Az új rendszer jelentős mérföldkőnek számít a hazai mesterséges intelligenciával és digitális kulturális örökséggel kapcsolatos kutatások területén, hiszen nagyságrendekkel nagyobb számítási teljesítmény biztosít 2021 óta működő elődjénél, az A100-as GPU szervernél.

Az új szerver nyolc darab NVIDIA H200 GPU-val, nagy kapacitású memóriával és csúcskategóriás hardverrel rendelkezik, értéke meghaladja a 120 millió forintot. Bár a számítógép fizikailag az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, Szombathelyen található, a kutatók és hallgatók az ország bármely pontjáról hozzáférhetnek.

Az új rendszer számos kutatási és fejlesztési célt szolgál:

• Tudományos és kulturális adatfeldolgozásra képes chatbotok fejlesztése
• Nagy nyelvi modellek (LLM) futtatása, összehasonlítása és finomhangolása
• Vizuális és szöveges adatokat feldolgozó ágensrendszerek építése
• Szövegegyszerűsítés és kulturális örökségi dokumentumok értelmezése

A fejlesztés célja, hogy a DH-Lab hatékonyan támogassa a digitális bölcsészeti, történeti és kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket, valamint a mesterséges intelligencia nemzetközi szintű kutatását és oktatását. A számítógép alkatrészeit a Lenovo egyetlen európai gyáregységében, Üllőn állították elő, amely a teljes EMEA régiót ellátja szerver- és adattároló elemekkel. A régió technológiai és kompetenciaközpontjaként szolgáló gyár 2021-ben kezdte meg működését a HIPA támogatásával, és minden termékét „Made in Hungary” címkével látja el.

Az új szervert november 3-án mutatták be a nagyközönség és a sajtó számára az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszékén. A rendezvényen jelen volt Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, aki köszöntőjében kiemelte:

„Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának egyik célja egy »magyar kulturális modell« létrehozása, amely lehetővé teszi az ezer éves államiság dokumentumainak feldolgozását. Az így digitalizált adatok a jövő tervezésében is hasznosíthatók.. Erre a feladatra Magyarország legjobb egyetemét, az ELTE-t kértük fel, ahol a szakértelem mellett az új szerverrel már a számítástechnikai kapacitás is rendelkezésre áll.”

„A Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumban elérhetővé vált világszínvonalú számítástechnikai kapacitás nem csak a nyelvtechnológiai kutatásokat és magyar nyelvi modellek fejlesztését segíti majd, hanem új magyar kutatási projektek előtt is megnyitja az utat.” 

– hívta fel a figyelmet hozzá Darázs Lénárd, az ELTE rektora.

„A DH-Lab missziója, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia alkalmazások használatát meghonosítsa a magyarországi és a határon túli kulturális örökség feldolgozásában és közzétételében. A projekt egyszerre erősíti Magyarország függetlenségét a mesterséges intelligencia területén, valamint összekapcsolja az MI nyelvi képességeinek fejlesztését a kulturális örökséggel és a piaci szektorral.”

– foglalta össze Palkó Gábor tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, a DH-Lab szakmai vezetője.

A köszöntők után az ELTE DH-Lab kutatói látványos bemutatót tartottak: megmutatták, hogyan ismeri fel az MI a több száz éves kézírásokat, hogyan működik a RACKA nyelvi modell és az MTA 200 chatbot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új szuperszámítógép segíti a digitális örökség mesterséges intelligencia alapú kutatását az ELTE-n appeared first on Műszaki Magazin.

Az Európa élvonalába tartozó infrastruktúra a mesterséges intelligencia fejlesztésén túl számos tudományterület kutatómunkáját emelheti új szintre. Az eseményen az SZTE és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, amely hosszú távon biztosítja az infrastruktúra szakmai és technológiai támogatását.

