozást is átalakíthatja. Az operátor a részletes mozgássor helyett egyre inkább a célt adhatja meg: például egy alkatrész kivételét, áthelyezését és pozíciójának ellenőrzését. A végrehajtás egyes lépéseit pedig maga a rendszer tervezheti meg.

A virtuális térben tanulhatnak

Az intelligens robotok fejlesztéséhez hatalmas mennyiségű tanítási adat szükséges. Minden lehetséges helyzetet valódi üzemi környezetben kipróbálni azonban költséges, lassú és esetenként veszélyes.

Ezért egyre fontosabb szerepet kap a szimuláció és a digitális iker. A robot virtuális környezetben számos feladatot és rendkívüli helyzetet gyakorolhat, mielőtt a megszerzett képességeket a valódi gyártásban alkalmaznák.

A digitális iker szerepe ezzel párhuzamosan szintén bővülhet: a gyártási folyamat virtuális leképezéséből fokozatosan az AI-alapú döntéshozatal egyik eszközévé válhat.

Az automatizálástól az autonóm gyárig

Az autonóm gyártás több a magas fokú automatizálásnál. Egy automatizált rendszer előre meghatározott szabályok alapján működik, míg egy autonóm rendszer bizonyos keretek között maga is reagálhat a változásokra.

Ha például meghibásodik egy gép, késik egy alapanyag vagy megváltozik egy megrendelés prioritása, az intelligens gyártási rendszer újratervezheti a folyamatokat, átcsoportosíthatja a feladatokat vagy alternatív gyártási útvonalat választhat.

Ehhez azonban a teljes gyártási környezet összekapcsolására van szükség. Az ipari IoT szolgáltatja a gépekből és szenzorokból érkező adatokat, az AI ezeket értelmezi, a digitális iker pedig segíthet a lehetséges döntések modellezésében.

A megbízható adat az alap

Az autonóm gyár egyik legfontosabb feltétele nem maga az AI, hanem a megfelelő minőségű termelési adat.

A gépeknek, robotoknak, MES- és ERP-rendszereknek egységes és megbízható információkat kell cserélniük. Ebben fontos szerepet kaphatnak a nyílt ipari kommunikációs szabványok, például az OPC UA és az MQTT.

Ugyanilyen lényeges a kiberbiztonság. Minél nagyobb döntési szabadságot kap egy AI-alapú rendszer, annál pontosabban kell meghatározni, milyen műveleteket hajthat végre önállóan, és mely esetekben szükséges emberi jóváhagyás.

Nem tűnik el az ember

Az autonóm gyár nem feltétlenül jelent ember nélküli termelést. Sokkal valószínűbb, hogy az ember szerepe változik meg.

A dolgozó a közvetlen végrehajtás helyett egyre inkább felügyeli a folyamatokat, célokat és szabályokat határoz meg, illetve a kivételes helyzetek kezelésében vesz részt. A robotok és az intelligens rendszerek eközben nagyobb önállóságot kaphatnak a feladatok végrehajtásában.

Érdemes már most készülni

A humanoid robotok és a teljesen autonóm gyárak ma még nem tekinthetők általános ipari megoldásnak. A technológiai fejlődés iránya azonban jól látható.

A gyártóvállalatok számára ezért nem feltétlenül egy humanoid robot beszerzése az első lépés. Fontosabb lehet a megfelelő alapok megteremtése: a termelési adatok minőségének javítása, az IT- és OT-rendszerek integrációja, a digitális ikrek alkalmazása, a szabványos kommunikáció és az ipari kiberbiztonság fejlesztése.

A következő ipari korszak meghatározó változása ugyanis nem önmagában az új robotok megjelenése lehet, hanem az, hogy a gépek egyre inkább képesek lesznek érzékelni, értelmezni és alkalmazkodni a változó gyártási környezethez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megatrendek a gyártóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

2026. szeptember 22. és 27. között több mint 70 ország és régió több mint 1400 fiatal szakembere találkozik Sanghajban a 48. WorldSkills Competition keretében. A résztvevők 64 szakmai versenyszámban mutatják be azt a műszaki tudást, precizitást és kreativitást, amely napjaink szakmáiban elengedhetetlen.

A gyártási és mérnöki szektor számára az esemény egyik kiemelt versenyszáma a robotrendszer-integráció (Robot Systems Integration) lesz. A szeptember 23. és 26. között, a sanghaji National Exhibition and Convention Centerben megrendezett versenyen 20 nemzetközi csapatnak kell teljesítenie egy valós ipari környezetet modellező robotintegrációs feladatot. A feladatot a FANUC, a WorldSkills International és a WorldSkills Shanghai 2026 arany fokozatú partnere dolgozta ki.

A részt vevő csapatok több mint fele Európából érkezik. Ausztria, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság fiatal szakemberei is versenybe szállnak az aranyéremért az ipari automatizálás egyik leginkább jövőorientált versenyszámában.

Gdansk 07.09.2023
EuroSkills Gdansk 2023
Robot System Integration / Integracja robotow przemyslowych
Photo: Krzysztof Kuczyk/WorldSkills Europe

Az automatizálás egyre több iparágat alakít át a gyártástól és az élelmiszeripartól kezdve a gyógyszeriparig. Ezzel párhuzamosan a robotrendszer-integrátorok szerepe is folyamatosan felértékelődik. Ezek a szakemberek olyan robotizált megoldásokat terveznek, programoznak és helyeznek üzembe, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik termelékenységüket, hatékonyabban használhatják erőforrásaikat, és hosszú távon is versenyképes termelési környezetet tarthatnak fenn.

A FANUC technológiával, szakértelemmel és képzésekkel támogatja a Robot Systems Integration versenyszám résztvevőit helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A vállalat célja, hogy a fiatal szakemberek gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a korszerű automatizálási technológiák használatában, és felkészüljenek a gyorsan változó ipari környezetben rájuk váró feladatokra.

A robotrendszer-integráció olyan összetett szakterület, amely egyesíti a mérnöki tudást, a technológiát és a kreativitást. A versenyzők feladata ezért jóval túlmutat a robotok programozásán: komplex követelményeket kell elemezniük, innovatív megoldásokat kell kidolgozniuk, majd komoly idő- és teljesítménynyomás mellett kell működő automatizálási rendszert létrehozniuk.

A sikerhez a magas szintű műszaki tudás mellett kritikus gondolkodásra, csapatmunkára, hatékony kommunikációra és alkalmazkodóképességre is szükség van. A WorldSkillsszel fennálló hosszú távú partnerségén keresztül a FANUC ezeknek a készségeknek a fejlesztéséhez is hozzájárul, és arra ösztönzi a fiatal szakembereket, hogy a fejlett gyártástechnológia és az ipari innováció területén építsék karrierjüket.

A FANUC a szakmai oktatástól a professzionális továbbképzésig a gyártóipari karrier minden szakaszában támogatja a szakmai készségek fejlesztését. A FANUC Akadémiákon robot- és gépkezelők, programozók, valamint automatizálási szakemberek számára biztosít képzéseket, ezzel segítve a gyártóvállalatokat belső szakértelmük erősítésében és termelési hatékonyságuk növelésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotika jövő tehetségei a WorldSkills 2026-on appeared first on Műszaki Magazin.

Erre a problémára kínál megoldást a német igus, amely az Iggy Rob robotplatform új változatát, az Iggy Rob Home modellt mutatta be. A vállalat ezzel a korábban gyártási környezetre fejlesztett platformot most először a szolgáltatási és épületüzemeltetési feladatok igényeihez igazította. Az új robot induló ára 55 000 euró, fejlesztése és gyártása pedig teljes egészében Németországban történik.

