Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) is megadta a szabadalmi oltalmat annak a járműirányítási technológiának, amelyet a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének kutatói fejlesztettek ki. Az innováció különlegessége, hogy a járművet a tapadási határon túl, megcsúszás közben is képes kontrolláltan irányítani, ezzel jelentősen csökkentve a kisodródásos balesetek kockázatát.

A fejlesztés már korábban egységes európai szabadalmi oltalmat kapott, az amerikai szabadalom megszerzése pedig újabb jelentős mérföldkő a technológia nemzetközi elismerésében. Az USPTO döntése egyben azt is jelzi, hogy a magyar kutatók megoldása globális szinten is újszerű és iparilag releváns.

A BME Automated Drive Lab keretében működő Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoport fejlesztése új megközelítést alkalmaz a járműbiztonság területén. Míg a hagyományos menetstabilizáló rendszerek – például az ESP – elsődleges célja a tapadás visszaállítása, addig ez az új technológia a megcsúszás állapotában is fenntartja a jármű irányíthatóságát. A rendszer szükség esetén átveszi az irányítást a vezetőtől, és csúszás közben, akár kontrollált driftmanőver alkalmazásával vezeti biztonságos pályára a járművet.

„A közúti balesetek jelentős része abból fakad, hogy kritikus helyzetben a vezető már nem képes kontrollálni a jármű mozgását. A célunk az volt, hogy a fizikai határok közelében vagy akár azon túl is fenntartható maradjon az irányíthatóság”

– mondta Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője. Hozzátette:

„Az amerikai szabadalom nemcsak a fejlesztés tudományos értékét igazolja vissza, hanem azt is, hogy Magyarországon világszínvonalú, ipari jelentőségű járműipari kutatás zajlik.”

Az automatizált és önvezető rendszerek biztonságának egyik kulcskérdése, hogy miként kezelik a szélsőséges, tapadásvesztéssel járó forgalmi helyzeteket. A fejlesztés ezért nemcsak a közlekedésbiztonság javításához járulhat hozzá, új lehetőségeket nyithat a következő generációs járműszabályozási rendszerek fejlesztésében is.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke az elmúlt években számos nemzetközileg is jegyzett kutatási és ipari együttműködésben vett részt az automatizált járművek, a járműdinamika, a funkcionális biztonság és a jövő mobilitási rendszerei területén. A mostani amerikai szabadalom újabb példája annak, hogy a magyar mérnöki és tudományos tudás nemzetközi szinten is versenyképes innovációk létrehozására képes.

A fejlesztéshez tartozó videó megtekinthető itt:
https://www.bme.hu/hirek/260526/bme-kjk-jarmutechnologia-fejlesztes-usa-szabadalom

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Amerikai szabadalmat kapott a BME járműbiztonsági áttörése appeared first on Műszaki Magazin.

A szabadalom része a vállalat stratégiai kezdeményezésének, melynek célja az ipari műveletek biztonságosabbá tétele az MI segítségével. 

A digitális átalakulás egyre több iparágat érint, és a növekvő mennyiségű, kiváló minőségű adatnak köszönhetően számos előnnyel járhat a mesterséges intelligencia napi szintű alkalmazása. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új, az EcoStruxure™ Triconex Safety csapat által kifejlesztett, MI-re épülő innovációja automatikusan vagy félautomatikusan elemzi a potenciális veszélyeket, és validálja a védelmi mechanizmusokat az ipari folyamatok során. Ezt követően egy elemző eszköz segítségével a folyamatba beépített védőmechanizmusokat aktiválva megelőzhetők a veszélyek. A folyamatok biztonságának növelése érdekében a valós idejű ipari adatok felhasználhatók a kockázatok és a működés újraértékeléséhez, ezáltal csökkenthető a potenciális veszélyforrások száma, és növelhető a biztonság.

„Mi vagyunk az elsők, akik a mesterséges intelligencia segítségével új szintre emeljük a folyamatok kockázatelemzésének automatizálását. Az MI integrálása a működési biztonság erősítésébe magában hordozza a lehetőséget, hogy szigorúbb és robusztusabb kockázat- és működés elemzéseket alkossunk, több lehetséges forgatókönyvet és esetleges rendellenességet vázolva fel, mint ami korábban, tisztán az emberi képességekre támaszkodva lehetséges volt”

– mutatott rá Chris Stogner, a Schneider Electric ajánlat-menedzsmentért felelős igazgatója.