A modern infrastruktúrát az SZTE abból a megfontolásból állította üzembe, hogy az egyetem megőrizze vezető szerepét a mesterségesintelligencia-kutatás és -alkalmazás hazai élvonalában, és továbbra is meghatározó szereplője legyen a nemzetközi kutatásoknak. Az SZTE-n az tette szükségessé a saját MI számítási kapacitás kiépítését, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb mennyiségű adattal folynak mesterséges intelligenciát alkalmazó kutatások. Az új infrastruktúra támogatást nyújt többek között Prof. Dr. Berényi Antal neurokibernetikai, Prof. Dr. Rovó László cochleáris implantátum fejlesztési kutatásaihoz, Dr. Röst Gergely járványterjedési matematikai modellezéséhez vagy Prof. Dr. Jelasity Márk MI-kutatásaihoz, amelyek a nagy nyelvi modellek sérülékenységét és belső tudásreprezentációját vizsgálják. Az MI-célú szuperszámítógép szerepet kap majd a genomkutatásban, ahol egy teljes emberi génállomány elemzése napok helyett akár órák alatt elvégezhető lesz, valamint a gyógyszerfejlesztésben, ahol a molekulák viselkedésének szimulációjával segítheti a célzott terápiák gyorsabb kialakítását. Fontos szerepet játszhat még a fizika és az anyagtudomány területén, például az új anyagok szerkezetén végzett szimulációk hatékony futtatása révén.

A gyakorlatban a Szegedi Tudományegyetemen mostantól az IKIKK Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpontja várja az egyetemi kutatócsoportok jelentkezését, hogy kutatásaik MI-vel kapcsolatos kéréseire megoldást javasoljanak, valamint ezekhez számítási futásidőt rendeljenek. Prof. Dr. Jelasity Márk, a kompetenciaközpont vezetője elmondta, hogy szakértői hátteret szeretnének nyújtani az SZTE-n megszülető mesterséges intelligencia ötletekhez, projektekhez.

A HPE szuperszámítógépének üzemeltetését, az informatikai infrastruktúrába illesztését az SZTE Informatikai és Szolgáltatási Igazgatósága végzi, Fekete Csaba igazgató vezetésével, akinek a beruházás előkészítésében és megvalósításában kiemelt szerepe volt.

Az SZTE új rendszere 6 darab HPE node-ból, vagyis nagy teljesítményű önálló számítási egységből áll. A szerverek összesített magszáma 416 darab, összesített teljesítményük pedig 1,75 petaflops, vagyis másodpercenként 1,75 billiárd lebegőpontos művelet elvégzésére képesek. Mindez több tízezerszerese egy átlagos számítógép teljesítményének, így a szuperszámítógép használatával percek alatt végezhetők el olyan feladatok, amelyek hagyományos eszközökkel napokig vagy hetekig tartanának.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legmodernebb MI-célú szuperszámítógép-rendszer appeared first on Műszaki Magazin.

Ez azért fontos, mert a létező mesterséges intelligencia alkalmazások leginkább angolul működnek, a magyar modellt létre kell hozni, hogy az MI megfelelően tudjon magyar nyelvű szöveges és audio adatokkal dolgozni.

Magyarul “beszélő” mesterséges intelligencia

Csányi Péter, az OTP vezérigazgató-helyettese az Infotéren tartott előadásában először arról beszélt, hogy az OTP milyen szerepet játszik Magyarország technológiai előrelépésében. Szavai szerint a bankok ma már technológiai vállalatként tekintenek magukra és versenytársaikra, egyes területeken sajt fintech cégeket hoztak létre. Az OTP menedzsmentje néhány hete fogadta el a bank digitális stratégiáját, amelyben az alkalmazkodóképesség megteremtésére fókuszálnak.

Nem félünk attól, hogy fel kell vennünk a versenyt technológiai cégekkel

– mondta Csányi Péter.

Az MI a technológiai fejlesztések egyik legkompetitívebb területe, szorosan összefügg az írott és beszélt nyelvvel. A technológiai vállalatok nem dolgoznak „niche” nyelveken, csak leginkább angolul, ezért az OTP célja, hogy betöltse ezt az űrt, és magyar, illetve az OTP régiós országainak nyelvén is létrehozzák a mesterséges intelligencia alkalmazásához szükséges nyelvi modulokat.

A BANK FELVÁLLALJA A HAZAI MI KUTATÁS FEJLŐDÉSÉNEK ÜGYÉT, AZ ITM-MEL KÖZÖSEN JELENTŐS ERŐFORRÁSOKAT FEKTETNEK EGY OLYAN MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁRA SZABOTT SZUPERSZÁMÍTÓGÉP MEGALKOTÁSÁRA, MELLYEL EGY ÚGYNEVEZETT GPT3-AS SZINTŰ NYELVI MODELLT HOZNAK LÉTRE.