Az Iggy Rob Home és a korábban bemutatott Iggy Rob Industrial ugyanarra a műszaki platformra épül. A fejlesztők a kétlábú járószerkezet helyett egy ReBeLMove Pro autonóm mobil robotplatformot alkalmaztak, amely akár 250 kilogramm teher mozgatására is alkalmas. Az igus szerint ez a megoldás biztonságosabban és egyszerűbben integrálható a meglévő ipari és épületüzemeltetési környezetekbe, miközben könnyebben teljesíti a CE-követelményeket is. A vállalat úgy véli, hogy a jelenlegi alkalmazások többségében a két lábon járó humanoid robotok nem jelentenek valódi gyakorlati előnyt.

A konfigurációtól függően az Iggy Rob robotok 1,3 és 1,7 méter közötti magasságúak, 16 szabadságfokkal rendelkeznek, és akár nyolc órán keresztül képesek autonóm működésre. Navigációjukat LiDAR-érzékelők és 3D kamerák támogatják. Alapkivitelben két darab, egyenként 2,5 kilogramm teherbírású igus ReBeL robotkarral készülnek, ugyanakkor más gyártók kobotjai vagy humanoid robotkezei is integrálhatók a nyílt ROS 2 alapú vezérlőrendszernek köszönhetően. A robotok CE-tanúsítvánnyal rendelkeznek, és alkalmasak a VDE 5050 szabvány szerinti flottairányításra is.

Míg az Iggy Rob Industrial elsősorban gyártási és logisztikai feladatokra készült, az új Home változatot recepciós, vendéglátóipari, oktatási, kutatási és egyéb szolgáltatási alkalmazásokra optimalizálták. Emellett továbbra is alkalmas ipari pick-and-place műveletekre, belső anyagszállításra és különböző állomások közötti logisztikai feladatokra. A vállalat szerint a robot mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekhez és egyetemi kutatásokhoz is megfelelő platformot biztosít.

Az Iggy Rob Home hardverét több olyan funkcióval egészítették ki, amelyek az ember–robot együttműködést támogatják. A robot halkabb mozgásprofilokat használ, kijelzőjén egyszerű arckifejezések jeleníthetők meg, valamint előre konfigurált szolgáltatási funkciókkal rendelkezik. Az integrált lineáris tengely megnöveli a robotkarok munkaterét, a legfeljebb 50 kilogramm teherbírású hátsó tároló pedig lehetővé teszi különböző tárgyak szállítását. A beépített 3D kamera segíti a tárgyfelismerést, a pontos megfogást és a navigációt, míg a vezeték nélküli töltés folyamatos üzemeltetést tesz lehetővé. A robot különféle végszerszámokkal, többek között vákuumos megfogókkal, két- és háromujjas gripperekkel, valamint biomimetikus robotkézzel is felszerelhető.

Az intuitív programozási felületnek köszönhetően a rendszer robotikai szakismeretek nélkül is gyorsan üzembe helyezhető. A Dynamic Mission Data Interface szoftverbővítmény lehetővé teszi, hogy a robot valós időben kommunikáljon külső mesterségesintelligencia-rendszerekkel, így a feladatok hálózaton keresztül dinamikusan indíthatók és módosíthatók. A mechanikai, elektronikai és szoftveres fejlesztést egyaránt az igus kölni központja, illetve a Commonplace Robotics végzi, ami megkönnyíti az egyedi igények szerinti továbbfejlesztéseket.

Az igus az új robot esetében is alkalmazza a vállalat „Test before you invest” koncepcióját, amelynek keretében a felhasználók saját munkakörnyezetükben próbálhatják ki a rendszert, mielőtt beruházási döntést hoznának. A vállalat emellett az RBTX robotpiactéren különböző gyártók humanoid robotjait is kínálja, valamint tanácsadási, integrációs és finanszírozási szolgáltatásokat is biztosít ügyfelei számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új humanoid robot szolgáltatási feladatokra appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóiparban már évtizedek óta robotkarok hegesztenek, egyes szektorokat azonban csak lassan hódít meg ez a technológia. Ilyen a világ egyik leginkább munkaerő-intenzív ágazata, a textil- és ruhagyártás, a logisztika vagy az őrzés-védelem is. Viszont hamarosan az automatizáció számára ezek a nehéznek számító feladatok is egyre robotizáltabbá válnak.

Kopogtat az AI-alapú ruhagyártás

A textilipar sem maradhat ki a digitalizációból, választ adva a radikálisan rövidülő átfutási időkre, az egyedi fogyasztói igényekre és a szigorú költséghatékonyságra: egyre több vállalat alkalmaz szoftvervezérelt mérnöki munkát, low-code fejlesztést és AI-alapú automatizálást versenyképessége érdekében.

Ezt teszi a kínai központú, ipari varrógépeket gyártó globális vállalat, a Jack Technology is. Az ipari mesterséges intelligencia és a humanoid robotika ötvözésével legalább 30 százalékos hatékonyságnövekedést tűztek ki célul, amihez a Siemens szoftveres megoldásait választották, a tervezéstől és a szimulációtól kezdve, a gyártáson át, egészen egy digitális platform fejlesztésééig.

Továbbá idén kétezer ruházatgyártásra szabott humanoid robotot rendeltek, ami a technológia első tömeges bevetését jelenti a szektorban.

Ládapakolásból jeles

A hagyományos, fix rögzítésű ipari robotokkal szemben a humanoid robotok az emberi test felépítését és mozgását utánozzák. Emiatt képesek az eredetileg emberek számára tervezett munkakörnyezetben, meglévő szerszámokkal és munkaállomásokon dolgozni, anélkül, hogy azokat át kellene alakítani. Erre azért is szükség van, hogy a robotok valóban kezelni tudják a munkaerőhiányt és a feladatokat, mindezt a környezethez, valamint a velük dolgozó emberi munkaerőhöz alkalmazkodva.

Ezt használta ki a brit Humanoid robotikai startup is. A Siemens erlangeni elektronikai gyárában egy kéthetes tesztüzem során a HMND 01 névre keresztelt, kerekes Alpha humanoid robot pakolta a ládákat. Az NVIDIA fizikai AI-technológiáját alkalmazva a szállítószalagon elhelyezte, majd letette őket egy átadási ponton, ahonnan emberi kollégák vették át a munkát.

A projekt során a robot óránként 60 láda autonóm mozgatásával teljesítette az elvárásokat, két különböző ládaméretet is zökkenőmentesen kezelve. A robot napi üzemideje meghaladta a 8 órát, a teljesen önálló megfogási és lehelyezési feladatok sikerességi rátája 90 százalék felett alakult.

Négylábú ipari őrszemek

A vegyipari, energetikai létesítmények hatalmas, sokszor több négyzetkilométeres komplexumai rengeteg kockázatot rejtenek: a magas hőmérséklet, a kémiai reakciók és a potenciális tűzveszély mind folyamatos felügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra tervezte az ANYmal névre keresztelt robotkutyát az ANYbotics vállalat, a Siemens megoldásait, illetve a Roboverse Reply virtuális és valós világot összekapcsoló platformját alkalmazva. A robotkutyát kifejezetten úgy fejlesztették, hogy megkönnyítse a karbantartási feladatokat összetett ipari környezetekben, és az ember számára veszélyes, piszkos, vagy nehezen hozzáférhető ellenőrzési feladatokat automatizálja.