A vállalat új szabadalma része annak a stratégiai kezdeményezésnek, amelynek célja a működési biztonság növelése a mesterséges intelligencia segítségével. A Schneider Electric szakemberei további három, szintén az MI hasznosítására épülő szabadalmon dolgoznak, amelyek tovább növelik az ipari folyamatok biztonságát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Saját MI-szabadalmat vet be az ipari folyamatok biztonságának növelésére a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A monoblokk egy önálló szerkezeti egységet alkotó speciális gépváz, amelyet nagy szilárdságú, zárt hegesztett szerkezettel alakítanak ki. Ez az egy darabból álló zárt kialakítás jelentős előnynek számított a korábbi, többrészes és nyitott vázkialakításhoz képest. A szabadalmaztatott monoblokk kialakítás minden SW gép esetében nagy gépmerevséget biztosít. Az SW egy olyan vázrendszert alakított ki, ami egy hegesztett szerkezet, mégis rengeteg anyag van benne és rendkívül stabil működést biztosít, kedvelt gépméret a kisebb alkatrészek gyártására az SW BA3-as széria, 500x550x375 munkatérrel 8500 kg, egy másik kedvelt széria nagyobb alkatrészek vagy hajtóművek gyártására használt BA W6-os szériás gép, 630x1150x510 munkatérrel 18000 kg.

A monoblokk fő előnyei az SW megmunkálóközpontoknál:

• Kiváló rezgéselnyelés – a szilárd, nagy tömegű szerkezet csillapítja a forgácsolás közben keletkező rezgéseket, ami növeli a megmunkálási pontosságot.
• Nagyobb szerkezeti merevség – a zárt egységet alkotó váz ellenáll a hajlításnak és a torzulásnak, így pontosabb munkavégzést tesz lehetővé.
• Hosszabb élettartam és kisebb karbantartási igény – mivel nincs annyi mozgó vagy illesztett alkatrész, a gépek kevésbé hajlamosak az alakváltozásra és a pontatlanságra.
• Jó hőstabilitás – a zárt acélszerkezet optimális hőelvezetést biztosít.

A monoblokk szerepe az SW gépeiben

A SW megmunkálóközpontok, különösen a BA sorozat gépei, monoblokk vázra épülnek. Ez azt jelenti, hogy a gép fő szerkezeti eleme egy stabil, zárt hegesztett szerkezetű váz, amely egyes gépek esetén lehetővé teszi akár a 6μ pozicionálási pontosságot és a 4μ ismétlési pontosságot. Ez az ismétlési pontosság forgóasztal esetén +/- 5″. Az orsók és az asztal rögzítése közvetlenül ezen a masszív vázon történik, ami minimális hőtágulást és magas pontosságot garantál. A monoblokk fontos feltétele a többorsós kialakításnak, mert a gép szerkezeti merevsége támogatja az egyidejűleg történő megmunkálást anélkül, hogy a gép szerkezete deformálódna. A monoblokk kialakítás nagy előnye, hogy nem képződnek hőcsomópontok, hanem kontrolláltan történik a hő elvonása, jellemzően az SW gépeknél nincs szükség üzem közben programból történő hőkompenzációra. Sokkal nagyobb lesz tehát a hőstabilitás, csökkennek a rezgések és a több főorsós technológiának köszönhetően jobb lesz a megmunkálás hatékonysága is.

Az az elvünk, hogy inkább dinamikusabb legyen a gép. A nagy vázmerevséget az SW arra használja, hogy minél nagyobb gyorsulásokat és sebességeket érjen el a megmunkálás során. Ezek az értékek lineármotoros gépek esetében jelenleg 14/25 m/s² gyorsulást, 120 m/min gyorsjárati sebességet tesznek lehetővé. Ebből kifolyólag az SW főorsóknál alapvetően a magas fordulatszámon van a hangsúly, ami a kisebb HSK40-es főorsók esetén akár 36000 rpm, HSK100-as esetében pedig 12500 rpm (bár a HSK100-as nagyteljesítményű fóorsó nyomatéka így is 615 Nm). Ezek alapján a gépek sokkal flexibilisebbek és sokkal szélesebb körben használhatók. Nagy fordulatszám tartományban dolgozunk, nagyon magas előtolásokkal és forgácsolási sebességgel. Így egyaránt jó termelékenységgel alkalmazhatók ezek a gépek a klasszikus nehézfémmegmunkálásra, valamint a nagy sebességet igénylő könnyűfém megmunkálásra is.