A szuperszámítógép 37,5 petaflop számítási teljesítményű lesz, 40 terabyte memóriával, ami később akár többszörösére is bővíthető. A szuperszámítógép segítségével olyan adatkereséseket, összegzéseket, elemzéseket lehet megtenni, ami szöveges elemzést igényel. Töredékére csökkenhetnek az átfutási idők, gyorsítani és pontosítani lehet a döntéselőkészítést.

A kapacitást rendelkezésre fogják bocsátani az egyetemek, kutatók, akár vállalatok számára, amelyek növelni kívánják a versenyképességüket. Erről Csányi Péter Palkovics Lászlóval írta alá szándéknyilatkozatot.

Magyar MI startégia

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter „Mesterséges intelligencia és adatpolitika” címmel tartott nyitóelőadást az Infotér Konferencián a bejelentést megelőzően. A miniszter az előadásában elmondta, hogy az információ megosztása a hatalom, nem csupán maga az információ. Az adatok felhasználására startégiát kell építeni, a miniszter a magyar MI stratégiát mutatta be.

A digitális gazdaság a fenntartható növekedésből és a bővülő foglalkoztatásból is kimagasló mértékben részesül Magyarországon. A további fejlődést, a magyar versenyképesség tudásalapú megerősítését megalapozó számos terület épít a digitalizáció eddigi eredményeire, egyebek mellett olyan jövőorientált területeken is, mint az 5G, az adatgazdaság vagy a mesterséges intelligencia.

A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázására a jogi, támogatói környezetet is létre kell hozni. Az adatpolitikának több aspektusa van, ilyen az adatvédelem, a közadatok kérdése, és a magánadatok hasznosítása is.  A közadatok hasznosítása érdekében létrehozták a törvényi hátteret, a nemzeti adatvagyon ügynökséget.

2018-ban létrehozták a MI koalíciót, és Magyarország mesterséges intelligencia a stratégiáját, 2019-ben a mesterséges intelligencia akciótervet. Az MI startégia keretében létrejött a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont NATUK, mely az adatgazdaság beindításáért felel, illetve a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot (MILAB), mely a K+F tevékenységet fogja össze, az alkalmazások ösztönzésére pedig az MI Innovációs Központot hozták létre. A MILAB-ban az MI mélytanulás, a természetesnyelv-feldolgozás, a gépi érzékelés, az orvosi egészségügyi és biológiai területen, szenzorok, IoT és távközlés területén végeznek K+F tevékenységet, illetve a mesterséges intelligencia biztonsági kérdéseivel, adtavédelemmel is foglalkozik a szervezet.

A MI koalíció egy sandboxot is üzemeltet, ahol a kollektív tudást tárolják, tesztelik az alkalmazásokat.Az adatok feldolgozáshoz eszköz, infrastruktúra is kell, illetve a szabályozási etikai keretet is fejlesztik, itt is haladnak előre a miniszter szavai szerint.

Forrás: Portfolio

The post Nagy bejelentést tett az OTP és az ITM: magyarul beszélő szuperszámítógépet épít Magyarország appeared first on Műszaki Magazin.

The post Hatmilliárd forintból készül Debrecenben az új szuperszámítógép appeared first on Műszaki Magazin.

A társadalmak előtt álló legsürgetőbb kihívásokra adandó válaszok hatalmas tömegű adathalmazok számítógépes feldolgozását teszik szükségessé. A világ vezető kutatóintézeteiben szuperszámítógépekkel próbálnak megoldást keresni olyan összetett kérdésekre, mint a világjárványok modellezése, a precíziós gyógyászat, az éghajlatváltozás és a kvantummechanika.

A HPE a Cray szuperszámítógépekhez az ABB egyedi, magasabb feszültségszintű egyenáramú (DC1) energiaellátási megoldását alkalmazza, amellyel egy tizennegyedére csökkenthető a rézfelhasználás. A magasabb feszültségszintű DC megoldás további előnye az energiaveszteségek jelentős, akár 95%-kal történő csökkentése. Egy másik, ugyancsak az ABB által szállított megoldás lehetővé teszi a táphálózat teljesítményének számítástechnikai terheléstől függő növelését és csökkentését, így maximális hatásfokot biztosít a rendszer alacsony és csúcsterhelésű működése során is.