Az ANYmal parancsra önállóan gyűjt pontos, jó minőségű adatokat több száz ellenőrzési pontról. A létesítményekről nagy felbontású 3D modelleket hoz létre, AI-alapú mobilitásának köszönhetően könnyedén navigál akár sötétben, többemeletes, lépcsőkkel tagolt csarnokokban is, miközben minden egyes küldetéssel egyre megbízhatóbban azonosítja és osztályozza az útjába kerülő objektumokat. Infravörös kameráival méri a szivattyúk és motorok hőmérsékletét, akusztikus szenzoraival pedig még az emberi fül számára nem hallható frekvenciákat is érzékeli, így akár a gázszivárgásokat is képes észlelni.

Azáltal, hogy a robot valós időben szűri és továbbítja a releváns adatokat az operátorok felé, az üzemek reaktív hibaelhárítás helyett prediktív karbantartási stratégiákat alkalmazhatnak.

Egy robot működéséhez számos részlet szükséges

Egy humanoid robot valódi értéke abban rejlik, ha a gyártóüzem integrált, együttműködő eszközévé válik. Ez valós idejű adatcserét jelent a termelési rendszerekkel és más autonóm irányítású járművekkel (AGV-kkel), a munkafolyamatok szinkronizálását más gépekkel és emberi kezelőkkel, valamint olyan alkalmazkodó működést, amely dinamikusan reagál a változó körülményekre. A mély integráció nélkül még a legkifinomultabb robot is elszigetelt megoldás marad.

Ezt biztosítja a Siemens: a digitális ikertől kezdve a mesterséges intelligenciával támogatott érzékelésen, az integrált vezérlésen és PLC–robot interfészeken át, egészen a flottakezelésig, az ipari kommunikációs hálózatokig és a hajtásrendszerekig. Az elemek együtt alkotják azt a digitális gerinchálózatot és automatizálási infrastruktúrát, amely biztosítja, hogy a humanoid robotok hatékonyan működjenek, és összehangoltan illeszkedjenek a teljes gyári környezetbe. Így valósul meg egy gyári szintű, ipari környezetben általánosan alkalmazható modell a humanoid robotok bevezetésére és üzemeltetésére.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ládapakoló humanoidok és gázszivárgást szimatoló robotkutyák appeared first on Műszaki Magazin.

Az IDTechEx piackutató vállalat Robotika és Autonómia kutatási jelentései átfogó képet nyújtanak arról, miként segíthetik a humanoid robotok, drónok és autonóm járművek az emberek mindennapi életét.

Ahol az emberi fizikum találkozik a robotikával

A humanoid robotok egyre népszerűbb eszközei annak, hogy a mesterséges intelligencia emberhez hasonló fizikai képességekkel párosuljon. Ipari környezetben és gyártósorokon alkalmazva jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhetnek, miközben kihasználják a robotok legfőbb előnyeit: nem fáradnak el, és nincs szükségük pihenőidőre. Jelenleg elsősorban kutatási, demonstrációs, anyagmozgatási és ellenőrzési feladatokat látnak el.

A kutatócég szerint a tapintásérzékelés kulcsfontosságú megkülönböztető tényező lesz a humanoid robotok fejlődésében, különösen az ügyes manipulációt és finom mozdulatokat igénylő feladatok esetében. A fejlesztések fő céljai közé tartozik a könnyen cserélhető és moduláris alkatrészek kialakítása a jobb alkalmazkodóképesség és karbantarthatóság érdekében, a könnyű és energiahatékony anyagok használata a mobilitás javítására, valamint az energiafelhasználás optimalizálása és az akkumulátortechnológia fejlesztése a hosszabb üzemidő érdekében.

A humanoid robotokról szóló tanulmány szerint ugyanakkor számos kihívás lassítja a piac fejlődését. Ezek közé tartozik a robotok korlátozott alkalmazkodóképessége a változatos környezetekhez és feladatokhoz a nem megfelelő minőségű tanítóadatok miatt, a beszállítói láncok töredezett ökoszisztémája, az érzékelők tartósságával kapcsolatos problémák, a visszacsatolási késleltetés, valamint a jelenleg még korlátozott számú alkalmazási terület. Mindezek ellenére az ágazat iránti érdeklődés jelentősen nőtt, ami a jövőben a humanoid robotok szélesebb körű elterjedéséhez vezethet, például az autóipari gyártásban.

Robotok a levegőben

A földről a levegőbe emelkedve, a piackutató vállalat drónpiaci kutatásai jól szemléltetik, hogy a drónok az elmúlt években miként fejlődtek a pusztán szórakoztató célú vagy kísérleti eszközökből olyan technológiává, amelyet ma már a mezőgazdaság, a védelem, a logisztika és az energetika területén is széles körben alkalmaznak. A drónpiacot vizsgáló tanulmány részletesen elemzi a technológia különböző iparágakban betöltött szerepét. A mezőgazdaságban a 2025-ös globális becslések szerint a nagy gazdaságok több mint 30%-a használ majd drónokat növénymegfigyelésre, permetezésre és vetésre. Eközben az úgynevezett „utolsó kilométeres” (last-mile) kiszállítási drónok egyre népszerűbbek az Egyesült Államokban, Európában és Kínában az e-kereskedelmi, élelmiszeripari és egyéb fogyasztási cikkek kézbesítésében.

Az ennél távolabbi szállítási feladatok – például szigetek ellátása – már most is megjelenő alkalmazási területnek számítanak. A még nagyobb távolságú küldetések és a hűtőláncot igénylő drónlogisztika azonban várhatóan csak a szabályozási környezet további fejlődésével válik széles körben elérhetővé.

Jelenleg a drónok alkalmazásának legdinamikusabban növekvő területe az ellenőrzés és karbantartás. A drónok képesek kiváltani az embereket villamos vezetékek, csővezetékek és szélturbinák vizsgálatában, miközben mesterséges intelligenciával támogatott szoftverek segítségével azonosítják a javítást vagy beavatkozást igénylő problémákat.

Ezek a fejlesztések jelentős szerepet játszanak a veszélyes emberi ellenőrzési feladatok kiváltásában, miközben egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszik a szükséges vizsgálatokat. A jelentés szerint 2030-ra ez az alkalmazási terület megelőzi a mezőgazdaságot, és a kereskedelmi drónpiac bevételeinek mintegy 25%-át adja majd.

Autók vagy robotok?

A radar- és érzékelőtechnológiák fejlődésével a járművek egyre magasabb szintű autonómiát érnek el, így a vezetőknek kevesebb figyelmet kell fordítaniuk a vezetésre, különösen rossz látási viszonyok vagy éjszakai közlekedés során.

A fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) ma már messze túlmutatnak az olyan alapfunkciókon, mint az adaptív sebességtartó automatika (ACC), az automatikus vészfékezés (AEB) vagy a sávtartó asszisztens (LKA). A kamerák, radarok és ultrahangos érzékelők integrációjának, valamint a fejlettebb szoftveralgoritmusoknak és számítási platformoknak köszönhetően a járművek ma már képesek olyan magasabb szintű funkciók biztosítására, mint az autópályás navigációs asszisztens (Navigate on Autopilot – NOA) vagy a városi NOA rendszer, amelyek ponttól pontig támogatott vezetést tesznek lehetővé.

A legújabb radartechnológiákat vizsgáló elemzés rámutat, hogy a folyamatosan szigorodó biztonsági előírások és a növekvő fogyasztói igények hatására ezek az érzékelőrendszerek egyre fontosabb elemei az új járműmodelleknek. Az ilyen technológiák jelenléte lehetővé teszi, hogy az autonóm járműveket egyre inkább a robotikai rendszerek közé soroljuk, mivel növekvő önállósággal és saját „intelligencián” alapuló döntéshozatali képességgel rendelkeznek.

A 2+ szintű autonómia ma már egyre gyakoribb, amely lehetővé teszi, hogy a vezető elengedje a kormányt, miközben továbbra is figyelemmel kíséri az utat, a kormányzást pedig a jármű végzi. A 3. szintű autonómia azonban jóval nagyobb kihívást jelent, mivel ebben az esetben a vezető már a tekintetét is leveheti az útról.