A zárt vázas felépítés része a box-in-box tengelyrendszer is. A váz maga a monoblokk, és ebben mozog az XY és a Z tengelyrendszer. Ezek is zárt építési változatban készülnek, így mindegyik saját doboznak tekinthető. Tehát van egy stabil vázunk, és ebben a vázban mozog egy stabil tengelyrendszer, ez adja a gép stabilitásának és pontosságának alapját.

Handl Gábor CEO, SW Machines Hungary Kft. 6000. Kecskemét, Trafó u. 1. Tel.: +36 76 583 641, E-mail: gabor.handl@sw-machines.com

Monoblokk az iparban

A modern iparban egyre nagyobb a kereslet a precíz, gyors, megbízható és magasan automatizálható megmunkálási folyamatok iránt. A monoblokk kialakításánál nagy hangsúlyt fektettek a berendezések könnyü kiszolgálására és automatizálhatóságára. Különösen előnyös ez az olyan iparágakban, ahol magas autonómiával készülnek nagy pontosságú alkatrészek (pl. autóipari és repülőgépipari alkatrészek), itt nagy sebességű megmunkálásra van szükség, a merev szerkezet pedig minimalizálja a vibrációkat. Ma már a legtöbb helyen automatizált gyártás folyik, a gépek stabilitása kulcsfontosságú a hosszú távú, emberi beavatkozás nélküli működéshez. A monoblokk kialakítás egy innovatív szerkezeti megoldás, amely jelentős előnyöket kínál a precíziós megmunkálásban és jó hozzáférhetőség biztosítható vele. Az SW gépei ezt a technológiát alkalmazzák annak érdekében, hogy nagy teljesítményű, hosszú élettartamú és kiváló pontosságú megmunkálóközpontokat kínáljanak az ipar számára.

Az SW vezető szerepet tölt be a többorsós megmunkálóközpontok területén, amelyek mindenféle anyag megmunkálására alkalmasak. Ezekkel a gyártási megoldásokkal a felhasználók a rugalmasság, összekapcsolhatóság, modularitás és termelékenység új szintjére emelik a gyártást.

Teljes gyártósor automatizálás

Az SW intelligens gyártási megoldásai a moduláris automatizálású CNC megmunkálóközpontoktól kezdve az önálló gyártócellákon át a komplett gyártási rendszerekig és a kapcsolódó szoftvermegoldásokig terjednek. Megoldás szolgáltatóként az SW teljes gyártósorokat automatizál, és átveszi a teljes folyamattervezést – a nyersanyagtól a kész alkatrészig. Az átfogó life-service szolgáltatással a termelékenységet a legmagasabb szinten tartják, és jelentősen meghosszabbítják a gépek élettartamát. A tettnangi SW Automation mellett az SW az USA-ban és Kínában is rendelkezik üzemekkel. Leányvállalataik Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Magyarországon és Mexikóban találhatóak. Az SW portfóliójában egyaránt megtalálhatóak az összetett, nagy darabszámú munkadarabok megmunkálására szolgáló egyállomásos gépek és a filigrán alkatrészek nagy pontosságú megmunkálására szolgáló kétállomásos gépek. A kettős forgóasztal használata lehetővé teszi a megmunkálás közbeni be- és kirakodást, így minimálisra csökkenthető az állásidő és növelhető a termelékenység.

Cikkeink a témában:

sw-machines.com/en/

Folytatjuk!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SW Machines – Szabadalmaztatott monoblokk technológia appeared first on Műszaki Magazin.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

1. Samsung (5107)
2. Huawei (4322)
3. LG (3623)
4. Qualcomm (3015)
5. RTX (2061)
6. Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

1. Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
2. Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
3. Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
4. Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
5. Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kik Európa innovátorai? appeared first on Műszaki Magazin.

MM: Immár több, mint egy hónapja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke. Milyen célokkal érkezett és mik az első tapasztalatai?