„Az ABB és HPE fejlesztéseinek köszönhetően a jövőben olyan fenntartható, nagy teljesítményű adatközpontok építhetők, amelyekkel az emberiség választ kereshet a fennmaradását veszélyeztető problémákra, és előrelépést érhet el a világjárványok előrejelzése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az új gyógyszerek kifejlesztése terén” – nyilatkozta Peter Raadsen, az ABB termékfejlesztési vezetője (Product Line Leader).”  

„A jövőben kevesebb erőforrással és kisebb energiafelhasználás mellett nagyobb számítási teljesítményre lesz szükségünk” – nyilatkozta, Christopher Wellise, a HPE fenntarthatósági igazgatója. „A HPE elkötelezte magát amellett, hogy felgyorsítsa az átállást a körforgásos gazdaságra, így olyan innovatív technológiák kifejlesztésére törekszik, amelyekkel kezelhetők az energiaellátás és az erőforrások terén mutatkozó korlátok.”   

További előnyt jelent a szuperszámítógépek hőtermelésének és áramfelvételének valós idejű monitorozása. A HPE szerverekben a kritikus komponenseknél beágyazott energia- és hőmonitorok állnak rendelkezésre, amelyek a kimenő adatokat összegyűjtik, és továbbítják a HPE egyedi, távoli szerverkezelési szoftveralkalmazásán, a HPE Integrated Lights Out (iLO)-on keresztül, így biztosítva a HPE szerverek gördülékeny, biztonságos konfigurálását, felügyeletét és frissítését. Az iLO alkalmazás segítségével a felhasználók bizonyos eszközökkel, így például a HPE OneView, a HPE InfoSight, az ABB Ability™ Data Center Automation vagy harmadik fél Data Center Infrastructure Managementje (DCIM) figyelemmel kísérhetik az eszközeik kihasználtságát, energiafogyasztását és hőtermelését, és optimalizálni tudják a működésüket.

A Data Center Automationt kombinálva az ABB Ability™ -vel, az ABB helyszíni és hibrid felhőkörnyezetekhez kifejlesztett ipari megoldásával, a HPE és az ABB automatizálhatják a terhelés és a CPU dinamikája közötti összefüggést az adatközpontok hűtésével, ami akár 30%-kal is csökkenti az energiafelhasználást.

A HPE és az ABB 2017 novemberében lépett globális, stratégiai partnerségre. Az együttműködés keretében a két fél az ABB legjobb digitális termékeit kombinálja a HSE piacvezető, innovatív, összekapcsolhatóságot biztosító, biztonságos peremhálózati és hibrid információtechnológiai (IT) megoldásaival, valamint az új „everything-as-a-service” modelljeivel.

The post Szuperszámítógépek energiafogyasztásának csökkentése appeared first on Műszaki Magazin.

A két fél a 2016. május 23-án aláírt együttműködési megállapodásban konkretizálta a közös munka részleteit, melynek első lépése, hogy a Huawei az egyetem oktatási, kutatási tevékenységének támogatásához egy 300 millió Ft értékű, 128 processzormagos, továbbá 768 gigabájt memóriát tartalmazó szuperszámítógépet adott át.

„Az új számítógép üzembe állítása jelentős lépés az egyetem életében, mert Magyarországon csak nagyon kevés intézmény tudhat magáénak hasonló teljesítményű gépparkot”, mondta dr. Földesi Péter.

A Széchenyi István Egyetem rektora kiemelte, hogy a bővítés számos új oktatási és kutatási lehetőséget nyit az egyetem előtt, és érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy az intézmény nemzetközi szinten is elismert mérnököket képezhessen.

Szeptemberben már két projektben is használták a számítógépet: a távközlési tanszék kutatói az úgynevezett többutas átviteltechnika tesztelését végzik (mekkora sebességgel tud két nagy teljesítményű számítógép kapcsolatot teremteni egymással), illetve a matematika és számítástudományi tanszék kutatói különböző villamosmotorokat tesztelnek a gépen. A jövőben további kutatásokat indítanak el a szuperszámítógépen.

Az együttműködési megállapodás alapján a Huawei öt év alatt mintegy 100 millió forint értékben támogatja az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karán folyó távközlési és informatikai képzést többek között a Huawei Akadémia és Labor indításával.

Forrás: sajtóközlemény, Huawei

The post Átadták a Széchenyi Egyetem szuperszámítógépét appeared first on Műszaki Magazin.