Az autonóm vezetési szoftvereket és a járműipari mesterséges intelligencia fejlődését vizsgáló tanulmány szerint a 3. szintű autonóm vezetés elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a járműgyártók egyelőre nem szívesen vállalják a teljes felelősséget és jogi kockázatot az esetleges balesetekért. Ennek következtében a szükséges szoftver- és hardverrendszerek megbízhatóságának rendkívül magas szintet kell elérnie, mielőtt ez a technológia széles körben elterjedhet.

Az IDTechEx előrejelzése szerint tíz éven belül ezek a járművek jóval gyakoribbá válnak, tovább erősítve a robotizált közlekedés irányába mutató trendet, amelyben a járművek egyre önállóbbak lesznek, és egyre kevésbé támaszkodnak az emberi döntéshozatalra és reakcióidőre.

A robotika fejlődése egyértelműen azt mutatja, hogy a technológia egyre nagyobb szerepet vállal a gyártásban, a mezőgazdaságban, a logisztikában és a közlekedésben. A humanoid robotok, a drónok és az önvezető járművek fejlődése egyaránt abba az irányba mutat, hogy a jövő rendszerei mind nagyobb önállósággal rendelkeznek majd, miközben egyre több feladatot vesznek át az embertől.

Szerző: Lily-Rose Schuett

www.idtechex.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoidok, drónok, robotautók – technológiai jelentés appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás lehetővé teszi az ép állapotú alkatrészek másodlagos felhasználását vagy hatékonyabb újrahasznosítását.

A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának fontos eleme, hogy az automatizált rendszerek képesek legyenek az ép akkumulátorcellák megmentésére és újbóli felhasználására.

A tűz- és rövidzárlatveszély elkerülése érdekében a hulladékkezelő vállalatok jelenleg általában teljesen kisütik az akkumulátorokat. Ez a mélykisütési folyamat azonban gyakran visszafordíthatatlanul károsítja a cellákat, így azok később már nem használhatók fel más járművekben vagy berendezésekben.

Erre a problémára kínál megoldást a 2026 tavaszán, az Umicore vezetésével indított Rob@t2cell projekt. Az ipari és tudományos partnerek célja olyan automatizált technológia kifejlesztése, amely az akkumulátorcellákat és teljes modulokat azok tényleges állapotának megfelelően képes kisütni. A rendszer a további felhasználási cél alapján egyedileg szabályozza a kisütési folyamatot.

Amennyiben az adott modul végső újrahasznosításra kerül, a berendezés teljes kisütést hajt végre a biztonságos aprítás érdekében. Ha azonban az érzékelők azt állapítják meg, hogy a cella továbbra is alkalmas másodlagos felhasználásra, a rendszer csak egy előre meghatározott feszültségszintig csökkenti annak töltöttségét. Így a cellák sérülésmentesen megőrizhetők és később újra alkalmazhatók.

A robot valós időben dönt a további hasznosításról

Az ipari méretű válogatás megvalósításához a rendszernek már a folyamat elején információval kell rendelkeznie az akkumulátorok állapotáról. A projekt keretében olyan technológiát fejlesztenek, amely automatikusan csatlakozik a cellákhoz, kiértékeli azok teljesítményadatait, majd valós időben meghatározza a további feldolgozási útvonalat.

A veszélyes műveletek mechanikai részét egy speciálisan kialakított robotcella végzi. A fejlesztők a korábbi DeMoBat projekt eredményeire építenek, amely az elektromosjármű-akkumulátorok robotizált szétszerelésének technológiai alapjait teremtette meg. A konzorcium olyan mechanikai megoldásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik a komplex akkumulátoregységek biztonságos szétszerelését és az egyes cellák sérülésmentes kinyerését.

Amennyiben az alkatrészek végül újrahasznosításra kerülnek, egy vízalapú eljárás segítségével dolgozzák fel őket. A technológia képes a nem teljesen kisütött cellák biztonságos kezelésére, miközben visszanyeri a kritikus fontosságú nyersanyagokat is.

A projekt hozzájárul ahhoz, hogy az ipar megfeleljen az új európai akkumulátor-rendelet előírásainak, valamint elősegíti a nagy sorozatú, gazdaságosan működtethető akkumulátor-újrahasznosítási folyamatok kialakítását.

A fejlesztésben részt vesz a Fraunhofer IWKS Anyag-újrahasznosítási és Erőforrás-stratégiai Kutatóintézet, a Stuttgarti Egyetem Ipari Termelési és Gyárüzemeltetési Intézete, valamint az ACP Systems gépgyártó vállalat. Társult partnerként támogatja a projektet a BorgWarner és a Siemens is. A német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrkutatási Minisztérium a programot 2028 végéig finanszírozza.

Fotó: Rainer Betz/Fraunhofer IPA

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot bontja az elhasználódott akkumulátorcellákat appeared first on Műszaki Magazin.

E fejlesztést a 2025-ös év inspiráló projektjei közé választotta a Siemens. A Robot-Service Kft. ügyvezetőjével, Bódi Péterrel beszélgettünk a projekt kihívásairól, a fejlesztési folyamatról és a nagy ciklusszámú gyártás sajátosságairól.

– Milyen igény hívta életre a PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztését?

A megrendelő egy olyan célgépet szeretett volna, amely képes nagy darabszámban, stabil minőség mellett összeszerelni a PEZ adagolókat. Bár ezek a termékek első ránézésre egyszerűnek tűnnek, valójában több precíziós alkatrészből állnak, amelyek összeépítése komoly mérnöki feladat. A rugós mechanika, a műanyag ház elemei és a mozgó alkatrészek pontos illesztése mind olyan tényező, amely meghatározza a végeredmény minőségét. A cél tehát egy olyan automatizált rendszer létrehozása volt, amely nemcsak gyors, hanem konzisztens és hosszú távon is stabil működésre képes.

– Miben rejlik egy ilyen gép legnagyobb mérnöki kihívása?

A legnagyobb kihívás a sebesség és a precizitás összehangolása. A rugók gyártása például 2,5 másodperc alatt zajlik le, erre egy teljesen új berendezést fejlesztettünk ki. A műanyag alkatrészek kezelése külön odafigyelést igényel, hiszen ezek deformálódhatnak, a rugók beépítése pedig finom, jól szabályozott mozgásokat kíván. Egy ilyen rendszerben minden mozdulatnak pontosan ismételhetőnek kell lennie. Ha akár minimális eltérés is jelentkezik, az azonnal minőségi problémákhoz vezethet. Emellett az alkatrészek folyamatos adagolása és helyes orientálása is kritikus pont, hiszen a gép csak így tud megszakítás nélkül működni.

– Hogyan épül fel egy ilyen összeszerelő gép?

A gép több, egymásra épülő modulból áll, köralakban elrendezve. Az adagoló rendszerek biztosítják az alkatrészek folyamatos ellátását, majd különböző pozicionáló egységek gondoskodnak azok pontos helyzetbe állításáról. Ezt követik az összeszerelő állomások, ahol a különböző komponensek összeépítése történik. A folyamat végén ellenőrző rendszerek vizsgálják a kész terméket, és kiszűrik az esetleges hibákat. Az egész rendszer lényege a szinkronizált működés: minden állomásnak pontosan a megfelelő időben kell dolgoznia, hogy a teljes gyártási folyamat megszakítás nélkül haladhasson. A fejlesztés során az volt a cél, hogy rendkívül rövid ciklusidőt érjünk el. Bizonyos műveleteknél néhány másodperc alatt lezajlik egy teljes összeszerelési folyamat, ami már az ipari automatizálás felső kategóriájába tartozik. Ehhez nemcsak gyors alkatrészekre van szükség, hanem egy olyan rendszerre, amely minden pontján optimalizált.

– Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

A projekt egy részletes egyeztetéssel indult, ahol pontosan meghatároztuk a gyártási igényeket, a darabszámokat és a minőségi elvárásokat. Ezt követte a koncepciótervezés, majd a részletes gépészeti és villamos tervezés. A kivitelezési szakaszban kiemelt szerepet kapott a tesztelés és a finomhangolás. Egy ilyen komplex gépnél a végső teljesítményt sokszor apró módosításokkal lehet elérni, ezért több iterációs körre is szükség volt. Egyre fontosabb szempont a rugalmasság. A megrendelők gyakran szeretnék, ha a rendszer később kisebb módosításokkal más termékváltozatok gyártására is alkalmassá válna. Ezért már a tervezés során figyelembe vesszük a bővíthetőséget, az átállási lehetőségeket és a moduláris felépítést. A megbízhatóság alapja a megfelelő tervezés és a karbantarthatóság. A rendszer képes folyamatosan monitorozni az egyes alkatrészek állapotát, és jelzi, ha beavatkozás szükséges. Emellett a megelőző karbantartás is kulcsszerepet játszik. Bár egy rendszer nem tehető „örökéletűvé”, a megfelelő karbantartási stratégiával jelentősen növelhető az élettartam és csökkenthető a váratlan leállások száma.

– Milyen szerepet játszik a vezérléstechnika a rendszerben?

A vezérlés biztosítja a teljes gép összehangolt működését. A PEZ-adagoló összeszerelő gép esetében a nagy ciklusszámú, precíz működés egyik kulcseleme a megbízható vezérléstechnika. A rendszer központi elemei korszerű Siemens PLC és vezérléstechnikai komponensek, amelyek biztosítják az egyes állomások szinkronizált működését és a megfelelő vezérlést. Egy nagy sebességű rendszer esetében különösen fontos, hogy minden esemény pontos időzítéssel történjen. A vezérlőrendszer feladata nemcsak az egyes mozgások irányítása, hanem a hibakezelés, az állapotfigyelés és az optimalizáció is. Egy jól felépített vezérlés képes jelentősen növelni a gép hatékonyságát és megbízhatóságát.

– Milyen tapasztalatokat hozott ez a projekt?

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a nagy sebességű automatizálás csak akkor működik jól, ha minden részlet a helyén van. A rendszer végül képes lett stabil működésre még olyan tempó mellett is, ahol egy-egy művelet akár 2,5 másodpercen belül lezajlik, ami jól mutatja, hogy a megfelelő mérnöki megközelítéssel a legszigorúbb elvárások is teljesíthetők. A jövő az intelligensebb és rugalmasabb rendszerek felé mutat. Egyre nagyobb szerepet kap az adatgyűjtés, az elemzés és az automatizált döntéstámogatás. Azok a megoldások lesznek igazán versenyképesek, amelyek nemcsak gyorsak, hanem képesek alkalmazkodni a változó gyártási igényekhez is. A PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztése jól példázza, hogy az egyedi gépgyártásban a sebesség, a precizitás és a megbízhatóság szorosan összefonódik. A projekt azt mutatja, hogy megfelelő mérnöki szemlélettel még extrém ciklusidő mellett is biztosítható a stabil, hatékony és hosszú távon fenntartható működés.

Bódi Péter, a Robot-Service Kft. ügyvezetője

– Végül beszéljünk egy kicsit a Robot-Service Kft.-ről. Milyen háttérrel dolgoznak ezen a területen?

A Robot-Service Kft. egyedi gépgyártással és ipari automatizálással foglalkozó mérnöki vállalkozás, amely komplex rendszerek tervezését és kivitelezését végzi. A cég erőssége a rendszerszintű megoldás, nem egy-egy berendezésben, hanem teljes gyártási folyamatokban gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed a koncepcióalkotástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig és a karbantartásig. Munkatársaim több iparágban is szereztek tapasztalatot, így képesek a különböző technológiák integrálására és az egyedi igényekhez igazított megoldások kialakítására. A Robot-Service Kft. számára a jövő egyértelműen az intelligens, adatvezérelt gyártási rendszerek irányába mutat, ahol az automatizálás már nemcsak a végrehajtásról, hanem a folyamatok optimalizálásáról is szól.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.robot-service.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

A Prof. Dr.-Ing. Holger Hanselka, a Fraunhofer Társaság elnöke által vezetett független zsűri három jelölt közül választotta ki a győztest. A díjat 2026. április 19én, a Hannover Messe hivatalos megnyitóján adta át Dorothee Bär, Németország kutatásért, technológiáért és űrkutatásért felelős szövetségi minisztere, Friedrich Merz szövetségi kancellár jelenlétében. Az elismerés kiemelkedően innovatív, az ipar számára jelentős hozzáadott értéket képviselő termékeket jutalmaz. Az idei év fókuszában a gépészet és a mesterséges intelligencia integrációja állt. A Schaeffler díjnyertes aktuátorplatformja – amely innovatív technológiákat, hatékony gyártási folyamatokat és átfogó modularitást egyesít – kifejezetten humanoid robotok ízületeihez készült. Mivel az aktuátorok a humanoid robotok teljes költségének mintegy 50%-át teszik ki, meghatározó szerepet játszanak a piacképességük megteremtésében. A Schaeffler így kulcsszerepet tölt be a humanoid robotok ipari méretű alkalmazásra való felkészítésében.

Georg F. W. Schaeffler, a Schaeffler-csoport családi részvényese és a Felügyelőbizottság elnöke így nyilatkozott:

„Nagy megtiszteltetés számunkra a rangos Hermes-díj elnyerése, ezúton szeretnénk köszönetet mondani a zsűrinek az elismerésért. Vállalatunk 80 éve az innovációs erő és az úttörő szellem megtestesítője – ezeket az értékeket következetesen alkalmazzuk az alaptevékenységeinkben, és az olyan növekedési potenciállal rendelkező területeken is, mint a humanoid robotika. Nagymértékben integrált aktuátorplatformunkkal új mércét állítunk ebben a fejlődő szegmensben, ötvözve több évtizedes technológiai szakértelmünket az iparosítás terén szerzett kiváló tapasztalatunkkal.”

Klaus Rosenfeld, a Schaeffler-csoport vezérigazgatója hozzáfűzte:

„A Hermes-díj mindenekelőtt mérnökeink és termékfejlesztőink érdeme, ugyanakkor visszaigazolása a Motion Technology Company koncepciónak is. Kevés technológia szemlélteti olyan világosan az ebben rejlő hatalmas potenciált, mint az aktuátortechnológia, amely az energia mechanikus mozgássá alakítását teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia képességeivel ötvözve egyértelműen kulcstechnológiáról van szó a humanoid robotok áttöréséhez vezető úton.”

Az aktuátorok a humanoid robotok kulcskomponensei

A humanoid robotízületekhez szükséges, nagy hatékonyságú aktuátorok iránt világszerte növekszik az igény, ezért a Schaeffler már idén megkezdi a komponensek sorozatgyártását. A vállalat több évtizedes autóipari és ipari beszállítói tapasztalatára támaszkodva innovatív, költséghatékony, kiemelkedő minőségű, megbízható és jól skálázható megoldásokat kínál. A fejlesztés, a gyártás és az ellátási lánc szoros integrációja gyors és rugalmas gyártásfelfuttatást tesz lehetővé. Ennek során a Schaeffler 12 alapvető gyártástechnológiájára épít:

többek között a nagymértékben automatizált tekercselési technológiára, valamint a forgácsmentes fémalakításra, amellyel mindössze 1 mm vastag gördülőcsapágygyűrűk állíthatók elő.