Farkas Szabolcs: Kíváncsisággal és izgatottsággal vegyes hazatérés érzése volt, hiszen 1998-tól végigjártam a ranglétra minden fokát, míg végül 2014 és 2017 között a hivatal műszaki elnökhelyettese voltam. Jó újra együtt dolgozni a régi kollégákkal és örömmel látom, hogy sok új munkatárs is csatlakozott a szervezethez. Az elmúlt 6 évben ügyvivőként piaci oldalról ismertem meg a területet, ami után egy sokkal modernebb, még hatékonyabban működő hivatalba tértem vissza. A kollégák szaktudása még mindig kiemelkedő, így azt hiszem minden a rendelkezésünkre áll, hogy digitális hivatalként még inkább segítsük az innovatív piaci vállalkozásokat. Számos új kihívás vár rám, ahol kamatoztathatom a piacon megszerzett tudásomat és tapasztalatomat. A folytonosság jegyében szeretném finomítani a folyamatokat, miközben a szakmai és kormányzati partnerekkel együttműködve kell jobbítani a hazai szellemi-tulajdonvédelmi rendszert. A legfontosabb célkitűzésem, hogy minden innovatív szereplő számára megismertessem a szellemi tulajdon-védelemben rejlő lehetőségeket, növeljem országunkban az iparjogvédelmi tudatosságot.

Hogyan tudnak segíteni egy műszaki területen működő vállalkozásnak?

A hazai vállalkozásoknak 32,7 százaléka számít innovátornak, azaz a cégek harmada innovál minden évben. Európában ez az arány 52 százalék felett van, a cél, hogy minden második cég innovatív megoldásokkal álljon elő. De ha ez meg is van, a hasznosuláshoz még elengedhetetlen, hogy a fejlesztéseket különböző oltalmakkal „magukhoz kössék”. Ez annyit jelent, hogy ha egy műszaki fejlesztésre szabadalmat, használatiminta-oltalmat szereznek, ezzel kizárólagos hasznosítók lesznek a piacon, hogy a gyakran százmilliós fejlesztési eredményeket más cég ne használhassa, vagy csak megfelelő szerződés keretében. Ugyanígy fontosak az arculati elemek, a logók vagy a design védelme is. A potenciálisan védhető szellemi termékek felmérésében is segítünk (az IP Scan, azaz a szellemi vagyon diagnózis egy olyan lehetőség, ahol akár teljesen ingyenesen mérjük fel, mit és hogyan érdemes levédetni egy cégnek), és különböző pályázati források is rendelkezésre állnak, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) pályázatával, amely idén 2023. december 8-ig vagy a rendelkezésre álló támogatási keret kimerüléséig érhető el. Az érdeklődőknek pedig a hivatal ügyfélszolgálata és a honlapunk is nagy segítség lehet.

Pontosan milyen oltalmakra vonatkozik ez a segítség?

A támogatást igénylő vállalkozások visszakapják az európai uniós vagy hazai védjegyek és formatervezési minták bejelentési díjának akár 75 százalékát, míg az EU-n kívüli védjegyek és dizájn oltalmak díjának akár a felét is igényelhetik. Szabadalmak esetében az újdonságkutatás díjának és a bejelentéssel kapcsolatos díjaknak a háromegyede visszaigényelhető hazai és európai szinten is, míg a közösségi növényfajta-oltalomnál 50 százalékos visszatérítés járhat az online bejelentési díjból.

Miért fektetnek ilyen nagy hangsúlyt a KKV-k oltalmainak növelésére?

A kormány a hazai innováció fejlesztése terén hosszabb távon azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország a globális innovációs indexben 2040-re a legjobb tíz, 2030-ra a legjobb 25 ország közé kerüljön. Jelenleg a 34. helyen állunk. Az európai innovációs eredménytáblán pedig a jelenlegi 21. helyünkről 2030-ig a tizedik helyre kell előre lépnünk. E célokat segíti a május elején meghirdetett Neumann János Program is, amivel kormányzati szintű az a törekvés, hogy ne csak a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) kormányzati támogatások növekedjenek, hanem az eredmények is jobban hasznosuljanak, amihez elengedhetetlen az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése. A program három kiemelt céljából az egyik fő fejlesztendő terület a szellemi tulajdon kérdése, azaz a szabadalmak, védjegyek, dizájnoltalmakra fordított figyelem, tudatosság növelése. Magyarországon körülbelül másfél szabadalom jut egymilliárd eurónyi GDP-re, amivel az unió középmezőnyében vagyunk. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának tanulmánya szerint a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó kkv-k akár 20 százalékkal nagyobb árbevételt érhetnek el, mint azok, amelyek nem rendelkeznek oltalmakkal. A magyar gazdaság dinamikus fejlődését az ilyen szellemi hozzáadott értéket nyújtó vállalkozások teszik lehetővé. Fontos, hogy a nemzetközi szintéren már bizonyított legjobb megoldásokat kell elterjeszteni hazánkban is Terveink közt szerepel egy egységes szellemi vagyonértékelési módszertan kidolgozása, amelynek segítségével a megszerzett jogok könnyebben szolgálhatnak alapul a fejlődő vállalatok finanszírozásához, hitelfelvételhez, értékesítéshez és a hasznosítási jogok piaci értékének megalapozásához.