A Schaeffler aktuátorplatformja forgó aktuátorokat tartalmaz, amelyek pontos és nagy erejű forgómozgást biztosítanak az olyan kulcsfontosságú ízületekben, mint a váll, a könyök és a térd, lehetővé téve a természetes mozgássorokat. A platform nagy hatásfokú elektromos motorokra épül integrált teljesítményelektronikával és rendkívül pontos érzékelőkkel, emellett az ügyféligényeknek megfelelően rugalmasan konfigurálható kétfokozatú bolygóműves vagy hullámhajtóműves áttétellel. Az innovatív, a csapágyat a rotorba integráló felépítésnek köszönhetően a beépítési méret mintegy 20%-kal, a tömeg pedig akár 500 grammal csökken. Ez akár 10 mm-rel kompaktabb kialakítást eredményez a piaci alternatívákhoz képest, miközben folyamatos magas nyomatékot biztosít. A helytakarékos konstrukció, a nagyfokú hatékonyság és a rugalmas modularitás kombinációja a Schaeffler aktuátorplatformját a humanoid robotok hajtásrendszereinek egyik kulcstechnológiájává teszi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Humanoid robotika: a Schaeffler Hermes-díjat nyert innovatív aktuátorplatformjával appeared first on Műszaki Magazin.

A partnerség középpontjában az áll, hogy a legmodernebb MI-modelleket valós, ipari robotikai rendszerekbe integrálják, ezzel új szintre emelve az automatizálást. Az Agile Robots skálázható robotikai platformjai és a DeepMind fejlett, úgynevezett alapmodelljei együttesen olyan adaptív rendszereket hozhatnak létre, amelyek képesek dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és feladatokhoz.

A fejlesztések célja nem csupán a robotok teljesítményének növelése, hanem az adatgyűjtés és a modelltréning hatékonyságának javítása is. A valós működés során keletkező adatok visszacsatolása lehetővé teszi a folyamatos tanulást, így a robotrendszerek egyre pontosabbá és megbízhatóbbá válnak. Ez az iteratív fejlesztési ciklus hosszú távon jelentős előrelépést hozhat az autonóm gyártási rendszerek területén.

Az Agile Robots már jelenleg is több tízezer robotikai megoldást működtet világszerte, ami jól mutatja az intelligens automatizálás skálázhatóságát. A közös fejlesztések kezdetben elsősorban olyan ipari alkalmazásokra koncentrálnak, ahol kiemelt jelentősége van a rugalmas, stabil és hatékony működésnek.

A két vállalat várakozásai szerint az MI-alapú robotika fejlődése alapvetően alakíthatja át az ipari termelést, és hosszabb távon számos más ágazatban is új lehetőségeket nyithat meg.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Google-Agile robot appeared first on Műszaki Magazin.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani?  Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk appeared first on Műszaki Magazin.

Azt tapasztaltuk, hogy a látogatók idén különösen céltudatosan érkeztek: konkrét automatizálási feladatokra, problémákra kerestek megoldást, illetve új üzleti kapcsolatokat és technológiai partnereket kerestek. A rendezvény iránti kiemelt érdeklődést jól jelzi, hogy több mint 500 szakmai látogató regisztrált az eseményre.

2024 óta társkiállítóként veszünk részt a Fanuc rendezvényein, idén is látványos és gyakorlati bemutatókkal készültünk. Kiemelt figyelmet kapott az SMC energiamegtakarítást célzó stratégiája is. A 4 Bar Factory kezdeményezés keretében több innovatív termékünket is bemutattuk, köztük az AMS – Air Management System intelligens levegőmenedzsment megoldást, az EX600 Wireless vezeték nélküli ipari kommunikációs termékcsaládot, amelyek mind a hatékonyabb, költségtudatos és fenntarthatóbb üzemeltetést szolgálják. Kampányunk üzenete —

„Változtasd meg a nyomást a jövő megváltoztatása érdekében”

— jól tükrözte az SMC elkötelezettségét az energiahatékony automatizálási technológiák iránt.

Emellett robotos termékeket, megfogókat, robotos megoldások mutattunk be a látogatóknak. A robotra szerelt elektromos párhuzammegfogó (LEHR32K2-50A-051-E) és az arra illesztett elasztikus, rugalmas ujjmegfogó (MH‑X7654) jól demonstrálta, hogyan kezelhetők biztonságosan különböző alakú és anyagú tárgyak – akár az élelmiszeriparban is. Az élő demonstráció során a robot változatos termékeket emelt és pakolt, így a látogatók működés közben láthatták az SMC robotperifériák sokoldalúságát.

Az idei Robot Karnevál rendkívül sikeresnek bizonyult: magas szakmai színvonal, tudatos látogatói jelenlét és inspiráló technológiai megoldások jellemezték, amelyekhez az SMC Hungary Kft. idén is aktívan hozzájárult.

A Robot Karneválról itt olvashat bővebben. 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiamegtakarító stratégia appeared first on Műszaki Magazin.

A szakmai esemény minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott, ahol a gyártóipar szereplői és technológiai beszállítók mutatták be innovációikat.

A kiállítók között a VARINEX Zrt. is bemutatkozott, amely elsősorban az additív gyártás és a robotizált mérési technológiák területén mutatta be megoldásait. A vállalat standján jól látható volt, hogy a robotika, a 3D szkennelés és a 3D nyomtatás egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz a modern ipari környezetben.

A VARINEX szakemberei kiemelték, hogy az additív gyártás régóta fontos szerepet játszik a robotok megfogóinak és egyedi szerszámainak fejlesztésében. A 3D nyomtatás lehetővé teszi ezek gyors és rugalmas előállítását, ami jelentősen felgyorsíthatja a robotizált gyártási rendszerek fejlesztési ciklusait. A vállalat emellett robotizált mérőrendszereket is bemutatott, amelyek az ismétlődő mérési és ellenőrzési feladatok automatizálását teszik lehetővé. Az ilyen rendszerek csökkentik az emberi hibák lehetőségét, miközben növelik a gyártási folyamatok hatékonyságát és reprodukálhatóságát.

A rendezvény egyértelműen rámutatott arra, hogy a jövő gyártása az integrált technológiák irányába halad: a robotika, a szenzorika, az additív gyártás és a digitális mérési megoldások egyre inkább egységes rendszerekben jelennek meg. Ebben az ökoszisztémában a VARINEX olyan megoldásokat kínál, amelyek hozzájárulnak a rugalmasabb és hatékonyabb ipari termelés megvalósításához.

Fehér Zoltán, a VARINEX Zrt. ügyvezető igazgatója így nyilatkozott a részvételről:

“A VARINEX először vett részt egy FANUC rendezvényen és elismerésemet szeretném kifejezni a szervezőknek, mert színvonalas rendezvényt hoztak tető alá. Eleve nagyon jó a helyszín, de fontos, hogy a bemutatott megoldásokra is komoly figyelmet szenteltek. Az additív technológia régóta használatos a robotok karvégi eszközeinek legyártásában, ezenkívül a 3D szkennelés világában is hódítanak az automatizált rendszerek. Mi is árulunk robotizált mérőrendszert az ismétlődő, automatizálható mérési feladatokhoz. Növekvő piac a 3D nyomtatás világa, de a ciklikusság is megfigyelhető. Különleges alapanyagok és speciális alkalmazások hajtják az additív gyártás világát. Ezekben az innovatív fejlesztésekben örömmel segítenek mérnökeink az érdeklődőknek. Idén ünnepeljük fennállásunk 35. évfordulóját, amiért hálásak vagyunk partnereinknek. A Robot Karneválon kezdtük az ünneplést izgalmas nyereményekkel és folytatjuk az egész év során. Szívesen látunk minden szakmai érdeklődőt a VARINEX 3D Digitális Gyárában, ahol jövőbe mutató gyártási megoldásokkal segítjük az ipari cégek fejlődését.”

Lépjen kapcsolatba velünk még ma, és tudja meg, hogyan járulhat hozzá az additív gyártás vállalkozása sikeréhez!

Ajánlatkérés:

www.varinex.hu/ajanlatkeres

További információ: www.varinex.hu

• Találja meg a vállalkozásához legjobban illő 3D szkennert!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Additív gyártás és robotizált mérés – a VARINEX a Robot Karneválon appeared first on Műszaki Magazin.

A müncheni központú vállalatcsoport most először Európába is elhozza a fizikai mesterséges intelligenciát, amelynek részeként lipcsei gyárában humanoid robotokat állít rendszerbe kísérleti projektként. A projekt célja, hogy sikeresen integrálja a humanoid robotokat a sorozatgyártás folyamataiba és feltárja az akkumulátor-, illetve alkatrészgyártás területén potenciális további alkalmazási lehetőségeket.

„A digitalizáció javítja termékeink versenyképességét – Európában és világszerte egyaránt. A tervezőmérnöki szaktudás és a mesterséges intelligencia szimbiózisa teljesen új lehetőségeket nyit meg a sorozatgyártás területén”

– fogalmazott Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja.

Kísérleti projektként a BMW Group tavaly sikeresen integrálta a humanoid robotokat egyesült államokbeli gyárába. A mérnökök az itt felhalmozott tapasztalatokat a fizikai mesterséges intelligencia továbbfejlesztése és skálázása terén hasznosítják.

Egységesített IT- és adatmodell a sorozatgyártásban

A mesterséges intelligencia már most a BMW Group sorozatgyártási folyamatainak szerves része: a bajor prémiumgyártó szinte minden lépésben intelligens rendszereket alkalmaz, a digitális ikerképekkel dolgozó virtuális tervezéstől kezdve, a mesterséges intelligenciával támogatott minőségellenőrzésen keresztül, egészen a létesítményeken belüli logisztikát optimalizáló, automatizált járművezetésig.

A mesterséges intelligencia sorozatgyártásban történő, hatékony alkalmazásának előfeltétele egy egységesített IT- és adatmodell, amely a sorozatgyártás összes fázisát felöleli. A BMW Group ehhez minden egyes adatcsomagját következetesen átalakította és egységes adatplatformot hozott létre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden adat konzisztens, szabványosított és bármikor hozzáférhető. Ez lehetővé teszi, hogy a digitális mesterséges intelligencia komplex környezetben is egyre nehezebb feladatokat végezzen el önállóan, miközben folyamatosan tanul és egyre több alkalmazási területen áll rendelkezésre. Az intelligensen gondolkodó, automatizált döntéshozatalra is képes mesterséges intelligencia rendszerbe állításával új fejezet kezdődik a sorozatgyártásban. A mesterséges intelligenciával felvértezett robotok a fizikai mesterséges intelligenciát testesítik meg.

„Célunk, hogy technológiai iránymutatók legyünk és az új technológiákat idejekorán integráljuk sorozatgyártási folyamatainkba. A kísérleti projektek valós iparági körülmények között segítenek nekünk tesztelni és továbbfejleszteni a fizikai mesterséges intelligenciát – vagyis a tanulásra képes, mesterséges intelligenciával felvértezett robotokat”

– fogalmazott Michael Nikolaides, a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatot és logisztikát menedzselő részlegének vezetője.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia a BMW iFACTORY gyártási stratégia kulcsfontosságú alappillére, egyúttal a jövőbiztos, rugalmas és versenyképes termelés alapja.

A humanoid robotok automatizált folyamatokat egészítenek ki

A BMW Group a fizikai mesterséges intelligencia és a humanoid robotok alkalmazásával stratégiailag bővíti tovább automatizált portfólióját. A humanoid robotok hozzáadott értékként egészítik ki az automatizált folyamatokat és különösen a monoton, ergonómiailag nehézkes, illetve biztonsági szempontból kritikus feladatok ellátása terén mutatnak potenciált. Alkalmazásuk célja a munkatársak tehermentesítése és a munkakörülmények fejlesztése.

A sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont

A BMW Group sorozatgyártási folyamatainak következetesen átalakított és egységes adatplatformja számos technológiai vállalat számára vonzó potenciállal kecsegtet. E cégek valós iparági körülmények között próbálhatják ki és tesztelhetik a fizikai mesterséges intelligenciában – és kiváltképp a humanoid robotokban – rejlő lehetőségeket. A sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont felállításával a BMW Group szisztematikusan foglalja rendszerbe szaktudását, amellyel garantálja, hogy a felhalmozott tapasztalatokat a vállalatcsoport egésze kiaknázza.

A BMW Group e tekintetben is átlátható, jól strukturált felépítést alkalmaz. A vállalatcsoport a technológiai partnereket meghatározott fejlettségi és iparosodottsági kritériumok alapján értékeli, majd valós termelési körülmények között, kísérleti projektek részeként teszteli. Az elméleti értékelést laboratóriumi körülmények között végzett tesztek követik a BMW létesítményében, ahol a sorozatgyártás során felmerülő, valós eseteket sorra véve tesztelik az adott technológiák integrálhatóságát. Ha ez a fázis sikeres, a technológiát a BMW Group gyárában kezdeti kísérleti projektként is rendszerbe állítják.

A humanoid robotok első európai tesztelése

A Hexagon hosszú ideje a BMW Group szenzor- és szoftvertechnológiai partnere, az együttműködés pedig most először Európába is elhozza a humanoid robotok kísérleti projektjét. A Hexagon zürichi szervezeti egysége, a Hexagon Robotics a fizikai mesterséges intelligenciára specializálódott, első humanoid robotját, az AEON-t pedig 2025 júniusában mutatta be. Az elméleti értékelési fázist és a sikeres laboratóriumi teszteket 2025 decemberében a BMW Group lipcsei gyárában gyakorlati tesztek követték. 2026 áprilisától újabb gyakorlati tesztek vannak betervezve, hogy az integrált kísérleti projekt 2026 nyarán élesben rendszerbe állhasson.

A lipcsei kísérleti projekt középpontjában a robot multifunkciós alkalmazhatóságának feltérképezése áll. A technológia alapját az AEON adja, amelynek emberi felépítése lehetővé teszi, hogy számos kart, illetve fogó- és olvasóeszközt rugalmasan rögzítsenek hozzá, dinamikus használhatóságáról pedig kerekek gondoskodnak. A gyakorlati tesztek és a kísérleti projekt során a robot a nagyfeszültségű akkumulátorok összeszerelési fázisában és az alkatrészgyártás területén tevékenykedik majd.

A sikeres spartanburgi kísérlet kulcsfontosságú tapasztalatokat hozott

A BMW Group első ízben az Egyesült Államokban kísérletezett humanoid robotokkal: az elsőt 2025-ben integrálta sorozatgyártási fázisba a Figure AI technológiai vállalat a spartanburgi üzemben. A kísérlet rámutatott, hogy a fizikai mesterséges intelligencia valós iparági körülmények között is jelentős hozzáadott értékkel bír: a kísérlet tíz hónapja alatt a Figure 02 névre keresztelt robot több mint 30 000 darab új BMW X3 legyártásában közreműködött, minden hétfőtől péntekig tízórás műszakokban dolgozva. A hegesztési fázisban Figure 02 végezte a fémlemezből préselt elemek precíz eltávolítását és pozicionálását – egy olyan, fizikailag rendkívül kimerítő feladatot, amely ráadásul nagy sebességet és pontosságot igényel. Körülbelül 1 250 munkaórája alatt Figure 02 több mint 90 000 alkatrészt mozgatott meg és hozzávetőlegesen 1,2 millió lépést tett meg.