A Neumann János Program a kutatóhálózatok és az egyetemek innovációs teljesítményének ösztönzését is célozza. Ebben milyen szerep jut a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának?

Kiemelten fontosnak tartom az egyetemekkel való kapcsolatok erősítését, hiszen ezek a szellemi műhelyek azok, ahol a legerősebben koncentrálódik az iparban is hasznosítható tudás. Jelenleg is vannak együttműködéseink felsőoktatási intézményekkel (19 egyetemen folyik szellemi tulajdonnal kapcsolatos képzés, közel 2 ezer hallgatót távoktatunk a jelenléti oktatás mellett), de szeretnénk ezt kibővíteni.

Az egyetemek többnyire már rendelkeznek szellemitulajdon-védelmi szabályzattal, már vannak megfelelő szakembereik, nekünk az a feladatunk, hogy tartsuk velük a kapcsolatot, frissítsük a tudásukat, megadjuk számukra azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott intézmény, kutatóhely a megfelelő oltalmazási stratégiát tudja alkalmazni.

A jövőben ezeket az együttműködéseket szeretnénk felfrissíteni és felmérni milyen további speciális tudásra van szüksége az intézményeknek ahhoz, hogy a bejelentési aktivitásuk növelhető legyen. Ehhez komplex iparjogvédelmi csomagot állítunk össze a számukra – különösen a modellváltó intézményekkel keressük a kapcsolatot, ahol komoly KFI tevékenység folyik, és ezt a munkát szeretnénk megfelelő oltalmakká konvertálni.

Az a célunk, hogy azoknak a műszaki szakembereknek mutassuk be ezeket a lehetőségeket, akik a jogi szempontokkal kevésbé vannak tisztában. A szellemi tulajdonvédelmi tudatosság növelése érdekében megállapodásokat kötünk az egyetemekkel, célzott előadásokkal segítjük a kutatókat és a technológia-transzfer területen dolgozókat, sőt kedvezményes díjért kutatási szolgáltatást nyújtunk az egyetemek és kutatóintézetek számára, ennek kidolgozása folyamatban van.

További információ:
www.sztnh.gov.hu |  www.euipo.europa.eu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Találékonyak vagyunk, de kié lesz a haszon? appeared first on Műszaki Magazin.

Czintos Csongor feltaláló elmondta:

„Eddig elképzelhetetlen volt, hogy vasbetont készítsünk betonacél nélkül. Ha erős építményt akarunk, vasbeton kell, az pedig a betonacél segítségével éri el a megfelelő szilárdságot. Ez a múlt, és bizonyos ideig még a jelen, de a világon elsőként megoldottuk azt a régóta kutatott problémát, hogy a betonacélokat a betonba keverhető kisebb szálakkal helyettesítsük. A hasonló célú kísérletek a betonacélhoz hasonlóan 1 dimenzióban, kisebb hajtogatással készültek.

A PERFYCON esetében hagyományos acélhuzalt megfelelően hajtogatva olyan háromdimenziós erősítő elemet kapunk, ami alkalmas a betonacélok teljes értékű kiváltására! Az új, STAREX-nek nevezett erősítő elem különleges hurkos rögzítésével kiválóan horgonyzódik a betonba, így képes a tökéletes erőátvitelre. A PERFYCON-t a STAREX szálak segítségével alkotjuk meg úgy, hogy azokat megfelelő mennyiségben a betonkeverékhez adagoljuk, és keverjük. A PERFYCON egy új anyag-kategória, a kompozitok egy új formája, ami a világon elsőként teszi lehetővé a kötő- és az erősítőanyag keverékének homogén anyagként való kezelését, tervezését és alkalmazását. Célunk új termékünk globális piacának a létrehozása, és a lehető legnagyobb részesedés elérése. Ehhez keresünk befektetőt”.

Elérhetőség: czintoscsongor@gmail.com

The post A PERFYCON az örök vasbeton appeared first on Műszaki Magazin.