A kísérlet megerősítette, hogy a humanoid robotok biztonságosan képesek precíz, ismétlődő munkaműveleteket végrehajtani – például alkatrészek milliméteres pontossággal történő pozicionálását –, egyúttal fontos tapasztalatokat szolgáltatott a fizikai mesterséges intelligencia sorozatgyártásban történő, hatékony alkalmazásához.

Figure 02 kezdeti tesztelési fázisaiban elengedhetetlen volt, hogy a szakemberek a projektbe a gyártási IT-infrastruktúrát, a munkavédelmet, a gyártási folyamatok menedzsmentjét és a gyártási logisztika összes területét is bevonják.

Az egyik kulcsfontosságú tapasztalat az volt, hogy a laboratóriumi és a valós iparági körülmények közötti átállás sokkal gyorsabb, mint várták. A laboratóriumban betanított mozgássorozatok gyorsan átemelhetők voltak a valós iparági környezetbe. A sorozatgyártásban dolgozó rendszerekkel való zökkenőmentes együttműködés biztosítása érdekében a BMW Smart Robotics ökoszisztémájába történő integrálást szabványosított platformokon keresztül valósították meg.

A spartanburgi gyár összeszerelő csarnokát a magas szintű automatizáltság okán választották a kísérleti projekt helyszínéül. A BMW Group munkatársai itt széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek az új technológiák és folyamatok integrálása terén. A gyártósorok anyagellátását például már szinte kizárólag automatizált logisztikai robotok (STR) végzik. A kísérleti projekten dolgozó csapat idejekorán megkezdte az együttműködést az üzem munkatársaival, ezzel is garantálva az új technológia átláthatóságát és integrálhatóságát. A humanoid robotok érkezését nagy várakozás előzte meg a munkatársak részéről, akik az új technológiát hamar a mindennapi rutin részévé fogadták.

A BMW Group és a Figure AI már dolgozik a Figure 03 névre keresztelt robot még átfogóbb alkalmazhatóságán.

Nyilatkozatok:

Michael Nikolaides, a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatot és logisztikát menedzselő részlegének vezetője: „Célunk, hogy technológiai iránymutatók legyünk és az új technológiákat idejekorán integráljuk sorozatgyártási folyamatainkba. A kísérleti projektek valós iparági körülmények között segítenek nekünk tesztelni és továbbfejleszteni a fizikai mesterséges intelligenciát – vagyis a tanulásra képes, mesterséges intelligenciával felvértezett robotokat. A humanoid robotok Egyesült Államokban elvégzett, sikeres kísérleti tesztjei bebizonyították, hogy a humanoid robotok nem csupán steril laboratóriumi körülmények között, de valós iparági környezetben is megbízhatóan működnek.”

Michael Ströbel, a BMW Group folyamatirányítási és folyamatdigitalizációs részlegének vezetője: „Nagy örömünkre szolgál, hogy kísérleti projektként Németországban is rendszerbe áll az első humanoid robot. A kompetenciaközpontban elvégzett laboratóriumi teszteket tavaly év végén gyakorlati tesztek követték a lipcsei gyárban, idén pedig lépésről lépésre integráljuk a projektet a sorozatgyártásba, hogy feltérképezzük a technológia lehetséges alkalmazási területeit, az akkumulátorgyártástól kezdve, egészen a karosszériaelemek gyártásáig. A Hexagon hosszú ideje megbízható partnerünk, rendkívül innovatív hozzáállással.”

Felix Haeckel, a sorozatgyártásban alkalmazott fizikai mesterséges intelligenciára szakosodott kompetenciaközpont csoportvezetője: „Kompetenciaközpontunkban egyesítjük a mesterséges intelligencia és a robotika területén felhalmozott szaktudást. Az elmúlt évek során egy nemzetközi szakemberekből álló csapatot építettünk fel, hogy házon belül kutassuk és fejlesszük tovább a technológiát, amelyet aztán már meglévő gyártási rendszereikbe integrálunk. Münchenben dolgozó csapatunk eközben saját robotikai kísérleteket is futtat, hogy a fizikai mesterséges intelligencia területén önálló kísérleti projekteket állíthasson rendszerbe gyárainkban.”

Arnaud Robert, a Hexagon Robotics elnöke: „Nagy örömünkre szolgál, hogy a BMW Group oldalán elősegíthetjük a humanoid robotok valós iparági környezetben történő alkalmazását.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BMW Group Németországban is rendszerbe állítja az első kísérleti humanoid robotot appeared first on Műszaki Magazin.

A városi közlekedés számos európai és globális régióban hasonló kihívásokkal küzd: sofőrhiány, növekvő üzemeltetési költségek, környezeti terhelés, valamint az utolsó kilométeres (last mile) közlekedés nehézségei. A robotbuszok – jellemzően alacsony sebességű, teljesen elektromos és autonóm járművek – kifejezetten ezekre a problémákra adnak választ. Elsősorban rövid távú, jól behatárolt útvonalakon jelennek meg: ipari parkokban, egyetemi kampuszokon, repülőtereken, lakóparkokban vagy kisebb városrészekben. Itt nemcsak kiegészítik a hagyományos tömegközlekedést, hanem bizonyos esetekben teljes értékű alternatívát is kínálnak.

Technológia a háttérben

A robotbuszok működésének alapját fejlett szenzorrendszerek adják: lidarok, kamerák, radarok és GPS-alapú lokalizáció dolgozik együtt a jármű környezetének folyamatos feltérképezésén. A mesterséges intelligencián alapuló vezérlőrendszer valós időben értelmezi az adatokat, felismeri az akadályokat, gyalogosokat és más járműveket, majd ezek alapján hoz döntéseket. Fontos különbség a hagyományos autonóm személyautókhoz képest, hogy a robotbuszok többsége előre meghatározott útvonalakon közlekedik, ami jelentősen növeli az üzembiztonságot és megkönnyíti az engedélyeztetést.

Gazdasági és társadalmi hatások

Az autonóm buszok egyik legnagyobb előnye az üzemeltetési költségek csökkentése. A sofőr nélküli működés nemcsak munkaerőhiány esetén jelent megoldást, hanem hosszú távon kiszámíthatóbb költségstruktúrát is eredményez. Emellett az elektromos hajtás csökkenti az energiafelhasználást és a helyi károsanyag-kibocsátást.

Szabályozás és elfogadás

Bár a technológia gyorsan fejlődik, a széles körű elterjedés egyik kulcskérdése továbbra is a szabályozási környezet és a társadalmi elfogadás. Sok projekt jelenleg még tesztüzemben működik, gyakran fedélzeti felügyelővel. Ezek a pilotprogramok azonban fontos adatokat szolgáltatnak a döntéshozók és a közlekedési hatóságok számára.

A robotbuszok nem a hagyományos tömegközlekedés azonnali leváltására készülnek, hanem annak intelligens kiegészítésére. A következő években várhatóan egyre több városban jelennek meg üzemszerűen, fokozatosan bővülő funkciókkal és egyre nagyobb autonómiával. A helyi közlekedés jövője így nemcsak elektromos, hanem autonóm is lesz – a robotbuszok pedig ennek a változásnak az egyik legkézzelfoghatóbb előfutárai.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotbuszokkal átformált közlekedés appeared first on Műszaki Magazin.